S z e r v e z e t i é s M ű k ö d é s i S z a b á l y z a t

1146. Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21. Tel: 06-1-998-80-60 Fax: 06-1-273-0114

Szervezeti és Működési Szabályzat

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a végrehajtására kiadott, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és más jogszabályok alapján a Drégelyvár Szakközépiskola szervezetének felépítését, valamint működésének szabályait az alábbiak szerint állapítom meg.

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 1. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait, annak érdekében, hogy a Nemzeti Alaptanterv, valamint az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. (2) A szabályzat hatálya kierjed az intézmény minden közalkalmazottjára, illetve munkavállalójára, tanulójára és valamennyi iskolahasználóra.

Az intézmény jogállása 2. § (1) Az alapító és fenntartó neve: Drégelyvár Oktatási Központ Alapítvány Az alapító és fenntartó címe: 2051 Biatorbágy Bethlen Gábor u.35. Az Alapító Okirat kelte: Budapest, 2011. május 15. (2) Az intézmény hivatalos megnevezése, címe: - Név: Drégelyvár Szakközépiskola (rövidített név: Drégelyvár SZKI) - Cím (székhely): 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21. (3) Az intézmény egyéb jellemzői: -

Típus: szakközépiskola (kizárólag szakképzési évfolyammal)

-

Maximum tanulólétszám: 600 fő

- Telephelye: nincs (4) Az intézmény az előírányzatok feletti jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező önállóan gazdálkodó, önkormányzati költségvetési szervezet. Az intézmény fenntartási és működési költséget a fenntartó biztosítja. Számlavezető: K & H Bank Zrt. Számlaszáma: 10409015-50526588-53751006

Drégelyvár Szakközépiskola

1

Drégelyvár Szakközépiskola ■ 1146. Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21. Tel: 06-1-998-80-60 Fax: 06-1-273-0114

Adószám: 18207453-1-13 (5) Az intézmény alapfeladata: az iskola Alapító Okiratában foglaltak szerint a következő: - Alaptevékenység Szakmai középfokú oktatás TEÁOR szám szerinti besorolása: 8532, ezen belül: - iskolai rendszerű nappali,esti szakképzés és vizsgáztatás, - iskolai rendszerű felnőttoktatás (esti és levelező munkarendben), :

OKJ szám / Szakképesítés megnevezése / Évfolyamok száma / Évfolyam jelölése / Munkarend Alapfokú végzettségre épülő középszintű szakképesítések 31 861 02 1000 00 00

Biztonságtechnikai szerelő, kezelő

2

1/11; 2/12

Nappali, esti

33 522 04 1000 00 00

Villanyszerelő

2

1/11; 2/12

Nappali, esti

33 523 01 1000 00 00

Számítógép-szerelő,-karbantartó

2

1/11; 2/12

Nappali, esti

33 811 01 0000 00 00

Cukrász

2

1/11; 2/12

Nappali, esti

33 811 03 1000 00 00

Szakács

2

1/11; 2/12

Nappali, esti

33 815 01 1000 00 00

Fodrász

2

1/11; 2/12

Nappali, esti

Érettségire vagy középfokú végzettségre épülő középszintű szakképesítések 51 525 01 1000 00 00

Autószerelő

2

1/13; 2/14

Nappali, esti

52 525 01 1000 00 00

Autóelektronikai műszerész

2

1/13; 2/14

Nappali, esti

52 720 01 0010 52 03

Gyógyszertári asszisztens

2

1/13; 2/14

Nappali, esti

52 726 01 0010 52 01

Gyógymasszőr

2

1/13; 2/14

Nappali, esti

52 815 01 0000 00 00

Kozmetikus

2

1/13; 2/14

Nappali, esti

1/13; 2/14

Nappali, esti

Érettségire épülő emeltszintű szakképesítések 54 481 01 1000 00 00

2

CAD-CAM informatikus

2



54 481 02 0010 54 03

Szoftverfejlesztő

2

1/13; 2/14

Nappali, esti

54 481 03 0010 54 01

Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető

2

1/13; 2/14

Nappali, esti

54 724 01 1000 00 00

Fogtechnikus

3

1/13; 2/14;

