SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Budapest, 2011. január 5.
dr. Hoffmann Károlyné igazgató
TARTALOMJEGYZÉK
JÓVÁHAGYÁS I. Bevezető rendelkezések 1. Jogszabályi háttér 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hatálya II. Az intézmény általános jellemzői III. Az SZMSZ hatálya IV. Az SZMSZ és az intézmény más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata V. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás VI. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 1. Alkalmazottak közösségei 2. A nevelőtestület és működési rendje 3. Szakmai munkaközösségek 4. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 5. Szülői szervezetek 6. Az iskolaszék 7. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása VII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 1. Belső ellenőrzés célja 2. A belső ellenőrzés fő területei 3. A belső ellenőrzés rendszere 4. Az ellenőrzések nyilvántartása 5. Az ellenőrzéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek VIII. A működés rendje és a nyitva tartás 1. A tanév rendje 2. Tanítási órák rendje 3. Az óraközi szünetek 4. Ügyeleti rend 5. Az intézmény munkarendje 6. A pedagógusokra vonatkozó rendelkezések 7. Nevelő- oktató munkát segítő alkalmazottak 8. Egyéb kérdések IX. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 1. Tanórán kívüli foglalkozások 2. Szakköri foglalkozások 3. Énekkar 4. Sportkörök 5. Tanfolyamok 6. A könyvtár 7. Felzárkóztató foglalkozások 8. Versenyek és bajnokságok 9. Tanulmányi kirándulások 10. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok 11. Egyéb programok, rendezvények szervezése 12. A hit és vallásoktatás rendje X. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje
5.o. 6.o. 6.o. 7.o. 8.o. 11.o. 11.o. 12.o. 16.o. 16.o. 16.o. 19.o. 22.o. 25.o. 27.o. 28.o. 30.o. 31.o. 31.o. 31.o. 31.o. 31.o. 32.o. 32.o. 33.o. 33.o. 33.o. 34.o. 34.o. 35.o. 35.o. 37.o. 37.o. 38.o. 38.o. 38.o. 38.o. 38.o. 39.o. 39.o. 39.o. 40.o. 40.o. 40.o. 41.o.
2
1. A mindennapi testedzés formái 2. Az iskolai sportkör XI. Az intézmény létesítményeinek és vagyonának megóvásával és biztonságos működtetésével kapcsolatos feladatok 1. Az intézmény létesítménye és vagyona 2. A létesítmények és a vagyon megóvásával kapcsolatos feladatok XII. Az intézményi védő-óvó előírások 1. Gyermek- és ifjúságvédelem 2. A szabadidő – szervező 3. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 4. Intézményi védő, óvó előírások 5. Teendők rendkívüli esemény, bombariadó esetén 6. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje XIII. Az intézmény vezetésének és közösségének külső kapcsolatai 1. Az intézmény külső kapcsolatai 2. A kapcsolattartás formái és módjai 3. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel XIV. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 1. A hagyományápolás 2. Az intézményi szintű ünnepélyek és nemzeti ünnepek 3. Az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések 4. Tanulmányi versenyek és vetélkedők 5. Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei 6. Hagyományos nyári táborok 7. Az intézmény hagyományos és egyéb szabadidős programja 8. Évkönyv, iskolaújság 9. Iskolarádió XV. Az iskolai tanulók jogállása, jogok és kötelezettségek 1. A tanulói jogviszony 2. Eljárásrend a két tanítási nyelvű első osztályba való jelentkezéshez 3. Magántanulóvá válás szabályai XVI. A tanulók értékelési rendje, eljárási szabályok 1. A tanulók értékelésének rendje 2. Az osztályozó, a javító és az egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályai 3. A mulasztás igazolására vonatkozó helyi rendelkezések 4. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 5. Fegyelmi intézkedések XVII. Szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1. Tankönyvrendelés 2. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 3. A tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elbírálásának elvei 4. Egyéb szociális ellátások, ösztöndíj 5. Igazgatási díjat kell fizetni, ha az iskola kérelemre névváltozás esetén bizonyítványt cserél 6. Szociális támogatások XVIII. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága 1. A Kt. a tanuló és a szülő jogaként fogalmazza meg 2. Az intézmény iratkezelése XIX. Az iskolai könyvtár működési rendje XX. Aláírási és pecséthasználati jogkör
41.o. 41.o. 41.o. 41.o. 41.o. 43.o. 43.o. 45.o. 46.o. 47.o. 50.o. 52.o. 54.o. 54.o. 54.o. 54.o. 55.o. 55.o. 55.o. 55.o. 55.o. 55.o. 55.o. 55.o. 56.o. 56.o. 56.o. 56.o. 57.o. 59.o. 59.o. 59.o. 60.o. 60.o. 61.o. 62.o. 63.o. 63.o. 64.o. 65.o. 66.o. 66.o. 66.o. 66.o. 66.o. 67.o. 67.o. 68.o.
3
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A szervezeti és működési szabályzat módosítása 2. Az intézmény további szabályzatai 3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása Záradékok Mellékletek 1. sz. melléklet - Az iskola strukturális felépítése 2. sz. melléklet – Az iskolai könyvtár gyűjtőköri és működési szabályzata 3. sz. melléklet – Ügyviteli és iratkezelési szabályzat 4. sz. melléklet – A gazdasági ellenőrzés rendje 5. sz. melléklet – Adatkezelési szabályzat
68.o. 68.o. 68.o. 68.o. 70.o. 71.o.
4
JÓVÁHAGYÁS
A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (3) bekezdés értelmében biztosított joguknál fogva kijelentjük, hogy az Lemhényi Dezső Általános Iskola (1163 Budapest Hősök fasora 30.) Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselőtestülete 2011. …………..-i ülésén hozott………………………számú határozatával jóváhagyta. Budapest, 2011...………………………………
…………………………………….. polgármester
5
A Budapest, XVI. KERÜLET HŐSÖK FASORA 30. szám alatti LEMHÉNYI DEZSŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
I. Bevezető rendelkezések 1. Jogszabályi háttér A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a végrehajtására kiadott 20/1997.(II.13.) kormányrendelet,a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, az 1992. évi XXXIII: törvény a közalkalmazottak jogállásáról és annak végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet valamint a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény és módosításai alapján a Lemhényi Dezső Általános Iskola (a továbbiakban: intézmény) Hősök fasora 30. szervezetének felépítését határozzák meg. 1. 1. Helyi dokumentumok Alapító okirat Pedagógiai Program IMIP Házirend Belső szabályzatok, igazgatói utasítások 1. 2. Munkaügyi szabályzatok Közalkalmazotti szabályzat Kollektív szerződés
2. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hatálya A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa az Intézmény működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén
6
a) az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg illetékes helyettese – munkáltatói jogkörben eljárva – hozhat intézkedést; b) a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség; c) a szülőt vagy más, nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az iskola épületét.
7
II. Az intézmény általános jellemzői A Lemhényi Dezső általános Iskola Alapító okirata: • Engedélyezés időpontja: 2009. március 17. • Jelen alapító okirat: 2009. április 1-jén lép hatályba. Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat a Lemhényi Dezső Általános Iskola 1163 Budapest, Hősök fasora 30. sz. számára az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88.§. (1)-(3) bekezdése alapján a 438/1992. (XII. 01.) KT határozattal kiadott, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37.§ (5) bekezdése, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) sz. Kormányrendelet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően módosított alapító okiratot a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény előírásainak megfelelően a 119/2009.(III.11.) Kt. határozattal módosítja és az alábbi egységes szerkezetben adja ki: I. A költségvetési szerv - közoktatási intézmény neve, az alapító, illetve fenntartó neve és címe 1. A közoktatási intézmény neve:
Lemhényi Dezső Általános Iskola
2. A közoktatási intézmény alapító Budapest Főváros XVI. kerületi szerve: Önkormányzat 1163 Budapest, Havashalom u. 43. 3. A közoktatási intézmény fenntartója: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 1163 Budapest, Havashalom u. 43. 4. A közoktatási intézmény működési Budapest Főváros XVI. kerületének a fenntartó köre: által kijelölt körzete 5. A közoktatási intézmény irányító Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat szervének neve, székhelye: Képviselő-testülete. Jogkörét a Polgármesteri Hivatal útján gyakorolja. (1163 Budapest, Havashalom u. 43.) II. A költségvetési szerv - közoktatási intézmény adatai, tevékenysége 1. A közoktatási intézmény típusa a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. előírása szerint:
általános iskola
2. A közoktatási intézmény jogállása:
önálló jogi személy
3. A közoktatási intézmény OM azonosítója:
035091
4. A közoktatási intézmény székhelye:
1163 Budapest, Hősök fasora 30.
5. A közoktatási intézmény telephelye: nincs 6. A közoktatási intézmény feladatellátását szolgáló vagyona:
A rendelkezésre bocsátott – 102.715 hrsz. – ingatlanvagyon Budapest Főváros XVI. kerület Önkormányzat tulajdona. 8
Az intézmény mérleg szerinti induló vagyona: épület: 9.270.000,-Ft Hősök fasora épület: 1.644.000,-Ft Vívó utca gépek: 355.547,-Ft 7. A közoktatási intézmény vagyon feletti rendelkezés joga:
A közoktatási intézmény jogosultsága ezen vagyontárgy/ak rendeltetésszerű hasznosítására terjed ki az Önkormányzat vagyonáról és vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendelet alapján.
8. A közoktatási intézménybe felvehető maximális tanulólétszám, 336 fő évfolyamszám: 1-8. évfolyam 9. A közoktatási intézmény alaptevékenysége: Az intézmény szakágazati sorolása: Alaptevékenységhez szakfeladat számok:
rendbe 852010
Alapfokú oktatás
kapcsolódó 80121-4 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás - a 2009/2010. tanévtől évfolyamonként egy osztályban első osztálytól felmenő rendszerben magyar-angol két tanítási nyelvű képzés 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés 80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben), valamint iskolaotthonos ellátás 1-2. évfolyamokon a magyar-angol két tanítási nyelvű osztályokban 80122-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, integrált általános iskolai oktatása – ennek keretében: Testi, beszéd, és értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása 80521-2 Pedagógiai szakszolgálat /logopédiai ellátás, gyógytestnevelés/ 92403-6 Diáksport Könyvtári tevékenység (TEÁOR 91.01) Mindenfajta iskolai könyvtári, olvasótermi tevékenység és szolgáltatás
10. A közoktatási intézmény kiegészítő tevékenysége:
75195-2 Közoktatási intézményben végzett kiegészítő tevékenységek 80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok
11. A közoktatási intézmény vezetőjének megbízási rendje:
Az intézmény vezetőjét a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete pályázat útján, határozott időre bízza meg.
12. A közoktatási intézmény foglalkoztatottaira vonatkozó
közalkalmazotti jogviszony megbízási szerződéses jogviszony 9
foglalkoztatási jogviszony: III. A költségvetési szerv - közoktatási intézmény gazdálkodással összefüggő jogosítványai 1. A közoktatási intézmény típusa a 2008. évi CV. tv. előírásai szerint:
Közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény. Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely minden előirányzata felett rendelkezési jogosultsággal bír. A pénzügyigazdasági feladatokat az intézmény teljes jogkörrel látja el. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
2. A közoktatási intézmény jogállása:
Az intézmény általános képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató távolléte esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott sorrendben következő helyettes képviseli.
Megjegyzés: A 438/1992. (XII. 01.) KT számú alapító okiratot módosító határozatok: 366/1998. (VI. 23.) KT határozat, 1135/2001. (XI. 06.) KT határozat, 324/2004. (V. 04.) KT határozat, 528/2005. (VI. 28.) KT határozat, 754/2005. (XI. 8.) KT határozat, a 494/2007. (VI. 27.) Kt., a 62/2008. (I.23.) Kt., valamint a 392/2008. (VII. 2.) Kt. határozat.
10
III. Az SZMSZ hatálya 1. Az intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2010. évi április hó 30. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt az iskolaszék, szülői munkaközösség (SZMK), iskolai diákönkormányzat (DÖK). 2. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartója 2010.. év ............... hó ........ napján történt jóváhagyásával lépett hatályba, és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzatok érvénytelenné váltak.
IV. Az SZMSZ és az intézmény más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. §-a alapján az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg, melyet az intézmény vezetője készít el. 2. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40.§-a alapján az eljárási rendet a Házirend tartalmazza, amelyet az igazgató készít el. 3. A Munka törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény alapján az intézményben közalkalmazotti tanácsot (KT) kell választani, melynek szabályzatát a közalkalmazotti tanács elnöke készíti el. 4. A munkáltató és a képviselettel rendelkező szakszervezet Kollektív Szerződést köt. 5. A hatáskörökbe tartozó jogosítványok összefüggései, kapcsolatai: Megnevezés Kollektív Szerződés Közalkalmazotti szabályzat Munkavédelmi szabályzat Munkaidő-beosztás, módosítás Jogellenes munkáltatói intézkedés (nem egyedi vita esetén) Megnevezés Szociális juttatások Jóléti pénzeszközök, KSZ-ben megjelölt juttatások Információkérés joga általában Egyedi ügyekben
Közalkalmazotti tanács véleményez kötő fél véleményező véleményező jogkörét érintő jogellenesség esetén bíróság előtti megtámadás Közalkalmazotti tanács KSZ-ben megjelölt juttatások tekintetében együttdöntési joga van tekintetében együttdöntési joga van minden esetben megilleti nem illeti meg
Szakszervezet kötő fél véleményez kötő fél vétó Szakszervezet kötő fél kötő fél minden esetben megilleti szakszervezeti tagok képviseletét ellátja
11
V. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás 1. Az intézmény szervezeti felépítése, irányítása 1. 1. Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei - Lásd a 1. számú mellékletet. 1. 2. Az intézmény vezetője Az eltérő tevékenységű szervezeti egységek munkáját az igazgató hangolja össze. a)
Az intézményvezető kiemelt feladatai: • az intézmény képviselete • a nevelőtestület vezetése; • a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; • a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; • a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; • az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés; • a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; • a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; • a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.
12
b) Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: • gyakorolja a munkáltatói jogokat, • dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe, • egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében • felelős: a pedagógiai munkáért, a szakszerű és törvényes működésért, az észszerű és takarékos gazdálkodásért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, • rendkívüli szünetet rendel el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható. 1. 3. Az intézmény vezetése a) Az intézményvezető feladatait a pedagógiai igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető közreműködésével látja el. A vezető-helyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja. A megbízás határozatlan időre szól. b) A pedagógiai igazgatóhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. • • • •
A pedagógiai igazgatóhelyettes főbb feladatai: irányítja a pedagógusok munkáját, irányítja és ellenőrzi a szakmai munkaközösségek munkáját, az országos kompetenciamérés és egyéb külső mérés megszervezését és lebonyolítását végzi, szakmai vezetője a kompetenciamérést elemző munkacsoportnak. c) A gazdasági vezető szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkező személy lehet. A gazdasági vezető főbb feladatai: • irányítja az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátását, • biztosítja a szakmai tevékenység tárgyi feltételeit, • ellenőrzi az adminisztratív és fizikai állomány munkáját, • napi kapcsolatot tart az iskolatitkárral a technikai dolgozók munkavégzésével kapcsolatban. Egyéb feladatait a munkaköri leírása határozza meg.
13
Az igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik.
14
1. 4. Iskola vezetősége a) Az intézmény vezetősége konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató ezt szükségesnek látja. b) Az intézményvezetőség tagjai: • az intézményvezető, • pedagógiai igazgatóhelyettes, • gazdasági igazgatóhelyettes, • a szakmai munkaközösségek vezetői, • az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője, • a diákönkormányzatot segítő pedagógus. c) A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. d) Az intézmény vezetője a helyettes és a gazdasági vezető kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés vagy jegyzőkönyv készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 1. 5. Az intézményvezető helyettesítése a) Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén a pedagógiai igazgatóhelyettes helyettesíti. b) Az intézményvezető tartós távolléte esetén külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. c) Mindkét vezető távolléte esetén délelőtt az osztályfőnöki munkaközösség vezető, délután a napközis munkaközösség vezető helyettesíti, illetve hiányzásuk esetén kijelölt személy. 1. 6. Az iskola vezetőinek az intézményben való benntartózkodási rendje 1.6.1. Az iskola igazgatójának munkaideje 40 óra, amelyet a kötelező órái letöltését követően szabadon használ fel az igazgatói feladatainak teljesítésére. 1. 6.2. Az igazgatóhelyettes munkaidő-beosztását úgy kell megállapítani, hogy az iskola fő működési idejében - hétfőtől péntekig 730-1600 óra között - az igazgatót is beszámítva valamelyik vezető az iskolában tartózkodjon. 1. 6.3. Ha a fentiek betartása akadályba ütközik, akkor: - a gazdasági egység vezetője, ha ő is akadályoztatva van, - akkor a kijelölt pedagógus látja el a vezetők helyettesítését.
15
1.7 . A gazdasági feladatok ellátása, a gazdasági szervezet 1.7. l A gazdasági szervezet Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv egyetlen gazdasági szervezettel rendelkezik. E szervezetnek kell megoldania a tervezéssel, az előirányzat felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat.
1. 7. 2 A gazdasági vezető Feladatai különösen: • közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, • a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt, • gazdasági intézkedéseket hoz, • felelős az 1. 7.1 pontban részletezett feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért. A gazdasági vezető felelőssége nem érinti a költségvetési szerv vezetőjének és az egyes ügyekért felelős dolgozók felelősségét. A gazdasági vezető ellenjegyzése nélkül a költségvetési szervet terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen intézkedés nem tehető. 1. 7. 3.Gazdasági-pénzügyi dolgozók - könyvelő - pénztáros 1. 7. 4. A költségvetési szervek belső ellenőrzése A költségvetési szervek belső ellenőrzésének megszervezése, felügyelete, irányítása a költségvetési szerv vezetőjének, az intézmény igazgatójának feladata. A belső ellenőrzés folyamata az intézmény saját tevékenységére és gazdálkodására irányulóan: - a) a valamennyi vezető beosztású dolgozó tevékenysége részeként folyamatosan elvégzendő vezetői ellenőrzés, - b) a munkafolyamatba épített ellenőrzés, valamint - c) a függetlenített belső ellenőrzés. A gazdasági ellenőrzés rendjét - az SZMSZ. 3-4. számú melléklete tartalmazza.
16
1. 7. 5. A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása - Az intézmény nevében aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. - A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. - Távollétében vagy akadályoztatása esetén az azonnali,vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette az igazgatóhelyettes írják alá. - Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban az aláírás érvényességéhez két jogosult személy aláírása szükséges. Az ellenjegyző a gazdasági vezető.
VI. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 1. Alkalmazottak közösségei Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók alkotják. A közalkalmazottak jogait, juttatásait magasabb jogszabályok (a munka törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatási törvény, és rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzíti. Az iskolával jogviszonyban állók körére érvényes az adatkezelési szabályzatban foglaltak – 5. számú melléklet. A teljes alkalmazotti közösség értekezletét az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.
2. A nevelőtestület és működési rendje 2. 1. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. 2. 2. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 2. 3. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik • a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; • a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; • a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; • a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; • a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; • a házirend, az intézményi minőségirányítási program elfogadása; • a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; • a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása;
17
• •
az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; jogszabályban meghatározott más ügyek.
2. 4. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. 2. 5. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete dönt A nevelési program, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról; 2. 6. A nevelőtestület feladat körébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a nevelési program, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és az intézményi minőségirányítási program elfogadásánál. A nevelőtestület feladatai és jogai: • a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; • a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; • a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; • a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; • a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; • a házirend elfogadása; • a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; • a nevelőtestület minden tagjának alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása - ezzel összefüggésben kötelessége, hogy közreműködjön a gyermekvédelmi felelőssel való közös munkán keresztül a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, • a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; • az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; • jogszabályban meghatározott más ügyek.
18
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet: • a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete dönt: • a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról; A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál. 2. 7. A nevelőtestület értekezletei • Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az iskolaigazgatónak, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet, közösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. • A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezletet tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. • A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. A nevelő testület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. • A tanév tervezett értekezletei az alábbiak: tanévnyitó értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, őszi nevelési értekezlet, vagy tavaszi nevelési értekezlet, félévi nevelőtestületi értekezlet, tanévzáró értekezlet. • Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. • A nevelőtestület tagjainak az ülés előtt legalább egy héttel a tervezett napirendet és a napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos anyagot ki kell osztani. Az írásos anyagok kiosztásáért a testületi ülést összehívó a felelős. • A nevelőtestület határozatképes, ha a teljes tagságából legalább 50% + 1 fő van jelen. 2. 8. A nevelőtestület döntései • A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. • A nevelőtestület minősített többségi szavazással dönt az alábbi kérdésekben: – éves munkaterv elfogadásakor, – nevelési és pedagógiai programot érintő kérdésekben. • A nevelőtestület titkos szavazással dönt az alábbi kérdésekben:
19
•
– vezető választás során, – nevelők képviseletében eljáró pedagógus megválasztásakor. • Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. • A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 2. 9. A nevelőtestület feladatainak átruházása • A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi és év végi értekezletek időpontjában. • A nevelőtestület a meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: – a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, – a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, – továbbképzésre, átképzésre, való javaslattétel, – jutalmazásra, kitüntetésre, – a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése.
3. Szakmai munkaközösségek A Kt.58. § (1) A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösség meghatározza: működési rendjét, elfogadja munkatervét, elkészíti éves szakmai ellenőrzési tervét. A munkaközösség programjának meghatározásakor figyelembe veszi az iskola munkatervét, pedagógiai programját, a nevelőtestület által átruházott feladatok ellátását, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatait. 3.1. A szakmai munkaközösségek együttműködésének célja • • •
az iskolai nevelő és oktató munka színvonalának, minőségének javítása, korszerűsítése, a tantárgyi integráción belüli szakmai együttműködés biztosítása – egymáshoz kapcsolódó ismeretek feldolgozása, közvetítése, kidolgozza,: - az 5-6. évfolyamon működő nem szakrendszerű oktatáshoz szükséges pedagógiai programot, helyi tantervet, fejlesztési tervet - összehangolja az egymáshoz kapcsolódó követelményrendszerhez tartozó ismeretanyagnak a közös feldolgozását, közvetítését a tanulók számára.
20
3.2. A szakmai munkaközösségek feladatai • a szaktárgyi oktatás tartalmának fejlesztése, a módszertani eljárások tökéletesítése, • egységes tantárgyi és kompetenciamérések eredményének elemzése, visszacsatolása, • egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók tudásszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, • helyi pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, • a pedagógusok helyi továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, • az osztályozó vizsgák tételsorainak összeállítása, fejlesztése, értékelése, • javaslattétel a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, az előirányzat véleményezése, • a pályakezdő és az újonnan belépő pedagógusok munkájának segítése, támogatása; a munkatársi közösség fejlesztése, • javaslattétel a munkaközösség-vezető személyére, • segítségnyújtás a munkaközösség vezetőjének az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. • Szakterületén véleményezi: a nevelési, illetve pedagógiai programot, az intézmény éves szakmai ellenőrzési tervét, az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére. A munkaközösség véleményezési és döntési jogkörének bizonyos feladatait átruházhatja a munkaközösség-vezetőkre. 3.3. Szakmai munkaközösségek • • • • • • •
humán: magyar nyelv és irodalom történelem idegen nyelvi: angol nyelv német nyelv természettudományi: matematika fizika kémia természetismeret biológia földrajz informatika osztályfőnöki testnevelés alsó tagozat napközi
3.4. A munkaközösség vezetője • az azonos tantárgyat, tantárgy-csoportot oktató, illetőleg az azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok javaslatára az iskola igazgatója által megbízott pedagógus • a munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik,
21
• jog-szabályban megállapított mértékű pótlékot és a kötelező óraszámból órakedvezményt kapnak. A munkaközösség-vezető feladatai: • • •
• • •
• •
• • • • •
• • •
•
összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves tervét, évente legalább négy alkalommal munkaközösségi értekezletet tart, irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség tagjainak szakmai és pedagógiai munkáját, módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, önkéntesen vállalt bemutató foglalkozásokat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, figyelemmel kíséri a tagok munkáját, különös tekintettel a pályakezdőkre, illetve az újonnan belépő pedagógusokra, véleményezi és jóváhagyásra javasolja a tanmeneteket, javaslatot tesz a szakterületét érintő taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztására, javaslataival segíti, támogatja a munkaközösség tagjainak szakmai-pedagógiai fejlődését, kezdeményezi továbbképzését, önképzését, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a tagok jutalmazására és kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására, tájékozódik a munkaközösség tagjainak szakmai munkájáról, munkafegyelméről, szükség szerint intézkedést kezdeményez az igazgatónál, a munkaközösség minden tagjánál órát látogat, az óralátogatások tapasztalatainak megbeszélésével, értékelésével, a tapasztalatok átadásával segíti a munkaközösség tagjainak munkáját, fejlődését, munkaközösségi értekezlet alkalmával értékeli a tanmenet szerinti haladást és a követelményrendszernek való megfelelést a tagok beszámolója és ellenőrzése alapján, állásfoglalásaival képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az intézményen kívül, összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezetés részére, szervezi az iskolai versenyeket, magasabb szintű versenyekre való felkészítést, a munkaközösség által meghatározott vizsgákat, gyakorolja a nevelőtestülettől, a munkaközösségtől átruházott jogokat, • az igazgató megbízására szakmai ellenőrző munkát végez, szervezi a belső ellenőrzést.
A munkaközösség-vezető felelőssége Felelős: •
• • •
a munkaközösség éves programjának összeállításáért, az intézmény éves munkaterve munkaközösségre eső részének - végrehajtásáért, az iskola szakmai, szervezési feladatainak végrehajtásáért a munkaközösség területén, Az iskolai mérések megszervezése és lebonyolítása: egységes, évfolyamszintű mérések – munkaközösség-vezetők a tantárgyért felelős vezető irányítása mellett végzi. munkaközösségen belül a szakmai ellenőrzési terv elkészítésért és végrehajtásáért.
22
3.5. Célfeladatokra/alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok • Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. • Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetés hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 3.5.1. A Beiskolázási Munkacsoport feladata: kapcsolatot tart az óvodákkal, középiskolákkal beiskolázási programokat szervez, a szabad iskolaválasztás döntését elősegíti. (Pályaválasztási tanácsadás) tagjai: – a mindenkori leendő első osztályos tanítók, – alsó tagozatos munkaközösség-vezető, – osztályfőnöki munkaközösség-vezető, – a mindenkori nyolcadikos osztályfőnökök, – az intézmény vezetője és pedagógiai igazgatóhelyettese.
• • • •
• • •
3.5.2. A Fegyelmi Bizottság feladata: a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása, tárgyilagos döntés meghozása, tagjai: – az intézmény vezetője és pedagógiai igazgatóhelyettese, – az érintett tanuló osztályfőnöke, – a fegyelmi ügyben független pedagógus, – a tanuló által felkért pedagógus, – a diákönkormányzat képviselője, – a gyermekvédelmi felelős, – az iskolaszék szülői képviselője.
A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. • Az osztályközösség tanulólétszáma jogszabályban meghatározott, • az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. - Az osztályfőnököt - az osztályfőnöki munka-közösségvezető javaslatát figyelembe véve - az igazgató bízza meg. - Az osztályfőnök feladata az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldása és az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletének összehívása. 4. 2. Diákközösségek • A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. • Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére – melyek lehetnek különösen: szakkörök, érdeklődési kör szerinti csoport, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport – házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik.
23
• Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő tevékenységeket támogatja, amennyiben a diákkör létrejön 4. 3. A diákönkormányzat (továbbiakban: DÖK) • A tanulók, a tanulóközösségek, és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A felkért nagykorú személyt az éves közgyűlésen kell – hozzájárulásával – megválasztani. • A diákönkormányzat járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben. • A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt: – saját működéséről, – a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, – hatáskörei gyakorlásáról, – egy tanítás nélküli munkanap programjáról, – az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, – a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének megbízásáról. • A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve annak mellékleteit képező szabályzataival. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. • A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. • A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, egyébként rendeltetésszerű működését. A diákönkormányzatok jogosultak • Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: – jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; – a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; – az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. • Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. A diákönkormányzat jogai Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni • a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, • a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, • a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, • az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, • a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához, • a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, 24
• • •
a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, a tanulót érintő fegyelmi eljárás során, diákönkormányzat jogainak megsértése esetén, tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be.
A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a diákönkormányzat minősül a tanuló nagyobb közösségének. Az iskola, tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként egy alkalommal össze kell hívni Az évi rendes diákközgyűlés összehívásának ideje minden év április hónapja. Ezen a diákközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak. A diákközgyűlés a rendes közgyűlésen túl tervezett, illetve rendkívüli esetben is összehívható. • Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. • A diákközgyűlés – az iskolai, diákönkormányzat döntése alapján – küldöttközgyűlésként is megszervezhető. • Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. • A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. • A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni, és meg kell hívni a fenntartó képviselőjét is. • Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.
