Régió: Dél-Alföld Megye: Békés
A kistérség természetföldrajza viszonylag egységes arculatú, a terület egésze a Körösök vidékéhez tartozik. Jellegzetes alföldi süllyedék-terület, iszapos, löszös üledékrétegekkel, sok rét- és öntéstalajjal. A folyóknak, azok oldalágainak és a mélyedésekben létrehozott halastavaknak köszönhetıen a terület gazdag felszíni vizekben, ez jelentısen befolyásolja a gazdasági hasznosítást. A területen található a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Biharugrai Természetvédelmi Körzet, melynek környékén jelentıs kulturális emlékeket is találunk. A régészeti leletek alapján a terület már évezredek óta lakott, gazdag a népvándorlás-kori leletanyaga is. A mocsaras, nehezen bejárható, ennek következtében komoly helyismeretet igénylı területen a török hódoltság idején is folyamatosan élt a lakosság, sıt idınként még menekülıkkel gyarapodott is. Fontosabb birtokos családok a környéken a Leel-İssyek, a Harruckernek, a Wenckheimek, illetve a Tiszák. A 19. század második felében a folyószabályozások következtében javult a terület mezıgazdasági hasznosíthatósága, megkezdıdhettek az infrastrukturális beruházások (vasútépítés). A gazdasági fellendülés mellett a Tisza családnak köszönhetıen a térség politikai súlya is megnıtt. A trianoni békeszerzıdés a meginduló fejlıdést visszavetette, a térség hátrányos helyzetbe került. Az 1970-es évektıl kezdıdıen a sarkadi ipar fejlıdése új lehetıségeket teremtett a kistérség lakóinak számára. Ajánlás: A térség meglátogatását azoknak a diákoknak és tanároknak ajánljuk, akik szeretik az érintetlen természetet, korábbi korok – néha még lerobbant állapotban is – fenséges kulturális emlékeit. Személyes tapasztalatink alapján elgondolkodhatunk azon, hogy értékeink megvédésével tartozunk a jövı nemzedékének!
SARKADI KISTÉRSÉG
Sarkadi kistérség
Sarkad A város Békés megye északkeleti részén, a Fekete-Körös jobb partján, közel a román határhoz helyezkedik el, Békéscsabától 30, Gyula városától pedig 16 km-re. Területe jellegzetes síkvidéki, folyókkal és holtágakkal tagolt. Fı folyója, a FeketeKörös, az ország egyik legtisztább viző folyama, ezért növény-, és állatvilága igen gazdag. Az ártéri erdık nagyvadakban is gazdagok, könnyen találkozhatunk dámszarvassal, vaddisznóval, ızzel. Szereti a vidéket a szürke gém, a kiskócsag, szívesen pihennek itt meg a nyári ludak, récék és sirályok. Az elıkerült régészeti leletek alapján már a bronzkor óta állandóan lakott terület. A honfoglalás-kori neveket a különbözı dőlı-, és pusztanevek örökítették tovább. A tatárjárás pusztításait követıen az oklevelek tanúsága szerint lakossága folyamatosan növekedett. Elsı mezıvárosi említése 1510-bıl való. A török veszedelem elleni védekezésként egy földvárat is létrehoztak, ami azonban nem akadályozta meg, hogy 1571-ben a törökök elfoglalják a várost. A sarkadiak aktívan részt vettek a Rákóczi szabadságharcban is, melynek bukása után a terület az udvarhoz hő Harruckern család birtokába került. A város fejlıdését a különbözı hadseregek pusztításai mellett a tőzvészek és a Gyepes és Körös folyók gyakori árvize is fenyegette. Már a 18. századtól kezdve építettek gátakat, a végleges megoldás csak a 19. század második felében a nagy folyószabályzásokat követıen valósult meg. 1799-tıl a sarkadi birtokok új tulajdonosa az Almássy család lett, akik 1945-ig gyakorolták hatalmukat. A 19. század végi, 20. század eleji felgyorsuló gazdasági fejlıdés (téglagyár, takarékpénztár, cukorgyár létrehozása) a trianoni békeszerzıdést követıen visszaesett. Városi rangját 1989. március 1-én kapta vissza.