Nappali, esti

3/15

(6) Az intézmény szakmai működését a pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervre épül. Az iskola nevelési, pedagógiai programja az iskola könyvtárába kerül elhelyezésre, ahol a könyvtári nyitvatartási időben megtekinthető. Az SZMSZ egy példánya is itt kerül elhelyezésre. a) A pedagógiai program tartalmazza: a nevelés és az oktatás célját és feladatait, a helyi tantervet, óratervet és szakmai programot, az egyes évfolyamok követelményeit és értékelését, az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, a minősítés szempontjait és módját, felzárkóztatást segítő tevékenységek, ifjúságvédelem, szülő-tanuló-iskola-kollégium együttműködési formái b) Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, – valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelôtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. -

Az intézmény szervezete 3. § (1) Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. (2) Az igazgató munkáját közvetlenül segítik: -

I.sz. Általános igazgatóhelyettes II.sz. igazgatóhelyettes (tanulói létszámtól függően) Gazdasági vezető


3


Az intézmény vezetője 4. § (1) Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelőtestület vezetése; a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; - a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés; - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. (2) Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: -

gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe, - egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. Felelős: -

-

a szakszerű és törvényes működésért, az észszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. rendkívüli szünetet elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, képviseli az intézményt.

Az intézmény vezetése és a szervezeti egységek közötti kacsolat 5. § (1) Az intézményvezető feladatait az igazgatóhelyettesek, a gazdaságvezető közreműködésével látja el. A vezető-helyettesi megbízást az intézményvezető adja. A megbízás visszavonásig érvényes. (2) Az igazgatóhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy lehet. Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírása határozza meg. (3) A gazdaságvezető szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkező személy lehet. A gazdaságvezető főbb feladatai:

4



- irányítja az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátását, - biztosítja a szakmai tevékenység tárgyi feltételeit, - vezeti az adminisztratív és fizikai állomány munkáját. Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírása határozza meg. (4) Az igazgatóhelyettesek munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. 6. § (1) Az intézmény vezetősége konzultatív testület véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató és az iskolavezetés tagjai ezt szükségesnek látják. (2) Az intézményvezetőség tagjai: - az intézményvezető, - igazgatóhelyettesek, - gazdaságvezető, (3) A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. (4) Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket minden hétfői napon 8 órától. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. (5) Az intézményvezető helyettesítése: az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén az I.sz.Általános igazgatóhelyettes helyettesíti. (6) Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. (7) Az igazgatóhelyettesek helyettesítése: -

I.sz. igazgatóhelyettest: II.sz. igazgatóhelyettes II.sz. igazgatóhelyettest: I.sz. igazgatóhelyettes


5


Az iskola szervezetének vázlata Igazgató

I.sz.Általános igazgatóhelyettes Gazdasági vezető

II.sz. igazgatóhelyettes

Iskolatitkár

Szakmai Munkaközösségvezetők,Tanárok Szakoktatók Tanuló felvételi iroda

Alkalmazotti Jogok

7. § (1) Az intézmény nevelőtestülete pedagógusokból áll . A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. (2) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. (3) A kapcsolattartás formái különösen értekezletek, megbeszélések, fórumok, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkatervben kell meghatározni, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. (4) A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 8. § (1) Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. (2) Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll.

6



(3) Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztály diákjai azokon a tanítási órákon, melyek eredményesebbek kisebb tanulólétszám esetén (idegen nyelv órák, tagozat jellegének megfelelő órák), illetve ahol az oktatási törvény ezt előírja. (4) Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Tevékenységüket az SZMSZ mellékletében található munkaköri leírás alaján végzik.

Évközi jelentkezés elbírálása 9.§ (1) A tanulói felvétel a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. Ha valaki tanév közben kéri a felvételét, arról a kérelemben megjelölt körülmények, illetve a megjelölt osztály létszáma és az érintett osztályfőnök javaslata alapján az igazgató dönt határozattal. A döntés tartalmazza, hogy felvétel esetén mely tantárgyakból és milyen határidővel kell a tanulónak különbözeti vizsgát tennie.

