Esztergomi Erzsébet királyné Óvoda
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013 ( Módosítással egybeszerkesztett szöveg)
Esztergomi Erzsébet Királyné Óvoda 2500 Esztergom, Erzsébet királyné út 43. OM azonosító: 031675 Tel./Fax: 33 413 326 e-mail:
[email protected]
Az SZMSZ-t: Készítette:
Kissné Pirtyák Krisztina, óvodavezető
Elfogadta:
Az Esztergomi Erzsébet királyné Óvoda nevelőtestülete
Jóváhagyta:
Az intézményvezető
Egyetértési jog:
Esztergom Város Önkormányzatának Képviselőtestülete, az SZMSZ és azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. ( Nkt. 83. § (2) i), Nkt. 85. § (1), Nkt. 25. § (4) )
Az óvoda adatai Az intézmény neve:
Esztergomi Erzsébet királyné Óvoda
OM azonosítója:
031675
Az intézmény székhelye:
2500 Esztergom, Erzsébet királyné út 43.
Az intézmény fenntartója:
Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2500 Esztergom, Széchényi tér 1.
Az intézmény típusa:
szakmailag önálló nevelési intézmény
Az intézmény vezetője:
Kissné Pirtyák Krisztina
Alapító okirat kelte:
1992. június 25.
2
Az SZMSZ jogszabályi alapja 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt) 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2011.
évi
CXII.
Törvény
az
információs
önrendelkezési
jogról
és
az
információszabadságról 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 1995. évi LXVI. Törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 44/2007. ( XII. 29 ) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat–tételi kötelezettségekről 277/1997. ( XII.22 ) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról,
valamint
a
továbbképzésben
kedvezményeiről 3
résztvevők
juttatásairól
és
370/2011.
(
XII.31.
)
Korm.
rendelet
a
költségvetési
szervek
belső
kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 5/1993. ( XII.26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
33/1998. (VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, elletve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
4/2010. ( I.19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról Nevelőtestületi határozatok Vezetői utasítások
4
Tartalomjegyzék
1. Az SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya
2. 3. 4.
5.
6.
7. 8. 9.
1.1. Az SZMSZ hatálya 1.2. Az SZMSZ nyilvánossága Az óvoda alapító okirata Az óvoda gazdálkodási jogköre és a gazdálkodással összefüggő jogosítványok Az óvoda vezetőinek jogosítványai, vezetők közötti feladatmegosztás 4.1. Óvodavezető 4.2. Óvodavezető-helyettes 4.3. A kiadmányozás eljárásrendje 4.4. Hatáskörök átruházása 4.5. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Az óvoda közösségei, alkalmazottak 5.1. A pedagógus foglalkoztatás formái, belső szabályozása 5.2. A pedagógusok közösségei 5.2.1. Nevelőtestület 5.2.2. Alkalmazotti közösség 5.2.3. Szakmai munkaközösség 5.3. A nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók közössége 5.3.1. Dajkák 5.3.2. Óvodatitkár 5.3.3. Gondozónő és takarítónő 5.3.4. Pedagógiai asszisztens 5.4. Rendszergazda 5.5. A szülők közössége 5.6. Az óvoda minőségirányítási rendszere Az óvoda közösségeinek kapcsolattartása 6.1. A szülők képviselője és az óvodavezető kapcsolattartása 6.2. A szülők és az óvodapedagógusok közötti kapcsolattartás. Az óvodavezetés és közösségének külső kapcsolatai Az óvoda szervezeti felépítése, struktúrája Az óvoda működési rendje 9.1. A vezetők benntartózkodásának rendje 9.2. Az intézményvezető vagy intézményvezető – helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje 9.3. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje, a munkavégzés általános szabályai 9.4. Jogviszonyban nem állók benntartózkodása 9.5. A gyermek jogviszonya 9.6. Nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok 9.7. Az óvodai nevelőmunkán túli időben szervezhető program
5
10. Óvodai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 11. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete, ellátása 12. Gyermekbalesetekkel és megelőzésükkel összefüggő feladatok 13. Váratlan események esetén szükséges intézkedések 14. A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje, pedagógus értékelés 15. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok 15.1. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé 15.2. Hivatali titok megőrzése 15.3. A telefonhasználat eljárásrendje 16. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje 17. Intézményi dokumentumok nyilvánosságra hozatala Záró rendelkezések SZMSZ elfogadása Nevelőtestületi jegyzőkönyv Mellékletek
6
1. Az SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény 40. §. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Városi Óvoda nevelőtestülete az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (a továbbiakban SZMSZ) fogadta el. Általános rendelkezések o Az SZMSZ célja, hogy meghatározza az óvoda, mint közoktatási intézmény működési rendjét, szervezeti felépítését, a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat, a vezetők közötti kapcsolattartást és feladatmegosztást, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. o Meghatározza az intézményen belüli Vagyonnyilatkozat-tétel módját. o Szabályozza az óvoda közösségeinek kapcsolattartási rendjét, a külső kapcsolatok rendszerét, módját. o Megfogalmazza az óvodások rendszeres egészségügyi felügyeleti és ellátási feladatait és az intézmény dolgozóinak tennivalóit a gyermekbalesetek megelőzésében és a védő-óvó előírások betartásában. o Rögzíti az óvodai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. o Tartalmazza a minőségirányítási program végrehajtásának, értékelésének továbbá a nevelő munka belső ellenőrzésének rendjét, a pedagógus értékelés szabályait. 1.1 Az SZMSZ hatálya Személyi hatálya kiterjed: o az alkalmazotti közösségre ( az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra), o a gyermekek és szülők, törvényes képviselők közösségére ( azokon a területeken, ahol érintettek), o az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában. Területi hatálya: az SZMSZ rendelkezéseit be kell tartani az óvoda egész területén, az óvodai élet különböző helyszínein és - a nevelési program végrehajtásához kapcsolódó - óvodán kívüli rendezvényeken, programokon is. Időbeli hatálya: az SZMSZ az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján és határozatlan időre szól, a következő módosításig hatályos. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz.
