Sajóvárkonyi Általános Iskola

Sajóvárkonyi Általános Iskola

Helyi Pedagógiai Program 2013

Sajóvárkonyi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

NEVELÉSI PROGRAM és HELYI TANTERV 2013.

1



TARTALOMJEGYZÉK

1.

HELYZETELEMZÉS........................................................................................................... 5

1.1. Az intézmény bemutatása ...................................................................................................... 5 1.2. Az intézményi munka feltételei ............................................................................................. 7 1.2.1.Személyi feltételek ................................................................................................... 7 Tanulókra vonatkozó adatok ................................................................................. 7 Dolgozókra vonatkozó adatok ............................................................................... 8 1.2.2.Tárgyi feltételek ....................................................................................................... 9 2.

NEVELÉSI PROGRAM ..................................................................................................... 11

2.1. Iskolánk pedagógiai munkájának alapelvei,céljai,feladatai, eszközei ................................ 11 2.2. Sajátos pedagógiai módszerek ............................................................................................. 17 A kompetencia alapú oktatás............................................................................... 17 Az IKT- kompetencia fejlesztése ........................................................................ 17 Referencia – intézményi feladatok ..................................................................... 17 2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 17 2.4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .................. 22 2.4.1. A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység ..................................................................................................................... 22 Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók ................................................................ 23 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM-es) tanulók...... 25 Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló ................................................................ 27 2.4.2. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel, tanulókkal, valamint a roma/cigány nemzetiségű tanulókkal kapcsolatos tevékenység, a szociális hátrányok enyhítése ......................................................................................................... 28 Roma/cigány nemzetiségi oktatás- nevelés ......................................................... 31 2.5. A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei együttműködésének és kapcsolattartásának formái .............................................................................................. 31 2.6. A közösség fejlesztésével kapcsolatos feladatok ................................................................. 34 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvétele jogai gyakorlásának rendje ............................................................................................................................... 35 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok, az iskola közösségeinek együttműködése ...................................................................................... 36

2



2.7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ................................................................................................................. 38 2.8. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ................................................................................ 40 2.9.A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai ...................................... 42 2.10. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 43 Az egészségfejlesztés színterei és módszerei ...................................................... 44 Tanórán megvalósítható feladatok ...................................................................... 44 Tanórán kívüli tevékenységek ............................................................................. 45 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai programja ............ 46 3.

HELYI TANTERV ............................................................................................................. 49

3.1. Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve és tantervei ............................................................ 49 3.1.1. Kötelező tantárgyak tantárgyi struktúrája és óraszámai........................................ 49 A választott kerettantervek .................................................................................. 51 3.1.2. Nem kötelező és szabadon választható tantárgyak ............................................... 52 Magyar nyelvű cigány/roma nemzetiségi nevelés-oktatás .................................. 52 A településen élő roma/cigány nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag .............................................................................................................. 52 A tantárgy és pedagógus választás szabályai ...................................................... 53 3.1.3. Egyéb, nem tanórai foglalkozások szervezése ..................................................... 54 Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezése ......................................... 55 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ..................................................... 56 3.2. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának részletes szabályai .... 56 Az iskola egészségnevelési elvei .................................................................................... 56 Az iskola környezeti nevelési elvei ................................................................................. 57 3.3. A tanulók ellenőrzés, értékelése, a tanulók tudásának ellenőrzése, az írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, ismeretek számonkérésének rendje ............................................... 67 A tanulók ellenőrzése és értékelése, az írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások rendje ............................................................................................................................... 67 A tanulók beszámoltatásának, ismeretek számonkérésének rendje ................................ 71 A tanulmányok alatti vizsgák követelményei ................................................................. 72 A magatartás és szorgalom minősítése ........................................................................... 73 A tanulók jutalmazása ..................................................................................................... 75 3.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei 76 Ingyenes tankönyvellátás ................................................................................................ 77 3.4. A mindennapos testnevelés megvalósulása ......................................................................... 77 3



A tanulók fizikai állapotának mérése .............................................................................. 77 3.5. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések ............................................................................ 87 Az iskolai háttérből adódó feladatok............................................................................... 88 3.6. Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása ............................................................................. 89 1. A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése ......................................................... 89 2. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei .......................... 101 3. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei ..................... 114 A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló ....................................................... 114 Pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási – zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése ......................................................... 115 Hiperaktivitás és figyelemzavarok .................................................................... 118 3.7. Az egész napos iskola programja ....................................................................................... 121 3.8. Könyvtárpedagógiai program .......................................................................................... 1212

4. MELLÉKLETEK .......................................................................................... 1213 4.1. Jegyzőkönyvek 4.2. Záradékok, nyilatkozatok, intézkedések 4.3 Tantervek Tantárgyak tantervei SNI-s oktatás tantárgyi tantervei Könyvtárhasználat tanterve

4



1. HELYZETELEMZÉS 1.1. Az intézmény bemutatása Az iskola Ózd város Sajóvárkony nevű településrészén található, mely szociális és kisebbségi problémákkal különösen terhelt lakóterület. A településrész központjában található az óvoda, iskola, kultúrház , a "falu" műemlék jellegű római katolikus temploma, a gyermek- és felnőtt orvosi rendelők . A lakosság összetételére jellemző az alacsony fokú iskolázottság, a város többi területéhez képest itt a legmagasabb a cigány etnikumhoz tartozók aránya. A hátrányos helyzet elmélyült, sok család szociális segélyből és családi pótlékból él. A Sajóvárkonyi Általános Iskola egy könyvtári egységgel rendelkezik, valamint része a valamikori Kultúrház épülete, amelyben szintén folyik az oktató-nevelő munka. Az intézmény élén az igazgató áll, jogállása magasabb vezető. Alaptevékenysége: Biztosítja az általános iskolai nevelést és oktatást, felkészíti őket az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. Az általános iskolai tanulók részére napközis ellátást és iskolaotthonos ellátást nyújt. A közoktatás rendszerén belül az intézmény az általános műveltség megalapozását, az általános emberi értékek tudatosítását és elsajátítását tartja legfontosabb feladatának a 6 éves kortól 1416 éves korig, az általános iskola 8. évfolyamának végéig. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE SAJÓVÁRKONYI ÁLTALÁNOS ISKOLA

IGAZGATÓ

Szakmai igazgatóhelyettes Nevelési igazgatóhelyettes

Könyvtáros tanár

Iskolatitkár

Fejlesztőpedagógusok munkaközösségvezetője

Alsós munkaközösségvezető

Felsős munkaközösségvezető

TANTESTÜLET

Gyógypedagógiai asszisztens

5



A Sajóvárkonyi Általános Iskola adatai: Hivatalos elnevezés: Fenntartó:

Sajóvárkonyi Általános Iskola Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Ózdi Tankerülete

Székhelye: Tel.: Fax: E-mail:

3600 Ózd, Mekcsey István út 205. 48/471-537 48/572-203 [email protected] [email protected]

Az intézmény intézményegységei: – –

Sajóvárkonyi Általános Iskola Könyvtár

Alapító Okirat száma, kelte: ……?????……………………………

6



1.2. Az intézményi munka feltételei 1.2.1. Személyi feltételek Tanulókra vonatkozó adatok

2012.10.01. 2011.10.01. 2010.10.01 2009.10.01. 2008.10.01.

Tanulók száma 375 394 406 407 416

Tanulócsoportok 18 19 20 20 20

HH

HHH

SNI

BTM

370 376 375 375 381

335 341 255 309 273

8 9 13 10 6

83 61 41 15 29

Állami gondozott 7 11 7 10 8

Magántanulók 9 13 14 23 19

Évismétlők száma 45 48 39 43 42

Az iskola tanulólétszáma csökkenő tendenciát, a különleges bánásmódot igénylő tanulók száma viszont emelkedő tendenciát mutat. A hátrányos valamint halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya Ózdon a mi iskolánkban a legmagasabb, a nem kielégítő szociális körülmények miatt is évek óta nő a beilleszkedési, tanulási, magatartási problémákkal rendelkező tanulók aránya. A magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek száma magas, szeretetigényük nagy. Sok az évismétlő, túlkoros tanuló. A magántanulók számának csökkenését a tankötelezettség korhatárának 16 évre történő csökkentése okozza. Első osztályos tanulóink többsége 1-2 évig járt óvodába, de kb. 20%-uk nem, vagy keveset járt iskolába, így a közösségbe illeszkedés, az alapvető higiéniás szabályok betartása problémát okoz. Sok beszédhibás tanuló érkezik az iskolába, akiket a szülők nem hordanak el logopédiai foglalkozásra. Az évismétlő tanulók száma kb. 10 %-áról 12 %-ra nőtt. A kompetenciamérések eredménye is tanulóink alacsony tudásszintjéről tanúskodik, mivel az országos átlagot még egy évben sem sikerült elérni sem 6. sem 8. évfolyamon, a tanulók többsége még a 2. tudásszintet sem éri el. 2012/13. tanévben: Napközi otthonos tanulók száma:  ebből iskolaotthonos: 1.osztályos tanulók száma: 8.osztályos tanulók száma:

107 fő (5 csoport) 84 fő (4 osztály) 58 fő (3 osztály) 41 fő (2 osztály)

A tanulók egy része 16 éves korára nem tudja befejezni a 8 osztályt, de a továbbtanulók nagy része is lemorzsolódik a középiskolában. A tanulók eredményessége érdekében több éve iskolaotthonos osztályok is működnek az 1.-2. évfolyamon, melyet a 2013./2014. tanévtől egész napos oktatás váltja fel.

7



Dolgozókra vonatkozó adatok 2012/2013. tanévben: Pedagógus:

28 fő

Tanító, ebből: fejlesztőpedagógus gyógypedagógus: szociálpedagógus könyvtáros szabadidő- szervező:

15 fő 3 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő

szakvizsgával rendelkezik: tanügyigazgatás területe: differenciáló, fejlesztőpedagógiai ismeretek: tánc-és drámapedagógia: Tanár, ebből: fejlesztőpedagógus

1 fő 3 fő 1 fő

13 fő 1 fő

szakvizsgával rendelkezik: oktatási vezető: differenciáló, fejlesztőpedagógiai ismeretek: mozgókép-és médiakultúra

3 fő 1 fő 1 fő

Oktató-nevelő munkát segítő (gyógypedagógiai asszisztens): Iskolatitkár

1 fő 1 fő

A szakos végzettségű pedagógusok 2 vagy több tantárgy oktatásához megfelelő végzettséggel rendelkeznek, de a tanítók nagy része rendelkezik műveltségi területi képzettséggel (szakkollégiummal) is. Évek óta hiányzik angol, ének és rajz szakos pedagógus. Nagyon sok speciális tanfolyam végzettsége van a pedagógusoknak a szakképesítéseken túl: Mentálhigiéniás tanfolyam Drámapedagógiai tanfolyam Számítástechnika tanfolyamok Vezetéselméleti ismeretek tanfolyam Etnikumi oktatás módszertana tanfolyam Magyar komplex tanfolyam Sport- illetve szakoktatói tanfolyam Életvezetési ismeretek Szexuális nevelés az általános iskolában Magatartási, beilleszkedési és tanulási zavarok Meixner módszer oktatása Bűnmegelőzési koordinátor IPR- módszerek alkalmazása

Helyi adottságaink miatt szükségünk lenne legalább részmunkaidős logopédusra, szociálpedagógusra, több fejlesztőpedagógusra, főállású gyermekvédelmi felelősre. 8



Jelenleg a tantestület tagjai rendelkeznek olyan végzettségekkel, melyek a köznevelési törvény által megszabott nem tanórai foglalkozásainak megtartásában ill. egyéb pedagógiai feladatok ellátásában segítséget jelentenek: 1 fő szabadidő-szervező 1 fő szociálpedagógus 6 fő fejlesztőpedagógus végzettséget szerzett v. szerez 1 fő gyógypedagógus végzettséget szerzett 1 fő tanügyigazgatási ismeretekből szerez szakvizsgát a 2012/2013. tanév során 1 fő mérés-értékelés területen szakértői végzettséget szerez 2012/2013. tanévben 1.2.2. Tárgyi feltételek A megélhetési gondok miatt a tanulók jelentős része az alapvető taneszközökkel nem rendelkezik, ha év elején gondoskodnak is a szülők ezekről, az év közben eltűnt vagy elhasználódott eszközöket nem pótolják. Ezért szükséges a legfontosabb segédeszközökből (pl. vonalzó, körző, ragasztó stb.) osztálytermi használatra történő beszerzés, amit a pedagógusok adhatnak a gyerekeknek oda tanórákon használata. A tanulók többsége veszélyeztetett lakókörnyezetben él, az iskolai környezet sokszor barátságosabb, komfortosabb környezetet jelent sokuk számára az otthoninál. A feladatok ellátásához az intézménynek rendelkezésre áll az intézmény székhelyén található 9.072 m2 alapterületű ingatlan, rajta található általános iskolai épületekkel, tornateremmel, műhellyel, 2 sportpályával, nagy játszóudvarral, valamint a Mekcsey út 181. szám alatti 1.263 m2 alapterületű ingatlan a rajta lévő kultúrházzal. 2012. szeptemberében az iskolai könyvtár az iskola szomszédságában található, felújításra került egyházi ingatlanba költözött. A könyvtári felszerelése hiányos, nem felel meg teljes mértékben az előírásoknak. Az intézmény működésének tárgyi feltételei: Oktatási célra használt helyiségek: tantermek 35 m2 fölötti 16 db 35 m2 alatti 3 db tornaszoba 564m2 Az iskola tantermei szétszórtan 6 épületben, tágas udvarral, zárt telkeken találhatók. Az intézmény épületei régiek, nedvesek, rendszeres felújításra, karbantartásra szorulnak. A biológia, matematika, számítástechnika, magyar tantárgyak oktatására szaktantermi jellegű, technika órákra saját készítésű berendezésekkel technikai műhelyt rendeztünk be. A testnevelés órákat a tornaszobában és a sportudvaron tartjuk, de sportfoglalkozásokra alkalmas a Kultúrház nagyterme és a nagy játszóudvar is. Melegítőkonyhával, 2 kisméretű és egy tanteremből átalakított nagyobb étkezőhelyiséggel rendelkezünk. Mivel nincs aula, a tanítás megkezdése előtt és az óraközi szünetekben jó idő esetén az udvaron, rossz idő esetén a tanteremben tartózkodnak a tanulók tanári felügyelettel. Található még az intézményegységben 4 irodahelyiség, 1 szertár, 1 karbantartóműhely.

9



A Kultúrház épülete és berendezése is felújításra szorul: 300 fős színházterem, és 3 tanterem, előtér és vizesblokk használható az épületben oktatási célokra. Könyvtár: 2012-ben új, különálló, felújított épületbe költözött Az iskola pályázatok segítségével is törekszik a tárgyi feltételek javítására. Említésre méltó korábbi pályázatok (HEFOP 3.1.3. , TÁMOP 3.1.7., elbírálás előtt: TÁMOP 3.3.8.B A pályázatok révén korszerű informatikai eszközök segítik a tanulók fejlesztését, motiválását. Felújításra, tanterembővítésre is sor került, valamint korszerű tanulást lehetővé tevő eszközök beszerzésére: laptopok, interaktív táblák, spirálozó gépek. A korszerű eszközök ellenére sok tantárgyból csak minimális taneszközökkel rendelkezünk, amelyek pótlásra, kiegészítésre szorulnak.

10



2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Iskolánk pedagógiai munkájának alapelvei,céljai,feladatai, eszközei ESZKÖZÖK Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. Iskolánkban egy idegen Az idegen nyelvek tanulása Minél több tanuló kapjon Az idegen nyelv tanulását, az A modern nyelvoktatási nyelvet (angol ) oktatunk. iránti igény felkeltése. kedvet egy második idegen idegen nyelvi kompetencia technikák, módszerek és nyelv tanulásához! kialakítását az adekvát eszköztár alkalmazása, a stratégiák megválasztásával nyelvi labor, SDT, internet és a programok / lehetőségeinek kihasználása. taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Az általános társadalmi Minden pedagógus tanulja Tanórai keretben és azon A fejlesztő programok Informatikai képzést modernizációt követve lépést meg és alkalmazza a modern kívül megtanítjuk alkalmazásával lehetővé nyújtunk. tartunk az informatikai infokommunikációs gyermekeinknek a tesszük minden tanulónak az forradalommal. A technikákat, a számítástechnika alapjait, egyéni tanulási utak kompetencia alapú oktatás számítástechnikai az interaktív táblával érvényesítését. fokozatos kiépítésével informatikai eszközöket a folytatott oktatási metódust. alkalmazzuk az SDT – saját tantárgya oktatása programokat. során! ALAPELVEK Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.

CÉLOK Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!

FELADATOK Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.

ELJÁRÁSOK Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez.

11

Sajóvárkonyi Általános Iskola ALAPELVEK A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret); Legfőbb érték az ember!

Az ember és természeti környezete viszonyával kapcsolatos összefüggések megalapozása.

CÉLOK Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Nyújtson betekintést az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába! Tanuljanak meg a fiatalok globálisan gondolkodni és lokálisan felelősséggel cselekedni! Önművelődés, önértékelés. Elemi ismeretek közvetítése,alapvető készségek és képességek fejlesztése,kimunkálása, differenciált fejlesztése.


FELADATOK Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. Személyre szóló fejlesztés, egyéni képességek kibontakoztatása.

ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Az egyes tanulókat és A programcsomagok elemei, csoportjaikat aktivizáló modulok. módszerekkel (kooperatív tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményez a pedagógus. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;

12

Sajóvárkonyi Általános Iskola ALAPELVEK A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá. A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben. Emberi méltóság tiszteletben tartása.

A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematikaspecifikus készségek, képességek, motívumok és attitűdök fejlesztése.

CÉLOK A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kultúrájának megalapozása, a természeti társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel.


FELADATOK Alkalmazzuk a kerettantervi jellegű – műveltségterületeken átívelő programcsomagokat, amelyek lehetőséget kínálnak a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására Fejlesszük a munkavállalás- Az egyéni munkakultúra hoz szükséges kompetenci- kialakítása, a ákat: rugalmasság, kreativi- kötelességekhez való tás, önállóság, döntéshozatal, pozitív viszonyulás (attitűd) cselekvő-képesség, magabiz- kiépítése. tosság, kritikus szemlélet, Tevékenységközpontú felelősségtudat, tanítási gyakorlat. kommunikációs és viselkedéskultúra elsajátíttatása,az eligazodás képessége. A mindennapi pedagógiai Az egyéni fejlesztési szint munkánk fejlesztő jellegű felmérése, személyre legyen! szabott tanulási módszerek keresése .Az ismereteket, képességeket,készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük.

ELJÁRÁSOK Én és a világ Én és a másik Az én dimenziója Polgár a demokráciában Felnőtt szerepek Toleranciára nevelés

ESZKÖZÖK Kooperatív tanulás-tanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, SDT-anyagok.

Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérésértékelés.

Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kulturált és egészséges életvitel kialakítása.

Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás. Egyéni fejlesztési tervek.

Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.

13



ALAPELVEK A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a Kulcskompetenciák fejlesztését : - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk – környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport;

CÉLOK Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtalálják helyüket és boldogulásukat. Életkornak, fejletségnek megfelelő bánásmód.

FELADATOK Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre Sikerélmény biztosítása.

ELJÁRÁSOK A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté.

ESZKÖZÖK A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.

A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon.

Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára!

Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett.

A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel. Továbbképzéseken tanultak alkalmazása. Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell.

Differenciálás Kooperatív technikák Projektek

A hatékony A tanulási környezet indítson matematikatanulás érdekében aktív, konstruktív elsajátítási megfelelő tanulási környezet folyamatokat a tanulókban! kialakítása.

Egyensúlyt kell találni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, a problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között.

Szituációs játékok Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása

14

Sajóvárkonyi Általános Iskola ALAPELVEK A releváns tudás kialakítása a matematikai-logikai, az idegen nyelvi kompetencia területen.

CÉLOK Juttassuk el a tanulókat a realisztikus, azaz a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képessége.

A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része: -munkahelyhez segít -az információ áramlást biztosítja

Használható nyelvtudás megszerzése amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon.

Kiemelten fontos a produktív A beszédfejlesztés fő céljai: nyelvi tevékenységek -interakció fejlesztése, ezeken belül a -összefüggő beszéd szóbeliség prioritást élvez.


FELADATOK Szelektálni kell a tantárgyi tartalmak között azon témakörök hangsúlyosabb megjenítésével, amelyek jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség- és képességfejlesztést. Életre nevelés. A tanulók idegen nyelv – használati képességének fejlesztése: - a beszéd - az írásbeli szövegalkotás - a szövegértés fejlesztése.

ELJÁRÁSOK A kompetencia alapú matematika oktatás bevezetése.

ESZKÖZÖK A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Élethelyzetek.

Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt. Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában.

Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása. - magazinok - interjúk - tévéműsorok - filmrészletek - történetek, mesék - levelek - szerepjátékok

A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni.

Betanult szerepeket el tud A párban ás csoportban játszani. dolgozzák fel az adott Csoportos, páros felkészülés témákat, szituációkat. után interakcióban vesz részt Felkészülés után ismerős, személyes témában informál..

15

Sajóvárkonyi Általános Iskola ALAPELVEK Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban

A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában.

CÉLOK Növekedjen a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes lesz meglévő ismereteit ötletesen, újszerűen, szokatlan funkcióban használni.

A tanuló fő vonalaiban képes legyen megérteni a köznyelvi beszédet, a legfontosabb információkat ki tudja szűrni, tudjon követni részletesebb instrukciókat. Továbbá, hogy megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket. Tisztelje a családot, Érezzen felelősséget és családtagokat. Legyen közösséget a kisebbségben kulturált magatartása. Őrizzék élő magyarságért. meg identitásukat, legyenek Európához tartozás tudata. toleránsak. Szeresse, ismerje szülőföldjét, Magyarországot. Az értékelés kompetenciákra A bizalommal teli légkör irányuljon és kommunikatív növeli a tanuló önbizalmát, nyelvhasználat során önbecsülését, önismeretét. történjen. Cél, hogy az értékelés, Fontos összehasonlítási fejlesztő jellegű legyen. szempont a tanuló korábbi teljesítménye. Lényeges az önértékelés.


FELADATOK Tudjon írni: -üzeneteket -feljegyzéseket -életrajzot -magánlevelet -egyszerű történéseket

ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Ajánlott nyelvi tevékenység: Minták, vázlatok, -vázlatkészítés produktumok elemzése, -életrajz írása alkotása. -élménybeszámoló Gyakorlás

A legfontosabb feladat, hogy a hétköznapi témákról szóló szövegeket megértse a tanuló. Hosszabb szövegeket hallva, olvasva a kívánt információt megtalálja, megértse.

Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása a megfelelő nyelvi szinthez igazodva. -hírműsor

A tanulók ismerjék más népek kultúráját, szokásait, életmódját. Ápolja nemzeti kultúránkat. Törekedjen az előítéletmentességre. A másság elfogadása. Az értékelésnek fontos része legyen -az önértékelés -a társak értékelése. Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges.

-üzenet -feljegyzés írása -történet tömörítése

Autentikus olvasott és hallható anyagok.

-filmrészlet -interjú -történetek, mesék, -versek - nem folyamatos szöveg

- feladatfelmérés - tervezés - követés - értékelés - megvitatás Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.

Különböző anyag és eszközhasználat, minél szélesebb választékban. - videók, filmek

-ünneplés -dicséret -oklevél -közös értékelés

16

2.2.

Sajátos pedagógiai módszerek

A kompetencia alapú oktatás Iskolánk a HEFOP 3.1.3. pályázat keretében több évfolyamon kipróbálta és bevezette a kompetencia alapú oktatást: - szövegértés-szövegalkotás, - matematikai-logikai - IKT- kompetencia területek szerinti oktatást formájában. A típusú (teljes tanórai lefedettség) és B típusú (részleges tanórai lefedettség) programok alkalmazásával több tantárgyban is tapasztalatokat szereztek a pedagógusok. A kompetenciaalapú oktatást minél több tanulócsoportban kívánatosnak tartjuk tovább folytatni és bővíteni a bevont osztályok számát. Belső képzés lehetősége és szakirodalom beszerzése támogatja a kooperatív technikák elsajátítását és alkalmazását azon kollégák támogatásával, akik a pályázat során már gyakorlatot szereztek az alkalmazásban. Az IKT- kompetencia fejlesztése Pedagógusaink többsége alkalmazza a számítógépet és internetet a mindennapi felkészüléshez, többen a tanórákon is szívesen használnak számítógépet vagy interaktív táblát, emiatt többen is informatikai témájú tanfolyamokon vettek részt. Pályázati támogatásból és informatikai normatívából folyamatosan törekedtünk az eszközök és tananyagok választékának bővítésére. Több éves tapasztalattal rendelkezünk az IKT-eszközök és taneszközök tanórai alkalmazásának területén, több tájékoztató előadást tartottunk a témában érdeklődő pedagógusoknak. Az erőfeszítések eredményeként harmadik tanéve emelt óraszámú informatika oktatás bevezetését támogatja a fenntartó. Referencia – intézményi feladatok A kompetencia-alapú oktatási tapasztalatok hálózati megosztása érdekében előminősített referenciaintézményi státusszal rendelkezünk, és a TÁMOP-3.1.7. pályázat segítségével felkészültünk a referenciaintézményi feladatok ellátására. Iskolánk előminősített referencia-intézményként, a kompetencia-alapú oktatáshoz kapcsolódó 2 regisztrált jó gyakorlattal. Célunk a végleges minősítés megszerzése.

2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk pedagógiai programja azt a célt szolgálja, hogy tanulóink – a különböző szintű adottságokkal, – az eltérő mértékű fejlődésükkel, – az iskolai és az iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, – spontán tapasztalatokkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A helyi pedagógiai programunk olyan közös gondolkodást kíván, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy a nevelés és oktatás színtere nem csak az iskola, hanem a család és a



társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. E célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosíthatjuk a személyiség fejlesztésével kapcsolatos teendőinket: Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése A tanulók állampolgári nevelése Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása A tanulók egészséges életmódra történő nevelése Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Szociális nevelés Feladat: Szociális viselkedés és kulturális szokások megismertetése és egyéni fejlesztése, együttélés szabályainak megtanulása, különböző népek kultúrájának és szokásainak bemutatása és elfogadása, a különbözőségekkel szembeni helyes iselkedés kialakítása, fejlesztjük a tanulók életpálya-építési és szociális és életviteli kompetenciáit Oldal: 18 / 123



CÉLOK Az értelmi képesség fejlesztése, gyarapítása érdeklődésük felkeltése

FELADATOK - A tanulók tanulás iránti motivációjának fejlesztése - Helyes tanulási szokások kialakítása -A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás, nevelés egységes feladatellátása

Szociális kompetencia, életvitel, ill. életpályaépítés kompetencia fejlesztésével sokoldalú személyiség kialakítása

-A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése -Olyan iskolai légkör kialakítása, amely elősegíti, hogy a tanulók folyamatosan megtapasztalhassák az egyének, csoportok megértésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. - Egyértelmű magatartási szabályok

A nevelési nehézségekkel, alapvető tanulási és motivációs problémákkal, magatartási és beilleszkedési

- A korai észlelés, a problémák korai felismerése, szűrés - a személyiségfejlesztési feladatok megtervezése, végzése a tanulók

ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK -tanórák és más foglalkozások, szabadidős tevékenységek -egyénre szabott megismerési folyamat az érdeklődés felkeltése, szinten tartása, új célok, lehetőségek kijelölése -tudományos diákmunkák, tanulmányi vetélkedők - audiovizuális eszközök használata -interaktív tanulás önállóan a számítógép segítségével -tantárgytömbösítés, korszerű tanulási tevékenységek együttműködés: csoportmunka, projektek, kooperatív technika -szociális szokások, minták elsajátítása tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon -önkiszolgálás, segítés, felelősök szerepe -szokásrend kialakítása a tanteremben, tanítási órákon, az eszközök kezelésében, udvaron, ebédlőben, társakkal, felnőttekkel szemben -viselkedés alapvető szabályainak megismerése, gyakorlása szituációs játékokban -egyéni „érzékenység” elfogadása, csoportok, közösségek, barátságok kialakulása -egymás mellett élés alapvető szabályainak alkalmazása - választékos, közérthető kommunikáció - az osztályfőnökök a külső szervezetek bevonásával végzi -A Nevelési Tanácsadóval, különböző szakszolgálatokkal, Oldal: 19 / 123

Sajóvárkonyi Általános Iskola zavarokkal küzdő és az SNI tanulók személyiségének fejlesztése Önismeret, önértékelés, önszabályozás önbecsülés, fejlesztése

A tanulás tanítása

Vitakultúra, együttműködés, egyéni és közös feladatvállalás -fejtsék ki saját véleményüket felmerülő témák, dolgok iránt


személyiségfejlesztése

családvédelmi intézményekkel szoros kapcsolat

-A tanulók személyiségénekmegkülönböztetett figyelemmel az SNI tanulókra - széleskörű fejlesztése -Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése -A kitartás, a szorgalom, a céltu-datosság, az elkötelezettség kialakítása -Reális, a képességeket is figyelembe vevő teljesítményértékelés

- a reális „ÉN kép”, és környezeti kép kialakítása - játékos önismereti beszélgetések, szociometriai felmérések - a realitás érzék fejlesztése - pozitív visszacsatolások, önbizalom erősítés a különböző képességek és készségek figyelembe vételével - segítség pozitív és negatív élmények fel-dolgozásában - egyéni és csoportos tréningek a pszichológus bevonásával, gyakorlás, segítő szempontok adása, nevelői korrekciók, a tanulók véleményének tisztelete - A tanulók életkorának, - szemléletés, szemléltető egyétanítás,tanulás niségének megfelelő tanulási - a tanulás értelmének módok ajánlása, tanítása megmutatása a tanulók Az egyéni tanulási útvonal, fejlődésén keresztül differenciált fejlesztés - fokozatos önállóságra biztosítása nevelés tanórai -Fokozatos önállóságra differenciálással nevelés, - önálló munkák, feladatok, lényegkiemelés versenyfeladatok képességének alkalmazása,szövegértési fejlesztése feladatok, emlékezetfejlesztés alkalmazása -Kialakítani és fejleszteni a vélemény kialakítása, tanulók vitakultúráját, a saját meggyőző érvelés vétechnikájának, módszereinek lemény kialakítását, érvelést, elsajátítása illetve más véleményének - a kompromisszumkészség elfogadását, és az azzal való fejlesztése vitakörök, azonosulást. fórumok keretében Együttműködési készség - versenyfeladatok kialakítása, legyenek képesek megoldása tanulmányi a tanulók munka- és feladat versenyeken, órai munka megosztásra a közös cél során eléréséért - az „önkéntesség” díjazása a Oldal: 20 / 123


Az információszerzés és feldolgozás képességének fejlesztése

A digitális írástudás, az IKT kompetencia fejlesztése

Problémamegoldó és alkotóképesség előtérbe állítása, alkotó képzelet fejlesztése

A tanulásszervezésben a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása


jutalmi rendszerben - az egyén és csoport közötti különbségek bemutatása gyakorlati példákon keresztül Az információszerzés és az információhoz jutás információ feldolgozás, folyamatainak bemutatása, felhasználás (nyomtatott és elektronikus módjainak elsajátítása média, internet, könyvtár, stb.) - az információ feldolgozásának szükségessége(újságírás, cikkek, közlemények írása) az információtovábbítás lehetőségeinek vizsgálata, eszközeinek bemutatása játékos feladványokon keresztül Az IKT eszközök magabiztos - Információ felismerése, és visszakeresése, kritikus használatának értékelése, tárolása, elsajátíelőállítása, bemutatása és tása és alkalmazása a tanulás, cseréje, továbbá a kommunikáció és hálózati kommunikáció és a együttműködés az interneten szabadidő keresztül. terén Az alkotó és a probléma megoldás problémamegoldó folyamatainak bemutatása a gondolkodásmód kialakítása felismeréstől a feldolgozásig Kognitív képességek, illetve - szituációk, szerepjátékok intellektuális készségek alkalmazása fejlesztése, logikus - alkotóképesség új gondolkodásra nevelés dimenzióinak megnyitávalamennyi tanórán és sa, festés, rajzolás, foglalkozáson. szobrászat, digitális Alkotó jellegű feladatok művészet, (rajzfoglalkozás, biztosítása szakkör) - a tanuló motiváltságának megőrzése, az általa készített alkotások elbírálásával, kiállításával Kialakítani a tanulókban, elméleti és gyakorlati hogy tanácsok, módszerek az képesek legyenek időbeosztás megszervezésére megszervezni - széleskörű elérés, illetve az önálló tanulásukat, hozzáférés biztosítása a figyelembe véve saját tananyagok, dokumentációk, korlátaikat, ill. háttér információkhoz, az elsajátítandó, ismétlendő törzsanyaghoz Oldal: 21 / 123



tananyagot A kezdeményezőkészség és a szervezőkészség erősítése

- a szülőföld, lakóhely iránti szeretet, - a népünk múltjának, néphagyományának feltárása

diákjaink megalapozott műveltséggel, egészséges világszemlélettel, reális világképpel rendelkezzenek

2.4.

