Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI S Z A B Á LY Z ATA
Átdolgozva Pécsett, 2010. január
A POLLACK MIHÁLY MŰSZAKI SZAKISKOLA, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Az intézmény székhelye, címe: 7622 Pécs, Batthyány u. 1-3. Az intézmény OM azonosító száma: 027422 S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I S Z A B Á LY Z AT Á T VA L A M I N T A N N A K M E L L É K L E T E I T
Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Oktatási Bizottsága számú határozatával jóváhagyta.
Kelt: Pécsett 2010. év
………………………………………………. aláírás
2
TARTALOMJEGYZÉK BORÍTÓ A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSA TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA 2. AZ ISKOLA ALAPADATAI 3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 3.1. Az iskola szervezete 3.2. Az iskola szervezeti egységei 4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 4.1. Az iskolaközösség 4.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége 4.3. A nevelők közösségei 4.4. A szülői munkaközösség 4.5. A tanulók közösségei 4.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI 6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 7.1. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok 8. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 9. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 10. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE 3
11. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI 12. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA 13. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI - ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) 13.1 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan 13.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 13.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján 14. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 15. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 16. A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI 17. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESETKIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI 18. AZ INTÉZMÉNY KÖZALKALMAZOTTAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 18. 1 A MUKAIDŐ 18. 2 PEDAGOGUSOKRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁS 18. 3 EGYÉB ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 18. 4 RENDKÍVÖLI MUNKAVÉGZÉS
19. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 20. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A KÖZOKTATÁSBAN ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1.sz. melléklet: Az iskola könyvtárának szabályzata 2.sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat 3.sz. melléklet: Az SZMSZ-t elfogadó nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve 4.sz. melléklet: Az iskolai sportkör alapszabálya 4
1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA Az SZMSZ elfogadásának módja: A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2010 év január hó 25 napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat, a iskolai szülői munkaközösség és a közalkalmazotti tanács. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. A szervezeti és működési szabályzat az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza meg intézményünk szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is.
E dokumentumok a következők: 1. Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok
Alapító okirat
Pedagógiai program (nevelési program és a helyi tanterv) 5
Házirend
Belső szabályzatok (igazgatói utasítások)
2. Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályok
Közalkalmazotti szabályzat
Kollektív szerződés
3. Az iskola egyes közösségeiből szerveződő testületek (szervezetek) működését meghatározó szabályok: A közalkalmazotti tanács szervezeti és működési szabályzata A szülői munkaközösség szervezeti és működési szabályzata A diákönkormányzatok (kollégium, iskola) szervezeti és működési szabályzata Az alapító okirat a fenntartó nyilatkozata (határozata) az adott nevelési és oktatási intézmény létrehozásáról, működtetéséről. A fenntartó ebben meghatározza a közoktatási intézmény típusát, feladatait, és dönt a működés feltételeinek biztosításáról. Az alapító okiratban szereplő feladatok alapján az iskola nevelőtestülete készíti el az intézmény pedagógiai programját, amely az iskolában folyó nevelő és oktató munkát szabályozza. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának legfontosabb feladata, hogy olyan – a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelő – iskolai szervezetet és működést hozzon létre, amely a legoptimálisabban biztosítja a pedagógiai programban kitűzött célok elérését, valamint az ott meghatározott feladatok végrehajtását. Az intézmény legfontosabb szabályzata a szervezeti és működési szabályzat. Ezzel egyetlen más belső szabályzat sem állhat ellentétben. A szervezeti és működési szabályzat jelentőségét növeli, hogy a benne foglaltak megtartása nemcsak az iskola dolgozóira nézve kötelezőek, hanem előírásai az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre (tanulókra és szüleikre) is vonatkoznak, sőt befolyásolják az intézmény és a fenntartó kapcsolatát is. 6
Jogszabályi háttér: Strukturális szabályozási felhatalmazás: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 40.§.(1) bekezdése az SZMSZ szabályozási körébe utalja: 1. a közoktatási intézmény működésére, 2. a belső kapcsolatokra, 3. a külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. Konkrét szabályozási felhatalmazás: Kt. 12.§, 59.§, 84.§, 118.§, 122.§, 1. sz. melléklet, 2. sz. melléklet 6. pont 11/1994. MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 4.§, 6/A §, 6/C §, 8.§, 11.§, 20.§, 21.§, 50.§, 3. sz. melléklet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet 23.§. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8/E. §, 29.§. (3) bekezdés A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet, 7. §. (2) bekezdés b) pont 2010. január 1-től 292/2009. (XII.19.) kormányrendelet Nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 4. §. (7) bekezdés A működés rendje: a) Működési rend, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje. (R.4.§. (1) bekezdés a) pont) b) Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. (R. 4.§. (1) bekezdés j) pont) c) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje. (R. 4.§. (1) bekezdés b) pont) d) Az intézményi védő, óvó előírások. (R. 4.§. (1) bekezdés n) pont) e) Tanulóbalesetek megelőzésében feladatok. (R. 6/A §. (3) bekezdés) f) A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái. (R. 4.§. (2) bekezdés b) pont) g) Könyvtár igénybevételének és működésének szabályai. (R. 6/C §. (2) bekezdés, R. 4.§. (2) bekezdés j) pont, R. 3. sz. melléklet 3. pont) h) Tankönyvrendelés szervezésének és a tankönyvtámogatás megállapításának helyi rendje. (A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 29.§. (3) bekezdés) i) Tankönyvrendelés elkészítésének rendeletben nem szabályozott kérdései. (A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet 23.§. (5) bekezdés) j) Adatkezelési szabályzat- iratkezelési szabályzat hiányában. (Kt. 2. sz. melléklet 6. pont) k) Kereset kiegészítés feltételei-, ha jogszabály vagy kollektív szerződés erről nem rendelkezik. (Kt. 118.§. (10) bekezdés) l) Teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei – a kollektív szerződés rendelkezésének hiányában. (Kt. 1. sz. melléklet, Kt. 129.§. (11) bekezdés)
7
m) 292/2009. (XII.19) kormányrendelet Belső kapcsolatok a) A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. (R. 4.§. (1) bekezdés e) pont) b) Vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje. (R. 11.§., R. 4.§. (1) bekezdés f) pont) c) A helyettesítő közalkalmazott felelősségének, intézkedési jogkörének terjedelme. (A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben rendelkező 138/1992 (X.8.) kormányrendelet 7.§.) d) A vezetők és az iskolaszék, valamint az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája. (R. 4.§. (1) bekezdés g) pont) e) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések. (R. 4.§. (1) bekezdés h) pont) f) Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzatvéleményezési, egyetértési joggal ruházza fel. (R. 4.§. (1) bekezdés p) pont) g) A szülői szervezet számára további jogok megállapítása. (Kt. 59.§. (1), (6) bekezdés) h) A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás) biztosítása. (R. 4.§. (2) bekezdés d) pont) i) Tájékoztatás, kérés módja az iskolai belső jogi normákról. (R. 8.§. (3) bekezdés) Külső kapcsolatok a) A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel (R.4.§.(1) bekezdés c) pont b) A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. (R.4.§.(1) bekezdés i) pont) c) Reklámtevékenység szabályai a nevelési-oktatási intézményben. (Kt. 122.§.(12) bekezdés) d) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje. (R.4.§.(1) bekezdés m) pont) Egyéb kérdések: A nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. (R. 4.§.(1) bekezdés r) pont)
Hatálybalépés ideje: A Szervezeti Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) a fenntartó – Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata – jóváhagyásával válik érvényessé és a kihirdetést követő ötödik napon lép hatályba.
8
Az SZMSZ nyilvános dokumentum, kihirdetése alatt azt az időpontot kell érteni, amikor az intézmény oly módon helyezi el, hogy azt az érintettek szabadon megtekinthessék.
Érvényességi ideje: Az SZMSZ – eltérő rendelkezés hiányában – határozatlan ideig érvényes, illetőleg a kihirdetést követő 5. naptól az SZMSZ-ben vagy más magasabb szintű jogszabályban meghatározott időpontig. A jogszabályokon kívül az SZMSZ-t módosítását bárki kezdeményezheti.
Személyi hatálya: Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed az intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló valamennyi alkalmazottjára, tehát a közalkalmazotti jogviszonyban állókon kívül a további jogviszonyban
állókra,
valamint
a
megbízási
jogviszonyban
(polgárjogi
szerződéssel)
foglalkoztatottakra is, és természetesen a tanulói jogviszonyban állókra is. Területi hatálya: Az SZMSZ területi hatálya kiterjed az iskolai élet – beleértve az intézménybe érkezéstől az onnan való távozásig – különböző helyszíneire, valamint az intézmény területén kívüli, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényekre is.
A szervezeti és működési szabályzat mellékletei: 1 sz. melléklet: Az iskola könyvtárának szabályzata 2 sz. melléklet: Az iskola adatkezelési szabályzata 3. sz. melléklet: Az SZMSZ elfogadásáról tartott nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve 4 sz. melléklet: Az iskolai sportkör alapszabálya 5 sz. melléklet: Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés /FEUVE/ szabályzat
2. AZ ISKOLA ALAPADATAI 9
(A fenntartó által kiadott alapító okirat alapján)
Az intézmény neve: Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Az intézmény OM azonosító száma: 027422
Az intézmény székhelye, címe: 7622 Pécs, Batthyány u. 1-3. Az intézmény telephelyei:
7621 Pécs, Jókai u. 8. /kollégium/ 7621. Pécs, Dischka Gy. u. 2. /konyha/
Az intézmény vezetőjének megbízása: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben foglaltak szerint, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése pályázat útján bízza meg. Az intézmény típus szerinti besorolása: Közszolgáltató közintézmény, önállóan működő (gazdaságilag az Intézmények Gazdasági Szolgálatához integrált) helyi önkormányzati költségvetési szerv. Az intézmény fenntartója: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Az intézmény alapító okiratának száma: 676405 kelte: 2009. szeptember 24. Az intézmény alapításának éve: 1943 Az intézmény alaptevékenységei (szakfeladatai): az alapító okiratban foglaltak. A szakfeladat megnevezése Száma Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9- 853121 12/13. évfolyam) Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi 841901 társulások elszámolásai Sajátos nevelési igényű
tanulók
rendszerű szakközépiskolai oktatása Szakközépiskolai felnőttoktatás
nappali 853122 (9-12/13. 853124
évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. 853131 10
évfolyam) Sajátos nevelési
igényű
tanulók
nappali 853132
rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali 853211 rendszerű
szakmai
elméleti
oktatás
a
szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés 853212 megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Az intézmény számlaszáma:
11731001-15479226-10890008 11731001-15479226-11120009
Az intézmény adóhatósági azonosító száma: 16627697-2-02 Az intézmény statisztikai számjele: 16627697-8022-322-02
3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 3.1. Az iskola szervezete a.) Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:
az igazgatóhelyettesek,
a kincstárnok,
gyakorlati oktatásvezető,
gyakorlati oktatásvezető helyettesek
kollégiumvezető,
tagozatvezető
11
Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik: általános igazgatóhelyettes, műszaki igazgatóhelyettes, Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesek és más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóság rendszeresen hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte (két hétnél hosszabb) esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Gazdasági, pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a kincstárnok látja el. A helyettesítendő igazgatói feladatokat az általános és a műszaki igazgatóhelyettes saját működési területükön oldják meg. Amennyiben az általános igazgatóhelyettes is hiányzik, munkáját a műszaki igazgatóhelyettes látja el. b.) Az iskola vezetősége
Az iskola vezetőségének tagjai: az igazgató, 12
az igazgatóhelyettesek és más vezető beosztású dolgozók, a szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke, a reprezentatív szakszervezet vezetője, a diákközgyűlésen megválasztott diákképviselő, Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. c.) Az iskola dolgozói
Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.
3.2 Az iskola szervezeti egységei Az intézmény részben önállóan gazdálkodó, önálló jogi személy. Közintézmény, önállóan működő (gazdaságilag az Intézmények Gazdasági Szolgálatához integrált.) Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartók által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközről.
Az intézmény szervezeti egységei, felépítése. A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően, kimagasló színvonalon. Az intézmény az alábbi szakmai szervezeti egységekre tagolódik: Szakközépiskola és szakiskola (Pécs, Batthyány u.1-3.) 13
Kollégium (Pécs, Jókai u.8.)
14
15
Az intézmény irányításával, működésével kapcsolatos legfontosabb munkakörök és feladatkörök, függelmi viszonyok egyszerűsített táblázata: Beosztásmunkakör
Feladatkör, követelményrendszer
Független Függelmi felettese Igazgató A közoktatási törvényben előírt és a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat Önkormányzata által meghatározott feladatok ellátása. Az iskolában folyó pedagógiai, szakmai és gazdasági munka irányítása, ellenőrzése és koordinálás. A munkáltatói jogkör gyakorlása. Az iskola menedzselése. Általános Közismereti munkaközösségek összefogása, tantárgyfelosztás Igazgató (nevelési) elkészítése, ellenőrzése és irányítása igazgatóhelyette Érettségi vizsgák szervezése s Rendezvények, iskolai programok szervezési ügyeinek intézése Osztálynaplók és bizonyítványok ellenőrzése Helyettesítés szervezése, túlórák egyeztetése Beiskolázás, kilépés, áthelyezés döntés előkészítése Versenyek (országos, területi vagy házi) szervezése, bonyolítása, Éves program összeállítása, - tanítási hetek meghatározása Havi eseménynaptár elkészítése Megemlékezések szervezésének támogatása, irányítása Tanmenetek ellenőrzése és összegyűjtése Az oktatási-pedagógiai program tárgyi, működési feltételeinek biztosítása. Taneszközök, tankönyvek, jegyzetek beszerzése, biztosítása. Fontos feladata, a humánerőforrás rendelkezésre állásának összehangolása az iskolarendszerű és a felnőttképzés között Műszaki A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak tanításának igazgatóhelyettes biztosítása, ellenőrzése: A szakképzések szakmai irányítása, szakmai tantárgyi programok gondozása, a saját szakmacsoportjainak felügyelete, irányítása Tantárgyfelosztás elkészítése Munka és tűzvédelmi, balesetvédelmi felügyelet, szervezési feladatok Műszaki tanulmányi versenyek szervezése és bonyolítása Szakmai, képesítő vizsgák szervezése A szakmai vizsgák megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok elvégzése, a vizsgák rendjének ellenőrzése a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Nemzetközi kapcsolatok ápolása, szervezése. Műszaki eszköz, taneszközök, beszerzések koordinálása, biztosítása Rövid és hosszú távú fejlesztések előkészítése, tervezése. Lehetőség szerinti képzési igények felmérése, piackutatás Partneri kapcsolatok ápolása, fejlesztése. 16
Gyakorlati oktatásvezető
A szakképzés gyakorlati feladatainak megoldása, irányítása, ellenőrzése Gyakorlatok beosztása, ütemezése Nyári gyakorlatok szervezése, bonyolítása, adminisztrációs munka elvégzése, gyakorlóüzemeknél tartott foglalkozások szervezése, ellenőrzése A szakképzések szakmai irányítása, szakmai tantárgyi programok gondozása, a saját szakmacsoportjának felügyelete, irányítása Tantárgyfelosztás elkészítése Munka és tűzvédelmi, balesetvédelmi felügyelet, szervezési feladatok Műszaki tanulmányi versenyek szervezése és bonyolítása Szakmai, képesítő vizsgák szervezése A képzés szakirányú követelményeinek meghatározása, betartása, különös tekintettel az OKJ-ban szereplő szakképzések törvényi előírásainak, kötelezettségeinek ellenőrzése A szakmai vizsgák megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok elvégzése, a vizsgák rendjének ellenőrzése a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Gyakorlóhelyi eszközbeszerzések irányítása, intézése Partneri kapcsolatok ápolása, szervezése. Rövid és hosszú távú fejlesztések előkészítése, tervezése. Lehetőség szerinti képzési igények felmérése, piackutatás Kincstárnok Gazdasági és pénzügyek szakszerű tervezése, bonyolítása Beszerzések, karbantartások irányítása, szervezése. Pénzügyi és számviteli szabályok betartása, ellenőrzése. Az éves költségvetési terv és a beszámolók elkészítése, az egész gazdálkodás irányítása. Az oktatás kiszolgálása. A gazdaságosság, a pénzügyi fegyelem betartása. Az előirányzat karbantartása és az éves beszámoló keretében az esetleges pénzmaradvány megállapítása. Irányítja és ellenőrzi beosztottjai munkáját. Pénztáros, Gazdasági és pénzügyek szakszerű tervezésében, készletnyilvántartó lebonyolításában való aktív közreműködés. Az éves költségvetés tervezési munkáiban és az éves beszámoló elkészítésében aktív közreműködés Készpénz forgalom bonyolítása a pénzkezelési szabályzat betartásával. A gazdálkodáshoz és az egyes képzési programokhoz szükséges adatszolgáltatás biztosítása. A pályázatok során nyert eszközök nyilvántartásba vétele. Az intézményi szakképzési pénzek elszámolásában történő aktív közreműködés. Számítástechnikai Az oktatás teljes kiszolgálása érdekében a számítástechnikai és munkatársak kommunikációs hálózat üzemeltetésének biztosítása, az Internet (rendszergazda kapcsolat biztosítása.
