„Fehér Kavics” Kelenföldi Református Óvoda 1119 Budapest, Albert u. 1.
“Fehér Kavics” Kelenföldi Református Óvoda pedagógiai programja
BUDAPEST 2010.
Tartalomjegyzék Óvodánk adatai.......................................................................................... 4.o. 1. Helyzetkép............................................................................................. 6.o. 1.1. Óvodánk személyi feltétele................................................................ 6.o. 1.2. Óvodánk tárgyi feltétele..................................................................... 6.o.
2. Óvodai nevelésünk alapelvei ................................................................ 7.o. 2.1. Küldetésünk ....................................................................................... 7.o. 2.2. Gyermekképünk ................................................................................. 7.o. 2.3. Óvodaképünk ..................................................................................... 8.o. 2.4. Legfontosabb alapelveink .................................................................. 8.o.
3. Óvodánk nevelési céljai ........................................................................ 9.o.
4. Óvodánk beszoktatási rendszere........................................................... 9.o.
5. Általános feladataink .......................................................................... 11.o. 5.1. Az egészséges életmód alakítása ..................................................... 11.o. 5.1.1. Egészségvédelem: a gyermek testi épségének védelme ............... 13.o. 5.1.2. A gyermekek fejlıdéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása .................................................. 14.o. 5.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció feladata ................................ 15.o. 5.3. Az anyanyelvi, értelmi nevelés megvalósulása ............................... 16.o. 5.4. Hitéleti nevelés................................................................................. 17.o.
6. A gyermekek tevékenységi formái ..................................................... 21.o. 6.1. Játék.................................................................................................. 21.o. 6.2. Munka............................................................................................... 25.o. 2
6.3. Tanulás ............................................................................................. 26.o. 6.3.1. A külsı világ tevékeny megismerése............................................ 28.o. 6.3.2. Mese, vers, mondóka – anyanyelvi nevelés.................................. 32.o. 6.3.3 Vizuális nevelés – rajz, mintázás, kézimunka ............................... 34.o. 6.3.4. Zenei nevelés................................................................................. 36.o. 6.3.5. Mozgásfejlesztés ........................................................................... 40.o. 6.3.6. Matematikai hiányosságok intenzív fejlesztése nagycsoportban ............................................................................ 42.o. 7. Az óvodai élet megszervezése ............................................................ 43.o. 7.1. Szervezeti keret – napirend, heti-rend ............................................. 43.o. 7.2. Az óvoda ünnepei............................................................................. 44.o. 7.3. Az óvoda szakmai dokumentumai ................................................... 46.o.
8. Gyermekvédelem az óvodában ........................................................... 47.o.
9. Az óvoda kapcsolatai .......................................................................... 48.o. 9.1. Az óvoda és a család kapcsolata ...................................................... 49.o. 9.2. Az óvoda és a gyülekezet kapcsolata............................................... 50.o.
10. Óvodánk programjának megvalósításához szükséges eszközrendszer .................................................................................. 51.o. 11. Legitimációs záradék ........................................................................ 54.o.
12. Érvényességi záradék......................................................................... 55o.
Felhasznált irodalom ............................................................................... 56.o.
3
Óvodánk adatai Az óvoda neve: “Fehér Kavics” Kelenföldi Református Óvoda Az intézmény székhelye és elérhetısége: 1119 Budapest, Albert u. 1. Tel.: 371-1314 Fax: 371-1315 e-mail:
[email protected] honlap: www.feherkavics.hu Az intézmény típusa: Óvoda – Közoktatási intézmény Az intézmény alapítási éve: 2001. szeptember 1. Az intézmény alaptevékenységként ellátandó feladata: Óvodai nevelés a hazai óvodai neveléstörténet értékeire, a magyar óvodai nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, a református keresztyén pedagógiai elvekkel és hagyományokkal kiegészítve az országos Alapprogram alapján. Az intézmény fenntartója: Budapest- Kelenföldi Református Egyházközség Címe: 1117 Budapest, Október 23. u. 5. Tel.: 209-6361 e-mail:
[email protected] honlap cím: www.kelenref.hu Az intézmény felügyeleti szerve: A Magyarországi Református Egyház fokozatos egyházmegyei-, egyházkerületi- és zsinati iskolaügyi szervei, valamint a helyi önkormányzat. Az intézmény gazdálkodási jogköre: Az illetékes egyházi hatóságok által jóváhagyott költségvetés alapján, önállóan gazdálkodó intézmény. Az alapító okirat kelte: 2000. december 12. módosítva: 2008. június 27. Mőködési engedély száma és kelte: XV – 48901/2008 2008. szeptember 25.
4
Az óvodai csoportok száma: 4 Az óvoda vezetıje: Takaró Monika A program benyújtója: Az óvoda vezetıje és nevelı testülete. Az óvoda munkarendje: Az óvodai nevelési év szeptember 01- tıl a következı év augusztus 31-ig tart. Az óvoda a Fenntartóval egyeztetett idıpontokban tart zárva, melyrıl a szülık két hónappal elıbb értesítést kapnak. Nyári idıszakban az óvoda 5 hétig tart zárva. Az óvoda nyitva tartása: 0700 - 1730 - ig. 0700 - 0730 - ig reggeli ügyelet, az ügyeletes óvónıvel. 0730 - 1400- ig dolgozik a délelıttös óvónı. 1030 - 1700- ig dolgozik a délutános óvónı. 1700 - 1730- ig ügyelet, ügyeletes óvónıvel. Az óvónık és a dajkák váltott mőszakban végzik el feladataikat. Gazdálkodása Intézményünk önállóan gazdálkodó egység. Nevelési és oktatási feladatainkat kezdetben a Fenntartó Gyülekezet saját anyagi forrásaiból fedeztük. Késıbb az állami normatíva, az egyházi kiegészítı támogatás, valamint a XI. kerület Újbuda Önkormányzattal megkötött Közoktatási megállapodásban rögzített feltételek alapján elkészített éves költségvetésbıl gazdálkodunk. A Budapest-Kelenföldi Református Egyházközség Alapítványára érkezı támogatásokkal szükség szerinti mértékben egészítjük ki a forrásainkat. Ezen kívül a különbözı pályázatokon meghatározott célokra elnyert összegekbıl fejlesztjük és bıvítjük a tárgyi környezetünket, eszközállományunkat.
5
1. Helyzetkép
1. 1. Óvodánk személyi feltétele Óvoda dolgozói Óvodapedagógus Dajka Óvodatitkár félállású Karbantartó félállásban
9 fı 5 fı 1 fı 2 fı
Összlétszám:
17 fı
Óvodapedagógusaink kiválasztásánál fontos szempont, hogy hitét gyakorló keresztyén ember legyen, aki hitelesen tudja közvetíteni cselekedeteivel, munkájával a keresztyén értékrendet. Szakmai munkánkat rendszeres nevelıtestületi és szakmai-munkaközösségi megbeszélésekkel, továbbképzéseken való részvétellel, újonnan megjelent szakirodalom beszerzésével kívánjuk színvonalasan végezni és fejleszteni. Fontosnak tartjuk, hogy a változó társadalmi környezethez rugalmasan tudjunk igazodni, fejlesztve ismereteinket és tudásunkat a technikai újításait is alkalmazva. Ennek kontrollja az Ige mérlege. Szükségesnek tartjuk, hogy a csoportokban együttmunkálkodó óvodapedagógusok szakmai téren, valamint személyiségükben is úgy tudjanak együtt dolgozni, hogy az a gyermekek javát szolgálja. Az óvodai nevelés eredményességét segíti az óvónı és a dajka közös együttmőködése. Ennek érdekében a feladatok megbeszélése, a segítség formájának áttekintése, egyeztetése feltétlenül szükséges. A gyermekek elıtt példa értékő a felnıttek egymás közötti kapcsolata, beszéde, hangneme bármely munkaterületen is dolgoznak. „Egymást különbnek tartván magatoknál” ige alapján mindenki a maga feladatát szeretetben végzi a közösség javára.
1.2.
Óvodánk tárgyi feltételei
Óvodánk tárgyi feltételeinek elıteremtésekor szem elıtt tartottuk az Alapprogramban elıírtakat és a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendeletet. -
a gyermekek számára a biztonságos, kényelmes környezet biztosítását. az egészségvédelem, mozgásigény, játékigény kielégítését. az óvodai dolgozók biztonságos, jó légkört eredményezı munkakörülményeinek biztosítását. 6
2. Óvodai nevelésünk alapelvei 2. 1. Küldetésünk Óvodánk boldog kiegyensúlyozott gyermeket kíván nevelni, úgy hogy figyelembe veszi az eltérı fejlettségő gyermekek eltérı igényeit. Nevelıi munkánkban az állandó megújulásra törekszünk, teret adva a különbözı innovatív pedagógiai törekvéseknek. Nagy gondot fordítunk a gyermek és a családja megismerésére. Valljuk: „csak a megismert gyermek nevelhetı ”. Elsısorban a református családok számára kívánunk segítı kezet nyújtani gyermekeik neveléséhez. Nem zárkózunk el azonban azoktól a családoktól sem, akik elfogadják értékeinket és nevelési elképzeléseinket. Keresztény pedagógiánk súlypontja, a szeretetre való képesség kialakítása valamint továbbfejlesztése és azok helyes kifejezési formáinak megtanítása: -
értelmes rendre nevelés (Isten rendet teremtett a világban) önuralomra nevelés (olyan attitőd, mely során a gyermek tiszteletben tartja a másik ember személyiségét és a környezetét) személyes hitre nevelés.
Feladataink: -
Megtanítani, hogy Isten milyennek látja az embert, azon belül is a 3-7-8 éves korosztályú gyermeket. A gyermekek mozgáskultúráját fejleszteni (tartásjavító torna, néptánc, ovi-foci). Szociálisan, mentálisan, fizikálisan felkészíteni gyermekeinket az iskolai életmódra.
2. 2. Gyermekképünk „Mindennek rendelt ideje van…” (Prédikátor 3, 1)
Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó szemlélető. Szem elıtt tartjuk a gyermeki személyiség kibontakoztatását és az egyenlı hozzáférés lehetıségének biztosítását. Valljuk, hogy a gyermekkor Isten rendelése. Gyermekeink: -
tudják, hogy İk Isten egyszeri és megismételhetetlen teremtményei, szociális képességeik nyilvánuljanak meg kapcsolataikban, a családban, közösségekben, baráti körben, álljanak helyt fizikailag, érzelmileg, lelkileg és értelmileg a feladataikban, tudjanak és merjenek dönteni, legyenek nyitottak a teremtett világ dolgai felé.
7
2. 3. Óvodaképünk Az 1993. évi Közoktatási tv. lehetıvé tette, hogy azok a szülık, akik a gyermekeiket vallási és világnézeti meggyızıdésük alapján hitben kívánják nevelni, erre lehetıséget kapjanak az óvodai nevelés során is. Mőködjenek olyan óvodák, melynek programjába a keresztyén szellemben való nevelés kulcsfontosságú szerepet tölt be. A Magyar Református Egyház engedélyével és a Református Pedagógiai Intézet segítségével, az óvodák munkájának koordinálásával, az egyházközségek fenntartása alatt létrejöhettek ilyen intézmények. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában és a Református Óvodák keretprogramjában foglaltakkal összhangban, a helyi nevelési programunk elkészítésénél a keresztyén világkép kialakítását, a keresztyén erkölcs megalapozását, s Bibliai integrációt tartjuk szem elıtt. A hitéleti nevelés és az a tény, hogy az egész napot áthatja ez a légkör, a gyermekek pozitív személyiségének kialakítását segítik elı. A közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézményként kívánja kiegészíteni a családi nevelést, biztosítani a gyermeki személyiség védelmét, nevelését, fejlesztését és a gyermeki szükséglet kielégítését. Figyelembe véve és tiszteletben tartva az életkori sajátosságokat, a gyermek mind teljesebb, egyéni képességeinek kibontakoztatását. A nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseket a gyermekek személyiségéhez igazítjuk. Pedagógiai tevékenységrendszerünkkel és tárgyi környezetünkkel segítjük a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítását. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelésében biztosítjuk az önazonosság megırzését a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetıségét. Biztosítjuk a gyermek számára a nyugodt, békességes, szeretetteljes légkört, ahol a Krisztusi példa áll elıttünk. A gyermek személyiségéhez, a legfıbb tevékenységén a – játékon – keresztül kívánunk eljutni és átadni neki mindazt a személyiségformáló mőveltségtartalmat, amely az egészséges fejlıdéséhez szükséges.
2. 4. Legfontosabb alapelveink A református nevelés világnézeti alapja a Szentírás és az abból táplálkozó hitvallásunk. Gyermekeinkben szeretettel, szakértelemmel (életkoruknak megfelelı módon) kívánjuk elültetni az „Ige magot”, mely igazán értékes emberré, személyiséggé formálja İket. Valljuk: hitre segíteni İket, egyet jelent az életre segítéssel. Keresztyén nevelésünk célja a harmonikusan fejlıdı személyiség kialakítása, valamint a keresztyén értékrend átadása, mely elsısorban a gyermek lelki életére irányul, de átszövi az általános nevelési feladatokat és a közösségi nevelést is.
8
Azok a gyermekek, akik keresztyén családban születtek, a szülık hite és döntése alapján váltak az egyház tagjává. Gyermekeinket szeretnénk elindítani azon az úton, ahol az evangélium megismerése által életük egy bizonyos pontján Jézus Krisztus követıjévé válnak. A nevelést teljesen átvenni a családoktól nem lehet, de velük együtt, a közös célra tekintve, óvodánk és a család betöltheti a feladatát. Nem minden szülı tudja felvállalni otthon a keresztyén hitben való nevelést, ezért az evangélium hirdetésének elsı lépcsıfoka óvodánk lehet. A 3-7-8 éves korú gyermekeknek egyénenként változó testi és lelki szükségleteik vannak, ezért a differenciált személyiségfejlesztés nevelésünk alapvetı kritériuma. A társas együttélés és a közös tevékenységek megkívánják a következı magatartásformák hangsúlyos megalapozását: -
önfegyelem, másokat toleráló magatartás, segítıkészség, együttérzés, ıszinteség, az egyéni szükségletek érvényesítését szolgáló megegyezések mikéntje és formái.
3. Az óvodánk nevelési céljai -
Bontakozzék ki a környezetükbe jól eligazodó, sokoldalú, boldog, harmonikus személyiség.
-
Alakuljon ki bennük helyes önértékelés, értékrend.
-
A gyermekek a világot, mint a teremtı Isten csodálatos mővét ismerjék meg.
-
Alakuljon ki a gyermekekben a természet iránti pozitív érzelmi kötıdés.
-
Egyéni komplex képességfejlesztéssel, alkalmassá váljanak az iskolai életre.
-
A megismert bibliai családmodell értékként épüljön be az életükbe.