25
4. 4. A tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje, formái • • • • • • • • • •
4. 4. 1. Az iskola tanulói az alábbiak szerint nyilváníthatnak véleményt: osztályfőnöki órákon, diák-önkormányzati megbeszéléseken, egyénileg és csoportosan, szóban és írásban, az osztályfőnök és/vagy a diákönkormányzat képviselő tanára közvetítésével. 4. 4. 2. A tanulók tájékoztatásának lehetőségei iskolarádió, iskolaújság, iskola faliújság, osztályfőnöki órák, diák-önkormányzati megbeszélések.
5. Szülői szervezet 5. 1. A szülői munkaközösség • A közoktatási törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hoznak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. • Az intézményben működik a Szülői Testület, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A Szülői Testületet a tanulók szüleinek több mint, 50 %-a választotta meg, így ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. 5. 2. A szülői közösség • Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. • Ha az iskolában több szülői szervezet (közösség) működik, az a szülői szervezet (közösség) járhat el az iskola valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az iskolába, felvett tanulók szüleinek több mint ötven százaléka választott meg. Ilyen szülői szervezet (közösség) hiányában a szülői szervezetek (közösségek) a nevelésioktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik szülői szervezetet (közösséget) a képviselet ellátására (a továbbiakban: iskolai szülői szervezet). • A szülői szervezet (közösség) dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. • Az iskolai szülői szervezet (közösség) kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben • Az iskolai szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanulók nagyobb csoportja alatt. • Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos
26
véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. • A Szülői Testületet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban a felsős osztályok szülői értekezlete előtt tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. • A Szülői Testület elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. • A nevelési év rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szülői szervezet (közösség) véleményét, valamint a törvényben meghatározott valamennyi kérdésben. • Az első tanítási óra legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdéséhez az iskolai szülői szervezet (közösség) egyetértése is szükséges. 5. 3. A vezetők és a szülői közösségek kapcsolattartási rendje Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülők szóbeli tájékoztatása • Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. • A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként a felső tagozatban kettő, az alsó tagozatban három, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató-nevelő új pedagógusokat is. • Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. • Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként a felső tagozatban három, az alsó tagozatban kettő, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnöknek írásban is be kell hívnia az intézményi fogadóórára. Ha gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal.
27
A szülők írásbeli tájékoztatása • Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. • A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. • Az osztályfőnök rendszeresen ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, valamint a tanuló érdemjegyét ceruzával be kell karikázni. • Az osztályfőnök írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról szöveges értékelés során negyedévenként az 1-3 évfolyamon, és a 4. osztály félévekor a 2004/2005 tanévtől kezdődően felmenő rendszerben.
6. Az iskolaszék • Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére: az intézmény működésében érdekelt szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék működik, melybe a szülők, a nevelőtestület és a diákönkormányzat azonos számú képviselőt küldhet. Az iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. • Az iskolaszék véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik az intézmény egész működésével kapcsolatban, különösen a pedagógia program elfogadása, a minőségirányítási program, a vezető személye és az intézmény irányítása vonatkozásában. • Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol: – a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor, módosításakor, – a házirend elfogadásakor, módosításakor. • Az iskolaszék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. • Az intézményvezető és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. • Az intézmény az iskolaszék működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések – előzetes egyeztetés után való – rendelkezésre bocsátásával. • Az intézményvezető vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény működéséről. Az iskolaszék elnöke tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja saját működéséről és munkaprogramjáról a nevelőtestületet.
28
• Az iskolaszék szülő tagjai az intézmény munkatervi fogadóóráival egyidejűleg iskolaszéki fogadóórát tartanak a szülők részére, a szülői közvetlen kapcsolattartás érdekében. Az iskolaszék írásban tájékoztatja az intézmény vezetőjét, a szülői fogadóórák tapasztalatairól, a szülők által jelzett problémákról.
7. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása 7. 1. Az intézmény vezetősége és a nevelőtestület • A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, és a választott képviselők útján valósul meg. • A kapcsolattartás fórumai: az intézmény vezetőségének ülései, különböző értekezletek, megbeszélések. A fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az intézmény vezetősége az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint hirdetőkönyvön keresztül is értesíti a nevelőket. Az intézmény vezetőségének tagjai kötelesek: • az intézmény vezetőségének ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól • az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az intézmény vezetősége felé • A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével és a szülői munkaközösséggel. 7. 2. A nevelők és a tanulók 7. 2. 1. Az iskola egészének életéről, a munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatja tanulókat: • az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen • az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon 7. 2. 2 A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A kapcsolattartás formái: • személyes megbeszélés, • tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, • írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során: • átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; • a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; • megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre;
29
•
a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során.
A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: • • •
gondoskodnak a véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról; aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; gondoskodnak az intézményvezető megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseiről, illetve egyéb programjairól.
A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek: • a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget, • a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat, • illetve a működés anyagi támogatását. 7. 2. 3. A tanulót egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. 7. 2. 4. A tanulók kérdéseit, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. 7. 3. A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról az igazgató a Szülői Munkaközösség ülésein az osztályfőnökök az osztály szülői értekezleteken tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: • szülői értekezletek az éves munkatervben és a „Szülők tájékoztatója” című • kiadványban írtak szerint, - fogadóórák (ugyanott) - családlátogatások (csak indokolt esetben) - írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben vagy iktatott levélben A szülői értekezletek és összevont fogadóórák idejét az iskolai munkaterv és a Szülők tájékoztatója” című kiadvány tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével, nevelőtestületével vagy a Szülői Munkaközösséggel.
30
VII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzési kötelezettség, az ellenőrzést végző személy, egység vagy szervezet jogállása, feladatai A belső ellenőrzés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121/A. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység A belső ellenőrzés feladatai (193/2003.(XI.26.)Korm. Rend. alapján): a) vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését; e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében; f) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket; A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókra vonatkozóan megbízhatósági ellenőrzéseket kell végezni az Áht. 121/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. § (1) bekezdése, valamint az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A §-ának megfelelően az intézmény vezetője 2004. január 1-jétől kialakította, működteti és folyamatosan fejleszti FEUVE rendszerét, tekintettel a költségvetési szerv működésének folyamataira (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságaira. Az intézményi FEUVE rendszer a belső ellenőrzési (kontroll) rendszer részét képezi, melynek kialakítása során figyelembe vette/veszi a pénzügyminiszter által közzétett, az államháztartás belső kontroll standardokra vonatkozó irányelvet. 1. Belső ellenőrzés célja • biztosítsa az intézmény felelős vezetői számára, a megfelelő mennyiségű és minőségű információt, az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról; • jelezze a pedagógusok és egyéb közalkalmazottak, valamint a vezetők számára a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat; • segítse a vezetői irányítást: a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi működését; • megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet; • vizsgálja az intézményi vagyon védelmét a takarékosság érvényesítését, a leltározás, a selejtezés helyességét. 2. A belső ellenőrzés fő területei A közoktatási intézmény alapfeladatainak ellátásából adódóan az ellenőrzés történhet egyrészt a nevelő és oktató munka területén, másrészt az intézményi gazdálkodás területén. Pedagógiai munka ellenőrzése
31
A pedagógiai munka belső ellenőrzése megvalósulhat a tanulói teljesítmények adott szempontú vagy átfogó vizsgálatával, elemzésével, összehasonlításával, értékelésével. Ennek formái: - az országos és a fővárosi kompetenciamérések eredményeinek összehasonlító elemzése, - a témazáró dolgozatok eredményeinek elemzése, - az osztály- vagy évfolyamszintű belső mérések elemzése, - a félévi és az év végi tanulmányi eredmények statisztikai szempontú elemzése, - komplex vizsgálat feladatlapok, illetve háttértényezős kérdőívek segítségével. A mérés-vizsgálat az alábbi területekre terjedhet ki: kulcskompetenciák, egy műveltségi terület, egy adott tantárgy, neveltségi szint, szociokulturális háttér. A mérés-vizsgálat szempontja szerint lehet: - fejlődésorientált – a jelenlegi állapotnak egy korábbihoz való viszonyítása, - normaorientált – az iskolai teljesítményeknek az országos standardekkel való összehasonlítása, - kritériumorientált – a tanulók teljesítményének a pedagógiai programban meghatározott célokhoz, követelményekhez való viszonyítása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének közvetett módja a tanulók munkáinak (dolgozatainak, házi feladatainak) ellenőrzése. Az ellenőrzést – munkaköri feladatként – általában a munkaközösség-vezető végzi, de probléma esetén az iskolavezetés bekérheti az érintett pedagógustól a tanulók dolgozatait. 3. A belső ellenőrzés rendszere • A vezetői ellenőrzés az irányító tevékenység része. Valamennyi vezető beosztású alkalmazott alapvető feladata az irányítás alatt működő pedagógiai és gazdasági terület munkájának folyamatos ellenőrzése. A vezetői ellenőrzés az intézmény hierarchikus felépítésének megfelelően megosztottan történik. • Az ellenőrzéshez ütemtervet a pedagógiai igazgatóhelyettes készíti el és az intézményvezető hagyja jóvá. • Az ellenőrzést előkészítés előzi meg, amelyet az értékelés követ, majd a megfelelő intézkedések. • A belső ellenőrzést írásban dokumentálni szükséges, amelynek formája a jegyzőkönyv. 4. Az ellenőrzések nyilvántartása Az ellenőrzést végző az ellenőrzési kötelezettségekről és az elvégzett ellenőrzésekről nyilvántartást köteles vezetni, amelyet az irattárban kell elhelyezni az irattár kezelésével megbízott személynek. 5. Az ellenőrzéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek a) Az intézmény egyszemélyes felelős vezetője a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga kiterjed az intézmény összes alkalmazottjára és munkavégzésükre, valamint a teljes intézményi működésre. b) Az ellenőrző személy(ek) jogai és kötelességei: • jogában áll: belépni, betekinteni, lefoglalni, felvilágosítást kérni; köteles: köteles bejelenteni az ellenőrzést, végre kell hajtania az ellenőrzési feladatot a programban foglaltak alapján, tárgyilagosan kell értékelnie, titoktartás vonatkozik rá, ismertetnie kell a megállapításait, írásbeli nyilatkozatot köteles kérni az ellenőrzött személytől az ellenőrzésben tapasztaltak elfogadásáról. c) Az ellenőrzött személy (ek) jogai és kötelességei: 32
• •
jogában áll: meggyőződni az ellenőrzés jogszerűségéről, megismerheti az ellenőrzéssel kapcsolatos megállapításokat, kifejtheti észrevételeit; köteles: biztosítani az ellenőrzést végzők részére az ellenőrzés zavartalan lebonyolításának minden feltételét, együttműködni az ellenőrzést végzőkkel, adjon számot meghatározott határidőn belül a saját hatáskörükben tett intézkedésekről.
A vezető, a helyettes és más alkalmazottak ellenőrzési feladatait részletesen a Belsőellenőrzési szabályzat, valamint az éves munkatervben foglaltak határozzák meg.
VIII. A működés rendje és a nyitva tartás 1. A tanév rendje 1. 1. A tanév rendjét az oktatási miniszter évenként rendelettel meghatározott keretein belül a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. 1. 2. A tanév helyi rendje - tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: • a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, • az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, • a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, • a vizsgák (osztályozó-, javító-, különbözeti-) rendjét, • a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül, • a bemutató órák és foglalkozások rendjét, • a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. 1. 3. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény házirendjének szabályait, a munka-, a tűzés a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A házirendet, a nyitva tartás és a reggeli, illetve délutáni felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. 1. 4. Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon az alábbi időpontokban tart nyitva: • dolgozók számára: 0600 órától 2000 óráig tart nyitva. • tanulók számára: 0630 órától 1730 óráig tart nyitva A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján.
33
1. 5. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva.
2. Tanítási órák rendje 2.1. A nevelés - oktatás az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben, az alábbiak szerint: – a napi tanítási idő 0800-tól 1340-ig tart, – a tanítási órák időtartama: 45 perc, – a szakköri foglalkozásokat 1730 óráig be kell fejezni; indokolt esetben az intézményvezető engedélyezheti ennek meghosszabbítását, – indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el, 2.2. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására külön engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezetőhelyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.
3. Az óraközi szünetek 3.1.
Az óraközi szünetek időtartama: 1–2. óráig 15 perc, a 3. óra után, 20 perc, a 4 5. óra után 10 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. A jelzőcsengő becsengetés előtt 5 perccel szól.
3.2.
A szünetek ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére.
4. Ügyeleti rend 4.1. Az iskolában a tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák, és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rendszerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. 4.2. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott és a mindenkori osztályfőnöki munkaközösség vezető a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, melynek szabályai a házirendben találhatók.
34
4.3. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra: reggel 0630 órától 0800 óráig, délután 1615órától 1700 óráig napközis pedagógus, délután 1700 órától 1800 óráig kijelölt pedagógus látja el a tanulók felügyeletét. 4.4. A tanítás nélküli munkanapokon is el kell látni a tanulók számára az ügyeletet.
5. Az intézmény munkarendje 5. 1. Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az intézmény vezetője vagy vezető-helyettese a munkaidő beosztásnak megfelelően - heti bent tartózkodás ideje alatt látja el a feladatát. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ - ben rögzített vezető helyettesítési rend alapján kell kijelölni az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. • • • • • •
a) Az intézmény – tanítási időtől független – hivatalos munkaideje: Hétfőtől csütörtökig: 0730 órától 1600 óráig Pénteken: 0730 órától 1400 óráig tart. b) A technikai dolgozók munkaideje délelőttös műszakban: Hétfőtől csütörtökig: 0600 órától 1400 óráig, illetve Pénteken: 0600 órától 1400 óráig tart. c) A technikai dolgozók munkaideje délutános műszakban: Hétfőtől csütörtökig: 1200 órától 2000 óráig Pénteken: 1200 órától 2000 óráig tart.
5.2. Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak feladatukat a munkaköri leírásuknak megfelelően végzik, amelyet vezető-helyettes készít elő, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. 5.3. A vezető és a helyettes tesz javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.
6. A pedagógusokra vonatkozó rendelkezések 6. 1. A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, amely
35
• a kötelező órákból, • a nevelő-oktató munkából, • órákra való felkészülésből, • a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. 6. 2. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. 6. 3. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a pedagógiai igazgatóhelyettes állapítja meg, – az intézményvezető jóváhagyásával. 6. 4. A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi azzal, hogy köteles munkakezdése előtt 15 perccel a feladat végzésének helyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. 6. 5. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. 6. 6. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt 30 perccel jelezni kell az intézmény ügyeletes vezetőjének, vagy a titkárságnak. 6. 7. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, – a pedagógiai igazgatóhelyettes és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.
7. Nevelő- oktató munkát segítő alkalmazottak 7. 1. Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a gazdasági vezető állapítja, meg és az intézményvezető hagyja jóvá. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. 7. 2. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról a titkárságot kell értesíteniük.
8. Egyéb kérdések a) A kereset-kiegészítés feltételei Az intézmény vezetője kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítéssel ismerheti el: • az átmeneti többletfeladatok ellátását - a helyettesítés kivételével -, • a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, • a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést.
36
A kereset-kiegészítés megállapítható – az iskola bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítés egy nevelési évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kereset-kiegészítés, kitüntetések odaítéléséről – az iskola vezetőinek, középszintű vezetői javaslatának meghallgatása, véleményének kikérése után - az igazgató dönt a következő kritériumok vizsgálata alapján: • tevékeny részvétel az iskola minőségbiztosítási rendszerének módosításában, működtetésében, célkitűzéseinek megvalósításában, az értékelő team munkájában; • a tanári munka kiemelkedő színvonalon történő ellátása, amely többek között magában foglalja: - a tanítási órákra, egyéb foglalkozásokra való gondos felkészülést, s az órák színvonalas megtartását, az ösztönző, aktivizáló pedagógiai módszerek, valamint a rendelkezésre álló korszerű oktatási eszközök fejlesztését és alkalmazását, - a tanulókkal való differenciált foglalkozást, • értékelhető eredmények a tehetséggondozás, valamint a hátrányos helyzetű tanulók segítése terén; • a különböző szakmai-tanulmányi versenyekre történő sikeres felkészítés, s az ezzel összefüggő önkéntes feladatvállalást; • aktív közreműködés és többletfeladat vállalás az intézmény pedagógiai célkitűzéseinek megvalósításában, a konstruktív nevelőtestületi légkör formálásában. b) Kéthavi tanítási időkeret A pedagógus kötelező óráját a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra (kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás, egyéni foglalkozás), tanulószobai foglalkozásra kell fordítani. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak [52. § (7) bekezdés] megtartása, azoknak a szakköröknek, érdeklődési köröknek, önképző köröknek, tanulmányi, szakmai és kulturális versenyeknek, házi bajnokságoknak, iskolák közötti versenyeknek, továbbá más tanórán kívüli foglalkozásoknak [53. § (2) bekezdés b)-d) pontja] megtartása, amelyeket az iskolai nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének terhére szervez az intézmény. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját – a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések [Mt. 118/A. §] alapulvételével – oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelező óraszáma egy tanítási évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. Ehhez a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját legalább kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezzük meg. A tanítási időkeretet a következők szerint kell megállapítani: • a két hónapra jutó tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egy ötödével • a tanítási időkeretet az adott tanítási napra a pedagógus kötelező órájának terhére tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira, a keresőképtelenség időtartamára esik. • A tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe. A rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért állapítható meg. c) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (1) bekezdése szerint vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló 37
közalkalmazott, aki - önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult: • feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az intézményi vagyonnal való gazdálkodás, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében intézkedhet. A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége: • a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltésekor, • már fennálló jogviszony esetén az első nyilatkozatot követően a) pontban meghatározott személy esetben évenként, b) meghatározott személy esetben kétévenként az esedékesség évében június 30-ig kell teljesíteni.
IX. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 1. Tanórán kívüli foglalkozások 1. 1. Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását: • a tanulók közössége, • a szülői szervezetek, • az iskolaszék, • a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézmény vezetőjénél. 1. 2. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény az előző tanév végén felmért igények alapján, szeptember 1-én indítja. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. 1. 3. A tanulók jelentkezése önkéntes, hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. 1.4. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt.
38
2. Szakköri foglalkozások
• A szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat, az igazgató bízza meg. • A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért, akit az igazgató jelöl ki. • A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit elsődlegesen az iskola költségvetése biztosítja.
3. Énekkar
• Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. • Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. • Az énekkar vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár, működésének minden költségét az iskola viseli.
4. Sportkörök
• A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésén túl, a sport megszerettetésére, a versenysport szempontjait is figyelembe véve sportköri foglalkozásokat és edzéseket tartására van lehetőség. • Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való ingyenes részvételre.
5. Iskolaotthon
• A magyar-angol két tanítási nyelvű képzésben az 1-2. évfolyamon iskolaotthonos formában oktatjuk a tanulókat. A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokat, a mindennapi testedzés foglalkozásait a délelőtti é délutáni időszakban szervezzük meg.
6. A könyvtár • Az iskolai könyvtár célja, annak lehetővé tétele, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. • Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét – a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott – gyűjtőköri szabályzat határozza meg. • Az iskolai könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat nem láthat el. • Az intézmény könyvtárára vonatkozó főbb szabályok: A könyvtárat használhatják: az iskola tanulói, az iskola pedagógusai alkalmazottai. • A könyvtárba beiratkozni a könyvtárban lehet.
39
•
A szolgáltatások igénybevételének feltételei: tanulói jogviszony, munkavállalói jogviszony. A könyvtárhasználat szabályai: – A könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatóak a kézikönyvtári könyvek (ezeken piros jelzés található) és a folyóiratok. – A könyvtárból mindenféle dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni. – Az elveszített vagy erősen megrongált könyvek árát az olvasónak, illetve a kezesnek alapján). – A könyvtárban nyílt láng használata és a dohányzás tilos. – A könyvtárban sem enni, sem inni nem szabad! – A számítógépet csak a könyvtáros engedélyével kapcsolható be. – A könyvtárban mindenki tartózkodjon a hangos, illetve a trágár beszédtől! – A könyvtárban csak a könyvtáros tudtával lehet tartózkodni. • A kölcsönzés ideje: 3 hét • A könyvtár nyitva tartása: –átlag heti 14 óra (Az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza az iskola könyvtári és gyűjtőköri szabályzatát)
7. Felzárkóztató foglalkozások • Az intézmény biztosítja a korrepetálási lehetőséget, az igazgató által megbízott pedagógusok által, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából. • Az 1 – 4. osztályig az évfolyamok korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek. Az 5. évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással – egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel – a szaktanárok javaslatára történik.
8. Versenyek és bajnokságok
• Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét. • Versenyeken a tanulónak kötelessége a legjobb tudásának, tehetségének megfelelően teljesíteni. A versenyről történő távolmaradást legalább 3 munkanappal előtte a pedagógus felé indoklással jelezni.
• 9. Tanulmányi kirándulások
• Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervezhet szülői hozzájárulással, melyeknek fő célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése. • A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás részletes tervezetét írásban kell leadni a pedagógiai igazgatóhelyettesnek, engedélyezéséről az igazgató dönt.
40
• A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai: – A szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit – Költségkímélő megoldást kell választani, – A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról, • A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. Erről az osztályfőnöki és gyermekvédelmi felelős javaslatára az igazgató mérlegelési jogkörben dönt. • A kiránduláshoz osztályonként legalább két fő kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, 20 fő felett.
10. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok • A külföldi kirándulásokra az általános szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy: − tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, – amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény – az igazgató engedélye szükséges, − kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be, − csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.
11. Egyéb programok, rendezvények szervezése •
Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. • Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához, akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tervezett foglalkozásokat.
12. A hit és vallásoktatás rendje • •
Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
41
X. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 1. A mindennapi testedzés formái • • • •
1. 1. Az iskolában a mindennapi testedzés lehetséges formái: évfolyamoknak biztosított tömegsport órák, iskolai sportkörök, tanítás utáni pihenésként alkalmazott sport-játékok, sporttal kapcsolatos szakkörök, tanfolyamok. 1. 2. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órákat az iskolában vagy a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kell megszervezni. 1. 3. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozáson.
2. Az iskolai sportkör A saját munkatervében részletezett módon működik. A sportkör vezetője illetve az intézmény igazgatója rendszeresen tájékoztatják egymást az iskolai sport kérdéseiről. Az intézményben működő testnevelő tanárok bevonásával legalább évente közös értekezletet tartanak.
XI. Az intézmény létesítményeinek és vagyonának megóvásával és biztonságos működtetésével kapcsolatos feladatok Az intézmény épületét címtáblával és a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Állami ünnepeken az épület lobogózása a intézményvezető feladata.
1. Az intézmény létesítménye és vagyona Az intézmény létesítményeiről és vagyonáról az alapító okirat rendelkezik.
2. A létesítmények és a vagyon megóvásával kapcsolatos feladatok 2. 1. Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős: • a közösségi- és magántulajdon védelméért • az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért • az energia-felhasználással való takarékosságért • az intézmény dolgozóinak mindent meg kell tenni a tanulóbalesetek megelőzése érdekében. Úgy kell kialakítani a tanulói környezetet, hogy abban az esetleges balesetforrások a lehető legrövidebb idő alatt kiküszöbölhetők legyenek.
42
Az osztályfőnökök, szaktanárok a tanév első munkanapján, illetve a hosszabb tanítási szüneteket követő első munkanapon ismertetik a tanulókkal a baleset és munkavédelmi előírásokat, a balesetek illetve a bomba- és tűzriadó esetén a teendőket. 2. 2. A helyiségekre vonatkozó használati rendet a házirend részletezi. 2. 3. Az intézmény dolgozói az intézmény létesítményeit, helyiségeit rendeltetésszerűen Használhatják, a helyiség felelősének engedélyével. 2. 4. A helyiségek nem intézményi célra történő használatához az igazgató írásbeli beleegyezése szükséges. 2. 5. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és bent tartózkodásának rendje 2. 5. 1. A látogatás rendje a.) Az intézményben idegenek csak - az intézmény rendes nyitvatartási idején belül, személyazonosságuk igazolása után, az ügyeletes portás kellő tájékozódása után, külön engedéllyel léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a felkeresni kívánt személyt és megjelölni jövetele célját és a látogatás várható időtartamát. Előzetesen bejelentett vendég vagy be nem jelentett látogató érkeztéről a portás értesíti a meglátogatottat aki, ha a vendéget fogadni tudja, a portáig a vendége elé jön, és végig, az ott tartózkodása alatt, kalauzolja és figyelemmel kíséri, majd a látogatás végeztekor a portáig visszakíséri. b.) Ha a meglátogatott nem tudja a vendéget fogadni, a vendég az aulában várakozhat. c.) Az intézmény minden alkalmazottja, aki vendég érkezésére számít ezt lehetőleg előzetesen a portán jelentse be, háromnál több vendég együttes érkezése esetén köteles az igazgatónak is előzetesen bejelenteni. d.) Ugyancsak be kell jelenteni az igazgatónak, ha az intézmény valamely helyiségét bármely célra az intézményen kívülállóknak bocsátják rendelkezésre és emiatt idegen(ek) látogatása várható. Ilyen esetben az idegenek felügyeletéről előzetesen gondoskodni szükséges. 2. 5. 2. Az SZMSZ alkalmazása szempontjából idegen: a.) Minden természetes személy, aki nem áll • közalkalmazotti, vagy • egyéb munkavégzésre irányuló, illetve • tanulói jogviszonyban az intézménnyel.
43
b.) Az idegenek közül speciális idegennek minősül az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló gondozója, szülője, törvényes képviselője – a továbbiakban szülő - aki ezen mivoltának kellő igazolása után, a portás vagy más kísérő ellenőrzése nélkül tartózkodhat az intézmény erre kijelölt területén. c, Erre kijelölt terület: Az intézmény közlekedésre illetve csoportos rendezvényekre szolgáló helyiségei, aulája, zsibongója illetve a gyermeke osztályterme. Az egyéb helyiségeket illetve nevelőtestület számára kizárólagosan rendelkezésre álló helyiségeket csak az igazgató illetve a felelős vezető, vagy a nevelőtestület valamely tagjának illetve az intézmény gazdasági egysége vezetőjének engedélyével látogathatja. 2. 5. 3. Szankciók: a.) Ha a szülő e szabályt megszegi az intézmény bármely alkalmazottja - figyelmezetés után – jogosult a szülőt az intézmény ezen helyiségeiből kiutasítani és ellene a szükséges hatósági eljárást kezdeményezni. b.) Az egyéb engedély nélkül benntartózkodó idegenek eltávolítása érdekében szükség esetén alkalmazni kell a rendkívüli eseménykor követendő szabályokat illetve szükség esetén kérni kell a rendőrség közreműködését. Az illetéktelenül bent tartózkodóval szemben intézkedésre – figyelmeztetés után - az intézmény bármely közalkalmazottja jogosult és köteles!
2. 6. Az intézményben folytatható reklámtevékenység Az iskolában reklám tevékenység nem folytatható.
XII. Az intézményi védő-óvó előírások 1. Gyermek- és ifjúságvédelem 1.1. Valamennyi pedagógus kötelessége, hogy részt vegyen a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében: • Minden pedagógus kötelezettsége, hogy segítse a gyermek, tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását, a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkóztatását. • A tankötelezettség teljesítésének törvényi előírásait a szülőkkel be kell tartatni, meg kell ismerni azokat az okokat, amelyek az iskolából való kimaradáshoz, távolmaradáshoz vezettek. Ez elsődlegesen az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős feladata.
44
•
•
• • •
• Abban az esetben, ha a feladatok ellátásában alkalmazott pedagógiai eszközök, módszerek nem vezettek eredményre, segítséget kell kérni a gyermekjóléti szolgálattól. Az igazolatlan hiányzásról értesíteni kell az önkormányzat jegyzőjét. A pedagógusok figyelnek minden olyan változásra, amelyik arra utalhat, hogy a gyermekkel gond van: tanulmányi eredmény romlása, családi élet negatív változásai, idegesség, fáradtság, étvágytalanság, rossz társaság, alkohol, drog, cigaretta fogyasztása. A pedagógusnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy megszüntessék az iskolai erőszak kialakulásának lehetőségét, vagy a már kialakult iskolai erőszakot megszüntessék az érintett tanulókkal szembeni, az adott tanuló/tanulóközösség érdekeinek megóvásához. Haladéktalanul értesítik a gyermekvédelmi felelőst, aki személyes találkozás, beszélgetés, közös vagy egyedüli családlátogatás, majd a gyermekjóléti szolgálattól kért segítség útján megoldást keres a felmerülő problémára. A szülőket a tanév elején írásban kell értesíteni a gyermekvédelmi felelős személyéről, és hogy hol s milyen időpontban kereshető fel. A szenvedélybetegség megelőzése, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedése fokozott figyelmet és oktató-nevelő munkát igényel. Ha az intézményünk a gyerekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól.