7
Ezzel egy időben hatályát veszti a 487/2011. (X.14.) számon az Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által jóváhagyott SZMSZ. Az intézmény évente augusztus 31-ig felülvizsgálja, ha szükséges, akkor az előírásoknak megfelelően módosítja az SZMSZ-t. A módosítás a meghatározott eljárásrend szerint történik. Az SZMSZ felülvizsgálatának rendje: o ha az óvoda működési rendjében változás történik o ha a jogszabály előírja. 1.2 Az SZMSZ nyilvánossága Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. ( R.82.§(3) ) Az SZMSZ 1-1 példánya megtekinthető: o o o o
fenntartónál óvodavezetőnél szülők részére a faliújságon irattár
8
2. Az óvoda alapító okirata
9
3.
Az óvoda gazdálkodási jogosítványok
jogköre
és
a
gazdálkodással
összefüggő
Az óvoda módosított alapító okiratának kelte: 2013. február 1. Határozat száma: 60/2013. (I.31. ) esztergomi öh.
Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 851020
Óvodai nevelés
Az intézmény alaptevékenységének államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása:
851011 562912 562917 562919 851012
Óvodai nevelés, ellátás Óvodai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Egyéb étkeztetés Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása
Számlavezető bank: K§H Bank , Esztergom Számlaszám: 10403648 – 50526551 – 53691001
Feladatellátása szerint: önállóan működő költségvetési szerv. Gazdálkodási jogköre szerint: teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az intézmény pénzügyi- gazdálkodási feladatait Esztergom Város Polgármesteri Hivatala látja el. A Polgármesteri Hivatal és az óvoda közötti munkamegosztás és a feladatvállalás rendjét a Kincstárral kötött „Együttműködési megállapodás” tartalmazza. Gazdálkodással összefüggő jogkörök Az óvodán belüli gazdálkodást az óvodavezető irányítja. Felel a költségvetés ésszerű és takarékos felhasználásáért. Munkáját az óvodavezető-helyettes és az óvodatitkár segíti. Az óvodatitkár, munkáját az óvodavezető közvetlen felügyeletével végzi. Felel a rábízott pénz és iratok kezeléséért.
10
Az óvoda, gazdasági tevékenységének ellátásához költségvetéssel rendelkezik. A költségvetést a törvényi előírásoknak megfelelően, a számviteli eljárások szerint, a fenntartó által történő ütemezésben készíti el a Kincstárral egyeztetve. A gazdálkodási szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjét a FEUVE tartalmazza. Ez az SZMSZ mellékletében szerepel. Részei: o A gazdálkodási szabálytalanságok kezelésének a rendje o Az intézmény ellenőrzési nyomvonala o Kockázatkezelés
11
4.
Az óvoda vezetőinek jogosítványai, vezetők közötti feladatmegosztás Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőségnek célja: o a szervezet működéséhez szükséges feltételek biztosítása, o a kifelé irányuló funkciók megvalósításához feladatok meghatározása, o belső szervezettség megvalósítása, o hatékonysága révén a szervezetre bízott feladatok eredményes ellátása. A vezetőség tagjai: o óvodavezető o óvodavezető-helyettes A magasabb vezető, valamint vezető beosztásban dolgozó munkavállalók a hozzájuk rendelt munkatársak tekintetében utasítási joggal rendelkeznek. A vezető egy-egy feladatra alkalmi jelleggel is adhat utasítási és intézkedési jogot. ( 20/2012. ( VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1) e) )
4.1 Óvodavezető Az intézmény egyszemélyi felelőse, képviseleti és döntési jogkörrel rendelkezik. Feladatai, hatásköre o o o o
pedagógiai, szakmai tanügy-igazgatási munkáltatói gazdálkodási
Pedagógiai, szakmai o Szervezi és irányítja a nevelőmunkát, jóváhagyja a csoportok rendjét. o Elkészíti a pedagógiai programot, a munkatervet, a házirendet, a szervezeti és működési szabályzatot, az egyéb intézményi dokumentumokat, azok módosítását és kezdeményezi jóváhagyásukat a fenntartóval. o Felel az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért. o Továbbképzéseket engedélyez, tapasztalatcserét szervez.
12
Tanügy-igazgatási o Elkészíti a tanügyi nyilvántartásokat, a statisztikát, eleget tesz adatszolgáltatási kötelezettségének. o Biztosítja az ügyiratok határidős ügyintézését, az irattár vezetését, rendjét, szükség szerint selejtezését. o Gondoskodik a gyermekek felvételéről, kialakítja az óvodai csoportokat, beszerzi a szükséges szakvéleményeket. o Ellenőrzi a teljes nyilvántartási rendszer vezetését. Munkáltatói o Az intézmény dolgozóit alkalmazza, személyi anyagukat rendszerezetten nyilvántartja, kezeli és engedélyezi a szabadságot, elkészíti a munkaköri leírásukat. o Folyamatosan ellenőrzi a dolgozók munkafegyelmét, intézkedik, tények alapján minősít. o Kialakítja az összehangolt munkarendet, megismeri az érdekcsoportok véleményét. o Értekezleteket, továbbképzést szervez az alkalmazottaknak.
