Sajtószemle szeptember 7

Sajtószemle

2015. szeptember 7.

Nol.hu

Kisebb hús a kórházi kosztban Lejárt szeptember 1-jén a közétkeztetés egészségesebbé tételére adott és többször meghosszabbított türelmi idő. Az ÁNTSZ bejelentette: a bölcsődék, óvodák, iskolák, szociális gondoskodást nyújtók, kórházak számíthatnak a járási népegészségügyi intézetek ellenőrzésére. Mostantól az ÁNTSZ receptúrája szerint kell jóllakatni csaknem kétmillió menzást, ideértve a kórházi betegeket. Friss, magas tápértékű, tartósítószer- és egyéb adalékanyagmentes alapanyagok, és a korábbiaknál jóval több hús, zöldség és tej, illetve tejtermék kerülhet az asztalra. A só és a cukor mennyiségét viszont korlátok közé szorítják az ajánlások. Tíz nap alatt húst hatszor, halat egyszer, teljes kiőrlésű gabonaalapú élelmiszert tízszer kellene a kórházban fekvő betegeknek kapni. Zöldséget, gyümölcsöt minden nap – vázolja az elvárásokat Czékmán Ervin, a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Intézet élelmezési vezetője, dietetikusa. Az intézmény, amelyben minden nap 1500 betegre főznek – sokféle diétás ételt is –, három konyhával működik. A szakember örül az egészséges táplálkozást előíró szabályoknak, de elég pénz nincs a betartásukhoz. A legutóbbi, 2007-es normaigazítás óta betegenként 550 forintból kellene biztosítani 1800–2400 kalóriás kórházi kosztot. Eddig se nagyon sikerült, de az egészségesebb étlaphoz legalább 20-25 százalékkal több konyhapénzre lenne szükség. Persze lehet alkalmanként ügyeskedni a beszerzéseken, a kreatív étlaptervezéssel, konyhatechnikai eljárásokkal, de a havi számlákon ez alig látszik. A megfelelő napi energiaszintet még biztosítják, ám a húsadagokkal már gondban vannak: az előírt tízdekás hús csak nyolc deka. A másik probléma, hogy a teljes kiőrlésű termékeket a magyar étkezési kultúra nemigen ismeri. Hiába van azokból jó kínálat, kórházi bevezetésük csak lassan megy. Eddig is kaptak a betegek búzakorpás kiflit, a tapasztalatok szerint elég jól elfogadják, de a teljes kiőrlésű kenyér gyakran a tálcákon marad. A Magyar Kórházszövetség elnöke, Velkey György azt mondja: hozzá nem jutott el az intézményektől az új rendelet alkalmazásával kapcsolatos semmilyen aggály. Azt viszont megerősítette, hogy az egészségesebb étkeztetésnek nagyobb a forrásigénye, amit a működési költségvetésből nehéz kigazdálkodni, és jele sincs annak, hogy ez valahonnan kompenzálható lenne. Miután az ÁNTSZ jelezte, hogy elindulnak a közétkeztetési ellenőrzések, érdeklődtünk, hogyan vizsgálják a kórházakat. A hivatal válasza szerint a hatósági intézkedés minden, közétkeztetést nyújtó intézménynél azonos. Ha jogszabálysértést észlelnek, megvizsgálják, orvosolható-e. Ha igen, végzésben hívják fel a figyelmet erre, ha nem, kötelezést adnak ki. Amennyiben a nem orvosolható jogszabálysértés a fogyasztók életkorából, hiszékenységéből, szellemi állapotából adódóan veszélyeztetett csoportot érint, a hatóság azonnal pénzbírságot szab ki. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ kórházfenntartó hivatalnak egyelőre nincs tudomása ellenőrzésekről, de a kórházak mind az ÁNTSZ, mind a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal részéről számítanak vizsgálatokra. http://nol.hu/belfold/kisebb-hus-a-korhazi-kosztban-1561547

