s á t z s a l á v n a v g i d n Mi Sajátos helyzetben Tréneri kézikönyv
SZERZŐ: NAGYNÉ ZÖLDE MÓNIKA, PETRÓCZI FERENC LEKTOR: DÁVID ANDREA NYELVI LEKTOR: GÖDÉNY ISTVÁNNÉ SZERKESZTŐ: NÉMETH VIKTÓRIA
KIVITELEZŐK: PERFEKT GAZDASÁGI TANÁCSADÓ, OKTATÓ ÉS KIADÓ ZRT. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT
A TANANYAG A TÁMOP 2.2.2 – „A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE” PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA.
PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG.
FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL www.afsz.hu www.epalya.hu www.npk.hu
2009
TRÉNERI KÉZIKÖNYV
Sajátos helyzetben Munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási esélyeinek növelése
A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése
(7. modul)
1
A program felépítése (modultérképe)
10
Milyen szervezetektől kapsz segítséget? – a karrier tanácsadás/pályaorientáció területén működő szolgáltatások bemutatása az LLG-hoz kapcsolódóan
9.
Mit jelent és hogy működik az LLG (Lifelong Guidance)?
8.
Mit értünk munka alatt és milyen vetületei vannak, atipikus munkavégzési formák
7.
Sajátos helyzetben Munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási esélyeinek növelése
6.
Az információkezelés korszerű eszközeinek használata a pályaorientációban
5.
Az informális álláskeresés módszerei, a munkából – munkába váltás módja
4.
Az Europass jelentősége és használata, külföldi munkavállalás és képzés az EU-ban (EURES + PLOTEUS)
3.
Az Európai Unió kulcskompetenciái
2.
Az önismeret és szerepe a pályaépítésben
1.
A pályaismeret jelentősége
2
Jelmagyarázat Szakmai modul:
Aktuális modul:
A modul során megszerezhető kompetenciák • A hallgató a modul befejezése után felismerés szintjén ismeri a „sajátos helyzetben” lévő társadalmi csoportokat, ismerje meg a legfontosabb meghatározásokat. • Megnevezés szintjén ismeri a hátrányos helyzetet kiváltó tényezőket. • Önálló alkalmazás szintjén ismeri a támogató szolgáltatásokat, rendszereket. • Önállóan képes meghatározni a hátrányos helyzetű csoportok számára hozzáférhető támogatásokat. • Képes a szakmai irodalom feldolgozására és a jó gyakorlatok bemutatására, elterjesztésére, alkalmazására. A modul megvalósításának módszerei Tanulás egyéni haladás szerint Csoportos gyakorlati foglalkozás Egyéni otthoni felkészülés (házi és beküldendő feladatok) Egyéni konzultáció
30 % 50 % 10 % 10 %
3
Értékelés Az értékelés rendszere Számonkérések formája: Modulzáró vizsga, modul közbeni értékelés. Számonkérések rendszeressége: Modulok folyamán e-mail-ben, postán vagy személyesen határidőre beadandó feladatok. Önértékelések a leckék és a modulok végén. Számonkérések tartalma: A modul tananyagának feldolgozása, tudásmérő tesztek és gyakorlati feladatvégzés formájában. A felnőttek tudásszintjének ellenőrzésére szolgáló módszer(ek): Modulzáró dolgozat, gyakorlati feladatvégzés, a tananyagban való előrehaladást ellenőrző dolgozat. Megszerezhető minősítések: Megfelelt, kiválóan megfelelt. Megszerezhető minősítésekhez tartozó követelményszintek: 60%, 90% Sikertelen teljesítés következménye: Modulzáró vizsga ismétlése.
4
A tréneri kézikönyv célja, hogy segítséget nyújtson az egyes leckék tartalmának feldolgozásában, közvetítésében, valamint a modul során megszerzett tudás számonkérésében és értékelésben. Mielőtt a hallgatók és az instruktorok számára is visszacsatolást jelentő, a tananyag elsajátításának mérésére szolgáló feladatbank ismertetésére térnénk, teszünk néhány javaslatot az egyes leckék tartalmának súlypontozására, kiegészítésére, a törzsanyaghoz kapcsolódó háttér-információk felhasználására. 1. Javaslat az instruktorok részére az 1. leckéhez 1.1. Fogalomértelmezés
A képzési programban résztvevők összetételétől függően - a tananyag kiegészítéseként-, az alábbi fogalmak értelmezését javasoljuk: Operacionalizálás fogalma Az operacionalizálás azoknak a konkrét kutatási eljárásoknak (műveleteknek) a kialakítását jelenti, melyek eredményeképpen ezekkel a fogalmakkal a valóságban megjelenő empirikus megfigyelésekhez jutunk, vagyis az operacionalizálás során a változók méréséhez vezető konkrét empirikus eljárásokat határozzuk meg. Fejlesztő felkészítés (terápiás foglalkoztatás) Az egyénre koncentráló, a fogyatékos, illetve megváltozott munkaképességű személyek számára szervezett tematikus foglalkoztatás, illetve foglalkoztatás jellegű tevékenységek összessége, amely figyelembe veszi az egyén mentális, szociális és egészségi állapotát, s melynek közvetlen célja a megmaradt képességek szinten tartása, fejlesztése, távolabbi célja pedig egy eredményes (védett vagy integrált formában történő) foglalkoztatásban való elhelyezés előkészítése, a társadalmi integráció segítése. Védett foglalkoztatás Azon súlyos fogyatékos vagy megváltozott munkaképességű személyek számára szervezett foglalkoztatás, akik véglegesen csak minimális gazdasági teljesítményre képesek. Számukra a védett foglalkoztatási formák határozott időre, csak a fejlesztés időszakára biztosíthatnak munkalehetőséget, és ezt követően integrált, tranzit, de legalább támogatott formában foglalkoztathatóvá válnak. Félig-védett foglalkoztatás Azon fogyatékos, illetve megváltozott munkaképességű személyek számára biztosít munkalehetőséget, akik átmenetileg vagy véglegesen korlátozott gazdasági teljesítményre képesek, illetve akiknek egészségi állapotuk miatt a munkavégzésben tartós nehézségekkel kell megküzdeniük (pl. munkacsapat, szociális foglalkoztatás, prioritásos foglalkoztatás, pénzzel támogatott vállalatok - nálunk célszervezetek - stb.).
Integrált foglalkoztatás Adott munkaterületen - a teljes értékű munkavégzésre alkalmas - fogyatékos, megváltozott munkaképességű személyek adottságaihoz igazított munkafeltételek mellett, esetleg részidős 5
munkarendben rendelkezésre álló munkalehetőségek. Ez a foglalkozási rehabilitáció legmagasabb szintű megvalósulása (ide sorolhatók a versenyszférában működő munkáltatóknál történő alkalmazások, de az önfoglalkoztatás és kisvállalkozások is). Tranzitfoglalkoztatás Meghatározott időtartamú, az integrált foglalkoztatásra való gyakorlati felkészítést segítő foglalkoztatás. (Ez a gyakorlati felkészítés lehet konkrét munkafolyamat begyakoroltatása; a versenyfeltételeket szimuláló, alkalmazkodást erősítő foglalkoztatás vagy a képzést kiegészítő, azzal időben párhuzamosan történő gyakorlati felkészítő foglalkoztatás). 1.2. Pszichoszociális szempontok szerinti értelmezés
A csoport összetételétől függően érdemes hangsúlyt fektetni a sajátos élethelyzetű csoportok pszichoszociális szempontok szerinti értelmezésére, illetve ezen szempontok figyelembe vételére. Ehhez javasoljuk az alábbi tartalom feldolgozását. A munkavállalást akadályozó pszichoszociális tényezők Mint minden segítő helyzetben, így a megváltozott munkaképességű emberek segítése esetén is lényeges, hogy a segítő világos konceptuális modellel rendelkezzen az általa befolyásolandó problémáról. A munkanélküliség értelmezéséhez a pszichoszociális átmenet (Schlossberg, 1984) modellje nyújthat megfelelő keretet. E megközelítés lényege, hogy a társadalmi és gazdasági tényezők által kiváltott változások (ezek közé sorolható a nem szándékos munkanélküliség is) megváltoztatják az életkörülményeket és a betöltött társadalmi, magánéleti szerepeket. E változásokhoz történő alkalmazkodás csak akkor lehet sikeres, ha a külső tényezők mellett változnak a belsők is: mindenek előtt az egyén önmagával és a világgal kapcsolatos hiedelmei. Ahhoz tehát, hogy megértsük, illetve segíteni tudjuk az egyén alkalmazkodását a megváltozott környezeti feltételekhez, a változás és alkalmazkodás belső, érzelmi, lelki történéseit kell figyelmünk középpontjába állítani. Mely tényezők játszanak szerepet abban, hogy miként éli meg valaki a változást, illetve miként írható le a változás folyamata? A változás jellemzői: az állásvesztés oka, jellege, és súlyossága. A munkanélkülivé válás módja – legalábbis a munkanélküliség első időszakában – jelentősen befolyásolja, hogy ki miként éli át ezt az élethelyzetet. Kutatási eredmények támasztják alá, hogy a váratlanul elbocsátottak hosszabb ideig vannak állástalanul. Természetesen a munkanélküliség csapásainak megértéséhez azt is figyelembe kell vennünk, hogy milyen mértékben kell megváltoztatnia valakinek a korábbi életét, azért, mert elvesztette állását. Az állásvesztés „csak” a munkával közvetlenül kapcsolatos élet-területekre terjed ki, vagy kifejti hatását a családi kapcsolatokra, az egyén önmagával kapcsolatos érzéseire, netán egészségi állapotára is? A legfontosabb tényező azonban annak feltárása, hogy maga a munkáját elvesztett egyén milyen módon értelmezi az életében bekövetkezett fordulatot. Egy kívülálló számára tragikus helyzetet is ítélhet valaki kedvező változásnak és előfordulhat ennek ellenkezője is.
6
A változás jellemzőinek kulcskérdései: Hogyan lett munkanélküli? Ő miként magyarázza a munkanélkülivé válását? Milyen következményekkel (kedvezőtlen és kedvező) jár a munkanélküliség? Életének mely területeire van hatással az állástalanság? A fenti kérdések a munkaképesség hangsúlyosabban jelentkeznek.
megváltozásból
eredő
állásvesztésnél
még
Az átmenetek értelmezésének második átfogó szempontját az egyén erőforrásainak és korlátainak feltárása jelenti. Személyes, demográfiai jellemzők: • munkaerő-piaci tájékozottság szintje, • képzettség (iskolai, szakmai), képességek és munkatapasztalat, • társadalmi, gazdasági helyzet: • • • •
pénzügyi, anyagi források, hátrányos megkülönböztetésre, diszkriminációra okot adó adottságok, családi helyzet, mobilitás (elköltözés) vagy bejárás lehetősége.
Személyes, lélektani jellemzők: • motiváció és hozzáállás: • felelősségérzet, • kontroll-hely, • érdeklődés, • értékrend, • • • • •
érzelmi állapot, érzelmek kezelése, alkohol- vagy drogfüggőség, kommunikációs és interperszonális képességek, döntéshozatali készség, megküzdési és alkalmazkodási stílus (aktív, probléma orientált, passzív, elkerülő, stb.).