-
Találjanak rá az útra, mely az Úr Jézushoz vezet.
-
Szeretetre nevelés, mely az önuralomra -, szolgálatkészségre – és személyes hitre nevelésben valósul meg.
4. Beszoktatási rendszerünk Óvodánkba sajátos beszoktatási program mőködik. Mely szerint a beszoktatást olyan folyamatnak tekintjük, melyben egy már mőködı rendszer (óvoda) más rendszerekkel kapcsolatba kerülve (szülık, család) megújulva és kibıvülve folytatja tevékenységét. 9
A beszoktatási idı alatt a rendszer minden résztvevıjének együtt kell mőködnie a sikerhez. A rendszer elemei: -
oktatási környezet (minisztériumi elvárások) óvoda munkatársai gyerekek szülık szakértık.
Az óvodába kerülés az elsı komolyabb szeparáció (elszakadás) a családtól. Az elválás egyaránt megviseli a szülıket, a testvéreket és az óvodába kerülı gyermeket. A gyermek általában a következıt érzi: félelem, bizonytalanság, magány, szorongás. Beszoktatásunk alapelve a fokozatosság elve. A beszoktatás megkönnyítése érdekében javasoljuk a következı elıkészítı munkát: -
beszélgetés arról, hogy mi történik egy óvodában, kik lesznek ott, hol van az óvoda
-
csak pozitív hangsúllyal kerüljön elı az óvodáztatás, soha ne fenyegetıleg
-
próbálják a gyermekek bioritmusát az óvodai napirendhez igazítani
-
augusztusban, az elıre megadott napokon, használják ki az óvodai játszóterezés lehetıségét, töltsék az udvaron a délelıttöt
-
lehetıleg kerüljék nyáron a nagyobb változásokat (költözés)
-
a nyári szülıi értekezleten válasszák ki a gyermekük jelét, rajzolják, varrják fel az óvodai ruhákra, cipıkre
-
egyeztessenek idıpontot az óvónıkkel családlátogatásra, melyet a nevelési év megkezdése elıtt megszervezünk
-
elıre egyeztetett idıpontban érkezzenek meg szeptember 1-én, amikor az óvónık egyénenként fogadnak minden kiscsoportost és kísérıjét
-
legyen határozott de megértı gyermekével, ha tiltakozik az óvoda ellen
-
soha ne hagyja az óvodában búcsú nélkül a gyermekét!
-
tartsa meg ígéretét, hogy mikor jön a gyermekért
-
számítsanak rá, hogy az elsı héten nincs az óvodában bent alvás, az altatás a 2. héttıl kezdıdik
-
kérje ki az óvónık véleményét és kérjen tájékoztatás gyermekérıl
A beszoktatás idıszakát november végéig tőzzük ki. 10
Sikeresnek tekinthetı az a folyamat, melyben a rendszer szereplıi a lehetı legjobban együttmőködnek és ennek eredményeképpen: -
a beszoktatási folyamat végén a felek megismerik és elfogadják, reményeink szerint megszeretik egymást
-
a gyerekek és szüleik beilleszkednek az óvodai rendbe, elfogadják a közösen megbeszélt szabályokat
-
az óvoda dolgozói elfogadják a gyermekeket (és képességeikkel, érzelmeikkel és nehézségeikkel együtt
-
szabad az információ áramlás a felek között
-
az esetlegesen felmerülı problémák felszínre kerülnek és konstruktív megoldás születik a cél érdekében
-
kialakul – rögzül a napirend, a Házirend rutinszerően mőködik
-
a rendszer megújulásra és önreflexióra képes
-
a felek elégedettek
szüleiket),
egyéni
5. Általános feladataink 5. 1. Az egészséges életmód alakítása „Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, a melyet Istentıl nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?” (1Kor 6,19)
A feladat megvalósításánál abból kell kiindulnunk, hogy Isten minden létezınek Istene és mindenkor gondja van teremtményeire. İrzı szeretete biztosít arról, hogy minden ránk bízott gyermek fejleszthetı, erısíthetı. Az egészséges életvitel igényének kialakítása a fizikai állapot védelme, edzése az óvodai nevelés egyik alapvetı tevékenysége, amely segíti a gyermek szükségleteinek kielégítését. Elısegíti növekedését, fejlıdését. Ezek mellett hozzájárul egészségének megırzéséhez, jó közérzetéhez és megteremti a nevelési hatások érvényesülésének feltételeit. A gyermek megismerése nélkülözhetetlen. Az óvónı az ismerkedés folyamatát a gyermekrıl készített anamnézissel indítja el. Fontos, hogy ismerje igényeiket, egyéni jelzéseiket, otthonról hozott szokásaikat. Az óvodapedagógus feladatai: -
folyamatosan figyelje a gyermek fejlıdését mind testileg, mind lelkileg és mőködjön együtt a megfelelı szakemberekkel (védınıvel, gyerekorvossal, pszichológussal) 11
-
ismerje meg a családbeli szokásokat, tapintatosan változtasson a helytelen gyakorlatokon,
-
a gyermek számára elérhetı magasságban biztosítson lehetıséget a víz ivására,
-
segítse és teremtse meg az önállósodáshoz vezetı utat,
-
egészségkárosító hatásokra hívja fel a figyelmet,
-
gondozási feladatok sorrendiségét türelemmel gyakoroltassa,
-
a tevékenységek gyakorlásának pontos menetét a csoportban dolgozó dajkák bevonásával végezze a rögzülés érdekében,
-
az egészséges életmód megalapozása érdekében szervezze meg a gyermekek napirendjét.
A gondozás alapja az óvónı és a kisgyermek közötti meghitt viszony, természetes testközelség. A gyermekek fokozatosan válnak képessé szükségleteik önálló kielégítésére, ezért az óvodába lépéskor az önkiszolgálásban fejlettségi fokuknak megfelelıen, eltérı ütemben fejlıdhetnek. Az önálló étkezés, testápolás, öltözködés szervezettségét az óvodába lépéstıl biztosítja az óvónı. Azért, hogy a gyermekek megismerjék a szokásokat, az önkiszolgálás bizonyos fázisait, a beszoktatásnál óvónı-dajka minden gyermekkel együtt végzi a teendıket. Az öltözködésnél az önállóságra nevelés fokozatosságát szem elıtt tartva, az óvónı segítse elı a főzés, kötés, gombolás és cipzárhúzás gyakorlását és tanulását. A táplálkozás a növekedés és fejlıdés egyik legfontosabb feltétele, melynek során nemcsak az energiát pótolják, hanem a testépítéshez is nélkülözhetetlen. Az óvónı ismerje meg az egyes gyermekek étkezési szokásait. Az eddig ismeretlen ételféleségeket ismertesse meg a gyermekekkel. Majd nagy tapintattal szoktassa ıket a kívánt táplálkozási követelményekhez. Igényessége terjedjen ki az esztétikus terítésre. A gyermekek ismerjék meg és sajátítsák el a kultúrált étkezés szokásait. Egyéni kép szerint tanulják meg az evıeszközök helyes használatát. Váljon természetessé az étkezés elıtti és utáni hálaadó imádság. A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. Törekednünk kell a családi és óvodai gondozás, szokások összehangolására, a gyermekkel való bensıséges kapcsolat kialakítására, hogy az óvónıi modell személyes értékővé váljék. Megteremtjük a hajápoláshoz, fogmosáshoz, a WC használatához a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan és kellı intimitással végezhessék ezeket a tevékenységeket. 12
A mozgás nemcsak a gyermek szervezetére, hanem az egész személyiségének fejlıdésére pozitív hatással van, ami nem korlátozódik a foglalkozásokra, hanem az egész napi tevékenységéhez szervesen illeszkedik. Fejleszti az általános testi képességeket, a téri tájékozódást, a testséma kialakulását, elısegíti a koordinált mozgást, valamint a prevenciónak is eszköze. A mindennapos szabad mozgás során – teremben és udvaron egyaránt – egyénileg gyakorolhatják a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket. E mellett fontos a mindennapos frissítı testnevelés, a finommotorikát fejlesztı játékok, a testtartást javító és egyéb prevenciós játékok. Továbbá a légzéstechnika, a mindennapi levegızés (télen is), séták, kirándulások szervezése. A pihenés, az alvás nagy jelentıségő ebben a korban, ezért a helyes életritmus kialakítása elsı pillanattól kezdve elengedhetetlen. Ezt az óvónı egyrészt a rugalmas napirenddel, másrészt egy adott intervallumban ismétlıdı tevékenységek sorozatával alakíthatja ki. Feltételeit a rendszeres szellıztetéssel teremtse meg. 5.1.1. Egészségvédelem: a gyermek testi épségének védelme A gondozási, a testi nevelés és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelı ellátása elısegíti a gyermekek egészségének megóvását: -
hangsúlyos a környezet tisztántartása, portalanítás, fertıtlenítés, idıjárásnak megfelelı réteges öltözködés, folyamatos levegıcsere, minél több zöld növény ápolása, párásítás;
-
a napközben megbetegedett gyermeket az óvónı elkülönítve gondozza, amíg a szülei az értesítés alapján meg nem érkeznek. Ezek a gyermekek fokozottabb gondozást, türelmet és figyelmet igényelnek. A személyes higiénia betartása – külön törölközı, pohár, féső, ágynemő, ruha stb. használata elengedhetetlen;
-
figyelünk a különleges betegségekre (reflux, asztma, cöliákia, bırallergia, stb.).
Az óvodapedagógus feladatai: -
kísérje figyelemmel a gyermekek egészségi állapotát,
-
tájékoztassa a szülıket az esetleges változásokról,
-
jelezze az óvoda orvosának, védınıjének,
-
segítse a rendszeres (évente egyszeri) szőrések zökkenımentes lebonyolítását (látás, hallás, ortopédiai, fogászati stb.),
-
folyamatosan kísérje figyelemmel a gyermekek tevékenységét,
-
a balesetek megelızése érdekében jelezze az eszközök, használati tárgyak meghibásodását,
-
alakítsa ki a gyermekekben saját testi épségük megırzését, társaik testi épségének védelmét. 13
5.1.2. A gyermekek fejlıdéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása Az óvodai környezet feltételei nagymértékben befolyásolják a gondozás hatékonyságát, a gyermekek egészséges életmódjának szintjén. Nélkülözhetetlen az egészségügyi elıírásoknak megfelelı, nyugalmat árasztó, a gyermekek számára biztonságos, esztétikus környezet. A gyermekek testmagasságához illı asztalok és székek, megfelelı mérető ágyak. Az óvoda udvarának kialakítása a gyermekek tevékenységének sokféleségét szolgálják. Az öltözık berendezése, világítása, főtése a gyermekek kényelmes öltözésétvetkızését biztosítja, külön ruha-cipıtartó polccal. A csoportszoba több funkciót tölt be: játék, különbözı tevékenységek, étkezés, alvás, pihenés, minden itt történik. Így naponta többször szükség van levegıcserére és főtési idényben a folyamatos párologtatásra. Minden csoportban van mesesarok, ahol lehetıség nyílik a napi mesélésre, dramatizálásra és meghitt beszélgetésekre. A kuckók, sarkok létrehozása szintén az intimitást, az egyéni tevékenységeket szolgálják. A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végére: -
önállóan mosakodnak, törölköznek, figyelmeztetés nélkül szükség szerint tisztálkodnak,
-
belsı igényükké válik a fogmosás és a fogápolási eszközök tisztántartása,
-
hajukat rendben tartják,
-
teljes önállósággal végzik az önkiszolgálást, s ezt természetes teendıként látják el,
-
tudnak helyesen teríteni, a naposi feladatokat ellátni,
-
étkezéskor eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, annak megfelelıen merítenek-öntenek,
-
evıeszközöket megfelelıen használják, gyakorolják a kulturált étkezés szabályait,
-
önállóan öltöznek-vetkıznek, cipıjüket befőzik-bekötik, becsatolják, ruhájukat ki-be gombolják, cipzározzák,
-
tudják a zsebkendıt helyesen használni,
-
ruhájukat, ágynemőjüket hajtogatva teszik helyre,
-
maguk és környezetük rendjére ügyelnek, a körülöttük lévı rendetlenséget belsı igény alapján megszüntetik.
14
5. 2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció folyamata Az óvodás korú gyermek jellemzı sajátossága, hogy magatartása érzelmektıl vezérelt. Ezért alapvetı feladat a kiegyensúlyozott, szeretetteljes, biztonságot nyújtó légkör és az otthonos körülmények megteremtése. A tárgyi feltételeken túl óriási felelıssége van az óvodapedagógusnak, hiszen az ı példáján keresztül tanulják meg a gyermekek a társas viselkedés normáit. Keresztyén óvodában az óvónı hite, elhivatottsága semmivel nem pótolható érték. Az óvónı/ dajka/ karbantartó/ óvodatitkár/vezetı óvónı – gyermek kapcsolatában ki kell alakítani a pozitív attitődöt a szereteten és kötıdésen alapuló együttmőködést. E szoros érzelmi kapcsolat a beszoktatással kezdıdik. Ennek nélkülözhetetlen eleme az empátiakészség, valamint a pozitív élmények. Kiemelten kezeljük: - az együtt ünneplést, születésnapokat, - jeles napokat, - közös készülıdéseket. A gyermek-gyermek kapcsolat során alakul ki az alkalmazkodás, a társas kapcsolat erkölcsi normái, az érzelmi alapokon létrejövı kooperáció és kommunikáció. Az életkori sajátosságokat tükrözı társas együttélés és az „én - kép” alakulása folyamatos fejlıdésen megy keresztül: -
mások akaratának tudomásul vétele
-
konfliktushelyzetek kivédése, megoldása
-
a csoportban kialakult helyzet reális felmérése.
A gyermekek érzelemvilágát 3 fı szintéren fejleszthetjük: a.)
szociális érzelmek (együttérzés, bizalom, segítıkészség, bánat, örömszerzés )
b.)
esztétikai érzelmek (szép iránti fogékonyság, a mővészeti élmény befogadására való igény és képesség fejlesztése)
c.)
erkölcsi érzelmek (igazságosság, lelkiismeretesség, ıszinteség, felelısség, igazmondás)
Mindezek megvalósításához elengedhetetlen a jól kidolgozott napirend, szokás és szabályrendszer kialakítása. Az értelmes fegyelem, a közösségben megélt örömök és a csoportban szerzett élmények gördülékennyé teszik a napot. Az interakciók (párbeszéd, játék) közben a gyermek „én - képe” erısödik, szocializációjuk nagymértékben pozitívan változik. Fontos, hogy a gyermekek tudják milyen magatartást várunk el tılük az adott helyzetben. 15
Ismerniük kell, hogy mi a helyes és mi a helytelen. Ennek eldöntésében zsinórmértékünk a Szentírás. A szocializáció eredménye a gyermek magatartásában az egyezkedés, a meggyızıdés, megegyezésre való törekvés. A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végére: -
a gyermek szabadon, gátlásoktól mentesen, biztonságosan gyakorolja a társas együttélés szabályait,
-
kapcsolataikban (felnıtt-gyermek, gyermek-gyermek) váljanak kooperációra alkalmassá,
-
tudjanak a jó és rossz között különbséget tenni, ennek mércéje legyen a megismert Bibliai történetekben rejlı értékek,
-
ismerjék szőkebb és tágabb környezetüket, amely a szülıföldhöz való kötıdés alapja,
-
legyenek képesek megoldani a konfliktushelyzeteket,
-
érzékeljék az alá-fölérendeltségi viszonyokat, tudják azokat elfogadni is,
-
igyekezzenek legyızni az elıttük álló akadályokat,
-
érzelmileg álljanak készen egy új közösségi forma elvárásainak teljesítésére.