H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

–1–

Medicalonline.hu

Új gyógyszerek várhatók szinte minden terápiás területen „A legfontosabb cél, hogy a gyakorló orvosok megértsék a biohasonlóság koncepcióját” – véli dr. Szökő Éva professzor, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézetének igazgatóhelyettese a Medical Tribune számára adott interjújában. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnökével a fehérje- és poliszacharid gyógyszereket, vakcinákat és génterápiás szereket magába foglaló biológiai gyógyszerek csoportjáról beszélgettünk. – A biológiai terápiás készítményekre az OEP 2013-ban a gyógyszerkassza 17%-át költötte, majdnem 50 milliárd forintot. Várható további bővülés a biologikumok piacán? – Nagyon sok új biológiai készítmény várható a közeljövőben, sok új támadásponton ható szer mellett a már meglévő szerek követői, a biohasonlók körében is. Mindez nagy mennyiségű új gyógyszer megjelenését jelenti, ami elbizonytalaníthatja a gyakorló orvosokat, ezért is nagyon fontos, hogy megértsék a biohasonlóság koncepcióját. A kémiai szintézissel előállított szereknél, azaz a kismolekuláknál azok pontos másolatát elő lehet állítani, így egy generikus készítmény hatóanyaga nem különbözik az originálisétól. Esetükben elég igazolni, hogy az originálishoz hasonló vérszintet adnak, hiszen ha ugyanaz a molekula és ugyanaz annak a vérszintje, a hatása is ugyanaz kell, hogy legyen. A biológiai nagymolekulák szerkezetére azonban bizonyos változékonyság jellemző. A fehérje-hatóanyagok izoforma-keverékek – az izoformák például a molekulához kapcsolódó cukrok összetételében vagy töltésében, vagy a lánchosszúságban különböznek –, ezek kialakulását az előállítás körülményei határozzák meg. Ezért a követő molekulák esetében a teljes azonosság nem lehet elvárás, csak a nagyfokú hasonlóság. Innen a biohasonló elnevezés. Az engedélyező hatóság követelményei szerint az originális készítményhez való hasonlóságukat minőségi és preklinikai vizsgálatok mellett klinikai vizsgálattal is igazolni kell, legalább egy indikációjukban. – A biologikumok esetén az originális készítmények különböző gyártási tételei között is lehetnek akár ugyanolyan nagy különbségek, mint az originális és a biohasonló között? – A fehérjék szerkezetét alapvetően megszabja előállításuk folyamata. Az originális gyártónál is okozhat eltérést, ha például gyártóhelyváltás vagy a termelés méretének növelése miatt módosít az eljáráson: változás lehet a molekula poszttranszlációs módosulataiban, illetve eltérő arányokban keletkezhetnek a különböző izoformák. A gyártónak minőségi vizsgálatokkal kell igazolnia, hogy nem történt olyan mértékű változás, ami a készítmény hatását, biztonságosságát befolyásolja. Jelentősebb eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat (preklinikai, akár klinikai) is előírhat. – A fehérjemolekulák poszttranszlációs módosítása nem tervezhető meg előre? – A fehérjegyógyszerek gyártása során ma már viszonylag egyszerűen elő lehet állítani a megfelelő aminosav-sorrendű proteineket. A problémát az okozza, hogy a sejtekben a fehérjelánc elsődleges sorrendjének felépülése után másodlagos, poszttranszlációs módosulások történnek. Ez többnyire glikoziláció – azaz cukrok kapcsolódnak a fehérjelánchoz –, amit nem nagyon lehet irányítani. A végeredmény, attól függően, hogy milyen sejtek termelik az adott fehérjét, és attól függően, hogy a cukrok hová kapcsolódnak, nagyon változatos lehet, ami a fehérje térszerkezetét, kötőhelyeit, így a gyógyszerhatást is befolyásolja. – Azaz a biologikumok legalább egy nagyságrenddel bonyolultabbak, mint a kémiai szerek? – Igen. Az áttörést a biológiai szerek előállításában a DNS-rekombináns technológia hozta, aminek révén lehetővé vált a fehérjék sejttenyészetekben történő nagyüzemi termelése – korábban csak kivonásukra volt mód –, illetve olyan fehérjék létrehozása, amelyek a szervezetben természetes módon nem fordulnak elő. Így jobb tulajdonságú, például különböző hatástartamú molekulákat lehetett előállítani, amilyenek például az inzulinanalógok, továbbá számos új támadáspont is elérhetővé vált általuk. Komplexitásukat tekintve a fehérjegyógyszerek egymástól is nagyon különböznek. A glikoziláció a monoklonális antitestek esetében különösen nagy jelentőségű, de vannak olyan fehérjék, amelyekre egyáltalán nem jellemző. H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

