Sajátos nevelési igény (SNI) Nem egységes fogalom…
Az átlagostól eltérő gyermek 2. diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia, ADHD, tehetség
Sajátos Nevelési Igény (SNI) • Finanszírozási kategória • A) fogyatékosság és autizmus • B) tanulási nehézség (specifikus tanulási zavarok), magatartásibeilleszkedési zavar
Az a gyermek sajátos nevelési igényű, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan akadályozott
Jelenlegi szabályozás ellentmondásai (B) pontnál • NT felelős az SNI gyermeknek szükséges szolgáltatások biztosításáért • DE az iskola igazgató felelős a szolgáltatás megszervezéséért • A NT ellenőrzi, hogy az SNI számára biztosítják-e a szolgáltatásokat
• Pszichológia: átlagostól eltérő fejlődés
Alternatív gyakorlat külföldről
ISKOLÁBA TELEPÍTETT SEGÍTŐ SZAKEMBEREK
ISKOLAPSZICHOLÓGIAI HÁLÓZAT
3-5% SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGOK
Szegregáció Részintegráció
Hivatalos azonosítás (SNI) Csak a követelmények (tanterv)módosításával sikeres a tanuló Folyamatos segítő szakember támogatás
10-30% Teljes vagy részintegráció
Egyéni sajátosságok, hátrányos helyzet Teljes integráció
Tartós tanulási-magatartási zavarok Segítő szakember bevonása kell A követelmények számonkérési módjának változtatásai Átmeneti tanulási nehézségek A pedagógus hagyományos eszközeivel és differenciálással meg tudja oldani
Specifikus tanulási zavarok • Számtalan megnevezés – POS – MCD – Szenzoros integrációs zavar – Részképességzavar – Tanulási zavar – Stb.
• Diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia
1
A szindrómák egymáshoz való viszonya
Tanulási nehézség "olyan elmaradás, rendellenesség vagy megkésett fejlõdés a beszéd, olvasási, írási, számolási folyamatokban vagy más iskolai tantárgyakban, amelyet lehetséges agyi diszfunkció és/vagy emócionális vagy viselkedési zavar által okozott pszichológiai hátrány eredményez. Nem értelmi fogyatékosság, érzékszervi hiányosság vagy kulturális vagy oktatási tényezõk okozzák." (Samuel Kirk, 1962) Kirk, S. A. & Bateman, B. (1962) Diagnosis and remediation of learning disabilities. Exceptional Children, 29, 73-78.
Dr. Gyarmathy Éva (2007) Diszlexia – a specifikus tanítási zavar. Lélekben otthon kiadó, Budapest. 35.
Specifikus tanulási zavar
Diszlexia = specifikus olvasási nehézség
• Diszlexia • Diszgráfia • Diszkalkúlia
Tünetegyüttes. Meghatározás, eredete, tünetei vitatottak... Legtöbbször részképesség-kiesés.
• Prevalencia: kb. 2-8% • Családi halmozódás, örökölhetőség: ha egyik szülő „diszes”, az érintettség esélye 23-65% • Fiúknál 2-3x gyakoribb • Neurológiai eredetű • Szerzett/Fejlődési • Formai/Tartalmi
Dr. Gyarmathy Éva (2007) Diszlexia – a specifikus tanítási zavar. Lélekben otthon kiadó, Budapest. 40.
