Miskolci Bányakapitányság 3527. Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. (3501. Pf: 31) Tel.: 46/ 509-409; 509-690; 509-691; Fax: 46/509-410 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: 834/8/2010. Ü.i.: Virág István
Jogerős: 2010. 05. 03.
AB Hatvan Kft. Pécs Pellérdi út 55. 7634 Tárgy: „Hatvan I.- kavics” és a „Boldog I. – homok és kavics” védnevű bányatelkek egyesítése
HATÁROZAT A Miskolci Bányakapitányság a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 26/B. § (4) bekezdésében foglaltak alapján, az AB Hatvan Kft. kérelmére bányatelket állapít meg. A Miskolci Bányakapitányság által 345/1975. számon megállapított, 564/1997, 564/1997-1 és 7984/2005. számú határozatokkal módosított „Hatvan I. – kavics” védnevű bányatelket (bányavállalkozó: AB Hatvan Kft.) és a 6103/2002. számon megállapított „Boldog I. – homok és kavics” védnevű bányatelket (bányavállalkozó: AB Hatvan Kft.) egyesíti és egyidejűleg a fenti számokon megállapított és módosított eredeti bányatelkeket törli. Az egyesítés után létrejött bányatelek magában foglalja a „Hatvan I.- kavics” védnevű bányatelek, továbbá a „Boldog I. – homok és kavics” védnevű bányatelek egyes ingatlanait. Az összevont bányatelek a két bányatelekkel lefedett ingatlanokon kívül a 0189 hrsz-ú Hatvan város külterületén és a 132/23 hrsz-ú Boldog község külterületén lévő ingatlanokat érinti.
1. A bányatelek jellemző adatai: 1.1. védneve: „Hatvan II. – kavics, homok” 1.2. A bányatelek kitermelhető ásványi nyersanyaga: kavics (kódja: 4300) és homok (kódja: 4200) A bányatelek területén belül megkutatott és az állami ásványvagyon nyilvántartásba vett ásványi haszonanyag mennyiségét, amelyekre a bányavállalkozó jogosultsága kiterjed, és elszámolási kötelezettséggel tartozik, e határozat melléklete tartalmazza. 1.3. ásványi nyersanyagának kitermelési módja: külfejtés 1.4. földrajzi fekvése: Heves megyében, Hatvan város és Boldog község külterületén. A bányatelek a 0145, 0152/1-4, 0153, 0158, 0157/6-7, 0171, 0176/15, 0178, 0179/3-10, 200/10-12, 0200/17, 0212 valamint a 0189 hrsz-ú Hatvan város külterületén és a 0132/24 valamint a 0132/23 hrsz-ú Boldog község külterületén lévő ingatlanokat érinti.
2 1.5. határvonala töréspontjainak koordinátái EOV vetületi rendszerben a Balti tenger középszintjéhez viszonyított magassági értékekkel a következők:
Pontszám 1. 2. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 3. 301. 302. 303. 304. 305. 306. 307. 308. 309. 310. 311. 312. 313. 314. 315. 316. 317. 318.
-Y [m] 698 866. 38 699 584. 69 699 526. 13 699 515. 31 699 815. 19 699 981. 06 700 006. 38 700 036. 56 700 087. 56 700 119. 63 700 127. 25 700 257. 56 700 264. 75 700 318. 44 700 357. 13 700 354. 25 700 329. 56 700 432. 88 700 366. 50 700 376. 25 700 417. 56 700 428. 54 700 596. 57 700 647. 23 700 742. 03 700 616. 12 700 598. 44 700 622. 38 700 652. 57 700 391. 11 700 324. 94 700 159. 00 700 507. 81 700 436. 97 699 333. 63 699 286. 14 699 791. 73 699 665. 67 700 108. 40
-X [m] 254 758. 55 255 145. 31 255 208. 47 255 267. 06 255 557. 05 255 603. 05 255 462. 34 255 367. 81 255 263. 94 255 210. 38 255 193. 77 254 983. 34 254 971. 34 254 895. 09 254 825. 09 254 796. 20 254 713. 45 254 583. 23 254 505. 78 254 319. 34 254 281. 59 254 044. 43 253 897. 70 253 858. 06 253 788. 98 253 673. 87 253 612. 18 253 581. 83 253 535. 33 253 284. 10 253 351. 64 253 188. 07 252 826. 18 252 765. 12 252 192. 83 252 782. 86 253 073. 87 253 211. 60 253 469. 66
Z [mBf] 114. 00 114. 10 114. 10 114. 10 114. 50 114. 60 114. 50 114. 50 114. 30 114. 30 114. 30 114. 20 114. 20 114. 20 114. 10 114. 10 114. 00 114. 00 113. 80 113. 80 114. 30 113. 80 113. 00 112. 60 113. 30 113. 60 114. 10 114. 20 114. 50 114. 20 114. 80 114. 40 112. 40 112. 60 113. 30 114. 50 113. 70 114. 60 114. 50
3 1.6. fedő- és alaplapjának tengerszint feletti magassága: fedőlap: 115, 20 m Bf. alaplap: 100, 00 m Bf.