Környezeti adottságok: • társas kapcsolatok (család, barátok) minősége, • elérhető intézményes (professzionális) támogatás, • munkaerő-piaci lehetőségek. A legfontosabb kérdés ebben az esetben, hogy képes-e az egyén mozgósítani azokat a személyes és környezeti erőforrásait, amelyek ellensúlyozhatják a munkanélküliség megoldását, túlélését nehezítő vagy gátló – személyes és környezeti – korlátokat, hiányokat. A munkanélküli ügyfeleknek történő segítségnyújtás legfontosabb feladata, hogy segítséget nyújtson az erőforrások és korlátok beazonosításában és kiegyensúlyozásában. E szempont kiemelkedő kérdései: Mely tényezők könnyíthetik vagy gátolhatják a munkanélküliség túlélését és az újbóli elhelyezkedést? Milyen módon tudta korábban megoldani a hasonlóan nehéz élethelyzeteket az ügyfél? Milyen segítségre számíthat a környezetében lévő személyektől (család, barátok)? Milyen elhelyezkedési esélyek vannak azon a területen, ahol állást keres? 7
A foglalkozási rehabilitáció folyamatában keressük a válaszokat a fenti kérdésekre. Végül, de messze nem utolsó sorban a munkanélküli ügyfél megértéséhez minden segítőnek megfelelő antennával kell rendelkeznie a változási folyamat érzelmi hullámzásának felfogására. A munka elvesztése és a tartós munkanélküliség ideje során a kétségbeesés, a düh, az elhagyatottság és reménytelenség, a belenyugvás és az optimizmus érzését egyaránt átélheti valaki. A segítőnek képesnek kell lennie empatikus módon felismerni ezeket az érzéseket, és megértenie jelentésüket a változáshoz történő alkalmazkodás, valamint az erőforrások és korlátok viszonyának tükrében. A változási folyamat kapcsán megválaszolandó kérdések: Melyik szakaszban van az egyén? Még az állásvesztés sokkjának feldolgozása köti le figyelmét vagy már az álláskeresésre összpontosít? Milyen hatások, élmények felelősek a pozitív illetve a negatív érzelmi, hangulati váltásokért? A pszichoszociális átmenet modellje alapján egy segítő hatékonyabbá válhat a munkanélküliség élményeinek mélyebb és átfogóbb megértésében. Mindezen túl a munkanélküliek segítésére vállalkozóknak a megváltozott élethelyzet megkövetelte belső változások támogatásának, facilitálásának mesterévé kell válnia. 2. Javaslat az instruktorok részére a 2. leckéhez 2.1. Interjúkészítés technikáinak ismertetése
A lecke végén a gyakorlati feladat található, amely sikeres megoldásához szükséges az interjúkészítés technikáinak rövid ismertetése. A csoport összetételétől függően javasoljuk az alábbiak feldolgozását, beépítését a tananyagba. A strukturált interjú A strukturált interjú talán leginkább egy kérdőíves adatfelvételhez hasonlítható, készüljön az személyesen vagy telefonon keresztül. A kérdések sorrendje kötött, azokat szó szerint teszik fel, a kutató az interjúvázlatban lévő kérdések jelentős részére kötelezően választ vár. Strukturált interjút használhatnak tipikusan a közvélemény-kutatás és a piackutatás alkalmával is. Sok esetben alkalmaznak a kutatók olyan, a kérdőívre emlékeztető sablont, amely a kérdéseket tartalmazza és amelyben a válaszok legfontosabb részei az interjúkészítés pillanatában rögzítődnek. Emellett sokszor magnetofonnal, videokamerával is rögzítik az egész beszélgetést. A strukturált interjú annyiban mégiscsak különbözik a kérdőíves adatfelvételtől, hogy a válaszok rögzítése – lehetőség szerint – az interjúalany szavaival történik, szemben a kérdőívben előre megadott válaszlehetőségek jelölésével. Ez mindig további „puha” információval is szolgál, mely a vizsgálat további részében felhasználható. A strukturált interjú előnye, hogy nagyon sok információhoz jut a kérdező a vizsgálat során, és ezekre a beszélgetés közben vissza is térhet. Ugyanakkor a válaszok nehezebben operacionalizálhatók. Főként akkor használják, ha már a kutatási elképzelések részletezettek, pontos terve van a kutatónak arra vonatkozólag, mit akar megtudni. Ha még csak a
8
tapogatózás időszakában járunk, ha még csak a téma körüljárása zajlik, akkor spontán, vagy – a későbbiekben bemutatásra kerülő – kevert típusú, esetleg mélyinterjút érdemes készíteni. Strukturált interjú esetében nem vagy csak minimális mértékben van mód eltérni az interjúvázlattól, az abban szereplő kérdéseket (lehetőleg szó szerint) kell feltenni. Éppen emiatt tudjuk a különböző interjúalanyok válaszait összehasonlítani. Ha nem érti a kérdezett a kérdést, akkor legfeljebb megismételni (vagy elhagyni) lehet azt, esetleg egyes apróbb változtatásokat tenni a megfogalmazásban. Ez a körülmény elvileg csökkenti annak a lehetőségét, hogy ha másik interjút készítő ugyanazon interjúalannyal ül le beszélni, más lesz a válaszadás. A mélyinterjú A mélyinterjú egy beszélgetés. Olyan beszélgetés, mely szándéka szerint a személyiség mélyrétegeibe hatol, és „olyasmit is felszínre hoz, amit maga az interjúalany sem tud magáról” – utal Solt Ottilia (1998. p: 31.) Kemény Istvánra, a mélyinterjú technikájának első magyarországi alkalmazójára. Néhány kutató hiszi, hogy a mélyinterjú készítője és az interjúalany közötti kommunikáció egyfajta cserekapcsolat, s mint ilyen több, mint egyszerű beszélgetés: interjúer és interjúalany nemcsak résztvevői egy dialógusnak, melyben az interjúer kérdez, az interjúalany válaszol. Néhány kutató saját véleményét és meggyőződését is ki szokta fejteni az interjú során. Mások szerint azonban a hangsúlynak határozottan a kutatás tárgyán kell maradnia, az interjú készítőjének mindvégig a háttérben kell maradnia. Az életútinterjú vagy családinterjú A kevert típusú interjúnak tipikus esete az életútinterjú. Az életútinterjú egyszerűen így kezdődik: „arra kérem Önt, mesélje el az életét”. És ettől kezdve egy egész világ feltárul előttünk. Az életútinterjú során egyszerre készítünk strukturált és egyszerre mélyinterjút. A kérdések egy része – a konvenciók szerint – kötött, hiszen valószínűleg rákérdezünk a gyerekkora, a szülőkre, az iskolára, a pályaválasztásra, a házasságkötésre stb. A kérdésekre adott válaszok ugyanakkor újabb és újabb – váratlanul feltáruló – ajtókat nyitnak. Az interjúalany számára éppen olyan komoly lehetőség és vállalkozás részt venni egy életútinterjúban, mint az interjúernek: lehetőség és vállalkozás hogy – legalább egyszer – elmesélhesse az életét. Anélkül, hogy pszichológusnak gondolnánk magunkat, tudatosítanunk kell önmagunkban, hogy tetszik, nem tetszik, az életútinterjú készítésével egyben mentálhigiénés munkát is végzünk (sikeres esetben enyhet adunk). Az interjú előkészítése Az interjúvázlat készítése Az interjúvázlat, az interjú terve. Elsősorban azt írja elő, hogy mely kérdésekre kell választ kapnunk; másodlagos, hogy milyen sorrendben. Az interjúvázlat elkészítése sokkal jelentősebb munka, mint amekkora jelentőséget neki kezdő kutatók tulajdonítani szoktak. Az interjúvázlatnak – egyfajta útvonalakat tartalmazó térképként – lehetőleg a teljes témát le kell fednie. A téma minden releváns ágát be kell járnia. Ezért voltaképpen részletkérdésekre is rendkívül sokrétegű, bonyolult és hosszú interjúvázlatok születhetnek.
9
Az interjú készítése Az interjúkészítés technikája, viselkedésünk az interjú közben nem attól függ, hogy életút-, mély-, vagy strukturált interjút készítünk. Nem arról van szó, hogy egy strukturált interjú során, ahol többnyire részletes leltár készül például a kérdezett jövedelméről, a kérdéseink csak úgy pattognak, majd az egyes válaszokat követően rögtön áttérünk a következő kérdésre. Nincs arról sem szó, hogy egy életútinterjú során pátosszal, halk remegő hangon közelítünk beszélgetőpartnerünkhöz. Az interjúkészítés technikája mindhárom említett interjútípusnál – de legkevésbé a strukturált interjúnál – szinte ugyanaz. Mi történik az interjú során? Mi a szerepünk? Tudnunk kell hallgatni és észrevenni, hogy mikor merítettük ki a témát és mikor igényli a beszélgetés, hogy menjünk tovább. Az interjúkészítés beleélő-képességünket teszi próbára. Jó interjút nem lehet előítéletekkel, prekoncepciókkal készíteni! Milyenek legyenek a kérdések? Néhány fontos szempont az interjúkészítéshez. • Az eldöntendő kérdéseket kerüljük. Ilyen kérdésre csak igennel vagy nemmel lehet válaszolni, s amint elhangzik a válasz, már tehetjük is fel az újabb kérdést. Ettől aztán pattogós tempójú lesz a párbeszéd, de szociológiai interjúnak nem lesz majd mondható. • Próbáljunk semlegesnek maradni. Amellett, hogy a helyszínen kívül hagyjuk előítéleteinket, mi magunk se nyilvánítsunk véleményt, ne bólogassunk hevesen egyetértésünk esetén, és ne tiltakozzunk, ha olyasmi hangzik el, melyről mi mást gondolunk. Leginkább pedig ne bíztassuk interjúalanyunkat. • Sokat segítenek a realitással bíró, de fiktív helyzeteket vázoló kérdések. A „mit tenne, ha...” kezdetű kérdések nem azért bizonyultak jónak a gyakorlatban, mert általuk valóban kiderül, hogy az interjúalany mit tenne… • Ne kezdjük el kioktatni, veszekedni interjúalanyunkkal! Vitatkozni esetenként mégis elkezdhetünk. A szóbeli információgyűjtést segítheti, ha alkalmanként megnyilvánulunk, mi magunk is érintettként viselkedünk. Interjúalanyaink is sejtik, hogy mi magunk is rendelkezünk véleménnyel, gondolatokkal, érzésekkel, néha tévhitekkel. • Kerüljük a válaszok kierőszakolását! Ha az interjúalany nem akar válaszolni az adott kérdésre, ne próbáljuk mindenképpen megfejteni: milyen rejtélyes okok állnak a válaszmegtagadás mögött! • Legyünk felkészültek! Ha sokat foglalkozunk a kutatási témával, ha a körülöttünk zajló eseményekre, hírekre, történésekre a vizsgálat tárgya szempontjából is figyelünk, sokkal relevánsabb kérdéseket tudunk feltenni. • Tegyünk fel alkalmanként tisztázó kérdéseket. Az interjúalany, mint minden ember, tele van ellentmondásokkal. Egy jó interjú ezeket felszínre tudja hozni. Finoman visszakérdezhetünk. Non-verbális információk az interjúkészítés során Az interjú készítésekor minden információ. Információ a környezet, információ az interjúkészítés ideje, az interjúalany öltözködése. Ezek precíz rögzítése közelebb visz bennünket a kutatás által felvetett kérdések megválaszolásához. Az interjú közben is hozzájutunk olyan információkhoz, melyeket nem az elmondott szöveg tartalmaz. Ilyen mindenek előtt a beszéd sebessége, hangereje, hangszíne. Információ a hallgatás is. Fontos, hogy mit csinál a beszélgetés közben az interjúalany.