Diákközösségek - diákönkormányzat 10. § (1) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. (2) Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére – melyek lehetnek különösen: szakkörök, érdeklôdési kör szerinti csoport, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport – házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. (3) Ha a diákkör, az iskola területén működik– előzetes kérelem alapján – , azt az intézmény igazgatója engedélyezi. A diákköri kérelemnek tartalmaznia kell: - a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, - az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), - a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát, - a felügyelő pedagógus nevét. (4) Az igazgató a diákkör céljától és tevékenységétől függően, mérlegelési jogkörben engedélyezi a diákkör megalakítását, illetve az iskola épületének házirend szerinti használatát. Diákkör alakítása csak akkor tagadható meg, ha tevékenysége jogszabályba ütközik. Az intézményben működő diákkörökről nyilvántartást kell vezetni a (3) bekezdésben foglalt adatokkal. 11. § (1) Az iskola, tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként egy alkalommal össze kell hívni A évi rendes diákközgyűlés összehívásának ideje minden év október hónapja. Drégelyvár Szakközépiskola

7


Ezen a diákközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak. A diákközgyűlés a rendes közgyűlésen túl tervezett, illetve rendkívüli esetben is összehívható. (2) Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója, kollégium igazgatója, vezetője kezdeményezheti. (3) A diákközgyűlés – az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat döntése alapján – küldöttközgyűlésként is megszervezhető. (4) Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola, kollégium képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. (5) A diákközgyűlésen a tanulók az iskola, kollégium életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. (6) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni és meg kell hívni a fenntartó képviselőjét is. (7) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákközösség - diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő elôtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. 12. § (1) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoz létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A felkért nagykorú személyt az éves közgyűlésen kell – hozzájárulásával – megválasztani. (2) A diákönkormányzat járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben. (3) A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt: saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. (4) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha -

8



az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve annak mellékleteit képező szabályzataival. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. (5) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. (6) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, egyébként rendeltetésszerű működését. 13. § (1) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. (2) Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; (3) Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. A diákönkormányzat jogai: 14. § (1) Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: -

a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be, (2) A véleményezési jogot a diákönkormányzat vezetősége gyakorolja. a) b) c) d) e) f) g)

Szülői Szervezet 15.§ (1)Az intézményben külön szülői szervezet nem működik.

A szülői közösség 16. § (1) Egy osztály tanulóinak szülői közösségével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. Az intézménnyel kapcsolatos véleményüket, javaslataikat a szülői közösség, a szülői szervezet vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. Drégelyvár Szakközépiskola

9


(2) Az egy csoportba tartozó kollégiumi diákok szülői közösségével a csoportvezető nevelő tartja a kapcsolatot. A kapcsolattartás formái: szülői értekezlet, közvetlen kapcsolat, telefonos beszélgetés és írásbeli értesítések az ellenőrző könyvben vagy levél formájában.

A szülők szóbeli tájékoztatása 17. § (1) Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. (2) A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 2 alkalommal munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. (3) Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. (4) Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a szülő (gondviselő) a fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. (5) A kollégista diákok szüleit a csoportvezető tanár írásban tájékoztatja a tanuló kiemelkedő közösségi munkájáról illetve fegyelemsértő viselkedéséről.

A szülők írásbeli tájékoztatása 18. § (1) Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató értesítés formájában. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. (2) Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja az ellenőrzőben hiányzó érdemjegyeket. (3) Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről.

Az intézmény külső kapcsolatai 19. § (1) Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka

10



különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, – meghívás vagy egyéb értesítés alapján. (2) A kapcsolattartás formái és módjai: - közös értekezletek tartása, - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, - módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, - közös ünnepélyek rendezése, - intézményi rendezvények látogatása, - napi szakmai tájékozódás személyesen vagy telefonon. (3) Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: - a fenntartóval, - a fenntartó által finanszírozott többi intézménnyel, - a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, - a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, - nevelési tanácsadó szolgálattal, - a családsegítő központtal, - az intézményt támogató alapítványokkal, - a patronáló cégekkel.

A nevelőtestület és működési rendje 20. § (1) A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden alkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott.

A nevelőtestület feladatai és jogai 21. § (1) A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, – ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. (2) A nevelőtestület döntési jogköre: -

a pedagógiai program elfogadása, az SZMSZ és a házirend elfogadása, a tanév munkatervének jóváhagyása, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása,


11


- a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, - saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. (3) A nevelőtestület javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben: - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, - a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, - a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, - az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, - külön jogszabályban meghatározott ügyekben. (4) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek: - előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, - egyes jogköreinek gyakorlását – kivéve a pedagógiai program, és a szervezeti és működési szabályzat elfogadását – átruházhatja a szakmai munkaközösségre.Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

A nevelőtestület értekezletei 22. § (1) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai közösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. (2) A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezletet tart. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni.

