ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Vízügyi Iroda - Felszín alatti Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: Iktatószám: Előadó:
H-144-11/2012. Dr. Jagadics Zoltán Hné Krausz Szilvia
hó:
nap:
KÜJ: 102177617
Hiv. szám: Melléklet:
Tárgy:
KTJ: 102324913
Győr, Glázer-Transz Fuvarozó Kft. – 01116/9 hrsz-ú, 01116/11-13 hrsz-ú, 01116/41 hrsz-ú ingatlanokon kavicsbányászati tevékenység végzésének előzetes vizsgálata
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint első fokú hatóság a Glázer-Transz Fuvarozó Kft. (9011 Győr, Ezerjó u. 5/A.) által a győri 01116/9 hrsz-ú, 01116/11-13 hrsz-ú, 01116/41 hrsz-ú ingatlanokon tervezett kavicsbányászati tevékenységre benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, s mivel e tevékenység – várhatóan – jelentős környezeti hatást nem okoz, a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt, ezért az előzetes vizsgálati eljárás alapján a következőket állapítja meg: 1./ A vizsgált tevékenység adatait: A Glázer-Transz Fuvarozó Kft. ( 9011 Győr, Ezerjó u. 5/A.) a győri 01116/9 hrsz-ú, 01116/11-13 hrsz-ú, 01116/41 hrsz-ú ingatlanokon kavicsbányászati tevékenységet kíván folytatni. A tevékenység volumene: a kitermelhető ipari vagyon: az engedélyezett termelési kapacitás: a bányatelek területe:
450 000 m3 kavics és homok 150.000 m3/év kavics és homok 7 ha 7 570 m2
a bányatelek alaplapjának tengerszint feletti magassága:
+119,0 mBf
a bányatelek fedőlapjának tengerszint feletti magassága:
+136,0 mBf
A bányászati tevékenység időtartama a tervezett 150.000 m3/év termelés alapján, 3 év. A bányászati tevékenységet csak nappali időszakban kívánják végezni, napi 12 órában évente mintegy 250 üzemnapon. II. Szakhatósági előírások: 1./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének a GYMS-19-1/2012. számú szakhatósági állásfoglalása:
2 „Szakhatósági állásfoglalás A Glázer-Transz Fuvarozó Kft. ( 9011 Győr, Ezerjó u. 5/A.) által Győr, 01116/9, 01116/11-13, 01116/41 hrsz.-ú ingatlanainak egy részén végezni kívánt kavicsbányászati tevékenységet lehetővé tevő környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” 2./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának a 17.2/2284-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalása: „ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím fent hivatkozott számú megkeresésére, a Glázer Transz Kft. (Győr, Ezerjó u. 5/A.) által készített „ Előzetes vizsgálati dokumentáció Győr
01116/11-13, 01116/41 hrsz-ú ingatlanok egy részén tervezett bányászati tevékenység végzéséhez” szakanyag szerint az alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás-t adom. - Az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból nem kifogásolható. - A bányászati tevékenységgel érintett ingatlanok humuszos termőrétegének letakarítását talajvédelmi tervre alapozottan talajvédelmi szakhatósági hozzájárulás birtokában lehet megkezdeni. - A környezetvédelmi engedély talajvédelmi szempontból kiadható.” Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” 3./ A Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjének a 4769/2012. számú szakhatósági állásfoglalása: „V É G Z É S Glázer-Transz Fuvarozó Kft. (székhely: 9011 Győr, Ezerjó u. 5/A.) által a Győr, 01116/9, 01116/11-13, 01116/41. helyrajzi számú ingatlanokon tervezett kavicsbányászati tevékenység előzetes vizsgálata ügyében folytatott eljáráshoz – a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében – kikötés nélkül hozzájárulok. Eljárási költség nem merült fel. Végzésem ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” 4./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Körzeti Földhivatalának a 11219/2011. számú szakhatósági állásfoglalása: A Glázer-Transz Fuvarozó Kft. a Győr külterületi 01116/9, 01116/11, 01116/12, 01116/13, 01116/41. hrsz-ú ingatlanokon kavicsbányászati tevékenység végzésének előzetes vizsgálata tárgyú megkeresésével kapcsolatban az alábbi elsőfokú ingatlanügyi-földvédelmi szakhatósági állásfoglalást adom.
