Különleges helyzetben lévő munkavállalók foglalkoztatása Dr. Jakab Nóra – Miskolci Egyetem ÁJK, Munka- és Agrárjogi Tanszék 2013. augusztus 28.
„A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú "Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program" c. kiemelt projekt keretei között valósult meg.”
Felépítés Alapvetés – célcsoport meghatározás/hasznosság Foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályi környezet Fogalmi elhatárolás Fogyatékos emberekre vonatkozó szabályok Megváltozott munkaképességű munkavállalókra vonatkozó
szabályok Munkajogi szabályozás Egyenlő bánásmódról szóló törvény munkajogi vonatkozásai
Alapvetés Fogyatékos emberek Megváltozott munkaképességű munkavállalók Szűk keresztmetszet (munkajog) – tág keresztmetszet
(foglalkoztatás) Relevancia HR szakemberek számára Foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatások Munkáltatói kötelezettségek megismerése
Foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályi környezet
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól ás esélyegyenlőségük biztosításáról (Fot.) 14/2012. (III. 6.) NFM rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az európai területi együttműködéshez kapcsolódó egyes állami támogatások felhasználásának szabályairól 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.) 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról 132/2009. (VI. 19.) Korm. Rendelet a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.2. konstrukció: „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért”, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.1. konstrukció: „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” keretében nyújtható támogatásokról 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
Fogalmi elhatárolás
Fogalmi elhatárolás Fogyatékos személy (1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos
személyek jogairól ás esélyegyenlőségük biztosításáról 4. § „Fot.”): az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.
Fogalmi elhatárolás Megváltozott munkaképességű személy:
Flt. 58. § m) megváltozott munkaképességű személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek Foglalkoztatás vizsgálata AJB jelentésekben – képzés, foglalkoztatási körülmények, ésszerű alkalmazkodás, munkaerőpiacra jutás (Fogalom!) Különbségek: támogatási rendszer, nyilvántartások
Halmaz - részhalmaz Fogyatékos ember
Megváltozott munkaképességű személy
Fogyatékos emberek
Fogyatékosság nemzetközi fogalma WHO 1980-2002
Betegség → Károsodás → Fogyatékosság →Hátrány Károsodás: az ember pszichológiai és fiziológiai szerkezetének, funkciójának valamiféle rendellenessége = egészségkárosodás Fogyatékosság: az ember bizonyos tevékenységeinek csökkent képessége. Hátrány: az ember károsodásból vagy fogyatékosságból eredő társadalmi hátrány.
Fogyatékosság nemzetközi fogalma/WHO 2002 Egészségi állapot ↓ Károsodás → tevékenység → részvétel ↓ Kapcsolódó tényezők A) Környezeti (társadalmi) B) Személyes (egyéni
Fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény 2006 Fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki
hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását
Fogyatékosságpolitikák Kompenzációorientált
fogyatékosságpolitika Orvosi modell, méltó szegény, nem képes keresőtevékenység végzésére Rehabilitációorientált fogyatékosságpolitika Gazdasági modell, korlátozott munkavállaló csökkent termelékenységgel Részvételorinetált fogyatékosságpolitika Szociálpolitikai modell, diszkriminált polgárok és elméletileg egyenértékű munkavállalók
Fot. fontosabb rendelkezései Fot. 4. § egyenlő esélyű hozzáférés: a) a szolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető, b) az épület egyenlő eséllyel hozzáférhető, ha mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók, c) az információ egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha az mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető, az ahhoz való hozzájutás pedig az igénybe vevő számára akadálymentes.
Fot. fontosabb rendelkezései Fot. 4. § rehabilitáció: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése. 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról: rehabilitáció: orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerő-piaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a munkaképességének megfelelő munkahelyen történő elhelyezés biztosítása;
Fot. fontosabb rendelkezései Fot. 21. § A fogyatékos személyek rehabilitációjának megvalósulása érdekében az alábbi rehabilitációs szolgáltatásokat különböztetjük meg: a) a fogyatékos személy meglévő, illetve fejleszthető képességeinek megfelelő programtervezetek kidolgozásához olyan szempontrendszer kiadása, amely magában foglalja a rehabilitációs folyamat során elért képességfejlődés rendszeres felmérését, és lehetővé teszi a rehabilitációs program szükség szerinti módosítását, továbbfejlesztését; b) a rehabilitációs programban megjelölt szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz való hozzáférés megszervezése; c) a rehabilitáció folyamatában közreműködő szervezetekkel, személyekkel való együttműködés, a rehabilitációs tevékenységük figyelemmel kísérése; d) a segédeszköz, valamint a segédeszköz-ellátás fejlesztés irányainak kidolgozása; e) a segítő szolgálatok, illetve azok hálózatának kialakításánál figyelembe veendő szempontok kidolgozása; f) a rehabilitációs folyamatban összegyűjtött tapasztalatok alapján szakmai-módszertani ajánlások kidolgozása; g) a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében.
