Hírlevél
Könyvelés, adózás
Hírlevél 5. évfolyam, 02. szám
Reklámhordozó papírok A reklámhordozó papírok után 2003. április 19-e óta kell termékdíjat fizetni, kg alapú díjtétel alapján. A jogszabályok azonban nem határozzák meg egyértelműen mit tekintünk reklámhordozó papírnak. A min. rendelet 4. sz. mellékletében van egy széles körű termékfelsorolás (kivétel nélkül „ex” szócskákkal ), egyúttal a termékdíj-törvény meghatároz egy reklámhordozó papír definíciót, és ezek alapján gyakran nehéz eldönteni az adott termékről, hogy kell-e utána termékdíjat fizetni, vagy sem. Egy biztos, hogy reklámhordozó papírnak csak az a termék minősülhet, ami papír alapanyagra készül és reklámot tartalmaz. Például: Az alábbiakban következzék néhány olyan példa, mely esetben egyértelmű a helyzet. Nem reklámhordozó papír: az árcímke, a sörös üveg, konzerves doboz címkéje (ezek csomagolásként válnak díjkötelessé), a termék használati utasítása, a névjegykártya, a fejléces levélpapír, a könyv, tankönyv. Reklámhordozó papír: a reklámot tartalmazó (terméket, szolgáltatást, céget stb. reklámozó) szórólapok, brossúrák, katalógusok, bolti reklámújságok, reklámot tartalmazó papír-naptárak; olyan időszaki lapok, amelyek reklámot tartalmaznak (pl. fél oldal hirdetést, ekkor is a teljes lap tömege után kell díjat fizetni) és a Nemzeti Kulturális Örökségek Minisztériumának lapnyilvántartásában nem szerepelnek és az Országos Széchenyi Könyvtár által kiadott ISSN számmal nem rendelkeznek (ezen utóbbi két feltétel együttes teljesülése esetén nem kell csak termékdíjat fizetni). Van egy speciális terület, amit a jogszabályok nem szabályoznak, viszont kialakult egyfajta gyakorlat. Amennyiben egy reklámhordozó papír csomagolássá válik (pl. papír reklámfelirat kerül dobozra, reklámot tartalmazó pizzás dobozt készít a nyomda), akkor utána, mint csomagolás után kell a termékdíjat megfizetni, így elkerülhető, hogy kétszeresen legyen termékdíjjal terhelve. 2004. június 12-étől részben ezen termékcsoport esetén is változik a kötelezetti kör. A fenti 1. lábjegyzetben már megemlítettek szerint a belföldi előállítású reklámhordozó papírok esetén az eddig kötelezett nyomdák (akik a gyártók és az első belföldi forgalomba hozatal megtörténik, amikor a megrendelőnek teljesítenek) helyett azok első vevői válnak kötelezetté. Tehát a megrendelő cégek (első vevők) fizetik a termékdíjat. Ez lehet a szórólapot, katalógust saját célra felhasználó cég, vagy egy grafikai stúdió, akinek a nyomda teljesít. Természetesen az, aki saját célra állít elő reklámhordozó papírt (fénymásol, házi nyomdában legyárt), vagy azokat külföldről importálja, behozza, az továbbra is, mint eddig, kötelezett marad. Gyakran merül fel az a kérdés, hogy ha nincsen nyoma annak (például számlából nem derül ki), hogy egy cég reklámhordozó papírt állít, állíttat elő, akkor hogyan tudja azt az adóhatóság ellenőrizni, számon kérni. Természetesen a dokumentációk alapján nehezen, viszont a reklámhordozó papírt a cégek kiteszik, szétosztják, így egy ellenőrzés során is nyilvánvaló lehet, hogy egy cégnél van reklámhordozó papír felhasználás. Reklámhordozó papíroknál 2005. január 1-től nem biztosított az átvállalási lehetőség és a termékdíj-fizetés alóli mentesség. Amennyiben egy cég nem tudja eldönteni, hogy az általa felhasznált termék reklámhordozó papírnak minősül-e, javasolt állásfoglalást kérnie a KvVM Termékdíj Osztályától. Részletes információk az alábbi honlapon:
http://www.termekdijak.hu/all/start.htm Figyelem a hatáskör a Vám- és Pénzügyőrséghez került!!!