DÖK, osztályközösségek, szülői szervezetek, mk.köz.-ek munkájának segítése, lehetőségteremtés a tanulók együttműködésére - tanulóink megismertetése nemzeti kultúránk és történelmünk főbb eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival - a lakóhely megismertetése olyan ismeretek közlése, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben

- a könyvtár, számítástechnikai terem testnevelés, versengések - közművelődési és tanulmányi versenyek - DÖK által szervezett, támogatott programok - a nemzeti, helyi és iskolai ünnepségeket a DÖK segítségével rendezzük meg - a helyi vonatkozások kiemelésével tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet - a tanulók alapkészségeit fejlesztjük, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható alapműveltséget, valamint a világképük formálódását, a világban való eligazodásukat segítő információkat nyújtunk

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

2.4.1. A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység Iskolánkban nagy számban tanulnak különleges bánásmódot igénylő tanulók, ezért az ezzel kapcsolatos feladatok segítésére az intézményben fejlesztőpedagógusok munkaközössége működik. A munkaközösség vezetőjének feladata a DIFER mérések és bizonyos képességterületi mérések irányítása, a mérési eredmények kiértékelésének segítése, az eredmények értelmezésében és az abból adódó feladatok meghatározásában való közreműködés. Feladata a szegregált nevelést igénylő tanulók gyógypedagógiai módszertani intézetbe való áttelepítésének segítése, előkészítése, ennek érdekében a kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadó, Pedagógiai Szakszolgálat, a Megyei Pedagógiai Intézet ill. a szakértői vizsgálatok szakembereivel. A tanulók diagnosztizálását a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság végzi el. A vizsgálatok és a kötelező felülvizsgálati kérelmek kitöltését a munkaközösség-vezető koordinálja, a fejlesztést végző szakemberek és az osztályfőnök együttműködésével . A munkaközösség vezetője az SNI-s és a BTM-es tanulókkal kapcsolatos fejlesztő pedagógiai tevékenységet összefogja, a tanulók fejlesztési tervének, csoportba sorolásának kidolgozását segíti. A fejlesztő pedagógusok és a gyógypedagógus egyéni fejlesztési tervet készítenek a Oldal: 22 / 123



tanulókról a szakvélemények alapján és ennek megfelelően dolgozzák ki az éves munkatervüket. A szakvéleménnyel rendelkező tanulók tanórán kívüli fejlesztőfoglalkozáson vesznek részt fejlesztőpedagógus vagy gyógypedagógus irányításával, ill. tantárgyi megsegítés javaslata esetén szaktanár által tartott foglalkozásokon történik a fejlesztésük. Munkájukat főállású gyógypedagógiai asszisztens is segíti. A különleges bánásmódot igénylő tanulók fejlesztésének lehetőségei: -

-

tanórai differenciálás lehetőségei: a frontális osztálymunka keretében megvalósított önként vállalt vagy a tanártól kapott egyéni munka / pl. önálló megfigyelés,kiselőadás, kísérlet bemutatása / , a differenciálás érdekében megvalósított réteg-, csoport- , és páros munka, a tanulói jellemzőhöz igazított stratégia, módszer alkalmazása,differenciált taneszköz használat,differenciált motiválás,differenciált feladatok,differenciált értékelés. egyedi minőségorientált értékelés: a tanulók teljesítményének értékelését korábbi teljesítményükhöz viszonyítva végzik a tanárok. Minden órán módszertani sokoldalúság, biztosítva a látási, hallási, érzékelési lehetőségek kihasználás az adott témán belül. A szemléltetési-cselekedtetési lehetőségek használata. A kölcsönös bizalmon alapuló viszony növeli a gyermekek önbizalmát,fokozza kudarctűrő képességüket. A kisebb sikerekkel kiérdemelt dicséret fokozza az akaraterőt és a kitartást. A kooperatív tanulási módszerek, a tanulva tanulás, a tanulópárok sokszínűbbé, érdekesebbé teszik a mindennapi munkát. Kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás a szakszolgáltató intézménnyel és az áthelyező bizottsággal, valamint a szülőkkel.

SIKERKRITÉRIUMNAK a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető . Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók A tanulók ellátása iskolánkban integrált oktatás, nevelés keretében, jelenleg az alábbi területeken: - enyhén értelmi fogyatékos tanulók - mozgásszervi fogyatékos tanuló - pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók Az ellátás a sajátos nevelési igényű tanulóknak megfelelő tantervi követelmények szerint történik, annak megfelelő értékelés szerint, a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvének figyelembe vételével. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Fejlesztésük fontos részét képezi az önálló életvitelre való felkészítés, melynek során: - stabil életrend és napirend kialakítására törekszünk - az elfogadási és együttműködési készséget fejlesztjük Oldal: 23 / 123



- egyéni tanulási terv kialakítását, megvalósulását támogatjuk - Önismereti technikák megismertetését, gyakoroltatását alkalmazzuk A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézményünk többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: – Pedagógusok részvétele az integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken – Az együttnevelést megvalósító iskolánk pedagógusainak, valamennyi dolgozójának, gyermek- és szülői közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására – Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. – A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. – A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; b) egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus – konduktív nevelés esetén konduktor –együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. – A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, terapeuta a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, a hatékony gyermek-megismerési technikák alkalmazását; b) javaslatot tesz a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az Oldal: 24 / 123



osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra; h) segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejlődésének megítélésében; i) segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM-es) tanulók Ellátásuk integrált oktatás, nevelés formájában történik. A tanulók tanórán kívüli fejlesztőpedagógus vagy gyógypedagógus által tartott- fejlesztő foglalkoztatásban vesznek részt, mentesíthetők az értékelés, minősítés alól a szakvéleményben szereplő tantárgyakból, ill. bizonyos számonkérési formák elsődlegességét biztosítani kell számukra. A nevelési tanácsadónál történő kötelező felülvizsgálatuk megszervezéséért a munkaközösség vezető, a fejlesztő foglalkozások vezetője és a tanuló osztályfőnöke közösen felelős. Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség az a tünetegyüttes, amikor a tanuló viselkedése jelentősen eltér az adott életkorban megkívánható helyes magatartástól, tanulási eredményei elmaradnak a korosztályára, tanulócsoportjára jellemző szinttől. Beilleszkedési és magatartási problémákat jelez, ha az iskolai környezetben a tanulóknál az általánosan használt nevelési eljárások nem hatékonyak. Az ilyen tanulók nem tudnak, vagy nem akarnak alkalmazkodni a környezetükben érvényes szociális szabályokhoz. Emögött a család, mint elsődleges szocializáló működési problémái is állhatnak. Sok gyermek esetében a család ill. az iskola nem ugyanazokat az értékeket, normákat, viselkedésformákat közvetíti, ezzel a jelenséggel számolnunk kell egyes cigány családoknál, de az iskola körzetében egyes nem cigány családokra nézve is jellemző, hogy társadalmilag, erkölcsileg elítélhető életmódot, életvitelt folytatnak, és ezzel akaratlanul is rossz példát mutatnak a gyermekeknek. Sok családban a tudatos nevelési ráhatások hiányoznak, a spontán ráhatások pedig az iskolai nevelés ellentétei. A családi élet nyílt vagy rejtett zavarai, a disszonáns, egyenlőtlen házastársi és szülői viszonyok taszítóerővel sodorhatják a gyermeket más csoportok, normaszegő közösségek felé. Ezeket a problémákat a pedagógusoknak észre kell vennie, és kezelnie kell pedagógiai eszközökkel. A problémák lehetnek – átmenetiek: pl. a családban bekövetkezett változás, iskola- vagy tanárváltás, túl nagy követelmény. Oldal: 25 / 123



– állandó okok, mint pl. a nem megfelelő szociális háttér, az iskola és a család eltérő nevelési elvei, normarendszere. Magatartási nehézséggel küzdő gyermekek – –

visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű gyermekek (félénk, csendes, visszahúzódó stb.) esetében eredményhez vezethet a csoportos és a párban folyó munka, a testre szabott differenciált egyéni munka, motiválás, stb. ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű tanulók (engedetlen, kötekedő, támadó, hiperaktív stb.) inkább egyéni feladattal köthetők le, fontos a velük megbeszélt egyéni vállalások, követelmények következetes számonkérése az eredmények, pozitívumok kiemelése, megerősítése mindkét típust motiválja, segítheti a beilleszkedést, a társak általi elfogadás.

Feladatok, alkalmazott eljárások :  A család, a szülők meggyőzése, bevonása a nevelőmunkába, a nevelési problémák megbeszélése, tanácsadás.  A Nevelési Tanácsadó szakemberei segítségének igénybevétele (pl. pszichoterápia, vizsgálatok).  Gyermekjóléti Szolgálattal ill. Családsegítő Szolgálattal való együttműködés.  A tanulók fokozott bevonása a közösségi életbe (megbízatások, funkciók) .  Sokrétű szabadidős tevékenység biztosítása, hogy a gyermek minél több időt töltsön a helyes értékeket, normákat képviselő közösségekben  Erősségeket előtérbe helyező fejlesztés  Esetek megbeszélése munkaközösségi foglalkozásokon a problémák kezelése érdekében Tanulási nehézséggel küzdő gyermekek

2012.10.01. 2011.10.01. 2010.10.01 2009.10.01. 2008.10.01.

Tanulók száma 375 394 406 407 416

Évismétlők száma 45 48 39 43 42

Évismétlők aránya 12,00 % 12,18 % 9,06 % 10,57 % 10,10 %

A statisztikai adatok, az országos kompetenciamérések, valamint a Szegedi Tudományegyetem partnerintézményeként elvégzett longitudinális diagnosztikus fejlődésvizsgálatok, és az iskolába lépő tanulóknál elvégzett DIFER mérések egybehangzóan jelzik, hogy iskolánkban akkor is nagyon sok a tanulási problémával küzdő gyermek, ha ezt nem mindenkinél igazolja szakvélemény. Az évismétlők aránya egyre nagyobb, a táblázat adatai nem mutatják a javító vagy osztályozóvizsgára kötelezettek számát, amely szintén nagy szám. A problémás tanulókat 2 csoportba sorolhatjuk: – átmeneti tanulási nehézséggel küzdők (például: lassú, motiválatlan, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok,helytelen szokásokkal tanulók) – tartós tanulási zavarral küzdők (például: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar, súlyosabb )

Oldal: 26 / 123



A tanulási problémákkal küzdő gyermekek, speciális pedagógiai tevékenységet igényelnek a tanítási órákon is. Alkalmazott módszerek, eljárások : -

egyéni haladási ütemnek megfelelő osztályba, csoportba sorolás, differenciálás A tanulási képességek fejlesztése minden tantárgyi óra feladata: az egyéni tanulás képességének fejlesztése a tanulási motiváció megteremtése a szövegértés képességének fejlesztése figyelemkoncentráció fejlesztése feladatértelmezés gyakorlása

-

egyéni felzárkóztatás, korrepetálás napközis ill. tanulószobai jellegű foglalkozások biztosítása megfelelő tanulási-tanítási módszer kiválasztása, megismertetése, tanulásmódszertani ismeretek nyújtása az olvasás, írás tanítása , szükség esetén újratanítása, az olvasás , írás képességének folyamatos gondozása , fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt kompenzációs technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, segítő, kompenzáló eszközök használata nevelői segítséggel az anyanyelv és a logikus gondolkozás fejlesztése, gondozása a nevelés- oktatás minden lehetséges színterén szoros kapcsolattartás a szülői házzal pedagógusok ismereteinek bővítése az adott tanulási nehézséggel foglalkozó irodalom beszerzésével, megfelelő tanfolyamokon történő részvétel támogatásával

-

Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló A tehetség megnyilvánulhat az alábbi területeken: – intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai, fizikai, nyelvi stb.) – művészi tehetség (képzőművészeti, zenei) – pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület) – szociális tehetség (vezető, szervező, irányító) A tehetségfejlesztés módjai – gyorsítás, léptetés (a tehetségesek egy év alatt több év anyagát végzik el) – elkülönítés, szegregáció (külön tanulnak, más tehetségesekkel) – gazdagítás, dúsítás (enrichment) – a tehetséges gyerekek a normál oktatásban tanulnak, de a tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetség gondozásban részesülnek A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A gyermek érdeklődését irányítani kell, de meg kell engedni számukra, hogy megválasszák kedvenc tevékenységeiket. A lehetőségeknek ki kell elégíteniük az érdeklődést, és a bontakozó tehetség fejlődését is elő kell segíteniük. Ezért a lehetőségek széles skálájára van szükség. A tehetséggondozás egyik fő célja a sikerélmény biztosítása minél több gyermek számára. Oldal: 27 / 123



Feladatok, eljárások : – A tehetséges gyerekek, ill. bizonyos területen kiemelkedő tanulók diagnosztizálása – Differenciálás  osztályba , csoportba sorolással  szakkörök megválasztásával  tanórai munka során – Önképzés igényének felkeltése, önművelést segítő feladatok , tananyagok, könyvek biztosítása, – Versenyeken való részvétel segítése (pályázatokról , levelezős versenyekről tájékoztatás tanácsadás, felkészítés ill. benevezési díj esetén az iskolai alapítvány anyagi támogatása) – Szereplési, fellépési, versenyzési és egyéb bemutatkozási lehetőségek biztosítása, szükség esetén anyagi támogatása 2.4.2. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel, tanulókkal, valamint a roma/cigány nemzetiségű tanulókkal kapcsolatos tevékenység, a szociális hátrányok enyhítése Azok a társadalmi csoportok, amelyek támogatás nélkül nem vagy csak aránytalan nehézségek árán képesek társadalmi helyzetük megőrzésére, javítására, különleges bánásmódot igénylő csoportok. Iskolánkban ilyen csoportok a roma/cigány nemzetiséget képviselő tanulók és a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. Mindhárom csoportba tartozók esetében szociális hátrányról is beszélhetünk. A tanulók többségénél mindhárom tényező fenn áll: a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet mellett a roma/cigány nemzetiséghez tartozás is jellemző többségükre. Tanulók száma

HH (fő)

HH tanulók aránya

HHH (fő)

HHH tanulók aránya

2012.10.01.

375

370

98,67 %

335

89,33 %

2011.10.01.

394

376

95,43 %

341

86,55 %

2010.10.01

406

375

92,36 %

255

62,81 %

2009.10.01.

407

375

92,14 %

309

75,92 %

2008.10.01.

416

381

91,59 %

273

65,63 %

Iskolánkban a valamilyen tényező miatt hátrányban lévő tanulók igen nagy számban vannak jelen, ez a tény az integrált oktatásban alkalmazott módszerek eljárását alkalmazását szükségessé teszi, viszont eredményességét negatívan befolyásolja. A tanulók szinte mindegyike szerény anyagi lehetőségekkel bíró, több gyerekes család tagja, ahol a szülők egyikének sincs 8 osztálynál magasabb végzettsége. A helyzetből adódó problémák a mindennapi pedagógiai tevékenységet gyakran kedvezőtlenül befolyásolják. A problémák megoldásában gyermek- és ifjúságvédelmi felelősként az iskola nevelési igazgatóhelyettese segíti a mindennapi munkát. A tanulók szocioökonómiai hátterében, a tanulóösszetételben az elkövetkezendő években pozitív változás nem várható. Így intézményünk egész cél-, feladat- és tevékenységrendszerét átszövik a gyermekvédelmi feladatok. A gyermekvédelmi felelős éves munkatervben határozza meg a konkrét feladatokat maga és az osztályfőnökök számára. Koordinálja az osztályfőnökök, szaktanárok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A nevelőtestületet a szociális érzékenység, a tolerancia jellemzi . A Oldal: 28 / 123



gyermekvédelmi felelős az éves munkatervben meghatározott napon fogadóórát tart, de szükség esetén a tanítási időn túl bármelyik napon fordulhatnak hozzá a tanulók ill. a szülők egyaránt. Együttműködés a gyermek- és ifjúságvédelmi munkában Az ellátandó gyermekek számának növekedésével e tevékenység egyre sokrétűbbé , szerteágazóvá válik. Egyre több, intézményen belüli és kívüli tényező segítségére is szükség van. E tényezők szoros együttműködésével lehet csak megvalósítani a feladatokat, hiszen az iskola pedagógiai és egyéb gyermekvédelmi eszközei, jogosultságai a legtöbb esetben nem elégségesek. Évente visszatérő feladatok Prevenció Elsődleges feladat a prevenció, a veszélyeztetett helyzet kialakulásának ill. intézményünk esetében inkább e helyzet súlyosbodásának megelőzése, melynek alapvető feltétele a gyermek személyiségének, életkörülményeinek megismerése. A családlátogatások, a szülőkkel ill. a gyermekkel folytatott őszinte elbeszélgetések, a szűkebb és tágabb környezetből származó információk, a különböző nevelési szituációkban tanúsított viselkedés alapján a gyermek fejlődésében tapasztalható rendellenességek, a környezetében előforduló veszélyeztető ill. azzá válható tényezők, káros hatások feltárása, a veszélyeztetettség tüneteinek felismerése . Megelőző programok a külső szervek igénybevételével (káros szenvedélyek - dohányzás, drog, korai terhesség, prostitúció, ifjúkori bűnözés témakörökben). Egészséges életmódra nevelés Kiemelt nevelési terület, lehetőségeit ki kell használnunk minden tevékenységi, szervezeti formában. A részletes feladatokat ld. az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok és az egészségnevelés c. részekben Tankötelezettség végrehajtása , beiskolázás Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató szervekkel , áthelyezési bizottsággal. A kedvezőtlen családi körülmények között élő gyerekek beiskolázásának, iskolaérettségi és orvosi vizsgálatainak megkülönböztetett figyelemmel kísérése. A mindennapi iskolába járás alól felmentett tanulók körülményeinek, helyzetének nyomon követése a felmentés ideje alatt. Az igazolatlan mulasztások megelőzése ill. csökkentése, a mulasztások okainak feltárásával, ezáltal a lemorzsolódó tanulók számának csökkentése, a tanulmányokban való lemaradás megakadályozása. Szükség esetén hatósági intézkedés kezdeményezése. Közösségi , szabadidős tevékenységek szervezése Célja: az iskola lehetőségeinek maximális kihasználásával a családi, környezeti ártalmak ellensúlyozása. A tanítási időn túl szervezett sokrétű szabadidős tevékenység mellett fontos feladat a hátrányos, halmozottan hátrányos, vagy veszélyeztetett helyzetű tanulók egyéni fejlesztésének elősegítése a tanórán kívüli foglalkozások segítségével . Tehetséggondozás , felzárkóztatás Az iskolai és iskolán kívüli lehetőségek megismertetése a tanulókkal, a foglalkozásokon történő részvétel elősegítése.

Oldal: 29 / 123



Pályaorientáció A gyermekek önismeretének fejlesztése, érdeklődésüknek és képességeiknek megfelelő pálya kiválasztásának elősegítése . Pályaválasztási szülői értekezlet, részvétel a középiskolai nyílt napokon, továbbtanulással kapcsolatos rendezvényeken. A hátrányos helyzet a törvényben megfogalmazott anyagi helyzet mellett gyakran a következő jellemzőkkel párosul tanítványainknál: –

– – – – – – – –

A család anyagi és erkölcsi helyzete és életvitele, értékrendje nem megfelelő, jellemző nevelési hiányosságok: kettős nevelés, felügyelet és gondozás hiánya, helytelen bánásmód (brutalitás), érzelmi sivárság, közömbösség, könnyelmű, felelőtlen életvitel, bűnöző családi háttér, értelmileg, érzelmileg visszamaradt családtagok A család lakhelye és környezete elhanyagolt, szűkösek a lakásviszonyok Többgyerekes , több nemzedékes család. A gyermek és/vagy szülő egészségi állapota problémás: születési rendellenesség vagy szerzett fogyatékosság, tartós betegség, idegrendszeri, pszichés problémák (szülő és/vagy gyerek), higiénés hiányosságok A csoport kulturális sajátosságai eltérnek a többségi kultúrától, a csoportkohézió erősebb, ez negatívan hat a többséghez való viszonyra A szülők iskolázatlanok, nem tartják fontosnak az iskolázottságot. Munkanélküliség, a szülő csökkent munkaképességű vagy munkaképtelen Negatív hatású baráti kör A gyermek személyiségében rejlő okok, értelmi vagy érzelmi visszamaradottság

A hátrányos helyzet mellett ezek a tényezők gyakran a gyermek veszélyeztetettségét is elősegítik. A szociális hátrányok enyhítését segítő feladatok : – – – – – – – – –

Segítség adása a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődéshez. Feladatunk az iskola világát nehezen elfogadó ill. együtt nem működő, esetleg gyermeküket is elhanyagoló családokkal való - együttműködésre késztető kapcsolattartás. Anyagi támogatás lehetőségeinek kiaknázása, pl. Útravaló ösztöndíj Az önművelés igényének kialakítása. A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása. Praktikus ismeretek elsajátíttatása. A mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása. Családi életre és egészséges életmódra nevelés. A testnevelés és sport sajátos eszközeivel kialakítani az alapvető mozgás - és feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondozásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét.

Tevékenységeink a szociális hátrányok enyhítésére – – –

Hátránykompenzáló oktatási-nevelési programok bevezetése A tanulás tanítása differenciált fejlesztés. Egészségnevelési, életvezetési ismeretek tanítása, a családi életre nevelés tanítása. Oldal: 30 / 123

Sajóvárkonyi Általános Iskola – – – – – – – – –


Sportolási lehetőség biztosítása Interkulturális ismeretnyújtás: életvezetés, cigány irodalom, a cigányság története. Tehetséges gyermekek felkészítése. Felzárkóztató foglalkozás a tanulásban lemaradóknak. Igény szerint ügyelet biztosítása. Túrák, táborok szervezése, részvétel biztosítása. Kulturális rendezvények csoportos látogatása. Pályázatok figyelése Együttműködés a szociális és egészségügyi ellátó rendszerekkel

Szülőknek felajánlott segítség – – –

Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleten, fogadó órákon, írásos tájékoztatón keresztül Szülőkkel közös programok lehetőségének megteremtése Anyagi támogatás lehetősége pályázatok útján nyerhető támogatások megismertetésével pl. Útravaló ösztöndíj, Erzsébet-táborok, stb.

Roma/cigány nemzetiségi oktatás- nevelés Iskolánk a szülők igénye és a fenntartó hozzájárulása esetén biztosítja a roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatást magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás formájában. Az oktatási forma szerint a résztvevők számára heti 1 népismereti óra mellett heti 2 órában biztosítjuk a folyamatosan szervezett kulturális tevékenységet. Az oktatási forma fontos az identitástudat megerősítéséhez, a hagyományok ápolása szempontjából, a kulturális értékek megismerése érdekében. A roma származásból eredő hátrányok csökkentése a roma identitás, öntudat erősítésével és a roma kultúra mélyebb megismerésével érhető el, mely az önismereti és kommunikációs foglalkozások, roma kulturális eseményeken való részvétel során valósul meg. 2.5. A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei együttműködésének és kapcsolattartásának formái Hagyományos együttműködési formák pedagógusok és szülők között: Szülői értekezletek - évi három osztályszülői értekezlet - pályaválasztási szülői értekezlet - szülői értekezlet az óvodákban a leendő elsős szülőknek Családlátogatás - osztályfőnökök közösen - veszélyeztetett tanulóknál tanévente legalább kétszer Nyílt tanítási napok - első osztályosok nyílt tanítási napja a szülőknek - első osztályosok bemutató foglalkozása az óvónőknek ill. óvodásoknak - középiskolai nyílt napokon szülőkkel együtt történő részvétel Otthoni tanulás segítése - segítségnyújtás az otthoni tanulás megszervezésében Oldal: 31 / 123



- egyéni tanulási problémák megbeszélése , egyénre szabott tanulási módszerek kidolgozása Egészséges életmódra nevelés - előadások a szülőknek / prevenció , ill. az életkori sajátosságokkal kapcsolatos problémák/ - kölcsönös tájékoztatás egészségkárosító tényezők felfedezése esetén - iskolafogászatra , úszásoktatásra szülői kíséret Gyermekvédelmi tevékenység - együttműködés a szülőkkel valamennyi , a gyermek-és ifjúságvédelem körében felsorolt feladat elvégzésében - kölcsönös információ- és tapasztalatcsere - Írásbeli tájékoztató Új együttműködési formák: Együttműködés a szabadidős tevékenységekben - szakköri munka - kíséret versenyekre, fellépésekre - osztálykirándulás szülőkkel közösen - anyagiak függvényében közös táborozás - bevonás az iskolai kulturális és sportprogramokba - /Sajóvárkonyi Napok../ Együttműködés az iskolai alapítvány vagyonának gyarapításában ill. a vagyon felhasználásában A továbbfejlesztés feladatai - az előítélet nélküli kapcsolattartást - a másság vállalásának támogatása - a cigányetnikum történetének, kultúrájának és életkörülményeinek alaposabb megismerése,oktatása A tanulóközösséget érintő kapcsolattartási formák: – osztályszintű: hetesek feladatai, felelősök rendszere – iskolai szintű: Diákönkormányzat rendszere, felelősök, vállalások Szülői közösséget érintő kapcsolattartási formák: – osztályszintű: évente 3 szülői értekezlet, nyílt nap, szabadidős programok, kirándulások, fogadó órák – iskolai szintű: iskolai rendezvények, összevont szülői értekezletek, iskolai dokumentumok véleményezése, szülői munkaközösség, fogadó órák Az iskola egyéb partnereivel való kapcsolattartásának formái A kapcsolattartás és információcsere az iskola partnereivel közvetlen és közvetett formában is megvalósulhat, melyhez a hagyományos eszközök mellett a korszerű technikai lehetőségeket is felhasználjuk. Az írásbeli és szóbeli megkeresések, személyes kapcsolattartás mellett egyre nagyobb szerepet kapnak gyorsaságuk és széles körökhöz való eljutási lehetőségük miatt az elektronikus kapcsolattartási formák, mint az e-mail, honlapon, helyi médiában való tájékoztatás. A hivatalos szervekkel történő kapcsolattartásnak dokumentálhatónak kell lennie, Oldal: 32 / 123



mint ahogy a tanulókkal kapcsolatos döntések meghozatalához szükséges ügyek intézéséhez, a tanulókat érintő ügyekben történő kapcsolattartásnak is. A telefonon megbeszélt kérdéseket, ügyeket később írásba kell foglalni, hivatkozva a telefonbeszélgetés tárgyára, időpontjára és tartalmára. A kapcsolattartás során be kell tartani a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat, melyeket az SZMSZ tartalmaz. Kapcsolattartás egyéb szervezetekkel, intézményekkel: az intézményt elsődlegesen az intézményvezető, ill. az általa megbízott igazgatóhelyettes vagy egyéb dolgozó képviselheti a kapcsolattartás során. A referencia-intézményi jó gyakorlat felől érdeklődő potenciális vevők felé az intézményt az igazgató ill. a projektvezető képviseli, akadályoztatásuk esetén a jó gyakorlatot kidolgozó pedagógus. 1. Az intézményvezető és helyettesei kapcsolatot tartanak – – – – –

a szakmai feladat ellátása során a tankerület munkatársaival az intézmény fenntartása, működtetése kérdésében a tankerület munkatársaival az intézmény működtetése kérdésében a települési önkormányzat képviselőjével az intézményt érintő szakmai kérdésekben a médiával. az iskolával, pedagógusokkal és tanulókkal kapcsolatos ügyekben az egyéb iskolán kívüli szakmai szervezetekkel, hivatalokkal

Az intézményvezető képviseli az intézményt a fenti szerveken kívül: – – – – – –

a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Gazdasági Ellátó Központ a köznevelési, közművelődési intézmények vezetői Ózdi Művelődési Intézmények a települési Roma Kisebbségi Önkormányzat lengyel testvériskola felé.