Márki Sándor Múzeum Márki Sándor (1853-1925) történetíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Sarkad története, illetve A Fekete-Körös és vidéke címő munkák
SARKADI KISTÉRSÉG
Közigazgatási rangja: város (népesség: 11115 fı)
Kossuth u. 26. Telefonszám:66/375-300 E-mail:
[email protected] Nyitva tartás:K 14-17, Cs., Szo. 8-12 Fax:66/375-300
Városi Képtár és Kónya-emlékszoba A képtár alapját a Kesztyős Ferenc (a városban született elismert képzımővész) által adományozott festmények, tőzzománcok és kerámiák képezik. Ugyanakkor találhatók itt klasszikus és kortárs festık mővei is. A Kónya Sándor emlékszoba (szintén helyi születéső világhírő operaénekes) életmő kiállítása. Kossuth u. 7 Telefonszám:66/270-209 Nyitva tartás: szerda: 10-13 Kapcsolattartó: Fodor Pálné 20/543-5470
Református templom Az 1866-os városi tőzvészben elpusztult régi templom helyén már a következı évben újat építettek. Tornya, amely 1880-ban készült el, érdekes az erdélyi fatemplomok stílusát idézı kilenc fiatoronnyal rendelkezik. A szószék díszítésén a református hit szerint az önfeláldozást jelképezı pelikán is megjelenik, melyet megtalálunk a város címerében is. Templom tér Telefonszám: 66/375-844 Kapcsolattartó: Lelkészi hivatal
SARKADI KISTÉRSÉG
szerzıje. A város a környék megismertetéséért végzett munkájáért róla nevezte el az 1987-ben alapított múzeumot, és posztumusz díszpolgárrá is választotta 2002-ben. A nagyon gazdag néprajzi és történeti győjteménnyel rendelkezı múzeumban rendszeresen tartanak idıszaki kiállításokat a tájegység emlékeirıl. A múzeum mellett közösségi rendezvények megtartására is alkalmas szép, parkos teret alakítottak ki.
Templom tér
6. 9. évf. természetismeret, földrajz 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) természet-, és környezetvédelemmel, hon-, és népismerettel, néphagyománnyal foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.
Avar vendéglı Házias ételekkel várja a betérı vendégeket, csoportokat Szent István tér 10. 66 / 375 – 736
Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium A tanítási szünetekben (ıszi, téli, tavaszi, nyári), valamint hétvégenként – elızetes bejelentés után - ad szálláslehetıséget az ide érkezı vendégek számára Vasút u. 2. Tel.: 66/ 375-394, E-mail:
[email protected]
Kitekintı: Hazai osztálykirándulásnál amennyiben hosszabb idıt töltünk el itt, akkor a sarkadi szálláshelyrıl jól megközelíthetı a romániai Nagyszalonta (14 km). Határon túli, Romániába induló, Nagyszalontát és környékét földolgozó kirándulás esetén is érdemes Sarkadot és közvetlen környékét tanulmányozni. Megvizsgálhatjuk, hogy mi történik akkor, ha a korábbi egységes történeti vármegyéket országhatárok darabolnak szét, egyik-másik hogyan fejlıdött, milyen eredményeket ért el!
SARKADI KISTÉRSÉG
Szent István szobor Az 1901-ben Loyolai Szt. Ignác hitvalló tiszteletére szentelt római katolikus templom melletti parkban található a millennium évében felállított Szent-István szobor, mely Búza Barna alkotása.
Geszt A település igazi bihari zsákfalu, amely Sarkadtól 30 km-re a román határ közelében található. A falu elsı említése az 1213-as Váradi Regestrum-ban jelenik meg. A következı századok során több fınemesi család is birtokolta a területet. A legjelentısebb a 18. század végétıl tulajdonossá váló Tisza család. Leszármazottaik közül kettı is miniszterelnök lett: Tisza Kálmán 1875-tıl 1890-ig, majd fia Tisza István 1903tól 1905-ig, majd 1913-tól 1917-ig. A trianoni határrendezés után szakadt meg a kapcsolata Nagyszalontával, ekkor vált zsákfaluvá. Egészen a legutóbbi idıkig (Románia Uniós csatlakozása) esélye sem volt a fejlıdésre. A falu határával érintkezik a Körös-Maros Nemzeti Park egyik része, melynek madárvilága különösen gazdag.
Tisza kastély 1772-ben építették meg a családi fészket, mely kezdetben egyszintes, majd a késıbbi átalakítások során háromemeletessé vált és 27 hektáros angolparkkal vették körül, melynek megmaradt része ma védett terület. Építészeti motívumaiban a barokk és a copfstílus keveredik. Az erıteljesen felújításra szoruló kastély egyik részében ma a községi könyvtár, a másik részében az Arany János Általános Iskola mőködik. A kultúrterem családi illetve települési rendezvényeknek is otthont ad. A kastély turisták és érdeklıdık számára nyitott, elızetes egyeztetés után látogatható. Érdeklıdni a Polgármesteri Hivatalban és az Arany János Általános Iskolában lehet. Kossuth L. u. 1. , tel.: 66/496-061; vagy Arany J. u. 1. tel.: 66/496-065;
SARKADI KISTÉRSÉG
Közigazgatási rangja: község (népesség: 848 fı)
A késıbbi korokban Geszt Ady Endre munkásságában jelenik meg újra, mint az elmaradottság és a régi feudális világ jelképe. Számára a Tisza család a történelmet visszaforgató, visszahúzó erık egyik fı szimbóluma. Cikkeiben és több versében is utal erre.
