• I
ságof vonhatjuk le a szófiai kiállítás eredményeiből is. Végeredményben szófiai vállalkozásunk teljes művészi é s anyagi sikerrel járt. De itt nem szabad megállnunk. Azoknak, akik iparművészetünk sorsát intézik, legyen gondjuk arra, hogy azt a kapcsolatot, amelyet ez a kiállítás köztünk é s Bulgária közt megteremtett, ne hanyagoljuk el, hanem kedvező időben é s kellő felkészüléssel élénkebb, állan-
•
dóbb érintkezéssel erősítsük. Ezt a célt szolgálná egy Szófiában építendő állandó kiállítási csarnok létesítésének tervezete, amelyet Maróti é s Prutscher tanárok már a kiállítás ideje alatt kidolgoztak é s szófiai követünknek átadtak. Ha ez a terv megvalósulna, a kiállítási csarnok központja lehetne egy az e g é s z Balkánra kiterjedő művészeti é s gazdasági propagandának. Ez volna méltó betetőzése a megkezdett munkának.
AZ IPARMŰVÉSZEK NEVELÉSÉRŐL ÍRTA RÓTH MIKSA
108
í|z Iparművészeti Társulat legutóbbi közgyűlésén annak érdemes elnöke, Bárczy István megnyitó beszédében iparművészetünk jövő fejlődésével foglalkozva, fejtegetéseit egy nagy igazságra alapította, azt mondván,hogy az igazán életképes iparművészethez az út csakis az iparon keresztül vezethet. Ezt szívlelje meg mindenki, aki iparművészetünk e g é s z s é g e s é s életerős fejlődését a jövőben biztosítva akarja látni! Hogy ezt a célt elérjük, már az alapokat helyesen kell lefektetnünk. Elsősorban jelenlegi iparművészeti oktatásunkat — mely semmiképp sem alkalmazkodik ezen nagy igazsághoz — alaposan át kell formálnunk. A középkor é s a reneszánsz legszebb örökbecsű iparművészeti műveit oly iparosok készítették, kik iparukat anyagszeretettől áthatott tudásukkal, tehetségükkel é s lelkesedésükkel művészetté tudták fejleszteni. Ez tehát a természetes fejlődés útja, előbb az iparhoz é s onnan az iparművészethez. De mai iparművészeti oktatásunknál ennek éppen a megfordítottját látjuk. Miért van ez í g y ? Mikor az iparművészet nagy múltja a fejlődés ezen természetes é s okszerű útjának helyességéről g y ő z meg minket. A mai rendszer mellett a négy középiskola elvégzése után é s megfelelő rajzbeli készültséggel rendelkező ifjút felveszik az iparművészeti iskolába, ott elsősorban rajztudását fejlesztve, művészi irányban nevelik, anélkül hogy előzőleg valamely ipart tanult volna. Tanulmányai folyamán az intézet tanműhelyeiben ugyan megtanítják némi ipari készségre, de ez legjobb esetben is csak a diletantizmus értékével bír. Hogy iparművészetről csak beszéljünk is, annak elengedhetetlen feltétele a tökéletes é s kifogástalan ipari munka tudása. Valamely
iparnak művészeti irányban való fejlesztését is é s magát az annak alapját képező ipart is egy időben tanítani, teljesen lehetetlen dolog. Itt a sorrendet meg kell tartani, előbb az ipar készségbeli követelményeinek teljes tudása é s csak aztán lehet s z ó művészetről. Ipart iskolai műhelyben nem lehet becsületesen megtanulni. Ott csak üvegházi növényeket lehet nevelni, amelyek a szabad levegőn s o h a s e m lesznek életképesek. Az életképes cserjének a szabad természetben, minden veszéllyel dacolva kell fejlődnie, hogy erőteljes, ellentállásra képes fa váljék belőle. Ipart csakis iparosműhelyben lehet megtanulni. Itt ismeri meg igazán a tanonc anyagát, amellyel dolgozik, de nemcsak megismerni, hanem azt megbecsülni é s megszeretni is tanulja. A műiparosnak, hogy valóban lelkéből fakadó szépet alkosson, az anyagával szinte együtt kell felnőnie, azt nemcsak ismernie, de szeretnie is kell. Mert az az iparos, ki anyagát vaíóban szereti, féltékenyen fog ügyelni arra, hogy azon erőszakot el ne kövessen é s csak természetének megfelelően dolgozza fel, mert az anyagon elkövetett természetelleness é g lelke mélyéig fogja őt bántani, de viszont lelke e g é s z melegével munkálkodni fog azon, hogy anyagának szépségeit minél jobban érvényre juttassa. Ez a műiparos, ha valamit megtervez, ezt mindig az anyagból é s megmunkálásának módjából kiindulva, annak sajátosságait teljesen átérezve fogja megcselekedni é s nem úgy, mint az az elébe adott papiros-tervezet megvalósításánál legtöbb esetben megtörténik, hogy a maga anyagát a tervezetre reá kell erőszakolnia. De az iparosműhelyben való tanulásnak még s z á m o s igen nagy előnye van, melyek mindannyian az e g é s z életre hatással vannak é s nélkülözhetetlen feltételei a későbbi érvényesülésnek. így megtanítja a tanulót elsősorban munkaszeretetre, szerénységre, a nálánál többet tudók megbecsülésére, feltétlenül fejleszti benne a kötelességtudás érzését, meg-
103
B u d a p e s t i állami n ő i p a r i s k o l a . 103. M i s e r u h a eleíe. T e r v e z t e R u c s i n s z k y A n n a . Készítették Pillér E r z s é b e t v e z e tésével a hímzőosztály növendékei.
