SAJÓKAZA IV. SZÉN ÉS KAVICS védnevű bányatelek bővítés - II. bányaüzem

Környezetgazdálkodási és Tanácsadó Kft 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6. e-mail: [email protected]

O OR RM MO OS SS SZZÉ ÉN NK KFFTT.. M MIIS SK KO OLLC C „SAJÓKAZA IV. – SZÉN ÉS KAVICS”

védnevű bányatelek bővítés - II. bányaüzem Környezeti hatástanulmány és Egységes környezethasználati engedélykérelem összevont eljárásban

2011. augusztus

„Sajókaza IV. - szén és kavics” bővítés II. bányaüzem - Környezeti hatástanulmány és Egységes környezethasználati engedélykérelem Összevont eljárásban - Közérthető összefoglaló

ORMOSSZÉN Kft. 3526 Miskolc, Zsolcai kapu 9-11.

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ..............................................................................4 2. A tevékenység, valamint az elérhető legjobb technika ismertetése................................................................................5 2.1. A tevékenység ismertetése ........................................................ 5 2.1.1. A tevékenység volumene ........................................................................ 5 2.1.2. A telepítés és a működés (használat) megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása ........................................................................................................ 5 2.1.3. A tevékenység bemutatása..................................................................... 6 2.1.3.1. Fejtési módszer................................................................................... 6 2.1.3.2. Jövesztés, rakodás, szállítás .............................................................. 6 2.1.3.3. Osztályozás ........................................................................................ 6 2.1.3.4. Hányóképzés ...................................................................................... 6 2.1.3.5. Víztelenítés ......................................................................................... 7 2.1.3.6. Védő és határpillérek .......................................................................... 7 2.1.3.7. Létesítményjegyzék ............................................................................ 8 2.1.3.8. Géppark .............................................................................................. 8

2.2. Az elérhető legjobb technika ismertetése ................................. 8

3. A hatásfolyamatok és a hatásterületek bemutatása .......10 4. A tevékenység várható kibocsátásai és ezek környezetre, emberi egészségre gyakorolt hatásai, valamint a környezeti hatások becslése, értékelése ................................................12 4.1. Alapállapot ................................................................................. 12 4.1.1. Földtan ................................................................................................... 12 4.1.2. Vízföldtan ............................................................................................... 13 4.1.3. Talaj ........................................................................................................ 15 4.1.4. Éghajlat .................................................................................................. 15 4.1.5. Meteorológia .......................................................................................... 16 4.1.6. Levegőtisztaság-védelem ..................................................................... 17 4.1.6.1. Háttérkoncentráció ............................................................................ 17 4.1.6.2. A légszennyezettség egészségügyi határértékei .............................. 20 4.1.6.3. Számítási feltételek ........................................................................... 20 4.1.6.4. A szállítási tevékenység légszennyező hatása [közvetett hatásterület] ....................................................................................................................... 21 4.1.6.5. A bányaművelési területen a felületi források (humuszdepó, meddődepó, nyitott felület, osztályozó) várható légszennyező hatásai [közvetlen hatásterület] .................................................................................. 23 4.1.7. Zajvédelem ............................................................................................. 25 4.1.7.1. Jelenlegi zajhelyzet, háttérterhelés ................................................... 25 4.1.7.2. Közlekedési eredetű háttérterhelés................................................... 26 4.1.8. Természetvédelem ................................................................................ 27 4.1.8.1. Környező országos jelentőségű védett természeti területek ............. 27 4.1.8.2. Natura 2000 területek ....................................................................... 28 ENVICARE Kft. 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6

1

2011. augusztus



4.1.8.3. A tervezett beruházás szűkebb környezetének vizsgálata ................ 29 4.1.8.4. A bányatelek madártani jellemzése (Haris előfordulása) .................. 30

4.2. Kapacitásbővítés utáni állapot ................................................. 31

4.2.1. Földtan ................................................................................................... 31 4.2.2. Vízföldtan ............................................................................................... 32 4.2.2.1. Felszíni vízkészletre gyakorolt jelenlegi és várható hatás ................. 32 4.2.2.2. Felszín alatti vízkészletre gyakorolt hatás ......................................... 32 4.2.3. Levegőtisztaság-védelem ..................................................................... 35 4.2.3.1. Közvetett hatásterületek ................................................................... 35 4.2.3.2. Közvetlen hatásterületek ................................................................... 37 4.2.4. Zajvédelem ............................................................................................. 38 4.2.4.1. Közvetlen hatásterület ...................................................................... 38 4.2.4.2. Közvetett hatásterület ....................................................................... 39 4.2.5. Természetvédelem ................................................................................ 39 4.2.5.1. Tervezett beruházás hatása az élővilágra a Natura területen kívül... 39 4.2.5.2. Natura hatásbecslés ......................................................................... 39 4.2.5.3. Létesítés során közvetlenül érintett terület ........................................ 40 4.2.5.4. Létesítés során közvetett módon érintett terület ............................... 41 4.2.5.5. Összefoglalás ................................................................................... 42

5. A környezeti állapotváltozások által érintett emberek egészségi állapotában, életminőségében és életmódjában várható változások .................................................................42 6. A szennyezés megelőzésére, illetőleg a terhelés csökkentésére alkalmas tervezett vagy megtett intézkedések, valamint a környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedések ...........................45 6.1. Talaj ............................................................................................ 45 6.2. Földtan ....................................................................................... 45 6.3. Vízföldtan ................................................................................... 46 6.4. Zaj............................................................................................... 47 6.5. Levegő ....................................................................................... 48 6.6. Élővilág ...................................................................................... 48 6.7. Táj............................................................................................... 49 6.8. Épített környezet ....................................................................... 49

7. A kibocsátások ellenőrzésének módszerei .....................49

7.1. Vízvédelem ................................................................................ 49 7.2. Levegőtisztaság-védelem ......................................................... 50 7.3. Zaj- és rezgésvédelem .............................................................. 50 7.4. Hulladékgazdálkodás ................................................................ 50

8. A környezeti hatással járó balesetek megelőzésére, ezek bekövetkezése esetén a környezeti következményeinek csökkentésére irányuló intézkedéseket ...............................50 8.1. Az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek .............. 50 ENVICARE Kft. 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6

2

2011. augusztus



8.2. Üzembiztonságra vonatkozó intézkedések ............................. 51 8.2.1. Munkavédelem ....................................................................................... 51 8.2.2. Érintésvédelem ...................................................................................... 52 8.2.3. Tűzvédelem ............................................................................................ 52 8.2.4. Szociális intézkedések .......................................................................... 52

8.3. Havária esetén megteendő intézkedések ................................ 52

9. A lakosság tájékoztatása érdekében megtett, illetve tervezett intézkedések ...........................................................53 Mellékletek Jegyzéke .............................................................56

ENVICARE Kft. 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6

3

2011. augusztus



1. Bevezetés A Miskolci Bányakapitányság 2002.05.19-én a 10426/2001 sz. határozatában megállapította a „Sajókaza IV. – szén” bányatelket. Ezt 2003.07.02-én a bányavállalkozó kérésére a 9405/2002-3 sz. határozatában „Sajókaza IV. – szén és kavics”-ra módosította, kiterjesztve a bányászati jogot a széntelep fölött található kavicsrétegre is. A bányatelek DK-i részén –, a Sajó jobb partján – az ÉKF 2032-56/2002 sz. környezetvédelmi engedélye és a Miskolci Bányakapitányság által 9529/2002 sz. alatt jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján elkezdődött a kavics és a barnaszén kitermelése. Az ORMOSSZÉN Kft. (3530 Miskolc, Szemere u. 5. 1/3) „Sajókaza IV. – szén és kavics” fedőnevű bányatelek bővítési kérelme - Sajó bal part -, az ÉMI KTVF 1353144/2005 számú határozata alapján a környezetvédelmi engedélyt megkapta. Az ORMOSSZÉN Kft. (3526 Miskolc, Zsolcai kapu 9-11 I/104) 2009. májusában a "Sajókaza IV szén és kavics" bányatelek művelés alá vont területének kibővítésével, illetve a tevékenység kapacitásbővítésével kapcsolatban, „a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról” szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletnek megfelelően, az ENVICARE Kft. által összeállított, Előzetes Vizsgálati dokumentációt nyújtott be az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek (továbbiakban: ÉMI-KTVF). Az Előzetes Vizsgálatot a Felügyelőség a 13952-20/2009. iktatási számú határozatával lezárta és megállapította, hogy a "Sajókaza IV. szén és kavics" bányatelek művelés alá vont területének kibővítéséhez, illetve a tevékenység kapacitásbővítéséhez környezeti hatástanulmány és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció benyújtása szükséges, valamint az ORMOSSZÉN Kft. nyilatkozatát figyelembe véve a környezeti hatásvizsgálati eljárást és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást összevonta. Jelen „Sajókaza IV. – szén és kavics” bővítés II. bányaüzem Környezeti hatástanulmány és Egységes környezethasználati engedélykérelem Összevont eljárásban - Közérthető összefoglaló című dokumentációt, a miskolci székhelyű ENVICARE Kft. [3529 Miskolc, Dessewffy u. 6.] készített, illetve állított össze az ORMOSSZÉN Kft. megbízásából.


4

2011. augusztus



2. A tevékenység, valamint az elérhető legjobb technika ismertetése 2.1. A tevékenység ismertetése A helyszín kiválasztásakor, a természeti erőforrás felhasználásának szempontja játszotta a döntő szerepet, mivel a megkutatott területen található Magyarország utolsó lakossági célú felhasználásra alkalmas 1.000.000 t-nál nagyobb, külszíni bányászattal kitermelhető szénvagyona. 2.1.1. A tevékenység volumene A társaság a 13531-44/2005 számú környezetvédelmi engedélyben szereplő évi 74.000 t szén, valamint 30.000 m3/év kavics külszíni bányászattal történő kitermelését az alábbi mennyiségekre kívánja bővíteni: A bányabővítés utáni tervezett ásványvagyon kitermelés:

szén: kavics:

150 et/év 100 et/év

A bányaműveletek során, a maximálisan kitakarásra kerülő „működő” felület:

2 ha

2.1.2. A telepítés és a működés (használat) megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása A bővített tevékenység megkezdésének tervezett időpontja: 2012. A működés tervezett időtartama: 2012. - 2035. A kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása (a bővítés után kitermelésre tervezett ásványvagyon mennyisége): szén: 150 et/év; kavics: 100 et/év 2.1.2.1. táblázat: A 13531-44/2005 számú környezetvédelmi engedély alapján művelés alatt álló ingatlanok Település Hrsz. 019 022 023 030/2 Sajókaza 030/4 030/5 030/6 017/5 017/6 ENVICARE Kft. 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6

5

2011. augusztus



2.1.2.2. táblázat: A bővítési területbe eső ingatlanok Település Hrsz. 019 020 Sajókaza 021 022 2.1.3. A tevékenység bemutatása

2.1.3.1. Fejtési módszer A haszonanyag térbeli elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a fejtés pásztákban történjék. 2.1.3.2. Jövesztés, rakodás, szállítás A letakarítás és fejtés teljes egészében gépi technológiával történik. A legfelső termőtalaj réteget, valamint a további fedőrétegeket mélyásószerelékkel felszerelt lánctalpas kotrók takarítják le. A szén kitermelése rakodógépekkel történik. A legfelső földréteg mozgatását a dózerek végzik a kotró géppel jövesztett anyagot billenőplatós tehergépkocsik szállítják el. A szén szétválasztását mobil osztályozó berendezés végzi. A Felügyelőség 13531-44/2005 iktatási számú környezetvédelmi engedélye szerint: „A termék kiszállítást a 26103 sz. bekötőúton, Sajógalgóc irányában kell végezni, amely nem érint lakott területeket. A szállítási útvonal Sajókaza lakott területein nem haladhat át” 2.1.3.3. Osztályozás A külfejtésből származó szén szemcsemérete szükségessé teszi a termelvény osztályozását. A telepítésre kerülő osztályozó napi kapacitása eléri az 1.000 tonnát. 2.1.3.4. Hányóképzés A bányászati műveletek során állandó külső hányó nem kerül kialakításra. A letermelt termőtalaj a bányagödör peremén kerül deponálásra. A jövesztett meddő, kitermelés után közvetlenül a bányagödör visszatöltését szolgáló belső hányóra kerül. ENVICARE Kft. 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6

6

2011. augusztus



A hányóképzést valamint a belső utak karbantartását nagy teljesítményű tolólapos dózer végzi. A belső hányók kialakításával megtörténik a már lefejtett terület durva tereprendezése, és ahol lehetséges a termőréteg visszaterítése. A bányászati tevékenység elhaladása, ill. befejezése után visszamaradó bányagödör kialakítására tájrendezési terv készül. 2.1.3.5. Víztelenítés A bánya mélypontján kialakított vándorzsompba helyezett szivattyú emeli ki az összegyülekező vizeket, a külvizek elvezetését övárok végzi. Az összegyűjtött vizek a Sajókaza 019 hrsz. É – D irányú vízelvezető csatornába (nem állandó vízfolyás) kerülnek bevezetésre, mely a Sajó folyóba, mint befogadóba torkollik. A víztelenítési rendszer kialakítására vízjogi engedély birtokában kerülhet sor. 2.1.3.6. Védő és határpillérek A teljes bányatelek Sajó bal parti területén a folyó mellett 60 m-es védőpillér, valamint a Natura 2000 határa van kijelölve. 2.1.3.6.1. táblázat: A természetvédelmi védőpillér EOV koordinátái Sorszám Y [m] X [m] 1. 761177,59 327459,99 2. 761445,14 327539,56 3. 761653,17 327540,19 4. 761752,17 327635,43 5. 762074,24 327644,20 6. 762135,02 327575,28 7. 762194,55 327379,78 8. 762326,13 327362,24 A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Iroda (Miskolc) szakhatósági állásfgolalása alapján a Sajókaza 022 hrsz-ú ingatlanon található, Sajókaza, Rét-föld néven ismert régészeti lelőhely területét a kitermelés nem érintheti 2.1.3.6.2. táblázat: Örökségvédelmi védőpillér EOV koordinátái EOV Y [m] X [m] 761454,6 327834 761428,1 327972,7 761782,1 328008,1 761779,2 327863,5


7

2011. augusztus



2.1.3.7. Létesítményjegyzék Üzemi létesítmények • • • • • • • •

külszíni bányaudvar üzemi út mobil szénosztályozó ideiglenes depóniák üzemanyag tároló veszélyes és nem veszélyes hulladék tároló(k) transzformátor hídmérleg