–2–

– A mai technológiai fejlettségi szinten mennyire lehetséges a hatóanyag kinyerése a sejttenyészetből, mennyire egyszerű a tápoldat fehérjéitől való elkülönítés? Azaz, mennyire tiszták a biológiai szerek? – Maga a fermentáció – a sejtek tenyésztése – bonyolult eljárást igényel, mivel a fehérjelánc további módosulására ad lehetőséget; az is, hogy milyen tápoldatot, milyen körülményeket, például hőmérsékletet használunk. Kézben kell tartani a folyamatot: a molekula variabilitásának egy bizonyos határon belül kell lennie, tudni kell, melyek a kritikus pontok, amelyeknél kisiklás történhet, ahol olyan változások történhetnek, amelyek befolyásolják a hatásosságot vagy a biztonságosságot – ezen kritikus pontok megismerését a tapasztalat teszi lehetővé, előre nem megjósolhatók. Nagyon kell figyelni, hogy a fehérjeláncban ne jöjjön létre hasítás vagy töltésmódosulás – ezt egyébként könnyebb kézben tartani, mint a glikozilációt irányítani –, és valóban az is lényeges, hogy ne legyen idegen fehérje a gyógyszerben. Mindezek miatt a biológiai szerek előállítása során kiemelten fontos a minőség-ellenőrzés, az, hogy egy-egy gyógyszer előállítása során végig azonosak legyenek a körülmények – a többi közt ezért is olyan drágák a biológiai szerek. A fehérje kinyerése a sejttenyészetből, a tisztítás is költséges – de a mai technológiai szinten megvalósítható folyamat. – Törekszenek a gyártók a technológia fejlesztésére, elméletileg egyáltalán lehetséges az eljárásokon javítani? – Természetesen a gyártás is fejleszthető, de a jövőben fejlődniük kell az analitikai eljárásoknak is, hogy pontosan ki lehessen mutatni például, hol történt a poszttranszlációs módosítás. A glikoziláció kimutatása a biomarker-kutatásban is fontos, mivel egyes betegségekben megváltozhat – akár a progresszió jeleként – egyes testi fehérjék glikozilációja, tehát mindenképpen jó lenne, ha jobban megértenénk ezt a folyamatot. A biológiában is van helye a fejlődésnek, hogy meg tudjuk mondani, pontosan miért történt egy adott változás a gyártás során. – Várható, hogy a biológiai szerek a krónikus gyulladások és a tumorok gyógyításán kívül más terápiás területeken is elterjedjenek? A hosszú távú tapasztalatok szerint érdemes a fejlesztésükkel foglalkozni? – A monoklonális antitest biologikumok első támadáspontjai valóban a gyulladásos folyamatokban szerepet játszó citokinek és a tumorok kifejlődését segítő növekedési faktorok és azok receptorai voltak, ezért a krónikus gyulladásos, autoimmun betegségek, valamint a daganatok terápiájában használtuk őket először, és ma is ezekben az indikációkban használjuk őket a leggyakrabban. Azonban a biologikumfejlesztés óriási ütemben folyik szinte minden terápiás területen. A hosszú távú alkalmazásukkal kapcsolatosan még kevés a tapasztalat, holott a krónikus gyulladások kezelésénél ez fontos szempont. Használhatják őket a betegek vég nélkül? Abba lehet hagyni alkalmazásukat? Jellemző-e rájuk hosszú távon a hatásvesztés? – ezekre a kérdésekre egyelőre nem tudjuk a választ. A rák biológiai terápiája egészség-gazdaságtani szempontból jelent nagy dilemmát. A sok-sok új készítmény a túlélést néhány hónappal növeli, viszont nagyon drágák – az antitestek és a célzott terápiát biztosító kismolekulák egyaránt, holott az utóbbiak előállítása jóval olcsóbb. – Mely indikációs területeken érhetők el biológiai követő készítmények, és milyen szabályok szerint lehet válogatni az originátor és biohasonlói között? – Eddig a terápiában főleg a vérképzést segítő kolóniastimuláló faktorok és a növekedési hormon biohasonlói jelentek meg, és most érkeznek az inzulinanalógok. A monoklonális antitestek jóval nagyobb molekulák; eddig az EMA egy ilyen követő molekulát fogadott be. Nagy kérdés, hogyan lehet váltani originális és biohasonló, illetve egy szer különböző biohasonlói között. A készítmények váltogatása semmiképp nem javasolt, mert az növelheti az immunválasz lehetőségét. Valószínűleg az lesz elfogadott, hogy mindegy, melyik készítménnyel kezdik a terápiát, amivel elkezdték, azzal érdemes folytatni, ha az hatékony és nincs mellékhatás, azaz ha nincs orvosi indoka a váltásnak.