2. A gyermek –és ifjúságvédelmi felelős tartja a kapcsolatot továbbá az alábbi intézményekkel, szervekkel, a gyermekvédelemmel kapcsolatos ügyekben: – – – – – – – – – – – – – –

Köznevelési és közművelődési intézmények BAZ Megyei Kormányhivatalon belül: Ózdi Járási Hivatal, mint általános szabálysértési hatóság Ózdi Járási Hivatal, Járási Gyámhivatal Oktatási ill. Hatósági Főosztály, Miskolc Igazságügyi Szolgálat, Miskolc / pártfogó felügyelők/ BAZ Megyei Gyermekvédelmi Központ Gyermekjóléti Központ, Ózd / családgondozók/ nevelőszülői hálózat rendőrkapitányságok bíróságok Polgármesteri Hivatal, Ózd- Szociális és Egészségügyi Osztály ÁNTSZ egyházi, karitatív szervezetek

Oldal: 33 / 123



2. Kapcsolattartás a Pedagógiai Szakszolgálattal és a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal: a kapcsolattartás a nevelési igazgatóhelyettesen keresztül a fejlesztő munkaközösség vezetőjének feladata az SZMSZ-ben leírtak szerint. 3. Iskolaorvos, védőnő, iskolafogászat: A kapcsolattartás a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott nevelési igazgatóhelyettes feladata az alábbiak szerint: – Tanév elején az osztálynévsorok átadása, az érkezett-távozott tanulók folyamatos jelzése – Évente egyszer az iskolafogászati szűrővizsgálat időpontjának egyeztetése, az osztályok részvételének megszervezése – A védőnővel egyezteti az egyes évfolyamokra nézve kötelező szűrővizsgálatok és oltások időpontját – Az osztályfőnökök igénye szerint felvilágosító előadásokra hívja az iskolaorvost, védőnőt – Szükség esetén egészségügyi, tisztasági szűrővizsgálatra hívja a védőnőt.

2.6.

A közösség fejlesztésével kapcsolatos feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és tanulók közvetlen, személyes kapcsolatán keresztül valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A közösségfejlesztés keretei : – osztályközösségek, kisebb (vegyes) tanulócsoportok, diákkörök – azonos évfolyamok tanulói – alsó-ill. felső tagozatos tanulók – az egész tanulóközösség – DÖK A közösségfejlesztés színterei: – az egyes tantárgyak tanítási órái – osztályfőnöki órák – tanórán kívüli foglalkozások – szakkörök – az osztályközösségek, a DÖK, az intézmény ill. a külső szervek által tanítási időn túl szervezett rendezvények, programok A közösségfejlesztés célja: az egyén és a társadalom közötti megfelelő kapcsolat kialakítása. Felkészítés olyan demokratikus magatartásra, melyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Tanulóink legyenek nyitottak , megértőek a másság iránt, szerezzenek tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén . A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladatok : – A különféle iskolai tanulóközösségek megszervezése, nevelői irányítása: az iskolai élet egyes területeihez (tanórai és tanórán kívüli tevékenységekhez ) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, ezek tervszerű és tudatos fejlesztése.

Oldal: 34 / 123



– A tanulók életkori sajátosságainak figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz, a kisgyermek a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm személyiséggé válásig . A közösség megismerésének legfontosabb módszere a szociometriai kérdőív, mellyel év elején az osztályfőnökök képet kapnak a tanulók osztályközösségben elfoglalt helyéről. – Az önkormányzás képességének kialakítása: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségek azon képességét, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni. Annak elérése érdekében összehangolt módon tudjanak tevékenykedni, az elvégzett munkát tudják értékelni. Diákönkormányzatban és osztályközösségben végzett feladatok során fejleszthető leginkább ez a képesség. – A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése: A közösséget irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösség tevékenységének tudatos szervezése, a gyermekek aktív bevonása. A közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formákkal kapcsolatban a tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást, a csoporttal való azonosulást segítő, erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válása, ezek ápolása.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvétele jogai gyakorlásának rendje A tanulókat az intézményi döntési folyamatban a diákönkormányzat képviseli. A diákönkormányzat munkáját felsőfokú, pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra, a diákönkormányzat javaslata alapján. Folyamatos kapcsolatot tart az iskolavezetéssel. A diákönkormányzat a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni : -

az SZMSZ és a házirend elfogadása előtt az iskola éves munkatervének elfogadása előtt a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál fegyelmi eljárás során a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához az egyéb foglalkozások formáinak meghatározásához a könyvtár, sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, minden olyan esetben, amit jogszabály ír elő.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót- ha jogszabály másként nem rendelkezik- a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal Oldal: 35 / 123



megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzatnak. A vélemény kialakítása a diákönkormányzat SZMSZ-e szerint történik. A nevelőtestületi értekezleten ill. a tárgyalásokon a diákönkormányzatot a diáktanács elnöke vagy a segítő nevelő képviseli. A kapcsolattartás a közösségek és a közvetlen felnőtt segítő között rendszeres. A diákönkormányzat képviselője részére biztosítani kell az igazgatóhoz való bejutás lehetőségét. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az osztályfőnököt, a diákönkormányzatot segítő tanárt, a nevelési igazgatóhelyettest, akik fogadják a diákokat, biztosítva a négyszemközti meghallgatást, majd választ adnak problémáikra, vagy felvetésüket továbbítják az igazgatónak.

Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok, az iskola közösségeinek együttműködése Az iskolavezetés és a nevelőtestület együttműködése A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. Az együttműködés színterei: az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések, stb. Ezek fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a tanári szoba helyiségében elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon, e-mailen keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat, tanulókat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, illetve szülői munkaközösséggel, tanulókkal. A szakmai munkaközösségek együttműködése Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések - iskolán kívüli továbbképzések - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

Oldal: 36 / 123



A szülői munkaközösség (SZM) és az iskola közösségeinek együttműködése Az SZM az iskola közösségeivel tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot. Az SZM munkaközösség tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 2 alkalommal –tájékoztatják az általuk képviselteket a SZM tevékenységéről, valamint továbbítják az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az az SZM felé. Az SZM ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: az iskola igazgatója, az iskolavezetés tagjai és a meghívottak. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen –évente legalább 2 alkalommal– köteles tájékoztatni az Szülői munkaközösséget. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója általában évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havi rendszerességgel a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a fali hirdetőn keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. - A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, ill. a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. - A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. - A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein végzik el a tájékoztatást. A szülők és a pedagógusok együttműködésére szolgáló szervezett formában zajló lehetőségek: a) Egyéni megbeszélések: feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Családlátogatás: feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. c) Szülői értekezlet: Feladata a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának Oldal: 37 / 123



tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetése felé. d) Fogadó óra: Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) e) Nyílt tanítási nap: Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. f) Írásbeli tájékoztató : Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról, az iskolai munkatervben meghatározott feladatokról, aktualitásokról. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintett megtekintheti az iskola könyvtárában vagy honlapján.

2.7.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok és osztályfőnökök feladatainak részletes listáját a személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza az SZMSZ-ben szabályozva. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai: Hivatásából eredő kötelessége, hogy végezze pedagógiai munkáját, fejlessze szaktárgyi és általános műveltségét. Ennek érdekében használja fel az önképzés és szervezett továbbképzés alkalmait. A pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. A nevelő-oktató munka során az iskola pedagógiai programja szerint, módszereinek szabad megválasztásával tevékenykedik. Évente tanévkezdéskor megismerteti tanulóival az iskolai élettel kapcsolatos baleset-és tűzvédelmi előírásokat és a Házirendet. – Az iskolai szabályzatokban meghatározott módon jutalmazhatja, büntetheti tanulóit. – A tanítási órákra felkészül, a megtartott, az elmaradó és helyettesített órák tanítási órákat dokumentálja; egész tanévi munkáját megtervezi, tanmenete alapján halad szaktárgyának tanításában. – Ellátja a nevelő-oktató munkával szoros kapcsolatban lévő feladatokat, különösen az alábbiakat: a tanítás előkészítése, írásbeli dolgozatok, feladatlapok, munkafüzetek javítása, ellenőrzése, és értékelése, szemléltető-, kísérleti- és munkaeszközök tanításra Oldal: 38 / 123


– – – – – – – – – – – – – – – – – –


való előkészítése, valamint osztályozó és javítóvizsgák lebonyolítása, az ezen tevékenységekkel kapcsolatos adminisztráció elvégzése. Részt vesz a nevelőtestületi, munkaközösségi és team-értekezleteken, megbeszéléseken, a tanulókkal kapcsolatos tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököket, rendkívüli esetben a igazgatót. Részt vesz az iskolai tanulmányi versenyek feladatsorának összeállítása, a versenyek lebonyolításába és értékelésében, a tanulók részvételét biztosítja a városi ill. magasabb szintű versenyeken. Munkaterv alapján végzi a felzárkóztató, korrepetálási feladatokat, valamint a tehetséggondozást. Szaktárgyától függetlenül kötelessége a hivatástudatra, a helyes magyar beszédre és írásra, és általában a kifejezőkészség javítására, nevelésére. Tiszteletben tartja a tanulók és szüleik emberi méltóságát. Az iskolai és országos mérések lebonyolításában ill. értékelésében való részvétel Felügyelet biztosít az iskolai rendezvényeken, óraközi szünetekben és ebédeléskor Közreműködik iskolai kulturális és sportprogramok szervezésében való Osztályfőnöki és munkaközösség-vezetői, diákönkormányzot segítő feladatokat láthat el megbízás szerint Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása Szülői értekezleteken, fogadóórákon részt vesz, mely során érvényesíti a kulturált, pedagógiai hivatást tükröző érintkezési szabályokat. tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, azokon való részvétel tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés szertárrendezés, szakleltárak és szaktantermek rendben tartása osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása Óvja tanítványai testi épségét, tevékenyen segíti az egészséges életmódra nevelést és a környezettudatos magatartást. Ellátja a munkavédelmi szabályzatban előirt kötelezettségeit.

Az osztályfőnök feladatai és tartalma: Az osztályfőnököt – az alsós/felsős munkaközösség vezetővel konzultálva- az igazgató bízza meg minden tanév elején, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. – Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximálisan tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. – Tanulóit rendszeresen tájékoztatja a feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek megszervezésében. – Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. – Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. – A gyógy- és fejlesztőpedagógussal valamint gyermekvédelmi felelőssel együttműködik az osztályába járó különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel kapcsolatos tevékenységek végzésében, az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat elvégzi (pl. jellemzések, jelzések, kérelmek kitöltése.) – Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. – Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a tantestület elé terjeszti. – Kapcsolatot tart az osztályába járó tanulók szüleivel, az osztály szülői munkaközösségével. Oldal: 39 / 123



– Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli, adminisztrációs teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, ellenőrzők, értékelő füzetek vezetése, statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, anyakönyvek megírása, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációk elvégzése, hiányzások adminisztrálása, szülők értesítése, amivel eleget tesz a rendeletekben foglalt értesítési és ellenőrzési kötelezettségeinek. – Segíti az osztálya orvosi ellátását, vizsgálatát. – Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével. – Részt vesz az alsós vagy felsős munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. – Szükség és lehetőség szerint órát látogat az osztályában, kapcsolatot tart az osztályban tanító tanárokkal.

2.8. A felvétel és az átvétel helyi szabályai Az elsősök beiratkozásának rendje Előzetes teendők: – Önkormányzati és óvodai lista ellenőrzése, plakátok, felhívások elhelyezése. – Óvodai szülői értekezleteken való tájékoztatás az iskola pedagógiai programjáról – Az óvoda-iskola együttműködési megállapodása szerint bemutató óra szervezése a leendő elsősöknek és szüleiknek. – A beíratáshoz szükséges nyilatkozatok, nyomtatványok előkészítése. Beiratkozás: A gyermek dokumentumainak áttekintése: – a gyermek nevére kiállított személyi azonosító, lakcímet igazoló hatósági igazolvány – óvodai szakvélemény – nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény – sajátos nevelési igényű gyermek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye – ajánlott dokumentum: TAJ-kártya ill. hátrányos helyzetet valamint halmozottan hátrányos helyzetet igazoló határozatok, nyilatkozatok – Az iskola lehetőségeinek megbeszélése a szülővel, nyilatkozatok beszerzése, igénylőlapok kitöltése: – cigány/roma nemzetiségi oktatás megszervezésének ill. az ebben történő részvétel igénylése – egész napos oktatásban való részvétel igénylése – erkölcstan vagy hit-és erkölcstan igénylése – tankönyvigénylési kedvezmény Beiratkozást követően: – a tankerületi/igazgatói döntéssel a felvételek elbírálása az érvényben lévő szabályozások betartásával, a felvett tanulók osztályba sorolása – az üresen maradó férőhelyekre a nem különleges helyzetű tanulók kiválasztása nyilvános sorsolás útján – A szülők, óvoda, körzetes iskola értesítése a felvételről, ill. elutasításról szóló határozatról, postai úton. (A jelentkezés elutasítása esetén a szülő 15 munkanapon belül panaszt nyújthat be a KLIK illetékes Tankerületi Igazgatósághoz.) Oldal: 40 / 123



– A nem jelentkezett tanulók megkeresése, felszólítások elküldése, jelzések a felügyeletet gyakorló szervek felé. A beiratkozás lezárása, dokumentumok rendezése, kimutatások készítése, a be nem iratkozott gyerekek jelzése a városi jegyző felé. Más iskolából történő átvétel, iskolaváltás szabályai: A tanulók átvétele a törvényi szabályozások figyelembevételével történik, az alábbiak figyelembe vételével: – – – – –

–

az iskola körzetében lakó, oda beköltöző tanuló a lakcímkártyával történő igazolás esetén az iskolába felvételt nyer a felvételt nyert tanuló érkezési-távozási dokumentumainak és KIR-ben történő adminisztrálását az iskolatitkár végzi el A tanuló osztályba-csoportba sorolásáért az iskola vezetője felelős, ennek során figyelembe veszi a speciális nevelési igényt (SNI, BTMN) a szakértői dokumentumok alapján, kijelöli a tanuló számára a fejlesztőcsoportot is a tanuló fegyelmi eljárása esetén történő átvétel a törvényi szabályozás figyelembe vételével történik mivel az általános iskolák a kerettanterv alapján eltérő helyi tanterv szerint taníthatják diákjaikat, az átvételt követően két héten belül felmérjük az érkezett tanuló ismereteit, képességeit, és amennyiben az eredmények lemaradást mutatnak, az osztályfőnök és az igazgatóhelyettesek információt kérnek a korábbi iskolától annak helyi tanterveiről. Szükség esetén türelmi időt biztosítunk a felzárkózásra, vagy különbözeti vizsga letételére kötelezi az igazgató a tanulót. Amennyiben a felzárkózáshoz szükséges idő a tanév végéig nem elegendő, az iskola igazgatója engedélyével a tanéven túli határidő is biztosítható a felzárkózáshoz és a különbözeti vizsga letételére. Iskolánkban angol nyelv oktatása folyik. Amennyiben a hozzánk érkezett diák több évig más idegen nyelvet tanult, számára minimum féléves türelmi idő biztosítható az osztályzás alóli felmentéssel együtt a felzárkózásra. Ez idő alatt egyéni feladatokkal hozzuk a megfelelő tudásszintre a tanulót – tájékoztató jellegű értékelés mellett. A nálunk töltött második féléve során már hóközi és az adott félévet lezáró érdemjegyet is kap.

Magasabb évfolyamba lépés : Az első évfolyamon tanuló gyerek csak a szülő kérésére ill. a törvény által meghatározott óraszám elérése esetén ismételhet tanévet. Alsó tagozaton a 2.-4. évfolyamon, ill. a felső tagozaton : - automatikusan magasabb évfolyamba lép az a tanuló, aki minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott. - a rendszeres iskolába járás alól felmentett tanuló, aki az osztályozó vizsgán az adott tantárgyból/tantárgyakból legalább elégséges osztályzatot kapott - a javító, különbözeti vagy osztályozóvizsgára bocsátott tanulók közül továbbhalad az, aki a vizsgán egy tantárgyból sem kap elégtelen osztályzatot.

Oldal: 41 / 123


2.9.


A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai

Az iskolában szervezett vizsgákat minden esetben az előírásoknak megfelelően kell megszervezni és dokumentálni. Iskolánk nem tart alkalmassági vizsgát, az iskolába történő felvételnek nem feltétele alkalmassági vizsgán való megfelelés. Osztályozóvizsgát és javítóvizsgát tehet az a tanuló, akinek a törvényi szabályozás szerint a nevelőtestület engedélyezi a vizsga letételét, és a vizsgán történő részvétele nélkül a félévi és év végi osztályzata nem állapítható meg. Pótló vizsgát tehet a tanuló az EMMI-rendelet szabályai szerint. Különbözeti vizsga: a vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni akarja. Iskolánkba történő felvétel esetében akkor válik szükségessé különbözeti vizsga, ha a tanuló olyan iskolából érkezik, amelyben iskolánk tantárgyi rendszerétől eltérő tantárgyi rendszert használnak, és emiatt a tanulónak valamelyik tantárgyból hiányoznak az előzetes ismeretei, pl.: – a korábbi iskola nem tanít az informatikát csak 6. évfolyamtól, de a tanuló hozzánk 4. vagy 5. évfolyamban érkezik – német nyelvet tanult korábban, és a 4.évfolyam 1.féléve után érkezik iskolánkba – 5. évfolyam 1.félévét követően érkezik az iskolába és előző iskolájában nem tanult hon-és népismeret tantárgyat addig. – korábbi iskolájában nem tanult cigány népismeretet, de az átvétel után jelentkezik a nem kötelező tantárgy tanulására. Ezekben az esetekben a különbözeti vizsgát az iskola igazgatója előírhatja a tanuló számára, az osztályba sorolás, ill. évfolyam követelményeinek teljesítési feltételeként is. A különbözeti vizsgára kötelezésről hozott határozat tartalmazza, hogy mely tantárgyakból mikor kell a vizsgát letennie a tanulónak, és a vizsga sikeressége milyen következménnyel jár. A vizsga lehet szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati. Az iskola házirendje és a tantárgyi tantervek tartalmazzák a részletes vizsgakövetelményeket. A vizsgák lebonyolítása az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet szabályozásának megfelelően történik. Az írásbeli vizsgák rendje: Az írásbeli vizsga feladatlapját a szaktanár készíti el, nyomtatott formában a vizsgát megelőző napon. A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. Az ülésrendet a felügyelő tanár ellenőrzi. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható. A szóbeli vizsgák rendje: A szóbeli vizsga kérdéseit a szaktanár állítja össze legkésőbb a szóbeli vizsgát megelőző napon. A szóbeli vizsga nem nyilvános. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. Oldal: 42 / 123



A gyakorlati vizsgák rendje: A vizsga nem nyilvános. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A vizsgán használható taneszközökről az iskola és tanuló együtt gondoskodik. Amelyik taneszközt a szülőnekgondviselőnek kell megvennie a tanórai munkához, azt az eszközt a vizsgán is neki kell biztosítania.

2.10. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében,a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Egészségfejlesztő iskola :Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Általános célok – A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek testi-lelki egészségük megőrzése és védelme érdekében. – Tanulóink ismerjék meg az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységeket, az egészségbarát viselkedési formákat. – A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten foglalkozzanak az egészség megőrzése szempontjából legfontosabb ismeretekkel: – a táplálkozás; – az alkohol és kábítószer fogyasztás; – a dohányzás; – a családi és kortárs kapcsolatok; – a környezet védelme; – az aktív életmód, a sport; – a személyes higiénia, – a szexuális fejlődés területén. – Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása – Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelynek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. – Az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás. – A családi életre nevelés fejlesztése. – A mindennapi testedzés.

Oldal: 43 / 123



Helyi célok: Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodást, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mérsékletes életvitel lehetőségeit. – Az egészséges életmódra nevelést szem előtt tartva minél több diákot bevonni a tömegsport mozgalomba. – Megismertetni a tanulókat a káros szenvedélyek veszélyeivel és következményeivel. – Új tanulási és tanítási stratégiák kidolgozása, melynek révén a nehezen kezelhető, magatartászavaros diákok számára is segítséget tudunk nyújtani. – Az ülésrend kialakításánál lehetővé kell tenni, hogy minden tanuló a számára legkedvezőbb, az egyéni adottságokat is figyelembe vevő (rövidlátás, hallási zavar) helyen üljön.. – A napi munkarend, az órarend tervezésénél gondoskodunk a mozgásigény kielégítéséről. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai – A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magába foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és a kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak. – Egészségmegőrző -és pevenciós programokban való részvétel. – Drogprevenciós előadások tartása a helyi Rendőrkapitánység részvételével. – Rendszeres egészségügyi ill. szexuális felvilágosító munka, ismeretterjesztés . – Együttműködés az egészségügyi szervekkel az egészségügyi ok miatt veszélyeztetett tanulók ill. családok nyilvántartásában, problémáik megoldásában . – Fogászati szűrővizsgálat szervezése évente egyszer. – Az egészség megvédésére és a testápolásra vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. Pozitív minták közvetítése. – Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják. – A káros függőséghez vezető szokások (dohányzás, alkohol-és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére nevelés. – Mentálhigiénés nevelés, stressz kezelési és konfliktuskezelési technikák megismertetése. – Megértetni a tanulókkal, hogy személyes érdekük a rendszeres mozgás. A mozgás a testilelki egyensúly megtartásának feltétele. Az egészségfejlesztés színterei és módszerei Tanórán megvalósítható feladatok Évfolyam Tanóra megnevezése 1. Környezetismeret, magyar, testnevelés, technika 2. Környezetismeret, magyar, technika, testnevelés 3.

Környezetismeret, magyar, testnevelés

Tartalom

Módszer

Testápolás, helyes táplálkozás, öltözködés, napirend, mozgás Egészséges táplálkozás, tisztálkodás, helyes testtartás

Beszélgetés, szemléltetés

Az emberi test megismerése, egészségünk védelme,

Cselekedtetés, beszélgetés, szemléltetés, kísérlet, figyelmeztetés Megfigyelés, beszélgetés, osztályra Oldal: 44 / 123


4.

Környezetismeret, magyar, testnevelés

5.-6.

Természetismeret, testnevelés, technika, osztályfőnöki Földrajz, biológia, testnevelés, kémia, technika, osztályfőnöki

7.-8.


helyes napirend, étkezési szokások, viselkedéskultúra

szabott házirend

Erkölcsi normák kialakítása, egészséges életmód, mozgás fontossága, káros szenvedélyek megelőzése Az emberi szervezet, étkezés, környezeti hatások, ergonómia, helyes légzés, testtartás,higiénia Étkezési szokások, az emberi szervezet felépítése, egészségmegőrzés, testi és lelki egészség, napirend és szabadidő, tisztálkodó és tisztítószerek, egészséges életmód

Frontális, irodalmi alkotások feldolgozása Frontális és önálló munka, beszélgetés, magyarázat, bemutatás Frontális, problémafelvetés, bemutatás, tanári előadás, filmfeldolgozás

Tanórán kívüli tevékenységek – – –

– – – –

Egész napos iskola egyéb foglalkozásai: Kiegészítik a tanórai programot. Az egyéb pedagógiai tartalmú foglalkozásokon megvalósítható a játékos ismeretszerzés, a játékos gyakorlatok. Egészség-és környezetvédő szakkör meghatározott éves munkaterv szerint foglalkozik az egészséges életmód témaköreivel. Önkéntes alapon szerveződik az érdeklődő tanulók részvételével. Sportfoglalkozások: A délután választható sportfoglalkozások: - labdarúgás két korcsoportban (harmadik és negyedik korcsoport); - asztalitenisz (kezdő, haladó); - tömegsport foglalkozások (előre kidolgozott éves munkaterv alapján, lehetőleg több sportágat érintve). Ezen foglalkozások keretén belül városi versenyeken illetve házi bajnokságokon vesznek részt a tanulók Az alsó tagozaton ugyanilyen sportágakon belül feljövő rendszerben foglalkoztatjuk a tanulókat illetve itt is megtalálható a tömegsport foglalkozás. Délutáni szabadidős foglalkozások: Sportprogramok,témával kapcsolatos filmvetítése,vetélkedők,versenyek és egyéb játékos programok. Sajóvárkonyi Napok: iskolai és lakóterületi rendezvénysorozat, melynek részeként sportnapot szervezünk, melynek részei általában : aerobic, futás, tanár-diák mérkőzések, Kölyök Labdarúgó Torna, kerékpáros és roller verseny Kirándulások, túra:Lehetőség szerint megvalósítandó tanév végén. Egészségnap szervezése támogatás esetén pályázati forrásokból, pl. a Nutrikid program; Arcadia-Reklám Kft Egészségnap project pályázata

Ellenőrzés, értékelés az egészségfejlesztés területén Az egészségnevelésben nem olyan egyszerű meghatározni a mérések, értékelések módjait, mint a hagyományos tantárgyi tudásszerzésben. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és

Oldal: 45 / 123



mi a családi nevelés eredményének. A tanulók személyiségformálódásának mérésére kérdőíveket, szociometriai vizsgálatokat, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket használnak. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai programja Magyarországon az elsősegélynyújtás, mint az egyik legfontosabb ismeret még nem épült be kellőképpen a társadalom tudatába. Bízunk benne, hogy az általános iskolai oktatásunkban a különböző tantárgyak tartalmaiban megjelenő elsősegély-nyújtási alapismeretek segítségével intézményünk tanulói is felismerik az így megszerzett ismeretek fontosságát és alkalmazni is fogják a mindennapi életben. Iskolánk pedagógiai programjában, tanítási gyakorlatában szerepet kap az elsősegélynyújtásra vonatkozó elmélet-és gyakorlati tananyag, melyek biztosítják a sérült ellátását a szakemberek megérkezéséig. Az elsősegélynyújtás fogalmát, célját, fontosságát, az egyes sérülések élettani hátterét, tüneteit, azok lehetséges következményeit beépítjük a tananyagba, és a következő tanítási órákon belül valósítunk meg: Alsó tagozat: – Testnevelés és sport – Környezetismeret – Életvitel és gyakorlat Felső tagozat: – Osztályfőnöki – Természetismeret – Biológia – Kémia – Fizika – Technika, életvitel és gyakorlat – Testnevelés és sport – Informatika Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: – Megismertetni a tanulókkal a környezet egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére. – Fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. – A tanulók megismertetése az alapvető elsősegély nyújtási technikákkal, ezek alkalmazása balesetek, sérülések alkalmával. – A laikus elsősegélynyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkenteni kell a baleset vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást. Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: – Tanítási órákon: A helyi tanterv részeként a pedagógusok és a védőnő segítségével. – Tanórán kívüli foglalkozásokon: – Az elsősegély-nyújtási alapismeretek gyakorlati elsajátítása beépítésre kerül a délutáni napközis csoportfoglalkozásokba és a környezet-és egészségvédő szakkör tematikájába is.

