S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T

JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLA 1163 Budapest, Tiszakömlő u. 29 – 35. Telefon: 403-5085, 402-1170 Fax: 402-1171 E-mail: jó[email protected]

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2

2009.

Jókai Mór Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat 2009

3

Tartalom 1. Bevezetés.................................................................................................................5 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja....................................................................5 1.2. Jogszabályi háttér............................................................................................................5 1.3. A SZMSZ hatálya...........................................................................................................6 1.4. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépése....................................................6 2. Intézményi alapadatok............................................................................................7 2.1. A költségvetési szerv - közoktatási intézmény neve, az alapító, illetve fenntartó neve és címe ........................................................................................................................................7 2.2. A költségvetési szerv - közoktatási intézmény adatai, tevékenysége .............................7 2.3. A költségvetési szerv - közoktatási intézmény gazdálkodással összefüggő jogosítványai.........................................................................................................................10 3. Szervezeti felépítés...............................................................................................11 3.1. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása....................................................................11 4. A működés rendje.................................................................................................14 4.1. A tanítási év rendje.......................................................................................................14 4.2. Nyitvatartási rend..........................................................................................................14 4.3. Tanítás nélküli munkanapok.........................................................................................14 4.4. A helyiség- és területhasználat szabályai......................................................................15 4.5. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje.................................................16 4.6. A gyermekek benntartózkodása, napirendje.................................................................16 4.7. Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, működése és a felvétel rendje..........17 4.8. Ügyeleti rend..................................................................................................................19 5. A vezetők közötti feladatmegosztás...................................................................19 5.1. Az intézményvezető......................................................................................................19 5.2. Az intézményvezető-helyettesek..................................................................................21 5.3. Az igazgató hatásköréből az intézményvezető-helyettesekre ruházza:........................22 6. A helyettesítés rendje...........................................................................................22 6.1. A vezetők akadályoztatása esetén.................................................................................22 6.2. A pedagógusok helyettesítési rendje.............................................................................23 7. Az intézményi alkalmazotti közösségek és kapcsolattartásuk rendje............23 7.1. Az iskolai közössége......................................................................................................23 7.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége..............................................23 7.3. A nevelőtestület...........................................................................................................24 7.4. A nevelőtestület jogköre................................................................................................24 7.5. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezések..25 7.6. Az átruházott feladatok ellátásáról a megbízottak beszámoltatási rendje.....................26 7.7. A vezetőség és a nevelőtestület közötti kapcsolattartás rendje......................................26 7.8. Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje....................26 8. A pedagógiai munka belső ellenőrzése..............................................................27 8.1. A belső ellenőrzés elvei................................................................................................27 8.2. Az igazgató ellenőrzési kötelezettségei.........................................................................28 8.3. Igazgatóhelyettesek ellenőrzési kötelezettségei:............................................................28 8.4. A szakmai munkaközösség-vezetők ellenőrzési kötelezettségei:..................................29 8.5. Az ellenőrzés módszerei ...............................................................................................29 8.6. A belső ellenőrzés rendje..............................................................................................30 9. Kiemelt munkavégzésért járó kereset – kiegészítés.........................................30 10. A diákönkormányzat, a diákképviselők és az intézményvezetés kapcsolattartásának formája, rendje.......................................................................32 Jókai Mór Általános Iskola


4 11. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör.......................................32 11.1. A mindennapi testedzés formái....................................................................................32 11.2. Az iskolai sportkör és az iskolavezetés kapcsolattartásának formája, rendje.............33 12. A Szülői Szervezet és a vezetők közötti kapcsolattartás rendje...................33 12.1. A szülők közösségei intézményünkben:.....................................................................33 12.2. A Szülői Szervezet......................................................................................................34 12.3. A Szülői Szervezet jogai.............................................................................................34 12.4. Szülők és a pedagógusok együttműködése.................................................................35 12.5. A szülők elismerésének elvei és formái.......................................................................36 13. Panaszkezelési eljárás.......................................................................................36 14. Az iskolai könyvtár működési rendje................................................................36 15. A külső kapcsolatok rendszere, a kapcsolattartás formája, módja, rendje..37 16. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása..............38 16.1. Az intézménnyel kapcsolatos hagyományok..............................................................38 16.2. Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok: .....................................................39 17. A fakultatív hit- és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje .....................................................................................................................................39 18. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel..................................................40 19. A gyermek, tanuló felvételének, átvételének feltételei, eljárási rendje.........40 A tanulók felvétele...............................................................................................................40 20. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje................................41 21. Az intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje......................................42 21.1. A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje .......................................................42 21.2. A gyermek- és tanulóbalesetek megelőzésének feladatai...........................................43 21.3. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó dokumentáció, jelentés:...................................45 21.4. A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése....................46 22. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők.....................46 23. A tanulók által létrehozott dolgok vagyoni jogának átruházásából létrejött nyereségből a tanulóknak fizetendő díjazás szabályai.........................................48 24. Az anyagi kártérítési felelősség szabályai......................................................49 25. Az intézmény kártérítési felelőssége, eljárási rendje......................................49 26. Adatkezelés az intézményben ...........................................................................49 27. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága................................................49 28. Mellékletek...........................................................................................................50 29. Záró rendelkezések............................................................................................51



5

1. Bevezetés A Jókai Mór Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol a nevelőtestület, a Szülői Szervezet, valamint a diákönkormányzat, véleményezési jogot a közalkalmazotti tanács. 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Jókai Mór Általános Iskola jelen Szervezeti és Működési Szabályzatában (továbbiakban SZMSZ) határozza meg az iskola szervezeti felépítését, biztosítja az iskola összehangolt működését, meghatározza külső és belső kapcsolati rendszerét, és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Biztosítja az iskola alap- és kiegészítő feladatainak elvégzését, és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. 1.2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: • • • • • • • • •

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet (továbbiakban: R.) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II.26.) OM-rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet

További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: • • •

az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell [Ámr. 13/A § (3) bekezdés] a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény



6 • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelettel a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM-rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III. 23.) OMrendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM-rendelet az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM-rendelet, valamint az Országos képzési jegyzékről és az Országos képzési jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM-rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet 1.3. A SZMSZ hatálya

A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. 1.4. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépése Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerülhet sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy a szülők, illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Az SZMSZ felülvizsgálatára minden tanév elején, illetve a jogszabályi változásokkor kerül sor. Jókai Mór Általános Iskola


7 Jelen SZMSZ elfogadásakor az előző SZMSZ hatályát veszti.

2. Intézményi alapadatok 2.1. A költségvetési szerv - közoktatási intézmény neve, az alapító, illetve fenntartó neve és címe

A költségvetési szerv neve:


A költségvetési szerv alapító szerve:

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 1163 Budapest, Havashalom u. 43.

A költségvetési szerv fenntartója:

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 1163 Budapest, Havashalom u. 43.

A költségvetési szerv működési köre:

Budapest Főváros XVI. kerületének a fenntartó által kijelölt körzete

A költségvetési szerv irányító szervének neve, székhelye:

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete. Jogkörét a Polgármesteri Hivatal útján gyakorolja. (1163 Budapest, Havashalom u. 43.)

A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott feladata:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott alapfokú nevelésoktatás

2.2. A költségvetési szerv - közoktatási intézmény adatai, tevékenysége A költségvetési szerv típusa a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. előírása szerint:

általános iskola

A költségvetési szerv jogállása:

önálló jogi személy

A költségvetési szerv OM azonosítója:

035095

A költségvetési szerv székhelye:

1163 Budapest, Tiszakömlő u. 29-35.

A költségvetési szerv telephelye:

nincs

A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló vagyona:

A rendelkezésre bocsátott – 102.394 hrsz. – ingatlanvagyon Budapest Főváros XVI. kerület Önkormányzat tulajdona. Az intézmény mérleg szerinti induló vagyona:



8 épület: 35.108.000,-Ft építmény: 1.162.000,-Ft gépek: 527.000,-Ft A költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezés joga:

A közoktatási intézménybe felvehető maximális tanulólétszám, évfolyamszám:

A közoktatási intézmény jogosultsága ezen vagyontárgy/ak rendeltetésszerű hasznosítására terjed ki az Önkormányzat vagyonáról és vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendelet alapján. 580 fő 1-8. évfolyam

2009. december 31-ig alkalmazandó szakfeladatrend A költségvetési szerv alaptevékenysége: Az intézmény szakágazati rendbe sorolása: 852010 Alapfokú oktatás Alaptevékenységhez szakfeladat számok:

kapcsolódó 80121-4 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés 80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) 80122-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, integrált általános iskolai nevelése, oktatása – ennek keretében beszéd, és értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása 80521-2 Pedagógiai szakszolgálat /logopédiai ellátás, gyógytestnevelés/ 92403-6 Diáksport Könyvtári, levéltári tevékenység (TEÁOR 91.01) Mindenfajta iskolai könyvtári, olvasótermi tevékenység és szolgáltatás



9 2010. január 1-jétől alkalmazandó szakfeladatrend A költségvetési szerv alaptevékenysége: Az intézmény szakágazati rendbe sorolása: 852010 Alapfokú oktatás Alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladat számok: 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (14. évfolyamon), ennek keretében beszéd, és értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (58. évfolyamon), ennek keretében beszéd, és értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység (logopédiai ellátás, gyógytestnevelés/ 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása (Mindenfajta iskolai könyvtári, olvasótermi tevékenység és szolgáltatás)



10 2009. december 31-ig alkalmazazott szakfeladatrend A költségvetési szerv kiegészítő tevékenysége:

75195-2 Közoktatási intézményben végzett kiegészítő tevékenységek 80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok

A költségvetési szerv kisegítő tevékenysége:

70101-5 Saját helyiség, terület bérbeadása. Felső határának aránya a költségvetési szerv kiadásaiban: 5 %

2010. január 1-jétől alkalmazandó szakfeladatrend A költségvetési tevékenysége:

szerv

kiegészítő 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

A költségvetési szerv kisegítő tevékenysége: A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A költségvetési szerv foglalkoztatottaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony:

682002 Saját helyiség, terület bérbeadása. Felső határának aránya a költségvetési szerv kiadásaiban: 5 % Az intézmény vezetőjét a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete pályázat útján, határozott időre bízza meg. a) közalkalmazotti jogviszony b) megbízási szerződéses jogviszony

2.3. A költségvetési szerv - közoktatási intézmény gazdálkodással összefüggő jogosítványai A költségvetési szerv típusa a 2008. évi Közszolgáltató költségvetési szerv, közoktatási CV. tv. előírásai szerint: feladatot ellátó közintézmény. A költségvetési szerv feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója (gazdálkodási jogkör):

Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely minden előirányzata felett rendelkezési jogosultsággal bír. A pénzügyigazdasági feladatokat az intézmény teljes jogkörrel látja el. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

3. A költségvetési szerv képviseletére jogosultak:

Az intézmény általános képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató távolléte esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott sorrendben következő helyettes képviseli.

