Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda 1085 BUDAPEST, VIII. KERÜLET Somogyi Béla utca 9-15.
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Budapest, 2013.
Tartalomjegyzék 1.Bevezetés / Általános rendelkezés 1.1. SZMSZ törvényi háttere, célja 1.2. SZMSZ hatálya (személyi, időbeli) 1.3. Az óvoda adatai (okirat szerinti ) 1.4. Az óvoda jogállása 1.5. Az óvoda gazdálkodása 1.6. Bélyegző használata, aláírási jogok (kiadmányozás) 1.7. Az óvoda szervezeti felépítése (szervezeti ábra,) 2. Az óvoda működési rendje 2.1. A nevelési év helyi rendje 2.2. A nyitva tartás rendje 2.3. Az óvoda munkarendje 2.3.1. A vezetők óvodában való benntartózkodásának rendje 2.3.2. Az alkalmazottak óvodában való benntartózkodásának rendje 2.3.3. A gyermekek óvodában való benntartózkodásának rendje 2.4. Távolmaradás, rendkívüli távolmaradás 2.4.1. A vezetők, és alkalmazottak távolmaradása 2.4.2. A gyermekek távolmaradása 2.5. Címer használat, lobogózási rend 2.6. Az óvoda belső szakmai és tanügyi dokumentumainak használati rendje 2.7. Az óvodai étkeztetés biztosítása, térítési díjak befizetési rendje 2.8. Az óvoda szolgáltatásai 2.9.Az óvoda működtetésének, üzemeltetésének biztosítása (a munkamegosztási megállapodás JIK-el) 3. Az óvoda szervezete és vezetése 3.1.Az óvodavezető jogkörei, felelősségei 3.2.Az óvodavezető – helyettes 3.3. A vezetők közötti feladatmegosztás (óvodavezető, és helyettes) 3.4. Az óvodapedagógusok kötelességei és jogai 3.5. A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek 3.6. A szakmai munkaközösség működésének rendje 3.7. A gyermekvédelmi, felelős feladatai 3.8. A nevelői-oktatói munkát közvetlenül segítők feladatai 3.9. A szülői szervezet 3.10. A belső helyettesítési rendje 4. Kapcsolattartás rendje 4.1. A vezetés és feladat ellátási helyek kapcsolattartásának rendje 4.2. A közalkalmazotti közösség vezetők kapcsolattartásának rendje 4.3. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje 4.4. Az óvodai tevékenység ellátásban érintett költségvetési és egyéb szervekkel való kapcsolattartás rendje 4.5. Társadalmi környezettel való kapcsolattartás 4.6. Nemzetközi kapcsolatok 5. Létesítmények és helyiségek belső használati rendje 5.1. Általános szabályok 5.2. Az épület és a helyiségének használati rendje 5.3. Egyéb tilalmak (dohányzás stb.)
2
4. oldal 4. oldal 5. oldal 6. oldal 7. oldal 9. oldal 10. oldal 12. oldal 13. oldal 13. oldal 14. oldal 14. oldal 15. oldal 15. oldal 16. oldal 16. oldal 16. oldal 17. oldal 17. oldal 17. oldal 18. oldal 18. oldal 19. oldal 19. oldal 19. oldal 22. oldal 23. oldal 24. oldal 25. oldal 26. oldal 26. oldal 26. oldal 27. oldal 28. oldal 28. oldal 28. oldal 28. oldal 29. oldal 31. oldal 32. oldal 32. oldal 33. oldal 33. oldal 33. oldal 33. oldal
6. Az ünnepek, megemlékezések rendje 7. Belső kontrollrendszer 7.1. A belső kontrollrendszer működése, értékelése 7.2. A belső ellenőrzés működtetése az Áht. Szerint 7.3. Külső ellenőrzések 7.4. A belső ellenőrzés rendje a pedagógiai munkára vonatkozóan 8.4.1. Minősítés, továbbképzések 8. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítése 9. Adatkezelés az óvodában 10.1. Iratkezelés, kötelező nyomtatványok 10.1.1. Kötelező óvodai nyomtatványok 10.1.2. A gyermekek fejlődését rögzítő dokumentáció rendje 10.1.3. Az óvodában használt iratok formai követelménye 10. Egyéb kérdések 11.1. A kereset-kiegészítés feltételei 11.2. A teljesítménypótlék 11.3. Szakmai munkaközösség számára előírt feladatok 11. 4 Adminisztratív előírások óvodapedagógusok számára 11.5. Egyes informatikai eszközök rendelkezésre bocsátása 11.6. A pedagógusok által készített eszközök bevitelének szabályzása 11.7. Vagyonnyilatkozati kötelezettség 11.8. Egyéb munkavégzésre irányuló tevékenység szabályozása 11. Intézményi dokumentumok nyilvánossága
33. oldal 34. oldal 34. oldal 34. oldal 35. oldal 36. oldal 37. oldal 37. oldal 38. oldal 38. oldal 39. oldal 39. oldal 39. oldal 40. oldal 40. oldal 41. oldal 41. oldal 41. oldal 42. oldal 42. oldal 42. oldal 42. oldal 43. oldal
12. Záró rendelkezések (hatályba lépés, felülvizsgálat, nyilatkozatok)
43. oldal
13. Mellékletek: 1. Munkaruha szabályzat 2. A megfelelő szabályozottság kialakításának és fenntartásának folyamat ábrája
44. oldal 49. oldal
14. Függelékek jegyzéke
50. oldal
Záradék
51. oldal
3
1.Bevezetés / Általános rendelkezés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a
A Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda (1085 Budapest Somogyi Béla utca 9-15. sz.) belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. A költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatának elkészítését az Áht. 10. § (5) bekezdése, a köznevelési intézmények szerezeti és működési szabályzatának elkészítését pedig az Nkt. 25. § (1) bekezdése írja elő. A szervezeti és működési szabályzat kötelező tartalmi elemeit az Ávr. 13. § (1) bekezdése, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdése határozza meg. 1.1 A SZMSZ törvényi háttere, célja, A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 1.1.1. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.) a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet
További, az óvoda működését meghatározó fontosabb jogszabályok:
Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 4
a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.) az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről
1.2. A SZMSZ hatálya (személyi, időbeli) (1).A szervezeti és működési szabályzat hatálya kiterjed az óvodába járó gyermekek közösségére, a gyermekek szüleinek, illetve törvényes képviselőinek közösségére, a nevelőtestületre, a nevelő munkát segítő dolgozókra és az egyéb munkakörben dolgozókra. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottja számára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet.
5
A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének. határozatával jóváhagyott korábbi szervezeti és működési szabályzat. Jelen intézményi SZMSZ életbelépésének hatálya: 2013. szeptember 01. 1.3. Az óvoda adatai (alapító okirat szerint) Budapest Főváros VIII.kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1976.évben (tagóvoda), illetve 1993.évben Budapest, VIII.ker.Tanács VB. által létesített (alapított) Napköziotthonos Óvoda (alapításkori név) a Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda (jelenlegi név) használatára jogosult köznevelési intézmény. 1.3.1. Költségvetési szerv típusa a köznevelési törvény alapján: felvehető maximális gyermeklétszám:
óvoda 120 fő
A 2011.évi CXC. törvény 4.sz melléklete tartalmazza a csoport létszámok meghatározását (minimum:13 - maximum: 25, átlag: 20 fő) Ennek megfelelően kialakítható csoportok száma: 5 gyermekcsoport 1.3.2. Költségvetési szerv illetékessége, működési köre: Körzete: Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestülete által meghatározott utcanév jegyzék szerint. 1.3.3.Típus szerinti besorolás: Az Óvoda. a köznevelési törvényben foglaltak alapján önálló jogi személyiséggel rendelkezik. 1.3.4. Az óvoda jogszabályban meghatározott közfeladata: A köznevelési törvény alapján közfeladat, mely magában foglalja az óvodai nevelést. (a) Alaptevékenység: Alaptevékenysége a köznevelési törvény 8.§.(1) bekezdése alapján a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. A köznevelési törvény 8.§ (1) bekezdése alapján az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, ahol – e törvény 5.§ (1).bek. a, pontjában meghatározottak szerinti- óvodai nevelés folyik. Az intézmény a nevelőtestület által elfogadott nevelési program alapján végzi tevékenységét (óvodai fejlesztő program). Az óvodai nevelés keretében végzik a cigány kulturális nevelést magyar nyelven, és szakértői bizottság szakértői véleménye alapján ellátják a köznevelési törvény 4.§25.pontja szerint: a
6
különleges bánásmódot igénylő beszédfogyatékos vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem – vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését is. Államháztartási szakágazat száma
Államháztartási szakágazat megnevezése
851020
Óvodai nevelés
b.) Szakfeladatok száma, megnevezése: Szakfeladat száma
Szakfeladat megnevezése
851000
Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása
851011
Óvodai nevelés, ellátás
851012
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása
851013
Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátása
562912
Óvodai intézményi étkeztetés
562917
Munkahelyi étkeztetés
Az óvodai nevelés az Nkt. 6. számú mellékletében finanszírozott időkeret szerint látja el a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. (óvodai intézményi étkezés)
Ellátja a nemzeti köznevelési törvény 4. § 13. pontja szerint felsorolt kiemelten tehetséges, speciális képességek birtokában lévő különleges bánásmóddal kapcsolatos feladatokat is.
Az Nkszt. 26. § (1) bekezdése szerint a nevelő és oktató munka pedagógiai program szerint folyik az óvodában.
Óvodánk a 363 /2012. (XII.17.) Korm. rendelet által meghatározott irányelvek szerint elkészített saját helyi pedagógiai programot írt, NEvelés Komplex Esztétikai Művészeti címen. (röviden: NEKEM), melyet a nevelőtestület egyetértésével az óvodavezető hagy jóvá. A pedagógiai program az SZMSZ függelékeként tartalmazza annak végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi, anyagi feltételeit.
1.4. Az óvoda jogállása Az óvoda önálló jogi személyiségű intézmény, mely megnyilvánul szakmai, működési, gazdálkodási, döntés-előkészítési, döntési és végrehajtási jogköreiben, melyet a költségvetési intézmény Alapító okirata tartalmaz. 1.4.1. A költségvetési szerv alapítója, alapítás éve: Budapest,VIII.ker. Tanács VB.,1976.,illetve 1993.
7
1.4.2. Az óvoda Alapító okiratának száma, kelte: módosításokkal egységes szerkezetben kiadva Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testület 40/2013.(II.6) számú határozatával 2013.február 14. hatállyal, amely szabályozza az óvoda jogállását, tevékenységét és feladatellátását a magasabb szintű törvények figyelembe vétele mellett a helyi rendeletekkel együtt. ( Az okirat jelen szabályzat függelékét képezi.) 1,4.3. Az óvoda költségvetési szerv.
Neve: Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda Székhelye: 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15. Közoktatási OM azonosító: 034396 Elérhetőségei: levelezési címe: 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15. Telefonszámai: +36/1/3173167; és +36/1/2350165; E-mail címek:
[email protected] [email protected]; Weblapcíme:www.mesepalota.atw.hu
Alaptevékenység TEAOR kódja: 8510 Iskolai előkészítő oktatás Törzskönyvi azonosító száma (PIR) : 679297
Adószám: 16921513-2-42 Adóköteles bevételszerző tevékenységet folytat: 2012. 01.01.