Diszlexia - tünetek
A diszlexia tünetei • Olvasás megtanulása
• a nyelv elsajátítását megnehezítő nehézségek sorozatának azonosítása • Írni-olvasni tudással kapcsolatos területen • Viselkedési jegyekben megnyilvánuló „tünetek”
• A fonológia (betű-hang egyeztetés) • Helyesírás • Emlékezés (szótalálási nehézségek) • Egyensúly (mozgás) • időtartam becslés (feladat befejezés)
2
1. Biológiai elméletek
2. Thalamusz • Hangingerek feldolgozási hibái
• 1. genetika
– Fejl.: fonológiai tudatosság
• 6. kromoszóma - fonológiai tudatosság
– Lassú, tagolt kimondás
• 15. kromoszóma – gyenge egyszavas olvasás
– Nagy betűméret – Hosszú szavak tagolása – Folyékony olvasás a szövegértés feltétele
3. Insula • Stresszhelyzetben jelenik meg, • A szavak felismerése és kimondása közti kapcsolat zavart – Látva, ,hallva, hangos kiejtéssel kell tanulni
• Időbecslés
5. Kisagy
• Egyensúly • Ismeretlen szavak szervezése • Automatizálódás hiányossága • A diszlexia ezáltal keveredik a diszgráfiával
4. Agyféltekék különbsége • Baloldali halántéklebeny működése csökkent (Galaburda) • Perceptuális - jobb féltekés , betűformák észlelésének zavara (jó megértés, de pontatlan olvasás) – Frostig, Sindelar • Lingvisztikai – bal féltekés (pontos olvasás, rossz megértés) jó betűforma észlelés, de betű-hang és szókép-jelentés egyeztetés hiányos (Sindelar)
6.Magnocelluláris rendszer
nagy sejtek rendszere a kisagyban, a látási központban, a mozgató központban
• Szemmozgás szabályozása, két szem összerendezése
• Olvasás, fixáció • Parvocelluláris (kis) sejtek helyettesítik: színek, kontrasztok, apró részek észlelése
– Mozgásprogram – Túltanulás
3
Kognitív elméletek
Szociális elmélet
kettős deficit elmélet • 1. fonológiai hiba és 2. szómegnevezési hiba • Vizuális figyelemelterelés – alak, háttér – szókígyó (figyelemelterelés, alak-háttér) • Vizuális iránytévesztés – szemfixáció jobbról balra történik, ez baj ( egyoldali szemüveg) • Időszervezés deficit – gyors egymásutáni ingerekkel nem tud mit kezdeni •
Munkamemória- önellenőrzés hiánya
• Aki lassú, nem értelmes • A nyelv tudása intelligenciára utal, - hiány, - nem értelmes • Aki nem ellenőrzi és szervezi önmagát – éretlen
Diszlexia az osztályteremben • Olvasástanulás speciális tankönyvből • 10 éves kor alatt logopédiai fejlesztés • Szakvélemény, számonkérés differenciálása • 10 éves kor felett és középiskolában speciális nyelvi oktatás (Öveges József Gimnázium)
Diszgráfia - tünetek
Diszgráfia = írástanulási nehézség, írászavar • • • •
Neurológiai eredetű Izoláltan ritka Szerzett/Fejlődési Formai/Tartalmi
Diszkalkúlia = számfogalom kialakulatlansága, számolászavar • Neurológiai eredetű • Legnehezebb terület: önmagában általában nem jelenik meg • Gyakorisága: 2% alatt • Nincs számottevő nemi különbség
Ötödik osztályos diszgráfiás fiúgyermek diktálás utáni kézírása
4
Fejlődési diszkalkúlia • Olyan specifikus tanulási zavar, amely az aritmetikai ismeretek elsajátítását akadályozza az egyébként normálisgyermeknél • Számolási zavarok, miközben a többi kognitív funkció ép • Normál intelligencia • Rossz matek
Terminológiai problémák • • • • • • •
Szemantikus emlékezet deficit
Altípusok
• Problémák a numerikus tények elhívásával • Fejben számoláskor hibázások • Lassabb számolás fejben és írásban • Változó válaszidő • Magas hibázási arány • Szám-tény ismeretek elsajátításának zavara • Előhívásban rossz kapcsolatok
