Sajgál Mónika Társadalomtudományi és gazdasági szakfordítói szakirányú továbbképzés 2015

Szakdolgozat

Sajgál Mónika Társadalomtudományi és gazdasági szakfordítói szakirányú továbbképzés 2015.

FORDÍTÁS NÉMETRŐL MAGYARRA

„Generation 55+” Chancen für Handel und Konsumgüterindustrie „Az 55 év feletti generáció” - Kihívás vagy esély a kereskedelem és a fogyasztói ipar számára? című tanulmány részletének (24-27. o.) fordítása

Konzulens: Farkasné Puklus Márta, nyelvtanár

Sajgál Mónika Társadalomtudományi és gazdasági szakfordítói szakirányú továbbképzés

MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS

Név: Sajgál Mónika

Neptun kód: V7RPM8

Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat): Német társadalomtudományi és gazdasági szakfordító Szak:

Szakirány:

Illetékes intézet: BTK-Modern Filológiai Intézet A szakdolgozat címe: A „Generation 55+” Chancen für Handel und Konsumgüterindustrie „Az 55 év feletti generáció” - Kihívás vagy esély a kereskedelem és a fogyasztói ipar számára? című tanulmány részletének (24-27. o.) fordítása

Konzulens neve, beosztása: Farkasné Puklus Márta, nyelvtanár A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja: 2014. október 10. Miskolc, A témát elfogadtam. …………………………… Hallgató aláírása

p. h. ……………………………………… Konzulens aláírása

……………………………………. Intézetigazgató aláírása

MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR KONZULTÁCIÓS LAP

Hallgató neve: Sajgál Mónika

Neptun kód:V7RPM8

Szakdolgozat címe: A „Generation 55+” Chancen für Handel und Konsumgüterindustrie „Az 55 év feletti generáció” - Kihívás vagy esély a kereskedelem és a fogyasztói ipar

számára?

című

tanulmány

részletének (24-27. o.) fordítása

Konzulens neve: Farkasné Puklus Márta Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja

Konzulens aáírása

Dátum:

A szakdolgozat beadható: ………………………….. Konzulens aláírása

EREDETISÉGI

NYILATKOZAT

Alulírott …Sajgál Mónika ………………………………………………………………………….; Neptun-kód: V7RPM8…………………… a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának végzős hallgatója ezennel büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy …a „Generation 55+ Chancen für Handel und Konsumgüterindustrie – „Az 55 év feletti generáció” – Kihívás vagy esély a kereskedelem és

a

fogyasztói

ipar

számára?

című

szöveg

részletének

(24-27.o.)

fordítása

……………………………………………………………………………………………….………………… …………………………………………………………………………. című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít: 

szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;



tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;



más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül. Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n és e-mailben a [email protected] címre benyújtott) példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek.

Miskolc,.............év ………………..hó ………..nap

…….……………………………….………..

Hallgató

Tartalom

1. Bevezetés

7

1.1. A szöveg keletkezési körülményei és a szerzők rövid bemutatása

7

1.2. A fordítás célja

10

1.3. A szöveg nyelvezetének, stílusjegyeinek rövid jellemzése

11

1.4. A szöveg témájának rövid összefoglalása, a főbb fogalmak értelmezése

12

2. Források

19

2.1. Párhuzamos szövegek, mint terminológiai forrásanyagok

19

2.2.Nyomtatott és elektronikus szótárak, egyéb segédletek

20

3. Szójegyzékek 3.1. Előzetes terminológiai jegyzék készítése a fordításhoz a szöveg egésze alapján 3.2.Terminológiai jegyzék illetve fogalomtár a diplomamunkában fordított szöveg alapján

21

21 23

4. Forrásnyelvi szöveg

32

5. Célnyelvi szöveg

37

6. Fordítói kommentár

43

7. Összefoglalás

47

1. Bevezetés

1.1. A szöveg keletkezési körülményei és a szerzők rövid bemutatása „ ’Az 55 év feletti generáció’ - Kihívás vagy esély a kereskedelem és a fogyasztói ipar számára?” című 40 oldalas tanulmány1 a PricewaterhouseCoopers ( a továbbiakban PwC) és

a

St.

Gallen-i

Egyetem

Marketing

és

Kereskedelem

Intézetének

közös

együttműködéseként jött létre. A tanulmány a St. Gallen-i Egyetem Marketing és Kereskedelem Intézetének honlapján nem olvasható, de valószínűleg a 2012-től életre hívott „Retail an Customer Trend Monitor” című projekt keretén belül jött létre2; ez az egyetlen

olyan

együttműködési

projekt,

ahol

kooperációs

partnerként

a

PricewaterhouseCoopers adótanácsadó céget jelölik meg. A tanulmány nem úttörő jelentőségű az adott szakterületen, számos tanulmány előzi meg, melyekre hivatkoznak a szerzők és melyeknek szakszókincsét átveszik. Így maga a ’Generation 55+’ és a ’Best Agers’ kifejezések is az adott szakterület terminusaiként értelmezhetők. Ezen fogalmak értelmezésében alapvető jelentőségű a „Best Agers”3 (Baltic Sea Region 2007-2013) című tanulmány, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) társfinanszírozásában valósult meg mintegy 19 részt vevővel. Amíg az általam fordított tanulmány az 55 év feletti generáció fogyasztói szokásait vizsgálja és az ebben rejlő kereskedelmi lehetőségeket, addig a „Best Agers” című tanulmány globális keretet ad a téma megértéséhez, hogy miért érdekes egyáltalán az 55 év feletti generáció a gazdasági szereplők számára. A tanulmány abból indul ki, hogy két tényező együtthatása, mégpedig (1) a kedvezőtlen demográfiai adatok valamint (2) a világméretű gazdasági válság a meglévő gazdasági adottságokban rejlő lehetőségek további kiaknázására kényszeríti a gazdaság részt vevőit. Minthogy az európai demográfiai adatok jelentős születésszám csökkenéssel számolnak már a közeljövőben, ezért jelentős kiaknázandó fogyasztói tényezőt látnak a gazdaság szereplői az 55 év feletti generációban. 1

„Generation 55+” – Chancen für Handel und Konsumgüterindustrie. PricewaterhouseCoopers.Universität St.Gallen. Institut für Marketing und Handel (in: http://www.htpsg.ch/data/publications/1285601513_Generation%2055Plus%20%2801-06%29.pdf) 2 www.ifm.unisg.ch/de/forschung 3 Best Agers (2010): http://www.best-agersproject.eu/Portals/18/Containers/BestAgers/Flyers/ba_flyer_de.pdf

7

A témával foglalkozó tanulmányok tehát már a 2007-2008-as évektől kezdve egyre növekvő számban jelennek meg, a ’Generation 55plus’ vagy a ’Generation 55+’ fogalmakra a Google majdnem 500 000 találatot hoz. Az általunk fordított svájci tanulmányt tehát már egyfajta összegző tanulmányként értelmezhetjük, amely egyrészt összefoglalja a kutatások jelen állását, valamint kapcsolódási pontokat keres arra nézve, hogyan valósulhatnak meg ezek a marketing és kereskedelem gyakorlatában, hogyan lehet a kutatások erdeményeinek ismeretében a szóban forgó generációra szabott termékeket előállítani és végül, hogy milyen marketing eszköztárral lehet az adott célcsoport igényeinek megfelelően kommunikálni.4 A szóban forgó svájci tanulmány – mint már említettem  egy nagyobb projektcsoport, a Competence Center Retail  Consumer kutatócsoport munkája. Szerzőként a következő személyeket, és kapcsolattartó személyeket adják meg, akik a kiadásért felelősek. A St. Gallen-i Egyetem részéről a projekt irányítója Prof. Dr. Marcus Schögel 5 a közgazdaságtudomány docense, szakterülete a marketing, azon belül elsősorban olyan innovatív értékesítési formákkal foglalkozik, mint az internetes értékesítés (E-Commerce), illetve a Multichannel Marketing. A Marketing és Kereskedelem Intézet igazgatójaként ő felelős az egyetem és a cégek közötti együttműködés koordinálásáért. A PwC részéről a projekt részt vevői Dr. Cristian Wulff6, aki 1999-től tanácsadóként, 2008-tól partnerként dolgozik a PwC-nél7, ahol a kereskedelem és fogyasztás területének szakértője8.

Dr.

Stephanie Rumpff9 jogászként végzett Berlinben, majd stratégiai tanácsadó a pénzügyi szférában, 2004 óta a düsseldorfi PwC szenior menedzsere, szakterületi kompetenciái a vállalatfejlesztés és innovációs menedzsment. Több interjút adott és népszerűsítő írásai találhatók az interneten a Best Agers témakörben.10 Gerd Bovensiepen a Competence Center Retail  Consumer kutatócsoport vezetője, PwC munkatárs, szakterületei az értékesítési menedzsment és fogyasztás11. A felsoroltakon kívül két munkatársat említenek 4

Érdekes módon a svájci tanulmány a legaktuálisabb kutatásokra, melyeket párhuzamos szövegként találtam, nem hivatkozik, holott azok medrében és terminológiájával dolgozik tovább. A Best Agers és Generation 55+ terminusokat nem jelöli, mint átvett terminus, első olvasásra úgy tűnik, hogy új terminust alkotott. 5 http://www.ifm.unisg.ch/de/institut/marketing+review+sg 6 Internetes keresésre két Dr. Cristian Wulffot találtam, mindkettő partner a PwC-nél, az idősebbik jogi végzettésgű és politikai pályán is töltött néhány évet, rövid ideig Németország köztársasági elnöke is volt, de egy gazdasági botrány miatt lemondott tisztségéről. Én a tanulmány jellegénél fogva inkább a fiatalabb Wulffra gondoltam. 7 https://de.linkedin.com/pub/christian-wulff/27/403/80a 8 http://www.pwc.de/de/handel-und-konsumguter/deutsche-sind-vorreiter-beim-online-shopping-vonweihnachtsgeschenken.jhtml 9 http://www.vdz-akademie.de/html/de/content/Websites/Referenten/R/Rumpff_Stephanie 10 https://www.youtube.com/watch?v=JN1pKRhZPD8 11 http://www.genios.de/firmen/mado,gerdbovensiepen19580626,yasni,0.html

8

meg társszerzőként: Katrin Fobbét és Dr. Kai Kruthoffot, akik mindketten értékesítési menedzsmenttel foglalkoznak. Mint jól látszik, a szerzők elsősorban gyakorlati szakemberek, azonban rendelkeznek tudományos múlttal, néhányuk tudományos fokozattal is, de a dolgozat célkitűzéseiből és megfogalmazásából egyértelműen kiderül, hogy gyakorlati szempontból és a gyakorlatban dolgozó szakembereknek szánják a tanulmányt. A szöveg célcsoportjának meghatározásához röviden jellemeznünk kell a PwC tevékenységét is. A PwC egy globális, majd minden országban jelenlévő gazdasági tanácsadó cég. Tevékenységi köre a könyvvizsgálattól, az adótanácsadáson, a pénzügyi, számviteli tanácsadáson, a vállalati kockázatvezetésen át a jogi szolgáltatásokig terjed. Alapvető feladata tehát az információszolgáltatás. Tanulmányokat azonban nemcsak felkérésre, hanem az általános tájékoztatás céljából is készítenek; minden PwC honlapon található külön rubrika a hírújság számára, amelyben a laikusoknak, érthető módon, általában interjú formájában összegeznek aktuális, gazdasági jelenségeket. Véleményem szerint a tanulmány elsősorban gyártóknak és értékesítési szakembereknek szól, elsődleges célja, hogy gyakorlati példákon keresztül tudatosítsa a cégekben a változást és javaslatokat tegyenek arra, hogy milyen irányban változtassák meg gondolkodásmódjukat az értékesítés és marketing területén. A szöveg 138 irodalmi hivatkozást tartalmaz, és 21 a témával foglalkozó kutatás eredményeit elemzi, amelyek 1998 és 2005 között jöttek létre. Ehhez képest ezt 40 oldalon tömöríti össze, lényegrelátóan. Ezt a hatalmas mennyiségű forrást azonban csak úgy sikerül röviden összefoglalni, hogy bizonyos fogalmakat nem magyaráznak meg, hanem csak átvesznek a szakirodalomból, és használják. Ez is arra utal, hogy feltételezik, a célközönség rendelkezik

markertinges

múlttal,

háttérismeretekkel.

Véleményem

szerint

tehát

marketinges szakszövegről van szó, melynek célközönsége közép és kisvállalalatok, vagy közép és kiskereskedelmi cégek munkatársai. Egy nagyobb vállalatnál, ahol a marketinges és értékesítési részlegen dolgozó munkatársaktól elvárható (és tovább is képeik őket), hogy fogalmi és szakirodalmi előképzettségük legyen a trendekkel kapcsolatban, az adott szakterület képviselője valószínűleg könnyen értelmezni tudná a tanulmányt, ugyanakkor a kis és nagykereskedelemben dolgozók számára nem biztos, hogy megvannak ugyanazok a feltételek. Ezért kaptuk azt a fordítói utasítást a szöveggel kapcsolatban, hogy az átlag laikus olvasók számára is értelmezhető célnyelvi variánst hozzunk létre.

9

1.2. A fordítás célja A fordítás a Miskolci Egyetem Modern Filológiai Intézetének Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító képzésének abszolválásához készült diplomamunka részfeladatát képezi. A fordítás tehát nem üzleti, hanem tanulmányi célból készült, célja, hogy bemutassa a fordító jártasságát a fordításelmélet alapfogalmaiban illetve a fordítás előkészítésében, terminológiai kutatómunkában. A fordított szöveg a már hivatkozott tanulmányból vett szövegrészlet. A tanulmány néhány oldalát egy korábbi feladat során már lefordítottam, magát a szöveget olvastam, értelmeztem, de a teljes szöveget nem fordítottam le, a fordítói csoport részt vevői felosztották maguk között a fordítandó szövegrészleteket. A szöveghez nem állt rendelkezésre magyar nyelvű terminológiai jegyzék, korábban hasonló témájú szöveget nem olvastam és nem fordítottam. Az öregedő társadalomról és ennek gazdasági vetületéről szóló magyar nyelvű szakirodalomról nincs átfogó tudomásom. Az ’aging’ és ’öregedés’ kifejezések beírása esetén az internetes keresőprogram elsősorban kozmetikai, bőrápolási termékek és szolgáltatások hirdetéseit hozza fel, és csak nagyon kevés tudományos írást. Fontosnak tartom azonban megemlíteni Szónoky Ancsin népességföldrajzi, demográfiai tanulmányát12, amelynek nyelvezete és szakirodalmi jegyzékének tanulmányai kiindulópontot jelenthetnek a téma fogalmainak megértéséhez és egyes fogalmak magyarításához. Mind a fordított tanulmány (nem az itt általam fordított rész), mind Szónoky Ancsin (hivatkozva a WHO-ra) korszakolja a 45 feletti korcsoportot. Érdekes lenne ennek összevetése a magyar fordítás szempontjából.13 A tanulmányra általában jellemző, hogy látszólag hétköznapi szavak is terminusként fordulnak elő, pl. a „Zentralisten” kifejezést a szerzők szakirodalmi hivatkozásal idézik, de nem magyarázzák meg. Ilyen esetben a legmegfelelőbb fordítási elv, hogy utána kell keresni a hivatkozott szakirodalom a szó jelentésének, ha annak a tanulmánynak már készült fordítása, akkor arra a magyar fordításra hivatkozva lehetne lefordítani a kifejezést.14 Ehhez azonban nem állt rendelkezésemre a hivatkozott irodalom. Jelen munka elkészítésénél nem volt egyszerű feladat a forrásnyelvi szöveg technikai előkészítése, megformázása. Mivel fordítástámogató szoftver használatával (TRADOS) jelenleg ismerkedem, ezért nem mertem a diplomamunkához a szoftvert segítségül hívni, 12

Szónoky Ancsin, G.: Népesedési helyzetjelentés.Öregedés vagy öregek fiatalodása? (forrás: http://www2.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/baba/Szonoky.pdf) 13 Az öregkort a WHO a következő korszakokra bontja: 1. 50-60 év az áthajlás kora, 2. 60-75 év az idősödés kora, 3. 75-90 év az időskor, 4. 90-100 év az agg kor, 5. 100 év felett a matuzsálemkor. in: Szónoky Ancsin, G.: Népesedési helyzetjelentés.Öregedés vagy öregek fiatalodása? (in: http://www2.sci.uszeged.hu/eghajlattan/baba/Szonoky.pdf) 678-679. 14

Hasonló módon fordítottam már a

10

ami utólag nézve nagy hiba volt. Pdf formátumú, képekkel, diagrammokkal és lábjegyzetekkel ellátott szövegnél elengedhetetlen CAT eszköz használata. A fordítás elkészítésénél a munka időhatékonyságát nagy mértékben rontotta a számos formázási feladat. A forrásnyelvi szöveg nem esztétikus megjelenítése a diplomamunkában annak köszönhető, hogy a pdf formátumból wordbe konvertált változatban fordítottam wordben, ami nagyon megnehezítette a szerkesztést. Minthogy azonban a pdf szöveghez hasonló vizuális megjelenítést szerettem volna bemutatni, ami viszont wordben szerkeszthető, számozható, ezért nem készítettem új word dokumentumot. A CAT eszköz használatával mindez a probléma megkerülhető lett volna. Az eredeti pdf-dokumentum kivonata a Függelékben olvasható. A lábjegyzetben az angol hivatkozott szakirodalmat és a diplomamunka írása során felmerült angol terminusokat nem fordítottam le magyarra, mivel a diplomamunka célja a német-magyarra

fordítás

minőségének

és

mennyiségének

mérése.

A

fordított

szövegrészben előforduló angol terminusokat részben fordítottam, részben nem (lsd. fordítói kommentár).