5. 3.
Az anyanyelvi, értelmi nevelés megvalósulása
A nevelés e területe szorosan átszövi a gyermek egész óvodai tevékenységét. Az óvodába lépéstıl kezdve építünk a gyermek természetes kíváncsiságára, érdeklıdésére. Emellett segítjük a tanulási vágyának kialakulását. Az óvónıknek gondoskodniuk kell a változatos tevékenységrıl, mely során a gyermek pozitív érzelmi hatás alá kerül és ez motiválja a cselekvés ismétlésére is. Fontosak a meghitt beszélgetések, amelyek erısítik a gyermek aktív kommunikációját. Segítsük elı, hogy érzelmeiket, érzéseiket és gondolataikat szóval, mozgással illetve vizuális eszközökkel kifejezhessék. Amennyiben a tevékenységi vágy fennáll, úgy elindul a tanulási folyamat. A mindennapos tevékenységek sorozatán keresztül egyénileg, a gyermek fejlettségének függvényében fejlesztjük kognitív képességeit. Ennek elısegítése érdekében szükséges: -
játékos helyzetek, tanulási alkalmak teremtése, amelyek fejlettségi szintjüknek megfelelıen kötik le a gyermekek érdeklıdését, aktív szellemi energiáját,
-
Szükséges a modell értékő beszélı környezet megteremtése, az anyanyelv helyes közvetítésével. Valamint a magyar nyelv megbecsülése, megszerettetése és a gyermek beszédkedvének felkeltése.
-
olyan élményszerzési lehetıség, amelyben a gyermekek: látással, tapintással, hallással, érzelmekkel és fordulatokkal, verbális és nonverbális módon elsı 16
kézbıl szerezhetnek tapasztalatokat, s így válik a tanulás élménnyé, teljes személyiséget aktivizáló folyamattá, -
olyan attitődök, motiváció és természetes tudás kialakítása, amelyek képessé teszik a gyermeket váratlan vagy komplex élethelyzetek megoldására és egyre több örömöt, lelnek a kihívások legyızésében, az önfejlesztı tanulásban,
-
hogy az ismeretek ne egymástól elszigetelten jelenjenek meg, mivel a gyermek világlátása komplex,
-
idıt és lehetıséget teremteni az együttmőködésre, próbálkozásra, gyakorlásra, tévedésre, és az elhibázott dolgok újrakezdésére!
Keresztyén nevelésünk szellemisége, mint ahogy az értelem fejlesztése, az óvoda egész napját áthatja. Ez nem oldható meg egy héten egyszer a Bibliából vett történetek elmondásával. A játékszituációban jelentkezı helyzeteket, a természeti jelenségek észrevetetését, az étkezéshez és a lefekvéshez kapcsolódó imát, a hiányzó gyermekért való könyörgést, a szülık várását éppen úgy át kell hogy hassa. A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végére: -
legyen önálló gondolata és tudjon dönteni különbözı helyzetekben,
-
ismerje fel a problémákat, kreatív módon oldja is meg,
-
aktívan vegyen részt a különbözı tevékenységekben,
-
a szerzett ismereteket legyen képes megfelelı formában rendszerezni, gyakorlatban alkalmazni és közölni azokat,
-
a hibákat vegye észre, rávezetéssel vagy önállóan tudja azokat kijavítani;
-
rendelkezzen megfelelı pozitív „én - képpel”;
-
ismerje a Bibliai történeteket, azok tanulságait.
5. 4. Hitéleti nevelés „ A hit hallásból van, a hallás Isten Igéje által.” (Róma 10, 17)
A történetek elmondásának célja ebben az életkorban alapvetıen nem az ismeretek elsajátítása, hanem a mindenható Isten szeretetének, kegyelmének és jóságának megéreztetése. Az óvodáskor az a legfogékonyabb idıszak, amikor egy egész életre meghatározó lehet Isten közelségének élménye. Az óvodai hittanoktatás távlati célja: -
A gyermekek hitre juttatása és Jézus Krisztus melletti, korának megfelelı, döntéséhez való segítése.
-
Majdan hívı református gyülekezeti tagokká nevelés. 17
Az óvodapedagógus feladatai: „Elmenvén széles evilágra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek.” (Márk 16, 15)
-
alakítson ki a gyermekekben olyan Isten- képet, aki szeret, aki gondoskodik rólunk, s mint egy védıernyı alatt megıriz minket minden körülmények között, akinek minden döntése a javunkat szolgálja. Legnagyobb ajándéka számunkra fia Jézus Krisztus, aki meghallgat, aki mindig velünk van, és úgy fogad el amint vagyunk,
-
támaszkodjon a spontán gyermeki érdeklıdésre,
-
plántáljon el keresztyén erkölcsi tartalmakat pl.: személyválogatás nélküli szeretet, megbocsátás, önzetlenség, türelem, segítıkészség, ragaszkodás,
-
törekedjen arra, hogy a bibliai történetek tartalmi, formai felépítése illeszkedjék az óvodáskorú gyermek alapvetı tevékenységi formáihoz (játék, munka, tanulás),
-
vegye figyelembe a történetek kiválasztásánál a gyermekek életkorát, fejlettségi szintjét, csoportja aktuális problémáit, eredményeit és az ünnepek aktualitását,
-
adjon lehetıséget arra, hogy a történeteket dramatizálhassák és rajzaikban, vizuális tevékenységükben, játékaikban élményeiket újra átélhessék,
-
nevelımunkájában a keresztyén tanítás terjedjen ki az érzelmi-, értelmi- és közösségi életre,
-
az imádságok elfogadó légkörében éreztesse meg Isten jelenlétét, közelségét,
-
az énekekkel a bibliai tanítás elmélyülését valamint esztétikai élmények erısödését szolgálja.
A történet kiválasztásának alapvetı kritériumai: -
a történet ne keltsen félelmet a gyermekekben, és ne tartalmazzon számukra feldolgozhatatlan tartalmakat és érzelmeket,
-
olyan történetek közül válasszunk, amelyek pozitív érzelmi töltettel rendelkeznek, amelyek a szeretı, gondoskodó Isten - képet erısítik meg. Mindig Isten gondoskodó szeretetét emeljük ki és soha ne hangsúlyozzuk a bőnt, a rosszat, hiszen a bibliai történetek elsısorban nem arról szólnak, hogy milyen az ember, hanem Isten kegyelmérıl és szeretetérıl,
-
az Ige valódi üzenetétıl ne térjünk el, ugyanakkor gyermekszerő legyen az elıadásmódunk. Fontos, hogy a bibliai történeteket különböztessük meg a meséktıl, ehhez hiteles történetmondás szükséges. Hiszen a történeteken keresztül, Isten üzen nekünk valamit. Mielıtt a gyermekek elé visszük a történetet, tanulmányozzuk az adott igeszakaszt, hogy nekünk ma mit üzen, és azután fogalmazzuk meg, hogy mit mondhat a gyermekeknek,
-
lehetıleg egy fı gondolat mellett döntsünk, és csak egy nézıpontból mondjuk el a történetet (így a gyermek azonosul az adott szereplıvel és beleéli magát a 18
helyzetébe). Ez azért is fontos, mert a gyermek még nem képes egyszerre több nézıpontot figyelembe venni. Minden történetnél meg kell keresnünk az Ige fı üzenetét. A fı üzenet keresésének 2 gyújtópontja van: -
Mi az Ige fı üzenete? (igeszerőség) A gyermekek számára mit üzen az Ige, itt és most? (gyermekszerőség)
Az Ige fı üzenete lesz a belsı cél, vagyis e köré csoportosítunk mindent. Ezt a gyermekeknek nem áruljuk el, de a történet végére ennek a fı célnak ki kell domborodnia. Ha több üzenet van, keressük ki azt, ami a leginkább gyermekszerő. Ügyeljünk arra, hogy mindig csak egy belsı célunk legyen. A belsı cél mindig: - igeszerő legyen, - valóságos és igaz legyen, - az adott történetben benne lévı saját üzenet legyen, - törvényt vagy evangéliumot hirdessünk. Óvodáskorban túlnyomórészt evangéliumot. Pl. Jézus mit tett érted? (evangélium) Neked mit kell tenned? (törvény). A történet elmondásának hat aranyszabálya: -
Igeszerően Egyszerően Feszülten Életteljesen Szemléletesen Gyermekszerően
(az Ige belsı szabályának megfelelıen) (egy nézıponttal) (drámaian, jelen idıben, érdekesen) (éljünk mi is és az alakok is) (lássa a gyermek azt amirıl szó van) (a gyermekek számára érthetı és befogadható módon)
Gyermekáhítatok, imádságra való nevelés A Bibliai történetekkel való ismerkedésen kívül a másik sarkalatos terület az imádság, vagyis a mindennapi áhítatok sora. Fı feladatunk, hogy a gyermeket megtanítsuk imádkozni (ez tulajdonképpen a szülık és a család feladata lenne, de sok esetben ez hiányzik), vagy továbbfejleszteni azt, amit a szülık elkezdtek. Az imádság az Istennel való kapcsolatfelvétel formája. A gyermek számára legyen természetese dolog, hogy ahogyan hozzánk beszélhetnek és elmondhatják kérésüket, vágyaikat, bajaikat stb. ugyanígy elmondhatják Mennyei Atyjuknak is, aki figyel rájuk. Az imádkozás formáját meg kell tanítanunk a gyermekeknek, mely szintén egy folyamat. Eleinte a kötött imádságokkal kezdjük (étkezések elıtti-, utáni imádságok, napkezdı és hálaadó imádságok, lefekvés elıtti ima stb.) 19
Az Úr imádságát: a „Mi Atyánk” - ot csak késıbb tanítjuk meg (a nagy csoport 2. félévében), részletekben és együtt értelmezve, hogy értsék is azt. Magyarázzuk meg a gyermekeknek, hogy Isten minden imát meghallgat, de nem mindig úgy hallgatja meg, ahogy mi szeretnénk, nem mindent teljesít. Saját szavainkkal elmondott egyszerő imáinkat adjuk nekik példaként, mintaként. A gyermekek érezzék meg, hogy az imának ereje van, hisz Istennek mindenre van hatalma. Saját példák elmondásával erre bátorítsuk ıket. Fokozatosan szoktassuk rá a gyermekeket, hogy ık is imádkozhatnak saját szavaikkal. Tanítsuk meg ıket, helyesen kérni és hálát adni, megköszönni mindazt amit az Úrtól kaptunk. Ismertessük fel, hogy mindennap van miért hálát adni, (egészségért, táplálékért, családunkért) és ezekre kerüljön sor a mindennapi áhítatok során. Tanuljunk meg együtt örvendezni a gyerekekkel az élet apró örömei felett, ehhez jó eszköz lehet a hálaadó, dicsıítı dalok éneklése. Az áhítatok jó alkalmat adnak arra is, hogy beszélgessen közösen az egész csoport, és az egyéni kívánságok, bánatok, örömök kiderülhessenek. Érezzék, hogy fontosak a számunkra és társaik számára is az ı problémáik. Legyen idınk meghallgatni ıket. Az imádságot soha ne erıszakoljuk ki, várjuk meg míg a szívükbıl fakad. Kezdetben azt is meg kell szokják, hogy az imádság szent dolog, olyankor ne figyeljenek másra, hiszen elcsendesedés és Istenre figyelı szív és fül kell hozzá. Akkor eredményes az áhítat, ha a gyermek megérzi, megsejti a menny légkörét. Kiscsoportban a bibliai történetek feldolgozása a karácsonyi történettel kezdıdik. Szeptembertıl november végéig az áhítat témája, jellege kissé különbözik a többi csoportétól. Az áhítat már a beszoktatás alatt szerves része a napunknak. Eleinte az egymás-, az óvoda-, a csoport megismerése az összetartozás élményének felismertetése a cél. Késıbb a gyermekek életében megjelenı konfliktusok kezelésének biblikus megoldásait is tanítjuk. Továbbá a bibliai történetek megértéséhez nélkülözhetetlen fogalmak, korabeli eszközök, tárgyak, szokások megismertetése a feladatunk. Késıbb a Bibliában található, életünkben nap mint nap elıforduló fogalmakról beszélgetünk, mint például: a szeretet, boldogság, szomorúság, barátság, együttérzés, ünneplés, meglepetés, várakozás, megbocsátás, elengedés stb. Az egyházi ünnepek alkalmával a bibliai történeteken keresztül beszélünk az ünnepi szokásokról, az ünneplés lényegérıl. A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére: -
a gyermekekben alakuljon ki a 3-7 éves gyermek szintjének megfelelı Istenkép,
-
tudják hogy a Biblia szent könyv, mely Isten Igéjét (tanácsait, útmutatását, parancsait) tartalmazza,
-
ismerjenek és szeressenek bibliai történeteket,
-
ismerjenek egyházi énekeket, tudják, hogy az ének Isten dicséretére történik, 20
-
tudják, hogy a templom Isten háza és annak megfelelıen kell ott viselkedni,
-
tudják, hogy ezt a világot Isten teremtette és minket is İ alkotott,
-
alakuljon ki bennük Jézus Krisztussal való kapcsolatteremtés igénye - az imádság,
-
jelenjen meg az életükben a keresztyén erkölcsi magatartás néhány jellemzıje.
6. A gyermekek tevékenység formái 6.1.
Játék
A játék a 3-7 éves gyermek legfontosabb és legfejlesztıbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A gyermek elemi pszichikus szükséglete, mindennapos, önkéntes, önmagáért való szabad, élményeken alapuló, személyiségét fejlesztı örömforrás. A gyermek több síkon így érzékeléssel, észleléssel, mozgással, emocionálisan és intellektuálisan tapasztalja meg az ıt körülvevı világot. A benyomásait személyiségén átszőrve, játékban spontán adja vissza. Eközben formálódik a gyermeki pszichikum valamennyi funkciója. Fejlıdik a gyermek megismerı képessége, kézügyessége, motorikuma, mozgása, testi erınléte, képzelı ereje, nyelvi kommunikációja. Megtanulja a társakhoz való alkalmazkodást, az érzelmi odafordulást, a közösségi élet alapformáit, gyakorolja a keresztyén erkölcs jellemzıit. Fejlıdik értelme, gondolkodása. Gazdagodik ismerete, tapasztalata, érdeklıdési köre, integrálja a külsı és belsı világot. Mindezek által az óvodai nevelésünk leghatékonyabb eszköze a játék. Így válik a játék kiemelt jelentıségő, tájékozódásukat, kreativitásukat fejlesztı és erısítı, élményt adó tevékenységgé. Az óvodapedagógus feladata a játék feltételeinek biztosítására: a.)