Igazgató
Kincstárnok
Műszaki igazgató helyettes 17
és a hardver Feladata még, hogy az oktatás alatt a hardvereszközök felelős szakember biztonságosan működjenek, a szoftvertelepítések, formázások folyamatosak legyenek. Munkaköri kötelezettsége, hogy az intézmény valamennyi szereplője számára megadja a számítógépek üzemeltetéséhez szükséges segítséget. Bér ügyi, Feladata az igazgató közvetlen irányításával elvégezni kincstárnok munkaügyi előadó mindazokat a munkaügyi feladatokat, pl. közalkalmazotti jogviszony létesítése, megszüntetése, vele kapcsolatos ügyintézés és jelentési kötelezettségek elvégzése stb. Nyilvántartások, személyi anyagok naprakész vezetése. Bér nyilvántartás vezetése. Tartósan távollévő dolgozók ügyeinek intézése. Hó közi bérek számfejtése. A közalkalmazotti törvény és egyéb munkaügyi jogszabályok naprakész nyomon követése.
4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 4.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.
Az iskolában iskolaszék nem működik. 4.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik.
18
4.3. A nevelők közösségei a.) A nevelőtestület
A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola kincstárnoka, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi felsőfokú végzettségű dolgozók:
Szabadidő szervező
Gyermek és ifjúságvédelmi felelős
A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét a magasabb jogszabályokban megfogalmazott eseteken túl ki kell kérni:
A pedagógiai programban szereplő tanév végi vizsgák ütemezéséről
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül a szakmai munkaközösségekre az alábbi jogokat ruházza át:
A döntési jogkörök közül: az osztályfőnöki munkaközösségre a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének szabályozását,
A kötelező véleményezési jogkörök közül: a tantárgyfelosztás és a pedagógusok megbízásai megállapításának véleményezését, az iskolai költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának véleményezését, a pedagógusok továbbképzésekben való részvételének tervezéséhez kapcsolódó jogkörét
Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására bizottságot hozhat létre a nevelőtestület hatáskörébe tartozó fegyelmi és más ügyekben. A bizottság feladata a fegyelmi tárgyalás megtartása, az adott ügy kivizsgálása, és javaslattétel a döntésre. A több tanéven keresztül működő állandó bizottság tagjait e tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó bizottság vezetőjét a tantestülettel egyetértésben az igazgató bízza meg.
19
Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:
tanévnyitó értekezlet,
félévi értekezlet
tanévzáró értekezlet,
félévi és év végi osztályozó értekezlet,
javítóvizsga, osztályozó vizsga osztályozó értekezletei
nevelési értekezlet,
indokolt esetben rendkívüli nevelési értekezlet
Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 30 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 százaléka jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egyegy értekezleten.
Nevelőtestület jogai: A magasabb jogszabályokban megfogalmazottakat is figyelembe véve az alábbi jogkörökkel rendelkezik:
Döntési jogkörök: a./ a foglalkozási illetve pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend elfogadása és módosítása),
20
b./ a tanév rendjének (tanítás nélküli munkanapok stb.) meghatározása, az éves munkaterv elkészítése, c./ a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, és a jutalmazása d./ az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása e./ a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása f./ a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása g. az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása h./ a nevelőtestület dönt a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból-meghatározott időre, vagy alkalmilag-bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogkörének gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, a szülői szervezetre, vagy a diákönkormányzatra, (kivéve: a pedagógiai program illetve a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor)
Véleményezési jog: A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét - tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az - igazgatóhelyettesek megbízása, a megbízás visszavonása előtt. b.) A nevelők szakmai munkaközösségei
Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: 21
szakközépiskolai osztályfőnöki munkaközösség otagjai: szakközépiskolai osztályok osztályfőnökei, szakiskolai osztályfőnöki munkaközösség o tagjai: szakiskolai osztályok osztályfőnökei, humán munkaközösség o tagjai: magyar, történelem tantárgyakat tanító tanárok, matematika-fizika munkaközösség o tagjai: matematika, fizika tantárgyakat tanító tanárok, természettudományi munkaközösség o tagjai: biológia, kémia, földrajz tantárgyakat tanító tanárok, idegen nyelvi munkaközösség o tagjai: angol vagy német nyelv tantárgyakat tanító tanárok, testnevelés munkaközösség o tagjai: testnevelés tantárgyat tanító tanárok, szakközépiskolai műszaki munkaközösség o tagjai: szakközépiskolai osztályokban építészet szakmacsoporthoz tartozó tantárgyat tanító tanárok, vegyész-környezetvédelmi műszaki munkaközösség o tagjai: szakközépiskolai osztályokban vegyész szakmacsoporthoz tartozó tantárgyat tanító tanárok, fölmérő és térinformatikai műszaki munkaközösség o tagjai: szakközépiskolai osztályokban földmérő és térinformatikai szakmacsoporthoz tartozó tantárgyat tanító tanárok, szakiskolai műszaki munkaközösség o tagjai: szakiskolai osztályokban építészet szakmacsoporthoz tartozó tantárgyat tanító tanárok, informatika munkaközösség 22
o tagjai: informatika tantárgyat tanító tanárok, A szakmai munkaközösségekre a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökön túl a nevelőtestület az a) pontban szereplő jogköröket ruházza át.
A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: - a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, - az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, - egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, (pl. helyesírás-hibaszám, matematika, fizika, stb. tantárgyak –nehézségi fok, teljesített százalék, alapismeretek, praktikus ismeretek, kiegészítő ismeretek viszonya, mennyisége, értékelési szempontok kidolgozása), - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, - a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, - az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, - a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, - a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, - a munkaközösség vezetőjének megválasztása és javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére - segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak választása alapján az igazgató bízza meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.
c.) Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok
23
Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.
Az oktatást, nevelést közvetlen segítő munkakörök Az iskola vezető testületének, valamint az intézmény nevelő és oktató munkáját a szabadidő szervező és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közvetlenül segíti.
A szabadidő szervező feladatai: A szabadidő-szervező segíti az iskola pedagógusainak és a tanulók szabadidő szervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját. A szabadidő szervező feladata különösen: a) az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése, a környezeti neveléssel összefüggő tevékenység segítése (erdei iskola, tábor stb.) b) a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése, tájékoztatás nyújtása a szabadidős programokról, c) a tanulóközösség, diákönkormányzat programjainak segítése, d) a szülői szervezet (közösség) munkájának segítése e) az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások előkészítése, szervezése, f)
az egészséges életmód, továbbá a szenvedélybetegségek megelőzésével, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésével összefüggő szabadidős tevékenység szervezése,
g) az alapvető emberi értékek, a nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok iskolán belüli megismertetésében, a kulturális, etnikai stb. másság megismertetésében és elfogadtatásában való közreműködés, h) az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének, a partneriskolákkal való együttműködésének segítése,
24
i)
a hazai és a külföldi tanulmányi utak szervezésével kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatok elkészítésében való közreműködés.
2. A szabadidő-szervező együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a diákönkormányzatok munkáját segítővel. 3. A szabadidő-szervező segíti az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást, közreműködik, segítséget nyújt a munkába állással kapcsolatos programok megszervezéséhez, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. 4. Az iskola vezetője gondoskodik a szabadidő-szervező munkájához szükséges feltételekről.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai Segíti és összehangolja az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét. Feladatait az igazgató vagy az igazgató által megbízott igazgató helyettes irányításával látja el.
Főbb feladatai: 1. Rendszeresen figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változásokra, és ezekre felhívja az igazgató és a pedagógusok figyelmét. 2. Minden tanév elején az iskolai munkaterv részeként elkészíti az iskola gyermekvédelmi munkatervét. 3. Az osztályfőnökök jelzései alapján nyilvántartja a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat. 4. Minden tanév elején írásban tájékoztatja a szülőket és a tanulókat saját tevékenységéről, feladatairól, s arról, hogy milyen jellegű problémákkal mikor és hol kereshetik fel. 5. Tájékoztatja a szülőket és a tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, ill. telefonszámát. 25
6. A tanulók részére egészségvédő, mentálhigiéniás és szenvedélybetegség megelőző programokat szerve. 7. Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatokat és lehetőség szerint részt vesz a pályázatokon. 8. Szervezi és bonyolítja a házirendet súlyosan megsértők fegyelmi tárgyalásait. Gondoskodik az érintett tanulók, szüleik és az osztályban tanító tanárok időben történő kiértesítéséről a törvényi előírásoknak megfelelően.
Ezt tudomásom szerint jelenleg a fegyelmi bizottság vezetője
intézi, de szerintem is az ifjúságvédelmi felelős feladata kell, hogy legyen, a fegyelmi bizottság vezetőjével egyeztetve.
Különleges feladatai, jogköre: A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal kapcsolatos feladatai, a következőkre terjednek ki: -
az ilyen problémákkal küzdő tanulók feltárására, nyilvántartására,
-
tanulmányi eredményeik, magatartásuk és mulasztásaik figyelemmel kísérésére,
-
anyagi problémák esetén gyermekvédelmi támogatás vagy természetbeni támogatás megállapítását kezdeményezheti a polgármesteri hivataloknál,
-
figyelemmel kíséri és segíti pályaválasztásukat, továbbtanulásukat.
-
szükség esetén védő-óvóintézkedéseket javasol, és közreműködik ezek megvalósításában
-
gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén haladéktalanul értesíti a gyermekjóléti szolgálatot
-
tudomására jutott bizalmas információkat megőrzi, ill. csak a feletteseinek szolgáltat ki, a nevelőtestület előtt csak a pedagógiailag szükséges mértékben terjeszti elő.
Munkájáról minden félév végén írásban összefoglalót készít, és ezt a nevelőtestülettel ismerteti. Munkáját az igazgató utasításai alapján végzi. A gyermekvédelemmel kapcsolatos intézkedéseiről rendszeresen tájékoztatja az igazgatót. Rendszeres munkakapcsolatban kell állnia az osztályfőnökökkel, az iskolaorvossal és az iskola pszichológusával. Rendszeres kapcsolatot kell tartania az iskolán kívüli gyermekvédelmi intézményekkel, hatóságokkal, valamint gyermekjóléti szolgálatokkal.
26
A pedagógus jogai és kötelezettségei A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza, c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket, d) a saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, e) irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját, f) minősítse a tanulók teljesítményét, g) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, h) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, i) szakmai ismereteit, tudását, szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, j) szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában, k) jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglakozáson egyidejűleg
27
minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Az iskolai szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat – ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. Azt, aki munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy – jogszabályban meghatározottak szerint – évenként az éves költségvetési törvényben megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához, A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása.
Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, c) a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye, d) közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, e) a gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására.
28
f)
a szülőket gyermekük nevelésével és oktatásával, fejlődésével kapcsolatosan, továbbá a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, figyelmeztesse a szülőt, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,
g) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. h) a gyermekek, tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, i)
a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja.
A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt. A továbbképzésben részt vevő, tanulmányait sikeresen befejező pedagógust – jogszabályban meghatározottak szerint – anyagi elismerésben kell részesíteni. Megszüntethető annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésében önhibájából nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen.
4.4. A szülői munkaközösség Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az osztályok szülői munkaközösségét az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközössége a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:
elnök
Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök, vagy a szülői szervezet választmánya valamely tagja segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői munkaközösség választmánya. Az iskolai szülői munkaközösség választmányának munkájában az osztály szülői munkaközösség elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői munkaközösség választmánya tagjai közül 5 tagú elnökséget választ. Az elnökségben a szakiskolai és szakközépiskolai szülők is legyenek. . Az iskolai szülői munkaközösség elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. A kapcsolattartást az iskola igazgatója által megbízott koordinátor tanárok segítik. 29
Az iskolai szülői munkaközösség választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői munkaközösség választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:
megválasztja saját tisztségviselőit,
kialakítja saját működési rendjét,
az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,
képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,
véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak,
véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
A szülői szervezet és a választmány működését, a feladatok ellátásához szükséges helyiségek, és berendezések rendelkezésre bocsátásával biztosítja az iskola.
4.5. A tanulók közösségei a.)Az osztályközösség
Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: osztálytitkár, 1-2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe,
30
b.) A diákkörök
A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
c.) Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskola a diákönkormányzatnak a működéséhez helyiséget, számítógépet és a stúdió berendezés használatát biztosítja. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés egy év időtartamra a tanulók javaslatai alapján két fő diákképviselőt választ.
4.5.1. A tanulók jogai: a HÁZIREND tartalmazza. 4.5.2. A tanulók kötelességei: a HÁZIREND tartalmazza 4.5.3 Térítési díjat kell fizetni: 31
1. az intézményben igénybe vett étkezésért a jogszabályban meghatározottak szerint, 2.
az évfolyam tanulmányi okból történő másodszori ismétléséért,
A tandíj fizetésére kötelezett tanulók köre: 1. a szakképzésben a második, és további szakmára való felkészítésért, 2. a javítóvizsga tanulmányi okból történő másodszori és további ismétléséért, 3. az évfolyam tanulmányi okból történő harmadszori és további ismétléséért, felnőttoktatásban a másod, harmad, stb. szakmára való felkészítésért, 4. a vizsgáról indokolatlanul távolmaradás esetén új vizsgára jelentkezéskor. A tandíj mértéke nem haladhatja meg a szakfeladatra jutó kiadások egy tanulóra eső hányadát, mely alól kivétel a vállalkozás alapján történő oktatás. Az önkormányzat határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az igazgató dönt egyénenként a tanulmányi, szociális helyzettől függően, a tandíj részleges vagy teljes elengedéséről. A térítési- és tandíj mérséklését vagy elengedését írásban kérvényezni kell. A kérvényben fel kell tüntetni a családban keresők és eltartottak, a munkanélküliek, leszázalékoltak, nyugdíjasok számát. A térítési- és tandíj befizetése történhet csekken vagy pénztárban, az oktatás megkezdése előtt. Ettől egyedi méltánylást érdemlő esetben, kérelemre el lehet térni. A döntés joga az intézmény vezetőjét illeti. Kérelem beadási ideje: A tanév megkezdésének első hónapja. Ettől eltérő esetben az időközben bekövetkezett változás miatt. Levelező tagozaton a tandíj befizetésének rendje: A tanuló négy részletben köteles az adott tanévre megállapított tandíját befizetni a következők szerint: 1. részlet: a tanév megkezdésének második hetéig 2. részlet: az első negyedéves vizsga megkezdése előtt 3. részlet: a második negyedéves vizsga megkezdése előtt 4. részlet: a harmadik negyedéves vizsga megkezdése előtt Amennyiben a tanuló nem tesz eleget a tandíj befizetési kötelezettségeinek a vizsgák megkezdése előtt, akkor nem bocsátható vizsgára és kizárja magát tanulmányai folytatása alól. A visszatérítésről 32
Térítési-, tan- és vizsgadíjat teljes összegben csak akkor térítünk vissza, vagy a következő vizsga, vagy a következő időszak térítési-, illetve tandíjába beszámítjuk, ha a befizető egészségügyi okok miatt nem kezdte meg tanulmányait, vagy nem vesz részt a vizsgán. Megkezdett tanulmányok esetén csak különlegesen indokolt esetben térítünk vissza a tanulmányokkal arányos mértékben térítési illetve tandíjat. Javítóvizsgára befizetett összeget nem térítünk vissza. A térítési díj és tandíj mértékét az intézmény vezetője állapítja meg. A tanulmányi eredmény alapján járó kedvezmény keretében a kitűnő tanuló a jogszabály által meghatározott alsó értékhatár szerint számított összeget, az elégséges tanuló és az évfolyamismét1ő a felső értékhatár" szerint számított összeget köteles fizetni. Egyéb tanulmányi eredmény esetén a fizetendő térítési és tandíjat a meghatározott értékhatárok között a tanulmányi eredménytől függően arányosan csökkenti az igazgató. A levelező tagozaton és a szakképzésben résztvevők számára a tanulmányi eredmények szerinti térítési díj és tandíj összegét hirdetményben teszi közzé. Az igazgató a térítési díjat, illetve a tandíjat tovább mérsékelheti szociális szempontok figyelembevételével, melyhez a szükséges kérelmet, és dokumentumokat az iskola igazgatójához kell benyújtani. A befizetés előtt legalább 10 nappal az igazgató határozatban értesíti a tanulót döntéséről. A határozattal szemben a tanulónak fellebbezési joga van. A tanuló a nem ingyenes szolgáltatásokat csak abban az időszakban veheti igénybe, amelyre a díjfizetés vonatkozik.