1.7. területe: 2, 6764 km2 2. A bányatelek jogosítottjának adatai: 2.1.
neve: AB Hatvan Kft.
2.2.
székhelye: 7634 Pécs, Nagyberki út 3.
3. A védő- és határpillérek megállapítása: 3.1.határpillér: Az 1-2 határvonal mentén védelmet igénylő létesítmény nincs. Határpillér (védősáv+hatástávolság) az ásványi nyersanyag (kavics) feküszintjére vonatkoztatva az A-A szelvénynél 23,02 méter. A pillérszámításnál a száraz szelet határszöge: határszög hibája: nedves szelet határszöge: határszög hibája:
3.1. 1. A Bányakapitányság a bányatelek határvonalán kívüli területek és létesítmények védelme érdekében a kérelmező által előterjesztett adatok és számítás alapján a bányatelek határvonalától számított 5 m-es védősáv figyelembevételével határpillért jelöl ki a bányatelek alaplapjára számítottan (2-201-218-3-301-310-318). A pillérszámításnál a száraz szelet határszöge: határszög hibája: nedves szelet határszöge: határszög hibája:
3.1.2.A 318-1 határvonal mentén védelmet igénylő létesítmény nincs. Határpillér a kavics feküszintjére vonatkoztatva a G-G szelvénynél 28,91 méter. A pillérszámításnál a száraz szelet határszöge: határszög hibája: nedves szelet határszöge: határszög hibája:
3.2.védőpillér: A Bányakapitányság a bányatelek határvonalán belüli és a bányatelek környezetében lévő alábbi létesítmények védelme érdekében a kérelmező által előterjesztett adatok és számítás alapján védőpillért jelöl ki:
4 3.2.1. A 3. számú töréspontnál védelmet igénylő létesítmény a Csikós-tanya és a hozzá vezető út. Védőpillér (védősáv+hatástávolság) a kavics feküszintjére vonatkoztatva a C-C szelvénynél, tanyához vezető út mindkét oldalán 31,06 méter. Tanyai épületek védőpillére a D-D szelvénynél 31,06 méter.
3.2.2.A Mátra-Nagykáta 120 kV-os távvezeték védelmére az OVIT 33/1992. sz. állásfoglalás alapján, 45 m-es védősáv, mindkét oldalon feküszintre vonatkoztatva 34 m figyelembe vételével védőpillért jelöl ki a bányatelek alaplapjára számítottan.
3.3.A kijelölt határ- és védőpilléreket jelen határozat számával megjelölve haladéktalanul fel kell tüntetni a bányatérképeken. A művelési technológia minden olyan megváltozását megelőzően, amely a kijelölt pillérek változását is eredményezi, a bányavállalkozó köteles a pillérek új számítását és meghatározását külön eljárásban előterjeszteni.
4. A Bányakapitányság hatósági előírásai: 4.1. A bányatelek megállapítása a bányavállalkozót a határozat 1.2. pontjában meghatározott ásványi nyersanyag kitermelésére jogosítja a határozat melléklete 1. pontjában meghatározott mértékig.
4.2. A Bányakapitányság kötelezi a bányavállalkozót, hogy a feltárási-kitermelési tevékenységre kidolgozott műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelemhez mellékelje a tevékenységgel összefüggésben várható kötelezettségek részletes ismertetését, azok becsült költségének mértékét (költségterv) és a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére - így különösen a bányakárok megtérítésének, a tájrendezési kötelezettség teljesítésének pénzügyi fedezetére - szolgáló biztosítékra vonatkozó tételes és konkrét ajánlatát.