Könyvelés, adózás
2008. április - május
Hogyan vonhatjuk le a parkolási díj áfáját? A személygépkocsi bérleti díjának áfáját egyes esetekben levonásba helyezhetjük, hiszen mint bérleti díj nem esik tilalom alá. Ehhez kapcsolódóan érdemes végig gondolni a parkolási díjak áfa tartalmát is Gyakran előfordul, hogy egy társaság egy irodaházban béreli székhelyét vagy telephelyét. Az irodaház alagsorában a cég tulajdonában lévő gépkocsikat tárolja. Ezért a tárolóért is ugyanúgy mint az irodahelyiségekért - bérleti díjat fizet. Felmerül tehát a kérdés, hogy ezen bérleti díj áfája visszaigényelhető-e. A gépkocsi tárolóért fizetett bérleti díj levonhatósága kapcsán két dolgot kell vizsgálni. tekinthető-e a szolgáltatás parkolási szolgáltatásnak, mely az Áfa-tv. 33. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján levonási tilalom alá esik, illetve a szolgáltatás igénybevétele kizárólag az adóalany adóköteles gazdasági tevékenységét szolgálja-e. A parkolási szolgáltatás meghatározása kapcsán - mivel azt a Ptk. nem nevesíti, de tartalmát tekintve leginkább a bérlethez hasonlít - a KSH Szolgáltatások Jegyzékét tekinthetjük irányadónak. Az SZJ 63.21.24 alá tartozó parkolási szolgáltatás tartalmi meghatározása szerint ide tartozik a parkolás fedett, nyitott parkolóban, parkolóházban, garázsban. Azonban nem ide tartozik a zárható helyiség bérbeadása havi, éves bérleti díj ellenében (70.20.12.2), meghatározott parkolóhely függetlenül attól, milyen tárolóhely (pl. parkolóház, közterület) - rendelkezésre bocsátása. Egy konkrét, meghatározott parkolóhely alatt azt érjük, amikor például egy irodaház parkolójában kapunk egy beállási lehetőséget, mely kizárólag a mienk, azt más nem használhatja. Ezeket általában rendszámmal meg is jelölik. Amennyiben tehát meghatározott parkolóhelyek, illetve egy adott helyiség, vagy annak egy részének bérbeadása történik, a szolgáltatás áfája nem esik a levonási tiltás alá. A továbbiakban a cég tevékenységének, illetve a cégautók magánhasználatának függvénye, hogy az áfa levonható-e, vagy a 38. § (2) bekezdése szerinti megosztás alkalmazandó (részbeni magánhasználat). Nehézséget okozhat, hogy az SZJ számok alkalmazása nem minden esetben kötelező tartalmi eleme a számlának. Ebben az esetben pedig mindenképpen kérjék meg a számla kiállítóját, hogy szolgáltatásukat konkrét statisztikai besorolással számlázzák le, így könnyen eldönthető, hogy az az áfa törvényben milyen besorolás alá esik.