1.2. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Munkáját az intézményvezető felügyeli, feladatát a munkaköri leírása alapján végzi A tanulókat és a szülőket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatnia kell arról, hogy ki látja el az ifjúságvédelem feladatait, hol és milyen időpontban kereshető fel. Feladata: • az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és mely időpontban fordulhatnak hozzá, • a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése nyomán, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál családlátogatáson tájékozódik a tanuló családi környezetéről, • segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól, ha az intézmény a tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni vagy a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, • Az iskola gyermekvédelmi felelőse telefonon, írásban és személyes találkozások keretében tartja a kerületi gyermekjóléti szolgálattal a kapcsolatot. Kölcsönösen tájékoztatják egymást tapasztalataikról. • a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, • a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására az illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalánál, • az osztályfőnökök közreműködésével feltárja a rászorulók körét, és javaslatot tesz segélyezésükre, • az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi az ifjúságvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon stb.) címét, telefonszámát, • segíti az iskola nevelési programja, ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozását, végrehajtását 45
figyelemmel kíséri, szükség esetén intézkedés megtételét kezdeményezi az iskola igazgatójánál, tájékoztatást nyújt a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére, • figyelemmel kíséri a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében folyó nevelői munkát. Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - gyermekjóléti szolgálattal - ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás során az intézményvezető jogosult arra, hogy indokolt esetben engedélyezze a kapcsolatfelvételt, a tanuló személyes adatainak továbbküldését. Az intézmény figyelembe veszi a gyermekjóléti szolgálat javaslatát arra vonatkozóan, hogy a gyermekvédelmi rendszer keretein belül milyen intézkedést kell megtenni a gyermek érdekében. - jegyzővel, - - intézményekkel és a nevelési tanácsadó, drogambulancia, az ifjúsági lelki-segély szolgálattal, a gyermekek átmeneti otthona. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. A kapcsolattartó személy: - az intézmény vezetője gondoskodik a gyermekvédelmi feladatot ellátó személy kijelöléséről, akinek feladata a munkaköri leírásban kerül meghatározásra. Tájékoztatás a gyermekvédelmi felelős személyéről: A szülők írásos tájékoztatást kapnak - a tanév elején – első szülői értekezleten, - a tanév közben érkezett tanulók esetében a beiratkozás időpontjában, - elhelyezésre kerül az iskolai hirdetőtáblán, honlapon - név és elérhetőség időpontja, telefonszám.
2. A szabadidő szervező Az iskola vezetője gondoskodik a szabadidő-szervező munkájához szükséges feltételekről.
46
A szabadidő-szervező együttműködi: • a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, • a diákönkormányzatok munkáját segítővel • osztályfőnökökkel • szaktanárokkal Feladata: • Az intézményben szabadidő-szervező működik amennyiben ezt a tanulói létszám engedi. A szabadidő-szervező segíti az iskola pedagógusainak és a tanulók szabadidőszervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját. A szabadidő-szervező feladata különösen: − az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése, a környezeti neveléssel összefüggő tevékenység segítése (erdei iskola, tábor stb.), − a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése, tájékoztatás nyújtása a szabadidős programokról, − a tanulóközösség, diákönkormányzat programjainak segítése, − a szülői szervezet (közösség) munkájának segítése, − az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások előkészítése, szervezése, − az egészséges életmód, továbbá a szenvedélybetegségek megelőzésével, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésével összefüggő szabadidős tevékenység szervezése, − az alapvető emberi értékek, a nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok iskolán belüli megismertetésében, a kulturális, etnikai stb. másság megismertetésében és elfogadtatásában való közreműködés, − az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének, a partneriskolákkal való együttműködésének segítése, − a hazai és a külföldi tanulmányi utak szervezésével kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatok elkészítésében való közreműködés. • A szabadidő-szervező segíti az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást, közreműködik, segítséget nyújt a munkába állással kapcsolatos programok megszervezéséhez, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
3. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 3. 1. A tanulók részére kötelező jelleggel előírt évenként egyszeri fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálat, valamint évente két alkalommal a tanulók fizikai állapotának mérése. 3. 2. Az iskola és az iskola-egészségügyi szolgáltatást végzők kapcsolata
47
3. 2. 1 Kapcsolattartás az iskolaorvossal • • • • •
Az egészségügyi ellátást az Önkormányzat által alkalmazott orvos látja el minden héten egyszer a beosztott védőnők segítségével. Ezen idő alatt végzik el a szükséges vizsgálatokat, oltásokat, szűréseket, valamint az adminisztrációt. Az ellátás feladatai közé tartozik a továbbtanulással kapcsolatos teendők ellátása is. (Pl. pályaalkalmassági vizsgálat, jelentkezési lapok igazolása.) Az iskolaorvos szükség esetén szakrendelésre irányítja a tanulót. Folyamatosan figyeli, hogy a javasolt terápiák, hogyan valósulnak meg. Az orvos, vagy a védőnő felhívja az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős figyelmét a tanuló családjában észlelt változásokra. (Pl. a szülők betegségei, a gyermek otthoni egészségügyi ellátása, a gyermeknél tapasztalt egészségügyi változások, az orvosi rendelésen tapasztaltak).
3. 2. 2 Kapcsolattartás az iskola-pszichológussal A pszichológus segítséget nyújt a pedagógusok és a szülők által jelzett problémákkal kapcsolatosan: • a tanulási sikertelenség, nehezen nevelhetőség okainak feltárásában, • a korrekció lehetőségeinek kidolgozásában, és a gondozásban. A pszichológus támogathatja, megerősítheti szakvéleményével a gyermekvédelmi felelőst az intézkedési jogkörében (Pl. átirányítás a Gyermekjóléti Szolgálathoz, Nevelési Tanácsadóhoz, áttelepítés kezdeményezése, gyermek-elhelyezési ügyek, hatósági beavatkozás javaslata) A pszichológusi segítséget szükség szerint a kerületi Nevelési Tanácsadó, vagy az iskola által szerződtetett szakember biztosítja. 3. 2. 3. Logopédiai segítséget az iskolában kaphatnak a gyerekek. 3. 2. 4. Az egészséges életmódra nevelés: A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak.
4. Intézményi védő, óvó előírások 4. 1. Az első tanítási napon az osztályfőnöki órán ismertetni kell a tanulókkal az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, valamint az egészségükre és a testi épségükre vonatkozó előírásokat, a tilos és elvárható magatartásformát, rendkívüli esemény esetén teendőiket, a menekülési útvonalat, valamint a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat az adott foglalkozás első óráján. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell a naplókban.
48
• Kiránduláson és intézményen kívüli programok esetén, tanítási szünetek előtt minden alkalommal fel kell hívni a tanulók figyelmét a lehetséges veszélyforrásokra, azok elkerülésére. • Az intézmény vezetőinek feladata olyan munkafeltételek megteremtése, amelyek a baleseteket, vészhelyzeteket kizárják. • A pedagógusok a balesetveszélyes tantárgyak (kémia, fizika, testnevelés, úszás) tanítása előtt felhívják a figyelmet a balesetek megelőzésére, a helyes viselkedés megtartására, kialakítására. • Folyosói fegyelem megszilárdításáért minden tanár felelős. • Az utolsó foglalkozást tartó pedagógus gondoskodik arról, hogy a tanulók az osztályt tisztán hagyják el. Ezt követően ellenőrzi a vízcsapok elzárását, villanyok leoltását, ablakok becsukását és távozáskor bezárja a termet. • Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógus megjelenése kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. • A tantermekben, tornateremben, és számítógépteremben csak tanári felügyelettel tartózkodhat tanuló. • Minden balesetveszélyes eseményt (pl. lógó elektromos vezeték vagy kapcsoló, ablaktörés, sérülést okozható pad, szék, tárgy, kiálló szög stb.) a dolgozó köteles azonnal jelenteni az intézményvezetésnek, vagy a gazdasági vezetőnek, és a karbantartó munkás felé intézkedni a házilag javítható munkák elvégzésére. • A tanulók felügyeletéről folyamatosan gondoskodik a szakköri és sportfoglalkozások ideje alatt az azt tartó tanár. • Tanulmányi kirándulásokon, egyéb intézményen kívüli rendezvényeken a tanulók folyamatos felügyelete elengedhetetlen, valamint figyelmük felhívása veszélyhelyzetekre, a helyes magatartásra. • Az intézmény technikai dolgozói a munkájuk során észlelt bárminemű rendellenességet kötelesek az intézményvezetésnek, és amennyiben lehetséges, a balesetveszélyt azonnal megszüntetni (pl. betört ablakból kiszedni az üvegszilánkokat, kiszakadt kapcsolót szigetelő szalaggal leragasztani, kiömlött folyadékot feltörölni stb.). • Az intézmény valamennyi dolgozója baleset esetén elsősegélyt kell nyújtson, a balesetet okozó veszélyforrást tőle telhető módon azonnal megszüntetni. • Az intézményvezetést azonnal értesíteni kell, amennyiben szükséges, orvost, mentőt kell hívni. • A tanuló szüleit értesíteni kell, ha lehet, ő kísérje el vagy menjen gyermeke után az orvoshoz. • A pedagógus kíséri el a tanulót orvoshoz, haza vagy a mentővel. • Az intézmény igazgatójának minden balesetet ki kell vizsgálnia, ami az iskolában történt. Tisztáznia kell a kiváltó okokat, az elkerülés lehetséges módjait, a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A legkisebb sérülést is be kell írni a sérülési naplóba, amely az iskolatitkári szobában található. 4. 2 A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: • hogy az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető;
49
• •
-hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet; -hogy csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép.
A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata. A pedagógusok feladata, hogy: • haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, • gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: • a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, • a veszélyforrást, jelentő munkahelyüket mindig zárják, stb. 4.3. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: a. Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; b. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: • intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak) – egy példány megőrzéséről gondoskodik; • ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. • •
c. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: súlyos baleset esetén azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé, gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. d. Lehetővé teszik az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. e. Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógus feladata: a. Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. b. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, c. Súlyos balesetekkel kapcsolatban:
50
- a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában. d. Közreműködik az iskolai szülői szervezet és diákönkormányzat tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. e. Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. 4.4. Az intézményi jelentési kötelezettsége, eljárási szabályok • a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv felvétele és a baleset egyidejű bejelentése a Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a fenntartó számára a www.okm.hu tanügyi baleseti nyilvántartó honlapján valósul meg. A jegyzőkönyv egy példányát a balesetet követő hónap 8-ig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló szülőjének), egy példányát pedig a baleset egyéb dokumentumaival csatolni kell az intézményben továbbra is kötelezően vezetett tanulóbaleseti nyilvántartáshoz, amelyet 10 évig kell őrizni, nyilvántartani, • a súlyos balesetet {a tanuló halála, valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztése, jelentős mértékű károsodása, orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülés, egészségkárosodás, súlyos csonkulás (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, beszélőképesség elvesztése, vagy feltűnő eltorzulás, bénulás, elmezavar} azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának, • minden tanulóbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.
5. Teendők rendkívüli esemény, bombariadó esetén Rendkívüli eseményen kell érteni minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni (árvíz, belvíz, földrengés, bombariadó stb.). Az eseményt észlelő személy haladéktalanul köteles értesíteni az intézkedésre jogosult személyeket. 5. 1. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: − igazgató, igazgatóhelyettes, − gazdasági vezető. 5. 2. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: − az intézmény fenntartóját, − tűz esetén a tűzoltóságot, − robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, − személyi sérülés esetén a mentőket, − egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. 5. 3. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket csengetéssel kell értesíteni (riasztás módja: 3 szaggatott csengő), valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk.
51
5. 4. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy foglalkozást tartó pedagógus a felelős. 5. 5. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: − a kiürítési terven szereplő kijáratok kinyitásáról, − a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, − a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, − az elsősegélynyújtás megszervezéséről, − a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. 5. 6. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: − a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, − a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, − az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), − a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, − az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, − az épület kiürítéséről. 5. 7. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! 5. 8. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. 5. 9. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. 5. 10. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. 5. 11. Az épület kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolnia kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 4. 12. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. 5. 13. Intézkedés bombariadó esetén a) Bombariadó esetén az igazgatóhelyettes vagy az igazgató értesíti az illetékes rendőrfőkapitányságot. b) Utasítja az iskolatitkárt, a bombariadót jelző csengetésre (3 szaggatott).
52
c) Az órát tartó tanárok gondoskodnak arról, hogy a tanulók a tűzriadói tervnek megfelelő módon elhagyják az iskola épületét. Az iskola épületén kívül névsorolvasással ellenőrizzék, hogy minden tanuló jelen van-e. A tanárok jelentik az igazgatóhelyettesnek a létszámellenőrzések eredményét. Az iskola épületébe való visszavonulásra a kerületi rendőrfőkapitányság engedélye alapján az igazgatóhelyettes ad engedélyt. d) A bombariadó miatt elmaradt órák pótlására a bombariadót követő második szombaton a megfelelő órarend szerinti tanításra kerül sor.
6. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Az utasítás területi hatálya: Érvényes az iskola: 1163 Budapest, Hősök fasora 30. telekhatáron belüli területére, valamint külső fenyegetettség esetén a magasabb rendű jogszabályok és utasítások szerint. Az utasítás személyi hatálya: Kiterjed a fent meghatározott területen (építményben) tartózkodó személyekre (függetlenül attól, hogy az itt tartózkodásuk jogossága igazolt-e) • a tanulókra, • az iskolai személyzetre (tanárok, óraadók, gazdasági és üzemeltetési személyek), • látogatókra és vendégekre, Az utasítás az alább felsorolt rendkívüli eseményekre terjed ki: • Tűz, tűzfészek (épített és természetes emberi környezetben) • Bombariadó • Terrortámadás (fegyveres támadás, szabotázs, túszszedés, robbantás stb.) • Robbanás (gáz, folyadék, vegyi) • Villámbecsapódás károsodásokkal • Épület falainak repedése, dőlése, tető jelentős sérülése • Téli időben a fűtési rendszer teljes leállása • Rendkívüli időjárási viszonyok • Fertőzés (szalmonella stb.), járvány • Mérgezés (gondatlan, vagy szándékos étel~, gyógyszer~ stb.) • Földrengés és utóhatásai • Ivóvíz-, áram-, városi gázszolgáltatás hosszú idejű leállása • A környezetben lévő ipari, vegyi katasztrófák kihatásai az intézményre • Levegő jelentős szennyezettsége • Háborús konfliktusok, cselekmények és kihatásai • Közlekedés, szállítás leállása (sztrájk stb.) • Nukleáris baleset és következményei • Rablás, betörés, nagy értékű lopás • Gyilkosság, súlyos kimenetelű verekedés • Diákot, alkalmazottat vagy bérleményhasználót ért súlyos baleset, vagy baleseti halál • Nemzetiségi ellentétekből fakadó konfliktushelyzet és következménye Teendők a rendkívüli események bekövetkezésekor: • elsődleges szempont az élet mentése, az intézmény kiürítése, • ezzel egyidejűleg az elhárításra illetékes szervek értesítése: 53
- Mentők: 104 - Tűzoltók: 105 - Rendőrség: 107 - Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Cím: 1163 Budapest, Havashalom utca 43. Telefonszám: 401-1400; 401-1408 Fax: 40-11-419 A rendkívüli helyzetről tájékoztatni kell: • az intézmény igazgatóját, • igazgatóhelyettest • gazdaságvezetőt • a gondnokot, • a munka-és tűzvédelmi megbízottat, • szükség szerint a tanulók szüleit (pl.: közlekedés teljes leállítása, sztrájk, rendkívüli időjárás esetén), • a rendőrséget (esetenként), • a tűzoltóságot (esetenként), • a mentőket (esetenként), • a kerületi ÁNTSZ-t (esetenként), • a Polgári Védelem Parancsnokságát, • a Környezetvédelmi Felügyeletet, • az előálló eseménnyel kapcsolatos szolgáltatót (gáz, víz, csatorna, távhő, ELMÜ, telefontársaság). A rendkívüli esemény elhárítására megérkező hatóság számára rendelkezésre kell bocsátani a munkavégzéséhez szükséges információkat, munkájához minden lehető segítséget meg kell adni. Az utasítás tartalmának megismerése, betartása és betartatása az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége. Az utasítást ki kell függeszteni a tanári szobában, az iskolatitkári helyiségben, és a portán. A rendkívüli esemény meghatározásáról az intézmény igazgatója rendelkezik, aki az eseményt követő munkanapon a XVI. kerület Önkormányzat jegyzője részére részletes írásbeli jelentést tesz.
54
XIII. Az intézmény vezetésének és közösségének külső kapcsolatai 1. Az intézmény külső kapcsolatai Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, – meghívás vagy egyéb értesítés alapján. 2. A kapcsolattartás formái és módjai • közös értekezletek tartása, • szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, • módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, • közös ünnepélyek rendezése, • intézményi rendezvények látogatása, • napi szakmai tájékozódás személyesen vagy telefonon, 3. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel • a fenntartóval, • a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, • a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, • a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, • nevelési tanácsadó szolgálattal, • a családsegítő központtal, • a történelmi egyházak szervezeteivel (katolikus református), • egyházi és más fenntartású oktató- nevelő intézményekkel, • patronáló cégekkel, • sportegyesületekkel, • a Fasori Gyermekekért Alapítvánnyal, • óvodákkal, • Rendőrkapitányság Ifjúságvédelmi Osztálya, • más közalapítványokkal.
XIV. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 1. A hagyományápolás Az intézmény hagyományainak tiszteletben tartása, ápolása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége.
55
2. Az intézményi szintű ünnepélyek és nemzeti ünnepek • • •
Tanévnyitó és tanévzáró ünnepély, ballagás, Köztársaság napja, 1956-os emlékünnep, Március 15-e a Magyar forradalom és szabadságharc ünnepe,
3. Az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések • • • • • • • • • •
Aradi vértanúk napja, Az iskola utcájának nevét adó I. világháborús áldozatok és hősök napja, Gyermekek világnapja, Magyar dráma napja, Idősek világnapja, Takarékossági világnap, Zenei világnap, Karácsony és Anyák napja.
4. Tanulmányi versenyek és vetélkedők Iskolai versenyek Részvétel kerületi versenyen, tovább jutás esetén magasabb színtű versenyeken
5. Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei • • •
Szülők Pedagógusok Bálja, Farsangi Bál, Fasori Gála.
6. Hagyományos nyári táborok • •
Diákönkormányzati tábor, Erdei iskola.
7. Az intézmény hagyományos és egyéb szabadidős programjai Igény szerint változó (idegen nyelv, sport, gyermekvédelmi)
8. Évkönyv, iskolaújság Az intézmény nevelőtestületének döntése alapján évkönyvet, iskolaújságot jelentethet meg. Szerkesztésében az intézmény tanulói és pedagógusai is részt vesznek.
9. Iskolarádió A technikai feltételek megléte esetén az iskolarádió műsorát felelős pedagógus vezetésével és a diáktanács közreműködésével a tanulók igényeik figyelembevételével a tanulók állítják össze.
56
XV. Az iskolai tanulók jogállása, jogok és kötelezettségek 1. A tanulói jogviszony
• Jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján történhet. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt A közoktatási törvény, szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését, és megszűnését, és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. • Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. • Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. • Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: – a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; – a szülő személyi igazolványát; – a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); – a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); – a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; – szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. • A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: – a tanuló anyakönyvi kivonatát; – a szülő személyi igazolványát; – az elvégzett évfolyamokat, tanúsító bizonyítványt; • A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. • Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Átjárhatóság • Tanulóink minden iskolatípusban továbbtanulhatnak, az alábbi ütemezés szerint: – 4. osztály után Nyolcosztályos középiskola – 6. osztály után Hatosztályos középiskola – 8. osztály után Négyosztályos (+1) gimnázium Négyosztályos (+1+1) szakközépiskola 2(+2) osztályos Szakiskola • • •
A tanulóknak lehetősége van 4. 6. 8. osztály végén más iskolatípust választani. A mi iskolánkba is érkezhetnek tanulók. Ha a szülő az általános iskola azon osztályába kéri gyermeke felvételét, amelyben emelt óraszámban tanítunk bármely tárgyat, akkor a tanuló tudásáról az adott tárgyból tájékozódunk. Mentesül a tájékozódás alól az a tanuló, aki eddigi tanulmányai során is emelt óraszámban tanulta a kiválasztott tárgyat. Az osztályokba, az adott osztály 57
létszámától függően veszünk fel tanulókat. A körzetes gyermekeket az iskola, köteles felvenni. A tanulói jogviszony megszűnik: • másik iskola befogadó nyilatkozata alapján, • a 8. évfolyam elvégzése után, középiskolába történő beíratkozáskor. • fegyelmi határozat következtében • A törvény által előírt igazolatlan mulasztás esetében, amennyiben a törvényben előírt tankötelezettség korhatárát a tanuló túllépte.
2. Eljárásrend a két tanítási nyelvű első osztályba való jelentkezéshez 2.1. Törvényi szabályozás A két tanítási nyelvű oktatás irányelveit a 26/1997 (VII.10.) MKM rendelet tartalmazza. Ez meghatározza a két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás alapelveit, célját, feladatát, formáit, óratervét és tartalmát. A korai szakaszra (általános iskola 1-8. évfolyamára) vonatkozó törvényi előírások:
• • • • • • • • • •
A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és idegen nyelven (célnyelven) folyik. Célnyelv bármelyik idegen nyelv lehet. A célnyelven tanított tantárgyak megválasztása az iskola jogköre. Kívánatos azonban, hogy elsősorban azokat a tantárgyakat válasszák, amelyek legjobban megfelelnek a tanulók életkori sajátosságainak. A célnyelven tanított tantárgyakat, a tannyelvek idő- és tartalmi megoszlását az iskola a Két tanítási nyelvű iskolák kerettanterve alapján határozza meg helyi tantervében. A két tanítási nyelvű oktatás az első-kilencedik évfolyamon kezdhető meg és felmenő rendszerben folyhat. A tanuló az iskolában - ha az irányelv eltérően nem rendelkezik - évfolyamonként legalább három tantárgyat célnyelven tanul. A magyar nyelv és irodalom kivételével valamennyi tantárgy tanítható célnyelven. A korai két tanítási nyelvű iskolai oktatásban (1-8. évfolyam) a célnyelv és célnyelven történő tanulás egyidejűleg kezdődik. A korai két tanítási nyelvű iskolai oktatás az iskola pedagógiai programjában meghatározott évfolyamon kezdődik és legkésőbb a nyolcadik évfolyamon fejeződik be. Az iskolának legalább három tantárgy célnyelven való tanulását kell lehetővé tenni. A célnyelv és a célnyelvű órák aránya a tanulók kötelező tanórájának harmincöt százalékánál ne legyen kevesebb, és ötven százalékánál ne legyen több. A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak között kell, hogy legyen legalább egy olyan pedagógus, akinek a célnyelv az anyanyelve.
58
2.2. A két tanítási nyelvű oktatás bevezetése Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a 34/2009. (I.21.) Kt. határozata alapján a következő döntést hozta: • Lemhényi Dezső Általános Iskola 2009/2010-es tanévtől vezetheti be felmenő rendszerben az angol-magyar két tanítási nyelvű képzést. • Ezzel párhuzamosan indít normál tantervű osztályt is – amelyre a már korábbiakban elfogadott Pedagógiai Program és Helyi Tanterv érvényes.
2.3. A két tanítási nyelvű osztályba való bekerülés rendje A Lemhényi Dezső Általános Iskolában a két tanítási nyelvű oktatás első évfolyamon indul, és nyolcadik évfolyamig tart. A két tanítási nyelvű oktatás programjába csak első évfolyamon lehet jelentkezni. Ettől eltérni csak különleges esetben, a tanuló egyéni körülményeinek ismeretében, az igazgató döntése alapján lehet. Az igazgató minden év március 25-ig tájékoztatót tart a szülőknek a két tanítási nyelvű oktatásról.
2.3. •
•
A jelentkezés módja A két tanítási nyelvű oktatás első osztályába jelentkezőknek egy jelentkezési lapot kell kitölteniük, mely hozzáférhető az iskolában, és letölthető az iskola honlapjáról. A jelentkezési lapon az iskola csak a Közoktatási törvényben meghatározott adatokat kérheti, az egyéb adatok szolgáltatása önkéntes, erre a jelentkezési lapon a szülők figyelmét fel kell hívni. A jelentkezési lapon meg kell jelölni a leadás helyét és határidejét. Az iskola a jelentkezési lapokat két évig köteles megőrizni.
59
2.5. A jelentkezők köre Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Közoktatási Intézkedési Tervében meghatározott intézményi beiskolázási körzethatárt figyelembe véve – az intézményünkbe a beiskolázási sorrend a következő: • körzetes gyerekek • körzeten kívüli gyerekek - elsősorban XVI. kerületi, • ezt követően kerületen kívüli.
3. Magántanulóvá válás szabályai • • • •
A tanuló tanulmányi kötelezettségét magántanulóként is teljesítheti. A tanuló magántanulói státusát kérheti szülői döntés alapján, vagy szakértői vélemény alapján. A felmentés engedélyezéséről az igazgató dönt, a gyermekjóléti szolgálat véleményét kikérve. Szülői döntés esetében a tanuló egyénileg készül fel, a szakértői véleménnyel rendelkező tanuló esetében az iskola gondoskodik a tanuló felkészítéséről. Az iskola állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről- kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról.
XVI. A tanulók értékelési rendje, eljárási szabályok 1. A tanulók értékelésének rendje Az oktatási törvény rendelkezik a tankötelezettségről, annak teljesítéséről, a tanulók tudásának, előmenetelének, szorgalmának, magatartásának értékeléséről, az érdemjegyekről és az osztályzatokról. 1.1. A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma a heti egy órás tantárgyakból félévenként legalább 2, a heti kettő vagy annál nagyobb óraszámú tantárgyaknál félévenként legalább 4. 1.2. A magántanuló tudásának értékeléséről az iskola gondoskodik. • Osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei, beszámolókon mutatott teljesítménye alapján • A tanulmányok alatti vizsgákon (osztályozóvizsgán, különbözeti vizsgán, javítóvizsgán) nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. • Félévi és év végi osztályzata megállapításához, ha a tanulót felmentették a tanórák látogatása alól, osztályozó vizsgát kell tennie. • E vizsgák idejéről a szülőt és a tanulót az igazgató írásban értesíti.
60
2. Az osztályozó, a javító és az egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályai 2.1. A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók az igazgató által meghatározott időben a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. A mindennapos iskolába járás alól felmentett /magán / tanuló osztályozó vizsgáját a szorgalmi idő vége és 08. 31. napja között teheti le. Egyéni kérelemre, indokolt esetben az igazgató más időpontot is engedélyezhet. 2.2 Az iskola igazgatójának engedélye szükséges ahhoz, hogy az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket a tanuló az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. 2.3. Ha a tanuló a tantervi követelményeket egy vagy két tantárgyból szorgalmi időben nem teljesíti csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javítóvizsgán legalább elégséges minősítéssel megfelel. A javítóvizsga időpontja augusztus vége. 2.4. Az osztályozó és javító vizsgák bizottság előtt folynak. A vizsgabizottságot az intézmény igazgatója bízza meg. • A tanulót és szüleit az osztályozó és javítóvizsga időpontjáról tértivevényes postai küldeményben értesíteni kell • Az osztályozó és javítóvizsga jegyzőkönyveit iktatottan irattárban kell • tárolni.
3. A mulasztás igazolására vonatkozó helyi rendelkezések A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha: 3.1. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – engedélyt kap a távolmaradásra. A szülő félévenként 3 tanítási napot igazolhat. A szülő a tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt köteles kérni, amennyiben a távollét a jellege miatt előre látható, nem hirtelen esemény. Az előzetes távolmaradási engedély megadásáról, illetve elutasításáról: - a 3 napig terjedő időszakra a tanuló osztályfőnöke, - a 3 napot meghaladó időszakra az intézmény vezetője dönt. A döntésről a szülőt írásban tájékoztatni kell. A döntésnél figyelembe veendő szempontok: - a tanuló mulasztásainak száma és jellege, - a távollétnek a tanuló tanulmányaira gyakorolt várható hatása. A szülő a tanuló előre nem látható mulasztását utólag igazolhatja, ún. igazolási kérelemmel. E kérelem elbírálásának szabályai értelemszerűen megegyeznek az előzetes távolmaradási engedélyre vonatkozó szabályokkal. 3.2. Ha a tanuló beteg volt, és ezt a tényt a szülő, illetve a tanuló az osztályfőnök felé orvosi igazolás átadásával igazolja. Az igazolást a gyógyult gyermek közösségbe visszakerülésének első napján kell átadni.