Oldal: 46 / 123



– Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, minden évben részt veszünk a felmenő rendszerű elsősegélynyújtó versenyeken. A gyakorlati felkészülést mentőtiszt segíti. – A foglalkozások fejlesztik a tanulók problémafelismerő-képességét, a gyors és szakszerű tájékozódó, cselekvő, valamint döntéshozó képességét, empátiáját. Az elsősegélynyújtás elsajátításához szükséges minimális tárgyi feltételek – elsősegélynyújtásra, megfelelően felszerelt orvosi szoba kell, hogy álljon a sérültek rendelkezésére, – kötözéshez, sebellátáshoz, törésrögzítéshez szükséges anyagok MSZ I-IV. mentődoboz tartalmának megfelelően, – alapszintű újraélesztés gyakorlására alkalmas fantom, – szemléltetőanyagok, eszközök, plakátok, – oktatási segédletek, könyvek Személyi feltételek Iskolánk egészségügyi feladatainak ellátásában az iskolaorvos és a védőnő is részt vesz, akik az elsősegélynyújtás elméleti és gyakorlati oktatásában együttműködnek a pedagógusokkal. Elsősegélynyújtásért felelős pedagógus: Dudásné Hangonyi Judit Az életkornak megfelelő feladatok 1-2. osztály: - az elsősegélynyújtás fontosságának tudatosítása - ismerjék meg az elsősegélynyújtás alapvető szabályait - alakuljon ki a tanulókban a sérült iránti empátia - legyenek képesek egyszerű sebvérzéseket lemosni, fertőtleníteni, sebtapasszal leragasztani - tudjanak segítséget hívni személyesen vagy telefonon - ismerjék a Mentők (104) és az országosan hívható segélyhívó számot (112) - veszélyhelyzetben tudják megóvni saját biztonságukat - szituációs játékokkal gyakorolják az elsajátított ismereteket - tudják a helyes és helytelen elsősegély-nyújtási technikákat szétválogatni 3-4. osztály: - fejtse ki véleményét az elsősegélynyújtás fontosságáról beszélgetés során - tudjon segítséget hívni személyesen és telefonon, a vészhelyzettel kapcsolatos kérdésekre tudjon válaszolni - tudjon kisebb sebeket ellátni kötözéssel - ismerje a közlekedésbiztonság szabályait - ismerje a környezetében található mérgező növények által kialakult tüneteket - tudja a helyes viselkedést baleseti szituációban 5-6. osztály: - ismerjék meg az emberi test működését - tudja vizsgálni és értékelni az eszméletvesztést és a légzést - sebek, vérzések ellátása a segítség érkezéséig - eszméletlenség esetén átjárható légút biztosítása, stabil oldalfekvés alkalmazása - helyes viselkedés baleseti szituációban, mentőhívás - szituációs gyakorlatokkal sajátítsa el a tanultakat Oldal: 47 / 123



7-8. osztály: - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát, célját, fontosságát, az egyes sérülések élettani hátterét, tüneteit, azok lehetséges következményeit - alakuljon ki problémamegoldó képessége, a gyors, tájékozódó cselekvő, valamint döntéshozó képessége, empátiája - ismerje meg a segélykérés lehetőségeit, módjait - ismerjék meg a lehetséges veszélyforrásokat, sajátítsák el a határozott, lényegre törő intézkedés módját - sajátítsák el a különböző sérülések ellátását - tudják ellenőrizni, szükség esetén pótolni az alapvető életműködéseket - készségszinten sajátítsák el az elsősegélynyújtás legfontosabb elemeit: -légútbiztosítás, -vérzéscsillapítás, -sebellátás, -törések ellátása, - sajátítsák el az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök helyes használatát - legyenek képesek felismerni az áramütés, égés okozta sérüléseket, és azokat ellátni a segítség megérkezéséig - tudjanak rögzítő kötést alkalmazni végtagtörés, rándulás, ficam esetén - legyenek képesek ütőeres nyomókötés alkalmazására

Oldal: 48 / 123



3. HELYI TANTERV 3.1. Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve és tantervei 3.1.1. Kötelező tantárgyak tantárgyi struktúrája és óraszámai Iskolánk a hon- és népismeret tantárgy tanítását választotta 5. évfolyamon. Idegen nyelvként az angolt tanítjuk. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. A tantárgyi tantervek szabad időkeretet a tanultak elmélyítésére, gyakorlására használtuk fel. Ebből a célból megemeltük a következő tantárgyak heti óraszámait a kerettantervi rendeletben az egyes évfolyamokhoz megadott szabadon válaszható órakeretből: – – – –

magyar nyelv és irodalom 1.-7. évfolyam matematika 1.-8. évfolyam informatika 4.-8. évfolyam technika, életvitel és gyakorlat 8. évfolyam

Ugyanebből a célból a 4. és 5. évfolyamon az angol nyelv tantárgyat csoportbontásban tartjuk. Informatika tantárgy esetében a 20/2012. EMMI-rendelet 2.melléklete előírásait figyelembe véve minden osztály esetében csoportbontást alkalmazunk az olyan osztályok esetében, melyek létszáma meghaladja a 16 főt.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv: Angol* Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

3. évf. 6+2

4+1 1 1 2 2 1 5

4+1 1 1 2 2 1 5

4+1 1 1 2 2 1 5

25

25

25

4. évf. 6+1 2+0,5 4+0,5 1 1 2 2 1 5 +1 27

Oldal: 49 / 123



Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv: Angol* Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+0,5 3 4+0,5

6. évf. 4+1 3 3+1

7. évf. 3+1 3 3+1

8. évf. 4 3 3+1

2

2

2

2

1 2

1 2

1

1

1 1

2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 1 1

1+1 1 5 1 28

1+1 1 5 1 31

1+1 +1 5 1 31

1 1 1 +1 1 5 1 28

Az óratervi táblázatok szerinti óraszámok felmenő rendszerben lépnek életbe a 2013/2014. tanévvel kezdődően először az 1. és 5. évfolyamon. Az osztályfőnöki órák tartalma a tantárgyak helyi tantervei között található meg.

Oldal: 50 / 123



A választott kerettantervek

Az osztályfőnöki órák tartalma a tantárgyak helyi tantervei között található Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Matematika Környezetismeret

1.-4. évfolyam 1.2.1 magyar nyelv és irodalom 1.2.2 idegen nyelv – 1.2.4 erkölcstan 1.2.3 matematika 1.2.5 környezetismeret –

5.-8. évfolyam 2.2.01.1. A változat magyar nyelv és irodalom 2.2.02.1 idegen nyelv 2.2.04 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2.2.06 erkölcstan 2.2.03 matematika –

2.2.07 természetismeret – 2.2.08.1. A változat biológia-egészségtan Biológia-egészségtan – 2.2.09.1 A változat fizika Fizika – 2.2.10.2. B változat kémia Kémia – 2.2.11 földrajz Földrajz – 2.2.05 hon- és népismeret Hon- és népismeret 1.2.6-1 A változat 2.2.12-A változat Ének-zene ének-zene ének-zene 1.2.7 2.2.14 Vizuális kultúra vizuális kultúra vizuális kultúra 1.2.8 2.2.16 Életvitel és gyakorlat/ Technika technika, életvitel és gyakorlat technika, életvitel és gyakorlat 1.3.3 2.2.15 Informatika informatika informatika 1.2.9 2.2.17 Testnevelés és sport testnevelés és sport testnevelés és sport – – Osztályfőnöki Természetismeret

meg. Oldal: 51 / 123



3.1.2. Nem kötelező és szabadon választható tantárgyak Magyar nyelvű cigány/roma nemzetiségi nevelés-oktatás A cigány népismeret tantárgyi órákon a kötelező tantárgyi óraszámokon felüli többlet óraszámban vesznek részt az iskolai és a törvényi szabályozás szerint jelentkező tanulók. A tantárgyat az alábbi óraszámokban tanítjuk: Óraterv 1–4. évfolyam Tantárgy Cigány népismeret

1. évf. 1

2. évf. 1

3. évf. 1

4. évf. 1

7. évf. 1

8. évf. 1

Óraterv 5–8. évfolyam Tantárgy Cigány népismeret

5. évf. 1

6. évf. 1

A táblázat szerinti óraszámok felmenő rendszerben lépnek életbe a 2013/2014. tanévvel kezdődően először az 1. és 5. évfolyamon.

Célunk : a kisebbségi történelmi kultúra megismerésének biztosítása, hagyományőrzés, az önismeret kialakítása, a kisebbségi jogok gyakoroltatása. Szocializációs , kommunikációs fejlesztés a népismereti tananyag és kulturális tevékenységek segítségével. Feladatunk: tanulóink segítése abban, hogy megtalálják helyüket a közösségben, elfogadják és elfogadtassák másságukat, saját értékeiket. A tanulók eltérő családi szocializációjának, kisgyermekkori és serdülőkori sajátosságainak figyelembe vételével a hátrányos megkülönböztetés nélküli nevelés biztosítása. A tehetséges roma tanulók felkutatására, fejlesztésére alkalmas tevékenységek biztosítása esélyegyenlőségük javítása érdekében. Az oktatási formában résztvevő tanulók egyéni készségfejlesztése különösen a beszéd, írás és olvasás területén a kulturális tevékenységek adta lehetőségek kihasználásával. Az oktatási formában résztvevő tanulók számára folyamatosan szervezett cigány/roma kulturális tevékenységet is biztosítunk a nemzetiségi nevelési irányelvekben szabályozottaknak megfelelően heti 2 óra időtartamban a legalább 8 főből álló csoport vagy osztály részére. E tevékenységek lehetnek: kézműves foglalkozások, népzenei, néptánc foglalkozások, roma témájú filmek, színházi előadások, a romák történelmével, hagyományaival, képző- és iparművészetével kapcsolatos kiállítások megtekintése, író-olvasó találkozók roma alkotókkal, találkozók roma közéleti személyiségekkel, részvétel roma művészeti-kulturális programokon vagy felkészülés ilyen programokra. A településen élő roma/cigány nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag A cigány/roma népismereti tananyag a tantárgyi tantervek között található a mellékletben.

Oldal: 52 / 123



A tantárgy és pedagógus választás szabályai A nem kötelező tantárgy választásáról a törvényi szabályozásnak megfelelő formában írásos nyilatkozat és/vagy kérelem kitöltésével kell nyilatkozni a megelőző tanév végén a 17/2011. EMMI-rendeletben előírtak szerint, valamint a következő tanévre vonatkozó tantárgyfelosztás elkészülését megelőző időszakban. A nyilatkozatot 14 év alatti tanuló esetében a szülő vagy törvényes képviselő, 14 évet betöltött tanuló esetében a gyermekkel együtt a szülő vagy törvényes képviselő teszi meg. A nyilatkozat megtétele 1 tanévig érvényes, visszavonása a tanév végén vagy a tantárgynál/foglalkozásánál érvényes pedagógiai szakasz végén lehetséges, a tanulói jogviszony megszűnésekor érvényét veszti. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. A pedagógus megválasztására a következő esetekben van lehetőség: –

azonos évfolyamon párhuzamos osztályok indulnak: 

 

–

Alsó tagozaton a pedagógusválasztás egyben döntést jelent a párhuzamos osztály megválasztásáról vagy a tanulás szervezési forma megválasztásáról, amennyiben a választott pedagógushoz kapcsolható egy bizonyos oktatási forma pl. az egész napos oktatás. Felső tagozatban a pedagógusválasztás lehetséges az osztályfőnök esetében. Az osztályfőnök megválasztásához legalább az adott csoport felének+1 főnek az egybehangzó véleménye szükséges. Adott tantárgy tanítását végző pedagógus abban az esetben választható, ha van legalább 2 pedagógus, akik az adott tantárgyat tanítására alkalmas végzettséggel és szakképzettséggel rendelkeznek, és a a választásuk nem jelenti más tanulócsoportok megelőző tanévben történt választásának módosítását.

Az osztályban vagy tanulócsoportban valamelyik tantárgy oktatása csoportbontásban történik: 

A tanulók besorolása a csoportbontásban tanított tantárgy oktatását végző pedagógusok és az osztály osztályfőnöke egyeztetésével történik. Amennyiben a tanuló nem ért egyet a besorolással, a tanév első hetében a leírt módon átkérheti magát a választott pedagógushoz, amennyiben a csoportok létszámának arányos elosztását ez nem akadályozza meg.

Oldal: 53 / 123



Pedagógusválasztás írásbeli vagy szóbeli nyilatkozattal is történhet a beiratkozáskor vagy a tanév elején. A nyilatkozatot a tantárgyválasztásnál leírtaknak megfelelően a szülő-törvényes képviselő és/vagy a tanuló teheti meg. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. 3.1.3. Egyéb, nem tanórai foglalkozások szervezése A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy más, az iskola arculatához illő szakköri és egyéb foglalkozásoknak, illetve az önálló tanulásnak. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások során a köznevelési törvény által biztosított órakeretből biztosítjuk a következő pedagógiai tartalommal megtöltött foglalkozásokat heti rendszerességgel vagy aktuális eseményekhez kapcsolódva a tanulók és szülők igényeit figyelembe véve az iskola céljaival összhangban: – könyvtári foglalkozások – felkészülés a következő tanítási nap tanóráira napközis-tanulószobai jellegű foglalkozások keretében – iskolai tanulmányi versenyek – személyiségfejlesztésre alkalmas foglalkozások tartása – sportfoglalkozások, mozgásos programok (pl. néptánc), ISK-foglalkozások (asztalitenisz, futball, játékos sportversenyek, mozgásfejlesztő programok) – kézműves-foglalkozások a mindennapos művészeti nevelés elvárásainak megfelelően – ünnepekhez kapcsolódó játszóházi programok – folyamatosan szervezett cigány/roma kulturális tevékenység a nemzetiségi nevelési irányelvekben szabályozottaknak megfelelően – könyvtárpedagógiai foglalkozások – szabadidős programok – egészségnevelési, egészség-megőrzési és baleset-megelőzési programok (pl. egészségnap) – környezeti nevelési programok (pl. takarítási nap, környezetvédelmi szempontból fontos események kapcsán) – közlekedési ismeretek elsajátítását szolgáló programok – szakköri foglalkozás az iskola több éves hagyományainak megfelelően környezetvédelmi és egészségvédelmi tematikával – tehetséggondozó foglalkozások, versenyekre való felkészítések – felzárkóztató foglalkozások Oldal: 54 / 123



– játékos matematikai-logikai témájú foglalkozások – tanulmányi kirándulás, erdei iskolai program – kulturális bemutatók A heti rendszerességgel megtartott foglalkozások szervezésénél a tantárgyfelosztásban rögzített foglalkozások esetében figyelembe vesszük az iskola ill. tankerület humán erőforrását. Törekszünk arra, hogy ezek a foglalkozások lehetőleg 8-15 fős csoportokban kerülhessenek megszervezésre. A heti rendszerességgel tartott foglalkozások indítása előtt az azt tartó pedagógus írásbeli foglalkozási tervet készít, melyben rögzíti a foglalkozások tematikáját, célját, eszközigényét. A foglalkozásokat az iskola éves munkatervében rögzítettek és a jogszabályi előírások figyelembe vételével dokumentálni kell. A dokumentumban rögzíteni kell a résztvevő ill. hiányzó tanulók nevét, a foglalkozás sorszámát és témáját, annak dátumával és napi munkaidő szerinti sorszámát, a foglalkozás helyét adó helyszín megnevezésével együtt. A foglalkozások időtartamát 45 perces egységek szerint kell figyelembe venni az adminisztráció során. A következő foglalkozások több éves hagyományokkal rendelkeznek, így ezek heti 2 tanóra időtartamban történő megszervezése elsőbbséget élvez más foglalkozások megszervezésével szemben: magyar és matematika korrepetálás heti 1-1 órában 1.-6. évfolyamon kézműves szakkör környezet- és egészségvédő szakkör ISK: asztalitenisz és labdarúgás, alsós sorverseny alsós és felsős tömegsport sorverseny Az iskola és minden évben részt vesz a Sajóvárkonyi Napok c. rendezvénysorozat megszervezésében, melynek állandó programjai: Városi kölyök labdarúgó torna Városi kerékpáros ügyességi verseny Diákönkormányzati nap Malomverseny Kulturális bemutatók Akadályversenyek Házi sportbajnokságok (labdajátékok, sorversenyek stb.) egyéb sportversenyek pl. (futóverseny, egyéni ügyességi versenyszámok) Játszóházi programok stb. Az egyéb foglalkozások megvalósítása történhet iskolai szintű, osztályszintű, évfolyam-szintű, tagozatszintű formában vagy az egyénileg érdekelt tanulóknak szervezve. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezése 4. és 5. évfolyamon az angol nyelv tantárgyat csoportbontásban tartjuk. Informatika tantárgy esetében a 20/2012. EMMI-rendelet 2.melléklete előírásait figyelembe véve minden osztály esetében csoportbontást alkalmazunk az olyan osztályok esetében, melyek létszáma meghaladja a 16 főt. Csoportbontást alkalmazunk a tanórán kívüli egyéb foglalkozások esetében, amennyiben azt foglalkozáshoz szükséges eszközök mennyisége indokolja, vagy a foglalkozás célja az egyéni fejlesztést, személyiségfejlődést kis csoportos formában jobban elősegíti. A csoportbontások finanszírozását a fenntartóval a tantárgyfelosztás elkészítésekor egyeztetjük. Oldal: 55 / 123



Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A felkészüléshez tanulóink rendszeresen írásbeli és szóbeli házi feladatot kapnak, melyet a napi rendszerességgel megvalósuló napközis ill. tanulószobai jellegű foglalkozásokon tudnak teljesíteni szükség esetén pedagógus segítségével. Otthoni felkészülés céljára olyan feladatok adhatók, melyekhez olyan ismeretek, eszközök szükségesek, amelyek az iskolában nem állnak rendelkezésre,vagy többszöri ismétlést igényelnek, mint pl. verstanulás. Otthoni írásbeli feladatként rövid, begyakorlást igénylő feladatok kijelölése javasolt (mint pl. alapműveletek gyakorlása) ill. olyan szorgalmi feladatok is adhatók, melyek teljesítése önkéntes. Célszerű tárgyanként kb. 10 perc időigényű feladatok kijelölése (átlagos képességű tanulót figyelembe véve). Szünetekre (tavaszi, őszi, nyári, téli) kötelező jellegű házi feladatot nem adunk, de önkéntes teljesítésre alkalmas feladatok adhatók.

3.2. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának részletes szabályai A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Az iskola egészségnevelési elvei Az egészségnevelés célja: Elősegíteni a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását. A tanuló folyamatosan nyomon kövesse a saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészséget érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészsége megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az egészségnevelés területei Egészségi állapot ismerete. Az iskola-egészségügyi szolgálat elvégzi a tanulók rendszeres egészségi vizsgálatát, amely kiterjed: az általános testi fejlettség felmérésére, belgyógyászati és szemészeti státusz vizsgálatára. A fogászati szűrővizsgálatot szervezése minden tanévben. Az egészséges testtartás, a mozgás Folyamatos fejlesztése a testnevelési órákon. A testnevelők, v. tanárok által felismert rendellenességekkel iskolaorvoshoz irányítani a tanulókat. Gyógytestnevelési foglalkozás a rászorulóknak a megfelelő képzettségű testnevelő tanár feladata. Oldal: 56 / 123



Az egészség, mint érték Beszélgetés osztályfőnöki órákon. Az étkezés, táplálkozás Különböző egészséges táplálkozással kapcsolatos pályázatokban való részvétel. Beszélgetés osztályfőnöki órákon. Egészségnap szervezése minden tanévben lehetőség szerint. A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat - Beszélgetés osztályfőnöki órákon. - A vezető halálokok és a rizikófaktorok összefüggései; - Statisztikai kimutatások magyarországi vonatkozásai; - A fertőző betegségek kialakulása, oka, a megelőzés módjai; - A higiéné jelentősége; - A "házi patika" gyógyszerei. A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben - Előadások, filmvetítés (Video) osztályfőnöki órákon; - Előadók: védőnő, mentálhigiénés szakember lehetőség szerint. A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete Nevelési tanácsadóba irányítás - kapcsolattartás az intézménnyel. Az idővel való gazdálkodás szerepe - Osztályfőnöki órák tematikája: a napirend, heti rend kialakítása, szerepe életünkben. A szenvedélybetegségek elkerülése - Drog prevenciós programon való részvétel a helyi Rendőrkapitányság részvételével - Filmvetítések A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége - az iskola udvarának, környékének rendbetétele a tavaszi, őszi időszakban - kirándulás, túra megvalósítandó lehetőség szerint tanév végén A környezeti nevelés elvei Az iskola környezeti nevelési elvei Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés felé irányul. A tanulók számára olyan oktatást kell biztosítanunk, amelyben a tantárgyi ismeretek megszerzésén túl nagy hangsúlyt kap a környezettudatos életmódra való nevelés. A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természetikörnyezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Változatos módszerek segítségével együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozatalra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadását, kialakítását és azok hagyománnyá válását. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok szemléletén alakítsunk, környezet-és természetszeretetüket formáljuk. Ezért minden tantárgyban és iskolán Oldal: 57 / 123



kívüli programon törekszünk arra, hogy egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Erőforrások: A) Belső személyi erőforrások: pedagógusok, diákok, technikai dolgozók, iskolaorvos, védőnő  Pedagógusok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Segítik a környezeti nevelési célok megvalósítását, tantárgyukba beépítik ezeket, tanmenetükben jelölik. Részt vesznek a környezeti nevelési programokon, segítenek azok szervezésében, lebonyolításában.  Technikai dolgozók: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés bevezetéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van.  Tanulók: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskola diákönkormányzatának, az osztályközösségeknek és a környezetvédő szakkör tagjainak. B) Külső személyi erőforrások: Szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola közvetíteni kíván. Az intézményekkel a kapcsolattartás megfelelő (Önkormányzat, általános iskolák) A civil szervezetekkel is történt kapcsolatfelvétel (Életfa Környezetvédő Szövetség) Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és elismert legyen a helyi, illetve tágabb közösségben. Ezért tartunk szoros kapcsolatot a helyi médiával, és gondoskodjunk az érdemi események, feltárt problémák, eredmények megismertetéséről. Alapelvek, célok Általános célok, értékek a környezeti nevelésben  Az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt  a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés  a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése  a testi-lelki egészség megőrzése Hosszú távú pedagógiai célok  az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása  az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése Oldal: 58 / 123

Sajóvárkonyi Általános Iskola                 


rendszerszemléletre nevelés fenntarthatóságra nevelés a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel segítése az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség globális összefüggések megértése az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás a családi életre nevelés fejlesztése az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

Konkrét célok, feladatok     

természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése helyi értékek és problémák feltérképezése hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése felkészíteni a tanulókat, hogy ha lehetőségük van választani, akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnybe.

Az iskola Célok: elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Nagy forgalom közlekedési biztonság növelése A kerékpáros és gyalogos közl. segítése Zaj csökkentés Légszennyezés csökkentés Szemét

Kevés játszótér

Tevékenység, feladat: (a még megvalósítandók, ill. a folyamatos tevékenységek kiemelése) - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása - kerékpárral közlekedők számára biciklitároló

- fák, cserjék ültetése - zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása - gyomtalanítás, tiszta, egészséges - szeméttárolók sűrítése környezet - szelektív hulladékgyűjtés, (papír, olaj, fémdoboz, szárazelem) komposztálás - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata gyerekek - az iskolai játszótér felszerelésének bővítése, mozgásigényének homok cseréje Oldal: 59 / 123



kielégítése Az iskolabelső tiszta, egészséges - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, a környezet mellék-helyiségekben szappan, WC papír - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid) - lábtörlők alkalmazása Energia-felhasználás takarékos fűtés - gázkazán szabályozása - nyílászárók javítása, Világítás takarékos - neonok cseréje energiatakarékos izzókra Vízfelhasználás egészséges ivóvíz, - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, a vízfogyasztás klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók csökkentése alkalmazása Csatorna csatorna - ecetsav, moss- szóda, borax, szódabikarbóna és karbantartása egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása Iskolakert tanítás, pihenés, - növények gondozása, pótlása, felújítása, felüdülés helye madáretetők, madárodúk kihelyezése, legyen gondozása Udvar biztonságos aljzat - az aszfaltozott rész felújítása TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI Magyar nyelv és irodalom A tanulók - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását - ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket - ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását - legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre - erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük - tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére - sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával - fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével - Történelem A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete - legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül Oldal: 60 / 123



értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Hon és népismeret A tanulók - ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit - ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök) Idegen nyelv A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit - tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit A tanulókban - alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni - logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni - Legyenek képesek reális becslésekre - Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Környezetismeret A tanulók - ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal - ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében - Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit Természetismeret A tanulók - váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére - a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) - természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása; -

Oldal: 61 / 123



- környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése - ökológiai szemlélet fejlesztése - helyes környezeti attitűdök fejlesztése - magatartás fejlesztése - értékrend alakítása - környezettudat fejlesztése - felelősségérzet fejlesztése - környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása Fizika A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni - ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá - ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére - ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére - ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit - értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket - értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet - ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit - ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban - a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény - alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére - fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Oldal: 62 / 123



Biológia A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket - legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban - alakuljon ki ökológiai szemléletmód - alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Ének-zene A tanulók - ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét - tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát - ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére - Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira - ismerjék a természetes alapanyagok használatát - legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak - legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre Etika A tanulók - legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák - tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni - mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk A tanulókban - alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek - alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban

Oldal: 63 / 123



fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Technika és életvitel A tanulók - ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket - ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait - értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit - ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást - sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket - ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit - sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait - ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát - ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat - ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit - sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit A tanulókban - alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény - a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartásInformatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók - legyenek képesek az Interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni - legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására - ismerjék meg az informatikában (pl. az Internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket - használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre - futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket - rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen - szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket - ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével - a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket -

Oldal: 64 / 123



győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat -

TANÓRÁN KÍVÜLI LEHETŐSÉGEK Szakkörök – Környezetvédelmi: A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. Iskolánkban környezet- és egészségvédő szakkör működik, melynek tagjai élenjáró szerepet vállalnak iskolánk környezetvédelmi tevékenységében. A szakkör célja, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek az ökológiáról, az emberi tevékenységnek a környezetre gyakorolt hatásáról, a helyes cselekvés lehetőségeiről és jelentőségéről. Különösen fontos ez a mi iskolánkban, ahol a tanulók életkörülményei fokozottan indokolják a környezetvédelmi érzékenység, aktivitás fejlesztését. – OsztálykirándulásokEzen programok adják a legtöbb lehetőséget a környezeti nevelésre, mert közvetlen tapasztalatra, élményszerzésre épülnek. Az egynapos túrákhoz illetve többnapos osztálykirándulásokhoz az osztályfőnökök kirándulási tervet készítenek, amelyben részletesen kidolgozzák a nevelési, oktatási és képzési célokat. Tábor Lehetőség szerint szervezünk tábort, melynek fedezetét pályázatok útján próbáljuk előteremteni. A tábor típusa (környezeti nevelést elősegítő, életmódtábor) az elnyert pályázat jellegétől függ. Témanap A természet-környezetvédelem jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. Minden év tavaszán csatlakozunk a városi takarítási nap programjához. Ezen akció keretében az iskolát és annak közvetlen környezetét - előzetes felosztás alapján készült - takarítási terv alapján takarítjuk ki. Vetélkedők, tanulmányi versenyek Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat arra ösztönözzük, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Szelektív hulladékgyűjtés Lehetőségeink szerint megszervezzük az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtést és elkülönített elszállítást legalább a papírhulladék, a szárazelem, fémdoboz vonatkozásában. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelentős mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is. Kézműves foglalkozás Karácsony és húsvét előtt játszóházakat szervezünk, ahol kézműves foglalkozásokon a gyerekek az ünnepi alkalomnak megfelelő díszeket, kompozíciókat készítenek. A Oldal: 65 / 123



foglalkozásokon természet adta anyagokat (toboz, csigaház, termések) használunk fel, amit tanulmányi séta során gyűjtünk össze. Napközis szabadidős foglakozások Séta a környéken, termések gyűjtése Látogatások A városban alkalmanként megrendezett kiállításokra szervezett formában ellátogatunk. A környezetvédő szakkör tagjai minden évben ellátogatnak a helyi szennyvíz-tisztító telepre, ahol megismerkednek a szennyvíz-tisztítás folyamatával. Szülői értekezletek: Utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére. Módszerek Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. JÁTÉKOK - Szituációs ,Memóriafejlesztő - Kombinációs - Érzékelést fejlesztő - Ráhangolást segítő - Bizalomerősítő - Kapcsolatteremtést segítő - Drámapedagógia MODELLEZÉS - Hatásvizsgálatok - Működő modellek készítése, elemzése RIPORT MÓDSZER - Kérdőíves felmérés - Direkt riportok - Fotóriport PROJEKT MÓDSZER - Analízis – akció projektek TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK - Terepgyakorlatok - Térképkészítés - Egyszerű megfigyelések - Célzott megfigyelések, mérések AKTÍV, KREATÍV MUNKA - Természetvédelmi és fenntartási munkák - Madárvédelmi feladatok - Szelektív hulladékgyűjtés - Rend- és tisztasági verseny KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS - Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében Kommunikáció Iskolán belül: A faliújság és az iskolai hirdető aktuális hírei lehetőséget teremtenek az információ átadására. Iskolán kívül:

Oldal: 66 / 123



Az iskolán kívüli kommunikációban a helyi média a partnerünk. Jelentős programjaink esetében egy kapcsolattartó személy tájékoztatja a városi televíziót és a hetilapot az aktuális rendezvényekről, eseményekről. Az iskolai honlap lehetőségeit kihasználva folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket. Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai: az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására - a szociális képességek alakulására - a beállítódások és értékorientáció fejlődésére - a csoporthelyzet megismerésére - a konfliktuskezelés módjára irányul. - osztályközösségek esetében - a csoportviszonyok alakulásának - a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak - az informális kapcsolatrendszernek - a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek: - folyamatkövető megfigyelés - célzott megfigyelés - helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) - tevékenységelemzés - egyéni és csoportos megbeszélés, interjú. A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési szabályzata részletes előírásokat tartalmaz. Választott módszereink lehetnek:  a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése  spontán és irányított személyes beszélgetések  írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat  nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése  a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata

3.3. A tanulók ellenőrzés, értékelése, a tanulók tudásának ellenőrzése, az írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, ismeretek számonkérésének rendje A tanulók ellenőrzése és értékelése, az írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások rendje Az intézmény pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi. 1. évfolyamon és a 2.évfolyam 1.félévében szöveges értékelés történik. Ha a tanulót egyéni adottsága, fejlettsége, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesítette az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, szöveges értékelés és minősítés alkalmazására van szükség. A szöveges értékelés során alkalmazott fokozatok:  Kiválóan megfelelt  Jól megfelelt  Megfelelt  Felzárkóztatásra szorul Oldal: 67 / 123