Fot. fontosabb rendelkezései Környezet 5. § (1) A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre. (2) Az (1) bekezdésben foglalt jog vonatkozik különösen a közlekedéssel és az épített környezettel kapcsolatos tájékozódási lehetőségekre. Kommunikáció 6. § A fogyatékos személy számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékos személyeket megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. 7. § (1) A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. (2) Az információs társadalom nyújtotta lehetőségek erősítik az esélyegyenlőséget a fogyatékos személyek számára. A fogyatékos személyt az információs esélyegyenlőség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor. Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés 7/A. § (1) A fogyatékos személy számára az e törvényben meghatározottak szerint - figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit - biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. (2) A közszolgáltatások engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályok szerinti hatósági eljárás során az egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának érvényesülését biztosítani kell.
Fot. fontosabb rendelkezései Közlekedés 8. § A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre. Támogató szolgálat, segédeszköz 11. § A fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat igénybevételét, továbbá segédeszközt. Az árhoz nyújtott támogatással beszerezhető segédeszközök körét és a támogatás módját, valamint mértékét külön jogszabály határozza meg.
Fot. fontosabb rendelkezései Az esélyegyenlősítés célterületei Egészségügy Oktatás, képzés Foglalkoztatás Lakóhely, közösségbe való befogadás, önálló életvitel Kultúra, sport
Fot. fontosabb rendelkezései Foglalkoztatás – munkáltatói kötelezettségek 15. § (1) A fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. (2) A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. (3) A munkáltató a fogyatékos személy munkához jutásának elősegítése érdekében - a felvételi eljárás során - köteles biztosítani az egyenlő eséllyel hozzáférhető környezetet.
(4) A munkáltatót a (3) bekezdésben foglalt kötelezettség abban az esetben terheli, amennyiben a) a megüresedett álláshelyet nyilvánosan meghirdette, b) az álláshelyre a fogyatékos személy oly módon jelentkezett, hogy jelezte a meghallgatáshoz szükséges speciális igényeit, és c) azok biztosítása a munkáltató számára nem jelent aránytalanul nagy terhet. Aránytalanul nagy tehernek minősül az, ha a kötelezettség teljesítése a munkáltató működését ellehetetleníti. 16. § Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti.
Fogyatékos munkavállaló foglalkoztatásának támogatása 14/2012. (III. 6.) NFM rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az európai területi együttműködéshez kapcsolódó egyes állami támogatások felhasználásának szabályairól
Hatály kiterjed a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, a Délkelet-Európai Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program, a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program, az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program, a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Program, a Transznacionális Együttműködési Program, a Közép-Európai Transznacionális Együttműködési Program, valamint az INTERREG IV C Interregionális Együttműködési Program (a továbbiakban együtt: operatív programok) keretében meghirdetésre kerülő támogatási konstrukciókra
Fogyatékos munkavállaló foglalkoztatásának támogatása 9. A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok 28. § (1) A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a fogyatékkal élő munkavállaló tényleges foglalkoztatásának időszakában a fogyatékkal élő munkavállaló foglalkoztatásával kapcsolatban felmerült bérköltség 75%-át. (2) A fogyatékkal élő munkavállaló, felvételének az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését kell eredményeznie az előző 12 hónap átlagához viszonyítva, kivéve, ha a munkahely megüresedése önkéntes kilépés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő csökkentés vagy kötelezettségszegés miatti jogszerű elbocsátás következtében történt. 29. § (1) A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére nyújtott támogatás során elszámolható költségnek minősül - a bérköltségeket kivéve - az a költség, amely a nem fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásának költségein felül merül fel, így a) a helyiségek átalakításának költsége, b) a fogyatékkal élő munkavállalók segítésével foglalkozó személyek alkalmazásához kapcsolódó költség, c) a fogyatékkal élő munkavállalók által használt berendezések átalakításának vagy beszerzésének, a szoftverek beszerzésének és érvényesítésének költsége, ideértve az átalakított vagy segítség nyújtására alkalmas technológiai felszerelések költségeit is, és d) - ha a kedvezményezett a csoportmentességi rendelet 2. cikk 21. pontja szerinti védett munkahelyeket biztosít - az érintett létesítmény létrehozásának, üzembe helyezésének vagy kibővítésének költsége, továbbá minden, a fogyatékkal élő munkavállalók alkalmazásából közvetlenül eredő adminisztrációs és szállítási költség. (2) A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.