61
3.3. A tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. 3.4. A szülő gyermeke számára előre tudott jelentős családi esemény miatt írásban távolmaradási engedélyt kérhet, tanévenként 6 napig. A tanulmányi elmaradást a tanulónak az osztályfőnök által megszabott határidőig pótolnia kell. 3.5. Az iskola területe tanítási idő alatt csak a portán illetve az ügyeletes tanárnak felmutatott írásos osztályfőnöki engedéllyel hagyható el. 3.6. A tanórákról való három igazolatlan késés osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, mely a magatartási jegyben is tükröződik.
4. A tanulók jutalmazásának elvei és formái A jogszabályban ill. az iskola házirendjében megfogalmazott tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét erősítő tanulókat az iskola jutalomban részesítheti. 4.1. Tantárgyi elismerés. A több tárgyból kiemelkedően teljesítő tanuló részére nevelőtestületi dicséret, amelyet be kell vezetni az anyakönyvbe és a bizonyítványba, Kimagasló eredmény esetén igazgatói dicséret és jutalomkönyv átadására kerül sor a tanév végén a tanulók, nevelők és a szülők közössége előtt. Országos, fővárosi szintű tanulmányi és sport teljesítmény jutalmazása tanév végé történik - az iskola lehetőségei szerint. Az egész évben tartó házi sportbajnokságok, tanulmányi pontversenyek állásáról az iskolai faliújságokon valamint az iskolarádión folyamatosan tájékoztatni kell a tanulókat. 4.2. Magatartás és szorgalom jutalmazása Az a tanuló, aki magatartásában és szorgalmában példás a felnőttekkel és társaival udvarias, rendszerető, kötelességtudó, a közösségi életben aktív, kezdeményező a következő fokozatokban részesíthető : a./ Az alábbi fokozatok bejegyzésére az ellenőrzőbe a jutalmat adó jogosult. 1. szaktanári szóbeli dicséret, 2. szaktanári írásbeli dicséret, 3. osztályfőnöki szóbeli dicséret, 4. osztályfőnöki írásbeli dicséret, 5. igazgatói szóbeli dicséret, 6. igazgatói írásbeli dicséret. b./ Tantestületi dicséret. Ez a fokozat bejegyzésre kerül a bizonyítványba és az anyakönyvbe is. Átadására tanév végén jutalomkönyvvel együtt a tanuló, a pedagógusok és a szülők előtt kerül sor.
62
5. Fegyelmi intézkedések A közoktatási törvény meghatározza a tanulók fegyelmi-kártérítési felelősségét. A felelősségre vonás módjára és formájára nézve a magasabb szintű jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 5.1. Azokat a tanulókat, akik az iskola házirendet tanórán vagy tanórán kívül az iskolán belül – vagy ha az iskola képviseletében eljárva az iskolán kívül - megszegik, vagyis az iskolai közösség normáit sértő magatartást tanúsítanak, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. Az elmarasztalás fokozatainak megállapítása az osztályfőnök feladata. A tanuló fegyelmezetlen magatartását rendszabályozó intézkedés fokozatai a következők : 1. osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés, 2. osztályfőnöki intés, 3. igazgatói figyelmeztetés, 4. igazgatói intés. A 3. és a 4. fokozatú elmarasztalás megállapítása előtt az osztályfőnök kikéri az osztályban tanító pedagógusok véleményét. A bejegyzés az ellenőrzőbe az osztályfőnök feladata. Az intést a tanulónak a szülővel láttamoztatni kell.
5.2. A tanulói munka fegyelmének kialakítása az osztályban tanító pedagógusok és az osztályfőnök közös feladata. • • •
Közös feladatuk a helyes tanulói szokásrendek kialakítása, azok következetes betartatása, a helyes tanulási módszerek megtanítása, a tanulók megfelelő terhelésének biztosítása. A munkafegyelmet sértő tanulók ellen szaktanári szóbeli figyelmeztetés fegyelmező intézkedés hozható. Ha azonos hiányosságok sorozatosan vagy több tantárgyból is előfordulnak, illetőleg ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, a fegyelmi eljárást - jogszabály alapján - le kell folytatni.
5.3. Ha a tanuló az iskolának kárt okoz, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint kell eljárni. 5.4. Ha a fegyelmező intézkedések eredményre nem vezettek, vagy a fegyelemsértés olyan súlyos fokú, hogy fegyelmező intézkedés alkalmazásától eredmény nem várható a tanulóval szemben fegyelmi eljárást kell lefolytatni. A fegyelmi bizottság összehívható: - Igazgatói rovó utáni fegyelmi vétség elkövetése estén. - Ha a tanuló a társai, tanárai testi épségét nagyon súlyosan, szándékosan veszélyezteti. - Ha az iskola épületében, berendezési tárgyaiban szándékosan nagy értékű károkozás történik. - Szándékos, súlyos erkölcsi károkozás esetén.
63
XVII. Szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1. Tankönyvrendelés 1.1. Az iskola éves munkatervében, rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben • elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, • részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. 1.2. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt A megállapodásnak tartalmaznia kell: • a felelős dolgozók feladatait, • a szükséges határidőket, • a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, • a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. 1.3. A jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével • A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolaszéket, az iskola szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot. • Az iskolába lépő új osztályok tanulóival a beiratkozáskor kell a felmérést és a tájékoztatást elvégezni. • Az iskola tájékoztatja a szülőket, kik jogosultak normatív kedvezmény igénybevételére, továbbá milyen más kedvezmények nyújthatók. • A normatív kedvezményt az iskola által rendszeresített igénylőlapon kell igényelni, és ezzel egyidejűleg be kell mutatni a kedvezményre jogosító okiratokat. • Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt dokumentumok az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerülnek. • Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 1.4. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek, - a szaktanárok javaslatait figyelembe véve – állítják össze az egyes osztályokba szükséges tankönyvek listáját. 1.5. Az iskola lehetővé teszi, hogy a tankönyvlistákat a szülők megismerjék. (2011. január 5-én átkerült a Házirendbe) Tankönyvtámogatás elosztási elvei:
64
• •
A normatív támogatás elosztásának elvei: a mindenkor érvényben lévő törvények szerint. Nem alanyi jogon adható tankönyvtámogatás elvei: Házirend
2. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket. A díjfizetésekről általában A magyar közoktatás állami és önkormányzati fenntartású intézményeiben a pedagógiai szolgáltatások túlnyomó többsége a magyar állampolgárok számára ingyenesen vehető igénybe. Az alapellátás ingyenes területeiről a közoktatási törvény rendelkezik. A pedagógiai szolgáltatások kisebb részéért fizetési kötelezettség terheli az igénybevevőket. A térítési- és tandíj mérséklését vagy elengedését írásban kell kérvényezni. A kérvényben fel kell tüntetni a családban a keresők és eltartottak, a munkanélküliek, a leszázalékoltak és a nyugdíjasok számát. A térítési díjak csökkentése az alábbi esetekben és módon lehetséges: ( törvények, rendeletek, utasítások alkalmazása alapján ) • 3 vagy több gyermekes család - nyilatkozat kíséretében 50 %-os (normatív kedvezmény) • szociális körülmények- nyilatkozat, kérelem, kereseti kimutatások alapján - az érvényben lévő Bp. XVI. kerületi Önkormányzat Képviselőtestülete által a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról szóló rendelet figyelembe vételével történik a gyermekvédelmi felelős, az osztályfőnökök, és az igazgató döntése alapján • történhet még méltányosságból ideiglenes időszakra vonatkoztatva. Normatív és egyéb kedvezmények igénybevétele esetén az azok alapjául szolgáló adatokban történt változást a változáskor nyomban köteles bejelenteni a szülő illetve gondviselő!
65
Térítési díj fizetése A térítési díjak fizetéséről a közoktatási törvény rendelkezik. Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, de az iskola ezen szolgáltatásai a helyi szükségleteket elégítik ki. Térítési díjat kell fizetni az intézmény következő szolgáltatásaiért: - étkezési igénybevétel - a fent megjelölt esetekben Az iskolai étkeztetés térítési díjának befizetési és visszafizetési rendszere A térítési díjak megállapítására az érvényben lévő önkormányzati rendelet valamint az egyéb pénzügyi szabályzók az irányadók. Az étkeztetést bármelyik tanulónk igénybe veheti. A beszedésére és visszafizetésére az alábbi szabályok vonatkoznak: A befizetés minden hó 10-e és 15-e között történik a meghirdetett napon. • A térítési díjak befizetése csoportonként, befizető könyvekbe történik. • Az önköltséges ebéd díját az igazgató által megbízott személy szedi be. • A befizetett összeggel a befizetést beszedők minden befizetési napon elszámolnak az iskola titkárnak, aki ellenőrzés és összesítés után a beszedett összeget a pénztárosnak befizeti. • A pénztáros a befizetett összeget haladéktalanul az OTP Bank Rt-nél vezetett számlánkra befizeti. • Pótbefizetés- a befizetést követő 1 héten belül a meghirdetett napon lehetséges. A jóváírások, illetve visszatérítések Az étkezést lemondani – a jóváírás igényével - csak a lemondást követő nappal lehet. • idejében történt lemondás esetén az újabb befizetéskor a túlfizetés elszámolandó, továbbá: • ha a tanuló tanulóviszonya iskolánkban megszűnik, vagy más indokolt esetben - szülői kérelemre - határozat alapján visszautalható a lakcímre.
3. A tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elbírálásának elvei. (2011. január 5-én átkerült a Házirendbe) • A tanulmányi eredménytől függően az osztályfőnök vagy szaktanár javasolhatja a tanulónak a szülővel történő egyeztetés alapján a tanulószobai foglalkozás igénybevételét. • A délutáni napközis és tanulószobai foglalkozásokon való részvétel minden tanulónak joga van. • A tanuló felvételét kérheti az évfolyamán szervezett napközis csoportba. • A napközis csoportfoglalkozásokon - étkezést nem igénylő – tanuló is részt vehet.
66
4. Egyéb szociális ellátások, ösztöndíj (2011. január 5-én átkerült a Házirendbe) Intézményünkben saját szociális ösztöndíj fizetésére lehetőség nincs. A Budapest XVI. Kerületi Önkormányzat mindenkor érvényes rendeletében foglaltak alapján az iskola tehetséges fiataljai támogatásban részesülhetnek.
5. Igazgatási díjat kell fizetni, ha az iskola kérelemre névváltozás esetén bizonyítványt cserél 5.1. Az igazgatási díj összege az elkészítés évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tíz százaléka. 5.2. Az igazgatási díjat az iskola által meghatározott módon és számlára kell befizetni. A befizetett igazgatási díj az iskola bevétele. A befizetett díj kezelése és nyilvántartása az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, költségvetési, befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalási rendjéről szóló jogszabályokban meghatározottak szerint történik. 5.3. E rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a névváltoztatásra a nemzetiségi név felvétele miatt került sor.
6. Szociális támogatások Az intézményt támogató Fasori Gyermekekért Alapítvány szociális célra felhasználható összegéről és a támogatás módjáról – az osztályfőnökök és az iskolai gyermekvédelmi felelős előterjesztése alapján – az alapítvány kuratóriuma dönt tanévenként.
XVIII. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága 1. A Ktv. a tanuló és a szülő jogaként fogalmazza meg A szükséges információkhoz hozzájuthasson, tájékoztatást kapjon a gyermek tanulmányait érintő kérdésekről, valamint megismerhesse az intézmény pedagógiai programját, házirendjét, és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. 1.1. Az intézmény Pedagógiai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, Házirend és az IMIP az iskola titkárságán, az igazgatói irodában, az iskolai könyvtárban, a tanári szobában kerülnek elhelyezésre. 1.2. A dokumentumok nyilvánosak, melyek hivatali időben, illetve a könyvtár nyitvatartási idejében megtekinthetők. 1.3. Átfogó, intézményi szintű felvilágosítást a dokumentumokkal kapcsolatban előzetes időpont egyeztetés után az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes adhat.
67
2. Az intézmény iratkezelése 2.1. A nevelési-oktatási intézmény részére érkező - nem névre szóló - leveleket, iratokat és egyéb küldeményeket (a továbbiakban: iratok) a vezető vagy az e feladattal megbízott alkalmazott (a továbbiakban: iratkezelő) veszi át és bontja fel. Az iskolaszék, a szülői szervezet (közösség), az iskolai diákönkormányzat részére érkezett iratokat bontatlanul kell átadni az érdekelteknek. Az így átvett iratok iratkezelése az érdekelt kezdeményezésére történik. 2.2. A gyermekekkel, a tanulókkal kapcsolatos ügyekben keletkezett iratokat az ügy elintézéséért felelős alkalmazott köteles haladéktalanul, de legkésőbb az iktatás napjától számított harminc napon belül elintézni. A nevelési-oktatási intézmények működésével kapcsolatos ügyekben az elintézési határidő - ha a nevelési-oktatási intézmény vezetője más határidőt nem állapít meg - harminc nap. Ha az irat elintézésére az iskolaszék a szülői szervezet (közösség), a diákönkormányzat jogosult, döntését legkésőbb az iktatástól számított harmincadik napot követő első ülésén köteles meghozni. 2.3. A nevelési-oktatási intézményben végzett ügyintézés szabályait, továbbá az iratkezelés általános szabályait és a nevelési-oktatási intézményben vezetett tanügyi nyilvántartásokat és a kötelező nyomtatványokat a 3. számú melléklet határozza meg.
XIX. Az iskolai könyvtár működési rendje Szolgáltatási alapelvek Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye gyűjteménye használatát: • A könyvtár nyitva tartása a tanítási idő alatt heti 22 óra. • A könyvtár szolgáltatásai: kölcsönzés, helyben használat, előjegyzés, könyvtárközi kölcsönzés. Szolgáltatásaival közvetlenül részt vesz az intézmény tanulóinak könyvtárhasználatra nevelésében. • A könyvtár nyitvatartási idejét lehetőség szerint az órarendben jelölni kell. • A könyvtárból könyvet, más ismerethordozót csak a könyvtáros tudtával, a kölcsönzési nyilvántartásba történő feljegyzés után szabad kivinni. • Az iskolai könyvtár használói az intézmény tanárai, diákjai. Az igazgató engedélyével a könyvtár másnak is rendelkezésére állhat. A könyvtár használatáért térítési díj nem szedhető. • A könyvtárosi munkát végző, megfelelő szakképesítéssel rendelkező pedagógus foglalkoztatásának módját és feltételeit a közoktatási törvény szabályozza. A könyvtári munka elvégzéséhez szükséges munkaidőt, a könyvtári dolgozók számát a tanulócsoportok száma, a gyűjtemény nagysága és jellege együttes figyelembevételével kell meghatározni.
68
XX. Aláírási és pecséthasználati jogkör Az iskolát elhagyó dokumentumok aláírására egy személyben az igazgató jogosult. Az igazgató távolléte esetén a helyettesnek van aláírási jogosultsága. Az iskola cégszerű aláírásakor az aláírók: • igazgató - igazgató-helyettes, • igazgató - gazdasági-vezető Saját területükön aláírási joguk van az igazgató-helyettesnek, a gazdasági vezetőnek és az iskolatitkárnak. Az iskolai pecsét használatára is a fentiek, ill. esetenként az igazgató által megbízott iskolai közalkalmazottak jogosultak. A pecsét napközben a titkárságon és/vagy a gazdasági irodában található, a nap végén az iskola páncélszekrényébe kell elzárni. A pecsét elővétele, elzárása az iskolatitkár és a gazdasági vezető feladata. A pecsétet a titkárságról / a gazdasági irodából elvinni csak az ott dolgozókkal vagy az iskolavezetéssel történt egyeztetés után lehetséges. Pecsétet csak átvételi elismervény alapján lehet kiadni, elvinni az épületből. Erre engedélyt az iskola igazgatója, távolléte esetén helyettese adhat. Használaton kívüli pecsétet el kell zárni. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző:
Körbélyegző:
Az intézmény bélyegzőinek cseréje, rongálódása illetve elhasználódása esetén a selejtezéskor fizikai megsemmisítésük szükséges jegyzőkönyv felvételével együtt.
69
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. A szervezeti és működési szabályzat módosítása Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület által történt elfogadással és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. Az intézmény további szabályzatai Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket – így a belső ellenőrzés szabályozását, az ügyvitel és az iratkezelés rendje, az intézményi gazdálkodás szabályai stb. igazgatói utasításként, önálló szabályzatok tartalmazzák. A szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszik. 3. A módosított szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása Jelen szervezeti és működési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2011. január 5. napján 60/2011 (01.05.)LDÁI számú határozatával elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Ezzel a korábbi módosított SZMSZ hatályát veszti. 2011. január 5.
Dr. Hoffmann Károlyné igazgató
70
Záradékok Záradék I.: Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület, 2011. január 5. napján elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. ..........................................
..........................................
Záradék II.: A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a diákönkormányzat – a jogszabályban meghatározottak szerint – 2011. január 4. ülésén egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a diákönkormányzat képviselői tanúsítják. ..........................................
Záradék III.: A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban az iskolaszék – a jogszabályban meghatározottak szerint – 2011. január 4. ülésén egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét az iskolaszék képviselői tanúsítják. ..........................................
Záradék IV.: A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a szülői munkaközösség – a jogszabályban meghatározottak szerint – 2011. január 4. ülésén egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a szülői munkaközösség képviselői tanúsítják. ..........................................
Záradék V.: A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a közalkalmazotti tanács – a jogszabályban meghatározottak szerint – 2011. január 4. ülésén véleményezési jogot gyakorolt, melynek tényét a közalkalmazotti tanács képviselői aláírásukkal tanúsítják. ..........................................
71
MELLÉKLETEK
72
Az iskola strukturális felépítése
1. számú melléklet
Igazgató
Iskolaszék
SZMK
Érdekképviseletek Közalkalmazotti tanács – Szakszervezet Diákönkormányzat Gyermek – és ifjúságvédelem
Iskolavezetőség
Intézményvezető helyettes (pedagógiai ig.h.) Szakmai munkaközösség – vezetők Osztályfőnöki Alsó tagozatos Humán Természettudományos Testnevelés Napközis
Gazdasági vezető Gazdasági szervezet Iskolatitkár, pénztáros (Intézményvezető helyettes) Könyvelő
Közalkalmazotti tanács elnöke Diákönkormányzatot segítő tanár Szabadidő – szervező Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
Tantestület tagjai
Támogató szervezet IMIP
Technikai alkalmazottak Fűtő, kézbesítő Takarító Karbantartó, kertész Konyhai dolgozó
74
2. számú melléklet
LEMHÉNYI DEZSŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1163 Budapest Hősök fasora 30.
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Tartalomjegyzék
1. A könyvtár feladata 2. A Gyűjtőköri Szabályzat alapdokumentumai 3. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők 4. Az állománygyarapítás módja 5. A gyűjtés szintje és mélysége 6. A gyűjtemény jellemzői 7. Az iskolai könyvtár működése
76
1. A könyvtár feladata Az iskolai könyvtár a dokumentumok sokféleségét gyűjti. Az állomány legfontosabb részét képezi a könyv és folyó-iratgyűjtemény és tanári kézikönyvek (tankönyvek), de emellett auditív (CD lemez, kazetta) és audiovizuális dokumentumok (video) és egyéb információhordozók (CD ROM, kotta, kézirat) alkotják a gyűjteményt. Célunk, hogy a könyvtár információs központtá váljon az iskola életében. A könyvtár típusából fakadó funkció alapján a gyűjtőkörbe tartoznak az oktató-nevelő munkát elősegítő információhordozók és a tanulók önművelését és szórakozási igényeit szolgáló dokumentumok. Ezek folyamatos beszerzése az intézmény napi feladatainak elvégzése szempontjából szükséges. 2. A gyűjtőköri szabályzat alapdokumentumai 2.1. Az 1996. évi LXII. Törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról 2.2. Nemzeti alaptanterv 2.3. Az iskola pedagógiai programja 2.4. A művelődési és közoktatási miniszter 16/1998.(IV:8.) MKM rendelete a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosításáról 2.5. A művelődési és közoktatási miniszter 5/1998. (II.18.) MKM rendelete tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2.6. Az MKM tájékoztatója a funkcionális taneszköz jegyzékről. Ajánlás a taneszköz fejlesztéshez 3. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők 3.1. Az iskola szerkezete Az intézmény 8 évfolyamos általános iskola, évfolyamonként 2-2 párhuzamos osztállyal 3.2. Az iskola nevelési-oktatási céljai a Pedagógiai Programunkban meghatározottak A kultúra és a műveltség átadása oly módon valósul meg intézményünkben, hogy a törvény által előírt Nemzeti alaptanterv művelődési területeit építik magukba a tantárgyak tantervi szinten évfolyamokra, témákra, tanítási órákra bontva. 3.3. A tantárgyi követelményrendszert az iskola helyi tanterve részletesen meghatározza. 3.4. A tehetségfejlesztés, gondozás és felzárkóztatás részletei a Pedagógiai Program fogalmazza meg. 4. Az állománygyarapítás módja A dokumentumok kiválasztásának elvei:
4.1. 4.2. 4.3.
- tematikus: tanuláshoz, tanításhoz kapcsolódó irodalom, pedagógiai, pszichológiai irodalom, tehetséggondozás figyelembevétele - nyelvi szempont: magyar nyelvű dokumentumok és a tanításhoz kapcsolódó angol és német ismerethordozók - formai szempont: a kisméretű és gyűjtők számára készült könyveket nem gyűjti a könyvtár, dokumentumtípusok: könyv, folyóirat, CD lemez, hangkazetta, videó, kotta, térkép, kézirat (iskolai pályamunkák) ÚK jegyzék alapján megrendeléssel Készpénzes vásárlással könyvesboltból, antikváriumból Ajándék formájában intézménytől, magánszemélyektől
77
5.
A gyűjtés szintje és mélysége
Iskolai könyvtárunk erősen válogatva gyűjti be állományát a költségvetés adta lehetőségeknek megfelelően. 5.1.
Könyvtári állományrészek
5.1.1. Kézikönyvtári állomány: Ebben az állományrészben a különböző műveltségterületek alapdokumentumait gyűjtjük az életkori fokozatok (6-14 év) figyelembevételével: - általános és szaklexikonok, -enciklopédiák - szótárak, fogalomgyűjtemények - kézikönyvek, összefoglaló munkák - adattárak - atlaszok - tantárgyaknak megfeleltetett napilapok folyóiratok - tantárgyaknak megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozók (videofilm, hangkazetta, CD ROM) 5.1.2. Ismeretközlő irodalom Teljességre törekvően gyűjtjük: - a helyi tanterv követelményrendszerének megfeleltetett irodalom - a munkáltató eszközként használatos dokumentumok 5.1.3. Szépirodalom Teljességre törekvően gyűjtjük - helyi tantervben szereplő kötelező és ajánlott olvasmányokat - a tananyaghoz kapcsolódó antológiákat, versesköteteket, népköltészeti alkotásokat 5.1.4. Pedagógiai gyűjtemény Teljességre törekvően gyűjtjük -a helyi tantervekben meghatározott tankönyvek munkafüzetek, feladatlapok, tanmenetek, a tanításukhoz szükséges módszertani segédletek, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek (a tankönyvekből szükség szerint a tanulók kölcsönözhetnek) Erősen válogatva gyűjtjük: - pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák - pedagógiai és pszichológiai összefoglalók - kiemelkedő pedagógiai munkák - a PP-ben megfogalmazott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalom - a műveltségi területek módszertani segédletei, segédkönyvei - a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumai - családi életre neveléssel, a szülő és iskola kapcsolatával foglalkozó, pályaválasztással, továbbtanulással kapcsolatos dokumentumok, tájékoztatók - az iskolával kapcsolatos statisztikai, jogi és szabálygyűjtemények - az iskola történetéről szóló dokumentumok 5.1.5. Könyvtári szakirodalom Erősen válogatva gyűjtjük - kurrens, retrospektív jellegű tájékoztatási segédanyag - a könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák - könyvtári jogszabályok, irányelvek 5.2.
Főgyűjtőkör Könyvek
A könyvtár alapvető funkciója az iskola Pedagógiai programjában meghatározott cél- és feladatrendszer megvalósításához szükséges dokumentumok biztosítás.
78
A PP és a különböző, tematikusan meghatározott műveltségterületek tanításának, tanulásának alapdokumentumai tükrözik a tantárgyi eszközigényeket. A főgyűjtőkör kialakítása minden igény szem előtt tartásával történik, lehetőség szerint teljességre törekvően. 5.2.1. Általános művek: 0 A tudomány és kultúra legáltalánosabb alapjai, bibliográfiák, könyvtártan, enciklopédiák, általános lexikonok. 5.2.2. Filozófia, pszichológia: 1 Pszichológia, logika, erkölcstan. 5.2.3. Vallás, teológia: 2 Biblia, mitológia alapművei, keresztény vallás. 5.2.4. Társadalomtudományok: 3 Néprajz összefoglaló jellegű művek. Népművelés, szabadidő felhasználása. 5.2.5. Természettudományok: 5 Általános természettudományi művek, matematika, csillagászat, földtudományok, őslénytan, biológia, növénytan, állattan alapszintű művei.
fizika,
kémia,
5.2.6. Alkalmazott tudományok: 6 Általános művek A higéniával, az ember szervezetével, az egészséges életmóddal kapcsolatos alapismereti ismeretterjesztő munkák. 5.2.7. Művészet, szórakozás, sport: 7 Művészeti stílusok, építészeti, szobrászat, festészet, zene, színházművészet, sport alapszintű összefoglaló művei. 5.2.8. Nyelv és irodalom: 8 A nyelv általános kérdései, a helyesírás általában, egyes nyelvek szótárai. Irodalom tudomány: világirodalom története, irodalomtörténeti művek. Magyar irodalom története. Magyar prózaés drámairodalom, költészet klasszikusai és a kötelező olvasmányok. 5.2.9. Régészet, földrajz, életrajz, történelem: 9 Honismeret: Magyarország megyéi tájegységei, Budapest, a XVI kerület helytörténetére vonatkozó. Földrajztudományok alapszintű összefoglaló munkái kiemelten Európára és Magyarországra vonatkozóan. Történelemtudomány elmélete és segédtudományai összefoglaló alapszintű munkái, Európa és Magyarország története.
79
5.3.
Mellék gyűjtőköri könyvek
Mindazon dokumentumok tatoznak e körbe, amelyek a tananyagon túli ismeretszerzési igényeket hivatottak kielégíteni. A beszerzés, gyűjtés szelektálva történik. 5.3.1. Általános művek: 0 Évkönyvek, címtárak, naptárak, almanachok. 5.3.2. Filozófia, pszichológia: 1 Logika módszertan, a lelkiélet higiénéje, pszichikus fejlődés 5.3.3. Vallás, teológia: 2 Általános és összehasonlító vallástudomány 5.3.4. Társadalomtudományok: 3 Hadtudomány, folklór, néprajz 5.3.5. Természettudományok: 5 Ásványtan 5.3.6. Alkalmazott tudományok: 6 Fiziológia, élettan általános kérdései, balesetvédelem 5.3.7. Művészet, szórakozás, sport: 7 Művészeti stílusok, építészet, szobrászat, festészet, színháztörténet albumai, sportévkönyvek. 5.3.8. Nyelv és irodalom: 8 Idegen nyelvek nyelvtana Az irodalom klasszikusairól szóló olvasmányos művek. 5.3.9. Régészet, földrajz, életrajz, történelem: 9 Útleírások, utazók életrajza, turistatérképek 6.
A gyűjtemény jellemzői
6.1. Dokumentumtípusok 6.1.1. Könyvek kb. az állomány 90 %-át teszik ki. 6.1.2. Periodikumok (napilapok, hetilapok, folyóiratok) 6.1.3. Kéziratok 6.1.4. Nem hagyományos dokumentumok: elenyésző videokazetták, CD-romok
példányszám:
hangkazetták,
6.2. Nyelv Magyar nyelvű kiadványokat gyűjtünk, emellett a tanított nyelvek közép- és kisszótárait, nyelvkönyveit, munkafüzeteit, tanári kézikönyveit, hangzó anyagait, egyes szépirodalmi alkotásait. 6.3. Példányszám A könyvtári költségvetés adta lehetőségeinek megfelelően a különböző állományrészekbe dokumentumonként 1 – 1 pld-t áll módunkban beszerezni. Kivételt képeznek: - házi olvasmányokból tanulócsoportonként 4 – 5 tanulóra 1 pld. - egyes pedagógiai segédkönyvből pedagógusonként 1 – 1 pld.
80
- ajánlott olvasmányokból tanulócsoportonként 10 tanulóra 1 pld. Tartalomjegyzék A könyvtár feladata A Gyűjtőköri Szabályzat alapdokumentumai Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők Az állománygyarapítás módja A gyűjtés szintje és mélysége A gyűjtemény jellemzői 7.
