Szakdolgozat
Sajgál Mónika Társadalomtudományi és gazdasági szakfordítói szakirányú továbbképzés 2015.
FORDÍTÁS NÉMETRŐL MAGYARRA
„Generation 55+” Chancen für Handel und Konsumgüterindustrie „Az 55 év feletti generáció” - Kihívás vagy esély a kereskedelem és a fogyasztói ipar számára? című tanulmány részletének (24-27. o.) fordítása
Konzulens: Farkasné Puklus Márta, nyelvtanár
Sajgál Mónika Társadalomtudományi és gazdasági szakfordítói szakirányú továbbképzés
MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS
Név: Sajgál Mónika
Neptun kód: V7RPM8
Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat): Német társadalomtudományi és gazdasági szakfordító Szak:
Szakirány:
Illetékes intézet: BTK-Modern Filológiai Intézet A szakdolgozat címe: A „Generation 55+” Chancen für Handel und Konsumgüterindustrie „Az 55 év feletti generáció” - Kihívás vagy esély a kereskedelem és a fogyasztói ipar számára? című tanulmány részletének (24-27. o.) fordítása
Konzulens neve, beosztása: Farkasné Puklus Márta, nyelvtanár A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja: 2014. október 10. Miskolc, A témát elfogadtam. …………………………… Hallgató aláírása
p. h. ……………………………………… Konzulens aláírása
……………………………………. Intézetigazgató aláírása
MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR KONZULTÁCIÓS LAP
Hallgató neve: Sajgál Mónika
Neptun kód:V7RPM8
Szakdolgozat címe: A „Generation 55+” Chancen für Handel und Konsumgüterindustrie „Az 55 év feletti generáció” - Kihívás vagy esély a kereskedelem és a fogyasztói ipar
számára?
című
tanulmány
részletének (24-27. o.) fordítása
Konzulens neve: Farkasné Puklus Márta Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aáírása
Dátum:
A szakdolgozat beadható: ………………………….. Konzulens aláírása
EREDETISÉGI
NYILATKOZAT
Alulírott …Sajgál Mónika ………………………………………………………………………….; Neptun-kód: V7RPM8…………………… a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának végzős hallgatója ezennel büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy …a „Generation 55+ Chancen für Handel und Konsumgüterindustrie – „Az 55 év feletti generáció” – Kihívás vagy esély a kereskedelem és
a
fogyasztói
ipar
számára?
című
szöveg
részletének
(24-27.o.)
fordítása
……………………………………………………………………………………………….………………… …………………………………………………………………………. című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:
szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;
tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;
más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.
Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül. Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n és e-mailben a
[email protected] címre benyújtott) példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek.
Miskolc,.............év ………………..hó ………..nap
…….……………………………….………..
Hallgató
Tartalom
1. Bevezetés
7
1.1. A szöveg keletkezési körülményei és a szerzők rövid bemutatása
7
1.2. A fordítás célja
10
1.3. A szöveg nyelvezetének, stílusjegyeinek rövid jellemzése
11
1.4. A szöveg témájának rövid összefoglalása, a főbb fogalmak értelmezése
12
2. Források
19
2.1. Párhuzamos szövegek, mint terminológiai forrásanyagok
19
2.2.Nyomtatott és elektronikus szótárak, egyéb segédletek
20
3. Szójegyzékek 3.1. Előzetes terminológiai jegyzék készítése a fordításhoz a szöveg egésze alapján 3.2.Terminológiai jegyzék illetve fogalomtár a diplomamunkában fordított szöveg alapján
21
21 23
4. Forrásnyelvi szöveg
32
5. Célnyelvi szöveg
37
6. Fordítói kommentár
43
7. Összefoglalás
47
1. Bevezetés
1.1. A szöveg keletkezési körülményei és a szerzők rövid bemutatása „ ’Az 55 év feletti generáció’ - Kihívás vagy esély a kereskedelem és a fogyasztói ipar számára?” című 40 oldalas tanulmány1 a PricewaterhouseCoopers ( a továbbiakban PwC) és
a
St.
Gallen-i
Egyetem
Marketing
és
Kereskedelem
Intézetének
közös
együttműködéseként jött létre. A tanulmány a St. Gallen-i Egyetem Marketing és Kereskedelem Intézetének honlapján nem olvasható, de valószínűleg a 2012-től életre hívott „Retail an Customer Trend Monitor” című projekt keretén belül jött létre2; ez az egyetlen
olyan
együttműködési
projekt,
ahol
kooperációs
partnerként
a
PricewaterhouseCoopers adótanácsadó céget jelölik meg. A tanulmány nem úttörő jelentőségű az adott szakterületen, számos tanulmány előzi meg, melyekre hivatkoznak a szerzők és melyeknek szakszókincsét átveszik. Így maga a ’Generation 55+’ és a ’Best Agers’ kifejezések is az adott szakterület terminusaiként értelmezhetők. Ezen fogalmak értelmezésében alapvető jelentőségű a „Best Agers”3 (Baltic Sea Region 2007-2013) című tanulmány, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) társfinanszírozásában valósult meg mintegy 19 részt vevővel. Amíg az általam fordított tanulmány az 55 év feletti generáció fogyasztói szokásait vizsgálja és az ebben rejlő kereskedelmi lehetőségeket, addig a „Best Agers” című tanulmány globális keretet ad a téma megértéséhez, hogy miért érdekes egyáltalán az 55 év feletti generáció a gazdasági szereplők számára. A tanulmány abból indul ki, hogy két tényező együtthatása, mégpedig (1) a kedvezőtlen demográfiai adatok valamint (2) a világméretű gazdasági válság a meglévő gazdasági adottságokban rejlő lehetőségek további kiaknázására kényszeríti a gazdaság részt vevőit. Minthogy az európai demográfiai adatok jelentős születésszám csökkenéssel számolnak már a közeljövőben, ezért jelentős kiaknázandó fogyasztói tényezőt látnak a gazdaság szereplői az 55 év feletti generációban. 1
„Generation 55+” – Chancen für Handel und Konsumgüterindustrie. PricewaterhouseCoopers.Universität St.Gallen. Institut für Marketing und Handel (in: http://www.htpsg.ch/data/publications/1285601513_Generation%2055Plus%20%2801-06%29.pdf) 2 www.ifm.unisg.ch/de/forschung 3 Best Agers (2010): http://www.best-agersproject.eu/Portals/18/Containers/BestAgers/Flyers/ba_flyer_de.pdf
7
A témával foglalkozó tanulmányok tehát már a 2007-2008-as évektől kezdve egyre növekvő számban jelennek meg, a ’Generation 55plus’ vagy a ’Generation 55+’ fogalmakra a Google majdnem 500 000 találatot hoz. Az általunk fordított svájci tanulmányt tehát már egyfajta összegző tanulmányként értelmezhetjük, amely egyrészt összefoglalja a kutatások jelen állását, valamint kapcsolódási pontokat keres arra nézve, hogyan valósulhatnak meg ezek a marketing és kereskedelem gyakorlatában, hogyan lehet a kutatások erdeményeinek ismeretében a szóban forgó generációra szabott termékeket előállítani és végül, hogy milyen marketing eszköztárral lehet az adott célcsoport igényeinek megfelelően kommunikálni.4 A szóban forgó svájci tanulmány – mint már említettem egy nagyobb projektcsoport, a Competence Center Retail Consumer kutatócsoport munkája. Szerzőként a következő személyeket, és kapcsolattartó személyeket adják meg, akik a kiadásért felelősek. A St. Gallen-i Egyetem részéről a projekt irányítója Prof. Dr. Marcus Schögel 5 a közgazdaságtudomány docense, szakterülete a marketing, azon belül elsősorban olyan innovatív értékesítési formákkal foglalkozik, mint az internetes értékesítés (E-Commerce), illetve a Multichannel Marketing. A Marketing és Kereskedelem Intézet igazgatójaként ő felelős az egyetem és a cégek közötti együttműködés koordinálásáért. A PwC részéről a projekt részt vevői Dr. Cristian Wulff6, aki 1999-től tanácsadóként, 2008-tól partnerként dolgozik a PwC-nél7, ahol a kereskedelem és fogyasztás területének szakértője8.
Dr.
Stephanie Rumpff9 jogászként végzett Berlinben, majd stratégiai tanácsadó a pénzügyi szférában, 2004 óta a düsseldorfi PwC szenior menedzsere, szakterületi kompetenciái a vállalatfejlesztés és innovációs menedzsment. Több interjút adott és népszerűsítő írásai találhatók az interneten a Best Agers témakörben.10 Gerd Bovensiepen a Competence Center Retail Consumer kutatócsoport vezetője, PwC munkatárs, szakterületei az értékesítési menedzsment és fogyasztás11. A felsoroltakon kívül két munkatársat említenek 4
Érdekes módon a svájci tanulmány a legaktuálisabb kutatásokra, melyeket párhuzamos szövegként találtam, nem hivatkozik, holott azok medrében és terminológiájával dolgozik tovább. A Best Agers és Generation 55+ terminusokat nem jelöli, mint átvett terminus, első olvasásra úgy tűnik, hogy új terminust alkotott. 5 http://www.ifm.unisg.ch/de/institut/marketing+review+sg 6 Internetes keresésre két Dr. Cristian Wulffot találtam, mindkettő partner a PwC-nél, az idősebbik jogi végzettésgű és politikai pályán is töltött néhány évet, rövid ideig Németország köztársasági elnöke is volt, de egy gazdasági botrány miatt lemondott tisztségéről. Én a tanulmány jellegénél fogva inkább a fiatalabb Wulffra gondoltam. 7 https://de.linkedin.com/pub/christian-wulff/27/403/80a 8 http://www.pwc.de/de/handel-und-konsumguter/deutsche-sind-vorreiter-beim-online-shopping-vonweihnachtsgeschenken.jhtml 9 http://www.vdz-akademie.de/html/de/content/Websites/Referenten/R/Rumpff_Stephanie 10 https://www.youtube.com/watch?v=JN1pKRhZPD8 11 http://www.genios.de/firmen/mado,gerdbovensiepen19580626,yasni,0.html
8
meg társszerzőként: Katrin Fobbét és Dr. Kai Kruthoffot, akik mindketten értékesítési menedzsmenttel foglalkoznak. Mint jól látszik, a szerzők elsősorban gyakorlati szakemberek, azonban rendelkeznek tudományos múlttal, néhányuk tudományos fokozattal is, de a dolgozat célkitűzéseiből és megfogalmazásából egyértelműen kiderül, hogy gyakorlati szempontból és a gyakorlatban dolgozó szakembereknek szánják a tanulmányt. A szöveg célcsoportjának meghatározásához röviden jellemeznünk kell a PwC tevékenységét is. A PwC egy globális, majd minden országban jelenlévő gazdasági tanácsadó cég. Tevékenységi köre a könyvvizsgálattól, az adótanácsadáson, a pénzügyi, számviteli tanácsadáson, a vállalati kockázatvezetésen át a jogi szolgáltatásokig terjed. Alapvető feladata tehát az információszolgáltatás. Tanulmányokat azonban nemcsak felkérésre, hanem az általános tájékoztatás céljából is készítenek; minden PwC honlapon található külön rubrika a hírújság számára, amelyben a laikusoknak, érthető módon, általában interjú formájában összegeznek aktuális, gazdasági jelenségeket. Véleményem szerint a tanulmány elsősorban gyártóknak és értékesítési szakembereknek szól, elsődleges célja, hogy gyakorlati példákon keresztül tudatosítsa a cégekben a változást és javaslatokat tegyenek arra, hogy milyen irányban változtassák meg gondolkodásmódjukat az értékesítés és marketing területén. A szöveg 138 irodalmi hivatkozást tartalmaz, és 21 a témával foglalkozó kutatás eredményeit elemzi, amelyek 1998 és 2005 között jöttek létre. Ehhez képest ezt 40 oldalon tömöríti össze, lényegrelátóan. Ezt a hatalmas mennyiségű forrást azonban csak úgy sikerül röviden összefoglalni, hogy bizonyos fogalmakat nem magyaráznak meg, hanem csak átvesznek a szakirodalomból, és használják. Ez is arra utal, hogy feltételezik, a célközönség rendelkezik
markertinges
múlttal,
háttérismeretekkel.
Véleményem
szerint
tehát
marketinges szakszövegről van szó, melynek célközönsége közép és kisvállalalatok, vagy közép és kiskereskedelmi cégek munkatársai. Egy nagyobb vállalatnál, ahol a marketinges és értékesítési részlegen dolgozó munkatársaktól elvárható (és tovább is képeik őket), hogy fogalmi és szakirodalmi előképzettségük legyen a trendekkel kapcsolatban, az adott szakterület képviselője valószínűleg könnyen értelmezni tudná a tanulmányt, ugyanakkor a kis és nagykereskedelemben dolgozók számára nem biztos, hogy megvannak ugyanazok a feltételek. Ezért kaptuk azt a fordítói utasítást a szöveggel kapcsolatban, hogy az átlag laikus olvasók számára is értelmezhető célnyelvi variánst hozzunk létre.
9
1.2. A fordítás célja A fordítás a Miskolci Egyetem Modern Filológiai Intézetének Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító képzésének abszolválásához készült diplomamunka részfeladatát képezi. A fordítás tehát nem üzleti, hanem tanulmányi célból készült, célja, hogy bemutassa a fordító jártasságát a fordításelmélet alapfogalmaiban illetve a fordítás előkészítésében, terminológiai kutatómunkában. A fordított szöveg a már hivatkozott tanulmányból vett szövegrészlet. A tanulmány néhány oldalát egy korábbi feladat során már lefordítottam, magát a szöveget olvastam, értelmeztem, de a teljes szöveget nem fordítottam le, a fordítói csoport részt vevői felosztották maguk között a fordítandó szövegrészleteket. A szöveghez nem állt rendelkezésre magyar nyelvű terminológiai jegyzék, korábban hasonló témájú szöveget nem olvastam és nem fordítottam. Az öregedő társadalomról és ennek gazdasági vetületéről szóló magyar nyelvű szakirodalomról nincs átfogó tudomásom. Az ’aging’ és ’öregedés’ kifejezések beírása esetén az internetes keresőprogram elsősorban kozmetikai, bőrápolási termékek és szolgáltatások hirdetéseit hozza fel, és csak nagyon kevés tudományos írást. Fontosnak tartom azonban megemlíteni Szónoky Ancsin népességföldrajzi, demográfiai tanulmányát12, amelynek nyelvezete és szakirodalmi jegyzékének tanulmányai kiindulópontot jelenthetnek a téma fogalmainak megértéséhez és egyes fogalmak magyarításához. Mind a fordított tanulmány (nem az itt általam fordított rész), mind Szónoky Ancsin (hivatkozva a WHO-ra) korszakolja a 45 feletti korcsoportot. Érdekes lenne ennek összevetése a magyar fordítás szempontjából.13 A tanulmányra általában jellemző, hogy látszólag hétköznapi szavak is terminusként fordulnak elő, pl. a „Zentralisten” kifejezést a szerzők szakirodalmi hivatkozásal idézik, de nem magyarázzák meg. Ilyen esetben a legmegfelelőbb fordítási elv, hogy utána kell keresni a hivatkozott szakirodalom a szó jelentésének, ha annak a tanulmánynak már készült fordítása, akkor arra a magyar fordításra hivatkozva lehetne lefordítani a kifejezést.14 Ehhez azonban nem állt rendelkezésemre a hivatkozott irodalom. Jelen munka elkészítésénél nem volt egyszerű feladat a forrásnyelvi szöveg technikai előkészítése, megformázása. Mivel fordítástámogató szoftver használatával (TRADOS) jelenleg ismerkedem, ezért nem mertem a diplomamunkához a szoftvert segítségül hívni, 12
Szónoky Ancsin, G.: Népesedési helyzetjelentés.Öregedés vagy öregek fiatalodása? (forrás: http://www2.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/baba/Szonoky.pdf) 13 Az öregkort a WHO a következő korszakokra bontja: 1. 50-60 év az áthajlás kora, 2. 60-75 év az idősödés kora, 3. 75-90 év az időskor, 4. 90-100 év az agg kor, 5. 100 év felett a matuzsálemkor. in: Szónoky Ancsin, G.: Népesedési helyzetjelentés.Öregedés vagy öregek fiatalodása? (in: http://www2.sci.uszeged.hu/eghajlattan/baba/Szonoky.pdf) 678-679. 14
Hasonló módon fordítottam már a
10
ami utólag nézve nagy hiba volt. Pdf formátumú, képekkel, diagrammokkal és lábjegyzetekkel ellátott szövegnél elengedhetetlen CAT eszköz használata. A fordítás elkészítésénél a munka időhatékonyságát nagy mértékben rontotta a számos formázási feladat. A forrásnyelvi szöveg nem esztétikus megjelenítése a diplomamunkában annak köszönhető, hogy a pdf formátumból wordbe konvertált változatban fordítottam wordben, ami nagyon megnehezítette a szerkesztést. Minthogy azonban a pdf szöveghez hasonló vizuális megjelenítést szerettem volna bemutatni, ami viszont wordben szerkeszthető, számozható, ezért nem készítettem új word dokumentumot. A CAT eszköz használatával mindez a probléma megkerülhető lett volna. Az eredeti pdf-dokumentum kivonata a Függelékben olvasható. A lábjegyzetben az angol hivatkozott szakirodalmat és a diplomamunka írása során felmerült angol terminusokat nem fordítottam le magyarra, mivel a diplomamunka célja a német-magyarra
fordítás
minőségének
és
mennyiségének
mérése.
A
fordított
szövegrészben előforduló angol terminusokat részben fordítottam, részben nem (lsd. fordítói kommentár).