• Szemantikus emlékezet diszkalkúlia • Procedurális diszkalkúlia • Téri-vizuális diszkalkúlia • Számismeret diszkalkúlia (Desoete, 2006)
Procedurális deficit • Írásbeli számolás közben problémák az eljárásokkal • Komplex eljárásokban több lépés sorba állításával problémák • Komplex eljárások végrehajtásában sok hiba • Komplex aritmetikai műveletek megtervezésének és végrehajtásának nehézségei
• Fejben számolással problémák • Fejletlen stratégiák használata • Elmaradás az aritmetikai eljárásokban • Az eljárások mögötti fogalmak gyenge megértése
Fejlődési diszkalkúlia (altípusok is) Matematikai tanulási zavar Számolási készség deficit Szám vakság (számdetekció sérülése) Matematikai képességzavar Aritmetikai tanulási zavar Szám tény betegség
• Ábrák, szimbólumok, számok és mennyiségek lassabb számolása • Problémák a konceptuális tudással • Szóban bemutatott feladatokkal problémák • Nyelvi megértésben nehézségek • Problémák a passzív szótárral
Téri-vizuális deficit • • • • • • • •
Számok számegyenesen való elhelyezésének nehézsége Tárgyak nagyság szerinti rendezésének deficitje Számok megfordítása Számjegyek helytelen elhelyezése Szimbólumok felismerésének zavara Tárgyak csoportjának megszámlálásának zavara Zavarok mennyiségek becslésével és összehasonlításával Idői sorrend és tervezés zavara
• • • • • • • • • •
Új és komplex feladatok megoldásának zavarai Téri jelölés és téri belátás problémái Problémák az elvonatkoztatással Téri-képzeleti képességzavara Téri-vizuális memória zavara Geometria megértésének nehézsége Térileg reprezentált információ félreértése Nem-verbális deficit Vizuális fkh Időnként disprakszia
5
Számismeret deficitje • • • •
Számolvasás zavara Számírás zavara Szám produkció zavara Különböző modalitások közti átkódolás nehézsége • Számdiktálás nehézsége • Az arab jelölésrendszer, matematikai elvek és viszonyok megértésének nehézsége
• Absztrakt számmegértés problémái • Számok szemantikájának kódolásának a zavara • Méret összehasonlítás nehézsége • Számrendezés nehézsége • Számlálás nehézsége
Diszkalkúlia - tünetek • a saját testen, síkban, térben és időben történő tájékozódás zavara • a számfogalom gyengesége • számolásnál számok kihagyása, felcserélése • a globális mennyiség-felismerés hiánya • az alapműveletek értelmezésének, megoldásának problémái • a gyenge számemlékezet • a matematikai szabályok felismerésének, megfogalmazásának, megtartásának gondjai
A specifikus tanulási zavarok vizsgálata Vizsgálandó területek: • Alapvető kognitív működés • Iskolai készségek • Tanulási stílus Módszerek: • Megfigyelés • Célzott megfigyelés • Mérés • Kérdőív, interjú • Beszélgetés
A specifikus tanulási zavarok kezelése • •
Részképességek megerősítése Szenzo-motórium fejlesztése
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Doman-Delacato-féle Alapozó Terápia Ayres-terápia Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG) Porkolábné-féle fejlesztő program Sindelar-program Gósy-féle beszédmegértést fejlesztő program Torda-féle figyelemfejlesztés Meixner-módszer
Ha a specifikus tanulási zavarok kezelése a cél, akkor nem elég a diagnózis, hanem azokat a tényezőket is azonosítani kell, amelyek a kialakulásukban szerepet játszanak!