Az iskolai könyvtár működése
Az iskolai könyvtár működtetésének szakmai követelményei 7.1. Az iskolai könyvtár alapkövetelményei: – legalább egy olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére, és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, – könyvtáros tanár (-tanító) alkalmazása, – legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, – szabadpolcos állományrész biztosítása, – tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása. 7.2. Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskolai nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. 7.3. Az iskolai könyvtár kapcsolatot tart a többi iskolai könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral. Az iskolai könyvtár feladatai 7.3.1. Az iskolai könyvtár alapfeladata – gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, – tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, – tanórai foglalkozások tartása, – az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, – könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. 7.3.2. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai lehetnek különösen: – tanórán kívüli foglalkozások tartása, – dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása, – számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, – tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, – más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, – részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, – muzeális értékű iskolai könyvtári gyűjtemények gondozása, – közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. 7.4.Az iskolai könyvtár működése 7.4.1. Az iskolai könyvtár gyűjteményét a tanulók, és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni.
81
7.4.2. A közoktatási intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. 7.4.3. A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni az iskolai könyvtár a) könyvtárhasználóinak körét, b) a beiratkozás módját, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módját, c) a szolgáltatások igénybevételének feltételeit, d) a könyvtárhasználat szabályait, e) a nyitva tartás, kölcsönzés idejét. 7.4.4. A szervezeti és működési szabályzatnak a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni. 7.4.5. Az iskolai könyvtárban könyvtáros asszisztens az lehet, aki középiskolai végzettséggel és legalább középfokú könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik. A könyvtáros asszisztens a könyvtáros tanár irányításával közreműködik az állomány nyilvántartásba vételével, a raktári rend fenntartásával, az állomány megóvásával, a dokumentumok könyvtári szerelésével, adatbevitelével kapcsolatos feladatok ellátásában, továbbá elláthat minden olyan feladatot, amely megfelel a szakmai végzettségének.
Budapest, 2009. március 24.
P.H.
……………………………….. KAT. Elnök
…………………………………. igazgató
82
3. számú melléklet
ÜGYVITELI ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
LEMHÉNYI DEZSŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1163 Budapest Hősök fasora 30. ügyintézésének, továbbá iratkezelésének rendje érdekében
az alábbi igazgatói utasítás adom ki a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként.
83
I.
AZ ÜGYVITEL RENDJE
11/1194. (VI. 8.) MKM rendeletének 4. számú melléklete alapján az intézmény ügyintézésének és iratkezelésének általános szabályait az alábbiakban határozom meg. 1. Az ügykör és az ügyvitel fogalma Az ügykör az intézmény hatáskörébe tartozó személyek vagy szervezetek érdekét érintő helyzetek, tényállások csoportja. Az ügykörbe tartozó ügyek megoldásáról az intézmény illetékes alkalmazottainak kell gondoskodni. Az intézmény főbb ügykörei: - vezetési és igazgatási ügykör, - nevelési és oktatási ügykör, - gazdasági ügykör, - közalkalmazotti személyi ügykör, - tanulói ügykör, - egészség- és gyermekvédelmi ügykör, Az ügyvitel (ügyintézés) az intézmény ügykörébe tartozó hivatalos ügyek intézésében kifejtett tevékenység. Az intézmény működésével kapcsolatos ügyvitelt a hatályos jogszabályok és jelen szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kell ellátni. 2. A titkárságvezető (intézményi titkár, ügyiratkezelő) feladatköre Az intézményi feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezése és végzése, valamint az ügyeket kísérő iratkezelés a titkárságvezető munkakörébe tartozik. Fontosabb feladatai az alábbiak: - a hivatali ügyek nyilvántartása, - az ügyiratok és a bélyegzők nyilvántartása, - a küldemények átvétele, felbontása, kezelése, - a hivatalos ügyek csoportosítása, rangsorolása, - az iratok iktatása, előiratok csatolása, mutatózás, - a határidős ügyek nyilvántartása, - az ügyek irányítása és a szükséges iratok továbbítása az ügyintézőkhöz, valamint az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, - kiadványozás előkészítése, a kiadványok továbbítása, postai feladása, - a továbbítandó küldemények bérmentesítésére szolgáló ellátmány kezelése, - az ügyiratokról hivatalos másolat és másodlat készítése, - az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése, - az irattár kezelése, rendezése, az irattári jegyzékek készítése, - az irattári anyag selejtezése vagy levéltári átadása, - szigorú elszámolás alá tartozó nyomtatványok nyilvántartása (pl. anyakönyv, törzslap bizonyítvány) elhelyezése, megőrzése
84
3. Az ügyek és az ügyiratok nyilvántartása Az intézmény vezetője által szignált határidős és egyéb iratokat a titkárság nyilvántartó könyvébe kell bevezetni, és még a szignálás napján át kell adni az ügyintézőknek. A titkárság vezetője az ügyintézők részére - elintézés céljából - az ügy iratait iktatószám, tárgy és az átvétel időpontjának feltüntetésével, valamint határidő kitűzésével - aláírásuk ellenében adja át. Az iratok visszavételét jelezni kell a titkárság nyilvántartókönyvében. Az ügyek határidejének betartásáért a titkárság vezetője felel, ezért a határidőhöz kötött ügyek határidejéről is nyilvántartást kell vezetni. Határidő-nyilvántartás történik az iktatókönyvben és a nyilvántartó könyvben. A határidőt az iktatókönyv "Megjegyzés" vagy "Elintézési határidő" rovatában a naptári nap megjelölésével kell feltüntetni. Ezen túlmenően a nyilvántartó könyvben kell jelezni az ügy teljes elintézésére, valamint a közbenső intézkedésekre kijelölt határidőket. A titkárságvezető az ügy elintézése érdekében tett sürgetést az ügyiraton névaláírással és keltezéssel köteles feljegyezni. Az intézményvezető szükség esetén meghosszabbíthatja a határidőt. Elintézendő ügy iratát határidő-nyilvántartásba helyezni csak vezető vagy vezetőhelyettes engedélyével lehet. Az engedélyt az ügyet kísérő iraton fel kell tüntetni. A titkárságvezetőnél azt az iratot kell határidő-nyilvántartásba helyezni, amelynek végleges elintézése valamilyen közbenső intézkedéshez vagy feltételhez kötött. A jogorvoslat közbenső intézkedése az elintézési határidőt a törvényes keretek között arra az időpontra módosítja, mikor a közbenső intézkedésre válasz érkezett. 4. Az intézményi bélyegzők nyilvántartása Az intézményvezető engedélye alapján készített hivatalos bélyegzőket a titkárságvezetőnek kell nyilvántartásba venni. A bélyegzők nyilvántartólapján fel kell tüntetni: - a bélyegző lenyomatát, - a bélyegzőt használó szervezeti egység nevét, - a bélyegző használatára jogosultak nevét és aláírását, - a bélyegző kiadásának dátumát, - a bélyegző őrzéséért felelős dolgozó nevét. A titkárságvezető gondoskodik - a bélyegzőt használók jelzése alapján - a sérült és elavult bélyegzők megsemmisítéséről, valamint az új bélyegzők beszerzéséről és a bélyegzők szétosztásáról.
85
A bélyegző használója felelős a bélyegző biztonságos őrzéséért és a hivatali munkával kapcsolatos rendeltetésszerű és jogszerű bélyegzőhasználatért. A bélyegző eltűnése esetén a bélyegző felkutatására és az ügyben lefolytatott eljárásra, valamint szükség esetén a bélyegző érvénytelenítésére a gazdasági vezetőhelyettes intézkedik. 5. Felvilágosítás hivatalos ügyekben Az intézményben bármely üggyel kapcsolatban érdemi felvilágosítást csak az ügyben eljáró illetékes ügyintéző vagy vezető (intézményvezető és vezetőhelyettes) adhat. Tanulónak, valamint szülőjének (vagy a tanuló igazolt képviselőjének) a tanulóra vonatkozó iratokba való betekintést oly mértékben kell biztosítani, amennyire ez mások személyiségi jogainak sérelme nélkül lehetséges - az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően. Hivatalos szerveknek (fenntartó, különböző hatóságok) a személyiségi jogokat nem sértő adatokat és információkat csak írásos megkeresés alapján lehet rendelkezésre bocsátani. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. A benyújtott irat és az igazolásul felhasznált másolat egyezőségéről az ügyiratkezelőnek gondosan meg kell győződni. Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, illetőleg a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. 6. Az ügyvitel és az ügyiratkezelés irányítása és felügyelete Az intézmény ügyviteli és iratkezelési feladatait az intézményvezető (igazgató) irányítja, s ellátja annak felügyeletét is. A pedagógiai tárgykörű ügyvitelt és iratkezelést a pedagógiai vezetőhelyettes negyedévenként ellenőrzi, s erről írásbeli jelentést készít az igazgató részére. A gazdasági tárgykörű ügyvitel és iratkezelés közvetlen irányítása és ellenőrzése a gazdasági vezetőhelyettes feladata, a gazdasági vezető szintén írásbeli jelentésben számol be a gazdasági ügyvitelről. Az ellenőrzéssel kapcsolatos észrevételeket és utasításokat a nyilvántartókönyv soron következő rovatába kell bejegyezni. Ide kell beírni az ellenőrzések során megállapított hiányosságok megszüntetésére tett intézkedéseket.
86
II. AZ ÜGYIRATOK KEZELÉSÉNEK RENDJE 1. Az ügyiratkezeléssel kapcsolatos fogalmak Irat minden írott szöveg, rajz, vázlatrajz, terv, tervrajz, fénykép, kép, hangfelvétel, film, térkép, kotta, mágneses és más adat-hordozó (adattároló), valamint a megjelenés formájától függetlenül minden más dokumentáció, amely bármilyen anyagon, bármely elnevezéssel (feljegyzés, előterjesztés, jelentés, átirat, tájékoztató, tervezet stb.) bármely eszköz felhasználásával keletkezett. Irattári anyagnak kell tekinteni az intézmény és jogelődei működése során keletkezett iratokat, valamint az iratokhoz kapcsolódó mellékleteket, amelyekre ügyviteli szempontból még szükség van. Levéltári anyagnak kell tekinteni a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, tudományos, műszaki kulturális, oktatási, nevelési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű iratokat, amelyekre az ügyvitelnek már nincs szüksége. Az irattári terv foglalja rendszerbe az intézmény által ellátott ügyköröket, és az elintézendő ügyekhez kapcsolódó iratokat, ennek megfelelően tagolja. Az irattári terv ezáltal az iratok rendszerezésének az alapja. 2. Az ügyiratok védelmével kapcsolatos egyes szabályok Iratot a munkaköri feladat ellátásán kívül az intézményi munkahelyről kivinni, valamint munkahelyen kívül tanulmányozni, feldolgozni, tárolni csak az intézményvezető, illetve a felelős vezetőhelyettes engedélyével lehet, ügyelve arra, hogy tartalmát illetéktelen személy ne ismerje meg. Az ügykezelőnél lévő iratba akkor tekinthet be, ha a munkájával, tevékenységével összefüggő feladatok ellátása ezt szükségessé teszi. 3. Az ügyiratok másolatainak és másodlatainak kiadása Az intézmény ügyeinek iratairól másolatot a titkárságvezető vezetői engedéllyel adhat ki. A másolatot "A másolat hiteles" felirattal, keltezéssel és az engedélyező aláírásával kell ellátni. Másodlatot kell kiadni az intézmény által kiállított eredeti okmányokról (bizonyítványok, oklevelek, stb.) azok elvesztése vagy megsemmisülése esetén, a törzslap alapján. 4. A küldemények átvétele és felbontása Az intézmény részére postán vagy kézbesítő útján érkező iratokat, tértivevényeket és más küldeményeket, valamint az ügyfelek által közvetlenül benyújtott beadványokat és kérelmeket a titkárságvezető veszi át. A nyilvántartott küldeményeket (ajánlott, expressz-ajánlott, távirat, csomag stb.) a posta szabályainak megfelelően kézbesítőkönyvvel kell átvenni. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani: - a tévesen címzett küldeményeket, - a névre szóló iratokat, amelyekről az iratkezelő megállapítja, hogy tartalmuk magánjellegű és ezért hivatalos elintézést nem igényelnek,
87
- a diákönkormányzat, az iskolaszék, a szülői szervezetek, a szakszervezet és más társadalmi szervezetek címére érkezetteket, - továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát az intézményvezető fenntartotta magának. Fel kell bontani minden küldeményt, amelyről a boríték (csomagolás) alapján megállapítható, hogy nem magánjellegű. Így felbontandók azok a levelek is, amelyeken - az intézmény neve előtt vagy után - névre szóló címzés található, és feltételezhető, hogy a küldemény tartalma hivatalos jellegű. A névre szóló iratot amennyiben az hivatalos elintézést igényel - a címzett a felbontást követően juttassa vissza az iratkezelőhöz iktatás céljából. Amennyiben a titkárságvezető azt állapítja meg, hogy a küldemény által jelzett ügyben az intézménynek nincs hatásköre, akkor köteles a küldeményt a hatáskörrel ellátott intézményhez továbbítani. Ha az illetékes ismeretlen, a küldeményt - értesítés ellenében - vissza kell küldeni a feladónak. 5. A küldemények feldolgozása A küldemény felbontásakor egyeztetni kell a feltüntetett tartalom meglétét: ellenőrizni kell a feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Jelezni kell továbbá, ha a boríték sérült, illetve a mellékletek között pénz, nemzetközi válaszbélyegszelvény, illetékbélyeg stb. található. Az esetlegesen felmerülő irathiány okát a küldő szervvel - lehetőleg rövid úton - tisztázni kell, és ennek tényét az iraton rögzíteni kell. Soron kívül kell az igazgatóhoz továbbítani a fenntartótól érkezett megkereséseket, az intézményhez címzett idézéseket, meghívókat. A vezetők nevére érkező küldeményeket az ügyiratkezelő soron kívül továbbítja a címzetthez. A borítékot akkor kell az irathoz csatolni és ezt az iraton is feltüntetni, ha a postára adás időpontjához jogkövetkezmény (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat stb.) fűződhet, valamint a feladó neve és pontos címe az iratból nem állapítható meg. III. AZ ÜGYIRATOK IKTATÁSA 1. Az iktatókönyv Az intézménybe érkezett, illetőleg azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatás iktatókönyvbe történő bevezetéssel, naptári évenként eggyel kezdődő sorszámos rendszerben történik az iratok érkezésének sorrendjében. Az iktatás céljára E. G. 804. R. sz. nyomtatványszámú iktatókönyvet kell használni. Minden naptári évben új iktatókönyvet kell nyitni és az év végén - az utolsó iktatás alatt keltezéssel és névaláírással le kell zárni. Az irat tárgyát úgy kell megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, valamint ennek alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. Az iktatás sorszámozása az első iktatószámtól megszakítás nélkül folyamatosan halad. A dátumot naponta csak az elsőnek iktatott iratnál kell feltüntetni. Az iktatókönyvben iktatószámot üresen hagyni nem szabad. A téves bejegyzéseket semmiféle technikai eszközzel nem szabad megszüntetni, vagy más módon eltüntetni (radírozás, ragasztás, kifestés, stb.). A tévesen
88
bejegyzett adatokat vékony vonallal át kell húzni úgy, hogy az eredeti (téves) bejegyzés olvasható maradjon, és fölé kell írni a helyes szöveget. 2. A mutatókönyv Mutatókönyvet kell vezetni, ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat. A mutatókönyv betűsoros nyilvántartás, amely az iratokat név és tárgy szerint - esetleg hely vagy intézmény szerint - tartja nyilván. Az ügyeket a lényegüket kifejező egy vagy több címszó (vezérszó) alapján kell nyilvántartani. Ha az irat több tárgyra, személyre, intézményre vonatkozik, az irat alapján valamennyi címszónál mutatózni kell. A mutatókönyvet az iktatással egyidejűleg naprakészen kell vezetni az év kezdetén újonnan nyitott mutatókönyvben. 3. Az iktatási bélyegző Iktatáskor az irat jobb felső sarkát el kell látni az iktatási bélyegző lenyomatával, és ki kell tölteni annak rovatait. A bélyegzőt lehetőleg az irat külső oldalára kell rányomni úgy, hogy az iraton az írásos intézkedésre elég hely maradjon. Az iktatási bélyegző tartalmazza: - az érkezés (kiadás) keltét: .........év ................hónap ..........nap, - az iktatószámot és a mellékleteinek számát, - az ügyintéző (címzett, az intézkedésben eljáró személy) nevét, - az irattári tárgykör (tétel) számát. 4. Az iktatás szabályai Az ügyiratok minden mellékletére rá kell írni az irat iktatószámát. A visszaküldendő mellékleteket célszerű már az iktatáskor borítékba tenni és az iktatószámot, évszámot, valamint tételszámot azon feltüntetni. Az irathoz az iktatást követően csatolni kell az irat előzményeit. Egy iktatószámhoz legfeljebb három altétel rendelhető. Az összecsatolt, azonos ügyre vonatkozó egyedi iratokat az ügy intézése után is együtt kell tartani. Ha új iktatószám alatt korábbi iratra vonatkozó adatok érkeznek, akkor az új iratra zöld színű tollal rá kell írni a csatolt korábbi iratok számát. A korábbi iratokra ugyanígy rá kell vezetni a csatolás tényét. Az iktatókönyvben ugyanezen módszerrel az időrendi sorrendben legutolsónak keletkezett ügyiratszámmal kell kivezetni a korábbi ügyiratokat. Ezt a módszert kell alkalmazni az eltérő irattári tételszámú iratok esetében is. Nem kell iktatni a beérkező küldemények közül az alábbi iratokat: - amelyekről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást (pl. személyzeti nyilvántartások, gazdasági jellegű nyilvántartások, könyvelési bizonylatok, stb.) kell vezetni, - a jogkövetkezménnyel nem járó tömeges értesítéseket (meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat, prospektusokat, szaklapokat és folyóiratokat ). Két nyelven kell iktatni és tárgymutatózni - a kisebbségi és magyar nyelven akkor, ha a képzés (nevelés és oktatás) nemzeti vagy etnikai kisebbségi nyelven történik. A táviratok és telefaxok iktatása oly módon történik, hogy az értesítés szövegét a vonatkozó irathoz kell csatolni. Ha az ügynek még nincs írásos előzménye, a távirati- vagy fax-szöveget előadóívhez kapcsoltan kell beiktatni.
89
Gyűjtőszámos iktatást kell alkalmazni akkor, amikor az időszakos jelentések, adatszolgáltatások nagy mennyisége ezt szükségessé teszi, - különösen, ha együttesen történik az ügyek elintézése is. Gyűjtőszám (közös iktatószám) alatt iktathatók az egy személytől származó vagy a pályázati kiírásra beérkező jelentkezések, az azonos ügyre vonatkozó panasziratok stb. IV. AZ ÜGYINTÉZÉS ÉS A KIADVÁNYOZÁS 1. Az ügyintézők és a kiadványozási jogkör Az ügyintézők az ügyeket érkezési sorrendben és sürgősségük figyelembevételével kötelesek elintézni. Az ügyintézőnek az ügyeket dokumentáló, illetve az ügy intézéséhez kapcsolódó kiadványok készítése érdekében kiadványtervezetet kell írni, és az illetékes vezetőhelyettes részére bemutatásra elő kell terjeszteni. Az ügyintéző a kiadványtervezetet - amennyiben az irat tartalma és alaki kellékei megfelelnek, - a vezetőhelyettes felülvizsgálata után a kiadványozási joggal rendelkező intézményvezetőnek mutatja be. Az intézményvezető a kiadványtervezetet "K" (kiadható) jelzéssel, névaláírással (vagy annak rövidített változatával), valamint a keltezés feltüntetésével adja ki. A kiadványozási jogkör szabályait az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A kiadványozott intézkedés szövegén - elküldés előtt - csak az módosíthat, aki azt kiadványozta. Elküldés után a kiadványozott intézkedés szövege nem módosítható. 2. A kiadvány tartalma Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező (kiadványoknak) az alábbiakat feltétlenül tartalmaznia kell: - az intézmény nevét, székhelyét, - az iktatószámot és a mellékletek számát, - az ügyintéző nevét, - az ügyintézés helyét és idejét, - az irat aláírójának nevét és beosztását - az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát.
ügyiratoknak
Amennyiben az irat szövege az elintézendő üggyel kapcsolatban hozott határozat, ezt minden esetben indoklással kell ellátni. A határozat felépítése: bevezető, és rendelkező rész, valamint indokolás. A határozatnak tartalmaznia kell a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, illetőleg, ha a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást. Utalni kell arra, hogy az eljárással kapcsolatban jogorvoslatra nyílik lehetőség. Ha a határozat ellen a törvényben megállapított fellebbezési határidőn (kézhezvételtől számított 15 nap) belül fellebbezéssel élnek - és az intézmény elsőfokú határozatát nem vonja vissza, illetve nem módosítja, - az intézmény 8 napon belül köteles felügyeleti szervének megküldeni az ügyben keletkezett összes eredeti iratot. Ebben az esetben az irattárba iratpótlóként az eredeti irat másolata kerül. A határozatokkal kapcsolatos iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen, az esetleges jogviták, illetve fellépő jogkövetkezmények tisztázása érdekében.
90
3. A kiadvány alaki kellékei A kiadvány alaki kellékekkel rendelkezik, melyeknek egy részét a kiadvány bal felső részén kell feltüntetni. Ezek az alábbiak: - az intézmény jellemzői (név, cím, irányítószám, postafiók és távbeszélő száma) - az irat iktatószáma, - az ügyintéző neve. A kiadvány jobb felső részén a következőket kell feltüntetni: - az irat tárgya, - az esetleges hivatkozási szám, - a mellékletek száma. A fentieket követi a címzés, majd a kiadvány szövege. 4. A kiadványok leírása (tisztázata) A kiadványozott iratok leírása (tisztázatának elkészítése) a beosztott munkatárs feladata. A gépíró munkatárs csak kiadványozott ("K" betűvel, kelettel és aláírással ellátott) iratot tisztázhat le kivéve, ha a kiadványozás előtti tisztázásra külön utasítást kapott. A leírást az anyagtakarékosság szem előtt tartásával a szükséges méretű papíron kell elvégezni. A leírásnál gondot kell fordítani a tisztázat külalakjára. Tintával javított, átütött szövegű vagy hiányos tisztázat nem küldhető el. A tartós megőrzést igénylő (történeti értékű) iratokat jó minőségű papírra kell írni. A vezető által jóváhagyott iratok tisztázásának elkészítése a titkárságvezető vagy a gépíró feladata. A leírásnál a kiadvány szövegétől eltérő rövidítések alkalmazása tilos, a dátum mindig legyen azonos a kiadványozás keltével. 5. A kiadvány egyeztetése és aláírása A leírás után a kiadvány egyeztetését, azaz összeolvasását két alkalmazott végzi. Egyikük a kiadványozott szöveget olvassa, a másik pedig a tisztázat szövegét ellenőrzi. Ha a tisztázatban javítást kell végezni, a javított részt újból kell egyeztetni. Az elintézett ügyekkel kapcsolatos kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a levélpapír jobb oldalán a kiadványozó nevét zárójelben, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. Ha a kiadványt nem eredeti aláírással kell elküldeni, hanem hitelesített kiadványként, a keltezés alatt, a levélpapír jobb oldalán a kiadványozó nevét zárójel nélkül "s.k." toldattal, valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. A keltezés alatt bal-l oldalon "A kiadvány hiteles" záradékot kell rágépelni. A hitelesítést végző irodai dolgozó a záradékot aláírásával és körbélyegzővel hitelesíti. A leíró a tisztázat elkészítését az iraton (az iktatási bélyegzőlenyomat vagy az előadói ív megfelelő rovatában) saját névaláírásával és keltezéssel köteles jelezni. Bélyegzőlenyomat (körbélyegző) csak az elküldött eredeti iratanyagon szerepel.
91
6. A boríték címzése és a kiadványok továbbítása A borítékokat a kiadványon feltüntetett címzettek részére a leíró készíti el. A borítékon fel kell tüntetni a kiadvány iktatószámát, a postai irányítószámot és a továbbítás módjára vonatkozó különleges utasítást (expressz, ajánlott stb.) is. A boríték címzését a postai előírásoknak megfelelően kell végezni. A küldeményeket közönséges, ajánlott, expressz, ajánlott-expressz, tértivevényes, ajánlott-tértivevényes levélként, csomagban illetve táviraton vagy telefaxon, elektronikus adatátvitel esetén INTERNET-en lehet elküldeni vagy továbbítani. Az elküldés módjára - ha az nem közönséges levélként történik - az ügyintéző köteles az iraton utalást adni. Expressz levélként, táviratként csak a soron kívüli postai kézbesítést igénylő küldeményeket, illetve értesítéseket szabad továbbítani. Ajánlott levélben csak fontos vagy nehezen pótolható iratokat (okmányokat, bizonyítványokat stb.) szabad küldeni. Tértivevénnyel kell elküldeni az iratot, ha átvételének időpontjáról az intézménynek tudomást kell szereznie. Kézbesítéssel csak sürgős, kivételes esetekben szabad küldeményeket továbbítani. A kézbesítés a kézbesítő vagy a vezető által kijelölt alkalmazott feladata.
V. AZ IRATTÁROZÁS ÉS AZ IRATSELEJTEZÉS RENDJE 1. Az irattári terv Az ügykörök (ügycsoportok) tagolása az irattári tervben sorszámmal jelölt irattári tárgykör (tétel, tárgycsoport) szerint történik. Az irattári tárgykört úgy kell meghatározni, hogy az ahhoz tartozó iratok (az azonos tárgykörön túlmenően) selejtezési határideje, illetve a levéltárnak történő átadása egységes legyen. Valamennyi tételnél jelölni kell a selejtezési határidőt, valamint azt is, hogy a nem selejtezhető tételeket mikor kell a levéltárnak átadni. Az irattári tárgykörök (tételek) számát az ügyvitel igényeinek megfelelően növelni vagy csökkenteni lehet. A nagyobb ügyfélforgalmú tételeket altételekre lehet bontani. Az intézmény ügykörében bekövetkező jelentős változás esetén az irattári tervet a következő év elején kell módosítani. Az irattári tervbe fel kell venni olyan iratféleségeket is, amelyek az általános szabályok szerint nem kerülnek iktatásra (pl. gazdálkodással kapcsolatos kartonok, könyvelési, bérszámfejtési iratok stb.). Az irattári tervben az ilyen iratok őrzési helyét fel kell tüntetni, és a megfelelő irattári tételszámot legkésőbb akkor kell feljegyezni, amikor az irat végleges őrzési helyére kerül. 2. Az iratok irattárba helyezése Az elintézett ügyek iratait az alábbi záradékkal kell ellátni: "További intézkedést nem igényel, ezért irattárba helyezhető", dátum, intézményvezető aláírása. Csak olyan iratot szabad az irattárba elhelyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek és határidős kezelést már nem igényel. Az irattárba helyezés előtt a titkárságvezető köteles az iratot átvizsgálni, hogy nincs-e benne idegen irat, továbbá, hogy minden kezelési utasításnak eleget
92
tettek-e. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában aláírással, a hónap és a nap feltüntetésével kell feljegyezni. 3. A kézi irattár Az intézmény három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni és őrizni az évek (ezen belül az iktatószámok) sorrendjében, jól zárható szekrényben. Minden tárgykört (tételt) külön dossziéban, a dossziékat pedig dobozokban vagy fedőlemezek között kell tárolni úgy, hogy egy iratköteg tizenöt centiméternél nagyobb ne legyen. 4. Az irattári őrzés Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. A határidő nélküli őrzési idővel megjelölt irattári tételeket, illetve a történeti értékű ügyiratokat meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. Az irattár irattári terv szerint nem selejtezhető tételeit, továbbá azokat a tételeket, amelyek selejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá, a jogszabályban meghatározott idő eltelte után át kell adni a levéltárnak. Az átadás helyét, idejét és módját egyeztetni kell az illetékes levéltárral. 5. Az irattári anyag selejtezése Az irattári anyagnak azt a részét, amely nem történeti értékű és amelyre az ügyvitelben már nincs szükség, a vonatkozó jogszabályok szerint kell selejtezni. A selejtezés az irattári terv alapján történik, ennek megfelelően az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését az intézményvezető rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. A bejelentés a titkárságvezető feladata. A selejtezéssel járó szervezési és ellenőrzési feladatok ellátására selejtezési bizottságot kell létrehozni. Az intézménynél keletkezett, de nem iktatott iratokat az intézmény-vezető által megállapított őrzési idő után szabályos selejtezési eljárással, - az iratok egyenkénti elbírálásával - kell selejtezni. 6. Az iratselejtezési jegyzőkönyv A selejtezésre szánt iratokról három példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: - az intézmény nevét, - a selejtezett irattári tételeket, - az iratok irattárba helyezésének évét, - az iratok mennyiségét, - az iratselejtezést végző személyek nevét, - a selejtezést ellenőrző személy nevét. A selejtezési jegyzőkönyv kettő példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak - a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett - hozzájárulása alapján lehet. A selejtezés tényét az irattári jegyzéken fel kell tüntetni.