KSH statisztikai számjel: 16921513-8510-322-01 KSH gazdálkodási formakód: 322 helyi önkormányzati költségvetési szerv KSH területi számjel: 0125405
Számlavezető fiókja: VOLKSBANK Számlaszáma: 14100309-92110949-08000001 Pénzügyi körzet: 0008 Budapest VIII. kerület Szervtípus: 52 helyi önkormányzati költségvetési szerv Nettó finanszírozási körbe tartozó intézmény. Központosított illetmény-számfejtést végző kincstár 01 Budapest és Pest Megyei Igazgatóság
1.4.4. A költségvetési szerv fenntartója: Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67.
Önkormányzat típusa: fővárosi kerület Működési típusa: polgármesteri hivatalt működtető önkormányzat Önállóan működő szervezet költségvetési kapcsolatának PIR száma és elnevezése: 735715 BUDAPEST FŐVÁROS VIII. KERÜLET JÓZSEFVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
8
1.4.5. A költségvetési szerv irányító és fenntartó szerve: Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete 1082 Budapest Baross u. 63-67. 1.5. Az óvoda gazdálkodása 1.5.1. Az óvoda gazdálkodási besorolása: Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv. – Az intézmény vezetője rendelkezik az óvoda alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal, és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival, a szakmai anyag és eszközbeszerzés előirányzatával. – Az óvoda pénzügyi-gazdasági tevékenységét külön megállapodás alapján az önállóan működő és gazdálkodó Józsefvárosi Intézményműködtető Központ (1082 Budapest, Baross u.84.) látja el. – Az óvoda feladatellátásához a fenntartó biztosítja a szükséges személyi és tárgyi feltételeket a 2011. évi CXC. Nemzeti köznevelésről szóló törvény 22. § (1) bekezdése szerint. Ennek keretében gondoskodik: – Saját székhely, a feladat ellátásához szükséges helyiségekről, – Állandó vezetői és alkalmazotti létszám, csoport, és gyermeklétszám, valamint garantált illetmény és pedagógus fokozatokról az Nkszt. 1, sz. 2, sz. 3, sz. 4,sz. 5, sz. 6, sz. 7, sz. 6. sz. mellékletében szabályozottaknak megfelelően. – A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete szerint a kötelező (minimális) eszközökről és felszereltségről 1.5.2. Az óvoda vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 1.5.3. Térítésmentes és díjazás ellenében biztosított köznevelési feladatok 1.5.3.1. Térítésmentesen: (1) Az Alaptörvény XI. cikke minden magyar állampolgárnak biztosítja a művelődéshez való jogot, amely a kötelező alapfokú oktatásban résztvevők számára ingyenes, és mindenki számára egyenlően hozzáférhető jog biztosítását jelenti az óvodában. Ennek finanszírozása a magyar állam feladata, állami támogatás formájában juttat el a fenntartónak a statisztikai adatszolgáltatásban igényelt számadatok szerint. Az intézmény a KIR rendszeren keresztül juttat el adatokat az Oktatási Hivatalhoz. (2). Az önkormányzat által fenntartott óvodában térítésmentesen biztosított köznevelési feladat: a) Az óvodai foglalkozás b) A heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő és sajátos nevelési igényű gyermek számára szervezett foglalkozás, c) A gyermekek rendeletben meghatározott egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet, d) A fejlesztő nevelés-oktatás, e) Gyógypedagógiai tanácsadás,
9
f) Fejlesztő felkészítés és tehetséggondozás. (3) A fenntartó rendeletben határozza meg az étkezési térítési díjat az 1997. évi XXXI. törvény 151. § (2a) bekezdésben meghatározottak szerint (4) A jogszabályon felüli további szociális helyzet alapján adható kedvezményre való jogosultságot a fenntartó rendeletben rögzíti. (5) A rendeletben meghatározottakon kívüli további kedvezményre való jogosultság alapján az óvoda vezetője dönt a támogatás mértékéről: a) A térítési díj összegéről, b) A szociális helyzet alapján adható kedvezményekről, c) A befizetés módjáról. (6) A térítési díjak rendezéséről (befizetés, jóváírás stb.) részletesen az intézmény Házirendje intézkedik.. A Házirend önálló törvényként jelen szabályzat függelékét képezi. 1.5.3.1. Díjazásért igénybe vehető köznevelési feladatok az óvodában: Az intézmény szülői szervezete (közössége) meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. A pedagógiai program tartalmazza a fizetős szolgáltatásokat, pl. színházbérlet, belépők, kirándulások, angoloktatás, úszásoktatás, stb.), melyek igénylését minden év elején szeptember 30-ig írásban felmérjük a szervezések érdekében 1.6. Bélyegző használata, aláírási jogok (kiadmányozás) 1.6.1. A kiadmányozás és képviselet szabályai [R. 4. § (1) bekezdés e) pont] A) A kiadmányozás szabályai: 1. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. 2. Az intézményvezető akadályoztatása, távolléte esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az óvodavezető helyettes, vagy az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt alkalmazottja az intézménynek. 3. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím) az irat iktatószáma az ügyintéző neve 4. A kiadmány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: az irat tárgya az esetleges hivatkozási szám a mellékletek száma
10
5. A kiadmányokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadmányként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadmány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. 6. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és bélyegzővel hitelesíti. 1.6.2. A bélyegzőlenyomat szöveges leírása: Bélyegző lenyomat megnevezése: hosszú A bélyegző lenyomata:
Típusa: automata Mérete: 6,5 cm x 3 cm Használatára vonatkozó szabálya: bélyegző nyilvántartás rendelkezései szerint szabályozva
Bélyegző lenyomat megnevezése: kör
A bélyegző lenyomata:
Típusa: automata Mérete: 3,5 cm Használatára vonatkozó szabálya: bélyegző nyilvántartás rendelkezései szerint szabályozva
Az intézményvezető aláírási mintája:
……………………………………. Aissou Erzsébet
11
1.7. Az óvoda szervezeti felépítése és kapcsolattartási rendje [Ámr. 13. § (1) bekezdés e) pont]
1.7.1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése [Az óvodában foglalkoztatott vezetők és szakalkalmazottak létszámát a 2011.évi CXC. törvény 1.sz melléklete tartalmazza] A Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda engedélyezett létszáma: 20 fő Ebből: - 1 fő óvodavezető 1 fő óvodavezető - helyettes [A 2011.évi CXC. törvény 5.sz melléklete tartalmazza az óvónői létszám számítási előírását, amely alapján a fenntartó dönti el a finanszírozható létszámokat.] Óvodapedagógusok létszáma: 10 fő (1) A 2011.évi CXC. törvény 3.sz melléklete tartalmazza az óvodapedagógus munkakörben alkalmazható pedagógus végzettség előírását. A végzettségek igazolását jelentkezéskor az óvodavezető ellenőrzi, majd az eredeti dokumentumok másolásáról készült igazolásokat a
12
dolgozók személyi anyagában helyezi el, amely az intézményvezető szobájában adatvédelem mellet tárolt dokumentáció része. (2) A 2011.évi CXC. törvény 2.sz melléklete tartalmazza a nevelő – és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszámát. Ennek megfelelően engedélyezett alkalmazotti létszám szükséglete óvodánkban: 1 fő óvodatitkár 5 fő dajka (csoportonként 1) 1,5 fő gondozó és takarító (3 óvodai csoportonként 1 fő) 1,5 fő pedagógiai asszisztens (3 óvodai csoportonként 1 fő)
2. Az óvoda működési rendje[R. 4. § (1) bekezdés a) pont] Ezen belül a gyermekeknek, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési intézményben való benntartózkodásának rendje. 2.1. A nevelési év helyi rendje A nevelési év helyi rendje a felsőbb szintű rendeletek alapján, éves szinten készül, melynek hónapokra bontott feladatait és felelőseit az óvoda Munkatervének Esemény naptára tartalmazza részletesen. A munkatervet az óvodavezető készíti el, és nevelőtestület hagyja jóvá. Nyilvánosságát az eseménynaptár faliújságra helyezett példánya biztosítja. 2.1.1.Nyári zárás (1) Az intézmény üzemeltetése a fenntartó által jóváhagyott öthetes nyári zárva tartás alatt szünetel, ilyenkor történik az intézmény szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint nagytakarítása. (2) Az intézmény nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig a szülőket faliújságaink hirdetményein tájékoztatjuk, melynek készítésekor a kerületi intézményekkel egyeztetett ügyeleti rendet is figyelembe vesszük. (3) A nyári zárás előtt egy hónappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket a gyermekeket fogadó óvodáról, annak működésével kapcsolatos lényeges kérdésekről a zárást megelőzően írásban tájékoztatjuk. (4) A (3) bekezdés szerinti zárva tartás esetén, amennyiben a fogadó intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának illetve a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatnak rendelkezései jelentősen eltérnek egymástól (különösen, a nyitva tartás kezdésében) úgy a két intézmény külön megállapodásban rendelkezik, hogy a zárva tartás ideje alatt melyik, vagy milyen jelen Szabályzattól - eltérő szabályok érvényesülnek. A megállapodás tartalmáról a szülőket – írásban - tájékoztatni kell, és a megállapodást a jelen Szervezeti és Működési Szabályzathoz is csatolni kell. (5) A (4) bekezdés szerint szabályok szerint kell eljárni, ha az intézmény másik intézmény zárva tartása miatt fogadja a másik intézmény gyermekeit. 2.1.2. Intézményi nevelés nélküli munkanapok (1)
Intézményi nevelés nélküli munkanapok egy nevelési évben az 5 napot nem
13
haladhatják meg, melyek időpontját az óvodai nevelési év rendjére vonatkozó óvodai munkaterv határozza meg. Az időpontról az intézmény megfelelő módon - a hirdetőtáblán történő elhelyezéssel - a nevelés nélküli munkanap miatti zárva tartást megelőzően legalább 7 nappal tájékoztatja a szülőket. Egyúttal fel kell hívni a szülők figyelmét, hogy a tájékoztatást követő 3 napon belül jelezzék, hogy igénylik e a gyermek felügyeletét. (2) Az (1) bekezdés szerint igény esetén az óvodai nevelés nélküli munkanapokon biztosítandó gyermek felügyelet szükségességéről az intézményvezető dönt, és amennyiben azt indokoltnak tartja, gondoskodik a felügyelet biztosításáról. (3) A felügyelet kérdésében hozott döntéséről az intézményvezető az aláíró ívek kiértékelését követően, az intézményi nevelés nélküli munkanapot megelőzően legalább 5 munkanappal a szülőket tájékoztatja. (4) A felügyelet másik intézményben is biztosítható, ha az igények alacsony száma alapján az intézmények közötti összevont felügyeleti rendszer biztosítása is elegendő. Az ételszállító céggel történt megállapodás szerint 10 fő alatt nem biztosít étel kiszállítást. (5) A (4) bekezdés szerinti szabályok szerint kell eljárni, ha az intézmény másik intézmény zárva tartása miatt fogadja a másik intézmény gyermekeit. (6) Amennyiben a nevelés nélküli munkanap miatti zárva tartást megelőző 5. napig a szülők 10 fő felett kérik az ügyeletet, a felügyelet biztosítása helyben kötelező. 2.2. A gyermekek fogadása (nyitva tartás rendje) (1) Az intézmény hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel működik. Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. (2) A nyitvatartási idő napi 11,5 óra, reggel 6,00 órától délután 17,30 óráig. (3) A gyermeket 6,00 órától óvónő fogadja, és felügyeletéről 17,30 óráig óvónő gondoskodik Ezen belül a csoportok működéséről a házirend részletesen rendelkezik. 2.3. Az óvoda munkarendje (1) A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 12. § szerint az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel. (2) Az óvodapedagógusok heti váltásban dolgoznak, és jelenléti íven vezetik munkarendjüknek megfelelő kötelező óraszámuk, közvetlenül a gyermekekkel kapcsolatban elvégzett munkaidejüket, valamint külön beírják a 40 órás munkarend szerint intézményben feladattal lekötött jelenlétüket a 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 7 § (1) szerint.