Gazdálkodási o Összeállítja az intézmény költségvetését a fenntartó előirányzati keretein belül. o Az önkormányzat által elfogadott, megállapított költségvetés keretein belül takarékosan gazdálkodik. o Gondoskodik az óvoda épületének, berendezéseinek, udvarának karbantartásáról, fejlesztéséről a közegészségügyi, a munka-és balesetvédelmi előírásoknak megfelelően. o Ellenőrzi az étkezési díjak szabályos kezelését, az étkeztetés lebonyolítását. o Ellenőrzi a vagyonnyilvántartást, elrendeli a leltározást, a selejtezést, javasolja a felújítást.
4.2. Óvodavezető-helyettes A munkamegosztás szerinti feladatokat maradéktalanul ellátja. Vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja, tevékenységéről rendszeresen beszámol. Az intézményvezető helyettes munkaköri leírását az intézményvezető készíti el. Az intézményvezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. o A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. o Közvetlenül szervezi és irányítja a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkáját. 13
A vezető távollétében munkáltatói és bérgazdálkodási jogköre nincs. Óvodavezető-helyettesi megbízásakor a nevelőtestületnek véleményezési jogkörrel rendelkezik. Feladatai, hatásköre: o pedagógiai, o tanügy-igazgatási, o munkáltatói, o gazdálkodási, adminisztratív területen. Pedagógiai o Aktívan részt vesz az óvoda nevelési programjának kialakításában. o Segíti a pályakezdő , illetve új kolléga szakmai tájékoztatását. o Ellenőrzi az intézményi minőségirányítási program megvalósítását a dajka munkakör tekintetében. o Az óvodai dokumentumokat jól ismeri, ő is gondoskodik arról, hogy az érintettek ismerjék ezek tartalmát. Tanügy-igazgatási o Adatok kigyűjtésével segíti az éves statisztika és egyéb kimutatások elkészítését. o Figyelemmel kíséri, összefogja az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát. o A balesetvédelmi szabályok betartását folyamatosan ellenőrzi, évente balesetvédelmi oktatást tart. o Biztosítja az intézményen belüli információ áramlást. o Kapcsolatot tart a szülői közösséggel.
Munkáltatói o Naprakészen vezeti a szabadság-nyilvántartást. o Megszervezi a hiányzó dolgozók helyettesítését és erről tájékoztatja a vezetőt. o Ellenőrzi a jelenléti ívet. o A dolgozók munkavégzése során tapasztalt pozitív és negatív észrevételekről tájékoztatja a vezetőt. o A kollektíván belül elősegíti a munkafegyelem és a törvényesség megtartását. o Személyes példájával segíti a jó munkahelyi légkör kialakítását.
14
Gazdálkodási, adminisztratív o A vezető hosszabb távolléte esetén biztosítja a pontos adatszolgáltatást. Az intézménybe érkező ügyiratokat naprakészen átnézi. o Részt vesz az óvoda számára szükséges különböző eszközök vásárlásában. o Javaslatot tesz a szükséges javításokra, felújításokra, beszerzésekre. o Betartja a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét. o Feladata, az intézmény költségvetésének ismeretében, a takarékos gazdálkodás, az intézményi vagyon őrzése, védelme. 4.3. A kiadmányozás eljárásrendje: Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az óvodavezető kiadmányozási jogát átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott jogkör tovább nem ruházható. A kiadmányozási jog átruházása nem érinti a hatáskör jogosultjának személyét és személyes felelősségét. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. 4.4. Hatáskörök átruházása: A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre átruházhatja, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. o képviselet jogkör átruházása: betegség, tartós távollét, vagy más akadályoztatása esetén kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik. Az intézmény képviselőjeként járhatnak el a következők szerint: az intézményvezető egyedi felhatalmazása alapján a felhatalmazásban meghatározott ügyben és időtartamig, a helyettesítési rend szerint és az óvodavezető megbízása alapján az óvodavezető-helyettes képviseli az intézményt külső szervek előtt. o
munkáltatói jogkör átruházása: óvodavezető-helyettes: a munkát közvetlenül segítő és egyéb feladatot ellátó alkalmazottak közvetlen irányítása és szervezése.
15
A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: o Jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében ( jogviszonnyal, az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben), o Az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján, o Sajtónyilatkozat megtétele, o Az intézményben információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele.
4.5. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről a 2007. évi CLII. törvény rendelkezik. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre: Az a közalkalmazott, aki munkaköri feladataival összefüggésben költségvetési és egyéb pénzeszközök felett o javaslattételi o döntési o vagy ellenőrzési jogosultsággal rendelkezik. Intézmény vezető Felelős: o az intézmény kezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért o az óvoda gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért o a tervezési, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak hitelességéért o a folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzés megszervezéséért Jogosult: o utalványozásra, igazolásra, kötelezettség vállalásra.