10
Az interjú befejezése A kérdéseink elfogynak, az interjúalany elfárad, vagy mi magunk fáradunk el, úgy érezzük, már mindent megtudtunk tőle, egyszóval lezárja a beszélgetés a maga lélektani ívét. Gyakorlatot kell szereznünk ahhoz, hogy érezzük, most van vége az interjúnak, már nem „sajtolható” ki több információ beszélgetőpartnerünkből. Ez nem jelenti azt, hogy az interjú végén felpattanunk, elköszönünk, és mint aki jól végezte a dolgát, távozunk. Ahogyan az interjú elején be kell melegítenünk, fel kell vennünk interjúalanyunkkal egymás ritmusát, úgy az interjú végén le kell csengenie a feszültségeknek, fel kell oldanunk azt, segítenünk kell interjúalanyunknak (olykor magunknak) a visszarázódást a hétköznapok világába. 3. Javaslat az instruktorok részére a 3. leckéhez 3.1. Munkaerő-piaci alapismeretek
A szolgáltatások ismertetése során javasoljuk, hogy az egyéni szükségleteken, illetve azok pontos felmérésén alapuló, személyre szabott szolgáltatási elemek létjogosultságát hangsúlyozza az előadó. Azt az uniós szemléletet közvetítse, ami a hátrányok kezelésében a szükségletalapú szolgáltatás biztosítását jelenti, függetlenül a hátrányt kiváltó okok természetétől. Kiegészíthető a tananyag a szolgáltatásfejlesztésre született hazai kezdeményezések rövid ismertetésével, a csoport igényeitől függően: Természetesen vannak kezdeményezések a szolgáltatások hatékonyabbá tételére a szükséges fejlesztések megvalósítására. Ilyen például a munkaügyi szervezet keretei között kidolgozott ügyfél-kategorizálási rendszer – melynek egységes, központilag elrendelt bevezetése még jelenleg várat magára, de már egyes szervezeti egységekben kipróbálásra került – valamint megtörtént a szolgáltatások monitorozására készült fejlesztési anyag kidolgozása. Az ügyfél-kategorizálás nem más, mint a munkaügyi szervezetnél első alkalommal megjelent ügyfelek elhelyezkedését akadályozó tényezők azonosítása, szükségleteik felmérése. Ezeknek a szükségleteknek megfelelően történik a szolgáltatások felajánlása annak érdekében, hogy az álláskereső kellő időben, a megfelelő segítségben részesüljön, és megelőzzük, a tartós inaktivitás kialakulását. A módszer elméleti alapja az a szakmai álláspont, hogy az ügyfélről gyűjtött információkat rendszerezni és elemezni szükséges annak megállapítása érdekében, hogy van-e elhelyezkedést nehezítő probléma, s ha igen, az milyen természetű. Az elemzés alapját képezi, hogy a szakmai és személyes háttér, valamint a környezeti tényezők mindig együtt, összefüggéseikben hatnak. Az álláskeresési besorolás lehetőségei: A. Önálló álláskereső: Az első kategóriába sorolt ügyfelek (önálló álláskeresők) képesek önmagukat menedzselni, ha ehhez a szervezet korszerű eszközök segítségével megfelelő számú állásajánlatot tud biztosítani. Bár minden személy számára biztosítani kell az öninformálódás lehetőségét, az ebbe a csoportba tartozó ügyfelek számára ez különös jelentőséggel bír. A kategóriába soroláskor fel kell mérni, hogy az álláskereső ismeri-e az önálló álláskeresés módszereit.
11
Tájékoztatást kell adni számára a munkaügyi központ és kirendeltségeik által biztosított lehetőségekről. Az önálló álláskereső kategóriába tartozó ügyfelek jellemzői: • • • • • • •
kellő motivációval rendelkezik az elhelyezkedésre, ismeri az önálló álláskeresés módszereit, megfelelő állás megszerzése folyamatban van, állásra történő pályázat megtörtént, a foglalkoztatótól visszajelzést vár, önmaga foglalkoztatását kívánja megoldani, reális munkaerő-piaci értékei, ismeretei vannak, képzettsége, képessége a munkaerőpiacon keresett.
B. Elhelyezhető segítséggel: Azok az álláskeresők tartoznak ebbe a kategóriába, akik piacképes munkavégző képességgel, jelentős mértékben értéküket és nagy valószínűséggel csak a kirendeltség eszközrendszere és szolgáltatásai révén válhatnak alkalmassá elhelyezkedjenek, vagy az 1. kategóriába kerüljenek.
nem rendelkeznek eladható, elveszítették munkaerő-piaci aktív foglalkoztatáspolitikai arra, hogy a munkaerőpiacon
A segítséggel elhelyezhető kategóriába tartozó ügyfelek jellemzői: • • • • •
képzettsége nem keresett a munkaerőpiacon, képessége (gyakorlata) hiányzik az állás betöltéséhez, nem ismeri az önálló álláskeresés módszereit, irreális munkaerő-piaci értékei, ismeretei, igényei vannak, családi helyzete megnehezíti az álláskeresést és az elhelyezkedést (kiskorú gyermeket nevel, beteg családtag stb.), • önállóan finanszírozott iskolarendszeren kívüli képzés résztvevője, • vélhetően csak foglalkoztatási támogatással helyezhető el, • átmenetileg nem elhelyezhető (pl.: beteg, munkaerő-piaci képzésben vesz részt, stb.) C. Veszélyeztetett álláskeresők: Azok az ügyfelek, akiknek az elsődleges munkaerőpiacra történő visszakerüléséhez – a kirendeltség által nyújtott szolgáltatások, támogatások mellett - nagy valószínűséggel külső intézmények, szervezetek bevonása is szükségessé válhat. A munkavállalást akadályozó tényezők kiküszöbölésére a kirendeltségnek segítő szervezetekkel kell kapcsolatot teremteni. Az ilyen szervezetekkel történő együttműködés eredményeképpen válhatnak alkalmassá arra, hogy a 2. kategóriába (vissza)kerüljenek. A veszélyeztetett (várhatóan tartós munkanélkülivé váló ügyfél) jellemzői: • • • •
nem motivált az elhelyezkedésre, általános mentális és kommunikációs problémákkal küszködik, halmozott akadályozó tényezőkkel rendelkezik, egyéb gátló tényezők (pl. lakhatási problémák, idős, beteg hozzátartozó ápolása) állnak fenn.
12
A szolgáltatások monitoring vizsgálata a szolgáltatást nyújtók személyi, tárgyi, infrastrukturális feltételeit, a szolgáltatásban részesülők elégedettségét, a szolgáltatások gyakoriságát, formáját, eredményességét, dokumentációit értékeli. Így azonosíthatóvá válnak a jól működő és a fejlesztésre szoruló szolgáltatási és eljárási elemek 1 . 3.2. Támogatások
A támogatások tananyagrésznél, a megváltozott munkaképességű munkavállalók külön (központi költségvetésből finanszírozott) támogatási rendszerénél érdemes megemlíteni, hogy az egyéni szükségletek kielégítése nem csak a szolgáltatásoknál, hanem a támogatásoknál is megjelenik, hiszen lehetőség van a munkahelyi ”segítő személy” foglalkoztatásával kapcsolatos költségekhez is támogatást nyújtani. Ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségkárosodása, vagy fogyatékossága miatt „segítő személy” alkalmazása szükséges, akkor a segítésre fordított időre jutó munkabér és járulékainak együttes összege megtéríthető a munkáltató számára, amennyiben a „segítő személy” tevékenysége legalább 67 százalékban megváltozott munkaképességű vagy legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező munkavállaló munkaköri feladatainak ellátásához, az egyes munkafázisokhoz, munkafolyamatokhoz közvetlenül kapcsolódik. 3.3. Jogi ismeretek
Ugyan a tananyagban nem szerepel önálló jogszabályi fejezet, mégis érdemes a 3. lecke során végig tudatosítani a hallgatókban, hogy a hátrányos helyzetű személyek elhelyezkedését elősegítő szolgáltatások és támogatások több jogszabály által meghatározottak. Alapvető jogi ismeretek Annak érdekében, hogy az eddig bemutatott, munkaerő-piaci (re)integrációt szolgáló eszközök jogszabályi háttere könnyebben érthető legyen, nagyobb biztonsággal igazodjunk el rendszerükben szükséges néhány alapvető fogalom tisztázása és a jogszabályi hierarchia megismerése. Jogszabályok és az irányítás egyéb jogi eszközei A jog a jogszabályok összessége. A jogszabály az arra feljogosított állami szervek által alkotott magatartási szabályok összefoglalása egy-egy társadalmi viszony részleges vagy teljes körű szabályozására. A jogszabállyal szemben meghatározott követelményeket (ki alkothatja, milyen eljárási szabályokat kell alkalmazni a jogalkotás során, milyen tárgykörökben lehet jogszabályt alkotni) az alkotmány és a jogalkotásról szóló törvény határozza meg. Az alkotmányt azért nevesítjük külön, mert bár a Magyar Köztársaság Alkotmánya szintén törvény, mégis „első az egyenlők között”. Magyarországon a következő állami szervek rendelkeznek jogalkotási hatáskörrel: • az Országgyűlés, • a kormány, 1
A monitorozás alapját képező fejlesztési anyag 2009. év második felében készült, munkaanyag, bevezetése ezért még nem történhetett meg.
13
• a Magyar Nemzeti Bank elnöke, • a miniszterelnök és a kormány más tagjai (miniszterek), • a helyi (települési és megyei) önkormányzatok. Jogszabály lehet törvény vagy rendelet. Törvény: A törvényhozás joga kizárólag az Országgyűlést illeti meg. A törvényeket a megalkotás évével, az adott évben alkotott törvények sorában római számmal jelölt sorszámával és a törvény címével kell megjelölni, pl.: 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról. Rendelet: A kormány, és a kormány tagjai feladatkörükben rendeletet bocsátanak ki. A miniszter törvényben, vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján adhat ki rendeletet. Önkormányzat is adhat ki rendeletet a) törvény felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására; b) magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére. Az MNB elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében alkothat rendeletet. A rendeletet évenként újrakezdődő sorszámmal, a kibocsátás évével, hónapjával és napjával, a kibocsátó megjelölésével és a rendelet címével kell megjelölni, pl.: „199/1998. (XII. 4.) kormányrendelet a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről” 2 Az alábbi táblázat 3 azt foglalja össze, hogy mely jogalkotó szervek, milyen típusú jogszabály megalkotására jogosultak. Jogalkotó szerv Országgyűlés kormány az MNB elnöke miniszterelnök miniszterek helyi önkormányzatok
alkotmánytörvény x
Jogszabály törvény x
rendelet x x x x x
Az állami szervek a jogszabályok mellett jogosultak sajátos normákat is kibocsátani. Ezeket együttesen az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek nevezzük. Ezek fő jellemzője, hogy – a jogszabályokkal ellentétben – csak a rendelkezés megalkotójára és a neki alárendelt szervekre nézve tartalmazhat kötelező rendelkezéseket. Kötelezően alkalmazandó módszereket, fogalomértelmezéseket, jelzéseket stb. a neki alá nem rendelt szervezetekre, vagy természetes személyekre is tartalmazhatnak. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei: a határozat, az utasítás, a statisztikai közlemény, a jogi iránymutatás.
2 3
Forrás: Hargitai József: Jogi fogalomtár (Magyar Hivatalos Közlönykiadó – 2005.) Forrás: Közigazgatási Alapvizsga Tankönyv, Budapest, 2009.