élményszerzési lehetıségek
b.)
többfajta játékhoz megfelelı hely
c.)
elegendı, zavartalan összefüggı játékidı,
d.)
a játék tartalmának megfelelı játékeszköz és játékszer,
e.)
biztonságot nyújtó, érzelmekben gazdag nevelı légkör biztosítása.
A játék feltételei: a) Élményszerzési lehetıség biztosítása. 1. A gyermek játékának tartalma mindig összefügg az általa átélt élményekkel, azok alkalmával szerzett tapasztalatokkal.
21
2. A megváltozott társadalmi viszonyok miatt a gyermekek családból hozott élményei erısen különböznek. Ezek az egyéni tapasztalatok az óvodában a közös játékban megelevenednek, új közös játék forrásává válnak. 3. A szeretetet, megértést, igazságosságot, alkalmazkodást, rendet, az átélt pozitív vagy negatív élményeket dolgozza fel a gyermek a játékában. 4. Az agresszió keltette feszültségoldás, a negatív élmények feldolgozása, az óvónıtıl kellı tapintatot igényel. Engedje ezek kijátszását, de úgy, hogy a többi gyermeknek védelmet nyújtson velük szemben. 5. Az óvodán kívül és belül közösen átélt élmények: séták, kirándulások, kulturális programok alkalmával is szerezzenek tapasztalatokat a gyerekek. Ezek majdan egyedi módon gazdagítják a játék tartalmát, kihatnak az óvodán kívüli játékéletre is. 6. A bibliai történetek megismerése során gyakran azonosulnak a szereplıkkel és átélik újra a „szeretet gyızelmét”. A keresztyén szellemiség kialakulásához szükséges az élményszerő átélés. b) Többfajta játékhoz megfelelı hely biztosítása Az óvodai játék színtere: a csoportszoba és az óvoda udvara. Az óvónı minden esetben sajátos körülményeket teremtsen a gyermekek életkorának és tevékenységének megfelelıen: a gyakorló játékokhoz (pl. mozgásos játék), a szimbolikus szerepjátékokhoz (dramatikus játék, bábozás), konstruáló és a szabályjátékokhoz létesítsen állandó, illetve ideiglenes játszóhelyet. Emellett a gyermekek önállóan, akár a bútorok mozgatásával is kialakíthassák a nekik megfelelı körülményeket. Fontos szempont, hogy egymást ne zavarják. A gyakorló játékokhoz bıvebb helyre, a szerepjátékokhoz több, kisebb zugra van szükség. Az építés, barkácsolás védett helyen legyen, hogy több napon át folytatódhasson és ne legyen balesetveszély forrása. A mese, a báb, a hangszer, a kellékes kosár helye elérhetı és tevékenységre ösztönzı legyen. Az udvaron biztosítjuk a nagymozgásos, labda-, énekes- és szerepjáték feltételeit, valamint az idıjárásnak megfelelıen a vizuális tevékenységet, az építést és konstruálást. Az óvónı segítse a gyermeket elképzeléseinek megvalósításában, a komplex játékok kibontakozásában és biztosítsa a szükséges feltételeket. c.) Elegendı, zavartalan, összefüggı játékidı biztosítása Az óvoda nyitvatartási idejében fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja a direkt és indirekt irányítás felelısségét. A kisebbek az étkezés, alvás, tisztálkodás, öltözés kivételével egész nap játszanak. A nagyobbak számára az elkezdett játéktevékenység több napon át tarthat, különösen akkor, ha az eszköz barkácsolással készül, vagy a játék még nem „futotta” ki magát.
22
Az óvónı támogassa a törekvéseket, hogy a játék gazdag, tartalmas, sokrétő és hosszantartó lehessen. Nyújtson lehetıséget egyaránt a motorikus és kommunikációs képességek fejlıdésére. Az udvari játékidı az idıjárásnak megfelelıen huzamos része a napirendünknek. A nevelési év folyamán amint lehet kimegyünk, a nyár folyamán kint töltjük az egész napot az óvoda kertjében - az ebéd és az alvás kivételével. A teraszt igyekszünk védetté tenni, hogy a kinti étkezésre, levegızésre esıben is lehetıség legyen. d.) A játék tartalmának megfelelı játékeszköz és játékrendszer biztosítása A jó játékeszköz motiválja a cselekvést, kibontakoztatja a fantáziát, a játék során életre kel, emóciókkal itatódik át és annak szerves részévé válik. A világ szimbolikus újrateremtésére ösztönöz. Minden gyermek számára az ı adott fejlettségi fokán gondoskodjunk a különféle játékhoz szükséges félkész- kész, cselekvésre inspiráló játékeszközrıl, játékszerrıl. Szükség van a környezetünkben és a természetben megtalálható kellékekre, melyek a gyermek szimbolizmusát, kreativitását, a környezetbıl vett élmények megelevenítését, érzelmi kötıdését teszik lehetıvé. A kisebb korosztály számára több, egyforma játékra van szükség. A szerepjáték eszközkészlete mellett gondoskodjunk a képességfejlesztı játékokról: bábozás, dramatizálás kellékeirıl is. A gyermekek sajátítsák el a játékeszközök megosztását, megszervezésének módját, közben átélik milyen nehéz megválni attól, s valóban köszönet jár annak, aki megteszi. Mindez a hálaadás érzését alakítja ki bennük. A társadalmi változások magukkal hozták a modern, sokszor értéktelen játékszereket, melyet egészítsünk ki természetes anyagból saját magunk és a gyermekekkel együtt készített eszközökkel. e) Biztonságot nyújtó, érzelmekben gazdag nevelıi légkör biztosítása A családban a szülı, az óvodában az óvónı a gyermek elsı igazi játszótársa. Olyan tulajdonságokkal rendelkezzék, ami által utánozható mintát ad a játékban a gyermek számára. Fogadja el és szeresse a gyermeket, mély empátiás készséggel, toleranciával, pedagógiai érzékenységgel, kritikai érzékkel, következetességgel és játékossággal bírjon. Derős, szeretetteljes, biztonságot nyújtó légkört alakítson ki. Kezdeményezze, segítse a játékot, ha elakad. Támogassa a gyermekek közötti baráti kapcsolatok alakulását. Építsen a gyermek képességeire. Tartsa tiszteletben a gyermeki játékot, s engedje, hogy a gyermekek szabadon szervezhessék a helyét, eszközét, társaikat önállóan választhassák meg. Nyugodt játék esetén hagyja, hogy a gyermekek szabadon tevékenykedjenek, ilyenkor a játék szemlélıje, követıje maradjon. A nyugodt játék feltétele a jól kialakított szokás szabályrendszer.
23
Az óvónı szituációérzékenységével figyeljen fel és reagáljon a gyermekek spontán szerzett élményeire, tapasztalatait építse be a további nevelési-tanulási feladatai közé. A játék és a matematika összefüggése A matematikai ismeretek megalapozásában, megszerettetésében nagy szerepe van a játéknak, a játékba való beépítésnek. A témakörök feldolgozásához társasjátékokat, szabályjátékokat alkalmazhatunk. Szükséges a játék során adódó lehetıségek kihasználása. Konstrukciós játék, építı játék:
válogatás, csoportosítás, tulajdonságok szerinti számlálás, sorakoztatás, párosítás, névutók, relációk gyakorlása.
Mozgásos játékok:
több – kevesebb számlálás sorakozás, soralkotás hosszabb- rövidebb, magasabb-alacsonyabb, gyorsabb-lassabb
Udvari játék:
térfogatmérés alatta-fölötte, magasabb-alacsonyabb
Szerepjáték:
kicsi-nagy, öreg - fiatal
Szabályjáték:
több-kevesebb kívül-belül, nyitott-zárt vonalak egyenes, görbe.
A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végére: -
társaik iránt pozitív megnyilvánulásaik alakulnak ki,
-
önállóan kezdeményeznek, vagy bekapcsolódnak a közös játéktevékenységekbe,
-
játékszabályokat felállítanak és betartanak, vagy bekapcsolódnak a közös játéktevékenységekbe,
-
erıfeszítéseket tesznek mozgásos ügyességet igénylı játékokban,
-
képesek végighallgatni, elfogadni társaik javaslatait is,
-
képesek lemondani egy-egy játékeszközrıl,
-
nyugodt tevékenységekhez önállóan megkeresik az eszközöket,
-
kedvezıtlen szerepeket is tudnak vállalni,
-
kudarcélményt elviselnek.
24
6.2.
Munka „És fogta az Úristen az embert és helyezte az Éden kertébe, hogy az mővelje és ırizze” (1 Mózes 2, 15)
A munka tevékenysége az óvodáskorú gyermek számára játékos jellegő, mégis a szükség motiválja. A játékkal és a cselekvı tanulással egybeesı munka és munkajellegő tevékenység a személyiségfejlesztés fontos eszköze. A környezet megismerésének, a munkavégzéshez szüksége attitődök, képességek és tulajdonságok (kitartás, céltudatosság, felelısség, fegyelem, önállóság) alakításának fontos eszköze. Célunk - a munkatevékenységek végzésével - a szolgáló élet alapjainak lerakása. A csoporttársakkal együtt és értük végzett munka során alakulnak a közösségi kapcsolatok, pozitív élmények átélésére ad lehetıséget, melyek újabb motivációként hatnak. Törekedjünk arra, hogy a gyermek számára önként – örömmel és szívesen végzett, aktív tevékenység legyen a munka, pozitív élményeken keresztül értse meg, hogy Istentıl kapjuk feladatunkat. Nem zárható ki azonban, hogy a gyermek tettei következményeként, nevelıi célzattal munkajellegő feladatot kapjon. Ez esetben is fontos az óvónıi példaadás, a megfelelı segítségnyújtás, irányítás. Az óvónı feladata: -
életkornak megfelelı feladatok adása,
-
biztosítsa a munka feltételeit, eszközeit,
-
tanítsa meg a gyermekeket a munka helyes menetére, a balesetveszély elkerülésére, a munkaeszközök helyes használatára; gyermekekkel való együttmőködésre,
-
segítse a feladattudat kialakulását,
-
segítse a gyermeket az önkiszolgálásban; (jártasság kialakulásában, munkafogások megtanulásában, egyre önállóbb munkavégzésben),
-
biztassa a gyermeket az alkalomszerő munkák vállalására,
-
nevelje a gyermeket a teremtett világ tiszteletére és a hozzá kapcsolódó feladatok elvégzésére, saját és mások elismerésére, megbecsülésére,
-
tanítsa meg a gyermeket a hálaadás szóban történı kifejezésére,
-
a néphagyományokhoz kötıdı ünnepekre való készülıdés során ismerkedjenek meg olyan munkatevékenységekkel, mint pl. mézeskalács sütés, tojás festés, termések győjtése stb.
-
az óvónı álljon mindig modellként a gyermek elıtt. Értékelése legyen mindig konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztı.
25
Munka jellegő tevékenységek az óvodánkban: Önkiszolgálás:
testápolás (egészségvédelem) étkezés (kulturált) öltözködés (rendezett külsı megjelenése)
Környezet rendjének megırzése:
rendrakás teremrendezés terem felsöprése
Alkalomszerő munkák:
kisebb megbízatások teljesítése
Naposi munka:
étkezéshez szükséges teendık elvégzése foglalkozáshoz szükséges eszközök elıkészítése
Egyéb: a környezet-, növény és állat gondozás: a csoportszobákban lévı növények, ápolása, a csoport kiskertjének gondozásában való segédkezés, udvarunk fáinak, bokrainak védelme, egész évben a madarak etetése és itatása, a madáretetık folyamatos élelemmel való feltöltése szelektív hulladék győjtése, ürítése A fejlıdés várható eredménye óvodáskor végére: -
a gyermekek végezzék el az önmagukkal kapcsolatos, önkiszolgáló feladatokat,
-
vállaljanak a társuk érdekében is munkatevékenységet, azt örömmel és önként tegyék,
-
teljesítsék a számukra adott feladatokat, ismerjék a munka menetét,
-
becsüljék meg a másik munkáját,
-
érezzék a környezet és az ember kölcsönhatását,
-
ismerjék a munkaeszközök helyes használatát.
6.3.
Tanulás „ A hit mellé ragasszatok tudományt” (II. Péter 1, 5)
Az óvodai tanulás elsıdleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitődök erısítése és a képességek fejlesztése. Az óvodás korú gyermeket természetes tevékenységi vágya utánzásra, cselekvésre ösztönzi. Eközben hasznos tapasztalatokra tesz szert, tanul, fejlıdik. A kíváncsiság, a felfedezés, a megtapasztalás élménye teszi érdeklıdıvé, nyitottá, probléma érzékennyé a gyermeket. A tanulási folyamat során a gyermekeknek lehetıségük van a próbálkozásra, tévedések utáni újrakezdésre, a hibák javítására 26
minden következmény nélkül. Így olyan attitődöket alakítunk, amelyek képessé teszik a gyermeket arra, hogy váratlan élethelyzetekkel megbirkózzanak és egyre több örömet leljenek az önfejlesztı tanulásban. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentıs részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlıdését támogatja. Nem szőkül le az ismeretszerzésre, hanem az egész nap folyamán adódó spontán helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulások, séták valamint az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban valósul meg. A tanulás feltétele a gyermek cselekvı aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalatszerzés-, felfedezés lehetıségének biztosítása. A gyermekkor az életnek az a szakasza, amikor a legnyitottabbak a gyermekek az ıket érı benyomásokra, s nyitva állnak az Isten dolgai iránt. A tanulás a gyermek világképének alakulását is befolyásolja, ezt felismerve ki kell használni a tanulásban rejlı összes lehetıséget. A tanulás formái: -
az óvónı által irányított megfigyelés, felfedezés;
-
spontán, játékos tapasztalatszerzés,
-
a gyermekek kérdéseire, válaszaira épülı ismeretszerzés,
-
modellkövetés,
-
cselekvéses tanulás,
-
gyakorlati probléma megoldások,
-
az óvoda által kezdeményezet kötelezı foglalkozások.