1.3. A szöveg nyelvezetének, stílusjegyeinek rövid jellemzése A szöveg stílusára jellemzőek a tudományos szakszövegekre jellemző általános jegyek. Felépítésében a szöveg globális szerkezetében jellemző a tudományos szövegszerkesztési mód. Tartalomjegyzék, végjegyzetek találhatóak benne, amelyek a szakirodalmi forrásokat tartalmazzák, a Függelékben a korábbi kutatásokat foglalják össze, a folyószöveget képek és diagrammok tarkítják. Tematikus felépítésére a tudományos szövegfelépítés jellemző: 1. A tanulmány milyen motivációból és milyen gazdaságtörténeti háttérben keletkezik? Mi a célja a tanulmánynak? Milyen módszereket alkalmaz? (A fejezet: A demográfiai változásokból eredő esély – a tanulmány háttere) 2. A demográfiai változásokkal szemben tanúsított eddigi gazdasági reakciók (B fejezet: Az öregedő társadalom- pánikra semmi ok) 3. A vizsgálat tárgyának, az 55 év feletti generációnak, mint gazdasági tényezőnek a bemutatása (C fejezet: „Az 55 év feletti generáció” mint heterogén piaci tényező) 4. Konkrét megoldási javaslatok kidolgozása és azon gazdasági területek kijelölése, ahol sikerrel lehet elérni az 55 év feletti fogyasztói réteget. (D fejezet: Az „55 év feletti fogyasztói réteg” elérése)

11

5. Összefoglalás és kitekintés. Stílusát és nyelvezetét a mondatszerkesztése és a szaknyelvi terminus technicusok használata teszi tudományos szakszöveggé. Szintaktikai és morfológiai szerkesztésére jellemző: többszörösen összetett mondatok, nominális szerkezetek, összetett szavak, összetett prepozíciók, hátravetett jelzős szerkezetek, passzív igemód, igeidőhasználatában jellemző a prognózisoknál gyakori Futur I. használata. Fogalmi apparátusára jellemző, hogy nagyon sok különböző szakterület szókincse keveredik. Ezek a szakterületek a következők: 1) demográfia 2) statisztika 3) marketing 4) kereskedelem 5) csomagolás- és polctechnika 6) szociológia 7) diagramm elemzés 8) pszichigráfia- és identitáskutatás 9) geriátria 10) fizioterápia 11) gazdasági folyamatleírás

1.4. A szöveg témájának rövid összefoglalása, főbb fogalmak értelmezése A tanulmány a Német Szövetségi Statisztikai Hivatal prognózisából indul ki, miszerint 2050-re minden harmadik német polgár betölti a 60. életévét.

Ezek a kedvezőtlen

demográfiai adatok azonban nem feltétlenül negatív tendenciaként értelmezendők a gazdasági életben. Paradigmaváltásra van szükség a gondolkodásmódban, mégpedig fel kell ismerni, hogy mint fogyasztói csoport ez a korcsoport válik meghatározó tényezővé. A vállalatok működésének a sikere azon fog múlni, hogy mennyire tudnak megfelelni ezen korcsoport szükségleteinek és elvárásainak. A kutatócsoport a tanulmány elkészítésénél a következő három kérdés vizsgálatát tűzte ki maga elé célul: 1. Milyen hatásai lesznek a demográfiai változásoknak a fogyasztói ipar és a kereskedelmi vállalatok jelenlegi üzleti modelljeire?

12

2. Milyen növekedési esély kínálkozik a vállalatok számára abból, ha érdemben figyelembe veszik az 55 év feletti generáció fogyasztói szokásait? 3. Mit kell tenniük a vállalatoknak, hogy realizálódjanak az idősek számának növekedéséből fakadó lehetőségek? A tanulmány módszertana kvalitatív elemző munka. A szerzők számos szakirodalom és kutatás eredményeit összevetették a PcW azon ismereteivel, amelyeket a PwC munkatársai a vállalkozási tanácsadásból szereztek. A gyakorlatban ez úgy történt, hogy a tanácsadók a gyártó és a kereskedelmi cégek vezetőivel megbeszélték a már létező üzleti modelleket és ezeket együttesen kiértékelték. A tanulmány főbb állításai röviden összefoglalva a következők: Az öregedő társadalom jelensége világméretű tendencia, de elsősorban az ipari társadalmakra, így Németországra is jellemző. (A tanulmány a német nyelvű országok közül Németországra koncentrál.) Ami demográfiai szempontból kedvezőtlen, az pozitív tendencia lehet a gazdaságban, hiszen az idősebbek, azon túl, hogy nő a számuk, egy olyan célcsoport, akiknek több idejük van a fiatalabb generációval ellentétben, hogy pénzt költsenek. A mai idősek fiatalnak érzik magukat, megváltozott ezért össztársadalmilag az idősekről alkotott kép is, ennek megfelelően a tényleges kor fogalma mellett a marketingben meg kell jelennie a szubjektivan megélt kornak is. Az idősek mai generációja szívesebben vásárol, érzékelhető egyfajta hedonista életvitel is az 55 feletti generáció életvitelében. Ez azt jelenti, hogy nem örökségként akarják vagyonukat hátrahagyni, hanem inkább saját életminőségük javítására költik. Az 55 év feletti fogyasztói generáció marketinges szempontból egy nagyon vonzó korcsoport. Ezen korcsoport fogyasztói szokásai azonban eltérnek a fiatalabb generációétól, amire a legtöbb vállalat ma koncentrál. Az 55 év feletti háztartások a következő szolgáltatásokra költenek a legtöbbet: 1. egészségügy, testápolás 2. háztartási költségek, háztartási kisgépek 3. all inklusive utazások 4. kertészkedés 5. újságok 6. élelmiszerek stb. Az ipari szektoron belül az autógépgyártás profitálhat a jövőben a társadalom elöregedéséből, ill. a pénzügyi szolgáltatási szektor, itt már most is a privátügyfelek 50 százaléka több, mint 50 éves. További vonzó szolgáltatási ágazatok a mobilkommunikáció és a turizmus területei. Az egyértelmű demográfiai prognózisok ellenére azonban még csak most ismerte fel sok cég a jövőnek ezen kihívását. A turizmus, a banki és biztosítási ágazat már megtették a megfelelő lépéseket. Leglassaban azonban az élelmiszeripar reagál, amely nehezen szakad el a 14-49 éveseknek szóló célcsoport elvárásaitól. Ennek oka azokban a helytelen előítéletekben keresendők, amelyek még mindig léteznek az idősebbekkel kapcsolatban:

13

például, hogy az idősebbek túlságosan márkahűek, innovációellensek és nem szeretnek új dolgokat kipróbálni, tehát nem érdekesek a reklámozás számára. A valóságban ennek éppen az ellentéte figyelhető meg: innovatívabbak és válogatósabbak, mint a fiatalok. A 45 és 64 év közöttiek 70 százaléka márkát vált, amennyiben használatkor jobb minőségű termékre bukkan. Az idősebbek hatványozottan fogyasztanak, mert családtagjaik számára is vásárolnak. A demográfia, mint nemzetgazdasági tényező ezért kötelezően részét kell, hogy képezze a jövőben a vállalati tervezésnek. Amennyiben a kutatások azzal az eredménnyel járnak, hogy a demográfiai változás miatt az adott terméket és szolgáltatási kört újra kell gondolni, akkor ez további kérdéseket vet fel. El kell dönteni, hogy az újragondolás milyen fejlesztésekkel és befektetésekkel járna együtt és ezek hogyan finanszírozhatók: például saját termékfejlesztésekkel, vagy a speciálisan az adott területre szakosodott vállalatok, üzletágak illetve stratégiai egyesülések felvásárlásával, amely mind a saját ágazatban, mind a szektoron kívüli terjeszkedést lehetővé teszi. A márkás fogyasztási cikkek előállítóinak azzal a kihívással kell szembenézniük, hogy a márkát másképp kell a piacon pozícionálniuk, új márkaépítési stratégiát kell kifejleszteniük. A demográfiai változás hatással van az értékesítésre és a marketingre is. Különösen a kereskedelmi vállalatoknak kell azzal részletesen foglalkozniuk, hogy hogyan változik majd az egyes értékesítési csatornák és helyszínek gazdasági jelentősége. Mivel az új értékesítési csatornák kiépítése, éppen úgy, mint új értékesítési helyszínek létrehozása beruházással és hosszú távú jogi kötelezettségvállalásokkal jár, ezért az ilyen jellegű döntések stratégiai jelentőséggel bírnak a vállalatok számára. Az értékesítési csatornák és helyszínek esetében is felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy ezek mennyire függnek a demográfiai

változásoktól.

Az

idősebb

korosztályt

célzó

marketing

segít

a

kereskedelemnek és a fogyasztási cikkek előállítóinak, hogy az adott vállalat minél jobban kiaknázza az idősebb fogyasztói generációban rejlő lehetőségeket, mégpedig a vállalat szervezetének mélyreható átalakítása nélkül. Egy ilyen „fájdalommentes” átalakuláshoz azonban pontosan ismerni kell azokat a speciális igényeket és vásárlási szokásokat, amelyek az ’55 év feletti generáció’-ra jellemzők. A vállalatvezetésnek továbbá tudatosítania kell, hogy az idősebb generáció vonzó célcsoportot jelenthet. A demográfiai változásra való reagálás, csakúgy, mint más stratégiai kihívások megoldása elsősorban a menedzsment feladata. Az ’55 év feletti generáció’ nagy és jól tagolható célcsoportot alkot. Nagyon különböző tulajdonságok jellemzik ezt a csoportot, mind pl. életkorukat, mind szabadidős tevékenységüket illetően. A tanulmányban bevezetett korcsoport fogalma lehetővé teszi,

14

hogy jobban megértsük e generáció fogyasztói szokásait. Jó példa egy ilyen korcsoportra a 68-as generáció, akiket összeköt az egyetemi mozgalmak közös - elsősorban politikai és kulturális - élménye és az 1950-es évek konzervatív polgári értékeitől való elfordulás. Ez a hasonló attitűdökkel rendelkező fogyasztói korcsoport egy idővonal mentén előrehaladó hullámmal hasonlítható össze.

Ezzel magyarázható az is, hogy a mai ’55 év feletti

generáció’ jelentősen különbözik attól a generációtól, akik tíz, húsz évvel ezelőtt voltak ugyanebben az életkorban. Az idősödő generációk  eltérő jellemvonásaik miatt  más termékpreferenciákkal és fogyasztási szokásokkal rendelkeznek, mint a korábbi generációk. Az érett fogyasztók fizikai teljesítőképessége és szellemi, érzelmi állapota is változik. Az 55 év feletti korosztály ma a tényleges koránál jóval fiatalabbnak érzi magát. Tagjai inkább azonosulnak a megélt, mint a tényleges korukkal. Ennek a jelenségnek az oka abban keresendő, hogy az idősebb generációk ma az identitásukat, a társadalmi szerepüket illetve a társadalomban betöltött helyüket másképp definiálják, mint az őket megelőző generációk. Ezek a felismerések mind azt mutatják számunkra, hogy az egyes korok jelenleg használt megnevezéseit fiatalítani kell, leginkább akkor, ha egy adott célcsoportot meg akarunk szólítani. A marketinggel foglalkozó döntéshozóknak intenzívebben kellene foglalkozniuk az érett fogyasztók esetében azok jelenlegi, és jövőbeni viszonyulásaikkal és viselkedési mintáival. Ezáltal a vállalatok megfelelően alkalmazkodhatnak a megváltozott igényekhez és ily módon célzottan tudják megszólítani az adott célcsoportot. A kronológiai kor ugyan szükséges kategória, de nem elégséges feltétele annak, hogy meghatározhassuk az idősebb fogyasztók értékvilágát, attitűdjeit és viselkedését. Ezért nem elegendő, hogy a marketingben a kort tisztán demográfiai kritériumok alapján határozzák meg. Az olyan gyakran használt kifejezéseket, mint a ’Legjobb korban lévők’, az ’Érett korúak’ vagy ’az 50 év feletti generáció’, el kell választanunk a tisztán demográfiai alapú korszakolásoktól. Olyan korcsoportoknál kell alkalmaznunk, akik más életszakaszban vannak, mint az eddig a reklámok célkeresztjében álló 14 és 49 év közöttiek.

Intézmény/Forrás

Csoportosítás

Ernest Dichter SA; 4 csoport: Vásárlói ● a gavallér

Százalék arány Jellemző jegyek

Életkor

50 és 80 közötti nők és férfiak 38 %

● megérdemelt pihenés

15

Motiváció- és Marketingkutató Intézet;Zürich ● a háziúr

24 %

● ragaszkodás a fennálló viszonyokhoz, a változások tagadása

● a felfedező

18 %

● életszerető, nem akar függni másoktól

● az önmegvalósító

20 %

● az idős korból a legtöbbet akarja kihozni

4 csoport:

nincs adat

[különböző társadalmi

FESSEL-GfK; Életmód és társadalmi viselkedés

● az ügyes

viselkedési jegyek (pl. „a családdal együtt él“,

50 év feletti generáció Ausztriában

● az elégedett „ismerkedik“) 1-től(=naponta) 6-ig(soha) tartó skálán értékelve; a csoportokat ennek megfelelően azonosították]

Bécs ●a kíváncsi ● a visszavonult

E. E. Braatz; Az idősek piacot teremtenek

4 csoport:

nincs adat ● megújulni kész, nyitott, pozitív életkép, „élményekre éhes” ● társaságkedvelő, önmagával elégedett, „ megengedheti magának a jólétet”

● a jövő időse

Gottmadingen ● Az életet élvező

● értelmiségi, tudásra szomjas, kritikus és pesszimista

● „ A kritikus filozófus”

● visszavonult, házban és kert körül tevékenykedik, igényes a jó minőségre

● Az otthonülő mindentudó

Konzept& Markt GmbH; Piackutatás az érett korúak körében

Wiesbaden

6 csoport: ● a passzív idősek

[Minden egyes típust

28 %

● a tevékenyek ● az életet élvezők ● a társaságot kedvelők ●a

50 év felettiek

részletesen jellemeznek a korra, nemre, szabadidős érdeklődésre, mozgékonyságra, egészségi állapotra és anyagi helyzetre tekintettel

21 % 17 %

(Módszer: az időskorra vonatkozó vizsgálatok, személyes megkérdezések az interjúalanyok otthonában)]

12 % 11 %

16

50 év felettiek

szerepvállalók ● az önmegtartóztatók 11 %

Ezen csoportosítás alapján a szerzők a következő  az értékesítés szempontjából fontos  fogyasztói típusokat azonosították: 1. életigenlő, pozitív  negatív, kritikus 2. világra nyitott, liberális – visszahúzódó, konzervatív 3. aktív, progresszív – passzív, rezignatív. A marketingstratégiáknál fontos a gondolkodásmód megváltoztatása, de így is kérdés marad, hogyan lehet effektíven megszólítani az 55 feletti generációt. Negatívan hatnak azok a reklámok, amelyekben a célcsoportot direkt a nevén nevezik, mert az érett korúak ezt személyiségük leértékeléseként élik meg, így az idősek 98 százaléka elutasította például a szenior elnevezést. Ennek a fogyasztói csoportnak azt kell éreznie, hogy fogyasztói középrétegként szólítják meg. A megszólításkor inkább az életstílusukból adódóan kell megszólítani őket. Másik probléma a fogyasztói csoport ábrázolása. Abban az esetben, ha fiatal modellek szerepelnek a reklámokban, akkor a megkérdezett 50 év körüli nők háromnegyede nem érzi magát megszólítva a reklám által. Lehetőség szerint tehát minél realisztikusabb fogyasztói képet kell kialakítani, amelyben nagy szerepet kapnak a következő kulcsfogalmak: autentikus ábrázolás, hitelesség, őszinteség. A tanulmányok kiértékelését követően a szerzők a következő differeciáló kritériumokat találták, amelyek segítettek, hogy az általuk elemzett gyártók, kereskedelmi vállalatok átálljanak az 55 feletti generáció elvárásai szerinti gondolkodásmódra. Ezek a sikertényezők voltak: minőség, tanácsadás, kényelem, szolgáltatások. Ezen tényezők figyelembevételével ugyanis jobban pozicionálhatták magukat a piacon. A minőség és a kényelem a gyártók feladata, a másik kettő azonban inkább a kereskedelemhez tartozik. Mivel e négy tényező optimális koordinációjában látják leginkább a jövő kihívásainak megoldását, ezért ezek bemutatásának nagy figyelmet szentelnek a szerzők, itt azonban csak rövid összefoglalást enged meg a dolgozat terjedelme. Az 55 év feletti fogyasztói generáció számára kiemelten fontos a ’minőség’, ugyanis a legtöbb ember ebben a korban meg van róla győződve, hogy társadalmi státusza miatt, a ledolgozott évtizedek után megérdemli a jobb minőségű termékeket. Különösen igaz a minőségi termékek felé fordulás azoknál a családoknál, ahol a gyermekek még éppen, hogy csak kirepültek a közös háztartásból, ugyanis a szülők ezt követően önmaguk felé fordulnak, elkezdenek újra önmagukkal foglalkozni. A ’kényelem’ szempontja alatt a termékek és csomagolásuk könnyű kezelhetőségét értik a szerzők, valamint a műszaki cikkek egyszerű és időtakarékos használatát. Az új termékek és csomagolási módok kifejlesztésénél különös

17

figyelmet kell szentelni annak a ténynek, hogy idősebb korban látásgyengülés és a motorikus készségek gyengülése áll be. A ’tanácsadás’ egy olyan átfogó fogalom, amely alatt egyrészt a kiszolgálást, másrészt a termékekekkel kapcsolatos információszolgáltatást értik. A ’szolgáltatások’ alatt azokat az egyéb szolgáltatásokat értik, amiket a gyártók vagy a kereskedők a termék vásárlásához pluszban nyújtanak. Három cselekvési stratégiát tűznek ki célul: amíg (1) az első cselekvési alternatíva, hogy a már meglévő termékkínálat mellett hogyan tudják a kereskedelmi adottságokat optimalizálni pl. a tömegközlekedési eszközök javításával, lépcsők kiépítésével, a boltban a termékek láthatóságának javításával, a vizuális médiákon keresztüli reklámozás bővítésével stb., addig (2) a második alternatíva a fogyasztói célcsoport helyes és adekvát megszólítása. Itt tekintettel kell lenni a valós életkor (real age) és a szubjektíven megélt kor (feel age) közötti különbségre. Vizsgálatok szerint a szubjektíven érzékelt kor akár 1015 évvel is kevesebb lehet, mint az idősek valós kora. (3) Az üzleti modell kreatív átszabása az érett korosztályra. Eddig csak nagyon kevés vállalat merte termékeit az 55 felettiekre szabni, de pozitív példaként hozzák a Nivea Vital termékcsaládot, amely esetében úgy alakították ki a termékpalettát és a reklámokat, hogy direkt és explicit sehol nem tüntetik fel a korosztályt, amelyhez szólnak, de a termék minősége egyértelművé teszi, hogy ki a fogyasztói közönség. A tanulmány záróoldalain azokat a termékoptimalizálási kezdeményezéseket mutatják be a szerzők, amelyek már az 55 feletti generáció felé fordulásról tanúskodnak. Konkrét példákkal mutatják be, hogyan lehet sikeres, az érettebb generációnak szóló termékeket kifejleszteni. Zárszóként újra rögzítik, mennyire nagyon szükséges az átállás, hogy felhasználóbarát és minőségi termékeket hozzanak létre, ill. hogy ezeket az öregedő társadalomra szabott marketingkoncepcióval tudják értékesíteni.