Intézményvezető-helyettes Részt vesz: o az intézményi költségvetés végrehajtásának ellenőrzésében o a gazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési feladatokban o a folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzésben. 16
Jogosult: o igazolásra o a vezető távollétében utalványozásra, kötelezettség vállalásra. A vagyonnyilatkozatra kötelezett a sajátján kívül nyilatkozatot tesz a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről is. A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége Előzetes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség o Minden esetben, amikor a közalkalmazottat olyan feladat ellátásával bízzák meg, amely vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel jár. Utólagos vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség o Abban az esetben, amikor az érintettnek megszűnik a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó jogviszonya vagy beosztása, a megszűnést követető 30 napon belül kell megtenni. Időszakos esedékesség o A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget két évenként kell teljesíteni, az esedékesség évében június 30-ig. o Nem kell megismételni a vagyonnyilatkozat-tételt, amennyiben megváltozik az érintett beosztása, munkaköre, feladata oly módon, hogy a változás következtében ismételten vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek kellene eleget tenni.
kötelezettség
A vagyonnyilatkozat-tételi jogkövetkezménye
elmaradásának
o A vagyonnyilatkozat teljesítéséig nem adható ki megbízás, nem létesíthető közalkalmazotti jogviszony ha az vagyonnyilatkozattételhez kötött. o Nem bízható meg az adott feladat ellátásával az, aki nem tesz eleget kötelezettségének. o Az, aki megtagadja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését, nem foglalkoztatható tovább. A jogviszony megszűnésétől számított három évig nem létesíthető közalkalmazotti jogviszony, illetve részére nem adható ki vezetői megbízás.
17
A vagyonnyilatkozat őrzése A vagyonnyilatkozatot a munkáltatói jogkör gyakorlója őrzi. Az őrzésért felelős személy feladata o A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség előkészítése o A nyilatkozatok átvétele, biztonságos megőrzése o Szükség esetén vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése. A munkáltató o Köteles a vagyonnyilatkozat esedékessége előtt legalább 30 nappal az érintettet tájékoztatni. o A tájékoztatáshoz a törvényben található nyomtatványt kell alkalmazni. A kitöltéshez szükséges írásbeli útmutatást az érintett rendelkezésére kell bocsátani. o A kötelezettet tájékoztatni kell arról, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár, ha nem teljesíti a vagyonnyilatkozat megtételét. o Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, írásban fel kell szólítani, hogy a kézhezvételtől számított nyolc napon belül pótolja. Amennyiben a felszólítás eredménytelen, az érintett foglalkoztatását meg kell szüntetni, illetve megbízását visszavonni. o Átveszi a vagyonnyilatkozatokat és gondoskodik - a többi irattól elkülönítve - megőrzéséről. o A személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokat betartja. A személyes adatok védelme o Az adatok felvétele, kezelése az adott törvény rendelkezése alapján valósul meg. o Kezelésük az érintett jogaival összhangban történik. o Az adatkezelő a természetes személy személyes adatait csak azok beleegyezésével szerezheti meg, felhasználni csak az érintett tudtával szabad, akinek joga van tudni: ki, hol, mikor, milyen célra használja fel. Vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése o Amennyiben a munkáltató arra a megállapításra jut, hogy a nyilatkozatot tévő vagyongyarapodása nem áll összhangban a törvényes forrásból származó jövedelmével, az állami adóhatóságnál vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményez. o A vagyongyarapodás tisztázása céljából a kezdeményezés előtt az érintettet meg kell hallgatni. A meghallgatáson biztosítani kell az érdekképviseleti szerv jelenlétét is.
18
5. Az óvoda közösségei, alkalmazottak Az óvodaközösséget az alkalmazottak, a szülők és az óvodás gyermekek alkotják. 5.1. A pedagógus foglalkoztatás formái, belső szabályozása o Az alkalmazás feltétele az előírt iskolai végzettség, szakképesítés valamint a büntetlen előélet és a cselekvőképesség. o A pedagógus munkaideje: heti 40 óra, ebből 32 óra közvetlenül a gyermekek körében végzett nevelőmunka (kötelező óraszám). o Az óvónő foglalkoztatása „óvodapedagógus” munkakörben vagy „szakvizsgázott óvodapedagógus” munkakörben történik. o Az óvodavezető, a Közalkalmazotti Tanács véleményét figyelembe véve, a kiváló munkát a kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítéssel ismerheti el.
5.2. A pedagógusok közösségei 5.2.1. Nevelőtestület ( 20/2011. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1) e) Nkt. 70. § (1) ) Az intézmény nevelőtestületét a nevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége alkotja. A nevelőtestület tagjai az óvodapedagógusok: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, az Óvodai nevelés országos alapprogramja és az óvoda pedagógiai programja szerinti nevelése. ( 20/2011. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1) e), Nkt. 61. § (1) (2), Nkt. 62-63. §, Mt. 92. § (1) )
Felelőssége: a munkaköri leírásban, illetve az óvoda belső szabályzataiban rá háruló feladatokra, illetve a munkájához leltár szerinti eszközök felelősségére terjed ki. Beszámolási kötelezettsége: Év végén az egész éves teljesítményét kell értékelnie a nevelőtestületnek. A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve, törvényben továbbá az e szabályzatban meghatározott kérdésekben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
19
Döntési jogköre: o a Nevelési Program és módosításának elfogadása o a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása o az óvoda éves munkatervének elkészítése o az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása o a nevelőtestület képviseletében eljáró személy kiválasztása o a Házirend, a Minőségirányítási Program elfogadása o az intézményvezetői pályázathoz szakmai vélemény kialakítása. Véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos kérdésekben. Véleményét ki kell kérni: o a költségvetés szakmai célokra történő tervezéséhez o az óvodai beruházási és fejlesztési terveihez o a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.
