S Z E R V E Z E T I É S MŰKÖDÉSI S Z A B Á L Y Z A T

KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA Telefon: 47/569-000 E-mail: [email protected]

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Tervezett felülvizsgálat rendje:

Szülői Szervezet Nevelőtestület A szabályzat jóváhagyásának jóváhagyásának hatályba lépése dátuma: dátuma:

MEZŐZOMBOR, 2004.

2

TARTALOM 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .................................................................................. 4 1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat az alábbi jogszabályok, rendeletek alapján jött létre:........................................................................................................................................ 4 1.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépése: ................................................... 5 1.4. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed ................................................... 5 2. Az iskola működésének általános szabályai....................................................................... 5 2.1. Az intézmény neve, székhelye, jogállása, alaptevékenysége.......................................... 5 2.2. Az intézmény vagyona, gazdálkodása ............................................................................ 7 2.3. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása 8 3. A MŰKÖDÉS RENDJE 10 3.1. A tanítási év rendje 10 3.2. A nyitva tartás rendje 10 3.3. Zárva tartás ….10 3.4. Nevelés nélküli munkanapok 10 3.5. A helyiség- és területhasználat szabályai 10 3.6. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje 11 3.7. A gyermekek benntartózkodása, napirendje 12 3.8. Tanórán kívüli foglalkozások formái 12 3.9. Ügyeleti rend 13 14 4. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS 4.1. Az intézményvezető ...................................................................................................... 14 4.2. Az intézményvezető-helyettesek................................................................................... 15 5. A HELYETTESÍTÉS RENDJE........................................................................................ 16 5.1. A vezetők akadályoztatása esetén ................................................................................. 16 5.2. A pedagógusok helyettesítési rendje……………………………………………. 16 6. KAPCSOLATTARTÁS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTT………………… 17 6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása 17 8. A SZÜLŐI SZERVEZET ÉS A VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE .................................................................................................................................. 19 8.1. A Szülői Szervezet ........................................................................................................ 19 8.2. A Szülői Szervezet jogai ............................................................................................... 21 8.3. Szülők és a pedagógusok együttműködése ................................................................... 21 8.4. Panaszkezelési eljárás ................................................................................................... 22 8.5. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezések. 22 8.6. Az átruházott feladatok ellátásáról a megbízottak beszámoltatási rendje..................... 23 9. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA………………… ….23 10. A FAKULTATÍV HIT- ÉS VALLÁSOKTATÁS IDŐPONTJÁT ÉS HELYÉT BIZTOSÍTÓ ELJÁRÁS RENDJE ....................................................................................... 24 11. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE……………………………… 24 11.1. A belső ellenőrzés elvei............................................................................................... 24 11.3. A belső ellenőrzés rendje ............................................................................................ 26 12. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, MÓDJA, RENDJE ................................................................................................................. 27 13. ÜNNEPÉLYEK RENDJE 28 13.1. Az intézménnyel kapcsolatos hagyományok 28 13.2. Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok 28 13.3. Nevelőkkel kapcsolatos hagyományok 29

Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

SZMSZ 2004

3 14. A GYERMEKEK, TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI 29 14.1. A tanulók felvétele 29 15. A TANULÓK TÁVOLMARADÁSA, A MULASZTÁSOK IGAZOLÁSA 31 16. A TÉRÍTÉSI DÍJAK SZABÁLYAI 33 17. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS 34 18. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK RENDJE 36 18.1. A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje......................................................... 36 18.2. A gyermek- és tanulóbalesetek megelőzésének feladatai ........................................... 37 18.3. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok ........................................................ 41 41 18.4. A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése 19. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK 42 20. A REKLÁMTEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ............................ 43 21. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉS 44 22. A NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOK ELJÁRÁSAI 45 23. A TANULÓK ÁLTAL LÉTREHOZOTT VAGYONI DOLGOK 46 24. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE 47 25. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI 48 26. AZ ISK ÉS A VEZETÉS KAPCSOLATTARTÁSA 48 27. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT 49 28. A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSA 49 29. A TANULÓK VÉLEMÉNNYILVÁNÍTÁSA 49 30. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI 50 51 31. A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK 32. AZ ANYAGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG SZABÁLYAI 51 33. AZ INTÉZMÉNY KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE 51 34 ADATKEZELÉS AZ INTÉZMÉNYBEN 52 35. TÖMEGTÁJÉKOZTATÁS 52 36. MELLÉKLETEK 53 37. ZÁRADÉK 54


SZMSZ 2004

4

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol a nevelőtestület, a nem pedagógus dolgozók közössége, a Szülői Szervezetek, valamint a diákönkormányzat. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép életbe és határozatlan időre szól, ezzel egyidejűleg érvénytelenné válik mindkét intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi óvodás, iskolás gyermekére, közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. Amennyiben a Szervezeti és Működési Szabályzat felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatályba lépés napja a felterjesztést követő 30 nap utáni első Képviselő testületi ülés napja. 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A közoktatási intézmény működésére, belső- és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. (Kvt. 40. § (1) 1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat az alábbi jogszabályok, rendeletek alapján jött létre: A többször módosított 1993. LXXIX. számú Közoktatási törvény (Kt.) 2003. évi LXI. törvény 24/2000. (VIII.29) OM rendelet A Munka törvénykönyve 1992. évi XXII. Törvény (Mt) 1997. évi XXXI. Törvény a Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról Nemzeti Alaptanterv Pedagógiai Program Az óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával Az óvoda Helyi Nevelési Programja A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 138/1992 (X.I.) Kormányrendelet 11/1994. évi (VI.8.) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről 8/2000. (V.24.)OM rendelet 16/1998. (IV.8.) MKM rendelet Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 217/1998 (XII.30) Kormányrendelet az államháztartás működéséről A helyi Minőségirányítási Programok (MIP) Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997 (IX.3.) NM rendelettel 37/2001. (X.12) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

SZMSZ 2004

5 2003. évi CXXV. törvény Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról A 2001. IV.15-én KT határozattal kiadott, valamint a 2004. VII.24-én Képviselő testületi határozattal módosított Alapító Okirat 1.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépése Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerülhet sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy a szülők, illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Az SZMSZ felülvizsgálatára a többi dokumentummal összhangban, illetve a jogszabályi változásokkor kerül sor. Jelen SZMSZ elfogadásakor az előző SZMSZ-ek hatályukat vesztik. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni: Az óvoda és az iskola azon alkalmazottaival, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint

Azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, iskolával, és meghatározott körben használják helyiségeit.

Az intézményi SZMSZ-t nyilvánosságra kell hozni és közzé kell tenni

1.4. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed • Az óvodába, iskolába járó gyermekek közösségére • a gyermekek szüleire, illetve törvényes képviselőire • a nevelőtestületre • az intézményvezetőre és helyetteseire • a nevelő - oktató munkát segítőkre • egyéb munkakörben dolgozókra

2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 2.1. Az intézmény neve, székhelye, jogállása, alaptevékenysége Intézmény neve: Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Intézmény alapítója: Mezőzombor Községi Önkormányzat jogelődje Alapító okirat kelte, száma: 2004.07.01-én kelt KT. határozat Intézmény fenntartója: Mezőzombor Községi Önkormányzat Intézmény működési területe: kötelező felvételt biztosító általános iskola és óvoda Mezőzombor közigazgatási területén, az önkormányzat által meghatározott működési körzet alapján Intézmény típusa: többcélú intézmény Intézmény jogállása: önálló jogi személy Intézmény OM azonosítója: 029214 Intézmény székhelye: 3931 Mezőzombor, Kölcsey út 7. Intézmény telephelye: 3931 Mezőzombor, Mátyás út 23. Intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám, csoportszám: 300 fő (iskola), 100 fő (óvoda)


SZMSZ 2004

6 Intézmény alaptevékenysége: 80111–5 Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés cigány kisebbségi óvodai nevelés 80112–6 Fogyatékos gyermekek óvodai nevelése, iskolai életmódra felkészítése 80121-4 Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás (tanköteles korúak általános iskolai oktatása-nevelése) • cigány kisebbségi oktatás • integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés • sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása • fejlesztő, felzárkóztató oktatás kis létszámú csoportban • gyógytestnevelés 80122-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása 80123-6 Általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű felnőttoktatás (igény szerint) 55231-2 Óvodai intézményi étkeztetés 80511-3 Napközi otthoni és tanulószobai ellátás, az általános iskolások tanórán kívüli ellátása, felügyelete, szervezett foglalkoztatása, korrepetálás, az iskolai munkára való felkészítésének szakszerű segítése a törvényben meghatározott keretek között. Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenységet folytathat (igény alapján) Együttműködik a nappali szociális ellátást biztosító önkormányzati intézményi étkeztetési feladatok ellátásában 75177-9 Szakmai tevékenységet irányító és kisegítő szolgáltatások - beszédhibás tanulók részére logopédiai foglalkozások szervezése a közoktatási törvényben előírtaknak megfelelően a szerencsi Nevelési Tanácsadó és megbízási szerződéssel foglalkoztatott logopédus bevonásával - A közösségbe nehezen illeszkedő, különleges nevelési módszereket igénylő tanulók iskolai neveléséhez, a tanulók fejlettségi, képesség, teljesítményvizsgálatához a Nevelési Tanácsadó igénybevétele 70101-5 Saját, vagy bérelt ingatlan hasznosítása - Az intézmény a rendelkezésre álló helyiségeket, így a tantermeket, a tornatermet, a tornaszobát, az ebédlőt 1-2 nap időtartamra bérbe adhatja. A bérbe adásra akkor van lehetőség, ha az nem Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

SZMSZ 2004

7 akadályozza a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelési-oktatási munkát, a mindennapos testedzést és az iskolában működő diáksportkör munkáját. Intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét Mezőzombor Község Önkormányzat Képviselő-testülete pályázat útján bízza meg. Az egyéb munkáltatói jogokat a Községi Önkormányzat polgármestere gyakorolja felette. 2.2. Az intézmény vagyona, gazdálkodása Intézmény feladatellátást szolgáló vagyona: Az intézmény használatában lévő korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon az alábbiak szerint: a.) Az óvoda feladatának ellátáshoz rendelkezésre áll a székhelyén lévő 3491 m2 alapterületű ingatlan a rajta álló óvoda épülete. b.) A 443 számú tulajdoni lapon, 395 hrsz. alatt található kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő 17557 m2 nagyságú Kölcsey u. 7. szám alatti ingatlanvagyon. c.) A leltár szerinti ingóvagyon: érték szerinti és a mennyiségi nyilvántartások alapján. Az iskola és óvoda a rendelkezésre álló vagyontárgyakat a nevelő-oktató feladatainak ellátáshoz szabadon használhatja. Intézmény vagyon feletti rendelkezési joga: az iskola és az óvoda a rendelkezésre álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. Intézmény gazdálkodással összefüggő jogosítványa: Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, a gazdálkodással összefüggő tevékenységét a Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el. Pénzügyi kötelezettséget az önkormányzat által jóváhagyott költségvetési előirányzatokon belül az intézményvezető vállalhat, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően. Kivétel: beruházás, felújítás, mely az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott mértékig rendkívüli esetben a polgármester, egyéb esetekben a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Intézmény működésének, fejlesztésének forrása: támogatás, amely •

a központi költségvetésből,

•

a helyi önkormányzat költségvetéséből származik,

•

valamint saját bevétel, amely a költségvetési szerv tevékenységével összefüggően lehet -

alaptevékenységből származó bevétel; az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke; az intézményi ellátás díja; az alkalmazottak térítése, a más költségvetési szerv dolgozója vagy ellátottja részére nyújtott – ellátási köbe tartozó – szolgáltatás ellenértéke;

-

az alapokból, a köztestülettől, egyéb szervezetektől származó juttatás;

-

a kiegészítő tevékenységből származó bevétel, pl. a költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúrája magáncélú igénybevételének térítése; a költségvetési szerv rendeltetéscélú működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök és készletek


SZMSZ 2004

8 értékesítéséből befolyt bevétel; a dolgozó, tanuló, stb. kártérítése, munkaruha- és egyéb térítése; a kamat, kötbér, bírság kártérítés; adók visszatérítéséből, bánatpénz megfizetéséből származó pénzösszeg -

valamint külföldi segély, adomány.