14
(3) Ettől eltérő munkarendben dolgozhatnak az óvónők, akik az ELTE TÓK gyakorlati képzésében részt vevő csoportokban dolgoznak. Feladatukat külön megbízási szerződés szerint végzik. (4) Az óvoda oktató – nevelő munkáját segítő (dajka, pedagógiai asszisztens, takarító) alkalmazottainak munkarendje 40 óra, amely a teljes nyitva tartás idejére biztosítja a gyerekekkel összefüggő feladat ellátását kétműszakos munkarendben. (5) Az óvodatitkár 40 órás, egyműszakos munkarendben dolgozik (5) A munkarend éves szinten készül, és kifüggesztve található az óvodatitkár szobájában. Alkalmanként is készülhet munkarend Kormányrendelet miatt elrendelt munkanapokra, betegállományok idejére, rendkívüli események, óvodai nyári szünet és ügyeletek ellátásának idejére, melyet aláírással vesznek tudomásul a dolgozók. 2.3.1. A vezetők óvodában való benntartózkodásának rendje (1) A vezetőnek vagy helyettesének az óvoda nyitva tartása alatt az óvodában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodási rendjét az óvoda éves munkaterve és munkaidő beosztása tartalmazza, munkaterületükön elhelyezett hirdetőtáblán közzé kell tenni. (2) Ha a tartós távollétnek nem minősülő szabadság, betegség, hiányzás, - kétműszakos munkarend esetén - az egybeeső munkarend miatti az intézményvezető, vagy helyettesének folyamatos benn tartótartózkodása az (1) bekezdés szerinti időszakban nem oldható meg, úgy a helyettesítés rendjére vonatkozó 1-es bekezdés alapján, írásban megbízott legmagasabb végzettséggel rendelkező óvodapedagógus látja el a feladatot, beszámolási kötelességgel. 2.3.2. Az alkalmazottak és óvodába lépő felnőttek óvodában való benntartózkodásának rendje (1) Az intézményt reggel a munkarend szerint 6,00 órára érkező - az intézményvezető által kijelölt – dolgozó nyitja, ill. takarítást követően zárja. Az intézményi biztonsági kód aktivizálása és kikódolása a nyitós és zárós kollégák munkaköri feladata. A riasztással kapcsolatos eljárás a nevelői szobában kifüggesztett hirdetménynek megfelelően kötelessége a riasztást észlelőnek. (2) A kaput 9,00 óráig tartjuk nyitva, ezt követően előzetes jelzés esetén indokolt esetben ügyeletes dolgozó, óvodatitkár veszi át a gyermeket. Kivétel az ebéd befizetési napok, melyek rendje fél évre előre ki van függesztve időponti megjelölésekkel minden hirdető táblán, és olvasható az óvoda honlapján. (3) Ügyintézés céljából - 7.30-15.30-ig - az óvodatitkári szobában, illetve a kiírt fogadó órákban az érintett személyek által megjelölt helyiségben lehet tartózkodni idegeneknek, szülőknek. Ettől eltérően kizárólag előre egyeztetett időpontban. Ügynökök nem tartózkodhatnak az épületben. (4) 16,30 órától az ügyeletes dolgozó nyit kaput, a csoportok ügyeleti rendjének megfelelően. A csengetés rendje a kapu mellett található üveges faliszekrényben heti cserével naprakészen hirdeti a belépés rendjét, melyet az óvodatitkár függeszt ki, és aktualizál. Az épületet 17.30kor zárjuk. (5) A házirendet sértő személyek esetében, illetve hozzátartozók létszámának korlátozásában
15
az óvoda biztonságos működésének, és a gyermekek védelmének érdekében, háromszori szóbeli figyelmeztetés eredménytelensége esetén, az óvodavezető egyénileg elbírálhatja a belépés rendjét az érintettekkel kapcsolatosan, illetve korlátozhatja az épület használatát, a helyiségeiben való tartózkodást (6) A konyhában csak a HACCP szabályoknak megfelelő munkavégzés történhet, az ott leltárban helyezett eszközök kezelésére és mosogatás rendje szerint. (7) Az intézmény területére és helyiségeibe a jelen (4. §.) fejezetben írt eseteken túl az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek csak az intézmény vezetőjének engedélyével léphetnek be, ill. tartózkodhatnak ott. (8) Az intézmény egész területén tilos a dohányzás! (Általános Dohányzási Szabályok 1999. évi XLII. törvény szerint az intézmény Dohányzási szabályzatában részletezve) (9) Az intézmény területére behozott, az óvodai ellátáshoz nem szükséges tárgyakban keletkezett károkért az intézmény csak szándékos károkozás esetén felel. (10) Az óvodába lépő személyek az óvodában elfogadott, házirendben szabályozott magatartási szabályokat kötelesek betartani, illetve a gyermekük jogszerű átvétele után a felügyeletük alá került gyermekkel betartatni, a gyermekük felügyeletéről távozásig gondoskodni. Erről részletesen a házirend rendelkezik. (11) A pedagógusok védelmének érvényesítése érdekében alkalmazható jogérvényesítési eszközök pontosan ugyanazok, mint amelyeket az adott szintű jogforrás a konkrét állampolgári, munkavállalói, közalkalmazotti, pedagógusi, intézményi jogokhoz rendel. Ha a szülő sérti meg a pedagógus valamely egyéni jogát, akkor az alkalmazható jogérvényesítési eszközök: polgári jogi igényérvényesítés a Ptk.-ban írt szabályok szerint a polgári bíróság előtt (személyhez fűződő jogok sérelme, sajtó-helyreigazítás, kártérítés) szabálysértési eljárás kezdeményezése miatt eljáró szerv, a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. kerületi Hivatala 1082 Budapest, Práter utca 22. (Telefon: 0630-463-3586) Hatósági osztályán a szabálysértésekkel foglalkozó előadók foglalkoznak pl. becsületsértés, garázdaság, tulajdon elleni szabálysértés, veszélyes fenyegetés, verekedés, botrányos részegség stb. ügyek kivizsgálásával. büntetőeljárás kezdeményezése a nyomozó hatóság (rendőrség, ügyészség) előtt például rágalmazás, testi sértés, személyi szabadság megsértése, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt. 2.3.3. A gyermekek óvodában való benntartózkodásának rendje A gyermekek benntartózkodásának rendjéről az óvoda Házirendje rendelkezik részletesen, melyet minden újonnan beiratkozó család számára ismertetünk, és átvételt igazoló lista aláírása mellett átadunk. A házirend óvodánk honlapján is közzétett nyilvános dokumentum. 2.4. Távolmaradás, rendkívüli távolmaradás 2.4.1. A vezetők, alkalmazottak távolmaradása A távolmaradás rendjéről a 2012. évi I. tv. A Munka Törvénykönyvéről 122.§, (1-5.) pontja, a 123.§ (1-7.) pontja, a 124. § (1-3) pontja, és a 125. § rendelkezik.
A szabadság kiadásával kapcsolatos viták elkerülése, illetve a munka folyamatosságának biztosítása érdekében az óvoda dolgozói éves szabadságolási
16
ütemtervet készítenek, és juttatnak el minden év, február 15-ig, az intézmény vezetőjéhez. Az intézmény vezetője - figyelembe véve a nemzetgazdasági miniszter által évente kiadott naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó munkarendet is - tervezi a szabadságolás éves rendjét. A szabadságok engedélyezése írásban történik, melyet az óvodatitkár készít elő aláírásra. A kiadott szabadságok nyilvántartásáról is az óvoda titkár gondoskodik. Az óvodavezető távolmaradását a Józsefvárosi Önkormányzat Polgármestere engedélyezi, melynek kérelmét a Személyügyi iroda vezetőjének címezve kell eljuttatni engedélyezés előtt tizenhat nappal.
2.4.2. A gyermekek távolmaradása A gyermekek távolmaradásáról és hiányzásuk igazolásáról az intézmény házirendje intézkedik. 2.5. Címer használat, lobogózási rend Józsefváros önkormányzati jelképeinek (címer, zászló, lobogó) használati rendjéről a 13/1996. (III.8.) számú rendelet intézkedik, melyet a 17/2012. (III.08.) 1.§ módosításával együtt kell figyelembe venni a jelképek használatánál. A Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda jelképeinek körébe tartozik: Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda logója Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda zászlaja Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda logójával ellátott pólók, és függők Jelképek leírása: (1) A Mesepalota óvoda logója egy három tornyú vár, melynek két oldalon elhelyezkedő tornya szimmetrikus. A szélső tornyok 2-2 ablaka félkör alakú, 1-1 torony ablaka boltíves. A középső torony alul egy kétszárnyú boltíves bejáratot, felül három boltíves torony ablakot ábrázol, a tető két oldalán egy irányba néző háromszög alakú zászlóval. (2) Az óvoda zászlója középen a logóval díszített. (3) Az óvoda pólója az első rész közepén a logóval díszített. (4) A logó színe, és a megjelenés alapjának színe nem kötött szín, a mindenkori nevelőtestület által jóváhagyott formában kerül megrendelésre. Az intézményi jelképek használata: (1) Az óvoda logóját az óvoda dokumentumain, névjegyein, emléklapokon, emlékplaketteken, kitűzőkön, és dekorációkon lehet felhasználni. (2) Az óvoda jelképeivel visszaélni, magánjellegű célra felhasználni felelősségre vonást von maga után, az intézmény jó hírnevének megsértése körében.[ Részletesen a függelékben elhelyezett: A szabálytalanságok kezelésének rendje című szabályzatban a Tájékoztatással kapcsolatos terület körében rögzített előírás szerint] 2.6. Az óvoda belső szakmai és tanügyi dokumentumainak használati rendje Az óvoda szakmai dokumentumait a törvények és szabályok alapján kell vezetni, az intézményből kitöltött állapotban kivinni, engedély nélkül másolni és megsemmisíteni
17
(csoportnapló, fejlettségmérő lapok stb.) szabálytalanság vétsége, az adat- és iratkezelés rendjének súlyos megsértése. A kötelezően előírt és az intézmény belső előírásainak dokumentációjára vonatkozó kitöltési, tárolási, adatkezelési és továbbítási, őrzési előírásairól jelen szabályzat 11. fejezete, illetve a mellékletben csatolt adat- és iratkezelési szabályzat előírásait együttesen kell betartani a munka során. 2.7. Az óvodai étkeztetés biztosítása, térítési befizetések rendje . a) A gyermekek napközbeni ellátását az önkormányzat továbbra is feladatul rendeli az óvodának a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek 41. § (1) bekezdése értelmében. A gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat az óvodai intézményi étkezés keretében valósítja meg az óvoda, melyről a fenntartó az Alapító okiratban az 5629120 szakfeladat számon rendelkezik b) Az étkezést ellátó céggel az intézményfenntartó köt szerződést, melynek keretében gondoskodik a szolgáltató részéről betartandó jogszabályokban előírt egészségügyi, higiéniai, és minőségi-mennyiségi előírásoknak betartásáról. c) A fenntartó rendelet formájában állapítja meg a szolgáltatásért fizetendő térítési díjat, amelynek alapján az intézmény vezetője gondoskodik - a magasabb rendű jogszabályok figyelembe vétele mellett - a Józsefvárosi Intézményműködtető Központtal egyeztetett elszámolási rend szerint a beszedésről, nyugták kiállításáról, banki feladásról, számlák eljuttatásáról. [Működési megállapodás az önállóan működő és gazdálkodó Józsefvárosi Intézményműködtető Központ (továbbiakban JIK) és a köznevelési intézmények között 4.1. bekezdés (9-10) pontja] d) Az étkezés térítési díjbefizetések, kedvezmények, mentességek, lemondások, jóváírások, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők határozatainak begyűjtése, összegzése, határidők nyomon követése, a napi étkezésekhez szükséges mennyiségek számon tartása, megrendelése, az ezzel összefüggő adatszolgáltatás, és normatíva jelentés, az óvodatitkár munkaköri feladata. e) Az óvodatitkár gondoskodik az étkeztetési összesítők vezetéséről, napi lemondásokról és telefonon történő napi jelentéséről a JIK felé. A szolgáltató által készített étkezési számlákat leigazolás után az óvodatitkár megküldi a JIK -nek, aki gondoskodik a kiszállított ételek kifizetéséről. f) A szülők felé előírt kötelezettségről az étkezési díjakkal kapcsolatos eljárási rendről, az óvoda Házirendje tartalmazza a részleteket. g) A Józsefvárosi Önkormányzat, mint fenntartó, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete szerint a kötelező (minimális) eszközökről és felszereltségről keretében gondoskodik az étkezési feltételek tárgyi feltételeiről (poharak, tányérok, evőeszközök, terítéshez szükséges textilnemű stb.). Biztosítja az intézmény költségvetésében a fogyóeszközök évenkénti pótlásának keretét. 2.8. Az óvoda szolgáltatásai (1) A külső személlyel szervezett foglalkozásokat, valamint a vallási, hitoktatási neveléshez
18
az intézményi nevelési időn kívül az intézményvezető által kijelölt csoportszobák, egyéb helyiségek (tornaszoba) állnak rendelkezésre. (2) A nevelési intézményben folyó hit-és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni a szülői szervezet véleményét. (3) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a foglakozást tartó nevelő, illetőleg az egyház képviselője felel a csoportszoba, egyéb helyiség használatáért. (4) A foglalkozásra azokat a gyermekeket lehet elvinni, akikről szülői írásbeli engedélye van a szolgáltatónak, és erről névsort ad le a szolgáltatást vezető személy az érintett csoportok óvónőinek. (5) A gyermekek összegyűjtéséről, és csoportokba való biztonságos, jogszerű visszajuttatásáról a házirendet betartva köteles eljárni a foglalkozás szervezője. (6) A foglalkozásra átadott gyermekek felett a felügyeleti jogot a foglalkozás vezetője gyakorolja, és a szolgáltatás minőségéért is egy személyben felel. 2.9. Az óvoda működtetésének, üzemeltetésének biztosítása (a munkamegosztási megállapodás JIK-el) (1) A Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda zavartalan üzemeltetéséről az óvoda vezetője a JIK-kel kötött megállapodás alapján közösen gondoskodik. (2) A kapcsolattartás szabályairól, együttműködés rendjéről a függelékben csatolt munkamegosztás szerint az óvodavezető gondoskodik (3) Az étkezéshez kapcsolódó napi jelentés és nyilvántartás vezetése óvodatitkár feladata beszámolási kötelezettsége mellett. (4) Az óvodavezetővel történt előzetes egyeztetés után a JIK vezetőjének írásbeli engedélyét az üzemeltetéshez kapcsolódó problémák kezeléséhez, a szükséges anyagok megrendeléséhez, és kifizetéséhez az óvodatitkár kéri meg.
3. Az óvoda szervezete és vezetése 3.1. Az óvodavezető jogkörei, felelősségei 3.1.1. .Az óvodavezető 3.1.1.1. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete pályázat útján bízza meg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992 évi XXXIII. tv. és a 138/1992(X.8.) Korm. végrehajtási rendelet és a 2011. évi CLXXIX tv. figyelembevételével. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének megbízásakor véleményezési jogát a közalkalmazotti jogviszony, ill. munkaviszony keretében foglalkoztatottak (alkalmazottak) közössége gyakorolja. Abban az esetben foglal állást, hogy támogatjae a pályázó vezetői megbízását. A nevelőtestület előzőekben alakítja ki véleményét a pályázó által benyújtott vezetési programról, melyet ismertetni kell a döntéshozatal előtt. A Nkszt. 67. § (1) bekezdésében található az intézményvezetői megbízás feltételrendszere, és ennek 3. számú mellékletében felsorolt iskolai végzettség, szakképzettség előírása. Az Nkszt. 69. § (1)-(6) sorolja fel a köznevelési intézmény vezetője hatáskörébe rendelt felelősségeket, jogköröket és jogosultságokat.