A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti, erről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíti. Az érdemjegyeket és félévi osztályzatokat, valamint a szöveges értékelést a tájékoztató füzeten, ellenőrző füzeten keresztül, az év végi osztályzatokat bizonyítvány útján tudatjuk. Szöveges értékelés esetén negyedéves értékelések is készülnek. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés is kísérheti a pedagógus egyéni döntése szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. A felszerelés vagy házi feladat hiánya miatt nem adható elégtelen érdemjegy a tanulónak, csak akkor, ha az egyben a felkészülés hiányával jár együtt, és a tanuló vagy szülő-gondviselő sem jelezte a felkészülés problémáját az iskolának. A tanuló év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten állapítja meg a pedagógus, osztályfőnök által javasolt osztályzat jóváhagyásával vagy annak korrigálását kérve. Az előzőekben ismertetett értékelési formák mellett más módok és eszközök is alkalmazhatók, mint pl. piros ponttal, csillaggal, jelek, szimbólumok alkalmazásával. A konkrét teljesítményekhez kötődő, alternatív megoldások bármely tantárgyban és fejlesztési szakaszban alkalmazhatók a pedagógus döntésének megfelelően. Érdemjeggyé vagy szöveges értékeléssé történő átszámításuk az adott szakmai munkaközösség véleményét figyelembe véve a szaktanár döntése szerint valósul meg. Az értékelés történhet a tanulók szóbeli felelete, röpdolgozata, írásbeli dolgozata, témazáró dolgozata, órai munkája, füzetvezetés minősítése, házi feladata, házi dolgozata, kiselőadása, szorgalmi feladata, projektben, önállóan, páros vagy csoportos munka során végzett tevékenysége alapján is, valamint a gyakorlati tevékenységek értékelésével, amelynek során valamilyen produktumot kell előállítani vagy cselekvést kell kivitelezni az elsajátított tudás felhasználásával. Érdemjeggyel értékelhető a kiemelkedő tanórai munka, vagy több tanórán keresztül nyújtott teljesítmény is. Az ellenőrzés és értékelés tantárgyi sajátossággal bíró elveit a tantárgyak helyi tantervei is tartalmazzák. Az ellenőrzésnél és értékelésnél törekszünk: – – – –

a pozitív teljesítmény – motiváció elérésére, megfelelő légkört megteremtésére az optimális értékelési rendszer kialakítására, készségtárgyaknál az elméleti és a gyakorlati ismeretek összhangjára a tanulók képességeinek, egész személyiségének fejlődésének pozitívumokat kiemelő visszajelzésére, – eltérő tudásszinteket is mérő feladatsorok összeállítására: az ismeretek felidézését, valamint azok megértését és alkalmazását is igénylő feladatok kijelölésére – a tanuló igényes ill. egyenletes teljesítményének kiemelésére – folyamatos értékelésre, a teljesítmények folyamatos megfigyelésével, és rendszeres tanórai visszajelzésekre törekedve a szóbeli, írásbeli és gyakorlati tevékenységek, megnyilvánulások arányos figyelembe vételére az értékelés során Oldal: 68 / 123



Szempontok az érdemjegyek és osztályzatok megállapításához A minősítés szempontjai Ismeretei

5 Biztosak

Tudja , érti , mindig A szakkifejezéseket helyesen használja Kiválóan A tanult eljárásokat alkalmazza

4 Nem teljes körűen biztosak Tudja , érti Jól alkalmazza

Érdemjegy 3 Felszínesek, hiányosak

2 Nagyon hiányosak

Jelentős Hiányosan hiányokkal tudja ismeri , nem érti igazán Hibákkal Sok hibával alkalmazza alkalmazza Sok Csak részben segítséget önálló , igényelve akadozik lassan boldogul

Önállóság, gyorsaság az írásbeli , szóbeli felelete során

Önálló , gyors

Kisebb segítségre szorul

Az összefüggéseket

Meglátja és felfedezi

Érti

Részben érti Ritkán érti

A tanultak rendszerbe illesztését

Önállóan elvégzi

Kevés segítséggel elvégzi

Sok segítséggel végzi el

Csak segítséggel tudja elvégezni

1 Alapvetően hiányosak Nem tudja, nem érti Nem képes alkalmazni Segítséggel sem boldogul Nem érti Segítséggel sem képes elvégezni

Az év végi és félév végi érdemjegy megállapításánál figyelembe veendő szempont Témazáró dolgozatainak eredménye Egyéb érdemjegyei

Átlag 4, vagy jobb

4 átlagúak

3 átlagúak

2 átlagúak

2-nél rosszabb átlag

Javuló  vagy romló  tendencia A teljesítmény egyenletes vagy erősen hullámzó Az egyéb érdemjegyek figyelembe vételével a témazáró dolgozatok átlagától 1 jeggyel történő eltérés indokolható.

Az egyéb érdemjegyek figyelembe vételével a témazáró dolgozatok átlagától 1 jeggyel történő eltérés indokolható.

Oldal: 69 / 123



SZÓBELI ÉS ÍRÁSBELI ÉRTÉKELÉS FORMÁI, ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI (1-és 2.évfolyam I. félévig) KIVÁLÓAN JÓL MEGFELELT MEGFELELT Ismerete Biztos

Nem teljesen biztos A Tudja, mindig Tudja, ritkán szakkifeje helyesen téveszt zéseket használja A tanult Kiválóan Jól eljárásoka alkalmazza alkalmazza t, ismeretek et Írásbeli, Önálló Kisebb szóbeli segítségre beszámolt szorul atás során Az Jól meglátja Érti, de nem összefügg mindig jó éseket alkalmazza A tanultak rendszerb e illesztését Írásbeli * munkája Szóbeli felelet közben tanári segítségg el

MEGFELELT Felszínes, hiányos Hiányosan tudja

GYENGÉN MEGFELELT

FEJLESZT ÉSRE SZORUL Alapvetően hiányos Nem tudja

Hibákkal alkalmazza

Nagyon hiányos Jelentős hiányokkal tudja Sok hibával alkalmazza

Csak részben önálló

Segítséggel sem Segítséggel önálló sem képes

Részben érti, részben alkalmazza

Ritkán érti, segítséggel alkalmazza

Nem tudja alkalmazni

Önállóan végzi

Kevés segítséggel végzi

Sok segítséggel végzi

Csak segítséggel tudja elvégezni

Nem érti, segítséggel sem képes alkalmazni Segítséggel sem tudja elvégezni

91-100%

90-75%

74-55%

54-30%

29% alatti

Nem igényel

1-2-szer igényel

Többször igényel Folyamatosan igényel

Segítséggel sem képes felelni

*

Az írásbeli munkák %-os értékhatára a feladatsorok nehézségi szintje miatt változhat! A táblázat ajánlása olyan feladatsorra vonatkozik, amely egyenlően tartalmaz különböző tudásszinteknek megfelelő feladatok.

Oldal: 70 / 123



A tanulók beszámoltatásának, ismeretek számonkérésének rendje Az iskolában végzett mérések rendszerét az intézmény intézkedési terve részletesen tartalmazza. A tantárgyakhoz kapcsolódó elvek, számonkérési rendszer a tantárgyi tantervek rész. Diagnosztikus értékelés Az 1. és 2. évfolyamos tanulók esetében a DIFER-mérést alkalmazzuk, felsőbb évfolyamokon részt veszünk 2005 óta a Szegedi Tudományegyetem longitudinális méréseiben. Előzetes helyzetfeltárást végünk a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának javítása érdekében-egy tanítási ciklus megkezdésekor, új tantervi téma kezdetén, téma lezárása előtt. Rögzíti egy-egy tanítási – tanulási szakasz kezdetén a tanulók induló tudásállapotát, ezért az értékelés nem feltétlenül fejeződik ki érdemjegyekben. A felmért tudáselemek tudásszintje alapján tervezhető a munka és kijelölhetők a folyamatos gyakorlást igénylő anyagrészek. A diagnosztikus mérések érdemjegyét zöld színnel jelöljük a naplóban és tájékoztatókban, ezek a jegyek a féléves, éves munka értékelésekor a tanuló kérésére vehetők csak figyelembe az osztályzatok megállapításakor. Formatív, fejlesztő értékelés Folyamatos információgyűjtés, a tanítási – tanulási folyamat állandó kísérője. Segítő, formáló szándékú. Felhívja a figyelmet az egyéni haladás ütemére, eredményekre, hiányosságokra, alkalmas megerősítésre, korrigálásra, a tanulók önellenőrző, önértékelő képességének fejlesztésére. A kapott mérési eredmények alapján fejlesztő hatású egyénre vonatkozó, megerősítő, vagy korrekciós nevelő – oktató munkát tervezünk. Összegző – lezáró – szummatív, azaz minősítő értékelés A tanulók fejlődésének átfogó minősítése. Adott tanítási – tanulási szakasz lezárásakor az elért tudásállapot rögzítése, viszonyítás a követelmények tükrében az induló tudásállapothoz. Nagyobb tanulási témák, időegységek végén alkalmazzuk. Ezekre a mérésekre elsősorban matematika és magyar tantárgyakból kerül sor a tanév végén. A tantárgyakban a témakörök lezárása utáni mérés és értékelés esetén az osztálytanító és szaktanár önálló feladata a mérési eszközök, az értékelés formájának a megválasztása. A szummatív mérések érdemjegyét piros színnel jelöljük a naplóban és tájékoztatókban Ugyanazon a tanítási napon 2 témazáró dolgozatnál több nem íratható ugyanazzal a tanulóval. Értékelési skálák kialakítása: A tanulók tudásának írásbeli (témazárók, felmérések) értékeléséhez a teljesítmények minimuma és optimuma közötti (0-100 %) skálát a munkaközösségek tagjai egyeztetik az osztályok teljesítményének összehasonlíthatósága érdekében, ilyen célból azonos évfolyamon ugyanazon felmérő feladatsor alkalmazásával kell a tanulók szummatív és diagnosztikus méréseit elvégezni. A szummatív és diagnosztikus mérések eredményét pontozáson alapuló %-os formában is ki kell értékelni. A ponthatárok kialakításakor szükséges mérlegelni, hogy a feladatok hány százaléka méri a tanulók minimális, továbbhaladáshoz szükséges tudását, illetve mennyi az optimum szintű feladat.

Oldal: 71 / 123



Az ellenőrzésre, értékelésre, beszámoltatásokra vonatkozó egyéb elvek: 

Ugyanazon a tanítási napon 2 témazáró dolgozatnál több nem íratható ugyanazzal a tanulóval, amennyiben a dolgozat időtartama minimum 1 tanítási órát tesz ki.



A tanuló ugyanazon tanítási napon legfeljebb 3 tantárgyból számoltatható be szóbeli vagy írásbeli felelet (max. 15-20 perces számonkérés) formájában. Az ezzel kapcsolatos tanulói jelzést a pedagógusnak figyelembe kell vennie a tanulók tudásának ellenőrzésekor.



Egy félév során legalább 3 alkalommal ellenőrizni és érdemjeggyel értékelni kell a tanuló teljesítményét (amennyiben a tanuló nagy mértékű hiányzása ezt nem akadályozza). A heti 3 vagy annál nagyobb óraszámú tantárgyak esetében törekedni kell arra, hogy 5 érdemjegy megszerzési lehetőségét tudjuk biztosítani a tanulóknak.



A jegyek megfelelő számáért a tanító nevelő a felelős, az osztályfőnök az osztály tanulóinak értékelését figyelemmel kíséri, és szükség esetén felhívja a szaktanár felhívja a szaktanár figyelmét a megfelelő számú érdemjegy biztosítására



A heti 2 vagy annál kisebb óraszámú tantárgyaknál minimum 2, a 3 óránál nagyobb óraszámú tantárgyaknál minimum 4 érdemjegy megszerzésére kell lehetőséget biztosítani témazáró értékelés formájában a teljes tanév során a következő tantárgyak esetében: magyar, angol, történelem, matematika, kémia, fizika, biológia, kémia, földrajz, természetvagy környezetismeret. A többi tantárgy esetében törekedni kell arra, hogy a gyakorlati és szóbeli beszámoltatások során megszerezhető jegyek aránya nagyobb legyen az elméleti és gyakorlati ismeretek írásbeli számonkérésével megszerezhető jegyek számától a félévi, év végi osztályzatok megállapításának érdekében.



A tanuló (szülő-gondviselő) kérésére alkalmat kell adni a témazáró dolgozatokkal szerzett jegy javítására a tanórák utáni munkaidőben. Amennyiben a tanuló bizonyítja, hogy hiányosságait pótolta, a gyengébb eredményt az osztályzatok megállapításánál figyelmen kívül lehet hagyni.



A témazáró dolgozatokat a nevelő 1 évig köteles megőrizni .



4. és 8.évfolyam végén szummatív értékelést kell végezni matematika és magyar nyelv tantárgyakból. Ezek érdemjegyét az osztályzat megállapításánál figyelembe kell venni.



Az év végi osztályzatok megállapításánál az egész tanév során nyújtott teljesítményt kell figyelembe venni.



Az értékelés elveit és követelményeit a tanulókkal osztályfőnöki és szaktárgyi órákon, a szülőkkel szülői értekezleten és fogadóórákon kell közölni, valamint a pedagógiai dokumentumok nyilvánosságának biztosításával kell megismerhetővé tenni.



Az egyes tantárgyakban alkalmazott tantárgyspecifikus értékelési formákat és elveket a szaktárgyi tantervek tartalmazzák.

A tanulmányok alatti vizsgák követelményei Iskolánk a tanulmányok alatt csak a törvényi szabályozásokkal megadott rendszer szerint szervez vizsgákat. Vizsgák szervezése a félév ill. tanév végi osztályzatok megállapítása céljából a féléves-éves tanulmányok befejezése kapcsán, valamint különbözeti vizsga esetén

Oldal: 72 / 123



történik. A vizsgák követelményét a tantárgyi tantervek fejlesztési eredményeiként megfogalmazott ismeretei jelentik, melyet a házirend is tartalmaz. A magatartás és szorgalom minősítése A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési rendszere: Magatartás: A magatartás osztályzata a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodóan értékeli az iskolai fegyelmezettséget, viselkedést. Értékeli a társakhoz, a felnőttekhez való viszonyulást, a házirend betartását, saját és mások iránt érzett felelősségérzetet, az iskola vagyontárgyainak megóvását. Az értékelés négy fokozatban történik, havonta: példás (5); jó (4);változó (3);rossz (2) Szorgalom: A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzésének színvonalát, a tanuló kötelességtudását értékeli. A kérések, az igazolatlan órák, az ellenőrzőhiányok elbírálásánál a mindenkori házirend szabályai érvényesek, és ezt ennek megfelelően kell figyelembe venni. Az értékelés négy fokozatban történik, havonta: példás (5); jó (4); változó (3); hanyag (2) A magatartás és a szorgalom elbírálásánál irányító, alapvető szempont, hogy a példás valóban példaként álljon, és kapjon elismerést nagyobb közösség előtt is. Általános elvek: – az értékelés havi rendszerességgel történik – az értékelést az osztályban tanító nevelők együtt végzik – a félévi és év végi értékelés a havonkénti jegyek alapján történik – amennyiben a tanuló fegyelmi vétséget követ el, vagy jutalmazásban részesül, az értékelést végző nevelők döntik el, hogy milyen mértékben térnek el az alábbi elvektől – a tanulmányi munkában elért eredményeket a szorgalom értékelésénél vesszük figyelembe. – vitás esetben az egyszerű többség dönt – a fegyelmezés és jutalmazás formáit az iskolai SZMSZ tartalmazza A magatartás és szorgalom értékelését minden évfolyamon egységes szempontok alapján az alábbiak szerint végezzük. A magatartás értékelésének főbb elvei: Példás: Tanórai és tanórán kívüli magatartása példamutató. Betartja az iskola házirendjét, és társait is erre ösztönzi. Tiszteli nevelőit és társait egyaránt. A közösségi munkában kezdeményező, a végrehajtásban aktívan részt vesz. Fegyelmezetten vesz részt a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon. A feladatok megoldásában szívesen segíti társait is. Ügyel környezetének, saját felszerelésének tisztaságára, rendjére. A tanítási órákról nem késik, igazolatlanul nem hiányzik. Jó: Tanórai és tanórákon kívüli magatartás az iskola követelményeinek megfelelő, szándékosan nem vét az ellen, igyekszik betartani az iskola házirendjét. A közösség érdekei ellen nem vét. A közösségi munkában maga nem kezdeményező, de a rábízott feladatokat becsületesen elvégzi. Ügyel környezetének saját felszerelésének biztonságára, rendjére. A tanítási órákról nem késik, igazolatlan mulasztása nincs. Tiszteli nevelőit és társait egyaránt. Oldal: 73 / 123



Változó: Tanórai és tanórán kívüli magatartásában nem súlyos, de elég gyakori fegyelmezési problémák adódnak. Az iskolai házirend előírásait magatartása, viselkedése több esetben sérti, betartására folyamatosan ösztönözni kell. A közösségi feladatokból önállóan nem vállal. Ha megbízást kap, annak teljesítésére gyakran figyelmeztetni kell. Előfordul, hogy indokolatlanul késik a tanítási órákról. Iskolai felszerelését, környezetét nem mindig tartja rendben. Néhány esetben figyelmeztetni kell a társakkal, felnőttekkel való tisztelettudó magatartásra, beszédre. Nevelőivel általában tisztelettudó. Rossz: Tanórai és tanórán kívüli magatartása fegyelmezetlen. Az iskolai házirend előírásait sorozatosan és szándékosan megszegi. Rendbontó magatartásával zavarja a tanórai munkát. Egyáltalán nem kezdeményező, a közösségi munkavégzésben. Ha feladatot kap, azt csak felületesen, vagy egyáltalán nem végzi el. Elkésik a tanítási órákról, igazolatlan mulasztása is van. Iskolai felszerelése hanyag, rendetlen, hiányos. Nevelőinek és társainak nem adja meg a kellő tiszteletet. Beszéde többször illetlen, nem kulturált. A szorgalom értékelésének főbb elvei Példás: Iskolai feladatait minden esetben pontosan, hiánytalanul elvégzi. Kötelező feladatain túl szorgalmi feladatokat is készít. Aktívan bekapcsolódik a tanítási órák menetébe. Gyakran segíti ismereteivel, részvételével a tanórai munkát. Tanulmányi teljesítménye kiegyensúlyozott. A tanuláshoz szükséges felszereléseket hiánytalanul magával hozza. Munkájában kitartó, következetes. Írásbeli munkái is pontosak, esztétikusak. Jó: Iskolai munkavégzése rendszeres, hiánytalanul elvégzi a tanulással kapcsolatos feladatait, képességeinek megfelelően teljesít. Kötelező feladatait elvégzi, de többre nem törekszik, külön feladatokat nem vállal. Keveset jelentkezik a tanítási órákon, ösztönözni kell az órai véleményalkotásra. Aktív munkavégzése szélsőségeket mutat. Iskola felszerelését rendben tartja, de előfordul, hogy 1-2 esetben felszereléshiánya van. Írásbeli munkáinak esztétikuma nem minden esetben megfelelő. Változó: Iskolai munkavégzése tanítási órákon és tanítási órákon kívüli foglalkozásokon változó eredményességet mutat. Munkája rendszertelen, kötelezettségeinek hiányosan tesz eleget. Felszerelése, házi feladata sokszor hiányos. Hiányosságait nem, vagy csak többszöri figyelmeztetés után pótolja. Gyakran előfordul, hogy nem képességeinek megfelelően teljesít. A tanítási órák menetébe figyelmetlensége, szétszórtsága miatt többször nem tud bekapcsolódni. Írásbeli munkáinak gondatlan hozzáállásról tanúskodnak. Hanyag: Tanítási órákon és tanítási órákon kívül gyakran elmulasztja kötelességeit. Iskolai felszerelése többnyire hiányos, ami akadályozza órai munkavégzését. Házi feladatait sokszor nem készíti el és nem is pótolja hiányosságait. Az órákon figyelmetlen, társai munkáját is zavarja. Írásbeli munkái gondatlanok. A szorgalmi idő folyamán érdemjegyei messze elmaradnak képességeitől. Sokkal pontosabb, rendszeresebb tanulmányi munkát kell végeznie, hogy az iskolai követelményeket sikeresen teljesítse. Oldal: 74 / 123



A tanulók jutalmazása Az a tanuló, aki – képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, – folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, – az osztály, iskola érdekében közösségi munkát végez, – az iskolai,ill. iskolán kívüli tanulmányi , sport,-, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, – vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, jutalomban részesül. Az iskolában tanév közben, és a tanév végén elismerésként a következő jutalmazási formák alkalmazhatók:          

osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy a közösségi munkáért is szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tárgyban elért versenyeredményekért, sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi és szakköri stb. munkáért igazgatói dicséret:tanulmányi városi, megyei, országos versenyen való részvételért,valamint minden más esetben, amikor a tanuló valamely téren kiemelkedőt nyújt,vagy a közösség érdekében kiemelkedő munkát végez. tantestületi dicséret: a tantestületi döntés, szavazat alapján adható tantárgyi dicséret: félévkor és a tanév végén adható az adott tantárgyból nyújtott folyamatosan kiemelkedő teljesítményért. Odaítéléséről a szaktanár dönthet. A dicséretet félévkor az ellenőrzőbe, év végén a bizonyítványba be kell jegyezni. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő vagy jó tanulmányi eredményt ért el,vagy kiemelkedő közösségi munkát végzett, oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a ballagáson vehet át. Az az 1.-7. évfolyamos tanuló, aki kitűnő vagy jó tanulmányi eredményt ért el, vagy kiemelkedő közösségi munkát végzett, a tanévzáró ünnepségen oklevélben és/ vagy könyvjutalomban részesül. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanév során tartott házi tanulmányi versenyeken, iskolai sportrendezvényeken, vetélkedőkön helyezést elért tanulókat, tanulócsoportokat a diákönkormányzati napon, ballagáson, évzárón tárgyjutalomban részesítheti a nevelőtestület. A tárgyjutalmak anyagi fedezetét az iskola az alapítványi és egyéb támogatásokból biztosítja.

Oldal: 75 / 123



3.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolai oktatásban alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a helyi tantervet figyelembe véve a műveltségterület oktatásában érintett pedagógusok közössége választja ki az alábbiak szerint:    



a taneszközök és segédletek a lehető legjobban fedjék le a műveltségterület-tantárgy tartalmát, lehetőség szerint segítsék a tanulók differenciált fejlesztését és a csoportmunkában történő ismeretfeldolgozást azonos feltételek megléte esetén a kedvezőbb árúak részesülnek előnyben a több éven, több évfolyamon keresztül felhasználható segédleteket, eszközöket és tankönyveket kell előnyben részesíteni a szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola tud-e segítséget nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. minden tanuló és pedagógus joga, hogy térítés nélkül használhassa az iskola által biztosított tanulmányi segédleteket és taneszközöket

A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei:          



 

A szülők számára ne jelentsen aránytalan anyagi terhet az eszközök beszerzése Feleljen meg intézményünk célrendszerének. Ennek érdekében tartalmazza a képességfejlesztés sokoldalú lehetőségeit Szerkezete legyen világos, egyszerű Motiváljon, keltse fel a gyermek érdeklődését Szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen Adjon lehetőséget a differenciált munkára Adjon mintát az önálló feladatmegoldásokra Legyen több évig használható, tartós tankönyv Az új tankönyvek, segédletek bevezetése mindig felmenő rendszerben történik és a több éven keresztül felhasználható könyveket, segédleteket kell előnyben részesíteni A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. A tankönyvválasztás során tiszteletben tartjuk a pedagógusok szakmai önállóságát és hozzáértését, de mindenkitől elvárjuk a maximális együttműködést, a határidők lehetőség szerinti betartását, a mérsékletesség és kollegialitás figyelembe vételétA szülőknek a tankönyvlista ismeretében lehetőségük van nyilatkozni azokról a tankönyvekről, amelyek iskolai megrendelését nem kéri, mert más módon kíván beszerezni, illetve amelyet használt tankönyvvel kíván megoldani. A pedagógusok idén először az első osztályos tankönyvválasztás során kötelesek a tankönyvlistán szereplő könyvek közül a tartós tankönyveket előnyben részesíteni. A választás során a tankönyvek tömegére is tekintettel kell lenni, hogy majd az adott napi órarendben az alsó tagozaton a 3 kg-ot ne lépjék túl. Oldal: 76 / 123



Ingyenes tankönyvellátás 2013. szeptember 1-jétől az első évfolyamon, majd a további években felmenő rendszerben az állam térítésmentesen biztosítja a tankönyveket a tanulók részére. E mellett rászorultság szerint iskolánkban a 2.-8. évfolyamokon továbbra is biztosítjuk az ingyenes tankönyvellátást. A jogosultságot okirattal igazolni szükséges. Ennek érdekében 2013. március 22-ig felmérjük a normatív kedvezmény iránti igényt. Az igény benyújtására a jogszabályban előírt igénylőlapon 14 napos határidővel van lehetőség. A határidő be nem tartása jogvesztő. Az újonnan induló évfolyamok tanulói a beiratkozás alkalmával nyújthatják be igényüket. Az ingyenes tankönyvellátást - tankönyvkölcsönzéssel, - használt tankönyv biztosításával, - az állami normatíva felhasználásával kívánjuk megoldani. A normatív támogatást a könyvtári állomány kiépítésével, és a tartós tankönyvek kölcsönzés útján történő felhasználásával kívánjuk felhasználni. Ezért a szakmai munkaközösségeknek a tantárgyanként és évfolyamonként egységes tankönyvcsalád használatának irányába kell elmozdulni. A használt könyvek begyűjtése csak így nyer értelmet.

3.4. A mindennapos testnevelés megvalósulása Az iskolában a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében valósul meg, amelyből legfeljebb heti két óra teljesülhet – a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, – iskolai sportkörben való sportolással, – versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel A mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétõl felmenő rendszerben megszervezte. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást szervezni meg kifutó rendszerben. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérése eszköz és egészség szempontjából lényegesebb kondicionális képességek tervszerű, tudatos, fokozatos fejlesztéséhez. Ezek: az aerob teljesítőképesség és a mindennapi tevékenységünk során leginkább igénybevett izomsorok erő, erő-állóképessége. 1. A tanulók fizikai állapotának mérését évente két alkalommal – a tanév elején szeptember-október hónapban, a tanév végén április-május hónapban végezzük.

Oldal: 77 / 123



2. A mérést a testnevelés tantárgyat tanító nevelők (osztálytanítók és testnevelő tanárok) végzik, és dokumentálják. A dokumentációt az elvégzés évén túl még egy évig meg kell őrizni. 3. a kondicionális állapot meghatározása iskolánkban egyszerű, műszerek nélküli motorikus teszttel történik. A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanulóval elvégeztetjük, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A „Mini Hungarofit” tesztrendszer kiválóan alkalmas a fizikai fittség objektív mérésére, értékelésére, mely a következő elemekből áll: (I+4 próba) I.

Aerob állóképesség mérése Cooper-teszt, futással/kocogással

II.

Általános testi erő, erő-állóképesség mérése 1. Helyből távolugrás (A láb dinamikus erejének mérése) 2. Hanyattfekvésből felülés (A hasizmok erő-állóképességének mérése) 3. Hason fekvésből törzsemelés (A hátizmok erő-állóképességének mérése) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Az 1-4. próbában három kísérleti lehetőség adható, s ezekből a legjobb teljesítményt vesszük nyilvántartásba. Ezek alapján kell a megfelelő pontértéket hozzárendelni, majd összesíteni. 4. Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez I. II.

Aerob állóképesség: Izomerő-állóképesség:

maximálisan 66 pont 21+3x14 pont = maximálisan 63 pont

5. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, s erről a szülőket a tájékoztató füzeten, ellenőrzőn keresztül tájékoztatják. Az évente kapott eredményeket összehasonlítják, s a fejlesztéseket ezek figyelembe vételével végzik. 6. Minősítési kategóriák: 0 – 22,5 pont 21 – 40,5 pont 41 – 60,5 pont 61 – 80,5 pont 81 – 100,5 pont 101 – 120,5 pont 121 – 140,1 pont

Igen gyenge Gyenge Kifogásolható Közepes Jó Kiváló Extra

Oldal: 78 / 123



Az általános fizikai teherbíró-képesség fejlettsége akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámának legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbán szerzi meg. A Sajóvárkonyi Általános Iskola a tanulók fizikai állapotát felső tagozatban a Hungarofitprogram használatával méri, a mérés szerint a következő minősítéseket alkalmazza:

Oldal: 79 / 123



Oldal: 80 / 123



Oldal: 81 / 123



Oldal: 82 / 123



Oldal: 83 / 123



Oldal: 84 / 123



Oldal: 85 / 123



Oldal: 86 / 123



3.5. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Munkánk hozzájárul a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. Tevékenységünk a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg. A társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő készségek, képességek kialakítása átszövi tevékenységeinket. A különleges helyzettel rendelkező tanulóknak biztosítjuk a helyzetükből adódó hátrányok csökkentését szolgáló oktatási formákat: – A nemzetiségi oktatásra vonatkozó előírások szerint biztosítjuk a kisebbség tanulását, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. Az oktatási formában történő részvétel a tanuló és annak gondviselője által megtett önkéntes nyilatkozat, kérelem alapján történik – Az SNI-s ill, BTM-es tanulók fejlesztésének feltételeit biztosítjuk a törvényekben és rendeletekben előírtak szerint – Egész napos oktatást biztosítunk a fenntartó támogatása esetén, melynek során a különleges helyzetű tanulók másnapra történő felkészülését biztosítjuk. – Az iskola az integrációs és képesség-kibontakoztató képzés feltételeinek nem felel meg. – Az előírásoknak megfelelően közreműködünk a hit- és erkölcstan tantárgy választhatóvá tételében az egyházak kérésének megfelelően. A hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók fejlesztésének segítése érdekében pályázatok adta lehetőségeket használunk esélyegyenlőségük javítása érdekében (pl. Útravaló Ösztöndíj programban való pályázat beadása, TÁMOP 3.3.8.B pályázat) Az iskola tevékenységeinek megszervezésekor fontos szempont, hogy az egyenlő bánásmód követelményeit betartsuk: – az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása,az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, – a teljesítmények értékelése, – az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, – az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, – az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, – a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint – az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. a követelmények tejesítésének értékelésekor, – a mulasztások kezelésénél (igazolt, vagy igazolatlan, illetve a mulasztások miatti lemaradások pótlása. mulasztásokat követő számonkérések), – a tanultak számonkérésekor és értékeléskor, – a tanulók balesetet követő ellátásakor, illetve a tanulóbalesetek kivizsgálásakor, – méltóságát sértő bánásmód során, Az intézményben folyamatosan ellenőrizni kell, hogy nem működnek-e olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. Oldal: 87 / 123



Az iskolában nem alkalmazunk jogellenes elkülönítést sem külön tagozatként, sem tagozaton belül létrehozott osztályban vagy csoportban. Nem működtetünk olyan tanulócsoportokat, melyek szervezésénél cél a tanulók bizonyos csoportjának elkülönítése. Nem szervezünk olyan foglalkozásokat, amelyeken való részvétel feltétele, hogy csak egyik nembeli tanulók iratkozhatnak be. Az intézményben az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében a következő feladatai vannak: - az iskolai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, - a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, - az iskola azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segíti az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását, - a szülők azon jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, - a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, - a tanulók jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása, - a tanulók tanulmányainak folytatásával, teljesítményük értékelésével kapcsolatos feladatok meghatározása. Az iskolai háttérből adódó feladatok Az iskolai háttérből fakadó esélyegyenlőség és egyelő bánásmód biztosításával kapcsolatos feladatok: - esélyegyenlőségi terv készítése - az oktatásba történő bekapcsolódás, - a követelmények teljesítése, - a mulasztások, - a csoport vagy személy jogellenes elkülönítése, - a továbbtanulásra való felkészítés, valamint - az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, és az oktatással kapcsolatos jutalmazások témaköréhez csoportosíthatóak.