A kiegészítő tevékenység keretében végzett szolgáltatás termék-előállítás értékesítéséből származó bevételnek teljes egészében fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást – beleértve a üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is – a bevétel fel nem használható részének figyelembe vétele mellett. Az intézmény helyiségeiben, területén, párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. Az intézmény MÁK által meghatározott törzsszáma: 349844000 Az intézmény nem alanya az Általános Forgalmi Adónak. Az intézmény, mint részben önállóan gazdálkodó intézmény önálló gazdasági szervezettel nem rendelkezik. Az intézményvezető gazdasági intézkedéseket hoz és felelős a 217/1998 (XII.30.) Kormányrendelet 17.§ (1) bekezdésben részletezett feladat jogszabályoknak megfelelő ellátásáért. Intézményünkben az iskolatitkár egyes, a pénzügyi – gazdasági adminisztratív feladatokat láthat el. Egyéb gazdasági – ügyviteli feladatait a Munkaköri leírása tartalmazza 2.3. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint vezető beosztású munkatársai alkotják: - igazgatóhelyettes - óvodavezető Az igazgató megbízása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamban történik. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettes megbízása határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgató által kijelölt igazgatóhelyettes helyettesíti. Távollétük esetén a rangidős munkaközösség vezető látja el a feladatot. Az intézmény dolgozói Az intézmény dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai, és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az intézmény igazgatója alkalmazza. Az intézmény dolgozói munkájukat Munkaköri leírásaik alapján végzik Az iskola szervezeti egységei


SZMSZ 2004

9 1. számú egység: Kölcsey Ferenc Általános Iskola Mezőzombor, Kölcsey út 7. Igazgató: Kiss Péterné Igazgatóhelyettes: Hamernyikné Nagy Erzsébet 2. számú egység: Napköziotthonos Óvoda Mezőzombor, Mátyás u. Igazgatóhelyettes: Kiss Gézáné 3. számú egység: Napköziotthon Mezőzombor, Kölcsey út 7. Élelmezésvezető: Révész Lászlóné

3. A MŰKÖDÉS RENDJE

Az óvoda és az iskola szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, szülők, diákok, illetőleg képviselőik – a jogszabályban meghatározottak szerint. Az óvodában és iskolában dolgozó alkalmazottak létszámát a Ktv. 1. sz. melléklete tartalmazza. Az intézmény vezetője valamennyi dolgozó felett munkáltatói jogot gyakorol. Az iskola a fenntartó által elfogadott Helyi Nevelési Program és Pedagógiai Program szerint dolgozik. 3.1. A tanítási-nevelési év rendje A nevelési és tanítási évet a vonatkozó miniszteri rendeletek alapján szervezzük. A szorgalmi idő előkészítése a tanév kezdete előtti időszakban történik. Ebben az időszakban (augusztus 15 – 31-ig) kell lebonyolítani az iskolában a javítóvizsgákat, az osztályozóvizsgákat pedig június 1-től 15-ig. A tanítási év folyamán a többcélú intézmény hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel üzemel. Az óvoda reggel 7 órától 16 óráig, az iskola pedig 6 órától 1830-ig tart nyitva. Az intézmény igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. 3.2. Nyitvatartási rend 3.2.1. Óvoda A szülők gyermekeiket reggel 830-ig hozhatják az óvodába, délután pedig 1545-től vihetik haza őket. 3.2.2. Iskola Nyitvatartási rend szorgalmi időben és tanítási szünetek idején Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

SZMSZ 2004

10 -

Tanítási napokon az iskola hétfőtől péntekig 6.00 -18.30 között tart nyitva.

Külön megállapodások alapján ezen túli időpontokban, illetve hét végén is nyitva tartható az óvoda és az iskola is. A tanévközi és a nyári szünetekben a nyitvatartás kijelölt ügyeleti napokra korlátozódik, illetve a tanév, nevelési év lezárásához és megkezdéséhez igazodik. Az óvodában és az iskolában is a gyermekek intézményben tartózkodása alatt folyamatosan biztosítjuk a pedagógiai felügyeletet. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes közalkalmazott, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Az óvodát és az iskolát a munkarend szerint érkező takarító, illetve dajka nyitja. 3.3. Zárva tartás Az óvoda és az iskola üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az intézmény szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. Zárva tart az intézmény az aktuális tanév rendjében meghatározott szünetekben. Az intézmény zárva tartása alatti időpontban csak az intézményvezető, vagy helyettesei engedélyével lehet a dolgozóknak az óvoda, iskola területén tartózkodni. Az óvoda és az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója, valamint az óvoda vezetője határozza meg és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, gyermekek és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet heti rendszerességgel kell megszervezni. Erről a tanulók és a szülők a tanév végén értesülnek. 3.4. Nevelés nélküli munkanapok Az intézményi nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg. Az intézmény éves Munkatervében kell meghatározni: a nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai, iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, a nevelőtestületi értekezletek időpontját. A nevelés nélküli munkanapokról a szülők a tanév elején tájékoztatást kapnak. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az intézmény vezetője engedélyezi. 3.5. A helyiség- és területhasználat szabályai A létesítmények használati rendje A többcélú intézmény (óvoda, iskola) épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az intézmények helyiségeinek használói felelősek: • A többcélú intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért, Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

SZMSZ 2004

11 A többcélú intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az óvodai, illetve tanulói Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért Az intézmény valamennyi használójának kötelessége, hogy az épületek állagát, berendezéseit óvja. • • •

Az intézmény székhelyén, telephelyén keletkezett kárt a károkozónak a törvényben meghatározott módon kell megtérítenie. A gyermekek által okozott károkról a pedagógusok értesítik a szülőket. A kár felmérése és a kártérítés részleteinek tisztázása az igazgatóhelyettesek feladata. Az óvodai, iskolai termeket és egyéb helyiségeket az épületek zárása előtt be kell zárni. Ezt megelőzően meg kell győződni az ablakok és a vízcsapok zárt állapotáról, az elektromos berendezések áramtalanításáról. Ennek felelőse a helyiséget utoljára használó, illetve takarító személy. A tantermek rendjéért a kijelölt osztály és osztályfőnök, valamint a terem használói felelősek. A szertárak rendjéért a kijelölt dolgozók felelnek. A számítástechnika teremben csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók. A számítógépek épségéért a foglalkozást tartó személy a felelős. Használaton kívüli időben a termet zárva kell tartani. A tornatermet csak a foglalkozások idejére szabad nyitva tartani. A tornateremben csak felnőtt felügyelettel tartózkodhatnak tanulók, illetve kiskorúak. A berendezések és a terem használatáért a foglalkozást vezető személy a felelős. Az óvoda és iskola nyitva tartása alatt az épületben idegen személy csak az intézmény valamely dolgozójának kíséretében tartózkodhat. Az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 3.6. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje Az intézmény székhelyén és telephelyén nyitvatartási idején belül az intézményvezetőnek, vagy helyetteseinek az óvodában, illetve az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. Akadályoztatásuk esetén a helyettesítési rendben rögzítettek lépnek életbe. Az intézményvezető a törvény által meghatározottak szerint tölti munkaidejét az intézmény székhelyén és telephelyén. Kivéve, ha az intézményen kívül konkrét, soron kívüli feladatai adódnak, vagy azonnali intézkedést kívánnak (pl. igazgatói értekezlet, továbbképzés szakmai programok szervezése, karbantartással kapcsolatos és egyéb feladatok, stb.)


SZMSZ 2004

12 3.7. A gyermekek benntartózkodása, napirendje 3.7.1. Óvoda A gyermekek munkarendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni. Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a Házirendben megfogalmazottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák, illetve hazavihessék. A gyermekekkel az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik. 3.7.2. Az iskolai tanítás rendje Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 13 30 között kell megszervezni. Az első tanítási óra reggel 800 órakor kezdődik, ettől eltérni órarendi beosztás, vagy az igazgató külön engedélyével lehet. A tanítási órák 45 percesek. Az óraközi szünetek 10 percesek. Csengetési rend: 1. óra 8.00 - 8.45-ig 2. óra 8.55 - 9.40-ig 3. óra 9.50.-10.35-ig 4. óra 10.45 -11.30-ig 5. óra 11.40 -12.25-ig 6. óra 12.45-13.30-ig Tanítási óráról tanulót kikérni csak különlegesen indokolt esetben az osztályfőnök, az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes engedélyével lehet. A tanítási órák heti beosztását az órarend tartalmazza. Az iskola tanulója a tanítási idő alatt az épületet csak az igazgató, igazgatóhelyettes, szaktanár, vagy osztályfőnöke engedélyével hagyhatja el, egészségügyi okok, vagy a szülő előzetes írásbeli kérelme alapján. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 1600-ig tart. Napközi otthoni foglalkozást igény szerint az 1-4. évfolyamra járó tanulónak biztosítunk. A napközis tanulók foglalkoztatása folyamatos, ennek első szakasza az ebédeltetés, a levegőzés. A tanulási idő 1330-tól 1430 óráig tart. 1430 óra után uzsonna, utána szabadidős foglalkozásokon vehetnek részt. Napi egyszeri, vagy háromszori étkezési lehetőséget igény szerint minden tanulónak biztosítunk. Az ebédet a tanuló az utolsó tanítási órája után az ebédlőben fogyaszthatja el. 3.8. Az iskolai tanórán kívüli foglalkozások formái A tanórán kívüli foglalkozásokat a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett - tanórán kívüli foglalkozások működnek: - napközi otthon Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

SZMSZ 2004

13 - tanulószoba Egyéb tanórán kívüli foglalkozások kézműves szakkör tantárgyi szakkörök képességfejlesztő: felzárkóztató, tehetséggondozó tömegsport, kézilabda énekkar Széptan Művészeti Tanoda foglalkozásai tanulmányi kirándulás, tábor a Családsegítő szervezésében tanulmányi, kulturális és sportversenyek, rendezvények. A fentiekről a tanuló felvilágosítást kaphat az osztályfőnökétől, a foglalkozást tartó személytől tájékozódhat. A tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola pedagógusa vagy erre felhatalmazott szakképzett személy vezetheti. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Amennyiben a résztvevők száma az előírt létszám alá esik, az igazgató elrendelheti a foglalkozás megszüntetését. A foglalkozások heti rendjét az órarend mellékleteként rögzíteni kell. A tanuló csak szülői engedéllyel vehet részt a tanórán kívüli foglalkozásokon. A tanulók más intézmény, szervezet, egyesület munkájában is részt vehetnek, ha ez nem akadályozza a kötelező tanórai foglalkozások látogatását. Erről év elején az osztályfőnököt tájékoztatni szükséges. 3.9. Ügyeleti rend az iskolában 7.30 és 8.00 óra között a beosztott ügyeletes pedagógus biztosít ügyeletet valamennyi iskolába érkező tanulónak. Reggel 7.30 órától és a tanítási időben az óraközi szünetekben beosztott pedagógusok folyosóügyeletet látnak el a kialakított ügyeleti beosztás szerint. Az ügyeletes tanulókat a mindenkori ügyeletes nevelő rendeli maga mellé. Az ügyeletes tanuló kötelességei: • A szolgálat megkezdése előtt jelentkeznie kell az ügyeletes pedagógusnál, és végre kell hajtania annak utasításait • Felügyel a Házirend betartására az ügyeleti területen, a kapcsolódó tantermekben és a bejárati ajtónál. Figyelmezteti és – ismétlődés esetén – jelenti az ügyeletes pedagógusnak a rendbontó, rongáló tanulókat A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményvezető, vagy a helyettese), illetve a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.