93
7. Az iratok átadása a levéltárnak A nem selejtezhető iratokat az irattári tervben megjelölt átadási időben - legalább tizenötévi őrzési idő után át kell adni az illetékes levéltárnak. A levéltári átadás, illetve átvétel időpontját esetről esetre a levéltárral egyeztetve kell megállapítani. A levéltárnak csak teljes, lezárt évfolyamú és rendezett irattári tételeket lehet átadni. Az iratokat jegyzékkel, az intézmény költségén kell a levéltárnak eljuttatni. Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással megszűnik, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át.. Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. Ha az intézmény jogutód nélkül szűnik meg, az intézmény vezetője a fenntartó intézkedésének megfelelően gondoskodik az iratok elhelyezésével kapcsolatban. Az intézkedésről tájékoztatást küld a levéltárnak. VI. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 1. A szabályzat időbeli és személyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és más munkavállalójára. Jelen igazgatói utasítás 2005. év 02. hónap 01. napjával lép hatályba és ezzel egyidejűleg minden korábbi vonatkozó belső utasítás hatályát veszti. 2. A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása A szabályzat tartalmát az intézmény vezetőhelyettese és gazdasági vezetője köteles ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára a vezetőhelyettesi irodában és a tanári szobában. A vezetőhelyettesnek gondoskodni kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új törvények és rendeletek hatálybalépése miatt szükséges.
Budapest, 2009. március 24. P.H. ……………………………………... KAT. Elnök
…………………………………… intézményvezető
94
95
4. számú melléklet
LEMHÉNYI DEZSŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1163 Budapest Hősök fasora 30.
A gazdasági ellenőrzés rendje
96
A költségvetési ellenőrzés (1) A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. § (5) bekezdése alapján az intézményvezető köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. Az Intézménynél előforduló szabálytalanságok kezelésére az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. a) Szabálytalanság • A szabálytalanság, valamely létező szabálytól központi jogszabályi rendelkezéstől, helyi rendelettől, egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. • A szabályok be nem tartása adódhat nem megfelelő cselekményből, mulasztásból, hiányosságból. b) Jelen eljárásrend tekintetében a szabálytalanságok körének meghatározása • Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minősülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük alapján a büntető, - szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására adnak okot. c) A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja • A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. • A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen. • A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényeire, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. • A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, a szabályozás betartatásával, illetve közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek. d) Általános elvek • A FEUVE rendszer kialakításáért felelős intézményvezetőnek kell gondoskodnia arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését elkerüljék. • A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában. • A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. • A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan elemeket határoz meg, mely olyan feladatokat ír elő, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozható kár mértékét. e) Az intézménynél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok a következők: • a tervezési folyamatok egyes területei,
97
•
az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek, • a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek, • a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek. f) A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: • A korábbi évek tapasztalatai alapján, - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve, - meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen kényes területek, (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van); • Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek, például: beruházások, eseti nagy összegű finanszírozások fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról; • Biztosítani kell egyes, az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentőségű területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását. • Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. g) Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: • Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák. • Gondoskodni kell arról, hogy az intézmény dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Ismertnek kell lenni az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak. • Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről. h) Az illegális pénzügyi cselekmények, külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: • az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjének vizsgálatával, - azt a százalékot, melytől jelentős tételnek számítható a terület, az intézmény a vizsgálat során maga – de írásban is rögzítve - határozza meg, • az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette-e a független belső ellenőri, illetve esetleg külső ellenőri tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti két fő szempont együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. i) A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: • rendszeresen át kell tekinteti a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, • vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről.
98
− − − − − − − −
j) A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: • a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek például.: − dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése, − a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, − a beruházások pénzügyi lebonyolítása, − az intézmény valamely alapfeladatának ellátása stb. • A pénzügyi tranzakció csoport egyik lehetséges területének, a dologi kiadások, készletbeszerzéseinek nyomon követése esetében, a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők, lehetnek: a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, − a beszerzés kezdeményezés ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából, a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: - a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, - megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, - az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e, - gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e; a megrendelés nyilvántartása megfelelősségének, átlátható rendszerben történő kezelésének ellenőrzése, a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, a készletjellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően, a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése, a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése. • A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban a ténylegesen vizsgálandó területeket, valamint a részterületeket mindig a feladat-ellátáskor kell külön, írásban meghatározni. k) Az intézményvezető értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében • Az intézményvezető a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. • Az értékelés során át kell, hogy tekintsék legalább a következőket: − a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, − a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, − az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra,
99
−
a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, − a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására fordítanak-e kellő figyelmet. • Az intézményvezető a FEUVE tevékenységet köteles értékelni l) Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén • A FEUVE rendszernek a következő feladatai lehetnek, ha működése során szabálytalanságot észlel: − amennyiben a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenőrzési tevékenysége során a korábban már meghatározott - szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az intézményvezetőt; − amennyiben az intézményvezető észleli a szabálytalanság gyanúját, köteles erről a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, illetve a felügyeleti szerv vezetőjének érintettsége esetén gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról. m) A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások büntetőeljárás megindítása A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvénybüntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló LXIX. Törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.
•
•
A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók. (2) Ellenőrzési nyomvonal
100
Az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/B. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. A jogszabályhelynek való megfelelés céljából az intézményvezető a következők szerint határozza meg az intézmény ellenőrzési nyomvonalát. a) Az ellenőrzési nyomvonal – a hivatkozott jogszabály alapján – az alábbi területekhez kapcsolódva került meghatározásra: tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, valamint az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala. b) A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal • A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza az egyes tervezéshez kapcsolódó, annak részeként definiálható főtevékenység megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: − közép, illetve hosszú-távú program, − költségvetési koncepció, − költségvetési tervezés. A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. − Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: - előzetes vezetői ellenőrzés módja, eszköze, feladatellátója, határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - munkafolyamatba épített ellenőrzés módja, eszköze, feladatellátója, határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - utólagos vezetői ellenőrzés módja, eszköze, feladatellátója, határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság. • A tervezéssel kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - részletes táblázatos ismertetését az 1. számú tábla, c) A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal • A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a végrehajtáshoz kapcsolódó, főfolyamatok, tevékenységek megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: − szabályzatok készítése, aktualizálása, − személyi juttatások és a létszám-előirányzat felhasználása, − dologi kiadások előirányzat felhasználása, − felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása, − saját bevételek előirányzat teljesítése, − egyéb bevételek, átvett pénzeszközök előirányzat teljesítése, − főkönyvi és analitikus könyvelés, − bizonylati rend és bizonylatkezelés, − házipénztári pénzkezelési tevékenység, − bankszámlaforgalom kezelési tevékenység, − leltározási tevékenység, − selejtezési tevékenység, − pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés), − vagyongazdálkodás, − féléves beszámolási tevékenység,
101
− éves beszámolási tevékenység. d) A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: − előzetes vezetői ellenőrzés módja, eszköze, feladatellátója, határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; − munkafolyamatba épített ellenőrzés módja, eszköze, feladatellátója, határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; − utólagos vezetői ellenőrzés módja, eszköze, feladatellátója, határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság. A végrehajtással kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - részletes táblázatos ismertetését a 2. számú tábla, e) Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala • Az ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza − a tervezési folyamatokhoz, illetve − a végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó kiemelt fontosságú ellenőrzési folyamatokat. • Az ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - részletes szöveges ismertetését az 1. számú melléklet f) Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos egyéb szabályokat a FEUVE szabályzata tartalmazza. (3) A belső ellenőrzési kötelezettség, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet 4. § (2) bekezdése alapján az intézmény az alábbiak szerint rendelkezik a belső ellenőrzési kötelezettségről, a belső ellenőrzést végző személyek jogállásának, feladatának meghatározásáról. a) A belső ellenőrzési kötelezettség • Az intézmény köteles megszervezni és gondoskodni a vonatkozó jogszabályok, valamint az elkészített „Belső ellenőrzési” szabályzat által meghatározott előírások szerinti belső ellenőrzésről. • A belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről – az államháztartási törvényben meghatározottak szerint – az intézmény vezetője köteles gondoskodni. b) A belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személyek jogállása • A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét − az intézményvezetőnek közvetlenül alárendelve végzi, − jelentéseit közvetlenül az intézményvezetőnek küldi meg. Az intézményvezető köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében: − az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével, − az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása, − az ellenőrzési módszerek kiválasztása, − következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése, A belső ellenőrzést végző személyek feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység – bármely helyiségébe beléphet,
102
– számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez, – kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni. (4) Az ellátandó feladatok a) A belső ellenőrzési tevékenység során végezendő ellenőrzések A belső ellenőrzési tevékenység során • szabályszerűségi, • pénzügyi, • rendszer ellenőrzéseket és • teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve • informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint • az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat kell kibocsátani. b) A belső ellenőrzést végző személyek munkavégzésének keretei A belső ellenőrzést végző személy munkáját • a vonatkozó jogszabályok, • a Belső ellenőrzési szabályzat szerint végzi. c) Ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala Az ellenőrzési folyamatok behálózzák a szerv valamennyi tevékenységét, így kapcsolódnak a külön meghatározott tervezéssel és a végrehajtással kapcsolatban ellátott feladatokhoz és az ott ellátandó ellenőrzési tevékenységekhez. A tervezéssel kapcsolatban az ellenőrzési folyamatok során kiemelt fontosságúak a következők: • a tervezési feladatok ellátása során munkamegosztást kell alkalmazni, • gondoskodni kell arról, hogy az egyes számítások mindig ellenőrzésre kerüljenek, • a felhasználásra kerülő alapdokumentumok teljességéről, valódiságáról külön meggyőződjenek, legyenek erre vonatkozóan is felelősök. A végrehajtással kapcsolatban az ellenőrzési folyamatok során kiemelt fontosságúak a következők: • szabályzatok körében: - a szabályzatok folyamatos ellenőrzése a jogszabályoknak és belső szervezeti felépítésnek, folyamatoknak való megfelelőség szempontjából, - a szabályzatok betarthatóságának folyamatos ellenőrzése, visszacsatolások, a túlszabályozás csökkentése, a szabályozások rugalmassá tétele; • személyi juttatások és létszám-gazdálkodás körében: - a rendelkezésre álló személyi nyilvántartások, valamint a kötelező béremelések figyelembevételének ellenőrzése a tervezés során, - beleértve a pótlékokat, kiegészítéseket stb. is, - a személyi juttatások bérszámfejtésénél ellenőrzési pont beiktatása, - a megbízási szerződések kötésénél, a díjak meghatározásánál a szerződések ellenjegyzésének biztosítása, - a személyi juttatások bérszámfejtésére vonatkozó dokumentumok ellenőrzése, - a jutalomra felhasználni kívánt összegek eredetének és a kifizetés jogosságának kifizetés előtti ellenőrzése, - a személyi juttatások előirányzata gazdálkodásának előirányzat-felhasználási ütemtervvel való összehasonlítása, a kiemelt előirányzat felhasználásának nyomon követése (ne történhessen az előirányzatot meghaladó kifizetés),
103
•
•
•
•
•
- független belső ellenőrzési feladatok ellátása, és a tapasztalatok felhasználása a gazdaságos munkaerő-felhasználás érdekében; dologi kiadások körében: - a beszerzések összehangolása, a beszerzések gazdaságos bonyolítása megszervezésének folyamatos ellenőrzése, - az egyes előirányzatok felhasználásának nyomon követése a pénzgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása során, - a dologi kiadások – készletek, szolgáltatások – pontos felhasználási helye megjelölésének ellenőrzése, hogy az egyes tevékenységek, feladatok pontos ráfordításairól megfelelő információ álljon rendelkezésre az önköltségszámításhoz, valamint a gazdaságossági, hatékonysági, valamint eredményességi számításokhoz; felhalmozási kiadások körében: - a felhalmozási kiadások szükségességének ellenőrzésre, - a szükséges felhalmozás esetén a legoptimálisabb felhalmozási módra vonatkozóan rövid, közép és hosszú távú „tanulmánytervek” készítése, mely tartalmazzák a várható fenntartási kiadásokat, - a beruházási kiadások gazdaságos megvalósításának ellenőrzése; a bevételek beszedése körében: - a lehetséges bevételi források rendszeres számbavétele, a szükséges intézkedések, lehetőségek meghatározása, - a fizetési fegyelem nyomon követése, szükség esetén a fizetési fegyelem javítására intézkedések meghatározása, az intézmény által nyújtott szolgáltatások, ellátások ellenértéke megfizetése rendjének az igénybevevők lehetőségeinek figyelembe vétele, - az intézmény számára legfontosabb bevételek kiemelt ellenőrzése, áttekintése, (intézményfinanszírozás tekintetében a finanszírozási ütemterv betartása, térítési díjak felülvizsgálata stb.), - a bevételekre vonatkozó analitikus nyilvántartási rendszer nyomon követése, szükség esetén javaslattétel a részletező nyilvántartások megváltoztatására, bővítésére, - az állami támogatásoknál a jogosulatlan igénybevétel előfordulásának megakadályozása érdekében folyamatos adatszolgáltatása fenntartó felé, - pályázati lehetőségek kihasználásának ellenőrzése; a főkönyvi és analitikus könyvelés körében: - az egymást követő munkafolyamatok feladatellátók szerinti szétválasztása, lehetőség szerint ne ugyanaz a személy legyen pl.: - az analitikus könyvelő, mint a feladást készítő, - a kontírozó könyvelő, mint a tényleges könyvelést ellátó, - a feladatellátók így egymás tevékenységébe belelátnak, az esetleges hibákat könnyebben megtalálják, egymás jelzése alapján megtörténik a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása, - rendszeresen gondoskodni kell az - analitikus könyvelés helyességéről, naprakészségéről a rendelkezésre álló alapdokumentumok alapján, - a főkönyvi könyvelés helyességéről, (a számlaforgalmak ellenőrzéséről feljegyzést kell készíteni) - a könyvelés ellenőrzéséről a beszámolási tevékenység megkezdése előtt gondoskodni kell; a bizonylati rend és fegyelem körében:
104
•
•
- a bizonylatok útjának, kitöltési rendjének betartását kell ellenőrizni az egyes végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódva, - gondoskodni kell, hogy a bizonylatok mindig hitelt érdemlően legyenek kitöltve, - biztosítani kell, hogy a bizonylatokon feltüntetett, ellenőrzést szolgáló aláírás helyek kitöltöttek legyenek, és a feladatot tényleg el is lássák, - a bizonylati rend és fegyelem körében külön figyelmet kell szentelni - a házipénztári pénzkezelésnek és bizonylatainak, ahol külön kiemelten fontos az idő sorrendiség betartása, - a leltározási bizonylatoknak – ahol a leltározás csak akkor lehet megfelelő, ha a bizonylatokat megfelelő módon és tartalommal töltik ki, - a selejtezési okmányoknak – ahol a selejtezési dokumentumok a számviteli elszámolás alapbizonylatául szolgálnak; vagyongazdálkodás körében: - a vagyon folyamatos, megfelelő részletezettségű nyilvántartásának biztosítása az ingatlanvagyon-kataszter, a vagyonkimutatás, valamint a mérleg adatainak és az abban található adatokat alátámasztó főkönyvi és analitikus nyilvántartási adatok alapján, - a vagyongazdálkodási szabályok folyamatos figyelemmel kísérése; a beszámolási tevékenység körében: - a beszámolókban szerepeltetett adatok valódisága és teljessége biztosítása az egyes adatokat alátámasztó dokumentumok, nyilvántartások folyamatos ellenőrzésével, - a beszámolási tevékenység munkafolyamatokra bontásával az egymásra épülő feladatok ellátóinak előző munkafolyamatot is ellenőrző tevékenységével.
105
1. Számú folyamatábra Tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal folyamatábrája 1. GAZDASÁGI PROGRAM ELKÉSZÍTÉS FELÜLVIZSGÁLAT 2. KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓ ÖSSZEÁLLÍTÁS VÉLEMÉNYEZTETÉS BENYÚJTÁS TÁRGYALÁS 3. KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS FELKÉSZÜLÉS
Munkameg ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK MEGHATÁROZÁSA
Címrend szerinti tervezés EGYEZTETÉS
Részletes Terv egyensúly Rendelet tervezet, előterjesztés, ÁHT-s mérlegek
RENDELET MEGTÁRGYALÁSA, JÓVÁHAGYÁSA
2. Számú folyamatábra DOKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSE, TOVÁBBÍTÁSA, ŐRZÉSE Végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal folyamatábrája VÉGREHAJTÁS 106
1. SZABÁLYZATOK ELKÉSZÍTÉS AKTUALIZÁLÁS 2. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK
ELŐIRÁNYZAT
ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI
FELHASZNÁLÁS NYOMONKÖVETÉSE
JUTALOM KIFIZETÉS ELLENŐRZÉSE
ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT
3. DOLOGI KIADÁSOK BESZERZÉSI
ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI
TEVÉKENYSÉG
MEGRENDELÉSEK
ELLENŐRZÉSE
ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT
4. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI
ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI
FELELŐSSÉGI KATEGÓRIÁK
JAVASLAT
5. SAJÁT BEVÉTELEK MUNKAMEGOSZTÁSI
ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI
FELELŐSÉG
ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI
BESZEDÉS
JAVASLAT
6. TÁMOGATÁSOK, HOZZÁJÁRULÁSOK IGÉNYLÉS
PÁLYÁZATOK
107
7. FŐKÖNYVI ÉS ANALITIKUS KÖNYVELÉS FŐKÖNYVI KÖNYVELÉS
ANALITIKUS KÖNYVELÉS
KAPCSOLAT, FELADÁSOK
8. BIZONYLATI REND ÉS BIZONYLATKEZELÉS BIZONYLATI REND BIZONYLATKEZELÉS
9. HÁZIPÉNZTÁRI PÉNZKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG PÉNZFORGALOM BONYOLÍTÁS 10. BANKSZÁMLA FORGALOM KEZELÉSI TEVÉKENYSÉG SZÁMLAFORGALOM BONYOLÍTÁS
UTALÁSOK
11. LELTÁROZÁSI TEVÉKENYSÉG ISMERETSZERZÉS
ÉRTÉKELÉS
ÜTEMTERV
LELTÁROZÁS
12. PÉNZGAZDÁLKODÁSI JOGKÖRÖK GYAKORLÁSA
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS
TELJESÍTÉS SZAKMAI IGAZOLÁSA UTALVÁNYOZÁS
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ELLENJEGYZÉSE
ÉRVÉNYESÍTÉS UTALVÁNY ELLENJEGYZÉSE PÉNZÜGYI TELJESÍTÉS
108
13. VAGYONGAZDÁLKODÁS NYILVÁNTARTÁS
14. FÉLÉVES
HASZNOSÍTÁS
ÉRTÉKESÍTÉS
ÉS ÉVES BESZÁMOLÁS
FELKÉSZÜLÉS MUNKAMEGOSZTÁS CÍMREND SZERINTI BESZÁMOLÁS EGYEZTETÉS RÉSZLETES FÉLÉVI BESZÁMOLÓ ELKÉSZÍTÉSE MEGTÁRGYALÁS, JÓVÁHAGYÁS DOKUMENTÁCIÓ
109
3. Számú folyamatábra ELLENŐRZÉSI FOLYAMATOK ELLENŐRZÉSI NYOMVONALA KIEMELT ELLENŐRZÉSI FOLYAMATOK 1. SZABÁLYZATOK ELLENŐRZÉSE HATÁLYOSSÁG
BETARTHATÓSÁG ÉS SZABÁLYOSSÁG
2. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK
NYILVÁNTARTÁSOK BÉRSZÁMFEJTÉS MEGBÍZÁSI DÍJAK JUTALOM ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV 3. DOLOGI KIADÁSOK
BESZERZÉS
Előirányzatfelhasználás nyomonkövetése KIADÁS, KÖLTSÉGHELYEK AZONOSÍTÁSA
4. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK SZÜKSÉGESSÉG ELLENŐRZÉSE
GAZDASÁGOS MEGVALÓSÍTÁS ELLENŐRZÉSE
HATÁSTANULMÁNYOK
110
1. számú táblázat A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal Munkafolyamat, tevékenység 1. Közép és hosszútávú program - az intézmény közép és hosszútávú programjának előkészítése
- az intézmény közép és hosszútávú programjának módosítása, felülvizsgálata
2. Költségvetési koncepció
Előzetes vezetői ellenőrzés Módja, Feladat Határeszköze ellátója idő
Folyamatba épített ellenőrzés Módja, eszköze Feladat Határellátója idő
Utólagos vezetői ellenőrzés Módja, eszköze Feladat Határellátója idő
Megbeszélés
Tervezet megtekintése, konzultáció
Intézmé nyvezet ő és fenntart ó(k)
Feladat alatt min. egyszer
Végleges program tervezet megtekintése, ellenőrzése
Tervezet megtekintése, konzultáció
Intézmé nyvezet ő és fenntart ó(k)
Feladat alatt min. egyszer
A módosítás Intézmé Aktuáli tervezet, illetve nyvezet san a felülvizsgálat ő eredményének megtekintése, ellenőrzése
Megbeszélés
Intézmé nyvezet ő és fenntart ó(k)
Legaláb b progra m készítés en-ként Intézmé Cikluso nyvezet n-ként ő és min. 1fenntart szer ó(k)
Intézmé Aktuáli nyvezet san ő
- az intézmény költségvetési koncepciójának összeállítása
- koncepció továbbítása a fenntartónak benyújtása
- koncepció megtárgyalása
Megbeszélés, illetve a tárgyév ¾. éves gazdálkodásról szóló beszámoló tervezet áttekintése. Az intézmény bevételi forrásainak számbavétele. Az ellátandó feladatok felmérése, ezekről az önkormányzat tájékoztatása. A véleményezett koncepció tervezet benyújtás előtti áttekintése
Intézmé nyvezet ő, Gazdasá gi vezető
Koncep ció összeáll ítá-sa előtt
Jogszabályi és Gazdasá Folyam Megbeszélés, belső gi atos konzultáció előírásokkal vezető során annak való ellenőrzése, folyamatos hogy a egyeztetés koncepcióban figyelembe vették-e a helyen képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségek et
Intézmé nyvezet ő, Gazdasá gi vezető, Fenntart ó(k)
A koncep -ció véle ményez -tetése előtt
A képviselőtestületi ülés jegyzőkönyve alapján a végleges, jóváhagyott koncepció áttekintése
Intézmé nyvezet ő, Gazdasá gi vezető, Fenntart ó(k)
koncep ció megtár gyalása után
Intézmé A nyvezet benyújt ő, ás előtt Gazdasá gi vezető
112
3. Költségvetési tervezés - a tervezet elkészítésére való elméleti, szakmai felkészülés
Szakmai konzultáció, értekezleten való részvétel megbeszélése
Intézmé nyvezet ő, Gazdasá gi vezető, Fenntart ó(k) - a tervezés munkafolyamatokra Írásos Intézmé való lebontása, munkamegosztás feljegyzés az nyvezet egyes tervezési ő munkafolyamat ok ellátásának várható időszakairól, és a munkamegoszt ás rendjéről - a tervezéssel kapcsolatos Szóbeli, illetve Intézmé feladatellátásra vonatkozó általános írásbeli utasítás nyvezet szabályok meghatározása és az egyes ő betartatása tervszámok alátámasztásán ak rendjéről (pl. tapasztalati adatok, részletes számítások stb. követelménye)
Tervez ési munkák előtt
Központi irányelvek, útmutatók áttekintése
Gazdasá Folyam A tervezés Intézmé Tervez gi atos elméleti nyés vezető szakmai vezető során dokumentumai meglétének ellenőrzése
Tervez ési munkák előtt
Egyezetés, Gazdasá Folyam szóbeli gi atos beszámoltatás, vezető valamint az elkészült írott anyagokba történő betekintés
Szóbeli Intézmé beszámoltatás a nytervezési vezető feladatok ellátásának menetéről
Tervez ési munkák előtt
A tervezés Gazdasá Folyam munkapéldánya gi atos iba, vezető alapszámításaib a történő betekintés, tájékoztatás kérés
A tervezési Intézmé Tervez dokumentáció nyési – beleértve vezető feladat valamennyi ok tervszámot végén megalapozó számítást, nyilvántartást stb - áttekintése
Tervez ési feladat ok végén
- a költségvetési rendelet címrendjének megismerése, címrend szerinti tervezés (az intézmény egy külön címet jelent, melynek költségvetésén belül további alcímek lehetnek)
A tervezési munkák megkezdése során az cím, illetve az alcímek költségvetéséb e való betekintés - a tervezés során ellátandó Konzultáció az Intézmé Tervez Az egyeztetési egyeztetési feladatok (az intézmény ellátandó nyvezet ési feladatok és a fenntartó között) egyeztetési ő munkák dokumentumai feladatokról előtt nak, feljegyzéseinek áttekintése - a személyi juttatások és a létszám-előirányzat tervezése a megadott sarokszámok alapján
Vezetői szóbeli Intézmé Tervez beszámoltatás nyvezet ési ő munkák előtt