Alapító okirat száma: Kelte: Jókai Mór Általános Iskola

528/2009.(X.21.) Kt. 2009.11.15. Szervezeti és Működési Szabályzat 2009

11 Intézmény számlaszáma: Intézmény adószáma:

11784009-15516161 15516161-2-42

3. Szervezeti felépítés 3.1. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségét az igazgató, valamint vezető beosztású munkatársai alkotják: - igazgatóhelyettesek - gazdasági vezető Az igazgató megbízása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamban történik. Igazgatóhelyettesek csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusai lehetnek. Megbízatásuk határozatlan időre szól, melyet a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. A gazdasági vezető A vezetői beosztás ellátásával az igazgató bízza meg. Az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az igazgató helyettese, e területeken képviselheti az intézményt. Az igazgató tartós távollétében gazdasági ügyekben helyettesíti az igazgatót. Jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, fenntartói rendelkezésekben és az intézmény belső szabályzataiban meghatározottak szerint tervezi, irányítja, felügyeli és ellenőrzi az intézmény költségvetési, ellátási, fenntartási, gazdálkodási rendszerét, tevékenységét. Közvetlenül irányítja a Gazdasági Iroda munkáját, a technikai munkakörbe besorolt közalkalmazottakat. Felelős: • az intézmény belső gazdálkodási szabályainak, könyvviteli, elszámolási, vagyonnyilvántartási és bizonylati rendjének kidolgozásáért, • a bérgazdálkodásért, • a költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások helyességéért, • a számviteli, pénzügyi, adó- és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért, a leltározás és selejtezés szabályosságáért, • a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért, • a felújítási és karbantartási feladatok megszervezéséért, • a térítési díjak önkormányzati rendelet szerinti beszedéséért, a befizetések ellenőrzéséért és a többletbefizetések visszatérítéséért. Gyakorolja az • ellenjegyzési jogkört kötelezettségvállalás és utalványozás esetén, • az igazgatótól átruházott jogkörben a munkáltatói jogkört a technikai munkakörbe besorolt közalkalmazottak felett. A gazdasági iroda az intézmény alapfeladatának - ellátását segítő funkcionális egység.



12 Az alapfeladat ellátásához szükséges forrásokat az intézmény fenntartója biztosítja az előterjesztett éves költségvetés jóváhagyásával. A fenntartó az éves költségvetés elfogadása során – különös esetben év közben – sajátos gazdálkodási szabályokat állapíthat meg. Feladata a szervezet költségvetése tervezésével (feladatmutatók köre, megnevezése, keretszámok, szempontok, aktuális PM tájékoztató), az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és saját szervezetére kiterjedő feladatok ellátása. A gazdasági iroda részletes feladatait, a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás- és jogkörét az Ügyrend tartalmazza. Az iskola kibővített vezetősége Az iskola kibővített vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő testület. Az iskolavezetőség a Munkatervben rögzítettek szerint havonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Megbeszélést az igazgató vagy bármelyik vezetőségi tag javaslatára rendkívüli esetben is össze kell hívni. Az iskolavezetőség tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola kibővített vezetőségének tagjai: • igazgató • igazgatóhelyettesek • szakmai munkaközösségek vezetői • minőségfejlesztési csoport vezetője • a diákönkormányzat vezetői • a gyermekvédelmi megbízott • szabadidő-szervező • a közalkalmazotti tanács elnöke • szakszervezetek képviselői Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai, és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Pedagógusok: tanítók, napközis nevelők, szaktanárok, könyvtáros tanár, logopédus fejlesztőpedagógus Ügyviteli dolgozó: iskolatitkár Gazdasági dolgozók: gazdasági vezető, bérszámfejtő, könyvelő (megbízási jogviszonnyal) Technikai személyzet: fűtő – karbantartók, konyhalányok, takarítók, portások



13 Az iskola szervezetének ábrája:

Igazgató

Gazdasági vezető

Igazgatóhelyettesek

Munkaközösség -vezetők

DÖK vezető

Minőségbiztosítási vezető

Gyermekvédelmi felelős

Szabadidő -szervező

Nevelőtestület



Könyvtáros tanár

Technikai személyzet

Ügyviteli és gazdasági dolgozók

14

4. A működés rendje Az iskola szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, szülők, illetőleg képviselőik – a jogszabályban meghatározottak szerint. Az intézmény vezetője valamennyi dolgozó felett munkáltatói jogot gyakorol. Az iskola a fenntartó által elfogadott Pedagógiai Program szerint dolgozik. 4.1. A tanítási év rendje A tanítási évet a vonatkozó miniszteri rendeletek alapján kell szervezni. A szorgalmi idő előkészítése a tanév kezdete előtti időszakban történik. Ebben az időszakban (augusztus 21 – 31-ig) kell lebonyolítani az osztályozó- és javítóvizsgákat. 4.2. Nyitvatartási rend Az iskolát a munkarend szerint érkező portás nyitja. Tanítási napokon az iskola hétfőtől péntekig 700 és 2000 óra között tart nyitva. Külön megállapodások alapján ezen túli időpontokban, illetve hét végén is nyitva tartható az iskola. A tanulók iskolai tartózkodása alatt folyamatosan biztosítjuk a pedagógiai felügyeletet. Reggel 7 – 730 között a gyülekező alatt, és 1630 – 17 óráig összevont napközis csoportokban pedagógiai felügyeletet biztosítunk tanulóinknak. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után a foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Zárva tart az intézmény az aktuális tanév rendjében meghatározott szünetekben. Ilyenkor történik az iskola szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. Az iskola zárva tartása alatti időpontban csak az intézményvezető vagy helyettese engedélyével tartózkodhatnak a dolgozók az iskola területén. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet heti rendszerességgel kell megszervezni. Erről a tanulókat és a szülőket a tanév végén tájékoztatni kell. 4.3. Tanítás nélküli munkanapok Az iskolai tanítás nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg. Az intézmény éves Munkatervében kell meghatározni: a tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, a nevelőtestületi értekezletek időpontját. A nevelés nélküli



15 munkanapokról a szülők a tanév elején tájékoztatást kapnak a „Tanév rendje” nyomtatványon. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az intézmény vezetője engedélyezi. A szorgalmi idő alatt tanítás nélküli munkanapokon az alábbi programok szervezhetők: • nevelési értekezletek • nevelőtestületi tanulmányi kirándulás • továbbképzési napok • a diákönkormányzat napja. 4.4. A helyiség- és területhasználat szabályai A létesítmények használati rendje Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, • az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a tanulói Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Az intézmény valamennyi használójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezéseit óvja. Minden tartós használatba kiadott audiovizuális és oktatási eszközt, könyvet a pedagógusok nyilvántartó füzet alapján vesznek át az iskolatitkártól, illetve a könyvtárostól vagy az illetékes szertári felelőstől. Az átvételt aláírók az átvett tárgyakért teljes anyagi felelősséggel tartoznak. Tanév végén kötelesek azzal elszámolni, leadni. Az osztálytermeket és egyéb helyiségeket az épület zárása előtt be kell zárni. Ezt megelőzően meg kell győződni az ablakok és a vízcsapok zárt állapotáról, az elektromos berendezések áramtalanításáról. Ennek felelőse a helyiséget utoljára használó, illetve takarító személy. A külső bérlők, személyek által használt helyiségek zárásáért az épületet záró dolgozó a felelős. A folyosószakaszokat határoló vasajtókat az épület zárása előtt be kell zárni, a riasztó berendezést be kell kapcsolni. Ez az épület zárását végző személy feladata. Az épület helyiségeinek használatához saját használatra kiadott kulcsokat nyilvántartó füzetben kell vezetni. Az átvevő köteles a kulcsokat biztonságos helyen tartani és megőrizni. Hosszabb távollét vagy szabadság esetén a kulcsokat vissza kell szolgáltatni a megbízott igazgatóhelyettesnek. A tantermek rendjéért a kijelölt osztály és osztályfőnök, valamint a terem használói felelősek. A szertárak rendjéért a kijelölt dolgozók felelnek. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros tanár kezeli, értékeiért elszámolási kötelezettsége van. A könyvtár helyiségei csak a könyvtáros vagy az általa, illetve az igazgató által megbízott személy jelenlétében és engedélyével használhatók. Használaton kívüli időben a könyvtárat zárva kell tartani.