ADHD (Attention Deficit and Hyperactivity Disorder) A tünetegyüttest Hoffman írta le az 1840-es években, hatékony kezeléséről elsőként Bradley számolt be az Egyesült Államokban 1936-ban. Diagnosztika alapja: DSM-IV, BNO 10 3 típus: 1. Főleg figyelmetlen (AD) 2. Főleg hiperaktív-impulzív (HD) 3. Kombinált (AD/HD) Együttjárnak, nagy a tüneti átfedés. Epidemológia: 3-5% az iskoláskorú gyermekeknél; fiú:lány (3-6:1) Örökölhetősége nagy Komorbid kórképek: tanulási zavar, átlag övezeten belüli alacsony értelmi képesség, oppozíciós magatartászavar, viselkedészavar, autisztikus spektrumzavar, depresszió, szorongás, bipoláris zavar, tik-zavar, Tourette-szindróma, drogabúzus
ADHD (Attention Deficit and Hyperactivity Disorder)
Kialakulásában szerepet játszó tényezők Több genetikai rizikófaktor egymással, illetve a környezet tényezőivel kölcsönhatásban okozza… Környezeti hatások •Koraszülöttség •Anyai dohányzás •Magzati alkohol szindróma
Milye na„ jó” kö 1. K rnye orláto zet? zó 2. T ürelm es 3. A lkotó
6
ADHD (Attention Deficit and Hyperactivity Disorder)
Kialakulásában szerepet játszó tényezők Genetikai tényezők (poligénes, komplex öröklődésű) •
Dopaminerg (DAT, DRD4) neurotranszmisszió • Szerotonerg neurotranszmisszió • Egyéb kandidáns gének (noradrenerg neurotranszmisszió) … a kutatások középpontjában.
ADHD (Attention Deficit and Hyperactivity Disorder) Diagnosztikai protokoll: interjúk, kérdőívek, becslőskálák, neuropszichológiai vizsgálatok,stb.
Multimodális (többszempontú) kezelés •Gyermek, szülők, tanárok megfelelő pszichoedukációja •Gyógyszeres kezelés •Pszichoterápia, pl. CBT •Gyógypedagógia fejlesztés Felnőttkorban 90% szubklinikai ADHD (maradványtünetek) DE! Komoly pszichopatológiai tényező…
Nemoda Zs, Tárnok Zs, Gádoros J, Sasvári-Székely Mária. A figyelemhiányos hiperaktivitási zavar genetikai vizsgálatának fő irányvonalai.
Figyelmetlenség - tünetek
• • • • • •
• • • • •
Mások jelenléte könnyen eltéríti Nem hallja, mit mondanak neki Nem tudja fenntartani a szemkontaktust, amikor szólnak hozzá. Nem tudja követni a szóbeli utasításokat. Nem emlékszik az utasítások sorrendjére. Nem tud megmaradni az olvasásnál azon a helyen, ahol tartanak az olvasásban. Kihagyja, összekeveri a betűket az írásban A feladatvégzéssel kapcsolatos időt rosszul használja fel. Félreérti az utasítást és nem fejezi be az órán a feladatokat Nem tud egyedül dolgozni olyan feladatokon, amelyeket a kortársai egyedül is teljesítenek. Nem készíti el házi feladatait.
Hiperaktivitás - tünetek •
• • • • • •
Nem ismeri fel a viselkedés rejtett szabályait ( a tanár belép az osztályba, csend,- felállás- jelentés várás – leülésfigyelés az utasításokra – feladattal való foglalkozás) Belekezd több újabb tevékenységbe, mielőtt befejezné az egyiket. Elhagyja a helyét engedély nélkül. Csoporthelyzetben nem csinálja meg a feladatait. Séta helyett ugrándozik, futkározik. Nem várja meg a szóbeli segítséget a tanártól- előbb kezd el dolgozni. Gyakran túlságosan izgatott.
Impulzivitás - tünetek • • • • • • • • • •
Elkezdi a feladatot, mielőtt utasításokat kapna Közös tevékenységeknél, szabályjátékoknál nem vár arra, mikor következik. Kérdezés nélkül válaszol. Félbeszakítja a tanárt vagy a diákokat, amikor beszélnek. Amikor csendben dolgoznak a többiek, ő beszélget. Izeg-mozog a helyén ülve Nem olvassa el önállóan az írásbeli utasításokat. Könnyen dühbe gurul, agresszívvé válik verbálisan vagy fizikailag. Nem engedelmeskedik az utasításoknak. A következményekre nem gondol.