(3) A tanév tervezett értekezletei az alábbiak: - tanévnyitó értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, félévi értekezlet, - tanévzáró értekezlet. (4) Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. (5) A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

12



A nevelőtestület döntései 23. § (1) A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. (2) Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. (3) A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

A nevelőtestület munkaközösségei 24. § (1) Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. (2) Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működhetnek: - Angol nyelvi munkaközösség - Informatika munkaközösség - Testnevelés munkaközösség - Közgazdasági munkaközösség (3) A szakmai munkaközösség tagjai közül a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. (4) A szakmai munkaközösségek feladatai: fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát. javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, - szervezi a pedagógusok továbbképzését, - támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, - összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, - felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, - összeállítja a vizsgák (felvételi-, különbözeti-, osztályozó-, javító-, helyi-, stb.) feladatait és tételsorait, - kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket. - végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat. 25. § (1) A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a szakmai fórumokon kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Tájékoztatást ad a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. -

(2) A munkaközösség vezetők feladatai és jogai:


13


-

irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelôs a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra.

A nevelőtestület feladatainak átruházása 26. § (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek. (2) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje: A nevelő és oktató munka irányítása, ellenőrzése elsősorban az intézmény vezetőjének a feladatkörébe tartozik. (3) Az ellenőrzés célja: - Biztosítsa az intézmény felelős vezetői számára a megfelelő minőségű és mennyiségű információt az intézményben folyó oktató-nevelő munka tartalmáról és annak színvonaláról. - Jelezze a követelményektől való eltérést, tárja fel a hiányosságokat. A nevelő-oktató munka ellenőrzése kiterjed a tanítási órákra és a tanórán kívüli foglalkozásokra is. Az ellenőrzés megszervezéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, tartalmát, ütemezését az évenként készített ellenőrzési terv tartalmazza, melyet nyilvánosságra kell hozni. (4) Az ellenőrzésre jogosultak: - igazgató, - igazgatóhelyettesek, Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Az igazgatóhelyettesek a saját területüket ellenőrizhetik. A beosztott vezetők az ellenőrzés tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatják az igazgatót. (5) Az ellenőrzés módszerei: - tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - írásos dokumentumok vizsgálata, 14



- tanulói munkák vizsgálata, - beszámoló kérése szóban vagy írásban. Az ellenőrzések tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg kell megbeszélni. Az általánosított tapasztalatokat tantestületi értekezleten kell összegezni, értékelni. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének konkrét formáit az iskola Minőségirányítási Programja tartalmazza.

A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai 27. § (1) A nevelőtestület a meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: -

a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, továbbképzésre, átképzésre, való javaslattétel, jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel, a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése.

A tanév rendje 28. § (1) A tanév szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31-ig tart, a szorgalmi idő az oktatási miniszter évenként rendelettel meghatározott keretein belül. A tanév helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. (2) A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a vizsgák rendjét, a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül, (3) A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény házirendjének szabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A házirendet, a nyitvatartás időpontját az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. (4) Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: - 730 órától 1800 óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: -

- 730 órától 1530 óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján.


15


(5) Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. 29. § (1) Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben, az alábbiak szerint: - a napi tanítási idő az összes évfolyamon a délutáni órákban is lehetséges, - indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el, - a tanítási órák időtartama: 45 perc, - az első tanítási óra reggel 745 órakor kezdődik, - esti tagozaton a tanítás 1430 órakor kezdődik. (2) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és az igazgatóhelyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.

Az óraközi szünetek 30. § (1) Az óraközi szünetek időtartama 10 illetve 15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. (2) A szünetek ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. (3) Az étkezés ideje 1200 és 1430 óra között van. A dupla órák az igazgató vagy helyettesei engedélyével, az óraközi szünet eltolásával tarthatók, amikor a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. 31. § (1) Az iskolában a tanítási idő alatt tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel.

Az intézmény munkarendje 32. § (1) Az intézmény hivatalos munkaidejében az igazgató által megbízott személy látja el az intézmény ügyeleti teendőit. Az intézmény – tanítási időtől független – hivatalos munkaideje a következő: - Igazgatói Ügyelet:Hétfő 7.30-9.30 óráig - Titkárság: o Hétfőtől péntekig: 8.00 órától 1500 óráig. Tanulói tájékoztatás 8.00-8.30-ig -

16

Tanulófelvételi Iroda:8.00-18.00-ig



Portás: o folyamatos-24.órás. (2) Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. Minden alkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. -