Szociális létesítmények • • • •

melegedő őrbódé mobil wc irodakonténer

2.1.3.8. Géppark 2.1.3.8.1. táblázat: A bánya gépparkja A művelési technológia megnevezése Gépi berendezés megnevezése db Letakarás - Termelés Hányóképzés Rakodás Belső szállítás Osztályozás

Lánctalpas kotró, mélyásó Tolólapos dózer Homlokrakodó Nehéz tehergépkocsi POWER SCREEN osztályozó

3 1 1 3 1

2.2. Az elérhető legjobb technika ismertetése Az Integrált Szennyezés-megelőzés és Csökkentésről szóló, 96/61/EC sz. Tanácsi irányelvet (IPPC Direktíva) 1999. október 30-ig kellett az EU valamennyi tagországának a hazai jogrendbe átültetnie. A magyarországi EU jogharmonizációnak és az EU követelményeknek megfelelően az IPPC Irányelv a környezetvédelem általános szabályairól szóló, 1995. évi LIII. törvény módosítása és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait lefektető, 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet megalkotása révén épült be a magyar jogrendszerbe. Az IPPC új, alapvető követelménye az Elérhető Legjobb Technika (BAT: Best Available Technic) bevezetése és alkalmazása. A BAT pontos meghatározása a ENVICARE Kft. 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6

8

2011. augusztus



környezetvédelem általános szabályairól szóló, többször módosított 1995. évi LIII. törvény. 4.§-ban található (a törvényt a 2001 évi LV. törvény módosítja, mely egyes törvényeknek a környezet védelme érdekében történő, jogharmonizációs célú módosításáról szól). A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. Fontos megjegyezni, hogy egy adott létesítmény esetében a BAT nem szükségszerűen az alkalmazható legkorszerűbb, hanem gazdaságossági szempontból legésszerűbb, de ugyanakkor a környezet védelmét megfelelő szinten biztosító technikákat/technológiákat jelenti. A meghatározás figyelembe veszi, hogy a környezet védelme érdekében tett intézkedések költségei ne legyenek irreálisan magasak. Ennek megfelelően a BAT ugyanazon ágazat létesítményeire például előírhat többféle technikát a szennyezőanyag kibocsátás mérséklésére, amely ugyanakkor az adott berendezés esetében az elérhető legjobb technológia. Amennyiben azonban a BAT alkalmazása nem elégséges a környezetvédelmi célállapot és a szennyezettségi határértékek betartásához, és a nemzeti vagy a nemzetközi környezetvédelmi előírások sérülnének, a BAT-nál szigorúbb intézkedések is megkövetelhetőek. A hatóság egy konkrét technológia alkalmazását nem írja elő, a környezethasználónak kell bemutatnia és igazolnia, hogy az általa alkalmazott technika, technológia hogyan viszonyul a BAT követelményekhez. A 314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet 17. § tartalmazza azokat a feltételeket, melyek alapján az engedélyező hatóság és az engedélyes (a környezethasználó) egyaránt meg tudják határozni, hogy mi tekinthető BAT-nak. Az elérhető legjobb technikának való megfelelés vizsgálata Az alkalmazott gyártástechnológiák korszerűségét a meglévő információk, források felhasználásával végeztük, figyelembe véve a 306/2010 (XII.23.) Korm. rendeletben rögzített Elérhető Legjobb Technika meghatározásának szempontjait is. A vizsgálat eredményét a 2.2.1. táblázatban foglaltuk össze. 2.2.1. táblázat: Az elérhető legjobb technikának való megfelelés BAT kritériumok

Alkalmazott technológia Alapanyag beszerezés A természetes alapanyag beszerzése A nyersanyagot az egyben a bányászati tevékenységet is ORMOSSZÉN Kft. magában foglalja. Az anyagokat tulajdonában lévő, leggyakrabban külszíni bányákból bányából külfejtéssel nyerik ki. termelik ki. A jövesztett anyagok bányanyers (nedves) A porszennyezés egyik forrása a állapotúak. Az üzemi utakat szállítás. rendszeresen locsolják. ENVICARE Kft. 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6

9

Megfelelés

Megfelel

Megfelel

Javaslat

-

-

2011. augusztus



Diffúz forrásokból származó porok csökkentése: - Nyílt rakás szél elleni védelem - Víz permetezés és kémiai anyagok használata - Burkolás, út nedvesítés

Az üzemi területeket folyamatosan takarítják. Az üzemi utakat rendszeresen locsolják

Megfelel

3. A hatásfolyamatok és a hatásterületek bemutatása A bányaüzem megvalósítása esetén, a telepítés és az üzemelés szakaszai nem különülnek el lényegesen egymástól, ezért a hatások az alábbi két szakaszra bonthatóak: -

telepítési- üzemelési szakasz felhagyási szakasz (a tevékenység megszüntetése)

Telepítési- üzemelési szakaszban jelentkező hatások, melyek a tevékenységet befejezően megszűnnek: -

légszennyezés, zaj, rezgés, egyéb elhanyagolható hatások (pl.: hőterhelés)

A bányászat tevékenység befejezését követően is megmaradó hatások (irreverzibilis változások): termőföld elvétele, tó létrejötte, helyi ökoszisztéma változásai, helyi klíma változásai, tájképben bekövetkező változás.

-

A 3.1. táblázat oszlopaiban a bányászati tevékenység fő munkafolyamatait tüntettük fel, míg a sorokban a hatásviselők szerepelnek. A mátrix celláiban szereplő csillagok száma jelzi, hogy a hatás relatíve mennyire tekinthető jelentősnek.

***

Hidroszféra

*

**

**

Atmoszféra

**

*

*

Bioszféra

***


*

*

*

*

*

*

**

**

*

** **

** *

10

Egyéb

*

(javítás, tankolás stb.)

Kiszállítás

Pedoszféra

Rakodás

*

Deponálás

***

Előkészítés

Litoszféra

Rakodás

Hatásviselők 

Osztályozás



Jövesztés

Letakarítás

Munkafolyamatok

Bányán belüli szállítás

3.1. táblázat:

**

**

* *

2011. augusztus



Energiamezők

Művi környezet ***

Zaj

**

*

*

**

**

*

**

Vibráció

*

*

*

**

**

*

*

*

*

Hő Sugárzás Rádióaktivitás

A 3.2. táblázatban bemutatott hatásbecslés során egy hatásmátrixban összefoglalóan azokat a hatótényezőket (tevékenységeket) vettük számításba, amelyek lényegesnek tekinthetők és minősíthető állapotváltozást eredményeznek az egyes környezeti elemek és rendszerek esetében, illetve a vizsgált környezeti elemre vonatkozóan közvetett vagy közvetlen hatással bírnak. Megvizsgáltuk továbbá, hogy az emberre, mint hatásviselőre, ezen hatások milyen minőségbeli változást jelentenek. A hatások értékelésénél és minősítésénél figyelembe vettük: • a hatás időbeliségét; • a hatás térbeli kiterjedését; • az előírt határértékeket és értékelési kategóriákat • a várható nemkívánatos hatások csökkentésének lehetőségét; • a felhasznált információk és előrejelzés pontosságát; • az érintett vagy megszüntetett értékek ritkaságát és pótolhatóságát; 3.2. táblázat: A környezetre várhatóan gyakorolt hatások becslése Környezeti elemek

Föld

Felszíni vizek Felszíni alatti vizek Levegő Zaj

Élővilág

Kultúrtörténeti értékek Művi elemek

Hatótényezők

Közvetlen hatások

Közvetett hatások

Emberre vetített hatások minősítése

Elviselhető

1. Területfoglalás

Mennyiségi csökkenés

2. Ideiglenes területhasználat 3. Rekultiváció

Talajszerkezet változás Bányatavak kialakulása

Új hasznosítási forma

4. Hulladékképződés

Szennyező anyagok dúsulása

megjelenése

-üzemelés során -havária esetén

Gyűjtésre, majd elszállításra kerül Felszámolásra kerül

5. Bányatavak kialakulása

Bányatavak kialakulása

6. Havária jellegű szennyezés

Vízminőség romlás

8.Termelés emissziója 7. Szállítás emissziója 9. Működési zaj 10. Forgalmi zaj

Átmeneti levegőminőség romlás

11. Élőhelyek elfoglalása 12. Egyedek mozgásának

Élőhely szűkülése

korlátozása 13. Gázolás 14. Zaj és fényhatások 15. Rekultiváció

Egyedek pusztulása

Élőhely bővülése/ változása

Új fajok megjelenése

16. Területfoglalás

Lelőhelyek pusztulása

Lelőhelyek feltárása

17. megközelítő utak használata

Állagromlás

Új hasznosítási forma megjelenése Új hasznosítási forma megjelenése

Elviselhető Elviselhető Elviselhető

Ideiglenes zajterhelés növekedés Elviselhető

Élőhely zavarása Elviselhető

Elviselhető Elviselhető

Forrás: ENVICARE Kft. - „Sajókaza IV. - szén és kavics” Előzetes Környezeti Tanulmány (Miskolc, 2005. július) ENVICARE Kft. 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6

11

2011. augusztus



4. A tevékenység várható kibocsátásai és ezek környezetre, emberi egészségre gyakorolt hatásai, valamint a környezeti hatások becslése, értékelése 4.1. Alapállapot 4.1.1. Földtan A „Sajókaza IV. - szén és kavics” védőnevű bányatelek a Sajó völgyében, a Keletborsodi barnakőszén-medence Ny-i peremi részén, Sajókaza - Sajógalgóc Vadna községek között, azok külterületén van. A kutatási terület É-i határa kb. párhuzamos a Sajó völgyét szegélyező dombvonulat kezdeti K-Ny-i lábával, aminek lejtése meredek. A terület D-i határával csaknem párhuzamosan húzódik a Miskolc - Bánréve - Ózd vasútvonal, amelynek Sajókazán, Dubicsányban állomása, Vadnán megállója van. A terület D-i részén helyezkedik el a környezet vízgyűjtője, a Sajó folyó. A felszín a folyó belépésének helyén - Ny-on - +141,4 mBf, kilépésének helyén - K-en - +136,9 mBf magasságban van. Szintkülönbség: 4,5 m. A területi folyószakaszban három jelentős kanyar van. A Sajóba az É-i oldalon, három helyen van vízbeömlés. Ezek Ny-ról Kelet felé haladva • a Galgóc-patak. A Galgóci-völgy vizét vezeti a Sajóba. Időszakos vízfolyás. • a Víztelenítő árok. É-D-i irányú. Egy mellékvölgy és az alacsonyabb völgyrészek vizét hivatott összegyűjteni. Időszakos vízfolyás. • a Csüre patak. Időszakos vízfolyás A kőszénterület Ny-i részén mezőgazdasági művelést folytatnak. Egyrészt ezen a területen várható külszíni bányaművelés. A középső és D-i része gyep, ahol szintén tervezünk külszínről kőszén művelését. A jelen dokumentáció tárgyát képező művelésre tervezett terület a Sajókaza 019, 020, 021, 022, hrsz.-ú ingatlanokon belül helyezkedik el, mely a bányatelek középső részén, a Sajó bal partján helyezkedik el. A bányatelken a mélyfúrásos földtani kutatás 1960-ban indult meg. A kőszénkutatás megkezdését megelőzően a kőszénterületen egyetlen mélyfurás sem volt. A kutatás tervezéséhez adatokat csak a Sajógalgóctól DNy-ra lévő, 1920-1922 között működő kisebb bánya és Sajókaza Ny-i szélén 1942-ben lemélyült fúrások nyújtottak. 1960-1963 között további 53 db szénkutató fúrás mélyült le a területen. 1997-ben, az 1996. július 25-én elfogadott kutatási terv alapján kezdődött az utolsó kutatási fázis (utókutatás). ENVICARE Kft. 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6

12

2011. augusztus



Ezek eredménye alapján • pontosíthatóbbá vált a vetők helyének meghatározása, és • vetőközben, a kőszéntelep határának kijelölése megfelelő megtörténhetett.

pontossággal

A kutatás tehát eredményes volt a kitűzött földtani célt megoldotta. A területen védett földtani érték nem található. 4.1.2. Vízföldtan A „Sajókaza IV.- szén és kavics” védőnevű bányatelek Sajókaza és Vadna községek külterületén, a Sajó folyó mentén található. A bányatelek jelen tanulmányban vizsgált része a folyó bal partján helyezkedik el. A vizsgált bányatelek tájbesorolási adatai a következők: Makrorégió (Nagytáj): Észak-magyarországi Középhegység Mezorégió (Középtáj): Észak-magyarországi medencék Szubrégió (Kistájcsoport): Borsodi-dombság Mikrorégió (Kistáj): Sajó-völgy Vízrajzi szempontból a kistáj, a Sajónak az országhatártól a Bódva torkolatáig terjedő 58 km hosszúságú völgyének a része. A Sajó jellemző vízállás- és vízhozam adatait az 4.1.2.1. táblázatban mutatjuk be. 4.1.2.1. táblázat: Vízállás [cm] Vízhozam [m3/s] LKV = legkisebb vízszint LNV = legnagyobb vízszint KQ = kisvízhozam KÖQ = közepes vízhozam NQ = nagy vízhozam

Bánréve -37 450 2,38 21,5 480

Vízmérce Sajószentpéter 40 324 3,6 23,6 475

A Sajó folyó vízgyűjtőjén a felszíni vizek megjelenési formái, lápok, tavak valamint patakok és folyók. A folyó természetes kanyarfejlődése során a lefűződés és néhol a mesterséges mederátvágás számos morotva-tavat képezett. Magyarország területéhez a Sajó vízgyűjtő egyharmada, 4203 km2 tartozik, többsége szlovák területre esik. A vízgyűjtő legmagasabb pontja a Királyhegy (1.943 mBf.). Legalacsonyabb pontja a torkolatnál 89 mBf, átlagos magassága 525 mBf. A Sajó folyó kavicsteraszában a talajvízállást egyértelműen a folyó vízállása határozza meg. A tervezett bányaműveletek a folyó medrétől több mint 100 m-re helyezkednek el. ENVICARE Kft. 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6