Gyógyszeres kezelés • Eredményesség rangsor – 1. gyógyszer (Ritalin) + pszichoterápia, spec. fejlesztés 68 % – 2. csak gyógyszer 56 % – 3. csak terápia, spec. fejlesztés – 4. csak tolerancia
34 %
25 %
7
Tanácsok szülőknek • • • • • • • • • • •
Uralkodjon az érzelmein: figyeljen oda a saját és gyermekei megnyilvánulásaira Röviden és lényegre törően beszéljen, minél kevesebb szóval Beszéd közben nézzen a gyerek szemébe, legyen határozott Kerülje el a „ne” szó használatát – már úgyis hozzászokott… mondja, hogy stop, állj, stb. Adjon neki a helytelen cselekvésére magyarázatokat Adjon másik lehetőséget, ha valami nem sikerült Bátorítsa gyermekét Dolgozzanak együtt Minden lehet vita tárgya: kérdésekkel vezesse rá a gyermeket a helyes magatartásra Játsszon a gyermekével, töltsék el együtt a szabadidejüket ADHD-s gyermeknél a cél: az energia, lendület a szülőnek dolgozzon és ne a szülő ellen!
Tanácsok pedagógusoknak • • • • • • • • • • • •
Ültesse a tanulót előre, közel a tanári asztalhoz Ösztönözze a kortárs korrepetálást, az együttműködő kapcsolatokat Kerülje a figyelemelterelő dolgokat, létesítsen ingerszegény tanuló környezetet A követelmények legyenek világosak, egyszerűek, határozottak Nyugodtan ismételje el az utasításokat, ahányszor szükség van rá Egyszerre csak egy feladatot adjon, arra is több időt szánva Folyamatosan ellenőrizze a munkát Figyelje meg minden tanuló erősségeit és gyengéit Ne csak büntessen, dicsérjen is A következményeket azonnal érvényesítse – akár jók, akár rosszak Legyen következetes Találja meg a módját a gyermek ösztönzésének
•
Tanácsok fiataloknak • • • • • • • • • • •
Kérj bátran segítséget A sikerre koncentrálj Tudd, hogy mit akarsz elérni Tudd, h mik az erősségeid Használj színeket, grafikonokat, ábrákat Próbáld ki, h a zene/mozgás hogyan hat a teljesítményedre Tudd, hogy az átlagnál hamarabb elfáradsz, ezért vigyázz arra, mit vállalsz magadra. (Fáradtan erőltetve a tanulást a tünetek erősödnek) Kerüld a rendetlenséget, pontatlanságot Magnóra mondva sok mindent megtanulhatsz Határidőnapló, jegyzetfüzet Tanuld meg saját jeleidet arra vonatkozóan, h mikor fáradtál el
Magatartási zavar • Agresszív viselkedés • Védekező viselkedés • Szervezetlenség • Visszahúzódó viselkedés
A tehetség
„Ő az a gyerek, akiről álmodik a tanár, hogy egyszer életében ilyen tanítványa lesz. De most, hogy itt van, nem tudjuk, mit kezdjünk vele.”
Dinamikus fogalom, koronként és kulturánként változik. Kognitív, emocionális és szociális összetevők. A tehetség 5 alapvonása: 1.Divergens gondolkodás (másképp látja a világot, csodabogár) 2.Intenzív ingerelhetőség (erősen reagál, mindenre kíváncsi) 3.Érzékenység (az átlagosnál mélyebben érintik a dolgok) 4.Éles felfogóképesség (sok mindent átlát, átugrik lépéseket) 5.Belső vezérlő elv (saját útját járja)
↓
Terrassier (1985) „disszinkronitás-elmélete” A legtöbb tehetség sokféleképpen egyenlőtlen, de vannak általánosítható jelenségek: •Belső disszinkronitás: intellektuális, pszichomotoros, nyelvi és érzelmi fejlődés kiegyensúlyozatlansága •Külső, szociális disszinkronitás: a tehetséges gyermek és kortársai közötti mentális fejlődésbeli különbségeket és a gyermek képességeit alul-, illetve felülmúló elvárásokat foglalja magába
Potenciális alap a kiemelkedő alkotásokra, ugyanakkor az interperszonális és intraperszonális konfliktusok kialakulására is!