(3) Az igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezető tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és az alkalmazottak szabadságának kiadására. (4)A tanuló felvételi iroda a bejelentkező tanulók regisztrálását végzi,majd átadja a jelentkezési dokumentumokat az iskola titkárságára.Az iskola titkárság működési idején kívül tőrténő ügyintézésről naprakészen beszámol az iskolatitkárnak és az igazgatónak.Szakmai kérdésekben kizárólag az igazgató vagy az általános igazgatóhelyettes útmutatásai alapján adhat felvilágosítást. 33. § (1) A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje: a kötelező órákból, a többletmunkából, a nevelő-oktató munkához szükséges felkészülési időből, a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll, mely összesen heti 40 óra. Ezen kívül rendkívüli munka adható. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. (2) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az általános igazgatóhelyettes állapítja meg – az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató vagy helyettesei engedélyezik. -

(3) A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi azzal, hogy köteles munkakezdése előtt 10 perccel a feladat végzésének helyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 10 perccel kell korábban érkeznie. (4) A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. (5) A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt jelezni kell az intézmény vezetőjének vagy helyetteseinek. (6) A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja.


17


34. § (1) Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a gazdaságvezető állapítja meg és az intézményvezető hagyja jóvá. (2) Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról az igazgatót, igazgatóhelyettest, gazdaságvezetőt kell értesíteniük. 35. § (1) A tanulók munkarendjét e szabályokon felül, az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat mellékelteként kiadott „házirend” határozza meg. (2) A házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező.

Térítési díj és tandíj 36.§ (1) A térítési díjakról és a tandíjról a Közoktatási törvény, mértékéről pedig a fenntartó rendelkezik.

Ingyenes tankönyv 37.§ (1) A tankönyvválasztással kapcsolatos eljárást az iskola Pedagógiai Programja tartalmazza. Az ingyenes tankönyvellátás biztosítására a törvény által meghatározott normatíva szolgál. A normatíván túl az iskola további anyagi forrást nem tud biztosítani. Tartós könyvre a munkaközösségek tesznek javaslatot a könyv állapota, tartalma, tartóssága alapján, pl. atlasz, szótár, feladatgyűjtemények. A tartós könyvek az iskola könyvtárának állományába kerülnek, onnan kölcsönözhetik ki a rászoruló tanulók. Nappali rendszerű iskolai oktatásban a tankönyvek ingyenesen állnak rendelkezésre az alábbiaknak: -

tartósan beteg, a sajátos nevelési igényű, a három- vagy többgyermekes családban élő, az egyedülálló szülő által nevelt, a nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő.

Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés 38.§ (1) Minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítésben részesülhet az a közalkalmazott, aki az

18



alábbi szempontok közül valamelyiknek megfelel: - Aki szaktanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, óráira rendszeresen, igényesen felkészül, lépést tart a korszerű szakirodalommal, tanári tevékenységét pedagógiai tudatosság jellemzi, sokoldalúan és rendszeresen ellenőrzi tanítványai teljesítményét. - Továbbá: bemutató órákat, illetve pedagógiai vagy szaktárgyi kérdésekről szóló előadásokat tart, szakmai munkaközösségek munkáját szervezi, illetve aktívan részt vesz a munkaközösségi munkában, segíti a pályakezdő fiatalokat, diákjai sikeres nyelvvizsgát tesznek. - Aki szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában - a Nemzeti Alaptantervhez, kerettantervhez illeszkedő helyi tanterveket, tananyagokat dolgoz ki. - Aki kiemelkedő eredményeket ér el a tehetségfejlesztés, tehetséggondozás területén az általa felkészített tanulók kimagasló eredményeket érnek el különböző versenyeken, tanítványai sikeresen szerepelnek az érettségi és a felvételi vizsgákon. - Megilletheti a kereset-kiegészítés azt a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, akinek általa felkészített tanulói bejutottak az Oktatási Minisztérium vagy a szakképesítésért felelős minisztérium által meghirdetett országos tanulmányi verseny döntőjébe, illetve kijutottak a nemzetközi diákolimpiára. - Aki hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozva képes azokat felzárkóztatni, s az átlagosnak megfelelő vagy annál magasabb szintű tanulmányi eredményt elérni velük. - Aki komoly szerepet vállal az informatikai program megvalósításában, rendszergazdai tevékenységet folytat, a technikai feltételek folyamatos fejlesztésében, továbbképzésben vesz részt, továbbképzést szervez, önképzést folytat az a nem informatika szakos tanár, aki informatikai ismereteit, módszereit alkalmazza tanítási gyakorlatában. - Aki eredményes osztályfőnöki nevelőmunkát végez. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Kellő alapossággal, konkrét ismeretek birtokában tárgyilagosan minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát. Kifogástalanul ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat. Segíti a tanulók pályaorientációját, pályaválasztását. - Aki aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn a tanítványait oktató-nevelő tanárokkal, illetve a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl. Gyámügyi Hivatal, házi orvos, pszichológus stb.). Tanítványait rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenység szervezésében (kirándulás, ünnepek, versenyek stb.). - Aki részt vállal a tanulók felzárkóztató, érettségire felkészítő, valamint tehetséggondozó foglalkozásainak szervezésében, irányításában, valamint megvalósításában. - Az osztályfőnöki munka értékelésekor figyelembe kell venni azt, hogy az iskolába belépő osztályokban és az érettségi előtt álló osztályokban mennyiségileg is mérhetően több az osztályfőnöki teendő. - Aki részt vállal a tanulók évközi szabadidős, illetve sporttevékenységének szervezésében és lebonyolításában (szakkört vezet, érdeklődési kört, kirándulást szervez és vezet, sportversenyeket szervez és bonyolít le). - Aki részt vállal az intézmény szervezeti életét kialakító munkában (órarend, helyettesítési rend, ügyeleti rend stb.). - Aki részt vállal az iskola működésével kapcsolatos feladatok ellátásában (pl. szaktanterem berendezése, könyvtárfejlesztés, beiskolázás, ügyintézés, belső szabályzatok készítése stb.). - Aki jelentős részt vállal az iskolai hagyományápolásban (Drégely napok, ünnepek, megemlékezések). - Aki hatékonyan segíti a diákönkormányzat munkáját (program kidolgozása és megvalósítása,