1.3. A szöveg nyelvezetének, stílusjegyeinek rövid jellemzése A szöveg stílusára jellemzőek a tudományos szakszövegekre jellemző általános jegyek. Felépítésében a szöveg globális szerkezetében jellemző a tudományos szövegszerkesztési mód. Tartalomjegyzék, végjegyzetek találhatóak benne, amelyek a szakirodalmi forrásokat tartalmazzák, a Függelékben a korábbi kutatásokat foglalják össze, a folyószöveget képek és diagrammok tarkítják. Tematikus felépítésére a tudományos szövegfelépítés jellemző: 1. A tanulmány milyen motivációból és milyen gazdaságtörténeti háttérben keletkezik? Mi a célja a tanulmánynak? Milyen módszereket alkalmaz? (A fejezet: A demográfiai változásokból eredő esély – a tanulmány háttere) 2. A demográfiai változásokkal szemben tanúsított eddigi gazdasági reakciók (B fejezet: Az öregedő társadalom- pánikra semmi ok) 3. A vizsgálat tárgyának, az 55 év feletti generációnak, mint gazdasági tényezőnek a bemutatása (C fejezet: „Az 55 év feletti generáció” mint heterogén piaci tényező) 4. Konkrét megoldási javaslatok kidolgozása és azon gazdasági területek kijelölése, ahol sikerrel lehet elérni az 55 év feletti fogyasztói réteget. (D fejezet: Az „55 év feletti fogyasztói réteg” elérése)
11
5. Összefoglalás és kitekintés. Stílusát és nyelvezetét a mondatszerkesztése és a szaknyelvi terminus technicusok használata teszi tudományos szakszöveggé. Szintaktikai és morfológiai szerkesztésére jellemző: többszörösen összetett mondatok, nominális szerkezetek, összetett szavak, összetett prepozíciók, hátravetett jelzős szerkezetek, passzív igemód, igeidőhasználatában jellemző a prognózisoknál gyakori Futur I. használata. Fogalmi apparátusára jellemző, hogy nagyon sok különböző szakterület szókincse keveredik. Ezek a szakterületek a következők: 1) demográfia 2) statisztika 3) marketing 4) kereskedelem 5) csomagolás- és polctechnika 6) szociológia 7) diagramm elemzés 8) pszichigráfia- és identitáskutatás 9) geriátria 10) fizioterápia 11) gazdasági folyamatleírás
1.4. A szöveg témájának rövid összefoglalása, főbb fogalmak értelmezése A tanulmány a Német Szövetségi Statisztikai Hivatal prognózisából indul ki, miszerint 2050-re minden harmadik német polgár betölti a 60. életévét.
Ezek a kedvezőtlen
demográfiai adatok azonban nem feltétlenül negatív tendenciaként értelmezendők a gazdasági életben. Paradigmaváltásra van szükség a gondolkodásmódban, mégpedig fel kell ismerni, hogy mint fogyasztói csoport ez a korcsoport válik meghatározó tényezővé. A vállalatok működésének a sikere azon fog múlni, hogy mennyire tudnak megfelelni ezen korcsoport szükségleteinek és elvárásainak. A kutatócsoport a tanulmány elkészítésénél a következő három kérdés vizsgálatát tűzte ki maga elé célul: 1. Milyen hatásai lesznek a demográfiai változásoknak a fogyasztói ipar és a kereskedelmi vállalatok jelenlegi üzleti modelljeire?
12
2. Milyen növekedési esély kínálkozik a vállalatok számára abból, ha érdemben figyelembe veszik az 55 év feletti generáció fogyasztói szokásait? 3. Mit kell tenniük a vállalatoknak, hogy realizálódjanak az idősek számának növekedéséből fakadó lehetőségek? A tanulmány módszertana kvalitatív elemző munka. A szerzők számos szakirodalom és kutatás eredményeit összevetették a PcW azon ismereteivel, amelyeket a PwC munkatársai a vállalkozási tanácsadásból szereztek. A gyakorlatban ez úgy történt, hogy a tanácsadók a gyártó és a kereskedelmi cégek vezetőivel megbeszélték a már létező üzleti modelleket és ezeket együttesen kiértékelték. A tanulmány főbb állításai röviden összefoglalva a következők: Az öregedő társadalom jelensége világméretű tendencia, de elsősorban az ipari társadalmakra, így Németországra is jellemző. (A tanulmány a német nyelvű országok közül Németországra koncentrál.) Ami demográfiai szempontból kedvezőtlen, az pozitív tendencia lehet a gazdaságban, hiszen az idősebbek, azon túl, hogy nő a számuk, egy olyan célcsoport, akiknek több idejük van a fiatalabb generációval ellentétben, hogy pénzt költsenek. A mai idősek fiatalnak érzik magukat, megváltozott ezért össztársadalmilag az idősekről alkotott kép is, ennek megfelelően a tényleges kor fogalma mellett a marketingben meg kell jelennie a szubjektivan megélt kornak is. Az idősek mai generációja szívesebben vásárol, érzékelhető egyfajta hedonista életvitel is az 55 feletti generáció életvitelében. Ez azt jelenti, hogy nem örökségként akarják vagyonukat hátrahagyni, hanem inkább saját életminőségük javítására költik. Az 55 év feletti fogyasztói generáció marketinges szempontból egy nagyon vonzó korcsoport. Ezen korcsoport fogyasztói szokásai azonban eltérnek a fiatalabb generációétól, amire a legtöbb vállalat ma koncentrál. Az 55 év feletti háztartások a következő szolgáltatásokra költenek a legtöbbet: 1. egészségügy, testápolás 2. háztartási költségek, háztartási kisgépek 3. all inklusive utazások 4. kertészkedés 5. újságok 6. élelmiszerek stb. Az ipari szektoron belül az autógépgyártás profitálhat a jövőben a társadalom elöregedéséből, ill. a pénzügyi szolgáltatási szektor, itt már most is a privátügyfelek 50 százaléka több, mint 50 éves. További vonzó szolgáltatási ágazatok a mobilkommunikáció és a turizmus területei. Az egyértelmű demográfiai prognózisok ellenére azonban még csak most ismerte fel sok cég a jövőnek ezen kihívását. A turizmus, a banki és biztosítási ágazat már megtették a megfelelő lépéseket. Leglassaban azonban az élelmiszeripar reagál, amely nehezen szakad el a 14-49 éveseknek szóló célcsoport elvárásaitól. Ennek oka azokban a helytelen előítéletekben keresendők, amelyek még mindig léteznek az idősebbekkel kapcsolatban:
13
például, hogy az idősebbek túlságosan márkahűek, innovációellensek és nem szeretnek új dolgokat kipróbálni, tehát nem érdekesek a reklámozás számára. A valóságban ennek éppen az ellentéte figyelhető meg: innovatívabbak és válogatósabbak, mint a fiatalok. A 45 és 64 év közöttiek 70 százaléka márkát vált, amennyiben használatkor jobb minőségű termékre bukkan. Az idősebbek hatványozottan fogyasztanak, mert családtagjaik számára is vásárolnak. A demográfia, mint nemzetgazdasági tényező ezért kötelezően részét kell, hogy képezze a jövőben a vállalati tervezésnek. Amennyiben a kutatások azzal az eredménnyel járnak, hogy a demográfiai változás miatt az adott terméket és szolgáltatási kört újra kell gondolni, akkor ez további kérdéseket vet fel. El kell dönteni, hogy az újragondolás milyen fejlesztésekkel és befektetésekkel járna együtt és ezek hogyan finanszírozhatók: például saját termékfejlesztésekkel, vagy a speciálisan az adott területre szakosodott vállalatok, üzletágak illetve stratégiai egyesülések felvásárlásával, amely mind a saját ágazatban, mind a szektoron kívüli terjeszkedést lehetővé teszi. A márkás fogyasztási cikkek előállítóinak azzal a kihívással kell szembenézniük, hogy a márkát másképp kell a piacon pozícionálniuk, új márkaépítési stratégiát kell kifejleszteniük. A demográfiai változás hatással van az értékesítésre és a marketingre is. Különösen a kereskedelmi vállalatoknak kell azzal részletesen foglalkozniuk, hogy hogyan változik majd az egyes értékesítési csatornák és helyszínek gazdasági jelentősége. Mivel az új értékesítési csatornák kiépítése, éppen úgy, mint új értékesítési helyszínek létrehozása beruházással és hosszú távú jogi kötelezettségvállalásokkal jár, ezért az ilyen jellegű döntések stratégiai jelentőséggel bírnak a vállalatok számára. Az értékesítési csatornák és helyszínek esetében is felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy ezek mennyire függnek a demográfiai
változásoktól.
Az
idősebb
korosztályt
célzó
marketing
segít
a
kereskedelemnek és a fogyasztási cikkek előállítóinak, hogy az adott vállalat minél jobban kiaknázza az idősebb fogyasztói generációban rejlő lehetőségeket, mégpedig a vállalat szervezetének mélyreható átalakítása nélkül. Egy ilyen „fájdalommentes” átalakuláshoz azonban pontosan ismerni kell azokat a speciális igényeket és vásárlási szokásokat, amelyek az ’55 év feletti generáció’-ra jellemzők. A vállalatvezetésnek továbbá tudatosítania kell, hogy az idősebb generáció vonzó célcsoportot jelenthet. A demográfiai változásra való reagálás, csakúgy, mint más stratégiai kihívások megoldása elsősorban a menedzsment feladata. Az ’55 év feletti generáció’ nagy és jól tagolható célcsoportot alkot. Nagyon különböző tulajdonságok jellemzik ezt a csoportot, mind pl. életkorukat, mind szabadidős tevékenységüket illetően. A tanulmányban bevezetett korcsoport fogalma lehetővé teszi,
14
hogy jobban megértsük e generáció fogyasztói szokásait. Jó példa egy ilyen korcsoportra a 68-as generáció, akiket összeköt az egyetemi mozgalmak közös - elsősorban politikai és kulturális - élménye és az 1950-es évek konzervatív polgári értékeitől való elfordulás. Ez a hasonló attitűdökkel rendelkező fogyasztói korcsoport egy idővonal mentén előrehaladó hullámmal hasonlítható össze.
Ezzel magyarázható az is, hogy a mai ’55 év feletti
generáció’ jelentősen különbözik attól a generációtól, akik tíz, húsz évvel ezelőtt voltak ugyanebben az életkorban. Az idősödő generációk eltérő jellemvonásaik miatt más termékpreferenciákkal és fogyasztási szokásokkal rendelkeznek, mint a korábbi generációk. Az érett fogyasztók fizikai teljesítőképessége és szellemi, érzelmi állapota is változik. Az 55 év feletti korosztály ma a tényleges koránál jóval fiatalabbnak érzi magát. Tagjai inkább azonosulnak a megélt, mint a tényleges korukkal. Ennek a jelenségnek az oka abban keresendő, hogy az idősebb generációk ma az identitásukat, a társadalmi szerepüket illetve a társadalomban betöltött helyüket másképp definiálják, mint az őket megelőző generációk. Ezek a felismerések mind azt mutatják számunkra, hogy az egyes korok jelenleg használt megnevezéseit fiatalítani kell, leginkább akkor, ha egy adott célcsoportot meg akarunk szólítani. A marketinggel foglalkozó döntéshozóknak intenzívebben kellene foglalkozniuk az érett fogyasztók esetében azok jelenlegi, és jövőbeni viszonyulásaikkal és viselkedési mintáival. Ezáltal a vállalatok megfelelően alkalmazkodhatnak a megváltozott igényekhez és ily módon célzottan tudják megszólítani az adott célcsoportot. A kronológiai kor ugyan szükséges kategória, de nem elégséges feltétele annak, hogy meghatározhassuk az idősebb fogyasztók értékvilágát, attitűdjeit és viselkedését. Ezért nem elegendő, hogy a marketingben a kort tisztán demográfiai kritériumok alapján határozzák meg. Az olyan gyakran használt kifejezéseket, mint a ’Legjobb korban lévők’, az ’Érett korúak’ vagy ’az 50 év feletti generáció’, el kell választanunk a tisztán demográfiai alapú korszakolásoktól. Olyan korcsoportoknál kell alkalmaznunk, akik más életszakaszban vannak, mint az eddig a reklámok célkeresztjében álló 14 és 49 év közöttiek.
Intézmény/Forrás
Csoportosítás
Ernest Dichter SA; 4 csoport: Vásárlói ● a gavallér
Százalék arány Jellemző jegyek
Életkor
50 és 80 közötti nők és férfiak 38 %
● megérdemelt pihenés
15
Motiváció- és Marketingkutató Intézet;Zürich ● a háziúr
24 %
● ragaszkodás a fennálló viszonyokhoz, a változások tagadása
● a felfedező
18 %
● életszerető, nem akar függni másoktól
● az önmegvalósító
20 %
● az idős korból a legtöbbet akarja kihozni
4 csoport:
nincs adat
[különböző társadalmi
FESSEL-GfK; Életmód és társadalmi viselkedés
● az ügyes
viselkedési jegyek (pl. „a családdal együtt él“,
50 év feletti generáció Ausztriában
● az elégedett „ismerkedik“) 1-től(=naponta) 6-ig(soha) tartó skálán értékelve; a csoportokat ennek megfelelően azonosították]
Bécs ●a kíváncsi ● a visszavonult
E. E. Braatz; Az idősek piacot teremtenek
4 csoport:
nincs adat ● megújulni kész, nyitott, pozitív életkép, „élményekre éhes” ● társaságkedvelő, önmagával elégedett, „ megengedheti magának a jólétet”
● a jövő időse
Gottmadingen ● Az életet élvező
● értelmiségi, tudásra szomjas, kritikus és pesszimista
● „ A kritikus filozófus”
● visszavonult, házban és kert körül tevékenykedik, igényes a jó minőségre
● Az otthonülő mindentudó
Konzept& Markt GmbH; Piackutatás az érett korúak körében
Wiesbaden
6 csoport: ● a passzív idősek
[Minden egyes típust
28 %
● a tevékenyek ● az életet élvezők ● a társaságot kedvelők ●a
50 év felettiek
részletesen jellemeznek a korra, nemre, szabadidős érdeklődésre, mozgékonyságra, egészségi állapotra és anyagi helyzetre tekintettel
21 % 17 %
(Módszer: az időskorra vonatkozó vizsgálatok, személyes megkérdezések az interjúalanyok otthonában)]
12 % 11 %
16
50 év felettiek
szerepvállalók ● az önmegtartóztatók 11 %
Ezen csoportosítás alapján a szerzők a következő az értékesítés szempontjából fontos fogyasztói típusokat azonosították: 1. életigenlő, pozitív negatív, kritikus 2. világra nyitott, liberális – visszahúzódó, konzervatív 3. aktív, progresszív – passzív, rezignatív. A marketingstratégiáknál fontos a gondolkodásmód megváltoztatása, de így is kérdés marad, hogyan lehet effektíven megszólítani az 55 feletti generációt. Negatívan hatnak azok a reklámok, amelyekben a célcsoportot direkt a nevén nevezik, mert az érett korúak ezt személyiségük leértékeléseként élik meg, így az idősek 98 százaléka elutasította például a szenior elnevezést. Ennek a fogyasztói csoportnak azt kell éreznie, hogy fogyasztói középrétegként szólítják meg. A megszólításkor inkább az életstílusukból adódóan kell megszólítani őket. Másik probléma a fogyasztói csoport ábrázolása. Abban az esetben, ha fiatal modellek szerepelnek a reklámokban, akkor a megkérdezett 50 év körüli nők háromnegyede nem érzi magát megszólítva a reklám által. Lehetőség szerint tehát minél realisztikusabb fogyasztói képet kell kialakítani, amelyben nagy szerepet kapnak a következő kulcsfogalmak: autentikus ábrázolás, hitelesség, őszinteség. A tanulmányok kiértékelését követően a szerzők a következő differeciáló kritériumokat találták, amelyek segítettek, hogy az általuk elemzett gyártók, kereskedelmi vállalatok átálljanak az 55 feletti generáció elvárásai szerinti gondolkodásmódra. Ezek a sikertényezők voltak: minőség, tanácsadás, kényelem, szolgáltatások. Ezen tényezők figyelembevételével ugyanis jobban pozicionálhatták magukat a piacon. A minőség és a kényelem a gyártók feladata, a másik kettő azonban inkább a kereskedelemhez tartozik. Mivel e négy tényező optimális koordinációjában látják leginkább a jövő kihívásainak megoldását, ezért ezek bemutatásának nagy figyelmet szentelnek a szerzők, itt azonban csak rövid összefoglalást enged meg a dolgozat terjedelme. Az 55 év feletti fogyasztói generáció számára kiemelten fontos a ’minőség’, ugyanis a legtöbb ember ebben a korban meg van róla győződve, hogy társadalmi státusza miatt, a ledolgozott évtizedek után megérdemli a jobb minőségű termékeket. Különösen igaz a minőségi termékek felé fordulás azoknál a családoknál, ahol a gyermekek még éppen, hogy csak kirepültek a közös háztartásból, ugyanis a szülők ezt követően önmaguk felé fordulnak, elkezdenek újra önmagukkal foglalkozni. A ’kényelem’ szempontja alatt a termékek és csomagolásuk könnyű kezelhetőségét értik a szerzők, valamint a műszaki cikkek egyszerű és időtakarékos használatát. Az új termékek és csomagolási módok kifejlesztésénél különös
17
figyelmet kell szentelni annak a ténynek, hogy idősebb korban látásgyengülés és a motorikus készségek gyengülése áll be. A ’tanácsadás’ egy olyan átfogó fogalom, amely alatt egyrészt a kiszolgálást, másrészt a termékekekkel kapcsolatos információszolgáltatást értik. A ’szolgáltatások’ alatt azokat az egyéb szolgáltatásokat értik, amiket a gyártók vagy a kereskedők a termék vásárlásához pluszban nyújtanak. Három cselekvési stratégiát tűznek ki célul: amíg (1) az első cselekvési alternatíva, hogy a már meglévő termékkínálat mellett hogyan tudják a kereskedelmi adottságokat optimalizálni pl. a tömegközlekedési eszközök javításával, lépcsők kiépítésével, a boltban a termékek láthatóságának javításával, a vizuális médiákon keresztüli reklámozás bővítésével stb., addig (2) a második alternatíva a fogyasztói célcsoport helyes és adekvát megszólítása. Itt tekintettel kell lenni a valós életkor (real age) és a szubjektíven megélt kor (feel age) közötti különbségre. Vizsgálatok szerint a szubjektíven érzékelt kor akár 1015 évvel is kevesebb lehet, mint az idősek valós kora. (3) Az üzleti modell kreatív átszabása az érett korosztályra. Eddig csak nagyon kevés vállalat merte termékeit az 55 felettiekre szabni, de pozitív példaként hozzák a Nivea Vital termékcsaládot, amely esetében úgy alakították ki a termékpalettát és a reklámokat, hogy direkt és explicit sehol nem tüntetik fel a korosztályt, amelyhez szólnak, de a termék minősége egyértelművé teszi, hogy ki a fogyasztói közönség. A tanulmány záróoldalain azokat a termékoptimalizálási kezdeményezéseket mutatják be a szerzők, amelyek már az 55 feletti generáció felé fordulásról tanúskodnak. Konkrét példákkal mutatják be, hogyan lehet sikeres, az érettebb generációnak szóló termékeket kifejleszteni. Zárszóként újra rögzítik, mennyire nagyon szükséges az átállás, hogy felhasználóbarát és minőségi termékeket hozzanak létre, ill. hogy ezeket az öregedő társadalomra szabott marketingkoncepcióval tudják értékesíteni.