Az óvodapedagógusnak törekednie kell a komplexitásra, mert a gyermek a világot komplex módon ismeri meg és fogadja be. Lényeges, hogy az óvónı helyesen mérje fel a gyermek képességeit, és személyre szabottan fejlessze a gyermek érzékelését, észlelését, emlékezését, figyelmét, képzeletét és gondolkodását. Ezen kívül a beszéd fontos eleme a tanulási folyamatnak. A megfelelı kommunikáció serkenti a gondolkodást, a gondolkodás fejlıdésével eredményesebb lesz a tanulás. A 3-4 éves gyermekeknél elsısorban a cselekvések, bemutatások, spontán szerzett ismeretek, tevékenységek alapozzák meg az ismeretszerzést. Az 5-6-7 évesek már igénylik a pedagógus által irányított, megtervezett, magyarázatokkal, cselekedtetéssel, mélyebb összefüggések feltárásával szerzett ismeretek feldolgozását, a tanultak rögzítését. A kötött tanulásra szánható optimális idıkeret: Kiscsoport: Középsı csoport: Nagycsoport:
10 - 15 perc 20 - 25 perc 35 - 40 perc 27
Az óvodapedagógus feladatai: -
építsen a gyermekek elızetes ismeretire,
-
segítse a gyermekek ismereteinek megalapozását,
-
teremtsen tanulást támogató környezetet,
-
segítse a jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakulását és fejlesztését,
-
segítse a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak rendszerezését, bıvítését,
-
engedje a spontán, játékos tapasztalatszerzést,
-
irányítsa és szervezze a megfigyelést, tapasztalatszerzést,
-
segítse a cselekvı, szemléletes képi gondolkodás mellett az absztrakt gondolkozás kialakulását,
-
biztosítson a gyermek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességeihez igazodó tanulási kereteket és formákat,
-
tervezzen olyan feladatokat, melyek a gyermek lelki fejlıdését elısegítik,
-
személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakozását.
A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére: -
legyen képes a különbözı gondolkodási mőveletekre – következtetés, ítéletalkotás, összehasonlítás,
-
ismerje fel az egyszerőbb ok-okozati összefüggéseket,
-
tevékenység végzésekor legyen kreatív, keressen többféle megoldást,
-
szándékos figyelmét tudja irányítani, legyen tartós,
-
ismert feladatvégzésnél legyen önálló,
-
szókincse, beszéde legyen változatos, gondolatait érthetıen, mondatot alkotva legyen képes közölni.
6. 3. 1. A külsı világ tevékeny megismerése (természeti, társadalmi, tárgyi) Tevékenységünk célja: A közvetlen és tágabb környezet felfedezése, melynek során a gyermekek pozitív érzelmi viszonya kialakul a természeti, társadalmi, tárgyi világ értékei iránt. A környezet megismerése közben a gyermekek felfedezik, megszeretik Isten csodálatos teremtésének szépségeit. Megismerik a szülıföld, az ott élı emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, a keresztyén értékekkel egyezı néphagyományok és szokások, a családi- , a tárgyi kultúra értékeit, megtanulják ezek szeretetét, védelmét is.
28
A gyermekek minél több tapasztalatot szerezzenek (mozgásos, érzékszervi) az ıket körülvevı természeti és társadalmi környezetbıl életkoruknak megfelelı szinten. Biztonsággal igazodjanak el környezetükben, érezve azt a felelısséget, hogy a természet és a környezet megóvásában nekik is fontos feladatuk van. A természeti környezet megismertetése Az élı természet szépségének, esztétikumának, ökológiai összefüggésének megismertetése során szem elıtt kell tartani az óvodáskorú gyermek érzelmi dominanciáját. A megismerés folyamatában különösen az élményekre és a tapasztalatszerzésre építünk. A természetes környezetben való megfigyelés során felismerik, a teremtett világnak sokféle segítségre van szüksége a fennmaradáshoz. E közben megtapasztalják Isten tulajdonságait: teremtı Úr, bölcsen alkotó, gondviselı, szeretı Atya stb. A tapasztalatszerzés a valódi környezetükben történik: a csoportszobában, az óvoda kertjében, a szabad természetben. A növények, állatok életének megismerésekor ismereteket szerezhetnek: -
melyik fajnak milyen segítséget kell nyújtani a fennmaradáshoz az ıszi erdı varázsáról, termésekrıl, szüretelhetı gyümölcsökrıl esırıl, idıjárásról, hóban ugráló verébrıl a ragyogó színekben pompázó virágoskertrıl óvoda udvarán elıforduló állatokról házi - és állatkerti állatokról.
Megemlékezünk: az Állatok napjáról (október 4.), a Víz világnapjáról (március 22.) a Föld napjáról (ápr. 22.), a Madarak és Fák napjáról (május 10.). Megtanítjuk ıket szépnek látni, értékelni és megbecsülni a természetet. Ezáltal alakul viselkedéskultúrájuk és a természethez való viszonyuk. A kerti munka megkedveltetése is hozzátartozik mindennapi életünkhöz. Ezen tevékenységek közben is (ásás, gereblyézés, kapálás, magvetés, ültetés, locsolás) lehetıség nyílik a bıséges tapasztalatszerzésre. A természetvédelem, környezetvédelem hitünkbıl fakadó feladatunk. Globálisan gondolkodni – lokálisan cselekedni alapelv érvényesülését, és szokássá válását kisgyermekkorban kell elkezdeni. Társadalmi környezet megismertetése A gyermekhez legközelebb álló közösség a család. Isten szeretete abban is megmutatkozik, hogy nem kell egyedül élnünk, mert szülıket adott nekünk, akik gondoskodnak rólunk, szeretettel vesznek körül. A gyermekeknek segítünk abban, hogy a családi környezet zárt világából kikerülve, az óvodába, új környezetükbe beilleszkedhessenek. 29
Fontos tehát: -
hogy megismerjék, kötıdjenek, biztonságban mozogjanak az ıket körülvevı társadalmi környezetben,
-
a családról egészséges kép alakuljon ki bennük, tudatosodjon a családtagok
-
egymáshoz főzıdı viszonya, a gyermekek tiszteletadása szüleik felé,
-
ismerjék meg óvodájukat (különbözı helyiségeket és azok rendeltetését),
-
tudják csoporttársaik nevét, jelét, az óvodában dolgozó munkatársak nevét,
-
aktívan alakítsák környezetüket, érezve, hogy annak szépítése esztétikai hatással bír,
-
alakuljon ki bennük az érték féltése, megóvása,
-
ismerjék a viselkedés szabályait, a közösségi élet szabályait,
-
tudják a hét napjait, ismerjék a napszakokat és az évszakokat,
-
ismerjék a közlekedési alapszabályokat,
-
Alkalmazásuk során meglátogathatnak: autóbusz állomást (Etele vasútállomást (Kelenföldi pu. és/vagy Déli pu.), metróállomást (Kálvin tér),
-
A gyakorlatban érthetıvé válnak az e témákhoz kapcsolódó fogalmak (pl. teherszállító, személyszállító, tömegközlekedési eszköz stb.),
-
találkozzanak saját fejlıdésük jellemzıivel (növekedés, érés stb.).
-
ismerjék az ıket körülvevı környezeti világot és a szolgáltatásokat pl.:
út),
templomunkat, a lelkipásztor munkáját, orvosi rendelıt, a doktor munkáját, fodrászatot, péket, iskolát, bölcsödét, piacot, stb. A külsı világ tevékeny megismerése és a matematika A gyermek a környezet megismerése során gyakran találkozik matematikai jelenségekkel. A változások észlelése, továbbgondolása és befolyásolása elképzelhetetlen matematikai alapismeretek nélkül. Az óvodapedagógus feladata, hogy kihasználjon minden spontán lehetıséget a gyermek fejlesztésére: -
megfigyeltetésre, csoportosításra, halmazképzésre,
-
számlálásra, mennyiségi összefüggésekre,
-
irányok megkülönböztetésére, névutók használására,
-
hasonlításra, viszonyításra, logikus gondolkodásra,
-
térbeli formák érzékeltetésére.
30
Az óvodapedagógus irányításával szerzett ismeretek formáját minden esetben a gyermek érettsége és az adott téma határozza meg. Az óvodapedagógus feladatai: -
tanítsa meg a gyermeket rácsodálkozni a teremtett világ szépségeire,
-
minél több alkalmat biztosítson az élményszerő megtapasztalásra,
-
láttassa meg a gyerekekkel, hogy amit Isten teremtett az jó és szép,
-
ébressze fel a gyerekekben a feladattudatot,
-
biztosítson idıt, alkalmat, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalatés ismeretszerzésre,
-
biztosítsa a tartós, változatos, biztonságos tárgyakat, melyeket önállóan használhatnak,
-
a nyugalom érdekében fokozatosan segítse az óvatosságot igénylı cselekvések és tárgyak helyének szokásszintő, önálló megválasztását,
-
segítse elı a képességfejlesztést: a verbális kifejezıképesség fejlesztését és a problémamegoldó gondolkozást,
-
figyeljen a matematikai vonatkozásokra,
-
érzékszervek cselekvéssel való bekapcsolásával irányított ismeretszerzést, megtapasztalást nyújtson, mely végig kíséri óvodás éveit és pozitív hangsúlyt eredményez,
-
segítse elı a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlıdését a környezet alakításában.
A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére: -
a gyermekek tudják pontosan a lakcímüket, testvéreik nevét, szüleik nevét, foglalkozását, munkahelyét, óvodájuk nevét,
-
ismerjék az évszakokat és jellegzetességeiket, tudják, hogy a növények fejlıdése és az idıjárás között összefüggés van,
-
önállóan gyakorolják a növénygondozás legegyszerőbb mőveleteit,
-
meg tudják nevezni a napokat, felismerik a napszakokat,
-
az általuk ismert állatokat csoportosítják összehasonlítanak, ismerik a hasznukat,
-
ismerik a közlekedési eszközöket, gyakorlottak elemi közlekedési szabályok betartásában,
-
megnevezik saját testrészeiket, érzékszerveiket,
-
ismerik a színeket,
-
ismerik a környezetükben mőködı intézmények rendeltetését,
aszerint,
hogy
hol
élnek,
31
-
részt vesznek elemi természetvédelmi tevékenységekben (egész éves madárvédelem);
-
környezetükben lévı matematikai összefüggéseket felismernek, matematikai fogalmaik alapszinten a számosság tekintetében kialakultak (10-ig számlálnak, összehasonlítanak mennyiség, nagyság, forma, szín szerint),
-
megkülönböztetnek irányokat, értik a helyeket kifejezı névutókat.
6. 3. 2. Mese, vers, mondóka - anyanyelvi nevelés Az érzelmek fejlesztésének és átélhetıségének, az erkölcsi-, szociális-, személyiségfejlıdésnek egyik alapvetı eszköze a gyermekirodalom. Az óvodáskorú gyerekek fogékonyak az esztétikumra, ezt a vershez és a meséhez való viszonyuk is mutatja. A szeretet, a jóság, a győlölet, a nagyravágyás, szerénység, összefogás, részvét elvont fogalmait, az emberi érzések tükrében, konkrét belsı képi formában ismerik meg a gyerekek. A tárgyi világot is megelevenítı, a szigorú ok – okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világkép, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszti a gyermekeket a pszichikus realitásra. Az irodalmi nevelést megalapozó nevelés, a mesélés és mondókázás sokféle tevékenységhez spontán kapcsolódik, így automatikusan a mindennapok szerves részét képezik. A gyermekek fejlıdése szempontjából több funkciót is betölt: -
a gyermek átéli a mesehallgatás intimitását a belsı képalkotás feszültségét és feszültségoldó hatását a mesealkotás és mesemondás örömszerzı élményét a nyelv játékából, sokszínőségébıl fakadó ritmust és hangzás élményét.
A népmesék, népköltészeti alkotások, magyar költık versei, elbeszélései által megismertetjük a népi kultúra kincseit. A ritmikus és humoros versek, népi mondókák, szólások, közmondások, nyelvtörık az anyanyelvi nevelés legfontosabb eszközei. Óvodánkban a népi-, a klasszikus- és a kortárs irodalmi mőveknek valamint a kortárs keresztyén irodalomnak egyaránt helye van. Fontos, hogy az életkori sajátosságokat figyelembe véve a beszédértésük, kifejezıkészségük (szókincs), kommunikációs készségük gazdagodjon. Célunk, hogy a gyermekek értsék a beszédet és szeressenek beszélni. Az anyanyelv használata az óvodai élet minden mozzanatában jelen van, része a nevelés teljes folyamatának. A beszéd a gyermek környezetével való érintkezésnek, önkifejezésnek, gondolkodásnak legfıbb eszköze. A beszéd által erısödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei. Az irodalommal kapcsolatos gyermeki tevékenység lehet: -
irodalmat befogadó irodalmat mondó irodalmat önállóan alkotó. 32
Az irodalmi nevelés szerves része a bábozás és a dramatikus játék. Ezekkel a játékokkal segítsük elı a helyes légzést, tér-idıérzék, verbális emlékezet, beszédszervek fejlesztését az összefüggı szövegmondást pl. mesefolytatást, saját mese kitalálását. Célunk, hogy újabb tapasztalatokra tegyen szert mesék, történetek eljátszásával, színházi élmények nyújtásával, dramatikus népszokások megismertetésével. Az óvodapedagógus feladatai: -
fejlessze anyanyelvi kultúráját,
-
beszéde legyen követésre méltó, kifogástalan,
-
törekedjen szemléletességre,
-
kérdéseivel gondolkozásra ösztönözzön,
-
teremtsen gyakran meghitt helyet és alkalmat a mese önfeledt hallgatására,
-
az anyag kiválasztásánál vegye figyelembe csoportja összetételét,
-
tanuljon meg az évszakokhoz, ünnepekhez, állatokról stb. verseket, mondókákat, amelyet bármikor elıvehet,
-
végezzen győjtımunkát népi mondókákból, elbeszélésekbıl, melyet folyamatosan bıvítsen,
-
keressen olyan irodalmi alkotásokat, amelyek segítik a keresztyén szellemben való nevelést,
-
alakítson ki szokásokat a mese kezdeményezésére;
-
nyújtson lehetıséget az élményfeldolgozásra (bábjáték, dramatizálás, mimikus játék),
-
differenciáltan foglalkozzon a hátrányos helyzető gyermekekkel (beszédhibás, érzelmileg elhanyagolt stb.),
-
segítse a fejlıdést (anyanyelvi játékok, helyes beszédlégzés).
Mese, vers mondóka kapcsolata a matematikával -
számlálás (3 kívánság, 7 fejő sárkány) kisebb, nagyobb, középsı fogalmának ismerete (legkisebb fiú) névutók gyakorisága (elbújt a fa mögé) párosítás (dramatikus játékoknál) ok - okozati összefüggések megértését segítı kommunikációs játékok.