13

2011. augusztus



A térség hidrogeológiai viszonyai A talajvizet a pleisztocén korú porózus kőzetek tárolják. A pleisztocén időszaki laza, törmelékes, porózus kőzeteket homok, homokos kavics, kavics rétegek képviselik, alkotják. Földtani vonatkozásban kétféle kifejlődésük különíthető el: - felül homok, alatta homokos kavics réteg van. A homok néhol agyagos, vagy kavicsos. Az agyagosság mértéke változó. - csak a homokos kavicsréteg található meg. Ez a helyzet a gyakoribb. A homok és kavics aránya változó. Néhol előfordul benne agyag is. A kavics rétegben ritkán előfordulnak görgetegek. A réteg- és talajvíz tárolók hidraulikai kapcsolata Az eddigi bányászati tapasztalatok azt mutatták, hogy a homok rétegek vize még a vetők mentén sincsenek hidraulikai kapcsolatban, vízszintjeik nem egyenlítődnek ki. Kapcsolat csak a bányaművelés hatására (felszakadás, fellazulás) jön létre. Ezt későbbiekben a felszínről történő különböző helyen végzett hidrogeológiai kutatások is megerősítették, (pl. Dubicsány, Sajómercse, stb.) Ez a víztelenítés vonatkozásában kedvező. A talajvízkészlet utánpótlódása két verzióban történhet. a.) A talajvíz utánpótlódás lehetősége közvetlen beszivárgással Megállapíthatjuk, hagy törmelékes talajvíz tartó felett és a talaj között egy vízzáró agyag réteg van. (Bizonyosan csak a Sg. 65/2 és Sk. 344 szánú fúrásokban nem észleltük). Az agyag képlékeny. Vízfelvétel hatásra duzzad. Vastagsága 0,5-2,2 m között váltakozik. b.) Oldal irányú víz utánpótlódás. A homokos kavicsteraszban vízáram az eddigi megfigyelések alapján (Szelesi külfejtés, Vadnai külfejtés, Szeles III., Edelény I-II. aknák sajó-völgyi része) a Sajó folyó nyomvonalával közel párhuzamos, helyenként ÉNy felől történik. A „zárójelentés” szerint a Sajóból történő közvetlen vízutánpótlódást az eddigi vizsgálatok, (Szelesi külfejtés) kizárták, (nem bizonyították). Ezt a Sajó medrének kolmatáltságával magyarázza. A vizsgált területen azonban a MENDIKÁS Kft. által 2003. októberében készült Szakvélemény bányakár bejelentések tárgyában. A Sajóvölgy-Nyugat szénkülfejtés felszín alatti vizekre gyakorolt hatásása Vadna község térségében” című összeállításában egyértelműen megállapítja, hogy a kavicsterasz – a Sajó meder kolmatációja ellenére – a Sajóval folyamatosan kommunikál, a kavicsterasz és a sajó vízszintjei egymással korrelálnak. Ezt igazolják az évtizedekkel ezelőtti vadnai külfejtések környezetében üzemeltetett monitoring kutak vízszintadatai, valamint a Sajó jobb partján – Vadna környezetében – az ORMOSSZÉN Kft. által korábban ENVICARE Kft. 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6

14

2011. augusztus



üzemeltetett külfejtés monitoring kútjainak adatai is. Az említett szakvélemény fenti adatok részletes feldolgozásából és elemzéséből állapította meg következtetéseit. A vizsgálatok azt mutatják, hogy pleisztocén időszaki porózus talajvizet tartalmazó rétegek és a kőszéntelepes csoport felső homokrétege között a kőszénterületen vízzáró agyagréteg van, amely a bennük tárolt víz vertikális szivárgását megakadályozza. 4.1.3. Talaj A kistáj érintett részének magasabb térszínein nyirokszerű agyagon vagy andezit málladékon kialakult agyagbemosódásos és csernozjom barna erdőtalajok képződtek. A régió döntő hányadán – így a vizsgált területen is – a vízhatás által ki- vagy átalakult talajok jellemzőek. Uralkodnak az öntés réti talajok, emellett még nyers öntéstalajok és réti talajok találhatóak meg. Mechanikai összetételük vályogtól az agyagos vályogig változik. 4.1.4. Éghajlat Mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz éghajlatú kistáj. Az évi napfénytartam 1850 óra, a nyári 740-750 óra, a téli kevéssel 150 óra fölötti, a nagy ködgyakoriság miatt. A hőmérséklet évi és nyári félévi átlaga 8,8–9,2 °C, illetve 15,7–16,0 °C, a vegetációs időszak átlaga 15,7-16,0 °C. A 10 °C-ot meghaladó napok száma április 15-18 és október 12-13 közé esik, ami kb. 178 napot jelent. A fagyoktól mentes időszak 165170 nap, kezdete április 25. utánra, a vége október 7-re esik. Az évi csapadékmennyiség a kistáj nyugati részén 650 mm feletti, keleten 600 mm alatt, a nyári félévi csapadékmennyiség hasonló bontásban 400-420 mm, illetve 370-400 mm. A 24 órás csapadékmaximum 100 mm. A téli félévben általában 40-45 napon keresztül a talajt összefüggő hótakaró borítja. Az ariditási index 1,04-1,10. A vizsgált terület mikroklímáját a Sajó folyó befolyásolja.


15

2011. augusztus



4.1.5. Meteorológia Szélrózsa

[Forrás: ÉMI-KTVF Putnoki imissziómérő állomás adatai 2010.]

1. ábra: Szélirány, szélsebesség gyakoriságok Report: Monitor: Interval: Date:

Periodic Wind Rose P1 wspe[m/s] 15 Min. 01.01.2010 00:15-31.12.2010 24:00

0.1 .. 1.2

N NNE NE ENE E ESE SE SSE S SSW SW WSW W WNW NW NNW All

3,79 2 2,41 3,11 2,68 3,88 3,71 1,85 1,08 1,03 1,28 1,79 3,6 4,71 4,14 3,67 44,73

1.2 .. 2.3

2.3 .. 3.4

3.4 .. 4.5

4.5 .. 5.6

5.6 .. 6.7

6.7 .. 7.8

7.8 .. 8.9

8.9 .. 10

0,99 0,11 0,07 0,01 0 0 0 0,32 0,18 0,1 0,01 0 0 0 0,37 0,11 0,07 0,01 0 0 0 1,18 0,24 0,06 0,01 0 0 0 1,32 0,63 0,15 0,02 0,01 0 0 4,84 2,21 0,36 0 0 0 0 6,7 2,3 0,25 0 0 0 0 1,75 0,58 0,03 0 0 0 0 0,58 0,09 0,02 0 0 0 0 0,5 0,27 0,23 0,06 0 0 0 0,87 0,43 0,31 0,05 0,01 0 0 1,2 0,63 0,38 0,05 0,01 0 0 2,71 1,09 0,74 0,32 0,1 0,02 0 3,16 1,05 0,65 0,28 0,13 0,07 0,01 1,69 0,24 0,11 0,02 0 0 0 0,91 0,05 0,02 0 0 0 0 29,09 10,21 3,55 0,84 0,26 0,09 0,01 [Forrás: ÉMI-KTVF Putnoki imissziómérő állomás adatai 2010.]


16

10 <

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2011. augusztus

All

0 4,97 0 2,62 0 2,98 0 4,61 0 4,81 0 11,3 0 12,95 0 4,22 0 1,77 0 2,09 0 2,96 0 4,05 0 8,58 0 10,06 0 6,2 0 4,64 0 88,81



Szélsebesség A szélsebesség havi átlagértékei 2010.01.01.-2010.12.31. Date P1

01. 1,1

02.

03.

04.

05.

06.

07.

08

09.

10.

1,1 1,7 1,5 1,5 1,3 1,1 1,3 1,2 1 [Forrás: ÉMI-KTVF Putnoki imissziómérő állomás adatai 2010.]

11. 1,5

12. 0,9

AVG 1,3


2. ábra 4.1.6. Levegőtisztaság-védelem 4.1.6.1. Háttérkoncentráció Szállópor koncentráció (PM10), µg/m3 (Putnok)


3. ábra ENVICARE Kft. 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6

17

2011. augusztus



Report: Date: Group: Time Base:

Percentile 01.01.2010 24:00 - 31.12.2010 24:00 P1 24Hour

P1

3 Monitor Units Mean Max Min STD Data[%] Num >50 >35 35,6 PM10 ug/m3 140 5,1 28,3 99,5 363 84 126 [Forrás: ÉMI-KTVF Putnoki imissziómérő állomás adatai 2010.]

2

95% 98% 99.90% 98,2 117 140

24 órás határérték: 50 ug/m3 Az éves határérték: 40 ug/m3 [Forrás: ÉMI-KTVF Putnoki imissziómérő állomás adatai 2010.]

4. ábra PM10 koncentráció havi átlagértékei Date P1

01.

02.

03.

60,4

73,3 33 22,3 15,1 16,5 16,5 15,3 17,9 42,1 40,8 [Forrás: ÉMI-KTVF Putnoki imissziómérő állomás adatai 2010.]


04.

05.

06.

18

07.

08

09.

10.

11.

12. 76,5

AVG 35,8

2011. augusztus



Nitrogén-oxidok (mint NO2) koncentráció, µg/m3 (Putnok)


5. ábra Report: Date: Group: Time Base:


P1

Mean Max Min STD Data[%] Num Monitor Units 95% 98% 99.90% 11,8 135,2 0,1 13,7 NOx ug/m3 99 8668 18 39,5 50,5 [Forrás: ÉMI-KTVF Putnoki imissziómérő állomás adatai 2010.]

Report: Date: Group: Time Base:


P1

Mean Max Monitor Units Min STD Data[%] Num 95% 98% 99.90% 11,8 NOx ug/m3 58,5 0,2 11,6 99,2 362 38,8 42,4 58,5 [Forrás: ÉMI-KTVF Putnoki imissziómérő állomás adatai 2010.]

NO2 koncentráció havi átlagértékei Date P1

01.

02.

03.

27,3

35,6 17,1 9,9 5,1 4,2 2,8 2,5 1,4 7,5 [Forrás: ÉMI-KTVF Putnoki imissziómérő állomás adatai 2010.]


04.

05.

06.

19

07.

08

09.

10.

11. 9,8

12. 19,3

AVG 11,9

2011. augusztus



4.1.6.2. A légszennyezettség egészségügyi határértékei A vizsgálatoknál, a légszennyezettség egészségügyi határértékeit megállapító 4/2011 (XII. 23.) VM rendelet 1. számú mellékletét figyelembe véve: • •

Szállópor (PM10): A 24 órás határérték:

50 μg/m3

Veszélyességi fokozat:

Nitrogén-dioxidok (NO2): Az órás határérték: 100 μg/m3

III.

Veszélyességi fokozat:

II.

4.1.6.3. Számítási feltételek A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 7. számú melléklete alapján: 1. A közvetlen hatások területei: az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek, amelyek lehetnek a) a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag- vagy energiakibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben, valamint b) a föld, víz, élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének területei. 2. A közvetett hatások területei: a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe azon környezeti elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely hatásfolyamat érint. 3. A teljes hatásterület: a közvetlen és közvetett hatások területeinek együttese. „A levegő védelméről” szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 14. pontja lapján: 14.

helyhez kötött pontforrás hatásterülete: a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a vonatkoztatási időtartamra számított, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatt várható talajközeli levegőterheltség-változás a)

az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, vagy

b)

a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb;


20

2011. augusztus



A jogszabály szerint a felületi, épület, valamint vonal légszennyező források esetében a meghatározást nem kötelező alkalmazni. Jelen vizsgálatban a számításoknál a közvetlen hatásterületet minden esetben - a számítások eredményétől függő - legszigorúbb feltétel szerint állapítottuk meg. A légszennyező anyagok transzmissziójának számításánál az MSZ 21459/1-5 szabványok előírásait vettük figyelembe. A terjedésvizsgálati modellezést a Imagináció Mérnökiroda Kft. 8052 Fehérvárcsurgó AirCalc 3.3 Levegős hatásterület számító szoftverével végeztük el. A terjedésvizsgálati számításoknál az EOV koordinátákat, illetve a vizsgált hatásterületekre vonatkozó magassági (mBf.) adatokat, az üzemeltető által biztosított digitális térképekről, illetve a Navi Gate Kft. NaviGuide Hungari MapSource 6.10.1., illetve TopoGuide v2.1G szoftvereinek (GPS) alkalmazásával határoztuk meg. 4.1.6.4. A szállítási tevékenység légszennyező hatása [közvetett hatásterület] A Felügyelőség 13531-44/2005 iktatási számú környezetvédelmi engedélye szerint: „A szállítási tevékenységet úgy kell végezni, hogy a szállítási útvonal környezetében a szállítmány ne okozzon a 14/2001. (II.14.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott határérték feletti ülepedő por és szálló por terhelést, gondoskodni kell a szállítmány takarásáról. A 26103. sz. kózút csatlakozás környezetét a járművek által felvert por okozta diffúz légszennyezés elkerülése érdekében mindig tisztán kell tartani. Szükség esetén seprős gépjárművel az esetlegesen elpergett anyagot fel kell takarítani, a porképződést locsolással meg kell akadályozni. A locsolást olyan gyakorisággal kell végezni, hogy a por nedvességtartalma folyamatosan olyan érték legyen, ami már megakadályozza, hogy a szállító járművek hatására a fenti rendelet szerinti ülepedő és szállópor por határérték túllépés ne következzen be. Amennyiben a locsolással nem tarthatók a 14/2001. (II.14.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott ülepedő és szálló por határértékek a 26103 sz. közút és a bányatelek közötti szállítási útvonalon, a szállítási útvonalat pormentes, megfelelő felületi minőségű burkolattal kell ellátni. A pormentesített utakon a por és a sár feltakarításáról rendszeresen és folyamatosan gondoskodni kell.”