B u d a p e s t é r siáatliche PraUéngeWérbeSchule. 103. G e s t i c k t e s M e s s g e w a n d . E n t w u r f von A n n a R u c s i n s z k y . A u s f ü h r u n g in d e r S t i c k e r e i k l a s s e d e r E l i s a b e t h Pillér. 3
Magyar Iparművészet.
109
104
B u d a p e s t i állami n ő i p a r i s k o l a . 104. Ollózott f ü g g ö n y . T e r vezte R u c s i n s z k y A n n a . Készítették a f e h é r v a r r ó - o s z t á l y n ö v e n d é k e i . — 105. P á r n a , b u z s á k i h í m z é s s e l . T e r v e z t e és készítette: Herczeg Erzsébet.
B u d a p e s t e r staatliche F r a u e n g e w e r b e s c h u l e . 104. V o r h a n g mit Applikation. E n t w u r f von A n n a R u c s i n s z k y . A u s f ü h r u n g in d e r K l a s s e f ü r W e i s s n a h e r e i . — 105. P o l s t e r mit B u z s á k e r Stickerei. E n t w u r f u n d A u s f ü h r u n g v. E . H e r c z e g .
106
107 B u d a p e s t i állami nőipariskola. 106. O l l ó z o t t terítő. T e r v e z t e é s k é s z í t e t t e : Pintér Gizella. — 107. T e r í t ő b u z s á k i h í m z é s dísze.
B u d a p e s t e r staatliche F r a u e n g e w e r b e s c h u l e . 106. Decke mit Applikation. E n t w u r f u n d A u s f ü h r u n g von Gisella P i n t é r . — 107. B u z s á k e r Stickerei.
2*
B u d a p e s t i állami n ő i p a r i s k o l a . 108. S e l y e m h í m z é s . T e r v e z t e é s k é s z í t e t t e : E g e l m a y e r Vilma. — 109. A r a n y h í m z é s . T e r v e z t e é s h í m e z t e : S c h o s s b e r g e r Margit.
B u d a p e s t e r staatl. F r a u e n g e w e r b e s c h u l e . 108. S e i d e n stickerei. E n t w . und A u s f ü h r u n g von V. E g e l m a y e r . — G o l d s t i c k e r e i . E n t w . und A u s f ü h r u n g v. M. S c h o s s b e r g e r .
B u d a p e s t i állami n ő i p a r i s k o l a . T e r v e z t e : Rucsinszky Anna. 111. T e r v e z t e é s k é s z í t e t t e : Tervezte: Rucsinszky Anna. — 113. T e r v e z t e : S k o t n i t z k y Katinka.
Hímzett női ingek. — 110. Hímezte: Boros Erzsi. — D a p s y Klementina. — 112. K é s z í t e t t e : Ftirst A r a n k a . Margit. H í m e z t e : B a l o g
Budapester staatliche Frauengewerbeschule. Gestickte F r a u e n h e m d e n . — 110. E n t w u r f : A n n a R u c s i n s z k y . A u s f ü h r u n g : E l i s a b e t h B o r o s . — 111. E n t w u r f und A u s f ü h r u n g v. Klementine D a p s y . — 112. E n t w u r f v. A n n a R u c s i n s z k y . A u s f ü h r u n g v. A r a n k a F ü r s t . — 113. E n t w u r f v. M a r g a r e t e S k o t n i t z k y . A u s f ü h r u n g von K a t h a r i n e B a l o g .