4.5.4 A pedagógiai programban nem szereplő szolgáltatásokra befizetett díj megállapítása Az iskola igazgatója, kincstárnoka, szülői munkaközösség vezetője, a DSK vezetője, a szabadidőért felelős pedagógus együtt határozza meg a következő évre, legkésőbb május 1-ig. A javasolt összeget a szülői munkaközösség elé kell terjeszteni, s a jóváhagyásuk után kerül alkalmazásra. A befizetés rendje A kezdő évfolyamok tanulói a kulturális és sport díjat a beiratkozás előtt megküldött készpénzfizetési csekken fizetik meg. A felsőbb évfolyamok tanulói a tárgy iskolaév január 30-ig fizetik be az osztályfőnök közreműködésével 33
a díjat a házi pénztárba. A díj, írásos kérelem ellenében kerül visszafizetésre az alábbiak szerint: -
október 15-ig a teljes összeg visszafizetésre kerül
-
október 16-tól január 30-ig terjedő időszakban a díj fele kerül visszafizetésre
-
január 30 után a díj nem fizethető vissza.
A díj megfizetése alól írásos kérelem ellenében az igazgató részletfizetést vagy a díj elengedését engedélyezheti.
4.5.5 A tanulók által előállított termék vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai: A tanuló az általa előállított termékre igényt tarthat. A terméket anyagköltségen megvásárolhatja. Az anyagköltséget minden esetben a gyakorlati oktatásvezető állapítja meg, és azt az iskola pénztárába kell befizetni. 4.5.6 Szociális juttatások Ha a tanuló a 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet 5. számú mellékletében kiadott igénylőlapon tankönyvtámogatást kér, és a jogosultságát bizonyító igazolást bemutatja, akkor alanyi jogon ingyenes tankönyvhasználatra jogosult, ha - tartósan beteg, - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, - pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), alap esetben ez csak Rehabilitációs intézet igazolása alapján jár, mi adhatunk további kedvezményt is. - három- vagy több gyermekes családban él, - nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Ha a tanuló az iskola által készített igénylőlapon étkezési hozzájárulást kér, és a jogosultságát bizonyító igazolást határidőre bemutatja,akkor alanyi jogon 50 %-os étkezési támogatásra jogosult, amennyiben * tartósan beteg, illetve fogyatékossággal élő, * három vagy többgyermekes családban él, * rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. Az iskola a -anyagi lehetősége szerint- további támogatást is adhat a rászoruló tanulónak. Az igazgató -a benyújtott kérelmek egyedi elbírálásával- egyszeri (elsősorban temetési vagy tankönyvvásárlási) segély kifizetését is engedélyezheti a jóváhagyott költségvetési keret terhére. 34
4.5.7. Késések, hiányzások igazolása , a tanulók jutalmazásának szabályai, a tanulók fegyelmezési szabályai a házirendben foglaltak szerint kerül alkalmazásra 4.5.8.
A kollégiumra vonatkozó szabályokat a kollégiumi rendet szabályozó
kollégiumi házirendben leírtaknak megfelelően alkalmazzuk 4.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása a.) Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az igazgatóság ülései, az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések, Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a földszinten a bejárat mellet elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon (a nagytanáriban) keresztül és az iskolai digitális információs rendszeren, az iskolai web-lapon értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:
az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,
az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.
35
A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal) és az iskolaszékkel. b.) A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
az igazgató o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén kéthavonta, o
a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal,
o A folyóson elhelyezett hirdetőtáblán, iskolai web-lapon keresztül folyamatosan,
az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, tájékoztatják.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői munkaközösséghez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. c.) A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: a szülői munkaközösség vezetőségi ülésén kéthavonta, az iskolai szülői értekezleten tanévenként két alkalommal, a folyóson elhelyezett hirdető táblán keresztül, az iskolai web-lapon folyamatosan megjelenő tájékoztatón keresztül, 36
az osztályfőnökök: az osztályszülői értekezleten, ellenőrzőben tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a szülői értekezletek, a nevelők fogadó órái, a nyílt tanítási napok, a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben. A szülői értekezletek időpontját az iskolai munkaterv, a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai weblap tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői munkaközösséghez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői munkaközösséggel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint az általános és műszaki igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: az önkormányzatnál, 37
az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskolai web oldalon, az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél, A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola titkárságán az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, az iskolai szülői munkaközösség vezetőjénél az iskolai web-lapon.
házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.
5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: -
Az intézmény fenntartójával: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata: Pécs, Széchenyi tér 1.
-
A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal
-
A megyei, városi pedagógiai szakszolgálattal
-
A helyi és regionális, valamint a vonzáskörzethez tartozó oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel 38
-
A területileg illetékes Nevelési Tanácsadóval
-
Gyermekjóléti szolgálatokkal
-
Pannon Szakképzés Szervezési Társulás
A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: -
Külföldi testvériskolákkal
-
A közművelődési intézményekkel
-
A társadalmi egyesületekkel
-
A tanulók gyakorlati képzését (nyári kötelező gyakorlatok) végző termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal
-
A gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel
-
Az iskolát szakképzési hozzájárulással támogató gazdálkodó szervezetekkel
-
Valamennyi felsőfokú intézménnyel, különös tekintettel a tanulók továbbtanulásánál elöljáró intézményekre
Az intézmény külső kapcsolatainak részletesebb bemutatása: 1. Az iskolában folyó, az állam által elismert szakképzést biztosító gyakorlati képzések, pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek és szakmai alapozó oktatás, valamint e képzések fejlesztésének támogatása, valamint a végzett tanulók elhelyezkedési esélyeinek növelése, érdekében, az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a Pannon Szakképzés Szervezési Társuláson keresztül is azokkal a gazdálkodó szervezetekkel, amelyek szakképzési hozzájárulási kötelezettségükből, szerződés alapján közvetlenül támogatják iskolánkat. 2. A külföldi testvériskolákkal fenntartott kapcsolat rendszeresen lehetőséget ad a pedagógusok és a tanulók kisebb csoportjainak a kölcsönös szakmai tapasztalatcserére, nyelvgyakorlásra, emberi kapcsolatok felvételére. A cserelátogatások alkalmával a tanulók és a nevelők összemérik felkészültségüket a különböző sportágakban ill. kulturális programokat kínálnak. E kereteken belül nyílik lehetőség évente a tanulók és a tanárok síoktatásban való részvételére. 3. Tanfolyamok szervezése érdekében az iskola kapcsolatot tart a regionális munkaerőképző és átképző központtal.
39
4. A minél eredményesebb beiskolázás érdekében az iskola együttműködik a Baranya Megyei Munkaügyi Központ Humánpolitikai Osztályával, melynek keretében az iskola bemutató kiállításokat szervez a Szivárvány Gyermekházban. 5. A nevelők továbbképzése, a legfrissebb szakmai-módszertani eredmények megismerése céljából – a Palatábla c. folyóirat segítségével a Baranya Megyei Szakszolgálatok Szervezeteivel tart kapcsolatot az iskola. 6. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 7. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvosi szolgálattal, az illetékes egészségügyi terület dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat későbbi fejezete tartalmazza. 8. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, Nevelési Tanácsadókkal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős.
A közoktatási törvény 39 § (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.
6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE A tanulók fogadásának, (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje. (11/1994. (VI.8.) MKM rend.4. §. (1) a./ )
Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.00 órától délután 22.00 óráig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 óra és délután 16.00 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia.
40
A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.
Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját meg kell bízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00 óra és 20.00 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10 perc. 7.10-7.55-ig külön igazgatói engedéllyel tartható tanóra. Az iskolai tanműhelyben a gyakorlati foglalkozás 7.30 óra és 15.,00 óra között kerül megszervezésre. A foglalkozás közben 12.00 – 12.30 óra között ebédszünet van. Az iskolában reggel 7.30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek és az iskola udvara rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 2 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. A tanórán kívüli foglalkozásokat 14.15 órától 20.00 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári és a tanuló-nyilvántartó irodában történik 8.00 óra és 16.00 óra között, külön ügyeleti rend szerint. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:
az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
41
az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületében és udvarán dohányozni tilos! A tanulók tanítási idő alatti iskolából való távozásának rendje: A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az osztályfőnök adhat engedélyt. Az iskola épületén kívüli tanítási órára (az első óra kivételével) az órát tartó szaktanár kíséretében, együtt mennek a diákok. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). A iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Belépés, és benntartózkodás azok részére, akik az iskolával nem állnak jogviszonyban: Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.
Az iskola munkarendjét az iskolai házirend tartalmazza. a) A műhely- és labor-foglalkozásokon a műhely, illetve laborrend szerint vesznek részt a tanulók. b) A tanulók az iskolai munkához nem kapcsolódó tárgyakat (pl. értéktárgyat, nagyobb pénzösszeget) az iskolába ne hozzanak. Értéktárgyakért az iskola nem vállal felelősséget. 42
c) Mobiltelefon az intézmény épületeiben csak kikapcsolt állapotban tartható. d) Ha a tanítási óra nem az osztályteremben, hanem szakteremben van, akkor a tanuló köteles a személyes tárgyait magával vinni. e) A hetes kötelessége a tanításhoz szükséges eszközök (kréta, táblatörlő szivacs) biztosítása, valamint az óra elején a távol lévő tanulók jelentése a tanárnak. f)
Ellenőrző könyvét a tanítási napokon minden tanuló köteles magánál tartani és kérésre a tanárnak átadni, érdemjegyeit és az iskola értesítéseit az ellenőrző könyvbe bejegyezni, gondviselőjével aláíratni. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi és a hiányzó érdemjegyeket, bejegyzéseket pótolja.
g) Az osztálytermek rendjének, tisztaságának megőrzése az osztály tanulóinak kötelessége. Az osztály állagáért a tanulók anyagi felelősséggel tartoznak. A tantermek dekorálása csak az osztályfőnök engedélyével történhet. h) Ha a tanuló az iskolában gondatlanságból, vagy szándékosan kárt okoz, a polgári törvénykönyv szabályai szerint kell ellene eljárni. Ezzel összhangban, ha az okozott kárt ő maga vagy gondviselője helyreállítani nem tudja, azt meg kell térítenie. A tanulónak az okozott kárt azonnal jelentenie kell az igazgatói irodában. Szándékosság esetén az elkövetőt fegyelmi úton is felelősségre kell vonni. i)
Az ügyeletes tanár, tanulói segítséggel, biztosítja az óraközi szünetek rendjét. (Az ügyeletes tanár beosztása, feladatai külön rendelkezés szerint)
j)
Dohányozni az intézmény egész területén és az iskola rendezvényein tilos!
k) A tanórán kívüli rendezvények az iskola igazgatójának engedélyével, az általa engedélyezett ideig tarthatnak. l)
Az intézményben és iskolai rendezvényeken a tanulók részére tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.
m) Az iskolai ünnepélyeken és közös rendezvényeinken az alkalomhoz illő öltözékben kell megjelenni. Az iskolai ünnepélyeken kötelező a közösséghez tartozást jelképező, az iskola emblémáját tartalmazó nyakkendő, illetve sál viselése. n) Osztályfőnöki órák keretében történik az aradi vértanúkról, a kommunista diktatúrák és a holokauszt áldozatairól való megemlékezés. Iskolai ünnepségek keretében történik a megemlékezés 1956. október 23.-ról és 1848. március 15.-ről.
7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK (11/1994. (VI.8.) MKM rend. 4. §. (2) b./ A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái /16/1998.(IV.8.) MKM rendelet 31. §. (5) a./) 43
Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: szakkörök, iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások, felzárkóztató foglalkoztatások, egyéni foglalkozások, tehetséggondozó foglalkoztatások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások.
7.1. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban kirándulást szervezhetnek. A tanulók
44
részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – iskolai ebédet (menzát) biztosít térítés ellenében. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.
8. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 45
Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:
biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;
segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;
segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;
az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;
feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,
szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
A belső ellenőrzést az intézményben a fenntartó önkormányzat megbízásából az Intézmények Gazdasági Szolgálata belső ellenőrzése látja el. A belső ellenőrzést végző jogai és kötelességei: 1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:
az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;
az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;
az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;
az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.
2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:
az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;
az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;
az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;
hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.
Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: 1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: 46
az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;
az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.
2. Az ellenőrzött dolgozó köteles:
az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;
a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.
A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:
Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.
Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.
Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.
Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.
A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:
Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. 47
Igazgatóhelyettesek: o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:
a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;
a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;
a pedagógusok adminisztrációs munkáját;
a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;
a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.
Kincstárnok: o folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen:
az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét,
a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését;
a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet;
az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket,
a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását,
a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását,
o folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét.
Munkaközösség-vezetők: o folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; o a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).
Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.
48
Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelősségét illetően. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét.
9. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 11/1994. (VI.8.) MKM rend.4. § (1) b./ A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
1./ A nevelő-oktatómunka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkoztatásokra is. 2./ A nevelő-oktatómunka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a tanévenként elkészítendő ellenőrzési-terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. 3./ A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: -
az igazgató,
49
-
az igazgatóhelyettesek, a kollégiumi vezető, a gyakorlati oktatás vezetője, a gyakorlati oktatásvezető helyettesek,
-
a munkaközösség-vezetők,
-
külön megbízás alapján tantestületi tagok.
Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek, a kollégiumvezető és a gyakorlati oktatás vezetőjének munkáját. Ennek egyik módja a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek, a kollégium vezetője, a gyakorlati oktatás vezetője ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladat megosztásból következő saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál, a szaktárgyukkal összefüggő területen látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. 4./ Az ellenőrzés módszerei -
a tanórák, a gyakorlati foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozások látogatása,
-
az írásos dokumentumok vizsgálata,
-
a tanulói munkák vizsgálata,
-
beszámoltatás szóban, írásban,
5./ Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. 6./ Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi értekezleten kell összegezni, értékelni.
A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő- és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 50
Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:
a pedagógusok munkafegyelme.
a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,
a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,
a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,
a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,
a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o a tanóra előkészítettsége, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.)
a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.
10. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Iskolánkban az eredményes nevelő és oktató munka biztosítása érdekében, valamint a tanulók önálló ismeretszerzésének, művelődésének elősegítése céljából iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladatai: o a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, o e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, o tankönyvek és tanuláshoz szükséges segédkönyvek kölcsönzése 1 - 1 tanévre a rászoruló tanulók számára, o valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásának biztosítása. Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtárostanár a felelős, akinek munkáját a 51
könyvtáros-asszisztens segíti. A könyvtárostanár és a könyvtárosasszisztens részletes feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a működési rend 1. sz. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján, a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatainak figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: o tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, o könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, o könyvtári dokumentumok előjegyzése, kölcsönzése, o számítógép-használat és informatikai szolgáltatások biztosítása, o dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása, o tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése, o a tanári munkát segítő könyvtárközi kölcsönzés, o tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásának biztosítása. Az iskola nevelőinek a könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásaik várható időpontját, témáját, valamint az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. A terven kívüli, alkalmi események előzetes egyeztetése -ugyanígy- a kezdeményező tanár feladata. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai -a másolás, nyomtatás kivételével- az iskola tanulói és dolgozói számára ingyenesek. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai tanulók és dolgozók vehetik igénybe, akik az iskolai könyvtárba beiratkoztak, és vállalták a könyvtárhasználati szabályok betartását, a helyben használt vagy kölcsönzött dokumentumokért való anyagi felelősséget. A beiratkozás mindaddig érvényes, amíg a tanuló vagy a dolgozó az intézménnyel jogviszonyban áll. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat azonban a beiratkozott tanulónak vagy dolgozónak haladéktalanul a könyvtárostanár tudomására kell hoznia. A könyvtár dokumentumait (a tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 4 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő, ha az adott műre nincs másnak előjegyzése, 2 alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtár tanítási napokon 8 órától 15 óráig tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok 8.30 órától 14.30 óráig kölcsönözhetők. A könyvtárhasználók (kiskorú tanulók esetén a tanuló szülei) az iskolai könyvtár dokumentumaiban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozzák vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítési, illetve késedelmi díj fizetésére kötelezhetők. E díjak pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. Iskolai könyvtárból tankönyv megvásárlására lehetőséget nem tudunk biztosítani. A tanulói illetve munkavállalói jogviszony megszüntetése előtt a tanulónak illetve dolgozónak a könyvtár vezetője által igazolnia kell, hogy könyvtári tartozása nincs . Az iskolai könyvtár vezetője -a könyvtáros tanár- rendszeres kapcsolatot tart fenn Pécs város többi középiskolai könyvtárával, a megyei pedagógiai szakszolgálat 52
könyvtárával, továbbá a Tudásközponthoz tartozó könyvtárakkal.
11. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI 11/1994. (VI.8.) MKM rend. 4. §. (2) e./ A mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje
Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: A kilencedik-tizenharmadik évfolyamon:
Kötelező testnevelés órák (iskolatípustól függően 1-2 óra hetente)
A hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások
Az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai
A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör szakosztályainak, valamint a az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. A foglalkozásokon az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai sportkör munkáját a sportcsoportvezetők irányítják, az iskolai sportkör vezetőjét a sportköri közgyűlés választja meg. Az iskolai sportkör munkáját az ISK alapszabálya szabályozza. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell meghatározni. A tanórán kívüli szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja a tárgyi feltételeket. A tömegsport foglalkozások és az iskolai sportcsoportok óraszámát a tantárgyfelosztásban, pontos idejét az órarendben kell meghatározni. 12.
A tanulók rendszeres iskola-egészségügyi ellátása
26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola- egészségügyi ellátásról 1. A tanulók iskola- egészségügyi ellátása érdekében a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata megállapodást kötött az Egyesített Egészségügyi Intézményekkel. E megállapodás keretében az Egyesített Egészségügyi Intézmény biztosít részükre egy orvost és egy védőnőt.
53
2. Az iskolaorvos heti 2-3 alkalommal rendel az iskolai orvosi rendelőben, tanévenként megállapított időpontban. 2.1. Iskolaorvos feladatai: -
A 9. osztályos tanulók beiskolázási vizsgálata, jogszabály szerint a 10., 12. évfolyamok szűrővizsgálata, 16 éves kori záró állapotvizsgálat, valamit a szakiskolás 10. évfolyamok szakmai alkalmasítása, pályaválasztásuk segítése,13., 14. évfolyamok szűrővizsgálata. A tanulók egészségi állapotának vizsgálata (teljes fizikális vizsgálat), követése. Veszélyeztetett, krónikus beteg gyermekek kiszűrése szakorvoshoz irányítása, fokozott ellenőrzése. Testneveléssel, gyógytestneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola- egészségügyi feladatok ellátása. Közegészségügyi és járványügyi feladatok ellátása. Környezet- egészségügyi feladatok ellátása. Szükség szerint pótoltások elvégzése. Elsősegélynyújtás, tehát az iskolában bekövetkező balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges ellátása, szükség szerint továbbirányítása (betegellátást a háziorvos végzi) Részvétel a nevelési- oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében. Az ellátott gyermekekről nyilvántartás vezetése, a külön jogszabályok szerinti jelentések elkészítése, valamint az elvégzett vizsgálatok, oltások dokumentálása külön jogszabály szerint az Egészségügyi Könyvben.
A kollégiumban elhelyezett tanulók részére az iskola külön orvosi ellátást biztosít az intézmény orvosi rendelőjében (Batthyány u.). Az intézmény által alkalmazott orvos, minden nap egy órát rendel, tanévenként megállapított időpontban. 3. Az iskolavédőnő az iskola létszámától függően a hét minden napján az iskolában (orvosi rendelőben, iskola épületében) tartózkodik, fogadóórája tanévenként megállapított időpontban van. 3.1. Iskolavédőnő feladatai: -
-
A 9. osztályos tanulók beiskolázási vizsgálata, jogszabály szerint a 10., 12. évfolyamok szűrővizsgálata, 16 éves kori záró állapotvizsgálat, valamit a szakiskolás 10. évfolyamok szakmai alkalmasítása,13., 14. évfolyamok szűrővizsgálata, (a vizsgálatokon a védőnői szűrővizsgálatok, feladatok elvégzése) vizsgálatok megszervezése, előkészítése. A tanulók pályaválasztásának segítése. Elsősegélynyújtás. Jelzés esetén a tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése. A gyermekek testi, szellemi fejlődésének ellenőrzése, standardok szerinti regisztrálása. Szükség esetén védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése. Szükség szerint a krónikus betegek, magatartási problémákkal küzdők életvitelének segítése. Részvétel az egészségtan oktatásában, egészségnevelési programok, egyéb szűrővizsgálatok, tanfolyamok, szakkörök szervezése. Véradás szervezése évente 2 alkalommal a 18 év feletti diákok körében. Testnevelés, gyógytestnevelés, iskolai helyiségek és környezet ellenőrzésében való részvétel. Fogászati szűrővizsgálat figyelemmel kísérése. Kapcsolattartás a pedagógusokkal, osztályfőnökökkel, ifjúságvédelmi felelőssel, szükség szerint különböző intézményekkel. Szükség esetén kapcsolattartás a szülőkkel. Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése, jelentések készítése.
4. Iskolafogászati ellátást évente egy alkalommal az iskolafogász végzi, intézményen kívüli jogszabályoknak megfelelően felszerelt rendelőjében. Osztályok beosztását, felügyeletének megszervezését az igazgatóhelyettes végzi, kontrollálja.
54
13. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.
13.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:
A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. 55
A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: A tanuló fegyelmezett magatartást tanúsítson, tartsa be: - a foglalkozások rendjét, a helyiségek és az intézményhez tartózó területek használati rendjét, az intézmény szabályzatainak előírásait; - az előírásnak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; - óvja saját és társai testi épségét, egészségét; - sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket; - haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel, továbbá, ha megsérült (és képes arra, hogy sérülését jelentse); - tartsák be az iskolán belül illetve otthonunk és az iskola közötti közlekedés szabályait (ne az úttesten figyelmetlenül, hanem a kijelölt gyalogátkelő helyen közlekedjenek .
Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.
A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.
A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk és a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az oktatási intézmény vezetőjének gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről, a nevelésoktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a baleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. A jogszabály szerint kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló és a felnőtt baleseteket, teljesíti a bejelentési kötelezettséget. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti 56
időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.
13. 2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
13. 3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
57
Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.
14. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:
igazgató
igazgató-helyettesek
intézmény gondnok
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell
az intézmény fenntartóját,
tűz esetén a tűzoltóságot,
robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,
személyi sérülés esetén a mentőket, 58
egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.
A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket valamilyen módon értesíteni (riasztani) kell,valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:
Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!
A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!
A kiürítés során a liftet (mozgólépcsőt) nem lehet használni!
A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.
A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!
Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.
59
Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: 60
titkárság igazgatói iroda tűzvédelmi felelős (gondnok) irodája 15. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és az igazgatóhelyettesek felelősek. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell azoknak a felelős dolgozóknak a nevét, akik az adott tanévben: * elkészítik az iskolai tankönyvrendelést, * részt vesznek az iskolai tankönyvellátásban. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvellátásban részt vevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: * a felelős dolgozók feladatait, * a szükséges határidőket, * a tankönyvellátás (árusítás és tankönyvosztás) módját, helyét, idejét, * a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvellátás lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: * a felelős dolgozók feladatait, * a szükséges határidőket, * a tankönyvellátás (árusítás és tankönyvosztás) módját, helyét, idejét, * a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. A magasabb jogszabályok előírásai szerint az iskolai tankönyvellátás rendjéről -a szakmai munkaközösségek, szaktanárok véleményének kikérésével- évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével: * A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója -az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével- felméri, hány tanuló kívánja igénybe venni a tankönyvtámogatást, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak a normatív kedvezményre. * A jogosult tanulók szüleinek a normatív kedvezményt az oktatási miniszter által kiadott igénylőlapon kell kérniük. Ennek benyújtásával együtt, de legkésőbb a meghirdetett határidőig, a könyvtárostanárnak be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot is. A határidő túllépése a jogosultság elvesztésével jár. * A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői munkaközösséget az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. * A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az iskola igazgatója írásban értesíti a szülőket. * Az iskola biztosítja, hogy a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. * Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, illetve az 61
iskolában alkalmazott kötelező és ajánlott olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. * Az iskola igazgatója kezdeményezi a település önkormányzatánál azon rászoruló tanulók támogatását, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján, és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tankönyvvásárlására fordítható összeget az iskola mely tankönyvek beszerzésére fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanulói jogviszony megszüntetése előtt minden tanulónak a könyvtár vezetője által igazolnia kell, hogy nincs könyvtári tartozása. Az iskolától kölcsönzött könyv, tankönyv stb. elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) a -könyvtárhasználati szabályzatban meghatározott módon- az iskola számára meg kell térítenie. A tankönyvellátással összefüggő szabályok (részlet a házirendből) A szeptemberi szülői értekezleten az osztályfőnökök tájékoztatják a szülőket a kedvezményes tankönyvhöz jutás lehetőségeiről, a támogatás formáiról, az igénybevételhez szükséges dokumentumokról s határidőkről (a könyvtárostanártól kapott írásos tájékoztató segítségével). A könyvtárostanár -az osztályfőnökök közreműködésével- november 15-ig felméri a következő tanév tankönyvtámogatási igényeit. A munkaközösségek vezetői minden év január 31-ig kötelesek leadni a következő tanévre tervezett tankönyveik listáját az iskolai tankönyvfelelősnek. Az iskola igazgatója a kapott listák alapján egyeztet a Szülői Munkaközösséggel, és megbízza az iskolai tankönyvfelelőst a kijelölt tankönyvek megrendeléséveI. Az iskola tankönyvfelelőse a kapott listák alapján -osztályok, illetve szakmák szerinti bontásban- tankönyvjegyzéket készít a tanulók számára. A jegyzékeknek tartalmazniuk kell a tankönyvek raktári számát, szerzőjét, címét, és a tankönyvrendelésben megjelölt vételárát. A tankönyvfelelős e jegyzékeket minden évben legkésőbb március 31-ig eljuttatja az osztályfőnökökhöz. Az osztályfőnökök kiküldik a szülőknek a tankönyvjegyzéket, amelynek otthoni kitöltésével minden tanuló elkészíti egyéni tankönyvrendelését. Az osztályfőnökök 2 hét múlva összegyűjtik a kitöltött, és a szülők által aláírt megrendelő listákat, és eljuttatják a tankönyvfelelőshöz. A tanulónak joga, hogy ne vegyen teljes tankönyvcsomagot, illetve, hogy 1-1 tankönyvből több példányt is rendeljen, de árusításkor valamennyi megrendelt példányt köteles átvenni és kifizetni. Azoknak a tanulóknak, akik a következő tanévre a tankönyvtámogatás normatív kedvezményét igényelték, ezt jelölniük kell a 62
könyvjegyzéken. A kezdő évfolyamokra jelentkezők, tehát a 9. osztályokba, illetve a szakiskola 11. osztályaiba -más iskolákból- felvett tanulók a tankönyvjegyzéket és a tankönyvtámogatást igénylő lapot a felvételükről küldött értesítéssel együtt kapják meg. A kitöltött megrendelőt, illetve a tankönyvtámogatás igénylőlapját -a jogosultság igazolásával együtt- a beiratkozásra kell visszahozni. A tankönyvfelelősnek a megrendelt könyvek jegyzékét az iskola hirdetőtábláin és az árusítás helyén is ki kell függesztenie. A tankönyvárusítás egy arra kijelölt teremben, a tankönyvosztás az iskola könyvtárában történik augusztus második felében, évfolyamonként és osztályonként, meghirdetett ütemterv szerint. Ha a tanuló a számára kijelölt időben nem tudja személyesen átvenni a tankönyveket, köteles gondoskodni róla, hogy egy felelős meghatalmazott vegye át helyette. A vásárlásra rendelt tankönyvek átvétele az egyénileg kitöltött könyvjegyzék alapján történik. A könyvek árát -számla ellenében- a tankönyvek átvételekor egy összegben kell fizetni. Az esetleg hiányzó könyveket a listán jelölni kell, és legkésőbb októberig 15-ig a tanuló számára be kell szerezni. Ha erre nincs mód, a befizetett előleget -a fenti időpontig- vissza kell adni. Nem alanyi jogon kérhető tankönyvtámogatás (segély) -osztályfőnöki javaslat alapján- az igazgató döntése után adható. Az osztályfőnök a tanuló szociális helyzete és a szükséges tankönyvek árának ismeretében javasolhatja a pénzbeli támogatást.
16. A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI Az iskolában felnőttképzési tagozat is működik.
A felnőttoktatás formái: ISKOLARENSZERŰ FELNŐTTOKTATÁS:
nappali munkarend szerinti oktatás, szakközépiskolában, érettségire épülő OKJ képzés formájában (levelező képzés)
ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI FELNŐTTOKTATÁS:
tanfolyami,
Iskolarendszeren kívüli szakképzést a Baranya Megyei Munkaügyi Központnál nyilvántartásba vett szakképesítések megszerzésére szervezhet az iskola. A szakközépiskolai felnőttoktatás (érettségire épülő OKJ-S) a tanulók elfoglaltságához igazodva a 13-14 évfolyamo(ko)n levelező formában folyik. A levelező oktatás keretében a tanulóknak havonta 4-8 63
alkalommal kell kötelező foglalkozást tartani, melyen a tanulók számot adnak tudásukról, illetve segítséget kapnak a következő időszakra az egyéni felkészüléshez. A levelező oktatásban részt vevő tanulók minden félév végén vizsgát tesznek. Igény szerint a levelező oktatásban részt vevő tanulók számára nem kötelező jelleggel konzultációs napokat lehet tartani. A felnőttképzés szervezésében, lebonyolításában a mindenkor hatályos felnőttképzési törvény (2001. évi CL tv.) előírásait kell alkalmazni. A felnőttképzés szervezéséért és lebonyolításáért az igazgató által megbízott személy a felelős. A képzésben résztvevő hallgató és az intézmény, felnőttképzési szerződés alapján létesít jogviszonyt. (Felnőttképzési tv. 20.§.) A felnőttképzésben résztvevő munkatársak foglalkoztatása a munkaköri leírásukban foglaltak alapján történik, képzésenként külön megállapodás alapján.
17. KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés dolgozóknak történő odaítélését a Kollektív Szerződés szabályozza az iskolavezetés és a munkavállalói érdekképviselet egyeztetése alapján. Hivatkozott törvény: 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról
A szakszervezete, a kollektív szerződés 8.§, 9.§
A közalkalmazottak részvételi jogai 14.§, 16.§
18. AZ INTÉZMÉNY KÖZALKALMAZOTTAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 18.1. A munkaidő a. Az intézmény alapító okiratában illetőleg a Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltaknak megfelelően napi 8, heti 40 órás ill. heti 5 napos munkarend szerint működik. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalók munkaideje napi 8 óra, heti 40 óra, a kollégiumban a portaszolgálat folyamatos munkarendben működik. b. A nevelési-oktatási intézmény vezetője és helyettesei közül egyiküknek – az intézmény munkarendjében meghatározottak szerint valamennyi munkanapon a nevelési-oktatási intézményben kell tartózkodnia. 64
c. Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottainak munkaidő beosztását a közvetlen vezető, a kincstárnok bevonásával az intézményvezető-igazgató határozza meg, szem előtt tartva az intézmény zavartalan működését. A munkaidő beosztás tanév közben módosítható. A munkaidő beosztás változtatásáról a változás kezdő időpontját megelőzően egy héttel előbb tájékoztatni kell az érintetteket.
18.2. Pedagógusokra vonatkozó eltérő szabályozás: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet értelmében a pedagógus a kizárólag a nevelési-oktatási intézményben ellátható feladatok végzéséhez szükséges időtartamon túlmenően, nem köteles az intézményben tartózkodni. A munkaidő hossza nem változik attól függően, hogy a feladatot a kötelező óraszám keretében belül, vagy azon kívül kell ellátni. Ennek megfelelően a munkaidőnek az a része, melynek során a pedagógus a kötelező óráját teljesíti, az általános szabályoknak megfelelően hatvan perces órákból áll. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy az iskolákban a tanítási órák hatvan percnél rövidebb ideig tartanak (általában 45 perc), mert az óraközi szünetek a tanulók részére biztosítanak pihenőidőt és nem a pedagógusnak. -
A nevelő és oktatói munkával, a gyermekekkel, tanulókkal történő megfelelő foglalkozáshoz kapcsolódó feladatok, amelyek körébe tartozik a tanítási órákra történő felkészülés, a foglalkozások előkészítése, a gyermekek tanulók teljesítményének értékelése. Ezek a feladatok nem igénylik minden esetben, a nevelési-oktatási intézményben való bent tartózkodást. A tanórai felkészüléshez a könyvtár igénybevételére, otthoni olvasásra, tanulásra is szükség lehet. A dolgozatok javítása ugyancsak megoldható a nevelési-oktatási intézményen kívül is.
-
A pedagógus tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, például a különböző naplók vezetése, félévi értesítők kiállítása, év végi bizonyítványok elkészítése. Ennek a végrehajtása általában igényli a nevelési-oktatási intézményben való bent tartózkodást, ugyanis az okiratok biztonságos őrzése csak az intézményben valósulhat meg. Nem javasolt tehát különféle naplók, okiratok hazavitele, de természetesen nem kizárt, hogy egyes ügyviteli tevékenységet valaki az intézményen kívül is végezzen. 65
-
A pedagógus a munkáltató rendelkezései szerint köteles ellátni a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő olyan feladatot, amelyek igénylik a pedagógus szakértelmét. Ennek értelmében a munkáltató utasításai alapján köteles részt venni a nevelőtestület munkájában, vagy az iskolai kulturális – és sportélet megszervezésében. Munkaköri feladatként el kell látni a tanulók felügyeletét, a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokat is.
A részmunkaidőben foglalkoztatott (főállású) pedagógusok a foglalkoztatásuk arányában kötelesek ezen feladatoknak eleget tenni. Pedagógus beosztásúak kötelező óraszáma: Intézmény igazgató
2 óra
Igazgatóhelyettes, tagozatvezető
4 óra
Gyakorlati oktatásvezető
11 óra
Gyakorlati oktatásvezetőh.
17 óra
Elméleti tanár
22 óra
Kollégiumi nevelő
30óra
Gyakorlati oktató
25 óra
A fenntartó jóváhagyásával, engedélyével az elméletigényes gyakorlatokat oktatók kötelező óraszámát az elméletigénye órák arányának megfelelően csökkenteni kell. Munkaidő kedvezmények a Közoktatási Törvény értelmében. Jogcímek
Órakedvezmények (óra/hét)
Osztályfőnök
1 óra
Munkaközösség vezető
1 óra
Diákönkormányzatot segítő pedagógus
1 óra
Közalkalmazotti tanács tagja
2 óra
Ifjúságvédelmi felelős
10 óra
18. 3. Egyéb alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések: Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottainak munkaidő beosztása, munkaideje a következők szerint lett kialakítva:
66
Intézményi vagyon működtetéséhez tartozó gazdasági, pénzügyi ill. egyéb ügyviteli ügyintézői munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak. Hétfőtől-csütörtökig
½ 8 órától
16 óra
Pénteken:
½ 8 órától
13 óra
A Gondnokság területén a munkaidőt 40 órás heti munkaidő keretben kell teljesíteni, az intézményvezető engedélye alapján. Annak személyre történő napi lebontása és ellenőrzése a Gondnok joga ill. felelőssége. Rögzítésének helye: az érintettek munkaköri leírása. A Kollektív szerződés szerint szabályozva.
18. 4. Rendkívüli munkavégzés A közoktatási törvény módosítása következtében a pedagógusok esetében is összhang keletkezett a Munka Törvénykönyve idevonatkozó fejezetével a túlmunka tekintetében. Tehát pedagógus esetén is túlóráról, rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről akkor beszélhetünk, ha az a heti kötelező 40 órán felül keletkezik. Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül: -
a munkavállaló rendes napi munkaidejét meghaladó munka (túlmunkavégzés),
-
a pihenő- vagy munkaszüneti napon végzett munka, illetőleg
-
meghatározott helye és ideig történő készenlét, ügyelet
A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést az intézmény vezetője írásban rendelheti el, legalább 24 órával a munka megkezdése előtt. Biztonsági szempontból, előre nem látható, nem tervezhető okok miatt, az intézmény folyamatos üzemeltetésének érdekében az intézmény igazgatója, vagy az igazgató helyettesek túlmunkát rendelhetnek el szóban, illetve telefon útján. Az elrendelhető túlmunka felső határa: 67
Nem pedagógus munkakörök esetében: A munkavállaló napi munkaideje 8 óra, de a 12 órát nem haladhatja meg, heti munkaideje 40 óra, de a 48 órát nem haladhatja meg. A napi illetve a heti munkaidő mértékében az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani.
Pedagógus munkakörben a közoktatásról szóló törvény 1. sz. melléklet harmadik rész II/17. pontjában meghatározottak szerint – a rendes munkaidőn belül – az elrendelhető többletóra a napi 2, illetve heti 6 tanítási óránál nem lehet több.
Ettől eltérni csak a következő esetekben lehet: a-b., a munkakör nincs betöltve ill. a kiírt pályázat sem vezetett eredményre c., a betöltött munkakör feladatainak ellátása előre nem tervezhető okból váratlanul lehetetlenné vált. Pl. betegség, baleset vagy egyéb ok. Az elrendelhető túlmunka felső határa naptári évenként 300 óra. A kollektív szerződés szabályozza. Az iskola valamennyi közalkalmazottjára vonatkozó részletes szabályozást, a Munkaügyi Szabályzat tartalmazza.
19. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 11/1994. (VI.8.) MKM rend. 4. §. (1) j./ Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyomány ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Gondoskodni kell az iskola zászlajának gondos megőrzéséről, az átadási ünnepségek méltó megszervezéséről. Az igazgató feladata:
68
-
az osztály- és érettségi tablók elhelyezése, az érettségi találkozók szervezéséhez megfelelő segítségnyújtás és a képviselet biztosítása,
-
a Katedrális Alapítvány működésének biztosítása,
-
a testvériskolákkal meglevő kapcsolatok ápolása, továbbépítése,
A műszaki igazgatóhelyettes feladata: -
Pollack Mihály emlékének ápolása, munkásságának megismertetése az iskola minden tanulójával,
A szabadidő szervező feladatai: -
az ünnepi műsorok, megemlékezések megszervezése (a magyar-történelem, humán munkaközösség tagjainak segítségével),
-
a diákönkormányzat kulturális rendezvényeinek előkészítése,
-
a szalagavató bálok előkészítése,
A tantestület feladata: -
saját közösségi rendezvényeinek megszervezése, (pedagógusnap, családi est, vetélkedők)
-
a tanulók által kezdeményezett programok segítése,
-
a szalagavató bál osztályműsorainak, táncának előkészítése,
A szakmai munkaközösségek feladatai: -
a házi tanulmányi és sportversenyek szervezése,
-
vetélkedők szervezése,
-
a városi, megyei kulturális- sportrendezvényeken való részvétel előkészítése és biztosítása,
Az iskolai szülői munkaközössége részt vesz: -
a szalagavató bál, a ballagási ünnepség előkészítésében,
A tanulóifjúság által közvetlenül szervezett és ápolt hagyományok: -
a szecskaavató ünnepség és bál megszervezése,
-
az iskolarádió szerkesztése és működtetése,
-
a Pollack-nap megszervezése, stb.
20. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 1. Iskolánk minőségügyi rendszere
69
Intézményünk minőségirányítási rendszere az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány követelményei alapján működik. Az iskola ISO minőségirányítási rendszerének kézikönyvét és a hozzá csatlakozó minőségirányítási dokumentumokat folyamatos, évenként tervezett belső és külső auditokkal tartjuk karban.
2. A minőségbiztosítással kapcsolatos feladatok: Intézményünk a feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából határozza meg minőségpolitikáját. A minőségpolitikát és a tanévre érvényes minőségcélokat, minőségfejlesztési feladatokat az intézmény minőségirányítási programjában határozzuk meg. Az intézményi minőségirányítási program működtetéséért, folyamatos megújításáért, aktualizálásáért , az intézmény vezetője és a minőségirányítási vezető a felelős. Az intézmény minőségirányítási programját az iskola minőségügyi munkacsoportja készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A minőségirányítási program végrehajtását a nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) évente értékeli. Az értékelést meg kell küldeni a fenntartónak és a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
3. A minőségfejlesztési munka elismerésének rendje 3/2002 (II. 15) OM rendelet ) 9.§ A közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés jár annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában részt vesz. A kereset kiegészítést meghatározott időre, a feladat ellátásáig – legfeljebb egy nevelési, egy tanítási évre – kell meghatározni, és havi rendszerességgel kifizetni. A kereset kiegészítés több alkalommal is megállapítható.
70
A kereset kiegészítés összege a közoktatásról szóló törvény 118.§-ának (11)-(12) bekezdésében meghatározottak alapján megállapított és az intézmény rendelkezésére bocsátott összegnél nem lehet kevesebb. a.) a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés számítási alapja háromszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) vezetését látja el, b.) a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés számítási alapja kétszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában közreműködik.
Záró rendelkezések Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti:
a fenntartó,
a nevelőtestület,
az iskola igazgatója,
a szülői munkaközösség iskolai vezetősége,
a diákönkormányzat iskolai vezetősége,
Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák, igazgatói utasítások egészítik ki. Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ mellékletei. A mellékletek, utasítások az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók.
Záradék A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatának, valamint mellékleteinek elfogadása előtt a tanulókra vonatkozó rendelkezéseihez az iskolai diákönkormányzat egyetértését adta. 71
…………………………………… iskolai diákönkormányzat vezetője
A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatának, valamint mellékleteinek elfogadása előtt a tanulókra vonatkozó rendelkezéseihez a kollégiumi diákönkormányzat egyetértését adta.
…………………………………… kollégiumi diákönkormányzat vezetője
72
A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatának, valamint mellékleteinek elfogadása előtt a tanulókra vonatkozó rendelkezéseihez az iskolai szülői mukaközösség egyetértését adta.
…………………………………………….. iskolai szülői munkaközösség vezetője A Közalkalmazotti Tanács nevében nyilatkozom arról, hogy a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatának elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk.
…………………………………………….. KT elnök A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskola nevelőtestülete 2010. január 25-én napján tartott határozatképes ülésén 100 %-os igen szavazattal elfogadta. Kelt: Pécsett, 2010. február1. …………………………………… igazgató
73
Legitimációs záradék:
Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Közoktatási Bizottsága ………………………………………. számú határozatával jóváhagyta a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát.
P é c s, …………………………………. ……………………………. főosztályvezető
74
1. számú melléklet a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium ISKOLAI KÖNYVTÁRÁNAK SZABÁLYZATA Az iskola könyvtára által gyűjtött alapdokumentumok körét, az állománygyarapítás módját, a gyűjtés szintjét és mélységét a jelen szabályzat határozza meg. Ezen szabályzat a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzata alapján készült, és annak 1. sz. melléklete. I. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: o a szakközépiskola és a szakiskola tanulói összetétele, o az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott nevelési, oktatási és közművelődési célok, feladatok, o az iskola helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere, o az iskola tehetséggondozási és felzárkóztatási programja. II. Az állománygyarapítás módjai (a beszerzés forrásai): vásárlás a könyvtárellátótól, könyvkereskedőktől, kiadóktól számla alapján, ajándék más könyvtáraktól, intézményektől, jogi és nem jogi személyektől III. A gyűjtés szintje és mélysége: 1. A kézikönyvtári állományba gyűjtendők a műveltségi területek alapdokumentumai: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, adattárak, összefoglalók, atlaszok, térképek, tankönyvek. 2. Az ismeretközlő irodalom állományába gyűjtendők a helyi tanterveknek megfelelően: o ismeretterjesztő és szakkönyvek, o a tantárgyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, o a tanulói munkáltatáshoz használható dokumentumok. 3. A szépirodalmi állományba gyűjtendők a tantárgyak tantervi követelményei szerint: o házi és ajánlott olvasmányok, antológiák, o életművek, népköltészeti alkotások, o a mai magyar és világirodalom kiemelkedő művei (válogatva) 4. A pedagógiai gyűjtemény anyagába válogatva gyűjtendőek a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumai: o pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák, o fogalomgyűjtemények, szótárak, o pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók, o a pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási feladatok megvalósításához szükséges szakirodalom, o a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma, o a tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei, o a tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom, o az iskolával kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények, o oktatási intézmények tájékoztatói, o általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok, 75
o az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok. 5. A könyvtári szakirodalom (segédkönyvtár) állományába válogatva gyűjtendők: o a könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák, o könyvtári jogszabályok, irányelvek, o az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok, folyóiratok. IV. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre dokumentum-típusok szerint: könyvek, térképek, atlaszok, időszaki kiadványok, folyóiratok, közlönyök, évkönyvek, audiovizuális dokumentumok, hangkazetták, videofilmek, diafilmek, CD-k és DVD-k.
2. számú melléklet ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatának melléklete 1.
Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a
személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény előírásainak. 2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő: 3.1. papír alapú nyilvántartás, 3.2. számítógépes (elektronikus) nyilvántartás. 4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 5. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: 76
az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: o igazgatóhelyettesek, o kincstárnok, o iskolatitkár, o bér- és munkaügyi előadó o pénztáros
a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: o igazgatóhelyettesek, o kincstárnok, o kollégiumvezető, o iskolatitkár, o osztályfőnökök, o könyvtáros o kollégiumi nevelők, o gyermek- és ifjúság védelmi felelős, o tanuló-nyilvántartók o tankönyvek beszerzésével és értékesítésével foglalkozó személy o étkezési térítési díjat szedő személy
6. Az
adatok
továbbításával
megbízott
dolgozók
a
közoktatási
törvény
2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben:
az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: o igazgatóhelyettesek, o kincstárnok, o bér- és munkaügyi előadó, o pénztáros, o iskolatitkár,
a tanulók adatait továbbíthatja: o fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási 77
szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató; o a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat
a
pedagógiai
szakszolgálat
intézményeinek
továbbíthatja:
igazgató,
igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; o a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár; o a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: tanuló-nyilvántartók valamint iskolatitkár; o a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök; o az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató; o a
családvédelemmel
ifjúságvédelemmel
foglalkozó
foglalkozó
intézménynek,
szervezetnek,
szervezetnek,
intézménynek
a
gyermekgyermek,
és
tanuló
veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. 7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. 8. a.) A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni:
összesített tanulói nyilvántartás (Vezetéséért felelős: iskolatitkár),
törzskönyv (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), 78
bizonyítvány (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),
beírási napló (Vezetéséért felelős: iskolatitkár),
osztálynaplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),
napközis és tanulószobai csoportnaplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, napközis nevelők, tanulószoba vezető),
diákigazolványok nyilvántartása (Vezetéséért felelős: iskolatitkár). b.) A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény kincstárnoka a felelős.
9. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.
4. számú melléklet A Sportkör Alapszabálya 1.
Az ISK neve: Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Iskolai Sportköre, - röviden: Pollack ISK, Pécs
2.
Az ISK székhelye: 7621 Pécs, Batthyány u. 1-3.
3.
Az ISK pályája: 7621 Pécs, Jókai u. 8.
4.
Az ISK színe: sárga-kék
5.
Az ISK működési területe: Pécs Megyei Jogú Város
6.
Az ISK bázisát képező szerv: Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Pécs
7.
Az ISK felügyelő szerve: Baranya megyei Közművelődési, Közoktatási és Sportiroda
II. A sportkör célja
79
Tagjainak rendszeres intézményen belüli és intézmények közötti játék, turisztikai, versengési és versenylehetőségek tervezése és szervezése. A sportkör ehhez lehetőségeihez mérten pályát, öltözőket, sportfelszereléseket és sporteszközöket biztosít. III. A sportkör tagsága 1.
A sportkör tagja minden tanuló, aki az iskola nappali tagozatára beiratkozott és ott tanulmányait
folytatja. 2.
A sportkör működési területén pártoló tagságot szervezhet. Pártoló tagként felvehető az, aki
nyilatkozatban vállalja a sportkör anyagi támogatását. 3.
A sportkör szakosztályainak munkájában való részvétel önkéntes.
IV. A sportkör tagjainak jogai és kötelességei 1.
A sportköri tagok jogai:
a.
a sportköri küldöttközgyűlésen az általuk választott
küldöttek útján vesznek részt a tisztviselők és testületek megválasztásában, továbbá a határozatok meghozatalában b.
véleményt nyílváníthatnak, javaslatot tehetnek a sportkört érintő bármely kérdésben
c.
a sportkör vezetősége által meghatározott feltételek szerint részt vehetnek a szakosztályok
munkájában, edzéseken, versenyeken, használhatják a sportlétesítményeket, sportszereket és sportfelszereléseket, szakmai segítséget igényelhetnek d.
részesülhetnek a sportkör által nyújtott kedvezményekben
2.
A sportköri tagok kötelességei:
a.
az alapszabály betartása, a sportkör vezetősége által hozott határozatok betartása
b.
a sportkör vagyonának, eszközeinek megóvása
c.
a versenyekre való lelkiismeretes felkészülés, legjobb tudás szerinti szereplés
3.
A sportkör pártolótagjának jogai:
a.
javaslataival, észrevételeivel élhet a sportkör működésével kapcsolatban
b.
részesülhet a sportkör által nyújtott kedvezményekben 80
4.
A sportkör pártoló tagjának kötelességei:
a.
a sportkör célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása
b.
a vállalt anyagi támogatás mértékének meghatározása
c.
az alapszabály betartása
V. A sportkör gazdasági tevékenysége A sportkör gazdasági tevékenységét az intézmény költségvetéséhez kötötten az intézmény mindenkori gazdasági apparátusa látja el. 1.
Előkészíti a gazdálkodási terveket, költségvetést és beszámolókat készít
2.
Elvégzi a sportkör pénzügyi adminisztrációját, a szakosztályokat elszámoltatja a működés
költségeiről, vezeti a jogszabályban meghatározott nyilvántartást, ellenőrzi és rendszerezve megőrzi a bizonylatokat. 3.
Rendezi és elvégzi a Tb. Igazgatósággal és az APEH-hel szemben fennálló kötelezettségeket.
VI. A sportkör szervezete 1.
A sportkör legfőbb szerve a küldöttközgyűlés. A küldötteket a szakosztályok választják. A
küldöttközgyűlést legalább öt évente össze kell hívni, de össze kell hívni akkor is, ha azt a tagok egyötöde a cél megjelölésével írásban kéri. 2.
A küldöttközgyűlés határozatképes, ha a küldöttek 50%-a+1 fő jelen van.
3.
A küldöttközgyűlés határozatait nyílt szavazásssal, általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A
sportkör alapszabályának módosításához és a vezetőség megválasztásához azonban 2/3-os többség szükséges. 4.
A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a sportkör feloszlásának kimondása, az
alapszabály megállapítása és módosítása, a vezetőség és a tisztségviselők megválasztása. 5.
A sportkör vezetőségének tagjai: az iskola igazgatója, a sportcsoportok vezetői, valamint
sportcsoportonként kettő választott tanuló.
81
6.
A sportkör vezetőségének feladatai: a sportköri tevékenység irányítása, a küldöttközgyűlés
összehívása és lebonyolítása, a sportkör eredményes működéséhez, a sportoláshoz szükséges feltételek megteremtése, a szakosztályok létrehozása, a tagdíj összegének megállapítása. 7.
A sportkör vezetőjének feladata: vezeti és szervezi a sportkör munkáját, képviseli a sportkört,
intézkedik a küldöttközgyűlés által hatáskörébe utalt ügyekben. A sportkör vezetőjének távollétében a sportkör vezetőhelyettes teljes jogkörrel képviseli a sportkört. 8.
A vezetőségi tagok feladatai: rendszeresen és tevékenyen részt vesznek, a sportkör
feladatainak meghatározásában és megvalósításában. VII. A szakosztályok A sportkörben sportáganként szakosztályok működnek, melyek munkáját sportcsoportvezető irányítja, aki tevékenységéről az elnökségnek számol be. A szakosztály feladata a sport oktatása, a nevelés, versenyek és mérkőzések rendezése, illetve a versenyeken és mérkőzéseken való részvétel. VIII. A sportkör megszűnése A sportkör megszűnik, ha felosztását a küldöttközgyűlés kétharmados többséggel kimondja. Ezt az alapszabályt a sportkör közgyűlése 2009. október 6-án állapította meg.
F.E.U.V.E. Érvényes 2009.09.01.-től
FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS I.A FEUVE fogalma,törvényi háttere,szükségessége Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési (ÁBPE) rendszer EU-konform átalakítása 2003 második és 2004 első félévében megtörtént. Új jogszabályok születtek, illetve meg lévők módosultak [a legfontosabbak: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet, illetve az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet], továbbá új standardok, ellenőrzési módszertanok kerültek kiadásra.
82
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény az alábbiak szerint határozza meg a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést (FEUVE):
121. § (1) A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottság szempontjából történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c) a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás). (2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell. (3) A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy a) a költségvetési szerv valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel; b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra; c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv gazdálkodásával kapcsolatosan; d) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek; e) a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.
Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet új elemeket vezetnek be a FEUVE rendszerébe; ezek az új elemek a következők: - az ellenőrzési nyomvonal, - a kockázatkezelés,
83
- a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend kialakításának kötelezettsége.
84
ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL
II.a. Bevezetés Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel:
a költségvetési szerv működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok (típusok) összességét; kialakításával a költségvetési szervre jellemző valamennyi tevékenység, valamennyi „szereplő”, funkció együttes koordinálására kerül sor; valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik (követendő eljárásként) feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a referenciák, dokumentumtípusok és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak, megmutatja a szervezet folyamatba épített ellenőrzési rendszerének hiányosságait, így felgyorsítja a pénzügyi irányítás folyamatainak megfelelő átalakítását, és a működtetés színvonalának, a nyújtott szolgáltatások értéknövekedését segíti elő.
A felelősségi szintek terén: -
az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, ellenőrzési pontok, az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, a hozzá tartozó felelős, megmutatja, hogy a teljes folyamat minősége az egyes résztevékenységekért felelős közreműködőkön is múlik.
A szervezeten belüli együttműködés erősítése terén:
a különböző szervezeti egységek kapcsolatában nagyobb rugalmasság, jobb együttműködés, koordináció várható az ellenőrzési nyomvonal kialakításától; az ellenőrzési nyomvonal eljárások, ellenőrzések együttesét jelenti, ami a költségvetési szerv teljes működését lefedi, teljes feladatellátására kiterjed, vagyis a működtetés jobbításának fontos eszköze. A fenti szempontok különösen fontosak intézményünk tekintetében,mivel részjogkörrel rendelkezünk,s a feladatok megosztásra kerültek az Intézmények Gazdasági Szolgálatá-val,- továbbiakban IGSZ. melyeket az „Együttműködési megállapodás” szabályoz.
85
A szervezeti működés terén: megbízható ellenőrzési nyomvonal segítségével feltérképezhető a szervezet összes folyamatában rejlő működési kockázat, Míg a hibásan kialakított ellenőrzési nyomvonal gátolhatja a szervezet folyamatainak pontos ismeretét,/a működtetést/
A költségvetési szerv vezetőjének kötelezettsége A költségvetési forrás felhasználásában résztvevő költségvetési szerv vezetőjének az államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. törvény, (a továbbiakban Áht.) valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) szabályozásának megfelelően kell megszerveznie és működtetnie az intézményt. Az Áht. 97. § (1) bekezdése szerint „a költségvetési szerv vezetője felelős a feladatai ellátásához … a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés … megszervezéséért és hatékony működtetéséért,” illetve a 121. § alapján mindezeket a „pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembe vételével” kell végrehajtania. Az Ámr. 145/B. § alapján: „A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása.” Az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi.
Az ellenőrzési nyomvonal fogalma „a költségvetési szerv végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása” Mivel a költségvetési szerv működési folyamatai a szervezet célkitűzéseinek elérése érdekében kerülnek kialakításra és ennek megfelelően kell a költségvetési szervet működtetni,az ellenőrzési nyomvonalat ezekhez a működési folyamatokhoz (gazdasági eseményekhez) kell hozzárendelni. A működési folyamatok pontos és teljes körű meghatározása, a szabályzatokban való rögzítése szintén a költségvetési szerv vezetőjének felelőssége és kötelezettsége.
II.b. A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium által kialakított ellenőrzési nyomvonal: Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál alkalmazott tevékenységcsoportok meghatározása
általános gazdasági tevékenységcsoport napi operatív tevékenységek,
86
A tervezés, végrehajtás és beszámolás folyamatai Intézményünk sajátos jellegét figyelembe véve az IGSZ-szel megkötött megállapodás”alapján az alábbi operatív gazdálkodási folyamatokat határoztuk meg:
„Együttműködési
1.Az éves költségvetés tervezésének folyamata 1.1.A költségvetési rendelet elkészítéséhez szükséges intézményi adatok összeállítása 1.2.A felügyeleti szerv által megadott részletes szempontok szerint az elemi költségvetés elkészítése,az intézményi jogkörben lévő előirányzatokra vonatkozóan. 1.3.Az elemi költségvetés szöveges indoklásának elkészítése. 2.Az éves költségvetési előirányzatok módosításának folyamata 2.1 Az év közbeni előirányzat-módosítás kezdeményezése,illetve továbbítása az IGSZ. felé. 3. Előirányzatok felhasználása,kötelezettségvállalás,utalványozás 3.1 A költségvetési jelentés alapján a gazdálkodási tevékenység elemzése,szükség esetén az előirányzat-módosítás kezdeményezése,vagy más gazdálkodási intézkedések meghozatala. 3.2 A saját jogkörű előirányzatok feletti önálló rendelkezés úgy, hogy minden kötelezettségvállalás,vagy más kiadás,illetve bevételhez tartozó gazdasági esemény ellenjegyzésére az IGSZ. arra felhatalmazott dolgozója jogosult,kivéve a házipénztári forgalmat,a személyi juttatásokat és azok járulékait. A szakmai teljesítések igazolására jogosult a pénzkezelési szabályzatban rögzített aláírási címpéldány szerinti dolgozó. 3.3 A saját bevételeket terhelő energia költségek: /az Önköltség számítási szabályzat alapján/és a ténylegesen realizált bevételek egyeztetése az IGSZ-szel,valamint az IGSZ költségvetésében szereplő,az intézményt érintő előirányzatok-ezek általában a közüzemi díjak- a szükségletekhez igazodó,takarékos igénybe vétele,a felhasznált naturáliákról havi jelentés az IGSZ-nek 3.4. Az év során elért bevételi többletek kizárólagos jogkörű felhasználása a 292/2009. (XII.19.) Korm.rendelet szerinti ellenjegyzési, illetve utalványozási szabályok betartásával. 3.5 Az elkülönített banki alszámlán vezetett meghatározott célra átvett pénzeszközök cél szerinti felhasználása 4. Közbeszerzés 87
A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzésekkel kapcsolatos feladatok ellátása, belső szabályozás szerint
5. Karbantartás, tárgyi eszköz felújítás, beruházás,vagyonkezelés 5.1. A saját rendelkezési jogkör keretéig a napi karbantartási feladatok ellátása,a folyamatos működés biztosítása. 5.2. A fenti rendelkezési jogkörön kívüli meghibásodások jelzése az IGSZ felé, a belső szabályozásnak megfelelően. 5.3.Kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó szerződések, meghatározott célra pénzeszközök megállapodásainak eljuttatása az IGSZ-hez, nyilvántartási célból.
átvett
5.4. Beszerzések, tárgyi eszköz felújítás, beruházás bonyolítása a vonatkozó rendeletek és a helyi szabályozások szerint. 6. Munkabér-gazdálkodás 6.1. A munkáltatói jogkör gyakorlásával együtt járó feladatok elvégzése/a közalkalmazotti jogviszonyok létesítésével, megszűnésével, módosulásával kapcsolatos okmányok/ 6.2. A hóközi és egyéb személyi juttatások kifizetésének számfejtése, és a könyvelési bizonylat,a lakossági folyószámla analitika/címlista,és utalványrendelet eljuttatása az IGSZ– hez. 7. Pénzkezelés,pénzellátás 7.1. Készpénz igénylése a házipénztár működtetésére. 7.2. Házipénztár müködtetése a Pénkezelési szabályzatban foglaltak szerint. 7.3.A befolyt bevételek,illetve a felmerült készpénzes kiadások kezelése a szabályzatban foglaltak szerint. 8.Szabályozás,szabályzatok készítése 8.1. A rendszeresen végzett szolgáltatásnyújtás keretében az önköltség számítási szabályzat elkészítése, illetve nyilvántartásba vétel céljából való megküldése az IGSZhez. 8.2. A saját Pénzkezelési szabályzat elkészítése, amely illeszkedve az IGSZ Pénzkezelési szabályzatához, mely rendelkezik a kihelyezett pénztár működéséről. Nyilvántartásba vétel céljából való megküldése az IGSZ-hez. 88
8.3. A saját Beszerzési, Külföldi kiküldetési,valamint a Kis értékű eszközök nyilvántartási szabályzat elkészítése , illetve nyilvántartásba vétel céljából való megküldése az IGSZ-hez. 8.4. Az előzőekben fel nem sorolt,de jogszabályban előírt szabályzatok,illetve utasítások elkészítése.