19
3.1.1.2. Az intézményvezető munkájának a nevelőtestület, illetve a szülői közösség által történő értékelésének eljárásrendje: Nkszt. 69. § (4) A nevelési-oktatási intézmény vezetõjének munkáját a nevelõ-testület és a szülõk közössége a vezetõi megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdõíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenõrzés az intézményvezetõ munkájának ellenõrzése és értékelése során a kérdõíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. Az üres értékelő kérdőív kiosztásáért és begyűjtéséért, a nevelőtestületi és szülők közössége által kitöltött felmérő lapok kiértékeléséért az óvodában működő munkaközösség vezetője felel. Az értékelő kérdőív megtalálható az Egyebek függelék második csatolmányaként. 3.1.2. Az óvodavezető alapvető felelőssége, feladatai: [részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza] Az óvodavezető az intézmény egyszemélyi felelősségű vezetője, tevékenységével felelős az óvoda szakszerű és törvényes működéséért. Alapvető feladata a pedagógiai irányítás, személyzeti-munkáltatói, gazdálkodási és tanügy igazgatási feladatok ellátása. Felelősségi körében gondoskodik a nevelő-oktató munka tárgyi, személyi és szervezeti feltételeiről. Végrehajtja a Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete és polgármestere – mint munkáltató – által meghatározott feladatokat, közreműködik a fenntartói döntések előkészítésében. Előkészíti, megszervezi az óvoda pedagógiai programjának elfogadását, elkészíti vagy elkészítteti, nevelőtestületi döntésre előterjeszti a program tervezetét, majd a szülői szervezet véleményezési jogát biztosítva a nevelőtestülettel elfogadtatja. Elkészíti az éves munkatervet és azt a nevelőtestülettel elfogadtatja. Előkészíti, aktualizálja, illetve elkészítteti az intézmény belső szabályzatait. Előterjeszti a házirendet, SZMSZ-t, gondoskodik annak megvitatásáról és egyetértéssel való elfogadásáról, jóváhagyásról. A nevelőtestület véleményének figyelembevételével megszervezi az óvodai csoportokat. Összehangolja és jóváhagyja a csoportok napirendjét. Tájékozódik, majd javaslatot tesz az óvoda nyári és téli szüneteltetéséhez, a nevelés nélküli munkanapok tartalmának megszervezéséhez. Megszervezi a gyermekek óvodai felvételét. Felvételi és előjegyzési naplót vezet. Naprakészen vezeti az óvoda törzskönyvét. A gyermekek nevelésével kapcsolatos, a jogszabályokban meghatározott feladatainak eleget tesz. Gondoskodik a nevelőtestületi értekezletek megszervezéséről, biztosítja a nevelőtestületi döntések megfelelő előkészítését, az intézményen belüli információáramlást. Biztosítja, hogy valamennyi nevelő megismerje a legfontosabb központi és óvodai dokumentumokat, ellenőrzi ezek előírásainak érvényesülését, a nevelőtestületi határozatok végrehajtását.
20
Támogatja az óvodapedagógusok tervszerű és folyamatos önképzését, elősegíti az újító és korszerű törekvések kibontakozását. Biztosítja az óvodapedagógusok kötelező továbbképzésének teljesítését a továbbképzési program és beiskolázási tervben elfogadottak szerint. Ellenőrzi a nevelőmunka színvonalának és eredményességének alakulását. A vezetők és felelősök beszámolói alapján nevelési év végén rendszeresen, valamint a munkatervben meghatározott alkalmakkor külön is értékeli, illetve értékelteti a nevelőtestület munkáját, az értékelést velük elfogadtatja. Biztosítja a munka-és tűzvédelmi előírások betartását. Biztosítja és megszervezi a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Felel a gyermekbalesetek megelőzéséért, Felel a nemzeti, hagyományőrző és pedagógiai programban előírt ünnepek, ünnepélyek méltó megszervezéséért, Felel a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért, Vezetőtársaival meghatározott munkamegosztás szerint ellenőrzi a munkatársak munkáját. Szervezi a szülői közösséggel való kapcsolattartást. Felel a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Gondoskodik mindazon feladatok végzéséről, melyet jogszabály, illetve a fenntartó önkormányzat az intézményvezető hatáskörbe utal.
3.1.3. Személyzeti – munkáltatói feladatokat lát el:
Elkészíti az óvoda munkaerő-gazdálkodási tervét, annak alapján a betöltetlen állásokra pályázatot hirdet, és lebonyolítja a pályázati eljárást. Külön jogszabályban előírt feltételek szerint kinevezi az óvoda dolgozóit, gyakorolja felettük a munkáltatói jogkört. Elkészíti, az óvoda vezetőségével és az óvodapedagógusokkal egyezteti a nevelők és a különböző felelősök munkaköri leírását, és ha szükséges módosítja azokat. Elkészíti a dolgozók munkabeosztását. Lefolytatja az alkalmazottak foglalkoztatására, élet-és munkakörülményeire vonatkozó döntéseknél jogszabály által előírt egyeztetéseket. Ellenőrzi a dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos nyilvántartások vezetését. A dolgozókkal és a gyermekekkel kapcsolatos információkat az adatvédelmi törvényrendelkezései szerint megőrzi. Gondoskodik a munkafegyelem és a törvények megtartásáról, a munkaviszonyát vétkesen megszegő dolgozók törvényes felelősségre vonásáról. Gondoskodik a szakmai ellenőrzésekről, az egyes alkalmazottak munkájának értékeléséről, együttműködik az ellenőrzést végző külső szakértővel, szakfelügyelővel.
3.1.4. Ügyintézés, tanügyi nyilvántartási feladatok:
Szervezi az óvoda ügyviteli munkáját a mindenkori érvényes jogszabályok szerint. Folyamatosan figyelemmel kíséri a központi és helyi oktatáspolitikai intézkedéseket, ezekről naprakészen tájékozódik és intézkedik a jogszabályok nevelőtestületben való megismertetéséről és végrehajtásáról. A hivatalos ügyintézési határidőn belül válaszol a hozzá érkezett gyermekeket, 21
szülőket és a közalkalmazottakat érintő kérdésekre. Biztosítja az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését. Az óvodához érkező ügyiratok naprakész iktatásáról gondoskodik, és megszervezi azok megfelelő határidőn belül történő elintézését. Gondoskodik az irattári terv elkészítéséről a szabályok szerinti iratkezelés érdekében, elrendeli és ellenőrzi az iratok selejtezését.
3.1.5. Működéssel, gazdálkodással és költségvetéssel kapcsolatos feladatok:
Felelős az intézmény költségvetésének tervezéséért, végrehajtásáért, betartásáért, felel az ezzel összefüggő beszámolók, mérlegek valós tartalmáért. Felelős a normatíva igénylés és elszámolás feladatainak ellátásáért, a jogszabályokban meghatározottak alapján a nyilvántartások naprakész, valós vezetéséért, a pontos adatszolgáltatásért, a határidők betartásáért. A fenntartó jóváhagyása után az elfogadott előirányzatok alapján szervezi meg a munkát. Felelős a Józsefvárosi Intézményműködtető Központ vezetőjével együtt a karbantartási terv elkészítéséért, végrehajtásáért. Folyamatosan gondoskodik a költségvetés ismeretében az intézmény takarékos gazdálkodásáról. Évente beszámol a költségvetés teljesítéséről a fenntartó, illetve a belső szabályzatok rendelkezései szerint. Gondosan őrzi, és takarékos gazdálkodással gyarapítja intézménye vagyonát. Biztosítja, hogy a költségvetési szerv működése és gazdálkodása során megfeleljen a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség követelményeinek.
3.1.6. Közvetlen munkakapcsolatok: Az óvodavezető vezetési feladatait az óvodavezető helyettessel együtt gyakorolja. A munka és felelősség-megosztásról munkaköri leírásban rendelkeznek. Helyettesével közösen elkészített rend szerint tartózkodik az óvodában. Együttesen felelősek azért, hogy intézkedéseiket összehangolják, minden lényeges eseményről, ügyről egymást kölcsönösen tájékoztassák. 3.1.6.1.Az óvodán belül: a szakmai munkaközösségekkel 3.1.6.2. Az óvodán kívül: a fenntartó illetékes vezetőjével, bizottságaival, a Polgármesteri Hivatal ügyosztályaival, irodáival, a szülői szervezetekkel, a szülőkkel, az óvoda érdekében létrehozott alapítvány kuratóriumával, a kerületben működő többi közoktatási, kulturális, szociális intézménnyel, a pedagógiai szakmai szolgáltatást végző intézetekkel, az óvodát támogató helyi társadalmi szervezetekkel, az önkormányzati gazdasági társaságokkal. 3.2. Az óvodavezető-helyettes jogkörei, felelősségei 3.2.1. Az óvodavezető - helyettes az óvodavezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézésével – ellátja az óvodavezető helyettesítését. 22
Az óvodavezető tartós távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az óvodavezetőt. Tartós távollétnek minősül a két hetet meghaladó távollét. 3.2.2. Közreműködik: a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek előkészítésében, megrendelések előkészítésében költségvetés előkészítésében, leltározás, selejtezés és értékesítés bonyolításában, az óvodai hagyományok őrzésével, az ünnepélyek szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában, ha egy gyermeket veszélyeztető tényről értesül, a gyermekvédelmi felelőssel részt vesz az esetmegbeszéléseken, 3.2.3. Közvetlenül végzi: szervezi és irányítja az óvodai nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók (dajkák) munkáját, a helyettesítés-kijelölését, a szabadságolási terv elkészítését névre szólóan, éves munkaidő beosztás elkészítését, helyettesítések és túlórák nyilvántartásának ellenőrzését, belső ellenőrzések ellátását 3.2.4. Felelős: a házi továbbképzések szervezéséért, (amennyiben működik) a szakmai munkaközösségek működési feltételeinek biztosításáért, a szülői munkaközösség működésének segítéséért, a pedagógiai munka ellenőrzése során gondoskodik a dajkák ilyen irányú munkájának ellenőrzéséről, a helyettesi feladatot ellátó óvodapedagógusok munkájának ellenőrzéséről. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza, melynek mintája jelen függelék részét képezi 3.3. A vezetők közötti feladatmegosztás (óvodavezető, helyettes)
Közvetlen, az előforduló ügyektől függően azonnali megbeszélés folytatható, Rendszeresített formája a csoporttól független munkarend napján tevékenykednek A munkáltatói jogokat a 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről (Új Mt.) szabályozza, melyet a 1992. évi XXII. törvénnyel egybe szerkesztettek és a 1992. évi XXXIII. Törvény (Kjt.) és végrehajtási rendeleteit figyelembe véve, az óvodavezető gyakorol egyszemélyi felelősséggel. Az intézmény egy szervezeti egységből áll, melyet az intézményvezető egyszemélyi felelősként vezet. Köznevelési intézmény vezetője: A nemzeti köznevelésről szóló törvény 68. § (1) bekezdése szerint Vezető beosztások: Vezető beosztásúak: munkaközösség vezetők Alkalmazotti közösség: az óvodában foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott. Az óvodai feladatokat ellátó szervezeti egységek szakmai szempontból önállóak, 23
tevékenységüket a rájuk vonatkozó jogszabályok, szakmai előírások alapján látják el. A jogszabálynak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuknak megfelelően részleges önállósággal, ill. sajátos feladatokkal és jogosítványokkal rendelkezik: - óvodavezető-helyettes - nevelőtestület, - munkaközösségek - pedagógiai asszisztensek - dajkák, - takarítók - óvoda titkár A közalkalmazotti közösség tagjainak részletes feladatait a függelékben csatolt munkaköri leírás minta tartalmazza. 3.4. Az óvoda pedagógusok kötelességei és jogai (1) A Nkszt. 62.§ (1) tartalmazza a pedagógusok alapvető feladatait, és a neveléssel, oktatással kapcsolatos kötelességeit. (2) A gyermekek testi-lelki egészségének fejlesztése, megóvása érdekében tegyen meg mindent erőfeszítést; felvilágosítással, munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség szerint más szakemberek – bevonásával. (3) A gyermekek, a szülők és munkatársak emberi méltóságát, és jogait maradéktalanul tiszteletben tartva végezze munkáját, és a panaszkezelés belső rendje szerint tegye meg intézkedéseit. (4) Tegyen meg mindent önképzéséért, és minden év március 10-ig írásban adja le az intézményi pedagógus-továbbképzési terv elkészítéséhez továbbtanulási, képzési szándékát. A helyi pedagógiai programban előírt követelmények szerint igazodjon képzettsége az intézmény magasabb színvonalú céljainak eléréséhez. A hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározott – továbbképzés elmulasztása esetén munkaviszonya megszüntethető alkalmatlan jogcímen felmentéssel. A Pedagógus II., Mesterpedagógus és a Pedagógus IV. fokozatból eggyel alacsonyabb fokozatba kerül visszasorolásra, aki önhibájából nem teljesíti a pedagógus-továbbképzésben történő részvételi kötelezettségét, vagy sikertelenül vizsgázik. (5) A helyi pedagógiai programban, SZMSZ-ben és valamennyi pedagógiai, ügyviteli és jelentések valódiságához szükséges adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse. (6) Pontosan és aktívan vegyen részt a nevelőtestületi értekezleteken, fogadó órákon, ünnepségeken és intézményi rendezvényeken, melyeknek időpontjait az éves munkaterv szerint tartsa számon, készüljön fel, illetve szervezésébe, sikeres lebonyolításába is aktívan kapcsolódjon be. (7) Az éves munkaterv Eseménynaptár címszó alatt felsorolt feladataiból köteles kivenni a részét, a vállalt szervezést ellátni, beszámolni eredményéről a nevelő testületnek. (8) Köteles megőrizni a hivatali titkot amely munkája során jutott tudomására a gyermekekkel, kollégákkal és szülőkkel kapcsolatosan akkor is, ha már munkaviszonya az intézményben megszűnt. Ebben eligazodást az Mt. 8.§ (4) bekezdése ad. Elvárható, hogy az óvónő hivatásához méltó magatartást tanúsítson épületen kívül is, amelynek értelmében nem sértheti munkáltatója jó hírnevét, jogos gazdasági érdekét, vagy a munkaviszony célját veszélyeztető módon nem cselekedhet. {Mt. 8.§ (1)-(3) bekezdés}. (9) A gyermekek érdekében együttműködik munkatársaival, más intézményekkel. (10) Az óvodavezetővel előzetesen egyeztetett kapcsolatokat épít ki, és ápol a működés
24
minőségének előmozdítása érdekében. (11) Heti teljes munkaidejének 80%-át köteles (kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával tölteni az óvónő. Óvodában a kötött munkaidőt (32 óra) a gyermekekkel való közvetlen, teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítani. A teljes munkaidő fennmaradó részében az előkészítő, neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, gyermekfelügyeletet, továbbá eseti helyettesítést is el kell látni. E munkának része a gyermekek teljesítményének értékelése, minősítése is Az intézményvezető jogosult az arányos és egyenletes feladatelosztást biztosítani a nevelőtestület tagjai között. 3.5. A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek A Nevelőtestületet: az óvodapedagógusok alkotják. A nevelőtestület szerepéről, jogairól a Nkszt. 70. § rendelkezik. (1) A nevelőtestület külön jogszabályban meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácsadó és határozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógusa. (2) A nevelőtestület nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület tagjainak részletes feladatait a függelékben található munkaköri leírás minta tartalmazza. (3) Nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyek: pedagógiai program elfogadása SZMSZ elfogadása Intézményi éves munkaterv elfogadása, Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, Továbbképzési program elfogadása, Nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, Házirend elfogadása, Fegyelmezési, jutalmazási szabályok intézményi rendje, panaszkezelés, Szolgáltatások, rendezvények, programok beépítése az intézmény rendjébe, Intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmának elfogadása Jogszabályban meghatározott más ügyek (4).A nevelőtestület véleményt mondhat, illetve javaslatot tehet az alábbi kérdésekben: A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, Az intézmény beruházási és fejlesztési terveinek elképzelésében, Óvodavezető-helyettes megbízása előtt, illetve a megbízás határozott idő előtti visszavonása előtt, Költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, Csoport- és csoportbeosztásról az óvodavezetői döntés előtt, ha nincsen szakmai munkaközösség, További egyéb jogszabályban meghatározott ügyekben. Az óvoda egységes szervezeti rendszerű intézmény, melyet az intézményvezető vezet, és amelyben elkülönült szervezeti egység nem működik.