21

2011. augusztus



A modellezésnél felhasznált kiinduló adatokat összefoglalása 4.1.6.4.1. táblázat:

Vonalforrás

26103. Földút Földút számú közút

Légszennyező anyag PM10 Határérték [μg/m3] 50 Háttérszennyezettség [μg/m3] 35,8 Magasság [mBf] Relatív magasság [m] Működő felület hossza [m] 1573 1573 1415 Szög (0°-hoz) Működési idő [üzemóra/év] Kibocsátás [mg/(m*s)] 0,0333 0,0224 0,0361 Szélsebesség [m/s] Szélirány Környezeti hőmérséklet [C°] Légköri stabilitási együttható (p) Domborzati viszonyok Felszíni érdesség [m] 0,3 0,3 0,1

26. számú közút 26. számú 26. számú (26103. és 26. közút közút számú utak (Vadna (Vadna kereszteződése belterület) Sajóivánka) - Vadna) NO2 100 11,9 138 1 2084 970 1075 315 2500 0,3321 0,3355 0,4301 1,3 DK 11 0,282 sík 0,3 1 0,3

A modellezés eredménye A földúton történő szállítási tevékenység levegőtisztaság-védelmi vizsgálata (PM10) szerinti közvetett hatásterület: (C= 2,318 μg/m3 szállópor koncentrációnál) = 3m b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb A védendő létesítmények távolsága a szállítási útvonaltól:

min. 15 m

A földúton történő szállítási tevékenység levegőtisztaság-védelmi vizsgálata (NO2) szerinti közvetett hatásterület: (C= 7,728 μg/m3 NOx koncentrációnál) = 1 m a)

az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb

A védendő létesítmények távolsága a szállítási útvonaltól:

min. 15 m

A 26103. számú úton történő szállítási tevékenység levegőtisztaság-védelmi vizsgálata (NO2) szerinti közvetett hatásterület: (C= 9,324 μg/m3 NO2 koncentrációnál) = 6 m a)



22

2011. augusztus



A 26. számú út „26103. és 26. számú utak kereszteződése - Vadna település” közé eső külterületi útszakaszának vizsgálata (NO2) szerinti közvetett hatásterület: (C=9,994 μg/m3 NOx koncentrációnál) = 308 m a)

az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb,

A 26. számú út Vadna belterületére eső útszakaszának vizsgálata (NO2) szerinti közvetett hatásterület: (C= 9,951 μg/m3 NOx koncentrációnál) = 98 m a)

az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb 27,428 μg/m3

A hatásterületen számított átlagos koncentráció:

A 26. számú út „Vadna - Sajóivánka” közötti útszakaszának vizsgálata (NO2) szerinti közvetett hatásterület: (C= 9,991 μg/m3 NOx koncentrációnál) = 210 m a)

az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb A hatásterületen számított átlagos koncentráció: 29,911 μg/m3 4.1.6.5. A bányaművelési területen a felületi források (humuszdepó, meddődepó, nyitott felület, osztályozó) várható légszennyező hatásai [közvetlen hatásterület] A bányaművelésnél nem különböztettük meg az alapállapotot az üzemelési állapottól, mert a nyitott felületek nagysága időben változatlannak tekinthető: ~2 ha. 4.1.6.5.1. táblázat: Felületi források modellezésnél használt adatai Felületi forrás Légszennyező anyag 3 Határérték [μg/m ] Háttérszennyezettség 3 [μg/m ] Magasság [mBf] Relatív magasság [m] 2 Működő felület [m ] Szög (0°-hoz) Működési idő [üzemóra/év] *Kibocsátás [mg/s] Szélsebesség [m/s] Szélirány Környezeti hőmérséklet [C°] Légköri stabilitási együttható (p) Domborzati viszonyok Felszíni érdesség [m]

F001 2C (4001 tömb)

F002 5Ba (5005 tömb)

F003 5Bb (5005 tömb)

F004

F005

F006

Osztályozó

Meddődepó

Humuszdepó

20 8.000

20 8.000

155

224

PM10 50 35,8 2 4.500

1 19.500

1 19.881

148

643

656

138 1,6 600 315 282 759 1,3

DK 11 0,282 sík 0,3

*Megjegyzés: ENVICARE Kft. 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6

23

2011. augusztus



A bánya működésekor a: - kitakarásra kerülő mezőgazdasági területek porkibocsátás intenzitását: 1,2 kg/ha/h - meddődepó porkibocsátás intenzitását: 0,7 kg/ha/h - humuszdepó porkibocsátás intenzitását: 1 kg/ha/h értékre becsüljük (a legkedvezőtlenebb kezdeti állapot figyelembe vételével, amikor a vizsgált felületeken a növényzet még nem telepedett meg). Az osztályozó porkibocsátásának (iterációval végzett) meghatározásakor, a kacolai szénosztályozónál végzett munkahelyi szállópor koncentráció mérések adatait vettük alapul. Az iterációval meghatározott porkibocsátás (TSPM): 2,53 mg/(m2*s) Vizsgálati tapasztalatok alapján, az összes lebegő portartalom (TSPM), PM10 frakcióba eső hányada 30 - 50%, ezért a modellezésnél (a szén bányanyers állapota miatt) az iterációval kapott porkibocsátási intenzitás érték 50%-át vettük fel: Az iterációval meghatározott porkibocsátás (PM10):

1,265 mg/(m2*s)

A max. hatástávolsággal rendelkező forrás szállópor kibocsátása a távolság függvényében (szélsebesség: u=1,3 m/s)

6. ábra F001 forrás hatástávolsága szállópor(PM10) esetén: 172 m F002 forrás hatástávolsága szállópor(PM10) esetén: 379 m F003 forrás hatástávolsága szállópor(PM10) esetén: 384 m F004 forrás hatástávolsága szállópor(PM10) esetén: 466 m F005 forrás hatástávolsága szállópor(PM10) esetén: 224 m F006 forrás hatástávolsága szállópor(PM10) esetén: 305 m


24

2011. augusztus



A kapott adatok alapján megállapítható, hogy a porkibocsátás hatásterületét az osztályozó határozza meg. A közvetlen hatásterület (C= 2,837 μg/m3 szállópor koncentrációnál) = 466 m b)

a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb

A területre jellemző 1,3 m/s szélsebességnél a maximális koncentráció 19 m távolságban: 333,649 μg/m3 A modellezés eredményeként létrejött görbéből leolvasható, hogy a határérték (az osztályozótól számított) ~75 m távolságban teljesül (Sajókaza legközelebbi lakóépületének távolsága: ~1.300 m; Sajógalgóc legközelebbi védendő létesítményének távolsága: ~1.300 m). A diffúz felületi légszennyező források számított hatásterületét a 1. számú mellékletben ábrázoltuk. 4.1.7. Zajvédelem A Felügyelőség 13531-44/2005 iktatási számú környezetvédelmi engedélye szerint „A bánya művelésének környezeti zajkibocsátása nem haladhatja meg az MSZ 13-111-85 sz. szabvány 3.2. pontja szerinti - maximálisan megengedhető - 70 dB értéket a bányatelek vonalában, az MSZ 18150-1:1998 sz. szabvány előírásai szerint mérve A tevékenységet úgy kell végezni, hogy ne okozzon a legközelebbi lakókörnyezetben nappal 50 dB, éjszaka 40 dB zajterhelési határértékek feletti zajterhelést, az MSZ 18150-1:1998 sz. szabvány előírási szerint mérve” 4.1.7.1. Jelenlegi zajhelyzet, háttérterhelés A zajállapot jellemzésekor a későbbiekben védeni kívánt terület jelenlegi, üzemi és közlekedési zajforrások okozta zajterhelését vizsgálhatjuk, annak érdekében, hogy össze tudjuk vetni a létesítmény hatásterületén a létesítés után végzett üzemi illetve azzal kapcsolatos szállítási tevékenység hatásaival. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól című jogszabály 2.§ l) úgy rendelkezik, hogy „háttérterhelés: a környezeti zajforrás hatásterületén a vizsgált forrás működése nélkül, de a forrás típusának megfelelő zajterhelés”. A jelenlegi zajhelyzet meghatározását és zajtérképen történő bemutatását a német Wölfel Meβsysteme Software GmbH & Co ársaság t IMMI 6.02 típusú zajtérkép készítő szoftverével határoztuk meg, mely a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium állásfoglalása alapján a 280/2004 (X.20.) Korm. rendelet, illetve a 25/2004 (XII.22) KvVM rendelet szerinti számítási módszereket alkalmazza. ENVICARE Kft. 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6

25

2011. augusztus



A szoftverbe betápláltuk a terület geodéziáját, az épületek alaprajzát, jellemző gerincmagasságukat, a zajforrások helyét, üzemidejüket, magasságukat. A Sajó déli oldalán lévő, Vadna településhez közeli 5B2 mező művelése és a 7C1 mező betakarása kapcsán a zajforrásokat (munkagépek motormagassága) a jelenlegi talajszint fölött 2 m-re állítottuk be. A vasúti pályatest töltését is 2 m magasságúnak tekintettük. Szintén a talajszint felett 2 m-re modelleztük a Sajókaza IV. bánya jelenlegi zajforrásait, hogy a lehetséges legkedvezőtlenebb zajkibocsátást kapjuk. Belátható, hogy a kitermelés során mindig mélyebbre kerülő zajforrások zajkibocsátása a bányaüreg geometriájából adódó árnyékolás miatt ennél kisebb lesz. A jelenlegi zajhelyzetről készített zajtérképet a 2. számú mellékletben mutatjuk be. 4.1.7.2. Közlekedési eredetű háttérterhelés A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. melléklete) alapján esetünkben a zajterhelési határérték mind a településen belül, mind azon kívül: LTH nappal = 65 dBA LTH éjjel = 55 dBA A hatásterületen a közúti közlekedéstől származó környezeti zajterhelés számítás útján történő meghatározásához a stratégiai zajtérképek, valamint intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletének előírásait alkalmaztuk. A területen az alábbi közutakat, illetve forgalmi szakaszaikat találjuk: -

-

-

26. számú másodrendű főút, számlálóállomás kódja: 4471 (érvényességi szakasz határszelvénye: 20+943-29+165) Kazincbarcika - Dédestapolcsányi elágazás 26. számú másodrendű főút, számlálóállomás kódja: 3380 (érvényességi szakasz határszelvénye: 29+165-38+035) Dédestapolcsányi elágazás - Putnok 26103 számú bekötő út, számlálóállomás kódja: 7900 (érvényességi szakasz határszelvénye: 0+000-2+979) 26. főút - Sajógalgóc

A vizsgált területen található a Miskolc-Ózd vasúti fővonal. A vasútvonal zajkibocsátását is az IMMI 6.02 zajtérképkészítő szoftverrel határoztuk meg. A vasút esetében csak a nappali zajkibocsátással foglalkoztunk, mert a bányaművelés is csak a nappali időszakra korlátozódik. A forgalmi adatokat a hivatalos menetrend, valamint a MÁV Zrt. Pályavasúti Igazgatóság Forgalmi Főosztályától beszerzett információk alapján tápláltuk be a programba.


26

2011. augusztus



4.1.8. Természetvédelem A vizsgált területről az Eco-Men Szolgáltató és Tanácsadó Bt. [4432 Nyíregyháza, Csobolyó utca 11.] készített természetvédelmi állapotfelmérést. A tervezett beruházás az Észak-magyarországi-középhegység nagytáj, Borsodidombság kistájcsoport Sajó-völgy kistáján helyezkedik el. A Sajó-völgy kistáj jelentős része emberi beavatkozással átalakított táj. A régió hajdani természetes élőhelyeit a folyószabályozás illetve az ártéri területek (magasabb teraszok) mezőgazdasági művelésbe vonása túlnyomórészt átalakította. Potenciális vegetációja folyó menti ligeterdő és mocsárrét. A Sajó mellett jelentősebb kiterjedésűek a puhafa ligeterdők kicsi, de összefüggő állományai, illetve a hagyásfás, ligetes területek, néhol spontán erősödéssel. Jellemzőek még foltokban az ártéri adventív fajok (Helianthus, Solidago, Reynoutria) állományai. Néhány nevezetes növény előfordulása a békaliliom (Hottonia palustris) és a vízitök (Nuphar lutea). Sajnos az inváziós növények akadály nélkül terjednek a völgyben, állományaik igen nagy kiterjedésben találhatóak meg a folyóparton. A völgytalpi ártéri erdők nagy részét kiirtották, helyükön gyepgazdálkodás (legeltetés, rétgazdálkodás), illetve szántóföldi termelés folyt, illetve folyik. A hajdani kiterjedt „féltermészetes” ártéri gyepek jelentős részét az elmúlt évtizedekben feltörték. Az utóbbi évek változásai miatt a szántók egy része azóta parlaggá vált, másodlagosan visszagyepesedik. Jelentős a barnaszén- és kavicsbányászat (bányák, meddőhányók, bányatavak) is. Emellett főleg a Sajó mellett az ártéri erdők kis maradványai, vizes élőhelyek, holtmedrek, üdemezofil gyepek az eredeti élőhelyek és élővilág maradványait még őrzik. Az említett átalakítás és használat részben átstrukturálta, elszegényítette az élővilágot. 4.1.8.1. Környező országos jelentőségű védett természeti területek A tervezett beruházás helyszíne nem érint országos jelentőségű védett természeti területeket. A tervezett beruházáshoz legközelebb eső védett természeti területek a következők - kb. 10 km-re, DNy-i irányba a Lázbérci Tájvédelmi Körzet; - több mint 11 km-re ÉNy-i irányba a Kelemér-Serényfalva és a Keleméri-Mohos tavak Természetvédelmi Körzetei; - több mint 13 km-re ÉK-i irányba található az Edelényi Nőszirmos Természetvédelmi Terület.


27

2011. augusztus



4.1.8.2. Natura 2000 területek A tervezett beruházás északról szomszédos a Sajó-völgy jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területtel (kód: HUAN20006). A kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű élőhelyek A kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek közül az alábbiak találhatóak meg a tervezett beruházás környezetében: -

3270 Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

A Sajó-völgy SCI (HUAN20006) terület jelölő fajai Emlősök -

Hegyesorrú denevér (Myotis blythii) Kis patkósorrú denevér (Rhinolophus hipposideros) Közönséges denevér (Myotis myotis)

Halak -

Halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) Homoki küllő (Gobio kessleri) Magyar bucó (Zingel zingel) Német bucó (Zingel streber) Petényi-márna (Barbus meridionalis) Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) Törpecsík (Sabanejewia aurata) Vágócsík (Cobitis taenia)

Gerinctelenek -

Díszes légivadász (Coenagrion ornatum) Erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) Lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Tompa folyamkagyló (Unio crassus) Vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius)


28

2011. augusztus



Növények -

Janka tarsóka (Thlaspi arvense)

Madártani jellemzés A bányatelekkel érintkező Natura 2000 terület közepesen leromlott állapotban van. Az elmúlt időszak áradásai vastag hordalék réteget terítettek a felszínre, s a tápanyagban gazdag öntés gyomosodásnak indult, ami kedvezőtlen hatást gyakorolt a madárvilágra is. A Sajót kísérő galéria erdő a vizsgálati területen nagyon keskeny, így az érzékenyebb, nagyobb területigényű madárfajok megtelepedése nem várható. Fokozottan védett, vagy érzékeny, zavarást rosszul tűrő fajok fészkelése nem volt kimutathatón a területen. A folyót kísérő galéria erdő tavaszi és őszi időszakban az énekes madarak vonulásában játszik szerepet. A területen talált nagyobb elhagyott fészek alapján az egerészölyv alkalmi fészkelése is feltételezhető. Gerinctelenek A bővítési területtől délre található Natura terület rovar faunája sem olyan gazdag, mint arra számítani lehetett. Ennek oka az időszakos vízborítás lehet és a rétek kaszálásának hiánya. A területek gyomosodása, az invazív cserje fajok terjeszkedése miatt a terület rovarfaunája szegényesebb és kisebb egyedszámú – ez a lepkéknél a legszembetűnőbb - mint egy kaszálással fenntartott rét-ligeterdős területen lehetne.