18

2. Források

2.1. Párhuzamos szövegek, mint terminológiai forrásanyagok

1) Best

Agers

(2010)

Forrás:

http://www.best-agers-

project.eu/Portals/18/Containers/BestAgers/Flyers/ba_flyer_de.pdf (A Szövetségi Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából készített tanulmány.) 2) Elbers, D. (szerk.): Lebenssituation der Generation 55plus in Düsseldorf (Kommunale

Sozialberichterstattung)

Forrás:

https://www.duesseldorf.de/statistik/stadtforschung/download/sb_55plus.pdf 3) Das Marktpotenzial der Generation 50plus in Deutschland als Anforderung an die zukünftige Kommunikationspolitik – wie reagieren Werbung und Medien? (http://www.baueradvertising.de/schriftenreihe-akademie/) 4) Guiliano, M. (2014): A francia nők nem ráncosodnak. Az érett nők titkos praktikái. Budapest: Atheneum. 5) Csíkszentmihályi, M.  Selega – Csíkszentmihályi, I. (2011): Élni jó! Tanulmányok

a

pozitív

pszichológiáról.

Budapest:

Akadémiai

Kiadó

(pszichográfiai írások) 6) Kovácsné Mercs, M.: Geriátriai ismeretek. I. fogalmak, jellemző betegségek. Nemzeti

Szakképzési

és

Felnőttképzési

Intézet

(forrás:

http://109.74.55.19/tananyagok/tananyagok/Geri%C3%A1triai%20ismeretek%20I. %20Fogalmak,%20jellemz%C5%91%20betegs%C3%A9gek.pdf) 7) Der Fall TK Heimdienst EuGH, Rs. C-254/98 (TK-Heimdienst), Urteil des Gerichtshofs

vom

13.

Januar

2000

Zuletzt

abgedruckt

in:

Pechstein,

Entscheidungen des EuGH, Kommentierte Studienauswahl, 4. Auflage 2007, S. 413

(Fall

Nr.

(forrás:

https://www.rewi.europa-

uni.de/de/forschung/projekte/deluxe/archiv/tk_heimdienst.pdf) 8) www.pwc.com/de (A PricewaterCoopers cég honlapja) 9) www.imh.unisg.ch (A St. Gallen-i Egyetem Marketing és Kereskedelem Intézetének honlapja) 10) www.regiocenter.hu (csomagolástechnikai, polctechnikai módszerek, eszközök és szakkifejezések)

19

11) www.szelektiv.hu/hír.170.az_italos_karton_tetra_pak_dobo z_felepitese 12) www.tetrapak.com 13) www.emsa.com 14) www.netedeny.hu/termekek/emsa-gyarto.aspx 15) Szónoky Ancsin, G.: Népesedési helyzetjelentés.Öregedés vagy öregek fiatalodása? (forrás: http://www2.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/baba/Szonoky.pdf) 16) Valkovics, E. (2001): Demográfia 1. Budapest: Osiris 17) Dóra, I.  Polónyi, K. (szerk.) (2002): Ezüstkor, időskorúak Magyarországon, KSH, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest 2.2. Nyomtatott és elektronikus szótárak, egyéb segédletek

1) Bakos, F. (2001): Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. Budapest: Akadémiai Kiadó 2) Csányi, E.  Kövér, P.  Magyar, G.  Szekrényesné Rádi, É.  Virágh, Á. Fehérné Vizvári, E.  Kövér,P. (2011): Német pénzügyi-számviteli és üzleti nyelvkönyv. Budapest: Akadémiai Kiadó 3) Wermke, M.  Kunkel, R.  Scholze – Stubenrecht, W. (2006): Duden: Die Grammatik. Mannheim: Dudenverlag 4) Wermke, M.  Kunkel, R.  Scholze – Stubenrecht, W. (2006): Duden: Herkunftswörterbuch. Mannheim: Dudenverlag 5) Wermke, M.  Kunkel, R.  Scholze – Stubenrecht, W. (2006): Duden: Richtiges und gutes Deutsch. Mannheim: Dudenverlag 6) www.duden.de 7) www.dwds.de 8) www.eur-lex.europa.eu 9) Halász, E.  Földes, Cs. Uzonyi, P. (2002): Magyar –Német Nagyszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó. 10) Magyar-német-magyar jogi szakszótár. 2005. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 11) Langenbeck, J.  Gyáfrás, E. (2011): Számviteli szótár. Német-magyar, magyarnémet. Szeged: Grimm Kiadó. 12) www.linguee.com

20

13) Olaszy, K.: Wirtschaftsdeutsch Wörterbuch für Schule, Studium und Beruf, Budapest: Olka 14) O. Nagy, G.  Ruzsiczky, É. (1983): Magyar szinonimaszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó. 15) Schade, G. (1993): Einführung in die deutsche Sprache der Wissenschaften. Berlin: Erich Schmidt Verlag 16) Sümeginé Dobrai, K.  Borgulya, I.  Somogyvári, M.(2006): Ziel: Wirtschaftsdeutschprüfung. Budapest: Akadémiai Kiadó 17) www.wikipedia.org 18) www.woxikon.de

3. Szójegyzékek 3.1. Előzetes terminológiai jegyzék készítése a fordításhoz a szöveg egésze alapján A következő táblázat azokat a terminusokat tartalmazza, amelyeket a tanulmány olvasásakor, mint visszetérő terminus techniusokat azonosítottam és melyeket a tanulmány témájának összefoglalásához használtam.

das Statistische Bundesamt

Német Központi Statisztikai Hivatal

die reife Generation

érett korosztály

demographiefest

minden alkalommal körülírtam: a demográfiai változásokkal szemben ellenálló, nincs kiszolgáltatva a demográfiai változásoknak,

der reife Markt

az idősebbek fogyasztói piaca

der demographische Wandel

demográfiai változások (a magyarban általánosságban többes számban használjuk, akkor használjuk egyes számban, ha egy konrét demográfiai változásra hivatkozunk, helyenként a demográfiai változások tendenciája)

die Konsumgüterindustrie

fogyasztói ipar

die Wachstumschance

növekedési lehetőség

Best Ager

érett korú, legjobb korú

21

Seniors

idős

die ergraute Gesellschaft

a korosodó társadalom

die Hochbetagten

idősek

die Gesamtbevölkerung

a lakosság teljes köre

die Alterung

korosodás

die geburtenstarken Jahrgänge

nagyobb létszámú korosztályok

vergreist

elöregedett

eine Methusalem-Gesellschaft

a matuzsálemi kort megérő öregek társadalma fogyasztói csoportok, akik jelentős jelentős

Konsumentengruppen mit

fogyasztói kört képviselnek

ausgeprägtem Marktpotenzial das Rentenalter

nyugdíjas kor

gesundheitliche Vorsorge

(ebben a szövegben) egészségügyi ellátás

die Lebenserwartung

várható élettartam

das gefühlte Alter

szubjektíven megélt kor

der potenzielle Kunde

potenciális fogyasztó

die Ansprache der älteren Generation

az idősebb korosztály megszólítása

kaufkräftig

vásárló erővel rendelkező

kauffreudig

vásárlói kedvet mutató

der erreichte Lebensstandard

az elért életminőség

die monatlichen Konsumausgaben

havi fogyasztói kiadások

des Bevölkerungsdurchschnitt

lakossági átlag

die Konsumbereitschaft

fogyasztási hajlandóság

der Haupteinkommensbezieher

fő jövedelemmel rendelkező személy

die schrumpfenden Märkte

szűkülő piacok

die Neuwagenkäufe

új autó vásárlások

die gewinnträchtige Absatzmöglichkeit

nyereséges értékesítési lehetőség

die Finanzdienstleistungs-Branche

pénzügyi szolgáltatások ágazata

die rückläufigen

visszaeső biztosítási ügyletek

Lebensversicherungsgeschäfte Silver-Surfer

az idős internetezők

zielgenaue Ansprache

célzott megszólítás

22

zielgruppengerecht

az adott célcsoportra szabott

werberelevante Zielgruppe

a reklámok által megszólítható célcsoport

markentreu

márkahű

innovations- avers

újítás ellenes

probierfeindlich

nem nyitott az újra

der Vertriebsweg

értékesítési út

das Produkt- und Dienstleistungsspektrum

termék- és szolgáltatási kínálat

der Markenartikelhersteller

márkás termékeket előállító cég

der Standort

itt: értékesítési helyszín

langfristige vertragliche Bindungen

hosszú távú jogi elköteleződés

das Kaufentscheidungskriterium

fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezők

die Zielgruppensegmentierung

a célcsoportok felosztása

die Kohorte

itt: korcsoport

3.2. Terminológiai jegyzék illetve fogalomtár a diplomamunkában fordított szöveg alapján: A következő jegyzék már a fordítói kommentár terminológiai része, kifejezetten azok a terminusok kerültek be a jegyzékbe, amelyek a diplomamunka során fordított szövegrészben terminológiai problémaként adódtak a számomra. Ebben a táblázatban magyarázatot is adok arra, hogy miért, ill. miért nem döntöttem egy bizonyos terminus használata mellett. A fordítói döntés eredményeképpen kapott fogalmaknál mindig megadom a forrást is.

nachlassende Kraft

Talált magyar kifejezések az Abnahme der Kräfte kifejezésre

a

HalászFöldesUzonyi

szótárban:

elerőtlenedés, gyengülés. Azonban mivel a gyengülés egy általános folyamatra utal, aminek a végén végelgyengülés következik be, számomra eufemisztikusabb kifejezés itt a: gyengeség Abnahme der Motorik

a motorika kifejezést a párhuzamos magyar szövegekben nem nagyon használták, inkább az időskori motorikus

23

ügyesség kifejezést (forrás: http://109.74.55.19/tananyagok/tananyagok/Geri%C3%A1tr iai%20ismeretek%20I.%20Fogalmak,%20jellemz%C5%91 %20betegs%C3%A9gek.pdf)



manuelle

a kézügyességre vonatkozik a kifejezés, ugyanakkor félő,

Geschicklichkeit

hogy

(handwerkliche, manuelle

tevékenységekben való ügyességet, itt pedig nem erről van

Geschicklichkeit)

szó, inkább a finommozgásos képességek van a hangsúly,

Deutsche Erklärungen für

ezért a választott kifejezés: a kezek finommozgása

ez

a

magyarban

Geschicklichkeit: Akrobatik, Anstelligkeit, Artistik, Behändigkeit, [Finger]fertigkeit, Gekonntheit, Geschick, Geschicktheit, Gewandtheit, Handfertigkeit, Kunstfertigkeit. * Geschicklichkeit: 

⇨Gewandtheit(3) Geschicklichkeit→Geschic k (Forrás: Das Wörterbuch der Synonyme) 1 die Fähigkeit, etwas gut und schnell zu machen ≈ Geschick1 2 die Fähigkeit, sich schnell und gewandt zu bewegen: Mit großer Geschicklichkeit kletterte sie auf

24

implikálja

a

kézműves

(Forrás: Langenscheidt: Das Großwürterbuch)

szótári jelentés: 1. hangoskodik, felerősödik a hangja, 2.

laut werden a. forrás:duden.de: hörbar,

mit

weithin ismertté, köztudottá, nyilvánossá válik kräftigem itt: sürgetővé válik

Klang b. geräuschvoll, lärmerfüllt

die Bedienerfreundlichkeit

a műszaki eszközök könnyebb kezelhetősége

der Verschluss

itt: zárókupak forrás: www.tetrapak.com

1. Vorrichtung, Gegenstand zum

Verschließen,

Zumachen von etwas 2. [Zustand

der]

Verwahrung 3. (Medizin) zugewachsene, verstopfte Stelle in einem Organ o. Ä. 4. Vorrichtung an Kameras zur

Regulierung

Belichtungszeit

der

(forrás:

www.duden.de)

der

konyhafelszerelési

eszközök,

Küchenartikelhersteller

eszközök

(forrás:

gyártója

termékértékesítője kifejezésekkel

a

árulja

www.netedeny.hu)

25

konyhai az

emsa

honlapján az

emsa

a

kiegészítő cég

fent cég

magyar megjelölt termékeit:

Angabe

a linguee.de párhuzamos magyar szövegeiben fordították

(több Google találta volt

mint: azt mondta, kijelentette, a bejövő adatok szerint, a

a laut eigenen Angaben

benyújtott információk szerint

kifejezésre)

szinonim

itt: saját bevallása szerint

kifejezésként

találtam:

laut

eigener

laut eigener Aussage der

Elektro-

háztartási kisgép, elektromos kisgép

Kleingerätehersteller Convenience-c. a szövegkörnyezet más értelmeben használja, további keresésre az agol „convenience” szó jelentése illik ide, ami Bedürfnisse die

több jelentéssel bír: 1. kényelem, 2. megfelelés, 3. nyilvános a. a

duden.de

Convenience

erre

a

illemhely

kifejezésre

hozza a das ConvenienceFood

kifejezést,

mely kényelmi igény, kényelmi szükséglet jelenti: Gericht, das für den Verbrauch

schon

weitgehend zubereitet ist und

daher

für

Verbraucher

den eine

Arbeitserleichterung bedeutet; Fertiggericht b. Nahrungsmittel, das für die Weiterverarbeitung in der Gastronomie

vorbereitet

ist. adäquater

A wikipedia.org német oldalán találtam a Mehrwert

Produktmehrwert

fogalmára véleményem

der

Mehwert

értéktöbblet

=

közgazdasági szerint

nem

magyarázatot, felel

meg

a a

fogalom klasszikus

közgazdaságtanon belül Marx értéktöbblet fogalmának, mert ott arról van szó, hogy a a termelés által a terméken túl még milyen értéktöbblet jön létre, itt véleményem szerint

26

többletértékű termékekről van szó, hogy szélesebb spektrumon kínáljanak különböző típusú termékeket. a termékminőség javítása

die Produktverbesserung

A duden.de, glosbe.com, linguee.com internete keresésre

altersübergreifend

nem volt találat, szótári jelentés sincs megadva. A szóösszetétel tagonkénti fordításából: korokon átívelő, kortól független, korhoz nem köthető die Verpackungseinheit A

definíciót

kiszerelés

a

www.wikipedia.org oldalon

találtam:

Unter Verpackungseinhe it (VPE) versteht man die Zusammenfassung mehrerer Verkaufseinheit en zur

besseren

Handhabung (in seltenen Fällen

aber

auch

aus verkaufsstrategischen Gründen). szinergia: együttműködés forrás: Bakos: Idegen szavak

das Synergiepotenzial Definiálja

a

kéziszótára

www.wikipedia.org:

szinergia

- hatás:

Synergiepotenzial und

A részek közötti kapcsolat javítása révén többleteredmény

Synergieeffekt beschreib

elérése.(forrás: wikipedia.org)

en das Zusammenwirken von

Faktoren,

die

eine Synergie bewirken, sich

also

gegenseitig

fördern.

27

közgazdasági

szakszó: jelentése:

hochpreisiges Produkt

magasabb árfekvésű termék

die Preisrelation

ár-érték arány aE lingee páérhuzamos szövegeiben legtöbbször egyes E csomag, vagy egyedi csomag, vagy különálló csomag e e i n z e l p a c k u n g

A www.lingee.com párhuzamos szövegeiben legtöbbször die Einzelpackung

egyes csomag, vagy egyedi csomag, vagy különálló csomag. Az egyedi csomag megfogalmazást nem tartom szerencsésnek, mert a csomagolás individuális módját implikálhatja a magyarban.

s Sehvermögen

látóképesség forrás: HalászFöldesUzonyi

die Verschlusskappe

zárókupak

die Abrisskante

A Google több találatot is hozott: általában körülírással fordították, mégpedig úgy, hogy az a rész, ahol leszakítható a zár. A körülírást megtartottam, de másképp fogalmazva: a csomagolás leszakítható széle

Typo

A Typo kifejezés a német Typografie (a tipográfia) szó rövidítése. Mivel a szövegkörnyezetben a jól látható

28

csomagolásokról van szó, ezért itt véleményem szerint a legjobb fordítási verzió: felirat die Entnahme

levétel, leemelés (itt a polcról történő levételre vonatkozik)

positive

árbevétel növekedés

Umsatzentwicklung der Altersgenosse

kortárs, egykorú

die Beratung

tanácsadás

die Geschaftstättentreue

üzlethez való hűség, ragaszkodás

kleinere

Az eladási tér, terület fogalma jutott először eszembe, de

Verkaufsflächen

annak

A

Absatzgebiet, ami nagyobb területeket, akár osrzágokat is

definíciója:

Verkaufsfläche

ist ein

Begriff, der eine dem

visszafordítása

a

www.sztaki.hu

szerint

das

felölel, ezért inkább a kereskedelemben használatos értékesítési hely kifejezést választottam.

Verkauf dienende Fläche bezeichnet.

Forrás:

www.wikipedia.org das Fachhandelsterben

szakkereskedelmi boltok hanyatlása

der Belang

érdek, fontosság

vorzugsweise

kiváltképpen, előszeretettel

der Hardseller

Magyar megfelelője a direkt értékesítés Az angol hardselling szóból származtatható, ami egy értékesítési technika, amelynek során nyomást gyakorolnak a vásárlás során az ügyfélre, német megfelelője der Druckverkäufer

einer

Sache

Rechnung figyelembe vesz

tragen etw.

forrás: dwds.de

berücksichtigen

r Vorruhestand

Itt

a

linguee.com

párhuzamos

fordításokat vettem alapul:

29

szövegeiben

talált

a korkedvezményes nyugdíjazás, korai nyugdíjazás, korai nyugdíjbavonulás, korengedményes nyugdíjazás (salopp)

jmdm.

etw.

rádumál, rábír, ráerőltet, ráerőszakol

aufschwatzen jmdm.