9. Könyvvezetés A részben önálló jogkörrel rendelkező intézmény részéről megfogalmazott ellenőrzési és egyeztetési feladatok ellátása.
a
Számlarendben
10. Analitikus nyilvántartások Analitikus nyilvántartások vezetése, az Együttműködési megállapodásban foglaltak szerint. 11.Selejtezés, leltározás 11.1.Az IGSZ által rendelkezésre bocsátott selejtezési és leltározási szabályzat alapján az intézményi feladatok elvégzése. 11.2.A Selejtezési szabályzat alapján a selejtezésre szánt eszközök listájának összeállítása, javaslat tevés a rendeltetésszerűen nem használható vagyontárgyak hasznosítására,a selejtezés illetve az erről készült jegyzőkönyv elkészítése. 11.3. A szabályzat szerinti eljárás a hasznosítást,és a megsemmisítést illetően. 12.Beszámolás A beszámolóhoz kapcsolódóan az alapító okiratban rögzített feladatok végrehajtásának értékelése,a létszámmal,bérekkel és feladatmutatókkal kapcsolatos adatszolgáltatás nyújtása. 13. Adó,- és egyéb adatszolgáltatások Az együttműködési megállapodásban foglaltak szerinti adatszolgáltatás az IGSZ felé. 14. belső ellenőrzés A belső ellenőrzést az IGSZ látja el
89
A gazdasági eseményekkel kapcsolatosan ellenőrzési nyomvonalak kerültek kidolgozásra, amelyet 1. számú melléklete tartalmaz. 1. számú melléklet az ellenőrzési nyomvonal hoz Ssz
A téma vagy feladat megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, javaslat készítő
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás Ellenjegyzés
Pénzügyi teljesítés
Könyv.megj. Beszámolás Elszámolás
Ellenőrzés:in t.vezető, Érvényesítés : IGSZ Ellenőrzés:in t.vez,kincstá rnok Érvényesítés : IGSZ
Utalványozás: Nincs Ellenjegyzés: nincs
Nincs
Nincs
Utalványozás. Nincs Ellenjegyzés: nincs
Nincs
Eredeti előirányzat Főkönyvi kivonat
Ellenőrzés:in t.vez,kincstá rnok Érvényesítés : IGSZ
Utalványozás. Nincs Ellenjegyzés: nincs
Nincs
Könyv.megj.: Eredeti ei.melléklete Beszámolás: az int.vezető felé Elszámolás: nincs
Nincs
Könyv.megj. főkönyv Beszámolás: az intézmény vezető felé
1. Az „éves költségvetés tervezésének”ellenőrzési nyomvonala 1.1
Intézményi adatok összeállítása
Költségvetési rendelet
1.2
Elemi költségvetés elkészítése
Költségvetési rendelet ÁHT.tv.
1.3
Elemi költségvetés szöveges indoklása
Költségvetési rendelet ÁHT.tv.
2.1 3.1
Évközbeni előirányzat módosítások kezdeményezése,tová bbítása
Előkészítő: IGSZ. Koordínáló: intézmény vezető Végrehajtó: kincstárnok Előkészítő: IGSZ Koordínáló: intézmény vezető Végrehajtó: kincstárnok,gazdasági dolgozók Előkészítő: IGSZ Koordínáló: intézmény vezető Végrehajtó: kincstárnok
Statisztikai,és mérleg adatok
Felelős: kincstárnok Kötelezettségvállal ó: intézmény vezető
IGSZ által megadott
Költségvetési táblák, Eredeti előirányzat táblák
Felelős: kincstárnok Kötelezettségvállal ó:intézmény vezető
IGSZ által megadott
Elemi ktsgvet.mellék lete
Felelős: kincstárnok Kötelezettségvállal ó:intézmény vezető
IGSZ által megadott
2.-3.”Előirányzat-módosítás,előirányzatok felhasználása,kötelezettségvállalás,utalványozás” ellenőrzési nyomvonala Ktsgvet.tv. Előkészítő: kincstárnok Főkönyvi Felelős: kincstárnok negyedév Ellenőrzés: Utalványozás. Együttmüködé Koordináló: int.vez. kivonat, Kötelezettségvállal ente int.vez. Nincs si Végrehajtó: IGSZ könyvelési ó: Int.vezető Érvényesítés Ellenjegyzés: megállapodás bizonylatok :IGSZ nincs
90
3.2
Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés,szakmai teljesítések igazolása
292/2009. (XII.19.).Kor m.rend. Pénzkezelési szab. Együttműködé si megállapodás
Előkészítő:kincstárnok Koordináló:Kincstárno k Végrehajtó:int.vez, IGSZ
Pénzforgalmi bizonylatok,ut alványrendelet ek
Felelős:int.vez. Kötelezettségvállal ó:int.vez.
Felmerül éskor
EllenőrzésIG SZ,:int.vez,k incstárnok Érvényesítés : IGSZ
Utalványozás: IGSZ
megadottfi zetési határidő
Könyv.megj:szállí tó-vevő állomány,főkönyv Beszámolás:intve z.felé Elszámolás: Nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: az IGSZ felé Könyv.megj.: főkönyv,beszámol óBeszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Ellenjegyzés: IGSZ-kivéve a 3.2 pontban felsoroltakat-
3.3
Saját bevételeket terhelő energia ktsgek egyeztetése
Önktsg.számít ási szabályzat
Előkészítő: kincstárnok Koordínáló: int.vez. Végrehajtó: kincstárnok
Energia jelentés
Felelős: iskolagondnok Kötelezettségvállal ó: Intézményvezető
havonta
Ellenőrzés kincstárnok Érvényesítés :IGSZ
Utalványozás. Nincs Ellenjegyzés: nincs
Nincs
3.4
Tőbblet bevételek felhasználása
Közgyűlési határozat,bels ő szabályzatok, Egyűttműködé si megállapodás
Előkészítő: kincstárnok Koordínáló: kincstárnok Végrehajtó: IGSZ
Főkönyvi kivonat, analitikus nyílvántartás,
Felelős: Intézményvezető Kötelezettségvállal ó:intézmény vezető
Felmerül éskor,de minimu m¼ évente
Ellenőrzés: kincstárnok Érvényesítés :IGSZ
Utalványozás. Nincs Ellenjegyzés: nincs
Nincs
91
3.5
Átvett pénzeszközök célszerinti felhasználása
Egyűttműködé si megállapodás, Számviteli szabályzat
Előkészítő: kincstárnok Koordínáló: intézmény vezető Végrehajtó: kincstárnok
Főkönyvi kivonat, analitikus nyílvántartás, Pénzf.biz.
Felelős: kincstárnok Kötelezettségvállal ó: int.vez.
negyedév ente
Ellenőrzés IGSZ,int.vez . Érvényesítés IGSZ
Utalványozás. IGSZ Ellenjegyzés:I GSZ
Nincs
Könyv.megj.: főkönyv,analitikus nyilvántartások Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: támogatók felé
4.A „Közbeszerzés”-i feladatok ellenőrzési nyomvonala Előkészítő: intézmény vezető,IGSZ Koordínáló: IGSZ Végrehajtó: kincstárnok,IGSZ
Jegyzőkönyve k,Pénzforgalm i bizonylatok
Felelős: intézmény vezető Kötelezettségvállal ó: Intézményvezető
Felmerül éskor
Ellenőrzés:I nt.vez. Érvényesítés : IGSZ
Utalványozás. IGSZ Ellenjegyzés: IGSZ
Nincs
Könyv.megj.: főkönyv,intézményi nyilvántartások,leltá r Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: Közbesz.Tanács felé
5.„Karbantartás, tárgyieszköz felújítás,beruházás,vagyonkezelés”ellenőrzési nyomvonala Előkészítő: Intézmény vezető Koordínáló: kincstárnok Végrehajtó: iskolagondnok
analitikus nyílvántartás, Banki bizonylatok,Pé nztári kifizetések
Felelős: kincstárnok Kötelezettségvállal ó: Intézményvezető
Felmerül éskor és az éves /IGSZ/ka rbantartá si terv szerint .
Ellenőrzés: IGSZ műszaki csoport, Érvényesítés : IGSZ
Utalványozás. IGSZ EllenjegyzésI GSZ-kivéve készpénzes kifizetések-
nincs
Könyv.megj.: Főkönyvi számlák Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás:szállit ók
92
Előkészítő: kincstárnok Koordináló:IGSZ műszaki vezető Végrehajtó: IGSZ
Jegyzőkönyv, Hiba bejelentő lap, Közgyűlési határozat,
Felelős: IGSZ műszaki-vezető Kötelezettségvállal ó: Intézményvezető,va gy IGSZ
felmerülé skor
Ellenőrzés: Int.vez.,műs zaki ellenőr Érvényesítés : IGSZ
Utalványozás. IGSZ Ellenjegyzés: IGSZ
nincs
Könyv.megj.: számlák,banki bizonylatok,építés i napló Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: szállitók
5.3
Kötelezettség vállaláshoz kapcsolódó nyilvántartások
Együttműködé si megállapodás, szerződések,tá mogatói nyilatkozatok
Előkészítő: kincstárnok Koordínáló: kincstárnok Végrehajtó: Számviteli dolgozók
analitikus nyílvántartáso k, FORRASSOL
Felelős: kincstárnok Kötelezettségvállal ó: Intézményvezető
felmerülé skor
Ellenőrzés: IGSZ,int. Vez. Érvényesítés : IGSZ
Utalványozás. Nincs Ellenjegyzés:I GSZ
nincs
5.4
Beszerzések,tárgyies zközök felújitása,beruházáso k bonyolitása
Együttműködé si megállapodás, Közgyűlési határozatok,Po lgármesteri nyilatkozatok
Előkészítő: érintett intézményi dolgozók Koordínáló: intézmény vezető Végrehajtó: kincstárnok
Főkönyvi kivonat, analitikus nyílvántartás, Pénzforgalmi bizonylatok,sz erződések
Felelős: kincstárnok,pályáza ti koordinátor Kötelezettségvállal ó: Intézményvezető
felmerülé skor
Ellenőrzés: intézmény vezető Érvényesítés : ISZ
Utalványozás. IGSZ Ellenjegyzés: IGSZ
nincs
6.1
Munkáltatói jogkör gyakorlása: a munkaerő-és bérgazdálkodás
KJT. Kollektiv szerződés, Munka tv.könyve
Előkészítő: kincstárnok Koordínáló: kincstárnok Végrehajtó: Bér-és Munkaügyi előadó
kinezezések,Á tsorolások,egy éb munkaügyi okmányok MÁK bérterhelés
Felelős: Intézményvezető Kötelezettségvállal ó: Intézményvezető
Nem értelmez hető
Ellenőrzés: Intézmény vezető, Érvényesítés :IGSZ
Utalványozás:i nt.vez. Ellenjegyzés:I GSZ
nincs
Könyv.megj.: főkkönyv Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: támogatók felé Könyv.megj.: főkönyv Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: pénzforrástól függően Könyv.megj.: Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
93
6.2
Hóközi,és egyéb személyi juttatások számfejtése,kifizetése
Kiküldetési rendelvények, beirási naplók, megbizási szerződések
Előkészítő: kincstárnok Koordínáló: Intézmény vezető Végrehajtó: Bér-és munkaügyi előadó
7.1
Készpénz igénylés
Pénzkezelési szabályzat,Eg yüttműködési megállapodás
Előkészítő: Pénztáros Koordínáló: kincstárnok Végrehajtó: Pénztáros
7.2
Házipénztár működtetése
Pénzkezelési szabályzat,Eg yüttműködési
Előkészítő: kincstárnok Koordínáló: kincstárnok
Személyi juttatások,béra nalitika,Főkön yvi könyvelés, banki átutalások
Felelős: Bér-és munkaügyi előadó Kötelezettségvállal ó: Intézményvezető
Nem értelmez hető
Utalványozás. IGSZ Ellenjegyzés: IGSZ
nincs
Könyv.megj.: Főkönyv Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: fenntartó felé
Ellenőrzés: Intézmény vezető,IGSZ Érvényesítés :IGSZ
Utalványozás. IGSZ Ellenjegyzés: IGSZ
nincs
Könyv.megj.: könyvelési napló Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Ellenőrzés: kincstárnok Érvényesítés
Utalványozás. Intézmény vezető-és
nincs
Könyv.megj.: főkönyvi könyvelés
Érvényesítés : IGSZ
7.A „Pénzkezelés” ellenőrzési nyomvonala Bevételi Felelős: kincstárnok Szükség pénztárbizonyl Kötelezettségvállal szerint at,Terhelési ó: Intézményvezető bank bizonylat,bels ő nyomtatvány
Főkönyvi kivonat, analitikus
Ellenőrzés: int.vez, kincstárnok
Felelős: pénztáros Kötelezettségvállal ó: Intézményvezető
Nem értelmez hető
94
7.3
Bevételek,kiadások kezelése
megállapodás, vonatkozó tvek
Végrehajtó: pénztáros
nyílvántartás, Pénzforgalmi bizonylatok
Pénzkezelési szabályzat,Eg yüttműködési megállapodás
Előkészítő: pénztáros Koordínáló: kincstárnok Végrehajtó: pénztáros
Pénztárkönyv, pénztár bevételi,kiadási bizonylatok,ki -és bejövő számlák
: Számviteli végzettségű dolgozó Felelős: kincstárnok Kötelezettségvállal ó: Intézményvezető
folyamat osan
helyettese Ellenjegyzés: kincstárnok
Beszámolás: aIGSZ felé Elszámolás: IGSZ felé
Ellenőrzés: intézmény vezető Érvényesítés : Számviteli végzet ségű dolgozó
8.„Szabályzatok-kal kapcsolatos feladatok” ellenőrzési nyomvonala 8.
Szabályzatok elkészitése,és nyilvántartásba vételük
ÁHT.tv,Kormá ny rendeletek,Szá mviteliíszabál yzat,Együttmű ködési megállapodás
Előkészítő: kincstárnok Koordínáló: Intézményvezető Végrehajtó: kincstárnok,és dolgozói érdekképviselet
Szabályzat
Felelős: intézmény vezető Kötelezettségvállal ó: nincs
Nem értelmez hető
Ellenőrzésint ézmény vezető,ISZ,f enntartó Érvényesítés : Intézmény vezető,dolgo zói érd.képv. 9.A „könyvvezetéssel kapcsolatos intézményi feladatok” ellenőrzési nyomvonala
9.
Könyvvezetés/az együttműködési megállapodás szerint,az IGSZ feladata/
Számviteli tv.,Együttműk ödési megállapodás,
Előkészítő: IGSZ Koordínáló: IGSZ Végrehajtó: IGSZ
Főkönyvi kivonat, analitikus nyílvántartás, kiegészítő melléklet
Felelős:IGSZ Kötelezettségvállal ó:IGSZ
folyamat os
Ellenőrzés: Intézmény vezető,kincst árnok Érvényesítés : IGSZ
Utalványozás. Nincs Ellenjegyzés: nincs
95
10. „Analitikus nyilvántartások” ellenőrzésének nyomvonala
10.
Analitikus nyilvántartások vezetése
Együttműködé si megállapodás, Számviteli szabályzat
11.1
Leltározás előkészitése
Selejtezési és leltározási szabályzat
11.2
Selejtezés
Selejtezési és leltározási szabályzat
11.3
Megsemmisítés és hasznosítás
Számviteli szabályzat,Sel ejtezési és leltározási
Előkészítő: kincstárnok Koordínáló: kincstárnok Végrehajtó: Számviteli dolgozók
analitikus nyílvántartás, kiegészítő melléklet
Felelős:kincstárnok Kötelezettségvállal ó: Intézményvezető
folyamat os
11.„Selejtezés,leltározás” ellenőrzési nyomvonala Előkészítő: IGSZ Eszköz és Felelős: intézmény Koordínáló: intézmény készlet vezető Éves: vezető nyilvántartáso Kötelezettségvállal Végrehajtó: Számviteli k,könyvelési ó: Intézményvezető dolgozók,kincstárnok alapbizonylato k,főkönyvi kivonat Előkészítő: intézmény vezető Koordínáló: kincstárnok Végrehajtó: Selejtezési bizottság Előkészítő: intézmény vezető Koordínáló: kincstárnok
Selejtezési javaslatok,sele jtezési jegyzőkönyve k
Felelős: intézmény vezető Kötelezettségvállal ó: Intézményvezető
Megsemmisité si jegyzőkönyv,s zállitólevél a
Felelős: kincstárnok Kötelezettségvállal ó: Intézményvezető
Éves:
Éves:
Ellenőrzés: int.vez. és kincstárnok Érvényesítés : nincs
Utalványozás. Nincs Ellenjegyzés: nincs
Ellenőrzés: kincstárnok Érvényesítés :nincs
Utalványozás. Nincs Ellenjegyzés: nincs
nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Ellenőrzés: intézmény vezető, Érvényesítés : IGSZ Ellenőrzés: intézmény vezető Érvényesítés
Utalványozás. Nincs Ellenjegyzés: nincs
nincs
Utalványozás. Nincs Ellenjegyzés: nincs
nincs
Könyv.megj.: főkönyv Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs Könyv.megj.: kivezetés a főkönyvből Beszámolás: az
96
szabályzat
12.