4.3. A Bányakapitányság a bányát a fő bányaveszélyek szerint nem minősíti. 4.4. A bányatelek felszíni határának sarokpontjait időtálló jelekkel meg kell jelölni, és gondoskodni kell azok fenntartásáról.
4.5. A 204-217 töréspontok közötti határvonal mentén végleges meddőelhelyezés sem történhet. 4.6. A Bányakapitányság a bányatelek területére vonatkozóan benyújtott ingatlan igénybevételi ütemtervet elfogadja.
4.7. A Bányakapitányság - az eljárásba bevont szakhatóságok nyilatkozatainak figyelembevételével - a tájrendezési előtervben meghatározottak szerint, az újrahasznosítás megjelölt célját elfogadja.
4.8. A megállapított bányatelek ásványvagyonának az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásba való felvételét a bányavállalkozónak kell kezdeményeznie a bányatelket megállapító határozat jogerőre emelkedését követő ásványvagyon éves változásjelentésnél.
5. A szakhatóságok előírásai: 5.1. -A teljes bányatelek területén bármilyen földmunka végzésekor régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a területileg illetékes Dobó István Vármúzeumot (Eger, Vár 1., Tel.: 36/312-744) haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a múzeum képviselőjének átadni.
5 -Amennyiben régészeti lelőhely(ek) érintettségét állapítják meg, a lelőhelye(ke)t el kell kerülni, azt eredeti állapotában meg kell őrizni, valamint a bányajog-tulajdonosnak kezdeményezni kell a régészeti lelőhely(ek) védőpillérbe helyezését. Szükség esetén a bányavállalkozónak el kell végeztetni a lelőhely régészeti feltárását a terület régészeti jelentőségének és a lelőhely veszélyeztetettségének megállapítására. A régészeti lelőhelyen végezhető munkálatokat, a régészeti feltárást, stb. illetően a Kövt., valamint „a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól” szóló 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet vonatkozó előírásait be kell tartani.
5.2. -A bányászati tevékenység, és a tájrendezés környezetszennyezést kizáró módon végezhető. -Biztosítani kell, hogy a munkálatok, szállítások ne okozzanak káros légszennyezést. A környezeti levegő minőségének védelme érdekében a 21/2001.(II.14.) kormányrendeletben foglaltakat be kell tartani. -A környezet zajterhelése feleljen meg a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet előírásainak. -A kommunális és veszélyes hulladékot elkülönítve zártan kell gyűjteni. Elszállításukról, ártalmatlanításukról a 213/2001.(III.22.) és a 98/2001.(VI.15.) Kormányrendeletek szerint gondoskodni kell. -A foglalkoztatottak munkába állás előtti, és azt követően időszakos foglalkozás-egészségügyi ellátását a 27/2000.(IX.30.) EüM rendelet, és a 89/1995.(VII.14.) Kormányrendelet alapján kell biztosítani. -A munkavégzés során be kell tartani az 1993. évi XCIII. Törvény, valamint a 3/2002.(II.8.) SzCsM – EüM rendelet, továbbá a 65/1999.(XII.22.) EüM rendelet vonatkozó előírásait.
5.3. -Az árvízvédelmi töltés mentén, annak lábától 110 méteren belül anyaggödör vagy bánya nem nyitható. -A bánya területén vízszint süllyesztés csak vízjogi engedély előzetes megkérésével végezhető. -A bányatelken keresztül húzódó vízfolyások biztosítják a kapcsolódó területek vízelvezetését. A bányaművelés során ezeket a vízelvezető árkokat megszüntetik, ezért a vízfolyások kiváltására előzetes műszaki tervet kell készíteni, amit a Vízügyi Igazgatósághoz vízjogi engedélyezési eljárásra kell benyújtani. A tervezés megkezdésével egy-időben a Vízügyi Igazgatóságtól elvi műszaki meghatározást kell kérni. -A bányatavak vízkészletének megállapítása, figyelemmel kisérése érdekében a Vízügyi Igazgatóság, a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézethez intézett N.30938/1970. számú elvi műszaki meghatározásában talajvízszint figyelő kutak telepítését írta elő. A terület kapcsolódó vízigényének kielégítése érdekében Igazgatóságnak feltétlen ismerni kell a vízkészlet-változást, ezért a kutak telepítéséhez, a rendszeres vízszintészleléshez kénytelen ragaszkodni. -A tavak vízminőségét védeni kell, ezért a tavakba szennyvizet, felszíni vizet bevetetni tilos. A tavakat szeméttel, ipari hulladékkal, építési törmelékkel, salakkal, fekáliával feltölteni tilos.