Munkavédelmi szabályok – fogyatékos és megváltozott munkaképességű munkavállaló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 21. § (1) A megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók adottságaira a munkahelyek kialakításánál figyelemmel kell lenni. (2) Azokon a munkahelyeken, ahol megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalókat kívánnak foglalkoztatni, az ajtókat, az átjárókat, a szintbeli különbségeket áthidalókat, a lépcsőket, a zuhanyozókat, a mosdókat és a munkahellyel összefüggő berendezéseket a testi adottságaiknak megfelelően, illetve megváltozott munkaképességükre figyelemmel kell kialakítani vagy szükség esetén átalakítani. (3) A megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók részére munkahelyükön biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkavégzésükhöz szükséges, általuk felismerhető jelzéseket.
Megváltozott munkaképességű munkavállalók
A a
rehabilitációs hozzájárulás 2011. évi megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és módosításáról
CXCI. egyes
törvény törvények
A rehabilitációs hozzájárulás 23. § (1) A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint). (2) A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni a) a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket, b) az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót, c) az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót, és d) a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót. (3) A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. (4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni a (2) bekezdésben meghatározott személyek figyelmen kívül hagyásával. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. (5) A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fő/év.
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
25. § (1) A rehabilitációs hatóság az akkreditált munkáltató részére a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pályázati úton a) támogatást nyújthat a munkahely rehabilitációs célú átalakításához, b) bér- és költségtámogatást nyújthat, ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatását biztosítja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás jogosulatlan igénybevételéből fakadó köztartozást adók módjára kell behajtani. (3) A megváltozott munkaképességű személy határozott idejű munkaviszonya - a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény 192. § (2) bekezdésétől eltérően - az (1) bekezdés alapján támogatott foglalkoztatása időtartamára meghosszabbítható. Mt. 192. § (2): (2) A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is.
Szociális hozzájárulási adókedvezmény 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
462/A. § (1) A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg a) az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból, b) a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból, ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. (2) A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával.
Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások Flt. 16. § (1) A munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében legfeljebb hatvan százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható, ha a munkaadó a) a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és b) a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból felmondással nem szüntette meg, és c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható. (3) Ha a munkaadó a szövetkezetekről szóló törvény szerinti szociális szövetkezet, a támogatás mértéke a munkabér és járuléka legfeljebb 70 százalékáig terjedhet feltéve, hogy a munkaadó vállalja a hátrányos helyzetű személy továbbfoglalkoztatását legalább a támogatás folyósítási időtartama 50 százalékának megfelelő időtartamra. (4) A (3) bekezdésben meghatározott támogatás esetén a támogatás és a továbbfoglalkoztatás együttes időtartama legfeljebb egy év, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatása esetén legfeljebb két év lehet.
327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról
akkreditált munkáltató: az e rendelet szabályai szerint lefolytatott akkreditációs eljárás alapján kiadott rehabilitációs akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező szervezet vagy személy tartós foglalkoztatás: a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkakészségének, egészségi állapotának, testi és szellemi képességeinek termelő, szolgáltató tevékenység biztosítása mellett, védett körülmények között, munkaviszony keretében történő megőrzése, fejlesztése; tranzit foglalkoztatás: a rehabilitálható munkavállaló védett körülmények között, termelő, szolgáltató tevékenység biztosítása mellett történő felkészítése a nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatásra. Rehabilitációs foglalkoztatás védett munkahely: az akkreditált munkáltató általi foglalkoztatás, ha a munkáltató biztosít tranzit vagy tartós foglalkoztatást, és munkavállalóinak legalább 50%-a megváltozott munkaképességű személynek minősül.