18
2. Források
2.1. Párhuzamos szövegek, mint terminológiai forrásanyagok
1) Best
Agers
(2010)
Forrás:
http://www.best-agers-
project.eu/Portals/18/Containers/BestAgers/Flyers/ba_flyer_de.pdf (A Szövetségi Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából készített tanulmány.) 2) Elbers, D. (szerk.): Lebenssituation der Generation 55plus in Düsseldorf (Kommunale
Sozialberichterstattung)
Forrás:
https://www.duesseldorf.de/statistik/stadtforschung/download/sb_55plus.pdf 3) Das Marktpotenzial der Generation 50plus in Deutschland als Anforderung an die zukünftige Kommunikationspolitik – wie reagieren Werbung und Medien? (http://www.baueradvertising.de/schriftenreihe-akademie/) 4) Guiliano, M. (2014): A francia nők nem ráncosodnak. Az érett nők titkos praktikái. Budapest: Atheneum. 5) Csíkszentmihályi, M. Selega – Csíkszentmihályi, I. (2011): Élni jó! Tanulmányok
a
pozitív
pszichológiáról.
Budapest:
Akadémiai
Kiadó
(pszichográfiai írások) 6) Kovácsné Mercs, M.: Geriátriai ismeretek. I. fogalmak, jellemző betegségek. Nemzeti
Szakképzési
és
Felnőttképzési
Intézet
(forrás:
http://109.74.55.19/tananyagok/tananyagok/Geri%C3%A1triai%20ismeretek%20I. %20Fogalmak,%20jellemz%C5%91%20betegs%C3%A9gek.pdf) 7) Der Fall TK Heimdienst EuGH, Rs. C-254/98 (TK-Heimdienst), Urteil des Gerichtshofs
vom
13.
Januar
2000
Zuletzt
abgedruckt
in:
Pechstein,
Entscheidungen des EuGH, Kommentierte Studienauswahl, 4. Auflage 2007, S. 413
(Fall
Nr.
(forrás:
https://www.rewi.europa-
uni.de/de/forschung/projekte/deluxe/archiv/tk_heimdienst.pdf) 8) www.pwc.com/de (A PricewaterCoopers cég honlapja) 9) www.imh.unisg.ch (A St. Gallen-i Egyetem Marketing és Kereskedelem Intézetének honlapja) 10) www.regiocenter.hu (csomagolástechnikai, polctechnikai módszerek, eszközök és szakkifejezések)
19
11) www.szelektiv.hu/hír.170.az_italos_karton_tetra_pak_dobo z_felepitese 12) www.tetrapak.com 13) www.emsa.com 14) www.netedeny.hu/termekek/emsa-gyarto.aspx 15) Szónoky Ancsin, G.: Népesedési helyzetjelentés.Öregedés vagy öregek fiatalodása? (forrás: http://www2.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/baba/Szonoky.pdf) 16) Valkovics, E. (2001): Demográfia 1. Budapest: Osiris 17) Dóra, I. Polónyi, K. (szerk.) (2002): Ezüstkor, időskorúak Magyarországon, KSH, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest 2.2. Nyomtatott és elektronikus szótárak, egyéb segédletek
1) Bakos, F. (2001): Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. Budapest: Akadémiai Kiadó 2) Csányi, E. Kövér, P. Magyar, G. Szekrényesné Rádi, É. Virágh, Á. Fehérné Vizvári, E. Kövér,P. (2011): Német pénzügyi-számviteli és üzleti nyelvkönyv. Budapest: Akadémiai Kiadó 3) Wermke, M. Kunkel, R. Scholze – Stubenrecht, W. (2006): Duden: Die Grammatik. Mannheim: Dudenverlag 4) Wermke, M. Kunkel, R. Scholze – Stubenrecht, W. (2006): Duden: Herkunftswörterbuch. Mannheim: Dudenverlag 5) Wermke, M. Kunkel, R. Scholze – Stubenrecht, W. (2006): Duden: Richtiges und gutes Deutsch. Mannheim: Dudenverlag 6) www.duden.de 7) www.dwds.de 8) www.eur-lex.europa.eu 9) Halász, E. Földes, Cs. Uzonyi, P. (2002): Magyar –Német Nagyszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó. 10) Magyar-német-magyar jogi szakszótár. 2005. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 11) Langenbeck, J. Gyáfrás, E. (2011): Számviteli szótár. Német-magyar, magyarnémet. Szeged: Grimm Kiadó. 12) www.linguee.com
20
13) Olaszy, K.: Wirtschaftsdeutsch Wörterbuch für Schule, Studium und Beruf, Budapest: Olka 14) O. Nagy, G. Ruzsiczky, É. (1983): Magyar szinonimaszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó. 15) Schade, G. (1993): Einführung in die deutsche Sprache der Wissenschaften. Berlin: Erich Schmidt Verlag 16) Sümeginé Dobrai, K. Borgulya, I. Somogyvári, M.(2006): Ziel: Wirtschaftsdeutschprüfung. Budapest: Akadémiai Kiadó 17) www.wikipedia.org 18) www.woxikon.de
3. Szójegyzékek 3.1. Előzetes terminológiai jegyzék készítése a fordításhoz a szöveg egésze alapján A következő táblázat azokat a terminusokat tartalmazza, amelyeket a tanulmány olvasásakor, mint visszetérő terminus techniusokat azonosítottam és melyeket a tanulmány témájának összefoglalásához használtam.
das Statistische Bundesamt
Német Központi Statisztikai Hivatal
die reife Generation
érett korosztály
demographiefest
minden alkalommal körülírtam: a demográfiai változásokkal szemben ellenálló, nincs kiszolgáltatva a demográfiai változásoknak,
der reife Markt
az idősebbek fogyasztói piaca
der demographische Wandel
demográfiai változások (a magyarban általánosságban többes számban használjuk, akkor használjuk egyes számban, ha egy konrét demográfiai változásra hivatkozunk, helyenként a demográfiai változások tendenciája)
die Konsumgüterindustrie
fogyasztói ipar
die Wachstumschance
növekedési lehetőség
Best Ager
érett korú, legjobb korú
21
Seniors
idős
die ergraute Gesellschaft
a korosodó társadalom
die Hochbetagten
idősek
die Gesamtbevölkerung
a lakosság teljes köre
die Alterung
korosodás
die geburtenstarken Jahrgänge
nagyobb létszámú korosztályok
vergreist
elöregedett
eine Methusalem-Gesellschaft
a matuzsálemi kort megérő öregek társadalma fogyasztói csoportok, akik jelentős jelentős
Konsumentengruppen mit
fogyasztói kört képviselnek
ausgeprägtem Marktpotenzial das Rentenalter
nyugdíjas kor
gesundheitliche Vorsorge
(ebben a szövegben) egészségügyi ellátás
die Lebenserwartung
várható élettartam
das gefühlte Alter
szubjektíven megélt kor
der potenzielle Kunde
potenciális fogyasztó
die Ansprache der älteren Generation
az idősebb korosztály megszólítása
kaufkräftig
vásárló erővel rendelkező
kauffreudig
vásárlói kedvet mutató
der erreichte Lebensstandard
az elért életminőség
die monatlichen Konsumausgaben
havi fogyasztói kiadások
des Bevölkerungsdurchschnitt
lakossági átlag
die Konsumbereitschaft
fogyasztási hajlandóság
der Haupteinkommensbezieher
fő jövedelemmel rendelkező személy
die schrumpfenden Märkte
szűkülő piacok
die Neuwagenkäufe
új autó vásárlások
die gewinnträchtige Absatzmöglichkeit
nyereséges értékesítési lehetőség
die Finanzdienstleistungs-Branche
pénzügyi szolgáltatások ágazata
die rückläufigen
visszaeső biztosítási ügyletek
Lebensversicherungsgeschäfte Silver-Surfer
az idős internetezők
zielgenaue Ansprache
célzott megszólítás
22
zielgruppengerecht
az adott célcsoportra szabott
werberelevante Zielgruppe
a reklámok által megszólítható célcsoport
markentreu
márkahű
innovations- avers
újítás ellenes
probierfeindlich
nem nyitott az újra
der Vertriebsweg
értékesítési út
das Produkt- und Dienstleistungsspektrum
termék- és szolgáltatási kínálat
der Markenartikelhersteller
márkás termékeket előállító cég
der Standort
itt: értékesítési helyszín
langfristige vertragliche Bindungen
hosszú távú jogi elköteleződés
das Kaufentscheidungskriterium
fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezők
die Zielgruppensegmentierung
a célcsoportok felosztása
die Kohorte
itt: korcsoport
3.2. Terminológiai jegyzék illetve fogalomtár a diplomamunkában fordított szöveg alapján: A következő jegyzék már a fordítói kommentár terminológiai része, kifejezetten azok a terminusok kerültek be a jegyzékbe, amelyek a diplomamunka során fordított szövegrészben terminológiai problémaként adódtak a számomra. Ebben a táblázatban magyarázatot is adok arra, hogy miért, ill. miért nem döntöttem egy bizonyos terminus használata mellett. A fordítói döntés eredményeképpen kapott fogalmaknál mindig megadom a forrást is.
nachlassende Kraft
Talált magyar kifejezések az Abnahme der Kräfte kifejezésre
a
HalászFöldesUzonyi
szótárban:
elerőtlenedés, gyengülés. Azonban mivel a gyengülés egy általános folyamatra utal, aminek a végén végelgyengülés következik be, számomra eufemisztikusabb kifejezés itt a: gyengeség Abnahme der Motorik
a motorika kifejezést a párhuzamos magyar szövegekben nem nagyon használták, inkább az időskori motorikus
23
ügyesség kifejezést (forrás: http://109.74.55.19/tananyagok/tananyagok/Geri%C3%A1tr iai%20ismeretek%20I.%20Fogalmak,%20jellemz%C5%91 %20betegs%C3%A9gek.pdf)
manuelle
a kézügyességre vonatkozik a kifejezés, ugyanakkor félő,
Geschicklichkeit
hogy
(handwerkliche, manuelle
tevékenységekben való ügyességet, itt pedig nem erről van
Geschicklichkeit)
szó, inkább a finommozgásos képességek van a hangsúly,
Deutsche Erklärungen für
ezért a választott kifejezés: a kezek finommozgása
ez
a
magyarban
Geschicklichkeit: Akrobatik, Anstelligkeit, Artistik, Behändigkeit, [Finger]fertigkeit, Gekonntheit, Geschick, Geschicktheit, Gewandtheit, Handfertigkeit, Kunstfertigkeit. * Geschicklichkeit:
⇨Gewandtheit(3) Geschicklichkeit→Geschic k (Forrás: Das Wörterbuch der Synonyme) 1 die Fähigkeit, etwas gut und schnell zu machen ≈ Geschick1
2 die Fähigkeit, sich schnell und gewandt zu bewegen: Mit großer Geschicklichkeit kletterte sie auf
24
implikálja
a
kézműves
(Forrás: Langenscheidt: Das Großwürterbuch)
szótári jelentés: 1. hangoskodik, felerősödik a hangja, 2.
laut werden a. forrás:duden.de: hörbar,
mit
weithin ismertté, köztudottá, nyilvánossá válik kräftigem itt: sürgetővé válik
Klang b. geräuschvoll, lärmerfüllt
die Bedienerfreundlichkeit
a műszaki eszközök könnyebb kezelhetősége
der Verschluss
itt: zárókupak forrás: www.tetrapak.com
1. Vorrichtung, Gegenstand zum
Verschließen,
Zumachen von etwas 2. [Zustand
der]
Verwahrung 3. (Medizin) zugewachsene, verstopfte Stelle in einem Organ o. Ä. 4. Vorrichtung an Kameras zur
Regulierung
Belichtungszeit
der
(forrás:
www.duden.de)
der
konyhafelszerelési
eszközök,
Küchenartikelhersteller
eszközök
(forrás:
gyártója
termékértékesítője kifejezésekkel
a
árulja
www.netedeny.hu)
25
konyhai az
emsa
honlapján az
emsa
a
kiegészítő cég
fent cég
magyar megjelölt termékeit:
Angabe
a linguee.de párhuzamos magyar szövegeiben fordították
(több Google találta volt
mint: azt mondta, kijelentette, a bejövő adatok szerint, a
a laut eigenen Angaben
benyújtott információk szerint
kifejezésre)
szinonim
itt: saját bevallása szerint
kifejezésként
találtam:
laut
eigener
laut eigener Aussage der
Elektro-
háztartási kisgép, elektromos kisgép
Kleingerätehersteller Convenience-c. a szövegkörnyezet más értelmeben használja, további keresésre az agol „convenience” szó jelentése illik ide, ami Bedürfnisse die
több jelentéssel bír: 1. kényelem, 2. megfelelés, 3. nyilvános a. a
duden.de
Convenience
erre
a
illemhely
kifejezésre
hozza a das ConvenienceFood
kifejezést,
mely kényelmi igény, kényelmi szükséglet jelenti: Gericht, das für den Verbrauch
schon
weitgehend zubereitet ist und
daher
für
Verbraucher
den eine
Arbeitserleichterung bedeutet; Fertiggericht b. Nahrungsmittel, das für die Weiterverarbeitung in der Gastronomie
vorbereitet
ist. adäquater
A wikipedia.org német oldalán találtam a Mehrwert
Produktmehrwert
fogalmára véleményem
der
Mehwert
értéktöbblet
=
közgazdasági szerint
nem
magyarázatot, felel
meg
a a
fogalom klasszikus
közgazdaságtanon belül Marx értéktöbblet fogalmának, mert ott arról van szó, hogy a a termelés által a terméken túl még milyen értéktöbblet jön létre, itt véleményem szerint
26
többletértékű termékekről van szó, hogy szélesebb spektrumon kínáljanak különböző típusú termékeket. a termékminőség javítása
die Produktverbesserung
A duden.de, glosbe.com, linguee.com internete keresésre
altersübergreifend
nem volt találat, szótári jelentés sincs megadva. A szóösszetétel tagonkénti fordításából: korokon átívelő, kortól független, korhoz nem köthető die Verpackungseinheit A
definíciót
kiszerelés
a
www.wikipedia.org oldalon
találtam:
Unter Verpackungseinhe it (VPE) versteht man die Zusammenfassung mehrerer Verkaufseinheit en zur
besseren
Handhabung (in seltenen Fällen
aber
auch
aus verkaufsstrategischen Gründen). szinergia: együttműködés forrás: Bakos: Idegen szavak
das Synergiepotenzial Definiálja
a
kéziszótára
www.wikipedia.org:
szinergia
- hatás:
Synergiepotenzial und
A részek közötti kapcsolat javítása révén többleteredmény
Synergieeffekt beschreib
elérése.(forrás: wikipedia.org)
en das Zusammenwirken von
Faktoren,
die
eine Synergie bewirken, sich
also
gegenseitig
fördern.
27
közgazdasági
szakszó: jelentése:
hochpreisiges Produkt
magasabb árfekvésű termék
die Preisrelation
ár-érték arány aE lingee páérhuzamos szövegeiben legtöbbször egyes E csomag, vagy egyedi csomag, vagy különálló csomag e e i n z e l p a c k u n g
A www.lingee.com párhuzamos szövegeiben legtöbbször die Einzelpackung
egyes csomag, vagy egyedi csomag, vagy különálló csomag. Az egyedi csomag megfogalmazást nem tartom szerencsésnek, mert a csomagolás individuális módját implikálhatja a magyarban.
s Sehvermögen
látóképesség forrás: HalászFöldesUzonyi
die Verschlusskappe
zárókupak
die Abrisskante
A Google több találatot is hozott: általában körülírással fordították, mégpedig úgy, hogy az a rész, ahol leszakítható a zár. A körülírást megtartottam, de másképp fogalmazva: a csomagolás leszakítható széle
Typo
A Typo kifejezés a német Typografie (a tipográfia) szó rövidítése. Mivel a szövegkörnyezetben a jól látható
28
csomagolásokról van szó, ezért itt véleményem szerint a legjobb fordítási verzió: felirat die Entnahme
levétel, leemelés (itt a polcról történő levételre vonatkozik)
positive
árbevétel növekedés
Umsatzentwicklung der Altersgenosse
kortárs, egykorú
die Beratung
tanácsadás
die Geschaftstättentreue
üzlethez való hűség, ragaszkodás
kleinere
Az eladási tér, terület fogalma jutott először eszembe, de
Verkaufsflächen
annak
A
Absatzgebiet, ami nagyobb területeket, akár osrzágokat is
definíciója:
Verkaufsfläche
ist ein
Begriff, der eine dem
visszafordítása
a
www.sztaki.hu
szerint
das
felölel, ezért inkább a kereskedelemben használatos értékesítési hely kifejezést választottam.
Verkauf dienende Fläche bezeichnet.
Forrás:
www.wikipedia.org das Fachhandelsterben
szakkereskedelmi boltok hanyatlása
der Belang
érdek, fontosság
vorzugsweise
kiváltképpen, előszeretettel
der Hardseller
Magyar megfelelője a direkt értékesítés Az angol hardselling szóból származtatható, ami egy értékesítési technika, amelynek során nyomást gyakorolnak a vásárlás során az ügyfélre, német megfelelője der Druckverkäufer
einer
Sache
Rechnung figyelembe vesz
tragen etw.
forrás: dwds.de
berücksichtigen
r Vorruhestand
Itt
a
linguee.com
párhuzamos
fordításokat vettem alapul:
29
szövegeiben
talált
a korkedvezményes nyugdíjazás, korai nyugdíjazás, korai nyugdíjbavonulás, korengedményes nyugdíjazás (salopp)
jmdm.
etw.
rádumál, rábír, ráerőltet, ráerőszakol
aufschwatzen jmdm.