25
A nevelőtestület hatáskörének gyakorlási jogát fenntartja, jogszabályban biztosított hatásköreinek gyakorlási jogát nem ruházza át.
3.6. Szakmai munkaközösség működésének rendje (Nkszt. 71 §.): A szakmai munkaközösséget azonos szakmai feladatok ellátására hozzák létre az óvodapedagógusok. (1) Az intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. (2) A szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésben, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. (3) A szakmai munkaközösség vezetője akkor is részt vesz a belső ellenőrzés folyamatában, ha nem köznevelési szakértő. (4) Amennyiben kerületi szinten más intézményeknél is működik hasonló munkaközösség, a pedagógusok kezdeményezhetik intézményközi munkaközösség létrehozását is. (5) A szakmai munkaközösséget munkaközösség vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg, legfeljebb öt évre. 3.7. Gyermekvédelmi felelős feladatai: (1) Az óvoda gyermekvédelem feladatairól és a gyámügyi igazgatásról, az 1997. évi XXXI tv. és az ezt módosító 2002. évi IX. törvény alapján készült helyi nevelési program az irányadó, amelynek rövid távú feladatait az óvoda éves működési terve tartalmazza. (2) A gyermekvédelmi ellátás és családtámogatás jogszabályi hátterét a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény tartalmazza. (3) Az intézmény vezetője gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. (4) A nevelési év kezdetekor a szülői faliújságon kifüggesztve tájékoztatni kell a szülőket a gyermekvédelmi felelős nevéről, ill. hol és mikor érhető el. Ugyanilyen formában a gyermekvédelmi feladatokat ellátó Szociális és gyermekjóléti ellátással foglalkozó intézményekről, a Budapest Főváros Kormányhivatalán belül működő Gyámhivatal címről és telefonszámáról is ki kell függeszteni a tájékoztató információkat.. (5) A gyermekvédelmi felelős amennyiben a gyermeket veszélyeztető okok pedagógiai eszközökkel nem oldható meg, segítséget kér a Józsefvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ munkatársaitól (JCsGyK) vagy a veszély nagyságától függően a Gyámhivatal munkatársaitól, és nyilvántartást vezet a veszélyeztetett gyermekekről. (6) Kapcsolatot tart az óvodavezető által kiépített, gyermekvédelmi törvényben előírt intézményi rendszer alkalmazottjaival: védőnő, háziorvos, pedagógiai szakszolgálat munkatársai, szakértői bizottság munkatársai, óvodák, iskolák, rendőrség, gyámhivatal. (7) Szakmai munkáját a pedagógiai programban és munkaköri leírásában foglaltak szerint végzi. 3.8. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők feladatai (dajka, óvodatitkár, pedagógiai asszisztens, takarító stb.) 3.8.1. Dajka: A Nkszt. 66. § szerint: a) rendelkeznie kell az előírt iskolai végzettséggel – dajkaképző,-
26
b) büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen. Büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. 3.8.2. Pedagógiai asszisztens A Nkszt. 66. § szerint: rendelkeznie kell az előírt iskolai végzettséggel büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen Büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. 3.8.3. Intézményi óvodatitkár Óvodatitkár: Az óvodavezetőhöz közvetlenül beosztott ügyintéző, feladatait munkaköri leírása határozza meg. Az intézményi titkár, a nevelőtestülettől, pedagógiai asszisztenstől és a dajkák, valamint a takarítóktól elkülönült feladattal rendelkező közalkalmazott, akinek feladata elsősorban az óvoda rendeltetésszerű működéséhez szolgáló feltételek biztosítása (funkcionális feladatkörök). Részletes feladatát a függelékben található munkaköri leírás minta tartalmazza. 3.8.4. Takarító Nkszt.66 § szerint Büntetlen előéletű és cselekvő képes legyen Büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy A Nkszt. 2. számú melléklete határozza meg a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak finanszírozott létszámát, ahol a pedagógiai asszisztens munkakör, finanszírozott létszámként jelenik meg. A munkakör ellátásához olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése a fizetési osztályba soroláshoz előír. (OKJ 521400100000000 középfokú képesítés, D fizetési osztály) A pedagógiai asszisztens a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörbe tartozó közalkalmazott, fizetési fokozatával, maximum C - F osztályba sorolható munkakör, amellyel egyenlő számú munkanap pótszabadság jár a számára. Elkülönült feladatuk alapján a dajkák és pedagógiai asszisztensek, takarítók szervezeti egységnek nem minősülő és önálló jogosítványokkal nem rendelkező közösséget alkotnak. Részletes feladataikat az SZMSZ függelékében elhelyezett munkaköri leírás minta tartalmazza. 3.8.5. Gondnok A gondnok nem képezi az alkalmazotti közösség részét. Az óvoda működését segítő szakalkalmazott, akinek munkáltatója a Józsefvárosi Intézményműködtetési Központ vezetője. Feladatait a függelékben elhelyezett munkaköri leírása alapján, a Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda alapító okiratban rendezett területén végzi, az óvodavezető közvetlen irányítása mellett. Munkaidejét az intézmény területen vezetett jelenléti íven vezeti, amely alapján illetményét az intézményműködtetési központ vezetője rendezi. 3.9. A szülői szervezet részére a jogszabályi előírásokon felül biztosított jogok
27
Az óvodai szülői szervezet: a Szülők Választmányi Testülete (1) A szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. (2) A szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol: a) A szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt a vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módját szabályozó részében, b) Az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, c) A szolgáltatások megrendelésében d) Közös rendezvények szervezésében e) A gyermekek jutalmazásának, fegyelmi és kártérítési felelősségének, az intézmény kártérítési felelősségének házirendi szabályozása kérdésében. (3) Az óvodavezető nevelési évenként legalább egyszer összehívja a testületet, ahol hivatalos tájékoztatást ad a munkáról és feladatokról, meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait. 3.10. A belső helyettesítés rendje (1) Az óvodavezető akadályoztatása esetén az óvodavezető - helyettes helyettesíti a 2. § 4. pontjában foglaltak szerint. (2) Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés ellátása fenntartói intézkedés alapján történik. (3) Az intézményvezető és óvodavezető-helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az intézményvezető által írásban adott megbízás alapján történik. (4) A (3) bekezdés szerinti megbízás hiányában az intézményvezető a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező, határozatlan időre kinevezett pedagógust bízhatja meg. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki beszámolási kötelezettsége mellett. (5) A reggel 6,00 órától 7,30 óráig, ill. 16,30 órától 17.30 óráig terjedő időben a vezetők helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok is megbízással.
4. Kapcsolattartás rendje 4.1. A vezetés és a feladat ellátási helyek kapcsolattartásának rendje A Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda kapcsolattartási rendje megegyezik a szervezeti felépítésben ábrázolt belső információs és kommunikációs folyamatokkal. [1.7. Az óvoda szervezeti felépítése és kapcsolattartási rendje] 4.2. A közalkalmazotti közösség vezetők kapcsolattartásának rendje (1)Az óvoda nevelési egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg.
28
(2)Nevelőtestületi értekezletet kell tartani: A nevelési program és módosítása elfogadására, A szervezeti és működési szabályzat, valamint módosítása elfogadására, A nevelési év előkészítésére, a munkaterv elfogadására, Az óvoda éves munkájának értékelésére, egyéb átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadására, A nevelőtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus kiválasztására, A házirend elfogadására, Az ötéves pedagógus-továbbképzési terv elfogadására, Az óvodavezetői pályáztatáshoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására, A nevelőtestület véleményének kikérésére a vezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, az óvodapedagógusok külön megbízása előtt, A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresésére a hetedik évet betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges egyetértés megadására, Jogszabályban meghatározott esetekben. (3) Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha: Az óvodavezető összehívja, A nevelőtestület egyharmada kéri, Szülői szervezet kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadta. (4).Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dajkák, pedagógiai asszisztensek, takarítók és az óvodatitkár együttműködését. (5) Alkalmazotti értekezletet kell tartani: A közoktatásról szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az óvoda megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetői megbízással kapcsolatosak. (6) A dajkák munkaértekezleteit az óvodavezető-helyettes hívja össze az éves munkaterv szerint. Rendkívüli esetben az óvodavezető engedélyével hívható össze. (7) Az egyes tervezési időszak feladatait a csoport pedagógusa rendszeresen megbeszéli a csoportjába beosztott dajkájával és a pedagógiai asszisztenssel. (8) A nevelőtestület és az alkalmazotti közösség értekezletét az óvodavezető hívja össze az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével. 4.3. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje 4.3.1.A szülői szervezettel való együttműködés szervezése: Az óvodavezető feladata. Az óvodavezető és a szülői szervezet képviselője az együttműködés tartalmát és formáját az óvodai munkaterv és a szülői szervezet munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A szülők szervezetének működési feltételeinek biztosításáról az óvodavezető-helyettes gondoskodik. (1) Jogszabály rendelkezése alapján véleményezési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzat szerint a szülői szervezet. (2) Az óvodai szintű szülői szervezet (munkaközösség) vezetőjével az intézményvezető, a
29
csoportszintű ügyekben a csoport szülői munkaközösségének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus területét meghaladó ügyekben az intézményvezető - helyettes tart kapcsolatot. (3) Az óvodai szintű szülői szervezet vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosit. (4) A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történik. Ha a szülői szervezet (közösség) az óvoda működésével kapcsolatosan véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyben javaslatot tett, a véleményét és a javaslat előterjesztéséről – 8 napon belül rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásával – az óvodavezető gondoskodik. (5)A szülői szervezet véleményező joggal rendelkezik az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. (6) Ha a szülői szervezet a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az óvodavezetőhöz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban, vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői szervezet képviselőjének. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. A meghívásról az óvodavezető gondoskodik. A gyermekek nagyobb csoportját a házirend határozza meg. 4.3.2.Az intézmény és a szülők közötti kapcsolat A szülő kötelességei és jogai kérdésében a nemzeti köznevelésről szóló törvény 72. § (1)-(5) vonatkozó rendelkezései szabályozza részletesen. (1) A szülők az óvodával való kapcsolatukat intézményes formában a jogszabályok alapján létrehozott szülői szervezeteken (munkaközösségeken) keresztül gyakorolják, a házirendben és panaszkezelés rendjében előírt szabályok szerint. (2) A szülőkkel történő további kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen szabályzatban meghatározott eseteken túl a helyi pedagógiai program (NEKEM program) szabályozza. (3) A pedagógiai programról tájékoztatást a szülők a szülői hirdetőtáblán (jól látható helyen) kiírva olvashatnak, illetve az előre egyeztetett fogadó óra keretében kaphatnak az intézmény vezetőjétől. (4) A szülők szóbeli tájékoztatása a szülői értekezleteken valósul meg. Ezek rendje az éves munkatervben és a csoportok munkatervében kerül meghatározásra. (5) A szülők írásbeli tájékoztatása az alábbiakban valósul meg: a gyermek egyéni fejlődéséről a csoportok naplóiban, melynek megtekintése fogadóórán történik, az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről faliújságon, a szükséges aktuális információkról faliújságon, meghívások – gyermek jelével ellátott meghívóval, óvodánk honlapján.