8
Renzulli: a tehetség összetevői
Tehetséges vagy „okos”? INTELLIGENCIA
KITARTÁS
KREATIVITÁS
• • • • • • •
Az okos gyermek Tudja a válaszokat Érdeklődő Odafigyel Jó ötletei vannak Keményen dolgozik Megválaszol kérdéseket
• • • • • • •
A tehetséges gyermek Kérdéseket tesz fel Nagyon kíváncsi Tevékenyen bevonódik Szokatlan ötletei vannak Játszik, mégis jól teljesít Részleteket vitat meg
Szitó Imre ©2006
Tehetséges vagy „okos”? • Az okos gyermek • Az egyik legjobb a csoportban • Érdeklődve hallgat • Könnyen tanul • 6-8 ismétlés elég • Megérti a gondolatokat • Élvezi a kortársak társaságát
• A tehetséges gyermek • Meghaladja a csoport szintjét • Erős érzelmeket, véleményt alkot. • Már tudja • 1-2 ismétlés elég • Elvont gondolatokat alkot • Felnőttek társaságát kedveli
Tehetséges vagy „okos”? • Az okos gyermek • Könnyen megérti a lényeget • Befejezi a feladatokat • Pontosan másol • Élvezi az iskolát • Információt befogad • Kivitelező • Jó emlékezőképesség
Tehetséges gy. jellemzők gyorsan elsajátít új információkat
Tehetséges vagy „okos”? • Az okos gyermek • • Egyszerű bemutatást • kedvel • • Élénk • • Elégedett a teljesítményével
A tehetséges gyermek A komplexitás élteti Pontos megfigyelő Kritikus önmagával
kérdező attitűd- belső motiváció (BELSŐ SZABÁLYOZÁS)
• • • • • •
A tehetséges gyermek Következtetéseket von le Projekteket kezdeményez Új mintákat alkot A tanulást élvezi Információt újszerűen értelmez • Feltaláló • Jó ráérzései vannak
Problémák türelmetlen – monotóniát nem tűr- nem gyakorol –elvont fogalmak zavarba ejtő kérdések, - nem követ utasítást, érdeklődést vár el másoktól
önállóan általánosít –elvonatkoztat – részletek- n. utasítások- n. tanítási módszerek elemez- szintetizál (AKTÍV) információkat rendszerez
bonyolult rendszerek - főnök
gazdag szókincs- tájékozottság – unatkozik - okoskodónak tekintik bonyolult problémák (ÜTEM) kreatív,ötletes (BIZONYTALANSÁG)
összezavar- nem kooperál a társaival
kitartó – de csak abban, ami érdekli
öntörvényűség, - elhanyagolja a kötelességét
szeretné, ha mások elfogadnák őt
túlérzékeny – hasonló különbözik
magas igény (AKTÍV)
a
értékek – idegen,
tevékenységre n. semmittevés- hiperaktívnak tűnik
egyéni munkát kedveli, önmagára ellenáll a szülők és társak javaslatainak, nem támaszkodik konvencionális
Szitó Imre ©2006
9
Tehetséggondozás Többszintű, összetett tevékenység Célja: • az adott társadalom igényének megfelelő tehetség megmutatkozásának és fejlődésének megfelelő környezet kialakítása • a tehetséges egyének tevékenységének, alkotásainak széles körű felhasználása Különböző formái: 1. Léptetés, ugratás, gyorsítás 2. Kiválogatás, elkülönítés, elitképzés 3. Gazdagítás, dúsítás
Renzulli gazdagító triád modellje A fejlesztés célja három, a kiemelkedő teljesítményhez vezető terület – az irány, az eszköz és a produktum – feltárása.
1. típus: általános explorációs tevékenység 2. típus: csoportos tréningek 3. típus: valódi feladatok megoldása Önmagukban is hasznosak Folyamatos átjárhatóság a szintek között
10