Mivel a dwds. de azt adta meg, hogy szleng stílusban
etw.
durch
használatos, ezért a magyar szinonimaszótárban találtam
Überredungskunst
(zum
meg
Kauf)
aufdrängen
a
találatokat.
http://szinonimaszotar.hu/keres/r%C3%A1besz%C3%A9l
dwds.de das Beratungsgespräch
tanácsadói megbeszélés
die Handelsspanne
árrés, haszonkulcs
die Rückbesinnung
feltámasztás
A duden.de definíciója szerint:
das
Sichzurückbesinnen, Wiederaufgreifen
Wheel of Retailing
kiskereskedelmi üzemi dinamika Az angol kifejezés
Betriebsformendynamik
német megfelelőjét fordítottam a gazdasági lexikon
im Einzelhandel (http://w
magyarázatát követően magyarra.
ww.wirtschaftslexikon24. com/e/wheel-ofretailing/wheel-ofretailing.htm einbüßen
kárt vall, károsodik, elveszít
die Bezeichnung lange
Mivel a táblázatban idézett idiomatikus kifejezés jelntése:
Bank leitet sich von der
habozni, várakozni, ezért fordítottam a kifejezést: várakozó
Redewendung „etwas auf
idősek kifejezéssel
die
lange
schieben”=
Bank eine
schwerwiegende Entscheidung so
lange
30
wie
möglich
hinauszögern (wikipedia.org) Senioren auf der Bank egy kereskedelmi üzletlánc neve, ahol élelmiszereket, nem
s Reformhaus
receptköteles gyógyhatású készítményeket és természetes alapanyagból készített biokozmatikumokat lehet kapni s SB-Warenhaus
Tulajdonképpen önkiszolgáló áruháznak is lehetne fordítani,
Selbstbedienungswarenha
de mivel szinonim fogalomként használjáka hipermarketet,
us=Hypermarkt
és ez a magyarban is gyakori, létező fogalom, ezért
wikipedia.org)
(forrás:
döntöttem a hipermarket mellett.
31
4. Forrásnyelvi szöveg
1.2. Convenience (….) Nachlassende Kraft und Abnahme der Motorik: Bis zum 70. Lebensjahr gehen etwa 30 bis 40 Prozent der 75 Muskelkraft verloren und auch die manuelle Geschicklichkeit lässt vielfach im Alter nach. Vor diesem Hintergrund wird die Forderung an die Industrie laut, Produkte bzw. Produktverpackungen bereitzustellen, die das altersbedingte Nachlassen von Kraft und manuellen Fähigkeiten bestmöglich ausgleichen, z.B. durch Erleichterungen beim Öffnen von Produktverpackungen, Erhöhung der Bedienerfreundlichkeit bei technischen Geräten etc. Einige Beispiele: Tetra Pak hat praktischere Verschlüsse für seine Getränkekartons auf den Markt gebracht, der Küchenartikelhersteller Emsa bietet – laut eigener Angaben – einfachere Produkte für Jung und Alt an und auch für den Elektro-Kleingerätehersteller Braun steht Funktionalität im Sinne eines 76 unkomplizierten Umgangs mit dem Produkt im Vordergrund. Wer den besonderen Convenience-Bedürfnissen seiner älteren Kunden durch einen adäquaten Produktmehrwert entspricht, wird langfristig im Markt bestehen. Produkt- verbesserungen, die im Bereich Convenience ansetzen, sind einerseits mit überschaubaren Investitionen verbunden, schaffen andererseits einen alters- übergreifenden Nutzenvorteil für alle Verbrauchergruppen. Von einem Wettbewerbsvorteil wird sich Convenience immer mehr zu einer Basisanforderung an Produkte entwickeln. Ein weiterer Convenience-Aspekt sind Verpackungsgrößen. Die älteren Kunden bevorzugen häufig kleinere Verpackungseinheiten gegenüber Großverpackungen. Hier tun sich Synergiepotenziale mit Single-Haushalten auf, da diese ebenfalls vorwiegend kleine Verpackungsgrößen nachfragen. Die ältere Kundschaft ist auch bereit, dafür einen angemessenen Preis zu zahlen: Für etwa 75 Prozent der über 50Jährigen ist die Qualität wichtiger als der Preis und knapp die Hälfte dieser Kunden kauft meist 77 hochpreisige Produkte. Allerdings muss die Preisrelation von Einzelpackung zur Großpackung stimmen, ansonsten wird häufig dennoch auf die Großpackung zurückgegriffen. Die nachfolgenden Beispiele verdeutlichen, wie es einigen Herstellern gelungen ist, konkretisierte Bedürfnisse ihrer „reifen Kundschaft“ in einen adäquaten Produktmehrwert umzusetzen (vgl. Abbildung 17). 24
32
Einschränkungen/ Bedürfnisse ● Kleinere Portionen zubereiten ● Geringerer Appetit im Alter ● Qualitätsanspruch
Produktbeispiele
Convenience Einfache Entnahme, portionierbar, mikrowellengeeignet, FrischeProdukt von hochwertiger Qualität
● Nachlassen der manuellen Geschicklichkeit ● Einschränkung des Sehvermögens
Leichtes Öffnen durch große Verschlusskappen bzw. griffige Abrisskanten, gute Lesbarkeit durch große Typo
● Nachlassen der Kraft und der manuellen Geschicklichkeit
Geringes Gewicht der Verpackungen, leicht zu tragen, fest im Griff, leichte Dosierung möglich
● Nachlassen der manuellen Geschicklichkeit/ Kraft
Wiederverschließbare Verpackung, leichte Entnahme „individueller“ Portionen möglich
Bildmaterial: Carrefour, Abbott (Ensure), Dole, Vendange, Gills Onions, Imperial Sugar Abb. 17
Produkt-Mehrwert durch Convenience78
Insbesondere in der Zielgruppe der alleinstehenden Senioren können Hersteller mit einer positiven Umsatzentwicklung rechnen, wenn sie bei der Produktgestaltung senioren- spezifische Bedürfnisse berücksichtigen, denn diese geben etwa 50 Prozent mehr für Convenience-Produkte aus als ihre 79 verheirateten Altersgenossen. Aber auch innerhalb des Segments der sog. „Empty Nester“ (Senioren, deren Kinder aus dem Haus sind), ist ein deutlicher Trend zu mehr Convenience vor allem bei Lebensmitteln zu erkennen, da sie oftmals ihre neu gewonnene Freizeit maximieren und weniger Zeit für die Zubereitung von Mahlzeiten verwenden möchten, in der Regel an keine festen Essenszeiten mehr gebunden sind und für 80 weniger Personen kochen müssen.
1.3. Beratung Unter „Beratung“ werden nachfolgend in erster Linie die „fachliche Kompetenz“ sowie das „persönliche Verhalten, Auftreten und Erscheinungsbild“ des Verkaufspersonals gegenüber dem Kunden verstanden. Das Verhalten des Personals sowie dessen Beratungskompetenz ist für die Geschäfts- stättentreue des Kunden von ausschlaggebender Bedeutung. Von den Mitarbeitern wird in diesem Zusammenhang nicht nur Freundlichkeit erwartet, sondern vielmehr persönliches Engagement und hohe fachliche Kompetenz 81 sowie eine faire und persönliche Beratung. Diese Erwartungshaltung schlägt sich relativ deutlich in der Art der von älteren Kunden frequentierten Geschäftstypen nieder (vgl. Abbildung 18). Sie bevorzugen tendenziell kleinere Verkaufsflächen und sind somit in Fachgeschäften und im segmentierten Warenhaus überdurchschnittlich stark vertreten, weil sie 82 dort oftmals die gewünschte Beratung erhalten. Trotz des derzeitigen allgegenwärtigen „Fachhandelsterbens“ lässt 33
sich somit vermuten, dass diese Betriebstypen in Zukunft in einer weiterentwickelten Form eine Renaissance erfahren könnten.
88,9%
Apotheke
77,3% 76,3%
Frische-Fachgeschäft TK-Heimdienst Reformhaus
74,7%
Kauf- und Warenhaus
74,2%
Lebensmitteleinzelhandel < 800qm kleiner Verbrauchermarkt großer Verbrauchermarkt SB-Warenhaus
68,2% 63,1% 59,6% 58,2%
Discounter
58,2%
Drogeriemarkt
58,0%
Bioladen
55,0%
0,0% Anteil der Generation 45 plus am Gesamtmarkt: 63,3% Quelle: Duethmann, Daten: ACNielsen Abb. 18
Marktanteil der jeweiligen Geschäftstypen in Prozent83
Die Kunden der „Generation 55+“ bevorzugen Beratung bzw. Bedienung durch ältere Mitarbeiter, da diese häufig über einen vergleichbaren, langjährigen Erfahrungs- hintergrund verfügen sowie mehr Verständnis 84 und Geduld für die Belange ihrer älteren Kundschaft mitbringen. Vor allem ältere Kunden wünschen sich geschultes und geduldiges Fachpersonal; vorzugsweise gleichaltrige Service-Mitarbeiter, da sie sich von 85 diesen eher verstanden und ernst genommen fühlen. Vor allem bei den älteren Kunden sind also Mitarbeiter gefragt, die gezielte Lösungen und eine faire und den persönlichen Wünschen entsprechende Beratung anbieten können. Sogenannte „Hardseller“ und 86 „Zentralisten“ werden mit ihren älteren Kunden in dieser Hinsicht voraussichtlich Probleme bekommen. Die Metro-Gruppe trägt diesem Kundenwunsch bereits Rechnung: Die vorläufige Abschaffung des Vorruhestandes für ältere Mitarbeiter sorgt dafür, dass die Metro-Belegschaft an den deutschen 87 Standorten künftig wieder „reifer“ wird. Aber auch junge Mitarbeiter können in die Lage versetzt werden, mit den Kunden der Zukunft angemessen umzugehen. Dabei kann der Handel von den klassischen „Berater- Branchen“ wie den Banken und Versicherungen lernen. Diese sprechen ihre Kunden vor allem nach dem Prinzip an: „Immer an das Alter und den Status der Kunden denken, aber niemals darüber reden“. Die „Kunden-Generation 55+“ schätzt Mitarbeiter, die ihre Wertmaßstäbe nachvollziehen können, ihre 88 Bedürfnisse verstehen und in der Lage sind, ihren Wünschen entsprechende Lösungen anzubieten. Einen Kunden zu dessen Vorteil zu beraten kann langfristig rentabler sein, als den kurzfristigen Nutzen des Unternehmens zu maximieren. Ein Kunde, der sich gut beraten fühlt, wird dem Unternehmen langfristig erhalten bleiben. Im Banken- sektor 89 beispielsweise kann zum Teil „mit einer Kundenbeziehung von rund 30 Jahren" gerechnet werden, wenn ein Kunde im beginnenden Seniorenalter gewonnen wird. Der Beratungskompetenz sollte daher eine sehr hohe Priorität eingeräumt werden. Ein Kunde, der beispielsweise vor dem Kauf seines siebenten Fahrzeuges steht, durchschaut sehr schnell, ob der Verkäufer ihm nur etwas „aufschwatzen“ bzw. ein „schnelles Geschäft“ abschließen möchte oder aber, ob der Verkäufer Kundenbedürfnisse wirklich ernst nimmt und Zeit und Geduld in ein ausführliches Beratungsgespräch investiert. Selbst langjährig treue Kunden werden, wenn sie an unflexible Verkaufs- mitarbeiter geraten, die ihnen keine Alternativen anbieten können, ihre Kaufentscheidung wahrscheinlich zugunsten eines anderen Anbieters treffen.
26
34
Auch für den deutschen Lebensmitteleinzelhandel ist in Zeiten eines ausgeprägten Preiskampfes und weiter sinkender Handelsspannen ein gutes Beratungsangebot ein mögliches Differenzierungskriterium gegenüber der Konkurrenz. Jüngere Mitarbeiter lassen sich mit einem speziellen Verkaufs- bzw. Verhaltenstraining für die Bedürfnisund Denkstrukturen der reiferen Kundschaft sensibilisieren. Es ist jedoch darauf hinzuweisen, dass selbst geschulte jüngere Mitarbeiter die (Lebens-)Erfahrung eines älteren Mitarbeiters nur bedingt durch Einfühlungsvermögen ausgleichen können. 90 Empathie kann Lebenserfahrung nicht vollständig ersetzen. Diese Erkenntnis hat u. a. die Discounterkette Netto in Neuruppin sowie das Möbelfachhandelsgeschäft Segmüller in Weiterstadt dazu veranlasst, gezielt Mitarbeiter einzustellen, die über 45 Jahre alt sind und vorher arbeitslos waren. Beim Verkaufstraining kann der deutsche Handel ebenfalls von den „Vorreiterbranchen“ lernen: Im Bankenund Versicherungssektor werden beispielsweise bereits die Nachwuchsführungskräfte geschult, sog. „LifeEvents“, d. h. bestimmte Lebenssituationen der Kunden, zu erkennen und zu nutzen. Damit wird eine persönliche Gesprächs- atmosphäre geschaffen, die dem Kunden vermittelt, dass er ernst genommen wird 91 und der Verkaufsmitarbeiter an seinem Leben Anteil nimmt. Wichtige „Life-Events“ können z.B. der Eintritt in das Rentenalter, die Geburt der Enkel oder auch der Umzug in eine neue Wohnumgebung sein. Derartige Anlässe können aufgegriffen werden, um einen „persönlichen Kontakt“ zum Kunden zu knüpfen, ins Gespräch zu kommen und Vertrauen zu schaffen. Besonders bei Finanzdienstleistungen stellt Vertrauen einen sehr wichtigen Aspekt für den „55+-Kunden“ dar. Denn hier ist der Mitarbeiter die Vertrauensperson, die durch den „Service- bzw. Finanz-Dschungel“ 92 führt. Erfolgreiche Kundenbindung durch persönlichen Kontakt bedeutet für den deutschen Lebensmitteleinzelhandel jedoch nicht unbedingt eine Rückbesinnung auf das Konzept der „Tante Emma“, die jeden ihrer Kunden noch persönlich kannte. Allerdings mehren sich Stimmen, die der Meinung sind, dass sich das „Wheel of Retailing“ wieder in Richtung Nahversorgung und kleinerer Verkaufsflächen drehen wird, da sie den Konsum- bedürfnissen der älteren Käuferschichten am ehesten entsprechen. Auch Innenstadtlagen dürften wieder verstärkt an Attraktivität gewinnen. Großflächige Verbrauchermärkte auf 93 der „grünen Wiese“ werden hingegen an Attraktivität einbüßen.
35
Anhang 2: Quellen 1 Vgl. Meyer-Hentschel, H. (2005): Einflüsse des Alterns auf die Patientenrolle, http://www.blzk.de/service/oav10/artikel.asp?lnr=1443, 05.09.2005 2
Ebenda, S. 60 f.
3 Vgl. Gaube, G. (1995): Senioren – Der Zukunftsmarkt, Umfassende Marktanalyse und Zielgruppenuntersuchung, IM Marketing-Forum GmbH, Ettlingen, S. 102 4 Bildmaterial: Carrefour, Abbott (Ensure), Dole, Vendange, Gills Onions, Imperial Sugar 5 Vgl. Datamonitor (2004): Older Consumers: Destroying Marketing Myths, London, S. 34 6
Ebenda, S. 35
7 Vgl. Ambrozy, P. (2005): Senioren auf der langen Bank, in: Marketing Journal, Heft 6, S. 9 8 Vgl. Duethmann, C. (2005): Die Zukunft hat begonnen, in: Lebensmittel Zeitung Spezial, Heft 1, S. 69 9
„Best Ager“ sind hier die Kunden 45+
10 Ebenda, S. 67 11 Vgl. Wiskow, J.-H. (2005): Im besten Alter, in: Capital, Heft 8, S. 57 12 Vgl. Ambrozy, P. (2005): Senioren auf der langen Bank, in: Marketing Journal, Heft 6, S. 9 13 Vgl. Wiskow, J.-H. (2005): Im besten Alter, in: Capital, Heft 8, S. 57 14 Vgl. Ambrozy, P. (2005): Senioren auf der langen Bank, in: Marketing Journal, Heft 6, S. 10 15 Ebenda, S. 8 16 Vgl. Wolfe, D./Snyder, R. (2003): Ageless Marketing, Strategies for Reaching the Hearts & Minds of the New Customer Majority, Dearborn Trade Publishing, Chicago, S. 303 17 Vgl. Ambrozy, P. (2005): Senioren auf der langen Bank, in: Marketing Journal, Heft 6, S. 10 18 Ebenda, S. 11 19 Vgl. Duethmann, C. (2005): Die Zukunft hat begonnen, in: Lebensmittel Zeitung Spezial, Heft 1, S. 66
36
5. Célnyelvi szöveg
1. 2. KÉNYELEM …………….. Az időskori gyengeség és a motorikus ügyesség csökkenése: A 70. életév betöltéséig az izomtömeg 30-40 százalékot veszít súlyából és a kor előrehaladtával a kezek finommozgása is gyengül. 15 Ezen tények ismeretében egyre sürgetőbb az elvárás az ipari szektorral szemben, hogy olyan termékeket és olyan csomagolásban állítsanak elő, amelyek kompenzálni tudják az időskori gyengébb fizikumot és a finommotorika gyengülését, pl. a csomagolások felbontásának megkönnyítésével vagy a műszaki eszközök könnyebb kezelhetőségével stb. A Tetra Pak például praktikusabb zárókupakkal ellátott italos kartondobozokat dobott piacra, a konyhai felszereléseket gyártó Emsa pedig – saját bevallása szerint – egyszerűbben kezelhető termékeket állít elő mind a fiatalabb, mind az idősebb generáció számára. A háztartási kisgépeket gyártó Braun számára is elsődleges fontosságúvá vált a funkcionalitás, mely alatt a termék egyszerű használata értendő.16 Hosszú távon csak az a gyártó tud versenyben maradni a piacon, aki a jövőben megfelelő termékkínálatot tud nyújtani az idősebb vásárlók kényelmi igényeihez igazodva. A termékminőség javítása, elsősorban a kényelmes használat szempontjának figyelembevételével, egyrészt áttekinthető beruházásokkal jár együtt, másrészt kortól független előnyökkel járhat minden fogyasztói csoport számára. Így amíg a kényelem szempontjának figyelembe vétele korábban versenyelőnyt jelentett a gyártó számára, addig ez mára a termékekkel szemben támasztott alapkövetelménnyé vált. A termék kényelmes használatának további szempontja a csomagolás mérete. Az idősebb vásárlók gyakran részesítik előnyben a kis kiszerelésű termékeket a nagyobb kiszerelésben csomagolt árukkal szemben. Itt szinergia hatás mutatkozik az egyedülállók háztartásával, akik ugyancsak a kis kiszerelésben csomagolt árukat keresik. Az idősebb vevőkör kész megfizetni a megfelelő árat is: az 50 év felettiek körülbelül 75 %-ának fontosabb a minőség, mint az ár és ezen vásárlói kör mintegy fele legtöbbször a magasabb árfekvésű terméket választja.17 Az egyes csomagolásban kínált termékeknek megfelelő ár érték arányban kell állniuk a gyűjtőcsomagolású termékekkel, különben a vásárló mégis az utóbbi mellett dönt. A következő példákból egyértelműen kiderül, hogyan sikerült néhány gyártónak olyan 15
vö. Meyer-Hentschel, H. (2005): Einflüsse des Alterns auf die Patientenrolle [Az öregedés hatásai a betegképre], http://www.blzk.de/service/oav10/artikel.asp?lnr=1443, 05.09.2005 16 u.o., 60. 17 vö. Gaube, G. (1995): Senioren – Der Zukunftsmarkt, Umfassende Marktanalyse und Zielgruppenuntersuchung [Idősek A jövő piaca, átfogó piacelemzés és célcsoportvizsgálat], IM Marketing-Forum GmbH, Ettlingen, 102.
többletértékű terméket kifejlesztenie, amely megfelel az “érett vevőkör” eltérő kívánalmainak (lsd. 17-es ábra).