19


foglalkozások szervezése, tájékoztatás, továbbképzés stb.). - A csoport gondozása (a tanulók tanulmányi munkájának, személyiségük fejlődésnek követése, segítése, a hatékony szabadidős tevékenység megszervezése, folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, a tanulók osztályfőnökeivel, tanáraival). (2) A Közoktatási Törvényben meghatározott kiemelt munkavégzésért megállapítható kereset-kiegészítés jár annak, aki a nevelési, illetve pedagógiai programban szabályozott nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, minőségbiztosítási rendszerének munkájában vesz részt. A kereset-kiegészítést meghatározott időre, a feladat ellátásáig - legfeljebb egy nevelési, tanítási évre kell megállapítani és havi rendszerességgel kifizetni

A könyvtár 39. § (1) Az iskolai könyvtár célja, annak lehetővé tétele, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni.

Felzárkóztató foglalkozások 40. § (1) Az intézmény biztosítja a korrepetálási lehetőséget, az igazgató által megbízott pedagógusok által, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából. (2) A korrepetálás differenciált foglalkoztatással – egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra a szaktanárok javaslatára történik. Az intézmény anyagi lehetőségeitől függően az igények felmérése után dönt érettségi előkészítő foglalkozások szervezéséről. Ilyen jellegű előkészítés elsősorban a kis óraszámú tantárgyakból szervezhető.

Versenyek, tehetséggondozás 41. § (1) Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét. (2) Tanulóink az intézményi, a települési, a körzeti és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. (3) Tehetséggondozó foglalkozások szervezésére a munkaközösségek vezetői tesznek javaslatot.

20



Kirándulások 42. § (1) Az osztályfőnök a diákok részére osztálykirándulásokat szervez, melyeknek fő célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése. (2) A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben munkanapokon szervezhetők, részletes tervezetét írásban kell leadni az igazgatónak, engedélyezéséről az igazgató dönt. (3) A kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni,igazgatóval jóvá kell hagyatni. A kirándulások szervezésének szempontjai: -

értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit, költségkímélő megoldást kell választani, a kirándulás várható költségeiről a szülőket értesítés útján kell tájékoztatni és kiskorú esetén írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról.

A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok 43. § (1) A külföldi kirándulásokra az általános szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy: tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, – amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény – az igazgató engedélye szükséges, - kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be, - csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. Az utazások költségei az iskolát nem terhelhetik. -

Egyéb programok, rendezvények szervezése 44. § (1) Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlat látogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. (2) Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az


21


intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.