16

A számítástechnika, technika, tankonyha és a természettudományos szaktantermekben csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók. Használaton kívüli időben a termet zárva kell tartani. A tornatermet csak a foglalkozások idejére szabad nyitva tartani. A tornateremben csak felnőtt felügyeletével tartózkodhatnak tanulók, illetve kiskorúak. A berendezések és a terem használatáért a foglalkozást vezető személy a felelős. Az iskola nyitva tartása alatt az épületben idegen személy csak az iskola valamely dolgozójának kíséretében tartózkodhat. A portás feladata a keresett személyhez kísérni, illetve útba igazítani a vendéget. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 4.5. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 730 és délután 16 óra között az intézményvezetőnek, vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. Akadályoztatásuk esetén a helyettesítési rendben rögzítettek lépnek életbe. Az intézményvezető a törvény által meghatározottak szerint tölti munkaidejét az intézményegységben. Kivéve, ha az intézményen kívül konkrét, soron kívüli feladatai adódnak, amelyek azonnali intézkedést kívánnak (pl. igazgatói értekezlet, továbbképzés szakmai programok szervezése, karbantartással kapcsolatos és egyéb feladatok stb.). A vezetők munkarendje minden tanév elején egyeztetésre kerül a Művelődési Ügyosztállyal. 4.6. A gyermekek benntartózkodása, napirendje A tanítás rendje Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 1430 között kell megszervezni. Az első tanítási óra reggel 800 órakor kezdődik, ettől eltérni órarendi beosztás, vagy az igazgató külön engedélyével lehet. A tanítási órák 45 percesek. Az óraközi szünetek 10 percesek, kivéve az 1., 2. és 3. szünetet, amely 15 perces. Csengetési rend: 1. óra 800 845 2. óra 900 945 00 3. óra 10 1045 00 4. óra 11 1145 5. óra 1155 1240 50 6. óra 12 1335 7. óra 1345 1430 Tanítási óráról tanulót kikérni csak különlegesen indokolt esetben az osztályfőnök, az igazgató, illetve az igazgatóhelyettesek engedélyével lehet. A tanítási órák heti beosztását az órarend tartalmazza.



17 Az utolsó tanítási óra után a hazamenő tanulók elhagyják az iskola épületét, az ebédre befizetett tanulók megebédelnek, majd távoznak az iskolából. Felügyelet nélkül a tanulók nem tartózkodhatnak az iskola épületében. Az iskola tanulója a tanítási idő alatt az épületet csak az igazgató vagy osztályfőnöke engedélyével hagyhatja el egészségügyi okok, vagy a szülő előzetes írásbeli kérelme alapján. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 1700-ig tart. Napközi otthoni foglalkozást igény szerint az 1-4. évfolyamra járó tanulónak biztosítunk. A napközis tanulók foglalkoztatása folyamatos, ennek első szakasza az ebédeltetés, a levegőzés. A tanulási idő 1430-tól 1600 óráig tart. A napközis tanulók 1600 és 1700 óra között hagyhatják el az iskolát. 1600 óra után szabadidős foglalkozásokon vehetnek részt. Napi egyszeri vagy háromszori étkezési lehetőséget igény szerint minden tanulónak biztosítunk. Az ebédet a tanuló az utolsó tanítási órája után, 12 és 15 óra között az étkezőben fogyaszthatja el. Az iskola éves Munkaterve szerint iskolán kívüli foglalkozások szervezhetők (pl. erdei iskola, múzeumlátogatás, tanulmányi kirándulás, üzemlátogatás stb.) A részvétel kötelező. Amennyiben a tanuló indokoltan nem tud részt venni az adott programon, köteles az iskolában, 800 – 1200 óra között tanulmányi munkát végezni. Hiányzás esetén a távollét igazolásának szabályait kell alkalmazni. 4.7. Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, működése és a felvétel rendje A tanórán kívüli foglalkozásokat 14 órától 17 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett - tanórán kívüli foglalkozások működnek: - napközi otthon - tanulószoba Egyéb tanórán kívüli foglalkozások • korrepetálás • differenciált foglalkozás • képességfejlesztő foglalkozás • önköltséges tanfolyam, • szakkör, énekkar • hittan • iskolai sportköri foglalkozás • tanulmányi kirándulás • tanulmányi, kulturális és sportversenyek, rendezvények • tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek • házi bajnokságok, iskolák közti versenyek



18

A fentiekről a tanuló felvilágosítást kaphat osztályfőnökétől, a foglalkozást tartó személytől, illetve tájékozódhat az iskolai faliújságon, illetve az iskola honlapján. A tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola pedagógusa vagy erre felhatalmazott szakképzett személy vezetheti. Tanulószobai foglalkozást felső tagozatos tanulók részére írásbeli jelentkezés alapján biztosítunk. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Amennyiben a résztvevők száma az előírt létszám alá esik, az igazgató elrendelheti a foglalkozás megszüntetését. A foglalkozások heti rendjét az órarend mellékleteként rögzíteni kell. A tanuló csak szülői engedéllyel vehet részt a tanórán kívüli foglalkozásokon. A tanulók más intézmény, szervezet, egyesület munkájában is részt vehetnek, ha ez nem akadályozza a kötelező tanórai foglalkozások látogatását. Erről év elején az osztályfőnököt tájékoztatniuk kell. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok: • A napközi otthonba a szülő írásbeli kérésére történik a tanuló felvétele. • A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: • A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik (szeptember 15-ig) és egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. • A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. • A tanórán kívüli foglakozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. • A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek.



19 Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a részt vevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. 4.8. Ügyeleti rend Portaügyelet A portás látja el tanítási napokon 700órától az épület zárásáig. Egyéb, munkatervben nem szereplő rendezvények alkalmával a rendezvény szervezője gondoskodik a portaügyelet megszervezéséről. Reggeli ügyelet 700 és 730 óra között beosztott ügyeletes pedagógus biztosít ügyeletet valamennyi iskolába érkező tanuló számára a földszinti aulában, illetve a kijelölt tanteremben. Folyosóügyelet Reggel 730 órától és a tanítási időben az óraközi szünetekben beosztott pedagógusok folyosóügyeletet látnak el a kialakított ügyeleti beosztás szerint. Reggel 730 órától és a tanítási időben az óraközi szünetekben beosztott pedagógusok tornatermi ügyeletet látnak el a kialakított ügyeleti beosztás szerint. . Udvari ügyelet Az 2. és 3. óraközi szünetben az udvari ügyeletet beosztott pedagógusok látják el a kialakított ügyeleti beosztás szerint. Egyéb ügyelet • Rendezvényeken, tanítás nélküli iskolai és iskolán kívüli programokon a beosztott pedagógusok ügyeletet látnak el. • Tanítás nélküli munkanapokon (szorgalmi időben) 10 vagy ennél több igénylő előzetes jelentkezése esetén biztosítunk pedagógusügyeletet. • A nyári szünetben a kerületi napközis tábort vehetik igénybe az iskola tanulói.

5. A vezetők közötti feladatmegosztás 5.1. Az intézményvezető Az intézmény élén az igazgató áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Két igazgatóhelyettes segíti az iskola vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. Az iskolavezetés feladatai a következő területek szerint csoportosíthatók: • pedagógiai • munkaügyi • gazdálkodási • tanügy-igazgatási Az intézmény vezetésével összefüggő feladatokat az igazgató és helyettesei látják el. Az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat, ellátja az intézmény képviseletével kapcsolatos feladatokat. A helyettesek az igazgató távollétében teljes felelősséggel gyakorolják a vezetői feladatokat munkaköri leírásuk alapján. Jókai Mór Általános Iskola


20



21 Az igazgató felel: • az intézmény szakszerű és törvényes működéséért • a pedagógiai munkáért • a takarékos gazdálkodásért • az iskola ellenőrzési, minőségbiztosítási rendszerének működéséért • a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásért • a nevelőmunka egységes és biztonságos feltételeinek megteremtéséért • a gyermekbalesetek megelőzéséért • a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért • a pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért • a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért • a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezéséért és ellenőrzéséért • a nevelőmunka irányításáért és ellenőrzéséért • a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért • a Szülői Szervezettel való együttműködésért • a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlásáért • az egyházi, iskolai hagyományoknak megfelelő ünnepek, programok lebonyolításáért • az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntésért, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe • az intézmény külső szervek előtti teljes képviseletéért azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat • a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházható – feladatok ellátásért • a gazdasági feladatokban közreműködő gazdaságvezető munkájának közvetlen irányításáért. Az intézményvezető az őt megillető jogokat esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. 5.2. Az intézményvezető-helyettesek Vezetői tevékenységüket az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Munkájukat azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket - közös megbeszélés és egyeztetés után - az igazgató írásban számukra meghatároz. Az intézményvezető akadályoztatása esetén ellátják a helyettesítést. A nevelési területen közreműködnek a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Felelnek: • a házi továbbképzések, bemutató foglalkozások, nyílt napok, gyermekprogramok megszervezéséért, • a szakmai munkaközösségek működési feltételeinek biztosításáért, • a Szülői Szervezet működésének segítéséért, • minőségirányítási teamek munkájának segítése, koordinálásáért • a helyettesítési, ügyeleti beosztás elkészítéséért, adminisztrálásáért • tantestületi, vezetőségi értekezletek előkészítéséért, lebonyolításáért


ünnepek,


22 • • •

napközis étkeztetésért a munka-, baleset- és tűzvédelmi feladatok végrehajtásáért, a tanügyigazgatással és gazdálkodással kapcsolatos feladatokért, amelyet a Munkaköri leírásuk tartalmaz.