Módosítások/
Termékpéldák
Kényelem
szükségletek ● Kisebb
Egyszerű leemelés,
adagok
könnyen
elkészítés
porciózható
e
adagok,
● Étvágycsökke A
mikrohullámú Könnyen nyitható
nés a kor finommotoriku
sütőben zárókupakok,
előrehaladtáva s ügyesség
melegíthető, magas illetve a könnyen
lgyengülése
minőségű friss termék letéphető
● A Minőségi igény
látóképesség ● gyengülése Erőtlenség és a
zárószélek, olvasható
jól nagy
Könnyen feliratok cipelhető
finommotoriku
kis
s
csomagolások,
ügyesség
gyengülése
súlyú
amelyek könnyen kézben
tarthatók,
finommotorikus
és Újrazárható könnyű adagolást csomagolás,tesznek
ügyesség
lehetővé könnyű leemelés,
gyengülése
“egyéni” adagokat
● Erőtlenség és a
tesz lehetővé
Képanyag: Carrefour, Abbott (Ensure), Dole, Vendange, Gills Onions, Imperial Sugar
17-es ábra A kényelmi kívánalmaknak megfelelő többletértékű termékek18
Különösen az egyedülálló idősek célcsoportját illetően számíthatnak a gyártók árbevétel növekedésre, amennyiben termékeik kialakításánál figyelembe veszik az idősebb generációk igényeit is. Ez a csoport ugyanis 50 %-al többet költ olyan termékek vásárlására, amelyek kényelmi szempontjaiknak megfelelnek, mint velük egykorú házas kortársaik. 19 Ugyanakkor hasonló tendencia figyelhető meg – leginkább az élelmiszerek tekintetében az ú.n.”Empty Nester” csoport esetében is: itt olyan idősekről van szó, akiknek gyermekei már kirepültek a 18
Képek: Carrefour, Abbott (Ensure), Dole, Vendange, Gills Onions, Imperial Sugar
19
vö. Datamonitor (2004): Older Consumers: Destroying Marketing Myths, London, 34. 38
szülői házból és akik az újonnan nyert szabadidejüket úgy akarják maximalizálni, hogy kevesebb időt töltenek az étkezéskre való előkészülettel. Általában ezen idősebb korosztály tagjai már nincsenek fix étkezésekhez kötve és kevesebb személy számára kell főzniük.20
1.3. TANÁCSADÁS „Tanácsadás” alatt a következőkben elsősorban az eladó személyzet szakmai
kompetenciáját,
valamint a vásárlóval szemben tanúsított “viselkedését”, “személyes megjelenését és fellépését” értjük. A személyzet viselkedése, valamint tanácsadói készsége igen nagy jelentőséggel bír abban a tekintetben, hogy a vásárló mennyire marad hű egy adott üzlethez, márkához. A munkatársak részéről tehát nem elegendő a barátságos viselkedés, sokkal inkább elvárandó követelmény a személyes elkötelezettség, a magas szakmai ismeretek és egy tisztességes és személyes tanácsadói készség.21 Ezek a viselkedésformák leginkább az idősebbek által látogatott üzlettípusokra jellemzők (lsd. 18as ábra). Általában kisebb értékesítési helyeket részesítenek előnyben, az átlagnál többször látogatják a szakboltokat és a klasszikus áruházakat, mert ott szinte mindig megkapják az általuk kívánt kiszolgálást.22
A szakkereskedelmi boltok jelenlegi “hanyatlása” ellenére is már most
sejthető, hogy a jövőben éppen ez a kereskedelmi forma fogja újra reneszánszát élni, persze egy továbbfejlesztett változatában.
20 21
u.o., 35. vö. Ambrozy, P. (2005): Senioren auf der langen Bank [Várakozó öregek], in: Marketing Journal, 6. szám, 9.
22
vö. Duethmann, C. (2005): Die Zukunft hat begonnen [A jövő elkezdődött], in: Lebensmittel Zeitung Spezial, 1. szám, 69. 39
Gyógyszertárak 88,9 % Friss termékek szakkereskedelmi boltjai 77,3 % TK-Heimdienst 76,3 % Reformhaus 74,7 % Áruházak 74,2 % 800 m2 -nél kisebb élelmiszerboltok 68,2 % Kis fogyasztói piacok 63,1 % Nagy fogyasztói piacok 59,6 % Hipermarketek 59,6 % Diszkontok 58,2% Drogériák 58,0% Bioboltok 55,0 %
18-as ábra Az egyes üzlettípusok piaci részesedése százalékban.23 (A 45 év feletti generáció összpiaci részesedése: 63,3%) Forrás: Duethmann, adatok: ACNielsen Az „55 év feletti generáció“ vásárlói az üzleti tanácsadáskor és a bolti kiszolgáláskor az idősebb munkatársakat részesítik előnyben, mivel az idősebb eladók hasonló és ugyancsak nagy tapasztalattal rendelkeznek, valamint nagyobb megértést és türelmet tanúsítanak az idősebb vevőkör problémái iránt.24 Leginkább az idősebb vásárlók szeretnék azt, hogy képzett és türelmes szakmai személyzet szolgálja ki őket; lehetőleg azonos korú szervizes munkatársak, mert velük valóban úgy érzik, hogy megértették és komolyan vették őket.25 Az idősebb vásárlók tehát olyan munkatársakat keresnek, akik célzott megoldási javaslatokat tesznek, és tisztességes, ugyanakkor személyreszabott tanácsadással szolgálnak. Az úgy nevezett “direkt értékesítőknek” és a “centralistáknak”, előreláthatólag e tekintetben meggyűlik majd a bajuk az idősebb vásárlókkal.26 A Metro-csoport azonban már most is eleget tesz ennek a vásárlói kívánalomnak: Az idősebb munkatársak korengedményes nyugdíjazásának ideiglenes megszüntetése azt eredményezte, hogy a Metro áruházak személyzete Németországban folyamatosan egyre “érettebb” válik.27 23
A 45 év felettiek generációját Best Agers-nek nevezzük. u.o. 67. 25 vö. Wiskow, J.-H. (2005): Im besten Alter [A legjobb korban], in: Capital, 8. szám, 57. 26 vö. Ambrozy, P. (2005): Senioren auf der langen Bank [Várakozó öregek] , in: Marketing Journal, 6. szám, 9. 27 vö. Wiskow, J.-H. (2005): Im besten Alter [A legjobb korban], in: Capital, 8. szám, 57. 40 24
Ugyanakkor a fiatal munkatársak is kerülhetnek olyan értékesítési helyzetbe, hogy a jövő ezen vásárlói rétegét megfelelő hangnemben kell kiszolgálnia. E téren sokat tanulhat a kereskedelem az olyan klasszikus tanácsadói-szolgáltatói ágazatoktól, mint pl. a banki vagy biztosítási ágazat munkatársaitól, akik ügyfeleiket mindig a következő elv alapján szólítják meg: “Gondolj az ügyfél korára és státuszára, de soha ne beszélj róla”. Az „55 év feletti vásárlói generáció“ igen nagyra értékeli az olyan munkatársakat, akik megértik az általuk képviselt értékeket és elvárásokat, és akik megfelelő megoldást tudnak nyújtani számukra.28 Ezért hosszabb távon kifizetődőbb, ha a vásárlóknak olyan tanácsadással szolgálhatunk, ami az adott pillanatban elsősorban az ő számukra jár haszonnal, mint maximalizálni a vállalkozás rövidtávú hasznát. Egy jól felvilágosított vásárlót az adott cég hosszabb távon is meg tud tartani. A banki szektorban például akár “ 30 éves ügyfélkapcsolattal”29 is számolnak, ha az ügyfelet idősebb korának kezdő szakaszában nyerik meg. Nagy jelentőséget kell tulajdonítani tehát a tanácsadói kompetenciának. Egy olyan vásárló, aki hetedik gépjárműve vásárlása előtt áll, igen gyorsan átlátja, ha az értékesítő valamit rá akar “sózni”, vagy egy “gyors” üzletet akar. A vásárló gyorsan érzékeli azt is, hogy az eladó tényleg komolyan veszi –e az igényeit és hogy elegendő időt és türelmet szentel-e a személyes ajánlattételnek. Még hosszú évek óta hűséges ügyfelek is módosíthatják kedvezőtlenül vásárlói döntésüket, azaz könnyen átpártolhatnak egy másik értékesítőhöz, ha rugalmatlan értékesítési munkatárshoz kerülnek, aki nem vázolja fel neki megfelelően lehetőségeiket. A német élelmiszerkiskereskedelmi versenyben is lehetséges differenciáló kritérium a megfelelő kiszolgálás és tanácsadás, főképpen akkor, amikor ezt a szektort jelentős árharc és egyre csökkenő árrés jellemzi. A fiatalabb munkatársakat speciális értékesítési és viselkedési tréningekkel lehet érzékenyebbé tenni az érettebb vevőkör igényei és gondolkodási mechanizmusai iránt. Itt mindenképpen meg kell jegyezni azonban azt, hogy a jól képzett fiatalabb munkatársak is csak részben tudják pótolni empátiával az idősebb munkatársak élettapasztalatát.30 Ez a felismerés arra ösztönözte a neuruppini Netto diszkonthálózatot és a weiterstadti Segmüller bútorkereskedelmi üzletet, hogy célzottan 45 év feletti, korábban munkanélküli munkatársakat alkalmazzanak. A német kereskedelmi szektor az értékesítési tréningek során megintcsak az „éllovas” ágazatoktól tanulhatja a legtöbbet: A banki és biztosítási szektorban például már most oktatják a leendő vezetőket az ú.n. „élet-események“, azaz az ügyfelek bizonyos élethelyzeteinek felismerésére és 28
vö. Ambrozy, P. (2005): Senioren auf der langen Bank [Várakozó öregek], in: Marketing Journal, 6. szám, 10. u.o. 8. 30 vö. Wolfe, D./Snyder, R. (2003): Ageless Marketing, Strategies for Reaching the Hearts & Minds of the New Customer Majority, Dearborn Trade Publishing, Chicago, S. 303 41 29
kiaknázására. Ezáltal ugyanis megteremtődhet egyfajta személyes beszélgetési helyzet, ami azt közvetíti az ügyfél számára, hogy komolyan veszik és az értékesítési munkatárs részese az életének.31 Fontos „élet- események“ lehetnek pl. a nyugdíjas korba lépés, az unoka születése vagy a lakóhelyváltás. Az ilyen és ehhez hasonló események lehetőséget teremtenek az ügyféllel történő „személyes kapcsolatfelvételre”, a beszélgetésre és a bizalomépítésre. A bizalom különösen fontos fogalom az „55 év feletti” ügyfeleknek nyújtandó pénzügyi szolgáltatásoknál. Hiszen itt a munkatárs olyan bizalmi személyt testesít meg, aki segítőként lép fel a „ pénzügyi szolgáltatások útvesztőiben“ .32 A személyes kapcsolaton keresztül történő ügyfélszerzés a német élelmiszerkiskereskedelem számára nem lehet egyenlő azonban a mindenki számára ismert „kisboltok“ feltámasztásának koncepciójával. Mindazonáltal egyre gyakoribbak azok a hangok, amelyek szerint a kiskereskedelmi üzemi dinamika újra a helyi ellátás és a kisebb értékesítési területek irányába mutat, mivel ezek felelnek meg legjobban az idősebb vásárlói réteg fogyasztói igényeinek. És amíg belvárosi értékesítési helyszínek újra egyre vonzóbbakká válnak, addig a változás kárvallottjai a zöldmezős, nagykiterjedésű fogyasztói piacok lesznek.33
31 32
vö. Ambrozy, P. (2005): Senioren auf der langen Bank [Várakozó öregek] , in: Marketing Journal, 6. szám, 10. u.o. 11.
33
vö. Duethmann, C. (2005): Die Zukunft hat begonnen [A jövő elkezdődött], in: Lebensmittel Zeitung Spezial, 1. szám, 69.
42
6. Fordítói kommentár Mivel a 3.2. fejezetben már elemeztem a fordítás során azonosított terminológiai problémákat, és megindokoltam forrásmeghatározással az ebből adódó terminológiai döntéseket, így erre már itt nem térek ki. Jelen fejezetben általánosan összefoglalom a fordítási döntéseim tendenciáit. Mindenekelőtt azokkal a példákkal foglalkozom, ahol problémák merültek fel a fordítói döntés során. Itt bemutatom szórványosan az alkalmazott átváltási műveletet is, de nem célja a dolgozatnak az összes átváltási művelet bemutatása. Tudatos fordítási elvem volt a szöveg explicitálása. Mivel szakszövegről van szó, ezért például az irodalmi fordításokhoz képest fontosabb volt a tartalom átadása, hogy ne maradjon homályosan értelmezhető rész a célnyelvi szövegben. Ugyanakkor nem jogi szakszövegről van szó, ahol minden egyes lexikai elemnek megvan a maga funkciója, így ez a szöveg nagyobb teret engedett az explicitációra. Az explicitáció mind tartalmi, mind stilisztikai szempontból szükséges volt. A tartalom egyértelműsítésében a lexikai átváltási műveletek játszottak nagy szerepet, míg a stilisztikai megjelenítésben a grammatikai átváltási műveletek. A szöveg stílusának magyarosabbá tételére irányuló fordítási technikám a következő példán keresztül szemléltethető:
Forrásnyelv
Célnyelv
Nachlassende Kraft und Abnahme der
Az időskori gyengeség és a motorikus
Motorik: Bis zum 70. Lebensjahr gehen
ügyesség
etwa 30 bis 40 Prozent der Muskelkraft
betöltéséig az izomtömeg 30-40 százalékot
verloren
veszít súlyából és a kor előrehaladtával a
und
auch
die
manuelle
csökkenése:
A
70.
életév
Geschicklichkeit lässt vielfach im Alter
kezek finommozgása is gyengül.
nach. Vor diesem Hintergrund wird die
tények ismeretében egyre sürgetőbb az az
Forderung an die Industrie laut, Produkte
elvárás az ipari szektorral szemben, hogy
bzw. Produktverpackungen bereitzustellen,
olyan termékeket és olyan csomagolásban
die das altersbedingte Nachlassen von
állítsanak
Kraft
gyengébb fizikumot és a finommotorika
und
bestmöglich
manuellen
Fähigkeiten(1)
ausgleichen,
Erleichterungen
beim
z.B.
durch
elő,
gyengülését
amelyek
(1)
leginkább
tudják
von
kompenzálni,
Produktverpackungen,
Erhöhung
der
felbontásának megkönnyítésével vagy a
Bedienerfreundlichkeit
bei
műszaki 43
a
időskori
Öffnen
technischen
pl.
az
Ezen
eszközök
csomagolások könnyebb
kezelhetőségével stb.
Geräten etc. Einige
Beispiele:
praktischere
Verschlüsse
Getränkekartons(2) gebracht,
Tetra
der
auf
Pak für
hat seine
den
Markt
Küchenartikelhersteller
Emsa(3) bietet – laut eigener Angaben – einfachere Produkte für Jung und Alt an und
auch
für
den
Elektro-
Kleingerätehersteller
Braun
steht
Funktionalität
im
Sinne
eines
unkomplizierten
Umgangs
Produkt im Vordergrund(4).
mit
dem
Néhány példa: A Tetra Pak praktikusabb zárókupakkal
ellátott
(2)
italos
kartondobozokat dobott piacra, a konyhai felszereléseket gyártó(3) Emsa – saját bevallása szerint – egyszerűbben kezelhető termékeket állít elő mind a fiatalabb, mind az idősebb generáció számára. A háztartási kisgépeket
gyártó
elsődleges funkcionalitás,
Braun
számára
is
vált
a
fontosságúvá mely
alatt
a
termék
egyszerű használata értendő(4).