5.2.2. Alkalmazotti közösség: ( 20/2011. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1) e) ) Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző óvodapedagógus, a többi dolgozó a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő más közalkalmazott. Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott tagja. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben – testületi jogkör esetén a testület egyszerű többség (50%+1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.
5.2.3. Szakmai munkaközösség Az óvoda pedagógusai az eredményesebb és hatékonyabb pedagógiai munka érdekében szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. ( 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1) e), Nkt. 71. § (1) (2) )
5.3. A nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók közössége: ( 20/2011. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1) e) )
Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Közvetlen felettesük az óvoda vezető-helyettese.
20
5.3.1. Dajkák: Közvetlen felettese az óvodapedagógus. Munkáját az óvodavezető által meghatározott munkarendben a vezető irányítása és ellenőrzése alapján, csoportmunkáját a csoportvezető óvodapedagógus irányítása alapján végzi. Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére! Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen a jellemző. A tudomásra jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítsa. 5.3.2. Óvodatitkár: A nevelőtestülettől és a dajkák közösségétől elkülönült feladattal rendelkező közalkalmazott, akinek feladata elsősorban az intézmény adminisztrációs adat és iratkezelési feladatainak elvégzése, a rendeltetésszerű működéséhez szolgáló feltételek biztosítása a vezető egyszemélyi utasításai alapján. Saját területét érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 5.3.3. Gondozónő és takarítónő: ( 20/2011. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1) e, Nkt. 2. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez )
Jogállása o Felette az általános munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. o Közvetlen felettese a vezető- helyettes. 5.3.4. Pedagógiai asszisztens 2013. 09. 01.-től: ( 20/2011. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1) e, Nkt. 2. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez )
Munkáját a vezető-helyettes által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében, és az SZMSZ alapján végzi. Jogállása o Felette az általános munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. o Közvetlen felettese a vezető- helyettes. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat jogállásától függően az óvodapedagógus iránymutatása alapján végzi.
21
5.4. Rendszergazda 2013.09.01.-től: ( 20/2011. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1) e, Nkt. 2. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez, Nkt. 94. § (1) u) )
Munkaidő 8 óra. Tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Munkaköri leírását az intézményvezető készíti el. Együttműködik a vezetővel a hálózaton működtetett szoftvereknek megfelelően adatbázis kezelő, levelező, nyilvántartó programok stb. kezelésében, elvégzi azok karbantartását. Ha új feladatok, igények keletkeznek, rálát annak fejlesztési lehetőségeire, segít a döntés előkészítésében. A 2011. évi CXC törvény felhatalmazó szabályának 94. § (1) u) bekezdésében megfogalmazott rendelet megjelenése esetén az abban foglaltaknak (és az ahhoz igazított intézményi eljárásrendnek) megfelelően végzi tevékenységét. Segíti az intézményi eljárásrend elkészítését: o az elektronikus és a papírformátumú nyomtatványok előállításával és forgalmazásával, o a tanügyi nyilvántartások elektronikus alkalmazásához szükséges engedély kiadásának szabályaival, o az engedélyezési eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának, befizetésének és felhasználásának kérdéseit rendező, rendelet megjelenése esetén.
5.5. A szülők közössége o A szülők az óvodában a Közoktatási Törvényben meghatározott jogaik és kötelességeik érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. Amennyiben nem működik az intézményben szülői szervezet, abban az esetben ezt a szülők, képviselőik útján érvényesíthetik. o A szülői közösség figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. o A gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől. E körbe tartozó ügyek tárgyalásakor tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleteken. o A szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkeznek. ( Nkt. 72.§ (5) a) ) o A dokumentumok nyilvánosságra hozásával, és az intézmény tájékoztatási kötelezettségével, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg. Amikor a jogszabály kötelezően előírja a vélemény kikérését, a tervezet készítőjének meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, vagyis kifejezetten kérni kell a vélemény megküldését, pontosan meghatározva, hogy mely fejezetekkel kapcsolatban kéri azt. A véleményezésre jogosult nem köteles nyilatkozni, azonban a jogszerű döntéshez igazolnia kell, hogy a nyilatkozat megtételére megfelelő határidő ( 15 nap ) biztosításával az érdekeltek felkérték. o Javaslattételi és véleményezési jogot gyakorol a Házirend, az SZMSZ elfogadásánál. ( Nkt.25. § (4), 84.§ (9), 85§ (1) ) 22
5.6.
Az óvoda minőségirányítási rendszere Az óvoda minőségirányítási rendszere a nevelőtestület által elfogadott és a Képviselő-testület által jóváhagyott Minőségirányítása Program alapján működik. Intézményvezető feladata o Megteremti az intézmény jogszerű működéséhez a szükséges személyi, szervezeti feltételeket. o Gondoskodik az eredményes, hatékony nevelés-fejlesztéshez szükséges zavartalan munkáról. o Felelős az IMIP-ben megfogalmazott feladatok végrehajtásáért. o Évente értékeli az óvoda minőségirányítási munkáját. o Segíti a partnerközpontú óvoda működését. o Megteremti a team munka feltételeit. Munkatársak feladata o Az óvoda valamennyi dolgozója legyen elkötelezett céljaink iránt. o Tudjanak hatékonyan együttműködni, együttgondolkodni. o Törekedjenek konszenzusra. Minőségirányítási team o A minőségi tevékenység lebonyolítását, fejlesztését segíti. o Kiépítik és működtetik az intézményi információs kommunikációs rendszert. o Munkatervük illeszkedik az óvoda munkatervéhez.