327/2012. (XI. 16.) Korm. Rendelet/Akkreditálás 2. § (1) A munkáltató részére rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány akkor adható, ha a) cégjegyzékbe vagy - ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - az előírt nyilvántartásba történő bejegyzése megtörtént, b) a munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalóinak havi létszáma a 30 főt eléri vagy aránya az összes munkavállalóhoz képest a 25%-ot meghaladja, c) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását olyan rehabilitációs foglalkoztatás keretében biztosítja, amelyet a létesítő okiratában rögzítettek, és amely a hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vett tevékenységének kifejtéséhez kapcsolódik, d) az állami adó- és vámhatóságnál nincs esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása, e) a 6. alcím szerinti foglalkozási rehabilitációs szakmai programmal rendelkezik, f) a 7. alcím szerinti személyes rehabilitációs tervek elkészítését vállalja, g) a személyes rehabilitációs tervben meghatározott segítő szolgáltatások igénybevételének lehetőségét biztosítja, h) a 9. alcím szerinti rehabilitációs tanácsadót, a 10. alcím szerinti rehabilitációs mentort a 13. § (3) bekezdése szerint, valamint - a 11. alcím szerinti feltételek fennállása esetén - a 11. alcím szerinti segítő személyt foglalkoztat, i) a betanított és segédmunka végzésének lehetősége mellett képesítéshez, illetve végzettséghez, képzettséghez kötött munkakörök betöltését is biztosítja, j) az eredményes rehabilitációhoz - valamint tranzitfoglalkoztatás esetén a nyílt munkaerőpiacra történő sikeres kihelyezéshez - szükséges képzési lehetőségeket saját maga vagy felnőttképzést megvalósító intézmény bevonásával biztosítja és k) teljesíti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket.
327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet /Akkreditálás 2. § (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem adható rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány, ha a) a munkáltatót a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 82. §-a alapján munkavédelmi bírság megfizetésére kötelezték, és a vizsgált időszakban jogerőre emelkedett határozatok szerint kiszabott bírságok együttes összege elérte a kérelem benyújtását megelőző hónap létszáma szerint aa) legfeljebb kétszáz munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a kötelező legkisebb munkabér ötszörösét, ab) kétszáz főt meghaladó munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a kötelező legkisebb munkabér tízszeresét vagy
b) a munkáltató a külön jogszabályban megjelölt mértékű akkreditációs díjat nem fizette meg vagy c) a munkáltató végelszámolás, csődeljárás, felszámolási eljárás, kényszer-végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll. (3) Költségvetési szerv részére rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány nem adható.
327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet/Költségvetési támogatás a) a megváltozott munkaképességű munkavállaló után fizetendő bérköltség (a továbbiakban: bérköltség), A munkáltató által ténylegesen megfizetett bérköltség legfeljebb 75%-a támogatható b) a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásának a megváltozott munkaképességből fakadó többletköltségei (a továbbiakban: többletköltség). A többletköltség legfeljebb 100%-a támogatható 23. § (1) Az egy munkavállaló után elszámolható bérköltséghez, valamint többletköltséghez nyújtható támogatást együttesen kell megállapítani (a továbbiakban: egyéni támogatás).
327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet/Rehabilitációs foglalkoztatás 34. § (1) A tranzit foglalkoztatás célja megvalósul, ha a megváltozott munkaképességű munkavállaló a tranzit foglalkoztatást követően legalább 6 hónap folyamatos foglalkoztatás keretében munkát végez a nyílt munkaerő-piacon (a továbbiakban: kihelyezés). (2) A munkáltató a kihelyezés érdekében a megváltozott munkaképességű személy részére a tranzit foglalkoztatást követő legalább 6 hónapig biztosítja a rehabilitációs mentori szolgáltatás igénybevételét. 35. § (1) Tranzit foglalkoztatás esetén az egyéni támogatás időtartama egy adott személy esetében egy alkalommal, legfeljebb 3 évre állapítható meg. (2) Tranzit foglalkoztatás esetén az egyéni foglalkoztatási megállapodásban havi bontásban meg kell határozni az egyéni támogatás keretösszegét. 36. § Tartós foglalkoztatás esetén az egyéni támogatás időtartama legfeljebb 3 évre állapítható meg, és korlátozás nélkül ismételten megállapítható.