Hírlevél 1
Hírlevél
Fiktív számlák 2008.05.19, Kovácsné Álmosdy Judit, Forrás: kalkulator.hu A fiktív számlákkal kapcsolatban már több irányadó ítéletet hozott a bíróság, az adóhatóság pedig a 7012/1997. (AEÉ 13.) számú irányelvében határozta meg a fiktív számlák jellemzőit. Eszerint a fiktív számlák formailag ugyan megfelelhetnek a törvényi követelményeknek, de tartalmi hiányosságaik vannak. Hirdetés A legfőbb jellemzők a következők: 1.) a számlakibocsátó nem adóalany Adóalanynak az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet tekinthető, aki (amely) jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat, perelhet, és gazdasági tevékenységet végez. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A gazdasági társaság a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet, de hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. A vezető tisztségviselők járnak el a gazdasági társaság nevében. Adószám nélkül nem végezhető gazdasági tevékenység. Nem adóalany a magát társaságként feltüntetett számlakibocsátó, ha a cégbírósághoz bejegyzési kérelmet nem nyújtott be, vagy ha a bejegyzési kérelmét jogerősen elutasították, a cégeljárást jogerős végzéssel megszüntették, vagy az adóhatóság az adószámát törölte. A bejelentési kötelezettségét elmulasztó, adószámmal nem rendelkező természetes személy által kiállított bizonylat nem minősül hiteles dokumentumnak - így adólevonásra sem jogosít, - ugyanúgy, ahogy a természetes személy által jogosulatlanul kiállított számla sem, amelyen valótlan adószám, tevékenységi kör és egyéni vállalkozói minőség közlésével áthárított adót tüntetnek fel. Mielőtt továbbmennénk a jellemzők felsorolásával, le kell szögeznünk, hogy a számla befogadójának kellő körültekintéssel kell eljárnia, mert mind az adóhatóság, mind pedig a bíróság vizsgálja a vevő ez irányú eljárását is. Javasolt eljárások: - Az adóalanyok felsorolását megtaláljuk a www.apeh.hu-n az "adóalanyok adatbázisai" címszó alatt. Itt meg kell keresnünk üzleti partnerünket. - Nagyobb volumenű üzleti kapcsolat esetén tájékozódjunk üzleti partnerünkről a céginformációs szolgálatnál (cégkivonat, beszámoló). Egyéni vállalkozótól kérhetjük a vállalkozói igazolványának fénymásolatát. - Készpénzfizetés esetén győződjünk meg a pénz átvevőjének személyazonosságáról és írjuk fel azonosító adatait. - Nem árt, ha tértivevényes levelet küldünk a partner székhelyére (például: tartozást egyeztető levelet). A kellő körültekintéssel összefüggésben kialakult bírói gyakorlat is elvárja az üzleti partner mindenkori aktuális adatainak ismeretét annak érdekében, hogy a számlán feltüntetett általános forgalmi adó összege levonható legyen. Mindezekre azért is szükségünk lehet, mert az utóbbi időben gyakoriak azok az ellenőrzési tapasztalatok, hogy a számlakibocsátó adóalany a számla kibocsátásának idején még létezett, de az adóellenőrzés időpontjában nem lelhető fel. Nekünk viszont kellenek írásos bizonyítékok a partner valós létéről. 2.) a számlában feltüntetett gazdasági esemény fiktív Egy termék, szolgáltatás teljesítését igazoló tények, körülmények, bizonylatok - ez a legfontosabb, mert Könyvelés, adózás
maradandó - (készletnyilvántartások, leltárak, szállítási dokumentumok, tárolási bizonylatok, átvételi elismervények, továbbértékesítés vagy vállalkozási célú felhasználás bizonylatai stb.) alapján állapítható meg, hogy a számlán feltüntetett teljesítés a valóságban megtörtént-e és bizonyítható-e. Ha az adólevonást érvényesíteni kívánó adózó könyvelésének, nyilvántartásának, pénzforgalmának vizsgálata alapján az értékesítés teljesítettsége nem vitatható, akkor az áfalevonásijog érvényesíthető. Ezért rendkívül fontos lehet, egy vizsgálat során az együttműködési kötelezettség keretében minden lehetséges bizonyítékot beszerezni. A bizonyítékok köre széles lehet: tanúk előállítása, akik az adott ügyletnél jelen voltak, (például: raktári átvevők,) vagy a termék szállítására vonatkozóan - amennyiben portaszolgálat működött - annak feljegyzései, illetve, ha esetlegesen történt videokamerás rögzítés, a felvett videó anyag, stb. Az adott gazdasági eseményt tehát a számlán kívül egyéb okiratokkal is dokumentáljuk, (például: szállítólevél, átadásátvételi