5.4. -Az utóhasznosításra-évenkénti bontásban folyamatosan a jóváhagyott terveknek megfelelően-a területeket a Kavicsbánya Vállalat köteles előkészíteni és a terület visszaadásáról osztályinkat értesíteni.
5.5. -A bányászati tevékenységet úgy kell végezni, hogy a környező mezőgazdasági művelés alatt álló területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne zavarja. -Olajszennyeződés esetén a szennyezett talajt el kell távolítani, veszélyeshulladék-lerakó telepre kell szállítani, az elszállított termőföldet hasonló minőségűvel kell pótolni.
6 -Az előzetes környezeti hatástanulmányban meghatározott vastagságú (kb. 0,7 m), letakarításra kerülő humuszos termőréteget, annak megóvása érdekében a bányaterület rekultivációja során kell felhasználni. A fel nem használt termőréteget depóniákban kell tárolni, óvni kell az eróziótól és a szennyező anyagoktól. -A bányaterület rekultivációját úgy kell végrehajtani, hogy humusztartalmú anyag a bányaművelés után visszamaradó tóba ne kerüljön, lefolyástalan területek ne maradjanak és a mezőgazdasági művelésbe visszakerülő területeken a tömörödést meg kell szüntetni.
5.6. -A megmaradó mezőgazdasági területek útkapcsolatait, megközelítésüket biztosítani kell. 5.7. -A bányatelekkel érintett területen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban: KÖH) régészeti lelőhelyet tart nyilván. Régészeti lelőhely területén földmunkával járó bányászati tevékenység nem folyhat. A régészeti lelőhely pontos határait régész szakértő bevonásával meg kell állapítani. A régészeti lelőhely határainak meghatározása történhet régészeti terepbejárással vagy próbaásatással. E megelőző feltárásnak minősülő munkafolyamatok elvégzésére – jogerős feltárási engedély birtokában az egri Dobó István Vármúzeum jogosult. A régészeti feltáráskor „a kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény előírásait kell alkalmazni.
5.8. A bánya üzemeltetése környezetszennyezést kizáró módon végezhető. A bányászati tevékenység végzése során a környezeti levegő minőségének megóvása érdekében a 21/2001. (V. 19.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket nem haladhatják meg. A kommunális és veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását úgy kell végezni, hogy a környezeti elemek (talaj, felszíni víz, felszín alatti vizek) szennyeződése kizárt legyen. A kavicsbánya területén lévő szociális helyiségeket fel kell újítani, korszerűsíteni kell, a gépműhely felújításáról gondoskodni kell. A telep vízellátását biztosító kút is felújításra szorul.
5.9. Amennyiben szállításra igénybe kívánják venni a Hatvan-Újszász vasútvonal 62/63 szelvényében fekvő átjárót, azt át kell építeni a megnövekedett terhelésnek megfelelően, melyet a MÁV RT PHMSZ Területi Osztályával engedélyeztetni kell.
5.10. A „Hatvan I. – kavics” és a „Boldog I. – homok és kavica” bányatelek összekapcsolása – HatvanÚjszász vasútvonalon keresztül – nem eredményezheti a Boldogi 0123/23 helyrajzi számú 4705 m2 területű önkormányzati tulajdonban lévő „közút” megszüntetését, annak használhatóságát nem korlátozhatja. A határozat 1.; 3.2.2.; 5.10. pontjai ellen a kézbesítéstől számított 10 munkanapon belül a Miskolci Bányakapitányságon benyújtandó, de a Magyar Bányászati Hivatalhoz (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) címzett fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén annak benyújtásával egyidejűleg az elsőfokú igazgatási szolgáltatási díj 50 %-át (50 000 Ft-ot), kell átutalással teljesíteni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 1003200001417179 pénzforgalmi jelzőszámú számlára.