327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet/Munkapróba 42. § (1) A munkáltató a rehabilitációs szakigazgatási szerv hozzájárulásával megállapodást köthet más munkáltatóval (a továbbiakban: befogadó munkáltató) a tranzit foglalkoztatásban részt vevő megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaszerződéstől eltérő, nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatására munkatapasztalat és munkagyakorlat szerzése céljából (a továbbiakban: munkapróba). (2) Az egyéni támogatás időtartama alatt több alkalommal is sor kerülhet munkapróbára, de a munkapróbák együttes időtartama legfeljebb 4 hónap lehet. (3) A munkapróbára kihelyező munkáltató köteles a munkapróbát megszakítani, és erről a rehabilitációs szakigazgatási szervet értesíteni, amennyiben tudomására jut, hogy a befogadó munkáltatónál nem teljesülnek a munkavállaló biztonságos munkavégzésének feltételei vagy az egyéni rehabilitációs tervben meghatározott egyéb feltételek. (4) A munkapróba időtartama alatt a) a munkapróbára kihelyező munkáltató esetében a bérköltség és a többletköltség az általános szabályok szerint támogatható, b) munkapróbára kihelyező nonprofit munkáltató esetében a többletköltség az általános szabályok szerint támogatható, azonban a bérköltségnek csak legfeljebb a 75%-a támogatható, kivéve, ha a munkapróbát - a 21. § (6) bekezdése szerinti tevékenység keretében - szintén nonprofit munkáltató biztosítja. (5) A munkapróbáról a befogadó munkáltató igazolást ad, melyben értékeli a munkavállaló teljesítményét. (6) A munkapróbára kihelyező munkáltató a) figyelemmel kíséri a munkapróba megvalósulását, és amennyiben indokolt, kezdeményezi a munkapróbára irányuló jogviszony módosítását vagy megszüntetését, b) a munkapróba végén értékeli a munkavállaló teljesítményét, és a rehabilitációs szakigazgatási szerv részére a munkapróbáról jelentést készít, melyben meghatározza a nyílt munkaerő-piaci munkavégzéshez szükséges további fejlesztési irányokat, és a munkapróba tapasztalatai alapján szükség szerint kezdeményezi a személyes rehabilitációs terv módosítását.
132/2009. (VI. 19.) Korm. Rendelet II. Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.1./08/1 konstrukció: „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” a) képzések elősegítését célzó támogatások: aa) a teljes képzési díj megtérítése, ab) a képzéshez kapcsolódó költségek (szállás, élelmezés, helyi, illetőleg helyközi utazás költségének) megtérítése, ac) a képzés időtartama alatti keresetpótló juttatás és járulékai, ad) hozzájárulás a képzés időtartama alatt igénybe vett gyermekfelügyelet költségeihez, ae) hozzájárulás a képzés időtartama alatt a hozzátartozó ápolásával, gondozásával felmerült költségekhez; b) elhelyezkedést segítő támogatások: ba) a bértámogatás, bb) a munkakipróbálás, munkatapasztalat-szerzés és munkagyakorlat-szerzés (a továbbiakban együtt: munkatapasztalat-szerzés) céljából nyújtható bérköltségtámogatás, bc) a munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó utazási költségekhez nyújtott támogatás, bd) a munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó csoportos személyszállítás támogatása, be) lakhatási támogatás; c) az önfoglalkoztatás támogatása; d) a munkaerőpiaci szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos támogatások: da) a szolgáltatás díjának megtérítése, db) a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó utazási költségekhez nyújtott támogatás, dc) a szolgáltatáshoz igénybevétele alatti keresetpótló juttatás és járulékai, dd) hozzájárulás a szolgáltatás időtartama alatt igénybe vett gyermekfelügyelet költségeihez, de) hozzájárulás a szolgáltatás időtartama alatt a hozzátartozó ápolásával, gondozásával felmerült költségekhez; e) a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok költségének megtérítése; f) a képzéssel kapcsolatos alkalmassági vizsgálat költségének megtérítése