Mivel a dwds. de azt adta meg, hogy szleng stílusban

etw.

durch

használatos, ezért a magyar szinonimaszótárban találtam

Überredungskunst

(zum

meg

Kauf)

aufdrängen

a

találatokat.

http://szinonimaszotar.hu/keres/r%C3%A1besz%C3%A9l

dwds.de das Beratungsgespräch

tanácsadói megbeszélés

die Handelsspanne

árrés, haszonkulcs

die Rückbesinnung

feltámasztás

A duden.de definíciója szerint:

das

Sichzurückbesinnen, Wiederaufgreifen

Wheel of Retailing

kiskereskedelmi üzemi dinamika Az angol kifejezés

Betriebsformendynamik

német megfelelőjét fordítottam a gazdasági lexikon

im Einzelhandel (http://w

magyarázatát követően magyarra.

ww.wirtschaftslexikon24. com/e/wheel-ofretailing/wheel-ofretailing.htm einbüßen

kárt vall, károsodik, elveszít

die Bezeichnung lange

Mivel a táblázatban idézett idiomatikus kifejezés jelntése:

Bank leitet sich von der

habozni, várakozni, ezért fordítottam a kifejezést: várakozó

Redewendung „etwas auf

idősek kifejezéssel

die

lange

schieben”=

Bank eine

schwerwiegende Entscheidung so

lange

30

wie

möglich

hinauszögern (wikipedia.org) Senioren auf der Bank egy kereskedelmi üzletlánc neve, ahol élelmiszereket, nem

s Reformhaus

receptköteles gyógyhatású készítményeket és természetes alapanyagból készített biokozmatikumokat lehet kapni s SB-Warenhaus

Tulajdonképpen önkiszolgáló áruháznak is lehetne fordítani,

Selbstbedienungswarenha

de mivel szinonim fogalomként használjáka hipermarketet,

us=Hypermarkt

és ez a magyarban is gyakori, létező fogalom, ezért

wikipedia.org)

(forrás:

döntöttem a hipermarket mellett.

31

4. Forrásnyelvi szöveg

1.2. Convenience (….) Nachlassende Kraft und Abnahme der Motorik: Bis zum 70. Lebensjahr gehen etwa 30 bis 40 Prozent der 75 Muskelkraft verloren und auch die manuelle Geschicklichkeit lässt vielfach im Alter nach. Vor diesem Hintergrund wird die Forderung an die Industrie laut, Produkte bzw. Produktverpackungen bereitzustellen, die das altersbedingte Nachlassen von Kraft und manuellen Fähigkeiten bestmöglich ausgleichen, z.B. durch Erleichterungen beim Öffnen von Produktverpackungen, Erhöhung der Bedienerfreundlichkeit bei technischen Geräten etc. Einige Beispiele: Tetra Pak hat praktischere Verschlüsse für seine Getränkekartons auf den Markt gebracht, der Küchenartikelhersteller Emsa bietet – laut eigener Angaben – einfachere Produkte für Jung und Alt an und auch für den Elektro-Kleingerätehersteller Braun steht Funktionalität im Sinne eines 76 unkomplizierten Umgangs mit dem Produkt im Vordergrund. Wer den besonderen Convenience-Bedürfnissen seiner älteren Kunden durch einen adäquaten Produktmehrwert entspricht, wird langfristig im Markt bestehen. Produkt- verbesserungen, die im Bereich Convenience ansetzen, sind einerseits mit überschaubaren Investitionen verbunden, schaffen andererseits einen alters- übergreifenden Nutzenvorteil für alle Verbrauchergruppen. Von einem Wettbewerbsvorteil wird sich Convenience immer mehr zu einer Basisanforderung an Produkte entwickeln. Ein weiterer Convenience-Aspekt sind Verpackungsgrößen. Die älteren Kunden bevorzugen häufig kleinere Verpackungseinheiten gegenüber Großverpackungen. Hier tun sich Synergiepotenziale mit Single-Haushalten auf, da diese ebenfalls vorwiegend kleine Verpackungsgrößen nachfragen. Die ältere Kundschaft ist auch bereit, dafür einen angemessenen Preis zu zahlen: Für etwa 75 Prozent der über 50Jährigen ist die Qualität wichtiger als der Preis und knapp die Hälfte dieser Kunden kauft meist 77 hochpreisige Produkte. Allerdings muss die Preisrelation von Einzelpackung zur Großpackung stimmen, ansonsten wird häufig dennoch auf die Großpackung zurückgegriffen. Die nachfolgenden Beispiele verdeutlichen, wie es einigen Herstellern gelungen ist, konkretisierte Bedürfnisse ihrer „reifen Kundschaft“ in einen adäquaten Produktmehrwert umzusetzen (vgl. Abbildung 17). 24

32

Einschränkungen/ Bedürfnisse ● Kleinere Portionen zubereiten ● Geringerer Appetit im Alter ● Qualitätsanspruch

Produktbeispiele

Convenience Einfache Entnahme, portionierbar, mikrowellengeeignet, FrischeProdukt von hochwertiger Qualität

● Nachlassen der manuellen Geschicklichkeit ● Einschränkung des Sehvermögens

Leichtes Öffnen durch große Verschlusskappen bzw. griffige Abrisskanten, gute Lesbarkeit durch große Typo

● Nachlassen der Kraft und der manuellen Geschicklichkeit

Geringes Gewicht der Verpackungen, leicht zu tragen, fest im Griff, leichte Dosierung möglich

● Nachlassen der manuellen Geschicklichkeit/ Kraft

Wiederverschließbare Verpackung, leichte Entnahme „individueller“ Portionen möglich

Bildmaterial: Carrefour, Abbott (Ensure), Dole, Vendange, Gills Onions, Imperial Sugar Abb. 17

Produkt-Mehrwert durch Convenience78

Insbesondere in der Zielgruppe der alleinstehenden Senioren können Hersteller mit einer positiven Umsatzentwicklung rechnen, wenn sie bei der Produktgestaltung senioren- spezifische Bedürfnisse berücksichtigen, denn diese geben etwa 50 Prozent mehr für Convenience-Produkte aus als ihre 79 verheirateten Altersgenossen. Aber auch innerhalb des Segments der sog. „Empty Nester“ (Senioren, deren Kinder aus dem Haus sind), ist ein deutlicher Trend zu mehr Convenience vor allem bei Lebensmitteln zu erkennen, da sie oftmals ihre neu gewonnene Freizeit maximieren und weniger Zeit für die Zubereitung von Mahlzeiten verwenden möchten, in der Regel an keine festen Essenszeiten mehr gebunden sind und für 80 weniger Personen kochen müssen.

1.3. Beratung Unter „Beratung“ werden nachfolgend in erster Linie die „fachliche Kompetenz“ sowie das „persönliche Verhalten, Auftreten und Erscheinungsbild“ des Verkaufspersonals gegenüber dem Kunden verstanden. Das Verhalten des Personals sowie dessen Beratungskompetenz ist für die Geschäfts- stättentreue des Kunden von ausschlaggebender Bedeutung. Von den Mitarbeitern wird in diesem Zusammenhang nicht nur Freundlichkeit erwartet, sondern vielmehr persönliches Engagement und hohe fachliche Kompetenz 81 sowie eine faire und persönliche Beratung. Diese Erwartungshaltung schlägt sich relativ deutlich in der Art der von älteren Kunden frequentierten Geschäftstypen nieder (vgl. Abbildung 18). Sie bevorzugen tendenziell kleinere Verkaufsflächen und sind somit in Fachgeschäften und im segmentierten Warenhaus überdurchschnittlich stark vertreten, weil sie 82 dort oftmals die gewünschte Beratung erhalten. Trotz des derzeitigen allgegenwärtigen „Fachhandelsterbens“ lässt 33

sich somit vermuten, dass diese Betriebstypen in Zukunft in einer weiterentwickelten Form eine Renaissance erfahren könnten.

88,9%

Apotheke

77,3% 76,3%

Frische-Fachgeschäft TK-Heimdienst Reformhaus

74,7%

Kauf- und Warenhaus

74,2%

Lebensmitteleinzelhandel < 800qm kleiner Verbrauchermarkt großer Verbrauchermarkt SB-Warenhaus

68,2% 63,1% 59,6% 58,2%

Discounter

58,2%

Drogeriemarkt

58,0%

Bioladen

55,0%

0,0% Anteil der Generation 45 plus am Gesamtmarkt: 63,3% Quelle: Duethmann, Daten: ACNielsen Abb. 18

Marktanteil der jeweiligen Geschäftstypen in Prozent83

Die Kunden der „Generation 55+“ bevorzugen Beratung bzw. Bedienung durch ältere Mitarbeiter, da diese häufig über einen vergleichbaren, langjährigen Erfahrungs- hintergrund verfügen sowie mehr Verständnis 84 und Geduld für die Belange ihrer älteren Kundschaft mitbringen. Vor allem ältere Kunden wünschen sich geschultes und geduldiges Fachpersonal; vorzugsweise gleichaltrige Service-Mitarbeiter, da sie sich von 85 diesen eher verstanden und ernst genommen fühlen. Vor allem bei den älteren Kunden sind also Mitarbeiter gefragt, die gezielte Lösungen und eine faire und den persönlichen Wünschen entsprechende Beratung anbieten können. Sogenannte „Hardseller“ und 86 „Zentralisten“ werden mit ihren älteren Kunden in dieser Hinsicht voraussichtlich Probleme bekommen. Die Metro-Gruppe trägt diesem Kundenwunsch bereits Rechnung: Die vorläufige Abschaffung des Vorruhestandes für ältere Mitarbeiter sorgt dafür, dass die Metro-Belegschaft an den deutschen 87 Standorten künftig wieder „reifer“ wird. Aber auch junge Mitarbeiter können in die Lage versetzt werden, mit den Kunden der Zukunft angemessen umzugehen. Dabei kann der Handel von den klassischen „Berater- Branchen“ wie den Banken und Versicherungen lernen. Diese sprechen ihre Kunden vor allem nach dem Prinzip an: „Immer an das Alter und den Status der Kunden denken, aber niemals darüber reden“. Die „Kunden-Generation 55+“ schätzt Mitarbeiter, die ihre Wertmaßstäbe nachvollziehen können, ihre 88 Bedürfnisse verstehen und in der Lage sind, ihren Wünschen entsprechende Lösungen anzubieten. Einen Kunden zu dessen Vorteil zu beraten kann langfristig rentabler sein, als den kurzfristigen Nutzen des Unternehmens zu maximieren. Ein Kunde, der sich gut beraten fühlt, wird dem Unternehmen langfristig erhalten bleiben. Im Banken- sektor 89 beispielsweise kann zum Teil „mit einer Kundenbeziehung von rund 30 Jahren" gerechnet werden, wenn ein Kunde im beginnenden Seniorenalter gewonnen wird. Der Beratungskompetenz sollte daher eine sehr hohe Priorität eingeräumt werden. Ein Kunde, der beispielsweise vor dem Kauf seines siebenten Fahrzeuges steht, durchschaut sehr schnell, ob der Verkäufer ihm nur etwas „aufschwatzen“ bzw. ein „schnelles Geschäft“ abschließen möchte oder aber, ob der Verkäufer Kundenbedürfnisse wirklich ernst nimmt und Zeit und Geduld in ein ausführliches Beratungsgespräch investiert. Selbst langjährig treue Kunden werden, wenn sie an unflexible Verkaufs- mitarbeiter geraten, die ihnen keine Alternativen anbieten können, ihre Kaufentscheidung wahrscheinlich zugunsten eines anderen Anbieters treffen.

26

34

Auch für den deutschen Lebensmitteleinzelhandel ist in Zeiten eines ausgeprägten Preiskampfes und weiter sinkender Handelsspannen ein gutes Beratungsangebot ein mögliches Differenzierungskriterium gegenüber der Konkurrenz. Jüngere Mitarbeiter lassen sich mit einem speziellen Verkaufs- bzw. Verhaltenstraining für die Bedürfnisund Denkstrukturen der reiferen Kundschaft sensibilisieren. Es ist jedoch darauf hinzuweisen, dass selbst geschulte jüngere Mitarbeiter die (Lebens-)Erfahrung eines älteren Mitarbeiters nur bedingt durch Einfühlungsvermögen ausgleichen können. 90 Empathie kann Lebenserfahrung nicht vollständig ersetzen. Diese Erkenntnis hat u. a. die Discounterkette Netto in Neuruppin sowie das Möbelfachhandelsgeschäft Segmüller in Weiterstadt dazu veranlasst, gezielt Mitarbeiter einzustellen, die über 45 Jahre alt sind und vorher arbeitslos waren. Beim Verkaufstraining kann der deutsche Handel ebenfalls von den „Vorreiterbranchen“ lernen: Im Bankenund Versicherungssektor werden beispielsweise bereits die Nachwuchsführungskräfte geschult, sog. „LifeEvents“, d. h. bestimmte Lebenssituationen der Kunden, zu erkennen und zu nutzen. Damit wird eine persönliche Gesprächs- atmosphäre geschaffen, die dem Kunden vermittelt, dass er ernst genommen wird 91 und der Verkaufsmitarbeiter an seinem Leben Anteil nimmt. Wichtige „Life-Events“ können z.B. der Eintritt in das Rentenalter, die Geburt der Enkel oder auch der Umzug in eine neue Wohnumgebung sein. Derartige Anlässe können aufgegriffen werden, um einen „persönlichen Kontakt“ zum Kunden zu knüpfen, ins Gespräch zu kommen und Vertrauen zu schaffen. Besonders bei Finanzdienstleistungen stellt Vertrauen einen sehr wichtigen Aspekt für den „55+-Kunden“ dar. Denn hier ist der Mitarbeiter die Vertrauensperson, die durch den „Service- bzw. Finanz-Dschungel“ 92 führt. Erfolgreiche Kundenbindung durch persönlichen Kontakt bedeutet für den deutschen Lebensmitteleinzelhandel jedoch nicht unbedingt eine Rückbesinnung auf das Konzept der „Tante Emma“, die jeden ihrer Kunden noch persönlich kannte. Allerdings mehren sich Stimmen, die der Meinung sind, dass sich das „Wheel of Retailing“ wieder in Richtung Nahversorgung und kleinerer Verkaufsflächen drehen wird, da sie den Konsum- bedürfnissen der älteren Käuferschichten am ehesten entsprechen. Auch Innenstadtlagen dürften wieder verstärkt an Attraktivität gewinnen. Großflächige Verbrauchermärkte auf 93 der „grünen Wiese“ werden hingegen an Attraktivität einbüßen.

35

Anhang 2: Quellen 1 Vgl. Meyer-Hentschel, H. (2005): Einflüsse des Alterns auf die Patientenrolle, http://www.blzk.de/service/oav10/artikel.asp?lnr=1443, 05.09.2005 2

Ebenda, S. 60 f.

3 Vgl. Gaube, G. (1995): Senioren – Der Zukunftsmarkt, Umfassende Marktanalyse und Zielgruppenuntersuchung, IM Marketing-Forum GmbH, Ettlingen, S. 102 4 Bildmaterial: Carrefour, Abbott (Ensure), Dole, Vendange, Gills Onions, Imperial Sugar 5 Vgl. Datamonitor (2004): Older Consumers: Destroying Marketing Myths, London, S. 34 6

Ebenda, S. 35

7 Vgl. Ambrozy, P. (2005): Senioren auf der langen Bank, in: Marketing Journal, Heft 6, S. 9 8 Vgl. Duethmann, C. (2005): Die Zukunft hat begonnen, in: Lebensmittel Zeitung Spezial, Heft 1, S. 69 9

„Best Ager“ sind hier die Kunden 45+

10 Ebenda, S. 67 11 Vgl. Wiskow, J.-H. (2005): Im besten Alter, in: Capital, Heft 8, S. 57 12 Vgl. Ambrozy, P. (2005): Senioren auf der langen Bank, in: Marketing Journal, Heft 6, S. 9 13 Vgl. Wiskow, J.-H. (2005): Im besten Alter, in: Capital, Heft 8, S. 57 14 Vgl. Ambrozy, P. (2005): Senioren auf der langen Bank, in: Marketing Journal, Heft 6, S. 10 15 Ebenda, S. 8 16 Vgl. Wolfe, D./Snyder, R. (2003): Ageless Marketing, Strategies for Reaching the Hearts & Minds of the New Customer Majority, Dearborn Trade Publishing, Chicago, S. 303 17 Vgl. Ambrozy, P. (2005): Senioren auf der langen Bank, in: Marketing Journal, Heft 6, S. 10 18 Ebenda, S. 11 19 Vgl. Duethmann, C. (2005): Die Zukunft hat begonnen, in: Lebensmittel Zeitung Spezial, Heft 1, S. 66

36

5. Célnyelvi szöveg

1. 2. KÉNYELEM …………….. Az időskori gyengeség és a motorikus ügyesség csökkenése: A 70. életév betöltéséig az izomtömeg 30-40 százalékot veszít súlyából és a kor előrehaladtával a kezek finommozgása is gyengül. 15 Ezen tények ismeretében egyre sürgetőbb az elvárás az ipari szektorral szemben, hogy olyan termékeket és olyan csomagolásban állítsanak elő, amelyek kompenzálni tudják az időskori gyengébb fizikumot és a finommotorika gyengülését, pl. a csomagolások felbontásának megkönnyítésével vagy a műszaki eszközök könnyebb kezelhetőségével stb. A Tetra Pak például praktikusabb zárókupakkal ellátott italos kartondobozokat dobott piacra, a konyhai felszereléseket gyártó Emsa pedig – saját bevallása szerint – egyszerűbben kezelhető termékeket állít elő mind a fiatalabb, mind az idősebb generáció számára. A háztartási kisgépeket gyártó Braun számára is elsődleges fontosságúvá vált a funkcionalitás, mely alatt a termék egyszerű használata értendő.16 Hosszú távon csak az a gyártó tud versenyben maradni a piacon, aki a jövőben megfelelő termékkínálatot tud nyújtani az idősebb vásárlók kényelmi igényeihez igazodva. A termékminőség javítása, elsősorban a kényelmes használat szempontjának figyelembevételével, egyrészt áttekinthető beruházásokkal jár együtt, másrészt kortól független előnyökkel járhat minden fogyasztói csoport számára. Így amíg a kényelem szempontjának figyelembe vétele korábban versenyelőnyt jelentett a gyártó számára, addig ez mára a termékekkel szemben támasztott alapkövetelménnyé vált. A termék kényelmes használatának további szempontja a csomagolás mérete. Az idősebb vásárlók gyakran részesítik előnyben a kis kiszerelésű termékeket a nagyobb kiszerelésben csomagolt árukkal szemben. Itt szinergia hatás mutatkozik az egyedülállók háztartásával, akik ugyancsak a kis kiszerelésben csomagolt árukat keresik. Az idősebb vevőkör kész megfizetni a megfelelő árat is: az 50 év felettiek körülbelül 75 %-ának fontosabb a minőség, mint az ár és ezen vásárlói kör mintegy fele legtöbbször a magasabb árfekvésű terméket választja.17 Az egyes csomagolásban kínált termékeknek megfelelő ár  érték arányban kell állniuk a gyűjtőcsomagolású termékekkel, különben a vásárló mégis az utóbbi mellett dönt. A következő példákból egyértelműen kiderül, hogyan sikerült néhány gyártónak olyan 15

vö. Meyer-Hentschel, H. (2005): Einflüsse des Alterns auf die Patientenrolle [Az öregedés hatásai a betegképre], http://www.blzk.de/service/oav10/artikel.asp?lnr=1443, 05.09.2005 16 u.o., 60. 17 vö. Gaube, G. (1995): Senioren – Der Zukunftsmarkt, Umfassende Marktanalyse und Zielgruppenuntersuchung [Idősek  A jövő piaca, átfogó piacelemzés és célcsoportvizsgálat], IM Marketing-Forum GmbH, Ettlingen, 102.

többletértékű terméket kifejlesztenie, amely megfelel az “érett vevőkör” eltérő kívánalmainak (lsd. 17-es ábra).