4.1.8.3. A tervezett beruházás szűkebb környezetének vizsgálata Élőhelytérképezés A terület botanikai szempontú felmérését 2011. április 21-én, május 14-én valamint 22-én végeztük. A felmérés során a botanikai vizsgálatok keretében felmérésre került a beruházással érintett terület tágabb környezete (hozzávetőleg egy 700 méteres sugarú körben, mintegy 225 ha). A felmérés keretében egy, a beavatkozási terület környezetét bemutató élőhelytérképet a 7. ábrán mutatjuk be. Botanikai értékek A bejárások során a kijelölés alapjául szolgáló Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) nem volt detektálható a területen. Más védett vagy fokozottan védett faj előfordulása sem volt tapasztalható.


29

2011. augusztus



7. ábra 4.1.8.4. A bányatelek madártani jellemzése (Haris előfordulása) Mivel az előzetes vizsgálati eljárás során felmerült annak lehetősége, hogy a területen haris él és esetleg a tervezett beruházás zavarhatja, veszélyeztetheti a harist, külön vizsgáltuk ezen faj előfordulásának lehetőségét. Az élőhely jellege, természeti állapota alapján előzetesen is kizárható volt a haris előfordulása, ennek ellenére a hajnali és esti időszakokra is kiterjesztettük megfigyeléseinket. A haris ezekben az időszakokban a legaktívabb, ilyenkor hallatja leggyakrabban jellegzetes hangját, jelenléte így biztosan kimutatható. Felméréseink során (öt vizsgálati nap, különböző napszakokban) semmilyen jel, megfigyelés nem utalt a haris előfordulására. Tehát jelenleg kizárható ezen faj előfordulása a területen. Madártani vizsgálatainkat a bányatelken, a vele érintkező Natura 2000 területen és azokon a velük határos élőhelyeken végeztük ahonnan táplálkozó, kóborló fajok berepülése várható. A fajlista ezért tartalmaz olyan fajokat is (pl: fekete gólya) amelyeket a területtől távolabb figyeltünk meg. A területről és tágabb környezetéből negyvenkilenc madárfaj jelenlétét tudtuk kimutatni. Ezek közül 17 fészkel a Natura 2000 területen, további négy faj fészkelése feltételezhető. A bányatelek területén két faj fészkelése tekinthető bizonyítottnak. A vizsgálati terület szegélyében elhelyezkedő bokros fasorokban fészkel a fokozottan védett tövisszúró gébics.


30

2011. augusztus



A fajlista alapján megállapítható, hogy veszélyeztetett fajok nincsenek a vizsgálati területen. A Natura 2000 terület fészkelő madárvilága a tűrőképes, nagy elterjedtségű fajok közül kerül ki, nem véletlen, hogy a Sajó- völgy SCI (HUAN20006) terület jelölő fajai között nincsen madár. A bányatelek művelésbe vonandó területén mindössze két faj - mezei pacsirta és sordély - fészkelését sikerült kimutatni. Mindkettő a gyakori, jelentős hazai populációval rendelkező fajok közé tartozik, egyik sem veszélyeztetett. A bányatelek mezőgazdasági használat alatt áll, megfigyeléseink egyértelműen bizonyították, hogy mint táplálkozó terület sem jelentős. A Natura 2000 területen fészkelő fajok közül leginkább a seregély és a dolmányos varjú kereste fel a bányatelek mezőgazdasági kultúráit. De a terület fölött átrepülve meggyvágót, tengelicet, vadgerlét, sárgarigót.

4.2. Kapacitásbővítés utáni állapot 4.2.1. Földtan A tervezett bányatelken az elsődleges tevékenység a földtani közegre hat, mégpedig a barnakőszén és kavics kitermelésére +83,5 mBf szintig. A kitermelés során a telepek felett és között elhelyezkedő meddő – részben ideiglenesen külső hányóra kerülés után – a felhagyott bányagödör visszatöltésére lesz folyamatosan felhasználva. Lehetőség szerint az osztályozott termelvény a mobil osztályozóról, szállítószalag segítségével, közvetlenül a szállítójárművekre, illetve ideiglenes depóniára kerülhet. Az ideiglenes depóniáról az osztályozott termék egy homlokrakodó igénybevételével kerül a szállítást végző tehergépjárművekre. A bővítési területen 2011 – 2035 között • 150 et/év barnakőszén és • 100 et/év kavics kitermelése tervezett. A termelésre tervezett földtani tömböket a 3. számú mellékletben mutatjuk be. 4.2.1.1. táblázat: A bővítési terület földtani tömbjei Terület Bővítési terület Telep [ha] 2C IV. 0,61 (4001 tömb) 5Ba V. 2,37 (5005 tömb) 5Bb V. 12,94 (5005 tömb)


31

2011. augusztus



A terület felszínén az üzemelési szakaszban, az ásványi nyersanyag kitermelése következtében több relatíve nagy kiterjedésű negatív antropogén formaelem (bányagödör, felhagyást követően tó) jön létre, a geomorfológiai változás azonban lokális, létrejött forma csak a mikromorfológiai elemek kategóriájába sorolható. 4.2.2. Vízföldtan

4.2.2.1. Felszíni vízkészletre gyakorolt jelenlegi és várható hatás A víztelenítési mód elkülönül a kavics és a szén bányászata során. A kavics kitermelése idején a bányagödör víztelenítése nyíltvíztartásos, passzív víztelenítéssel történik. A külfejtés falán esetleg talpán beszivárgó vizeket, valamint a művelt bányaterületre hulló csapadék vizek emelésére 4 db BS 2151 HT típusú szivattyú került telepítésre, melyből 2 db működik üzemszerűen, 2 db tartalékként szolgál. A vizek összegyűjtésére egy 200 m3 térfogatú zsomp szolgál, ahonnan a szivattyúk a Sajó folyóba emelik vissza a vizet. A szén termelése során a bányagödörbe már csak minimális vízmennyiség szivárog az ekkorra már kiépülő félig szigetelt övárok működésének eredményeként. A rendszer kiépítése a 13740-14/2007. sz. vízjogi létesítési engedélyben rögzített módon történik. A víztelenítés főbb elemei: -

Övárok, amely körbeveszi a bányagödröt és elvezeti a kavicsból szivárgó talajvizet és a külvizeket a Sajóba. Az övárok mélységét a kavicsréteg feküjéig tervezik, így a teljes szivárgó vízmennyiség az árokba kerül. Az övárok bányagödör felé eső rézsűje tömörített, vízzáró, sovány agyaggal szigetelésre kerül, így megakadályozva a hidraulikai kapcsolat kialakulását a bányagödör vize és a talajvízkészlet között.

-

Körtöltés, amely megvédi a bányagödröt a külvizektől.

-

Vándorzsomp, amely a bányagödörben kerül kialakításra, annak mindenkori legmélyebb pontján és a gödörben fakadó, szivárgó vizeket gyűjti össze. A zsompba összegyűlő vizeket szivattyúkkal emelik az övárokba, ahonnét a Sajóba kerülnek. A körbezárt bányagödörből, a széntermelés időszakában, a szivárgásból származó és a területre hulló csapadékból keletkező bányavizet kell kiemelni és a folyóba vezetni.

4.2.2.2. Felszín alatti vízkészletre gyakorolt hatás A bánya felszín alatti vizekre gyakorolt hatását egyértelműen a művelési terület védelméhez szükséges vízszintsüllyesztési módok határozzák meg.


32

2011. augusztus



Kavicsbányászat A kavicsréteg leművelése során tekintettel a jelentős beáramlásra, szennyezés a bányából nem juthat ki. Ezen esetben a bányagödör víztelenítése nyíltvíztartásos, passzív víztelenítéssel történik. A jelenlegi művelési tapasztalatok azt mutatják, hogy a hasonló technológiával üzemeltetett külfejtésekből a kiemelt víz nem vált szennyezetté. A Sajóba, mint befogadóba, vezetett bányavíz nem befolyásolja a folyó vízminőségét. A vízszintsüllyesztésből eredő távolhatást és esetleges következményeit a MENDIKÁS Kft. 2003. szeptember-október hónapban készített szakvéleménye elemzi, a jelenlegi bányaművelés vonatkozásában a folyó jobb partjának területeire. A megállapítások az elméleti maximális depressziós távolhatás, valamint a kialakuló vízszintsüllyedés vonatkozásában – mivel a hidrodinamikai adatok és a hidrogeológiai helyzet sem változik jelentősen a folyó két partján – esetünkre is igazak. A tanulmány fontosabb megállapításait – a számítások bemutatása nélkül – az alábbiakban emeljük ki: •

A depressziós távolhatás elméleti értéke az ártéri kavicsteraszban Rkav. = 250 m. A terület D-i részein, a folyóhoz közeli területeken, természetesen ezen érték kialakulásának gátat szab a Sajó medre, hiszen a folyóból csaknem korlátlan a kavicsréteg utánpótlódása.

•

A Sajóból a kavicsteraszba áramló vízmennyiség kiegyenlítő hatására kialakuló, a gyakorlat során fellépő vízelvonó hatás távolságának étéke XBS = 125 m.

•

A térség korábbi bányaművelései során keletkezett monitoring eredmények egyértelműen jelzik, hogy a kavicsterasz hidraulikai viszonyainak kialakulásában a mindenkori bányavízemelés csak kis súllyal vesz részt, meghatározó e kérdésben a Sajó mindenkori vízállása, vízhozama.

Tekintettel fenti megállapításokra, a folyó bal partján elhelyezkedő bányatelekrész leművelése során a kavicsréteg eltávolítása esetén a következő távolhatások kialakulásával (lásd 4. számú melléklet) kell számolnunk : • Kavicsterasz R(Észak) = 250 m R(Dél) = 125 m Ezen távolhatások kialakulása a következőkkel magyarázható: A bányatelek É-i és ÉK-i területein a Sajó kiegyenlítő hatása kevésbé érvényesül, itt megvan a lehetősége az elméleti távolhatás kialakulásának. - A déli területeken jelentős a beáramlás a kavicsteraszba, itt a kiegyenlítő hatás maximálisan érvényesül. ENVICARE Kft. 33 2011. augusztus -

3529 Miskolc, Dessewffy u. 6



Szénbányászat A bányagödörben a széntelep leművelése szintén passzív vízvédelem mellett történik, de ekkor már a pleisztocén kavicsrétegből beáramlásra nem kell számítanunk, a korábbiakban ismertetett övárokrendszer kiépítése és szigetelő hatása miatt. A széntermelés során a kiemelt víz csak az ottnangi homokrétegből származó rétegvíz, minimális csapadékvízzel és szivárgó vízzel kiegészítve. A széntelep leművelése során tehát a következő távolhatás kialakulásával kell számolnunk: • Ottnangi homok R = 300 m Ezen távolhatás kialakulása a következőkkel magyarázható: -

A homokrétegekben kialakuló távolhatás – mivel egy-egy tömb lefejtése általában 5 évnél kevesebb időt vesz igénybe – a 300 m érték alatt marad, és a bányagödörrel vándorol.

Az ottnangi homokrétegben kialakuló távolhatást nem tüntettük fel a felszín alatti vízkészletre gyakorolt várható távolhatást (hatásterületet) a mellékelt helyszínrajzon. Ennek oka, hogy a kialakuló távolhatással – mivel a területen vízkivétel nem települt ezen vízadóra – gyakorlatban sem az ember, sem az élővilág nem találkozik, így annak létrejötte közömbös a vizsgálatunk tárgya szempontjából. A kialakuló távolhatás nem végleges, csak ideiglenes jellegű, hiszen a szénbányászat befejezésével – mikor is a vízelvonás megszűnik – a rétegek közötti kommunikáció eredményeként megszűnik. Mindezek alapján megállapítható, hogy a bányaművelés során alkalmazott passzív vízszintsülyesztés hatása a megadott távolságokon, időhatárokon, hatásterületeken belül érvényesül. Ezen hatásterületeken engedéllyel rendelkező vízkivétel, víztermelő objektum nem található. A lakott területek távolsága 1.000 m (Sajókaza) és 600 m (Vadna), ami azt jelenti, hogy a kialakuló távolhatás nem éri el ezen területeket. A vízszintsüllyesztésből eredő depressziós hatás tehát a környezet hidrogeológiai helyzetét, a működő vízgazdálkodást nem befolyásolja, arra számottevő hatást nem gyakorol.