14
Jogszabályi hierarchia A jogszabályok nem azonos rangúak, köztük hierarchikus rend épült ki. Az állami szervek rendszerében felsőbb szinten elhelyezkedő szerv által kibocsátott jogszabály erősebb, ami azt jelenti, hogy az alacsonyabb szinten elhelyezkedő szerv által kibocsátott jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szinten elhelyezkedő szerv által kibocsátott jogszabály rendelkezésével. Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkat követően a magyar jogforrások mellett a közösségi jog egyes forrásait is közvetlenül kell alkalmazni a magyar jogrendszerben. A közösségi jog elsődlegességet élvez az EU tagállamok nemzeti jogával szemben, ami azt jelenti, hogy a magyar jogalkotók által alkotott jogszabályok az EU jogalkotó szervei által alkotott jogszabályokkal nem lehetnek ellentétesek. Más szóval: az EU szervei által alkotott jogszabályokat a magyar jogalkotó szervek nem bírálhatják felül. A lecke során lehetőséget kell biztosítani a hallgatóknak, hogy a jogszabályok eredeti szövegét megismerjék, gyakorlatot szerezzenek a jogszabályok keresésében, értelmezésében. Ezért tartjuk fontosnak, hogy a hallgatók a tananyag során hivatkozott, a mellékletben felsorolt jogszabályok elérhetőségét ismerjék, illetve általában a joganyagok fellelhetőségéről tájékoztatást kapjanak. A jogszabályok elérhetősége A jogszabály érvényességének egyik feltétele, hogy a jogszabályt a törvény előírásainak megfelelő helyen és módon a jogalkotó kihirdesse, tehát a jogszabály megismerhetővé váljon mindenki számára, vagy meghatározott esetben azok számára, akik jogait és kötelességeit meghatározza a jogszabály. • A mindenki számára kötelező jogszabályokat a Magyar Közlönyben kell közzétenni, így ezek a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában minden esetben megtalálhatók • A második hivatalos lap a Határozatok Tára. Itt teszik közzé azokat a kormány határozatokat, amelyek közzétételét a Kormány elrendelte. • A minisztériumok és az országos hatáskörű szervek az utasítások és a jogi iránymutatások közzététele céljából un. tárcaközlönyt adnak ki. • A jogalkotásért felelős állami szerv évenként kiadja a Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteményét, meghatározott időnként pedig a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményét. Természetesen ezek mellett számtalan nem hivatalos jogszabálygyűjtemény is van különböző adathordozókon –papír, CD, DVD. • Az uniós joganyagot tekintve, az EU közlönye az Official Journal, magyarul a Hivatalos Lap. Tekintettel a nagymennyiségű joganyagra, akár naponta többször is megjelenik, illetve három változat van. Az L jelű a jogalkotási termékek, a C jelű a közlemények, értesítések (pl. egy eljárás megkezdéséről), az S jelű a pályázati felhívások megjelentetésére szolgál. Az interneten rendelkezésre álló lehetőségek közül, elsőként a kormányzati portál jogszabálykeresőjét javasoljuk használatra, mert abban mindig az adott napon hatályban lévő jogszabály teljes szövegét találjuk. • A www.magyarorszag.hu honlapon a jogszabálykereső ikonjára kattintva léphetünk be a net.jogtar-ba. A keresett jogszabály évszámát, sorszámát, a jogszabályt típusát a felkínált menüből kell kiválasztani. Amennyiben pontosan nem tudjuk a fenti adatokat, akkor tárgyszóra is kereshetünk. • A fentieken túl a jogszabály-kereséshez felhasználhatjuk a Magyar Közlöny és a tárcaközlönyök elektronikus verzióit, melyek a http://www.kozlonykiado.hu/ címen férhetők hozzá. Először a megfelelő közlöny címlapjára kattintva kell a minket érdeklőt kiválasztani, majd a letöltés ugrópont vezet az egyes lapszámokhoz. A 15
dokumentumok nem nyomtatható pdf fájl formájában tölthetők le, ezért külön díjazást fizetni nem kell. • Megemlítünk még két jogtárat az interneten fellehető számtalan lehetőség közül, az egyik a http://www.complex.hu/ címen, a másik ilyen jogtár pedig a http://www.opten.hu/ címen érhető el. Az általános, jogszabályokat tartalmazó honalapokon kívül érdemes az egyes intézmények honlapjait is megtekinteni, ahol a jogi szabályozáson túl az intézmények feladatkörét, tevékenységét érintő kérdésekben is kapunk tájékoztatást. Az egyes intézmények honlapjai közül ki kell emelni a szociális, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi ágazatot irányító minisztérium portálját, mely http://szmm.gov.hu címen található meg. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja, melynek elérhetősége: http://www.afsz.hu, tartalmazza –többek között- az ország összes bejelentett állásajánlatát, a foglalkoztatási szolgálat szervezeti egységeinek címlistáját, statisztikai adatokat, az álláskeresők ellátási, foglalkoztatási támogatási rendszerének ismérveit, átlagkeresetek alakulását, szakmák leírását, stb. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján az intézményrendszer felépítésének, elérhetőségeinek bemutatásán túl, részletes ügyfél tájékoztatókat találhatunk a különböző ellátási formákról, az igénylések eljárásáról, iratmintáiról is: http://www.oep.hu/ http://www.onyf.hu/. 4. Javaslat az instruktorok részére a 4. leckéhez
A lecke során fontosnak tarjuk hangsúlyozni, hogy a részletezésre kerülő programok éppen azért kerültek a jó gyakorlatok közé, mert komplexitásra, és személyre szóló szolgáltatások nyújtására törekszenek úgy, hogy nem kizárólag a hátrányos helyzetben lévő személyt, hanem annak környezetét, és a munkaerőpiac másik fontos szereplőjét, a munkáltatót is célcsoportnak tekintik. A leckének nem célja, hogy a hallgató minden programot tökéletesen ismerjen, sokkal inkább törekedjünk arra, hogy tisztában legyen az olyan alapelvekkel, mint a foglalkoztathatóság javítása, a hátránykezelés általános technikái (lehetőség a szakképzettség megszerzésére, iskolai végzettség növelése, kulcsképességek fejlesztése, motiváció erősítése, társintézményekkel együttműködve a környezetből eredő hátrányok csökkentése, munkáltatók ösztönzése, stb.). Az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódóan a TÁMOP ismertetése történik a leckében. Ez a hallgatók igényeinek megfelelően részletes információkkal, vagy említés szintjén kiegészíthető a 2004-2006. közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv alapján megvalósított HEF OP projektekkel is. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programról (HEFOP) A Strukturális Alapok közül a HEF OP elsődlegesen az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásaira épült, amit az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásai is kiegészítettek a humánerőforrás-fejlesztést támogató infrastruktúra fejlesztését támogatva. A HEF OP átfogó céljai: • Minél több ember dolgozzon. • A gazdaság igényeinek megfelelő képzéssel növelni az emberek versenyképességét a munkaerőpiacon. 16
Elősegíteni a társadalmi beilleszkedést.
•
A program stratégiája négy prioritás mentén valósult meg, amelyekhez intézkedések kerültek meghatározásra: 1. Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása • A munkanélküliség megelőzése és kezelése. • A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése. • A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése és a munkahelyi és családi kötelezettségek összehangolása. 2. A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés segítésével • Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben. • A társadalmi befogadás elősegítése a hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkozók humánerőforrás-fejlesztésével. • Hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása. 3. Az egész életen át tartó tanulás politikáinak támogatása • Az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése a közoktatási rendszerben. • A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése. • A felsőoktatás képzési rendszerének szerkezeti és tartalmi fejlesztése. • Munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések. • A felnőttképzés rendszerének fejlesztése. 4. A humánerőforrás-fejlesztéshez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés • • • •
Az oktatási infrastruktúra fejlesztése. A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban. Egészségügyi információ-technológia fejlesztés az elmaradott régiókban.
A HEF OP keretében megvalósult fejlesztésekről többek között a www.afsz.hu, a www.esza.hu, oldalakon olvashat.
17
Feladatbank 1. Lecke 1.1. Önellenőrző kérdések
1. Ismertesse a hátrányos helyzet mérhetővé tételéhez használatos fogalmak tartalmát! Fogyasztás: ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Fogyasztás: a kedvező státuszpontszámhoz hozzájárul, ha a család gyakran fogyasztott húst, sajtot, különleges fűszereket, déligyümölcsöt; fodrászhoz, kozmetikushoz, étterembe járt; nem vásárolt használt, vagy leszállított árú ruhát, a családtagoknak viszonylag új télikabátjuk volt; vendéget hívtak, a gyerekek születésnapján összejövetelt rendeztek, a gyerekeket különórára járatták. Kultúra, életmód: ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Kultúra, életmód: iskolai végzetség, kulturális intézmények látogatása, olvasási szokások, a házi könyvtár nagysága, üdülés. Érdekérvényesítés: ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Érdekérvényesítés: társadalmi és politikai szervezetekben betöltött funkciók, munkahelyi beosztás, munkahelyi jutalom, üdülés beutalóval, valamint annak szubjektív megítélése, hogy munkahelyi hátrányokat ki tudna- e védeni, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a munkahelyéről elbocsátják és ebben az esetben mennyi idő alatt tudna elhelyezkedni. Lakás: ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................
18
Válasz: Lakás: a lakás nagysága, komfortossága, lakberendezési tárgyak. Lakókörnyezet vagy más néven terület: ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Lakókörnyezet vagy más néven terület: a település fejlettsége és a lakóövezet jellege (például városi zöld övezet), valamint ellátottsága kereskedelmi és más intézményekkel. Anyagi színvonal: ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Anyagi színvonal: jövedelem és olyan vagyoni elemek, mint a nagy összegű betétkönyv, nyaraló, személygépkocsi, tartós fogyasztási eszközök. Munkamegosztás: ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Munkamegosztás: a foglalkozási kategóriák átlagos iskolai végzettségből és munkabéréből, valamint egy nemzetközi presztízsskálából számított foglalkozási pontszám, valamint a munkakörülmények különböző jellemzői, mint az egészségi ártalom, műszakbeosztás, a munka nehézségének, egyhangúságának, önállóságának szubjektív megítélése. 1.2. Önellenőrző kérdések
1. Ismertesse és értelmezze azokat a főbb kockázati tényezőket, amelyek egy embert, egy családot a társadalomból kirekeszthetnek! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: • nem megfelelő lakhatási körülmények, lakhatás hiánya, • munkanélküliség,
19
• • • • • •
rossz egészségi állapot, fogyatékosság, etnikai hovatartozás, különösen a roma népcsoport esetében, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, gyermekvállalás (GYES/GYED) utáni időszak, bűnözés, devianciák.
2. Ismertesse az egészségügyi rehabilitáció lényegét! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Az orvosi (egészségügyi) rehabilitáció célja a funkcióképesség helyreállítása, mely megalapozza a lehető legjobb életminőség elérését. 3. Ismertesse a szociális rehabilitáció lényegét! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: A szociális rehabilitáció a társadalomba, a közösségbe való visszatérést célozza a szociális szolgáltatások rendelkezésre állásának ellenőrzése, szükség esetén pótlása útján. 4. Ismertesse a foglalkoztatási rehabilitáció lényegét ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Olyan segítő folyamat, amelynek során a megváltozott munkaképességű személyeknek adott helyzetből (állapotára, munkavállalási képességeire, tudására, építve), egy másik helyzetbe (a konkrét munkavállalás helyzetébe) kell eljutniuk. 5. Érveljen a sajátos helyzetű csoportok pszichés, mentális felkészítésének fontossága mellett! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................
20
Válasz: Legfontosabb, hogy képes-e az egyén mozgósítani azokat a személyes és környezeti erőforrásait, amelyek ellensúlyozhatják a munkanélküli helyzetének megoldását, túlélést nehezítő vagy gátló – személyes és környezeti – korlátokat, hiányokat. 1.3. Önellenőrző kérdések
1. Mi tekinthető nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásnak? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Versenyszférában működő szervezetek. Azok a szervezetek, amelyeknek nem a hátrányos helyzetű (pl. fogyatékos) emberek foglalkoztatása az elsődleges célja, hanem termékek előállítása. A munkavállaló számára munkajövedelmet biztosít. 2. Ismertesse a foglalkozási rehabilitáció fogalmát! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Az a folyamat, amely képessé teszi a fogyatékossággal élő embereket a megfelelő munka vállalására, megtartására és az előmenetelre, ezáltal javítja a társadalomba való beilleszkedésüket, illetve újra-beilleszkedésüket 3. Ismertesse a komplex rehabilitáció tartalmát! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Az orvosi (egészségügyi) rehabilitációs, az oktatási-képzési rehabilitációs, a szociális rehabilitációs, a mentálhigiénés rehabilitációs tevékenységek összessége. 4. Milyen típusú támogatott foglalkoztatási formákat ismer? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz:
21
• tranzitfoglalkoztatás, • védett foglalkoztatás, • szociális foglalkoztatás. 5. Mit jelent a megváltozott munkaképesség? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Általánosságban a megváltozott munkaképességűek csoportjába a veleszületett fogyatékkal élők, és azok a személyek tartoznak, akik egészségügyi okok miatt a tanult foglalkozásukat nem tudják ellátni. Felmérés az IV.1. leckéhez
Dátum: …………………………………………………. Mért kompetencia: • A képzés résztvevője önálló alkalmazás szintjén ismeri a hátrányos helyzet fogalmát, tartalmát, • Ismeri a hátrányos helyzetet kiváltó okokat és annak elemeit, valamint megnevezés szintjén az ezzel összefüggésben használt fogalmakat. Feladatok: Válaszoljon a leckéhez kapcsolódó kérdésekre! (Maximálisan elérhető pontszám 30 pont) 1. Értelmezze a gazdasági, politikai, kulturális tőke fogalmakat!