SZMSZ 2004

14

4. A vezetők közötti feladatmegosztás 4.1. Az intézményvezető A többcélú intézmény élén az igazgató áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Két igazgatóhelyettes segíti az intézmény vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. Az intézményvezetés feladatai a következő területek szerint csoportosíthatók: • pedagógiai • munkaügyi • gazdálkodási • tanügy-igazgatási Az intézmény vezetésével összefüggő feladatokat az igazgató és helyettesei látják el. Az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat, ellátja az intézmény képviseletével kapcsolatos feladatokat. A vezető helyettesek az igazgató távollétében teljes felelősséggel gyakorolják a vezetői feladatokat a munkaköri leírásuk alapján. Az igazgató felel: • az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, • a takarékos gazdálkodásért, • a pedagógiai munkáért • az intézmény ellenőrzési, minőségbiztosítási rendszerének működéséért, • a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásért, • az oktató-nevelőmunka egységes és biztonságos feltételeinek megteremtéséért • a gyermekbalesetek megelőzéséért • a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért • a pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért • a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért • a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezéséért és ellenőrzéséért • a nevelőmunka irányításáért és ellenőrzéséért • a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért • a Szülői Szervezetekkel való együttműködésért • a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlásáért • iskolai hagyományoknak megfelelő ünnepek, programok lebonyolításáért • az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntésért, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe • Az intézmény külső szervek előtti teljes képviseletéért azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat • A jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházható – feladatok ellátásért


SZMSZ 2004

15 4.2. Az intézményvezető-helyettesek Vezetői tevékenységüket az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Munkájukat azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket - közös megbeszélés és egyeztetés után - az igazgató írásban számukra meghatároz. Az intézményvezető-helyettesek megbízásakor a nevelőtestület, valamint a fenntartó véleményezési jogkörrel rendelkezik. Igazgatóhelyettes csak az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozott időre szól. Az intézményvezető akadályoztatása esetén ellátják a helyettesítést. Az oktatási nevelési területen közreműködnek a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Felelősök: • • • • • • •

A szakmai munkaközösségek működési feltételeinek biztosításáért, A Szülői Munkaközösség működésének segítéséért, Minőségirányítási teamek munkájának koordinálásáért A helyettesítési beosztás elkészítéséért, adminisztrálásáért Technikai munkatársak helyettesítési beosztásáért, adminisztrálásáért Tantestületi, vezetőségi értekezletek előkészítéséért, lebonyolításáért A tanügyigazgatással és gazdálkodással kapcsolatos feladatokért, amelyet a Munkaköri leírásuk tartalmaz

Az intézményvezető az őt megillető jogokat esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az igazgató hatásköréből a szakmai intézmény vezető helyettesekre ruházza •

Házi bemutató foglalkozások, rendezvények, ünnepélyek, kulturális versenyek megszervezését

• A vizsgák (osztályozó, javító év végi) és tanulmányi versenyek lebonyolítását •

a szakmai munkaközösségek munkájának irányítását, segítése, ellenőrzését

•

szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosítását

• • •

az egészségügyi követelmények betartását és betartatását, ellenőrzését a munkavédelmi előírások betartását a helyettesítések megszervezését (munkarend változás, vagy hiányzás esetében) a MIP hatékony működésének segítését A pedagógiai dokumentumok ellenőrzését (Munkaterv szerint) Egyéb ellenőrzéseket az Ellenőrzési Tervben rögzítettek szerint

• • •

Intézményvezető – helyettes, óvodavezető feladata: • Ellátja az óvoda irányítását • Elkészíti az óvoda munkatervét, szabályzatait, • Vezeti az intézményi nyilvántartásokat • Heti kötelező óraszámában részt vesz a nevelő – oktató munkában • Szervezi, irányítja és ellenőrzi a csoportokban dolgozó óvónők szakmai munkáját


SZMSZ 2004

16 • Szervezi és irányítja és ellenőrzi a technikai dolgozók munkáját. Az intézményvezető-helyettesek részletes munkaköri feladatait a Munkaköri leírásuk tartalmazza.

5. A HELYETTESÍTÉS RENDJE 5.1. A vezetők akadályoztatása esetén Az igazgató akadályoztatása esetén a székhelyen helyettesítését az igazgatóhelyettes, a telephelyen az óvodavezető látja el, teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve, amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másképp intézkedik. Az igazgató munkahelyéről való távolmaradása esetére a fenntartó engedélyét előzetesen beszerzi (szabadság, betegség, stb. esetén bejelentési kötelezettsége van a fenntartó felé). Tartós távollétnek minősül a kétheti időtartam. Az intézményvezető, illetve helyetteseinek egyidejű távolléte esetén intézkedésre a vezető által megbízott személy jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az óvodavezető távolléte esetén a vezetői teendőket a volt vezetőhelyettes látja el. Hiányzása esetén a feladatok ellátásával egy óvónő van megbízva. Abban az esetben, amikor az intézmény székhelyén, vagy telephelyén nem tartózkodik pedagógus, akkor a megbízott közalkalmazott felelős a felmerülő gond megoldásáért. 5.2. A pedagógusok helyettesítési rendje 5.2.1. Óvoda A távollévő óvodapedagógust elsősorban a saját csoportjában dolgozó óvodapedagógus, illetve a gyermekeket a legjobban ismerő dolgozó helyettesíti. Technikai dolgozók távolléte esetén az óvodai tagegységen belül oldjuk meg a helyettesítést. 5.2.2. Iskola A tanóra védelmében és a gyerekek érdekében törekedni kell az állandó és szakszerű helyettesítésre. A távollévő pedagógust elsősorban a hasonló szakos közalkalmazott helyettesíti. Hosszantartó távollét esetén állandó helyettest kell beosztani, valamint a terheket arányosan kell megosztani. A helyettesítés beosztásánál figyelembe kell venni a


SZMSZ 2004

17 gazdasági szempontokat, a váltótárs teherbírását, az önkéntességet, valamint a családi hátteret is. Az igazgató, óvodavezető felelős az egyenletes terhelés lehetőség szerinti megvalósításáért, a túlmunkára vonatkozó törvényes előírások betartásáért valamint a túlmunkáért járó anyagi ellenszolgáltatás számfejtéséért. A technikai munkatársak osztott munkaidőben dolgoznak. Munkabeosztásukat az intézmény teljes nyitva tartása, valamint a munkakörbe utalt munkák elvégzésének szükségessége szabja meg.

6. A szervezeti egységek között a kapcsolattartás rendje 6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató, igazgatóhelyettesek segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg A kapcsolattartás fórumai: •a vezetőség ülései •a különböző értekezletek •megbeszélések Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, „körözőkönyvön”, valamint szóbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. A vezetőség köteles: •a vezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. •az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait megvizsgálni, azokra választ adni A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg vagy munkaközösség vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólagosan az intézményegységben végzett nevelői és oktatói munkával kapcsolatosak, a döntéshozatali jogot – a nevelőtestület bizottságaként – a székhelyen, illetőleg az intézményegységben dolgozó nevelőtestületi tagokból álló intézményi nevelőtestületi egység gyakorolja. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő teljes nevelőtestületi értekezleten tájékoztatást ad. Az óvodában tartott nevelőtestületi egység ülésén az intézményegység vezetőjének, az iskolában tartott nevelőtestületi egység ülésén pedig az intézmény vezetőjének képviseletét kell biztosítani. A nevelőtestületi értekezletek témáját, helyét, időpontját a Munkaterv tartalmazza, amelynek elfogadásán az intézményegység valamennyi nevelőtestületi tagja részt vesz.


SZMSZ 2004

18 6.2. Óvoda Az intézményi munka irányítását segítő fórumok: - csoport értekezlet - dolgozói munkaértekezlet Vezetői értekezlet: az óvoda vezetője szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal csoport értekezletet tart. A csoport értekezlet feladata: • az óvónők eltelt időszak alatt végzett munkájának értékelése • a tapasztalt hiányosságok feltárása és azok megszüntetésére intézkedések megfogalmazása • a munkafegyelem értékelése • a munkaközösséget érintő javaslatok megvitatása Dolgozói munkaértekezlet: Az óvoda vezetője szükség szerint, de évente legalább két alkalommal összdolgozói munkaértekezletet tart. Az intézmény vezetője az értekezleten: • beszámol az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkájáról • értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését • értékeli az intézményben dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását • ismerteti a következő időszak feladatait Az értekezlet napirendjét az óvodavezető állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak.

7. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL 7.1. Óvoda A szülők a gyermeköltözőkbe léphetnek be. A csoportszobában szülő csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (nyílt-nap, ünnepélyek, beszoktatás). A beszoktatás idejét a csoportvezető óvónő határozza meg. Az óvodával jogviszonyban nem álló idegenek az intézményben csak intézményi dolgozó kíséretében tartózkodhat. Idegennek minősül az a személy, aki nem az intézmény dolgozója, nem a gyermek családtagja, illetve aki írásos engedéllyel nem rendelkezik a gyermek elvitelével kapcsolatban. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását idegen személyek részére az óvodavezető engedélyezheti. Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. Az óvoda bejárati ajtaját a gyermekek védelme, illetve illetéktelenek behatolásának megakadályozása érdekében tolózárral folyamatosan zárni kell.


SZMSZ 2004

19 A gyermekeket kísérő szülők, nagyszülők, vagy megbízottak, akik hozhatják, vihetik a gyermekeket, s erről írásbeli felhatalmazás is van, ezek kivételével külső hivatalos, vagy idegen belépőket az óvodavezetőhöz kell kísérni. 7.2. Iskola Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. • A szülők gyermekeiket az iskola kapujáig kísérhetik, illetve ott várakoznak. • Szülői fogadóórák, értekezletek időpontjáról a szülők a tájékoztató füzeten keresztül tájékozódhatnak. • A tornatermet bérletben használók épületben való tartózkodását a szerződésben rögzített időkeretben a beosztott személyzet felügyeli. Az iskolai csoportok és tanórák látogatását idegen személyek részére az igazgató engedélyezheti. Az óvoda és iskola helyiségeit elsősorban a hivatali nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az óvoda, iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az óvoda, iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az óvoda, iskola helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, fenntartói engedéllyel lehet. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség és kártérítési felelősség terheli, kötelesek betartani a Munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat. Az iskola dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az iskola területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak.