A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére: -
szívesen ismétlik a verseket, rigmusokat,
-
képesek végighallgatni türelmesen a mesét, várják, a mesehallgatást,
-
igényük van a hallott mő újrahallgatására, 33
-
képesek magukat önállóan, összefüggıen kifejezni,
-
tudnak mesét, történetet kitalálni, elkezdett történetet befejezni, azt mozgással megjeleníteni, dramatizálni, bábozni, az elıadáshoz kreatív módon eszközt készíteni,
-
az élmények hatására kialakul a népköltészeti kötıdés,
-
ismernek evangéliumi verseket, történeteket,
-
meg tudják különböztetni a bibliai történeteket a meséktıl,
-
kialakul a beszédfegyelmük, érdeklıdnek a betők iránt,
-
vigyáznak a mesekönyvekre.
6. 3. 3. Vizuális nevelés - Rajz, mintázás kézimunka A gyermekeket körülvevı esztétikai környezeten túl a vizuális nevelés magában foglalja az építés, képalakítás, plasztikai munkák és ezen technikák tanulási folyamatát. Az óvónı segítı szeretete és a gyermekek iránti tisztelete megköveteli, hogy ezeket a tevékenységeket bármikor felkínálja a gyermekeknek kizárva a kényszer jelleget. Célunk a kisgyermekekben rejlı szépség, tenni akarás, az alkotás vágyának felébresztése, spontán alkotás örömének megélése vagy újraélésének elısegítése. Valamint kialakítani a gyermekekben az esztétikai élmények befogadásának készségét. Az óvodapedagógus feladatai: -
ébresszen a gyermekben kedvet az ábrázoláshoz, éljen át velük élményeket,
-
ismerje jól azt a technikát, amelyet felkínál,
-
teremtsen nyugodt és elegendı idıt egy – egy tevékenységhez,
-
a gyermekek munkáiban technikai segítséget adjon,
-
pontosítsa a szokásokat, szabályokat de ne szőkítse le a gyermekek lehetıségeit,
-
tartsa tiszteletben a gyermekek alkotásait, győjtésükrıl gondoskodjon;
-
ismerje a gyermekrajz fejlıdésének fokozatait,
-
a szabad alkotás örömén kívül esztétikai érzékeiket fejlessze,
-
vonja be a gyermekeket a terem rendezésébe, esztétikus megoldásokat keressen,
-
ismertesse meg a gyermeket mőalkotásokkal,
-
a környezet esztétikumára hívja fel a figyelmet,
-
az ábrázolást elızze meg élménynyújtás, Isten csodálatos alkotásai a teremtett világ, természeti szépségekre való rácsodálkozás, 34
-
mindig nagymozgásból indítson és fokozatosan juttassa el a gyermeket a finommotorikus mozgásig,
-
a gyermek aktuális érzelmi állapotának megjelenítését segítse elı változatos színkompozíciók felkínálásával,
-
alakítson ki vizuális sarkot,
-
segítse a gyermek kíváncsiságából fakadó önálló tevékenységet.
A gyermek tevékenységei: -
a különbözı tevékenységek során tapasztalatokat szerez saját magáról és a külvilágról,
-
megismerkedik sokféle anyaggal, színnel, formával,
-
saját testéhez viszonyítva alakul ki téri tájékozódása, bemozogja a teret, irányokat, viszonyításokat ismer meg,
-
állandó tevékenykedése folytán rendez, átrendez bizonyos szempontok szerint vagy csak spontán,
-
érzelmeit megjeleníti és újraalkotja, belsı képe gazdagodik,
-
mindent felhasznál, amibıl alkotni tud, eljátssza az alkotás folyamatát,
-
épít: változatos eszközöket használ, homokból, hóból formál, kiegészítıket használ,
-
természetben található eszközökbıl kirak alakzatokat, képi formákat hoz létre,
-
dobozokból, székekbıl, építıkockákból, textilbıl kuckókat kerít, tornyokat épít, zárt- nyitott tereket hoz létre,
-
sorakoztat, ráépít, teret rendez, belátja a teret,
-
maketteket készít (utca, házak, óvoda),
-
képet alakít: nyomot hagy a hóban, homokban, valamilyen porló anyagban,
-
firkál, rajzol, fest papírra, aszfaltra, ablakra, ehhez ceruzát, zsírkrétát, filctollat, festéket stb. használ,
-
képet hoz létre tépéssel, vágással, győréssel, hajtogatással,
-
lenyomatot készít levéllel, termésekkel, ujjal, krumpli nyomdával, fonallal stb.,
-
plasztikai munkát hoz létre: anyagból, gyurmából, só-lisztbıl, természetben található anyagokból vagy sütés folyamán,
-
formáz, hajtogat, szı, hímez,
-
barkácsolással bábokat készít, főzéssel karkötıt, nyakláncot készít,
-
egyéb technikákkal hoz létre alkotásokat: gombot varr, kötöz, ragaszt, tép, fon,
-
festéket csepegtet, fúj, folyat, fogkefével fröcsköl, karcol. 35
A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére: -
felfedezik a téri viszonyokat, téri kiterjedéseket,
-
megnevezik a térben elhelyezett alakzatokat, formákat különböztetnek meg,
-
felismerik az anyagok használhatóságát, formázzák, díszítik,
-
kreatív módon újra alkotják vagy megalkotják elképzeléseiket, élményeiket,
-
felismerhetı és aprólékos módon formáznak,
-
mozgásokat utánoznak plasztikai, illetve képi formában megjelenítik az egyszerő mozgásokat,
-
színeket jól ismerik, hangsúlyt adnak kedvenc színüknek,
-
véleményt alkotnak társaik, illetve saját alkotásaikról,
-
technikákat önállóan jó szinten alkalmazzák,
-
képi kifejezéseikben emlékezetükre hagyatkoznak,
-
környezetük szépítésében részt vesznek, véleményt alkotnak,
-
munkáikat képesek elıre megtervezni,
-
mőalkotásokról véleményt mondanak, igényessé válnak a szép, esztétikus befogadására,
-
eszközöket készségszinten használják (finommotorika).
6. 3. 4. Zenei nevelés „A Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek…zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel, hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak” (Kolossé 3, 16)
A zenei nevelést óvodáskorban kell elkezdeni, mert a korai években a legfogékonyabbak a zenei hallás megalapozására. A zene elsısorban érzelmi töltésével hat a gyermekekre. A gyermeket elsı esztendeiben olyan hatások érhetik a zene területén, amelyek késıbbi életében meghatározzák a zenéhez főzıdı viszonyát. Ezt hangsúlyozza Kodály Zoltán a magyar zenei nevelés területén. „A zenei nevelés a 3-7 évig terjedı korban, a gyermeki értelem és lélek fejlıdésének legfontosabb idejében rendkívül nagy jelentıségő. Egyrészt, mert az emberi lélek nemesítését szolgálja, másrészt mert a magyarrá nevelést hatásosan segíti elı.”
Célunk a zene megszerettetése nemzeti, egyházi, népi kultúránk megırzése, a zenei anyanyelv megalapozása valamint igényesen válogatott kortárs mővészeti alkotások megismertetése.
36
Az óvodapedagógus feladatai: -
biztosítsa értékes zenével, játékosan zenei élményhez jutását,
-
segítse elı és formálja a gyermek zenei ízlésének és mozgáskultúrájának alakulását,
-
győjtsön népi énekes játékokat,
-
ösztönözze a gyerekek zenei alkotókedvének kialakulását,
-
adjon teret a szabad improvizációnak,
-
gondoskodjék arról, hogy a zene mindig örömforrás legyen a gyermek számára,
-
törekedjen mindig a tiszta éneklésre,
-
használja ki a nap bármely szakában a zene feszültségoldó hatását,
-
segítse elı a zenei készségek, képességek fejlıdését,
-
állítsa össze a tanulandó énekek hanganyagkészletét figyelve a játék és mozgásos anyagra is.
-
vegye figyelembe a csoportja életkorát, összetételét, fejlettségi szintjét, ez alapján tervezze meg csoportjában a ritmusfejlesztést: - egyenletes érzékeltetését, - ritmus érzékeltetését, a kettı összekapcsolását; hallásfejlesztést: - zenei hang megkülönböztetését a zörejtıl; - relációk bemutatását, éneklését, gyakorlását; zenei mozgásfejlesztést: - járást (egyéni, csoport), köralakítást; - páros mozgásösszhangot, egyszerő tánclépéseket;
A zenei nevelés helye a keresztyén nevelésben „A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, amelyekbe csak a zene világít be.” (Kodály Zoltán)
Az ének lélektani hatása: Az éneknek felszabadító és gátakat ledöntı hatása van az éneklıre és az éneket hallgatóra egyaránt. Éneklés közben a szívben kinyílik egy kiskapu, s az ember könnyebben kitárja szívét – lelkét Isten és az emberek felé. A zene hasznos eszköze az Istenre való odafigyelésnek és az Istennel való kapcsolattartásnak. Fontos hogy a keresztyén lelkület a zenei nevelésen keresztül is áthassa az egész napot.
37
A különbözı tevékenységi formákhoz szorosan kapcsolhatunk egy-egy éneket és csoportszokások szintjére emelhetjük a dalokat. Ilyenek lehetnek: -
áhítatra hívogató énekek
-
napkezdı énekek
-
lecsendesítı énekek
-
imádság elıtti- és utáni énekek
-
étkezés elıtti- és utáni énekek
-
elalvás elıtti- és ébresztés utáni énekek
-
születés- és névnapi (ünnepi és köszöntı) énekek.
Az óvodapedagógus feladatai: (a keresztyén énekek kiválasztásánál) -
szöveg szerint: -
-
olyan énekeket válogasson, amelyeknek szövege érthetı, viszonylag rövid, ha lehet, kapcsolódjon bibliai történetekhez, alkalmazkodjon az ünnepek aktualitásához
dallam szerint: -
az ének dallama is szép legyen és értékes, szolgálja a zenei ízlés alakítását, lehetıleg a református zenei anyanyelvet használja fel ( genfi zsoltárok XVI-XVII. Századi reformátori magyar énekek közül válasszon), feleljen meg a gyermekek hangterjedelmének és énektechnikai követelményének.
Énekelni mindig lehet, amikor arra belsı indíttatást érez az óvónı, fontos azonban, hogy keresztyén énekeink tanítását ne keverjük össze a népi gyermekdalokkal, a kötött énekfoglalkozásokkal, hanem arra külön alkalmat teremtsünk. Az ének – zene és a matematika összefüggése Énekes játékok során találkoznak a gyerekek -
térformákkal (nyitott - zárt vonalak, csigavonal, köralakítás)
-
tıszámnevekkel, sorszámnevekkel (mondókák, kiszámolók)
-
párosítással, párba rendezéssel (párválasztásos játékok)
-
halmazalkotással (pl. népi játékok)
-
változások felismerésével (mennyiségek illetve hangok, zörejek felismerése)
-
névutók használatával
-
térbeli tájékozódással (magas – mély jelzések)
-
darabszám változással (fogó – gyarapodó játékok)
-
becsléssel. 38
A zenei anyag ajánlás melytıl el lehet térni, ha a csoport fejlettsége ezt megkívánja.
Hangkészlet
s-m l-s-m s-m-d m-r-d s-m-r-d l-s-m-r-d m-r-d-l d-l-s r-d-l-r m-r-d-l,-s,
Mondóka Ritmus
Mozgás
Kiscsoport
Középsı csoport
Nagycsoport
3-4 dal 3-5 dal 1-2 dal 2 dal 1 dal -
2-3 dal 3-5 dal 1-2 dal 3-4 dal 3-5 dal 2 dal 1-2 dal -
2 dal 2 dal 1-2 dal 1-2 dal 2-4 dal 6-8 dal 2-3 dal 2 dal 2 dal
5-6
4-5
3-4
Tá-ti-ti
ti-tá-ti
tá, tá, ti-ti-tá
- álló helyzet - kéz-láb mozgás - körforma - áll - indul - Játékos mozdulatok
- kör - csigavonal - hullámvonal - szerepcsere - guggolás - taps - utánzómozgás
- bonyolultabb játékok - párcsere - hidas, kapus - sorgyarapító ugró
A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére: -
szeretnek énekelni, szívesen kapcsolódnak be a közös éneklésbe és örömmel vesznek részt az ének foglalkozáson,
-
vannak kedvenc mondókái, megtanult énekei,
-
korának megfelelı egyházi énekeket ismeri,
-
természetes módon jelenik meg az éneklés mindennapjaiban (születésnapok köszöntésekor, játékban, kiránduláson stb.),
-
énekkel is imádkozik,
-
ritmusérzékük, hallásuk, éneklési képességük stb. fejlıdik,
-
képesek megadott kezdıhangot átvenni,
-
szívesen hallgatják az óvónı énekét, zenehallgatásra szánt mőveket,
-
egyszerő ritmushangszereket ismernek és azokat tudják használni,
-
felismerik a hangszerek hangját (furulya, xilofon),
-
egyszerőbb táncos mozgást tudnak végezni.
39
6. 3. 5. Mozgásfejlesztés Az egészséges kisgyermek szinte szüntelenül mozgásban van. Életkoruk, egyéni fejlettségük szerint valamennyien természetes mozgásokat végeznek. Ennek belsı indítéka biológiailag megalapozott szükséglet, ami aktivitásra, folytonos mozgásra, tevékenységre készteti a gyermeket, s a szükséglet levezetése során lép fel funkcióöröm, ami motiválja az ismétlıdést, tehát serkentıleg hat vissza a mozgáskésztetésre. Az óvodás gyermekek számára a mozgásos játékok az örömélmény forrásai, s minden idıben és helyen keresik rá az alkalmat. Egyénileg vagy kiscsoportban, gazdag fantáziaviláguk folytán, sokféle módon változatossá teszik az átélt játékokat, játékos gyakorlatokat. A gyermekek mozgását két nagy csoportba kell besorolnunk: -
Szabad, spontán mozgás. Szervezett mozgások (mindennapos testnevelés, testnevelés foglalkozások).