(1) Az első átváltási műveletre azért volt szükség, mert a hosszú birtokos szerkezetet egy igéből képzett főneves (és jelzősített) szerkezethez kapcsolódik, amit a magyarban ugyanilyen módon nem lehet lefordítani, csak grammatikai felbontással. A helyes megoldás felbontással az lehetne, hogy a korral együttjáró (altersbedingt) csökkenése az erőnek és a manuális ügyességnek. De magyartalan lenne a szavak ilyen elrendezése, így a nyelvek grammatikai különbségéből adódó grammatikai cserére van szükség, majd a manuális ügyesség kifejezés kapcsán egy jelentésszűkítésre már korábban elemzett lexikai átváltással a manuális ügyességről a finommotorika gyengülésére. Mindezen változtatásokat megköveteli a nyelv grammatikai struktúrája és szaknyelvi fogalomhasználata. (2) A második átváltási művelet több lexikai betoldást is igényelt. Az ellátott befejezett melléknévi igenév betoldása a német prepozicionális szerkezetet, amely egyben hátravetett jelző, váltja fel, az italos jelző betoldását a Getränkekartons összetett szó magyar megfelelője (kartondoboz) indokolja, amely jelentésében csak a doboz anyagának minőségére, de tartalmára nem utal. Azért tartottam szükségesnek betoldani az italos jelzőt, mert a Verschluss szó zárókupakként történő fordítása csak úgy nyer értelmet, ha italos kartondobozról van szó. Ezért szükség volt betoldások segítségével a jelentések konretizálására. Itt szeretném megjegyezni, hogy az egyes termékek jellemzésének
44
fordításakor nagyon lényeges volt az egyértelmű leírás, hogy az olvasó vizuálisan jobban elképzelhesse az adott tárgyat. (3) A harmadik átváltási művelet is egy grammatikai felbontás a német összetett szóban egy egész magyar mellékmondatnyi tartalom tömörül: az a német cég, aminek Emsa a neve és konyhai felszerelési cikkeket gyárt. Ezt a tartalmat a magyarban vagy vonatkozói mellékmondattal, vagy folyamatos melléknévi igenévből képzett jelzői szerkezettel adhatjuk vissza. Mivel az utóbbi szerkezet teljesen általános a magyar nyelvben, ezért véleményem szerint összetett szavaknál érdemesebb ezt választani, hogy a továbbiakban a többszörösen hátravetett
jelzős
mellékmondatban
és
prepozicionális
történő
fordítás
nominális lehetőségét,
szerkezeteknek így
elkerülve
fenntarthassuk az
a
ismétlődő
mondatszerkesztést a célnyelvben. (4) Az idézett szakasz utolsó mondatát több szempontból is fel kellett bontani. A példa megjelölése után három gyártót sorol fel a tanulmány, egymást követő három mellérendelő mondatszerkezetben. Ez a német forrásnyelvi változatban nem hosszú, ugyanis a nominális szerkesztésmódnak a német nyelvben pont a nyelvi gazdaságosság a funkciója, hogy minél rövidebb terjedelemben minél több információátadás történjen. Ezt a magyarban azonban nem lehet megvalósítani, ugyanis már többszörös melékmondatok keletkeztek az előző grammatikai felbontásokból. Így nem marad más, mint újabb felbontással élni, de most a mondatszerkesztés szintján. Egy többszörösen összetett mondatból két mondatot hoztam létre. Így átláthatóbbá válnak a jelentések aszöveg szinten is. Ezen döntés jogosságát pedig az is alátámasztja, hogy az utolsó leválasztott mondatrészben (und auch für den Elektro-Kleingerätehersteller Braun steht Funktionalität im Sinne eines unkomplizierten Umgangs mit dem Produkt im Vordergrund) is van egy felbontandó nominális szerkezet. Ezt vonatkozói mellékmondattal fordítottam. Úgy gondolom, hogy a fenti szövegrész jól tudta szemlélteti, hogy milyen nehéz dolga volt a fordítónak a szöveg kapcsán, mikor az explicitáció mértékét önmagának definiálni akarta. Mennyi explicitációs eljárás elégséges ahhoz, hogy már jól értelmezhető legyen a szöveg, de még ne térjen el túlzottan az eredetitől. Véleményem szerint ennél a szövegnél elengedhetetlen egy nagyfokú explicitáció. A fent kiragadott szó- és mondatszerkesztési stílus végigvonul az egész szövegen, minthogy ez a német tudományos szövegezésre jellemző stílus. Az explicitáció igénye azonban nemcsak a grammatikai felbontások tekintetében mutatkozott meg, hanem azokban a lexikai átváltási műveletekben is, amik a jelentések konkretizálására vonatkoztak. A jelentésszűkítés volt az egyik általam legtöbbet alkalmazott eljárás. Azonban bevallottan előfordulhat, hogy egy adott szót több különböző módon fordítottam, volt ahol megtartottam a szótári jenetést, volt ahol szűkítettem a jelentést. Vegyük pl. a Beratung fogalmát! Mint fejezetcím 45
tanácsadás-ként fordítottam, mert ott, mint terminus technicus a vásárláskor történő kiszolgálást, de az azt kísérő információnyújtást, valamint a pénzügyi szolgáltatásokkal együtt járó tanácsadásra is vonatkozik. Ha úgy érzékeltem a szövegkörnyezetben, hogy kifejezetten az értékesítők tanácsadói kompetenciájáról volt szó a szövegben, akkor tanácsadásnak fordítottam, ha azonban a hiponim fogalomról, tehát a vásárlás során nyújtott általános szolgáltatásról volt szó, akkor kiszolgálásként fordítottam. A kiszolgálás ugyanis véleményem szerint magában foglalja a gyakorlati segítségnyújtást és a tanácsadást is. Szabadon explicitálható fogalomként értelmeztem az alt, reif, Senior kifejezéseket is, nem voltam szándékoltan következetes, hogy csak az egyikre vagy csak a másikra használtam az idős, korosodó, érett jelzőket. Véleményem szerint ezek szinonim kifejezések, és a szövegkörnyezet határozta meg, hogy melyiket tartottam megfelelőbbnek. Nem tartottam pejoratív fogalomnak az öregedő társadalom fogalmát sem, minthogy ez a demográfiai szakirodalom bevett kifejezése. Végezetül olyan fogalompárokat szeretnék bemutatni, ahol a jelentés konkretizálásával éltem: geringer Appetit
étvágycsökkenés
Einschränkung des Sehvermögens
a látóképesség gyengülése
portionierbar
könnyen porciózható adagok
griffige Abrisskanten
könnyen letéphető zárószélek
segmentiertes Warenhaus
klasszikus áruház
Frische-Fachgeschäft
Friss termékek szakkereskedelmi boltja
46
Összefoglalás A Miskolci Egyetem BTK-Modern Filológia Intézetének Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító képzése során elkészített diplomafordításom címe: „Generation 55+” Chancen für Handel und Konsumgüterindustrie „Az 55 év feletti generáció” - Kihívás vagy esély a kereskedelem és a fogyasztói ipar számára? című tanulmány részletének (24-27. o.) fordítása. Dolgozatom tartalmilag három részre tagolható. Az első bevezető részben (1-3.fejezet) a fordított szövegrésszel kapcsolatos általános információkról adok tájékoztatást, a szöveg szerzőjéről, megjelenési körülményeiről, a szöveg általános és fogalmi stílusjegyeiről. Ennek célja az, hogy a szöveg értelmezése elhelyezhető legyen az adott téma magyar és német diskurzusában. Ugyancsak a bevezető rész szerves részét képezi a szövegre történő fogalmi és lexikai felkészülés, ennek érdekében készíteni kellett a forrásanyagként szolgáló párhuzamos szövegek illetve a teljes tanulmány alapján egy terminológiai listát, valamint a fordított szövegben leginkább gondot okozó fogalmak megfelelőiből és fordítási alternatíváiból egy szójegyzéket, utóbbit forrásmegjelöléssel ellátva. Ez már része a harmadik részben részletesebben kifejtett fordítói kommentárnak is. A második részben (4-5. fejezet) található a forrásnyelvi szövegrészlet, majd annak célnyelvi variánsa. Ezt követi végül a fordítói kommentár (6. fejezet), amelyben a fordítás során felmerült leggyakoribb fordítói probémákat fejtem ki, illetve egyes fordítói döntéseket indokolok meg. A németről magyarra fordítás során egy gazdasági, a marketing szakterületéről származó szövegrészletet kellett fordítani. A szöveg tudományos szakszöveg volt, amelynek nehézsége nem az idegen nyelvű megfogalmazásból adódik, hanem a sokrétű szakszókincs magyar megfelelőinek azonosításában. E szöveg fordításánál sok időt vett igénybe a szöveg előkészítése, mert a fogalmak különböző szakterületek szókincsét képezi, a statisztikától a csomagolástechnikán át a geriátriárig. Megnehezítette a fogalmak helyes magyar megfogalmazását az is, hogy még a magyarban nem létező fogalmakat kellett részben újonnan bevezetni, tehát ez a fordítási munka egyben terminusalkotásként, vagy annek egy kezdő fázisaként is felfogható. Azonban éppen az ilyen típusú szövegek esetén, ahol nagy szerteágazó fogalmi apparátussal dolgozik a fordító, nagy sikerrel lehetett volna alkalmazni fordítástámogató szoftvert, ami a későbbiekben terminológiai adatbázisként is szolgálhat. Ez lehet jelen dolgozat legfőbb konklúziója a szerző és a jövő fordító hallgatói számára.
47
FORDÍTÁS MAGYARRÓL NÉMETRE
Az interdependencia fogságában – az EU-orosz kapcsolatok és külkereskedelem In der Gefangenschaft der Interdependenz – die Beziehungen zwischen Russland und der EU mit besonderer Hinsicht auf ihr Außenhandelswesen című szöveg részletének (29-30. o.) fordítása
Konzulens: Szabó Martina Sajgál Mónika társadalomtudományi és gazdasági szakfordítói szakirányú továbbképzés
48
MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS
Név: Sajgál Mónika
Neptun kód: V7RPM8
Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat): Német társadalomtudományi és gazdasági szakfordító Szak:
Szakirány:
Illetékes intézet: BTK-Modern Filológiai Intézet A szakdolgozat címe: Az interdependencia fogságában – az EU-orosz kapcsolatok és külkereskedelem In der Gefangenschaft der Interdependenz – die Beziehungen zwischen Russland und der EU mit besonderer Hinsicht auf ihr Außenhandelswesen című szöveg részletének (29-30. o.) fordítása
Konzulens neve, beosztása: Szabó Martina, nyelvtanár A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja: 2014.október 11. Miskolc, A témát elfogadtam. …………………………… Hallgató aláírása
p. h. ……………………………………… Konzulens aláírása
……………………………………. Intézetigazgató aláírása
49
MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR KONZULTÁCIÓS LAP
Hallgató neve: Sajgál Mónika
Neptun kód:V7RPM8
Szakdolgozat címe: Az interdependencia fogságában – az EUorosz kapcsolatok és külkereskedelem In
der
Interdependenz
Gefangenschaft –
die
der
Beziehungen
zwischen Russland und der EU mit besonderer
Hinsicht
auf
ihr
Außenhandelswesen (29-30. o.) című szöveg fordítása
Konzulens neve: Szabó Martina Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aáírása
Dátum:
A szakdolgozat beadható: ………………………….. Konzulens aláírása
EREDETISÉGI
NYILATKOZAT
Alulírott Sajgál Mónika…………………………………………………………………………….; Neptun-kód:…V7RPM8………………… a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának végzős hallgatója ezennel büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy ………Az Interdependencia fogságában- az EU-orosz kapcsolatok és külkereskedelem – In der Gefangenschaft der Interdependenz – die Beziehungen zwischen Russland und der EU mit besonderer Hinsicht auf ihr Außenhandelswesen ………………………………………………………………………………………….……………………… ……………………………………………………………………. című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:
szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;
tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;
más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.
Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül. Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n és e-mailben a [email protected] címre benyújtott) példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek.
Miskolc,.............év ………………..hó ………..nap
…….……………………………….………..
Hallgató
Tartalom
1. Bevezetés
53
1.1. A szöveg szerzőjének rövid bemutatása
53
1.2. A tanulmány keletkezési körülményei
53
1.3. A szöveg és a fordítás várható célcsoportjának rövid jellemzése
53
1.4. A szöveg nyelvezetének, stílusjegyeinek rövid jellemzése
54
1.5. A szöveg témájának rövid összefoglalása, a főbb fogalmak értelmezése
54
2. Források
56
2.1. Párhuzamos szövegek, mint terminológiai forrásanyagok
56
2.2.Nyomtatott és elektronikus szótárak, egyéb segédletek
58
3. Szójegyzékek
59
3.1. Előzetes terminológiai jegyzék készítése a fordításhoz a szöveg egésze alapján 3.2.Terminológiai jegyzék illetve fogalomtár a diplomamunkában fordított szöveg alapján
59 60
4. Forrásnyelvi szöveg
62
5. Célnyelvi szöveg
64
6. Fordítói kommentár
67
7. Összefoglalás
71
52
1. Bevezetés 1.1. A szöveg szerzőjének rövid bemutatása A tanulmány34 szerzője Deák András György35, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa. 1997-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Közgazdaságtudomány szakán. 2003-ban doktori fokozatot szerzett a Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Doktori Iskolájában. Főbb kutatási területei az EU keleti partnerség, EU és posztszovjet energiapolitikák, orosz és posztszovjet gazdaságok. Szakmai múltja és publikációi is összhangban állnak kutatási területével. Dolgozott a Central Europeen University EU Bővítési Központjában, mint kutatási igazgató, majd a Magyar Külügyi Intézet koordinációs igazgatójaként, ugyanitt a posztszovjet és energia ügyek kutatójaként.
1.2. A tanulmány keletkezési körülményei
A fordított tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia KRTK Világgazdasági Intézetének „Kelet-Európa tanulmányok” tanulmánykötet - sorozatában jelent meg 2014ben, melynek címe: „Eurázsia
a 21. században a külkereskedelem tükrében”.
Szerkesztők: Ludvig Zsuzsa és Deák András. A kötet az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) „Oroszország, mint politikai-gazdasági erőcentrum a XXI. század eleji eurázsiai térben” (K-106914) című projekt keretében készült.
1.3. A szöveg és a fordítás várható célcsoportjának rövid jellemzése Minthogy nyilvánosan hozzférhető tanulmány, így minden a téma iránt érdeklődőnek szól, de elsősorban szakértő olvasóknak, tudományos szereplőknek, politikusoknak 34
Deák, A. (2014): Az interdependencia fogságában – az EU-orosz kapcsolatok és külkereskedelem. in: Deák, A. Ludvig, Zs.(szerk.): Eurázsia a 21. században – a külkereskedelem tükrében. Kelet Európa Tanulmányok X. szám 29-50. (http://real.mtak.hu/20615/1/deak_interdependencia_eu_orosz_kapcsolat_kulkereskedelem_KET_X_u_095 114.588598.pdf) 35 A szerző adatainak forrása: http://www.vki.hu/deak.andras
53
illetve külpolitikai szakértőknek. Olyan ügyekre, elemzésekre hivatkozik, amik nem tartoznak a napi sajtó szalagcímei közé. Pl. Jukosz ügy, Medvegyev-koncepció, Obama adminisztráció „reset” politikája stb.
1.4. A szöveg nyelvezetének, stílusjegyeinek rövid jellemzése Tudományos szakszövegről van szó, amelyben a következő szakterületek szakszókincse jelenik meg: politológia, külpolitika, pénzügy, európai uniós intézményrendszer, külkereskedelem és külgazdaságtan. A szerző sítlusára jellemző, hogy az egész tanulmány során nagyon sok idegen szót használ, melyek alkalmazása részben motivált, mint pl. a következő kifejezéseknél: unilaterális, diverzifikáció. Ugyanakkor bizonyos idegen szavak használatát nem motiválja semmilyen szakmai elgondolás, az EU-orosz kapcsolatokat és az EU-orosz viszony kifejezés helyett az EU-orosz reláció vagy csak reláció kifejezést használja, ami egyfajta kvázi tudományos megfogalmazás is lehet, mivel a viszony és kapcsolat szó nem terminus technicus egy tudományágban sem. Ugyanígy nem indokolja semmi az interdependencia szó használatát a függőség, vagy függőségi viszony kifejezés helyett. Az említett stílus azonban a dolgozat első részére jellemző, a tanulmány második részében a külkereskedelmi szakkifejezések biztos és adekvát használatát mutatja be a szerző. Mondatszerkesztésére jellemző a többszörösen összetett mondatok használata, alárendelő beékelt mondatok. 1.5. A szöveg témájának rövid összefoglalása, főbb fogalmak értelmezése
A tanulmány átfogó áttekintést ad az Európai Unió és Oroszország külkapcsolatának és külkereskedelmének elmúlt harminc évéről. Egyfajta keretet ad a tanulmánykötetben a többi, kisebb részterületet átfogó tanulmánynak, amelyek az azonos című projekt eredményeit tükrözik. A bő 20 oldalas tanulmány két nagy egységre bontható. A dolgozat első felében a szerző az elmúlt időszak EU- orosz külkapcsolatának történetét mutatja be. Felvázolja azt a nemzetközi politikai közeget, amelyben létre tudott jönni egyfajta felemás EU-orosz kapcsolat. Bemutatja, hogy ez milyen cselekvési lehetőségeket kínált fel a feleknek, majd ezekből mi realizálódott: A Szovjetúnió 1991-es felbomlása az évtizedekig tartó elszigeteltség után lehetőséget teremtett Európa számára, hogy beruházásokon keresztül az orosz modernizáció motorjává váljon, ugyanakkor
54
Oroszországnak is lehetőséget nyújtott arra, hogy infrastrukturálisan terjeszkedjen és gázvezetékrendszerét egészen az Atlanti Óceánig eljuttassa. A történelmi folyamatokból és geopolitikai adottságokból adódó közeledés azonban 30 év alatt sem valósult meg. A 2000-es évek első harmada ígéretesnek tűnt, Putyin orosz elnök első ciklusa az EU-orosz párbeszéd csúcsát jelentette. Hogy a közös párbeszéd utáni orosz vágy termékeny talajra talált az Unión belül is, abban nagy szerepe volt Tony Blair brit miniszterelnöknek és Gerhard Schröder német kancellárnak is, akik személyes baráti viszonyt alakítottak ki az orosz elnökkel és személyes elköteleződésüket fejezték ki Oroszország közeledésével kapcsolatban a tágan vett európai-gazdasági térhez. A közeledés azonban potenciálisan konfliktusos elemek megjelenését is jelentette, ami 2003-tól már egyfajta negatív fordulatot is eredményezett Az Unió kibővülése a posztszovjet államokkal, Ukrajna és Grúzia esetleges NATO-tagsága,
az Ukrajnával, Moldovával és Grúziával folytatott
esetleges társulási tárgyalások, a schengeni határok kérdése az Európai Unió irányából szűkítették az orosz fél mozgásterét, míg a 2008-as grúz-orosz ötnapos háború, az orosz belpolitikai folyamatok (pl. 2003-as Jukosz ügy), az orosz választási ciklus és hatalmi átrendeződés, melyek egy autoriterebb irányításról tanúskodtak, az Unión belül vezettek egy Oroszországgal szembeni erősebb bizalmatlansághoz. Az EU-orosz relációban bekövetkezett elhidegülést fokozta a külső külpolitikai klíma is, az Egyesült Államok politikájával szemben tanúsított elutasító orosz magatartás, valamint az akkor már társult Lengyelország és a balti államok érezhető orosz ellenes politikája. A tanulmány szerzője részletesen és nagyon világosan levezeti, hogy a fokozatos elhidegülés hogyan vezethetett a kapcsolatok jelenlegi megdermedéséhez illetve, hogy az ukrán válság és háború nem más, mint ezeknek a nemzetközi konfliktusoknak a „kisülési pontja.” Úgy gondolja, hogy ugyan a felelősség túlnyomó részt az orosz vezetést terheli, de „ Az Eu-nak vállalnia kell ezen, a korábbi években felgyülemlett ex lex kérdéseknek a Moszkvával való közös feloldását egy sokkal konfliktusosabb klímában, vagy el kell viselnie az azok meg nem oldásából fakadó gazdasági, energiapolitikai tehertételt, egy két évtizede fejlődő és gyarapodó reláció leépülésének minden gyötrelmét és veszteségét.”36 A tanulmány második fele az EU-orosz relációt a külkereskedelem szemszögéből vizsgálja ugyancsak az elmúlt évtizedekre visszatekintve. A tanulmányból kiderül, hogy 2000-2013-ig Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere ugyan az Európai Unió volt, aki a teljes forgalom felét adta. Oroszország nyersanyagokat, energiahordozókat 36
Deák, A. (2014): Az interdependencia fogságában – az EU-orosz kapcsolatok és külkereskedelem. in: Deák, A. Ludvig, Zs.(szerk.): Eurázsia a 21. században – a külkereskedelem tükrében. Kelet Európa Tanulmányok X. szám 36.