7
INDOKOLÁS A Miskolci Bányakapitányság a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) 26/B.§ (4) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva az AB Hatvan Kft. 2010. február 03-án beterjesztett kérelmére bányatelket módosított, egyesített. A „Hatvan I. – kavics” védnevű bányatelek 345/1975. számon történt megállapítása után 564/1997., 564/1997-1 és 7984/2005. számú határozatokkal módosításra került. Környezetvédelmi engedélyének száma: 3797-17/2006. (Érv.: 2011. 06. 30.) A „Boldog I. – homok és kavics” védnevű bányatelek 6103/2002. számú határozattal lett megállapítva. Környezetvédelmi engedélyének száma: 9838-14/2003. (Érv.: 2013. 11. 13.) A bányatelkeken a végzett bányászati tevékenység, a komplex technológiai egység megteremtése, összehangolása indokolja a két bányatelek egyesítését, amelynek során csak olyan ingatlanokkal bővül a bányatelek, melyek nem kerülnek a bányaműveléssel érintett területrészhez. A műszaki leírás szerint a kitermelés feltételei az ásványi nyersanyag földtani helyzetét, kiterjedését, a telep adottságát és a bányaműveletek környezeti hatását figyelembe véve teljesíthetők. A bányatelek módosítási kérelem 2010. február 03-án érkezett a Bányakapitányságra. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2010. április 29. Az eljárási határidőt a Ket. 33.§ és a Bt. 43/B.§ (1) bekezdés előírásai határozzák meg. Az eljárási határidő Ket. 33.§ (7) bekezdése szerinti meghosszabbítására nem került sor. Jelen határozat a bányatelek aktualizált adatait, illetve annak vonatkozó rendelkezéseit a korábbi határozatokkal egységes szerkezetben tartalmazza. Az eljárás során a Bányakapitányság a bányatelek módosítási kérelemben és a mellékleteiben foglaltak alapján a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet mellékletének a tárgyi engedélyezési eljárásra vonatkozó előírásai szerint megkereste a Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-magyarországi Igazgatóságát, aki EM/KA/NS/A/606/3/2010. számú végzésével tárgyi ügyben megállapította hatáskörének hiányát, mivel a vasút üzemeltető Gy.605-735/2009. számú valamint a közútkezelő 12822/2010. számú nyilatkozatában a bányatelek módosításához hozzájárult. Mivel a fentieken kívül az eredeti állapothoz képest a módosítás során egyéb új körülmény nem merült fel, a Bányakapitányság a bányatelek módosítása tárgyában további szakhatóságok bevonását nem tartotta indokoltnak. Az 564/1997. számon a „Hatvan I. – kavics” védnevű bányatelek módosításához hozzájárult, illetve az ellen kifogást nem emelt: - Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, - Központi Földtani Hivatal (27/1992.), - Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (H.1632/1991.), - MOL Rt. Vecsés (1554/91.), - MOL Rt. Szolnok (26.342/91.), - TIGÁZ Miskolc (5/2/1-611/92. és a tárgyalás helyszínén), - Magyar Honvédség Vezérkara Hadműveleti Csoportfőnökség (1243/3/91.), - ÁNTSZ Hatvan (621-2/1991.), - Országos Műemlék Felügyelőség (13031/1991.), - Helyközi Távbeszélő Igazgatóság Hatvan (1547/91.), - MATÁV Rt. Heves Megyei Távközlési üzem (a tárgyalás helyszínén), - Hatvan Polgármesteri Hivatal, - Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága, - Hatvani Körzeti Földhivatal.