(3 pont)
Gazdasági tőke: .................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Sikeresen vettek részt a privatizációban, volt befektetni való vagyonuk… Politikai tőke: ..................................................................................................................... ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz:
22
Rendelkeztek politikai befolyással, kapcsolatokkal. Kulturális tőke: ................................................................................................................... ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Magas iskolai végzettséggel rendelkeztek, idegen nyelvet beszéltek, piacképes szaktudással rendelkeztek. 2. Milyen hátrányok alapján különböztetjük meg a sajátos helyzetű társadalmi csoportokat? (5 pont) ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: • • • • •
családi életciklus hátrányai alapján, munkaerőpiac hátrányai alapján, regionális egyenlőtlenséget figyelembe véve, képzettségi hátrányok alapján, etnikai hovatartozás alapján.
3. Sorolja fel azokat a kockázati tényezőket, amelyek hozzájárulnak a társadalmi kirekesztettséghez! (8 pont) ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: • • • • • • • •
Nem megfelelő lakhatási körülmények, lakhatás hiánya. Munkanélküliség. Rossz egészségi állapot. Fogyatékosság. Etnikai hovatartozás, különösen a roma népcsoport esetében. Alacsony vagy elavult iskolai végzettség. Gyermekvállalás (GYES/GYED) utáni időszak. Bűnözés, devianciák.
4. Ismertesse a társadalmi mobilitás fogalom tartalmát! (2 pont) ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: 23
A „mobilitás” fontos szerepet játszik az egyének életében. A „helyzetváltoztatás” kedvező hatásai lehetnek a jobb életkörülmény, magasabb jövedelem, magasabb életszínvonal. Formája lehet intergenerációs mobilitás és intragenerációs mobilitás. 5. Röviden ismertesse ki az alábbi fogalmak lényegét!
(10 pont)
Esélyegyenlőség ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Mindenkinek egyenlő hozzáférési esélye van az erőforrásokhoz, lehetőségekhez. Nem korlátozza semmi, hogy megvalósítsa önmagát, sem fizikális (akadálymentes környezet), sem szellemi értelemben. Egyenlő bánásmód ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Senkivel nem lehet különbséget tenni, sem vallása, etnikai hovatartozása, sem egészségi állapota, sem nemi identitása, stb. miatt. Tehát ez sokkal inkább egy védelem, míg az esélyegyenlőség inkább a mindenki számára adott lehetőségek és erőforrások biztosítása. Oktatási-képzési (szakmai) rehabilitáció ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Egyrészt a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális oktatását, gyógypedagógiai nevelését, másrészt a felnőtt korúak felzárkóztató-, illetve szakmai képzését, átképzését jelenti Szociális rehabilitáció ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: A társadalomba, a közösségbe való visszatérést célozza a szociális szolgáltatások rendelkezésre állásának ellenőrzése, szükség esetén pótlása útján. Eszköztára a mindennapi életvitelhez szükséges készségek, valamint a szociális együttélési stratégiák fejlesztése, a visszaesés megelőzése.
24
Foglalkozási rehabilitáció ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: „Az a folyamat, amely képessé teszi a fogyatékossággal élő embereket a megfelelő munka vállalására, megtartására és az előmenetelre, ezáltal javítja a társadalomba való beilleszkedésüket, illetve újra-beilleszkedésüket (ILO egyezmények).” Teljesítményszint: Összes elérhető pontszám: 28 pont Megfelelt: 17 ponttól (60%) Kiválóan megfelelt: 25 ponttól (90%)
2. Lecke 2.1. Önellenőrző kérdések
1. Ismertesse a normalizáció elvet! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: A fogyatékos emberek számára is normális életfeltételeket biztosító, az ép emberek életkörülményeit legjobban megközelítő feltételek elvárása minden fogyatékos ember számára, valamint az intézeti életforma átalakítása, háttérbe szorulása. 2. Ismertesse az integráció elvet: ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Az együttélés olyan formája, ahol a társadalom befogadókészségét, és a fogyatékossággal élő emberek alkalmazkodó képességét egyaránt fejleszteni szükséges.
3. Ismertesse az önrendelkezés, önállóság, autonómia elvet! .............................................................................................................................................
25
............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Az önálló döntések, az önrendelkező élet segítése, a függőség csökkentése. 4. Ismertesse a participáció (részvétel) elvet: ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: A környezet, a társadalom életébe való bekapcsolódás igénye és annak elősegítése. 5. Ismertesse a prevenció elvét! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: A károsodások, fogyatékosságok, társadalmi hátrányok megelőzése. 2.2. Önellenőrző kérdések
1. Írjon 5-5 jellemző „élethelyzetet”, amelyek hozzájárulnak a munkaerő-piaci hátrányos helyzet kialakulásához! A. Pályakezdők ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: • Kilépve az iskolarendszerű oktatásból nem találnak megfelelő munkát. • Aktív életüket kénytelenek azzal kezdeni, hogy munkajövedelem nélkül legtöbbször családi támogatással keresik helyüket a társadalomban. • Nincs piacképes tudásuk. • Felkészületlenek az álláskeresés kihívásaira. • A leginkább hátrányos helyzetben a kistelepülésen élő fiatalok vannak.
B. GYES-ről, GYED-ről visszatérők ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 26
............................................................................................................................................. Válasz: • • • • •
A gyermeknevelésből visszatérve nehezen találnak megfelelő munkát. Tudásuk elértéktelenedik a GYES időszaka alatt. Kevésbé beszélnek idegen nyelvet, hiányos a számítógépes tudásuk. Felkészületlenek az álláskeresés kihívásaira. A leginkább hátrányos helyzetben a kistelepülésen élő gyermekes nők vannak.
C. Roma származásúak ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: • • • • •
Kilépve az iskolarendszerű oktatásból nem találnak megfelelő munkát. Munkajövedelem nélkül legtöbbször segélyekből kénytelenek élni. Nincs piacképes tudásuk. Felkészületlenek az álláskeresés kihívásaira. A leginkább hátrányos helyzetben a kistelepülésen, elmaradott fejlődésű régióban élő romák vannak.
D. Hajléktalanok ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: • • • • •
Nem találnak rendszeres munkát. Nincs családi hátterük. Nincs piacképes tudásuk. Felkészületlenek az álláskeresés kihívásaira. Gyakori a szenvedélybetegség, mentális problémával küzdenek.
E. Tartós munkanélküliek, 50 év felettiek ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: • • • • •
Nehezen vagy egyáltalán nem találnak munkát. Segélyekből, jövedelemhiányos háztartásban élnek. Nincs piacképes tudásuk. Felkészületlenek az álláskeresés kihívásaira. A leginkább hátrányos helyzetben a kistelepülésen élők vannak. 27
F. Büntetés végrehajtási intézményből szabadultak ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: • • • • •
Nehezen, vagy egyáltalán nem találnak munkát. Többségük nem vesz igénybe támogató szolgáltatást, pártfogói segítséget. Nincs piacképes tudásuk. Felkészületlenek az álláskeresés kihívásaira. A leginkább hátrányos helyzetben az idősebbek, hosszabb büntetés után szabadultak vannak.
Felmérés az IV.2. leckéhez
Dátum: …………………………………………………. Mért kompetencia: • A képzés résztvevője ismeri a hátrányos helyzetű csoportok főbb jellemzőit. • Képes a problémakör megértésére, a fogalmak egységes értelmezésére, összefüggések feltárására, a felvetett problémák kapcsán megoldási javaslatok megfogalmazására. Gyakorlati feladat: A hallgató válasszon ki a környezetében egy sajátos helyzetű csoporthoz tartozó személyt és készítsen vele egy interjút az alábbi interjúvázlat alapján. 1. Az interjúalany bemutatása (életkor, lakóhely, rövid életút, iskolák, családi háttér, sajátos helyzet megnevezése). 2. A sajátos helyzetbe kerülés folyamata. 3. Az interjú alany élethelyzetének, körülményeinek bemutatása. 4. A munkába állást nehezítő tényezők bemutatása. 5. Az interjú alany próbálkozásai a hátrányos helyzetből való kilépésre, elképzelései a jövőt illetően, aspirációk. A beszélgetésről készítsen egy 3-5 oldalas esettanulmányt az instruktor útmutatása alapján!
3. Lecke 3.1. Önellenőrző kérdések
1. Mit nevezünk munkanélküliségnek?
28
............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: A munkanélküliség közgazdasági értelemben a nem teljes foglalkoztatottságot jelenti. 2. Mi a munkaerőpiac, és kik a szereplői? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: A munkaerőpiac az adott időszakban, adott gazdasági feltételek mellett a munkaerő adásvételével kapcsolatos viszonyok összessége. A munkaerőpiac legfontosabb szereplői: álláskeresők, munkaadók, önkormányzatok, munkaügyi központok. 3. Milyen fő típusai van a hátránykezelő programoknak az Európai Unióban? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: A foglalkoztatás hiányából fakadó hátrányokat aktív és passzív programokkal kezelik. A passzív programok a jövedelmek pótlására szolgálnak, míg az aktív programok – melyek lehetnek főáramúak, illetve speciálisak – az újrafoglalkoztatást segítik elő. 4. Mik az Európai Unió hátránykezelési stratégiáinak új eszközei? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Új eszközök: • • • • •
aktív munkaerő-piaci programok ráfordításainak növelése, foglalkoztathatóság javítása, személyre szabott megközelítés erősítése, befogadó munkahelyek számának növelése, az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (továbbiakban átértékelése, • segélycsapdák eltávolítása, • foglalkoztatást elősegítő jogalkotói tevékenység bővítése.
ÁFSZ)
szerepének
29
5. Mi volt a lisszaboni értekezlet legfontosabb üzenete a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi integrációjának tekintetében? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Az Európai Tanács 2000 márciusában Lisszabonban tartott értekezlete döntő fontosságú az Európai Unió politikai és cselekvési iránya szempontjából. A csúcstalálkozó legfontosabb üzenete a tudásalapú gazdaság és társadalom megteremtésének szükségessége, melynek eszközrendszere: a tudás versenyképességének fejlesztése, másfelől a társadalmi kohézió, a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása, az esélyegyenlőség biztosítása. (E csúcstalálkozó fontos eredménye volt annak deklarálása is, hogy 2010-re a fogyatékos emberek munkanélküliségi rátája azonos kell, hogy legyen a nem fogyatékos emberek rátájával.) 6. Mi az ILO? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Az ENSZ szakosított szerveként működő, munkaügyi, szociális kérdésekkel foglalkozó Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. 7. A foglalkozási rehabilitáció mikor, milyen állami szervezet keretében kezdett kialakulni Magyarországon? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: 1998-tól a munkaerő-piaci szervezet kezdte meg a foglalkozási rehabilitáció szolgáltatási rendszerének kiépítését. 8. Mi az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó célja? ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
Válasz: A foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése. A foglalkoztatás bővítésének legfontosabb kritériumai a következők: • az egyén foglalkoztathatóságának javítása és munkaerő-piaci aktivitásának növelése, • a munkaerő-kereslet bővítése, vagyis több és jobb munkahely teremtésének ösztönzése, 30
•
a kereslet és kínálat összhangját biztosító munkaerő-piaci környezet fejlesztése.
9. Milyen fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat eredményesen tudjon részt venni a hazai foglalkoztatáspolitikai célkitűzések megvalósításában? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: • Ügyfélkapcsolatok javítása, szervezeti viselkedési formák átalakítása. • Integrált szolgáltatás, egyablakos rendszer kiépítése a munkaerő-piaci és a szociális ellátások ügyfeleinek. • Komplex foglalkozási rehabilitációs rendszer kiépítése. • Külső szolgáltatói hálózatok igénybevétele. • Partnerkapcsolatok intézményesítése. 3.2. Önellenőrző kérdések
1. Mit nevezünk munkaerő-piaci szolgáltatásnak? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: A munkaerő-piaci szolgáltatások azon tevékenységek összessége, amelyek biztosítása az egyén tényleges szükségleteire építve segíti a tartósan akadályozott emberek munkaerő-piaci integrációját (információk biztosítása, képességek vizsgálata, egyéni és csoportos tanácsadás, tréningek, munkahelyek felkutatása, munkaközvetítés, utógondozás, stb.). 2. Kik nyújthatnak munkaerő-piaci szolgáltatást? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................