34

2011. augusztus



4.2.3. Levegőtisztaság-védelem 4.2.3.1. Közvetett hatásterületek A modellezésnél felhasznált kiinduló adatokat összefoglalása 4.2.3.1.1. táblázat:

Vonalforrás

26103. Földút Földút számú közút

Légszennyező anyag PM10 Határérték [μg/m3] 50 Háttérszennyezettség [μg/m3] 35,8 Magasság [mBf] Relatív magasság [m] Működő felület hossza [m] 1573 1573 1415 Szög (0°-hoz) Működési idő [üzemóra/év] Kibocsátás [mg/(m*s)] 0,0754 0,0503 0,0573 Szélsebesség [m/s] Szélirány Környezeti hőmérséklet [C°] Légköri stabilitási együttható (p) Domborzati viszonyok Felszíni érdesség [m] 0,3 0,3 0,1

26. számú közút 26. számú 26. számú (26103. és 26. közút közút számú utak (Vadna (Vadna kereszteződése belterület) Sajóivánka) - Vadna) NOx 100 11,9 138 1 2084 970 1075 315 2500 0,3519 0,3517 0,4496 1,3 DK 11 0,282 sík 0,3 1 0,3

A modellezés eredménye A földúton történő szállítási tevékenység levegőtisztaság-védelmi vizsgálata (PM10) szerinti közvetett hatásterület: (C= 2,788 μg/m3 szállópor koncentrációnál) = 7m b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb A védendő létesítmények távolsága a szállítási útvonaltól:

min. 15 m

A földúton történő szállítási tevékenység levegőtisztaság-védelmi vizsgálata (NO2) szerinti közvetett hatásterület: (C= 9,084 μg/m3 NO2 koncentrációnál) = 3 m a)


A védendő létesítmények távolsága a szállítási útvonaltól:


35

min. 15 m

2011. augusztus



A 26103. számú úton történő szállítási tevékenység levegőtisztaság-védelmi vizsgálata (NO2) szerinti közvetett hatásterület: (C= 9,480 μg/m3 NO2 koncentrációnál) = 12 m a)


A 26. számú út „26103. és 26. számú utak kereszteződése - Vadna település” közé eső külterületi útszakaszának vizsgálata (NO2) szerinti közvetett hatásterület: (C= 9,997 μg/m3 NO2 koncentrációnál) = 331 m a)


A 26. számú út Vadna belterületére eső útszakaszának vizsgálata (NO2) szerinti közvetett hatásterület: (C= 9,949 μg/m3 NO2 koncentrációnál) = 104 m a)


Az útszakaszon az NO2 koncentráció átlagos értéke 27,679 μg/m3, ami nem éri el a megengedett határérték (200 μg/m3) 30 %-át. A modellezés eredményeként megállapítható, hogy a határérték (100 μg/m3) ~6 m után teljesül. A 26. számú út „Vadna - Sajóivánka” közötti útszakaszának vizsgálata (NO2) szerinti közvetett hatásterület: (C= 9,991 μg/m3 NOx koncentrációnál) = 222 m a)


4.2.3.1.2. táblázat: Levegőtisztaság-védelmi közvetett hatásterületek összefoglaló táblázata Vonalforrás

Alapállapot Átlagos Hatásterület 3 koncentráció [μg/m ] [m]

Földút PM10 Földút NO2 26103. NO2 26103.-26. kereszteződés Vadna NO2 26. Vadna belterület NO2 26. Vadna Sajóivánka NO2

Kapacitásbővítés utáni állapot Átlagos Hatásterület 3 koncentráció [μg/m ] [m]

3,264 7,728 12,119

3 1 6

5,138 12,792 15,271

7 3 12

34,606

308

34,835

331

27,428

98

27,679

104

29,911

210

30,128

222

A transzmisszió-számítással igazoltuk, hogy a kapacitásbővítéssel növelt tehergépjármű forgalom, 1 órára átlagolt NO2 kibocsátása mindössze ~6 m-rel, összesen 104 m-re növeli a közvetett hatásterületet Vadna belterületén. ENVICARE Kft. 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6

36

2011. augusztus



Mivel a többi szállítási útvonal(ak) elkerülik a lakott településeket, a tehergépjárművek légszennyezőanyag kibocsátása nem jelent környezeti kockázatot a környező településekre, illetve védendő létesítményekre. A táblázatból látható, hogy a közvetett hatásterületeken kialakuló átlagos terhelés mindenütt a határérték alatt marad (PM10=50 μg/m3; NO2=100 μg/m3). A szállítási tevékenység (közvetett) hatásterületét a 1. számú mellékletben ábrázoltuk. 4.2.3.2. Közvetlen hatásterületek 4.2.3.2.1. táblázat: Levegőtisztaság-védelmi közvetlen hatásterületek összefoglaló táblázata Felületi forrás F001 - 2C (4001 tömb) F002 - 5Ba (5005 tömb) F003 - 5Bb (5005 tömb F004 - Osztályozó F005 - Meddődepó F006 - Humuszdepó

Hatástávolság [m]

172 379 384 466 224 305

A hatásterületek térképi ábrázolását a 1. számú mellékletben csatoljuk. Transzmisszió A szállópor 24 órára átlagolt terjedését a 1. számú mellékletben mutatjuk be. Receptorhálózat és egyben a források középpontja: A transzmisszió középpontja: Az ábrázolt koncentráció tartomány: A számított max. koncentráció (együttes hatás): A legközelebbi védendő létesítmény távolsága:

EOV: X= 761737; Y= 327920 10 - 730 [µg/m3] 895,162 [µg/m3] ~1.300 m

(Természetesen a maximális koncentráció érték közvetlenül az „igénybevett felületek” felett alakul ki.) Megállapítások • • •

a számított max. koncentráció nem hagyja el a felületi források széleit, az ábrázolt max. koncentráció 730 µg/m3, az F004 (osztályozó) diffúz légszennyező forrás „működő felülete” felett alakul ki, az ábrázolt legkisebb koncentráció 10 µg/m3, a legnagyobb hatásterülettel rendelkező, F004 - osztályozó „működő felületének” szélétől ÉNy-i irányban 890 m-re távolodva (legszélső pont), egy elnyújtott ~970 m széles görbe mentén alakul ki.


37

2011. augusztus



4.2.4. Zajvédelem Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területen (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. melléklete):

Sorszám 1.

2.

3. 4.

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (dB) Nappal Éjjel 6-22 óra 22-6 óra

Zajtól védendő terület Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület

45

35

50

40

55

45

60

50

Megjegyzés: * Értelmezése az MSZ 18150-1 szabvány és az MSZ 15037 szabvány szerint.

A településrendezési tervek szerint a térség településeinek lakóingatlanai „Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)” besorolású területen találhatóak, ahol a zajterhelési határérték: LTH nappal = 50 dBA LTH éjjel = 40 dBA A Sajókaza IV. bánya bővítése kapcsán fellépő zajkibocsátást szintén az IMMI 6.02 típusú szoftverrel határoztuk meg. 4.2.4.1. Közvetlen hatásterület A közvetlen hatásterületet, vagy a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületét a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6.§-a definiálja. Sajókaza és Sajógalgóc esetében a rendelkezés 6.§. (1) a) bekezdését kell alkalmazni, mely szerint a hatásterület határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés 10 dB-lel kisebb, mint a határérték, mert a háttérterhelés is 10 dB-lel kisebb, mint a határérték. A két település esetében a hatásterület határát a 40 dBA mértékű izobár görbe jelenti. Vadna esetében a 6.§. (1) b) bekezdését kell alkalmazni, mely szerint a hatásterület határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés egyenlő a háttérterheléssel, mert a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB. Miután a Dózsa György u. 17/a. lakóépület előtti zajterhelési mérőponton a háttérterhelés 42,9 dBA, ezért az ekkora nagyságú zajszintet reprezentáló izobár görbe lesz a hatásterület határa. ENVICARE Kft. 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6

38

2011. augusztus



A 2. számú mellékletben együttesen mutatjuk be azt a területet amely az új bányaművelés hatásterületeként szóba jöhet, bár hangsúlyozzuk, hogy a művelés egyszerre csak egy 2 hektáros területre terjed ki! Jelen esetben a közvetlen hatásterületen nem találunk védendő ingatlanokat! 4.2.4.2. Közvetett hatásterület A létesítmény megvalósításához szükséges szállítási tevékenység zajvédelmi szempontú hatásterületét a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7.§ (1) definiálja. E szerint közvetett hatásterületen a szállítójárművek által használt útvonalakkal szomszédos, zajtól védendő terület, amelyen a szállítási tevékenység legalább 3 dB mértékű járulékos zajterhelés változást okoz. A (2) b) szerint a hatásterület meghatározását el kell végezni azokra a tevékenységekkel kapcsolatos szállításra, melyek környezeti hatásvizsgálat, vagy egységes környezethasználati engedély kötelesek. A 2. számú mellékletben bemutatjuk a bővítés utáni legkedvezőtlenebb közlekedési zajkibocsátást reprezentáló összevont zajtérképet. 4.2.5. Természetvédelem 4.2.5.1. Tervezett beruházás hatása az élővilágra a Natura területen kívül A beruházás természetvédelmi szempontból szerencsés adottsága, hogy országos jelentőségű védett területet nem érint, Natura 2000 területet pedig csak periférikusan (Sajókaza 020 hrsz-ú területen), a bővítési területek déli (5Bb jelű) részén. Ezért a feltárási és bányászati tevékenységek esetében is könnyen elkerülhető lesz a Natura 2000 terület. A bányászati munkagépek területfoglalása során a két szántó terület közötti árok és az azt szegélyező növényzet szűnik meg. A területfoglalás és az üzemelés élővilágra kifejtett hatása terhelő. A termelés befejezése után, a bányászati tevékenység során igénybe vett terület helyreállításáról a jóváhagyott tájrendezési terv alapján gondoskodni szükséges, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani. 4.2.5.2. Natura hatásbecslés A Sajó-völgy SCI (HUAN20006) Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű élőhelyek, valamint kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű növényfajok listája a http://natura2000.eea.europa.eu honlapról származó információ alapján készült.


39

2011. augusztus



A kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja (* = kiemelt) 3150 3270 6430 6440 6510 91E0

Élőhelytípus megnevezése

Reprezentativitás

Kiterjedés [%]

B

5

C

6

C

1

B

10

B

25

B

8

Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel Iszapos partú részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel Síkságok és a hegyvidékektől a magashegységig tartó szintek hidrofill magaskórós szegélytársulásai Chnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-padion, Alnion ineanae, Salicion albae)

A reprezentativitás értéke azt mutatja, hogy az adott élőhely „mennyire tipikus” a területen: - „A” kiváló, - „B” jó, - „C” jelentős A kiterjedés oszlopban százalékos értékben került feltüntetésre, hogy az adott élőhelytípus a terület hány százalékán található meg. A kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű növényfajok Faj kód 2120

Magyar név Janka-tarsóka

Latin név Thlaspi jankae

Populáció C

Megőrzöttség C

Populáció: a populációjának mérete és sűrűsége a területen az országos állományhoz képest: - A 100-15%, - B 15-2%, - C 2-0%. Megőrzöttség: az adott faj szempontjából a terület általános értékelését jelöli: - A kiváló, - B jó, - C jelentős. 4.2.5.3. Létesítés során közvetlenül érintett terület Ide tartoznak azok a területek, amelyek a létesítés fázisában során fizikálisan közvetlenül érintettek. A bánya létesítése során közvetlenül jelentkező fizikai ENVICARE Kft. 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6

40

2011. augusztus



behatások az anyagkitermelés, depóniák létesítése valamint az új megközelítési utak építése. A létesítés során az anyagkitermelés, a depóniák létesítése a bányatelek területén folyik. A bányatelek a Natura 2000 területtől északra található, így a létesítés során fellépő közvetlen fizikai hatások Natura 2000 területet nem érintenek. A létesítési munkálatok során a bányatelek területén található fajszegény, ám természetközeli állapotban lévő magassásos vegetációval benőtt medermaradvány (1 ha) teljes, valamint egy fehér füzek és zöld juhar által szegélyezett degradált lágyszárú szinttel jellemezhető csatorna részleges (0,9 ha) megsemmisülésével kell számolni. A talajmunkák által létrehozott felszíneken három típusú vegetáció létrejöttére lehet számítani: invazívok dominálta degradált terület, jellegtelen gyomfajok alkotta nedves gyep, Bidens fajok dominálta iszapvegetáció (Natura kód: 3270) létrejötte. Az, hogy a három élőhelytípus közül melyek jelennek meg és azok milyen arányban lesznek jelen nem lehet megjósolni. Az érintett terület hozzávetőleg 4 hektár. 4.2.5.4. Létesítés során közvetett módon érintett terület A bánya létesítése során olyan változások is jelentkeznek, amelyek nem közvetlenül, hanem a megváltoztatott környezeti paraméterek által fejthetik ki a hatásukat. Ezek egy tágabb környezetre (levegő, felszíni és felszín alatti vizek, stb.) fejthetik ki a hatásukat és bizonyos mértékben hatással lehetnek az élőlények életfolyamataira, viselkedésére, szaporodására, populációméretére. Ide tartoznak az építés során okozott por- és zajszennyezés, vibráció, vizuális zavarás, megnövekedett forgalom, a földmunkákkal párhuzamosan kezdődő vízkiemelés. A fentiekben felsorolt tényezők nagy többségének az élőhelyekre valamint növényfajokra gyakorolt hatását a múltban nem vizsgálták, így az azok által okozott változások meglétéről illetve mértékéről csupán hasonló beruházások esetében tapasztaltak alapján lehet szakértői becslést adni. Az építés során okozott por-, zajszennyezés, vibráció, vizuális zavarás a növényfajokra illetve a környező élőhelyekre nincs hatással, így ezekre területszámítást nem végeztünk. Az újonnan kiépített és a már használatban lévő útvonalon a meglévő forgalom növekedése következtében a por-, zaj szennyeződés valamint a vibráció növekedésére lehet számítani, ezek azonban nincsenek jelentős hatással a környező élőhelyekre illetve növényfajokra. A létesítés során a talajvíz kiemelés által okozott lokális talajvízcsökkenés esetében az üzemeltetés hatásait elemző modellben feltüntetett értékekkel számoltunk. Ez alapján a terület déli részén 125 méteres, északon 250 méteres hatósugarú zónában okoz talajvízszint változást a vízkiemelés. Ezen távolságokon belül szakértői becslés alapján a talajvízszint csökkenés 5-10 centiméteres intervallumot ölel majd fel. Ekkora mértékű talajvízcsökkenés a zónán belül megtalálható fajok eltűnését, élőhelyek megszűnését várhatóan nem okozza, már csak azért is, mert ez a ENVICARE Kft. 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6

41

2011. augusztus



hatás is időleges lesz: a kavics letermelése után kiépítendő, bánya felé szigetelt övárok létesítése megszünteti a további hatást a bányaterület és a bányatelken kívüli területek talajvíz kommunikációja között. 4.2.5.5. Összefoglalás Az elvégzett természetvédelmi vizsgálatok során felmértük a beruházás helyszínének és környezetének növény- és állatvilágát. Elkészítettük a terület élőhelytérképezését, jellemeztük az egyes élőhelyek állapotát. Vizsgáltuk a haris előfordulásának valószínűségét is a területen. A Sajó-völgyi Natura 2000 SCI terület beruházással szomszédos részén a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek közül az alábbiak találhatóak meg a tervezett beruházás környezetében: -

3270 Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae).

A bejárások során a kijelölés alapjául szolgáló Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) nem volt detektálható a területen. Nem sikerült megtalálni a területen a rovar jelölő fajokat sem. A beruházás a Sajó-völgyi Natura 2000 SCI területet nem érinti, de a tevékenység közelsége miatt elvégeztük a várható hatások becslését. A bányászati tevékenység hatásait vizsgálva megállapítható, hogy érdemi hatást a kavicsbányászat ideje alatt zajló vízszintsüllyesztés okozhat. A vízszintsüllyesztés hatása kismértékű és időleges, a Natura területek belseje (Sajó medre) felé haladva jelentősen csökken. A talajvízfigyelő kutak monitorozásával a kialakuló folyamatok jól nyomon kísérhetők és szükség esetén a Sajóba emelt vizek egy része a Natura terület talajvízpótlására is használható.