8 A 7984/2005. számon a „Hatvan I. – kavics” védnevű bányatelek módosításához hozzájárult, illetve az ellen kifogást nem emelt: - a HM Honvéd Vezérkar Katonai Tervező Főcsoportfőnökség 3669/2/2/2005. számú, - a HM Katonai Légügyi Hivatal 19/5342/2005. számú, - az Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatósága 2501/2005. számú, - a Heves Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat 1382/1-10/1/2005. számú, - a Heves Megyei Közlekedési Felügyelet HE/UV/NS/A/1173/1/2005. számú szakhatósági nyilatkozatában. Hatvan Önkormányzat jegyzője, a hatvani Körzeti Földhivatal és Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Bányakapitányság szabályszerű megkeresésére szakhatósági nyilatkozatot nem adott, nyilatkozatának megadására további 8 napot nem kért, ezért a Bányakapitányság az 1957. évi IV. törvény 21. §. (2) alapján, hozzájárulásukat megadottnak tekintette. Az érintett ingatlantulajdonosok a bányatelek bővítéséhez hozzájárultak, az ütemezett igénybevétel ellen kifogást nem emeltek. A 6103/2002. számon megállapított „Boldog I. – homok és kavics” védnevű bányatelek megállapításához hozzájárult, illetve az ellen kifogást nem emelt: - a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (a bányatelek tárgyaláson), - Boldog község Önkormányzatának Jegyzője (a bányatelek tárgyaláson), - a Központi Közlekedési Felügyelet VF/1377/0/2002. számú, - az Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatósága 1368/2002. számú, - a TIGÁZ Rt. Egri Üzemigazgatósága 229/9/126-1-3047/2002. számú, - a Honvéd Vezérkar 4242/2/2002. számú, - a Hírközlési Felügyelet Miskoci Iroda MN-2783-3/2002. számú nyilatkozatában. A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság, a Hatvani Körzeti Földhivatal, az ÉMÁSZ Rt. Hatvani kirendeltsége nyilatkozatot nem adott, nyilatkozatának megadására további 8 napot nem kért, ezért a Bányakapitányság az 1957. évi IV. törvény 21. §. (2) alapján, hozzájárulásukat megadottnak tekintette. A rendelkező részben foglaltak indokolása A határozat 1. pontja a bányatelek alapvető paramétereit és jellemző adatait, 2. pontja pedig a bányavállalkozó adatait rögzíti. A határozat 3. pontjának előírásai a védő- és határpillérek méretezéséről szóló 12/2003. (III. 4.) GKM rendeletben foglaltaknak felel meg. A Bányakapitányság a határozat 4. pontjában érvényesítette a bányatelekkel kapcsolatos hatósági előírásait, melyek indokolása a következő: - A 4. 1. pontban foglaltak a Bt. 49.§ 1., 29. és 32. pontjaiban foglaltak figyelembevételével a Bt. 26.§ (1), 26/B.§ (3) bek. előírásain alapulnak. A bányavállalkozó nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére (Bt. 22.§ (7), 26/A.§ (3) bekezdés). Amennyiben a bányatelek jogosítottja olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek és kezdeményezheti az engedélynek e nyersanyagra történő kiterjesztését. - A 4. 2. pontban foglalt előírás a Bt. 41.§ (7) és a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 25.§ (5) -(6) bekezdésén alapul. - A 4. 3. pont rendelkezése a Bt. 34.§ (5) bek., valamint a Vhr. 21.§ (1) és (3) bek. előírásainak megfelelően szerepel. A bánya bányaveszélyek szerinti minősítése mellőzhető volt, mivel a művelési technológia előírásszerű betartása esetén a tervezett bányában a fő bányaveszélyek egyikével sem kell számolni. - A 4. 4. pontot a bányatelek lehatárolása és a majdani műveléssel a bányatelekből történő véletlenszerű kilépés elkerülése érdekében írta elő a Bányakapitányság. - A 4. 5. pont a MÁFI Észak magyarországi Területi Szolgálatának véleményén alapul.
9 - A 4. 6. pontban a Bányakapitányság az ütemtervet - a Bt. 26.§ (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel elfogadta. - A 4. 7. pontban a Bányakapitányság a tájrendezési elő-tervben javasolt újrahasznosítási célt a Vhr. 12.§ (2) bekezdés előírásának megfelelően jóváhagyta. - A 4. 8. pont előírását az ásványvagyon védelme érdekében írta elő a Bányakapitányság. A szakhatóságok bányatelek megállapítási eljárások során tett előírásait a Bányakapitányság a rendelkező rész 5. pontjában érvényesítette. - Az 5.1. pont a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Regionális Iroda 470/549/4/2005. számú, - az 5.2. pont az ÁNTSZ Heves Megyei Intézete 1528-2/2005. számú szakhatósági előírásait, - az 5.3. pont a Közép-Duna –völgyi Vízügyi Igazgatóság, - az 5.4. pont a Városi Tanács VB (Hatvan) Műszaki Osztálya és a Termelés Ellátás Felügyeleti Osztálya előírásait érvényesíti a bányatelek Hatvan közigazgatási területére vonatkozóan. - Az 5.5. pont a Heves Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 1303-2/2002. számú, - az 5.6. pont a Heves Megyei Közlekedési Felügyelet HE/UV/21/K/661/1/2002. számú, - az 5.7. pont