A tervezést Intézmé Személ A tervezési végző személy nyvezet yi folyamatok személyi ő juttatás szakmai juttatások ok nyomonkövetés tervezésére tervezé e az elvégzett vonatkozó se előtt munka jogszabályi, áttekintésével, illetve belső szükség esetén szabályozási konzultáció háttérismereteir ől való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása
Gazdasá Folyam A tervezési Intézmé Tervez gi atos dokumentáció, nyési vezető a költségvetési vezető feladat rendeletok tervezet érintett végén címrendjének ellenőrzése Gazdasá Legaláb Az egyeztetés gi b 1 folyamatának vezető alkalom áttekintése mal utólag, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján Gazdasá A A területre gi tervezé vonatkozóan vezető s alatt elkészült legaláb tervezet és az b 2 azt megalapozó alkalom számítások mal áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról
Intézmé Tervez nyési vezető feladat ok végén
Intézmé A nyszemély vezető i juttatás ok tervezé si feladate llátását követő en
114
- a munkaadókat terhelő járulékok A tervezést Intézmé A A tervezési Gazdasá A A területre Intézmé A tervezése a megadott sarokszámok végző személy nyvezet munkaa folyamatok gi tervezé vonatkozóan nymunkaa figyelembevételével munkaadókat ő dókat szakmai vezető s alatt elkészült vezető dókat terhelő terhelő nyomonkövetés legaláb tervezet és az terhelő járulékok járulék e az elvégzett b 2 azt megalapozó járulék tervezésére ok munka alkalom számítások ok vonatkozó, - a tervezé áttekintésével, mal áttekintése, tervezé tervezésnél se előtt szükség esetén illetve si alkalmazandó konzultáció a beszámoltatás feladate jogszabályi személyi az elvégzett llátását ismereteiről juttatások feladatról követő való tervezését en tájékozódás, végző illetve a bevonásával szükséges tájékoztatás megadása
115
- dologi jellegű kiadások tervezése a megadott sarokszámok alapján
A tervezést Intézmé Dologi végző személy nyvezet jellegi egyes dologi ő kiadáso kiadásokra k vonatkozó tervezé jogszabályi, se előtt (Pl. áfa) illetve belső szabályozási (munkaruha, étkezési költségtérítés stb), illetve a tervezésnél figyelembe veendő egyéb tényezőkkel (Pl. feladatváltozás ) kapcsolatos ismereteiről való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása
A tervezési Gazdasá A A területre Intézmé A folyamatok gi tervezé vonatkozóan nydologi szakmai vezető s alatt elkészült vezető kiadáso nyomonkövetés legaláb tervezet és az k e az elvégzett b 2 azt megalapozó tervezé munka alkalom számítások si áttekintésével, mal áttekintése, feladate szükség esetén illetve llátását konzultáció beszámoltatás követő az elvégzett en feladatról
116
- juttatások, támogatások tervezése Tájékozódás, a Intézmé A a megadott sarokszámok alapján tervezést végző nyvezet terület személy ő tervezé érintett se előtt területre vonatkozó jogszabályi, belső szabályozási (bele értve a területre vonatkozó helyi rendeletet is) ismereteiről, valamint a szerv tervezésnél figyelembe veendő kötelezettségvállalásainak megbeszélése
A tervezési Gazdasá A A területre Intézmé A folyamatok gi tervezé vonatkozóan nyterület szakmai vezető s alatt elkészült vezető tervezé nyomonkövetés legaláb tervezet és az si e az elvégzett b 2 azt megalapozó feladate munka alkalom számítások llátását áttekintésével, mal áttekintése, követő szükség esetén illetve en konzultáció beszámoltatás az elvégzett feladatról
117
- beruházások, felújítások és egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások tervezése a megadott sarokszámok alapján
- saját bevételek tervezése
Tájékozódás, a tervezést végző személy érintett területre vonatkozó aktuális ismereteiről, az önkormányzat ilyen irányú elképzeléseiről, valamint a szerv tervezésnél figyelembe veendő kötelezettségvállalásainak megbeszélése Az ismert és a várható bevételi források áttekintése, konzultáció a folyamatban lévő szerződésekről, intézményvezet ői elképzelésekről
Intézmé A nyvezet terület ő tervezé se előtt
A tervezési Gazdasá A A területre Intézmé A folyamatok gi tervezé vonatkozóan nyterület szakmai vezető s alatt elkészült vezető tervezé nyomon legaláb tervezet és az si követése az b 2 azt megalapozó feladate elvégzett alkalom számítások llátását munka mal áttekintése, követő áttekintésével, illetve en szükség esetén beszámoltatás konzultáció, az elvégzett javaslat terv feladatról, a variánsok tervvariánsok kidolgozására megalapozottsá gának ellenőrzése konzultációval,
Intézmé nyvezet ő és Fenntart ó(k)
A tervezés Gazdasá A A bevétel Intézmé A saját folyamán a gi tervezé tervének ny– munkapéldányo vezető s alatt elkészítése után vezető bevétel k áttekintése, a legaláb a tervezett ek meglévő b 2 adatokról tervezé szerződésekkel alkalom konzultáció se után egyéb mal dokumentumok kal való összevetése
A terület tervezé se előtt
118
- intézményfinanszírozás, átvett pénzeszközök sarokszámok szerinti tervezése
Az egyes források igénybevételi lehetőségeinek szakmai áttekintése, az előzetes adatszolgáltatá s újra ellenőrzése - az előző évi pénzmaradvány A tervezés tervezése feltételeinek szakmai áttekintése a jogszabályi háttérismeretrő l való beszámoltatáss al - a bevételi és kiadási előirányzaElőzetes tok egyensúlyának megteremtése konczultáció a az intézményfinanszírozás, mint bevételi és bevételi forrás figyelembevételével, kiadási illetve egyes kiadások előirányzatokró csökkentésével l, azok főösszegeiről, az egyezőség megteremtésén ek lehetőségeiről
Intézmé A nyvezet terület ő tervezet ése előtt
A tervezési Gazdasá A A bevételi Intézmé A munkapéldányo gi tervezé tervek teljes nyterület k, egyéb vezető s alatt dokumentációjá vezető tervezé adatszolgáltatá legaláb nak se után sok b 2 ellenőrzése, egyeztetése, alkalom szükség esetén beszámoltatás mal szóbeli beszámoltatás
Intézmé A nyvezet terület ő tervezé se előtt
A Gazdasá A A Intézmé A pénzmaradvány gi tervezé pénzmaradvány nyterület tervezésének, vezető s alatt tervezését vezető tervezé számításainak legaláb alátámasztó si ellenőrzése b 1 számítások feladate alkalom ellenőrzése llátását mal követő en
Intézmé A nyvezet részterü ő letek tervezé sét követő en
Az egyensúly Gazdasá A A bevételi és Intézmé Az megteremtésér gi feladat kiadási nyösszesít e vonatkozó vezető alatt előirányzatok vezető ett levezetések, legaláb egyezőségének adatoka munkalapok b 1 ellenőrzése az t áttekintése alkalom összesített tartalm mal adatokat azó tartalmazó tervek dokumentumok elkészít , kimutatások ését alapján követő en
119
- adatszolgáltatás a rendelettervezet elkészítése
Előzetes Intézmé A szakmai nyvezet tervszá konzultáció a ő, mok rendeletFenntart kidolgo tervezet ó, zása tartalmával, gesztor után formájával önkormá kapcsolatos nyzat vezetői jegyzője elvárásokról
- a rendelet-tervezetet megalapozó Előzetes információk elkészítése megbeszélés a fenntartó testület által kért információk tartalmáról, mélységéről
Intézmé nyvezet ő, Fenntart ó, gesztor önkormá nyzat jegyzője
A rendelet tervezet elkészté sét követő en
- a rendelet-tervezet intézményre vonatkozó előterjesztésének elkészítésében való közreműködés
Intézmé nyvezet ő, Fenntart ó, gesztor önkormá nyzat jegyzője
A rendelet tervezet elkészít ését követő en
A vonatkozó belső előírások, pl. SZMSZ áttekintése, és az előterjesztéssel szembeni elvárások megbeszélése
A rendelet- Gazdasá A A kész tervezet gi rendele rendeletkidolgozása vezető ttervezet során szóbeli terveze intézményre egyeztetés, t vonatkozó illetve a félkész összeáll részeinek anyagok, ítása áttekintése, piszkozatok során illetve áttekintése legaláb beszámoltatás a b 2 feladat alkalom ellátásáról mal Az információk Gazdasá Az Az információk elkészítése gi informá elkészítése során a vezető ciók során a kész dokumentumte összeáll dokumentáció rvezetek, ítása ellenőrzése munkapéldányo alatt k ellenőrzése, legaláb megbeszélés b 1 alkalom mal Az Gazdasá Az A kész előterjesztés gi előterje előterjesztés összeállítása vezető sztés áttekintése, közben a elkészít szóbeli készülő ése beszámoltatás a dokumentációb közben feladatról a való legaláb betekintés, b 1 illetve szükség alkalom esetén mal konzultáció
Intézmé A nyrendele vezető tterveze t elkészít ését követő en
Intézmé A nyvéglege vezető s informá ció elkészít és után
Intézmé Az nyelőterje vezető sztés elkészít ését követő en
120
- a költségvetési rendelet megtárgyalása, jóváhagyása
- az elemi költségvetés megállapítása, dokumentációjának elkészítése, továbbítása
A képviselőtestület rendeletet megtárgyaló ülésére, mint tájékoztatást adó személy felkészültségén ek ellenőrzése konzultációval Az elemi költségvetés tartalmi követelményeiv el kapcsolatos szakmai ismeretek felfrissítése konzultációval, a tervezési segédanyagok áttekintésével
Intézmé A nyvezet testületi ő ülés előtt
Intézmé Elemi nyvezet költség ő vetés összeáll ítása előtt
Az elemi Gazdasá Folyam költségvetés gi atosan megállapítása vezető során a munkapéldányo k ellenőrzése
Az elkészített Intézmé Az elemi nyelemi költségvetés és vezető költség a jóváhagyott vetés költségvetési elkészít rendelet ését áttekintésével követő en, de annak informá ciós rendsze rbe való továbbí tása előtt
121
- a költségvetési dokumentációk megőrzése
A kész Intézmé A dokumentációk nyvezet dokum kezelésére ő entáció vonatkozó k utasítás elkészít megadása ését követő en
A Intézmé Alkalo dokumentációk nymszerű tárolásának vezető en ellenőrzése beszámoltatáss al, illetve a kezelés módjának áttekintése
122
2. számú táblázat A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal Előzetes vezetői ellenőrzés Módja, Feladat Határeszköze ellátója idő 1. Szabályzatok elkészítése, aktualizálása - működést megalapozó Megbeszélés Intézmé Legaláb szabályzatok elkészítése, nyvezet b aktualizálása ő évente Munkafolyamat, tevékenység
- a pénzügyi-gazdálkodási terület Megbeszélés Intézmé költségvetési végrehajtási nyvezet szabályzatainak elkészítése, ő aktualizálása 2. A személyi juttatások és a létszám előirányzat felhasználása - személyi juttatások és a létszám A feladat Intézmé előirányzat felhasználásának ellátásával nyvezet nyomon követése kapcsolatos ő vezetői elvárások megbeszélése
Folyamatba épített ellenőrzés Módja, eszköze Feladat Határellátója idő Tervezet megtekintése, konzultáció
Legaláb Tervezet b megtekintése, évente konzultáció A költség vetés jóváhag yását követő en
Utólagos vezetői ellenőrzés Módja, eszköze Feladat Határellátója idő
Intézmé Feladat Kész nyvezet alatt szabályzatok ő min. megtekintése, egyszer ellenőrzés Intézmé Feladat Kész nyvezet alatt szabályzatok ő min. megtekintése, egyszer ellenőrzés
A Gazdasá Az év nyilvántartások gisorán , kimutatások vezető havonta vezetésének 1 áttekintése, alkalom alapdokumentu mal mokkal való egyeztetése
Intézmé Aktuáli nyvezet san ő Intézmé Aktuáli nyvezet san ő
A Intézmé Évente nyilvántartások nyvezet legaláb vezetéséről ő b a beszámoltatás féléves, illetve az éves beszám olóhoz kapcsol ódva 1 alkalom mal
123
- jutalom előirányzata és a jutalmazásra kifizetett összegek ellenőrzése
- az előirányzat-felhasználási terv személyi juttatásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása
A területre Intézmé Jutalom A jutalmazás Gazdasá Előirán vonatkozó nyvezet előirány előirányzatának gi yzat jogszabályi és ő zatának meghatározásá vezető változta belső meghat nak, valamint a tás, szabályozási ározása kifizetésének illetve kérdések , illetve nyomon Jutalom megbeszélése felhasz követése, a kifizeté nálása számítások se előtt előtt ellenőrzése
Az előirányzat- Intézmé A felhasználási nyvezet negyed terv személyi ő évenké juttatásokra nt min vonatkozó 1 részének alkalom áttekintése, mal vezetői iránymutatás megadása 3. A dologi kiadások előirányzatának felhasználása
A területre Intézmé Évente vonatkozó nyvezet legaláb nyilvántartások, ő b a számítások féléves, utólagos illetve áttekintése az éves beszám olóhoz kapcsol ódva 1 alkalom mal Az előirányzat- gazdasá Havont Az előirányzat- Intézmé Évente felhasználási gi a 1 felhasználási nyvezet legaláb ütemterv vezető alkalom terv és annak ő b a teljesítésének mal teljesítéséről féléves, figyelemmel való illetve kísérése – beszámoltatás az éves dokumentumok beszám alapján olóhoz kapcsol ódva
124
- a dologi kiadások beszerzésével kapcsolatos munkamegosztás áttekintése tevékenységi területenként, feladatonként, szakfeladatonként
- a megrendelések és felhasználások kezelése
- az előirányzat-felhasználási terv dologi kiadásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása
A feladatok, Intézmé Évente A feladat Gazdasá Igény tevékenységek, nyvezet 1-szer, ellátókkal való gi szerint szakfeladatok ő illetve megbeszélés vezető és az általuk feladatv felhasznált áltozás dologi kor kiadások áttekintése, felelősök meghatározása
A feladatok, tevékenységek, szakfeladatok dologi kiadásaiért felelős személyek szóbeli beszámoltatása a végzett tevékenységükr ől A Intézmé Évente A felállított Gazdasá Havi A felelősök megrendelések nyvezet 1-szer, rendszer és az gi rendsze beszámoltatása és a dologi ő illetve utasítás vezető rességg kiadások feladatv ellenőrzése a el felhasználása áltozás nyilvántartások rendjére kor ba való vonatkozó betekintéssel, utasítás illetve kiadása, beszámoltatáss rendszer al felállítás Az előirányzat- Intézmé A Az előirányzat- Gazdasá Havont Az előirányzatfelhasználási nyvezet negyed felhasználási gi a 1 felhasználási terv dologi ő évenké ütemterv vezető alkalom terv és annak kiadásokra nt min teljesítésének mal teljesítéséről vonatkozó 1 figyelemmel való részének alkalom kísérése – beszámoltatás áttekintése, mal főkönyvi vezetői kivonat alapján iránymutatás megadása
Intézmé Évente nyvezet legaláb ő b a féléves, illetve az éves beszám olóhoz kapcsol ódva Intézmé Évente nyvezet legaláb ő b 2 alkalom mal
Intézmé Évente nyvezet legaláb ő b a féléves, éves beszám olóhoz kapcsol ódva
125
4. A felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása - a felhalmozási kiadások A felhalmozási Intézmé teljesítésével kapcsolatos kiadások nyvezet felelősségi kategóriák áttekintése teljesítésével ő kapcsolatban a döntés előkészítésért (előkalkuláció, árajánlatok) valamint a döntésért, valamint a döntés végrehajtásért felelősök meghatározása, a vonatkozó belső szabályok áttekintése - az előirányzat-felhasználási terv Az előirányzat- Intézmé felhalmozási kiadásokra vonatkozó felhasználási nyvezet részének betartása, módosítási terv ő javaslatok kidolgozása felhalmozási kiadásokra vonatkozó részének áttekintése, vezetői iránymutatás megadása 5. A saját bevétek előirányzat teljesítése
Évente 1-szer, illetve nagyob b felhalm ozási kiadás esetén
A feladat Gazdasá Szüksé ellátókkal való gi g megbeszélés, a vezető szerint döntéselőkészít és, a döntés, és a döntés végrehajtás dokumentum tervezeteinek áttekintése
A beruházási Intézmé Évente tevékenységről nyvezet legaláb a feladatellátók ő b a utólagos féléves, szóbeli illetve beszámoltatása az éves a beszám megvalósítással olóhoz kapcsolatos kapcsol dokumentumok ódva párhuzamos áttekintésével
A negyed évenké nt min 1 alkalom mal
Az előirányzat- Gazdasá Havont felhasználási gi a 1 ütemterv vezető alkalom teljesítésének mal figyelemmel kísérése – főkönyvi kivonat alapján
Az előirányzat- Intézmé Évente felhasználási nyvezet legaláb terv és annak ő b a teljesítéséről féléves, való éves beszámoltatás beszám olóhoz kapcsol ódva
126
- a saját bevételek beszedésével kapcsolatos munkamegosztás áttekintése tevékenységi területenként, feladatonként, szakfeladatonként
- a bérleti díjak beszedése
A feladatok, tevékenységek, szakfeladatok és az általuk beszedendő bevételek, és a beszedéssel kapcsolatos feladatok áttekintése, felelősök meghatározása A meglévő szerződések és a bérleti díjakra, feltételekre vonatkozó szabályozások áttekintése, a bérbeadásokkal kapcsolatos lebonyolítási eljárás meghatározása
Intézmé Évente A feladat Gazdasá Igény nyvezet 1-szer, ellátókkal való gi szerint ő illetve megbeszélés vezető feladatv áltozás kor
A feladatok, tevékenységek, szakfeladatok bevételeinek beszedéséért felelős személyek szóbeli beszámoltatása a végzett tevékenységükr ől Intézmé Évente A felállított Gazdasá Havi A felelősök nyvezet 1-szer, rendszer és az gi rendsze beszámoltatása, ő illetve utasítás vezető rességg a rendelkezésre szükség ellenőrzése a el álló esetén nyilvántartások dokumentumok ba, bérleti ellenőrzése szerződésekbe való betekintéssel, illetve beszámoltatáss al
Intézmé Évente nyvezet legaláb ő b a féléves, illetve az éves beszám olóhoz kapcsol ódva Intézmé Évente nyvezet legaláb ő b 2 alkalom mal
127
- az előirányzat-felhasználási terv bevételekre vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása
Az előirányzat- Intézmé A felhasználási nyvezet negyed terv saját ő évenké bevételekre a nt min vonatkozó 1 részének alkalom áttekintése, mal vezetői iránymutatás megadása 6. Egyéb bevételek, átvett pénzeszközök előirányzatának teljesítése - egyéb bevételek, átvett A kapcsolatos Intézmé A pénzeszközök előirányzat jogszabályok, nyvezet negyed teljesítése érdekében a szükséges illetve ő évenké intézkedések tájékoztató nt min leiratok, 1 esetleg ha alkalom vannak mal igénylési feltételek áttekintése - pályázatok Az egyes Intézmé Havont pályázatok nyvezet a min 1 figyelésével, ő alkalom pályázati mal elképzelésekkel kapcsolatos elvek, felelősök meghatározása
Az előirányzat- Gazdasá Havont felhasználási gi a 1 ütemterv vezető alkalom teljesítésének mal figyelemmel kísérése – főkönyvi kivonat alapján
Az előirányzat- Intézmé Évente felhasználási nyvezet legaláb terv és annak ő b a teljesítéséről féléves, való éves beszámoltatás beszám olóhoz kapcsol ódva
A bevételek Gazdasá Havont teljesítésének gi a 1 figyelemmel vezető alkalom kísérése az mal előirányzat felhasználási ütemterv alapján
Intézmé Évente nyvezet legaláb ő b a féléves, éves beszám olóhoz kapcsol ódva
Az állami támogatás egyeztető tábla, valamint a szervnél kimutatott adatok egyeztetése, és szóbeli beszámoltatás A Gazdasá Havont A pályázat pályázatokkal gi a 1 tervezeteinek kapcsolatos vezető alkalom áttekintése, tevékenység mal jóváhagyása, figyelemmel szóbeli kísérése, a beszámoltatás pályázati javaslatok áttekintése
Intézmé Havont nyvezet a min ő 1 alkalom mal
7. Főkönyvi és analitikus könyvelés
128
- a főkönyvi könyvelés
A főkönyvi Intézmé Évente könyvelés nyvezet 1 adott év ő alkalom sajátosságainak mal, a , változásának közpon áttekintése. ti, A főkönyvi részlete számla s alábontásokra számlak való igény eretmeghatározása. tükör A főkönyvi ajánlás könyvelés megjele során a nését munkamegoszt követő ás rendjének en kialakítása, belső határidők megadása.
A főkönyvi Gazdasá Havont könyvelés gi a 1 kialakított vezető alkalom rendjének mal betartatása a főkönyvi kivonatok és a számlaforgalma k ellenőrzésével, szükség esetén iránymutatással
A főkönyvi Intézmé A kivonatok nyvezet beszám áttekintése, a ő olási teljesítési tevéken adatok ységek előirányzattokk hez al, és kapcsol előirányzatódóan, felhasználási azok ütemtervvel előtt való összehasonlítás a, szóbeli beszámoltatás
129
- analitikus könyvelés
- a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások közötti kapcsolat, feladások
A központi előírás miatt kötelező, illetve a saját belső információigén y kielégítése céljából fontos analitikus nyilvántartások körének, vezetési módjának adott évre vonatkozó meghatározása, az esetleges változásokra figyelemfelhívá s A feladások rendjének, belső szabályozásána k érintettekkel való megbeszélése
Intézmé Évente nyvezet 1 ő alkalom mal, az adott évi tényleg es könyvel ési munkák megkez dése előtt
Az analitikus Gazdasá Havont Szóbeli nyilvántartások gi a 1 beszámoltatás kialakított vezető alkalom rendjének mal ellenőrzése a nyilvántartások ba való betekintésre, azok alapossága, naprakészsége stb. szempontjából
Intézmé A nyvezet beszám ő olási tevéken ységek hez kapcsol ódóan, azok előtt
Intézmé Évente nyvezet 1 ő alkalom mal, a tényleg es könyvel ési feladato k előtt
A feladások Gazdasá Feladás Szóbeli elkészítésének gi onként beszámoltatás figyelemmel vezető 1 kísérlése, a alkalom feladások mal számszaki ellenőrzése
Intézmé A nyvezet beszám ő olási tevéken ységek hez kapcsol ódóan, azok előtt
8. Bizonylati rend és bizonylatkezelés
130
- a bizonylati rend
- bizonylatkezelés
A bizonylati Intézmé Évente rend adott évi nyvezet 1 kiemelt ő alkalom terülteinek mal, a áttekintése, az tényleg esetleges új es elemek könyvel megtárgyalása ési feladato k előtt A Intézmé Évente bizonylatkezelé nyvezet 1 s fontosabb ő alkalom területeinek mal, a áttekintése, tényleg különös es tekintettel az könyvel új ési bizonylatkezelé feladato si területekre k előtt
A bizonylati rend betartásának nyomon követése a folyamatokba való betekintésbe, illetve szóbeli beszámoltatás A bizonylatkezelé s betartásának nyomon követése a folyamatokba való betekintésbe, illetve szóbeli beszámoltatás
Gazdasá Feladás Szóbeli gi onként beszámoltatás vezető 1 alkalom mal
Gazdasá Havont Szóbeli gi a 1 beszámoltatás vezető alkalom mal
Intézmé A nyvezet beszám ő olási tevéken ységek hez kapcsol ódóan, azok előtt Intézmé A nyvezet beszám ő olási tevéken ységek hez kapcsol ódóan, azok előtt
131
9. Házipénztári pénzkezelési tevékenység - a szerv készpénzforgalmának A pénztáros, bonyolítása bevételi és kiadási pénztár pénztárbizonylat alapján helyettes, illetve pénztárellenőr személyének felülvizsgálata, a felelősségi nyilatkozatok meglétének ellenőrzése, az összeférhetetle nségi helyzetek feloldása 10. A bankszámlaforgalom kezelési tevékenység - a bankszámlaforgalom A bankszámlán bonyolítása keresztül bonyolódó forgalom során a bankszámla felett rendelkezési jogosultsággal bírók áttekintése, a belső nyilvántartási és utalási rend megbeszélése
Intézmé Évente nyvezet 1 ő alkalom mal, illetve szükség szerint
A pénztár Gazdasá Havont tevékenységéne gi a 1 k áttekintése a vezető alakalo pénztárnapló, mmal illetve a pénztárjelentés ek alapján, szükség esetén rovancs készítése, beszámoltatás
A pénztári Intézmé Évente tevékenység nyvezet 1-2 ellenőrzése ő alkalom szóbeli mal beszámoltatáss al
Intézmé Évente nyvezet 1 ő alkalom mal, illetve szükség szerint
A Gazdasá Havont bankszámlaforg gi a 1 alom vezető alakalo áttekintése a mmal banknapló, illetve a bankszámlaforg alom tételes vizsgálatával
A bankszámla Intézmé Évente kezelési nyvezet 1-2 tevékenység ő alkalom ellenőrzése mal szóbeli beszámoltatáss al
132
- az utalások teljesítése
11. A leltározási tevékenység - a leltározásra vonatkozó aktuális szabályok áttekintése
- a leltározás értékelésénél figyelembe veendő értékelési szabályok
Az utalások Intézmé Évente teljesítési nyvezet 1 rendje elveinek, ő alkalom a vezetendő mal, nyilvántartások illetve tartalmának szükség meghatározása szerint
Az utalások Gazdasá Havont rendjének gi a 1 áttekintése a vezető alakalo nyilvántartások mmal alapján, fizetési felszólítások, késedelmes fizetések esetén konzultáció
Beszámoltatás Intézmé Évente a bejövő nyvezet 1-2 számlák utalási ő alkalom rendje mal betartásáról
A leltározásra Gazdasá Leltáro való felkészülés gi zásra során szakmai vezető való beszámoltatás, felkész az ülés alkalmazandó során nyomtatványok 1-2 áttekintése alkalom mal Az eszközök és Intézmé Évente Az értékelés Gazdasá Leltáro források nyvezet 1 során szakmai gi zásra értékelési ő alkalom tájékoztatás vezető való szabályai mal, nyújtása és felkész megbeszélése, illetve konzultáció a ülés és a leltározási szükség feladatellátóval során tevékenységre szerint 1-2 kiható alkalom feladatok mal megbeszélése
Beszámoltatás Intézmé Évente a felkészülésről nyvezet 1 ő alkalom mal
A leltározással Intézmé Évente kapcsolatos nyvezet 1 jogszabályi ő alkalom előírások mal, áttekintése, a illetve változások szükség megbeszélése szerint
Beszámoltatás Intézmé Évente az értékelési nyvezet 1 feladatok ő alkalom ellátásáról mal
133
- a leltározási ütemterv elkészítése
A leltározási Intézmé Évente ütemterv nyvezet 1 elkészítésével ő alkalom kapcsolatos mal, az feladatok ütemter megbeszélése v késztés e előtt
- a leltározási tevékenység tényleges végrehajtása
A leltározási Intézmé Évente tevékenység nyvezet 1 előtt a ő alkalom feladatok mal, a átbeszélése leltároz ás végreha jtása előtt
12. A selejtezési tevékenység - a selejtezésre vonatkozó aktuális szabályok áttekintése
A selejtezéssel Intézmé Évente kapcsolatos nyvezet 1 jogszabályi ő alkalom előírások mal, áttekintése, a illetve változások szükség megbeszélése szerint
A készülő Gazdasá Leltáro ütemterv gi zási áttekintése, vezető ütemter ellenőrzése, v szükség esetén elkészít konzultáció ése alatt 12 alkalom mal A leltározás Gazdasá Leltáro végrehajtásána gi zás k áttekintése a vezető végreha leltározási jtása dokumentumok alatt 1alapján 2 alkalom mal
Beszámoltatás Intézmé Évente az elkészült nyvezet 1 leltározási ő alkalom ütemtervről mal
A leltározás Intézmé Évente záró ny1 jegyzőkönyvén vezető alkalom ek átvétele, mal szükség esetén konzultáció
A selejtezésre Gazdasá A Beszámoltatás Intézmé Évente való felkészülés gi selejtez a felkészülésről nyvezet 1 során szakmai vezető ésre ő alkalom beszámoltatás, való mal az felkész alkalmazandó ülés nyomtatványok során áttekintése 1-2 alkalom mal
134
- a selejtezés kezdeményezése
A selejtezés Intézmé Évente A készülő Gazdasá A Beszámoltatás kezdeményezés nyvezet 1 selejtezési gi selejtez az elkészült a ével ő alkalom kezdeményezés vezető ési selejtezési kapcsolatos mal, a ek kezdem kezdeményezés feladatok, selejtez megbeszélése ényesel jogkörök ési zés kapcsolatban megbeszélése kezdem elkészít ellátott ényezés ése feladatokról határide alatt 1jét 2 megelő alkalom ző 3 mal hónapb an - a selejtezési tevékenység A selejtezési Intézmé Évente A selejtezés Gazdasá Selejtez A selejtezési tényleges végrehajtása tevékenység nyvezet 1 végrehajtásána gi ési javaslat, előtt a ő alkalom k áttekintése a vezető tevéken eljárások stb. feladatok mal, a selejtezési ység áttekintése, átbeszélése selejtez dokumentumok alatt 1- megbeszélése, és alapján 2 a végleges végreha alkalom selejtezési jtása mal dokumentumok előtt átvétele 13. Pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés)
Intézmé Évente nyvezet 1 ő alkalom mal
Intézmé Szüksé nyvezet g ő szerint
135
- a területre vonatkozó szabályok áttekintése
- a kötelezettségvállalások bonyolítása
- a kötelezettségvállalások ellenjegyzése
Valamennyi jogkör gyakorlására jogosulttal közös megbeszélés, a központi és a helyi szabályok áttekintése, értelmezése A kötelezettségvá llalásra vonatkozó előírások megbeszélése, a nyilvántartások ra vonatkozó előírások rögzítése, pontosítása Az ellenjegyzés kötelező jellegének, körülményeine k, tartalmának megbeszélése, a felhatalmazott feladatellátók tájékoztatása
Intézmé nyvezet ő, polgárm ester
Évente legaláb b 1 alkalom mal, év elején
Intézmé nyvezet ő, fenntart ó (k)
Évente legaláb b 1 alkalom mal, év elején
A szabályok általános érvényesülésén ek figyelemmel kísérése, szabályozásban lévő értelmezési problémák megbeszélése A kötelezettségvá llalási dokumentumok áttekintése, egyeztetése más dokumentumok kal
Gazdasá Havont Szóbeli Intézmé Szüksé gi a beszámoltatás a nyvezet g vezető legaláb szabályok ő szerint b 1-2 betartásával alkalom kapcsolatban mal
Gazdasá Havont Szóbeli gi a beszámoltatás, vezető legaláb illetve a b 1-2 kötelezettségvá alkalom llalások mal nyilvántartásán ak, valamint az előirányzatfelhasználási ütemterv teljesítésének áttekintése Intézmé Évente A ellenjegy Minden Szóbeli nyvezet legaláb kötelezettségvá ző, kötelez beszámoltatás ő b 1 llalások illetve ettségv az ellenjegyzési alkalom ellenjegyzése Gazdasá állalás tevékenységgel mal, év során az gi esetén kapcsolatban elején ellenjegyzés vezető tartalmának megfelelő kontroll ellátása
Intézmé Legaláb nyvezet b a ő féléves és éves beszám olóhoz kapcsol ódva
Intézmé Legaláb nyvezet b a ő féléves és éves beszám olóhoz kapcsol ódva
136
- a teljesítés szakmai igazolása
A teljesítés Intézmé Évente A teljesítés szakmai nyvezet legaláb szakmai igazolása ő b 1 igazolása menetének, az alkalom menetébe igazolás mal, év történő szempontjainak elején betekintés, , valamint beszámoltatás. módjának meghatározása, A teljesítés és a közös kötelezettségvá értelmezés llalás összehasonlítás a.