A szabad, spontán mozgás alkalmával lehetıséget kell biztosítanunk a mondókák, énekek ritmusára történı testgyakorlatok végzésére, körjátékok, dalos népi játékok játszására, melyek fejlesztik a gyermekek figyelmét, s formálják zenei ízlésüket is. Az udvaron elhelyezett fából készült mászókák az egyensúlyérzék fejlesztésére kiválóan alkalmasak. A csüngık, illetve a kifeszített kötelek, melyeken függhetnek, fel – le mászhatnak a gyerekek, többek között a vállöv erısítését szolgálják. Az aszfaltos területet kihasználjuk a biciklizésre, rollerezésre, motorozásra, mely fejleszti az ügyességet, egyensúlyérzéket, szem – kéz – láb koordinációt és a társakra való odafigyelés képességét. A mindennapos testnevelés feladata az egészség megszilárdítása, a jártasságok, elért mozgáskészség megszilárdítása, a gyermekek mozgásigényének kielégítése és a rendszeres testgyakorlás szokásának kialakítása. Mindezt az idıjárás függvényében a csoportszobában vagy a szabadban valósítjuk meg. A mozgásos játékokat ajánlatos kiegészíteni gimnasztikai gyakorlatokkal, naponta 10-15 perc erejéig. Lehetıséget kell adni a gyermekeknek az állóképesség fejlesztésére. Ezt a futások, a kúszó- mászó gyakorlatok, szökdelések segítségével oldhatjuk meg. A mindennapos testnevelésben fontos szerepe van a kézi szerek felhasználásának (labda, karika, tornabot, kötél, szalag babzsák). A mozgásos népi játékok beiktatása a mindennapos testnevelésekbe, jól kiegészítik a tanult mozgásformák készségszintő fejlesztését (szembekötısdi, labdajátékok, bújócska, célba dobás kavicsokkal, ugróiskola, kötélhúzás). A testnevelés foglalkozások és a sport nemcsak a testi fejlıdés, az erınlét és a mozgásos teljesítmények továbbfejlesztésének az eszközei, hanem célszerő és tudatos 40
pedagógiai munkával a sokoldalú személyiségformálás és az egészséges életmód megalapozásának eszköze is. A testnevelés foglalkozásokon jelenjenek meg a: játékok (szerep, szabály), rendgyakorlatok, gimnasztika, szabadgyakorlatok, kéziszer gyakorlatok, járás, futás, ugrás, csúszás, mászás, dobások, támasz, függés, és egyensúlyozó gyakorlatok. A gyermekek egyéni tempójuknak megfelelıen gyakorolják a megfelelı mozgásokat. Az óvodapedagógus feladatai: -
használja ki a gyermekek életkorából adódó mozgáskedvét, mozgásszeretetét és biztosítsa a spontán mozgáslehetıségeket,
-
rendszeres mozgással növekedését,
-
vegye figyelembe a gyerekek egyéni szükségleteit és képességeit,
-
a fejlesztésre szánt anyagot játékos formában építse be a fejlesztı foglalkozásokba és a szabad tevékenységekbe,
-
motiválja a gyermekeket a feladatok bemutatásával, személyes hozzáállásával,
-
használja ki az udvar és a tornaszoba adta lehetıségeket,
-
építsen a gyermekek kitartására, bátorságára a differenciált feladatvégzésnél,
-
a testnevelési foglalkozás megszervezésénél korcsoportjánál vegye figyelembe
-
minden izomcsoport részesüljön erısítı, nyújtó hatásba,
-
váltogassák egymást a könnyebb és a nehezebb gyakorlatok,
-
ne maradjon el a megfelelı bemelegítés,
-
biztosítsa a játékosságot a mozgástevékenység során,
-
a gyakorlatok ismétlésével segítse elı a motoros képességek fejlesztését.
segítse
elı
erınlétét,
fizikai
állóképességének
Mozgás és a matematika összefüggése A mozgásos játékok és a testnevelés foglalkozások alkalmával elkerülhetetlen a számlálás. Sorversenyek alkalmával: -
számlálunk,
-
mennyiséget hasonlítunk (több- kevesebb- ugyanannyi, kisebb – nagyobb, hosszabb – rövidebb, alacsonyabb – magasabb)
-
meghatározunk irányokat (jobb – bal, elıre – hátra, elé – mögé, alatta – felette).
A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére: -
testi fejlıdésükkel arányosan nı teherbíró képességük,
-
mozgásuk összerendezett, 41
-
a gyakorlatok végzésében kitartóak,
-
kialakul szabálytudatuk,
-
ismerik a vezérszavak tartalmát, képesek azt megfelelıen végrehajtani,
-
egészséges versenyszellem alakul ki bennük,
-
téri tájékozódó képességük, testsémájuk kialakul,
-
képesek mozgásukat különbözı helyzetekben irányítani,
-
önfegyelmük, kudarctőrı képességük megerısödik,
-
kialakul a társakkal való kooperáció képessége.
6. 3. 6. Matematikai hiányosságok intenzív fejlesztése nagycsoportban A matematikai nevelés a családi és az óvodai élet területén megjelenı tevékenységek, szituációk alkalmával folyamatosan történik. A gyermeki kíváncsiság, megismerési vágy, a kérdések megválaszolása, az elıttünk lévı lehetıségek kihasználása során kell megalapozni a matematikai beállítódást, szemléletet. A természetes környezetben szerzett tapasztalatok, cselekedetek során lehetıségünk van matematikai összefüggések meglátására, számlálásra. Egyes foglalkozási területekbe, játékba, munkába ágyazva együttesen közvetítjük a matematikát. Az 5-6-7-8- éves korban a gyermekek viszont már igénylik és alkalmasak arra, hogy kisebb – nagyobb csoportokban irányított formában, kötelezı módon is elsajátítsák azokat az ismereteket, amelyek szükségesek a matematikai részképességek, képességek, gondolkodási mőveletek fejlesztéséhez: érzékelés, észlelés, megfigyelés, ok-okozati összefüggések megláttatása, probléma meglátás, megoldás képessége. Ebben a szakaszban az óvónık feladata a meglévı ismeretek felmérése, a matematikai hiányosságok korrigálása. A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére: -
relációk, névutók helyes használata,
-
térirányok helyes használata,
-
tárgyak, személyek, halmazok sorba rendezése megnevezett mennyiségő tulajdonságok alapján,
-
irányított összehasonlítások: játék a „leg”- ekkel,
-
szavakban történı összehasonlítás, becslések, az összefüggés fenn áll- e adott tárgyak, személyek, halmazok között,
-
mennyiségek összemérése tömegük szerint. Eltérı térfogalmak, súlyok becslés szerinti összemérése (több-kevesebb-ugyanannyi),
-
számlálásban két mennyiség összehasonlítása: melyik több, mennyivel több, különbség megállapítása, 42
-
semmi és az üres fogalmainak ismerete,
-
tı és sorszámnevek fogalmának ismerete,
-
melléknevek fokozatainak helyes használata,
-
ellentétek, ellentétpárok felismerése, logikus gondolkodás.
7.
Az óvodai élet megszervezése
7. 1. Szervezeti keret – napirend, heti-rend Csoportjaink általánosan megjelenı napirendje (a korosztályok egyedi eltérését figyelmen kívül hagyva). 07. 00 – 07. 30 reggeli ügyelet 07. 30 - 08. 30 gyülekezı, játék 08. 30 - 09. 00 reggeli 09. 00 - 10. 30 reggeli áhítat, kezdeményezés, foglalkozás, fejlesztés, testápolás 10. 30 - 12. 00 udvari játék, levegızés, testápolási teendık ellátása 12. 00 - 12. 45 ebéd, tisztálkodás, fogmosás 12. 45 - 15. 00 mindennapi mese, pihenés, testápolási teendık 15. 10 - 15. 30 uzsonna 15. 30 - 17. 00 játék, udvari játék, játékos egyéni fejlesztés 17. 00 - 17. 30 ügyelet Az óvodapedagógus feladata a napirend összeállításánál: Vegye figyelembe csoportja összetételét, a gyermekek életkori megoszlását, a játéktevékenység elsıdlegességét. Korcsoport
Kiscsoport
Középsı csoport
Nagycsoport
Kötött - Mozgás - Bibliai történetek (10- 15 perc) - Mozgás - Ének – zene - Bibliai történetek (20 – 25 perc) - Mozgás - Ének – zene - Külsı világ megismerése - Bibliai történetek (40 – 45 perc)
Kötetlen - Játékos fejlesztés - Ének – zene - Mese – vers - Rajzolás - Külsı világ megismerése - Játékos fejlesztés - Mese – vers - Rajz, mintázás, kézimunka - Külsı világ megismerése - Játékos fejlesztés - Mese – vers - Rajz, mintázás, kézimunka
43
A heti-rend kialakításának elvei: - a tevékenység szervezésének formája témától függıen változhat, óvónı döntése alapján kötött vagy kötetlen; - nagycsoportban félév után napi egy foglalkozás kötelezı A heti-rendet befolyásoló tényezık: - a tornaterem használatának idıbeosztása; - logopédiai foglalkozások idıpontja. - Tartásjavító torna idıpontja (2008. szeptember 01-tıl Újbuda Önkormányzat határozata alapján alapellátásként)
7.2.
Az óvoda ünnepei
Az ünnep jelentısége: A keresztyén óvodákban az ünnepek az öröm, a hálaadás alkalmai gyermekeknek, felnıtteknek egyaránt. Az ünnep a teremtı Isten rendelése, aki megszentelte és megáldotta a 7. napot, ezzel elkülönítve a hét többi napjától. Óvodánk törekszik arra, hogy a családok a vasárnapot szenteljék meg, és Isten dicsıségére használják. Miért ünnepelünk? Részben, mert a református egyházban kialakult szép rendet megırizni és továbbadni kötelességünk, valamint azért, mert történelmünk kiemelkedı eseményeinek átörökítése gyermekeink számára jövınk záloga. Harmadik okunk pedig az, hogy óvodánk jellemzı arculatának kialakításához nagymértékben hozzájárul az ünnepek sajátos gyakorlásának kialakítása. Hagyományteremtésünk célja, hogy az óvodánkat választó családok közelebb kerülhessenek a református egyházhoz, az óvoda minden dolgozójához, és nem utolsó sorban egymáshoz. A hagyományok ápolásának közösségteremtı ereje van. Ahhoz, hogy céljainkat elérhessük, egységes szemléletre kell eljutnunk ünnepeinket tekintve is. ”Mindenek ékesen és jó renddel legyenek.”
(I. Kor 14, 40)
Ezért felelısöket választunk, akik az ünnep elıkészítését megszervezik. Három nagy ünnepkört tartunk számon: -
Karácsonyi ünnepkör (advent elsı vasárnapjától, húshagyó keddig)
-
Húsvéti ünnepkör (hamvasztó szerdától, áldozócsütörtökig)
-
Pünkösdi ünnepkör (áldozócsütörtöktıl, advent elsı vasárnapjáig).
Ünnepeink egy részét megemlékezés formájában visszük közel a gyerekekhez és a hittanfoglalkozások keretében beszélgetünk az ünnepekhez kapcsolódó eseményekrıl. 44
Ide tartozik: -
Október 31.
Reformáció ünnepe
-
Március 15.
1848-49-es szabadságharc
-
Virágvasárnap
Jézus Krisztus bevonulása Jeruzsálembe
-
Pünkösd
Szent Lélek kitöltetése
-
Mikulás A gyermekek megismerik Miklós püspök történetét. A Mikulás nap megünneplése hagyomány óvodánkban. Az óvónık által készített csomagokat ekkor kapják meg a gyermekek. Bábszínházi elıadással, vagy a Mikulás látogatásának megszervezésével kedveskedünk óvodásainknak.
-
Advent (Jézus Krisztus születését megelızı négy hét) Óvodánk nagy hangsúlyt fektet az adventre. Célunk, hogy a gyermekek ismerjék meg és úgy éljék át a biblikus adventet, mint Jézus krisztus születésének várását. A december hónap a készülıdés jegyében telik, melynek keretében: -
adventi kézmőves napot szervezünk, melyre a szülıket is meghívjuk (koszorút, képeslapot, ajándékzacskót, mécsest, kísérıkártyát stb. készítünk),
-
adventi naptárt vagy házikót készítünk, melynek segítségével közösen figyelemmel kísérjük az ünnep közeledtét.
-
Karácsony (Jézus Krisztus megszületésének, Isten testet öltésének ünnepe) Két helyszínen rendezzük meg. Elıször az óvodában, amikor mi felnıttek kedveskedünk a gyerekeknek. Ezzel példát mutatunk, adni legalább olyan öröm, mint kapni. Valamint a Kelenföldi Református templomban gyermekeink adnak mősort szeretteiknek. Itt megkapják a gyülekezet ajándékát. Ez az alkalom szeretetvendégséggel zárul.
-
Vidám nap (farsang). Február elsı felében tartjuk Vidám napunkat, melynek lényege, hogy egy téma köré szervezzük a beöltözést, és rendhagyó napot élünk át közösen. Megszervezésénél arra figyelünk, hogy ne essen bele a böjti idıszakba. Megjelenı gyermeki tevékenységek: versenyjátékok, gyorsaságot, ügyességet fejlesztı játékokat játszunk, vendégségbe megyünk a többi csoportba stb.
-
Húsvét (Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe). A nagypéntek megelızi a húsvét ünnepét, ám mi az örömhírre tesszük a hangsúlyt, Jézus Krisztus feltámadott, így a gyermekekben nem keltünk félelmet, és az igazságot sem torzítjuk el. Az ünnepet megelızı idıszakban a gyermekek tevékenységei lehetnek pl.: ágak rügyeztetése, tojásfestés, sütés, kosárfonás. 45
-
Anyák napja. Az életet és szüleinket Istentıl, kaptuk, neki tartozunk hálát adni az Édesanyákért. Ezt a jeles eseményt rendhagyó módon szervezzük meg az óvodában. Kialakítjuk a vendégsarkot, ahová egyesével invitálják be a gyerekek anyukájukat és a nagymamákat. Ölben ülve, személyesen csak nekik mondják el a köszöntést. Utána süteményre, üdítıre vendégül látják egy másik csoportszobában.
-
Évzáró ünnepély keretében hálát adunk az eltelt évért. Mősorunkban az év közben tanult dalokból, versekbıl, mesékbıl, óvodában is énekelhetı egyházi énekekbıl, bibliai történetekbıl adnak elı a gyerekek. Külön köszöntjük az édesapákat. Ezt követi a nagycsoportosok búcsúztatása, amikor tarisznyába rejtett kis ajándékkal, ünnepi asztallal, nyári születésnaposok megünneplésével, uzsonnával kedveskedünk nekik.
-
Gyermeknap. Évente változó meglepetéssel készülünk rá. (táncház, Fıvárosi Bábszínház, koncert, ugráló - vár stb.).
Kirándulásaink: Hagyománnyá vált a szülıkkel közösen szervezett, szombati kirándulás (április – május hónapban). Minden csoport a tanév alatt legalább egyszer külsı helyszíni foglalkozás keretén belül, kirándulást szervez a saját csoportjának.
7.3. Az óvoda szakmai dokumentumai A pedagógiai, szakmai munkáért az óvoda vezetıje a felelıs. 1. Alapvetı szakmai dokumentumunk a pedagógiai programunk. 2. Az óvoda mőködési terve (éves munkaterv), mely a helyi pedagógiai programunkra és a minıség irányítási programunkra épül. Figyelembe véve a tanév aktuális tanügy - igazgatási és szervezési feladatait. 3. Felvételi és mulasztási napló. 4. Csoportnapló, melynek részei: -
a csoportok éves terve (tevékenységi területek anyaga), csoportok éves szokás-szabályrendszere, tevékenységterületek félévi ütemterve, mely az aktualitások jegyében rugalmasan változtatható nevelési tervek értékelése félévenként,
Csoportnapló ellenırzésének szempontjai: -
a gyermekek fejlettségi szintjére alapozott célok és feladatok, a gyermekek életkori sajátosságához igazodó tevékenységek, életkori sajátosságokra épülı készség - képesség fejlesztés, 46
5.
a tervezési ciklusok határidejének betartása, a csoport neveltségi szintje, sajátos arculatunk megjelenési módjai mindennapjainkban. Egyéni fejlıdési napló, melyet folyamatosan, de legalább félévente rögzítünk - A kimenet évében jogszabály (11/1994(VI.8) MKM rendeletet módosító 32/2008.(XI..24) OKM rendelet 20/B§ alapján) és a MIP csoport szempontjai szerint értékelünk, mely dokumentumot a szülı vagy az iskola kérésére átadunk. - gyermekek fejlettségét mutató egyéb munkák.