Módosítások/

Termékpéldák

Kényelem

szükségletek ● Kisebb

Egyszerű leemelés,

adagok

könnyen

elkészítés

porciózható

e

adagok,

● Étvágycsökke A

mikrohullámú Könnyen nyitható

nés a kor finommotoriku

sütőben zárókupakok,

előrehaladtáva s ügyesség

melegíthető, magas illetve a könnyen

lgyengülése

minőségű friss termék letéphető

● A Minőségi igény

látóképesség ● gyengülése Erőtlenség és a

zárószélek, olvasható

jól nagy

Könnyen feliratok cipelhető

finommotoriku

kis

s

csomagolások,

ügyesség

gyengülése

súlyú

amelyek könnyen kézben

tarthatók,

finommotorikus

és Újrazárható könnyű adagolást csomagolás,tesznek

ügyesség

lehetővé könnyű leemelés,

gyengülése

“egyéni” adagokat

● Erőtlenség és a

tesz lehetővé

Képanyag: Carrefour, Abbott (Ensure), Dole, Vendange, Gills Onions, Imperial Sugar

17-es ábra A kényelmi kívánalmaknak megfelelő többletértékű termékek18

Különösen az egyedülálló idősek célcsoportját illetően számíthatnak a gyártók árbevétel növekedésre, amennyiben termékeik kialakításánál figyelembe veszik az idősebb generációk igényeit is. Ez a csoport ugyanis 50 %-al többet költ olyan termékek vásárlására, amelyek kényelmi szempontjaiknak megfelelnek, mint velük egykorú házas kortársaik. 19 Ugyanakkor hasonló tendencia figyelhető meg – leginkább az élelmiszerek tekintetében  az ú.n.”Empty Nester” csoport esetében is: itt olyan idősekről van szó, akiknek gyermekei már kirepültek a 18

Képek: Carrefour, Abbott (Ensure), Dole, Vendange, Gills Onions, Imperial Sugar

19

vö. Datamonitor (2004): Older Consumers: Destroying Marketing Myths, London, 34. 38

szülői házból és akik az újonnan nyert szabadidejüket úgy akarják maximalizálni, hogy kevesebb időt töltenek az étkezéskre való előkészülettel. Általában ezen idősebb korosztály tagjai már nincsenek fix étkezésekhez kötve és kevesebb személy számára kell főzniük.20

1.3. TANÁCSADÁS „Tanácsadás” alatt a következőkben elsősorban az eladó személyzet szakmai

kompetenciáját,

valamint a vásárlóval szemben tanúsított “viselkedését”, “személyes megjelenését és fellépését” értjük. A személyzet viselkedése, valamint tanácsadói készsége igen nagy jelentőséggel bír abban a tekintetben, hogy a vásárló mennyire marad hű egy adott üzlethez, márkához. A munkatársak részéről tehát nem elegendő a barátságos viselkedés, sokkal inkább elvárandó követelmény a személyes elkötelezettség, a magas szakmai ismeretek és egy tisztességes és személyes tanácsadói készség.21 Ezek a viselkedésformák leginkább az idősebbek által látogatott üzlettípusokra jellemzők (lsd. 18as ábra). Általában kisebb értékesítési helyeket részesítenek előnyben, az átlagnál többször látogatják a szakboltokat és a klasszikus áruházakat, mert ott szinte mindig megkapják az általuk kívánt kiszolgálást.22

A szakkereskedelmi boltok jelenlegi “hanyatlása” ellenére is már most

sejthető, hogy a jövőben éppen ez a kereskedelmi forma fogja újra reneszánszát élni, persze egy továbbfejlesztett változatában.

20 21

u.o., 35. vö. Ambrozy, P. (2005): Senioren auf der langen Bank [Várakozó öregek], in: Marketing Journal, 6. szám, 9.

22

vö. Duethmann, C. (2005): Die Zukunft hat begonnen [A jövő elkezdődött], in: Lebensmittel Zeitung Spezial, 1. szám, 69. 39

Gyógyszertárak 88,9 % Friss termékek szakkereskedelmi boltjai 77,3 % TK-Heimdienst 76,3 % Reformhaus 74,7 % Áruházak 74,2 % 800 m2 -nél kisebb élelmiszerboltok 68,2 % Kis fogyasztói piacok 63,1 % Nagy fogyasztói piacok 59,6 % Hipermarketek 59,6 % Diszkontok 58,2% Drogériák 58,0% Bioboltok 55,0 %

18-as ábra Az egyes üzlettípusok piaci részesedése százalékban.23 (A 45 év feletti generáció összpiaci részesedése: 63,3%) Forrás: Duethmann, adatok: ACNielsen Az „55 év feletti generáció“ vásárlói az üzleti tanácsadáskor és a bolti kiszolgáláskor az idősebb munkatársakat részesítik előnyben, mivel az idősebb eladók hasonló és ugyancsak nagy tapasztalattal rendelkeznek, valamint nagyobb megértést és türelmet tanúsítanak az idősebb vevőkör problémái iránt.24 Leginkább az idősebb vásárlók szeretnék azt, hogy képzett és türelmes szakmai személyzet szolgálja ki őket; lehetőleg azonos korú szervizes munkatársak, mert velük valóban úgy érzik, hogy megértették és komolyan vették őket.25 Az idősebb vásárlók tehát olyan munkatársakat keresnek, akik célzott megoldási javaslatokat tesznek, és tisztességes, ugyanakkor személyreszabott tanácsadással szolgálnak. Az úgy nevezett “direkt értékesítőknek” és a “centralistáknak”, előreláthatólag e tekintetben meggyűlik majd a bajuk az idősebb vásárlókkal.26 A Metro-csoport azonban már most is eleget tesz ennek a vásárlói kívánalomnak: Az idősebb munkatársak korengedményes nyugdíjazásának ideiglenes megszüntetése azt eredményezte, hogy a Metro áruházak személyzete Németországban folyamatosan egyre “érettebb” válik.27 23

A 45 év felettiek generációját Best Agers-nek nevezzük. u.o. 67. 25 vö. Wiskow, J.-H. (2005): Im besten Alter [A legjobb korban], in: Capital, 8. szám, 57. 26 vö. Ambrozy, P. (2005): Senioren auf der langen Bank [Várakozó öregek] , in: Marketing Journal, 6. szám, 9. 27 vö. Wiskow, J.-H. (2005): Im besten Alter [A legjobb korban], in: Capital, 8. szám, 57. 40 24

Ugyanakkor a fiatal munkatársak is kerülhetnek olyan értékesítési helyzetbe, hogy a jövő ezen vásárlói rétegét megfelelő hangnemben kell kiszolgálnia. E téren sokat tanulhat a kereskedelem az olyan klasszikus tanácsadói-szolgáltatói ágazatoktól, mint pl. a banki vagy biztosítási ágazat munkatársaitól, akik ügyfeleiket mindig a következő elv alapján szólítják meg: “Gondolj az ügyfél korára és státuszára, de soha ne beszélj róla”. Az „55 év feletti vásárlói generáció“ igen nagyra értékeli az olyan munkatársakat, akik megértik az általuk képviselt értékeket és elvárásokat, és akik megfelelő megoldást tudnak nyújtani számukra.28 Ezért hosszabb távon kifizetődőbb, ha a vásárlóknak olyan tanácsadással szolgálhatunk, ami az adott pillanatban elsősorban az ő számukra jár haszonnal, mint maximalizálni a vállalkozás rövidtávú hasznát. Egy jól felvilágosított vásárlót az adott cég hosszabb távon is meg tud tartani. A banki szektorban például akár “ 30 éves ügyfélkapcsolattal”29 is számolnak, ha az ügyfelet idősebb korának kezdő szakaszában nyerik meg. Nagy jelentőséget kell tulajdonítani tehát a tanácsadói kompetenciának. Egy olyan vásárló, aki hetedik gépjárműve vásárlása előtt áll, igen gyorsan átlátja, ha az értékesítő valamit rá akar “sózni”, vagy egy “gyors” üzletet akar. A vásárló gyorsan érzékeli azt is, hogy az eladó tényleg komolyan veszi –e az igényeit és hogy elegendő időt és türelmet szentel-e a személyes ajánlattételnek. Még hosszú évek óta hűséges ügyfelek is módosíthatják kedvezőtlenül vásárlói döntésüket, azaz könnyen átpártolhatnak egy másik értékesítőhöz, ha rugalmatlan értékesítési munkatárshoz kerülnek, aki nem vázolja fel neki megfelelően lehetőségeiket. A német élelmiszerkiskereskedelmi versenyben is lehetséges differenciáló kritérium a megfelelő kiszolgálás és tanácsadás, főképpen akkor, amikor ezt a szektort jelentős árharc és egyre csökkenő árrés jellemzi. A fiatalabb munkatársakat speciális értékesítési és viselkedési tréningekkel lehet érzékenyebbé tenni az érettebb vevőkör igényei és gondolkodási mechanizmusai iránt. Itt mindenképpen meg kell jegyezni azonban azt, hogy a jól képzett fiatalabb munkatársak is csak részben tudják pótolni empátiával az idősebb munkatársak élettapasztalatát.30 Ez a felismerés arra ösztönözte a neuruppini Netto diszkonthálózatot és a weiterstadti Segmüller bútorkereskedelmi üzletet, hogy célzottan 45 év feletti, korábban munkanélküli munkatársakat alkalmazzanak. A német kereskedelmi szektor az értékesítési tréningek során megintcsak az „éllovas” ágazatoktól tanulhatja a legtöbbet: A banki és biztosítási szektorban például már most oktatják a leendő vezetőket az ú.n. „élet-események“, azaz az ügyfelek bizonyos élethelyzeteinek felismerésére és 28

vö. Ambrozy, P. (2005): Senioren auf der langen Bank [Várakozó öregek], in: Marketing Journal, 6. szám, 10. u.o. 8. 30 vö. Wolfe, D./Snyder, R. (2003): Ageless Marketing, Strategies for Reaching the Hearts & Minds of the New Customer Majority, Dearborn Trade Publishing, Chicago, S. 303 41 29

kiaknázására. Ezáltal ugyanis megteremtődhet egyfajta személyes beszélgetési helyzet, ami azt közvetíti az ügyfél számára, hogy komolyan veszik és az értékesítési munkatárs részese az életének.31 Fontos „élet- események“ lehetnek pl. a nyugdíjas korba lépés, az unoka születése vagy a lakóhelyváltás. Az ilyen és ehhez hasonló események lehetőséget teremtenek az ügyféllel történő „személyes kapcsolatfelvételre”, a beszélgetésre és a bizalomépítésre. A bizalom különösen fontos fogalom az „55 év feletti” ügyfeleknek nyújtandó pénzügyi szolgáltatásoknál. Hiszen itt a munkatárs olyan bizalmi személyt testesít meg, aki segítőként lép fel a „ pénzügyi szolgáltatások útvesztőiben“ .32 A személyes kapcsolaton keresztül történő ügyfélszerzés a német élelmiszerkiskereskedelem számára nem lehet egyenlő azonban a mindenki számára ismert „kisboltok“ feltámasztásának koncepciójával. Mindazonáltal egyre gyakoribbak azok a hangok, amelyek szerint a kiskereskedelmi üzemi dinamika újra a helyi ellátás és a kisebb értékesítési területek irányába mutat, mivel ezek felelnek meg legjobban az idősebb vásárlói réteg fogyasztói igényeinek. És amíg belvárosi értékesítési helyszínek újra egyre vonzóbbakká válnak, addig a változás kárvallottjai a zöldmezős, nagykiterjedésű fogyasztói piacok lesznek.33

31 32

vö. Ambrozy, P. (2005): Senioren auf der langen Bank [Várakozó öregek] , in: Marketing Journal, 6. szám, 10. u.o. 11.

33

vö. Duethmann, C. (2005): Die Zukunft hat begonnen [A jövő elkezdődött], in: Lebensmittel Zeitung Spezial, 1. szám, 69.

42

6. Fordítói kommentár Mivel a 3.2. fejezetben már elemeztem a fordítás során azonosított terminológiai problémákat, és megindokoltam forrásmeghatározással az ebből adódó terminológiai döntéseket, így erre már itt nem térek ki. Jelen fejezetben általánosan összefoglalom a fordítási döntéseim tendenciáit. Mindenekelőtt azokkal a példákkal foglalkozom, ahol problémák merültek fel a fordítói döntés során. Itt bemutatom szórványosan az alkalmazott átváltási műveletet is, de nem célja a dolgozatnak az összes átváltási művelet bemutatása. Tudatos fordítási elvem volt a szöveg explicitálása. Mivel szakszövegről van szó, ezért például az irodalmi fordításokhoz képest fontosabb volt a tartalom átadása, hogy ne maradjon homályosan értelmezhető rész a célnyelvi szövegben. Ugyanakkor nem jogi szakszövegről van szó, ahol minden egyes lexikai elemnek megvan a maga funkciója, így ez a szöveg nagyobb teret engedett az explicitációra. Az explicitáció mind tartalmi, mind stilisztikai szempontból szükséges volt. A tartalom egyértelműsítésében a lexikai átváltási műveletek játszottak nagy szerepet, míg a stilisztikai megjelenítésben a grammatikai átváltási műveletek. A szöveg stílusának magyarosabbá tételére irányuló fordítási technikám a következő példán keresztül szemléltethető:

Forrásnyelv

Célnyelv

Nachlassende Kraft und Abnahme der

Az időskori gyengeség és a motorikus

Motorik: Bis zum 70. Lebensjahr gehen

ügyesség

etwa 30 bis 40 Prozent der Muskelkraft

betöltéséig az izomtömeg 30-40 százalékot

verloren

veszít súlyából és a kor előrehaladtával a

und

auch

die

manuelle

csökkenése:

A

70.

életév

Geschicklichkeit lässt vielfach im Alter

kezek finommozgása is gyengül.

nach. Vor diesem Hintergrund wird die

tények ismeretében egyre sürgetőbb az az

Forderung an die Industrie laut, Produkte

elvárás az ipari szektorral szemben, hogy

bzw. Produktverpackungen bereitzustellen,

olyan termékeket és olyan csomagolásban

die das altersbedingte Nachlassen von

állítsanak

Kraft

gyengébb fizikumot és a finommotorika

und

bestmöglich

manuellen

Fähigkeiten(1)

ausgleichen,

Erleichterungen

beim

z.B.

durch

elő,

gyengülését

amelyek

(1)

leginkább

tudják

von

kompenzálni,

Produktverpackungen,

Erhöhung

der

felbontásának megkönnyítésével vagy a

Bedienerfreundlichkeit

bei

műszaki 43

a

időskori

Öffnen

technischen

pl.

az

Ezen

eszközök

csomagolások könnyebb

kezelhetőségével stb.

Geräten etc. Einige

Beispiele:

praktischere

Verschlüsse

Getränkekartons(2) gebracht,

Tetra

der

auf

Pak für

hat seine

den

Markt

Küchenartikelhersteller

Emsa(3) bietet – laut eigener Angaben – einfachere Produkte für Jung und Alt an und

auch

für

den

Elektro-

Kleingerätehersteller

Braun

steht

Funktionalität

im

Sinne

eines

unkomplizierten

Umgangs

Produkt im Vordergrund(4).

mit

dem

Néhány példa: A Tetra Pak praktikusabb zárókupakkal

ellátott

(2)

italos

kartondobozokat dobott piacra, a konyhai felszereléseket gyártó(3) Emsa – saját bevallása szerint – egyszerűbben kezelhető termékeket állít elő mind a fiatalabb, mind az idősebb generáció számára. A háztartási kisgépeket

gyártó

elsődleges funkcionalitás,

Braun

számára

is

vált

a

fontosságúvá mely

alatt

a

termék

egyszerű használata értendő(4).