3 A Győri Körzeti Földhivatal, mint tárgyi ügyben I. fokon eljáró ingatlanügyi-földvédelmi hatóság, a csatolt vizsgálati dokumentáció alapján tárgyi üggyel kapcsolatban földvédelmi szempontból kifogást nem emel, azzal, hogy a fenti munka termőföldnek minősülő ingatlanokon történik, ezért rájuk a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7-15. §-ai az irányadók, így a tárgyi munka megkezdése előtt a termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyező jogerős határozatot kérelem alapján előre be kell szerezni, vagy mutatni, illetve az ebben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. Az engedélyt a Földhivatal külön eljárásban – kérelemre – adja meg. Ennek hiányában semmilyen a termőföld eredeti állapotát megváltoztató munkálatokat nem lehet elkezdeni, mert az a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, mely a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 16-17. §-nak szankcióját vonja maga után. Felhívom a figyelmet, hogy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 9. § (2) bekezdése szerint:” Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 32. § (1) bekezdése alapján – az eljárást fel kell függesztenie.” III. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. IV. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja: 125.000,-Ft. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg jogorvoslati eljárási díjat készpénz-átutalási megbízással (csekkel), vagy a felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10033001-01711899-00000000 sz. előirányzat-felhasználási számlájára történő átutalással kell megfizetni. Indokolás A Glázer-Transz Fuvarozó Kft. (9011 Győr, Ezerjó u. 5/A.) a győri 01116/9 hrsz-ú, 01116/11-13 hrsz-ú, 01116/41 hrsz-ú ingatlanokon kavicsbányászati tevékenység végzése érdekében előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása érdekében. A felügyelőségen a beruházás megvalósítása érdekében előzetes vizsgálati eljárás indult. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a következőket állapította meg: A Glázer-Transz Fuvarozó Kft. által tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet – a továbbiakban: R. – 3. § a) pontja és a R. 3. számú mellékletének 19. pontja alapján előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A Glázer-Transz Fuvarozó Kft. ( 9011 Győr, Ezerjó u. 5/A.) – a továbbiakban: Kft. – a győri 01116/9 hrsz-ú, 01116/11-13 hrsz-ú, 01116/41 hrsz-ú ingatlanokon lévő 77.570 m2 területű bányatelken kavicsbányászati tevékenységet kíván végezni. A tervezett éves termelési kapacitás: 150.000 m3 kavics és homok. A bányászati tevékenység várható időtartama 3 év. Az engedélyes a bányászati tevékenységet várhatóan 2012. II. negyedévében tervezi megkezdeni. A bányászati tevékenységet csak nappali időszakban kívánják végezni, napi 12 órában évente mintegy 250 üzemnapon. A bányában felszíni típusú külfejtéssel kívánják végezni a kavics és homok jövesztését. Az átlagosan 0,5 m vastag fedőréteg letakarását lánctalpas kotrógéppel végzik. Az átlagosan 6,1 m vastag haszonanyag jövesztését két szeletben hidraulikus kotrógéppel és homlokrakodógéppel tervezik. A kitermelés a száraz bányaudvarról fog történni. A bányafalból a jövesztőgép a kitermelt kavicsot és homokot a tehergépjárműre, vagy a készlettérre helyezi. A bányászati tevékenység nyersanyagkészlet és a kitermelési ütem figyelembevételével kb. 3 évig folytatható. A bányászat során letakarított fedőréteget a rekultivációhoz fogják felhasználni. A tájrendezés újrahasznosítási céljaként a terület erdő célú utóhasznosítását jelölték meg.