Tisza család kriptája Az Arany János Emlékház közelében a falu régi temetıjében található a Tisza család sírboltja, melyet 2001-ben sikerült felújítani különbözı adományokból. Az egyik adományozó az akkori miniszterelnök Orbán Viktor volt, akinek szellemi példaképe Tisza István. A temetıben csónak alakú fejfákat is láthatunk.
Református templom A korábban leégett bencés kolostor helyén épült az 1770-es években a református templom, melyet a 2000-es felújítás alkalmával emlékparkkal egészítettek ki. Kossuth u. 3. Tel.: 66/496-077
SARKADI KISTÉRSÉG
Arany János Emlékház A kastélyparkban álló kis háznak lakója volt Arany János 1851-ben, amikor házitanítóként Tisza Domokos ifjú grófot görögre és poétikára tanította. E házban rendezték be az emlékházat, és az általános iskola is Arany János nevét vette fel. A költı több mővét ihlették az itt élı emberekkel való beszélgetései.
A településen jelenleg csoportok számára sem étkezési sem szálláslehetıség nem található.
SARKADI KISTÉRSÉG
6. 9. évf. természetismeret, földrajz 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 8. 11. 12. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) 7. 8. 11. 12. évf. magyar irodalomtörténet természet-, és környezetvédelemmel, hon-, és népismerettel, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia történetével foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára
Biharugra A település múltját és jelenét a Sebes-Körös szabályozatlan, majd késıbb szabályozott vízmozgása alakította ki. Az ártéri erdık és rétek természeti formagazdagsága jó lehetıséget adott az állattenyésztésre a növénytermesztésre és a halászatra, vadászatra egyaránt. A terület a neolitikum óta lakott. Az elsı okleveles említése a 12. század elsı felében egy monostorépítés kapcsán történt. A tatárjárás és a török hódoltság jelentıs lakosságveszteséget eredményezett, bár a rejtett mocsarak néha még a menekülık számára is menedéket adtak. A visszatelepült embereknek a különbözı földbirtokosok hatalmától való megszabadulást a Nagyatádi Szabó-féle földreform jelentette. A II. világháborúban egy harckocsi ütközet is lejátszódott a falu határában, elpusztítva annak jelentıs részét. A történelmi és irodalmi személyiségek közül járt a településen Petıfi Sándor, Kiss Irén színésznı.
Szabó Pál Irodalmi Emlékház A faluban született Szabó Pál író, akinek a szülıházát szépen felújították, és abban emlékházat alakítottak ki 1973-ban. Szabó Pál u. 46. Telefon:06-20/530-7997, 06-70/369-1931 Nyitva tartás: HétfıtılPéntekig:de.: 10-12 óráig, du.: 14-16 óráig Szombaton: 10-14 óráig. Vasárnap: külön megbeszélés, elızetes bejelentkezés alapján
SARKADI KISTÉRSÉG
Közigazgatási rangja: község (népesség: 1058 fı)
SARKADI KISTÉRSÉG
Bölöny kúria: A falu fıutcája és a Körösszakál felé vezetı keresztezıdésében épült az 1860-as években, klasszicista stílusban. Jelenleg a felújítási munkák miatt csak kívülrıl tekinthetı meg. Erzsébet utca
Deák ház: A négy lakrészes, körülbelül kétszáz éves népi lakóház a táj jellegzetes parasztházainak stílusában épült, a tetején lévı dupla kémény gólyafészket hordoz. Erzsébet utca 160.
Biharugrai Természetvédelmi Körzet 3 km-re a falu határától érjük el a Biharugrai halastavaknál a bihari madárvárta zöldhalmi bejáratát. A csendes természet megfigyelésre, a növény-, és állatvilág tanulmányozására kiválóan alkalmas ez a nyugodt, jól kiépített megfigyelıhely. 6. 9. évf. természetismeret, földrajz 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 11. évf. ember és társadalom (történelem, 8. 12. évf. magyar irodalomtörténet természet-, és környezetvédelemmel, hon-, és népismerettel, néphagyománnyal foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.