A felnőttoktatás formái 45. § (1) Az iskola Alapító Okirata alapján felnőttoktatás szervezhető esti formában a szakképzésben. A tanítás ebben a képzési formában csak akkor folyhat délelőtt, ha az iskola ehhez elég tanteremmel rendelkezik, egyébként a tanórák délután vagy hétvégén tarthatók. A felnőttképzésben résztvett tanulókra is vonatkozik az iskola házirendje.

A tanulók kártérítési felelőssége 46. § (1) Az a tanuló aki az intézménynek felróható magatartása révén kárt okoz, a kárt meg kell térítenie. (2) A kártérítés mértéke: -

gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 10%-át, szándékos károkozás esetén a teljes okozott kárt meg kell térítenie.

Az intézményre vonatkozó szabályok 47. § (1) Az intézmény főbejárata mellett, a tantermekben a Magyarország címerét kell elhelyezni. (2) Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: - a közösségi tulajdont védeni, - a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, - az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, - az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, - a tűz– és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, - a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. (3) Vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott szaktantermeket. A zárak használhatóságáról való gondoskodás a gazdaságvezető feladata. A bezárt termek kulcsát a tanári szobában kell leadni. (4) A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. A tantermek zárását az épület nyitvatartási ideje után a portás ellenőrzi, az elektromos berendezések áramtalanításával együtt.

A látogatás rendje 22



48. § (1) Idegenek az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkeztéről a portás értesíti a vendéglátót.

A helyiségek és berendezésük használati rendje 49. § (1) Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási munkaidőben rendeltetésszerűen használhatják. Ha intézményi alkalmazottak nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánják venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. (2) A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, szaktanárok jelenlétében. A szertárosi feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában. (3) Tantermek illetve más helyiségek bérbeadásáról kérelem alapján térítés ellenében az igazgató dönt.

A szaktermek használati rendje 50. § (1) A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a tanműhelyekben, a szaktanár felel az értékek megőrzéséért.A szaktanterem használati rendjét a II.sz igazgatóhelyettes aki a helyiség felelőse, állítja össze és az intézményvezető hagyja jóvá. (2) További szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. 51. § (1) Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, elektronikus berendezések üzemeltetése stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. (2) Az intézmény berendezését, gépét csak engedéllyel, saját használat céljából lehet kivinni írásbeli engedély alapján. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató és a gazdasági vezető együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a titkárságon kell leadni és iktatni.


23


Karbantartás és kártérítés 52. § (1) A tantermek, szaktantermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért a II.sz.igazgatóhelyettes felel. (2) A meghibásodott eszközöket, berendezéseket a terem felelőse köteles a gazdaságvezető tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a gazdaságvezetőnek a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről a II.sz.igazgatóhelyettes tájékoztat. (3) Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni a Munkatörvénykönyv szabályai szerint.

A hagyományápolás, ünnepségek 53. § (1) Az intézmény hagyományainak tiszteletben tartása, ápolása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. (2) Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése, az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepségekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat és a szervezésért felelősöket az éves munkatervben kell meghatározni. (3) Az iskola hagyományos kulturális és ünnepi megemlékezései: - Szalagtűző ünnepség:Drégely szalag tűzése - Ballagási ünnepség - Megemlékezés március 15-ről - Megemlékezés október 23-ról - Megemlékezés október 6-ról - Megemlékezés a holokauszt áldozatainak emlékéről (április 16.) - Megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékéről (február 25.) - Megemlékezés a Magyar Kultúra Napjáról - Tanévnyitó - Tanévzáró - Versenyek - Drégely-bál,gólyabál - Az intézmény zászlója, mely az iskola épületében van kiállítva és ünnepi rendezvényeken szimbólumként szerepel. - Az iskola tanulóinak ünnepi viselete: lányoknak fehér blúz, sötét szoknya; fiúknak sötét öltöny, de lehetőleg fehér ing, sötét nadrág. - Az iskola névadója emlékének ápolása Drégely nap rendezése keretében. - Mikulás-nap,Drégely-party szervezése

24



54. § (1) Az intézmény tanévenként digitális anyagot ad ki saját működéséről, a pedagógusokról és a tanulókról, valamint a kiemelkedő eseményekről.