jegyzőkönyv, építési napló stb.,) és a számla kifizetése előtt vizsgáljuk meg, hogy a számla megfelel-e az alaki, tartalmi követelményeknek. A gazdasági esemény fiktív, ha a) nem történt teljesítés b) a felek között létrejött szerződés semmis (színlelt, jogszabályba ütközik) c) a valós gazdasági esemény nem azonos a számlában feltüntetett értékesítéssel, illetve szolgáltatással. Ellenőrzés szempontjából az a legegyszerűbb eset, amikor számlát vásárolnak a költség illetve a levonható általános forgalmi adó csökkentése érdekében. Ilyenkor előfordul, hogy a számlakibocsátó nem fellelhető, a számlanyomtatvány hamis, a számlán feltüntetett adószám másik adóalanyé, nincs is olyan tevékenységi köre, nincs rá működési engedélye, stb. Számlanyomtatvány befogadása esetén, ne felejtsünk el annak legális sorszámáról meggyőződni az adóhivatal honlapján! Előfordulhat, hogy a számlán szereplő gazdasági eseményhez képest a valóságban más esemény jött létre. Ekkor az adóhatóság a szerződéseket a valós gazdasági tartalom alapján vizsgálja, és ennek megfelelően állapítja meg a következményeket. Abban az esetben, ha a gazdasági esemény a számlában feltüntetettel ellentétben csak részben valósult meg, a számla nem hiteles, mivel nem a valóságban megtörtént gazdasági eseményt dokumentálja. Ebben az esetben a tényleges teljesítésnek megfelelően, a számla helyesbítésével korrigálhatóak az adatok. A teljesítési időpont téves megjelölése azonban nem teszi a számlát fiktívvé. Ez esetben az adólevonás esetleges "idő előttiségét" lehet megállapítani, amely nem azonos a jogosulatlan igényléssel. Az APEH 2008. évi ellenőrzési irányelvei között megtalálható az ún. "adóminimalizáló adóalanyok" ellenőrzésének előtérbe helyezése. Az ilyen társaság benyújtja az áfa-bevallását, sőt az abban szereplő összeget be is fizeti, de olyan "eljárást" dolgoz ki a működésében, hogy minimális befizetendő adója legyen. Erre viszont mind a forgalom nagysága, mind pedig az iparági árrés-adatok felhívják a figyelmet. A leggyakoribb előfordulású ellenőrzési megállapítás arra vonatkozik, hogy a számlán feltüntetett gazdasági esemény eltér a valós gazdasági eseménytől. Előfordul, hogy vannak ugyan dokumentumok, - például teljesítésigazolás, - de az üzleti partnernek nincs és nem is volt arra kapacitása, hogy a szóban forgó munkát elvégezze. Nincsenek hivatalosan bejelentett dolgozói, nincsenek alvállalkozói, beszállítói, és a megrendelő úgy nyilatkozik, hogy erről ő nem tud semmit mondani. Hírlevél 2
Hírlevél
Felhívom még a figyelmet arra, hogy a levonási jog ellenőrzése során az adóhatóság szokott olyan megállapítást tenni, hogy ha a számlakibocsátó nem is tett áfa-bevallást, akkor "nem valósult meg az adó áthárítása". Ez viszont már kifejezetten jogi kérdés, hogy milyen jogkövetkezménye lehet ennek a számlabefogadóra nézve. Minden esetre, ha adókikerülésre, jogtalan adóelőny szerzésére törekszenek, akkor különbséget kell tenni aszerint, hogy a fiktív számlát a befogadó tudtával, vagy anélkül, esetleg a kibocsátóval együttes elhatározásban használták-e fel, azaz a tőle el nem várható magatartás, illetve a bűncselekményre utaló alapos gyanú melyik oldalon jelentkezik. Nem tekinthetők hitelesnek az olyan, adóalanyok által kiállított bizonylatok, melyeket olyanok bocsátottak ki, akik tényleges gazdasági tevékenységet nem végeztek.
szerződést, tehát az adott ügyletnél hiányzik az adóalanyiság egyik feltétele, a saját nevében folytatott gazdasági tevékenység. Az előző pontnál már utaltam rá, hogy az adott teljesítés feltételeinek megléte (anyag, gép, technológia, munkaerő, kapacitás stb.) bizonyítja az értékesítés teljesíthetőségét. Fontos szempont a megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberállomány megléte is - például: építésvezető, műszaki ellenőr -, a gazdasági esemény megítélésének szempontjából. Ma már a tapasztalatok azt mutatják, hogy a számla ellenértékének megfizetését is megpróbálják színlelni banki átutalásokkal. Sokszor azonban ez a pénz csak nagyon rövid ideig tartózkodik az eladó bankszámláján, mert felveszik készpénzben annak ellenére is, hogy a pénztárban jelentős pénzösszeget tartanak, amely bőven meghaladja az átlagos készpénzforgalmat.