8.
Gyermekvédelem az óvodában
Hitünk szerint a gyermek nevelésfeladatát a családok kapták Istentıl. Így a család számunkra olyan, amit óvni és védeni kell. Ebben segítségünkre van a fenntartó egyház, melynek felvállalt feladata, hogy a családok mögött és a nevelési intézmények mellett álljon. A család mögött, hogy támaszt jelentsen annak egészséges mőködésében, boldog kiteljesedésében, a nevelési intézmény mellett, hogy az együttmunkálkodás lehetıségeit kihasználva segítsen. A gyermek fejlıdését az óvoda csak a szülıvel egyetértésben tudja biztosítani. A gyermekek védelmi rendszerében fontos feladatokat látunk el, mint nevelési oktatási intézmény. Az óvodánkban folyó gyermekvédelem célja, hogy a gyermekek problémáit minél korábban felismerjük, minél hatékonyabban kezeljük, megelızzük súlyosabbá válásukat. Kiemelten foglalkozunk a nagycsaládosok segítésével. - étkezési támogatásukat szorgalmazzuk a lakóhelyi önkormányzatnál, - figyelmüket felhívjuk a ruhavásárokra, - A XI. kerület Újbuda Önkormányzat által a nagycsaládosoknak szervezett „Nagykarácsony” programra delegáljuk az érintetteket. Az óvodai nevelés országos alapprogramja megfogalmazza, hogy az Óvoda óvó – védı funkciót is betölt. Ebbıl adódó feladataink: -
gyermeki jogok védelme,
-
minden gyermek részére biztosítani a fejlıdéshez szükséges feltételeket,
-
biztosítani a lehetıségeket, hogy szükség esetén leküzdhesse születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármely okból fennálló hátrányait,
-
családokkal, szülıkkel tapintatos, személyes viszony kialakítása, 47
-
titoktartási kötelezettségünk betartása,
-
közremőködés a gyermekek megelızésében, feltárásában.
fejlıdését
veszélyetetı
körülmények
A gyermekvédelmi munka koordinátora a gyermekvédelmi felelıs. Feladata: -
gyermekvédelmi
esetek
feltérképezése,
feladatok
meghatározása
(esetmegbeszélések),
-
gyermekvédelmi szempontból szükséges nyilvántartások vezetése,
-
illetékeseknek adatszolgáltatás,
-
környezettanulmányok készítése a hatóság felkérésére,
-
kapcsolattartás a Gyermekvédelmi Tanácsadó területfelelısével,
-
pedagógiai munka koordinálása a gyermekvédelmi esetekben, valamennyi csoportban.
9.
Szolgálat-,
Családsegítı-,
Nevelési
Az óvoda kapcsolatai
Óvodánk kapcsolatrendszere REFORMÁTUS ÓVODA FENNTARTÓ GYÜLEKEZET
CSALÁDOK
Társintézmények -
Iskolák Környezı óvodák Református óvodák
Szakmai szervezetek -
Református Pedagógiai Intézet Nevelési Tanácsadó Önkormányzat Oktatási és Mővelıdési Irodája Fıvárosi Pedagógiai Intézet Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítı Központ
Közmővelıdési intézmények -
Fıvárosi Mővelıdési Ház Fonó Szabó Ervin Könyvtár 48
Civilszervezetek -
Alapítványok Kelenföldi Református Gyülekezeti alapítvány Karitas Gyermekotthon (Jótékonysági Vásárból megmaradt dolgok ajándékozása)
Egészségügyi intézmények -
9.1.
Gyermekorvosi rendelı Gyermekfogászat Védınıi szolgálat
Az óvoda és a családok kapcsolata
A gyermeknek elsısorban a szüleitıl kell kapnia a szeretetet, a megértést és a nevelést, melyre szüksége van. A Biblia mikor nevelésrıl szól, mindig a családot helyezi elıtérbe. A keresztyén pedagógustól ez fokozott alázatot kíván, a gyermekek életében nem mi vagyunk a legfontosabb személy, hanem a szülı. Feladatunk, a család és az óvoda együttmőködésének megszervezése, a családok segítése a gyermek keresztyén lelkiségben való neveléséhez. Ezt nagy türelemmel, megértéssel és szeretettel kell tennünk. A gyermek fejlıdéséért kölcsönös a felelısség, az együttmőködésnek a célja mindig a gyermek optimális fejlesztése. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, az együttmőködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A kapcsolattartás formáit és módszereit hozzáillesztjük a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában törekszünk a nyitottságra és a kezdeményezésre! A jobb együttmőködés megszervezéséhez ismernünk kell: -
a család értékrendjét, életvitelét, nyitottságát,
-
a család szerkezetét, generációk, szülık kapcsolatát,
-
a gyermek helyét a testvérkapcsolatban,
-
a szülık ambícióit, szokásait, hobbiját,
-
a szülık gyermekismeretét, nevelési elképzeléseiket, nevelési problémáikat,
-
a család anyagi helyzetét, (lakásmegoldás, munkanélküliség),
-
az óvodai neveléssel szembeni elvárásokat.
kérdésekben
való
jártasságukat,
Az együttmőködés és a kapcsolattartás formái: -
felkészítjük a szülıket az óvodai életre, beszoktatási programunknak megfelelıen az elsı 5 napban bejönnek és gyermekeikkel együtt megismerik a csoport alapvetı szokásait és szabályrendszerét,
-
meghívjuk a szülıket egyházi ünnepségeinken való részvételre, egyházi alkalmakra, 49
-
ismeretterjesztı elıadásokat szervezünk a keresztyén gyermeknevelésrıl (szülıi értekezlet),
-
a családokat meglátogatjuk az otthonaikban,
-
fogadóórát tartunk igény szerint, elıre egyeztetett idıpontban,
-
keresztyén irodalmat és folyóiratot terjesztünk,
-
szülıi imaközösségre hívogatunk havonta egy alkalommal,
-
évente egy vagy két alkalommal nyílt napon betekintést nyerhetnek mindennapjainkba az óvodába járó gyermekek szülei,
-
hagyománnyá tettük az óvoda és a család közös kirándulását,
-
a jelentkezı családok számára egy hétig nyitva áll óvodánk a beiratkozás hetében.
Az óvodánkban a szülıi képviseletet a Szülıi Munkaközösség látja el. Minden csoportban választás útján, jegyzıkönyvbe vesszük az újonnan, vagy újra választott képviselıt.
9. 2. Az óvoda és a Fenntartó Gyülekezet kapcsolata Miért nélkülözhetetlen a gyülekezet és az óvoda kapcsolata? -
A gyermek tapasztalatot szerezhet arról, hogy a felnıttek éppen olyan bizalommal, szeretettel és alázattal fordulnak Istenhez, mint ahogyan azt az óvodai közösségben átélte.
-
Örömmel hallja az óvodában megismert bibliai történeteket, aranymondásokat, s ezek megerısítést jelentenek, igazi kinccsé válnak számára.
-
A gyülekezet tagjai megismerik óvodánk nevelımunkájának áldásait, s felismerve e szolgálat fontosságát, segítik azt.
Kapcsolattartási formák: -
meghívjuk a gyülekezet lelkipásztorát, presbitériumát és az érdeklıdı egyháztagokat az ünnepségeinkre,
-
tanévnyitó és tanévzáró istentiszteletre megyünk a templomba,
-
reformáció idején nagycsoportosaink ellátogatnak a kelenföldi templomba,
-
a karácsonyi ünnepünket szeretetvendégséggel egybekötve a Kelenföldi templomban tartjuk, melyre a gyülekezetet is várjuk,
-
a Fenntartó gyülekezet egyik lelkipásztora havonta egyszer felnıtt áhítatot tart óvodánkban,
- szülıi értekezleteinken alkalomszerően a Kelenföldi Gyülekezetbıl hívunk szolgálót
50
-
évente egy alkalommal „Óvoda nap” szervezése a Kelenföldi Református templomba: egy csoport felkészülésével, a vasárnapi istentisztelet keretében,
-
a kiemelkedı jelentıségő intézményi eseményeinket hirdetik a vasárnapi istentiszteleten
-
a gyülekezet evangélizációs heteit, a Mamaköri alkalmakat, a Barokk esték koncertjeit hirdetjük az óvodában,
-
a nyári Tahi táborban szolgálnak óvodapedagógusaink és részt vesznek nagyobb óvodásaink.
10. Óvodánk programjának megvalósításához szükséges eszközrendszer Játék Minden csoport rendelkezzen: -
Építı, konstruáló, mozgásos, szerep és szabály játékkal Babakonyhában bútorokkal, konyhai játékeszközökkel, autósszınyeggel, autóval Logikai játékokkal Fejlesztı játékokkal
babákkal,
Óvoda rendelkezzen: -
Udvari játékhoz: kerékpárral, motorral, rollerrel, labdával, mászókával, csúszdával
Hitéleti nevelés Minden csoport rendelkezzen: -
Bibliával, Gyermek Bibliával Keresztyén könyvekkel (gyermeknevelés, áhítatos, stb.) Szınyeggel, a napi áhítatok megtartásához Flanel - táblával Dramatizáláshoz szükséges eszközökkel Énekeskönyvvel (Jézust áldja énekünk, Gyermekénekek óvodásoknak) Magnóval, kazettákkal
Óvoda rendelkezzen: -
Bibliai történeteket ábrázoló flanelokkal Bábkészlettel, bibliai történetek bábozásához Felkészülést segítı könyvekkel Keresztyén irodalommal Bibliai játékokkal (puzzle, memória, társasjáték) Diavetítı, bibliai témájú diafilmekkel Feladatlapokkal, színezıkkel Zenei kazettákkal 51
Mese – vers Minden csoport rendelkezzen: -
Esztétikus mesesarokkal Bábokkal, bábtartóval Könyvekkel Magnóval Dramatizáláshoz kellékekkel Füzettel/albummal, amibe kiírják a szülıknek a tanult verseket, meséket, mondókákat
Óvoda rendelkezzen: -
Diavetítıvel, Diafilmekkel Videóval, videó kazettákkal Mesekazettákkal Bábparavánnal Fejdíszekkel, kesztyősbábokkal
Zenei nevelés Minden csoport rendelkezzen: -
Furulyával, dobbal, ritmusbottal Csörgıvel, triangulummal, cintányérral, csengıvel Hangsíppal v. hangvillával Barkácsolt ritmushangszerrel
Óvoda rendelkezzen: -
Egyházi zenei kazettákkal Dalos játékhoz kiegészítı eszközökkel (kendı, kalap, szoknya, fejdísz)
Rajzolás, mintázás, plasztikai munkák, sütés Minden csoport rendelkezzen: -
Különbözı mérető rajzlapokkal Színes papírokkal Hajtogató papírral Festékekkel, színes ceruzákkal (vastag és vékony) Zsírkrétákkal, pasztellkrétákkal Filctollakkal Textíliával, madzaggal Ecsetekkel Gyermekollókkal, felnıtt ollókkal, óvónıi hegyes ollóval Gyurmával Fadarabokkal, termésekkel, magokkal, kavicsokkal Rafiával 52
-
Ragasztóval Gipsszel Filccel, gyapjúval, bırrel Tővel, fonállal Vizuális foglalkozáson használt terítıkkel Szövıkerettel
Óvoda rendelkezzen: -
Karcoló fával Agyaggal Süteményszaggatókkal Papírhoz formakiszúróval
Testnevelés Óvoda rendelkezzen: -
Tornapadokkal Zsámolyokkal Szınyeggel Labdákkal Babzsákkal Ugráló kötelekkel Tornabotokkal Szalagokkal Vastag körkötéllel Karikákkal
53
11. Legitimációs záradék 1.
Egyetértését nyilvánított szülıi képviselık :
Dátum: ...................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... 2.
Elfogadta a „Fehér Kavics” Kelenföldi Református Óvoda nevelıtestülete:
Dátum: ...................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... 3.
Jóváhagyta a Budapest – Kelenföldi Református Egyházközség Presbitériuma
Határozati szám: ......................................... Dátum: ........................................................ ............................................................ Püspök 4.
............................................................. Fıgondnok
Tájékoztatásul megkapták: ..................................................................... ..................................................................... .....................................................................
5. Publikálás formája: Az óvoda honlapján mindenki számára nyilvánosan elérhetı valamint a csoportokban és a vezetıi irodában megtalálható és elkérhetı. 6.
Irattári szám:…………………/………………. 54
12. Érvényességi záradék
A helyi nevelési program érvényessége: 2010 szeptember 01-tıl visszavonásig. A Helyi nevelési Program módosításának lehetséges indokai: -
törvényi elıírás (kormányrendelet)
-
szülıi igények változása
-
testületi javaslat
A módosítás – döntés elıkészítı szervei: -
Nevelıtestület
-
Szülıi munkaközösség
-
Presbitérium
55
Felhasznált irodalom 1. Az 1993. Évi LXXIX törvény a közoktatásról (OKKER Oktatási Iroda Bp.1996.) 2. Az óvodai nevelés országos alapprogramja (A kormány 137/1996.(VIII. 28) kormányrendelet) 3. Az Alapprogramot módosító Kormányrendelet 255/2009. (XI. 20.) 4. A református óvodai nevelés keretprogramja (Református Pedagógiai Intézet Bp. 1998.) 5. Nagy Jenıné: Óvodai Programkészítés, de hogyan? (NAT-Tan Országos Közoktatási Intézet Bp.) 6. Óvodavezetési Ismeretek (RAABE KLETT Kiadó Bp. 1998.) 7. Az óvodavezetık kézikönyve I-IV. (OKKER Oktatási Iroda Bp.) 8. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: “Kudarc nélkül az iskolában.” (VOLÁN HUMÁN Oktatási és szolgáltató RT 1997.) 9. Dr. Pálhegyi Ferenc: Pedagógiai Kalauz (Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzı Fıiskola 1996.) 10. Kövér Sándorné dr.: Ajánlások a Helyi nevelési Program továbbfejlesztéséhez (Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Fıiskolai Kara 2003.) 11. Dr. Teleki Béla: Óvodásunk a családban (Szeged, 1990.) 12. Szénási Sándor: Ünnepeink (Kálvin Kiadó 1993.) 13. Forrai Katalin: Énnek – Zene az óvodában (Zenemő kiadó Bp. 1997.)
56