Válasz: A regionális munkaügyi központ önmaga, vagy szolgáltatást nyújtó természetes személyek, illetve szervezetek támogatásával biztosítja munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletben szabályozott szolgáltatási formákat.
31
3. Milyen munkaerő-piaci szolgáltatási formákat ismer? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: • • • • • • • • •
Munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása Munkatanácsadás Pályatanácsadás Álláskeresési tanácsadás Rehabilitációs tanácsadás Pszichológiai tanácsadás Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás Munkaerő közvetítés Mentori szolgáltatás
4. Milyen személyre szóló szolgáltatási formákat ismer? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: • munkavállalásra való felkészítés (pl. motiváció erősítése, a munkavállalással kapcsolatos szabályoknak, kötelezettségeknek és jogoknak a megismertetése és elfogadtatása), • munkavállalást akadályozó tényezők (pl. szociális, mentális, egészségi) feltárása és megoldásuk segítése, • megfelelő munkahely megtalálásának segítése, • munkáltatók megnyerése, • munka-tapasztalatszerzés elősegítése, • munkavégzés támogatása, • olyan speciális szolgáltatások, amelyek a tartósan akadályozott munkavállaló foglalkoztatásának tartóssá válását segítheti (pl.: pszichológiai tanácsadás, közösségi- és önálló életre nevelés, hiányos szocializáció pótlása, csoportkohéziót erősítő tréningek, konfliktuskezelés vagy a munkában-tartás egészségügyi, pszichoszociális támogatása).
5. Mik a segítő szolgáltatások alapkövetelményei? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: 32
• • • • • •
mindenki számára hozzáférhető legyen, személyre szóló, valós igényeket elégítsen ki, az integrált foglalkoztatás elérését célozza, ne lépje túl a kompetencia határokat a szolgáltatást végzők megbízható szakmai felkészültséggel rendelkezzenek, a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.
6. Mik a hátrányos helyzetű munkavállalók/álláskeresők szolgáltatások rendszerének főbb fejlesztési irányai?
számára
nyújtott
............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: • • • • •
szolgáltatásbővítés, személyre szabott szolgáltatások beemelése az ügyfél igényeihez, szükségleteihez igazodva, egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, a szolgáltatások egységes minimumstandardjának kidolgozása, egységes értékelési rendszer kialakítása, kiegyensúlyozott kapcsolati háló kialakítása a munkaügyi szervezet és munkaerőpiaci szolgáltatók között, szolgáltatást nyújtók tudástárának folyamatos bővítése, képzések, tanfolyamok, módszertani segédanyagok összeállítása, a jó gyakorlatok folyamatos nyomon követése
3.3. Önellenőrző kérdések
1. Milyen ellátásokat biztosít a munkaügyi szervezet a regisztrált álláskeresők számára? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: A regisztrált álláskereső részére ellátásként (álláskeresési támogatásként) álláskeresési járadék, álláskeresési segély állapítható meg.
2. Milyen támogatásokat biztosít a munkaügyi szervezet a regisztrált álláskeresők számára? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: 33
Költségtérítés Képzési támogatás • kereset-kiegészítés vagy keresetpótló juttatás (kivéve rehabilitációs járadékos) állapítható meg, valamint • a képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy egészben történő megtérítése, Vállalkozóvá válást elősegítő támogatás. 3. Milyen elemei vannak az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkáltatók számára biztosított támogatási rendszerének? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: • • • • • • •
Munkahelyteremtés támogatása Munkahelymegőrzés támogatása A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások Járulékkedvezmény: Közhasznú munkavégzés támogatása. Foglalkoztatási (munkaerő-piaci) programok támogatása: A csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás • A különböző támogatási formákon belül eltérő, illetve külön szabályok vonatkoznak a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű rétegen belül a megváltozott munkaképességű álláskeresőkre, akiket foglalkoztató munkáltatók számára a központi költségvetésből finanszírozott támogatási formák is rendelkezésre állnak. Ennek főbb fajtái: A védett foglalkoztatók költségkompenzációs támogatása, illetve a rehabilitációs költségtámogatás A rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás • Egyéb, közvetett támogatási formák 4. Milyen egyéb, közvetett támogatási formákat ismer? (Legalább két formát nevezzen meg!) ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: • Rehabilitációs hozzájárulás elengedése foglalkoztatás fejében. • Megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának támogatása az adótörvényekben. • Hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatását elősegítő támogatások (STARTkártya, START-plusz kártya, START-extra kártya).
34
Felmérés a IV.3. leckéhez
Feladat: 1. Ismertesse az Európai Unióban alkalmazott aktív és passzív hátránykezelő programok jellemzőit! Válaszában térjen ki a speciális programok jellemző intézkedéseire is! (40 pont) ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: (a kiemelt szövegrészek megléte esetén adható szövegrészenként 2-2 pont) Mivel a tagállamok foglalkoztatási szintjének jelentős növelése érdekében szükség van a gazdaságilag inaktív népesség bevonására is, az elmúlt évtizedben a hangsúly minden foglalkoztatási nehézséggel küzdő csoport tekintetében áthelyeződött a passzív munkaerőpiaci rendelkezésekről az aktív megoldásokra. A foglalkoztatás hiányából fakadó hátrányokat aktív és passzív programokkal kezelik. A passzív programok a jövedelmek pótlására szolgálnak, míg az aktív programok – melyek lehetnek főáramúak, illetve speciálisak – az újrafoglalkoztatást segítik elő. A speciális programok kizárólag egyes hátrányos csoportok – így például a fogyatékossággal élők – munkaerő-piaci integrációját segítik, míg a főáramba helyezett programok minden azonos élethelyzetben vagy azonos társadalmi problémával (pl. munkanélküliség, alacsony képzettség, fejletlen régióban élés stb.) küzdő személy számára kínálnak segítő megoldásokat. Célkitűzés az unióban, hogy a tartósan akadályozott személyek esetében is elsősorban a főáramú programokat kell alkalmazni, s csak ezek eredménytelensége, elérhetetlensége esetén szabad az egyes célcsoportok számára működtetett speciális eszközökhöz folyamodni. Sokkal inkább arra helyezik a hangsúlyt, hogy a segítő beavatkozások személyre szabottak legyenek, és tényleges szükségleteket elégítsenek ki, azaz minden alkalmazott eszköznek a hátrányos helyzetű ember munkaerő-piaci re-integrációját kell elősegítenie. Vannak olyan országok, amelyekben a hátrányos helyzetű embereket már elsősorban főáramú programokba (pl.: intenzív tanácsadás, képzési programok, foglalkoztatási ösztönzők, közvetlen munkahelyteremtés, vállalkozás-indítási ösztönzők) vonják be, más országok viszont döntően még mindig a speciális programokat preferálják. A speciális programok intézkedései rendkívül sokfélék a tagországokban, a legelterjedtebb közülük: • • • • •
az alacsonyabb termelékenységet kompenzáló bértámogatás, a munkahelyi környezet szükséges ki- és átalakításának támogatása, építészeti akadályok eltávolítása, a személyre szabott munkahelyi ügyintézéshez nyújtott támogatások, a munkavállalást, munkában maradást segítő szolgáltatások, intézkedések támogatása, • próbafoglalkoztatás, tranzitfoglalkoztatás.
2. Ismertesse a pályatanácsadás célját, egyéni és csoportos formáit! (40 pont) ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 35
Válasz: (a kiemelt részek teljes ismertetésére 10-10 pont adható) A pályatanácsadás célja az azt igénybe vevő személy pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése, érdeklődésének, képességének, személyiségének és munkaerő-piaci igényének megfelelő pályaterv kialakítása. A tanácsadói beszélgetések során a tanácskérő a számára leginkább megfelelő pályák, foglalkozások körét határozhatja meg, és tudatosan megtervezheti az életpályáját. Egyéni pályaválasztási tanácsadás során, különböző önismereti kérdőívek kitöltésével a pályaválasztásukban vagy önmagukban bizonytalan ügyfelek pályaismeretének, önismeretének bővítése, illetve a reális pályaválasztási döntésének segítése. Egyéni pályamódosítási tanácsadás keretében nyújt segítséget azon ügyfelek részére, akik életpályájuk módosítását tervezik. A pályamódosítás oka lehet külső (munkaerő-piaci szempontból nem piacképes szakma) vagy belső (már nem nyújt kellő sikerélményt). A tanácsadás középpontjában a pályaelképzelések, a képzési lehetőségek, a tanulási képesség felmérése és döntési készségek fejlesztése áll. Csoportos formái: pályaorientációs csoportos foglalkozás, pályamódosítási csoportos foglalkozás. Pályaorientációs csoportos foglalkozás: a leendő pályájukban és önmagukban bizonytalan, határozatlan pályakezdő fiatalok számára oldott biztonságos közeget nyújt ahhoz, hogy különböző társas helyzetekben kipróbálhassák magukat, és fejlesszék önismeretüket, pályaismeretüket. A résztvevők segítséget kapnak abban, hogy végre el tudják dönteni, milyen szakma, pálya volna számukra leginkább megfelelő, és fel tudják mérni, mit kell tenniük céljaik elérése érdekében. A foglalkozás időtartama 3 nap. Pályamódosítási csoportos foglalkozás: a pályaváltási helyzetbe (nem piacképes szakma, téves pályaválasztás, kényszerpálya esetén) került fiatalok szakmai pályájának módosításához nyújt segítséget. A program része a pályaelképzelések, a képzési lehetőségek, valamint a tanulási képességek felmérése, összeegyeztetése és a döntési készségek fejlesztése. A foglalkozás időtartama 3 nap. 3. Válassza ki azt a munkáltatói támogatási formát, amely Ön szerint a lehető leghatékonyabban szolgálja a hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatási szintjének növelését, és ismertesse a támogatás tartalmát! Választását röviden indokolja! (20 pont) ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Lehetséges jó megoldások: (a kiemelt 1. és 2. pontban jelzett válaszokra 5-5 pont adható, a 3. pontban kiemelt válaszra, amennyiben ismerteti mind a 3 támogatási formát, 10 pont) A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások: A foglalkoztatás szempontjából a munkaadók által kevésbé preferált munkavállalói rétegek (hátrányos helyzetűek, megváltozott munkaképességűek) elhelyezkedését elősegítő szubvenciók, melyek a munkavállalás első időszakában a bér jellegű költségek részbeni átvállalásával valósulnak meg (bértámogatás).
36
Foglalkoztatási (munkaerő-piaci) programok támogatása: A Munkaerőpiaci Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak. A programok keretében a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások egyidejűleg és egymásra épülve is nyújthatók. Pályázati eljárás alapján a munkaügyi központ támogatást nyújthat jogi személynek, gazdasági társaságnak, valamint egyéni vállalkozónak munkaerő-piaci program kidolgozásához, illetőleg annak részben vagy egészben történő megvalósításához. Hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatását elősegítő támogatások: Adott élethelyzetben lévő (pályakezdés, gyermek, vagy közeli hozzátartozó ápolása, idősödő, 50 év feletti életkor, vagy alacsony, alapfokot nem meghaladó iskolai végzettség) álláskeresők foglalkoztatásához kötött támogatás. Formái: A START-kártya célja a pályakezdők munkatapasztalat-szerzésének elősegítése oly módon, hogy az őt foglalkoztató munkáltató számára járulékfizetési kedvezményt biztosít. A START-plusz kártya a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportok nyílt munkaerőpiacra történő be/visszalépését, támogatását alanyi jogon járó foglalkoztatási járulékkedvezménnyel biztosítja. A START-extra kártya a tartósan álláskereső személyek közül a munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb helyzetben lévő 50 éven felüliek, vagy életkorra tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók foglalkoztatását segíti elő munkaadói kedvezmény biztosításával. Teljesítményszintek: Összes elérhető pontszám 100 pont. Megfelelt 60 ponttól. Kiválóan megfelelt 90 ponttól.