3.) a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre Ilyen esetekben a megtörtént gazdasági eseményről kiállított számlán szereplő - egyébként adóalanynak minősülő számlakibocsátó az adott ügyletben nem állt üzleti kapcsolatban a számla címzettjével, vagy a számlát olyan személy állította ki, aki más nevében jogtalanul kötött
50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedés mint az evaalanyiságot kizáró feltétel
2008.05.28. [Eva tv. 2. § (3) bekezdés a) pont, 3. § (1) bekezdés h) pont] Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) 2. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adózó az adóévben – többek között – akkor lehet evaalany, ha benne az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett (új tagok nem szereztek összesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést. Az Eva tv. 3. § (1) bekezdés h) pontja értelmében pedig megszűnik az evaalanyiság, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély (összesen 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szereznek olyan magánszemélyek), akivel (akikkel) a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban (ide nem értve az öröklés esetét). Az evaalanyiságnak tehát kizáró feltétele, ha a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban – a leírt szabályokban foglaltak szerint – új tag (új tagok együttesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot szerez(nek). A hivatkozott rendelkezések alkalmazásában az 50 százalékot meghaladó szavazati jog biztosítása a döntő abban az esetben, ha a részesedés és a szavazati jog mértéke elválik egymástól. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) – közkereseti társaságokra vonatkozó, de a betéti társaságokra is megfelelően alkalmazandó szabályai között található – 93. § (3) bekezdése értelmében a határozathozatal során főszabályként valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van, azonban a szavazati jog mértékét a társasági szerződésben a tagok ettől eltérően is megállapíthatják. Ennek egyetlen törvényi korlátja van: legalább egy szavazat minden tagot megillet. Vagyis közkereseti társaságok és betéti társaságok esetén a szavazati jog mértéke független a vagyoni hozzájárulás mértékétől, az – a hivatkozott korlátozás figyelembevételével – a társasági szerződésben akár ehhez is köthető, vagy ettől teljesen eltérően is meghatározható. Például, amennyiben egy betéti társaságba úgy lép be – negyedikként – új tag, hogy vagyoni hozzájárulása alapján a részesedése 80 százalék, de szavazati jogának mértékét a társasági szerződésben 20 százalékban határozzák meg, akkor az Eva tv. hivatkozott rendelkezései szerinti kizáró feltétel nem áll fenn; vagyis ez nem akadálya a betéti társaság evaalannyá válásának, illetve a már evásként működő betéti társaság e címen nem veszti el evaalanyiságát [ha a társasági szerződésben nem rendelkeznének külön a szavazati jog mértékéről, akkor az a Gt. fent hivatkozott rendelkezései értelmében – 4 tagú betéti társaságról lévén szó – 25% lenne, tehát ebben az esetben sem keletkezne 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedés]. Korlátolt felelősségű társaságok esetén a Gt. 121. § (1) bekezdése értelmében a szavazati jog főszabályként az üzletrész (a társaság vagyonából a tagot megillető hányad) mértékéhez igazodik; a társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel. Az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét, és – az ahhoz akár igazodó, vagy attól eltérő – szavazati jog mértékét a Gt. 113. § (1) bekezdése értelmében a társasági szerződésben meg kell határozni. Az említett példát korlátolt felelősségű társaság esetére alkalmazva, negyedikként belépő, 80 százalékos törzsbetétet teljesítő új tag esetén szintén megtehetik a tagok, hogy a társasági szerződésben 20 százalékos mértékű szavazati jogot biztosítanak az új tagnak; mely esetben az Eva tv. hivatkozott kizáró feltétele nem áll fenn, vagyis a korlátolt felelősségű társaság evaalanyiságának akadálya nincs. Amennyiben azonban a társasági szerződésben a tagok a Gt. főszabályától nem térnének el, akkor a szavazati jog mértéke 80 százalék lenne, amely a leírtak szerinti módon az evalannyá válás akadályát vagy az evaalanyiság elvesztését eredményezné. [PM Jövedelemadók főosztálya 7654/2008 . – APEH Ügyfélkapcsolati és tájékoztatási főosztály 4006996688/2008.]