55
exportál(t) az Unióba, gépipari eszközöket, járműveket, fogyasztási javakat és élelmiszert hoz(ott) be az Unióból. A függés mértéke azonban nem kölcsönös, az EU jelentősebb gazdasági partner Oroszország számára, mint fordítva. Az elmúlt években azonban az EU-orosz relációban változás következett be, aminek okai az Európai Unió csökkenő növekedésében és Oroszország dinamikus növekedésében keresendő. Amíg Oroszország részesedése a globális kereskedlemből 2012-re a háromszorosára nőtt, addig az EU világkereskedelemben betöltött szerepe 19,5%-ról 16%-ra csökkent. Ezt figyelembe véve az a tény, hogy az Unió képes volt megőrizni kiváltságos szerepét az orosz áruforgalomban, tulajdonképpen a két térség közötti viszony relatív erősödését mutatja. Az elmúlt 10 évben azonban az orosz külkereskedelemben növekedett az ázsiai régió (elsősorban Kína és Japán) súlya. Ezt mutatja például, hogy a Kínába irányuló teljes kivitelben 2003 és 2012 között 19,81%-ról 69,61%-ra nőtt az energiahordozók aránya. A tanulmány szerzője az elmúlt időszak EU-orosz relációja és az EU és az Egyesült Államok között tárgyalt transzatlanti szabad kereskedelmi egyezmény alapján arra a következtetésre jut, hogy a két térség tőkeforgalmában bekövetkező visszaesés, a kölcsönös
gazdasági
érdekek
csökkenése
hosszú
távon
veszélyeztetik
a
kapcsolatrendszert, annak biztonsági és politikai dimenzióit is. Hogy az elhidegülő kapcsolatba pozitív fordulat állna be, ennek esélyét a szerző minimálisnak érzi. A két térség kapcsolatrendszere inkább hanyatló, vagy legalább stagnáló állapotot mutat. Ezeknek egyik megjelenési formája pedig nem más, mint az ukrán válság.
2. Források 2.1.
Párhuzamos szövegek, mint terminológiai forrásanyagok
1) Russland-EU-Gipfel: Meckern, mauern, miesmachen von Matthias Schepp und Christoph Schult, Moskau und Brüssel http://www.spiegel.de/politik/ausland/eu-gipfel-schwierige-beziehung-zwischenrussland-und-eu-a-873666.html 2) Quasi-Staatlichkeit: https://inef.uni-due.de/cms/files/report82.pdf 3) „Wie man Frieden sichert” (Spiegel-Gespräch mit Gerhard Schröder) in: Spiegel Nr.14/28.3.2015
56
4) Frank, J.: Die Beziehungen zwischen Russland und der EU. Eine Bestandsanalyse. in: Matyas, W.(2007) (szerk.): Interne Information zur Sicherheitspolitik. Wien: Büro für Sicherheitspolitik des Bundesministeriums für Landesverteidigung
5) Wirtschaftspolitische Gespräche des Ostinstituts Wismar: Von rauchenden Trümmern und Reformen- neue Rahmenbedingungen für die Wirtschaft? Russland und Europäische Union nach der Europawahl und der Wahl in der Ukraine; die Reformen des russischen Wirtschaftsrechts.
6) http://www.welt.de/wirtschaft/article130758339/Russland-Geschaefte-deutscherFirmen-brechen-ein.html
7) http://www.bund.net/nc/presse/pressemitteilungen/detail/artikel/transatlantischesfreihandelsabkommen-birgt-gefahren-fuer-umwelt-und-natur/
8) https://www.bertelsmann-stiftung.de/de/pressestartpunkt/presse/pressemitteilungen/pressemitteilung/pid/von-transatlantischemfreihandelsabkommen-profitieren-alle-bundeslaender-branchen-undeinkommensgru/
9) http://www.bpb.de/internationales/europa/ukraine/195201/analyse-perspektivenfuer-den-aussenhandel-zwischen-ukraine-und-russland
10) http://index.hu/kulfold/2014/07/29/bovitette_az_eu_az_oroszok_elleni_gazdasagi _szankciok_listajat/
11) http://www.europarl.europa.eu/news/hu/topstories/content/20150202TST18313/html/Transzatlanti-kereskedelmi-%C3%A9sberuh%C3%A1z%C3%A1si-partners%C3%A9g-(TTIP)
57
2.2. Nyomtatott és elektronikus szótárak, egyéb segédletek 1) Bakos, F. (2001): Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. Budapest: Akadémiai Kiadó 2) Csányi, E. Kövér, P. Magyar, G. Szekrényesné Rádi, É. Virágh, Á. Fehérné Vizvári, E. Kövér,P. (2011): Német pénzügyi-számviteli és üzleti nyelvkönyv. Budapest: Akadémiai Kiadó 3) Wermke, M. Kunkel, R. Scholze – Stubenrecht, W. (2006): Duden: Die Grammatik. Mannheim: Dudenverlag 4) Wermke, M. Kunkel, R. Scholze – Stubenrecht, W. (2006): Duden: Herkunftswörterbuch. Mannheim: Dudenverlag 5) Wermke, M. Kunkel, R. Scholze – Stubenrecht, W. (2006): Duden: Richtiges und gutes Deutsch. Mannheim: Dudenverlag 6) www.duden.de 7) www.dwds.de 8) www.eur-lex.europa.eu 9) Halász, E. Földes, Cs. Uzonyi, P. (2002): Magyar –Német Nagyszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó. 10) Magyar-német-magyar jogi szakszótár. 2005. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 11) Langenbeck, J. Gyáfrás, E. (2011): Számviteli szótár. Német-magyar, magyarnémet. Szeged: Grimm Kiadó. 12) www.linguee.com 13) Olaszy, K.: Wirtschaftsdeutsch Wörterbuch für Schule, Studium und Beruf, Budapest: Olka 14) O. Nagy, G. Ruzsiczky, É. (1983): Magyar szinonimaszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó. 15) Schade, G. (1993): Einführung in die deutsche Sprache der Wissenschaften. Berlin: Erich Schmidt Verlag 16) Sümeginé Dobrai, K. Borgulya, I. Somogyvári, M.(2006): Ziel: Wirtschaftsdeutschprüfung. Budapest: Akadémiai Kiadó 17) www.woxikon.de 18) www.wikipedia.org
58
3. Szójegyzék 3.1. Előzetes terminológiai jegyzék készítése a fordításhoz a párhuzamos szövegek alapján A táblázatban szereplő terminusok olyan szóösszetételek vagy fogalmak, amelyeket a német nyelvű párhuzamos szövegekben találtam, és amelyek a passzív szókincsem részét képezik ugyan, de amelyeket magyarról németre fordítás során csak segítséggel tudnék aktívan alkalmazni. a terjedő geopolitikai feszültségek valami
érezhetően
eskalierende geopolitische Spannungen
csökkenti
a die Nachfrage spürbar dämpfen
keresletet gazdasági szankciók bevezetése
die
Verhängung
von
Wirtschaftssanktionen exporttilalmat kiad
das Exportverbot erlassen
a rubel mélyrepülése
die Talfahrt des Rubel
a mgrendelések visszaesése
einen Auftragseinbruch verzeichnen
X
%
forgalmat
bonyolít X Prozent ihrer Umsätze werden in
Oroszországban
Russland erwirtschaftet
a termelés növekedése
der Produktionszuwachs
kétoldalú kereskedelem
das bilaterale Handeln
Transzatlanti
kereskedelmi
és das
beruházási partnerség
Transatlantische
Freihandelsabkommen,
Die
Transatlantische
und
Handels-
Investitionspartnerschaft vámjellegű
és
nem
vámjellegű tarifäre
und
nichttarifäre
kereskedelmi akadályok
Handelshemmnis
Eurázsiai Gazdasági Közösség
die Eurasische Wirtschaftsgemeinschaft
szabadkereskedelmi zóna
die Freihandelszone
az
áruk és
szolgáltatások szabad der Waren- und Dienstleistungsverkehr
áramlása eurázsiai vámunió
die eurasische Zollunion
tranzitdíj
die Transitgebühr
59
fegyverek
die Rüstungsgüter
árfolyam
der Wechselkurs
a fizetőeszköz leértékelődése
die Währungsabwertung
a
belföldi
piac
szükségleteinek die Deckung des Inlandsbedarfs
kielégítése
3.2. Terminológiai jegyzék a diplomamunkában fordított szövegrész alapján A következő jegyzék már a fordítói kommentár terminológiai része, kifejezetten azok a terminusok kerültek be a jegyzékbe, amelyek a diplomamunka során fordított szövegrészben terminológiai problémaként adódtak a számomra. Ebben a táblázatban magyarázatot is adok arra, hogy miért, ill. miért nem döntöttem egy bizonyos terminus használata mellett. A fordítói döntés eredményeképpen kapott fogalmaknál mindig megadom a forrást is.
haszonélvező
der Benefizient
Forrás: a HalászFöldesUzonyi: Magyar német nagyszótár tőkeáramlás
der Kapitalfluss
Szótárban és internetes forrásban nem találtam az olka: Wirtschaftsdeutsch Wörterbuch-ban megtaláltam a Kapitalflussrechnung= tőkeforgalmi kimutatás kifejezést, majd ennek analógiájára visszakerestem a Kapitalfluss kifejezést a duden.de oldalon, ahol szerepel a der Kapitalfluss, szinonim fogalomként a die Kapitalbewegung horgony
der Anker
Forrás: a HalászFöldesUzonyi: Magyar német nagyszótár vásárlóerőparitás
die
A szóösszetétel tükörfordítása alapján kidobta a wikipedia.org
Kaufkraftparität
oldala. A know-how fogalommal már többször találkoztam passzívan, de a névelőjének utána kellett néznem a www. duden.de oldalán
60
das Know-how
Partnerségi és Együttműködési Egyezmény
das
A források www. linguee.de és az eurlex honlapja egyértelműen
Partnerschafts-
megadták a megfelelő kifejezést.
und Kooperationsabko mmen
lejárat
das
Mivel itt egy egyezmény lejáratáról van szó, itt feltételezhető volt a Außerkrafttreten das Inkrafttreten és das Außerkrafttreten antonim szópárból való választás, de visszaellenőriztem a következő forrásban, hogy használják-e az élő nyelvben: http://www.ris.bka.gv.at/Dokumente/Bundesnormen/NOR4011372 5/NOR40113725.pdf kudarc
der Misserfolg
érdemben
im Wesentlichen
(politikai) szereplő
die Gestalt
piacosító
marketise=marketis
Sem nyomtatott, sem elektronikus szótárban nem találtam meg a
ieren
német megfelelőjét, így a www. linguee.com oldalon a magyar
die
angol keresőpárban próbálkoztam. Így meg is kaptam az angol
Marketisierung
marketise majd ennek német marketisieren párját. Szóösszetételként találtam rá a Marketisierungs- kifejezésre. Forrás: http://www.proz.com/kudoz/english_to_german/bus_financial/101 613-marketisation.html visszhangot kelt
etw. findet
Forrás: a HalászFöldesUzonyi: Magyar német nagyszótár
Resonanz
61
4.
Forrásnyelvi szöveg Az interdepedencia fogságában – az EU-orosz kapcsolatok és külkereskedelem
29
AZ INTERDEPENDENCIA FOGSÁGÁBAN – AZ EU-OROSZ KAPCSOLATOK ÉS KÜLKERESKEDELEM Deák András
A Szovjetunió 1991-es felbomlása óta az EU-orosz kapcsolatrendszer az oroszországi gazdasági, társadalmi változások legfôbb haszonélvezôje volt. Az orosz gazdasági nyitás, az abból fakadó külkereskedelmi, tôkeforgalmi dimenziók, a vasfüggöny leomlását követôen kibontakozó humán kapcsolatok mind pozitív impulzusokat adtak a relációnak. Európa vált az orosz gazdaság legfôbb „modernizációs horgonyává”. Oroszország ide exportálja energiahordozóinak legjavát, megôrizve és továbbfejlesztve a globális léptékben is páratlan infrastrukturális összeköttetést Szibéria és az Atlanti-óceán európai partvidéke között. Az Unióval folytatott külkereskedelem a vásárlóerô-paritáson mért orosz GDP 2,8%-ról 15,4%-ra nôtt 1992 és 2010 között.1 Európa a modern technológia, know-how, külföldi beruházások(1) legfôbb forrása Oroszországban. Ugyancsak az ókontinens vált az Oroszországot elhagyó oligarchák, üzletemberek, turisták és diákok(2)egyik kiemelt célpontjává. London, a francia Riviéra, Karlovy Vary vagy éppen Hévíz(3) ékes példái ennek a folyamatnak. Egyfajta visszatérés volt ez Európába, amelyet Oroszország a 20. század elsô felének világháborúi révén elhagyott.2 Ugyanakkor ezt a közeledést az EU-orosz reláció intézményi síkján nem sikerült reprodukálni. Ennek legfôbb oka az integrációs vízió kapcsán meglévô bizonytalanság. Ennek fô kérdése erôsen leegyszerûsítve az, hogy van-e helye a kapcsolatrendszerben valamilyen integrációs dinamikának, avagy a felek megmaradnak egy szorosabb, de hagyományos külpolitikai, külgazdasági relációnál. Ennek a kérdésnek az eldöntése, egy vízió megfogalmazása és intézményesítése(4) a Szovjetunió felbomlása óta eltelt szûk két és fél évtized alatt nem járt sikerrel. Jellemzô, hogy a kapcsolatrendszer legmagasabb szintû do1
1991-ben az EU12-re, 2010-ben EU27-re számolva. Külkereskedelmi adatok: Eurostat. (2011). External and intra-EU trade – A statistical yearbook. Data 1958 – 2010. Brussels. 1/C táblázat. GDP PPP adatok: IMF WEO. 2 Még ha a közeledési folyamat gazdasági értelemben már a hetvenes évek folyamán meg is kezdôdött.
62
30
Deák András
kumentuma az 1994-ben aláírt Partnerségi és Együttmûködési Egyezmény, amelyet 2007-es formális lejárta után sem sikerült felváltania egy, a korhoz adaptált szerzôdéssel. Ez a kudarc csak részben következik az EU különleges alanyiságából, „kvázi-államiságából”(5). Nyilvánvaló volt, hogy az Unió korábbi integrációs mechanizmusai alkalmatlanok egy Oroszország méretû és jelentôségû országnak a hagyományos integrálására, egy ilyen perspektíva nem is került érdemben a napirendre, viszont nem is lehetett abból egyszerûen kiemelni. Oroszország túl közeli és befolyásos európai szereplô volt ahhoz, hogy az Unió egyszerû külpolitikai partnerként tekintsen rá. A kilencvenes évek transzformációs, piacosító és demokratizáló folyamatai, amelyekben az EU eleve normatív külsô horgonyként értelmezte saját szerepét, épp annyira igaz volt Oroszországra, mint a térség többi országára.3 Igaz ez fordítva is: a 2010-es évek autoriterebb moszkvai magatartása a relációban sokkal nagyobb visszhangot kapott, mint például a klasszikusan demokráciadeficites távol-keleti kapcsolatokban. Így viszont Oroszország mindig is egyfajta – kényszerû vagy vállalt – „misszió” maradt az Unió számára, ahol a reálpolitika keveredett a transzformatív logikával. Az orosz önkép sem könnyítette meg a reláció elhelyezését a külkapcsolati palettán. Ellentétben az európai állásponttal, amely inkább tekintette Oroszországot „nem-európainak, de jelentôsége révén Európán belülinek” az orosz öndefíníció pont fordítva határozta meg magát. Történetileg Oroszország mindig is igényt tartott európaisága elismerésére, viszont az Európához képest alternatív vonzási, ideológiai központ szerepére. Demokratizációs, piacosító ciklusaiban, mint például a kilencvenes években vagy akár a 2000-es évek elején(6) ez az önkép értelemszerûen mintha nyitott volna bizonyos lehetôséget az integratív közeledésre. Jelenleg Moszkva sokkal inkább igényt formál egy Európához képest alternatív centrum politikai, gazdasági és ideológiai megfogalmazására. Tekintettel a reláció globális jelentôségére, egy fundamentális integrációs vízió nem-konvencionális megközelítést igényelt volna mindkét részrôl. Minden kísérlet ellenére sem az Unióban és annak tagállamaiban, sem Moszkvában nem volt meg az érdemi készség arra, hogy felvállaljanak ilyen jellegû stratégiai kompromisszumokat és valós integrációs perspektívát nyissanak egymás irányába. 3
Ennél is plasztikusabban fogalmaz Hiski Haukkala, amikor alacsony adaptációs készséggel jellemzi az Unió politikáját, aminek eredményeként az minden körülmények közepette támogatta Jelcin és Putyin politikáit és a helyzet jobbra fordulásában reménykedett. Haukkala, Hiski (2009). Lost in Translation? Why the EU has Failed to Influence Russia’s Development. Europe-Asia Studies, Vol. 61, No. 10. 1757–1775. 1763 o.