–3–

– A bioszimilerek akár jobbak is lehetnek az eredeti molekulánál. Milyen gyakori ez a biobetternek nevezett jelenség a követő biologikumok között? – A biohasonló fejlesztők gyakran mondják, hogy ők tudnának jobbat előállítani, mint az eredeti, azonban ezt nem tehetik meg, mivel a szabályozás szerint nekik a hasonlóságot kell igazolniuk. A technika gyorsan fejlődik, így lehet, hogy tényleg tudnának jobbat, de akkor azt önálló gyógyszerként kéne kifejleszteniük, ami drágább. – Mennyivel olcsóbb egy bioszimiler? – Kb. 30%-kal. – A biologikumok mellékhatásainak figyelése szigorúbb, mint a kémiai szereké? – Nagyobb odafigyelést igényelnek, mivel használatukkal, főleg a biohasonlók esetében még kevés a tapasztalat. Magyarországon nő ugyan a mellékhatás-bejelentések száma, de még mindig elmaradunk a nyugat-európai országoktól. Mivel azonban a biologikumok jórészt a kórházban állnak rendelkezésre, ott kapják meg a betegek, nagyobb a valószínűsége, hogy a mellékhatásokat felismerik. A biologikumok jellemző és gyakori mellékhatásai, hogy ellenanyagot kezd termelni ellenük a szervezet. Ez sokszor ugyan sem a hatásosságot, sem a biztonságosságot nem befolyásolja, de előfordulhat, hogy megváltozik a hatás, gyorsabb lesz a kiürülés vagy súlyos immunválasz alakulhat ki, még akkor is, ha napjainkban egyre kevesebb a kiméra, azaz az olyan monoklonális antitest, gyógyszer, aminek egy része (negyede) idegen (egér) eredetű fehérje, és egyre több a humanizált vagy teljesen humán antitest. – A fehérjéken kívül poliszacharidok is lehetnek biológiai szerek. Azokat is olyan bonyolult előállítani? – A poliszacharidokat – amelyek különböző molekulaméretű heparinszármazékok – még mindig kivonással állítják elő, például sertésduodenumból. A folyamat során a kivonás után fragmentáció révén homogénebb molekulaméretű – kiszámíthatóbb hatású – elegyet hoznak létre, ezek a kis molekulatömegű heparinok. Ezeket a szereket otthon is tudják alkalmazni, be tudják adni maguknak a betegek. – Az idén februárban tartott berlini biologikumkongresszus több előadásában is szóba került, hogy az antitesteken alapuló terapeutikumok új generációját jelentik a bispecifikus antitestek. Mik ezek pontosan? – Itt kétféle dolgot érdemes megemlíteni. Egyrészt léteznek a konjugátumok, amikor a biologikumot a daganatos betegségek kezelésében hordozóként is próbálják használni. Ekkor a specifikusan a daganatsejthez kötődő biologikumhoz hozzákapcsolnak egy citotoxikus kismolekulát, ami által sokkal jobb lesz annak hatás-mellékhatás aránya. Bispecifikus antitestek viszont egyszerre két helyre is tudnak kapcsolódni, egyszerre két célpontot támadnak, így nehezebben alakul ki az a kerülő út, amivel a daganat kivédi a gyógyszerhatást, és rezisztenssé válik. – A génterápiát is a biologikumok közé sorolják, azonban ebben a kategóriában jelenleg mindössze egyetlen befogadott gyógyszer van. Zsákutca lenne ez az irány? – Egyelőre még nagy kérdés, hogyan tudjuk bejuttatni a génterápiás szert a sejtekbe. Ez a jövő, ez lesz a következő nagy fejlődési irány. http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/uj_gyogyszerek_varhatok_szinte_minden_terapias_ter uleten


–4–

Veol.hu

Dagadó borítékok – Kismamákat kérdeztünk a hálapénzről https://veol.hu/hirek/dagado-boritekok-1724306 Minap.hu

Dévald József szobrát avatták fel a megyei kórházban Dévald József egykori osztályvezető főorvosnak állítottak szobrot a megyei kórházban, a csillagpont előtti gyógyítók parkjában. Az intézmény vezetése és az osztály munkatársai születésének 90. évfordulóján a szoborral tisztelegtek a főorvos emléke előtt. Dr. Dévald József a fül-orr-gége és fej-nyaksebészeti osztály alapítója volt és 1982-ben hunyt el Miskolcon. Dolgozott, oktatott, munkatársai közül hatan lettek osztályvezető-főorvosok. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. A felavatott mellszobrot Szanyi Borbála szobrászművész készítette. Pénteken délután Bauer Miklós és Gerliger Imre egyetemi tanár, valamint Karosi Tamás osztályvezető-főorvos leplezte le. http://minap.hu/cikkek/devald-jozsef-szobrat-avattak-fel-megyei-korhazban Index.hu