Oldal: 88 / 123



3.6. Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása 1. A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése 1.1. A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai 1.1.1. Alapelvek A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása, képességeik tervszerű fejlesztése során az egyéni fejlődési sajátosságokhoz, az individuális szükségletekhez kell igazodni mind a pedagógiai tevékenységek, mind a környezeti adaptációk tervezése, megvalósítása során annak érdekében, hogy a tanulók mozgáskorlátozottként is meg tudják állni helyüket a szűkebb és tágabb környezetükben. A tanulók sérülés specifikus ellátása csoportmunkában (team munkában) valósítható meg – a különböző szakemberek (pedagógus, gyógypedagógusok, ortopéd szakorvos, neurológus, gyermekgyógyász és egyéb szakemberek, a konduktív nevelés esetében a konduktív pedagógia kompetenciája szerinti konduktor stb.), illetve a család együtt működése, a közös célok kitűzése kölcsönös megerősítést, szinergista hatást válthat ki, amely nagymértékben támogatja a fejlesztő folyamatot. A nevelés, oktatás, mozgásfejlesztés, az egészségügyi szükségletek ellátása és a gondozás (sérülésspecifikus pedagógiai fejlesztő folyamat) során szükséges a folyamatos, tapasztalatszerzésre építő korrekciós szempontú fejlesztés, ezzel a sérülésből adódó hátrányos következmények csökkenthetők, ellensúlyozhatók. Az önállóságra nevelés elvét mindig szem előtt tartva, az iskolában – a mozgáskorlátozott tanulók életkorának és mozgásállapotának megfelelően – biztosítani kell a megfelelő mozgásés életteret, amely magában foglalja: – a fizikai környezetet, amely egyrészt akadálymentes, másrészt valamennyi tanuló számára biztosítja az egészséges környezeti feltételeket, – a személyre szabott (segéd)eszközök és egyéb, az oktatáshoz szükséges speciális eszközök (pl. megfelelő méretű asztal, szék, csúszásgátló, ceruzafogó stb.) meglétét és használatát, – a befogadó, elfogadó, kölcsönös alkalmazkodást kívánó, a tágabb környezetre is hatással bíró személyi környezetet (integrált oktatásnál a tanulótársak, azok szülei, az iskola dolgozói részére a befogadást segítő ismeretek átadása), – szükség szerint és indokolt esetben – amennyiben a mozgásos akadályozottság a különféle tevékenységek során a tevékeny és eredményes részvételt súlyosan akadályozza – a személyi segítő meglétét. A sérülésspecifikus pedagógiai fejlesztő folyamat olyan felkészülést, sajátos módszertani tudást kíván a pedagógusoktól és a pedagógiai munkát segítő személyzettől, amely biztosíthatja a komplex, minden sérült funkciót korrigáló-kompenzáló hatásokat, és lehetővé teszi a tanulók eredményes fejlődését. 1.1.2. Célok A mozgáskorlátozott tanulók nevelésének-oktatásának kiemelt célja az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése annak érdekében, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányaik során felkészültté váljanak az ismeretszerzésre és tanulásra, az önálló döntéshozatalra, képessé váljanak az önrendelkező életvitelre. Ismerjék meg a mozgáskorlátozottságukból eredő egészségi teendőket és az egészségügyi ellátás lehetőségeit, a sajátos helyzetükből adódó jogaikat, alakuljon ki bennük az önrendelkező életforma képessége, amely elősegíti jövendő felnőtt életüket, társadalmi beilleszkedésüket. A mozgásállapot által meghatározott adottságok, korlátok figyelembevételével olyan belső motiváció teremtődjön meg, amely által a mozgáskorlátozott tanuló aktívan kapcsolódhat be a Oldal: 89 / 123



fejlesztő folyamatba; alakuljon ki a fejlődés igénye önmagával szemben, az igény a sikeres továbbtanuláshoz, munkába álláshoz. Fejlődjön ki a megfelelő életminőség megalapozása érdekében a megszerzett tudás és képességek birtokában a testi, lelki, pszichikai jól-lét és annak kialakítására irányuló igényesség. 1.1.3. Kiemelt feladatok A mozgáskorlátozott tanulók többsége meg tud felelni a Nat-ban, illetve a kerettantervben megfogalmazott elvárásoknak. Az egyéni igényekhez igazodó eljárások alkalmazása (tartalom módosítása, csökkentése az ismeretelsajátítás során, értékelés alóli mentesítés stb.) csak abban az esetben indokolt, ha az általános követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, technikai segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhető el. A sérülésspecifikus pedagógiai fejlesztő folyamat során – pedagógiai tartalmak kitűzésekor, rehabilitációs célok, időbeli eltérések megfogalmazásakor – differenciálás és fokozatosság szükséges. Az individuális megsegítés olyan mértékű legyen, amennyi az eredményes egyéni fejlődéshez elengedhetetlen. A módszertani, technikai támogatás tervezéséhez, kivitelezéséhez a pedagógus segítséget kérhet a gyógypedagógustól, konduktív nevelés esetén a konduktortól, a pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatók szakembereitől. A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében a kommunikáció és a kognitív funkciók (figyelem, érzékelés-észlelés, emlékezet, gondolkodás) területén kialakult zavarai, illetve a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezésének problémái jelentik, különös tekintettel a manipulációra. Ezek mindegyike befolyásolhatja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, vagyis az iskolai teljesítmények alakulását. Kiemelt fejlesztési feladatok: – A mozgásszervi diagnózistól és mozgásállapottól, az aktuális fejlettségi szinttől, valamint a személyiségtől függő speciális fejlesztési technikák, módszerek, eszközök alkalmazása, a megismerő tevékenységekhez szükséges kompetenciák (ismeretek, képességek, attitűdök) kialakítása és fejlesztése, az elérhető legmagasabb szintű önállóság kialakítása, az önálló életre nevelés. – Az iskolai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladat a mozgásnevelés, mint komplex rehabilitációs hatásrendszer, amely ötvözi a sérült tartási és mozgási funkciók helyreállítását célzó, a gyógyító és a motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, s e feladatokat integrálja a tanítás-tanulás folyamatába. A mozgásnevelés célját és feladatait elsődlegesen nem az életkor, hanem a tanuló mozgásszervi diagnózisa – annak végleges, javuló vagy romló volta –, továbbá a mozgásállapot súlyossága és klinikai tünetei, akadályozottságának mértéke és formája határozzák meg. – Korszerű ismeretek átadásával, illetve a reális önismeret kialakításával a továbbtanulásra történő felkészítés nyújthat biztos alapot a későbbi önálló életvezetéshez. – A mozgáskorlátozottság gyakori velejárója a beszélt és írott nyelv zavara, így a nevelésoktatás során kiemelt feladat a beszéd- és kommunikációfejlesztés, súlyos esetben a beszéd- és logopédiai terápia, esetleg a technikai eszközökkel támogatott írásbeli kommunikáció kialakítása. – A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítése során a kiindulás alapja fizikai adottsága, értelmi képessége, kommunikációjának formája, szintje és érzelmi állapota. Ennek megfelelően a tananyag, a követelmények, a számonkérés, értékelés egyéni fejlettségi szinthez történő igazítása, adaptálása szükséges, a fokozatosságot e téren is figyelembe véve (a tevékenységek kivitelezését, a részvételt biztosító (technikai jellegű, módszertani) segítségnyújtás formáját szükséges először megkeresni, az egyes tevékenységek, illetve az Oldal: 90 / 123



értékelés alóli mentesítés csak nagyon indokolt esetben ajánlott). – A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai segédeszközök igénybevétele segíti a mozgásbiztonságot, a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket, a szűkebb és tágabb környezetbe történő beilleszkedéshez szükséges alapok megteremtését, a személyi függetlenség elérését. – A mozgáskorlátozottság együtt járhat egyfajta fizikai függés kialakulásával, amely megnövelheti a deviáns csoportokhoz való sodródás kockázatát, fokozhatja az áldozattá válás esélyét, így a nevelés-oktatás során a prevenciós munka, illetve a már kialakult helyzetek kezelése kiemelt feladatot jelent. A tanulóknak meg kell tanulniuk egyrészt a kísértésre nemet mondani, másrészt olyan hasznos tevékenységeket kell elsajátítaniuk, amelyekkel értelmesen tölthetik ki szabadidejüket. – A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatokat jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló mozgáskorlátozott tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogathatja a pályaorientáció folyamatát is. 1.2. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztésének szakaszolása megegyezik a Nat képzési szakaszaival. A mozgáskorlátozott gyermek iskolakészültsége, fejlődésének sajátos útja, tapasztalatszerzésének eltérő volta, hiányosságai indokolhatják, hogy az első évfolyam teljesítésére, a biztos olvasás-írás elsajátítására a pedagógiai program helyi tanterve egy tanévnél hosszabb időt (két tanév) biztosít, de szükség esetén a további pedagógiai szakaszok is szerveződhetnek hosszabb idősávban. 1.3. A többségi iskolában történő együttnevelés Az integrált nevelés-oktatás során – függetlenül annak teljes vagy részleges formájától – különös figyelemmel kell lenni a következőkre. – A mozgáskorlátozott tanulók együttnevelése során szükséges, hogy az intézmény felkészüljön a tanuló fogadására: kialakítja a megfelelő fizikai környezetet (akadálymentesítés), beszerezi azokat a segédeszközöket (gyógyászati és oktatási), amelyek a különböző tevékenységekben való részvételt segítik, felkészíti a befogadó személyi környezetet (diákok, iskolai dolgozók, szülők), előkészül a szakértői javaslatban megfogalmazott sérülés specifikus pedagógiai fejlesztő folyamat megvalósítására. – Ha a mozgáskorlátozott tanuló fogadása az integráló iskola vezetésének és nevelőtestületének szándékával, döntésével összhangban történik, akkor nagyobb az esély arra, hogy az integráció eredményes lesz. – Az együttnevelés teljes folyamatát gyógypedagógus, konduktív nevelés esetén konduktor kíséri, segíti. A pedagógus és gyógypedagógus/konduktor szakmai együtt működése, az intézményi együtt működések (egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai-szakmai szolgáltatók), a társszakmák bevonása biztosíthatja a megfelelő ellátást. Egyéni előrehaladású képzés során meg kell valósítani az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációt, rehabilitációt, amely a tanórai gyakorlattal kölcsönösen egymásra épülve biztosítja az egyéni igényekhez igazodó feltételeket (adaptált tananyag, számonkérés, értékelés stb.) és a fejlődést. – Az alkalmazkodás, az adaptálás, a differenciálás során – igazodva az egyes gyermek fejlettségi szintjéhez, illetve a támogatás szükséges mértékéhez – módosulhat a tananyag elsajátításának tempója, módja, a számonkérés, a házi feladat formája, végső esetben a tananyag mennyisége. Oldal: 91 / 123



– Mozgáskorlátozott tanuló esetében gyakoriak az egészségügyi beavatkozások (műtétek), a hosszú kezelések – ezekben az esetekben az egyénre szabott felzárkóztatást minden esetben meg kell szervezni, valamennyi pedagógus közreműködésével. – Különösen jelentős az osztályfőnök/mentor és a segítő szakember szerepe az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről. 1.4. Fejlesztési területek – nevelési célok A Nat-ban megfogalmazott fejlesztési területeket – nevelési célokat és azok teljesítését a tanulók életkori sajátosságai és a mozgáskárosodásból adódó egyéni eltérések egymással kölcsönhatásban befolyásolhatják. Az Erkölcsi nevelés, a Nemzeti öntudat, hazafias nevelés, az Állampolgárságra, demokráciára nevelés, illetve a Fenntarthatóság, környezettudatosság fejlesztési területek – nevelési célok megvalósítása megegyezik a Nat-ban foglaltakkal. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A megfelelő önismeret hozzájárul a társas kapcsolatok kialakulásához, amely alapját képezi a társadalomban való boldogulásnak. A tapasztalatszerzés módosult folyamatai, a kommunikáció esetleges nehezítettsége, a társas kapcsolatok alakulásának sajátos módja miatt szükséges a terület kiemelt, tudatos fejlesztése, a megvalósítható célok kitűzése, a reális értékelés, a pozitív megerősítés. A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a lehetőségek szerinti önállóságra nevelés. A tanulókban akkor alakul ki reális, pozitív énkép, ha önmagukhoz képest fejlődnek, érnek el sikereket. A családi életre nevelés Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb fokú önállóság elérése. Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, kidolgozása és működtetése, illetve azoknak az eszközöknek a megtalálása, amelyek a mozgáskorlátozott tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Kiemelt jelentőséggel bír a mozgáskorlátozottak számára a középfokú és a felsőfokú oktatásban javasolt képzések, a munkaerőpiacon a teljes értékű munkavállalóként ellátható munkakörök megismertetése, az ezek iránt való érdeklődés felkeltése. A lelki egyensúly fenntartásának elengedhetetlen eszköze a bizonytalanság, valamint a konfliktusok kezelésének képessége, amelynek kialakítása a nevelő-oktató munka fontos feladata. A családi szerepek sajátos nevelési igényű gyereket nevelő családok esetében is gyakran megváltoznak, emiatt a szerepek tudatosítása, a megfelelő önismeret és reális énkép kialakításával a családi élet jövőképének kialakítására a mozgáskorlátozott tanulók esetében is törekedni kell. Médiatudatosságra nevelés A mozgáskorlátozott tanulóknak gondot okozhat a kommunikáció, a szóbeli információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Hátrányaikat az információszerzésben és adásban pótolhatja az elektronikus eszközök, a média használata. Az információs társadalom fejlődése azt is lehetővé teszi, hogy a mozgáskorlátozott tanuló nem az alkalmatlanságát, a képességei hiányát érzi, hanem olyan eszközöket használhat, amelyek alkalmazásával eredményes és sikeres lehet, életminősége javulhat. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók ne csak az Informatika műveltségi területen belül használják a számítógépet, hanem szükség esetén a tanítási órákon és otthonukban is. A Oldal: 92 / 123



számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a mozgásállapota miatt kézírásra képtelen, valamint a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára, sokszor a kapcsolatépítés- és tartás egyetlen csatornája. A médiatudatosságra nevelés mozgáskorlátozott tanulók esetében a tapasztalatszerzés hiányosságai miatt hangsúlyosabb az átlagosnál: kiemelten kell kezelni a valódi értékek bemutatását, a veszélyforrásokra való tudatos figyelemfelhívást. A tanulás tanítása A mozgáskorlátozott tanulóknál fokozott figyelmet kell fordítani a tanulás összetevőinek tanítására, az egyénre szabott tanulás módszereinek (típusának, csatornájának) megválasztására, ezzel elősegítve az önálló tanulás képességének kialakulását. Az előzetes tapasztalatszerzésre a mozgáskorlátozottság miatt nem mindig kerül sor, ezért a tanuló előzetes tudása is hiányos lehet. Esetenként a mozgásos tapasztalatszerzés is akadályozott. Számolni kell azzal a ténnyel is, hogy gyakran a részképességek zavarai vagy hiányosságai is nehezítik a tanulás folyamatát. A tapasztalati alapozás lehetőségeinek megteremtésével, életszerű tartalommal a kíváncsiság, érdeklődés és megoldási késztetés felkeltésével és megtartásával stabil motiváció érhető el az egyéni tanulási formák kialakulásához. Testi és lelki egészségre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés során törekedni kell arra, hogy a tanulók minél inkább megismerjék mozgáskorlátozottságuk okát és annak következményeit, az állapottal járó napi teendőket elsajátítsák és alkalmazzák az azzal kapcsolatos higiénés szabályokat. A kellő mértékű önállóság akkor valósítható meg, ha ismerik a számukra javasolt és nem javasolt mozgásokat, azoknak az eszközöknek a használatát, amelyek a hely- és helyzetváltoztatást lehetővé teszik számukra, tisztában vannak ezeknek az eszközöknek a karbantartásához szükséges napi teendőkkel. A tanulókban ki kell alakítani, hogyan viszonyuljanak mozgásállapotukhoz, ismerjék meg saját értékeiket, hogy életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, képessé váljanak a környezet és munkaerő-piac elvárásainak megfelelő magatartásformákra, értékrend kialakítására, amely a társadalmi beilleszkedés alapját biztosíthatják. Elő kell segíteni, hogy mozgáskorlátozottságuk ellenére kialakuljon a fizikai aktivitásra, a szabadidő aktív eltöltésére kész, az egészséges életmód kialakulásához szükséges magatartás és szokásrendszer, a sportolás iránti szükséglet, az egészséges életvitel igénye. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A másokkal való együttműködés a mindennapi élet megszervezéséhez nélkülözhetetlen, a társadalmi integráció kölcsönös alkalmazkodást, a mozgáskorlátozott tanulótól is aktív részvételt kíván. Pályaorientáció Mozgáskorlátozott tanulók esetében a sikeres pályaorientáció nagyban függ a mozgásos és pszichés tevékenységek működésétől, ezért a reális pályakép kialakítása átgondoltabb előkészítő munkát kíván. A pályairányultsághoz nélkülözhetetlen képességek kialakításakor szükség lehet sajátos elő- és felkészítésre, azon képességek kialakítására, amelyek a saját adottságok felméréséhez és elfogadásához vezetnek, valamint azok egyeztetéséhez az elképzelésekkel és lehetőségekkel. A pályaalkalmasság vizsgálatakor indokolt lehet speciális szempontok figyelembevétele is. Gazdasági és pénzügyi nevelés Oldal: 93 / 123



A tapasztalatszerzés hiánya, a nevelés során gyakran kialakuló másoktól függő életforma indokolttá teszi a terület hangsúlyozott fejlesztését. A gazdasági és pénzügyi ismeretek, a pénz világában való magabiztosság, az idegen nyelvi kommunikációs készség hozzásegítheti a mozgáskorlátozott tanulókat is az önállóbb életvitelhez. 1.4.1. Kompetenciafejlesztés Valamennyi kulcskompetencia fejlesztése beépül a mozgáskorlátozott tanulók sérülésspecifikus pedagógiai fejlesztő folyamatába. Mozgáskorlátozottság esetén – a cselekvéses tapasztalatszerzés hiányosságai, illetve a szociális kapcsolatok sajátos alakulása miatt – az egyes kompetenciaterületek által meghatározott képességek fejlődése, ismeretek elsajátítása, attitűdök alakulása során gyakran eltérő fejlődés tapasztalható. A kompetenciafejlesztés folyamatában a tevékenységek kivitelezését, illetve a különböző helyzetekben való részvételt biztosító eljárások, technikák alkalmazása szükséges annak érdekében, hogy a mozgáskorlátozott tanulók is képesek legyenek a hatékony alkalmazkodásra, a környezet befolyásolására. A mozgáskorlátozott tanulók esetében, a gyors, cselekvőképes alkalmazkodás, illetve az élethosszig tartó tanulásra való felkészülés érdekében hangsúlyos a digitális kompetencia, az idegen nyelvi kommunikáció, a hatékony önálló tanulás, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció teszi lehetővé a társas kapcsolatok kialakítását, a gondolatok közlését, az információ megszerzését és közvetítését – ezek mindegyike hatással van a mozgáskorlátozott tanulók önálló életvitelének kialakítására, illetve szűkebb és tágabb környezetükbe történő beilleszkedésére. Amennyiben – a sérülés következtében – akadályozott a szóbeli, vagy az írásbeli kommunikáció, a képességek speciális módszerekkel történő fejlesztésére van szükség (mozgás-, egyensúly-, ritmus-, grafomotoros képességek, térbeli tájékozódás, testséma, érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, nyelv- és beszéd stb.), mindig igazodva az értelmi és mozgásállapothoz, illetve az életkorhoz. A szóbeli kommunikáció érintettsége esetén szükséges lehet a logopédiai kezelés, beszédterápia eljárásainak alkalmazása, súlyosabb esetben kiegészítő, kisegítő kommunikációs forma használata. Az írásbeli kommunikáció akadályozottsága a technikai eszközök (számítógép, adaptációk, kommunikátorok) használatával kompenzálható. A kifejező beszéd fontos alkotóeleme a mimika, a beszédet kísérő kéz- és testmozgások, melyek kivitelezésének akadályozottsága esetén a tanulók mozgásfejlesztésébe is integrálni kell mindezek fejlesztését. Idegen nyelvi kommunikáció A terület kiemelt fejlesztése támogatja a sikeres munkaerő-piaci integrációt és a társadalmi beilleszkedést. Minden esetben a sérülésnek leginkább megfelelő tanulási módszer megválasztása szükséges. Differenciálásra, a tananyag és a taneszközök adaptálására leginkább az idegen nyelvi olvasás és írás bevezetése előtti oktatási időszakban van szükség. A testbeszédet és a mimikát csak részben lehet bevonni a nyelvtanulásba, ugyanakkor többször kerülhet sor egyéb nonverbális eszközök használatára. A mozgásos játékokban, feladatokban differenciálásra vagy adaptálásra lehet szükség. Az eljátszással, utánzással, hangeffektusokkal, manipulációval járó tevékenységekben és az azokkal kapcsolatos elvárásokban is az érintett gyermek képességeihez kell alkalmazkodni. Matematikai kompetencia

Oldal: 94 / 123



A problémamegoldó-képesség, az összefüggések felismerése és gyakorlati alkalmazása hozzájárul az önálló életvitel, az önrendelkező életforma kialakulásához, így a terület kiemelt fejlesztése indokolt. Az ismeretelsajátítás, képességfejlesztés során gyakran szükséges az adaptált, speciális eszközök alkalmazása (megfelelő méretű, megfogható eszközök). Ha a kézfunkciók sérültek, a tanulóval, a szülővel, a segítő szakemberrel közösen, egyénre szabottan kell kifejleszteni azokat az eszközöket, amelyekkel a gyermekek dolgozni tudnak. Természettudományos és technikai kompetencia A kompetenciaterület a sikeres társadalmi integráció, illetve az önálló életvitel fontos részét képezi, így szükséges az egyéni képességstruktúrához igazodó fejlesztés, a hiányosságok pótlása, a nem megfelelően működő területek fejlesztése, kompenzálása, kiemelt figyelmet fordítva a tapasztalatszerzésre, a különféle tevékenységekben való tevékeny közreműködésre. Ugyanakkor a mozgáskorlátozott – és gyakran a kommunikációban is akadályozott – tanulók saját személyükkel, életvitelükkel kapcsolatos technikai kompetenciája fejlettebb is lehet, mint kortársaiké, mivel számukra ez a jobb minőségű élet feltétele. Digitális kompetencia A digitális kompetencia megfelelő szintje biztosíthatja szinte valamennyi élethelyzetben a mozgáskorlátozott tanulók részvételét. A nevelés-oktatás során az információs-kommunikációs technológiák használatának olyan szintű és minőségű elsajátítása szükséges, amely alkalmassá teszi őket az önálló ismeretszerzésre, az információk kritikus szűrésére, azok feldolgozására és kreatív használatára. Mozgáskorlátozottság esetén sokszor speciális, illetve adaptált eszközök használata szükséges (speciális egér, klaviatúra, szoftverek stb.). A szóbeli vagy írásbeli kommunikációjukban akadályozott tanulók digitális kompetenciájának szintjét emeli, ha akadálymentes kommunikációjukhoz magas színvonalú, korszerű info-kommunikációs háttérrel rendelkeznek. Szociális és állampolgári kompetencia A kompetenciaterületen megjelölt ismeretek, képességek, attitűdök kiegészülnek a mozgáskorlátozott tanulók testi funkcióiban, struktúráiban bekövetkezett károsodásokról megszerzett ismeretekkel, illetve az azok következtében szükséges kötelező tevékenységformák megismerésével (állandó orvosi kontroll szükségessége, mozgásállapot szinten tartása, segédeszközök használata, karbantartása stb.), amelyek hozzájárulnak az egészséges életmód kialakulásához. A társadalomban való aktív részvétel megkívánja a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét biztosító jogokról, az érdekvédelmi szervezetek működéséről, szerepéről elsajátított ismereteket, valamint a kölcsönös alkalmazkodás képességének kialakulását. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia A reális önismeret kialakítása, a megfontolt és minden körülményt figyelembe vevő pályaorientáció hozzájárulhat a megvalósítható pályakép, az önálló életvitel, az alkotó életforma kialakításához. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező képesség A művészi kifejezés és a kulturális életben való aktív részvétel a mozgáskorlátozott tanulók számára is adott, egyben a tehetség kifejeződésének lehetőségét biztosítja a művészet bármely területén. Emiatt a terület fejlesztésének háttérbe kerülése semmilyen körülmények között sem indokolt, mindenképpen szükséges megtalálni a tevékenységet és részvételt biztosító – sokszor adaptált – eszközt, helyzetet.