Beszámolóhoz kapcsolódó feladatok/létszám,bér ,és feladatmutatók/
Számviteli törvény,együtt működési megállapodás
Végrehajtó: intézményi dolgozók
veszélyes hulladékról
: IGSZ
12.A „Beszámolással kapcsolatos intézményi feladatok” ellenőrzési nyomvonala Előkészítő: ISZ Főkönyvi Felelős: intézmény Féléves: Ellenőrzés: Koordínáló: intézmény kivonat, vezető Éves: intézmény vezető analitikus Kötelezettségvállal vezető Végrehajtó:kincstárnok nyílvántartás, ó: Intézményvezető érvényesítés: kiegészítő ISZ melléklet,szöv eges beszámoló 13.”Adó-és egyéb adatszolgáltatás” –Együttműködési megállapodás szerint 14. „Belső ellenőrzés” – IGSZ látja el
intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Utalványozás. Nincs Ellenjegyzés: nincs
nincs
Könyv.megj.: mérleg Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
97
SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSE
I. Bevezetés
1. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A. § (5) bekezdésének megfelelően az intézmény vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. Mivel a szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak.
A szabálytalanság fogalma: A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, és az állami feladatellátás bármely tevékenységében előfordulhat. Alapesetei lehetnek: 1. -
a szándékosan okozott szabálytalanságok félrevezetés, csalás, sikkasztás,
98
2. -
megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb. a nem szándékosan okozott szabálytalanságok figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb.
A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az intézmény vezetőjének felelőssége:
a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működtetni az intézményt a szabályozottság, illetve a szabályok betartásának folyamatos figyelemmel kisérése szabálytalanság esetén hatékony intézkedések meghozatala,a szabálytalanság korrigálása annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képvisel a szabálytalanság.
Az intézkedések általános célja:
Megelőzés - a jogszabályoknak és szabályzatoknak meghatározott előírásoknak való megfelelés azaz a szabálytalanság kialakulásának megakadályozása Keret biztosítása, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása.
II.a.. A szabálytalanságok megelőzése Az Áht. 97. §-a szerint: (1) A költségvetési szerv vezetője felelős a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért. (2) A költségvetési szerv vezetője az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről.” (3) Az Áht.-ban meghatározott kötelezettség, az intézmény vezető feladata,és a szervezeti struktúrában meghatározott egységek vezetői hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg. A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium munkavállalóinak konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások szabályozzák. A közszolgálati jogviszonyból, illetve munkaviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak,az SZMSZ-nek,és a Kollektív Szerződésnek megfelelően kell teljesíteniük.
99
II.b. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt.
A költségvetési szerv valamely munkatársa észlel szabálytalanságot a)Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. /Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. / b) Ha az a) pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti a költségvetési szerv vezetőjét. c) A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. A költségvetési szerv vezetője észleli a szabálytalanságot A költségvetési szerv vezetője illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. A költségvetési szerv belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, MÁK, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgozni. II.c. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása A költségvetési szerv vezetője felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) a költségvetési szerv vezetője vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. / 2.számú melléklet/
100
II.d.A költségvetési szerv vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése során:
nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét; figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását; a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.
II.e.A költségvetési szerv vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során:
a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik; egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat; nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket; a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat.
II.f. Jelentési kötelezettségek A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie.(Jogszabály: a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 29. §) A költségvetési szerv vezetőjének az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. (Jogszabály: a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 31. § (3) b), ba), bb) pontok)
III. A szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrend
a) - elemei: 1. 2. 3. 4. 5.
a szabálytalanság fogalma a szabálytalanság észlelése (útvonala) intézkedések, eljárások meghatározása intézkedések, eljárások nyomon követése a szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása
101
b) az eljárásrenddel kapcsolatos gyakorlati megvalósítási formák: A költségvetési szerv vezetője eljárásrendet ad ki a költségvetési szerv teljes tevékenységével kapcsolatosan a szabálytalanságok kezeléséről / az a) pont elemei / A költségvetési szerv vezetője dönthet úgy, hogy: szakértői csoport értékelje a költségvetési szerv működése során előforduló szabálytalanságokat, és a szakértői csoport egyúttal javaslatot tesz a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedésekre; ebben az esetben a csoport működését is szabályozni kell. szabálytalansági felelőst jelöl ki a szabálytalanságok észlelésére és a kapcsolódó intézkedések koordinálására; ebben az esetben a szabálytalansági felelős munkaköri leírása tartalmazza a feladatot, a jelentési kötelezettségeket. az általános, a költségvetési szerv egészére érvényes elveket, kötelezettségeket tartalmazó eljárásrend mellett, az egyes szervezeti egységek vezetői kötelesek a saját szervezeti egységeik tevékenységének szabályozása során a szabályzattól való eltérés eseteit, az eltérés, a szabálytalanság következményeit, a korrekciók, intézkedések eseteit, a nyilvántartás és jelentés folyamatait is szabályozni.
102
1.
számú melléklet a szabálytalanságok kezeléséhez
A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium szabályzatai Házirend szabályzata Iratkezelési szabályzat Külföldi küldetési szabályzat Kollektív szerződés Munkavédelmi szabályzat Reprezentációs szabályzat Riasztá Minőségellenőrzési program Számviteli politika és kapcsolódó szabályzatok Pénzkezelési szabályzat Leltározási és leltárkészítési szabályzat / IGSZ.által központilag szabályozva/ Eszközök, források értékelési szabályzata /IGSZ által központilag szabályozva/ Tevékenységek önköltség-számítási szabályzata Felesleges készletek hasznosítási és selejtezési szabályzata /IGSZ.által központilag szabályozva/ Számlarend / IGSZ.által központilag szabályozva/ Szervezeti és működési szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Munkaidő nyilvántartás, - elszámolás és túlóra Közbeszerzési szabályzat Kis-értékű tárgyi eszköz- és készletgazdálkodási szabályzat Belső szabályzat a munkahelyi telefonok magáncélú használatáról Élelmezési Szabályzat Diákigazolvány Szabályzat Gépjármű üzemeltetési Szabályzat
103
2.
számú melléklet a szabálytalanságok kezeléséhez
Egyes eljárások A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), valamint a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény megfelelő rendelkezései. Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.
104
1.
3.számú melléklet a szabálytalanságok kezeléséhez
Folyamatábra a szabálytalanságok észlelésének útvonalához
Szervezeti egység
Felelős vezető
Intézmény vezető
1.lépés: Szabálytalanság gyanújának észlelése esetén az intézmény munkatársa köteles irásban értesiteni a szervezeti egység vezetőjét.Amennyiben az egység vezetője érintett az adott ügyben,akkor a felettes vezetőt kell értesiteni Abmennyiben megalapozottnak találja a szabálytalanságot,úgy erről értesiti az intézmény vezetőjét 2.lépés: 2.1.A szervezeti egység vezetőjének érintettsége esetén,a felettes vezető megvizsgálja az esetet,és amennyiben megalapozottnak találja,erről értesiti az intézmény vezetőjét. 2.2.A költségvetési szerv vezetőjének érintettsége esetén a felettes vezető tájékoztatja a felügyeleti szerv vezetőjét. 3.lépés: Az intézmény vezetője,illetve 2.2.esetén a felügyeleti szerv vezetője gondoskodik a megfelelő intézkedések meghozataláról,illetve az eljárások meginditásáról.
105
4.sz.melléklet a szabálytalanságok kezeléséhez
Jogszabályi háttér
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény;
az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. Korm. rendelet;
a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet;
a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény;
a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény;
a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény;
a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény;
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény;
a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény;
a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény;
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet
kötelezettségének
a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény
106
KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
I. Általános rész I.a. Jogszabályi háttér: Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet alapján a költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat.
I.b.A szabályzat célja: Intézményi szinten a kockázatkezelési eljárás meghatározása, ezen belül: kockázat azonosítása, mérése, kezelése melyek révén a kockázat/ok/ feltárásra kerülnek, másrészt ezáltal megelőzhető annak bekövetkezése.
I.c.A kockázat fogalma Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. Korm. rendelet meghatározza a kockázat fogalmát: „kockázat: a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését.”
107
- A kockázat lehet egy esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van a szervezet célkitűzéseire. - A kockázat lehet véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy információ. - Eredendő kockázat, amely szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépő hibák előfordulásának kockázata, és - Ellenőrzési kockázat: az ezen hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem előző illetve fel nem táró folyamatba be nem épített ellenőrzési eljárásokból fakadó kockázat.
I.d.A kockázat kezelője Intézményünk az egyes tevékenységek/területek-hez kapcsolódó szabályzataiban írja elő, hogy ki a felelős, /azaz:ki végzi a kockázatkezelés feladatát/ érvényesítve azt az éves költségvetési tervezési, végrehajtási és beszámolási tevékenységekben.
I.e.A kockázatkezelési hatókör - A költségvetési szerv szervezeti egységeinek vezetőinek felelőssége és kötelessége az éves költségvetési terv kialakítása, végrehajtása és folyamatba épített ellenőrzése, illetve a tevékenységről való beszámolás során a kockázati tényezők, elemek azonosítása, a kockázatok bekövetkezésének valószínűsítése, a kockázati hatás mérése és semlegesítése. -
A kockázatelemzés felöleli a költségvetési szerv valamennyi tevékenységi területét.
- A költségvetési szerv minden szervezeti egységének vezetője az éves munkaterv elkészítése során elkészíti a területe célkitűzéseinek végrehajtását akadályozó kockázatok elemzését (azonosítás, értékelés), annak kezelési módját. - A költségvetési szerv minden szervezeti egységének vezetője felméri, mi jelenthet kockázatot az adott területen és mekkora kockázat nagyságokkal lehet számolni, és a meghatározott kockázati nagyság alapján milyen intézkedéseket kell elvégezni. II. A végrehajtás szabályai II.a.A kockázat azonosítása
108
- Mint minden szervezetnek a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium is alapvető érdeke,hogy elérje célkiűzéseit. A működése során azonban különböző kockázatokkal szembesül,ezért az intézményi vezetés feladata hogy úgy tudjon válaszolni azokra,hogy lehetőség szerint elősegítse az eredeti célok megvalósulását,s ezzel egy időben minimálisra csökkentse a veszélyeztető tényezők bekövetkezését. - Az éves munkatervben kerülnek meghatározásra és aktualizálásra a rövid és középtávú prioritások, célkitűzések és feladattervek melyek elfogadása,megvitatása kockázatfelméréssel párosulnak.
Intézményünk alaptevékenysége a közoktatás, fenntartó a PMJV. Önkormányzata, a gazdálkodás állami normatívákból történik. A Szakmai feladatellátás /alaptevékenység/ kockázatai testületi munkával kerülnek azonosításra,tantestületi értekezletek,iskolavezetési értekezletek, munkaközösségi-és diák-önkormányzati egyeztetések útján. A gazdasági folyamatoknál az önértékelés módszertanát alkalmazzuk, havi összegző megbeszélések formájában.
A várható kockázatok köre az alábbiak szerint kerültek meghatározásra:
KÜLSŐ KOCKÁZATOK 1.Infrastrukturális
Az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája megakadályozhatja a normális működést.
2.Gazdasági
Az infláció negatív hatással lehet a tervekre.
3.Jogi és szabályozási
A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a tevékenység terjedelmét. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak. Egy kormányváltás megváltoztathatja a kitűzött célokat. Egy szervezet tevékenysége magára vonhatja a politika érdeklődését vagy kiválthat politikai reakciót. Versenyhelyzet kialakulása vagy szállítói probléma negatív hatással lehet a tervekre. Tűz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a kívánt tevékenység elvégzésének képességére. A katasztrófavédelmi terv elégtelennek bizonyulhat.
4.Politikai 5.Piaci 6.Elemi csapások PÉNZÜGYI
109
KOCKÁZATOK 7.Költségvetési 8.Csalás vagy lopás 9.Biztosítási 10.Felelősségvállalási
Az alaptevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. A források kezelése nem ellenőrizhető közvetlenül. Eszközvesztés. A források nem elegendőek a kívánt megelőző intézkedésre. Nem lehet a megfelelő biztosítást megszerezni elfogadható költségen. A biztosítás elmulasztása. Az intézményre mások cselekedete negatív hatást gyakorol, és a szervezet jogosult kártérítést követelni.
TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZATOK 11.Működés-stratégiai 12.Működési 13.Információs 14.Hírnév 15.Technológiai 16.Projekt 17.Újítási
Nem megfelelő stratégia követése. A stratégia elégtelen vagy pontatlan információra épül. Elérhetetlen/megoldhatatlan célkitűzések. A célok csak részben valósulnak meg. A döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez. A nyilvánosságban kialakult rossz hírnév negatív hatást fejthet ki. Például a kialakult rossz megítélés csökkentheti a tevékenység terjedelmét. A hatékonyság megtartása érdekében a technológia fejlesztésének/lecserélésének igénye. A technológiai üzemzavar megbéníthatja a szervezet működését. A megfelelő előzetes kockázatelemzés, hatástanulmány nélkül készült el a projekt-tervezet. A projektek nem teljesülnek a költségvetési vagy funkcionális határidőre. Elmulasztott újítási lehetőségek. Új megközelítés alkalmazása a kockázatok megfelelő elemzése nélkül.
EMBERI ERŐFORRÁS KOCKÁZATOK 18.Személyzeti 19.Egészség és Biztonsági tényezők
A hatékony működést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiánya. Ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat.
szervezetre gyakorolt hatás alacsony magas
A fentiek ábrázolása kockázati-mátrixban az intézményre gyakorolt hatás,illetve azok bekövetkezésének valószínűsége alapján:
1,3, 6,8,9, 10 11,13,12, 14, 15,16,17,18,
2,4,5,7, 19,
16,17,
1,2,3,4,5,6,7,8,9, 10,11,12,13, 14,15,18,19,
110
alacsony magas bekövetkezés valószínűsége II.b.A kockázatkezelés - A kockázatkezelésért az intézmény vezető a felelős,de tevékenységében támaszkodik a belső ellenőrzés ajánlásaira, javaslataira. - A kockázatok azonosításával kialakításra kerültek a megfelelő válaszlépések,ezzel a kockázatok mérséklése megtörtént. - Az éves munkaterv/célkitűzések végrehajtásának érdekében intézkedési terv került meghatározásra,az előző időszak ellenőrzéssel feltárt hiányosságait is alapul véve.. - A kiemelten nagy kockázatú tevékenységek esetében /lásd kockázati mátrix/az intézményvezető preventív ellenőrzést tart szükségesnek,mely megvalósítása a kockázat típusától függően: folyamatos jelentés, beszámoltatás,vagy helyszíni vizsgálat. - A FEUVE hatékonysága érdekében lett kialakítva az ellenőrzési nyomvonal
II.c.A kockázatkezelés időtartama -
A kockázatkezelést mint tevékenységet a döntés előkészítésnél, a költségvetési tervezés első szakaszaiban kezdi meg az intézmény vezetője,s a költségvetési év során folyamatosan nyomon követi a folyamatokat, frissíti a megállapításait, illetve ellenőrzi a megtett intézkedések hatásait. II.d.A kockázatok és intézkedések nyilvántartása
-
A feltárt kockázatok, hibák nyilvántartása központi iktatással történik. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden kockázatra kiterjedően a bekövetkezés valószínűségét, az esetleg felmerülő kár mértékét, a kockázat kezelésére javasolt intézkedést, a felelős munkatárs nevét. A kockázatkezelési eseteket az intézmény vezetője elemzi, és szükség esetén javaslatot tesz az egyes tevékenységek szabályozásának korszerűsítésére.
111