Nem dob utcára a kórház menekült gyerekeket A kórház szerint nagyon nem úgy volt a Keletiben született Szadan története, ahogyan arról két önkéntes révén a tolmácstól és a családtól értesülve beszámoltunk. Az első verzió szerint a kisfiú – aki egyébként kislány – édesanyjával és egyéves gyermekével a születése után kórházba került, ahonnan azonban négy nap után kirakták őket, így aztán megint visszatértek a Keleti aluljárójába, ahonnan szerencsére két önkéntes befogadta. Valójában a kórházat az anya önszántából hagyta el. Kölcsönösen könyörögtek „Könyörögtünk nekik, hogy maradjanak, már két nap után el akartak menni, mi bírtuk rá, hogy legalább még pár napot maradjon” – mondta Ádám Mariann gyermekorvos. A helyzetet végigkísérő szakember szerint minden támogatást megadtak az asszony és gyermekei számára, felajánlották, hogy tovább is maradhatnak, külön szobát is felkínáltak, ahol a két gyerekkel együtt lehetett volna. Tolmácsot is szerzett a kórház, így minden felvilágosítást is megkapott az asszony és férje, aki szintén nem akart maradni. „Ők meg könyörögtek, hogy mehessenek, mert este fuvarjuk van Németországba. Megértem, hogy nem akarták a lehetőséget elszalasztani, ha már oda igyekeztek, mi nem is tartóztathatjuk, de mégis mindent megtettünk, hogy maradjanak” – mondta az orvos. Miután a család menni akart, a kórház étellel, itallal, pelenkával, téli és nyári ruhával is ellátta a mindkét gyereket, hogy az úton semmiben ne szenvedjenek hiányt. „Biztos, ami biztos, még le is rajzoltam, hogyan használja a tápszert.”


–5–

- Mi pártoljuk, segítjük a rászoruló menekülteket, nem dobunk ki senkit az utcára, mindent megteszünk és mégis ilyen, orvosok és kórházak ellen hergelő hírek jelennek meg – mondta Ádám Mariann, megjegyezve, hogy két kolléganője pénteken is kiment egy zsák gyerekruhával a Keletihez. Tapasztalata szerint nem az első eset, hogy a mielőbbi távozást kierőszakoló menekült végül úgy jelenik meg a hírekben, mint akit utcára tett a kórház. A gyermekorvos elmondta, hogy még azt is közölték Szadán szüleivel: ha a fuvarral mégsem tudnak elmenni Németországba, akkor visszavárják őket. De nem jöttek. A szíriai család szerint csak az anya és újszülött gyermeke maradhatott volan a kórházban az egyéves gyerek nem, ezért jöttek el a kórházból – ezt pénteken ismét elmondtá. A kórház szerint azonban az egyéves gyermek is maradhatott volna. Miután a kórházat elhagyták, valóban befogadta őket egy éjszakára egy budapesti pár, de a család utána újra a Keletihez ment, mert a csoportjukkal, többi rokonukkal akartak lenni, bízva abban, hogy végül elmehetnek Németországba, ami ezek szerint a beígért fuvarral mégsem sikerült. http://index.hu/belfold/2015/09/04/nem_dob_utcara_a_korhaz_menekulteket/ VS.hu

Kiutasították a rendőrorvosra támadó iráni férfit Felfüggesztett börtönt kapott az az iráni férfi, aki még csütörtökön támadt a fiát kezelő orvosra. Az ügyészség bíróság elé állította azt az iráni férfit, aki csütörtök délután rátámadt a röszkei hangár (hivatalos nevén idegenrendészeti előállító) orvosi részlegében a fiát kezelő orvosra – írja közleményében az ügyészség. Vádlott az orvos folyamatos csitítgatása ellenére a sértett kezét megcsavarta, vállánál fogva meglökte, aki ennek hatására elesett, rázuhanva a gyógyszeres dobozokra. Sérülés szerencsére nem történt. A közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett erőszak bűntette miatt indult eljárásban a vádlottat a férfit a bíróság 1 év 6 hónap – 4 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte, 5 évre kiutasítva őt az országból.


–6–

Sajtószemle szeptember 7

Recommend Documents