63
5. Célnyelvi szöveg In der Gefangenschaft der Interdependenz – die Beziehungen zwischen Russland und der EU mit besonderer Hinsicht auf ihr Außenhandelswesen Seit dem Zerfall der Sowjetunion war der größte Benifizient der russischen wirtschaftlichen und gesellschaftlichen Veränderungen gerade das Beziehungssystem der Europäischen Union zu Russland. Die wirtschaftliche Öffnung Russlands, die daraus resultierenden Dimensionen des Außenhandels und des Kapitalflusses und die sich nach dem Fall des Eisernen Vorhangs entfalteten Humanbeziehungen gaben diesem Verhältnis positive Impulse. Europa wurde zum „Anker der Modernisierung” des russischen Wirtschaftsverkehrs. Russland exportiert eine Riesen Menge seiner Energieträger nach Europa, womit die auch global betrachtet einzigartige infrastrukturelle Verbindung zwischen Sibirien und der europäischen Küste des Atlantischen Ozeans bewahrt und weiterentwickelt wird. Der Anteil der EU am russischen Außenhandel verzeichnete einen deutlichen Wachstum und das an der Kaufkraftparität gemessene russische BIP stieg zwischen 1992 und 2010 von 2, 8 Prozent auf 15,4 Prozent an.37
Europa gilt für Russland auch noch heute als wichtigste Quelle der modernen
Technologie, des Know-hows und der ausländischen Investitionen (1). Der Altkontinent wurde zum strategischen Ziel der russischen Oligarchen, Geschäftsleute, Touristen und Studenten(2). London, die französische Riviera, Karlovy Vary oder eben Hévíz (3) sind hervorragende Beispiele für diesen Prozess. Es war eine Art Rückkehr ins „alte Europa“, das Russland infolge der zwei Weltkriege in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts verlassen sollte.38 Diese Annäherung konnte auf der Institutionsebene der russisch-europäischen Beziehungen aber nicht wieder hergestellt werden. Der Grund dafür könnte die Unsicherheit sein, die infolge der Integrationsvisionen der russischen Politik weiterhin besteht. Daraus ergibt sich sehr vereinfacht die Frage, ob irgendeine Integrationsdynamik in der gegenseitigen Relation zwischen Russland und der EU Platz hat, oder ob die Staaten bei einem engeren, aber traditionellen,
außenpolitischen
und
außenwirtschaftlichen
Verhältnis
bleiben.
Die
Entscheidung dieser Fragestellung, die Ausmarkierung und Institutionalisierung einer konkreten Vorstellung(4) konnten in den knapp zweieinhalb Jahrzehnten seit dem Zerfall der Sowjetunion bislang noch keinen Erfolg erzielen. Es ist kennzeichnend, dass das im Jahre 37
1991 gerechnet auf EU12, 2010 gerechnet auf EU27. Außenhandelsangaben: Eurostat. (2011) External and intra-EU trade-A statistical yearbook. Data 1958-2010. Brussels. Tabelle 1/C, BIP (PPP): IMF WEO. 38 Auch wenn ein Annäherungsprozess im wirtschaftlichen Sinne schon im Laufe der Siebziger Jahre begonnen hatte.
64
1994 unterzeichnete Partnerschafts- und Kooperationsabkommen, das
lange als ein
Dokument von höchster Instanz für die russisch-europäischen Beziehungen angesehen war, auch nach seinem formellen Außerkrafttreten nicht von einem zeitgemäßen Vertrag abgewechselt werden konnte. Dieser Misserfolg ergibt sich nur zum Teil aus dem besonderen Stellenwert, aus der „Quasi-Staatlichkeit“ der EU(5). Die früheren Integrationsmaßnahmen der EU erwiesen sich offensichtlich als ungeeignet, ein flächenmäßig so großes und bedeutsames Land wie Russland im traditionellen Sinne zu integrieren. Diese Perspektive war im Wesentlichen auch nie auf der Tagesordnung, war aber auch nicht wegzudenken. Russland war immer eine zu nahe und einflussreiche Gestalt der europäischen Politik, als dass es als ein simpler außenpolitischer Partner der Europäischen Union hätte betrachtet
werden
können.
Die
Transformations-,
Marketisierungs-und
Demokratisierungsprozesse der Neunziger Jahre, in denen die EU ihre eigene Rolle als eine Art normatives Vorbild betrachtete, betrafen Russland nur dermaßen, als auch die anderen Länder aus demselben geopolitischen Wirtschaftsraum.39 Dies trifft auch umgekehrt zu: das autoritäre Verhalten von Moskau um das Jahr 2010 fand in den europäischen Beziehungen eine größere Resonanz, als
in den traditionell demokratiedefizitären fernöstlichen
Beziehungen. Russland blieb eine Art Mission – mal zwangsweise, mal freiwillig übernommen – für die EU, wo die Realpolitik und die
transformative Logik einander
überschnitten. Das russische Selbstbild erleichterte die Verortung der Beziehungen auf der außenpolitischen Palette auch nicht. Im Gegensatz zum europäischen Standpunkt, von dessen Hintergrund Russland eher „nicht europäisch, aber von seiner Bedeutsamkeit her innereuropäisch“ betrachtet wurde, lieferte die russische Selbstdefinition eine gerade gegensätzliche Selbstbestimmung. Historisch hatte Russland immer Anspruch auf die Anerkennung seines Europäertums, aber gleichzeitig auch auf die Rolle eines alternativen, ideologischen Zentrums. In seinen Demokratisierungs- und Marketisierungsphasen, wie z.B. in den Neunziger Jahren oder am Anfang des Jahres 2000 eröffnete dieses Selbstbild(6) einen gewissen Bewegungsspielraum für die integrative Annäherung. In der Gegenwart erhebt Moskau vielmehr Anspruch darauf, sich politisch, wirtschaftlich und ideologisch als ein alternatives Zentrum zu verorten. Hinsichtlich der globalen Bedeutsamkeit der russisch – 39
Hiski Haukkala formuliert noch plastischer, wenn er der Politik der Europäischen Union eine weniger entwickelte Adaptionsfähigkeit zuschreibt, infolge derer sie die Politik von Jeltsin und Putin unter allen Umständen unterstützte und auf eine positive Entwicklung der Situation hoffte. Haukkala, Hiski (2009).LOst in Translation? Why the EU has Failed to Influence Russia’s Development. Europe-Asia Studies, Vol.61, No.10. 1757- 1775. S. 1763
65
europäischen
Beziehungen
hätte
ein
fundamentierter
Integrationsversuch
eine
unkonventionelle Annäherungsweise erfordert. Trotz jedes Versuchs war weder in der Union, bzw. in ihren Mitgliedstaaten, noch in Moskau nicht die Bereitschaft vorhanden, derartige strategische Kompromisse zu schließen und gegenseitig eine reale Integrationsperspektive zu eröffnen.
66
6. Fordítói kommentár A magyarról németre fordítandó szöveg esetében ügyelni kellett a célnyelvi szöveg tartalmának megértésére, majd második lépésben a német nyelvi megfogalmazás következett.
Ugyanis
voltak
a
szerzőnek
olyan
egyéni
kifejezései,
stílusbeli
megnyilvánulásai, amik nehezítették a szöveg magyar nyelvű értelmezését. Ilyen metaforikus kifejezés volt például a modernizációs horgony, illetve később a külső normatív horgony. A horgony szót a szerző két különböző jelentésben használja. Az első alkalommal azt jelenti, hogy Európa Oroszország kereskedelmi piaca lett. Tehát a horgony itt az Absatzmarkt fogalom metaforikus kifejezése. Egy ilyen fordítási helyzet felveti azt a kérdést, hogy a fordító megtartsa a metaforát, tehát meghagyja az Anker szót, vagy helyettesítse az általa konkretizált Absatzmarkt főnévvel. Mivel nem irodalmi szövegről van szó, amely fordításánál a tartalmi szempontokat felülírhatják a nyelvi kifejezésbeli, tehát formai szempontok, hanem tudományos szakszövegről, ahol lényeges a tartalmi megfelelés elérése, így akár szerintem a jelentés konkretizálása, a metafora helyettesítése egy konkrét jelentésű szakszóval is elképzelhető. Ugyanakkor ez együtt járhat esetleg a helytelen értelmezés veszélyével, vagy hogy a szerző nem az Absatzmarkt kifejezést preferálná. Ilyen esetben feltétlenül egyeztetni kell a szerzővel, természetesen, ha van erre mód. Még problematikusabbnak vélem azonban a horgony szó értelmezését a következő mondatban: „…….demokratizálódó folyamatai, amelyekben az EU eleve normatív külső horgonyként értelmezte saját szerepét, ……” Ebben a mondatban a horgony szó használata egyszerűen motiválatlan és értelmetlen is. Mivel a horgonyt beeresztik a vízbe, ezért a külső horgony összetétel már önmagában értelmezhetetlen, feltételezi egy belső horgony létét, ami persze nincs. És hogy ez a külső horgony normatív, ez teljes képzavart okoz. A kifejezés fordításakor tehát egy komoly szemantikai problémába botlunk, aminek megoldásában a szövegkörnyezet sem segít. Fordítói döntésként biztosan nem jöhet szóba e kép szó szerinti fordítása. A tanulmány témájával kapcsolatos háttérismereteim alapján próbáltam a zavaros képet megfejteni. Az én értelmezésemben a horgony szó itt a német Anhaltspunkt kifejezés szemantikai mezejével van, ha nem is száz százalékosan átfedésben. Mivel két ország viszonya szerintem nem írható le az Anhaltspunkt kifejezéssel, illetve nem találtam rá a normativer
67
Anhaltspunkt kifejezésre, és ezt a kifejezést nem használnám egy országra, így jelentésszűkítéssel élve konkretizáltam a főnevet a Vorbild szóra, ami jelzősíthető is a normativ kifejezéssel. Ez a példa azt a fordítástudományi kérdést veti fel, hogy egy tudományos szöveg fordításakor mennyire kell ügyelnünk a szerző egyéni stílusára, szóhasználatára, illetve mennyire térhetünk el attól? A szövegben nem volt sok szaknyelvi terminus, és azok kiderítése sem okozott nagy nehézséget. Szakterminusokként azonosítottam a terminológiai listában felsoroltakon kívül a következő kifejezéseket: 1) EU-orosz kapcsolatrendszer die Beziehungen zwischen Russland und der EU 2) orosz gazdasági nyitás Öffnung Russlands 3) orosz öndefiníció russische Selbstdefinition Itt olyan összetételekről van szó, amik elvileg többféle fordítási lehetőséget engednének meg, de az adott kifejezést a párhuzamos szövegekből kikeresve mindig azonos módon használva azonosítottam. Az első kifejezésnél fontos pl. a két térség sorrendje. Amíg a magyarban az Unió megnevezésével kezdünk, addig a németben mindig fordítva fordul elő. Az orosz gazdasági nyitás kifejezés szó szerinti fordítási lehetősége lenne a russische Wirtschaftsöffnung, ami teljesen életidegen lenne a németben. Éppen az ilyen terminusok esetében elengedhetetlenek a párhuzamos szövegek. Bármit le lehet fordítani, hogy érthető legyen, de a fordító célja, hogy ezt olyan formában tudja prezentálni, ami nem szokatlan, hanem célnyelvi szöveg olvasójának az „otthonosság” érzetét kelti, tehát németes. A példa azt a fordítástudományi kérdést veti fel, hogy mi határozza meg egy fogalom, vagy szóösszetétel használatánál azt, hogy az mennyire felelt meg az aktuális nyelvhasználatnak, az adott regiszternek? A párhuzamos szövegek vizsgálatánál mennyiségileg mennyi fogalommegfelelés az, ami bizonyítja a helyes variáns választását? Az általam fordított forrásnyelvi szöveg mondatszerkesztésében is egyéni stílusjegyeket mutat fel. Jellemző megfogalmazási mód volt a felsorolások halmozása: 1. A szóösszetételek szintjén a jelzők halmozása: gazdasági,
társadalmi
változások
Veränderungen
68
wirtschaftliche
und
gesellschaftliche
külkereskedelmi, tőkeforgalmi dimenziók die daraus resultierenden Dimensionen des Außenhandels und des Kapitalflusses külpolitikai, külgazdasági reláció außenpolitisches und außenwirtschaftliches Verhältnis közeli és befolyásos európai szereplő eine zu nahe und einflussreiche Gestalt Oroszország méretű és jelentőségű ország ein flächenmäßig so großes und bedeutsames Land wie Russland demokrácia deficites távol-keleti kapcsolatok traditionell demokratiedefizitäre fernöstliche Beziehungen. alternatív vonzási, ideológiai központ alternatives, ideologisches Zentrum demokratizációs,
piacosító
ciklusaiban
Demokratisierungs-
und
Marketisierungsphasen politikai, gazdasági és ideológiai megfogalmazás sich politisch, wirtschaftlich und ideologisch als ein alternatives Zentrum zu verorten. valós, integrációs perspektíva eine reale Integrationsperspektive Az említett példasort 5000 karakternyi szövegben találtam, tehát relatív kedvelt nyelvi kifejezési eszköze volt a szerzőnek. Ezen szerkezetek fordítási lehetőségei nem tudatos elhatározás nyomán születtek, hanem a mondatszerkezetek és stílus figyelmbe vétele határozta meg.
A 10 példából csak 5 esetében éreztem indokoltnak a jelzős
szerkezet megtartását, a többi példában vagy birtokos szerkezettel, vagy összetett szóval, vagy akár zu+Infinitiv szerkezettel adtam vissza. 2. A mondatszinten talált többszörös alany-, vagy bővítmény-halmozások ugyancsak stilisztikai szempontból okoztak fejtörést a fordítás során. Ezeket a forrásnyelvi és a célnyelvi szövegben vastagon szedtem. A problémát nem nyelvi megvalósításuk okozta, hanem az a tény, hogy ez a fajta felsorolási mód, többszörös alany majd a hozzájuk kapcsolódó ige, idegen a német tudományos stílustól. A halmozott alakok fordításánál fontos szempont volt, hogy ezekből semmilyen nyelvi elem nem kihagyható, mert tartalmilag szerves részét képezik a mondatoknak. Hogy közelítsek a német felsorolási módhoz, ezért a felsorolásokat a mondatszerkesztésben mindig próbáltam, mint az (1)-től (4)-ig tartó példákból kiderül a mondat végére pozicionálni. A felsorolt fordítói döntéseken túl még a következő nem szisztematizálható, egyedi előfordulású fordítói variánsokat szeretném megindokolni.
69
A szöveg egészében, minthogy visszatekintő elbeszélő leírás is van a szövegben, ezért igeidőként általában a Prateritumot és ahol a magyarban is az volt, úgy a historisches Präsens-et választottam.
A magyarban gyakori participiális szerkezetek helyett igyekeztem hátravetett jelzős nominális szerkezeteket használni.
Az első bekezdés végén az Európa helyett das alte Europa kifejezésre konkretizáltam, ami a párhuzamos szövegekben gyakranm előforduló terminus, hogy az oroszok, újra visszatérnek a kontinensre.
A vízió kifejezés helyett jelentésbővítéssel a Vorstellung tágabb jelentésű szót választottam, mert a magyarban a vízió szó egy olyan implikációt is tartalmaz, hogy valami, aminek a megvalósulása utópisztikus.
Az alanyiság véleményem szerint a politikai státuszt, pozíciót jelenti, ezért fordítottam a Stellenwert kifejezéssel.
70
Összefoglalás A Miskolci Egyetem BTK-Modern Filológia Intézetének Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító képzése során elkészített diplomafordításom címe: Az interdependencia fogságában – az EU-orosz kapcsolatok és külkereskedelem In der Gefangenschaft der Interdependenz – die Beziehungen zwischen Russland und der EU mit besonderer Hinsicht auf ihr Außenhandelswesen című szöveg részletének (29-30. o.) fordítása. Dolgozatom tartalmilag három részre tagolható. Az első bevezető részben (1-3.fejezet) a fordított szövegrésszel kapcsolatos általános információkról adok tájékoztatást, a szöveg szerzőjéről, megjelenési körülményeiről, a szöveg általános és fogalmi stílusjegyeiről. Ennek célja az, hogy a szöveg értelmezése elhelyezhető legyen az adott téma magyar és német diskurzusában. Ugyancsak a bevezető rész szerves részét képezi a szövegre történő fogalmi és lexikai felkészülés, ennek érdekében készíteni kellett a forrásanyagként szolgáló párhuzamos szövegek illetve a teljes tanulmány alapján egy terminológiai listát, valamint a fordított szövegben leginkább gondot okozó fogalmak megfelelőiből és fordítási alternatíváiból egy szójegyzéket, utóbbit forrásmegjelöléssel ellátva. Ez már része a harmadik részben részletesebben kifejtett fordítói kommentárnak is. A második részben (4-5. fejezet) található a forrásnyelvi szövegrészlet, majd annak célnyelvi variánsa. Ezt követi végül a fordítói kommentár (6. fejezet), amelyben a fordítás során felmerült leggyakoribb fordítói probémákat fejtem ki, illetve egyes fordítói döntéseket indokolok meg. A fordítás során a legfontosabbnak a szöveg jó előkészítését tartom, amelyben centrális jelentőségű a párhuzamos szövegek helyes tehát pl. azonos regiszterben megfogalmazott azonosítása, az internetes adatbázisok ismerete, de ide tartozik forrásnyelvi szöveg alapos ismerete, értelmezése is, melyhez elengedhetetlen a magyar nyelvi és az idegen nyelvi kompetencia is. Fontos egyfajta fordítói elhatározás meghozatala is, abban a tekintetben, hogy mennyire akar a fordító szöveghű maradni. Természettudományos szakszövegek (orvosi, informatikai, műszaki szakszövegek), jogi szakszövegek valamint a gazdasági szakszövegek közül, számviteli szövegtípusok és makroökonómiai elemzések nem adnak teret az explicitációra és a fogalmak magyarázó fordítására, ami a társadalomtudományi tudományos szövegeknél megengedhető.
71
Függelék
72