(1) Az első átváltási műveletre azért volt szükség, mert a hosszú birtokos szerkezetet egy igéből képzett főneves (és jelzősített) szerkezethez kapcsolódik, amit a magyarban ugyanilyen módon nem lehet lefordítani, csak grammatikai felbontással. A helyes megoldás felbontással az lehetne, hogy a korral együttjáró (altersbedingt) csökkenése az erőnek és a manuális ügyességnek. De magyartalan lenne a szavak ilyen elrendezése, így a nyelvek grammatikai különbségéből adódó grammatikai cserére van szükség, majd a manuális ügyesség kifejezés kapcsán egy jelentésszűkítésre már korábban elemzett lexikai átváltással a manuális ügyességről a finommotorika gyengülésére. Mindezen változtatásokat megköveteli a nyelv grammatikai struktúrája és szaknyelvi fogalomhasználata. (2) A második átváltási művelet több lexikai betoldást is igényelt. Az ellátott befejezett melléknévi igenév betoldása a német prepozicionális szerkezetet, amely egyben hátravetett jelző, váltja fel, az italos jelző betoldását a Getränkekartons összetett szó magyar megfelelője (kartondoboz) indokolja, amely jelentésében csak a doboz anyagának minőségére, de tartalmára nem utal. Azért tartottam szükségesnek betoldani az italos jelzőt, mert a Verschluss szó zárókupakként történő fordítása csak úgy nyer értelmet, ha italos kartondobozról van szó. Ezért szükség volt betoldások segítségével a jelentések konretizálására. Itt szeretném megjegyezni, hogy az egyes termékek jellemzésének

44

fordításakor nagyon lényeges volt az egyértelmű leírás, hogy az olvasó vizuálisan jobban elképzelhesse az adott tárgyat. (3) A harmadik átváltási művelet is egy grammatikai felbontás a német összetett szóban egy egész magyar mellékmondatnyi tartalom tömörül: az a német cég, aminek Emsa a neve és konyhai felszerelési cikkeket gyárt. Ezt a tartalmat a magyarban vagy vonatkozói mellékmondattal, vagy folyamatos melléknévi igenévből képzett jelzői szerkezettel adhatjuk vissza. Mivel az utóbbi szerkezet teljesen általános a magyar nyelvben, ezért véleményem szerint összetett szavaknál érdemesebb ezt választani, hogy a továbbiakban a többszörösen hátravetett

jelzős

mellékmondatban

és

prepozicionális

történő

fordítás

nominális lehetőségét,

szerkezeteknek így

elkerülve

fenntarthassuk az

a

ismétlődő

mondatszerkesztést a célnyelvben. (4) Az idézett szakasz utolsó mondatát több szempontból is fel kellett bontani. A példa megjelölése után három gyártót sorol fel a tanulmány, egymást követő három mellérendelő mondatszerkezetben. Ez a német forrásnyelvi változatban nem hosszú, ugyanis a nominális szerkesztésmódnak a német nyelvben pont a nyelvi gazdaságosság a funkciója, hogy minél rövidebb terjedelemben minél több információátadás történjen. Ezt a magyarban azonban nem lehet megvalósítani, ugyanis már többszörös melékmondatok keletkeztek az előző grammatikai felbontásokból. Így nem marad más, mint újabb felbontással élni, de most a mondatszerkesztés szintján. Egy többszörösen összetett mondatból két mondatot hoztam létre. Így átláthatóbbá válnak a jelentések aszöveg szinten is. Ezen döntés jogosságát pedig az is alátámasztja, hogy az utolsó leválasztott mondatrészben (und auch für den Elektro-Kleingerätehersteller Braun steht Funktionalität im Sinne eines unkomplizierten Umgangs mit dem Produkt im Vordergrund) is van egy felbontandó nominális szerkezet. Ezt vonatkozói mellékmondattal fordítottam. Úgy gondolom, hogy a fenti szövegrész jól tudta szemlélteti, hogy milyen nehéz dolga volt a fordítónak a szöveg kapcsán, mikor az explicitáció mértékét önmagának definiálni akarta. Mennyi explicitációs eljárás elégséges ahhoz, hogy már jól értelmezhető legyen a szöveg, de még ne térjen el túlzottan az eredetitől. Véleményem szerint ennél a szövegnél elengedhetetlen egy nagyfokú explicitáció. A fent kiragadott szó- és mondatszerkesztési stílus végigvonul az egész szövegen, minthogy ez a német tudományos szövegezésre jellemző stílus. Az explicitáció igénye azonban nemcsak a grammatikai felbontások tekintetében mutatkozott meg, hanem azokban a lexikai átváltási műveletekben is, amik a jelentések konkretizálására vonatkoztak. A jelentésszűkítés volt az egyik általam legtöbbet alkalmazott eljárás. Azonban bevallottan előfordulhat, hogy egy adott szót több különböző módon fordítottam, volt ahol megtartottam a szótári jenetést, volt ahol szűkítettem a jelentést. Vegyük pl. a Beratung fogalmát! Mint fejezetcím 45

tanácsadás-ként fordítottam, mert ott, mint terminus technicus a vásárláskor történő kiszolgálást, de az azt kísérő információnyújtást, valamint a pénzügyi szolgáltatásokkal együtt járó tanácsadásra is vonatkozik. Ha úgy érzékeltem a szövegkörnyezetben, hogy kifejezetten az értékesítők tanácsadói kompetenciájáról volt szó a szövegben, akkor tanácsadásnak fordítottam, ha azonban a hiponim fogalomról, tehát a vásárlás során nyújtott általános szolgáltatásról volt szó, akkor kiszolgálásként fordítottam. A kiszolgálás ugyanis véleményem szerint magában foglalja a gyakorlati segítségnyújtást és a tanácsadást is. Szabadon explicitálható fogalomként értelmeztem az alt, reif, Senior kifejezéseket is, nem voltam szándékoltan következetes, hogy csak az egyikre vagy csak a másikra használtam az idős, korosodó, érett jelzőket. Véleményem szerint ezek szinonim kifejezések, és a szövegkörnyezet határozta meg, hogy melyiket tartottam megfelelőbbnek. Nem tartottam pejoratív fogalomnak az öregedő társadalom fogalmát sem, minthogy ez a demográfiai szakirodalom bevett kifejezése. Végezetül olyan fogalompárokat szeretnék bemutatni, ahol a jelentés konkretizálásával éltem: geringer Appetit

étvágycsökkenés

Einschränkung des Sehvermögens

a látóképesség gyengülése

portionierbar

könnyen porciózható adagok

griffige Abrisskanten

könnyen letéphető zárószélek

segmentiertes Warenhaus

klasszikus áruház

Frische-Fachgeschäft

Friss termékek szakkereskedelmi boltja

46

Összefoglalás A Miskolci Egyetem BTK-Modern Filológia Intézetének Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító képzése során elkészített diplomafordításom címe: „Generation 55+” Chancen für Handel und Konsumgüterindustrie  „Az 55 év feletti generáció” - Kihívás vagy esély a kereskedelem és a fogyasztói ipar számára? című tanulmány részletének (24-27. o.) fordítása. Dolgozatom tartalmilag három részre tagolható. Az első bevezető részben (1-3.fejezet) a fordított szövegrésszel kapcsolatos általános információkról adok tájékoztatást, a szöveg szerzőjéről, megjelenési körülményeiről, a szöveg általános és fogalmi stílusjegyeiről. Ennek célja az, hogy a szöveg értelmezése elhelyezhető legyen az adott téma magyar és német diskurzusában. Ugyancsak a bevezető rész szerves részét képezi a szövegre történő fogalmi és lexikai felkészülés, ennek érdekében készíteni kellett a forrásanyagként szolgáló párhuzamos szövegek illetve a teljes tanulmány alapján egy terminológiai listát, valamint a fordított szövegben leginkább gondot okozó fogalmak megfelelőiből és fordítási alternatíváiból egy szójegyzéket, utóbbit forrásmegjelöléssel ellátva. Ez már része a harmadik részben részletesebben kifejtett fordítói kommentárnak is. A második részben (4-5. fejezet) található a forrásnyelvi szövegrészlet, majd annak célnyelvi variánsa. Ezt követi végül a fordítói kommentár (6. fejezet), amelyben a fordítás során felmerült leggyakoribb fordítói probémákat fejtem ki, illetve egyes fordítói döntéseket indokolok meg. A németről magyarra fordítás során egy gazdasági, a marketing szakterületéről származó szövegrészletet kellett fordítani. A szöveg tudományos szakszöveg volt, amelynek nehézsége nem az idegen nyelvű megfogalmazásból adódik, hanem a sokrétű szakszókincs magyar megfelelőinek azonosításában. E szöveg fordításánál sok időt vett igénybe a szöveg előkészítése, mert a fogalmak különböző szakterületek szókincsét képezi, a statisztikától a csomagolástechnikán át a geriátriárig. Megnehezítette a fogalmak helyes magyar megfogalmazását az is, hogy még a magyarban nem létező fogalmakat kellett részben újonnan bevezetni, tehát ez a fordítási munka egyben terminusalkotásként, vagy annek egy kezdő fázisaként is felfogható. Azonban éppen az ilyen típusú szövegek esetén, ahol nagy szerteágazó fogalmi apparátussal dolgozik a fordító, nagy sikerrel lehetett volna alkalmazni fordítástámogató szoftvert, ami a későbbiekben terminológiai adatbázisként is szolgálhat. Ez lehet jelen dolgozat legfőbb konklúziója a szerző és a jövő fordító hallgatói számára.

47

FORDÍTÁS MAGYARRÓL NÉMETRE

Az interdependencia fogságában – az EU-orosz kapcsolatok és külkereskedelem In der Gefangenschaft der Interdependenz – die Beziehungen zwischen Russland und der EU mit besonderer Hinsicht auf ihr Außenhandelswesen című szöveg részletének (29-30. o.) fordítása

Konzulens: Szabó Martina Sajgál Mónika társadalomtudományi és gazdasági szakfordítói szakirányú továbbképzés

48

MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS

Név: Sajgál Mónika

Neptun kód: V7RPM8

Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat): Német társadalomtudományi és gazdasági szakfordító Szak:

Szakirány:

Illetékes intézet: BTK-Modern Filológiai Intézet A szakdolgozat címe: Az interdependencia fogságában – az EU-orosz kapcsolatok és külkereskedelem In der Gefangenschaft der Interdependenz – die Beziehungen zwischen Russland und der EU mit besonderer Hinsicht auf ihr Außenhandelswesen című szöveg részletének (29-30. o.) fordítása

Konzulens neve, beosztása: Szabó Martina, nyelvtanár A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja: 2014.október 11. Miskolc, A témát elfogadtam. …………………………… Hallgató aláírása

p. h. ……………………………………… Konzulens aláírása

……………………………………. Intézetigazgató aláírása

49

MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR KONZULTÁCIÓS LAP

Hallgató neve: Sajgál Mónika

Neptun kód:V7RPM8

Szakdolgozat címe: Az interdependencia fogságában – az EUorosz kapcsolatok és külkereskedelem In

der

Interdependenz

Gefangenschaft –

die

der

Beziehungen

zwischen Russland und der EU mit besonderer

Hinsicht

auf

ihr

Außenhandelswesen (29-30. o.) című szöveg fordítása

Konzulens neve: Szabó Martina Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja

Konzulens aáírása

Dátum:

A szakdolgozat beadható: ………………………….. Konzulens aláírása

EREDETISÉGI

NYILATKOZAT

Alulírott Sajgál Mónika…………………………………………………………………………….; Neptun-kód:…V7RPM8………………… a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának végzős hallgatója ezennel büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy ………Az Interdependencia fogságában- az EU-orosz kapcsolatok és külkereskedelem – In der Gefangenschaft der Interdependenz – die Beziehungen zwischen Russland und der EU mit besonderer Hinsicht auf ihr Außenhandelswesen ………………………………………………………………………………………….……………………… ……………………………………………………………………. című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít: 

szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;



tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;



más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül. Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n és e-mailben a [email protected] címre benyújtott) példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek.

Miskolc,.............év ………………..hó ………..nap

…….……………………………….………..

Hallgató

Tartalom

1. Bevezetés

53

1.1. A szöveg szerzőjének rövid bemutatása

53

1.2. A tanulmány keletkezési körülményei

53

1.3. A szöveg és a fordítás várható célcsoportjának rövid jellemzése

53

1.4. A szöveg nyelvezetének, stílusjegyeinek rövid jellemzése

54

1.5. A szöveg témájának rövid összefoglalása, a főbb fogalmak értelmezése

54

2. Források

56

2.1. Párhuzamos szövegek, mint terminológiai forrásanyagok

56

2.2.Nyomtatott és elektronikus szótárak, egyéb segédletek

58

3. Szójegyzékek

59

3.1. Előzetes terminológiai jegyzék készítése a fordításhoz a szöveg egésze alapján 3.2.Terminológiai jegyzék illetve fogalomtár a diplomamunkában fordított szöveg alapján

59 60

4. Forrásnyelvi szöveg

62

5. Célnyelvi szöveg

64

6. Fordítói kommentár

67

7. Összefoglalás

71

52

1. Bevezetés 1.1. A szöveg szerzőjének rövid bemutatása A tanulmány34 szerzője Deák András György35, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa. 1997-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Közgazdaságtudomány szakán. 2003-ban doktori fokozatot szerzett a Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Doktori Iskolájában. Főbb kutatási területei az EU keleti partnerség, EU és posztszovjet energiapolitikák, orosz és posztszovjet gazdaságok. Szakmai múltja és publikációi is összhangban állnak kutatási területével. Dolgozott a Central Europeen University EU Bővítési Központjában, mint kutatási igazgató, majd a Magyar Külügyi Intézet koordinációs igazgatójaként, ugyanitt a posztszovjet és energia ügyek kutatójaként.

1.2. A tanulmány keletkezési körülményei

A fordított tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia KRTK Világgazdasági Intézetének „Kelet-Európa tanulmányok” tanulmánykötet - sorozatában jelent meg 2014ben, melynek címe: „Eurázsia

a 21. században  a külkereskedelem tükrében”.

Szerkesztők: Ludvig Zsuzsa és Deák András. A kötet az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) „Oroszország, mint politikai-gazdasági erőcentrum a XXI. század eleji eurázsiai térben” (K-106914) című projekt keretében készült.

1.3. A szöveg és a fordítás várható célcsoportjának rövid jellemzése Minthogy nyilvánosan hozzférhető tanulmány, így minden a téma iránt érdeklődőnek szól, de elsősorban szakértő olvasóknak, tudományos szereplőknek, politikusoknak 34

Deák, A. (2014): Az interdependencia fogságában – az EU-orosz kapcsolatok és külkereskedelem. in: Deák, A.  Ludvig, Zs.(szerk.): Eurázsia a 21. században – a külkereskedelem tükrében. Kelet Európa Tanulmányok X. szám 29-50. (http://real.mtak.hu/20615/1/deak_interdependencia_eu_orosz_kapcsolat_kulkereskedelem_KET_X_u_095 114.588598.pdf) 35 A szerző adatainak forrása: http://www.vki.hu/deak.andras

53

illetve külpolitikai szakértőknek. Olyan ügyekre, elemzésekre hivatkozik, amik nem tartoznak a napi sajtó szalagcímei közé. Pl. Jukosz ügy, Medvegyev-koncepció, Obama adminisztráció „reset” politikája stb.

1.4. A szöveg nyelvezetének, stílusjegyeinek rövid jellemzése Tudományos szakszövegről van szó, amelyben a következő szakterületek szakszókincse jelenik meg: politológia, külpolitika, pénzügy, európai uniós intézményrendszer, külkereskedelem és külgazdaságtan. A szerző sítlusára jellemző, hogy az egész tanulmány során nagyon sok idegen szót használ, melyek alkalmazása részben motivált, mint pl. a következő kifejezéseknél: unilaterális, diverzifikáció. Ugyanakkor bizonyos idegen szavak használatát nem motiválja semmilyen szakmai elgondolás, az EU-orosz kapcsolatokat és az EU-orosz viszony kifejezés helyett az EU-orosz reláció vagy csak reláció kifejezést használja, ami egyfajta kvázi tudományos megfogalmazás is lehet, mivel a viszony és kapcsolat szó nem terminus technicus egy tudományágban sem. Ugyanígy nem indokolja semmi az interdependencia szó használatát a függőség, vagy függőségi viszony kifejezés helyett. Az említett stílus azonban a dolgozat első részére jellemző, a tanulmány második részében a külkereskedelmi szakkifejezések biztos és adekvát használatát mutatja be a szerző. Mondatszerkesztésére jellemző a többszörösen összetett mondatok használata, alárendelő beékelt mondatok. 1.5. A szöveg témájának rövid összefoglalása, főbb fogalmak értelmezése

A tanulmány átfogó áttekintést ad az Európai Unió és Oroszország külkapcsolatának és külkereskedelmének elmúlt harminc évéről. Egyfajta keretet ad a tanulmánykötetben a többi, kisebb részterületet átfogó tanulmánynak, amelyek az azonos című projekt eredményeit tükrözik. A bő 20 oldalas tanulmány két nagy egységre bontható. A dolgozat első felében a szerző az elmúlt időszak EU- orosz külkapcsolatának történetét mutatja be. Felvázolja azt a nemzetközi politikai közeget, amelyben létre tudott jönni egyfajta felemás EU-orosz kapcsolat. Bemutatja, hogy ez milyen cselekvési lehetőségeket kínált fel a feleknek, majd ezekből mi realizálódott: A Szovjetúnió 1991-es felbomlása az évtizedekig tartó elszigeteltség után lehetőséget teremtett Európa számára, hogy beruházásokon keresztül az orosz modernizáció motorjává váljon, ugyanakkor

54

Oroszországnak is lehetőséget nyújtott arra, hogy infrastrukturálisan terjeszkedjen és gázvezetékrendszerét egészen az Atlanti Óceánig eljuttassa. A történelmi folyamatokból és geopolitikai adottságokból adódó közeledés azonban 30 év alatt sem valósult meg. A 2000-es évek első harmada ígéretesnek tűnt, Putyin orosz elnök első ciklusa az EU-orosz párbeszéd csúcsát jelentette. Hogy a közös párbeszéd utáni orosz vágy termékeny talajra talált az Unión belül is, abban nagy szerepe volt Tony Blair brit miniszterelnöknek és Gerhard Schröder német kancellárnak is, akik személyes baráti viszonyt alakítottak ki az orosz elnökkel és személyes elköteleződésüket fejezték ki Oroszország közeledésével kapcsolatban a tágan vett európai-gazdasági térhez. A közeledés azonban potenciálisan konfliktusos elemek megjelenését is jelentette, ami 2003-tól már egyfajta negatív fordulatot is eredményezett Az Unió kibővülése a posztszovjet államokkal, Ukrajna és Grúzia esetleges NATO-tagsága,

az Ukrajnával, Moldovával és Grúziával folytatott

esetleges társulási tárgyalások, a schengeni határok kérdése az Európai Unió irányából szűkítették az orosz fél mozgásterét, míg a 2008-as grúz-orosz ötnapos háború, az orosz belpolitikai folyamatok (pl. 2003-as Jukosz ügy), az orosz választási ciklus és hatalmi átrendeződés, melyek egy autoriterebb irányításról tanúskodtak, az Unión belül vezettek egy Oroszországgal szembeni erősebb bizalmatlansághoz. Az EU-orosz relációban bekövetkezett elhidegülést fokozta a külső külpolitikai klíma is, az Egyesült Államok politikájával szemben tanúsított elutasító orosz magatartás, valamint az akkor már társult Lengyelország és a balti államok érezhető orosz ellenes politikája. A tanulmány szerzője részletesen és nagyon világosan levezeti, hogy a fokozatos elhidegülés hogyan vezethetett a kapcsolatok jelenlegi megdermedéséhez illetve, hogy az ukrán válság és háború nem más, mint ezeknek a nemzetközi konfliktusoknak a „kisülési pontja.” Úgy gondolja, hogy ugyan a felelősség túlnyomó részt az orosz vezetést terheli, de „ Az Eu-nak vállalnia kell ezen, a korábbi években felgyülemlett ex lex kérdéseknek a Moszkvával való közös feloldását egy sokkal konfliktusosabb klímában, vagy el kell viselnie az azok meg nem oldásából fakadó gazdasági, energiapolitikai tehertételt, egy két évtizede fejlődő és gyarapodó reláció leépülésének minden gyötrelmét és veszteségét.”36 A tanulmány második fele az EU-orosz relációt a külkereskedelem szemszögéből vizsgálja ugyancsak az elmúlt évtizedekre visszatekintve. A tanulmányból kiderül, hogy 2000-2013-ig Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere ugyan az Európai Unió volt, aki a teljes forgalom felét adta. Oroszország nyersanyagokat, energiahordozókat 36

Deák, A. (2014): Az interdependencia fogságában – az EU-orosz kapcsolatok és külkereskedelem. in: Deák, A.  Ludvig, Zs.(szerk.): Eurázsia a 21. században – a külkereskedelem tükrében. Kelet Európa Tanulmányok X. szám 36.