a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Miskolci Regionális Iroda 71636/2002. számú nyilatkozatán és az alábbiakon alapul Boldog közigazgatási területére vonatkozóan: A KÖH az előírtakon túlmenően kikötötte, hogy a nyilvántartott régészeti lelőhelyet „…bányatelekbe vonni nem szabad.” A Bányakapitányság nem tudta érvényesíteni a KÖH fenti kikötését, mert a bányatelek határainak tervezettől eltérő megállapításához szakhatósági állásfoglalásában semmilyen konkrét adattal (koordinátákkal) nem tudott szolgálni, valamint a bányatelek megállapítására – törvény által rendelkezésre álló idő alatt – nincs lehetőség a régészeti lelőhely megelőző feltárással történő meghatározására. - Az 5.8. pont az ÁNTSZ Hatvan Városi Intézetének a bányatelek tárgyaláson tett nyilatkozatán, - az 5.9. pont a MÁV Rt. Pálya- Híd és Magas-építményi Szakigazgatóság Területi Felügyeleti Osztály Gy. 635-2964/1999. számú tájékoztatásán alapul. - Az 5.10. pont a Boldog község Jegyzője 1282-2/2010. számú nyilatkozatán alapul. A Bányakapitányság határozatának meghozatala során nem vizsgálta azt, hogy a kérelem mellékletét képező adatok és térképezés teljeskörű-e, illetve helyes-e. Az adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő felelősséggel tartozik. A Bányakapitányság fentieken túlmenően az alábbiakra hívja fel a bányavállalkozó figyelmét: a) a határozat nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól; b) a bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének (Bt. 26/A § (1) bekezdés); c) a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát (Bt. 26/A § (4) bekezdés). Amennyiben a kérelmező bányászati célt szolgáló építményt vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, annak megkezdése előtt köteles beszerezni a területileg illetékes építési hatóság engedélyét; d) a tervezett bányászati tevékenység során a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében - a földterületek bányászati célú ideiglenes vagy állandó jellegű igénybevétele, a művelési ág megváltozása esetén - a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, illetve indokolt esetben rendezni kell az igénybevett terület használati jogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra;
10 e) a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni (Bt. 37.§); f) a bányatelek jogosítottja az építésügyi hatóságtól kérheti a bányatelek határai között fekvő házhelyekre az építési tilalom vagy korlátozás elrendelését, amennyiben a bányatelket az ingatlan nyilvántartásba bejegyezték (Bt. 39. § (1) bekezdés); g) külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek megállapítását követően, de legkésőbb a Bt. 26/A.§ (3) bekezdésének c) és e) pontjaiban említett ütemtervben megjelölt időpont előtt öt évvel, a bányavállalkozó jogosult a bányatelekkel fedett ingatlanokra a vonatkozó építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését kérni a bányafelügyelettől. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozónak az építési és telekalakítási tilalom kezdeményezésére vonatkozó jogai megszűnnek.(Bt. 26/B. § (1) bekezdés); h) a bányatelek jogosítottja nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére (Bt. 22. § (7), 26/A § (3) bekezdés). Ha a bányatelek jogosítottja olyan ásványi nyersanyagokra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek és kezdeményezheti a bányateleknek e nyersanyagra történő kiterjesztését, melyre elsőbbség illeti meg. i) bányászati tevékenységet csak jóváhagyott MÜT szerint lehet megkezdeni és folytatni; j) a bányavállalkozó köteles az adataiban bekövetkezett változásokat 30 napon belül a bányakapitánysághoz bejelenteni (Vhr. 12. § (5) bekezdés). k) a tevékenységhez szükséges egyes létesítmények engedélyezése külön eljárás alá tartozik (96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. sz. melléklet). A kérelmezőnek igazgatási szolgáltatási díjtartozása nincs (az 57/2005. . (VII. 7.) GKM rendelet által előírt felügyeleti díjat befizette). Fellebbezést csak a jelen határozat 1.; 3.2.2.; 5.10. pontjában foglalt rendelkezések ellen lehet beterjeszteni, a bányatelek megállapító, valamint módosító határozatokból, módosítás nélkül átvett előírások jogerősek. A jogorvoslati lehetőségre vonatkozó felhívás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. § (1) bek-ben foglaltaknak felel meg. A jogorvoslati eljárás díját az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet határozza meg. A Bányakapitányság jelen határozatának meghozatalakor a Bt. 26.§ (3) bek. és a Vhr. 12.§ (1) bekezdésében biztosított hatáskörében, a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott illetékességgel járt el. Miskolc, 2010. április 13.
Dr. Izsó István bányakapitány