30
4.4. Az óvodai tevékenység ellátásában érintett költségvetési és egyéb szervekkel való kapcsolattartás rendje
(1) Az intézmény gyermekvédelmi felelőse az intézmény vezetőjével együttműködve, az óvónők jelzőrendszerére támaszkodva, közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében, és pedagógiai eszközökkel megvalósítható megszüntetésében. Ennek érdekében kiépített kapcsolatot tart fenn: - a Józsefvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, - a VIII. kerületi Gyámhivatal, - A Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat (1084 Budapest, Auróra u. 22-28. Telefon: 333-6730 ) szakembereivel. (2) Az intézményt a szakmai szervezetekben az óvodavezető képviseli. Kapcsolatot tart a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának azon vezetőivel, akik a gyermekek testi és lelki egészségfejlesztésében, az intézmény működésében, gazdasági és szakmai feladatainak ellátásában érintettek. E tekintetben az alábbi területeken elsősorban:
31
Humánszolgáltatási területekért felelős alpolgármester Jegyző, aljegyző, Humánszolgáltatási Bizottság elnöke Humánszolgáltatási ügyosztály vezetője Humánkapcsolati iroda vezetője Családtámogatási iroda vezetője Pénzügyi ügyosztály vezetője Belső ellenőrzési iroda vezetője (3) Az egyházak képviselőivel az intézményvezető tart kapcsolatot. (4) Az intézményvezető és helyettese tart kapcsolatot az óvodai szak-helyettes az óvodai egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgálattal, védőnőkkel és gyermekorvosokkal. (5) A felnőtt dolgozók kötelező foglalkozás egészségügyi vizsgálatát a fenntartó által kötött szerződés értelmében az Auróra utcai szakrendelő üzemorvosa látja el. [1084 Budapest, Auróra u. 22-28.] (6) Az óvodatitkár és az óvodavezető tart kapcsolatot az élelmezést biztosító SODEXO Magyarország Kft.-vel kötött szerződés értelmében a Gázművek főzőkonyha vezetőjével. (7) Az óvodavezető és a megbízási szerződéssel rendelkező gyakorlatvezető óvodapedagógusok tartanak kapcsolatot a gyakorlatok koordinálása érdekében az ELTE TÓK szaktanáraival, és tanulmányi osztályával. 4.5. Társadalmi környezettel való kapcsolattartás Az óvodához legközelebb elhelyezkedő bölcsőde és szomszédos általános iskola vezetőivel és képviselőivel partneri kapcsolatot tartunk, és együttműködünk annak érdekében, hogy a bölcsődéből átkerülő, illetve az iskolába távozó gyermekek beilleszkedését megkönnyítsük. (1) Az intézmény vezetője és helyettese minden hónapban egyszer a Józsefvárosban működő többi óvoda vezetőivel és helyetteseivel szakmai tanácskozás keretében megvitatja az intézményvezetéssel kapcsolatos szakmai, pedagógiai, gazdasági és más működést érintő kérdéseket. (2) Az intézményvezető kapcsolatot tart a Józsefvárosi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató Intézmény ( Józsefvárosi Nevelési Tanácsadó) 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 4. telefon/fax: 303-9598; E-mail:
[email protected] munkatársaival, közvetlenül az óvoda területén munkát végző gyermekpszichológussal, és logopédussal. (3) A gyermekek fejlesztésének, iskolai életre való felkészítésének, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közreműködő szakszolgálat vezetője és az intézményvezető állapodik meg az együttműködés formájában. Ennek során: a./ az óvoda pedagógusai az iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson résztvevő gyermekek iskolaérettségének elbírálásához, szükség esetén a szakszolgálat segítségét veszi igénybe, b./ az óvoda pedagógusai javaslatot tesznek a szülőknek, hogy gyermeküket - előzetes egyeztetés alapján - szükség esetén vigyék el a vizsgálatra, c./ a Pedagógiai szakszolgálat szakemberei részt vesznek az óvodai foglakozásokon, szükség esetén külön foglakoznak az érintett gyermekekkel. Az ingyenesen biztosított szolgáltatások személyi feltételéről segítségükkel gondoskodunk: logopédus, gyermekpszichológus, családgondozó személyében. (4) A Molnár Ferenc Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolával, mint közös épülethasználóval kapcsolatunkat a függelékben elhelyezett együttműködési megállapodás szabályozza, melyet a Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete hagyott jóvá. 4.6. .Nemzetközi kapcsolatok 32
A nevelési intézmény nemzetközi kapcsolatait önállóan alakítja. A nevelési intézmény közvetlenül teljesíti a külföldi megkereséseket, illetve közvetlenül küldhet külföldre megkeresést.
5. Létesítmények és helyiségek belső használati rendje 5.1.Általános szabályok (1) Az intézmény helységeiben párt, vagy - létesítő okirata szerint - párthoz kötődő szervezet nem működhet. (2) A helyiségek jelen Szabályzattól, ill. a házirendtől eltérő rendeltetésű célra történő használata az intézményvezető előzetes írásbeli engedélye alapján történhet. (3) A gyermekek részére az ügyeletet összevont életkorú szervezésben, a pedagógusok munkarendjéhez igazodó csoportokban biztosítjuk. (4) Az intézmény épületében és kertjében szombaton és vasárnap (egyéb munkaszüneti napokon) vezetői engedéllyel lehet munkát végezni. (5) Rendkívüli esetben, az intézményvezető engedélye szükséges a hétvégi munkálatokhoz. 5.2.Az épület és helyiségeinek használati rendje (épület, udvar, különböző csoportszobák, tornaszoba stb.) (1) Az épület és helyiségeinek használati rendjéről, a, belépés és benntartózkodás elvárható formájáról, magatartásáról a Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda Házirendje intézkedik (2) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló többször módosított 1999. évi XLII. 4.§ -ában foglalt követelményeket a függelékben csatolt Dohányzási Szabályzat foglalja magában. 5.3.Egyéb tilalmak (1) Az épület kulcsainak átadása, megőrzése a Kulcsnyilvántartásban rögzítettek szerint történik. (2) A kulcsok elvesztése esetén bekövetkező zárcserét a felelősség megállapítása után a nyilvántartásban szereplő személy anyagilag köteles viselni. (3) Az intézmény biztonságának érdekében, a Mesterkódot az óvoda vezetője, és az óvodatitkár ismeri, melynek biztonságos őrzéséért együttesen felelnek. (4) Az épületbe jutás kódját a nyitás és zárás biztonsága érdekében .munkahely váltáskor is mindenki köteles adatvédelmi titokként kezelni, és harmadik személynek tilos kiszolgáltatni.
6. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok (1) Az intézményi megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját az óvoda helyi pedagógiai programja, jelen szabályzat, továbbá az óvodai nevelési év rendjére vonatkozó óvodai munkaterv határozza meg. (2) Az éves munkatervben Eseménynaptárban rendezetten felel a pedagógus az évi rendben előforduló ünnepélyek, megemlékezések, hagyományápoló rendezvények megszervezéséért, lebonyolításáért. (ünnepélyfelelős).
33
Intézményi dolgozói ünnepek: Karácsonyi teadélután Közös pedagógusnapi ünnepély Nyugdíjba menők búcsúztatása (3) Ünnepélyek, amikor a gyermekek a szülőkkel közösen ünnepelnek: - Karácsonyi teadélután - Anyák napja, - Palota-nap. Az Anyák napja csoportonként kerül megrendezésre, a szervezést illetően évenkénti döntéssel. A Palota-nap hagyományos ünnepünkre a szülők meghívást kapnak. (4) A gyermeki élet hagyományos ünnepei, melyet valamennyi csoport megünnepel: - Mikulás-nap - Farsang, - Húsvét, - Gyermeknap, Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza. (5) Csoporton belül csoporthagyományként közös megemlékezés történik a gyermekek névés/vagy születésnapjáról. (6) Az óvoda helyi pedagógiai programjához kapcsolódóan, a Zöld napok a mindennapi életből kiemelten, a természet- és környezetvédelemre nevelik gyermekeinket. (7) A hagyományőrzés területén belül a generatív művészetek megismerése és a népi kultúra értékeinek megőrzése a cél. Ezen kívül a különböző kisebbségi kultúrák magyar nyelven történő átadásával a tehetséggondozás, felzárkóztatás és differenciálás természetes formában van jelen nevelő munkánkban. (8) Tanulmányi kirándulások, séták, mozi- és színházlátogatás, sportnapok stb. szervezése a munkaterv szerint történik. (9) Eseti jelleggel egyéb munkaterven kívüli rendezvény is szervezhető, a szülők előzetes beleegyezésével. (10) Évenkénti felmérés alapján a VIII. kerület által fenntartott nyári táborok szervezésére is van lehetőség, a kollégák önkéntes vállalása és külön megbízási szerződésben rögzített feltételek mellett. (Magyarkút, Káptalanfüred)
7. Belső kontrollrendszer 7.1. A belső kontrollrendszer működése, értékelése és a vezetőre vonatkozó továbbképzési kötelezettség (1) A belső kontrollrendszerrel, és a belső ellenőrzésre vonatkozó részletes rendelkezésekről az Áht. és a 370/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet rendelkezik. (2) Az Áht. 70. § (1) bekezdése alapján a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működéséről és függetlenségének biztosításáról az óvodavezető köteles gondoskodni. (3) Az óvoda vezetője a belső kontrollrendszer szabályszerű működésének érdekében lépést tart a változásokkal, ennek érdekében minden évben részt vesz az Áht.121/E §-ban előírt gazdasági vezetőkre vonatkozó kétévente kötelező, belső kontrollrendszer témakörében az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen. [ÁBPE továbbképzés] 7.2. A belső ellenőrzés működtetése az Áht. Szerint Az Áht. 69. §-a szerint a költségvetési szerv vezetője, az óvodavezető köteles gondoskodni a 34
belső kontrollrendszer – folyamatrendszer- létrehozásáról, működtetéséről és fejlesztéséről. Ez a rendszer biztosítja a kockázatok kezelését, a tárgyilagos bizonyosság megszerzését, amelynek célja: (a) a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre, (b) az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, és (c) megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól. A Folyamatba épített Előzetes és Utólagos Vezetői Ellenőrzés (továbbiakban FEUVE) Szabályzat részletesen tartalmazza a pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatokkal szemben támasztott követelményeket, az óvoda megfelelő pénzügyi irányítási és ellenőrzési szabályozottságát, a szabályosság, szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség követelményeit szem előtt tartva. A FEUVE rendszer intézményi szabályzata jelen szabályzat függelékeként figyelembe veszi a Munkamegosztási megállapodásban rögzített együttműködést a JIK-kel., és tartalmazza a pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatokat, a feladatkörök pontos megnevezését. Az óvodák belső pénzügyi, gazdasági ellenőrzésében a JIK vezetője, és a munkamegosztási megállapodásban rögzített személyek vesznek részt. Az óvodavezető a belső kontrollrendszer minőségét évente értékeli és jogi felelőssége tudatában erről nyilatkozatot tesz. A belső kontrollrendszer kialakításának és fenntartásának folyamatábrája az SZMSZ 1.sz. mellékletében található 7.3. Külső ellenőrzések a) Az önkormányzat részéről a Belső Ellenőrzési iroda biztosítja a felügyeleti ellenőrzést. b) Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben intézményre bontottan szerepelteti az önállóan működő intézményekben észlelt szabálytalanságokat, problémákat. c) A JIK vezetője továbbítja az önállóan működő intézmények számára a jegyzőkönyvet, és előírja a pénzügyi, gazdasági, adminisztrációs szabálytalanságára vonatkozó intézkedéseket, a felelősségi megállapításokat. d) A megállapításoknak megfelelően az önállóan működő intézmény vezetője intézkedési tervet készít a hiányosságok megszüntetése érdekében, illetve a feladatkör szerint megállapítható felelős személyére vonatkozóan saját hatáskörben felelősségre vonást kezdeményezhet.