Oldal: 95 / 123



Hatékony, önálló tanulás A tanulási technikák ismerete, az önálló ismeretszerzés képessége hozzájárulhat a sikeres továbbtanuláshoz, ami megalapozhatja a későbbi munkába állást, az önálló életvitel kialakítását. A hatékony és önálló tanulási képesség kialakítása, a sajátos tanulási stratégiák megismerése mozgáskorlátozottság esetében kiemelten fontos, mivel lehetővé teszi, hogy a tanuló az oktatáshoz és képzéshez kapcsolódó saját készségeit, képességeit, attitűdjét jobban megismerje, ezzel is elősegítve a számára elérhető képzési lehetőségek megtalálását. A megfelelő motiváció kialakítása, a pozitív megerősítés, a kudarctűrő képesség fejlesztése hozzásegíti a mozgáskorlátozott tanulókat is az önálló tanulási képesség kialakításához. 1.5. A Nat és a választott kerettanterv A helyi tanterv készítésénél a Nat-ban és a választott kerettantervben foglaltak az irányadók, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, fejlesztési feladatok, kompetenciaterületek fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A Nat-ban és a választott kerettantervben meghatározott közműveltségi tartalmak elsajátíttatása, valamint az értékelés során a mozgáskorlátozott tanulók állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges igazodni – a segítségnyújtás, differenciálás mennyiségének megválasztásában is: – a tanulók jelentős része képes elsajátítani a Nat-ban és a választott kerettantervben meghatározott tartalmakat, ebben az esetben a megfelelő tanulási környezet megteremtése biztosíthatja a nevelési-oktatási folyamatokban való részvételt; – amennyiben a mozgáskorlátozottság akadályozza az ismeretelsajátítást, az egyéni szükségleteknek megfelelő technikai jellegű segítségnyújtásra (pl. számítógép, speciális eszköz stb.), adaptációra (pl. hosszabb idő biztosítása) lehet szükség; – nagyon indokolt esetben szükséges lehet egyes tartalmak elhagyása, vagy – a szakértői bizottság javaslata alapján – az érdemjeggyel történő értékelés alóli mentesítés – a tanuló fejlődését szövegesen értékelni ebben az esetben is szükséges. A különböző képességek fejlesztése – függetlenül attól, hogy melyik műveltségi területen belül folyik a fejlesztés –komplex egységet képez, és integrálódik a mozgásfejlesztés, illetve az egész pedagógiai fejlesztési folyamatba. A mozgáskorlátozottság megjelenési formája változatos, sokszínű, így a sérülés specifikus pedagógiai fejlesztő folyamat is számtalan lehetőséget foglal magába – az egyes műveltségi területekre, – azokat a választott kerettantervben feldolgozó tantárgyakra – vonatkozó ajánlások elsősorban azokban az esetekben nyújthatnak segítséget, amelyek során speciális eszköz, módszer, eljárás alkalmazása szükséges a sikeres fejlesztéshez, amelyek megválasztásához gyógypedagógus segítségét javasolt igénybe venni. Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Az olvasás- és írástanítás során – a helyesírásra és a tartalomra koncentrálva – az egyénnek megfelelő tempó és segédeszköz kiválasztása, adaptált taneszközök (megfelelő méretű íróeszköz, tankönyv, füzet stb.) használata válhat szükségessé, megfelelő időt és módszert biztosítva az azokat megalapozó készségek, képességek fejlesztéséhez. Az írás tanítása előtt szükséges a ceruzafogás lehetőségének felmérése, a megfelelő eszköz kiválasztása, az írástanulás folyamatában a célzott manipulációfejlesztés, a kéz és az ujjak mozgékonyságának, ügyességének, az ujjak tapintási érzékenységének javítása, a két kéz, valamint a szem- és kézmozgások összerendezése. Egyes tanulóknál a számítógéppel, vagy más technikai eszközzel támogatott írás (gépi írás) elsajátítása teremt lehetőséget az írásbeli kommunikációra, akár már az írástanulás kezdetétől. Oldal: 96 / 123



A részképességek és a beszéd és kommunikációs zavarok az olvasás és íráselsajátítás során külön fejlesztési feladatok elvégzését tehetik szükségessé, gyakran integrálva azt a mozgásfejlesztésbe, pl. bátorító beszédlégkör kialakítása nehezen érthető beszéd esetén is, a mimikai, illetve a beszédet kísérő és annak megértését segítő mozgások gyakorlása. A beszéd megértésének problémája esetén a vizuális információhordozók tudatosabb használata, beszédterápia, logopédiai fejlesztés során együtt működés a logopédussal, beszédképtelenség esetén kiegészítő, segítő kommunikációs technikák, eljárások alkalmazása (augmentatív, alternatív kommunikáció). Idegen nyelvek A nyelvtanulás a továbbtanulás, a későbbi munkavállalás, az önbizalom növelésének fontos eszköze, ezért minden esetben szükség van a megszerzett nyelvtudás gyakorlati felhasználhatóságának egyénre szabott megfogalmazására. Az olvasási és írásnehézségekkel küzdő gyermekek esetében az auditív tanulási módszerek eredményesebbek. A beszéd- és kommunikációs zavarok, beleértve a nonverbális kommunikáció zavarait is, gátolhatják a mozgáskorlátozott tanuló aktív részvételét az idegen nyelvi szóbeli kommunikációban – ebben az esetben az érintett funkciók kiemelt fejlesztése, esetleg az írásbeli kommunikáció előtérbe helyezése jelenthet megoldást. Matematika Kiemelt szerepe van a tanítás során a sokoldalú érzékleti megerősítésnek, a megfigyelőképesség, az emlékezet, a képzelet, a gondolkodás fejlesztésének. A különböző részképesség-problémák, a téri tájékozódás zavara, a manipuláció akadályozottsága stb. indokolják a matematika terén a tapasztalatszerzésre épülő, cselekedtető, hosszabb megalapozó szakaszt, a sérültségnek megfelelő, egyénre adaptált eszközök használatával, mert ezek át tudják segíteni a tanulót a technikai nehézségeken. A műveltségi terület tartalmainak elsajátíttatása során a kis lépésekre bontás elve, illetve az absztrakciós út tudatos megsegítése támogathatja a megértést, a tanulási folyamatot. A mozgáskorlátozott tanuló saját testén kialakuló mennyiségfogalma sokszor kialakulatlan, így a tapasztalatszerzés ezen a területen is kiemelt jelentőségű. A geometriai anyag gyakorlati részének tanítása a mozgásállapottól függően egyéni elbírálás alapján történik, esetenként egyes tananyagrészek módosítása, csökkentése, adaptálása válhat szükségessé (pl. számítógép, számológép használata), indokolt esetben – a szakértői bizottság javaslatával alátámasztva – szükséges lehet az egyes tananyagrészek értékelése alóli felmentés. A matematika tanítás általános fejlesztési követelménye a mindennapi életre való felkészítés, vagyis a lényegkiemelés és a várható eredmény megbecsülése képességeinek fejlesztése, a pénz értékének megismerése, az oksági viszonyok felismerése, ismert történések alapján a hasonló folyamatok eredményének jóslása, tervek és programok tervezése és lebonyolítása stb. Ember és társadalom Szükséges a társadalmi tapasztalatszerzés hiányainak pótlása. Mintaadást nyújthat az alkotó, értelmes életcélok kitűzéséhez a fogyatékkal élő történelmi személyek tevékenységének bemutatása. Sajátos tartalmat jelenthet a fogyatékosok társadalmi megítélése a történelem során, a társadalmi, politikai helyzet, a kulturális színvonal és a fogyatékosok helyzete, megítélése közötti összefüggés, a mozgáskorlátozottakra vonatkozó jogszabályok és érdekvédelmi szerveződések, fogyatékosokkal foglalkozó intézmények ismerete.

Oldal: 97 / 123



A múzeumlátogatások, helytörténeti kirándulások szervezésével az általános célokon túl (a múlt valósághű megismerése) tapasztalatokhoz, élményekhez juthatnak a tanulók a kulturális és társadalmi integráció, az együttműködés területén is. Ember és természet. Földünk és környezetünk Az embertani, egészségügyi ismeretek kiegészülnek a tanuló diagnózisának ismeretével, az ezzel kapcsolatos egészségügyi feladatok és problémák kezelésével, az egészség-betegségsérült állapot közötti különbségtétel ismeretével. Amennyiben a tanuló mozgásos ismeretszerzése gátolt, segédeszközök igénybevétele, a tanulási környezet megfelelő alakítása teremtheti meg a legteljesebb tapasztalatszerzés lehetőségét. Művészetek A mozgáskorlátozott tanuló harmonikus fejlődésének és önkifejezésének egyik fontos eszköze a zene, a mozgás, a dramatikus interakció és az alkotás. A felmentés bármely formája indokolatlan és megengedhetetlen, a megfelelő eljárások, módszerek, testhelyzetek, eszközök megtalálása hozzásegíti a tanulót az alkotó folyamathoz, valamennyi művészeti területen. Informatika Az informatika tanítása során gyakran szükséges az egyénre szabott, adaptált eszközök (pl. speciális egér, billentyűzetrács, könyök- és csuklótámasz stb.) alkalmazása, gyakran több idő szükséges a számítógép kezelésével kapcsolatos manuális tevékenységek megtanítására és begyakorlására. Esetenként a számítógép kisegítő lehetőségeivel lesz képes a tanuló az önálló használatra (beragadó billentyűk, billentyűszűrés, hangjelzések, egér speciális beállításai, billentyűkombinációk stb.). Az információs-kommunikációs technológiák megismertetése, azoknak a tanulóhoz igazított egyéni használata segítségével, a logikus gondolkodás tudatos fejlesztésével lehetővé válhat az információszerzés, az önálló tanulás, a tanulók életminőségének a javítása. Mozgáskorlátozott tanulók számára az informatika tanítása korábbi időszakban elkezdődhet, különösen indokolt ez abban az esetben, ha a mozgásos akadályozottság miatt a kézírás kivitelezése nehézkes, és indokolt a számítógéppel támogatott írásbeli kommunikáció elsajátíttatása. A magabiztos és pontos számítógép-használat, a számítógép adta lehetőségek kreatív használata a pályaorientációt is befolyásolhatja, a munkába állás feltételét nyújthatja (akár távmunka keretében is), így a dokumentumkészítés, információszerzés témakörök gyakorlati részének elsajátíttatására megfelelő időt kell biztosítani. Életvitel és gyakorlat A műveltségi területen belül olyan ismeretek, tevékenységformák és eszközök használatának megtanítása szükséges, amelyeket a tanuló hasznosítani tud szabadideje eltöltése, pályaválasztása, önálló felnőtt élete, illetve a szűkebb és tágabb környezetébe való beilleszkedés során. Az életkor, illetve a mozgásállapot határozzák meg az eszközök, illetve a praktikus tevékenységformák kiválasztását. Az önállóság kialakítását célzó eszközök (sokszor gyógyászati segédeszközök) használatának elsajátítása során a tanulóknak minden esetben meg kell tanulniuk az eszközök használatán túl azok karbantartását, illetve a velük kapcsolatos higiénés és balesetvédelmi szabályokat. Testnevelés Oldal: 98 / 123



A műveltségi terület alapelvei és céljai, fejlesztési feladatai a mozgáskorlátozott tanuló egyedi mozgásszervi diagnózisától és a klinikai tünetektől, mozgás- és egészségi állapotától, aktuális fejlettségi szintjétől függően, a pedagógiai és egészségügyi habilitációval, rehabilitációval összhangban valósul meg. A mozgásszervi és a pedagógiai rehabilitáció, valamint a testnevelés és sport fejlesztő mozgásprogramjai speciális eljárásainak együttese eredményezi a mozgáskorlátozott tanulók sajátos testkulturális nevelését, a testnevelés és sport műveltségterület tartalmát, tantárgyi anyagát, szervezési formáit. A mozgáskorlátozott tanulók testnevelés óra alóli automatikus felmentése nem indokolt. A testnevelés és sport műveltségi terület keretében szervezett testnevelés tantárgyi órán a tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint a tanulóval foglalkozó team (orvos, gyógypedagógus, pedagógus) véleménye alapján vesz részt. A testnevelési órán való részvétel lehet teljes, részleges, a felmentés lehet teljes és átmeneti. Mozgáskorlátozottság esetében a testnevelés tantárgyi óra helyett/mellett biztosítani kell a mozgásnevelési foglalkozásokat. A testnevelés órán való foglalkoztatás a fogyatékosság típusának megfelelő szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógus (szomatopedagógus) javaslatai és iránymutatásai szerint, szükség esetén részvételével történik. A műveltségi terület fejlesztési feladatainak való megfelelés érdekében az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció keretében a mozgásnevelés gyógypedagógus (szomatopedagógus) vezetésével történik. Fejlesztési feladatok életkortól, sérüléstől és állapottól függően: a) Komplex vizsgálat és diagnosztika alapján a károsodott tartási és mozgási funkciók helyreállítása, korrekciója, kompenzációja. Új tartási és mozgási funkciók kialakítása és interiorizálása; b) A mozgás-szervrendszer optimális működő képességének elősegítése; állapotromlás, másodlagos károsodások, következmények megelőzése; c) A motoros készségek és képességek fejlesztése, játék és versenyzés, a fizikai kondíció növelése és az egészséges életre nevelés, a mozgásigény növelésével és mozgásszükséglet kielégítésével, rendszeres fizikai aktivitásra nevelés sérülés specifikus és egyedi adaptációval; d) Tehetséggondozás különböző adaptált sportfoglalkozásokon keresztül, mozgásállapotnak és képességeknek megfelelő sportágválasztás és sajátos felkészítés; e) Mindennapos tevékenykedtetés, a személyi függetlenség motoros feltételeinek és eszközhasználatának, a kommunikációs képességek motoros feltételeinek kialakítása, javítása; f) A reális mozgásos éntudat kialakítása, önálló életvitelre való elő- és felkészítés. A megvalósítás összetevői és tartalmai: a) A gyógytorna passzív és aktív eljárásai. b) A fizikoterápia módszerei és eljárásai. Hidroterápia és ergoterápia, egyéb terápiás célú eljárások, módszerek. c) Gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök alkalmazása, azok használata, szükség szerinti környezeti adaptációk. d) A testnevelés műveltségterület sérülés specifikus és egyénileg adaptált mozgásanyaga (gimnasztika, torna, atlétika, testnevelési és sportjátékok). e) Adaptált szabadidős és sportfoglalkozások, játék, diák és versenysport sérülés specifikus ismeretei és gyakorlata. f) A mindennapos tevékenységek végzésére való mozgásos felkészítés és adaptív eszközhasználat, a kommunikáció motoros hátterének javítása érdekében végzett terápiás mozgásanyag.

Oldal: 99 / 123



A fejlesztési követelmények jelentős eltérései miatt – abban az esetben, ha a testnevelést a mozgásnevelés teljesen felváltja – a helyi tantervekben a testnevelés tantárgyi elnevezés helyett a mozgásnevelés elnevezés javasolt. 1.6. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció A mozgáskorlátozott tanulók habilitációs, rehabilitációs fejlesztésének sajátos célja, hogy a sérülés következtében hátránnyal induló tanulóknak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes tanulásra, fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre. Ennek érdekében szükséges: – az ellátás során a team munka kialakítása, a különböző szakemberek együtt működése (az orvos – neurológus, ortopéd szakorvos, gyermekgyógyász – irányította egészségügyi rehabilitáció megszervezése, szükség esetén egyéb segítő szakmák, szakemberek bevonása); – a központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar (beszédzavar, figyelemzavar, a szenzomotorium zavara, részképesség-kiesés, pszichés és/vagy motoros tempó lassúsága stb.) megszüntetése, csökkentése, kompenzálása; – a pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése, mivel a szenzomotoros zavar dyslexiához, apraxiához vezethet és ez tanulási problémákat idézhet elő; – a tanulók beszédzavarainak, kommunikációs képességeinek javítása érdekében – különös tekintettel a központi idegrendszeri sérülés következtében dysarthriás gyermekekre – mozgásés beszédterápia, alternatív segítő technikák alkalmazása. Mindez szervesen illeszkedik a komplex rehabilitációs célú fejlesztő programba; – a kórforma és mozgásállapot fajtája és súlyossága függvényében kialakított és a tanrendbe iktatott csoportos és egyéni mozgásnevelés tornateremben és szabadtéren, uszodában, fizikoterápiás helységben; – a mozgáskorlátozott tanulók részvételét megteremtő, és az egyéni igényekhez igazodó fejlesztést biztosító tanulásszervezési, módszertani eljárások, technikák alkalmazása (differenciálás, csoportmunkára építő módszerek); – a mozgásszervi diagnózis szerinti technikai eszközzel támogatott írásbeli kommunikáció, speciális gépírás (gépi írás), infokommunikációs eszközök használatának megtanítása, amely akkor indokolt, ha a tanuló nem tudja iskolai munkáját kézírással végezni; – speciális felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre, az önrendelkező életformára; – az önkiszolgálást, az iskolai munkát segítő és a fejlesztést szolgáló sérülés specifikus egyéni rehabilitációs eszközök biztosítása; – a nyelvoktatás megvalósítása úgy, hogy az segítse a gyermek más anyanyelvű emberekkel történő kommunikációját, és a média segítségével biztosítsa a számára közvetlen megtapasztalással elérhetetlen élményeket; – a gyógyászati segédeszközök és az orvosi, egészségügyi háttér biztosítása; – alapos szakmaismereten és önismereten alapuló pályaorientáció; – a mozgáskorlátozottakra vonatkozó jogi és érdekvédelmi tudnivalók (szövetség, egyesületek, klubok, alapítványok stb.) ismerete.

Oldal: 100 / 123



2. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei 2.1. Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. 2.2. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, gyógypedagógus foglalkoztatása, b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés, oktatás és terápia hatására a mentális képességek területén is számottevő lehet. 2.3. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai a) alsó tagozat: 1–4. évfolyam. Ezen a tagozaton a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. Az alsó tagozat első évfolyamán javasolt – a Nemzeti alaptanterv által biztosított lehetőséggel élve –egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni /2 ÉV/.A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. Ezen a tagozaton nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. b) felső tagozat: 5–8.évfolyam

Oldal: 101 / 123



A felső tagozaton a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. 2.4. A Nat alkalmazása 2.4.1. Fejlesztési területek – nevelési célok Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése során a fejlesztési területek megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Az emberiség és hazánk múltjának és jelenének megjelenítésén, megértetésén keresztül képessé kell tenni a tanulókat a társadalom megismerésére, a társadalomban elfoglalható helyük reális felismerésére, a társadalmi színtereken valóeligazodásra. Ki kell alakuljon a tanuló attitűdje, viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Felkészítés a felnőtt lét és a tágabb környezet közügyeinek megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére. A demokratikus jogok gyakorlására ajánlott iskolai szintéren belül lehetőséget adni(diákönkormányzat). Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A megfelelő önértékelés, a saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a reális énkép, a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés, a belső kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges és tudatos életmód kialakítása, a káros szenvedélyek megelőzése kiemelt feladat. Az erőnlétnek és a fizikai állóképességnek, mint a munkavégzés alapvető feltételének kiemelt szerepe van a tanulók társadalmi beilleszkedésében. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a fizikai képzésre és a rendszeres testedzésre. Családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének és testi-lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Nagyon fontos harmonikus családi minták és erkölcsi normák közvetítése s családi életre nevelésben, a felelős párkapcsolatok kialakításában, az esetleges családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Kiemelt feladat az önálló életvezetésre való felkészítés. Ennek meg kell jelennie a nevelésoktatás teljes intervallumában, s kiemelten fontos szerepet kap a gyakorlás, a saját élmény, a tapasztalat. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A személyiségfejlesztő nevelés az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál különös jelentőséggel bír a másság elfogadása, a betegség, sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. A szociális érzékenység, az együtt működés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megoldás képességének kialakítása. Oldal: 102 / 123



Fenntarthatóság, környezettudatosság Elengedhetetlenül szükséges a személyes megtapasztalás, környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteinek összefüggéseire való rávilágítás, a helyes szokásrend kialakítása. Ehhez fontos a környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása. A szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatként kell jelentkezzen. Pályaorientáció Az eltérő képességű tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest az iskolának feladata a munka világáról képet nyújtani. A tanulók képességeinek és érdeklődésének megfelelően segíteni kell pályájuk kiválasztására, és az ehhez kívánatos képességeket szükséges fejleszteni. Gazdasági és pénzügyi nevelés A lehetőségekhez igazodóan fel kell készíteni a tanulókat a változó társadalmi-gazdasági helyzet adta lehetőségekre (változó egyéni szerepkör, érdekérvényesítés, tulajdonviszonyok), ennek megfelelően célszerű a gyakorlatot, gyakorlati hátteret (munkamegosztást, családi életet, ház körüli tevékenységeket, a fizetés beosztását, hivatalos ügyintézést) előnyben részesíteni. A tanulóknak ismereteket kell szerezni a célszerű gazdálkodás, a pénzhasználat és a fogyasztás területén. A saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése. Médiatudatosságra nevelés Képességeiknek megfelelően értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Ismerjék az ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségeket. Tudatosuljon bennük az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrások, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi érintkezés megkülönböztetése. A tanulás tanítása Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motiváció, az egyéni tanulási módok feltárása és biztosítása. Felkészítés a társadalmi integráció és a munkaerőpiacra történő sikeres belépés szempontjából kiemelten fontos, egész életen át tartó tanulásra. 2.4.2. Kulcskompetenciák Az Európai Unió országaiban megfogalmazott, a Nat-ban alapvető célként meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése az enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált (inkluzív) és a gyógypedagógiai intézményekben megvalósuló nevelési formáiban egyaránt fontos nevelésioktatási elvárásként jelenik meg. Ennek biztosítása elengedhetetlen a társadalmi integráció szempontjából, s különös hangsúlyt kap az önálló életvezetés, a munka világába való beilleszkedés érdekében. Anyanyelvi kommunikáció Szemléleti és módszertani alapelv, hogy a tananyag – a tanítási tartalom – eszköz a tantárgy nevelési feladatai megoldásában. Az anyanyelv elsajátításának folyamatában az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében a beszéd centrikusságot kell előtérbe helyezni. A beszédértés és beszédprodukció fejlesztése az elsődleges feladat. Az anyanyelv elsajátítása során – a tanulók egyéni sajátosságaihoz való igazodás mellett alapelv, hogy esetükben a nyelvelsajátítás lényegi módja nem az elszigetelt nyelvi jelenségek oktatása, hanem az a folyamat, amelyben az ember nyelvileg fogalmazza meg a valóságra vonatkozó ítéleteit.

Oldal: 103 / 123



Az anyanyelv tanításában csak az a fejlesztő tevékenység hozhatja a kívánt eredményt, amely (az egyén képességének és beszédállapotának figyelembe vétele mellett) a beszédnek, mint összetett folyamatnak a fejlesztésére irányul, s a „nyelvet” funkcióinak (kifejező, informáló, felhívó) megfelelően, elemi formáiban (közlés, megbeszélés, rábeszélés) és alaptípusaiban (élőbeszéd, írott beszéd) gyakoroltatja és alkalmaztatja. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia az enyhén értelmi fogyatékosok nevelésében egyénileg differenciált tananyagstruktúrát igényel. A hallási észlelés, figyelem, emlékezet fokozott fejlesztése mellett a célokat a tanulók szükségletei határozzák meg. A sikeres kommunikáció érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra, játékos keretek között történő megvalósításra, helyzetgyakorlatokra. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia fejlesztése során elsajátíthatók és gyakorolhatók a gondolkodási műveletek (pl. problémamegoldó gondolkodás), továbbá a funkcionális képességek (érzékelés, észlelés, felidézés, emlékezés, figyelem, képzelet). A matematikai kompetencia birtokában az enyhén értelmi fogyatékos tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezi, képessé válik arra, hogy a tapasztalások útján megszerzett matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a társadalmi lét különböző területein. Ez úgy érhető el, hogy a tanítás- tanulás folyamatában döntően a társadalmi lét során létrejött helyzetekben ismertetjük meg a matematikai tartalmakat. Kiemelten fontos a konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés és matematikai tevékenység, a szabálytudat és a stratégiahasználat kialakítása . Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál a gyakorlati jellegű természettudományi műveltség kialakítása, a mindennapi életben előforduló természettudományos jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérése, az egységes természettudományos világkép kialakítása. Kiemelt feladat a tanulók egészségvédelmi, betegségmegelőzési és környezeti ismereteinek, bővítése. Digitális kompetencia Az egyéni sajátosságokat és az informális társadalmi elvárásokat figyelembe véve középpontban a munkához, az életvitelhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés áll. Szociális és állampolgári kompetencia A szociális kompetencia segíti az enyhén értelmi fogyatékos tanulót abban, hogy megtalálja helyét, feladatát a családi és a társadalmi munkamegosztásban. Felkészül a közügyekben való aktív részvételre. Az állampolgári kompetencia – az enyhén értelmi fogyatékos tanulók gyógypedagógiaipszichológiai jellemzőit figyelembe véve – a tartalmakat sajátélményű tevékenységek formájában gyakoroltatva biztosítja. Az önismeret, a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás képességének fejlesztése elősegíti a harmonikus közösségi beilleszkedést. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményező képesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek, képességek és attitűdök alakítása, formálása a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges. A Oldal: 104 / 123



tanítási-tanulási folyamatban az enyhén értelmi fogyatékos tanuló minden esetben saját cselekedeteinek tükrében ismerje fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait. Tudja fogadni mások segítségét. Tudjon segítséget kérni és adni. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség lényege a kreativitás fejlesztése. Az eredetiség és ötletgazdagság, a divergens gondolkodás, a kíváncsiság és az alkotókedv nem csak az intellektuális tényezők függvénye, nagy szerepe van benne a motivációnak és az érzelmeknek is. Fontos a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzést. Hatékony önálló tanulás A hatékony önálló tanuláshoz alapvető készségekkel, képességekkel kell rendelkezni. Az írás, olvasás, számolás, az IKT eszközök használata, amelyek lehetővé teszik, hogy képes legyen az enyhén értelmi fogyatékos tanuló önálló ismeretek szerzésére. Képes legyen felismerni, hogy miben tud elsajátítani új ismereteket, és tudjon segítséget, tanácsot, információt kérni. Legyen képes közös munkában, csoportban dolgozni. Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv a tanulás célja és egyben minden ismeretszerzés eszköze is. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében kitüntetett helye van. Célja és feladata a szókincsfejlesztés és – gazdagítás, a növekvő igényű helyes nyelvhasználat erősítése, a nyelvi hátrányok csökkentése. Feladata az eredményes olvasás-, írástanulás feltételeinek megteremtése, e speciális készségek kialakítása, megerősítése. Kiemelkedő szerepe van a nyelv rendszerére, a helyesírásra vonatkozó alapvető tudás elsajátításában. Az irodalmi ismeretek célja, hogy műveken keresztül gazdag tapasztalatokhoz juttassa a tanulókat a világról, az emberi természetről, az emberi létről, érzelmekről, a valósághoz való sokrétű viszonyulásról. A magyar nyelv és irodalom műveltségi területnek meghatározó szerepe van az önálló tanulás kialakításában, az önműveléshez szükséges képességek fejlesztésében. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai a) Az olvasás elsajátításához szükséges hármas asszociáció megerősítése: – vizuális észlelés – jelfelismerés, – akusztikus észlelés – hangok differenciálása, – a beszédmotoros észlelés fejlesztése. b) A téri és síkbeli tájékozódás fejlesztése. c) Grafomotoros készségek fejlesztése. d) Az olvasott szavak és a köztük lévő grammatikai viszonyok felismertetése. e) Szavak olvasásának begyakorlása – szóemlékezet, vizuális, akusztikus memória fejlesztés. f) Szövegösszefüggések megláttatása, szövegértés fejlesztése. g) A helyesírási szokások megerősítése. Fejlesztési feladatok Kommunikációs képességek fejlesztése különféle élethelyzetekben. A tanult nyelvi fordulatok alkalmazása tanulási helyzetben és a spontán beszédben is. A kommunikációs helyzetnek megfelelő kulturált nyelvi magatartás, viselkedés fejlesztése, gyakorlása. Oldal: 105 / 123



Önismeret erősítése. Véleménynyilvánítás, mások véleményének meghallgatása. A szövegtartalmat, a beszélő szándékát tükröző kommunikáció eszközeinek alkalmazása fokozódó önállósággal. Figyelem, gondolkodás, emlékezőképesség, analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése. A tanulók passzív és aktív és szókincsének gazdagítása. Összerendezett íráskép kialakítása az egyéni adottságok mellett. Az írás eszközszintű műveleteinek gyakorlatai: másolás, tollbamondás, emlékezetből írás fokozatai. Mozgás, finommotorika, ritmusfejlesztés, szem-kéz koordináció, optikus differenciáló képesség, vizuális észlelés fejlesztése. Az önkorrekciós képesség fejlesztése, hibakeresés, – javítás, helyesírási problémahelyzetek felismertetése. Helyesírás fejlesztése másolással, tollbamondással, illetve emlékezetből történő írásbeli feladatokkal. Vizuális, akusztikus, fonematikus észlelés, érzékelés fejlesztése. Idegen nyelvek Az élő idegen nyelv tanításának, tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. A szülők igényei, a tanulók fejlettsége szerint az iskola hozhat döntést a hetedik évfolyam előtt megkezdett idegennyelv-tanulás ügyében. Az idegen nyelv tanításának alapvető célja a kellő motiváció és késztetés a nyelv tanulása iránt, sikerélményekhez juttatni a tanulót a későbbi nyelvtanulás érdekében. A nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátításra épül. Az idegen nyelv elsajátítása során a tanulók olyan nyelvi tevékenységekben vesznek részt, amelyek értelmi szintjüknek, fejlettségüknek megfelelnek. A nyelvtanulási stratégiák között fontos szerep jut a játékos tevékenységeknek, az egyszerű élethelyzetek modellezésének, ismert helyzetek, tartalmak idegen nyelven történő értelmezésének. Természetes része a tanuló tanórai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, amelyet párhuzamosan használnak az idegen nyelvvel együtt. A nyelvtanulás középpontjában a motiváció fenntartása, a hallott szöveg (kérdés, utasítás, cselekvés stb.) megértése, fejlesztése áll. Az idegen nyelv olvasásának, írásának tanítása csak a tanulóban erősödő igény alapján kívánatos. Az idegen nyelv tanulása nem önmagáért történik, hanem az idegen nyelvi környezetben az elemi kommunikáció és kapcsolattartás érdekében, az egyszerű információk felfogása, megértése céljából. A sikeres nyelvtanulás érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra. Fejlesztési feladatok – Beszédszándék:Az idegen nyelven történő megszólaltatás gátlásainak oldása. Szükségletek, motívumok felébresztése az idegen nyelv tanulása iránt. Idegen nyelvű információhordozók iránti kíváncsiság felkeltése. Az Európában való eligazodás, kommunikálás igényének felkeltése. – Beszédértés:Az idegen nyelvi témákban feldolgozott, begyakorolt szavak megértése, értelmezése. Egyszerű – a témához kapcsolódó – kérdések felfogása, megválaszolása. Kapcsolatfelvétel a tanult témakörökben. Kérdések, igények egyszerű kifejezése. – Beszédkészség – Képesség – a tanult témákban – egyszerű kérdések megfogalmazására és azok megválaszolására. Matematika