8. A SZÜLŐI SZERVEZET KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

ÉS

A

VEZETŐK

KÖZÖTTI

8.1. A Szülői Szervezet Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében Szülői Szervezetet hozhatnak létre. Ha az intézményben több Szülői Szervezet működik, az a Szülői Szervezet járhat el az óvoda, vagy az iskola valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az óvodába, iskolába felvett gyermekek szüleinek több mint ötven százaléka választott meg. Ilyen szülői szervezet hiányában a szülői szervezetek az intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik szülői szervezetet a képviselet ellátásával. A szülők képviselőjével az intézményvezető tart kapcsolatot. Az intézményi Szülői Szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely


SZMSZ 2004

20 kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Az óvoda és az iskola Házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek nagyobb csoportja alatt. A szülők közösségei intézményünkben: Az óvodában és az iskolában óvodai, iskolai szintű Szülői Szervezet működik. A szülők és az iskola közötti kapcsolattartás érdekében tanévenként 2 alkalommal osztályonkénti szülői értekezletet, hetente egyéni fogadóórát tartunk. Amennyiben a nevelő-oktató tevékenység során szükségessé válik, az osztályfőnök, a gyermekvédelmi felelős, az igazgató, illetve a gyermekkel foglalkozó bármelyik pedagógus családlátogatást, illetve személyes megbeszélést kezdeményezhet. Az igazgató, illetve a pedagógusok minden, szülőt érintő kérdésről írásbeli tájékoztatást adnak az üzenő- és a tájékoztató füzeteken keresztül. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. A szülői munkaközösségek maguk döntenek saját működésükről és arról, hogy milyen tisztségviselőket kívánnak megbízni. A szülői munkaközösségek kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az igazgatóhoz közvetlenül, vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el. Évente az igazgatónak össze kell hívnia a szülőközgyűlést, melyen tájékoztatni kell a szülőket az intézményi élet minden őket és gyermekeiket érintő területéről. A Szülői Szervezet kérésére az igazgató rendkívüli szülőközgyűlést hívhat össze. Indokolt esetben a szülők vagy az intézmény kezdeményezésére rendkívüli szülői értekezletet is össze lehet hívni. Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: • elnök Az intézményi Szülői Szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. A Szülői Szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek több mint 50 %-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A Szülői Szervezet választmányát (vezetőségét) az intézmény igazgatójának tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 8.2. A Szülői Szervezet jogai Az intézményi Szülői Szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az intézményi Szülői Szervezet választmánya. Az intézményi Szülői Szervezet választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Döntési jog: • •

saját működési rendjéről munkatervének elfogadásáról (az óvodai, iskolai Munkatervhez igazodva)


SZMSZ 2004

21 •

tisztségviselőinek megválasztásáról

Javaslattevő jog: nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben, különös tekintettel a vezető személyét, az intézmény egészét, a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben Véleményezési jog: az intézmény Helyi Óvodai Nevelési Programját, Pedagógiai Programját illetően, • az intézményi Minőségirányítási Program elfogadásakor • Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása • a gyermekek fogadását • a vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módját • az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben • a Házirend megállapításában • a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, • a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában, • az intézmény és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, Munkatervnek a szülőket is érintő részében •

Egyetértési jog: • az SZMSZ elfogadásakor • a Házirend elfogadásakor • Az MIP elfogadásakor 8.3. Szülők és a pedagógusok együttműködése Az intézményi szintű Szülői Szervezet vezetőjével az igazgató, az osztályszintű ügyekben az osztályok szülői szervezetének képviselőivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. A szülőket az intézmény egészének életéről, az iskolai Munkatervről, az aktuális feladatokról: a) az igazgató a Szülői Munkaközösség választmányi ülésén, vagy iskolai szülői értekezleten b) az osztályfőnökök tanév elején az osztályok szülői értekezletén tájékoztatják. Az intézményszintű Szülői Szervezet vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata a Szülői Szervezet részére véleményezési, vagy egyetértési jogkört biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. Az intézmény vezetője a Szülői Szervezetet tanévenként egy alkalommal tájékoztatja az iskolában folyó munkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről.


SZMSZ 2004

22 Az osztályfőnökök szükség szerint adnak tájékoztatást az osztály szülői szervezetének. A szülők, és a nevelők között a nevelési feladatok összehangolására lehetőséget kell biztosítani a következő területeken: • • • •

nyilvános ünnepélyeken, faliújságra kifüggesztett információkon keresztül gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül az iskolai rendezvények közös szervezése során

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: • szülői értekezletek • fogadóórák • nyílt napok • írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben • egyéni tájékoztatón (képesség kibontakoztató) A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskolai Munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban, egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. 8.4. Panaszkezelési eljárás Az intézmény vezetője és dolgozói előre meghatározott, nyilvánosságra hozott időpontokban fogadóórákat tartanak. A fogadóórák rendje ki van függesztve a faliújságra, valamint megtalálható az éves Munkatervben. Előzetes telefonos vagy írásos egyeztetés alapján ettől eltérő időpontban is fogadnak. Az intézményvezető köteles a hozzá szóban vagy írásban érkezett panaszokat illetékességből kivizsgálni, vagy illetékesség hiányában a megfelelő szerveknek továbbítani. Az írásban benyújtott panaszokat az intézmény ügyiratkezelési szabályzatának megfelelően iktatni kell, ezekre – illetékesség esetén – az intézményvezető, vagy az általa megbízott intézményi dolgozó köteles 30 napon belül írásban válaszolni. 8.5. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni a Helyi Óvodai Nevelési Program a Pedagógiai Program, a MIP, a Házirend és az SZMSZ elfogadásánál A nevelőtestület a szakmai munkaközösségre ruházza a pedagógusok külön megbízásának elosztásával kapcsolatosan a Kt-ben meghatározott véleményezési jogkörét. A véleményezés gyakorlásáról a szakmai munkaközösség a következő nevelőtestületi értekezleten ad számot.


SZMSZ 2004

23 8.6. Az átruházott feladatok ellátásáról a megbízottak beszámoltatási rendje Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet köteles tájékoztatni azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

9. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA

Az intézmény vezetője, és a pedagógusok kérésre kötelesek tájékoztatást adni a szülőknek a Helyi Óvodai Nevelési Programról, Pedagógiai Programról, a Házirendről, az Intézményi Minőségirányítási Programról, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatról. (szülői értekezlet, fogadóóra). A szülők szóban, vagy írásban az intézmény vezetőjétől, vagy helyettesétől, vagy az óvodavezetőtől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról. Erre minden héten az igazgató és az igazgatóhelyettesek fogadóórája alatt van módjuk. Egyébként a szülővel történő előzetes megbeszélés alapján a tájékoztatás más időpontban is lehetséges. Az intézmény vezetője a Szülői Szervezet tagjait tájékoztatja a Helyi Óvodai Nevelési Program, valamint a Pedagógiai Program alapelveiről, a megvalósítás feltételeiről, későbbiekben a program céljában, feladatában megfogalmazottak értékeléséről. A Helyi Óvodai Nevelési Programot, Pedagógiai Programot, a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet és az Intézményi Minőségirányítási Programot olvasható állapotban, elérhető helyen kell tartani, ahol a szülők bármikor megtekinthetik, olvashatják. A dokumentumokat teljes terjedelmükben meg lehet tekinteni a nevelőtestületi szobában, az intézmény igazgatójánál és az óvoda vezetőjénél. A Házirend egy példányát az óvodába, illetve iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. A Helyi Óvodai Nevelési Program, Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: az iskola fenntartójánál az iskola igazgatójánál az óvoda vezetőjénél Az intézmény székhelyén kell elhelyezni az intézmény vezetője által hitelesített másolati példányban: Az iskola Pedagógiai Programját A Helyi Óvodai Nevelési Programot A Minőségirányítási Programot A Szervezeti és Működési Szabályzatot, valamint A Házirendet Ezeket a szülők az iskolatitkártól elkérhetik, s helyben tanulmányozhatják. Az intézmény hirdetőtábláján közölni kell a dokumentumok elhelyezését, valamint a tájékoztatás idejét. A beiratkozások előtt a szülők tájékoztatására az igazgató intézkedése szerint szervezett formában is sor kerülhet. Az SZMSZ és Házirend a szülőket érintő részleteiről ki kell kérni véleményüket, javaslataikat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.


SZMSZ 2004

24

10. A FAKULTATÍV HIT- ÉS VALLÁSOKTATÁS IDŐPONTJÁT ÉS HELYÉT BIZTOSÍTÓ ELJÁRÁS RENDJE Az óvodában és az iskolában a területileg illetékes történelmi egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A szülők kérésére a gyermekek lehetőségük van az intézményben térítésmentesen részt venni hitoktatásban. A hitoktatás időpontját az igazgató és a hitoktató – a szülők igényeit figyelembe véve – közösen határozzák meg, a hitoktatás célját szolgáló helyiség biztosítása az intézményvezető felelőssége.

11. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE 11.1. A belső ellenőrzés elvei A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az intézményben folyó pedagógiai tevékenység eredményességének, hatékonyságának mérése. Biztosítja az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a Nemzeti Alaptanterv, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, a kerettantervek, valamint az iskola Pedagógiai Programja szerint előírt) működését. Az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltat a pedagógusok munkavégzéséről, valamint megfelelő számú adatot és tényt szolgáltat az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzés célja, hogy: • Biztosítsa az intézmény igazgatója számára a megfelelő mennyiségű és mélységű információt az oktató – nevelő munka tartalmáról és színvonaláról • Jelezze a szakmai és jogi követelményektől való eltérést • Segítse a vezetői működés és irányítás hatékonyságát, az intézmény gazdaságos működését, a vezetők döntéseinek előkészítését, a döntések egységes és teljes körű végrehajtását • Biztosítsa az intézmény törvényes, szabályos működését A belső ellenőrzés rendszere: • Munkáltatói ellenőrzés • Ügyrendi ellenőrzés • Pedagógiai ellenőrzés Belső ellenőrzése jogosultak: igazgató, igazgató helyettes, óvodavezető, az adott területek felelősei, munkaközösség vezetők, valamint az igazgató által megbízott személy. Az igazgató ellenőrzési kötelezettségei Az igazgató az intézmény felelős vezetője, a belső ellenőrzés operatív irányítója, aki az intézményben folyó munka megszervezésére, a beosztott dolgozók irányítására és ellenőrzésére elsődlegesen jogosult és köteles. Ellenőrzési joga és kötelessége kiterjed az intézmény összes dolgozójára, az általuk végzett munka helyességére és eredményességére. Folyamatos ellenőrzési kötelezettsége az alábbiakra terjed ki:


SZMSZ 2004

25 o Az alapdokumentumok felhasználása, a törvényesség érvényesülése, a nevelőtestületi határozatok végrehajtása o Az intézményre vonatkozó Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve ügyrendek kialakítása és jóváhagyása, s azok végrehajtása. o A belső ellenőrzési munka feltételeinek biztosítása o A működés során szükségessé váló intézkedések megtétele o Nevelés-oktatás tartalmának, színvonalának vizsgálata o A szakmai tevékenység hatékonysága o A munkaügyi előírások betartása Igazgatóhelyettesek ellenőrzési kötelezettségei o Az oktatási dokumentumokban foglaltak betartása o Az intézményi nyilvántartások, statisztikák, értékelések és adminisztráció pontos vezetése, o A nevelő-oktató munkával kapcsolatosan megállapított határidők és beosztások betartása, o Az ügyeleti beosztások pontossága o A tanórán kívüli tevékenységek rendje, o A munkafegyelem előírásai o Az igazgató által átruházott egyéb ellenőrzési jogkörök A szakmai munkaközösség-vezetők ellenőrzési kötelezettségei A munkaközösség vezetője felelős a munkaközösségi tagok munkájának megszervezéséért, munkájuk szakmai, tantárgy-pedagógiai irányításáért és ellenőrzéséért. o A munkaközösség munkatervi feladatainak határidőre való színvonalas elvégzése, o A szaktárgyi versenyek megszervezése, lebonyolítása, o Az iskolai szintű pályázatok kiírása, elbírálása, o A munkaközösség tagjai által vezetett szakkörök, órán kívüli foglalkozások színvonalas megtartása, o A szakmai szertárak fejlesztése, a rendelkezésre álló eszközök és anyagok gazdaságos és hatékony felhasználása, o Az osztályozás és értékelés folyamatossága és szakmai színvonala. Az igazgató és helyettesei az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzik, értékelik a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzési ütemterv az iskolai Munkaterv része. Az igazgató közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkaközösségek vezetőjének nevelő munkáját.