35
7.4. A belső ellenőrzés rendje a pedagógiai munkára vonatkozóan [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) b) pontja] A nevelési évenként készülő intézményi munkaterv tartalmazza a belső ellenőrzés nevelési évre vonatkozó irányelveit, szempontjait, feladatait, időpontjait és felelőseit. (1) Az intézményben a nevelő-oktató munka az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján elkészített Nevelés Komplex Esztétikai Művészeti hatásokkal című pedagógiai program szerint folyik. 2) Az intézmény helyi pedagógiai programja tartalmazza: a) az óvoda nevelési alapelveit, célkitűzéseit, b) azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermek fejlődését, közösségi életre felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását, a tehetséggondozás és kiemelkedő képességű gyermekekkel kapcsolatos feladatait c) a gyermekvédelemmel, migrációval és hátrányos helyzetű gyermekekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, d) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, e) a különleges gondozásra jogosultak gondozását, f) a cigány származású gyermekek csoportos és egyéni nevelésének célkitűzéseit, g) az óvodában folyó nevelőmunka értékelési szempontjait, h) a nevelési program végrehajtásához szükséges a nevelőmunkát segítő eszközök, és felszerelések jegyzékét.
(3) A belső ellenőrzés legfontosabb feladata a pedagógiai program által meghatározott sikerkritériumok mentén folytatott tevékenységet az elvárt és elfogadható szintek szerint mérje, és értékelje, feltárja az esetleges hibákat, azok korrekciójára javaslatot tegyen, a pozitív eredményeket megerősítse. (4) A pedagógiai munka belső ellenőrzési ütemtervét az óvoda évente készülő munkatervének melléklete tartalmazza. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait minden év tanévnyitó értekezletén az előző tanévre vonatkozóan értékelni kell, jegyzőkönyvben rögzítjük a megállapításokat, az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 36
(5) A munkatervbe épített belső ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét és ütemezését, az ellenőrzést végzők személyét. Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. A belső ellenőrzés kiterjed a pedagógiai munkán kívül az egyes feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre is. (6) A belső ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézményvezető dönt. Az ellenőrzés kiterjedhet az: - Intézményi tulajdon védelmére; - Leltározási-és selejtezési előírások betartására; - Szakmai anyagok, irodaszerek és tisztító, takarító szerek gazdaságos felhasználására; - Egészségügyi-higiéniai előírások betartására - HACCP rendszer működtetésére Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: - az intézményvezető - helyettes, - szakmai munkaközösség - a szülői szervezet. (7) Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az intézményvezető illetve helyettese felelnek. (8) Az intézmény, intézményvezető és óvodapedagógusok ellenőrzésében az vehet részt, aki szerepel az Oktatási Hivatal szakértői névjegyzékében, mint szakfelügyelő, és erre megbízást kapott. 7.4.1. Minősítés, továbbképzés (1) Az Nkszt. 97.§ (19) bekezdés rendelkezik a pedagógusok minősítési eljárásáról, a még nem minősített pedagógusok besorolásáról, a minősítési kötelezettség alóli mentesülésről. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak első minősítésére vagy minősítő vizsgájára 2013.szeptember 1. és 2018.junius 30. között kerül sor. A 97.§ (16). bekezdése szerint az a pedagógus, aki e törvény hatálybalépésekor az ötvenkettedik életévét betöltötte, pedagógus-továbbképzésben történő részvételre nem kötelezhető. (2) Azok az óvodapedagógusok, akik a 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet 14. §- a szerint teljesítik a 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet 5 §-a szerinti hétévenkénti továbbképzés legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel az előírt tanulmányi követelményeket, vagy szakvizsgát tesznek, a fizetési fokozatok közötti várakozási idejüket egy évvel csökkentjük, melyet az új átsorolásuk megjegyzés rovatában rögzítünk. (3) A továbbképzés, továbbtanulás a külön dokumentumban szabályozott nevelőtestület által jóváhagyott továbbképzési terv alapján lebontott éves beiskolázási tervnek megfelelően történik
8. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje [R. 4. § (1) bekezdés r), s) pont] A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 44. § (1) és (2) bekezdése alapján a köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) tartalmazza a köznevelési intézmények, valamint a köznevelési intézményfenntartók közérdekű és közérdekből nyilvános adatait, melyek egy részét a köznevelési feladatokat ellátó intézmények, kötelesek a KIR felé szolgáltatni. Az elektronikusan előállított nyomtatványok körébe tartozik az oktatásért felelős miniszter
37
által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikusan előállított, és az SZMSZ-ben meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, és elektronikusan tárolt irat (1) Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. (2) Az elektronikus nyomtatványt – az óvodavezető utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. (3) A papíralapú nyomtatvány kinyomtatását követően: - el kell látni az óvodavezető eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével, - az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”, - az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát, - a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. (4) A munkavállalók az internethasználatukkal a közösségi oldalakon a személyes adatok között nem sérthetik a munkáltató jó hírnevét, és gazdasági, szakmai érdekeit. A kollégák személyes érintettségével (képek, video felvétel, adatok stb.) kapcsolatos felvételeket beleegyezésük kikérése nélkül saját közösségi oldalaikon, weblapjukon nyilvánosan nem tehetik közzé. (5) Üzleti titoknak minősül a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ és megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése, vagy felhasználása a jogosult – ide nem értve a magyar államotjogszerű pénzügyi, piaci, vagy kutatási, fejlesztési érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. (Adatvédelem, Iratkezelés előírásai, levédés, jegyzőkönyv stb.) (6) A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott titkot megőrizni akkor is, ha már nem az intézményben dolgozik, a munkaviszony megszűnését követően is, örökre.
9. Adatkezelés az óvodában Az adatkezelés jogszabályoknak megfelelő rendjéről, a függelékben csatolt Adat- és iratkezelési szabályzat intézkedik.
9.1 Iratkezelés, kötelező nyomtatványok az óvodában A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 84. §-a értelmében az iratkezelés rendjét az óvoda - a közokiratokról, a közlevéltárokról, és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. Törvény rendelkezései, valamint - a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet előírásainak figyelembe vételével a mindenkori miniszter rendeletbe foglaltakra is tekintettel szabályozza. Az iratkezelés rendjét a mellékletben csatolt Adat-és iratkezelési szabályzat rögzíti.
38
Ezen felül figyelembe kell venni, hogy nem kell iktatni a meghívókat, reklámanyagokat. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani: - névre szóló iratokat - szülői szervezet részére érkezett leveleket - azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának. Ha az ügy jellege megengedi, telefonon vagy elektronikus levélben, vagy a jelen lévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhető az üzenet átadása. Telefonos tájékoztatás esetén rá kell az iratra vezetni: - telefonon elintézve - határidő - ügyintéző neve, aláírása Kézbesítés igazolása: - az irat átvételének megtörténte - az irat átadásának napja megállapítható legyen hitelt érdemlően.
9.1.1. Kötelező óvodai nyomtatványokról a rendelet 87 §-a rendelkezik: - Felvételi előjegyzési napló (89. §) - Felvételi és mulasztási napló (90. §) - Óvodai csoportnapló ( 91.§) - Óvodai törzskönyv (92. §) - A tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény (óvodai szakvélemény) 93. § Egy példánya a szülőnek átadva, egy az óvodában marad. Abban az esetben, ha az óvoda vezetője engedélyezi még egy év óvodai ellátását a gyermeknek, akkor egy példány a jegyző számára küldendő. 9.1.2. A gyermekek fejlődését rögzítő dokumentáció intézményi dokumentumai: - Pedagógiai program, - Adatlap szülői nyilatkozatokhoz - Anamnézis kérdőív - Gyermekek fejlődését rögzítő kérdőívek - Az egyéni bánásmód megvalósulása (hh, hhh) - Óvodavezető által engedélyezett hosszabb hiányzás - Nyilatkozat az intézményi helyi pedagógiai programban megfogalmazott magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés-oktatás igénybe vételéről - Étkezések nyilvántartása - A testi, szociális, értelmi, erkölcsi és értelmi fejlődéssel kapcsolatos információk nyilvántartása (egyéni dosszié) Az óvoda dolgozói által elektronikus úton előállított és a nevelőtestület jóváhagyásával elfogadott intézményi munkához másolható dokumentációk az óvodatitkári szobában található másoló mappában találhatóak, és a helyiségből nem vihetők ki. 9.1.3. Az óvodában használt iratok formai követelményei: 9.1.3.1. Határozat Olyan dokumentum, amely rendelkező részből és indoklásból áll. Tartalmazza a: - Döntés alapjának jogszabályait, - Amérlegelés alapját - A mérlegelés szempontjait
39
- Az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést (jogorvoslat) 9.1.3.2. Jegyzőkönyv A jegyzőkönyv tartalmazza: - Elkészítés helyét, idejét - Jelenlévők felsorolását - Lényeges megállapításokat - Aláírásokat ( jegyzőkönyv vezetője, hitelesítő személy) 9.1.3.3. Tanügyi nyilvántartások vezetése A nevelőmunkával összefüggő feladatok ellátása határidők figyelembe vétele mellett. 9.1.3.4. Hibás bejegyzés javítása - Tanügyi nyilvántartásban áthúzással oly módon, hogy olvasható maradjon a hibás rész, és helyesbíteni kell - A javítást keltezni, aláírni, és körbélyegzővel ellátni A hibás bejegyzés javítási előírását megsértővel szemben szabálytalansági bírság vethető ki.
10. Egyéb kérdések Az intézmény működésével összefüggő olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján az SZMSZ-ben kell, vagy más szabályozó dokumentumban nem kell vagy nem lehet szabályozni [R. 4. § (1) bekezdés u) pont, Nkt. 62. § (1) bekezdés m) pont, 63. § (1) bekezdés i) pont, 71. § (2) bekezdés] 10.1 A kereset-kiegészítés feltételei [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 118. § (12) bekezdés […] A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit - ha jogszabály másként nem rendelkezik a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.] (1) A kereset-kiegészítés az átmeneti többletfeladatok ellátásának, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységnek, a nevelés céljait szolgáló óvodán kívüli foglalkozások terén nyújtott minőségi munkavégzésnek ( a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés). a.) pedagógus munkakörben dolgozóknál (a fenti szempontokon túl): - óvodások versenyekre való felkészítése, - gyermekek nyári táboroztatása, - adminisztrációs tevékenység maradéktalan megvalósítása, - pályázatokon való részvétel (írás, megvalósítás, elszámolás), - továbbképzésen való részvétel, - főiskolai hallgató mentorálasa. - építő jellegű ötletek előterjesztése, megvalósítása - új dolgozók beilleszkedésének segítése, közösségi életben javító szándékú, tevékeny részvétel, - nevelő-oktató munka eredményes végzésének elősegítése, - a külső – belső környezet szépítése, dekorációk, tisztaság, - példamutatás a beszéd, viselkedés, öltözködés, életmód területén. b.) a nem pedagógus munkakörbe foglalkoztatott dolgozók körében: - önállóság a munkavégzésben, szakszerűség, határidők betartása, - plusz feladatok
40
vállalása. - együttműködési készség gyermekek, szülők felé, jó kapcsolat a munkatársakkal -.rendezvényeken.(ünnepségek, évnyitó, évzáró, kiránduláson, szabadidős tevékenységekben, továbbképzéseken, szakmai napokon) való önkéntes részvétel -.építő jellegű ötletek előterjesztése, megvalósítása - új dolgozók beilleszkedésének segítése, - közösségi életben javító szándékú, tevékeny részvétel, - nevelő-oktató munka eredményes végzésének elősegítése, - a külső és belső környezet szépítése, dekorációk, tisztaság, - példamutatás a beszéd, viselkedés, öltözködés, életmód területén. (2) A kereset-kiegészítés a Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott juttatás, melynek megállapításához az óvodavezető a dolgozók ellenőrzésénél alkalmazott értékelő lapok pontokban és százalékokban meghatározott eredményeit is figyelembe veheti. A költségvetési törvény 54. §. (2) bekezdésében biztosított összeg kizárólag a keresetbe tartozó juttatásokra fordítható. (3) A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés összegéről a költségvetési törvény 57 § rendelkezik, mely meghatározza az intézmény keretének számítási alapját. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei, ha jogszabály másként nem rendelkezik: - legfeljebb egy nevelési évre szólhat, - ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja, - előnyben részesül az a személy, aki az ellenőrzési jegyzőkönyvek alapján teljesítményével kiérdemelte (4) A kiemelt munkavégzés megállapításakor az óvodavezető a Csoportlátogatási jegyzőkönyvek eredményeinek százalékosan kimutatott eredményességét is figyelembe veheti. (iktató) (5) A jogszabály a munkáltatói jogkör gyakorlóját felhatalmazza arra, hogy a minőségi munkáért kereset-kiegészítésben részesítse fenti szempontok szerint azokat, akik megfelelnek az intézményi dokumentumban meghatározott szempontoknak. (6) A kereset-kiegészítés összege megállapítható meghatározott időre ( havi rendszerességgel kifizetve), és egy alkalomra is. 10.2 A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei [kollektív szerződés hiányában a Kt. 1. számú melléklet Negyedik rész 7. pont] Az intézményben teljesítmény pótlékot nem alkalmazunk. 10.3.Szakmai munkaközösség számára előírt feladatok a) A szakmai munkaközösség gondoskodik a helyi pedagógiai program nevelési területeinek napi érvényesülésében, szakmai segítésében, a tervező és értékelő munka dokumentumainak vezetésében. b) A szakmai munkaközösség tagjai alkalmanként az intézményi eseménynaptárhoz kapcsolódó rendezvények szervezésében, fellépések bonyolításában, hangulati elemek biztosításában is segítenek. c) A szakmai munkaközösség típusát a munkaterv készítésének időszakában a nevelőtestület javaslatára az óvodavezető hagyja jóvá, és vezetőjét a nevelőtestület szavazata alapján az intézményvezető egy nevelési évre bízza meg.