és
Partnerek A partnerek igényeit, elvárásait meg kell ismerni, beépíteni a nevelőfejlesztő munkába, a visszajelzések alapján elvégezni a szükséges változtatásokat. Közvetlen partnereink o A nevelésben szereplő gyermek és az elvárásokat támasztó szülő. o A pedagógiai munkában részt vevő munkatárs. o A forrásokat biztosító fenntartó.
23
6. Az óvoda közösségeinek kapcsolattartása ( 20/2011. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1) e) )
A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik az alkalmazotti közösség, ezen belül: o a nevelőtestület- óvodapedagógusok o a szakmai munkaközösség o a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajkák, gondnok, óvodatitkár, rendszergazda, takarító dolgozók közössége. A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi - alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési, javaslattételi jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A kapcsolattartás formái: o o o o o
értekezletek, megbeszélések, fórumok, rendezvények, megbeszélések.
6.1. A szülők képviselője és az óvodavezető kapcsolattartása A szülők képviselőjével az óvodavezető tart kapcsolatot. ( 20/2011. (VIII.31.) EMMI rendelet 3. §(8); 4. § (1) g; p); 82. § (6); 119. § (4); 122- § (8)-(9); 130. § (5), Nkt. 72. §, 73. § (1); 82. § (6) )
Az intézményvezető és a szülői szervezet elnöke az együttműködés tartalmát és formáját az éves munkaterv és a szülői szervezet munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A szülők az Nkt.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet, illetve óvodaszéket hozhatnak létre. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata, hogy az óvodai Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükséges: o Információs bázis megadása (az intézmény nyilvános dokumentumai, az intézmény működésével kapcsolatos irat), a hozzáférés biztosítása o Közvetlenül rendelkezésre bocsássa azokat a dokumentumokat, melyek az óvoda Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükségesek o Óvodán belül megfelelő helység, szükséges berendezés biztosítása.
24
A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási rendje: o A szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési joga van. o Az intézmény vezetője a szülői szervezet elnökét legalább félévente tájékoztatja az intézményben folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. o A szülői szervezet működésének feltételeiről az intézményvezető gondoskodik. A szülői szervezet részére biztosított jogok: Képviseli a szülőket és a gyermekeket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor. Képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Az óvodavezetői pályázatról véleményt nyilváníthat, melyet írásba foglal és az előkészítő bizottság elnökének átad. A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy: o A hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő – a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, o megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek, o a szülői szervezet véleményezési és egyetértési jogkörében eljárva minden esetben köteles írásban nyilatkozni. A szülői szervezet és az óvodavezető közötti kapcsolattartás formái: o szóbeli személyes megbeszélés, tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével o közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezetőnek, o munkatervek egymás részére történő megküldése, o értekezletek, ülések, o szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, o a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére, o írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör gyakorlásokhoz, o azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok),
25
o o
a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása.
Az óvodai szülői közösség javaslattételi , véleményezési jogot gyakorol az alábbi területeken: o az óvodai SZMSZ kialakításában, o a házirend kialakításában, o az éves munkaterv és beszámoló elkészítésekor, o minőségirányítási program kialakításakor, o a vezetők és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás módjában, o az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben, o a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, o az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, o a munkatervnek a szülőket is érintő részében. 6.2. A szülők és az óvodapedagógusok közötti kapcsolattartás. Nevelési feladatok összehangolásának lehetőségei: o napi találkozáskor o nyílt napon, „munkadélutánon” o nyilvános ünnepségeken, óvodai rendezvényeken o családlátogatásokon o szülői értekezleteken o faliújságra kifüggesztett információkon keresztül o gyermekvédelmi intézkedések során o fogadóórákon A gyermek felől a szülőnek csak az óvodapedagógus adhat felvilágosítást.
7.
Az óvodavezetés és közösségének külső kapcsolatai Esztergom Város Képviselő-testületével és annak bizottságaival, a Polgármesteri Hivatal Irodáival a közvetlen kapcsolatot az óvodavezető tartja. ( Nkt. 83-85. §.) Az óvoda vezetője, óvodapedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak fenn az óvoda körzetében működő általános iskola igazgatójával - a kapcsolat tartalma a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése -, a bölcsőde vezetőjével illetőleg az érintett alkalmazottakkal. Meghatározzák a bölcsődéből óvodába, óvodából az iskolába kerülő gyermekek beilleszkedésének megkönnyítése érdekében szervezendő kölcsönös látogatásokat. ( 20/2011. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1) i) )
26
A Gyermekvédelmi Szolgálatnál, a Családsegítő Központnál, a Közjóléti Irodánál a gyermekvédelmi felelős - aki egyben az óvoda vezető-helyettese is intézi a családok megoldásra váró ügyeit. A szakszolgálatokkal - Nevelési Tanácsadó, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés – a munkakapcsolatot az óvodavezető és a pedagógusok tartják. A gyermekek iskolaérettségi vizsgálatára és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Rehabilitáció Bizottság munkájának igénylésére az óvodavezető tudtával, a szülő beleegyezésével a csoportban dolgozó óvónők tesznek javaslatot. A sajátos nevelési igény illetve fogyatékosság tényét kizárólag a szakértői és rehabilitációs bizottságok állapíthatják meg, komplex - orvosi, pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai vizsgálat alapján. Nkt. 46. § (3) g) 47. § (1), 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról
Feladata: o a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra; o vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét ( Nkt. 25. § (5); 46. § (6) d), 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 128. § (6)-129. § (2); 131. § (2); 130. § (2)-(3), 26/1997. (IX.3.) NM rendelet )
A gyermekorvos, védőnő, gyermekfogászat és egyéb szűrővizsgálatot végző szakemberek, időpontot az óvodavezetővel egyeztetnek. A pedagógiai-szakmai szolgáltatással a munkakapcsolatot az óvoda vezetője ápolja. Gyermek programokat ajánló kulturális intézményekkel, szolgáltatókkal óvodapedagógusok folyamatosan tartják, megújítják a kapcsolatot.