és

szakmai

Szakmai, pedagógiai tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatok o A Helyi Óvodai Nevelési Program és a Pedagógiai Program, és az éves Munkaterv végrehajtása o A nevelői, oktatói munka tartalma és színvonala o A tanulók tanulmányi eredménye, magatartásának és szorgalmának értékelése


SZMSZ 2004

26 o o o o

A tanórák rendje és védelme A tanügyi nyilvántartások szabályszerű vezetése A napközis és órán kívüli tevékenységek hatékonysága Az óvoda és az iskola helyiségeinek és berendezéseinek szabályszerű használata, állagának óvása

A belső ellenőrzési rendszer átfogja az intézményi nevelő-oktató, gazdálkodási munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működésért az intézmény vezetője, helyettesei felelősek. 11.2. Az ellenőrzés módszerei (Az Ellenőrzési terv tartalmazza) • Írásos dokumentumok vizsgálata • Beszámoltatás szóban, írásban • Tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása • Adatok, információk elemzése Az ellenőrzés módszere és technikája az ellenőrzés céljaihoz, és szempontjaihoz igazodik. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett pedagógusokkal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. Az ellenőrzés fajtái tervszerű, munkatervben rögzített időtartamban és szempontok alapján alkalomszerű ellenőrzés célja: - a problémák feltárása, megoldása - eredményesség mérése - a napi felkészültség mérése 11.3. A belső ellenőrzés rendje Az ellenőrzés célja az éves ellenőrzési tervben szerepel. A helyettes és a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az igazgató készíti el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. Az ellenőrzési ütemterv az intézményi munkaterv része, végrehajtásáért az intézményvezető és helyettesei a felelősek. Az egyes szakterületek belső ellenőrzésének irányításával szakmai munkaközösségek vezetőit kell megbízni. A belső ellenőrzés általában meghatározott munkaterv szerint folyik, de az igazgató rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség, vagy a Szülői Szervezet is. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés: • területeit • módszerét és • ütemezését Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni!


SZMSZ 2004

27 Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: • az igazgató helyettes • óvodavezető • szakmai munkaközösség A tanítási - nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, további feladatokat. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az intézményi Munkaterv részét képező Belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.

12. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, MÓDJA, RENDJE

A

Külső kapcsolatok célja és módjai Az intézmény feladatai ellátása és a gyermekek érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel, cégekkel. Az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális gondozás, a továbbtanulás, pályaválasztás stb. indokolják a rendszeres munkakapcsolatot más szervezetekkel. A vezetők és a szakterületek képviselői munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokon: • közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése, • szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, • módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, • intézményi rendezvények látogatása, • hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres kapcsolatot tart számos szervezettel, nevezetesen a következőkkel: • a fenntartóval, a közös fenntartású többi intézménnyel, • a gyermek – egészségügyi és nevelési tanácsadó szolgálattal, • a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, • Körzeti Nevelési Tanácsadóval • A Gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal • a történelmi egyházak szervezeteivel: • az intézményt támogató alapítványokkal: • a körzeti oktató- nevelő intézményekkel: • patronáló cégekkel: • egyéb szervezetekkel, hatóságokkal: (rendőrség, bíróság, stb.).


SZMSZ 2004

28 A munkakapcsolat felügyeléséért igazgatóhelyettesek felelősök.

13. AZ ÜNNEPÉLYEK, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA

az

igazgató,

megszervezéséért

MEGEMLÉKEZÉSEK

RENDJE,

az

A

13.1. Az intézménnyel kapcsolatos hagyományok Az intézmény jó hírnevének megőrzése és a hagyományok ápolása az intézmény minden tagjának feladata. A hagyományok megszüntetésére, illetve új hagyományok kialakítására az iskola bármely közössége javaslatot tehet. Az iskolai egyenruha: Az iskolai ünnepélyeken ünneplő ruha viselése kötelező, amely fehér ingből-, blúzból, sötét nadrágból-, szoknyából áll. Az intézmény névadója: Iskolánk névadója Kölcsey Ferenc, a magyar irodalom jelentős alakja, évfordulójáról minden évben megemlékezünk. A ballagó végzősök a tanév végén megkoszorúzzák az iskola falán elhelyezett Kölcsey domborművet. 13.2. Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok: (az éves Munkaterv tartalmazza) 13.2.1. Óvoda Nemzeti ünnepről megemlékezés: 1848-as szabadságharc március 15-e Csoport megemlékezések: közös megemlékezés a gyermekek név-, illetve születésnapjáról, ajándékkészítés anyák napjára, kisebb óvodásoknak. Óvodai ünnepek, népszokások, hagyományok: Mikulás, Karácsony, Húsvét, Pünkösd, Farsang, Madarak-fák napja, Föld napja, Gyermeknap, Anyák napja, Évzáró. Egyéb helyi szokásokat, hagyományokat tükröző szokások: néphagyományok ápolása, jeles napokhoz kapcsolódó szokások, népi kézműves technikák bemutatása, megtanítása. Őszi, téli, tavaszi tanulmányi kirándulások, séták Múzeum-, bábszínház-, mozi-, színházlátogatás Nyílt nap-, sportnapok a munkaterv szerint Óvodabúcsúztató, ballagás Óvodabál 13.2.2. Iskola Tanévnyitó ünnepély Nemzeti ünnepről megemlékezés: 1848-as szabadságharc március 15-e Iskolai ünnepek, népszokások, hagyományok: Október 6, Október 23, Mikulás, Karácsony, A magyar kultúra napja, Húsvét, Farsang, Március 15., Anyák napja, Április 11. a költészet napja Megemlékezés Trianonról


SZMSZ 2004

29

Egyéb helyi szokásokat, hagyományokat tükröző szokások: néphagyományok ápolása, jeles napokhoz kapcsolódó szokások, Őszi, téli, tavaszi tanulmányi kirándulások, erdei iskola, séták Múzeum-, bábszínház-, mozi-, színházlátogatás Nyílt nap-, sportnap, gyermeknap a Munkaterv szerint Ballagás Tanévzáró ünnepély

Nemzeti és állami ünnepek előtt a folyosókon és osztálytermekben, az alkalomnak megfelelő dekorációval emlékezünk meg a történelmi eseményekről. A gyermekek nyilvános, a szülők és más meghívottak jelenlétében tartott műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával • • • •

október 6. Október 23. tanévnyitó tanévzáró, ballagás

Közös programok rendje: A lehetőségek kihasználásával, az előírások betartásával lehet a gyermekek számára közös programot szervezni. Ilyenek lehetnek • kirándulások, • bábszínház látogatás • múzeum- és színházlátogatás • állatkert- és vadaspark-látogatás Az ünnepélyek és rendezvények szervezésének felelőseit, a mindenkori éves Munkaterv tartalmazza. 13.3. Nevelőkkel kapcsolatos hagyományok ápolása Munkaközösségeken belül: Szakmai napok szervezése Házi bemutatók tartása Továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása Pedagógusok továbbképzése, tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról A pályakezdő, illetve az újonnan belépő dolgozók köszöntése, felkarolása A távozó dolgozók, nyugdíjba menők búcsúztatása Testületi kirándulás Tantestületi karácsonyi köszöntő

14. A GYERMEK, TANULÓ FELVÉTELÉNEK, FELTÉTELEI, ELJÁRÁSI RENDJE

ÁTVÉTELÉNEK

14.1. A tanulók felvétele Óvoda Az óvoda nevelési intézmény, három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig (legfeljebb nyolc éves korig) vehető igénybe.


SZMSZ 2004

30 Felvehető minden az alapító okiratban szabályozottak szerint három évet betöltött gyermek, aki a kötelező védőoltásokat megkapta, fertőzőmentes környezetből jön, és orvosi igazolást hoz. Alapvető feltétel a szobatisztaság - és a részben - önálló étkezés (pohár, kanál használata) Az óvodai beíratás a törvény által kijelölt beíratási időszakban történik. A beíratáshoz lehetőség szerint gyermekkel jelenjenek meg, és kérjük, hozzák el a lakcím bejelentő kártyájukat. A felvétel jelentkezés alapján történik, melynek ideje általában minden év május harmadik hete. A törvény értelmében a gyermek abban az évben, amelyben az ötödik élet évét betölti a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni, de heti 50 óránál többet nem tartózkodhat az óvodában. Az ötödik életévét betöltött gyermeket minden esetben felvesszük. Amennyiben az ötödik életévét betöltötte a gyermek és az óvodát rendszeresen nem látogatja, a szülővel szemben a jegyző eljárást indít. A gyermekek átvétele az intézmények között hivatalos úton történik. Az óvodai elhelyezés megszűnik az iskolai tanulmányok megkezdésekor, vagy ha a gyermek más óvodába kért elhelyezést. Férőhely esetén a gyermekek felvételére év közben is lehetőség van. A gyermekek csoportba történő beosztásáról az óvodavezető dönt. Óvodánkban osztott csoportok működnek, melyekbe életkor szerint kerülnek be a gyermekek. Az alapító okiratban szabályozottak szerint a sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése valósítható meg, az illetékes Országos Rehabilitációs Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján. A házirendet óvodai felvétel esetén a szülő kézhez kapja, az óvodában pedig jól látható helyen megtalálja. 14.2. Iskola A tanulók felvétele, átvétele, felvételi követelményei (Pedagógiai Program alapján) Iskolánk a fenntartó által meghatározott beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.


SZMSZ 2004

31 Év közben, más iskolákból átjelentkező tanulók felvételéről a szülők kérelme alapján az intézmény vezetője dönt. Indokolt esetben az igazgató felmentést adhat az értékelés alól, addig, ameddig a tanuló fel nem zárkózik. Az iskolai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a tanulót, szülőt, az előző iskola igazgatóját, szükség esetén a gyámhatóságot is értesíteni kell. Napközi otthoni és tanulószobai felvételhez előzetes igényfelmérést tartunk a megelőző tanév vége előtt legalább 15 nappal. A tankönyvosztáskor a napközis nevelőnél lehet jelentkezni a napközibe és tanévnyitó után az igazgató írásban értesíti a szülőt a felvételről. Tanulmányi, vagy szociális indokok alapján az osztályfőnök javasolhatja a napközi otthon igénybevételét. Kiemelt szempont az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése. A napközi otthoni és tanulószobai felvételt az intézmény vezetője elutasíthatja, ha a jelentkezők száma a megszabott létszámkeretet meghaladja. A felvételi kérelmek elbírálásánál az igazgató egyeztet az intézmény gyermek- és ijfúságvédelmi felelősével, szükség esetén a Gyermekjóléti Szolgálattal. A tanórán kívüli foglalkozásokra a szülő írásban kérheti gyermeke felvételét. A felvételről az intézményvezető dönt az óra- és létszámhatárok alapján. A jelentkezés önkéntes, a felvétel 1 tanévre szól, amely idő alatt a foglalkozások látogatása kötelező. A tanuló a tanév végén az osztályfőnök felmérése alapján jelezheti, hogy a következő tanítási évben részt kíván-e venni a szabadon választott tanítási órán. A délutáni tanórán kívüli szabadon választható foglalkozások szeptember 15-től kezdődnek. A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje A tanulói jogviszony megszűnik: Másik iskola befogadó nyilatkozata alapján. A 8. évfolyam elvégzése után, középiskolába történő beiratkozáskor Fegyelmi határozat következtében A törvény által előírt igazolatlan mulasztás esetében, amennyiben a törvényben előírt tankötelezettség korhatárát a tanuló túllépte.