Gazdasá Havont Szóbeli Intézmé gi a 1-2 beszámoltatás a nyvezet vezető alkalom szakmai ő mal teljesítés igazolásával kapcsolatban Feladate Folyam llátó atosan
Legaláb b a féléves és éves beszám olóhoz kapcsol ódva
137
- érvényesítés
- utalványozás
Az érvényesítés Intézmé Évente Az érvényesítés kötelező nyvezet legaláb mentébe jellegének, ő b 1 történő körülményeine alkalom betekintés, k, tartalmának mal, év beszámoltatás. megbeszélése, elején a Az felhatalmazott érvényesítendő feladatellátók dokumentumok tájékoztatása és az érvényesítés alapját képező szakmai igazolás, valamint fedezet meglétének, összegszerűség nek, és alaki követelmények betartásának ellenőrzése Az Intézmé Évente Az utalványozásra nyvezet legaláb utalványozott vonatkozó ő, b 1 dokumentumok előírások polgárm alkalom áttekintése, megbeszélése, ester mal, év egyeztetése feladatellátók elején más tájékoztatása dokumentumok kal
Gazdasá Havont Szóbeli Intézmé Legaláb gi a 1-2 beszámoltatás nyvezet b a vezető alkalom az érvényesítési ő féléves mal tevékenység és éves ellátásával beszám Feladate Folyam kapcsolatban olóhoz llátó atosan kapcsol ódva
Gazdasá Havont Szóbeli gi a beszámoltatás vezető legaláb b 1-2 alkalom mal
Intézmé Legaláb nyvezet b a ő féléves és éves beszám olóhoz kapcsol ódva
138
- utalványozás ellenjegyzése
14. Vagyongazdálkodás - a vagyon nyilvántartása
Az ellenjegyzés Intézmé Évente Az utalványok kötelező nyvezet legaláb ellenjegyzése jellegének, ő b 1 során az körülményeine alkalom ellenjegyzés k, tartalmának mal, év tartalmának megbeszélése, elején megfelelő a kontroll felhatalmazott ellátása. feladatellátók tájékoztatása
ellenjegy ző, illetve gazdasá gi vezető
Minden utalván yozás esetén
A Intézmé Évente A Gazdasá Legaláb vagyonnyilvánt nyvezet legaláb vagyonnyilvánt gi b artásra ő b 1 artásokba való vezető negyed vonatkozó alkalom betekintés, az évenké szabályok mal, év egyeztetést nt áttekintése, elején célzó megbeszélése dokumentumok elkészíttetése
Szóbeli Intézmé Legaláb beszámoltatás nyvezet b a az ellenjegyzési ő féléves tevékenységgel és éves kapcsolatban beszám olóhoz kapcsol ódva
Szóbeli beszámoltatás, vagyonkimutat ások áttekintése
Intézmé Évente nyvezet egyszer ő , legaláb b a beszám olóhoz kapcsol ódva
139
- a meglévő vagyon hasznosítása
A hasznosítási Intézmé Évente A lehetőségek nyvezet legaláb vagyonhasznosí számbavétele, a ő b 1 tásra vonatkozó alkalom vonatkozó belső szabályok mal, év előírások áttekintése, elején betartásának felelősök ellenőrzése az meghatározása egyes hasznosítások során (dokumentumo k ellenőrzése, illetve beszámoltatás) - a meglévő vagyon értékesítése Az Intézmé Évente Az értékesítési értékesítésére nyvezet legaláb eljárások vonatkozó ő b 1 figyelemmel belső szabályok alkalom kísérése, áttekintése, mal, év beszámoltatás értékesítési elején irányok meghatározása 15. A féléves beszámolási tevékenység
Gazdasá Legaláb Szóbeli Intézmé Évente gi b beszámoltatás, nyvezet egyszer vezető negyed vagyonhasznosí ő , évenké tással legaláb nt kapcsolatos b a bevételek és beszám kiadások olóhoz megbeszélése kapcsol ódva
Gazdasá A gi vagyon vezető értékesí tése előtt
A Intézmé Legaláb vagyonváltozás nyvezet b okkal ő negyed kapcsolatos évenké számszaki és nt szóbeli információ kérés
140
- a féléves beszámoló elkésztésére való felkészülés
A vonatkozó Intézmé A jogszabályok nyvezet féléves áttekintése, a ő beszám kiadott oló útmutatók előtt megbeszélése
A féléves Gazdasá A beszámolóra gi féléves való vezető beszám felkészültségről oló tájékozódás, késztés értekezletek e előtt megbeszélése és során szükség szerűen
A féléves Intézmé A beszámolási nyvezet féléves tevékenység ő beszám során szóbeli olási tájékozódás tevéken ység során legaláb b 2-3 alkalom mal - a féléves beszámolás főbb Megbeszélés az Intézmé A Egyezetés, Gazdasá Folyam Szóbeli Intézmé Féléves munkafolyamatokra való lebontása, egyes féléves nyvezet féléves szóbeli gi atos beszámoltatás a nyvezet beszám munkamegosztás beszámolási ő beszám beszámoltatás, vezető féléves ő olási munkafolyamat oló valamint az beszámolási feladat ok ellátásának előtt elkészült írott feladatok ok várható anyagokba ellátásának végén időszakairól, és történő menetéről a betekintés munkamegoszt ás rendjéről
141
- a féléves beszámolóval kapcsolatos feladatellátásra vonatkozó általános szabályok meghatározása és betartatása
- a költségvetési rendelet címrendjéről való tájékozódás, az intézmény, mint egyik cím szerinti féléves beszámolás
Szóbeli, illetve Intézmé A írásbeli utasítás nyvezet féléves az egyes ő beszám előirányzatokh olási oz tartozó munkák beszámolás előtt rendjéről (pl. az időarányos teljesítéstől való eltérés magyarázata stb.)
A féléves Gazdasá Folyam beszámolók gi atos munkapéldánya vezető iba, alapszámításaib a történő betekintés, tájékoztatás kérés
A féléves beszámoló dokumentáció – beleértve valamennyi előirányzatteljesítést, és időarányos eltérést kifejtő, igazoló számítást, nyilvántartást, és szöveges tájékoztatást stb. – áttekintése Vezetői szóbeli Intézmé A A féléves Gazdasá Folyam A féléves beszámoltatás nyvezet féléves beszámolás gi atos beszámoló ő beszám munkák vezető dokumentációi olómun megkezdésé nak, a kák során a cím határozat előtt szerinti (illetve) beszámoló rendelet tervezetébe tervezet való betekintés címrendre vonatkozó összeállításának áttekintése
Intézmé A nyvezet féléves ő beszám olási feladat ok végén
Intézmé A nyvezet féléves ő beszám olási feladat ok végén
142
- a féléves beszámoló során ellátandó egyeztetési feladatok
Konzultáció az Intézmé ellátandó nyvezet egyeztetési ő feladatokról
A féléves beszám olómun kák előtt
Az egyeztetési Gazdasá Legaláb feladatok gi b 1 dokumentumai vezető alkalom nak, mal feljegyzéseinek áttekintése
- a féléves beszámoló számszaki adatainak előkészítése
A féléves Intézmé A beszámoló nyvezet féléves adatszolgáltatá ő beszám s valódisága olómun érdekében kák betartandó előtt szempontok megbeszélése
Gazdasá Legaláb gi b a vezető féléves beszám oló elkészít ése előtt 1 alkalom mal
- a féléves főkönyvi kivonat elkésztése címrend szerint is
A számszaki adatok valódiságának ellenőrzése, a főkönyvi kivonat és az egyes szánmlaforgalm ak ellenőrzése, szükség szerint a könyvelés korrekciója A főkönyvi Intézmé A A cím főkönyvi kivonat nyvezet főköny kivonatának, címrend ő vi számításainak, szerinti kivonat esetleges elkészítésének ok adatgyűjtéséne megbeszélése a készítés k áttekintése könyvelési e előtt sajátosságok figyelembevétel ével
Gazdasá gi vezető, címek vezetői
Az egyeztetés folyamatának áttekintése utólag, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján Szóbeli beszámoltatás az adatok valódisága érdekében ellátott feladatokról, azok eredményeiről
Intézmé A nyvezet féléves ő beszám olási feladat ok végén Intézmé A nyvezet féléves ő beszám olási feladat ok végén
A A főkönyvi Intézmé A főköny kivonatok nyvezet főköny vi áttekintése ő vi kivonat kivonat ok ok készítés elkészít e során ését folyama követő tosan en
143
- a féléves beszámoló számszaki elkészítése
- a féléves beszámolót jóváhagyó testületi dokumentum (határozat/rendelet) elkészítése
- a féléves beszámoló előterjesztésének összeállítása
A féléves beszámoló számszaki elkészítése a címrend szerinti főkönyvi kivonatok felhasználásáva l, az esetleges kritikus pontok megbeszélése A jóváhagyó dokumentum elkészítésével kapcsolatos elvárások meghatározása, alapvető összefüggések áttekintése A féléves beszámoló előterjesztésév el kapcsolatos elvárások, fontosabb pontok tisztázása
Intézmé A nyvezet főköny ő vi kivonat ok készítés e után
A készülő Gazdasá A A számszaki Intézmé A számszaki gi számsz beszámolók nyvezet számsz beszámoló vezető aki áttekintése ő aki tervezetekbe beszám beszám való betekintés oló olók elkészt elkészít ése ése során után folyama tosan
Intézmé A nyvezet számsz ő aki beszám oló elkészít ését követő en Intézmé A nyvezet számsz ő aki beszám oló után
A dokumentum Gazdasá A A dokumentum Intézmé A tervezetbe való gi feladate tervezet nyvezet terveze betekintés, vezető llátás ellenőrzése, ő t konzultáció során tájékoztatás elkészít folyama kérése ése tosan után
Az Gazdasá A A dokumentum Intézmé A előterjesztés gi feladate tervezet nyvezet terveze tervezet vezető llátás ellenőrzése, ő t összeállításakor során tájékoztatás elkészít folyama kérése ése tosan után
144
- a féléves beszámoló megtárgyalása, jóváhagyása
- a féléves elemi beszámoló megállapítása, dokumentációjának elkészítése, továbbítása
A képviselőtestület féléves beszámolót megtárgyaló ülésére, mint tájékoztatást adó személy felkészültségén ek ellenőrzése konzultációval Az elemi beszámoló tartalmi követelményeiv el kapcsolatos szakmai ismeretek felfrissítése konzultációval, a beszámoló elkészítését segítő anyagok áttekintésével
Intézmé A nyvezet testületi ő ülés előtt
Intézmé A nyvezet féléves ő elemi beszám oló összeáll ítása előtt
A féléves elemi Gazdasá Folyam beszámoló gi atosan megállapítása vezető során a munkapéldányo k ellenőrzése
Az elkészített Intézmé A féléves elemi nyvezet féléves beszámoló és a ő elemi testület által beszám jóváhagyott oló beszámoló elkészít egyeztetése ését követő en, de annak informá ciós rendsze rbe való továbbí tása előtt
145
- a féléves beszámoló dokumentációk megőrzése
A kész Intézmé A dokumentációk nyvezet dokum kezelésére ő entáció vonatkozó k utasítás elkészít megadása ését követő en
A Intézmé Alkalo dokumentációk nyvezet mszerű tárolásának ő en ellenőrzése beszámoltatáss al, illetve a kezelés módjának áttekintése
146
16. Az éves beszámolási tevékenység - az éves beszámoló elkésztésére A vonatkozó Intézmé Az éves Az éves Gazdasá A A beszámolási Intézmé A való felkészülés jogszabályok nyvezet beszám beszámolóra gi beszám tevékenység nyvezet beszám áttekintése, a ő oló való vezető oló során szóbeli ő olási kiadott előtt felkészültségről késztés tájékozódás tevéken útmutatók tájékozódás, e előtt ység megbeszélése értekezletek és során megbeszélése során legaláb szükség b 2-3 szerűen alkalom mal - az éves beszámolás főbb Megbeszélés az Intézmé Az éves Egyezetés, Gazdasá Folyam Szóbeli Intézmé A munkafolyamatokra való lebontása, egyes nyvezet beszám szóbeli gi atos beszámoltatás nyvezet beszám munkamegosztás zárszámadásho ő oló beszámoltatás, vezető az éves ő olási z kapcsolódó előtt valamint az beszámolási feladat munkafolyamat elkészült írott feladatok ok ok ellátásának anyagokba ellátásának végén várható történő menetéről időszakairól, és betekintés a munkamegoszt ás rendjéről
- az éves beszámolóval kapcsolatos feladatellátásra vonatkozó általános szabályok meghatározása és betartatása
Szóbeli, illetve Intézmé A A beszámoló Gazdasá Folyam írásbeli utasítás nyvezet beszám munkapéldánya gi atos az egyes ő olási iba, vezető előirányzatokh munkák alapszámításaib oz tartozó előtt a történő beszámolás betekintés, rendjéről (pl. tájékoztatás az időarányos kérés teljesítéstől való eltérés magyarázata stb.)
- a költségvetési rendelet címrendjéről való tájékozódás, az intézmény, mint egyik cím szerinti éves beszámolás
Vezetői szóbeli Intézmé A beszámoltatás nyvezet beszám ő olási munkák előtt
A beszámolás Gazdasá Folyam munkák gi atos megkezdése vezető során az adott cím beszámoló tervezetébe való betekintés
- az éves beszámoló során ellátandó egyeztetési feladatok
Konzultáció az Intézmé ellátandó nyvezet egyeztetési ő feladatokról
Az egyeztetési Gazdasá Legaláb feladatok gi b 1 dokumentumai vezető alkalom nak, mal feljegyzéseinek áttekintése
A beszám olási munkák előtt
A beszámoló dokumentáció – beleértve valamennyi előirányzatteljesítést, és időarányos eltérést kifejtő, igazoló számítást, nyilvántartást, és szöveges tájékoztatást stb – áttekintése A beszámoló dokumentációi nak, a rendelet tervezet címrendek szerinti összeállításának ellenőrzése Az egyeztetés folyamatának áttekintése utólag, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján
Intézmé A nyvezet beszám ő olási feladat ok végén
Intézmé A nyvezet beszám ő olási feladat ok végén Intézmé A nyvezet beszám ő olási feladat ok végén
148
- az éves beszámoló számszaki adatainak előkészítése
- a pénzmaradvány, és a személyi juttatások maradványának meghatározása
Az éves Intézmé A A számszaki beszámoló nyvezet beszám adatok adatszolgáltatá ő olási valódiságának s valódisága munkák ellenőrzése, a érdekében előtt főkönyvi betartandó kivonat és az szempontok egyes megbeszélése szánmlaforgalm ak ellenőrzése, szükség szerint a könyvelés korrekciója A vonatkozó Intézmé A A jogszabályi nyvezet beszám pénzmaradvány háttér, a ő olási -kimutatások vonatkozó munkák tervezetének belső közben ellenőrzése, az szabályok, a alátámasztást vezetett szolgáló nyilvántartások nyilvántartások áttekintése, a , főkönyvi követendő számlák eljárás ellenőrzése meghatározása
Gazdasá Legaláb Szóbeli Intézmé A gi b a beszámoltatás nyvezet beszám vezető beszám az adatok ő olási oló valódisága feladat elkészít érdekében ok ése ellátott végén előtt 1 feladatokról, alkalom azok mal eredményeiről
Gazdasá A gi beszám vezető oló készítés közben legaláb b 2 alakalo mmal
Szóbeli Intézmé A beszámoltatás a nyvezet pénzma pénzmaradvány ő radvány alakulásáról, és kimutat a személyi ás juttatások elkészít maradványának ését felhasználhatós követő ágáról en
149
- az éves főkönyvi kivonat elkésztése a cím, illetve alcímek szerint is
A főkönyvi kivonat címrend szerinti elkészítésének megbeszélése a könyvelési sajátosságok figyelembevétel ével - az éves beszámoló számszaki A beszámoló elkészítése számszaki elkészítése a címrend szerinti főkönyvi kivonatok felhasználásáva l, az esetleges kritikus pontok megbeszélése - az éves beszámolót jóváhagyó A jóváhagyó testületi rendelet elkészítésben való dokumentum közreműködés elkészítésével kapcsolatos elvárások meghatározása, alapvető összefüggések áttekintése
Intézmé A nyvezet főköny ő vi kivonat ok készítés e előtt
A címrend szerinti főkönyvi kivonatok számításainak, esetleges adatgyűjtéséne k áttekintése
Gazdasá gi vezető, címek vezetői
A A főkönyvi Intézmé A főköny kivonatok nyvezet főköny vi áttekintése ő vi kivonat kivonat ok ok készítés elkészít e során ését folyama követő tosan en
Intézmé A nyvezet főköny ő vi kivonat ok készítés e után
A készülő Gazdasá A A számszaki Intézmé A számszaki gi számsz beszámolók nyvezet számsz beszámoló vezető aki áttekintése ő aki tervezetekbe beszám beszám való betekintés oló olók elkészt elkészít ése ése során után folyama tosan
Intézmé A nyvezet számsz ő aki beszám oló elkészít ését követő en
A dokumentum Gazdasá A A dokumentum Intézmé A tervezetbe való gi feladate tervezet nyvezet terveze betekintés, vezető llátás ellenőrzése, ő t konzultáció során tájékoztatás elkészít folyama kérése ése tosan után
150
- az éves beszámoló intézményre vonatkozó előterjesztésének összeállítása
Az éves beszámoló előterjesztésév el kapcsolatos jogszabályok, elvárások, fontosabb pontok tisztázása - az éves beszámoló megtárgyalása, A képviselőjóváhagyása testület a zárszámadást megtárgyaló ülésére, mint tájékoztatást adó személy felkészültségén ek ellenőrzése konzultációval
Intézmé A nyvezet számsz ő aki beszám oló után
Az Gazdasá A A dokumentum Intézmé A előterjesztés gi feladate tervezet nyvezet terveze tervezet vezető llátás ellenőrzése, ő t összeállításakor során tájékoztatás elkészít folyama kérése ése tosan után
Intézmé A nyvezet testületi ő ülés előtt
151
- az éves elemi beszámoló megállapítása, dokumentációjának elkészítése, továbbítása
Az elemi Intézmé Az beszámoló nyvezet elemi tartalmi ő beszám követelményeiv oló el kapcsolatos összeáll szakmai ítása ismeretek előtt felfrissítése konzultációval, a beszámoló elkészítését segítő anyagok áttekintésével
- az éves beszámoló dokumentációk megőrzése
A kész Intézmé A dokumentációk nyvezet dokum kezelésére ő entáció vonatkozó k utasítás elkészít megadása ését követő en
Az elemi Gazdasá Folyam beszámoló gi atosan megállapítása vezető során a munkapéldányo k ellenőrzése
Az elkészített Intézmé Az elemi nyvezet elemi beszámoló és a ő beszám testület által oló jóváhagyott elkészít beszámoló ését egyeztetése követő en, de annak informá ciós rendsze rbe való továbbí tása előtt A Intézmé Alkalo dokumentációk nyvezet mszerű tárolásának ő en ellenőrzése beszámoltatáss al, illetve a kezelés módjának áttekintése
152
5. számú melléklet
LEMHÉNYI DEZSŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1163 Budapest Hősök fasora 30.
ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
153
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.), valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban MKM rendelet alapján a A Lemhényi Dezső Általános Iskola az Adatkezelési Szabályzatban meghatározottak szerint jár el az adatok védelmével és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos eljárásokat.
1. Általános szabályok A szabályzat célja A cél egyrészt biztosítani az alkotmányos jogok érvényesülését az intézményben folyó munkavégzés során, másrészt biztosítani az előírt feladatok ellátása keretében az adatvédelem szabályainak, valamint a tanulók, szülők, és az intézményi alkalmazottak tájékoztatására vonatkozó előírások betartását, továbbá eleget tenni a Kt-ben foglalt kötelezettségnek, illetve biztosítani az adatkezeléssel kapcsolatos jogok érvényesülését.
2. A szabályzat hatálya A szabályzat szervezeti, személyi hatálya kiterjed •
az intézmény minden belső szervezeti egységére, illetőleg minden dolgozójára, amely, vagy aki személyes, valamint közérdekű adatok kezelésével, tárolásával, szolgáltatásával, stb. kapcsolatos tevékenységet lát el, illetőleg ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokat (tájékoztatókat, jelentéseket, stb.) készít.
•
bármely azonosított vagy azonosítatlan személyre vonatkozó információra. Annak eldöntésére, hogy egy személy azonosítható-e vagy sem, figyelembe kell venni minden lehetséges eszközt, amely valószínűsíthetően felhasználható az adott személy azonosítására.
A szabályzat tárgyi hatálya A szabályzat előírásait alkalmazni kell az intézmény szervezeti egységei által vezetett nyilvántartások, adatbázisok és valamennyi egyedileg kezelt adat, illetőleg dokumentum esetében.
3. Értelmező rendelkezések Az egyes fogalmak meghatározására a jogszabályi megfogalmazás, vagy annak részbeni átvételével kerül sor. Személyes adat: bármely meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző fegyelmi kártérítési, büntetőjogi felelősségre való tényező alapján azonosítani lehet. Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső adat.
154
Különleges adat: faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó, valamint a bűnügyi személyes adat. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. Közérdekből nyilvános adat: minden olyan, természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezelésében lévő vagy rá vonatkozó, a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó adat, melynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Kötelezően közzéteendő közérdekű adat: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, 1992. évi LXIII. törvény 19. § (2) bekezdésében meghatározott körbe tartozó szervezet által kezelt és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerint és végrehajtási rendeletében szabályozott módon nyilvánosságra hozandó adat. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez. Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri. Adatkezelő: az intézmény, illetve az a belső szervezeti egység, amely a személyes, illetőleg a közérdekű adatok körébe tartozó adatok, dokumentumok kezelését, szolgáltatását ellátja. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül adatokon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így például az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, tárolása, felhasználása, összekapcsolása, szolgáltatása, megjelenítése, stb. Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik. Adatközlő: az intézmény azon belső szervezeti egysége, amely az adatfelelős által szolgáltatott adatokat a jogszabályokban meghatározott módon közzéteszi. Adatmegsemmisítés: az adatok, az adathordozók fizikai megsemmisítése, felismerhetetlenné tétele olyan módon, hogy helyreállításuk nem lehetséges. Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges. Adatbázis: számítógépes adatállomány, amelyet megfelelő fejlesztő szoftverrel hoztak létre, előre meghatározott struktúrában, és a benne tárolt információk adatbázis kezelő szoftverrel kezelhetők, illetőleg érhetők el. Adat: a természetes vagy mesterséges objektumok, folyamatok, állapotok jellemzői illetőleg azok részleteinek érzékelhető formában történő megjelenítése. Adat tágabb értelemben jelenthet szöveget, számot, rajzot, térképi részleteket vagy bármely más információt a megjelenésre való tekintet nélkül. Adatfelelős: az intézmény azon belső szervezeti egységének a dolgozója, aki köteles tevékenységével, feladatkörével kapcsolatban gondoskodni az adatok jogszabályi előírásoknak megfelelő előállításáról, azok ellenőrzéséről, folyamatos szolgáltatásáról. A belső szervezeti egység dolgozója felelős az adatok tartalmáért és határidőre történő szolgáltatásáért. Adatvédelem: az adatokhoz való illetéktelen hozzáférés, a meghibásodás, a megsemmisülés, stb. megakadályozása. A személyes adatok esetében kiegészül az adott személy személyes adatai jogellenes gyűjtése, kezelése, tárolása, felhasználása elleni védelemmel.
155
Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy, aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. Intézmény: adott intézmény neve. Tanulói viszony: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alkalmazásában, az óvodai nevelésben való részvétel, a tanulói jogviszony és a tanulószerződéses jogviszony.
4. Nyilvántartható és kezelhető adatok köre A Kt. 2. számú melléklete alapján a közoktatási intézményben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok: 4.1. Az alkalmazottak adatai: • • •
név, születési hely és idő, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám, munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok: - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával, továbbá a Kjt. 83/B. § (1) bekezdése alapján a közalkalmazott - anyja neve, - családi állapota, - gyermekeinek születési ideje, - egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete.
156
A felsorolt adatokat a magasabb vezető tekintetében a munkáltatói jog gyakorlója (Budapest Főváros XVI. kerület Önkormányzata) kezeli. Az adatok továbbíthatók: a fenntartónak, kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 4.2. A tanulók adatai •
• •
tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma: szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: - beiratkozással kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, - a tanulóbalesetre vonatkozó adatok, - a tanuló diákigazolványának sorszáma, - a tanuló azonosító száma, - a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, - a többi adat az érintett hozzájárulásával.
A felsorolt adatok - a Kt. által meghatározott célból, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával továbbíthatók: • fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, • sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza, • a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, • a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazol-vány kiállításához szükséges valamennyi adat, • az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, • a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, • a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból.
4.3. Egyéb nyilvántartható adatok: A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.
5. Az adatok kezelésével, továbbításával kapcsolatos szabályok 5.1 Titoktartási kötelezettség 5.1.1 Titoktartási kötelezettség terheli:
•
• az intézmény valamennyi pedagógusát, • a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában
A Kt. 41. §-ának (5) bekezdése alapján az iskola gondoskodik a reá bízott tanulók felügyeletéről. A 121. § (1) bekezdésének 11. pontja alapján felügyelet alatt a tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodást kell érteni a nevelésioktatási intézménybe történő belépéstől annak jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a nevelési, illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívüli foglalkozások, programok ideje alatt. A felügyelet megszervezése a nevelési-oktatási intézmény feladata, melynek ellátásában nemcsak a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak vehetnek részt. Ezért a titoktartásra vonatkozó rendelkezések kiterjednek minden olyan személyre, aki részt vesz a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában. Megjegyzés: A titoktartásra vonatkozó rendelkezések arra épülnek, hogy a tanulónak az iskolába történő beíratásával a közoktatásról szóló törvényben meghatározott jogviszony jön létre, amelynek az alanya a tanuló és a nevelési-oktatási intézmény, illetve a fiatalkorú tanuló szülője. Mindenki más a jogviszonyon kívül álló harmadik személynek minősül, melyből következően velük szemben a pedagógust titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség azokra az adatokra vonatkozik, amelyekről a felügyelet ellátásban való közreműködés során szerez tudomást a pedagógus, vagy a nevelési-oktatási intézmény más alkalmazottja. Az intézmény a törvényben meghatározottakon túl a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban nem közölhet adatot. A Kt. 2. számú mellékletében felsoroltak alapján nyilvántartott adatokat az iskola nem továbbíthatja oly módon, hogy kiegészíti a kezelt adatokat az adatokból levonható következtetésekkel. 5.1.2. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszéléseire. 5.1.3. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén. 5.1.4. A titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat írásban • kiskorú tanuló esetén a szülő, 5.2. Intézményi adatkezelés
A pedagógust hivatásánál fogva titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, a szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. Fiatalkorú tanuló szülőjével közölhető adat A fiatalkorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a tanuló érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, 5.3 Adattovábbítás, adatkezelés A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a tanulók adatainak jelen szabályzat 4.2. és az 5.1.2. pontjában meghatározott nyilvántartásra és továbbításra. Az intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait: • pedagógiai célból, • pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, • ifjúságvédelmi célból, • iskola-egészségügyi célból, • a Kt-ben meghatározott nyilvántartások céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti. A Kt-ben meghatározottakon túlmenően az intézmény a tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet. A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az iskola igazgatója útján – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára is tekintettel – köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a fiatalkorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Az intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a Kt-ben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. Adattovábbításra az iskola igazgatója és – a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 5.4
Önkéntes adatszolgáltatás esetén • a tanulót, • fiatalkorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Fiatalkorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét.
5.5. Intézményi adatkezelés és szolgáltatás
Az intézmény jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni, és az Országos Statisztikai adatgyűjtési programban, illetve a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni. Az intézmény – a jogszabályban meghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja • a tanulóbaleseteket, • teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget, Az intézmény (Kt. 20-22. §, továbbá a 30. §-a alapján) a közoktatás feladatainak ellátásában közreműködő nem közoktatási intézmény köteles a közoktatás információs rendszerébe bejelentkezni, és a közoktatás információs rendszere részére adatokat szolgáltatni. 5.6. A pedagógus-igazolvány A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő munkakörben foglalkoztatottak részére – kérelemre – pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt a közoktatási információs iroda készítteti el és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja, továbbá tartalmazza az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a közoktatási információs irodával történt egyeztetését foglalja magában.
5.7 A diákigazolvány Az iskola a tanuló részére – kérelemre – diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a közoktatási információs iroda készítteti el, és az iskola útján küldi meg a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a tanuló • nevét, • születési helyét és idejét, • lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, • aláírását, • cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását, • fényképét, • azonosító számát, valamint az iskola nevét és címét. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további – nem személyes adatok – is feltüntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatok kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés a közoktatási információs irodával folytatott adategyeztetés mellett kizárólag a diákigazolvány elkészítését, az adat- tárolás foglalja magában.
Budapest, 2010. április 30.
P.H. ……………………………………... KAT. Elnök
…………………………………… intézményvezető