Oldal: 106 / 123



A gyakorlás folyamán, a kognitív képességeket szem előtt tartva növelhetjük a tanulók intellektuális kapacitását. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai a) A tanulás eszközeinek célszerű használata. b) Kíváncsiság ébrentartása, az önbizalom folyamatos megerősítése. c) Ismeretek mozgósítása bemutatott analóg helyzetekben, alkalmazás a próbálgatások szintjén. d) Cselekvésben jelentkező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, megoldása próbálkozással. Az eredmény ellenőrzése. e) Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, mennyiségek megfigyelése, a látottak értelmezése, és a tapasztalatok összefoglalása. f) A mennyiségállandóság, a mennyiségek közötti tájékozódás és a becslés képességének kialakítása. g) A matematika tanulásához szükséges fogalmak fokozatos megismerése. h) A közös cselekvéshez, munkához szükséges tulajdonságok, képességek felépítése, szokások kialakítása. i) A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése. j) Az alkotás örömének átélése. Az érzelmi, akarati életük fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek megismertetése, elfogadtatása. k) Mindennapos probléma megoldásának elképzelése, sejtés megfogalmazása. A képzelt és a tényleges megoldás összevetése. Fejlesztési feladatok A térben és időben, valamint a világ mennyiségi viszonyaiban való tájékozódás saját élményből kiindulva. A megszerzett tudás, az elvont fogalmak, szabályok, összefüggések stb. felhasználása, kezdetben ismert, majd ismeretlen szituációkban. A problémamegoldó képesség megszerzése a próbálkozás útján, majd racionális szinten. Kérdések megfogalmazásának, állítások bizonyításának, a véleményalkotás képességének kialakítása. A kiválogatás, összehasonlítás, csoportosítás gondolkodási műveleteinek segítségével a matematikai fogalmak, a mennyiségi viszonyok, valamint a mennyiségállandóság fogalmának kialakítása. A számolási készség fejlesztése változatos gyakorlati feladatok segítségével. Műveletek írásban való végzése, a szóbeli számoláson túl a műveleti sémákra (analógiákra) való emlékezés. Cselekvési sorrend tervezése; megoldáskeresés: lehetséges megoldások kiválasztása, megoldása készen kapott sémák szerint, algoritmusok segítségével, később alternatív gondolkodás mentén. A feltételezés és a valóság összehasonlításának a képessége az eredmény helyességének megítélésében. A segítségkérés és – elfogadás képességének, valamint az együttműködési képesség fejlesztése, kialakítása. A gyakorlatban megfigyelt tulajdonságok megnevezése, a lényeges jegyek kiemelése. A látottak elemzése, összehasonlítása, a különbségek felfedezése. A tájékozódási képesség fejlesztése térben, időben és a mennyiségek között a gyermek ismereteihez igazodva. A finommotorika, a térlátás, a szem-kéz koordináció fejlesztése. Mennyiségek elképzelése, cselekvéshez, történéshez fűződő megfogalmazással. A tulajdonságok kiemelése, a tulajdonságok összehasonlítása, a különbségek felismerése. Oldal: 107 / 123



Megadott szempont szerint összefüggések keresése a látszólag különböző dolgok között. A tapasztalatok gyűjtése alapján kérdések megfogalmazása. Az ítélőképesség fejlesztése. Ember és társadalom. A tartalmak elsajátításakor figyelembe kell venni a tanulók gyógypedagógiai-pszichológiai jellemzőit, ezért előnyben kell részesíteni a sajátélményű tevékenységeket. A személyes élmény segíti annak a belátását is, hogy a jelen eseményei nagymértékben a múlt eseményeinek eredményei, és mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára is, azaz a történelemnek, a társadalom eseményeinek mi magunk is részesei vagyunk. A fejlesztés kiemelt területként kezeli a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelést, a szociális érzékenységet, az értékvédő magatartás kialakítását, a környezetért érzett felelősséget. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – Az időészlelés fejlesztése saját élményen keresztül, majd pedig, az évtizedek, évszázadok, évezredek, az emberöltő megértése. – Az idő múlása és a korok emberének, társadalmának, környezetének változása, összefüggések felfedeztetése. Az egyén és társadalom kapcsolata, egyén, család, közösség, nemzeti társadalom, a világ nemzetei. – Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésének, az információgyűjtés technikájának fejlesztése. Az információ forrásainak megkülönböztetése, bizonyosan hiteles, nem bizonyosan hiteles, hiteltelen. – A tér és idő kapcsolatainak bemutatása, ezek felfedeztetése. – A kommunikációs képességek fejlesztése. – A képzelet, a kreativitás alakítása, fejlesztése. – Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséhez, valóság és a fikció közötti különbség érzékeltetése, szemléletes bemutatása. – A megtartó emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése. – Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Kritikai gondolkodás fejlesztése. – Az együttműködésen alapuló tanulás fejlesztése kooperatív technikák alkalmazása. Fejlesztési feladatok Régen és ma érzékelése, események beazonosítása saját élményből. A saját szerep, a saját feladat, a saját felelősség felismerése. A különböző közösségekben való létezés formáinak, lehetőségeinek ismerete. Ismeretszerzés a szabadság, felelősség, emberi helytállás jelentőségéről. Erkölcs és vallás helye, szerepe az egyén és társadalom szempontjából. Történelmi események okainak és következményeinek elemzése fokozatosan csökkenő segítségnyújtás mellett. Költségvetési, gazdálkodási ismeretek a családi költségvetéstől az államháztartásig. A munkavállalás gyakorlata. Ember és természet A tanulók ismeretelsajátításában a természeti-környezeti világ elemi megismerésének lehetősége tűzhető ki célul. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kap a szemléletformálás, a természethez való pozitív viszonyulás megteremtése, az egyén és a társadalom számára fontos konstruktív magatartás- és viselkedésformák elsajátítása. E területen szerzett műveltség fontos eszköze az egészséges életmóddal, életvitellel, környezettudatos viselkedéssel kapcsolatos szabályok elsajátításának is. Oldal: 108 / 123



A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – Figyelem-, emlékezet fejlesztése, a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése. – Kérdésfeltevés, kérdések megfogalmazásának tanítása. – A kommunikációs képességek és készségek fejlesztése. – A saját testkép, testséma kialakítása, majd pedig a térérzet alakítása, megerősítése, viszonyszavak pontos használata, az idő múlásának érzékelése, felfogása, az idői és téri változás észlelése, értelmezése. – A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése. Analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése. Ok-okozati összefüggések, probléma felismerés, megoldások keresése. – Szokások, szokásrendszerek kialakítása. – A tanulási szokások (megfigyelés, vizsgálódás, lejegyzés, feladatmegoldás, értelmezés, irányított ismeretszerzés) kialakítása, megerősítése. – Kísérletek, saját tapasztalat, a természettudományos ismeretek és a hétköznapi élet tapasztalatai közti összefüggések felismerése, erősítése. Fejlesztési feladatok – Anyagok és halmazállapotok megkülönböztetése a hétköznapi élet példáival. – Az élőlényekkel kapcsolatos fogalmak gazdagítása, csoportokba sorolás, életműködés felfedeztetése konkrét példákon. Az élőlények érzékelhető jegyeinek megállapítása – összehasonlítások, elvonatkoztatások. – Tapasztalatok, ismeretek gyűjtése a természet könnyen megfigyelhető és felfogható ciklusaival kapcsolatban; a mindennapok időviszonyai. – Állandóság és változás felfedezése irányítással, egyszerű példákkal. – Tájékozódás a közvetlen környezetben, a szűkebb lakótérben, lakóhelyen. Ismeretek a földrajzi környezetről konkrét tapasztalatokból merítve. – Az élő és élettelen közötti különbség, az életjelenségekhez kötött élet-értelmezés elemi ismeretei. – Törekvés az ember számára fontos egészségmegőrző szokások elsajátítására: egészséges táplálkozás, tisztálkodás, mozgás. – A használati tárgyak anyagainak felismerése, az anyagfogalom biztos használata. – A hétköznapi folyamatokban előforduló energiafajták és energiahordozók bemutatása példák segítségével. – Egyszerű megfigyeléseken, tapasztalatokon alapuló időjárás-megfigyelés, a változások értelmezése. – Az élővilágban működő egyensúly szerepének bemutatása az életből vett példákon keresztül. – Ismeretszerzés saját szervezete működéséről, felépítéséről – megfigyelések, vizsgálódások, konkrét tapasztalatok segítségével. – A gyakoribb betegségek megelőzése, a gyógyítás mindenki számára elérhető módozatainak ismerete, a környezet és az egészség közötti kapcsolat felismerése, az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok hatásainak megismerése. Önismeret, önelfogadás, egészségmegóvás készségének fejlesztése. – A háztartás, a környezet ismert és használt egyszerű gépeinek működtetése, a fizikai ismeretek alkalmazása a működtetés során. – Felismertetni a kémiai ismeretekhez kapcsolódó környezeti problémákat. A háztartási szerek használatával, tárolásával kapcsolatos elővigyázatossági szabályok megismerése. Felelősségérzet kialakítása és fejlesztése magunk és környezetünk iránt, ok-okozati összefüggések, következmények felismerése, következtetések levonása.

Oldal: 109 / 123



Földünk és környezetünk A mindennapokban is jól használható gyakorlati példákon és tapasztalatokon keresztül sajátíthatják el a földrajzi térben történő eligazodás alapvető eszközeit, módszereit. Az egyszerű, elemi földrajzi ismeretek átadása, az általános és a speciális képességek fejlesztésére, a specifikumokra figyelve történik – a habilitációs, rehabilitációs célokat, feladatokat hordozva. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – A gondolkodási funkciók fejlesztése: megfigyelés, elemzés, összehasonlítás, elvonatkoztatás, probléma-felismerés, ok-okozat összefüggés meglátásának képessége. – A rövid és a hosszú távú figyelem és emlékezet fejlesztése. – A rész–egész viszony a valóságban, a térképi ábrázolásban. A valóság és térképösszefüggéseinek felismerése. – Biztos tájékozódás megteremtése a közvetlen térben. Tájékozódás biztonsága a síkban, a jelek, a szimbólumok világában. – Tájékozódási feladatok, téri viszonyok felismerése, megértése; valamely tárgy, objektum tényleges és viszonylagos helye, helyzete. – Az idő észlelés fejlesztése. Időrend, periódus a természetben, a folyamatokban. – Kommunikációs képességek – kérdezni tudás, szakkifejezések használata. – Tanulási szokások megerősítése: térképek, információhordozók használata, önálló ismeretszerzés egyszerű szövegből, a tankönyv, a feladatlap, munkalap használata. Fejlesztési feladatok – Ismeretszerzés, tanulás – a földrajzi környezetben történő eligazodás képességének fejlesztése, információk szerzése, kezelése. – Tájékozódás a földrajzi térben és időben. – Tájékozódás földrajzi-környezeti kérdésekben, folyamatokban. – Tájékozottság a hazai földrajzi-környezeti folyamatokban. – A hétköznapi életben felhasználható földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása, folyamatos gyarapítása. – Tájékozottság a regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben – a természetföldrajzi övezetesség társadalmi-gazdasági életben való megnyilvánulásainak felismertetése példákon keresztül. – A világgazdaság működésének a napi életünkre gyakorolt hatásai – példák segítségével. Művészetek Az iskolai nevelés, oktatás rehabilitációs célú feladatainak megvalósításában kiemelt szerepe van a gyakorlati tevékenységeknek, mert általuk az ismeretek élményszerűvé válnak, segítik a mélyebb megismerést, fejlesztik a kreativitást. A tevékenységek, az alkotások széleskörű kínálata lehetőséget teremt az egyéni adottságok kibontakoztatására, a differenciális megvalósítására. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – Önismeret, önértékelés, társas kapcsolatok, a pozitív alkalmazkodóképesség, kapcsolatteremtő és együttműködési képesség fejlesztése. – Képzelet, kifejezőkészség, kreativitás, fejlesztése. – Harmonikus mozgás kialakítása, fejlesztése. – A figyelemkoncentráció, a tartós figyelem és az emlékezet fejlesztése. – Az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése. Oldal: 110 / 123



– A térlátás fejlesztése, pontos képzetek kialakítása a valós térről, időről, az anyag, forma, funkció, szerkezet, szín, fény és mozgás viszonyairól. – A kommunikációs képességek fejlesztése szóban, ábrázolásban, befogadásban. – A finommotorika, a kreativitás, az eszközhasználati készség fejlesztése. – Az ismeretszerzési, a tanulási képességek fejlesztése. – Az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzelmi nevelés, érzékszervi kultúra gazdagítása. – Felelősségérzet kialakítása és fejlesztése magunk és környezetünk iránt, ok-okozati összefüggések, következmények felismerése, következtetések levonása. Fejlesztési feladatok – Téri helyzetek leírása szóban, megjelenítése szabadkézi rajzban. – Egyszerű közlő ábrák értelmezése. – A kezdeményező, az alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése. – Változatos technikák alkalmazása az önkifejezésben, az alkotásban. – Az egyéni ízlés, stílus érvényesítése a saját tárgy készítésében. – A művészi alkotásokban megismert konfliktusok értelmezésével a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakításának segítése. – Zenei képesség fejlesztése (írás-olvasás, énekhang, zenei memória, fantázia) Az életvezetés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését szolgáló képességek fejlesztése. Informatika A műveltségi terület – igazodva az informális társadalmi elvárásokhoz – középpontjába a munkához, az életvitelhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzést és készségfejlesztést állítja. A mindennapi élet szerves részeként jelenlévő informatikai ismeretek, illetve az informatikai ismerethordozók használatának készsége, az esélyegyenlőség megteremtése, az életvitel céljából is kiemelkedő jelentőségű. A tanulóinknak képessé kell válniuk az informatika eszközrendszerének alapvető használatára. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – Érzékszervi megismerések. – Térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése. – Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés műveleteinek gyakorlása. – Szabályfelismerés, tervező, rendszerező, döntési képesség fejlesztése. – Csoportosítások, következtetések. – Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. – A gyors, pontos, koordinált mozgásos reagálóképesség fejlesztése. – A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése. – Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése. – Analízis, szintézis. Fejlesztési feladatok A számítógépes technika felhasználása a tudás bővítésére, kezdetben segítséggel, később önállóan is. – A hálózat eszközként való használata ismeretek gyűjtéséhez, kapcsolatok építéséhez, problémák megoldásához. – Gyakorlati problémák megoldása a dokumentumok készítésével. – Eligazodás a logikai rendben meglévő információforrások között, használatuknak megtanulása, szokások kialakítása.

Oldal: 111 / 123



Életvitel és gyakorlat A tanuló egyediségének, megváltozott tulajdonság-együttesének figyelembevételével hozzájárul a cselekvési, a szociális, a kommunikációs kompetenciák kialakításához. A sérülés specifikus jegyek figyelembevételével épít a NAT ezen műveltségi területen megfogalmazott alapelveire, kiemelt fejlesztési területeire, fő témaköreire, feladataira. A műveltségi terület kiemelt habilitációs /rehabilitációs feladatai – A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése: azonosságok, különbségek, csoportosítások, szabálykeresések, analógiák, felismerése, összefüggések megoldása, ok-okozat felfedezése. – A probléma felismerő, a tervező, alakító, konstruáló képesség fejlesztése, kíváncsiság, motiváltság ébrentartása. – A cselekvőképesség fejlesztése, önellátás, környezetellátás technikáinak elsajátítása, alkalmazása. – Motorikus képességek fejlesztése, szabályozott akarati mozgások, mozdulatok továbbfejlesztése. A kar-kéz sebességének és ütemének alakítása. – A munkához való helyes viszonyulás, az érzelem, akarat, kitartás céltudatos fejlesztése. – A reális énkép, önismeret kialakítása, távlati lehetőségek felismerése, az önfejlesztő magatartás elfogadtatása. – Szociális képességek fejlesztése. Fejlesztési feladatok – A saját élményen, tapasztalaton alapuló egészségmegóvás problémakörének felismerése, személyes lehetőség és szerep az életvezetésben, az egészség megóvásában, életvezetési problémák felismerése a családi környezetben, a testi-lelki-szociális egészség megőrzésében. – Tapasztalatszerzés a mesterséges környezetről, szabálykövető magatartás a mesterséges környezetben, anyagok, formák, egyszerű szerkezetek megfigyelése, az anyagalakító tevékenység műveletei. – Gazdálkodás az anyaggal, energiával, a munkával és az idővel. – Az egyéni tulajdonságok és eredményesség összefüggései a tervezés, szervezés, kivitelezés során. – Önértékelő-, ítélőképesség, az individuális különbségek megfogalmazása. – A napi ismétlődő háztartási feladatok felismerése, tevékenységek ön- és környezetellátásban, gyakorlottság az egyszerűbb háztartási munkában, szerszámok, gépek használatában, a szolgáltatások igénybevételében. – Tapasztalatszerzés a jövedelem beosztásában, tudatosság a takarékosságban. – Érzékenység a közvetlen környezet, a lakás formai, esztétikai világában, az otthon nyugalmának, mint értéknek, örömforrásnak elfogadása, szükségletek és lehetőségek felismertetése egyéni sajátosságok szerint. – A minőség, a tudatos fogyasztás ismeretei, reklámok értelmezése, szelektálás, viszonyulás. – Az egyéni adottságok megismerésén alapuló önismeret fejlődése, tapasztalatok a legfontosabb pályákról, a hozzájuk vezető utakról, lehetőségekről, valóság és a vágyak valamint a realitások összehangolása. Testnevelés Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében gyakori a helytelen testtartás, mozgásos ügyetlenség, a diszharmonikus, az inkoordinált mozgás. A tanulók egy részénél mozgásfogyatékosság nehezíti a cselekvéses tanulást, aktív mozgástevékenységet. Mindezek Oldal: 112 / 123



szükségessé teszik, hogy az általános testnevelés körét kibővítve, a gyógypedagógia és ezen belül a szomatopedagógia eszközrendszere segítse eljuttatni a tanulókat a rendszeres testedzés, a mozgásos játéktevékenység öröméhez, a mozgásbiztonsághoz. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – Erősítse a mozgásigényt, a kezdeményezőkészséget, bátorítson mozgásos feladatok, gyakorlatok elvégzésére. – Tanítson mozgásos játékokban való együttműködésre, szabálytartásra, a játék örömére. – Fejlessze a mozgásos alaptechnikák elsajátításának képességét, a kitartást, az állóképességet. Kiemelt feladat az általános kondicionálás, a test hajlékonyságának, a végtagok ügyességének fejlesztése, a gyorsaság, az ugró, a dobó, az egyensúlyozó képesség alakítása, a tanuló biológiai állapotának, terhelhetőségének függvényében. – A saját testen való biztonságos tájékozódás kialakítása (függőleges és vízszintes zónák), a téri viszonylatok pontos felismerése, viszonyszavak felfogása, használata, a téri biztonság erősítése. – A szép testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése. – A tartós figyelem, a fegyelmezett feladat-végrehajtás fejlesztése, a felelős magatartás beláttatása. – Önismereti képesség fejlesztése, önállóság, a versenyszellem erősítése. Fejlesztési feladatok – Az erő, az állóképesség, a gyorsaság, az ügyesség növelése. – Koordinációs képesség, mozgástanulási képesség, mozgásszabályozó képesség, mozgásalkalmazkodó képesség, egyensúlyozó képesség, ritmusképesség, reakciók, téri tájékozódó képesség fejlesztése. – Jellemtulajdonságok – akarat, bátorság – fejlesztése. – A megosztott figyelem képességének automatizálása. – Helyzetfelismerő képesség fejlesztése. – Tartásjavító és korrigáló gyakorlatok, prevenciós és rehabilitációs feladatok, sporteszközök alkalmazásával is. – Önállóan végezhető mozgásfejlesztő, kondicionálást biztosító gyakorlatok. 2.5. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az enyhén értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló helyi tantervének részeként működnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli (vagy diákotthoni, kollégiumi) programokba. A gyógypedagógus, a terapeuta – esetenként más szakember véleményének figyelembevételével – készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló sajátos nevelési igényeire, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos – tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs Oldal: 113 / 123



tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. 3. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei 3.1. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz – diszlexia, – diszortográfia, – diszkalkúlia, – diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, – a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; – hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá – a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együttjárást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy – a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek, – az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak, – gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra, – fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint – a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.

Oldal: 114 / 123



3.2. Pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási – zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése 3.2.1. A fejlesztés alapelvei A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb szakemberek (pl. szomatopedagógus, gyermekpszichiáter) bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill. makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére. Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizni szükséges a további célkitűzések megtervezését megelőzően. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása intenzív terápiás céllal szervezett időszakos különnevelés keretében (pl. logopédiai osztályban, tagozaton), valamint a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása. b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása, c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése, d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társaskapcsolatok kialakítása, e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés. 3.2.2. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén A pszichés fejlődési zavar körébe tartozó jelenségeket, így az iskolai tanulási és viselkedési problémák kialakulását különböző tényezők idézhetik elő. Ezért a specifikus tanulási zavar valamint a viselkedésszerveződés zavarának megállapítása sokrétű, differenciáldiagnosztikai irányultságú állapotfeltárást igényel a szakértői bizottságok részéről. A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg.

Oldal: 115 / 123



3.2.2.1. Diszlexia – az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat erő. Jellemzői – a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége – hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége – értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége – gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása – rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál – írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre – vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, b) a rövid távú emlékezet, c) az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, d) a testséma biztonságának kialakítása, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel, f) az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával, j) speciális olvasástanítási program alkalmazása, k) az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése. 3.2.2.2. Diszortográfia – a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak Jellemzői: – a centrális auditív feldolgozás, a fonémafeldolgozás zavara, – beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők pl. (időtartam, zöngésség mentén), – helyesírási hibák halmozódása, – a tollbamondás utáni írás hibái. A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását.

Oldal: 116 / 123



A fejlesztés feladata: – a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség, – a rövidtávú emlékezet fejlesztése, – a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása, – a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése. 3.2.2.3. Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzőinek zavara Jellemzői – csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép, – szaggatott betűalakítás és betűkötések, – rossz csukló, -kéz,- ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség, – egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák, – kialakulatlan kézdominancia, – lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé, – továbbá: fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás). A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai: a) a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra, a) a testséma biztonságának kialakítása, c) a vizuomotoros koordináció fejlesztése, d) az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés), e) a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése, f) sikertudat kialakítása. 3.2.2.4. Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői: – a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei, – a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai, – a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a számsor- és szabályalkotás zavara, – a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai, – helyiérték megértésének, műveleti jelek értelmezésének, halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei, – szerialitási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya, – számértékek szimbólikus funkciójának értelmezési nehézségei, – mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek összehasonlításának nehézsége, Oldal: 117 / 123



– számjegyekre vonatkozó lexikai hibák, – komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái, – gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége, – figyelemzavar. A fejlesztés célja: A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése, b) Matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása, c) a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése, d) a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése, e) a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása, f) a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése, g) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, h) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, i) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása, j) a diszkalkúlia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása, k) az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása. 3.2.2.5. Hiperaktivitás és figyelemzavarok A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. A hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar megállapítása többlépcsős diagnosztikus folyamat eredménye, szülői és tanári kérdőívek kitöltését, közvetlen megfigyelést, speciális differenciáldiagnosztikai vizsgálatok elvégzését követően. Jellemzői – szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani, – komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket gátolni, – az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók, – motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.), – megkezdett tevékenység befejezetlensége, – ingersorozatok hibás kivitelezése, – tantárgyi alulteljesítés (főként, nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban), – én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek. Oldal: 118 / 123



A fejlesztés célja – a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése. A fejlesztés feladatai – team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés, – speciális figyelem-tréning, – a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, – fokozott egyéni bánásmód, – az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése, – feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése, – motiválás, sikerélmény biztosítása. A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben hasonlóság figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg. A fejlesztés célja – a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése. A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével történik. Eszközei lehetnek: a) kognitív viselkedésterápiás eljárások alkalmazása, b) pszichoterápia, c) a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése, d) a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított idői keretek rendszeres alkalmazása, e) önértékelési képesség fejlesztése, f) sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása, g) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel, h) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. 3.2.3. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával. 3.2.3.1. Kiemelt fejlesztési feladatok A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) Oldal: 119 / 123



módosulhat. 3.3. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógiai tanár, terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. A tehetséges tanulók számára a tehetségük kibontakozásához szükséges feltételek, eszközök, módszerek biztosítása a pedagógiai rehabilitációsnak is kiemelt feladata.

Oldal: 120 / 123



3.7. Az egész napos iskola programja Iskolánk a 2013/14. tanévtől kezdődően lehetővé teszi 1. évfolyamtól kezdődően felmenő rendszerben az egész napos oktatási forma választását. Az oktatási formát a szülő-törvényes képviselő által a beiratkozáskor tett írásbeli nyilatkozatok alapján szervezzük meg. Figyelembe vesszük, hogy az oktatási forma csak akkor szervezhető meg, ha az évfolyamon párhuzamos osztály megszervezésével biztosítható az oktatási formát nem igénylő kötelezően felveendő tanulók ellátása is. Ebben az iskolaszervezési formába a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezzük meg, működését, feltételrendszerét az oktatásért felelős miniszter jogszabályban határozza meg. Az egész napos iskolai nevelés-oktatást a közoktatási törvény 52. § (3) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott kötelező tanórai foglalkozások megtartásával, továbbá legalább az 52. § (7) bekezdésében és az 53. § (4) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott nem kötelező tanórai foglalkozások és napközis foglalkozások időkeretében szervezzük meg, biztosítva továbbá az 52. § (11) bekezdésében szabályozott egyéni foglalkozások megtartását szolgáló időkeretet. A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy más, az iskola arculatához illő szakköri és egyéb foglalkozásoknak, illetve az önálló tanulásnak. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében biztosítjuk a) a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, b) a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek, c) a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. A fenntartónak az egész napos iskolai nevelés és oktatás megszervezése esetén is biztosítania kell az ingyenes tankönyvellátást és étkezést mindazon tanulók számára, akik a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelnek. A fenntartónak az intézményvezető közreműködésével meg kell teremtenie továbbá a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések biztonságos iskolai tárolásához. Az egész napos iskolai oktatás esetében az igazgató a tanulót a szülő kérésre sem mentheti fel a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól.

Oldal: 121 / 123



3.8. Könyvtárpedagógiai program Az iskola könyvtára 2012-ben felújított épületben végzi a feladatok ellátását. Intézményünkben a könyvtár nagyon fontos szerepet játszik az olvasás megszerettetésében, az olvasóvá nevelésben, mindezek mellett az esélyegyenlőség megteremtésének eszközei is, hiszen tanítványaink családjaira nem jellemző, hogy otthon könyvekkel rendelkezzenek. A feladatellátáshoz szükséges személyi feltételek rendelkezésre állnak. A könyvtár könyvtárpedagógiai program alapján biztosítja a könyvtárhasználati ismeretek elsajátítását önállóan szervezett könyvtári órák keretében, valamint az egyes tantárgyakban megvalósítható tartalmak megadásával. A legnagyobb szerepet a magyar és az informatika kapja a feladat megvalósításában, hiszen ezekben a tantárgyakban a jellemző, hogy bennük a könyvtár használati ismeretek is hangsúlyos szerepet helyet kapnak. Iskolánkban a könyv- és könyvtárhasználati ismereteket alsó tagozaton: a magyar nyelv és irodalom, felső tagozaton a magyar nyelv és irodalom, valamint az informatika tantárgy keretein belül sajátíthatják el a tanulók. Célok és feladatok A könyvtárhasználat oktatásának fel kell készítenie a tanulókat az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamata értékelésére. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása a cél. A könyvtár „forrásközpontként" történő felhasználásával meg kell alapozni az önműveléshez szükséges képességeket, tanulási technikákat. Fejlesztési követelmények Legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni. Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni. Szerezzen jártasságot az információk különféle formáinak együttes kezelésében. A megszerzett információt legyen képes felhasználni. Ismeretei önálló kiegészítéséhez szerezzen jártasságot a könyvtárban is. Szokjon hozzá az ismeretközlő irodalom, a periodikák, kézikönyvek használatához. Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk új és újabb ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. Ismerje a kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepét. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni, és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni, és a forrásokra hivatkozni. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a Oldal: 122 / 123



lakóhelyi közkönyvtárakat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit. A tanulók munkájának értékelése A tanulók az alsó évfolyamokon érdemjegyet nem kapnak könyv- és könyvtárhasználatból. Felső tagozaton érdemjegyekkel értékeljük azokat az ismereteket, amelyek bizonyítják a tanulók jártasságát a könyvtárban, megteremtve az önálló munka feltételeit. Nagyon fontos a szöveges értékelés, az elvégzett munka megbeszélése. Az értékelés mindig pozitív: célja a könyvtár és az olvasás megszerettetése. Taneszközök: A törvény előírja a korszerű iskolai könyvtár meglétét. A könyvtári állományhoz tartozó könyvek folyóiratok, a nem nyomtatott dokumentumok és a használatukhoz tartozó eszközök szerves részét képezik a könyvtárhasználati óráknak. Könyvés könyvtárhasználati tankönyvek, feladatgyűjtemények, tanári kézikönyvek segítik hatékonyabbá tenni ezeket az órákat. A tárgyi feltételek kiegészítésre szorulnak a 20/2012. EMMI-rendelet eszközjegyzékében meghatározottak elérése érdekében. Minden tantárgy esetében meg kell azonban teremteni annak lehetőségét, különösen a felsőbb évfolyamokon, hogy a tanulók gyűjtőmunkát, kiselőadást készíthessenek a könyvtári állomány segítségével. Ehhez elsősorban a pedagógusoknak kell tisztában lenniük azzal, hogy a könyvtári állományban milyen kiadványok elérhetők. A pedagógusok javaslatát figyelembe kell venni a könyvtárfejlesztésnél, de a gyűjtőköri szabályzat figyelembevételével. A könyvtári órák keretében megvalósítható program a jeles napokhoz kötődő rendezvénysorozat, amely a könyvtári gyűjtőmunkát kézműves tevékenységekkel kapcsolja össze. Ezeket a foglalkozásokat az egyéb foglalkozások keretében lehet megszervezni vagy osztálykeretben, vagy a tanulók egyéni érdeklődését figyelembe véve az osztálykerettől eltérő szervezési forma alkalmazásával. A könyvtárhasználati ismeretek tanterve a tantárgyi tantervek között a mellékletben szerepel.

4. Mellékletek 4.1. Jegyzőkönyvek 4.2. Záradékok, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, egyéb intézkedések 4.3. Tantervek Tantárgyak tantervei (a tantervek tartalmazzák az ellenőrzéssel, értékeléssel kapcsolatos előírásokat, a tankönyvek, taneszközök, segédletekkel kapcsolatos részt) SNI-s oktatás tantervei Könyvtárhasználat tanterve

Oldal: 123 / 123

Sajóvárkonyi Általános Iskola

Recommend Documents