5. A környezeti állapotváltozások által érintett emberek egészségi állapotában, életminőségében és életmódjában várható változások A bánya körüli települések infrastrukturális ellátottsága megfelelő, víz, villany, gáz, telefon közmű kiépült. A településeken a kommunális hulladékgyűjtés és szállítás megoldott.


42

2011. augusztus



A térség településein élők jórészt a mezőgazdaságból éltek, illetve a bányák megnyitásával a bányászkodás is a megélhetési források közé lépett. Az utóbbi évtizedekben, a gazdasági életben történt változások (bányabezárások, ipari üzemek megszűnése), itt is a munkanélküliség megjelenését eredményezték. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása alapján (www.ksh.hu), a 2010. évben a regisztrált munkanélküliek létszáma alapján számított munkanélküliségi ráta B.-A.-Z. megyében az Észak-magyarországi régióban 17,3%-ot tett ki. A térségben munkahelyeket nyújtó ipari üzemek, szövetkezetek bezárását követően jórészt egyéni vállalkozások indultak be, elsősorban a szolgáltatások területén. Azonban az egyéni vállalkozások csak kevés munkalehetőséget jelentenek a településen lakók számára. A kapacitásbővítés és a hozzá kapcsolódó szállítási tevékenység a közelben lakóknak az elkövetkezendő években további munkalehetőséget biztosíthat, ami enyhíthet a térség munkanélküliségi problémáján. A termelés által kiváltott hatások, a környezetvédelmi, egészségvédelmi, munkavédelmi stb.. előírásokat betartva, nem okoznak - sem külön-külön, sem együttesen - olyan terheléseket, amelyek a tevékenység megvalósítása ellen, mint kizáró tényező léphetnének fel. A tevékenység során fellépő zaj-, és levegőterhelés a megfelelő intézkedések megtételével elviselhető szinten tartható, majd azok a felhagyási szakaszban fokozatosan csökkennek, illetve megszűnnek. A vizsgált területen nem idegen a bányászati tevékenység, hiszen a kavics-, illetve szénvagyon kitermelése a megfelelő engedélyek birtokában, korábban megkezdődött. A kibányászásra kerülő ásványi nyersanyag osztályozás után lakossági, illetve ipari igényeket kielégítő anyagként kerül felhasználásra. A tervezett bányabővítés Sajókaza település közigazgatási területét érinti. A bővítési terület sík, jelenleg mezőgazdasági szántóterület. A lakosság szempontjából a bányászati tevékenység legszembetűnőbb hatásaként jelentkezik a bánya területfoglalás tájképi megjelenése, illetve a bányaműveléssel járó tevékenységek zaj- és levegő szennyezése, valamint a termelvény szállítási útvonala. A bányászat közvetlen hatásterülete nem érint lakott területeket. Mivel a védendő létesítményeknél a terhelések nem haladják meg az egészségügyi határértékeket, így a tervezett tevékenység, a lakosságra nézve nem jár sem rövidtávon, sem hosszútávon káros hatással.


43

2011. augusztus


Problémakiváltó folyamatok

Kitermelés előkészítő és kísérő intézkedések: - növényzet eltávolítása - talaj- és fedőrétegek eltávolítása, áthelyezése, tárolása - talajvízszint süllyedés - talajvizek feltárása - vízkivétel, egyéb vízhasználat

- Nyersanyag kitermelés - Nyersanyag előkészítése, tárolása, szállítása

- Rekultiválás - Utóhasznosítás, a terület felhagyást követő funkciója


Hatások a bányászati tevékenység fajtájának, nagyságrendjénak és időtartamának függvényében

- Fajok elvesztése a növény- és állatvilág károsodásai, új fajok megjelenései - Termőföldkivonás - Domborzati tájformák, tájképi hatások megváltozása - A helyi klíma megváltozása - Vízháztartás, vízminőség változása - Zajterhelés - Rezgések - Közlekedésből eredő terhelések - Légszennyezés - Ökológiai változások - További károsodások utóhasznosítás során

Érintett természeti elemek

- Ember-egészség és komfortérzet - Az élővilág és életterei - Talaj - Felszíni és felszín alatti vizek - Levegő - Tájkép

8. ábra: Hatásösszefüggések Általánosságban elmondható, hogy a bányászati tevékenységből adódóan az Önkormányzatok bevételei a kivetett iparűzési adó mértékével megnövekednek, valamint a bányaüzem potenciális munkahelyeket jelenthet a környező települések lakói számára. A tevékenység során az érintett terület egy része a művelés során irreverzibilisen megváltozik. A művelt felületek tájsebként jelennek meg a tájban, melynek hatását a későbbi, a bányaműveletek előrehaladását követő folyamatos tájrendezés, rekultiváció enyhítheti. A felhagyás után a bánya területén megjelenő bányató, a megfelelő intézkedések megtétele esetén, a jövőben akár vizes élőhelynek, akár kikapcsolódásra alkalmas üdülőövezetnek kialakítható.


44

2011. augusztus



6. A szennyezés megelőzésére, illetőleg a terhelés csökkentésére alkalmas tervezett vagy megtett intézkedések, valamint a környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedések 6.1. Talaj A bővítési területen jelenleg mezőgazdasági művelés folyik. A bányabővítés során a humuszt deponálják, majd a tájrendezés során a kialakított tóparton elterítik. A talaj szennyeződése a bányaműveletek ideje alatt nem várható, havária esetén a talajszennyezés megelőzésére külön figyelmet kell fordítani. A keletkező meddő anyaga a bányagödör feltöltéséhez és a felhagyást követő rekultivációhoz, valamint a terület tájbaillesztéséhez kerül felhasználásra. Tervezett intézkedések • • • • • •

A művelésbe vonni kívánt területekről a humusz deponálása (egy ütemben max: 2 ha) A humuszdepót úgy kell elhelyezni, hogy a területről a csapadékvizek lefolyását ne akadályozza A humuszdepónia víz- és szélerózió elleni védelméről, gyommentesen tartásáról (parlagfű irtás) gondoskodni kell A humuszt a magas szervesanyag tartalma miatt nem lehet tájrendezési céllal a bányatóba visszatölteni A kitermelés során el kell kerülni a humuszos réteg és a humuszszegény altalaj keveredését A humuszos talajt a területről elszállítani csak engedéllyel szabad

6.2. Földtan A bányászati tevékenység elvileg szennyezéssel veszélyezteti a földtani közeget. A fő veszélyforrást a termelési folyamatban résztvevő gépek és szállítóeszközök jelentik. Ezek ugyanis működésükhöz többféle olajat használnak, ami meghibásodás esetén szennyeződést okozhat. A szennyezés elkerülése érdekében teendő megelőző intézkedéseket az alábbiakban foglaljuk össze, amely intézkedések az Üzemi Vízminőségi Kárelhárítási tervben pontosításra kerülnek:


45

2011. augusztus



Tervezett intézkedések • • •

•

• • • •

• •

A bányaműveleteket és a szállítást csak megfelelő műszaki állapotú, környezetvédelmi előírásokat kielégítő gépekkel, járművekkel lehet végezni A bányában üzemelő mélyásószerelékkel felszerelt lánctalpas kotrók, rakodógépek, mobil osztályozó és egyéb gépi berendezések olajcsepegésére fokozott figyelmet kell fordítani (rendszeres ellenőrzés, karbantartás) A bánya területén csak kisjavításokat lehet végezni, üzemzavar, közvetlen balesetveszély, illetve környezeti kár elhárítása esetén. Nagyobb javításokat erre szakosodott szakműhelyben végezhető el, mivel javítóműhely a vizsgált területen nem tervezett Az üzemanyag vételezés a Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet által engedélyezett 6 m3-es, duplafalú, fekvőhengeres tárolótartályból és TOKHEM 952 AL típusú kútoszlopból álló konténeres üzemi gázolaj töltőállomásból történik. A tároló fedett, gyűjtőzsomppal ellátott, vízzárózott, beton kármentő medencébe kerül Az alkalmazott gépek napi üzemviteléhez szükséges kenőanyagok helyszíni tárolása a bánya területén fedett, körülkerített, peremmel és gyűjtő zsomppal ellátott betonpados tárolóban történik Meg kell akadályozni, hogy a tevékenység végzése során a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni , a felszín alatti vizekbe, a levegőbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet Rendszeres ellenőrzéssel, a biztonsági előírások betartásával a havária helyzeteket meg kell előzni Havária esetére a helyszínen olajfelitató anyagot (perlit, faforgács stb.) kell tárolni. Havária bekövetkezése esetén a szennyezést - a kárelhárítási tervnek megfelelően - azonnal meg kell szüntetni. A kifolyt anyagot azonnal fel kell itatni, az átázott talajjal, kőzettel együtt fel kell szedni, veszélyes hulladékként kezelni és ártalmatlanításakor a többször módosított 98/2001. (VI.15.) Korm. rendeletnek megfelelően kell eljárni. A kommunális szennyvíz gyűjtésének érdekében mobil WC-t van kihelyezve. A mobil WC-k üzemeltetője a keletkezett hulladék elszállításáról, és ártalmatlanításáról gondoskodik Az esetlegesen bekövetkező szennyezéseket azonnal meg kell szüntetni, és arról a környezetvédelmi hatóságot, a megtett intézkedésekkel együtt tájékoztatni kell.

6.3. Vízföldtan A kitermelésre tervezett ásványvagyon a felszín alatti vízkészletek nyugalmi szintje alatt helyezkedik el. Ebből következik, hogy szükséges a bánya víztelenítése. A víztelenítés során kialakított vízelvezető árkok gyűjtik és vezetik a bányatérségbe megjelenő vizeket a bánya mélypontján kialakítandó vándorzsompba. A zsompból kiszivattyúzott vizeket övárkok jutatják a befogadó Sajó folyóba. Az eltávolított vizek nagy része a Sajóból származik, így a bányászati tevékenység végzésének érdekében tulajdonképpen egy mesterségesen vízkörforgalmat kell ENVICARE Kft. 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6

46

2011. augusztus



fenntartani. Ez számottevően nem befolyásolja a Sajót sem mennyiségi, sem minőségi szempontból. Tervezett intézkedések • • • •

•

• • • • • •

A bányaterületet övárokkal kell körbevenni, hogy a külvizek ne kerülhessenek bele A bányatalpat úgy kell kialakítani, hogy a lehulló csapadék akadálytalanul folyhasson a gyűjtő övárkokba vagy közvetlenül a víztelenítő zsompba, pangó vizek ne keletkezhessenek Mivel a bányaterület árvíz veszélyes területen van vízvédelmi töltést kell építeni A tevékenység felszín alatti vízkészletekre gyakorolt hatásának nyomonkövetésére létrehozott észlelő rendszer fenntartása indokolt. Vizsgálandó a Sajó, a felszín alatti vízkészletek és a víztelenítés során kiemelt vizek mennyisége, minősége. A rendszer elemeit, pontos adatait a vízjogi engedélyek tartalmazzák Az észlelő rendszer elemeiből évente kétszer (kora tavaszi hóolvadás és nyár vége időszakában) reprezentatív vízmintát kell venni a bányavizek minőségének ellenőrzése érdekében alábbi paraméterek meghatározására: KOI, SZOEUV, ásványolaj tartalom, pH, oldott O2, összes só, NH4+, N03-, NO2, P043-, Cl-, S042-, Fe2+, Mn2-, összes keménység, lebegő anyag és hőmérséklet A bányaműveleteket és a szállítást csak megfelelő műszaki állapotú, környezetvédelmi előírásokat kielégítő gépekkel, járművekkel lehet végezni Gépek üzemszerű karbantartása, javítása külön erre a célra kialakított telephelyen végezhető A bányában üzemelő géppark olajcsöpögésére fokozott figyelmet kell fordítani, rendszeres ellenőrzéssel, karbantartással minimális miértékűre kell szorítani Rendkívüli üzemzavarok elhárítását, üzemanyagtöltést úgy kell végezni, hogy annak során talaj-, kőzetszennyezés ne következhessen be Esetleges káresemény bekövetkeztekor a szennyezést - a kárelhárítási tervnek megfelelően - azonnal meg kell szüntetni, az illetékes hatóságokat a szennyezésről, és az elhárításukra tett intézkedésekről tájékoztatni kell A bánya területén készenlétben kell tartani a váratlan szennyezések elhárításához szükséges anyagokat és eszközöket, kárelhárítás után az elhasznált anyagok, eszközök haladéktalanul pótlandók

6.4. Zaj A bekötőút szállítással igénybevett szakasza nem érint lakott területet, ezért zajterhelést csökkentő intézkedéseket bevezetése nem tervezett. Az üzemi létesítmény zajkibocsátása sem Sajókaza, sem Sajógalgóc, sem Vadna település legközelebbi laképületei előtt nem éri el a 40 dB-t, ezért a bánya zajkibocsátása megfelel. ENVICARE Kft. 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6

47

2011. augusztus



6.5. Levegő A jövesztett haszonanyag bányanyers (nedves) állapotú, így a tevékenységből származó porterhelés az új területek művelésbe vonásakor a humuszos termőréteg eltávolítása, valamint a tereprendezés során várható. A nyitott felületek kiporzásának csökkentése érdekében az alábbi intézkedések javasoltak: Tervezett intézkedések • •

•

•

A tereprendezést, illetve letakarást végző gépek és szállító járművek sebességének korlátozása, valamint a szállítási útvonalak karbantartása A porzó felületek locsolásával, a szállító járművek sebességének korlátozásával, valamint a szállítási útvonal karbantartásával, illetve pormentes burkolatú szállítási útvonal kialakításával a porkibocsátás jelentősen csökkenthető Tartós szárazság esetén a nyitott felület fellazulásával az anyagmozgatások jelentős kiporzással járhatnak, ezért a gépek gondos üzemeltetésével, illetve az előbbi intézkedések gyakoriságának növelésével kell a porkibocsátást mérsékelni Az osztályozó berendezésnél fellépő porszennyezés csökkentésének érdekében a gép lefedése (pl.: használt gumiszőnyegekkel), illetve vízpermetező rendszer kiépítése

6.6. Élővilág A bánya bővítési területén lévő szántók és idegen fajú erdők sem nemzetközi, sem országos védelem alatt nem állnak és a Sajó vonalában megtelepült nemzetközi, országos és helyi védelem alatt álló állatfajok itt nem fordulnak elő. Tervezett intézkedések • •

Invazívok terjedésének megakadályozása Lehetőleg tavasszal, termésérlelés előtt a talajbolygatással érintett területen fel kell mérni az invazív fajok jelenlétét és lokalizálni kell a fertőzött foltokat • A fertőzött foltokat mechanikai módszerekkel meg kell tisztítani (pl.: kaszálás, szárhúzás) • A vízkiemelés által okozott talajvízcsökkenés folyamatosan monitorozása, szükség esetén - a kiemelt vizet a bányatelektől keletre található csatornába juttatásával a talajvíz szintjét növelni lehet (pl.: fenékküszöb(ök) beépítésével) - a bányaterülettől nyugatra eső szántó területén a kiemelt víz visszavezetése a talajba (a talajvízmozgások északnyugati irányúak a területen, így egy ilyen irányú visszatáplálás segíthet egy magasabb vízszint kialakításában) • Rekultiváció során természetközeli élőhelyek létrehozása ENVICARE Kft. 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6

48

2011. augusztus



6.7. Táj A bányászattal érintett terület közel felén a jelenlegi földhasználati mód a szántó művelés. Más részén felhagyott, visszagyepesedő parlag területek találhatók. A tervezett bányabővítés az érintett területeken a jelenlegi domborzati és tájképi viszonyokban szembetűnő változást okoz, bányagödör alakul ki. A bányatelek és a műveléssel érintett területek negatív tájképi elemként jelennek meg. A rekultivációt a növényzet megtelepedésére alkalmas módon kell elvégezni, elősegítve ezzel a terület benövényesedését, tájba illeszkedését. A zöldfelületek, illetve a vízkiemelés leállítása utáni tó kialakításával a bánya felhagyás utáni tájromboló hatása jelentősen csökkenthető.