15. A TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSÁRA SZOLGÁLÓ SZABÁLYOK 15.1. Óvoda A gyermek távolmaradásának okát a szülőnek legalább egy munkanappal megelőzően be kell jelentenie. Egészséges gyermek hiányzását indokolt esetben előzetesen az intézményvezető engedélyezheti. Három napon túli – előre be nem jelentett – hiányzás után, valamint betegség után a gyermek csak orvosi igazolással látogathatja az óvodát. Ha a gyermek az ötödik életévét betölti, az óvodából való távolmaradását a szülő egy nevelési évben legfeljebb három alkalommal, 3-3 napra igazolhatja. Ha a gyermek előzetes bejelentés alapján hiányzik az óvodából, mulasztása igazolt. Bejelentési kötelezettsége van a szülőnek, ha a gyermek egészségügyi, családi okok miatt hiányzik. A felvételi és mulasztási napló a csoportba beírt gyermekek adatait és hiányzását rögzíti. Vezetéséért a csoportban dolgozó óvodapedagógusok felelősek. Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

SZMSZ 2004

32 Az igazolatlan mulasztás miatti intézkedések rendje Ha az ötödik életévét betöltött gyermek egy nevelési évben hét napnál többet mulaszt igazolatlanul, a gyermekvédelmi felelős és a gyermek óvónője köteles a szülőt megkeresni és felhívni figyelmét az ide vonatkozó jogszabályokra. Amennyiben a szülő mulaszt, továbbra sem hozza gyermekét óvodába, az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakhelye szerint illetékes jegyzőt. Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul 10-nél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. 15.2. Iskola Távolmaradásnak minősül a tanuló hiányzása tanítási óráról, tanítási napról, valamint az iskola által a tanév folyamán szervezett tanórán kívüli foglalkozásokról. Késések: A tanuló tanórára való becsengetés után 10 percig történő érkezése késésnek, azon túl igazolatlan órának minősül. Mulasztás: Öt késés 1 óra mulasztásnak minősül. A késések csak indokolt esetben igazolhatók. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. A tanuló a szülő előzetes írásbeli kérelme alapján jelentős családi esemény miatt tanévenként 3 tanítási napot hiányozhat. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló engedélyt kap a távolmaradásra. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. A mulasztás miatt a tananyag pótlásáról a tanuló köteles gondoskodni. A betegség miatti hiányzást orvosi igazolással kell igazolni a hiányzást követő 3 tanítási napon belül, de legkésőbb a következő osztályfőnöki óráig. A betegség kezdetekor a szülő köteles az és az osztályfőnököt értesíteni. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja a távolmaradását. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata. Az igazolatlanul mulasztott tanulót a fegyelmező intézkedések megfelelő (általa még nem kapott) fokozatában részesítjük, és ezt az iskola az ellenőrző könyvön keresztül a szülő tudomására hozza. Első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén a szülőt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon értesítjük az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről. Az osztályfőnök felveszi a kapcsolatot a szülővel és a gyermekvédelmi felelőssel.


SZMSZ 2004

33 Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetében az osztályfőnök az igazolatlan mulasztás észlelésének napján köteles „Feljelentés igazolatlan iskolai mulasztás miatt” című nyomtatványt kitölteni és az iskola igazgatóságának leadni, valamint az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősét értesíteni az ismételt igazolatlan mulasztásról. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a Családsegítő szolgálattal együtt megkeresi a tanuló gondviselőjét. Ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben tíz óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerinti illetékes jegyzőt.

16. TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA, BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Az iskola tanulóinak szociális támogatásáról a fenntartó rendelete intézkedik. A szociális támogatások odaítélésének véleményezésében esetenként az adott tanuló osztályfőnöke, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős vesz részt. A tankönyvvásárláshoz biztosított állami támogatás szétosztása: • Az iskola minden év november 15-ig felméri a tanulók körében (erre szolgáló Igénylőlapon) az ingyenes támogatást igénylők jogosultságát. Az új beiratkozók esetében ez a felmérés a beíratás napján történik. • A tankönyvtámogatás ingyenességének feltételei: o Egyedülálló szülő által nevelt tanuló o 3 vagy több gyermekes családban élő tanuló o sajátos nevelési igényű tanuló (szakvéleménnyel rendelkezik) o tartósan beteg tanuló o rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő családban élő tanuló A térítési díjak befizetése • • • •

•

Az étkezési térítési díjak mértékét évente önkormányzati rendelet határozza meg. A tanuló távolmaradása esetén az étkezés a szülő bejelentés alapján a meghatározott határidőig lemondható. Az iskola által terjesztett tankönyveket, tanulási segédleteket a meghatározott határidőig és módon kell megtéríteni. Az iskolában szervezett térítésköteles foglalkozások (pl. úszás, színház-, és múzeumlátogatás, kirándulás, stb.) a szülők hozzájárulásával szervezhetők. Ezek befizetése a szülőkkel létrejött megállapodás alapján történik. A szervezés során az iskola által befizetett összeget a szülő nem igényelheti vissza. Az önköltséges tanfolyamok térítési díját egy hónapra előre a foglakozás vezetőjének kell befizetni.


SZMSZ 2004

34 Az iskolába járó gyermekek szülei az igénybe vett étkezésekért térítési díjat kötelesek fizetni az Önkormányzat hatályos rendelete szerinti mértékben. Gyermekétkeztetés esetén a gyermek nappali rendszerű oktatásában való részvételéig • a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át • három vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át • tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után az intézményi térítési díj 50%-át kedvezményként kell biztosítani. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe a fentiekben meghatározott iskolás gyermek után Az étkezési térítési díjakat, annak egy napra eső összegét a fenntartó határozza meg a törvényi előírások alapján. A szülő kérheti a térítési díj összegének csökkentését, a család egy főre jutó alacsony átlagjövedelmét igazoló kereseti kimutatással, a munkanélküliséget igazoló dokumentum és egyéb bevételt igazoló dokumentum alapján. A szülő kérésére a gyermeke – a család anyagi helyzetére való tekintettel – ingyenes étkezésben részesülhet. (Ktv. 10§ (4) Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 8 óráig telefonon, vagy személyesen. A lejelentés 24 óra eltolódással lép életbe. A teljes hét lejelentésére a megelőző nap 8 óráig van lehetőség telefonon, vagy személyesen az élelmezésvezetőnél.

17. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Az intézmény működése során az Állami Népegészségügyi- és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. (fertőtlenítés, mosogatás, takarítás, ételminta eltevése, stb.) Az ÁNTSZ megbízottja által jegyzőkönyvben rögzített megszüntetéséről az intézmény vezetője köteles gondoskodni.

hiányosságok

A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója, vagy fenntartója megállapodást köt a helyi rendelővel. A megállapodásnak biztosítania kell: •

A védőnő látogatását az óvodában és az iskolában

•

A gyermekek egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: -

fogászat: évente 1 alkalommal


SZMSZ 2004

35 -

belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal

-

szemészet: évente 1 alkalommal

•

A tanulók fizikai állapotának mérését évente 2 alkalommal

•

A továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát 1 alkalommal

•

A gyermekeknek a körzeti védőnő által végzett higiéniai – tisztasági szűrővizsgálatát évente 1 alkalommal

A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. Az orvosi vizsgálatok alatt az intézmény vezetője gondoskodik a szükséges pedagógusi felügyeletről, és szükség szerint a gyermek vizsgálatokra történő előkészítéséről. A védőnő a szükséges iratokat / törzslap, beutalók / figyelemmel kíséri, és biztosítja a szülő és az orvos közötti információ cserét, valamint köteles tájékoztatni az osztályfőnököket és a szülőket. A védőnő éves tervet készít, mely a Munkaterv része. 17.1. Óvoda Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéséről számított legrövidebb időn belül haza kell vinni. Az óvónőnek addig is gondoskodni kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges, orvosi ellátásáról. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásáig nem látogathatja. Gyermek a betegség után csak orvosi igazolással jöhet újra óvodába. Fertőző gyermekbetegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésére, tisztaságra. Az óvodában történt fertőző megbetegedésekről nyilvántartást kell vezetni. A fertőzés tényéről az egészségügyi megbízott az ÁNTSZt értesíti, a szülőket tájékoztatja. Csak életmentő és allergia gyógyszereket lehet behozni az óvodába! Az óvoda és az iskola konyhájába csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be. Az egészségügyi előírások az intézmény dolgozóira is kötelező érvényűek. Az intézményben való alkalmazás feltétele az évenkénti munkaegészségügyi ellenőrzésen való részvétel. Az óvoda és az iskola területén dohányozni csak a gyermekektől elkülönített, erre a célra kijelölt helyen lehet. Az intézményen belül szeszes ital és egyéb tudatmódosító szerek fogyasztása TILOS! Az intézmény vezetőjének és helyetteseinek feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül:


SZMSZ 2004

36

Biztosítja az egészségügyi munka feltételeit, Gondoskodik a szükséges pedagógusi felügyeletről Tartja a kapcsolatot a védőnővel

18. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK RENDJE 18.1. A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje A gyermekvédelem irányítása, összefogása az intézmény vezetőjének feladata. Az intézményvezető meghatározza a kapcsolattartás formáját, a tájékoztatás rendjét a Gyermekjóléti szolgálat és az intézmény között. Biztosítja a gyermekvédelmi megbízott munkavégzésének feltételeit. Figyelemmel kíséri a KT. alapján kötelezően óvodába, iskolába járó gyermekek kimaradásának okait és intézkedik a megfelelő segítségnyújtásról. Szükség esetén kéri a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét. Védő- és óvótevékenység a pedagógusok munkaköri kötelessége a KT. 19 (7) bekezdése alapján. A gyermekek életében tapasztalt negatív változásokat azonnal jelenteni kell a gyermekvédelmi megbízottnak, megfelelő intézkedés meghozatala érdekében. A tanítási-nevelési év kezdetekor a szülőket írásban kell tájékoztatni: - Gyermekvédelmi felelős neve - tartózkodási helye - fogadóórájának időpontjáról. Közzé kell tenni a szülők számára a bejáratnál található faliújságon a - Családsegítő Szolgálat címét, telefonszámát - Nevelési Tanácsadó címét, telefonszámát A gyermekvédelmi megbízott közvetlen kapcsolatot tart fent a szülőkkel. A gyermekek anyagi veszélyeztetése esetén segítségnyújtást kezdeményez a Polgármesteri Hivatalnál. A gyermekvédelmi felelős:

A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres szakmai kapcsolatot tart a családsegítő szolgálattal. segíti a pedagógusok gyermekvédelmi munkáját a pedagógusok, a szülők jelzése, a velük folytatott beszélgetés és a veszélyeztetett gyermek megismerése alapján - a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson vesz részt a gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközzel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken a gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi az önkormányzat polgármesteri hivatalánál


SZMSZ 2004

37

a szülők által jól látható helyen közzé teszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények - gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, címét, illetve telefonszámát

18.2. A gyermek- és tanulóbalesetek megelőzésének feladatai 18.2.1. Óvoda A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat az óvodai nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell a csoportnaplóban Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden óvodapedagógusnak kötelessége a gyermekek figyelmét felhívni a foglalkozás, az udvarra menetel előtt, séták előtt, kirándulások, az esetleges baleset megelőzése érdekében. A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén minden tíz gyermek után egy óvodapedagógust és egy dajkát kell biztosítani. A balesetveszélyes tevékenység esetén egyszerre kevesebb gyermekkel, fokozott figyelemmel lehet csak foglalkozni. (vágás, tornaszerek használata ) A gyerekek az intézmény létesítményeit, helységeit csak óvodapedagógus felügyelete mellett használhatják. Az intézményben dolgozó óvodapedagógusok és egyéb alkalmazottak feladata: A gyermekeknek biztonságos, egészséges környezet feltételeinek biztosítása A gyermekek figyelmét folyamatosan fel kell hívni az életkornak megfelelő szinten az óvodában előforduló veszélyforrásokra, pl. a tornaszerek megfelelő használata, udvari játékeszközök használata, közlekedés módja az óvoda folyosóján, lépcsőházban, stb. Életkoruknak megfelelő szinten át kell adni mindazokat az ismeretket, amelyek testi épségük megőrzéséhez szükséges Meg kell győződni mindezek elsajátításáról Séták, kirándulások alkalmával fel kell hívni figyelmüket a megfelelő közlekedési szabályok betartására Az óvodán kívül szervezett séták, tanulmányi kirándulások, rendezvények során a pedagógusok kötelezettségei a következők: Az intézményből való távozást jelenti a vezetőnek és helyettesének: mi okból hagyja el az intézményt, visszaérkezés időpontja, a gyermekek létszáma, kísérők száma és neve, igénybevett utazási forma. Amennyiben közlekedési eszközt vesznek igénybe, azt a legkörültekintőbben kell kiválasztani és a megfelelő felnőtt kísérő személyzetről gondoskodni szükséges. A gyermekcsoportot kísérő óvodai dolgozók nem hagyhatják magukra, illetve nem bízhatják szülők felügyeletére a gyermekeket.