Komplex rehabilitáció Komplex rehabilitáció – rokkantsági nyugdíjrendszer kapcsolata
7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet
a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról 5. § (2) A komplex minősítés során a) az egészségi állapot, valamint az önellátási képesség orvosszakmai szempontú megítélése tekintetében kizárólag az orvosszakértő, b) a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú megítélése tekintetében - ideértve az egyes körülményekhez tartozó pontérték megállapítását és azon körülmények fennállásának megállapítását, amelyek előfordulása esetén a rehabilitáció nem javasolt - kizárólag a foglalkozási rehabilitációs szakértő, c) a rehabilitálhatóság szociális szempontú megítélése tekintetében - ideértve az egyes körülményekhez tartozó pontérték megállapítását és azon körülmények fennállásának megállapítását, amelyek előfordulása esetén a rehabilitáció nem javasolt - kizárólag a szociális szakértő véleménye alapján kell a szakhatósági állásfoglalást elkészíteni
Komplex rehabilitáció A rehabilitálhatóság minősítésének foglalkozási szempontjainál figyelembe veendő körülmények, feltételek: 1. Foglalkoztatási előzmények értékeléséhez: a) statikusak - ugyanazt, vagy ugyanazt a néhány készséget terhelő tevékenységet végzett (ez piacképes / nem piacképes). b) dinamikusak - változatos, összefüggő, egymásra épülő tevékenységek, sokrétű terhelés (vannak benne piacképes elemek),
c) dinamikus, összefüggéstelen - többféle, egymástól független tevékenység (vannak benne piacképes elemek), d) átlagostól eltérő munkaszervezési, illetve munkakörülmények (önkéntes munka, változó munkahely, több műszakos munkarend), e) nincs mértékadó munkaerő-piaci előzmény, f) közösségi (alkalmazotti) munkaerő-piaci tapasztalata van / csak családi vállalkozásban dolgozott / önállóan dolgozott, g) személyes közreműködés nélküli jövedelemszerzési lehetősége van, h) legalább 1 évig ellátott munkatevékenységek (nem munkaviszonyok is!). 2. Képzettségi, tanulmányi előzmények értékeléséhez: a) iskolai végzettség szintje, b) szakképzettség(ek),
c) szkmaváltások száma eddigi élete során, d) felnőtt életében szerzett képzettségek szintje, száma, e) felnőtt életében elért végzettség szintje, f) jártasságok (hobby is). 3. Személyes érdeklődésének összhangja a foglalkoztatási lehetőségekkel: a) érdeklődési körök feltérképezése, b) szabadidős tevékenységek megismerése, c) önismeret szintjének felmérése, d) jövőkép meglétének vizsgálata, e) munkavállaláshoz kapcsolódó elvárások, attitűdök tisztázása, f) motiváltság felmérése.
Komplex rehabilitáció 4. Életpálya karaktere, munkára szocializáltsága, életútjának értékeléséhez: a) általában: van-e aktuális képe, ismerete a munka világáról, illetve reális önértékelése, b) folyamatos munka, rövid távollét a munkaerőpiactól, c) folyamatos munka, utoljára hosszú távollét a munka világától (több mint 2 év), d) instabil foglalkoztatási helyzet, sok munkahely, hosszabb-rövidebb idővel tarkítva, vagy többségében támogatott előzmények (alkalmi munka is), e) még nem dolgozott. 5. Életkora: a) 45 év feletti életkor - az előző feltételek negatív elemeinek túlsúlya esetén - akadálynak tekinthető, b) 50 éves kor felett idősödő - akadályozó tényező, c) 25 év alatti (felsőfokú végzettség: 30 év alatti) életkor - gyakorlat hiányában - hátrány. 6. Mobilitási képessége, lehetősége, lakóhely-munkahely: a) tömegközlekedési lehetőség - objektív - megléte, b) tömegközlekedési lehetőség igénybevételének képessége (fizikai, anyagi), c) személygépkocsi van / nincs, d) ha van: munkába járásra használható, finanszírozása gondot okoz / nem okoz gondot, költségtérítéssel, támogatással megoldható-e?