41
d) A munkaterv mellékleteként a kinevezett munkaközösség vezető a nevelési év feladatait figyelembe véve munkatervez készít, a munkaközösségi tagokat a feladathoz mozgósítja, koordinálja, és beszámolási kötelessége van a végzett munkáról a nevelőtestület felé. 10.4. Adminisztratív és egyes pedagógiai feladatok előírása a pedagógusok részére a) A Mesepalota Napközi otthonos Óvodában minden alkalmazott a Nevelés Komplex Esztétikai Művészeti hatásokkal címen jóváhagyott helyi pedagógiai programban leírtak szerint köteles a gyermekek nevelését, és oktatását ellátni, az ehhez kidolgozott és biztosított dokumentációt adott határidő betartása mellett vezetni. b) Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy gondoskodjék a gyermekek fejlesztéséről, képességeik, adottságaik kibontakoztatásáról a tesz vesz napi szervezés szerint. c) A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek felzárkózását elősegítse, és a fejlesztésről a dokumentációt vezesse, a pedagógiai program vizsgálati, mérési feladatait elvégezze, dokumentálja, szükség szerint a szülőket fogadó órán tájékoztassa, és kezdeményezze a gyermek további vizsgálatát, ha ezt a vizsgálati eredmények indokolják. 10.5. Egyes informatikai eszközöknek a pedagógusok részére történő rendelkezésre bocsátása Az intézmény informatikai eszközeinek használatáról a dolgozók munkaköri leírásában szabályozott szempontokon kívül az alábbi szabályzatok gondoskodnak: - Adatvédelmi- és iratkezelési szabályzat - Vezetékes és mobiltelefon használati szabályzat - Informatikai biztonsági szabályzat melyek jelen szabályzat függelékében felsorolt önálló szabályzatként találhatóak meg. 10.6. A pedagógus által készített eszközök intézményi bevitelének szabályozása a) Az óvodapedagógusok a projektek feldolgozásához a pedagógiai programmal összhangban saját eszköztárat is készíthetnek, és felhasználhatnak. b) Az eszközök a felhasználást követően automatikusan a csoport eszköztárába kerülnek, annak leltári állományát képezik, és ennek megfelelő vagyontárgyként kell eljárni velük a későbbiekben. 10.7. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség [2007. évi CLII. törvény 4. § d) pont] A 2007. évi CLII. törvény (továbbiakban: Vnytv.) alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terjed ki azokra a dolgozókra akik: a) Javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosultak; b) Feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal gazdálkodik. A Vnytv. 9§ - ában foglaltakban tartalmazzák a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeit. A nyilatkozattételi kötelezettség időpontja egyéb rendelkezés hiányában adott év június 30-a.
42
A Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda dolgozói közül vezetői beosztású dolgozók körére terjed ki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség: - óvodavezető - óvodavezető-helyettes 10. 8. Egyéb munkavégzésre irányuló tevékenység (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény 43. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazottaknak kérelmezési, illetve bejelentési kötelezettsége van további jogviszonyteremtés, illetve munkavégzés tekintetében az összeférhetetlenség elkerülése érdekében. Az óvodavezető a jogszabályok figyelembe vétele mellett engedélyezi, illetve megtagadhatja az engedély kiadását. Döntését írásban közli, amely ellen fellebbezési joga van az közalkalmazottaknak. (2) Etikai, erkölcsi okokból a visszaélések elkerülése érdekében, a dolgozók a nevelési intézménybe járó gyerekeknél, otthonukban, munkaidejükön kívül sem végezhetnek illetményért gyermekfelügyeletet, illetve fejlesztést, felzárkóztatást vagy tehetséggondozást, amíg a gyermekek jogviszonya az óvodával fennáll.
11. Intézményi dokumentumok nyilvánossága [Nkt. 25.§ (4), R. 4. § (1) bekezdés o) pontja, 82. § (3) és (6) bekezdései, Nkt. Vhr. 23. § (1) bekezdés g) pont] 11.1. A pedagógiai program legalább egy példányának a szülők által szabadon megtekinthető módon történő elhelyezésre. 11.2.Az intézményvezető, vagy távollétében helyette a szülők részére a pedagógiai programról tájékoztató személy. 11.3.Az SZMSZ, a házirend és pedagógia program helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozásának módja, az óvoda honlapja. (www. mesepalota.atw.hu) 11.4.A házirend érdemi változásakor a szülő tájékoztatásának módja szülői értekezlet. 11.5.A szülők tájékoztatása a megelőző nevelési év végi szülői értekezleten történik azokról a ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő nevelési évben szükség lesz, továbbá arról, hogy az óvoda milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez (étkezési díjak, szolgáltatások). 11.6.Az SZMSZ-t az intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni, 11.7.Az SZMSZ része a KIR-ben publikált intézményi közzétételi listának.
12. Záró rendelkezések 1. A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ 2013. év szeptember hó 01. napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2009 év augusztus hó 31. napján készített, és a Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestülete által 409/2009. (X. 07.) számon jóváhagyott (előző) SZMSZ. 2. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás 43
esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, az óvodaszék, ennek hiányában a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.
44
1. sz. melléklet
MESEPALOTA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA (1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.)
Munkaruha Szabályzat
Készítette: Aissou Erzsébet
Érvényes:2013.szeptember 1-től (Ez a szabályzat az eddigi szabályozásokat hatályon kívül helyezi.)
45
1. Munkaruha juttatás 1.1. Szabályozási háttér Az 1992. évi XXXIII. a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szociális juttatás körét a 79. § (2) és (3) bekezdése szabályozza miszerint, „A munka- és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerződés hiányában az intézmény SZMSZ –e állapítja meg. A juttatási idő eltelte után a munka, illetve formaruha a közalkalmazott tulajdonába megy át. Ha a közalkalmazotti jogviszony a juttatási idő letelte előtt megszűnik, a szabályzat rendelkezései irányadóak a visszaszolgáltatás vagy a közalkalmazott részéről történő megváltás tekintetében.” 2012. évi I. törvényben (az új Munka Törvénykönyvében) “ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével, vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani.” A fent felsorolt szabályok alapján a munkáltatók munkaruhát biztosítanak az általuk foglalkoztatott, meghatározott munkakörben dolgozó, munkavállalóik számára.
2. A juttatást igénybe vevők köre A fenti szabályok alapján a juttatást igénybe vevők körét és a kihordási időt az alábbi táblázat tartalmazza: Munkakör Óvodapedagógus
Dajka és pedagógiai asszisztens (nevelőoktató munkát segítők)
Intézményvezető Óvodatitkár
Megnevezés Munkaruha - póló Munkacipő Edzőcipő (kötelező tornához)
Kihordási idő 2 év 2 év
Keretösszeg 2 000 5 000
2 év
10 000
Munkaruha - póló Munkacipő egyéb (számítógép használathoz szemüveg) egyéb (számítógép használathoz szemüveg
2 év 2 év
2 000 5 000
1 év
15 000
1 év
15 000
A munkacipőre jogosultak egy évben csak egyik kedvezményt érvényesíthetik, vagy munkacipőt, vagy edzőcipőt vásárolhatnak. A munkaruhaként használatos intézményi logóval ellátott pólók az intézmény munkatervében előírt alkalmakon az egységes intézményi megjelenést, egyéb intézményen kívüli, pedagógiai programban szabályozott rendezvényeken az intézmény méltó képviseletét is biztosítják.
46
3. Egyéb szabályok Annak a munkavállalónak, akinek bármilyen okból a kihordási időn belül szűnik meg a jogviszonya, a juttatás összegének időarányos részét vissza kell fizetni a munkáltató részére. Ennek aránya: 1 év után a beszerzési összeg 50%-os visszatérítése.
Munka- és védőruha juttatás nem adható Gyed-en, Gyes-en, egy éven belül hat hónapig betegállományban lévő munkavállalónak, illetve aki felmentési idejét tölti.
A munkáltató köteles munkaruha kartont vezetni, amelyből megállapítható a munkavállalónak biztosított ruházat megnevezése, értéke, kihordási ideje. A kartonok a JIK-ben találhatóak.
Az intézmény által meghatározott keretösszegből kizárólag munkaruha vásárolható, figyelembe véve a munkavédelmi előírásokat. (köpeny, tunika, nadrág, munkacipő, gyógypapucs
4. Záró rendelkezések Az intézménynél gondoskodni kell arról, hogy a Munkaruha szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg. A Munkaruha juttatás szabályzata a fenntartó jóváhagyását követően válik hatályossá.
........................................................ (költségvetési szerv vezetője)
47
5. Megismerési nyilatkozat A Munkaruha szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.
Név
Beosztás
Kelt
48
Aláírás
Név
Beosztás
Kelt
49
Aláírás
2. számú melléklet (folyamatábra) A megfelelő szabályozottság kialakításának és fenntartásának folyamatábrája JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN KÖTELEZŐ SZABÁLYOZÁSI TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSA
BELSŐ SZABÁLYOZÁST IGÉNYLŐ TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSA
SZABÁLYOZÁS
ELŐZETES KONZULTÁCIÓ
A SZABÁLYOZÁS, KÖTELEZŐ FELÜVIZSGÁLATI, ILLETVE HATÁRNAPJÁNAK MEGHATÁROZÁSA
A TERÜLETEN DOLGOZÓ
ÉRINTETT FOLYAMAT GAZDA
SZABÁLYZAT TERVEZET ELKÉSZÍTÉSE
SZABÁLYOZÁS FELÜLVIZSGÁLATA
TAPASZTALATOK ÁTTEKINTÉSE (FEUVE, KÜLSŐ ELLENŐRZÉSI, BELSŐ ELLENŐRZÉSI TAPASZTALAT)
SZABÁLYZAT TERVEZET VÉLEMÉNYEZTETÉSE, MEGBESZÉLÉSE
MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT ELKÉSZÍTÉSE
A TERÜLETEN DOLGOZÓ
ÉRINTETT FOLYAMAT GAZDA
MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT VÉLEMÉNYEZTETÉSE, MEGBESZÉLÉSE
SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSE
SZABÁLYZAT MEGISMERTETÉSE
A TERÜLETEN DOLGOZÓ
ÉRINTETT FOLYAMAT GAZDA
MÓDOSÍTÁS ELKÉSZÍTÉSE
MÓDOSÍTÁS MEGISMERTETÉSE
50
14.Függelékek jegyzéke: a.) Alapszabályzatok:
Az óvoda alapító okirata Házirend Az óvoda pedagógiai programja
b. Működéshez kapcsolódó pénzügyi kihatású szabályzatok:
Működtetési megállapodás az önállóan működő és gazdálkodó Józsefvárosi Intézményműködtető Központtal Munkamegosztási megállapodás a Józsefvárosi Intézményműködtető Központtal Közbeszerzési és beszerzési szabályzat Juttatási és kafetéria szabályzat
c.)Számvitelhez kapcsolódó szabályzatok:
Számviteli politika szabályzata Pénzkezelési szabályzat Szabálytalanságok kezelése Kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás és ellenjegyzés rendje Értékelési szabályzat Belső kontroll szabályzata Ügyrend Leltározási és leltárkészítési szabályzat Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata Eszközök és források értékelési szabályzata
d.)Működéshez szükséges további szabályzatok:
Adat-és iratkezelési szabályzat Vezetékes és mobiltelefon használati szabályzat Informatikai biztonsági szabályzat Tűz-és Munkavédelmi szabályzat Érintésvédelmi szabályzat Dohányzási szabályzat
e.) Egyéb:
Munkaköri leírás minták Óvodavezető értékelő kérdőíve A nevelési intézményben folyó reklámtevékenység szabályai Továbbképzési szabályzat és beiskolázási terv Gyakornoki szabályzat Molnár Ferenc Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolával kötött együttműködési megállapodás.
51
ZÁRADÉK
A Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát a Nevelőtestület elfogadta. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépésének napja: 2013. szeptember 1.
Budapest, 2013.
Aissou Erzsébet óvodaveztő Nyilatkozat: A Szülői Szervezet tagjai a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmát megismerték, véleményezési jogukkal éltek. Budapest, 2013.
…………………………….. A szülői szervezet vezetője
52
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete 306/2013. (VII. 17.) számú határozatával a Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda /1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15./ Szervezeti és Működési Szabályzatát 2013. szeptember 1-i hatállyal jóváhagyta. Budapest, 2013. július …..
…………………………………… dr. Kocsis Máté polgármester