SZMSZ 2004

38 A fenti feladatokon túl lásd még a Munkavédelmi Szabályzat előírásait. 18.2.2. Iskola A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset – megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: • • • •

• • • •

az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a Házirend balesetvédelmi, tűzvédelmi előírásait az iskolaépület és az udvar rendeltetésszerű használatát, az iskolaépület, az udvar, a berendezési tárgyak rendeltetésszerű használatát a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor (földrengés, árvíz) szükséges teendőket, a menekülési útvonalat) a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban Tanulmányi kirándulások, túrák előtt Rendkívüli események után A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény kötelező bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat a tanév megkezdésekor, valamint szükség szerint, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell az osztálynaplóban, ahol a gyerekek aláírása is szerepel. A nevelési- oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

SZMSZ 2004

39 A gyerekek az intézmény létesítményeit, helységeit csak a pedagógus felügyelete mellett használhatják. A Kt. 41.§.(5) bekezdése szerint az intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyerekek egészségének megóvásáról Az intézményben dolgozó pedagógusok és egyéb alkalmazottak feladata:

Az iskolán kívül szervezett séták, tanulmányi kirándulások, rendezvények során a pedagógusok kötelezettségei a következők: Az intézményből való távozást jelenti a vezetőnek és helyettesének: mi okból hagyja el az intézményt, visszaérkezés időpontja, a gyermekek létszáma, kísérők száma és neve, igénybevett utazási forma. Amennyiben közlekedési eszközt vesznek igénybe, azt a legkörültekintőbben kell kiválasztani és a megfelelő felnőtt kísérő személyzetről gondoskodni szükséges. Minden 20 fő feletti gyermekcsoporthoz két kísérő szükséges. A kísérő szülő is lehet.

A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset megelőzési feladatait részletesen Munkaköri leírásuk és a Munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az óvoda és az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartani az intézmény munkabiztonsági (Munkavédelmi) szabályzatát, valamint a Tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A rendkívüli esemény, bombariadó, stb. esetén szükséges teendőket a bombariadó és katasztrófa elhárítási terv szerint illetékes személyek ismerjék a rájuk tartozó mértékig. Az intézmény igazgatója által megbízott külsős munkavédelmi felelős az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola Munkavédelmi szabályzata tartalmazza. Rendkívüli esemény, tűz, természeti katasztrófa, bombariadó esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a Tűzvédelmi utasítás és Tűzriadó terv, továbbá a Bombariadó és katasztrófa elhárítási terv előírásai szerint kell végezni. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó pedagógusnak a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket. A sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia. A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie Minden balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézményegység vezetőjének, az igazgatónak


SZMSZ 2004

40 E feladatok ellátásban a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az intézményben történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola igény esetén biztosítja a Szülői Szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskolai Munkavédelmi szabályzat szabályozza. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok A balesetről és a kezelés tényéről, helyéről az iskolai személyzetnek értesítenie kell a szülőt. 18.3. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó dokumentáció, jelentés: A gyermekbaleseteket nyilván kell tartani:

Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekről című nyomtatványon

A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetet, haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során kell feltárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési gondokat. Ezekről a balesetekről a törvényben meghatározott nyomtatványokon a munka- és balesetvédelmi felelős jegyzőkönyvet vesz fel, ennek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezését követően legkésőbb 8 napon belül megküldi a fenntartónak, valamint a gyermek szülőjének. Egy példányt az intézmény őriz meg. Ha a baleset jellege miatt a határidőt nem lehet betartani, akkor azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.


SZMSZ 2004

41 A súlyos balesetet a nevelési – oktatási intézménynek – telefonon, vagy személyesen - azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével az önkormányzat jegyzőjének. Az eset kivizsgálásához legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt be kell vonni. Súlyos az a gyermekbaleset amely: • • • •

a sérült halálát, ill. a baleset bekövetkezésétől számított 90 napon belül az orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette, életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást, a beszélőképesség elvesztését, vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, elmezavart okoz.

Minden balesetet követően az intézmény vezetője köteles megtenni a szükséges intézkedéseket további balesetek elkerülése érdekében. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az igazgató ellenőrzi. 18.4. A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése Az intézményi munka-, és balesetvédelmi feladatok irányítását és ellenőrzését a vezető végzi. A munkavédelmi feladatokat a munkavédelmi megbízott látja el. Hatáskörét a megbízási szerződése tartalmazza. Takarítási munkákat a gyermekek távollétében kell végezni. Vegyszereket, maró anyagokat a gyermekektől elzárt helyen kell tárolni. A munka, -tűzvédelmi és bombariadóval kapcsolatos elemi szintű, részletes oktatást minden évben egyszer a megbízott tart, erről jegyzőkönyvet készítenek. Az oktatásokon mindenkinek kötelező a részvétel és az ott elhangzottak tudomásul vétele.

19. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az SZMSZ alkalmazása szempontjából rendkívülinek minősül az az esemény, amely a gyermekek, az intézményben dolgozók, ott tartózkodó más személyek testi épségét, egészséget sérti, vagy veszélyezteti, vagy az óvoda, iskola rendeltetésszerű működését oly mértékben akadályozza – vagy annak veszélyével jár -, hogy amiatt az iskola részéről azonnal intézkedésre van szükség a sérülés, kár, veszélyhelyzet, illetőleg az esemény következményeinek elhárítása érdekében. Rendkívüli esemény különösen: • Az óvodát, iskolát érő természeti csapás, tűz-, vegyi-, vagy sugárszennyeződés, az óvodát, iskolát érintő bűncselekmény, az intézmény felügyelete alatt álló gyermek, iskola alkalmazottjának munkaidőben történő sérülése, balesete, iskolában fertőző megbetegedés felbukkanása, közműszolgáltatásnak (elektromos energia, gáz, víz, csatorna) az óvoda, iskola működését akadályozó, vagy azzal közvetlenül fenyegető


SZMSZ 2004

42

•

meghibásodása. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának, vagy dolgozójának az óvoda, vagy az iskola épületét, vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: • Igazgató • Igazgatóhelyettesek •

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: a fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

•

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató, vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket személyes közléssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermek-, tanulócsoportoknak a Tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk.

•

A gyermek-, tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére foglalkozást, tanórát tartó pedagógusok a felelősek.

•

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: -

•

Az épületből minden gyermeknek távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A gyermekeket a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - A kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról - A közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról - A vízszerelési helyek szabaddá tételéről - Az elsősegélynyújtás megszervezéséről


SZMSZ 2004

43 -

•

•

• • •

•

• •

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról

szervek

(rendőrség,

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről) - a közmű (víz, gáz, elektromos, stb.) vezetékek helyéről - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról - az épület kiürítéséről A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” című igazgatói utasítás tartalmazza. A Tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítésért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a Tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója, az óvoda vezetője a felelős. A tűzriadó tervben és bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden gyermekére, tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A Tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: - Igazgatói iroda - Telephelyen a vezető irodája

Kiemelkedő súlyú rendkívüli eseményről (pl. bűncselekmény, tűz, energiaellátás meghibásodása) egyidejűleg tájékoztatni kell az intézmény fenntartóját is. A gyermekek testi épségét veszélyeztető események bekövetkezte vagy bombariadó esetén fontos követelmény a pánikmentesség megőrzése, a fegyelmezett magatartás. Csak a tűzszerészek átvizsgált, biztonságos épületbe lehet a gyermekeket visszavezetni.

20. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI Az intézmény gazdasági reklámtevékenységet is folytathat, amely nem lehet ellentétes a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény. 122. §(12) bekezdésével, Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

SZMSZ 2004

44 és a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvényben foglaltakkal. Az intézmény e tevékenységre szerződést köt. A reklámozásból származó bevételeiről az intézményvezető köteles tájékoztatni a fenntartót. A nevelő – oktató munkával nem összefüggő plakátok, használati és élvezeti cikkek bemutatása és terjesztése nem megengedett tevékenység. Az intézményben a dolgozók részére történő bármilyen árusítás csak vezetői engedéllyel történhet.

21. KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET – KIEGÉSZÍTÉS Az intézményben kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésben részesülnek az intézményi minőségirányítási munkacsoport tagjai. Ugyancsak kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésben részesíthető a tartósan és folyamatosan nyújtott magas színvonalú pedagógiai munkát, valamint példamutató emberi magatartást tanúsító dolgozók. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés megállapítása – a vezetőség és a intézményvezető-helyettes véleményét figyelembe véve - a munkáltató feladata. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés odaítélését és az azt meghatározó szempontokat évente felül kell vizsgálni a Kt. 19. § (6) pontjának megfelelően. A meghatározott időszakokban fizetett kereset – kiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. Az igazgató felé javaslatot tehet: Vezető helyettes Óvodavezető Szakmai munkaközösség vezetők Nevelőtestület Minőségi munka értékelésének elvei: • • • • • • • • • • •

a gyermekek nevelése, fejlődése érdekében végzett folyamatos, magas színvonalú pedagógiai tevékenység Helyi Program, Pedagógiai Program fő célkitűzéseiért kiemelkedő tevékenység önképzés, továbbképzés igénye, a szerzett tapasztalatok felhasználása és továbbadása az oktatás - nevelés hatékonyságának növelése érdekében megfelelő önállóság, döntési képesség, következetesség a nevelésben megbízhatóság, lelkiismeretesség, pontosság a munkavégzésben jó tervezései, szervezési készség az iskolai élet mindennapjaiban az adminisztráció naprakész vezetése a pedagógusok értékátadó szerepének igazítása napjaink követelményeihez, munkaköri leíráson felüli plusz munkavégzés megfelelő pedagógiai és emberi magatartás, empátiakészség, pozitív beállítódás megfelelő kapcsolat megteremtés és megtartása a kollégákkal, az intézmény valamennyi dolgozójával, új kolléga betanítása megfelelő kapcsolat megteremtése és megtartása a szülőkkel a gyermekek


SZMSZ 2004

45

• • •

érdeke és fejlődése szempontjait figyelembe véve aktivitás, kezdeményező készség az iskola egészének életében pályázatok írásában való részvétel, kiemelkedő innovációs tevékenység eszközök védelmében kifejtett erőfeszítés

22. A NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOKRA VALÓ FELVÉTEL IRÁNTI KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK ELVEI, A FELVÉTEL RENDJE Napközi otthoni és tanulószobai felvételhez szülői igényfelmérést végzünk a megelőző tanév vége előtt legalább 15 nappal. A döntésről írásbeli határozat készül. Tanulmányi, vagy szociális indokok alapján az osztályfőnök javasolhatja a napközi otthon igénybevételét. Kiemelt szempont az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése. A napközi otthoni és tanulószobai felvételt az intézmény vezetője elutasíthatja, ha a jelentkezők száma a megszabott létszámkeretet meghaladja. A felvételi kérelmek elbírálásánál az igazgató egyeztet az intézmény gyermek- és ijfúságvédelmi felelősével. A tanórán kívüli foglalkozásokra a szülő írásban kérheti gyermeke felvételét. A felvételről az intézményvezető dönt az óra- és létszámhatárok alapján. A jelentkezés önkéntes, a felvétel 1 tanévre szól, amely idő alatt a foglalkozások látogatása kötelező. A tanuló minden tanítási év végén az osztályfőnök felmérése alapján jelezheti, hogy a következő tanítási évben részt kíván-e venni a szabadon választott tanítási órán. A délutáni tanórán kívüli szabadon választható foglalkozások szeptember 15-től kezdődnek.