114
B u d a p e s t i állami nőipariskola. 114. L e g y e z ő s á r k ö z i h í m z é s s e l . T e r v e z t e : R u c s i n s z k y A n n a . — 115. Batikozott bőr k é z i t a r s o l y . — 116. Kézitarsoly s á r k ö z i h í m z é s s e l . Tervezte é s k é s z í t e t t e : N i k o d é m Ilona.
B u d a p e s t e r s t a a t l i c h e F r a u e n g e w e r b e s c h u l e . 114. F a c h e r mit S á r k ö z e r Stickerei. E n t w u r f v o n A n n a R u c s i n s z k y . — 115. L e d e r h a n d t a s c h c h e n mit B a t i k d e k o r . — 116. H a n d t a s c h c h e n mit S á r k ö z e r Stickerei. E n t w . u. Ausf. v. H. Nikodém.
B u d a p e s t i állami n ő i p a r i s k o l a . 117. P á r n a g é p h í m z é s ű d í s z e . T e r v e z t e : R u c s i n s z k y Anna. — 118. P á r n á k é s terítő. Tervezték és készítették: Rucsinszky Anna vezetésével a b a t i k - t a n f o l y a m növendékei.
B u d a p e s t e r s t a a t l i c h e F r a u e n g e w e r b e s c h u l e . 117. P o l s t e r . E n t w u r f von A n n a R u c s i n s z k y . A u s f ü h r u n g in d e r K l a s s e f ü r M a s c h i n e n s t i c k e r e i . — 118. S e i d e n b a t i k a r b e i t e n . E n t wurf und A u s f ü h r u n g unter L e i t u n g d e r A n n a R u c s i n s z k y am L e h r g a n g für Batik.
119
Budapesti állami n ő i p a r i s k o l a . 119. D o m b o r í t o t t e z ü s t é k s z e r e k , g o m b o k é s d o b o z f e d é l . T e r v e z t é k é s készítették K o v á c s E r z s é b e t v e z e t é s é v e l az ö t v ö s - t a n f o l y a m n ö v e n dékei.
B u d a p e s t e r s t a a t l i c h e F r a u e n g e w e r b e s c h u l e . 119. Getriebener Silberschmuck, Knöpíe und Bonbonniére. Entworf e n u n d a u s g e f ü h r t a m L e h r g a n g e f ü r S i l b e r a r b e i t unter L e i t u n g d e r Prof. E l i s a b e t h K o v á c s .
i wi
iiiiwi
mm mim
iiii u
m
m m i m in m m i m m i m n m n m m m m l
n m m m
ni m i n i m m i m
fanffja takarékosságra, munkabeosztásra é s megtanítja a mindennapi élet követelményeivel való számvetésre. Sajnos, hogy a mi társadalmunkban az ifjakat még mindig elsősorban tudományos pályákra ösztönzik, ipari pályára legtöbb esetben csak azok kerülnek, kik tanulni nem akarnak vagy nem tudnak. Pedig ez így nem helyes. Ma már az iparostól is joggal megkövetelünk bizonyos intelligenciát, mely nélkül előhaladása el nem képzelhető. Próbáljuk csak meg é s adjuk fiainkat legalább négy évi középiskolai tanulmány után ipari pályára és meg fogjuk látni milyen iparosnemzedék fog ebből fejlődni, amelynek talán mégis sikerülni fog megdöntenie azt az előítéletet, amellyel nálunk, sajnos, még mindig lenézik az iparospályát. Az iparművészeti iskolába csak olyan ifjút kellene felvenni, aki a megkövetelt rajzbeli tudáson kívül, négy középiskola sikeres elvégz é s e után, valamely műipart három évi tanonckodás után megtanult é s mestere őt annak rendje s módja szerint felszabadította. Ekkor következhet a 3 — 4 éves iparművészeti iskola, ahol magasabb művészi kiképzésben részesülhet é s amellett az iskolai gyakorló műhelyekben tovább fejlesztheti mesterségbeli készségét. Az iskolai műhelyek úgy felelhetnek meg legjobban hivatásuknak, ha azokban a növendékeknek alkalmuk nyílik arra, hogy saját tervezeteiket egészben vagy részben megvalósítsák, hogy ezáltal s z o r o s kapcsolat létesüljön tervezet é s kivitel között, melyeknek szinte