Könyvelés, adózás
Hírlevél 3
Hírlevél
A gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének feladatellátása munkaviszonyban 2008.04.15, Forrás: Apeh A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) 2007. szeptember 1-jétől hatályos 22. § (2) bekezdése szerint: "A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni." E szakasz alapján, ha a b) pont kerül alkalmazására, a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) szempontjából a vezető tisztségviselő díjazására és a juttatásaira a munkaviszonyból származó jövedelemre, illetve a munkáltató által adható juttatásokra megfogalmazott szabályokat kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 22. pontja szerint az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában munkaviszonynak minősül minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony is, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell. A hivatkozott b) pontban az 1992. évi XXII. törvény, a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a vezető tisztségviselő díjazása bérnek minősül, azaz az egyéb feltételek megvalósulása esetén érvényesíthető rá az adójóváírás. Továbbá a munkavállalóra vonatkozó szabályok szerint részesülhet minden olyan adómentes vagy a munkáltatónál adóköteles juttatásban, amelynek biztosítását a munkáltató számára az szja-törvény lehetővé teszi. A Gt. fenti szabálya és a Munka Törvénykönyvének 13. § (1)-(2) és (5) bekezdésekben található rendelkezések összevetése alapján a hivatkozott szakasz b) pontjának választása esetén munkaszerződést kell kötni. A Munka Törvénykönyvének említett szakaszai szerint törvény, törvény felhatalmazása alapján egyéb jogszabály, kollektív szerződés tekinthető munkaviszonyra vonatkozó szabálynak. A Munka Törvénykönyve is e körbe tartozik, és a Munka Törvénykönyvének 76. § (1) bekezdése előírja, hogy a munkaviszony - ha törvény másként nem rendelkezik - munkaszerződéssel jön létre. A Gt. 22. § (2) bekezdése nem értelmezhető eltérő törvényi rendelkezésként, tehát írásbeli munkaszerződés kötése ez esetben is kötelező. (Pénzügyminisztérium, Jövedelemadók főosztálya 7778/9/2007.; Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 1559618359) [a gazdasági társaságokról szóló törvény 22. § (2) bekezdése, szja-törvény 24. § (1) bekezdése]
2008/29. Adózási kérdés multi-kategóriás ajándékutalványok juttatása [a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 69. § (11) bekezdése] A többször módosított a Szja törvény 69. § (11) bekezdése alapján: „Utalvány e törvény külön rendelkezése alapján, vagy annak hiányában is akkor minősül természetbeni juttatásnak, ha az utalványra vonatkozóan a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgálta táskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az e törvényben a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezésekben foglaltaknak. Nem minősül természetbeni juttatásnak a bármire felhasználható utalvány, valamint a természetbeni juttatás helyett adott, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz.” A multi-kategóriás ajándékutalványok, amelyek az utalványon felsorolásra kerülő többféle termékcsoporton belül felhasználhatóak (pl. szépségápolás, sport, vegyi áru, ruházat, bútor, háztartás, elektronika, élelmiszer stb.), ugyanúgy kielégítik a fenti rendelkezést, ahogyan a kizárólag egy termékcsoporton belül felhasználható utalványok. A természetbeni juttatásnak minősülés feltétele - az egyéb, a juttatás kö rülményeire vonatkozó szabályozás kielégítése mellett -, hogy megállapítható legyen az utalvány felhasználhatóságának köre, akár egy, akár több termékcsoport nevesítésével, és az utalvány kizárólag ezen termék-, illetve szolgáltatáscsoportokon belül legyen elkölthető. (PM Jövedelemadók főosztálya 3425/2008. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 1559846071/2008.; AEÉ 2008/4-5.)