az
Gyámhatósággal, Rendőrséggel, szükség esetén, az óvodavezető vagy a gyermekvédelmi felelős teremt kapcsolatot. A Kincstár és az óvoda közötti kapcsolat rendjét az érvényben lévő „Megállapodás” tartalmazza. Egyházak és óvoda kapcsolata: ( Nkt. 35. § (2) (4) ) A kapcsolat tartalma: Vallásgyakorlással összefüggő jogok, kötelezettségek megállapítása az alkalmazottakra az Nkt. Vhr.3. § 8) bek. foglaltak megtartásával történik. Az óvodás gyermekek részére a történelmi egyházak által nyújtott hittan, szülői igény szerint, szakképzett hitoktatóval szervezhető, akit az egyház és szülők bíznak meg. Az óvoda biztosítja a vallási neveléshez szükséges helyet és az eszközöket. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni a szülői szervezet véleményét. Az óvodában szervezett hitoktatás szabályait a Házirend tartalmazza. 27
28
Az óvoda struktúrája
Intézmény vezető Vezető-helyettes
Közalkalmazotti tanács elnöke, Minőségi team elnöke
Nevelőtestület Óvodatitkár Pedagógiai munkát segítők dajkák Egyéb kisegítő alkalmazottak – takarítók, karbantartó, rendszergazda
Az intézmény élén a nevelőtestület vezetőjeként a magasabb vezető beosztású óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Az óvodavezető közvetlen munkatársai közé a magasabb vezető beosztású vezető, vagyis az óvodavezető - helyettes, és a vezető beosztású közalkalmazottak: közalkalmazotti tanács elnöke, minőségi team vezető tartoznak.
29
9.
Az óvoda működési rendje ( 20/2011. (VIII.31.) EMMI rendelet 3. § (7); 4. § (1) a Nkt. 30. §; 27. § (2); 6. sz. melléklet 8. § (3); 83. § (2)b) ) Nyitva tartás: A nevelési év IX.1-től a következő év VIII.31-ig tart. Az óvoda 5 napos munkarenddel üzemel. Hétfőtől péntekig 600-1630 óráig tart nyitva. Csoportok összevonása: Reggel:
600 - 700 700 – től
gyülekezés egy csoportban minden csoport a helyén
Délután:
1530 – tól
részleges összevonás
Az intézmény dolgozóinak munkarendje: Munkaidő/hét Óvodapedagógusok 40 óra Dajkák 40 óra Óvodatitkár 20óra Udvaros/Karbantartó 20 óra Óvodavezető 40 óra
Kötelező/kötetlen óra 32/8 óra 6 óra
Zárva tartás: Az óvoda a nyár folyamán 4 hétig zárva tart, a Képviselő-testület által meghatározott időszakban. Ennek időpontjáról a szülők február 17-ig tájékoztatást kapnak. A nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. A 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 2§ (4) bekezdése értelmében tanévenként öt nevelés nélküli munkanap vehető igénybe. Felhasználásuk módját, várható idejét az éves munkaterv tartalmazza. Az óvoda zárva tartása alatt, a szülő kérésére, a gyermeket az arra kijelölt másik óvodában kell elhelyezni.
30
Ügyeleti rend: Egyes ünnepek körüli nyitva tartási igényről felmérés történik. Ennek alapján az óvodavezető dönt: o 5-nél több gyermek esetén összevont csoporttal működünk, o 5-nél kevesebb gyermek esetén a gyermek ellátásáról ügyeletes óvoda gondoskodik.