egyazon időben kell megszületniök. Az iskolai műhely tehát nem arravaló, hogy ott valamely ipart megtanítsunk, hanem tisztán csak arra, hogy ott a műiparos-segéd az iskolában nyert magasabb képzettségének megfelelően magát műiparában tökéletesítse. Éppen ezen okból nem helyes, hogy iskolai tanműhelyekben megrendelésre készítsenek el dolgokat, mert ezzel egyrészt a hasonló szakmabeli műiparosokat megkárosítják, másrészt, mert az ilyen tevékenys é g akadályozza a növendékek tanulmányaihoz s z ü k s é g e s mesterségbeli gyakorlatok folytonosságát. Az iskola maradjon mindig csak iskola é s ne akarjon a hivatásos műiparral versenyre kelni, mert ezzel egyrészt eltávolodik tulajdonképpeni hivatásától, másrészt pedig ellenszenvet kelt a műiparosok között, holott épp ellenkezőleg arra kellene törekednie, hogy a műiparossággal a legszorosabb kapcsolatot teremtse meg. Az intézetből ily módon kikerülő 20—21 é v e s ifjak feltétlenül az élet számára nevel-
in m m
m i n i m . 11
mminim
» m n m ni w m i > in m m •
i n n i i ni •
n
kednek é s nem kell tartani attól, hogy — úgy mint ez a mai nevelési rendszer mellett nem egy esetben megtörténik — az intézetből kikerülő fiatalember nem képes megkeresni mindennapi kenyerét é s tanulmányai végeztével s végbizonyítványával kezében s z ü k s é g képpen más életpálya után kénytelen nézni. Az ajánlott neveiisi rendszernél ez teljesen ki van zárva, mert nagy előnye abban nyilvánul meg, hogy minden e g y e s tanítvány az intézetbe való belépésekor tulajdonképpen már kenyérkereső képességgel bír é s ha az intézetet kellő művészi tehetséggel megáldva hagyja el, műiparának igazi művészévé lehet. Ha pedig az önálló tervezéshez megkívánt tehetséggel nem rendelkezik, akkor is lett belőle egy mindenképp elsőrangúan kiképzett műiparos. Mindkét esetben az iparművészeti iskola teljesen megfelel hivatásának, mert az illetőket előbb megtanult mesterségük mellett oly tudásbeli tőkével látja el, hogy ezáltal anyagi boldogulásuk é s továbbhaladásuk feltétlenül biztosítva van. Ezzel a tanítási módszerrel leginkább közelíthető meg az iparművészeti munka eszményképe, vagyis meg van adva annak lehetősége, hogy oly egyéneket nevelünk, akikben egyszemélyben van egyesítve tervező é s kivitelező műiparos. De ha ez mindig nem is lehet így, akkor is neveltünk egy magasabb képzettségű, művészeti intelligenciával bíró műiparost, ki sokkal hamarabb, bensőségteljesebben fog együtt érezni a tervezővel é s kongeniális művészettel fogja megvalósítani a reábízott műveket. Az iparművészeti iskola legyen tehát tisztán továbbképző intézmény, ahol ne akarjunk mindenáron művészeket nevelni, hanem ahol a kellő képzettséggel bíró, tanult é s tehetséges műiparosok műipari tudásukat művészivé fejleszthessék. Az innen kikerülő, művészi irányban nevelt műiparosok — kellő ambíció melleit é s hacsak némi takarékossági érzékkel bírnak is — munkájukkal é s önerejükből csakhamar megkeresik azt az aránylag kis főkét, mellyel műiparukaf önállóan művelhetik é s nem fogják boldogulásuknak egyedüli lehetőségét az állam vagy egyéb faktor anyagi támogatásától várni. Önbizalom, törhetetlen akarat é s v a s - s z o r galom az élet küzdelmében a fokról fokra való érvényesülés egyedül biztos eszközei, azért neveljük iparművészeinket úgy az élet számára, hogy mindig szívleljék meg a jól bevált k ö z m o n d á s t : „Segíts magadon é s megsegít az Isten".
117 Magyar Iparművészet.
I