Az egészségügyi ellátás rendje, védő és óvó előírások 55. § (1) A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az intézmény megállapodást kötött az iskolaorvossal. (2) Az ikolaii felvételt követően beköltözéskor a tanuló orvosi igazolást hoz, mellyel igazolja, hogy egészséges, nincs fertőző betegsége, közösségben élhet. A biztonságtechnikai tanár a tanév első csoportfoglalkozásán tűz- és balesetvédelmi oktatást tart a csoportja számára. Az ezen való részvételt és a hallottak tudomásulvételét a tanulók aláírásukkal igazolják. (3) Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: - a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, - a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, - a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, - színlátás és látásélesség vizsgálat, - pálya- és katonai alkalmassági vizsgálatok végzése, - tüdőszűrés megszervezése, - fogászati kezelés, - betegség, rosszullét esetén a tanulók rendelési időben felkereshetik az iskolaorvost. (4) A kötelező orvosi vizsgálatokat, úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. (5) Az orvosi vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni Az osztályfőnökök feladata osztályuk tanulóinak az orvosi vizsgálatokon való megjelenésének szervezése. (6) Gyermekvédelem A gyermekvédelmi feladatok irányítása, koordinálása az I.sz. igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. Ezt a feladatot félállásban alkalmazott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el, aki közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal és más, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó személyekkel, hatóságokkal. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetén írásban kell tájékoztatni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről és arról, milyen időpontban kereshető fel. (7) Baleset-megelőzés


25


A tanulói balesetek lehetséges megelőzése az iskola vezetőinek és valamennyi dolgozójának a feladata. Az első tanítási napon az osztályfőnökök balesetvédelmi oktatást tartanak a tanulók számára. Felhívják a figyelmet arra, hogy óvják saját és társaik testi épségét, egészségét. A tanév első szakóráin a szaktanárok a saját tantárgyukat érintő munkavédelmi előírásokról tartanak tájékoztatást. Ismertetik a tanulókkal, hogy melyek azok az eszközök, gépek, amelyeket csak tanári felügyelet mellett használhatnak. Osztálykirándulások, terepgyakorlatok, sportversenyek előtt az osztályfőnökök és szaktanárok szintén balesetvédelmi oktatást tartanak. A balesetvédelmi, munkavédelmi oktatásról írásbeli feljegyzést kell készíteni. A tanulóbalesetet a jogszabályban előírt nyomtatványon kell kivizsgálni, nyilvántartani és jelenteni. (8) Rendkívüli események A tűzrendészeti előírások betartásáért a tanórát tartó tanár, illetve az egység munkahelyi vezetője felelős. A dolgozók az épületben nem dohányozhatnak.Tűzeset vagy bombariadó alkalmával a Tűz- és bombariadó tervben rögzítetteknek megfelelően kell eljárni. Tanulói vagy dolgozói balesetkor a sérült ellátását, szakrendelőbe vagy kórházba juttatását követően a jogszabályban rögzített eljárást kell lefolytatni. A tanulói baleseti jegyzőkönyvet az iskolatitkárnak, a dolgozói baleseti jegyzőkönyvet a gazdaságivezetőnek kell leadni.

Mindennapi testedzés formái, iskolai sportkör, a gyógytestnevelés rendje 56. § (1) A tanulók hetente az órarendben meghatározott számú testnevelés órán vesznek részt. (2) Az egészséges tanulókat testnevelés órán való részvételről csak az iskolaorvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást is előírhat (3) A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – az orvosi mentesítésnek megfelelően – nem kell végrehajtania. (4) Az iskolaorvos a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében az élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) – osztályfőnöki órán, illetve igény szerint – felvilágosító előadásokat tart. (5) A testnevelés tantárgy tartalma a testnevelés gyakorlatának formáiban valósul meg közvetlenül. Az iskolai testnevelés területén több szervezeti forma található: a) tanítási időn belüli és

26



b) tanítási időn kívüli foglalkozások. A tanítási időn belüli testnevelési foglalkozások közül első helyen a testnevelési tanóra áll. A tanóra a tanterv által előírt tananyag elsajátítására irányul. Minden egészséges tanuló számára kötelező. Nevelési, képzési feladatai miatt állandó jellegű, s ezért az iskolai testnevelés alapvető szervezeti formája.

Záró rendelkezések 57. § (1) Jelen szabályzat a fenntartó jóváhagyása napján lép hatályba. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges rendelkezéseket az SzMSz mellékleteiként megjelölt önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezek a mellékletek az SzMSz változtatása nélkül is módosíthatók.


27

S z e r v e z e t i é s M ű k ö d é s i S z a b á l y z a t

Recommend Documents