4. Lecke 4.1. Önellenőrző kérdések
1. Milyen céllal jöttek létre a munkaerő-piaci programok? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: A munkaerő-piaci programok előre meghatározott, összetett célok érdekében kialakított programok, amelyek: • •
térségi foglalkoztatási célok elérésére, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint
37
•
a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak.
2. Milyen formái vannak a munkaerő-piaci programoknak? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: A munkaerő-piaci program lehet: • központi munkaerő-piaci program (országos), • regionális munkaerő-piaci program, • uniós munkaerő-piaci program. 3. Mi az a Munkaerő-piaci Alap és mi a szerepe? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: A munkaerő-piaci programok finanszírozására a Munkaerő-piaci Alap szolgál. Ez a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, a Foglalkoztatási Alap, a Szakképzési Alap, a Rehabilitációs Alap, valamint a Bérgarancia Alap összevonásával létrehozott elkülönített állami pénzalap. 4. Milyen testület gyakorolja a Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatos jogokat, és kik a testület tagjai? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatos jogokat, illetőleg kötelezettségeket Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete (MAT) gyakorolja, illetve teljesíti. A MAT a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselőiből álló testület, megbízatása négy évre szól. Döntéseiről határozatot hoz.
4.2. Önellenőrző kérdések
1. Milyen tevékenységet lát el az ESZA Nonprofit Kft.? ............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................
38
............................................................................................................................................. Válasz: Az ESZA Nonprofit Kft. az NFT során a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban (HEFOP), az ÚMFT során pedig a Társadalmi Megújulás (TÁMOP), a Társadalmi Infrastruktúra (TIOP) és a Közép Magyarországi (KMOP) Operatív Programokban tölt be közreműködői szerepet. 2. Mi a TÁMOP? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: A Társadalmi Megújulás Operatív Program az Európai Szociális Alapból 2007–2013 között finanszírozott humánerőforrás-fejlesztési projektek összessége, melyek célja a gazdaság tartós növekedése által generált munkahelyek betöltéséhez szükséges munkaerő-kínálat növelése, és javítása, annak érdekében, hogy időben és elegendő mennyiségben rendelkezésre álljon a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan létrejövő új munkahelyek betöltésére alkalmas, megfelelő képzettségű munkaerő. 3. Mi a TÁMOP átfogó célja? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: A TÁMOP átfogó célja a munkaerő-piaci részvétel növelése a humán erőforrás minőségének javításával. 4. Milyen, a TÁMOP keretében megvalósuló programokat ismer? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: • TÁMOP 1.1.2 „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért” című program • Lépj egyet előre! program • Új pálya program 5. Mi a célja a TÁMOP 1.1.2 „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért” című programnak? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 39
Válasz: A hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerőpiacra való belépésének segítése, komplex, személyre szabott, a helyi munkaerő-piaci lehetőségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal. 6. Mi a célja a Lépj egyet előre! programnak? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: A magyar felnőtt lakosság képzettségi színvonalának növelése érdekében olyan képzések indítása, amelynek során a korábbi képzettségi, tudásszintjüktől egy szinttel magasabb szintre kerülnek. 7. Mi az Új pálya program fő célkitűzése? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: A közszférát érintő szerkezetváltási folyamatok kedvezőtlen foglalkoztatási hatásainak mérséklése azáltal, hogy a programban résztvevő munkavállalók számára piacképes ismeretek megszerzését teszi lehetővé, illetve már az állás elvesztését megelőzően és azt követően is segítséget nyújt a pályamódosításra szoruló közszférában dolgozók számára. 4.3. Önellenőrző kérdések
1. Melyik hátrányos helyzetű réteg foglalkoztatási szintjének növelését tűzte ki célul az Út a munkához program? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: A munkára képes, tartós munkanélküli személyek.
2. Az aktív korúak ellátásának milyen formái van? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................
40
Válasz: • rendszeres szociális segély • rendelkezésre állási támogatás 3. Az aktív korúak ellátásának melyik formájában kötelező az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel és együttműködés a munkaügyi kirendeltséggel? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: A rendelkezésre állási támogatás folyósítása esetén. 4. Mik a regionális munkaerő-piaci programok általános jellemzői? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Amellett, hogy szem előtt tartják az általánosan és országosan megfogalmazott foglalkoztatáspolitikai célokat, elsősorban a régión belül jelentkező munkaerő-piaci problémák megoldására koncentrálnak, a munkaerőpiac helyi szereplőinek igényeire építve. 5. Mi az EQUAL Közösségi Kezdeményezés célja? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: A munkaerőpiachoz kapcsolódó hátrányos megkülönböztetés és egyenlőtlenségek megszüntetését segítő innovatív megközelítések és újszerű módszerek kidolgozása és elterjesztése. 6. Hogyan jelennek meg foglalkoztatáspolitikában?
az
EQUAL
programok
eredményei
a
hazai
............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Egyes eredményekre már építenek az új uniós forrásokból megvalósuló foglalkoztatási programok. Az EQUAL eredményeit több helyen integrálták az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009-10-es akciótervei, így több pályázatnál már ezekkel az új módszerekkel és technikákkal találkozhatunk. 41
4.3. Önellenőrző kérdések
1. Milyen nem a szociális és munkaügyi tárca kezelésébe tartozó programokat ismer? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: • Mentorprogram • Útravaló Ösztöndíjprogram • Költségtérítéses képzésben résztvevő roma fiatalok támogatása 2. Mi a „Mentorprogram” fő szolgáltatási eleme? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: • a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanintézményekbe a felvételi eljárás során kedvezményekkel való bejutásának biztosítása • az érintettek számára a Mentorprogram segítségével a felsőoktatási intézménybe történő beilleszkedés megkönnyítése, a lemorzsolódás lehetőségének csökkentése
3. Mik a „Mentorprogram”-ban résztvevő mentorok feladatai? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: • a programban részt venni szándékozók teljes körű tájékoztatása az előnyben részesítés lehetőségéről, annak feltételeiről, • a felvett fiatalok felsőoktatásba történő beilleszkedésének megkönnyítése.
4. Mi az Útravaló Ösztöndíjprogram célja? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................
42
Válasz: Az ösztöndíj-rendszer megújítása, a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása. 5. Milyen alprogramjai vannak az Útravaló Ösztöndíjprogramnak? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: • • • •
Út a középiskolába program Út az érettségihez program Út a szakmához program Út a tudományhoz program
4.5. Önellenőrző kérdések
1. Kiknek nyújt szolgáltatást a 4M program? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Válasz: A legalább 50% -ban megváltozott munkaképességű, (illetve 40% össz-szervezeti egészségkárosodással rendelkező) aktív korú, gazdaságilag inaktív munkavállalóknak, valamint a nyílt (elsődleges) munkaerőpiacon működő munkáltatóknak, és a partnerszervezeteknek. 2. Milyen szolgáltatásokat nyújt a 4M program? ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… Válasz: • • • • • • •
Kapcsolatteremtés Szükségletek felmérése Akcióterv készítés, rehabilitációs Tájékoztatás, jogi tanácsadás Munkahelyfeltárás Munkaközvetítés Egyéb szolgáltatások - képzésre irányítás, információs csatornák kialakítása, elérhetőségének biztosítása.
3. Mi a 4M program keretében nyújtott szolgáltatások előnye? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 43
Válasz: Ingyenes és önkéntes, bármelyik célcsoport számára könnyen hozzáférhető. Elérhetőségének, rugalmasságának következtében helyben, személyre szabottan tud szolgáltatást nyújtani a hivatali formák kiküszöbölésével. Megbízhatóság, pontosság, szakértelem biztosítja a "megfelelő munkavállalót a megfelelő munkakörbe" elv érvényesülését, és munkájában széleskörű partnerkapcsolat segíti
4. Milyen szervezet indította útjára a Támogatott Foglalkoztatás és a Munkahelyi gyakorlat programokat? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: A Salva Vita Alapítvány. 5. Mi a Támogatott Foglalkoztatás? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Olyan speciális munkaerő-piaci szolgáltatás, ami nem csak az értelmi sérült ügyfél, hanem a munkáltató számára is teljes körű segítséget nyújt a sikeres, hosszantartó foglalkoztatás érdekében. Felméri, felkészíti a munkáltatót, a leendő munkatársakat az értelmi sérült munkavállaló érkezésére, amennyiben szükséges segítséget nyújt a munkakörülmények megfelelő kialakításában. Felméri a munkavállaló készségeit, képességeit, figyelembe veszi elképzeléseit, foglalkoztatására irányuló szándékát, és a kettő (munkavállaló, munkáltató) megfeleltetésével, választja ki az ügyfél számára megfelelő munkakört. 6. Kiknek szól a „Segítek magamon” program, és milyen főbb szolgáltatási elemekkel segíti a munkaerő-piaci (re)integrációt? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Hajléktalanok számára kialakított program, melynek főbb támogatási elemei: Az egyéni tanácsadás, információs iroda működtetése, egyéni fejlesztés, munkába állító tréning, számítógépes felhasználói ismeretek nyújtása, támogató csoport működtetése, közösségi programok szervezése, kapcsolat kiépítése és fenntartása a hajléktalanok munkaügyi irodájával. A megvalósítók munkáját havonta egyszer tartott szupervízió kísérte. 44
7. Milyen, a munkaerő-piaci (re)integrációt segítő programot ismer büntetésvégrehajtási intézményből szabadulók számára? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: Vissza a társadalomba – a Zalai Népfőiskolai Egyesület Börtönprogramja 8. Milyen, a munkaerő-piaci (re)integrációt segítő programot ismer pályakezdő fiatalok számára? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: „Szakdolgozati Pályázat: Klaszterek és Hallgatók Együttműködése” – Pályázat pályakezdő fiataloknak a helyi klaszterek bevonásával 9. Milyen, a munkaerő-piaci (re)integrációt segítő programot ismer Gyes-ről, Gyed-ről visszatérő nők számára? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: A székesfehérvári Csemete Alapítvány programja, amely olyan munkaerő-piaci integrációt elősegítő szolgáltatásokat nyújt, mint az otthoni gyermekfelügyelet, és gyermekcentrum működtetése. 10. Mi a Roma Integráció Évtizede Program célja? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: A RIÉP célja, hogy felgyorsítsa a romák társadalmi és gazdasági integrációját, és egyben hozzájáruljon a romákról alkotott kép pozitív irányú átalakulásához.