55

exportál(t) az Unióba, gépipari eszközöket, járműveket, fogyasztási javakat és élelmiszert hoz(ott) be az Unióból. A függés mértéke azonban nem kölcsönös, az EU jelentősebb gazdasági partner Oroszország számára, mint fordítva. Az elmúlt években azonban az EU-orosz relációban változás következett be, aminek okai az Európai Unió csökkenő növekedésében és Oroszország dinamikus növekedésében keresendő. Amíg Oroszország részesedése a globális kereskedlemből 2012-re a háromszorosára nőtt, addig az EU világkereskedelemben betöltött szerepe 19,5%-ról 16%-ra csökkent. Ezt figyelembe véve az a tény, hogy az Unió képes volt megőrizni kiváltságos szerepét az orosz áruforgalomban, tulajdonképpen a két térség közötti viszony relatív erősödését mutatja. Az elmúlt 10 évben azonban az orosz külkereskedelemben növekedett az ázsiai régió (elsősorban Kína és Japán) súlya. Ezt mutatja például, hogy a Kínába irányuló teljes kivitelben 2003 és 2012 között 19,81%-ról 69,61%-ra nőtt az energiahordozók aránya. A tanulmány szerzője az elmúlt időszak EU-orosz relációja és az EU és az Egyesült Államok között tárgyalt transzatlanti szabad kereskedelmi egyezmény alapján arra a következtetésre jut, hogy a két térség tőkeforgalmában bekövetkező visszaesés, a kölcsönös

gazdasági

érdekek

csökkenése

hosszú

távon

veszélyeztetik

a

kapcsolatrendszert, annak biztonsági és politikai dimenzióit is. Hogy az elhidegülő kapcsolatba pozitív fordulat állna be, ennek esélyét a szerző minimálisnak érzi. A két térség kapcsolatrendszere inkább hanyatló, vagy legalább stagnáló állapotot mutat. Ezeknek egyik megjelenési formája pedig nem más, mint az ukrán válság.

2. Források 2.1.

Párhuzamos szövegek, mint terminológiai forrásanyagok

1) Russland-EU-Gipfel: Meckern, mauern, miesmachen von Matthias Schepp und Christoph Schult, Moskau und Brüssel http://www.spiegel.de/politik/ausland/eu-gipfel-schwierige-beziehung-zwischenrussland-und-eu-a-873666.html 2) Quasi-Staatlichkeit: https://inef.uni-due.de/cms/files/report82.pdf 3) „Wie man Frieden sichert” (Spiegel-Gespräch mit Gerhard Schröder) in: Spiegel Nr.14/28.3.2015

56

4) Frank, J.: Die Beziehungen zwischen Russland und der EU. Eine Bestandsanalyse. in: Matyas, W.(2007) (szerk.): Interne Information zur Sicherheitspolitik. Wien: Büro für Sicherheitspolitik des Bundesministeriums für Landesverteidigung

5) Wirtschaftspolitische Gespräche des Ostinstituts Wismar: Von rauchenden Trümmern und Reformen- neue Rahmenbedingungen für die Wirtschaft? Russland und Europäische Union nach der Europawahl und der Wahl in der Ukraine; die Reformen des russischen Wirtschaftsrechts.

6) http://www.welt.de/wirtschaft/article130758339/Russland-Geschaefte-deutscherFirmen-brechen-ein.html

7) http://www.bund.net/nc/presse/pressemitteilungen/detail/artikel/transatlantischesfreihandelsabkommen-birgt-gefahren-fuer-umwelt-und-natur/

8) https://www.bertelsmann-stiftung.de/de/pressestartpunkt/presse/pressemitteilungen/pressemitteilung/pid/von-transatlantischemfreihandelsabkommen-profitieren-alle-bundeslaender-branchen-undeinkommensgru/

9) http://www.bpb.de/internationales/europa/ukraine/195201/analyse-perspektivenfuer-den-aussenhandel-zwischen-ukraine-und-russland

10) http://index.hu/kulfold/2014/07/29/bovitette_az_eu_az_oroszok_elleni_gazdasagi _szankciok_listajat/

11) http://www.europarl.europa.eu/news/hu/topstories/content/20150202TST18313/html/Transzatlanti-kereskedelmi-%C3%A9sberuh%C3%A1z%C3%A1si-partners%C3%A9g-(TTIP)

57

2.2. Nyomtatott és elektronikus szótárak, egyéb segédletek 1) Bakos, F. (2001): Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. Budapest: Akadémiai Kiadó 2) Csányi, E.  Kövér, P.  Magyar, G.  Szekrényesné Rádi, É.  Virágh, Á. Fehérné Vizvári, E.  Kövér,P. (2011): Német pénzügyi-számviteli és üzleti nyelvkönyv. Budapest: Akadémiai Kiadó 3) Wermke, M.  Kunkel, R.  Scholze – Stubenrecht, W. (2006): Duden: Die Grammatik. Mannheim: Dudenverlag 4) Wermke, M.  Kunkel, R.  Scholze – Stubenrecht, W. (2006): Duden: Herkunftswörterbuch. Mannheim: Dudenverlag 5) Wermke, M.  Kunkel, R.  Scholze – Stubenrecht, W. (2006): Duden: Richtiges und gutes Deutsch. Mannheim: Dudenverlag 6) www.duden.de 7) www.dwds.de 8) www.eur-lex.europa.eu 9) Halász, E.  Földes, Cs. Uzonyi, P. (2002): Magyar –Német Nagyszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó. 10) Magyar-német-magyar jogi szakszótár. 2005. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 11) Langenbeck, J.  Gyáfrás, E. (2011): Számviteli szótár. Német-magyar, magyarnémet. Szeged: Grimm Kiadó. 12) www.linguee.com 13) Olaszy, K.: Wirtschaftsdeutsch Wörterbuch für Schule, Studium und Beruf, Budapest: Olka 14) O. Nagy, G.  Ruzsiczky, É. (1983): Magyar szinonimaszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó. 15) Schade, G. (1993): Einführung in die deutsche Sprache der Wissenschaften. Berlin: Erich Schmidt Verlag 16) Sümeginé Dobrai, K.  Borgulya, I.  Somogyvári, M.(2006): Ziel: Wirtschaftsdeutschprüfung. Budapest: Akadémiai Kiadó 17) www.woxikon.de 18) www.wikipedia.org

58

3. Szójegyzék 3.1. Előzetes terminológiai jegyzék készítése a fordításhoz a párhuzamos szövegek alapján A táblázatban szereplő terminusok olyan szóösszetételek vagy fogalmak, amelyeket a német nyelvű párhuzamos szövegekben találtam, és amelyek a passzív szókincsem részét képezik ugyan, de amelyeket magyarról németre fordítás során csak segítséggel tudnék aktívan alkalmazni. a terjedő geopolitikai feszültségek valami

érezhetően

eskalierende geopolitische Spannungen

csökkenti

a die Nachfrage spürbar dämpfen

keresletet gazdasági szankciók bevezetése

die

Verhängung

von

Wirtschaftssanktionen exporttilalmat kiad

das Exportverbot erlassen

a rubel mélyrepülése

die Talfahrt des Rubel

a mgrendelések visszaesése

einen Auftragseinbruch verzeichnen

X

%

forgalmat

bonyolít X Prozent ihrer Umsätze werden in

Oroszországban

Russland erwirtschaftet

a termelés növekedése

der Produktionszuwachs

kétoldalú kereskedelem

das bilaterale Handeln

Transzatlanti

kereskedelmi

és das

beruházási partnerség

Transatlantische

Freihandelsabkommen,

Die

Transatlantische

und

Handels-

Investitionspartnerschaft vámjellegű

és

nem

vámjellegű tarifäre

und

nichttarifäre

kereskedelmi akadályok

Handelshemmnis

Eurázsiai Gazdasági Közösség

die Eurasische Wirtschaftsgemeinschaft

szabadkereskedelmi zóna

die Freihandelszone

az

áruk és

szolgáltatások szabad der Waren- und Dienstleistungsverkehr

áramlása eurázsiai vámunió

die eurasische Zollunion

tranzitdíj

die Transitgebühr

59

fegyverek

die Rüstungsgüter

árfolyam

der Wechselkurs

a fizetőeszköz leértékelődése

die Währungsabwertung

a

belföldi

piac

szükségleteinek die Deckung des Inlandsbedarfs

kielégítése

3.2. Terminológiai jegyzék a diplomamunkában fordított szövegrész alapján A következő jegyzék már a fordítói kommentár terminológiai része, kifejezetten azok a terminusok kerültek be a jegyzékbe, amelyek a diplomamunka során fordított szövegrészben terminológiai problémaként adódtak a számomra. Ebben a táblázatban magyarázatot is adok arra, hogy miért, ill. miért nem döntöttem egy bizonyos terminus használata mellett. A fordítói döntés eredményeképpen kapott fogalmaknál mindig megadom a forrást is.

haszonélvező

der Benefizient

Forrás: a HalászFöldesUzonyi: Magyar német nagyszótár tőkeáramlás

der Kapitalfluss

Szótárban és internetes forrásban nem találtam az olka: Wirtschaftsdeutsch Wörterbuch-ban megtaláltam a Kapitalflussrechnung= tőkeforgalmi kimutatás kifejezést, majd ennek analógiájára visszakerestem a Kapitalfluss kifejezést a duden.de oldalon, ahol szerepel a der Kapitalfluss, szinonim fogalomként a die Kapitalbewegung horgony

der Anker

Forrás: a HalászFöldesUzonyi: Magyar német nagyszótár vásárlóerőparitás

die

A szóösszetétel tükörfordítása alapján kidobta a wikipedia.org

Kaufkraftparität

oldala. A know-how fogalommal már többször találkoztam passzívan, de a névelőjének utána kellett néznem a www. duden.de oldalán

60

das Know-how

Partnerségi és Együttműködési Egyezmény

das

A források www. linguee.de és az eurlex honlapja egyértelműen

Partnerschafts-

megadták a megfelelő kifejezést.

und Kooperationsabko mmen

lejárat

das

Mivel itt egy egyezmény lejáratáról van szó, itt feltételezhető volt a Außerkrafttreten das Inkrafttreten és das Außerkrafttreten antonim szópárból való választás, de visszaellenőriztem a következő forrásban, hogy használják-e az élő nyelvben: http://www.ris.bka.gv.at/Dokumente/Bundesnormen/NOR4011372 5/NOR40113725.pdf kudarc

der Misserfolg

érdemben

im Wesentlichen

(politikai) szereplő

die Gestalt

piacosító

marketise=marketis

Sem nyomtatott, sem elektronikus szótárban nem találtam meg a

ieren

német megfelelőjét, így a www. linguee.com oldalon a magyar

die

angol keresőpárban próbálkoztam. Így meg is kaptam az angol

Marketisierung

marketise majd ennek német marketisieren párját. Szóösszetételként találtam rá a Marketisierungs- kifejezésre. Forrás: http://www.proz.com/kudoz/english_to_german/bus_financial/101 613-marketisation.html visszhangot kelt

etw. findet

Forrás: a HalászFöldesUzonyi: Magyar német nagyszótár

Resonanz

61

4.

Forrásnyelvi szöveg Az interdepedencia fogságában – az EU-orosz kapcsolatok és külkereskedelem

29

AZ INTERDEPENDENCIA FOGSÁGÁBAN – AZ EU-OROSZ KAPCSOLATOK ÉS KÜLKERESKEDELEM Deák András

A Szovjetunió 1991-es felbomlása óta az EU-orosz kapcsolatrendszer az oroszországi gazdasági, társadalmi változások legfôbb haszonélvezôje volt. Az orosz gazdasági nyitás, az abból fakadó külkereskedelmi, tôkeforgalmi dimenziók, a vasfüggöny leomlását követôen kibontakozó humán kapcsolatok mind pozitív impulzusokat adtak a relációnak. Európa vált az orosz gazdaság legfôbb „modernizációs horgonyává”. Oroszország ide exportálja energiahordozóinak legjavát, megôrizve és továbbfejlesztve a globális léptékben is páratlan infrastrukturális összeköttetést Szibéria és az Atlanti-óceán európai partvidéke között. Az Unióval folytatott külkereskedelem a vásárlóerô-paritáson mért orosz GDP 2,8%-ról 15,4%-ra nôtt 1992 és 2010 között.1 Európa a modern technológia, know-how, külföldi beruházások(1) legfôbb forrása Oroszországban. Ugyancsak az ókontinens vált az Oroszországot elhagyó oligarchák, üzletemberek, turisták és diákok(2)egyik kiemelt célpontjává. London, a francia Riviéra, Karlovy Vary vagy éppen Hévíz(3) ékes példái ennek a folyamatnak. Egyfajta visszatérés volt ez Európába, amelyet Oroszország a 20. század elsô felének világháborúi révén elhagyott.2 Ugyanakkor ezt a közeledést az EU-orosz reláció intézményi síkján nem sikerült reprodukálni. Ennek legfôbb oka az integrációs vízió kapcsán meglévô bizonytalanság. Ennek fô kérdése erôsen leegyszerûsítve az, hogy van-e helye a kapcsolatrendszerben valamilyen integrációs dinamikának, avagy a felek megmaradnak egy szorosabb, de hagyományos külpolitikai, külgazdasági relációnál. Ennek a kérdésnek az eldöntése, egy vízió megfogalmazása és intézményesítése(4) a Szovjetunió felbomlása óta eltelt szûk két és fél évtized alatt nem járt sikerrel. Jellemzô, hogy a kapcsolatrendszer legmagasabb szintû do1

1991-ben az EU12-re, 2010-ben EU27-re számolva. Külkereskedelmi adatok: Eurostat. (2011). External and intra-EU trade – A statistical yearbook. Data 1958 – 2010. Brussels. 1/C táblázat. GDP PPP adatok: IMF WEO. 2 Még ha a közeledési folyamat gazdasági értelemben már a hetvenes évek folyamán meg is kezdôdött.

62

30

Deák András

kumentuma az 1994-ben aláírt Partnerségi és Együttmûködési Egyezmény, amelyet 2007-es formális lejárta után sem sikerült felváltania egy, a korhoz adaptált szerzôdéssel. Ez a kudarc csak részben következik az EU különleges alanyiságából, „kvázi-államiságából”(5). Nyilvánvaló volt, hogy az Unió korábbi integrációs mechanizmusai alkalmatlanok egy Oroszország méretû és jelentôségû országnak a hagyományos integrálására, egy ilyen perspektíva nem is került érdemben a napirendre, viszont nem is lehetett abból egyszerûen kiemelni. Oroszország túl közeli és befolyásos európai szereplô volt ahhoz, hogy az Unió egyszerû külpolitikai partnerként tekintsen rá. A kilencvenes évek transzformációs, piacosító és demokratizáló folyamatai, amelyekben az EU eleve normatív külsô horgonyként értelmezte saját szerepét, épp annyira igaz volt Oroszországra, mint a térség többi országára.3 Igaz ez fordítva is: a 2010-es évek autoriterebb moszkvai magatartása a relációban sokkal nagyobb visszhangot kapott, mint például a klasszikusan demokráciadeficites távol-keleti kapcsolatokban. Így viszont Oroszország mindig is egyfajta – kényszerû vagy vállalt – „misszió” maradt az Unió számára, ahol a reálpolitika keveredett a transzformatív logikával. Az orosz önkép sem könnyítette meg a reláció elhelyezését a külkapcsolati palettán. Ellentétben az európai állásponttal, amely inkább tekintette Oroszországot „nem-európainak, de jelentôsége révén Európán belülinek” az orosz öndefíníció pont fordítva határozta meg magát. Történetileg Oroszország mindig is igényt tartott európaisága elismerésére, viszont az Európához képest alternatív vonzási, ideológiai központ szerepére. Demokratizációs, piacosító ciklusaiban, mint például a kilencvenes években vagy akár a 2000-es évek elején(6) ez az önkép értelemszerûen mintha nyitott volna bizonyos lehetôséget az integratív közeledésre. Jelenleg Moszkva sokkal inkább igényt formál egy Európához képest alternatív centrum politikai, gazdasági és ideológiai megfogalmazására. Tekintettel a reláció globális jelentôségére, egy fundamentális integrációs vízió nem-konvencionális megközelítést igényelt volna mindkét részrôl. Minden kísérlet ellenére sem az Unióban és annak tagállamaiban, sem Moszkvában nem volt meg az érdemi készség arra, hogy felvállaljanak ilyen jellegû stratégiai kompromisszumokat és valós integrációs perspektívát nyissanak egymás irányába. 3

Ennél is plasztikusabban fogalmaz Hiski Haukkala, amikor alacsony adaptációs készséggel jellemzi az Unió politikáját, aminek eredményeként az minden körülmények közepette támogatta Jelcin és Putyin politikáit és a helyzet jobbra fordulásában reménykedett. Haukkala, Hiski (2009). Lost in Translation? Why the EU has Failed to Influence Russia’s Development. Europe-Asia Studies, Vol. 61, No. 10. 1757–1775. 1763 o.