Az igazgatóhelyettesek száma a tanulólétszám függvénye. A köztük történő feladatmegosztást a munkaköri leírásuk tartalmazza. 5.3. Az igazgató hatásköréből az intézményvezető-helyettesekre ruházza: • házi bemutató foglalkozások, rendezvények, ünnepélyek, kulturális versenyek megszervezését •

a vizsgák (osztályozó, javító, év végi) és tanulmányi versenyek lebonyolítását

•

a szakmai munkaközösségek munkájának irányítását, segítését, ellenőrzését

•

szakmai munkaközösség és a szülői szervezet működési feltételeinek biztosítását

•

a technikai dolgozók munkájának ellenőrzését

•

a tornaterem használatának ellenőrzését

• • • • • • •

az egészségügyi követelmények betartását és betartatását, ellenőrzését a munkavédelmi előírások betartását a helyettesítések megszervezését (munkarendváltozás vagy hiányzás esetében) a szülők tájékoztatására kifüggesztett információk ellenőrzését a MIP hatékony működésének segítését a pedagógiai dokumentumok ellenőrzését (Munkaterv szerint) egyéb ellenőrzéseket az Ellenőrzési Tervben rögzítettek szerint

6. A helyettesítés rendje 6.1. A vezetők akadályoztatása esetén Az igazgató akadályoztatása esetén helyettesítését a kijelölt igazgatóhelyettes látja el, teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve, amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az igazgató munkahelyéről való távolmaradása esetére a fenntartó engedélyét előzetesen beszerzi (egész napos, vagy azt meghaladó távollét, szabadság, betegség stb. esetén bejelentési kötelezettsége van a fenntartó felé). Az igazgató tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másképp intézkedik. Tartós távollétnek minősül a kétheti időtartam. A vezetők helyettesítésében közreműködnek a tanítás előtti felügyelet ellátásakor, valamint a délutáni, napközis foglalkozások utáni ügyelet alatt az ügyeletes tanárok. A vezető(k) helyettesítésekor a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatnak meg a vezető, vezető helyettes(ek) helyett; csak olyan ügyekben járhatnak el, melyek gyors intézkedést igényelnek,



23 halaszthatatlanok. Nem járhat el helyettes olyan ügyekben, amelyeket az intézmény belső szabályzatai, igazgatói utasítása, rendelkezései vezetői jogkörbe utalnak, Abban az esetben, amikor az intézményben nem tartózkodik pedagógus, akkor a megbízott közalkalmazott felelős a felmerülő gond megoldásáért. 6.2. A pedagógusok helyettesítési rendje A tanóra védelmében és a gyerekek érdekében törekedni kell az állandó és szakszerű helyettesítésre. A távollévő pedagógust elsősorban a hasonló szakos közalkalmazott helyettesíti. Hosszantartó távollét esetén állandó helyettest kell beosztani, valamint a terheket arányosan kell megosztani. A helyettesítés beosztásánál figyelembe kell venni a gazdasági szempontokat, a váltótárs teherbírását, az önkéntességet, valamint a családi hátteret is. Az igazgató felelős az egyenletes terhelés lehetőség szerinti megvalósításáért, a túlmunkára vonatkozó törvényes előírások betartásáért, valamint a túlmunkáért járó anyagi ellenszolgáltatás számfejtéséért. A technikai dolgozók munkabeosztását az iskola teljes nyitva tartása, valamint a munkakörbe utalt munkák elvégzésének szükségessége szabja meg. Munkájukat heti váltásban, illetve délelőtt, délután, szükség esetén módosítás, átcsoportosítás alkalmazásával végzik, amelyről az intézményvezető és a gazdaságvezető gondoskodik.

7. Az intézményi alkalmazotti közösségek és kapcsolattartásuk rendje 7.1. Az iskolai közössége A jogszabályoknak megfelelően, az intézményen belül feladatuknak megfelelően, sajátos feladatokkal és jogosítványokkal rendelkeznek az alábbi iskolai közösségek: • az alkalmazotti közösség • a nevelőtestület • a szakmai munkaközösségek. 7.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozóiból áll: • pedagógusok • pedagógiai munkát segítők • technikai dolgozók. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a jogszabályok ( Közoktatási törvény, Mt., Kjt.) és ezekhez kapcsolódó rendeletek, és a Közalkalmazotti szabályzat rögzíti. Döntési, véleményezési jogkörét az alkalmazotti értekezleten gyakorolja, mely az intézmény alkalmazottainak legszélesebb fóruma. Jókai Mór Általános Iskola


24 7.3. A nevelőtestület A nevelőtestület a közoktatási törvény valamint annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely az iskola pedagógusainak közössége, oktatási, nevelési kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve, mely alapvető jogait a nevelőtestületi értekezleten gyakorolja. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettségű közalkalmazottja. 7.4. A nevelőtestület jogköre A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre. A bizottság munkájáról a nevelőtestületnek köteles beszámolni. A nevelőtestület döntési jogkörét a közoktatási törvény 57. § (1-3) bekezdése és a és a 11/ 1994. (VI.8.) MKM rendelet 29.§ (3) bekezdése tartalmazza. Ki kell kérni a testület véleményét a fentiek szerint szabályozott esetekben, de különösen az alábbi ügyekben. A hivatkozott jogszabályok szerint kötelező a nevelőtestületi véleménykérés: • a tantárgyfelosztás elfogadása előtt • az igazgatóhelyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt • a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében • az intézmény beruházási és fejlesztési terveinek kialakításában • a Pedagógiai Program elfogadása és módosítása esetén • a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor és módosításakor • a minőségirányítási program elfogadására (IMIP) • a továbbképzési terv elfogadása előtt • a házirend elfogadásakor • az éves munkaterv elfogadásakor • az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása előtt • a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásakor • az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal kapcsolatos szakmai vélemény kialakításakor • a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása esetén • a tanulók fegyelmi ügyeiben történő döntésekkor • a tankönyvtámogatás módjának meghatározásakor • egyéb, jogszabályban meghatározott ügyekben. Ezeken kívül döntési jogköre kiterjed a tanítás nélküli munkanapok tartalmának meghatározására, kivéve egy napot, melyről a diákönkormányzat jogosult dönteni.



25 A nevelőtestület jogkörét a tanévenként tartott testületi értekezleteken gyakorolja, melyek: • a tanévnyitó értekezlet • a tanévzáró értekezlet • félévi értékelő értekezlet • félévi és év végi osztályozó konferencia • munkaértekezletek, nevelési értekezletek. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület 51%-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy a vezetőség ezt indokoltnak tartja. A jogszabályokban megfogalmazottak szerint: • A nevelőtestületi értekezlet határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van /fele + egy fő/. • A nevelőtestület döntéseit, határozatait – jogszabályokban meghatározottak kivételével– nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, a nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató dönt. • A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a nevelőtestület egyik választott tagja készít, és két pedagógus hitelesít. (Tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, valamint olyan munkaértekezlet, megbeszélés, melyen valamilyen kérdésben döntés született.) • A nevelőtestületi értekezletek időpontját az éves munkaterv határozza meg, a jelenlét kötelező. • A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt - csak a tantestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt az értekezleten. Ilyen lehet pl.:  egy osztályban tanító nevelők értekezlete  munkaközösségi értekezletek stb. 7.5. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni a Pedagógiai Program, az IMIP, a Házirend és az SZMSZ elfogadásánál. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek egy részét átruházhatja a tagjaiból alkotott közösségekre. Ezek:  az egy osztályban tanító pedagógusok közössége  fegyelmi bizottság. A nevelőtestület szükség szerint önálló szervezeti egységnek nem minősülő csoportokat is létrehozhat közös feladatok végrehajtására, a nevelőtestület vagy az iskolavezetőség döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetés hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait és vezetőjét - a nevelőtestület véleményét kikérve - az igazgató bízza meg. A munkacsoportok feladatát az éves munkaterv tartalmazza.



26 7.6. Az átruházott feladatok ellátásáról a megbízottak beszámoltatási rendje Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet köteles tájékoztatni azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A csoport vezetője feladata ellátásáról a munkaértekezleteken számol be a nevelőtestület előtt. 7.7. A vezetőség és a nevelőtestület közötti kapcsolattartás rendje A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: • • a vezetőség ülései • • a kibővített iskolavezetőség ülései • • a különböző értekezletek • • megbeszélések. A vezetőség az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. A havi program a tanári faliújságon található. A kibővített iskolavezetőség tagjainak feladata: • •

•az ülések után a munkaközösség-vezetők tájékoztatják az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól • az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság számára.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaközösség-vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik a kibővített iskolavezetőséggel. Az iskola vezetői havonta egy alkalommal a tanáriban kiírtak szerint - kibővített vezetőségi ülést tartanak. Az ülés nyitott, amelyen minden érdeklődő kolléga megfigyelőként részt vehet. A munkaközösség-vezetők a tantestületi értekezleten, illetve a kibővített vezetőségi ülésen beszámolnak az iskola rendjének, működésének tapasztalatairól, a munkaközösségek munkájáról. (Munkaterv) 7.8. Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Iskolánkban a következő szakmai munkaközösségek működnek: • alsós 1-4. évfolyam • humán 5-8. évfolyam • nyelvi 3-8. évfolyam • reál 5-8. évfolyam



27 • •

testnevelés 1-8. évfolyam fejlesztő 1-8. évfolyam.

A szakmai munkaközösségek gondoskodnak a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről: • folyamatosan tájékozódnak a korszerű módszerekről • folyamatosan részt vesznek az iskolai dokumentumok megismerésében, módosításában, • látogatják egymás óráit, utána konzultálnak • belső továbbképzéseket, bemutató órákat szerveznek • szakköröket működtetnek érdekes, megújuló tematikákkal • megszervezik a tantárgyaknak megfelelő tehetséggondozást, felzárkóztatást • változatos tanulmányi versenyeket szerveznek • az új kolléga beilleszkedését segítik • a gyakornok szakmai munkáját figyelemmel kísérik. A munkaközösségek minden évben megválasztják, ill. újraválasztják vezetőiket. Az igazgató egy tanévre megbízza őket a munkaközösség-vezetői feladatokkal. A szakmai munkaközösségek éves terv szerint részt vesznek az intézményben folyó szakmai belső ellenőrzésben és a pedagógusteljesítmény-értékelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Kapcsolattartás: • a munkaközösség tagjai naponta egymással • a munkaközösségek 2 havonta értekeznek • negyedévente a munkaközösségek vezetői megbeszélést tartanak • negyedévente a munkaközösség-vezetők beszámolnak az iskolavezetésnek.

8. A pedagógiai munka belső ellenőrzése 8.1. A belső ellenőrzés elvei A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység eredményességének, hatékonyságának mérése. Biztosítja az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola Pedagógiai Programja szerint előírt) működését. Az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltat a pedagógusok munkavégzéséről, valamint megfelelő számú adatot és tényt szolgáltat az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzés célja, hogy: • biztosítsa az intézmény igazgatója számára a megfelelő mennyiségű és mélységű információt az oktató-nevelő munka tartalmáról és színvonaláról • jelezze a szakmai és jogi követelményektől való eltérést, • segítse a vezetői működés és irányítás hatékonyságát, az intézmény gazdaságos működését, a vezetők döntéseinek előkészítését, a döntések egységes és teljes körű végrehajtását • biztosítsa az intézmény törvényes, szabályos működését.