45
Felmérés a IV.4. leckéhez
Feladat: 1. Ismertesse a Lépj egyet előre! program hátterét (kialakításának indokait) és jelentőségét a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatásában! (30 pont) ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: (a program kialakításának indoklásáért 15 pont adható, és a terület fontosságának ismertetéséért szinten 15 pont adható) A program háttere: Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben teljesen megváltoztak a beiskolázási arányok. 1991-ben még mintegy 250 ezer fiatal választotta a szakiskolai képzést, egy évtized múlva azonban ennek a felére esett vissza a beiskolázási létszám. Közben a munkaerőpiacon olyan tendenciák alakultak ki, amelyek következtében a szakképzettséggel nem rendelkező emberek könnyen kiszorultak a munkahelyekről. A vállalkozások 15 százaléka nem talált az igényeinek megfelelő szakembert, több mint 30 ezer állás volt betöltetlen, mert nem találtak megfelelően képzett munkavállalókat. Az Európai Unióban csaknem minden második felnőtt bekapcsolódik a felnőttképzésbe. Magyarország versenyképességének is egyik meghatározó eleme, hogy a gazdaságnak rendelkezésére áll-e a megfelelő mennyiségű és minőségű munkavállaló. Ma hazánkban több mint kétmillió ember, a munkavállalói korban lévők 40 százaléka nem rendelkezik szakképesítéssel. A felnőttképzésben több mint 800 ezren szereznek ismereteket, a hallgatók nagyobb része azonban a magasabb végzettségűek soraiból kerül ki. Lényegesen kevesebben tanulnak az alacsonyabb végzettségű munkavállalók közül. Erre való tekintettel, és a vállalkozások igényeit figyelembe véve dolgozták ki a szaktárcánál a Lépj egyet előre! programot. A szakmaszerző tanfolyamok elvégzése után a hátrányos helyzetű munkavállalók/álláskeresők nagyobb eséllyel helyezkedhetnek el magasabb presztízsű, szakképesítést igénylő munkakörökben, az általános iskolai felzárkóztató képzésben résztvevők számára pedig a képzettségi szint növelésével több lehetőség kínálkozik a munkaerő-piacra való (be)visszakerülésre. 2. Részletezze a regionális képző központok szerepét a roma származású álláskeresők foglalkoztatására irányuló programokban! (30 pont) ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Válasz: (a kiemelt tartalmi elemek leírásáért 5-5 pont adható) A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatási és Képzési Szakállamtitkársága a roma népesség társadalmi integrációjának előmozdítását célzó középtávú kormányzati programok alapján az oktatás, a felnőttképzés lehetőségeinek fejlesztése, valamint a foglalkoztatás növelése érdekében végzi a cigányság munkaerő-piaci helyzetének javítását 46
célzó tevékenységét. A programokat részben a Felnőttképzési és Szakképzési, illetve Foglalkoztatási Főosztálya, valamint a Közmunkatanács kezdeményezték, illetve bonyolították le. A lebonyolításban meghatározó szerep jutott a kapcsolódó háttérintézményeknek: Foglalkoztatási Hivatal, (mai nevén Foglalkoztatási és Szociális Hivatal) megyei/fővárosi, (illetve ma regionális) munkaügyi központok és a regionális képző központok, valamint az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnak, amelyek az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek a hátrányos helyzetűek, kiemelten a romák és a fogyatékossággal élők képzésének, foglalkoztathatóságának javítására. Ennek érdekében több projektet kezdeményeztek és sikeres képzési programokat bonyolítottak le, melyek keretében a romák munkaerő-piaci helyzetének javítását kiemelten kezelték. A Pécsi Regionális Képző Központ 2006-ban komplex programot valósított meg a romák esélyeinek javítása érdekében. A képzést megelőző kutatás a romák foglalkoztatási diszkriminációját elemezte, eredménye és ajánlásai beépültek a képzési programba. A háromnapos képzésen az ország valamennyi megyéjéből/a fővárosból 6-6 fő vett részt: 3 fő köztisztviselő a munkaügyi szervezetből és 3 fő a munkáltatók képviseletében. Az előadásokból és tréning elemekből felépített képzésen téma volt a Roma Integráció Évtizede Program, romológiai alapismeretek, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvény, valamint a romák elhelyezkedésének/foglalkoztatásának problémái. A regionális képző központok folyamatosan kínálnak képzéseket hátrányos helyzetű felnőttek, kiemelten a romák számára. Több képzési programot is kidolgoztak és akkreditáltattak kifejezetten romák számára. Ilyenek pl. a roma szervező, roma közösségfejlesztő asszisztens, roma polgárőr, roma családsegítő. Felkérésre rendszeresen szerveznek képzéseket a roma szervezetek, kisebbségi önkormányzatok munkatársainak is. 3. Ismertessen egy Ön által hatékonynak tartott, hátrányos helyzetű rétegek számára meghirdetett programot! (20 pont) ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Teljesítményszintek: Összes elérhető pontszám 80 pont. Megfelelt 48 ponttól. Kiválóan megfelelt 72 ponttól.
47
Modulzáró vizsga
Név: ............................................................................ Dátum: ........................................................................
Mért kompetenciák: • Felismerés szintjén ismeri a „sajátos helyzetben” lévő társadalmi csoportokat, ismeri a legfontosabb meghatározásokat. • Megnevezés szintjén ismeri a hátrányos helyzetet kiváltó tényezőket. • Önálló alkalmazás szintjén ismeri a támogató szolgáltatásokat, rendszereket. • Önállóan képes meghatározni a hátrányos helyzetű csoportok számára hozzáférhető támogatásokat. • Képes a szakmai irodalom feldolgozására és a jó gyakorlatok bemutatására, elterjesztésére, alkalmazására. Feladat: A tananyag 2. leckéjéhez tartozó gyakorlati feladat során elkészített interjú anyagát felhasználva tegyen javaslatot a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű személy foglalkoztatásához szükséges intézkedésekre. Az intézkedéseket az alábbi módok valamelyikét kiválasztva határozhatja meg: Munkaerő-piaci integrációt segítő • szolgáltatások, támogatások megnevezése, vagy • a 4. leckében megismert, a szolgáltatások, támogatások különböző kombinációit tartalmazó munkaerő-piaci integrációt célzó program(ok) megnevezése, vagy • a leckében megadott internetes tájékozódási lehetőségek során az Ön által kiválasztott egyéb program megnevezése, a program rövid ismertetésével. A foglalkoztatást segítő intézkedésekre tett javaslatát az alábbi kérdések mentén fogalmazza meg: 1. Milyen objektív és szubjektív információkat szerzett az interjúkészítés során? A kérdés megválaszolásához az információkat szét kell választani és csoportosítani kell. Az objektív információk azok, melyek tárgyszerűen megjelentek a tanácskérő életében, ill. adminisztratív úton is megismerhetőek. Az objektív elemek azt jelzik, hogy a tanácskérő milyen tényeket tud felsorakoztatni önmagához kapcsolódóan és milyen tényeket tart érdemesnek kiemelni eddigi életútjából. Az objektív adatok fő csoportjai: • személyes jellemzők, életkor, jelenlegi társadalmi státus, • családi állapot, családi jellemzők,
48
• nem, kor, foglalkozás, • lakáskörülmények, anyagi lehetőségek, terhek, • iskolai végzettség, ezen belül konkrét eredmények, szakmai eredmények, sikerek, kudarcok, • munkahely, beosztás, eredmények, szakmai tanulmányok. A szubjektív elemek csoportjába azok az információk tartoznak, amelyeknek a segítségével a tanácskérő leírja saját állapotát, érzelmeit, viszonyát az adott helyzethez. Sokszor a szubjektív elemek hangsúlyozása elmarad, melynek egyik oka, hogy a tanácskérő személyiségéből adódóan nehezen tudja megfogalmazni az érzelmi helyzetét, kevéssé képes kinyilvánítani a véleményét az indítékokról, értékekről és a személyes tulajdonságairól. A szubjektív elemek körébe tartozik minden olyan információ, mely a tanácskérő életútjának érzelmileg v. intellektuálisan feldolgozott élményeire vonatkozik, melyet sokszor értékelő megjegyzés formájában hoz tudomásunkra. 2. Milyen, a munkavállalás szempontjából meghatározó problémákkal, hátrányokkal küzd az interjú alanya? A problémák meghatározásakor nem elsősorban a hátrányos helyzet konkrét kiváltó okait kell felsorolni (pl: Gyes-ről, Gyed-ről visszatérő, pályakezdő, fogyatékkal élő, egészségkárosodott), hanem a hátrányos helyzet mibenlétét. Ilyenek lehetnek a következők: • alacsony iskolai végzettség, • szakképzettség hiánya, • elavult szaktudás (tartós inaktivitás, vagy a munkaerőpiac markáns átalakulása miatt), • munkavégzéshez szükséges képességek, készségek alacsony szintje (pl: alkalmazkodó képesség a munkahelyi elvárásokhoz), • motiválatlanság, alacsony motivációs szint (pl: ellenérdekeltség, félelem az eddigi ellátás elvesztésétől), • önértékelési problémák, • munkavállalást akadályozó egészségi problémák, • munkavállalást akadályozó szociális, családi problémák. 3. Melyek a foglalkoztatás szempontjából alapvető szükségletek? Annak eldöntése, hogy az előző pontban meghatározott problémák közül melyek azok, amelyek a leginkább veszélyeztetik a munkába helyezést, tartós foglalkoztatást. 4. Milyen erőforrások használhatók a problémák megoldása során? Annak azonosítása, hogy a hátrányos helyzetű személy szűkebb-tágabb környezetében milyen személyekkel, és/vagy szervezetekkel lehet együttműködni, a problémák megoldásában. (Pl.: támogató családi háttér, családsegítő szolgálat, háziorvos, hajléktalangondozási intézmény, munkaügyi kirendeltség, esélyek háza, stb.).
49
5. Eddigi ismeretei alapján az alapvető szükségletek kielégítésére milyen szolgáltatások, támogatások, illetve munkaerő-piaci programok léteznek? Annak megítélése, hogy a leckék során megismert szolgáltatások, támogatások és programok, valamint a megadott információk alapján megismert egyéb programok közül, melyek alkalmasak az interjúalany számára az alapvetőnek értékelt szükségletek kielégítésére. 6. Az ismert segítő szolgáltatások, támogatások és programok közül, melyik a legmegfelelőbb az adott személy esetében? A választás alapja, hogy az előző pontban azonosított szolgáltatások, támogatások, vagy programok közül melyik érhető el a lakókörnyezetben, az adott térségben, melyik kínál esetleg olyan speciális megoldási módokat, amellyel a foglalkozási rehabilitáció eredményessége még inkább valószínűsíthető. Teljesítményszintek: Összes elérhető pontszám 80 pont. Megfelelt 48 ponttól. (60%-tól) Kiválóan megfelelt 72 ponttól. (90 %-tól) Interjú részletessége, az interjú vázlat szerinti megfelelőség: 20 pont Szempontok szerinti válaszokra adható pontszám: 60 pont
50
A modul oktatása során ajánlott szakmai oldalak és irodalomjegyzék 1. A foglalkozási rehabilitáció módszertani kérdései (Szerk: Szellő János), Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2009. 2. A fogyatékos emberek Európába mennek / [szerk. Ignácz Beáta] ; [szerzők Borbély Szilvia et al.] ; [kiad. a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége]. - Budapest : MEOSZ, 2003. 3. Bánfalvi Csaba: A munkanélküliség szociálpszichológiájáról – Akadémia Kiadó 2003. 4. Baján Ilona – Dávid Andrea – Gyarmati Renáta – Jásper Éva – Móricz Rita – Pozsgai Attila – Réti Ferencné: Támogatott Foglalkoztatás, Értelmi sérült munkavállalók a nyílt munkaerő-piacon – Kézikönyv, Salva Vita Alapítványa, Budapest, 2000. 5. Dávid Andrea - Dr. Gabó Márta - Csákvári Judit: Látássérült emberek elemi és foglalkozási rehabilitációja, Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségért Közalapítvány, Budapest, 2008. 6. Frey Mária: Az Európai Unió Foglalkoztatási Stratégiája In: Fazekas Károly Varga Júlia (szerk.) Munkaerőpiaci Tükör 2004, MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest, 2004. 7. Foglalkozási rehabilitációs jegyzet (Szerk.: Dr. Gere Ilona - Szellő János) fogyatékos személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2007. 8. Dr. Gere Ilona: Foglalkoztatási stratégia a tartósan akadályozott emberek integrációja érdekében http://szmi.hu/images/dok/gerei.doc 9. Dr. Gere Ilona: A támogatott foglalkoztatás és a foglalkozási rehabilitáció tapasztalatai: megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának gyakorlata egyes magyarországi non-profit szervezeteknél (2004.) 10. Dr. Gere Ilona: Adalékok a foglalkozási rehabilitáció magyarországi gyakorlatához: megváltozott munkaképességű emberek bekapcsolása a munka világába 2000. 11. Gyulavári Tamás: Nők és férfiak közötti esélyegyenlőség az Európai Unióban és Magyarországon 12. Kertesi Gábor: A társadalom peremén, romák a munkaerőpiacon – Osiris Kiadó, Budapest, 2005. 13. Kálmán Zsófia Könczei György: A TAIGETOSZTÓL ESÉLYEGYENLŐSÉGIG- Osiris Kiadó, Budapest 2002
AZ
14. Dr. Szilágyi Klára: Az egyéni tanácsadás – Módszertani kézikönyv a munkavállalási, munka-, pályatanácsadók számára, Gödöllő, 1997. 51
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.
Állami Foglalkoztatási Szolgálat TÁMOP 2.2.2 projektiroda: 459-2080
[email protected] • www.afsz.hu