Komplex rehabilitáció 7. Speciális foglalkoztatási feltételek szükségessége: 8. Munkahelyi terhelhetősége: a) átlagos, felkészítést, segítést nem igényel, b) felkészítéssel átlagos, c) csak részmunkaidőben, d) csak távmunka, bedolgozói jogviszony keretében, e) az elérhető foglalkozásokhoz szükséges készségek egyike vagy többsége miatt csak időlegesen terhelhető (napi 4 órát el nem érően), f) piaci viszonyok között / szociális foglalkoztatás keretében foglalkoztatható, g) csak akkreditált foglalkoztatónál lehetséges a foglalkoztatása, h) csak különleges körülmények és egyéni erőfeszítések árán foglalkoztatható. 9. Egyéb hátrányos helyzetű csoporthoz tartozás: a) pályakezdő, b) nemzeti kisebbséghez tartozó, c) kisgyermekes (különösen, ha gyermekeit egyedül neveli), d) alulképzett, e) tartós munkanélküli, f) régóta (legalább 2 éve) inaktív, g) kereső tevékenységet soha sem folytatott
Munkajog
Munkajogi szabályozás foglalkoztatás – gazdasági vagy szociális kérdés? Képzés – rehabilitáció – foglalkoztatás Munkavállalói jogalanyiság Életkor Cselekvőképesség vs. munkaszerződés alapján munkát végez
2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 12. § (1) A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával. (2) Munkabérnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. (3) A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. 51. § (5) A fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni kell az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról
2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 53. § (3) A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította 66. § (7) A munkáltató a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább és a munkavállaló számára állapotának egészségi szempontból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el. (felmondási korlát) 120. § A munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként öt munkanap pótszabadság jár. 264. § (1) A munkáltató döntése előtt legalább tizenöt nappal kikéri az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről. i) az egészségkárosodást szenvedett vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezete
2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 212. § (1) A cselekvőképtelen munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni. (2) A munkavállaló munkakörét az ahhoz tartozó feladatok részletes leírásával kell meghatározni. A munkavállalóra vonatkozó egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed a részletes munkaköri feladatok ellátására. (3) A munkavállaló munkavégzését folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa. (4) A fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók. Cselekvőképtelen munkavállaló, rehabilitációs ellátásban részesülő (3.
kategória)
Munkajogi szabályozás pontjai Egyenlő bánásmód Ésszerű alkalmazkodás Pihenőidő Határozott időtartamú jogviszony Munkavédelem
Felmondás-védelem Kollektív munkajog Munkapróba Támogatott foglalkoztatás
Dilemma: hogyan legyen a szabályozás védő és motiváló egyben?
Egyenlő bánásmódról szóló törvény
Egyenlő bánásmódról szóló törvény rendelkezései 21. § Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor: a) a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben; b) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben; c) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében; d) a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatosan; e) a munkafeltételek megállapításában és biztosításában; f) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában; g) a tagsággal vagy részvétellel kapcsolatban a munkavállalók szervezeteiben; h) az előmeneteli rendszerben; i) a kártérítési, illetve a fegyelmi felelősség érvényesítése során, valamint j) a munkavállalók szülői és munkavállalói kötelezettségeinek összehangolását és a gyermek gondozására fordítható idő növelését elősegítő szülői szabadság kérelmezésével, illetve igénybevételével összefüggésben.
Egyenlő bánásmódról szóló törvény rendelkezései 22. § (1) Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a) a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés, b) a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen, illetve nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló, a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés. (2) A 21. § f) pontjának alkalmazása során a 8. § a)-e) pontjaiban meghatározott tulajdonság (tekintetében tett közvetlen hátrányos megkülönböztetés minden esetben sérti az egyenlő bánásmód követelményét. a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e) nemzetiséghez való tartozása, 23. § Törvény, törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet, illetve kollektív szerződés a munkavállalók meghatározott körére - a foglalkoztatási jogviszonnyal vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.
Egyenlő bánásmódról szóló törvény rendelkezései Védett tulajdonságok 8. § a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e) nemzetiséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye,
k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága)
Egyenlő bánásmódról szóló törvény rendelkezései/Bizonyítási teher 19. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosultnak kell valószínűsítenie, hogy a) a jogsérelmet szenvedő személyt vagy csoportot hátrány érte vagy - közérdekű igényérvényesítés esetén - ennek közvetlen veszélye fenyeget, és b) a jogsérelmet szenvedő személy vagy csoport a jogsértéskor - ténylegesen vagy a jogsértő feltételezése szerint - rendelkezett a 8. §-ban meghatározott valamely tulajdonsággal. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak valószínűsítése esetén a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy a) a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy b) az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak a büntetőeljárásokban, illetve a szabálysértési eljárásokban.
A kutatásról további információk elérhetők: foglalkoztatas.blogspot.hu