6.8. Épített környezet A tervezett bal oldali bányamező bővítés fejtési területei Sajókaza település külterületén találhatók, a környező településektől több száz méterre. A bánya elhelyezkedése, illetve művelési iránya miatt a bányában üzemelése (emissziók, rezgés stb.) a településeket kimutathatóan nem fogja terhelni. A bányatelken áthaladó elektromos távvezeték védelmét, a bányatelek fektetési határozatban előírt védőpillérek kijelölésével, biztosítani kell. A tevékenység káros környezeti hatásai jórészt csak ideiglenesek, illetve elviselhető szinten tarthatók. A bánya felhagyását követő rekultivációs munkával, a terület tájbaillesztése megvalósítható.

7. A kibocsátások ellenőrzésének módszerei A tevékenység folytatása során a környezetet érő hatások elemzésének érdekében, a bányaüzem működésével kapcsolatban - a jogszabályokban előírtak, valamint hatósági engedélyekben foglaltak szerint - időszakos önellenőrző mérések, illetve teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatok tervezettek.

7.1. Vízvédelem A tervezett bányatavat és a felszíni vizeket érő hatások nyomon követésére monitoring rendszer létrehozása szükséges. • 1 havonta: vízszint mérés monitoring kutakban


49

2011. augusztus



• 6 havonta - akkreditált vízmintavétel monitoring kutakból, - akkreditált vízmintavétel a bányatóból, (vízminták akkreditált vizsgálata) • 1 évente - adatnyilvántartás, adatszolgáltatás az ÉMI-KTVF számára

7.2. Levegőtisztaság-védelem • 1 éven belül - a tervezett géppark telepítése, illetve üzembeállítása után önellenőrző mérés: a porterhelés meghatározása a védendő létesítményeknél.

7.3. Zaj- és rezgésvédelem • 1 éven belül - a tervezett géppark telepítése, illetve üzembeállítása után önellenőrző mérés: a zajterhelés meghatározása a védendő létesítményeknél.

7.4. Hulladékgazdálkodás • 1 évente - adatnyilvántartás, adatszolgáltatás az ÉMI-KTVF számára

8. A környezeti hatással járó balesetek megelőzésére, ezek bekövetkezése esetén a környezeti következményeinek csökkentésére irányuló intézkedéseket 8.1. Az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek -

Omlás és rézsűcsúszás veszély Vízveszély Tűzveszély Bányaveszélyek,


50

2011. augusztus



8.2. Üzembiztonságra vonatkozó intézkedések A külfejtés ellenőrzése során a bányatörvény és a végrehajtására hozott Kormányrendeletben, valamint a biztonsági szabályzatban foglalt ellenőrzési kötelezettség szerint kell eljárni. 8.2.1. Munkavédelem A külfejtéses bánya rendelkezik az előírt „Biztonsági és Egészségügyi Dokumentum”mal, amelyet munkavédelmi szakmérnök készített. A teljes körű bányaművelési tevékenység elvégzésével megbízott alvállalkozóval „Munkavédelmi Megállapodás”-t jött létre, mely részletesen szabályozza a Megbízó és a Megbízott munka- és egészségvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeit. A Kft. munkavállalói számára az előírt védőruha és védőfelszerelés (pl.: védősisak, védőkesztyű) a Társaság által biztosított. Az alvállalkozó saját hatáskörében köteles gondoskodni az általa foglalkoztatott munkavállalók védőruha- és védőfelszereléssel történő ellátásáról. A dolgozók egészségügyi kihelyezésre..

szükségleteinek

elvégzésére

mobil

WC-t

került

A munkavédelmi feladatok ellátására munkavédelmi szakmérnöki végzettséggel rendelkező vállalkozóval történt szerződéskötés. A szerződés értelmében a megbízott vállalkozó fogja a munka- és egészségvédelemmel, az esetlegesen bekövetkező balesetek kivizsgálásával, valamint a kötelező zaj- és porméréssel kapcsolatos munkákat elvégezni. A vállalkozó a megállapodás értelmében köteles a bányában munka- és egészségvédelmi ellenőrzést is végezni. A külfejtésen foglalkoztatott ORMOSSZÉN Kft munkavállalói oktatását A Kft. saját hatáskör végezi az alábbiak szerint: - Az új munkavállalókat három műszakos munkavédelmi alapoktatásban részesülnek, akik csak sikeres vizsga esetén állíthatók munkába - Az ismétlődő munkavédelmi tájékoztató oktatás és annak dokumentálása, lehetőség szerint, minden hónap első munkanapján történik - A munkavállalókat 5 évenkénti biztonságtechnikai oktatására kell küldeni - A munkavédelmi alapoktatás és az ismétlődő munkavédelmi tájékoztató oktatás keretén belül a tűzvédelmi oktatás is megtörténik


51

2011. augusztus



Az alvállalkozó által foglalkoztatottak oktatása Az alvállalkozó munkavállalóinak munka- és egészségvédelmi oktatása az alvállalkozó kötelezettségi körébe tartozik. A bányában „Munkahely ellenőrzési” naplót van rendszeresítve. Az alvállalkozó által foglalkoztatott közvetlen munkahelyi felügyeleti személyek, ezen naplóban kötelesek írásban rögzíteni az oktatások elvégzését, melyet a dolgozók aláírásával kell elismertetni. „Munkahely ellenőrzési” naplóban kell dokumentálni a rendelkezésükre bocsátott üzemi utasítások oktatásának dokumentálását is. 8.2.2. Érintésvédelem A létesítmények érintésvédelmi felülvizsgálatát a Fáklya Kft. (Ózd) végzi a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő gyakorisággal. 8.2.3. Tűzvédelem A tűzvédelmi szaktevékenység végzésére külső vállalkozóval történt megállapodás. A megállapodás értelmében a megbízott vállalkozó látja el a tűzvédelemmel, az esetlegesen bekövetkező tűzesetek kivizsgálásával, valamint a kötelező létesítmények tűzveszélyességi osztályba sorolásával kapcsolatos feladatokat. A megállapodás értelmében a bányában tűzvédelmi ellenőrzést és a munkavállalók negyedéves oktatását is el kell végezni. 8.2.4. Szociális intézkedések A bányaüzem készletterén a szociális konténer került elhelyezésre, amelynek helyiségei egyben melegedőül is szolgálnak a dolgozók részére és az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök is itt kerülnek elhelyezésre. A jövesztő és rakodó gépek szabványos mentőládákkal ellátottak, hogy szükség esetén a sérült mielőbb elsősegélyben legyen részesíthető. A Kft. a bányára is kiterjedő munkavédelmi szemlét félévenként tartja, amelyen részt vesz a bányavállalkozó ügyvezetője, munkavédelmi felelőse és a bánya felelős műszaki vezetője.

8.3. Havária esetén megteendő intézkedések A bányában havária eset elsősorban a gépi berendezések meghibásodása során fordulhat elő. A havária helyzetek kivédésére a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet (a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről) alapján vízminőségi ENVICARE Kft. 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6

52

2011. augusztus



kárelhárítási üzemi tervet kell készíteni és az abban meghatározottak szerint kell eljárni. A bánya területén készenlétben kell tartani a váratlan szennyezések elhárításához szükséges anyagokat és eszközöket. A kárelhárítás után az elhasznált anyagok, eszközök haladéktalanul pótolni kell. Rendszeres ellenőrzéssel, a biztonsági előírások betartásával a havária helyzeteket meg kell előzni. A bányaműveleteket és a szállítást csak megfelelő műszaki állapotú, környezetvédelmi előírásokat kielégítő gépekkel, járművekkel lehet végezni. A gépek üzemszerű karbantartása, javítása külön erre a célra kialakított telephelyen végezhető. A balesetek elkerülése érdekében az üzemeltetés során az általánosan előírt balesetvédelmi, biztonságtechnikai, munkavédelmi szabályokat be kell tartani. A bányában üzemelő géppark olajcsöpögésére fokozott figyelmet kell fordítani, rendszeres ellenőrzéssel, karbantartással minimális mértékűre kell szorítani. Havária esetére a helyszínen olajfelitató anyagot (olajfelitató abszorbens lapok, faforgács stb.) kell tárolni. Havária bekövetkezése esetén a szennyezést - a kárelhárítási tervnek megfelelően azonnal meg kell szüntetni. A kifolyt anyagot azonnal fel kell itatni, az átáztatott talajjal, kőzettel együtt fel kell szedni, veszélyes hulladékként kezelni és ártalmatlanításakor a többször módosított 98/2001. (VI.15.) Korm. rendeletnek megfelelően eljárni. A termelvényt szállító járművek közúti balesete esetén előfordulhat a szállított anyagok kiömlése, szétszóródása. Ez a rakomány jellegéből következően nem tér el a más közúti balesetektől. Ennek elkerülése érdekében az üzemeltetés során az általánosan előírt balesetvédelmi és biztonságtechnikai szabályokat be kell tartani. Baleset esetén az illetékes hatóságokat haladéktalanul értesíteni kell.

9. A lakosság tájékoztatása érdekében megtett, illetve tervezett intézkedések A lakosság tájékoztatása érdekében, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet előírásai szerint, az alábbi intézkedések várhatóak: 24. § (2) Az összevont eljárás a környezethasználó – az előzetes vizsgálatban kiadott határozat vagy az előzetes konzultációban adott vélemény szerint, illetve a 6-8. számú melléklet figyelembevételével elkészített – kérelmének a felügyelőséghez való benyújtásával indul. (7) A nyilvánosság bevonására a 8. § (1)-(3), (5)-(6) bekezdés, a 9. § és a 10. § (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni


53

2011. augusztus


8. §


(1) A felügyelőség a kérelem benyújtását követően – ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá – az ügyfeleknek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti, az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg a honlapján közleményt tesz közzé, amelyet legalább egy helyi lapban vagy napilapban vagy országos napilapban is megjelentet. (2) A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg megküldi a közleményt, továbbá a) a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési a helye szerinti település b) a kérelmet és a mellékletek közül a közérthető összefoglalót a feltételezetten érintett települések jegyzőinek, akik haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodnak a közlemény közterületen és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. (3) A közzététel és a betekintési lehetőség biztosításának időtartama legalább harminc nap. (5) A felügyelőség a szakhatósági állásfoglalásokba és az általa kért szakértői véleményekbe, továbbá a hiánypótlásul készült dokumentációba való betekintést lehetővé teszi a benyújtásukat, illetve rendelkezésre állásukat követő – egyeztetés esetén az egyeztetést követő – nyolc napon belül az érintett nyilvánosság számára

9. §

(1) A felügyelőség a kérelem benyújtása után – a telepítés helye szerint illetékes önkormányzat területén – közmeghallgatást tart, kivéve, ha a tevékenységkatonai titokvédelem alá esik, vagy ha a kérelmet benyújtását követően elutasította. A titkos katonai tevékenység környezeti hatásairól a felügyelőség a telepítés helye szerinti és az érintett települési önkormányzat jegyzőjét tájékoztatja. (2) Több érintett település esetén, vagy ha az érintettek száma miatt ez indokolt, több helyszínen is tartható közmeghallgatás. (3) A közmeghallgatás helye a (1)-(2) bekezdés szerinti település(ek) önkormányzata által biztosított helyiség. (6) A felügyelőség a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat- ha azok a 8. § (1) bekezdése szerint még nem voltak megadva – hirdetményi úton és legalább egy helyi lapban vagy napilapban vagy országos napilapban is közzéteszi, valamint közhírré tételre megküldi az eljárásban részt vevő önkormányzatok jegyzőinek. A jegyző a közhírré tételt követő öt napon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közlemény közhírré tételének időpontjáról és helyéről (7) A közzétételnek legalább harminc nappal a közmeghallgatás időpontja előtt kell megtörténnie.


54

2011. augusztus



(9) A közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvről a felügyelőség tizenöt napon belül másolatot küld a kérelmezőnek és az eljárásban részt vevő szakhatóságoknak (10) A jegyzőkönyvet a felügyelőség megküldi az eljárásban részt vevő szervezetnek. A jegyzőkönyv nyilvánosságát biztosítani kell a felügyelőségnél és minden érintett települési önkormányzatnál.

Miskolc, 2011. augusztus 24.


55

2011. augusztus



Mellékletek Jegyzéke 1. számú melléklet:

Levegőtisztaság-védelmi hatásterületek

2. számú melléklet:

Zajvédelmi hatásterületek


Átnézetes térkép


Távolhatás


56

2011. augusztus

1. számú melléklet

Levegőtisztaság-védelmi hatásterületek


Zajvédelmi hatásterületek

3. számú melléklet Átnézetes helyszínrajz


Távolhatás

SAJÓKAZA IV. SZÉN ÉS KAVICS védnevű bányatelek bővítés - II. bányaüzem

Recommend Documents