4 Mobil konténert állítanak fel a dolgozók részére melegedő és szociális célra. Kapcsolódó létesítmény a bánya megközelítését szolgáló már meglévő földút. A bányatelek határvonala mentén a kialakításra kerülő védőtöltés védelmet nyújt a környező területekre lehulló csapadék bányaudvarra történő beáramlása ellen. A bányaudvarra hulló csapadék a bánya területén elszikkad. A keletkező kommunális szennyvizet zárt gyűjtőben gyűjtik. Felszíni és felszín alatti vizeket érő káros hatás nincs normál üzemmenet esetén. A humuszos réteg külön deponálásra kerül, majd a terület rekultiválásakor felhasználják. Az üzemszerű tevékenységből talajszennyezés nem származhat. A kavicsbánya működése során a terület letakarítására és a kavics kitermelésére használt kotrógépek és szállítójárművek működésével, valamint az osztályozás-rakodás-anyagmozgatás során használt berendezések zajkibocsátásával kell számolni. A bánya zajforrásai a nappali időszakban működnek. A bányatelek közvetlen környezetében külterületi (mezőgazdasági) területek találhatók, a lehatárolt zajvédelmi hatásterület nem éri el a legközelebbi, Győr-Szentiván település védendő belterületét, így a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet zajterhelési határértékeinek nem kell teljesülniük. A tevékenységgel kapcsolatos közúti közlekedés a külterületi szállítási útvonal ismeretében nem növeli számottevően a meglévő utak zajterhelését. A bányatelek külterületi mezőgazdasági és erdőterületekkel határos, a legközelebbi lakóterületektől mért távolsága: Győr- 5 km, Győrszentiván- 750 m, Győrszentiván- Nagyhegy pincesor- 400 m. A telepítéskor és a felhagyáskor csekély tehergépjármű forgalom által okozott légszennyező hatással lehet számolni. A bányászati tevékenység végzése során a munkagépek (1-1 db kotró-rakodó, lánctalpas kotró, gumikerekes kotró) és szállítójárművek által okozott légszennyező hatással lehet számolni, melyek időszakosak és jelentős légszennyező hatással nem járnak. A bányászati tevékenységet csak nappali időszakban végzik. A bányaművelésből származó por a bánya területén kiülepszik. A por kiülepedése még erős szél estén is 70 méteren belül megtörténik. A telephelyen végzett tevékenységeket tekintve a kavicsbányászat, mint fő tevékenység nem jár hulladékképződéssel, míg a technológiai folyamatok biztosítása, illetve a karbantartási munkálatok során veszélyes, illetve települési szilárd és folyékony hulladékok keletkeznek. A települési szilárd hulladékot (EWC 20 03 01) zárt edénybe gyűjtik, a települési folyékony hulladék gyűjtését zárt konténeres WC-ben oldják meg, majd engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adják át. A munkagépek karbantartását, javítását bányatelken kívüli telephely gépjavító műhelyében végzik. A karbantartás során az alábbi veszélyes hulladékok keletkezése várható: - EWC 15 02 02* veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat; EWC 13 07 01* tüzelőolaj és dízelolaj; EWC 13 02 05* ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok; EWC 16 06 01* ólomakkumulátorok. A tevékenység felhagyása esetén hulladékok keletkezésével nem kell számolni. Ezt követően a terület rekultivációja következik. Havária az üzemelés során alkalmazott munkagépek üzem-, és kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, mely során a fenti veszélyes hulladékokon túl, szennyezett föld (EWC 17 05 03*) keletkezésével is számolni kell. A bányaművelés közben a munkagépek és szállítójárművek meghibásodásából, balesetéből adódóan történhet talaj -és talajvízszennyezés. Száraz időben erős szél okozhat erősebb porterhelést, azonban a por kiülepedése még erős szél esetén is 70 m-ren belül megtörténik. Az érintett ingatlanok nem védett természeti területek, és nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem a nemzeti ökológia hálózatnak. Az ingatlanok jelenleg szántó művelési ágban vannak. A leendő kavicsbányának nincs közvetlen zavaró hatása más védett természeti területekre és védett természeti értékekre. A hatásvizsgálat elrendelése – mivel jelentős hatások nincsenek – vízminőségvédelmi, hulladékgazdálkodási, levegővédelmi, természetvédelmi, zaj- és rezgésvédelmi szempontokból nem szükséges. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3. § - 5. §-ai alapján folytatta le. A hatóság a R. 3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre észrevétel nem érkezett. A felügyelőség értesítette a társadalmi szervezeteket az eljárás megindításáról.