63

5. Célnyelvi szöveg In der Gefangenschaft der Interdependenz – die Beziehungen zwischen Russland und der EU mit besonderer Hinsicht auf ihr Außenhandelswesen Seit dem Zerfall der Sowjetunion war der größte Benifizient der russischen wirtschaftlichen und gesellschaftlichen Veränderungen gerade das Beziehungssystem der Europäischen Union zu Russland. Die wirtschaftliche Öffnung Russlands, die daraus resultierenden Dimensionen des Außenhandels und des Kapitalflusses und die sich nach dem Fall des Eisernen Vorhangs entfalteten Humanbeziehungen gaben diesem Verhältnis positive Impulse. Europa wurde zum „Anker der Modernisierung” des russischen Wirtschaftsverkehrs. Russland exportiert eine Riesen Menge seiner Energieträger nach Europa, womit die auch global betrachtet einzigartige infrastrukturelle Verbindung zwischen Sibirien und der europäischen Küste des Atlantischen Ozeans bewahrt und weiterentwickelt wird. Der Anteil der EU am russischen Außenhandel verzeichnete einen deutlichen Wachstum und das an der Kaufkraftparität gemessene russische BIP stieg zwischen 1992 und 2010 von 2, 8 Prozent auf 15,4 Prozent an.37

Europa gilt für Russland auch noch heute als wichtigste Quelle der modernen

Technologie, des Know-hows und der ausländischen Investitionen (1). Der Altkontinent wurde zum strategischen Ziel der russischen Oligarchen, Geschäftsleute, Touristen und Studenten(2). London, die französische Riviera, Karlovy Vary oder eben Hévíz (3) sind hervorragende Beispiele für diesen Prozess. Es war eine Art Rückkehr ins „alte Europa“, das Russland infolge der zwei Weltkriege in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts verlassen sollte.38 Diese Annäherung konnte auf der Institutionsebene der russisch-europäischen Beziehungen aber nicht wieder hergestellt werden. Der Grund dafür könnte die Unsicherheit sein, die infolge der Integrationsvisionen der russischen Politik weiterhin besteht. Daraus ergibt sich sehr vereinfacht die Frage, ob irgendeine Integrationsdynamik in der gegenseitigen Relation zwischen Russland und der EU Platz hat, oder ob die Staaten bei einem engeren, aber traditionellen,

außenpolitischen

und

außenwirtschaftlichen

Verhältnis

bleiben.

Die

Entscheidung dieser Fragestellung, die Ausmarkierung und Institutionalisierung einer konkreten Vorstellung(4) konnten in den knapp zweieinhalb Jahrzehnten seit dem Zerfall der Sowjetunion bislang noch keinen Erfolg erzielen. Es ist kennzeichnend, dass das im Jahre 37

1991 gerechnet auf EU12, 2010 gerechnet auf EU27. Außenhandelsangaben: Eurostat. (2011) External and intra-EU trade-A statistical yearbook. Data 1958-2010. Brussels. Tabelle 1/C, BIP (PPP): IMF WEO. 38 Auch wenn ein Annäherungsprozess im wirtschaftlichen Sinne schon im Laufe der Siebziger Jahre begonnen hatte.

64

1994 unterzeichnete Partnerschafts- und Kooperationsabkommen, das

lange als ein

Dokument von höchster Instanz für die russisch-europäischen Beziehungen angesehen war, auch nach seinem formellen Außerkrafttreten nicht von einem zeitgemäßen Vertrag abgewechselt werden konnte. Dieser Misserfolg ergibt sich nur zum Teil aus dem besonderen Stellenwert, aus der „Quasi-Staatlichkeit“ der EU(5). Die früheren Integrationsmaßnahmen der EU erwiesen sich offensichtlich als ungeeignet, ein flächenmäßig so großes und bedeutsames Land wie Russland im traditionellen Sinne zu integrieren. Diese Perspektive war im Wesentlichen auch nie auf der Tagesordnung, war aber auch nicht wegzudenken. Russland war immer eine zu nahe und einflussreiche Gestalt der europäischen Politik, als dass es als ein simpler außenpolitischer Partner der Europäischen Union hätte betrachtet

werden

können.

Die

Transformations-,

Marketisierungs-und

Demokratisierungsprozesse der Neunziger Jahre, in denen die EU ihre eigene Rolle als eine Art normatives Vorbild betrachtete, betrafen Russland nur dermaßen, als auch die anderen Länder aus demselben geopolitischen Wirtschaftsraum.39 Dies trifft auch umgekehrt zu: das autoritäre Verhalten von Moskau um das Jahr 2010 fand in den europäischen Beziehungen eine größere Resonanz, als

in den traditionell demokratiedefizitären fernöstlichen

Beziehungen. Russland blieb eine Art Mission – mal zwangsweise, mal freiwillig übernommen – für die EU, wo die Realpolitik und die

transformative Logik einander

überschnitten. Das russische Selbstbild erleichterte die Verortung der Beziehungen auf der außenpolitischen Palette auch nicht. Im Gegensatz zum europäischen Standpunkt, von dessen Hintergrund Russland eher „nicht europäisch, aber von seiner Bedeutsamkeit her innereuropäisch“ betrachtet wurde, lieferte die russische Selbstdefinition eine gerade gegensätzliche Selbstbestimmung. Historisch hatte Russland immer Anspruch auf die Anerkennung seines Europäertums, aber gleichzeitig auch auf die Rolle eines alternativen, ideologischen Zentrums. In seinen Demokratisierungs- und Marketisierungsphasen, wie z.B. in den Neunziger Jahren oder am Anfang des Jahres 2000 eröffnete dieses Selbstbild(6) einen gewissen Bewegungsspielraum für die integrative Annäherung. In der Gegenwart erhebt Moskau vielmehr Anspruch darauf, sich politisch, wirtschaftlich und ideologisch als ein alternatives Zentrum zu verorten. Hinsichtlich der globalen Bedeutsamkeit der russisch – 39

Hiski Haukkala formuliert noch plastischer, wenn er der Politik der Europäischen Union eine weniger entwickelte Adaptionsfähigkeit zuschreibt, infolge derer sie die Politik von Jeltsin und Putin unter allen Umständen unterstützte und auf eine positive Entwicklung der Situation hoffte. Haukkala, Hiski (2009).LOst in Translation? Why the EU has Failed to Influence Russia’s Development. Europe-Asia Studies, Vol.61, No.10. 1757- 1775. S. 1763

65

europäischen

Beziehungen

hätte

ein

fundamentierter

Integrationsversuch

eine

unkonventionelle Annäherungsweise erfordert. Trotz jedes Versuchs war weder in der Union, bzw. in ihren Mitgliedstaaten, noch in Moskau nicht die Bereitschaft vorhanden, derartige strategische Kompromisse zu schließen und gegenseitig eine reale Integrationsperspektive zu eröffnen.

66

6. Fordítói kommentár A magyarról németre fordítandó szöveg esetében ügyelni kellett a célnyelvi szöveg tartalmának megértésére, majd második lépésben a német nyelvi megfogalmazás következett.

Ugyanis

voltak

a

szerzőnek

olyan

egyéni

kifejezései,

stílusbeli

megnyilvánulásai, amik nehezítették a szöveg magyar nyelvű értelmezését. Ilyen metaforikus kifejezés volt például a modernizációs horgony, illetve később a külső normatív horgony. A horgony szót a szerző két különböző jelentésben használja. Az első alkalommal azt jelenti, hogy Európa Oroszország kereskedelmi piaca lett. Tehát a horgony itt az Absatzmarkt fogalom metaforikus kifejezése. Egy ilyen fordítási helyzet felveti azt a kérdést, hogy a fordító megtartsa a metaforát, tehát meghagyja az Anker szót, vagy helyettesítse az általa konkretizált Absatzmarkt főnévvel. Mivel nem irodalmi szövegről van szó, amely fordításánál a tartalmi szempontokat felülírhatják a nyelvi kifejezésbeli, tehát formai szempontok, hanem tudományos szakszövegről, ahol lényeges a tartalmi megfelelés elérése, így akár szerintem a jelentés konkretizálása, a metafora helyettesítése egy konkrét jelentésű szakszóval is elképzelhető. Ugyanakkor ez együtt járhat esetleg a helytelen értelmezés veszélyével, vagy hogy a szerző nem az Absatzmarkt kifejezést preferálná. Ilyen esetben feltétlenül egyeztetni kell a szerzővel, természetesen, ha van erre mód. Még problematikusabbnak vélem azonban a horgony szó értelmezését a következő mondatban: „…….demokratizálódó folyamatai, amelyekben az EU eleve normatív külső horgonyként értelmezte saját szerepét, ……” Ebben a mondatban a horgony szó használata egyszerűen motiválatlan és értelmetlen is. Mivel a horgonyt beeresztik a vízbe, ezért a külső horgony összetétel már önmagában értelmezhetetlen, feltételezi egy belső horgony létét, ami persze nincs. És hogy ez a külső horgony normatív, ez teljes képzavart okoz. A kifejezés fordításakor tehát egy komoly szemantikai problémába botlunk, aminek megoldásában a szövegkörnyezet sem segít. Fordítói döntésként biztosan nem jöhet szóba e kép szó szerinti fordítása. A tanulmány témájával kapcsolatos háttérismereteim alapján próbáltam a zavaros képet megfejteni. Az én értelmezésemben a horgony szó itt a német Anhaltspunkt kifejezés szemantikai mezejével van, ha nem is száz százalékosan átfedésben. Mivel két ország viszonya szerintem nem írható le az Anhaltspunkt kifejezéssel, illetve nem találtam rá a normativer

67

Anhaltspunkt kifejezésre, és ezt a kifejezést nem használnám egy országra, így jelentésszűkítéssel élve konkretizáltam a főnevet a Vorbild szóra, ami jelzősíthető is a normativ kifejezéssel. Ez a példa azt a fordítástudományi kérdést veti fel, hogy egy tudományos szöveg fordításakor mennyire kell ügyelnünk a szerző egyéni stílusára, szóhasználatára, illetve mennyire térhetünk el attól? A szövegben nem volt sok szaknyelvi terminus, és azok kiderítése sem okozott nagy nehézséget. Szakterminusokként azonosítottam a terminológiai listában felsoroltakon kívül a következő kifejezéseket: 1) EU-orosz kapcsolatrendszer  die Beziehungen zwischen Russland und der EU 2) orosz gazdasági nyitás  Öffnung Russlands 3) orosz öndefiníció  russische Selbstdefinition Itt olyan összetételekről van szó, amik elvileg többféle fordítási lehetőséget engednének meg, de az adott kifejezést a párhuzamos szövegekből kikeresve mindig azonos módon használva azonosítottam. Az első kifejezésnél fontos pl. a két térség sorrendje. Amíg a magyarban az Unió megnevezésével kezdünk, addig a németben mindig fordítva fordul elő. Az orosz gazdasági nyitás kifejezés szó szerinti fordítási lehetősége lenne a russische Wirtschaftsöffnung, ami teljesen életidegen lenne a németben. Éppen az ilyen terminusok esetében elengedhetetlenek a párhuzamos szövegek. Bármit le lehet fordítani, hogy érthető legyen, de a fordító célja, hogy ezt olyan formában tudja prezentálni, ami nem szokatlan, hanem célnyelvi szöveg olvasójának az „otthonosság” érzetét kelti, tehát németes. A példa azt a fordítástudományi kérdést veti fel, hogy mi határozza meg egy fogalom, vagy szóösszetétel használatánál azt, hogy az mennyire felelt meg az aktuális nyelvhasználatnak, az adott regiszternek? A párhuzamos szövegek vizsgálatánál mennyiségileg mennyi fogalommegfelelés az, ami bizonyítja a helyes variáns választását? Az általam fordított forrásnyelvi szöveg mondatszerkesztésében is egyéni stílusjegyeket mutat fel. Jellemző megfogalmazási mód volt a felsorolások halmozása: 1. A szóösszetételek szintjén a jelzők halmozása: gazdasági,

társadalmi



változások

Veränderungen

68

wirtschaftliche

und

gesellschaftliche

külkereskedelmi, tőkeforgalmi dimenziók  die daraus resultierenden Dimensionen des Außenhandels und des Kapitalflusses külpolitikai, külgazdasági reláció  außenpolitisches und außenwirtschaftliches Verhältnis közeli és befolyásos európai szereplő  eine zu nahe und einflussreiche Gestalt Oroszország méretű és jelentőségű ország  ein flächenmäßig so großes und bedeutsames Land wie Russland demokrácia deficites távol-keleti kapcsolatok  traditionell demokratiedefizitäre fernöstliche Beziehungen. alternatív vonzási, ideológiai központ  alternatives, ideologisches Zentrum demokratizációs,

piacosító

ciklusaiban



Demokratisierungs-

und

Marketisierungsphasen politikai, gazdasági és ideológiai megfogalmazás  sich politisch, wirtschaftlich und ideologisch als ein alternatives Zentrum zu verorten. valós, integrációs perspektíva  eine reale Integrationsperspektive Az említett példasort 5000 karakternyi szövegben találtam, tehát relatív kedvelt nyelvi kifejezési eszköze volt a szerzőnek. Ezen szerkezetek fordítási lehetőségei nem tudatos elhatározás nyomán születtek, hanem a mondatszerkezetek és stílus figyelmbe vétele határozta meg.

A 10 példából csak 5 esetében éreztem indokoltnak a jelzős

szerkezet megtartását, a többi példában vagy birtokos szerkezettel, vagy összetett szóval, vagy akár zu+Infinitiv szerkezettel adtam vissza. 2. A mondatszinten talált többszörös alany-, vagy bővítmény-halmozások ugyancsak stilisztikai szempontból okoztak fejtörést a fordítás során. Ezeket a forrásnyelvi és a célnyelvi szövegben vastagon szedtem. A problémát nem nyelvi megvalósításuk okozta, hanem az a tény, hogy ez a fajta felsorolási mód, többszörös alany majd a hozzájuk kapcsolódó ige, idegen a német tudományos stílustól. A halmozott alakok fordításánál fontos szempont volt, hogy ezekből semmilyen nyelvi elem nem kihagyható, mert tartalmilag szerves részét képezik a mondatoknak. Hogy közelítsek a német felsorolási módhoz, ezért a felsorolásokat a mondatszerkesztésben mindig próbáltam, mint az (1)-től (4)-ig tartó példákból kiderül a mondat végére pozicionálni. A felsorolt fordítói döntéseken túl még a következő nem szisztematizálható, egyedi előfordulású fordítói variánsokat szeretném megindokolni.

69



A szöveg egészében, minthogy visszatekintő elbeszélő leírás is van a szövegben, ezért igeidőként általában a Prateritumot és ahol a magyarban is az volt, úgy a historisches Präsens-et választottam.



A magyarban gyakori participiális szerkezetek helyett igyekeztem hátravetett jelzős nominális szerkezeteket használni.



Az első bekezdés végén az Európa helyett das alte Europa kifejezésre konkretizáltam, ami a párhuzamos szövegekben gyakranm előforduló terminus, hogy az oroszok, újra visszatérnek a kontinensre.



A vízió kifejezés helyett jelentésbővítéssel a Vorstellung tágabb jelentésű szót választottam, mert a magyarban a vízió szó egy olyan implikációt is tartalmaz, hogy valami, aminek a megvalósulása utópisztikus.



Az alanyiság véleményem szerint a politikai státuszt, pozíciót jelenti, ezért fordítottam a Stellenwert kifejezéssel.

70

Összefoglalás A Miskolci Egyetem BTK-Modern Filológia Intézetének Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító képzése során elkészített diplomafordításom címe: Az interdependencia fogságában – az EU-orosz kapcsolatok és külkereskedelem  In der Gefangenschaft der Interdependenz – die Beziehungen zwischen Russland und der EU mit besonderer Hinsicht auf ihr Außenhandelswesen című szöveg részletének (29-30. o.) fordítása. Dolgozatom tartalmilag három részre tagolható. Az első bevezető részben (1-3.fejezet) a fordított szövegrésszel kapcsolatos általános információkról adok tájékoztatást, a szöveg szerzőjéről, megjelenési körülményeiről, a szöveg általános és fogalmi stílusjegyeiről. Ennek célja az, hogy a szöveg értelmezése elhelyezhető legyen az adott téma magyar és német diskurzusában. Ugyancsak a bevezető rész szerves részét képezi a szövegre történő fogalmi és lexikai felkészülés, ennek érdekében készíteni kellett a forrásanyagként szolgáló párhuzamos szövegek illetve a teljes tanulmány alapján egy terminológiai listát, valamint a fordított szövegben leginkább gondot okozó fogalmak megfelelőiből és fordítási alternatíváiból egy szójegyzéket, utóbbit forrásmegjelöléssel ellátva. Ez már része a harmadik részben részletesebben kifejtett fordítói kommentárnak is. A második részben (4-5. fejezet) található a forrásnyelvi szövegrészlet, majd annak célnyelvi variánsa. Ezt követi végül a fordítói kommentár (6. fejezet), amelyben a fordítás során felmerült leggyakoribb fordítói probémákat fejtem ki, illetve egyes fordítói döntéseket indokolok meg. A fordítás során a legfontosabbnak a szöveg jó előkészítését tartom, amelyben centrális jelentőségű a párhuzamos szövegek helyes tehát pl. azonos regiszterben megfogalmazott azonosítása, az internetes adatbázisok ismerete, de ide tartozik forrásnyelvi szöveg alapos ismerete, értelmezése is, melyhez elengedhetetlen a magyar nyelvi és az idegen nyelvi kompetencia is. Fontos egyfajta fordítói elhatározás meghozatala is, abban a tekintetben, hogy mennyire akar a fordító szöveghű maradni. Természettudományos szakszövegek (orvosi, informatikai, műszaki szakszövegek), jogi szakszövegek valamint a gazdasági szakszövegek közül, számviteli szövegtípusok és makroökonómiai elemzések nem adnak teret az explicitációra és a fogalmak magyarázó fordítására, ami a társadalomtudományi tudományos szövegeknél megengedhető.

71

Függelék

72