28 A belső ellenőrzés rendszere: • munkáltatói ellenőrzés • ügyrendi ellenőrzés • pedagógiai ellenőrzés. Belső ellenőrzése jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettes, adott területek felelősei, munkaközösség-vezetők valamint az igazgató által megbízott személy. 8.2. Az igazgató ellenőrzési kötelezettségei Az igazgató az intézmény felelős vezetője, a belső ellenőrzés operatív irányítója, aki az intézményben folyó munka megszervezésére, a beosztott dolgozók irányítására és ellenőrzésére elsődlegesen jogosult. Ellenőrzési joga és kötelessége kiterjed az iskola összes dolgozójára, az általuk végzett munka helyességére és eredményességére. Folyamatos ellenőrzési kötelezettsége az alábbiakra terjed ki: • • • • • • • •

az alapdokumentumok felhasználása, a törvényesség érvényesülése, a nevelőtestületi határozatok végrehajtása az intézményre vonatkozó Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve ügyrendek kialakítása és jóváhagyása, s azok végrehajtása a belső ellenőrzési munka feltételeinek biztosítása a működés során szükségessé váló intézkedések megtétele a vezetők beszámoltatása a szakmai tevékenység hatékonysága a munkaügyi előírások betartása gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartása.

Az igazgató közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek és szakmai munkaközösségek vezetőjének nevelő munkáját. Szakmai, pedagógiai tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatok: • • • • • • • • •

a Pedagógiai Program és az éves Munkaterv végrehajtása a nevelői, oktatói munka tartalma és színvonala a tanulók tanulmányi eredménye, magatartásának és szorgalmának értékelése a tanórák rendje és védelme a tanügyi nyilvántartások szabályszerű vezetése a napközis és órán kívüli tevékenységek hatékonysága az emelt szintű oktatás működése a vizsgák szabályszerű lefolytatása az iskola helyiségeinek és berendezéseinek szabályszerű használata, állagának óvása.

8.3. Igazgatóhelyettesek ellenőrzési kötelezettségei: •

az oktatási dokumentumokban foglaltak betartása



29 • • • • • •

az intézményi nyilvántartások, statisztikák, értékelések és adminisztráció pontos vezetése a nevelő-oktató munkával kapcsolatosan megállapított határidők és beosztások betartása az ügyeleti beosztások pontossága a tanórán kívüli tevékenységek rendje a munkafegyelem előírásai az igazgató által átruházott egyéb ellenőrzési jogkörök.

Az igazgató és helyettesei az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás alapján a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzik, értékelik a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzési ütemterv az iskolai Munkaterv része. A munkaközösség vezetője felelős a munkaközösségi tagok munkájának megszervezéséért, munkájuk szakmai, tantárgy-pedagógiai irányításáért és ellenőrzéséért. 8.4. A szakmai munkaközösség-vezetők ellenőrzési kötelezettségei: • • • • • •

a munkaközösség munkatervi feladatainak határidőre való színvonalas elvégzése a szaktárgyi versenyek megszervezése, lebonyolítása az iskolai szintű pályázatok kiírása, elbírálása a munkaközösség tagjai által vezetett szakkörök, órán kívüli foglalkozások színvonalas megtartása a szakmai szertárak fejlesztése, a rendelkezésre álló eszközök és anyagok gazdaságos és hatékony felhasználása az osztályozás és értékelés folyamatossága és szakmai színvonala.

A belső ellenőrzési rendszer átfogja az intézményi nevelő-oktató, gazdálkodási munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működésért az intézmény vezetője felelős. 8.5. Az ellenőrzés módszerei Az Ellenőrzési terv tartalmazza: • írásos dokumentumok vizsgálatát, • beszámoltatás szóban, írásban • tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatását • adatok, információk elemzését. Az ellenőrzés módszere és technikája az ellenőrzés céljaihoz, és szempontjaihoz igazodik. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintettekkel ismertetni kell, ők arra írásban reagálhatnak. Az ellenőrzés fajtái: - tervszerű, munkatervben rögzített időtartamban és szempontok alapján



30 - alkalomszerű ellenőrzés melynek célja: • a problémák feltárása, megoldása • az eredményesség mérése • a napi felkészültség mérése. 8.6. A belső ellenőrzés rendje Az ellenőrzés célja az éves ellenőrzési tervben szerepel. A helyettes és a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az igazgató készíti el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. Az Ellenőrzési terv az iskolai munkaterv része, végrehajtásáért az intézményvezető és helyettesei a felelősek. Az egyes szakterületek belső ellenőrzésének irányításával a szakmai munkaközösségek vezetőit kell megbízni. A belső ellenőrzés általában meghatározott munkaterv szerint folyik, de az igazgató rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető. Az Ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés: • területeit • módszerét • ütemezését. Az ellenőrzési tervet az iskolában nyilvánosságra kell hozni. Az Ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: • az igazgató helyettes • szakmai munkaközösség-vezető • a Szülői Szervezet. A tanítási év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, további feladatokat. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai Munkaterv részét képező ellenőrzési terv határozza meg. Az ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az iskola Intézményi Minőségirányítási Programja tartalmazza az Ellenőrzési folyamatok szabályozását. A vezetői ellenőrzés célja az adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez.

9. Kiemelt munkavégzésért járó kereset – kiegészítés Az intézményben kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésben részesülnek az intézményi minőségirányítási munkacsoport tagjai. Ugyancsak kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésben részesíthetőek a tartósan és folyamatosan nyújtott magas színvonalú



31 pedagógiai munkát, valamint példamutató emberi magatartást tanúsító dolgozók. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítása a munkáltató feladata. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélését és az azt meghatározó szempontokat évente felül kell vizsgálni a Kt. 19. § (6) pontjának megfelelően. A meghatározott időszakokban fizetett kereset-kiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. Az igazgató számára javaslatot tehet: • kibővített iskolavezetés tagja • vezető helyettes • szakmai munkaközösség vezetők • nevelőtestületi tag. Minőségi munka értékelésének elvei: • a gyermekek nevelése, fejlődése érdekében végzett folyamatos, magas színvonalú pedagógiai tevékenység • Helyi program fő célkitűzéseiért kiemelkedő tevékenység végzése • önképzés, továbbképzés igénye, a szerzett tapasztalatok felhasználása és továbbadása az oktatás-nevelés hatékonyságának növelése érdekében • megfelelő önállóság, döntési képesség, következetesség a nevelésben • megbízhatóság, lelkiismeretesség, pontosság a munkavégzésben • jó tervezései, szervezési készség az iskolai élet mindennapjaiban • az adminisztráció naprakész vezetése • a pedagógusok értékátadó szerepének igazítása napjaink követelményeihez, munkaköri leíráson felüli plusz munkavégzés • megfelelő pedagógiai és emberi magatartás, empátiakészség, pozitív beállítódás • megfelelő kapcsolat megteremtése és megtartása a kollégákkal, az intézmény valamennyi dolgozójával, új kolléga betanítása • megfelelő kapcsolat megteremtése és megtartása a szülőkkel a gyermekek érdeke és fejlődése szempontjait figyelembe véve • aktivitás, kezdeményező készség az iskola egészének életében • pályázatok írásában való részvétel, kiemelkedő innovációs tevékenység • eszközök védelmében kifejtett erőfeszítés.



32

10. A diákönkormányzat, a diákképviselők és az intézményvezetés kapcsolattartásának formája, rendje A tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket Munkaköri leírásuk alapján végzik. A napközi otthonba, járó tanulók napközis csoportokat alkotnak. A napközis csoportot napközis nevelő vezeti. Az 5-8. évfolyamos tanulók számára igény szerint tanulószobai csoportokat szervezünk. A csoportot szaktanárok vezetik. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Létrehozásának feltétele, hogy kapcsolódjon az iskola Pedagógiai Programjához, legalább 7 tanuló jelezze részvételi szándékát, valamint az intézmény vezetője engedélyezze azt. A diákkört a szakkörvezető és a diákönkormányzatot segítő pedagógus támogatja. Az osztályközösségek tagjaik közül kettő-kettő képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat (Jókai Diákkör azaz JDK) látja el. Az JDK jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesíti. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a pedagógusok javaslatai alapján a nevelőtestület választja, az igazgató bízza meg. Megbízatása két évre szól. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákgyűlést, melyen az iskola igazgatójának, vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell minden őket érintő intézkedésről, illetve lehetőséget kell adni számukra javaslataik, véleményük elmondására. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős.

11.A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör 11.1. A mindennapi testedzés formái Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező - heti 3, illetve 5 (emeltszintű testnevelési osztály) 1-4 évfolyamon, illetve 2,5, illetve 4 (emeltszintű testnevelési osztály) 58 évfolyamon - tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Jókai Mór Általános Iskola


33 Az iskolai sportkör működése szabályait önmaga határozza meg. Az iskolai sportkör foglalkozásait tanévenként az iskolai Munkatervben, az ott meghatározott sportágakban, felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A délutáni sportköri foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket. A tömegsport foglalkozások mennyisége és pontos ideje tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban és órarendjében kerül meghatározásra. 11.2.

Az iskolai sportkör és az iskolavezetés kapcsolattartásának formája, rendje

Az intézménnyel jogviszonyt létesítő valamennyi tanuló tagja az iskolai sportkörnek. Az ISK munkáját a megbízott testnevelés szakos kolléga koordinálja, aki az intézmény vezetőivel napi kapcsolatban áll. Beszámolási kötelezettsége félévente van a nevelőtestület előtt. Az ISK tagjai által elért versenyeredmények összesítése negyedévente történik, az eredmények megjelennek a dicsőségtáblán és az iskola honlapján. Az intézmény igazgatója és a sportköri vezetők félévente értékelik a mindennapi testedzés és sportolás megvalósulásainak feltételeit, a tanulók részvételét, és közösen állapodnak meg a teendőkben.