5 A hatóság a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, hogy állásfoglalásukat közöljék. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve ( 9024 Győr, Jósika u. 16.) a GYMS-19-1/2012. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (9028 Győr, Arató u. 5.) a 17.2/2284-2/2011. számú, a Győr Megyei Jogú Város Jegyzője ( 9021 Győr, Honvéd liget 1.) a 4769/2012. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Körzeti Földhivatala (9021 Győr, Városház tér 3.) a 11219/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához hozzájárult. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság (8200 Veszprém, Budapest u. 2.) a VBK/3986-2/2011. számú végzésében a tárgyi ügyben hatáskörének hiányát állapította meg, és a szakhatósági eljárását megszüntette. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (9400 Sopron, Kolostor u. 13.) a VIII-P-001/112-1/2012. számú végzésében a tárgyi ügyben hatáskörének hiányát állapította meg, és a szakhatósági eljárását megszüntette. A hatóság a rendelkezésére álló adatok és a szakhatósági állásfoglalások alapján megállapította, hogy a kavicsbányászati tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs, természetvédelmi érdekeket nem sért, így a környezeti hatásvizsgálat elrendelése nem indokolt. A határozat a fent hivatkozott jogszabályokon kívül a következő jogszabályi rendelkezéseken alapul: A közegészségügyi szakhatósági állásfoglalás a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet, a 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésén, a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletén, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. – a továbbiakban Ket. – 44. § (9) bekezdésén, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010.(XII.21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésén és a 2. § (3) bekezdésén alapul. A talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása a Ket. 21. § (1) bekezdés c.) pontján, a Ket. 22. § (1) bekezdésén, a Ket. 44. § (1)-(2) bekezdésén és (9) bekezdésén, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 1. § (1) bekezdésén, a 41. §-án, a 43. §-án, a 48. § (1) és (2) bekezdésén, a 49. § d) pontján, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésén, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 17. §-án alapul. A Győr Megyei Jogú Város Jegyzője szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy: „A tárgyi tevékenység Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a környezetvédelemről szóló 63/2003.(XII.19.) rendeletben, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a „Bécsi úti nádas” helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004.(V.28.) Ök. rendeletben meghatározott természetvédelmi területet nem érint, továbbá a fenti jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi követelményeknek megfelel.” A jegyző szakhatósági állásfoglalása a Ket. 33. § (8) bekezdésén, a Ket. 44. § (6), (9) bekezdésein, a Ket. 21. § (1) bekezdés b) pontján, a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésén és a 4. számú melléklet 4./ pontján alapul. Ingatlanügyi-földvédelmi szakhatósági állásfoglalás indoklása: „ A hivatalunkhoz beküldött vizsgálati dokumentációból kiderül, hogy a tárgyi munka termőföldnek minősülő ingatlanokon valósul meg, amely során termőföld igénybevételére ( pl. taposás, felszíni külfejtés, humuszréteg letermelése stb. ) kerül sor. Az ingatlanügyi-földvédelmi hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani, ezért felhívom a figyelmet arra, hogy ebben az esetben – értelemszerűen még a kivitelezési munka megkezdése előtt – az érintett ingatlanokra vonatkozóan be kell szerezni a földhivatal termőföld más célú végleges hasznosítását engedélyező jogerős határozatát (Tfvt. 9. § (1) bek.). Tájékoztatom, hogy más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Ennek hiánya esetén a hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie (Tfvt. 9. § (2) bek.). A földhivatalnak hatósági döntése meghozatalakor szem előtt kell tartania, hogy termőföldet más célra csak
6 kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni, és az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet.
Szakhatósági állásfoglalásomat a fent hivatkozott jogszabályi helyeken túl a Tfvt. 7. §, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44. §, a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. § (1) bek., továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. r. 32/A. § (1) bek. és 4. sz. mellékletének 6. pontja alapján adtam meg. Kérem szakhatósági állásfoglalásom szíves tudomásul vételét és betartását.” A hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a tevékenység a környezetre jelentős hatást nem gyakorol, vele szemben kizáró ok nem merült fel, ezért a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező rész szerint döntött. A határozat - a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseken kívül - az 1995. évi LIII. tv. 66. § (1) bekezdés e) pontján alapul. A hatáskör a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén és a 38. § (1) bekezdésén, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 67. § (1) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII.27.) KvVM. rendelet 2. § (4) bekezdésén alapul. Győr, 2012. február 24.
Németh Zoltán s.k. igazgató