A napközi otthonba tanévenként előre minden év végén, illetve az első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.

A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges

A napközi otthonba, illetve a tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni. A létszámhatáron felüli tanulók várakozólistára kerülnek.

Amennyiben a napközis, vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná az előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók: a) akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott és ezért felügyeletre szorulnak b) akinek mindkét szülője dolgozik c) akik gyermekvédelmi gondoskodás alatt állnak d) akik rosszabb szociális körülmények között élnek


SZMSZ 2004

46

23. A TANULÓK ÁLTAL LÉTREHOZOTT DOLGOK VAGYONI JOGÁNAK ÁTRUHÁZÁSÁBÓL LÉTREJÖTT NYERESÉGBŐL A TANULÓNAK FIZETENDŐ DÍJAZÁS SZABÁLYAI A nevelési – oktatási intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő, vagy amely a tanuló jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói viszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor jött létre. (2003. évi LXI tv. 12 §(2) A törvény értelmében a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló (14 életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével) és a nevelés – oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályozásakor figyelembe kell venni a tanulók teljesítményét. (2003. évi LXI. tv. 12§(4) Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az adott iratkezelés szabályai nem terjednek ki az adott dologra, a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a felelős őrzés szabályait (Ptk. 196 – 197.§) kell alkalmazni.

24. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, A FELVÉTEL RENDJE Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: napközi otthon egyéb tanórán kívüli foglalkozások differenciált foglalkozás képességkibontakoztató foglalkozás szakkörök, énekkar diáksportkör hittan tanulmányi kirándulás tanulmányi, kulturális és sportversenyek, rendezvények A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok a) A napközi otthonba történő tanulói felvétel a szülő személyes és írásbeli kérésére történik a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai alapján b) A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők állapítják meg a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai alapján.


SZMSZ 2004

47

c) A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő

személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat.

Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: • A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. • A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell • A tanórán kívüli foglakozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. • A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat szervezhetnek. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a részt vevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola az ezt igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget (menzát) biztosít.

25. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI, A SPORTKÖR ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 3 tanóra testnevelés órán illetve gyógytestnevelési órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai sportkör működése szabályait önmaga határozza meg.


SZMSZ 2004

48 Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai Munkatervben felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A délutáni sportköri foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket. A tömegsport foglalkozások pontos ideje tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban kerül meghatározásra.

26. AZ ISKOLAI SPORTKÖR ÉS AZ KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁJA, RENDJE

ISKOLAVEZETÉS

Az intézménnyel jogviszonyt létesítő valamennyi tanuló tagja az iskolai sportkörnek. Az ISK munkáját a testnevelő szakos kolléga koordinálja, aki az intézmény vezetőjével napi kapcsolatban áll. Beszámolási kötelezettsége félévente van a nevelőtestület előtt. Az ISK tagjai által elért versenyeredmények összesítése félévente történik, az eredmények megjelennek a faliújságon. Az intézmény igazgatója és a sportköri vezető félévente értékelik a mindennapi testedzés és sportolás megvalósulásainak feltételeit, a tanulók részvételét, és közösen állapodnak meg a teendőkben. Az intézmény és az ISK- t vezető tanár kapcsolata a mindennapi munkában közvetlen.

27. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT, A DIÁKKÉPVISELŐK ÉS AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁJA, RENDJE A tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket Munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösségek tagjaik közül két-két képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat (DÖK) látja el. A DÖK jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a pedagógusok javaslatai alapján a nevelőtestület választja soraiból, az igazgató adja a megbízását. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen az iskola igazgatójának, vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell minden őket


SZMSZ 2004

49 érintő intézkedésről, illetve lehetőséget kell adni számukra javaslataik, véleményük elmondására. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője és a DÖK-ot segítő tanár kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős.

28. A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁI, RENDJE A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai Munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: •az iskolagyűlésen rendszeresen •valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az osztályfőnökkel, a DÖKtal. A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai Munkatervről, az aktuális feladatokról - az igazgató iskolai szülői értekezleten - az osztályfőnökök szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: •szülői értekezletek •fogadó órák •nyílt napok •írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben képesség kibontakoztató (3 havonta értékelés) A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az év elején összeállított iskolai Munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, az iskola vezetőségével.

29. A TANULÓK VÉLEMÉNNYILVÁNÍTÁSÁNAK FORMÁI, RENDJE


SZMSZ 2004

50 A tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának jogszabályban előírt fóruma a diákközgyűlés (iskolagyűlés). Megtartásának idejét a Munkaterv tartalmazza. A tanulók rendszeres tájékoztatását az osztályfőnökökön keresztül történik, akik ismertetnek minden olyan nevelőtestületi döntést, amely érinti a tanulókat. Az intézmény valamennyi tanulójának jogában áll véleményét megfelelő módon elmondani a saját és az intézmény életét érintő ügyekben tanárának, osztályfőnökének, az intézmény vezetőinek mások jelenléte nélkül vagy valamely közösség előtt. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, vagy a nevelőtestülettel.

30. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI, FORMÁI Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon, közösségi rendezvényeken vesz részt, sikeres pályázatot ír, vagy bármilyen más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és gyarapításához, az iskola jutalomban részesítheti. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösségek csoportos dicséretben és jutalomban részesülnek. A jutalom meghatározására jogosultak: A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgatóhelyettes, igazgató) dönt. A dicséretet írásba foglaljuk és azt a szülő tudomására hozzuk, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába beírjuk. A jutalmazás formái lehetnek: Az iskolában elismerésként a következő dicséretek adhatók: A dicséret fajtái és módja Tanítói, szaktanári, napközis nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, könyv- és tárgyjutalom, Az egész évben az alábbi tevékenységekért részesülhet nevelőtestületi dicséretben a tanév végén: Szaktárgyi teljesítményéért Példamutató magatartásáért


SZMSZ 2004

51

Kiemelkedő szorgalomért Kiemelkedő közösségi munkájáért Eredményes sportteljesítményéért

A dicséretet a tanuló bizonyítványába bevezetjük. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért, valamint hiányzásmentes tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

31. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI Az általános emberi normákat, a tanulói kötelességeket, valamint a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend előírásait megszegő tanulók esetében fegyelmező intézkedések hozhatók. Fegyelmező intézkedést kezdeményezhet: - osztályfőnök, - szaktanár, tanító, - ügyeletes tanár, - napközis nevelő, - órán kívüli foglalkozás vezetője, - igazgató. A többször ismétlődő rendbontó magatartás ellen fokozatosan súlyosbodó fegyelmező intézkedést kell alkalmazni. Fegyelmező intézkedés lehet: - szóbeli és írásbeli figyelmeztetés, - írásbeli intés A fegyelmező intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe minden esetben be kell írni. Az a tanuló, aki kötelességeit és a Házirendet szándékosan, súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesítendő. A fegyelmi eljárás lefolytatására az igazgató által megbízott Fegyelmi Bizottság jogosult. A fegyelmi büntetések a következők: • Megrovás, szigorú megrovás • meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, • áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy az iskolából történő eltanácsolás.

32. AZ ANYAGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG SZABÁLYAI

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója és gazdaság vezetője határozza meg.


SZMSZ 2004

52

33. AZ INTÉZMÉNY KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE, ELJÁRÁSI RENDJE Az iskola a tanulmányok folytatásával összefüggésben a tanulót ért kárért vétkességétől függetlenül felel. A kártérítésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni, figyelembe véve a közoktatási törvény jogszabályait.

34. ADATKEZELÉS AZ INTÉZMÉNYBEN Az intézmény jogszabályban előírt nyilvántartásokat alkalmazottak, valamint a gyermekek adatairól.

köteles

vezetni

az

Az adatok továbbíthatók: • fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv részére minden adat, • testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékosságra, beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményitől, illetve vissza, • az iskolai fejlődéssel kapcsolatos adatok szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, másik iskolának. A pedagógust és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársakat titoktartási kötelezettség terheli, a gyermekekkel és családjukkal kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásuk ellátása során szereztek tudomást. E kötelezettség határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, melyre a szülő írásban felmentést adott. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermekek érdekében történő megbeszélésére. A személyes adatok védelmére, kezelésére vonatkozó utasításokat a Munkaköri leírások tartalmaznak. A személyes adatok nem megfelelő kezelése esetén az intézményvezető köteles intézkedni. Az intézmény alkalmazottja köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők: - a dolgozók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok - a gyermekek személyiségi jogaihoz fűződő adatok.


SZMSZ 2004

53 A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap.

35. NYILATKOZAT TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ SZERVEK RÉSZÉRE

A tömegtájékoztató fórumok munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: A televízió, a rádió, az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás – adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: • •

•

•

•

Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető, vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató főrumok munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.

36. MELLÉKLETEK •

Ügyviteli, iratkezelési szabályzat

Egyéb szabályzatok Az intézmény eredményesés hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket egyéb szabályzatok tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben a jogszabályi előírások, fenntartói utasítások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. • • • • • • •

Belső ellenőrzési szabályzat Leltározási – selejtezési szabályzat Diákigazolványok kezelési szabályzata Tűzvédelmi szabályzat Munkavédelmi szabályzat Bombariadó és katasztrófa elhárítási terv Munkavédelmi kockázatértékelés


SZMSZ 2004

54 • • • •

Házirend Munkaköri leírások Továbbképzési és beiskolázási szabályzat Élelmezési Szabályzat

37. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A fenti Szervezeti és Működési Szabályzatot a Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda alkalmazotti közössége a 2004… ………….. ..-n megtartott, határozatképes értekezletén …… %-os szavazataránnyal elfogadta, ezt a tényt a vezető és a választott jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásukkal tanúsítják. Mezőzombor, 2004................................. …………………............. jegyzőkönyv-hitelesítő

………………………… jegyzőkönyv-hitelesítő

…………………………. igazgató

Nyilatkozatok

A Szülői Szervezet képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk, és a jogszabályban biztosított kérdésekben az egyetértésünket adtuk. Mezőzombor, 2004................................. ……………………………….. Szülői Szervezet képviselője

Nyilatkozatok

A DÖK képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk, és a jogszabályban biztosított kérdésekben az egyetértésünket adtuk. Mezőzombor, 2004................................. ………………………………..


SZMSZ 2004

55 DÖK képviselője


SZMSZ 2004

S Z E R V E Z E T I É S MŰKÖDÉSI S Z A B Á L Y Z A T

Recommend Documents