Könyvelés, adózás
Hírlevél 4
Hírlevél
Építőipari tevékenységet végzők figyelmébe! 2008.04.15, Kovácsné Álmosdy Judit, Forrás: adoforum 2008. május 1-jétől módosították az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény egyes pontjait. A módosítás megtalálható az egyes adótörvények módosításáról szóló 2008. évi VII. törvényben. Annak ellenére, hogy a kollégákat elsősorban a fordított adózás szabályainak változása érdekli, hangsúlyozom, hogy más változások is hatályba lépnek. Például, az általános forgalmi adóról szóló törvény 170.§. (1) bekezdésének - amely a számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalmát szabályozza, - "d" pontja 2008. május 1-jétől hatályát veszti. Ez azt jelenti, hogy májustól nem kötelező feltüntetni a számlával egy tekintet alá eső okiraton a kibocsátó és a címzett nevét, címét, valamint annak adószámát, amit a számla eredetileg tartalmaz. Ne tulajdonítsanak ennek különösebb jelentőséget, - átolvasva a 168.§. (2) bekezdését és a 170.§. (2) bekezdését, - de az uniós szabályokhoz való alkalmazkodás miatt volt szükség erre a módosításra. A törvénymódosítás hatályba léptető rendelkezései most is elég egyszerűnek tűnnek a gazdasági élet bonyolultságához és az áthúzódó ügyletekhez képest: A módosító törvény rendelkezéseit - a felsorolt kivételekkel - azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adófizetési kötelezettség, illetőleg az adólevonási jog 2008. május 1. napján vagy azt követően keletkezik.
Az építőipari tevékenységet végző vállalkozások számára, hogy a fordított adózás tekintetében alapvetően két változás következik be 2008. május 1-jétől: 1.)Az általános forgalmi adótörvény értelmében termékértékesítésnek minősülő, építési-szerelési munkával létrehozott olyan ingatlan átadása, adózik fordítottan, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
Még akkor is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. (Magyarul: a megrendelő adja az anyagot, szerszámot, gépet, stb.) 2.)Az áfa törvény értelmében szolgáltatásnyújtásnak minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében
kell fordítottan adózni, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának.
Mmindig nyilatkoztassuk a megrendelőnket! Az 1997. évi CXLI. törvény szól az ingatlan-nyilvántartásról. Ezen kívül még számos jogszabály végrehajtási illetve eljárásjogi szempontból kapcsolódik hozzá. Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának a törvény szerint meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, a törvényben meghatározott, személyazonosító és lakcímadatait is. A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni: a) az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona (a továbbiakban: önálló tulajdonú épület), b) a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető hányaddal együtt, c) a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget, d) a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől. Az a)-d) pontok szerinti ingatlanokat egyéb önálló ingatlannak nevezzük, de természetesen a hozzájuk tartozó földrészlettel együtt veszik nyilvántartásba. Az ingatlan-nyilvántartásban minden ingatlant külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. Az ingatlan-nyilvántartás szempontjából állandó jellegű épületnek minősül a 12 m2-nél nagyobb, kőből, téglából, vályogból, tömött falból, továbbá vasbetonból készült vagy előre gyártott elemekből összeállított épület; a faépületek vagy vasvázas épületek közül pedig az, amelynek szilárd alapja (kő, tégla, beton stb.) van. Tehát 2008-tól elszakadhatunk a Polgári Törvénykönyvben szabályozott építési szerződés fogalomtól, és ezáltal a fő-, illetve alvállalkozói tevékenység megítélésének kérdésétől. Az új előírás ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlanra vonatkozik. A második fordított adózási eset pedig az építési engedélyhez kapcsolódik. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint a telekalakításhoz, építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve használatbavételéhez, fennmaradásához vagy a rendeltetésének megváltoztatásához (a továbbiakban együtt: építési munka) a jogszabályokban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye szükséges. Könyvelés, adózás
Hírlevél 5
Hírlevél
Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 2008. január 1-jén lépett hatályba. Egy építkezés során a leghosszadalmasabb folyamat az építésügyi engedélyek megszerzése. Az új jogszabály eltérően szabályoz, mint a régi rendelet. Lényegében három listát tartalmaz:
- az első sorolja fel az engedélyköteles, - a második a bejelentés-köteles, - míg a harmadik az engedély- és bejelentési kötelezettség nélküli építési tevékenységeket. A második csoportba tartozik, tehát bejelentés alapján - de építési engedély nélkül - építhető 2008. első napjától - egyebek mellett - a hat méternél kisebb talapzat magasságú szobor, a kripta, a 100 négyzetméternél nagyobb üvegház, fóliasátor, a 30 köbméteresnél nagyobb állandó, és a 60 köbméteresnél nagyobb szétszedhető kerti fürdőmedence, és a 20 négyzetmétert maghaladó alapterületű lábon álló kerti tető. A harmadik csoportba tartozik, így nem kell építési engedélyt kérni, és be sem kell jelenteni az építési hatóságnak - többek közt - a következőket: síremlék, kerítés, a talapzatával együtt 3 méternél alacsonyabb szobor, napkollektor, klímaberendezés szerelvényei, 100 négyzetméternél kisebb fóliasátor, közműpótló (például házi szennyvíztisztító), kerti tűzrakó, 20 négyzetméternél kisebb alapterületű lábon álló kerti tető. Az egyéb szabályok közül figyelmet érdemel, hogy a társasházon tervezett olyan építéshez, amely a közös tulajdonban lévő területet (is) érinti, a tulajdonostársak négyötödének a hozzájárulása szükséges. (A jognyilatkozatot bírói határozat is pótolhatja.) Lakásszövetkezetnél a tag tulajdonában álló lakáson végzendő építési munkához is kell a lakásszövetkezet hozzájáruló nyilatkozata. Az épített kémény újként került az engedélyhez kötött tevékenységek listájára. A következő építési tevékenységek építési engedély alapján végezhetőek:
1. építmény építése, bővítése, elmozdítása, 2. az építési engedélyhez kötött építmény felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, ha annak során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni, 3. az e rendelet szerint építési engedélyhez kötött építmény homlokzatának - teherhordó szerkezeti változtatásával együtt járó megváltoztatására kerül sor (nem tartozik ide pl. a homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje, az utólagos hőszigetelés stb.), 4. meglévő építményben huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása, ha ennek során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni, 5. felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a külön jogszabályban meghatározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása, liftgépház építése, 6. polgári lőtér építése, 7. az építménynek, építményrésznek a használatbavételi, illetve fennmaradási engedélytől, ennek hiányában az eredeti, illetve meglévő rendeltetéstől eltérő használata, ha az építési engedélyköteles építési tevékenységgel is együtt jár, 8. elektronikus hírközlési építmény esetében a) antenna létesítése, ha bármely irányú mérete a 4,0 m-t meghaladja, b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza a 6,0 m-t meghaladja, c) mérettől függetlenül antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli, d) a műemléki védelem alatt álló építményen vagy területen az a)-c) pontban meghatározott építési tevékenységek végzése mérethatár nélkül, 9. közterületen - a fentieken túlmenően - park, játszótér, sportpálya építése, kerítés építése, 10. az épített égéstermék-elvezető, 11. a telek természetes terepszintjének végleges jellegű megváltoztatása a) külterületi védett természeti területen, Natura 2000 területen és jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen 1,0 m-t meghaladóan, b) egyéb területen 3,0 m-t meghaladóan, 12. műemléki védelem alatt álló építmény vagy jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építmény a) homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró-csere, vakolás, színezés, felületképzés), b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése, c) homlokzatán, tetőzetén, valamint műemléki területen hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül, d) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységei számának megváltoztatása, 13. jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen utcai kerítés építése, 14. a rendelet 1. számú mellékletének II. fejezete 2., 4., 5., 7., 9. és 22., 23. pontjában meghatározott értéket, mértéket meghaladó jellemzőjű építmény építése, bővítése, építési tevékenység végzése.
Ezt kell tehát figyelni, ha építőipari szolgáltatásnyújtást végeznek, a fordított adózás megállapításához. Könyvelés, adózás
Hírlevél 6