12. A Szülői Szervezet és a vezetők közötti kapcsolattartás rendje 12.1.

A szülők közösségei intézményünkben:

Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. A szülői munkaközösségek maguk döntenek saját működésükről és arról, hogy milyen tisztségviselőket kívánnak megbízni. A szülők és az iskola közötti kapcsolattartás érdekében tanévenként 2 alkalommal osztályonkénti szülői értekezletet, 2 alkalommal egyéni fogadóórát tartunk, valamint egyéni fogadóórákat heti rendszerességgel. Amennyiben a nevelő-oktató tevékenység során szükségessé válik, az osztályfőnök, a gyermekvédelmi felelős pedagógus, az igazgató, illetve a gyermekkel foglalkozó bármelyik pedagógus családlátogatást, illetve személyes megbeszélést kezdeményezhet. Évente az igazgatónak össze kell hívnia az iskolai szülőközgyűlést, melyen tájékoztatni kell a szülőket az iskolai élet minden őket és gyermekeiket érintő területéről. A szülői munkaközösségek kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az igazgatóhoz közvetlenül, vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el.



34

12.2.

A Szülői Szervezet

Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében Szülői Szervezetet működtetnek. A Szülői Szervezet választmányát (vezetőségét) az iskola igazgatójának tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. A szülők képviselőivel az intézményvezető tart kapcsolatot. A Szülői Szervezet kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben. Az iskolai Szülői Szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A Szülői Szervezet kérésére az igazgató rendkívüli szülőközgyűlést hívhat össze. Indokolt esetben a szülők kezdeményezésére rendkívüli szülői értekezletet is össze lehet hívni. 12.3.

A Szülői Szervezet jogai

Az iskolai Szülői Szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola Szülői Szervezet választmánya. Az iskola Szülői Szervezet választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Döntési jog: • • • •

saját működési rendjéről munkatervének elfogadásáról (az iskolai Munkatervhez igazodva) tisztségviselőinek megválasztásáról a szülők képviselőinek megválasztásáról az iskolaszékbe.

Javaslattevő jog: nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben, különös tekintettel a vezető személyét, az intézmény egészét, a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben



35 Véleményezési jog: • • • • • • • •

az intézmény Pedagógiai Programját illetően az intézményi Minőségirányítási Program elfogadásakor Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadásakor a vezetők és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás módját az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben a Házirend megállapításában a szülőket anyagilag is érintő ügyekben az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a Munkatervnek a szülőket is érintő részében.

Egyetértési jog: • az SZMSZ elfogadásakor • az iskola Házirendjének elfogadásakor • az IMIP elfogadásakor 12.4.

Szülők és a pedagógusok együttműködése

Az iskolai szintű Szülői Szervezet vezetőjével az igazgató, az osztályszintű ügyekben az osztályok szülői szervezetének képviselőivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai Munkatervről, az aktuális feladatokról: a) az igazgató  a Szülői Munkaközösség választmányi ülésén vagy iskolai szülői értekezleten  a bejáratnál elhelyezett hirdetőbálán keresztül  az alkalmanként, írásbeli tájékoztatón keresztül  az iskola honlapján keresztül b) az osztályfőnökök tanév elején a „Tanév rendjében” (tartalmazza az éves programokat, rendezvényeket, azok időpontjait) az osztályok szülői értekezletén tájékoztatják. Az intézményszintű Szülői Szervezet vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata a Szülői Szervezet részére véleményezési vagy egyetértési jogkört biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: • szülői értekezletek • fogadóórák • nyílt napok • írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskolai Munkaterv és a „Tanév rendje” évenként tartalmazza.



36 12.5.

A szülők elismerésének elvei és formái

Az iskolában folyó oktató-nevelő munkát aktívan és hatékonyan támogató szülők tevékenységét az iskola elismeri és jutalmazza. Az elismerés formái lehetnek: • szóbeli és írásbeli köszönetnyilvánítás • oklevél • könyv- és tárgyjutalom • Jókai-emléklap • Jókai-plakett. A jutalmazásra jogosultak: • osztályfőnök • órán kívüli tevékenység vezetője • napközis nevelő • igazgató. A több éven át kiemelkedően segítő szülő tanév végén Jókai-emléklappal jutalmazható az osztályfőnök javaslata alapján. Annak a szülőnek, aki gyermeke általános iskolai pályafutása során aktívan támogatta az iskola oktató-nevelő munkáját, a tanév végén Jókai-plakett adományozható a tantestület döntése alapján.

13. Panaszkezelési eljárás Az intézmény vezetője és dolgozói előre meghatározott, nyilvánosságra hozott időpontokban fogadóórákat tartanak. Előzetes telefonos vagy írásos egyeztetés alapján ettől eltérő időpontban is fogadnak. Az intézményvezető köteles a hozzá írásban érkezett panaszokat illetékességből kivizsgálni, vagy illetékesség hiányában a megfelelő szerveknek továbbítani. Az írásban benyújtott panaszokat az intézmény ügyirat kezelési szabályzatának megfelelően iktatni kell, ezekre – illetékesség esetén – az intézményvezető vagy az általa megbízott intézményi dolgozó köteles 30 napon belül írásban válaszolni. A Házirend 3.2.4. pontja tartalmazza a panaszkezelés eljárást szintekre bontva.

14.Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár az intézmény pedagógiai tevékenységéhez szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. A könyvtáros tanár részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolai könyvtár vezetője (könyvtáros tanár) rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: Jókai Mór Általános Iskola


37 • a XVI. kerületi általános iskolai könyvtárak • a XVI. kerületi Szabó Ervin Könyvtár. A kölcsönzési idő heti 22 óra, mely napi beosztását a könyvtár ajtaján kell kifüggeszteni. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait nyitvatartási időben ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói és tanulói. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kölcsönöz. A beiratkozás a tanulók részéről a Nyilatkozat kitöltésével, szülői hozzájárulással, a szülő aláírásával történik. Az adatokban történő változást a könyvtáros tanárnak be kell jelenteni. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét betartani. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A pedagógusok esetében ez számítógéppel történik, a tanulók kölcsönző füzetes módszerrel kölcsönözhetnek. Az átvett könyveket aláírásukkal szignálják. Egy tanuló egyszerre alsó tagozaton 1 példányt, felső tagozaton 3-5 példányt kölcsönözhet 4 hét időtartamra. Kérésre ez egyszer meghosszabbítható. Amennyiben a tanuló késik a határidő betartásával, az első felszólítás 4 hét után történik az osztályfőnökön keresztül. A felszólításról a könyvtáros gondoskodik. Ha egy tanuló eltávozik az iskolából, a bizonyítvány kiadása előtt köteles a könyvtártól igazolást kérni, hogy nincsen könyvtartozása. Elveszett vagy megrongálódott dokumentumot az olvasó köteles egy hibátlan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni, vagy értékét megtéríteni. Tartós tankönyvek esetében az elhasználódás mértékével arányosan az eredeti beszerzési ár 75%-át, 50%-át, ill. 25%-át köteles megtéríteni a tanuló/ szülő. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét jelen szabályzat „Gyűjtőköri szabályzat” melléklete állapítja meg. A melléklet szabályozza a könyvtári állomány alakítását, az állományegységeket és azok raktározási rendjét, az állomány nyilvántartását, védelmét, valamint feltárását.

15.A külső kapcsolatok rendszere, a kapcsolattartás formája, módja, rendje Az iskola Intézményi Minőségirányítási Programja és az éves Munkaterv részletesen tartalmazza. • • • •

Az intézmény vezetője rendszeresen kapcsolatot tart a XVI. kerületi Polgármesteri Hivatallal, ezen belül a Művelődési Ügyosztállyal. A XVI. kerületi Göllesz V. Óvoda, Általános Iskola, E.SZ. és E. Módszertani Intézménnyel. A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a XVI. kerületi iskolaorvosi, iskolafogászati szolgálattal, és védőnői szolgálattal. Az intézmény közegészségügyi felügyeletét a XVI. kerületi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat látja el.



38 •

• • • • • •

• •

A dolgozók rendszeres foglalkozás egészségügyi vizsgálata érdekében kapcsolatot tart fenn az iskolával szerződésben álló foglalkozás-egészségügyi szolgálattal, melynek célja a munkahelyi egészség és biztonság érdekében végzett, elsősorban megelőző (preventív) tevékenység. A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint megállapodik a Nevelési Tanácsadóval. Az iskolát a szakmai szervezetekben az igazgató képviseli, kapcsolatot tart a kerületi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel. A történelmi egyházak képviselőivel az igazgató tart kapcsolatot. Az intézményt támogató Tiszakömlő Általános Iskola Alapítvány kuratóriumával, a helyi társadalmi egyesületekkel, a helyi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozókkal. Az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a kerületi szakmai munkaközösségek munkájába. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúság védelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Napraforgó Gyermekjóléti Központtal. Az iskola gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a Gyámügyi Irodával, amelyről az igazgatónak rendszeresen beszámol. A szabadidő szervező a Corvin Művelődési Házzal tart kapcsolatot.

A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató, megszervezéséért az igazgatóhelyettesek felelősek. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartókat az iskola éves Munkaterve és az IMIP rögzíti.

16.Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása 16.1. Az intézménnyel kapcsolatos hagyományok Az iskola jó hírnevének megőrzése és a hagyományok ápolása az iskola minden tagjának feladata. A hagyományok megszüntetésére, illetve új hagyományok kialakítására az iskola bármely közössége javaslatot tehet. Ünnepi öltözet: Az iskolai ünnepélyeken ünneplő ruha viselése kötelező, amely fehér ingből-, blúzból, sötét nadrágból-, szoknyából áll. Az iskola névadója emlékének ápolása: Iskolánk névadója Jókai Mór, a magyar irodalom jelentős alakja. Az alakját ábrázoló dombormű az iskola bejáratánál lévő folyosón látható. Névadónkról minden évben megemlékezünk születésének és halálának évfordulóján. Állandó kiállítást mutatunk be névadónk életéről és koráról az iskola épületében.



39 Irodalmi és tantárgyi pályázatokat hirdetünk tanulóink körében, amelyeket felhasználunk az oktató-nevelő munkánkban, megőrzünk a könyvtárban. 16.2.              

Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok:

tanévnyitó ünnepély megemlékezés nemzeti ünnepeinkről iskolai ünnepély keretében: március 15., október 23. iskolai ünnepek, megemlékezések: a magyar kultúra napja, április 11., a költészet napja, anyák napja, október 6, népszokások, hagyományok Jókai-iskolanap „Zöld nap” őszi, téli, tavaszi tanulmányi kirándulások, erdei iskola, séták múzeum-, bábszínház-, mozi-, színházlátogatás sport- és gyermeknap iskolai gála családi nap ballagás tanévzáró ünnepély Napközis öszi, téli, tavaszi, nyári játszóház Luca napi vásár.

Nemzeti és állami ünnepek előtt az aulában és osztálytermekben, az alkalomnak megfelelő dekorációval emlékezünk meg a történelmi eseményekről. Közös programok rendje: A lehetőségek kihasználásával, az előírások betartásával lehet a gyermekek számára közös programot szervezni. Ilyenek lehetnek: • kirándulások, erdei iskola • bábszínház, színház-, mozilátogatás • múzeum- és könyvtárlátogatás, irodalmi séták • állatkert- és vadaspark-látogatás • táborok. Az ünnepélyek és rendezvények szervezésének felelőseit, a mindenkori éves Munkaterv tartalmazza.

17.A fakultatív hit- és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje Az iskolában a területileg illetékes történelmi egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A szülők kérésére a gyermekeknek lehetőségük van az intézményben térítésmentesen részt venni hitoktatásban. A hitoktatás időpontját az igazgató és a hitoktató – a szülők igényeit figyelembe véve – közösen határozzák meg, a hitoktatás célját szolgáló helyiség biztosítása az intézményvezető felelőssége.



40

18.A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. • A szülők gyermekeiket az épület földszinti lépcsőházig kísérik, illetve ott várakoznak. • Szülői fogadóórák, értekezletek időpontjáról a szülők az év elején kiadott „Tanév rendjéből”, továbbá a tájékoztató füzeten keresztül tájékozódhatnak. Az időpontokról az iskola honlapján is tájékoztatást nyújtunk. • Hivatalos ügyeket intézők belépését, távozását az intézménybe a portaszolgálat felügyeli. • A tornatermet bérletben használók épületben való tartózkodását a szerződésben rögzített időkeretben a beosztott technikai személyzet felügyeli. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatali nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskolai csoportok, és tanórák látogatását idegen személyek részére az igazgató engedélyezheti. Az iskola helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, fenntartói engedéllyel lehet. Iskolai rendezvények idején érkező vendégek benntartózkodását a rendező biztosítja. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség és kártérítési felelősség terheli, kötelesek betartani a Munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat. A portás a feladatkörét meghaladó ügyek esetén a jelentkező külső személyeket az iskolatitkárhoz, az igazgatóhoz vagy helyetteséhez irányítja.

19.A gyermek, tanuló felvételének, átvételének feltételei, eljárási rendje A tanulók felvétele Az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza az 1. osztályosok beiskolázási rendjének” folyamatszabályozását. Más iskolákból átjelentkező, körzeten kívüli felvételüket kérő tanulók felvételéhez indokolt esetben (pl. nyelvtagozatra jelentkezés) különbözeti vizsga letételét rendelheti el az igazgató. Felvételükről az igazgató dönt az osztályfőnök megkérdezésével. Az emelt szintű testnevelési osztályokba való felvételhez orvosi igazolás szükséges. Jókai Mór Általános Iskola


41 Az emelt szintű idegen nyelvi csoportba kerülésről a szülő írásbeli kérelme alapján a 3. évfolyamon a tanév vége előtt a nyelvet tanító pedagógusok véleménye alapján az igazgató dönt. A döntésről írásbeli határozat készül. Az emelt szintű idegen nyelvi követelményeket nem megfelelően teljesítő tanulók félévkor írásban figyelmeztetést kapnak, s amennyiben a teljesítményük nem javul, a tanév végén a kötelező óraszámú idegen nyelvi csoportba kerülnek áthelyezésre.

20.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény működése során az Állami Népegészségügyi- és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani (fertőtlenítés, mosogatás, takarítás, ételminta eltevése stb.). Az ÁNTSZ megbízottja által jegyzőkönyvben rögzített hiányosságok megszüntetéséről az intézmény vezetője köteles gondoskodni. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója, vagy fenntartója megállapodást köt az iskolaorvosi szolgálattal. A nevelési oktatási intézményben ellátandó iskola-egészségügyi feladatokat a 26/1997-es NM rendelet szabályozza. Az iskola-egészségügyi feladatokat egy főállású gyermekorvos látja el heti egy alkalommal és egy főállású védőnő heti két alkalommal. Az iskola-egészségügyi team feladatai: •

• • • • • •

A tanulók időszakos orvosi vizsgálata a módszertani irányelvek szerint. Minimális követelmény a 2., 4., 6., 8. évfolyamon. A védőnő által elvégzett alapszűrések: testi fejlődés, pszicho-motoros, mentális, szociális fejlődés, érzékszervek működése (látásélesség, színlátás, hallás), mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerincelváltozások), golyvaszűrés, vérnyomásmérés. Amennyiben a munkarend engedi az alapszűréseket a többi évfolyamoknál is elvégzi. Az ellátott tanulókról nyilvántartás vezetése, a külön jogszabályok szerinti jelentések elkészítése. A krónikus beteg tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése, kiemelt gondozása szakrendelések, gondozóintézetek igénybevételével. Ezen gyermekek egészségesek között történő integrált oktatása esetén orvosi véleménykiadása. Alkalmassági vizsgálatok elvégzése. A testnevelési csoportbeosztás elkészítése, gyógytestneveléssel, testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola-egészségügyi feladatok ellátása. A tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése háromhavonta. Elsősegélynyújtás. Az iskolában bekövetkező balesetek, sérülések, akut megbetegedések akut ellátása, majd a tanuló házi gyermekorvosához, szakorvoshoz irányítása. Közegészségügyi és járványügyi feladatok. Az iskolai életkorhoz kötött és kampányoltások elvégzése és dokumentálása. A járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése. A nevelési-oktatási intézményben folyó étkezések ellenőrzése. Közegészségügyijárványügyi hiányosságok észlelésekor javaslattétel a hibák megszüntetésére, valamint az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése.



42 • • •

Üdülés, táborozás előtti orvosi vizsgálatok elvégzése, személyi higiéné ellenőrzése. Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében. Környezet egészségügyi feladatok. Az intézményi környezet ellenőrzése, a hiányosságok észlelése, intézkedések megtétele.

Az intézmény vezetőjének feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül:  biztosítja az egészségügyi munka feltételeit  gondoskodik a szükséges pedagógusi felügyeletről  tartja a kapcsolatot a védőnővel. Az iskola konyhájába csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be. Az intézményben való alkalmazás feltétele az évenkénti munkaegészségügyi ellenőrzésen való részvétel. A dolgozók munkájukat érvényes negatív tüdőszűrő-vizsgálati igazolás és nyilvántartó karton birtokában végzik. Az iskola területén dohányozni csak a gyermekektől elkülönített, erre a célra kijelölt helyen lehet.

21.Az intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje 21.1. •

•

•

• •

A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje

A gyermekvédelem irányítása, összefogása az intézmény vezetőjének feladata. Az intézményvezető meghatározza a kapcsolattartás formáját, a tájékoztatás rendjét a Napraforgó Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálat és Nevelési Tanácsadó (továbbiakban Gyermekjóléti Központ) és az intézmény között. Biztosítja a gyermekvédelmi megbízott munkavégzésének feltételeit. Figyelemmel kíséri a Kt. alapján kötelezően iskolába járó gyermekek kimaradásának okait, és intézkedik a megfelelő segítségnyújtásról. Szükség esetén kéri a Gyermekjóléti Központ segítségét. Védő- és óvótevékenység a pedagógusok munkaköri kötelessége a Kt. 19. par. (7) bekezdése alapján. A gyermekek életében tapasztalt negatív változásokat azonnal jelenteni kell a gyermek-és ifjúságvédelmi felelősnek (továbbiakban gyermekvédelmi felelős), megfelelő intézkedés meghozatala érdekében. A tanítási év kezdetekor a szülőket írásban kell tájékoztatni: - gyermekvédelmi felelős nevéről - tartózkodási helyéről - fogadóórájának időpontjáról. Közzé kell tenni a szülők számára a bejáratnál található faliújságon: - a Gyermekjóléti Központ címét, telefonszámát - a Gyámügyi Iroda címét, telefonszámát. A gyermekvédelmi felelős közvetlen kapcsolatot tart fent a szülőkkel. A gyermekek anyagi veszélyeztetése esetén segítségnyújtást kezdeményez a Polgármesteri Hivatalnál.

A gyermekvédelmi felelős: • a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermekvédelmi felelőse Jókai Mór Általános Iskola


43

• • • • • • •

rendszeres szakmai kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Központtal segíti a pedagógusok gyermekvédelmi munkáját a pedagógusok, a szülők jelzése, a velük folytatott beszélgetés és a veszélyeztetett gyermek megismerése alapján - a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson vesz részt a gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközzel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken a gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi az önkormányzat polgármesteri hivatalánál a szülők által jól látható helyen közzé teszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények - gyermekjóléti központ, nevelési tanácsadó, gyámhatóság címét, illetve telefonszámát, a gyermekvédelmi felelős munkáját az éves Munkatervben meghatározottak szerint végzi.

21.2.

A gyermek- és tanulóbalesetek megelőzésének feladatai

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai Munkavédelmi szabályzatát, valamint a Tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket a bombariadó és katasztrófa elhárítási terv szerint kell végrehajtani. A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: • az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat • a Házirend balesetvédelmi, tűzvédelmi előírásait az iskolaépület és az udvar rendeltetésszerű használatát



44 • •

az iskolaépület, az udvar, a berendezési tárgyak rendeltetésszerű használatát a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor (földrengés, árvíz) szükséges teendőket, a menekülési útvonalat).

A tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban: • tanulmányi kirándulások, túrák előtt • rendkívüli események után • közhasznú munkavégzés megkezdése előtt • a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű, tanórai feladat megoldása vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) vezető nevelők baleset megelőzési feladatait részletesen a Munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola Munkavédelmi szabályzata tartalmazza. Rendkívüli esemény, tűz, természeti katasztrófa, bombariadó esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a Tűzvédelmi Szabályzat és Tűzriadó terv, továbbá a Bombariadó és katasztrófa elhárítási terv előírásai szerint kell végezni. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: • A sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia. • A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. • Minden tanulói balesetet, sérülést, súlyos rosszullétet azonnal jeleznie kell a tanuló szüleinek és az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásban a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna



45 elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola igény esetén biztosítja az iskolaszék (ha nem működik, akkor a Szülői Szervezet) és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskolai Munkavédelmi szabályzat szabályozza. A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. A gyerekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak a pedagógus felügyelete mellett használhatják. A Kt. 41.§.(5) bekezdése szerint az intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyerekek egészségének megóvásáról. Az intézményben dolgozó pedagógusok és egyéb alkalmazottak feladata: 

Az iskolán kívül szervezett séták, tanulmányi kirándulások, rendezvények során a pedagógusok kötelezettségei a következők: Az intézményből való távozást jelenti a vezetőnek vagy helyettesének: mi okból hagyja el az intézményt, visszaérkezés várható időpontját, a gyermekek létszámát, a kísérők számát és nevét, igénybevett utazási formát. Amennyiben közlekedési eszközt vesznek igénybe, azt a legkörültekintőbben kell kiválasztani és a megfelelő felnőtt kísérő személyzetről gondoskodni szükséges. Minden 20 fő feletti gyermekcsoporthoz két kísérő szükséges. A kísérő szülő is lehet.

21.3.

Gyermekbalesetek esetére vonatkozó dokumentáció, jelentés:

A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során kell feltárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési gondokat. Ezekről a balesetekről a törvényben meghatározott nyomtatványokon a munka- és balesetvédelmi megbízott jegyzőkönyvet vesz fel, ennek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezését követően legkésőbb 8 napon belül megküldi a fenntartónak, valamint a gyermek szülőjének. Egy példányt az intézmény őriz meg. Ha a baleset jellege miatt a határidőt nem lehet betartani, akkor azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek - telefonon vagy személyesen - azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével az önkormányzat jegyzőjének. Az eset kivizsgálásához legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell felkérni.



46 Súlyos az a gyermekbaleset, amely: • • • •

a sérült halálát okozza, ill. a baleset bekövetkezésétől számított 90 napon belül az orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét veszti életveszélyes sérülést, egészségkárosodást súlyos csonkulást a beszélőképesség elvesztést vagy feltűnő eltorzulást, bénulást elmezavart okoz.

Minden balesetet követően az intézmény vezetője köteles megtenni a szükséges intézkedéseket további balesetek elkerülése érdekében. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az igazgató ellenőrzi. 21.4.

A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése

Az intézményi munka-, és balesetvédelmi feladatok irányítását és ellenőrzését a vezető végzi. A munkavédelmi feladatokat a munkavédelmi megbízott látja el. Hatáskörét a munkaköri leírás tartalmazza. Takarítási munkákat a gyermekek távollétében kell végezni. Vegyszereket, maró anyagokat a gyermekektől elzárt helyen kell tárolni. A munka-, tűzvédelmi és bombariadóval kapcsolatos elemi szintű, részletes oktatást minden évben egyszer a megbízottak tartanak, erről jegyzőkönyvet készítenek. Az oktatásokon mindenkinek kötelező a részvétel és az ott elhangzottak tudomásul vétele.

22. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az SZMSZ alkalmazása szempontjából rendkívülinek minősül az az esemény, amely a gyermekek, az iskolában dolgozók, ott tartózkodó más személyek testi épségét, egészséget sérti vagy veszélyezteti, vagy az iskola rendeltetésszerű működését oly mértékben akadályozza – vagy annak veszélyével jár –, hogy azonnali intézkedésre van szükség a sérülés, kár, veszélyhelyzet, illetőleg az esemény következményeinek elhárítása érdekében. Különösen rendkívüli esemény: • Az iskolát érő természeti csapás, tűz, vegyi, vagy sugárszennyeződés, az iskolát érintő bűncselekmény, az iskola felügyelete alatt álló gyermek, iskola alkalmazottjának munkaidőben történő sérülése, balesete, iskolában fertőző megbetegedés felbukkanása, közműszolgáltatásnak (elektromos energia, gáz, víz, csatorna) az iskola működését akadályozó vagy azzal közvetlenül fenyegető meghibásodása. • Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.



47 Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: o igazgató o igazgatóhelyettesek o gazdasági vezető, iskolatitkár o munkaközösség vezetők. • A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: a fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. •

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató, vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket hangszórón keresztül vagy személyes közléssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a Tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található kivonulási terv alapján kell elhagyniuk.

•

A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát, vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek.

•

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: o Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. o A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. o A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. o A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia.

•

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: o a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról o a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról o a vízszerelési helyek szabaddá tételéről o az elsősegélynyújtás megszervezéséről o a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

•

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: o a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről o a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról o az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről)



48

•

• • • • •

o a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről o az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról o az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A Tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítésért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a Tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: o porta o gazdasági vezetői iroda.

Kiemelkedő súlyú rendkívüli eseményről (pl. bűncselekmény, tűz, meghibásodása) egyidejűleg tájékoztatni kell az intézmény fenntartóját is.

energiaellátás

A gyermekek testi épségét veszélyeztető események bekövetkezte vagy bombariadó esetén fontos követelmény a pánikmentesség megőrzése, a fegyelmezett magatartás. Csak a tűzszerészek által átvizsgált, biztonságos épületbe lehet a gyermekeket visszavezetni.

23. A tanulók által létrehozott dolgok vagyoni jogának átruházásából létrejött nyereségből a tanulóknak fizetendő díjazás szabályai A nevelési–oktatási intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő, vagy amely a tanuló jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói viszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor jött létre (2003. évi LXI tv. 12 §(2). A törvény értelmében a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló (14 életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével) és a nevelési–oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Jókai Mór Általános Iskola


49 Ennek szabályozásakor figyelembe kell venni a tanulók teljesítményét (2003. évi LXI. tv. 12§(4). Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az adott iratkezelés szabályai nem terjednek ki az adott dologra, a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a felelős őrzés szabályait (Ptk. 196 – 197.§) kell alkalmazni.

24. Az anyagi kártérítési felelősség szabályai Az intézmény területén okozott kárt a károkozónak a törvényben meghatározott módon kell megtérítenie. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola gazdasági vezetője határozza meg, a kár elhárításának költségei mértékében.

25.Az intézmény kártérítési felelőssége, eljárási rendje Az iskola a tanulmányok folytatásával összefüggésben a tanulót ért kárért vétkességétől függetlenül felel. A kártérítésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni, figyelembe véve a közoktatási törvény jogszabályait.

26.Adatkezelés az intézményben Az iskola nyilvántartásokat köteles vezetni az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatairól a Kt. 2. számú melléklete szerint Az intézményben kezelt adatok csak a mellékletben felsoroltaknak továbbíthatók. A pedagógust és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársakat titoktartási kötelezettség terheli, a gyermekekkel és családjukkal kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásuk ellátása során szereztek tudomást. E kötelezettség határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, melyre a szülő írásban felmentést adott. A személyes adatok védelmére, kezelésére vonatkozó utasításokat a SZMSZ melléklete az „Adatkezelési szabályzat” tartalmazza.

27.Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az iskola vezetője és a pedagógusok kérésre kötelesek tájékoztatást adni a szülőknek a Pedagógiai Programról, a Házirendről, az Intézményi Minőségirányítási Programról, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatról (szülői értekezlet, fogadóóra). A szülők szóban vagy írásban az intézmény vezetőjétől vagy helyettesétől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról.



50 Erre az igazgató és az igazgatóhelyetteseinél előzetes telefonos bejelentkezés alapján van módjuk. Az iskola vezetője a Szülői Szervezet tagjait tájékoztatja a Pedagógiai Program alapelveiről, a megvalósítás feltételeiről, későbbiekben, a program céljában, feladatában megfogalmazottak értékeléséről. A Helyi Pedagógiai Programot, a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet és az Intézményi Minőségirányítási Programot olvasható állapotban, elérhető helyen kell tartani, ahol a szülők bármikor megtekinthetik, olvashatják. A dokumentumokat teljes terjedelmükben meg lehet tekinteni az iskolatitkárnál, az igazgatóhelyettesi irodában és a könyvtárban. A Házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. A Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:  az iskola fenntartójánál  az iskola irattárában  az iskola könyvtárában  az iskola tanári szobájában  az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyettesénél. Az iskola titkárságán kell elhelyezni az intézmény vezetője által hitelesített másolati példányban:  az iskola Pedagógiai Programját,  a Minőségirányítási Programot,  a Szervezeti és Működési Szabályzatot,  az osztálytermekben a Házirendet. Ezeket a dokumentumokat a szülők az iskolatitkártól elkérhetik, s helyben tanulmányozhatják. Az iskola hirdetőtábláján közölni kell a dokumentumok elhelyezését, valamint a tájékoztatás idejét. Az iskolai beiratkozások előtt a szülők tájékoztatására az igazgató intézkedése szerint szervezett formában is sor kerülhet.

28.Mellékletek • • • •

Adatkezelési szabályzat Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzat Szabálytalanságok kezelési rendje Az iskolai tankönyvellátás rendje



51

29. Záró rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Jókai Mór Általános Iskola igazgatója 2009. november 06-ig átdolgozta és a Jókai Mór Általános Iskola nevelőtestülete az előterjesztést követően 2009. november 13-án elfogadta. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat: • a fenntartó elfogadó határozatát követően lép életbe, és visszavonásig érvényes • hatálybalépésével egyidejűleg a korábban érvényes SzMSz hatályát veszti. Jogszabályok változása esetén az SzMSz módosításának kezdeményezéséért az iskola igazgatója a felelős. 4. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti: • az iskola igazgatója • a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada • az iskolai Szülői Szervezet képviselője • a Diákönkormányzat döntése alapján annak képviselője.

Budapest, 2009. november 13.

…………………………. Bohus Mihály igazgató



S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T

Recommend Documents