9.1. A vezetők benntartózkodásának rendje Az óvoda nyitva tartása alatt egyiküknek az intézményben kell tartózkodni. Az óvodavezető távollétében a helyettes a felelős. Akadályoztatás esetén a helyettesi rendben kijelölt – az óvodában dolgozó rangidős ( legrégebben ott dolgozó ) óvodapedagógus - felel a biztonságos működésért. Az óvoda minden dolgozójának tudnia kell, hogy a vezetők távollétében ki a megbízott, aki felelősséggel intézkedik a megbízása alatt felmerülő ügyekben. Utalványozási joga nincs. ( 20/2011. (VIII.31.) EMMI rendelet 3. § (7), 4. § (1) a), 188.§ (1) (2) 138/1992. Korm. rend. 7. § (2), Nkt. 25. § (5); 4. § 10.; 6. sz. melléklet; 83. § (2) b)
9. 2. Az intézményvezető vagy intézményvezető – helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje ( 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1) f, 188.§ (1) (2), 138/1992. (X.8.) 7. § (2) )
Az óvoda vezetője és helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia. Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, valamint hivatalos távolléte alatt a vezető helyettes helyettesíti. Az intézményvezető akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítését teljes felelősséggel az óvodában az intézményvezető helyettes látja el, az azonnali döntést nem igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével. Az intézményvezető, tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Tartós távollétnek az egy hónapnál hosszabb időtartam minősül. A teljes vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó megbízás a fenntartó által történik, melyet a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés). A helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett. 31
Az óvodavezető helyettes távolléte esetén az óvodavezető helyettesi feladatokat az óvodában dolgozó rangidős (legrégebben ott dolgozó) óvodapedagógus látja el. A helyettesítés további sorrendje: az óvodapedagógusok közül intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvónő jogosult. Intézkedési jogköre a gyermekek biztonságos megóvásával, illetve az intézmény működésével összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az óvoda vezetőségének kibővített tagjai o o o o
az óvodavezető, az óvodavezető-helyettes, törvényi előírás esetén a közalkalmazotti tanács elnöke, a minőségi team vezető.
Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az óvodavezető a vezető beosztású munkatársaival szükség szerint megbeszélést tart. A megbeszélést az óvodavezető hívja össze, melyről jegyzőkönyv, illetve feljegyzés készül.
9.3. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje, a munkavégzés általános szabályai: Mt.52. § (1) A munkavállaló köteles: ( 20/2011. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1) a), 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről Mt. 52. § 1.)
a) a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, b) munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni, Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ünnepségek, rendezvények, fogadóórák, gyermekek értékelése, szülős családokkal történő programok stb.) a pedagógus a kötelező órájának letöltése után, illetve pihenőnapon is berendelhető a 40 órás munkaidejének terhére. A dolgozó a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőnek vagy a helyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedhessen. Az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben vezetői engedéllyel hagyhatják el az intézményt. A pedagógus munkaidő beosztását az óvoda vezetőjének előzetes engedélyével, a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélheti csak el. Munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni. 32
Munka-és pihenőidő: ( Mt.86.§ (1) (2), 92.§ (1) ) A munkahelyen minden dolgozónak a munkakörére megállapított munkaidő kezdete előtt legalább 10-15 perccel meg kell jelennie munkavégzésre alkalmas állapotban, annak érdekében, hogy napi teendőit megfelelően előkészítse, továbbá munkaidejének letelte utáni 15 percben az aznap használt eszközeit a szertári rendnek megfelelően elhelyezze. Munkaközi szünet: ( Mt.103.§ (1) ) A munkavállaló részére - amennyiben a beosztás szerinti napi munkaidő a hat órát meghaladja- , 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. ( Mt 103.§ (4) ). A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. ( Mt. 103.§ ( 5 ) ) 9.4. Jogviszonyban nem állók benntartózkodása: ( 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1) c; 129. § (4), Nkt. 24. § (3)
Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési-oktatási célra átengedni még a gyermekek távollétében sem lehet. Kivéve: ha a fenntartó erre utasítást ad. o Az intézményen belül ügynöki, kereskedelmi tevékenység nem folytatható. Kivéve: az óvoda által szervezett szakmai vásár. o Az óvoda helyiségeit gyógytestnevelő, logopédus, orvos, védőnő, szülő, külső szakmai kapcsolataink munkatársai, karbantartást, javítást végző szakember az óvodavezetővel egyeztetett időpontban és mértékben, megfelelő információk beszerzését követően veheti igénybe. o Reklám tevékenység: Az intézményen belül csak a gyermekeknek szóló, nevelőmunkával összeegyeztethető reklámtevékenység engedhető meg: szakmai anyagok, kulturális, társadalmi rendezvények, egészséges életmóddal, környezetvédelemmel összefüggő tevékenységek népszerűsítése. Egyéb reklám nem engedélyezett. Reklámozni csak az intézmény vezetőjének engedélyével szabad. Az intézmény vezetőjének azt a jogát, hogy a konkrét reklám közzétételét saját hatáskörében engedélyezze vagy tiltsa, nem szabad szerződésben korlátozni. Az óvodai reklám nem zavarhatja a nevelőmunkát, különös tekintettel a nevelési évre, a tanítás rendjére.
33
9.5. A gyermek jogviszonya Felvétel A gyermek 3. életévének betöltése után vehető fel óvodába. Öt éves korától napi 4 órát köteles az óvodai nevelésben részt venni. Nem tagadható meg a körzetben élő és gyámhatósági kezdeményezésre történő elhelyezés, továbbá a hátrányos helyzetű gyerekek felvétele. A gyermek jogviszonyának megszűnése Megszűnik az óvodai elhelyezés a gyermek hosszabb, igazolatlan hiányzása után, ha az óvónők családlátogatása és az óvodavezető kétszeri írásbeli felszólítására sem jelenik meg az óvodában. A szülő által kezdeményezett jogviszony-megszüntetést írásban kell kérni. A rendszeres óvodába járás alól felmenthető az a gyermek, akinek képességei kibontakoztatását családja maximálisan biztosítja. 9.6. Nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok Kirándulások, túrák Helyi Nevelési Programunk az „Élményszerzésre alapozott személyiség- és képességfejlesztés”-re épül., ezért gyakoriak a tágabb és szűkebb környezetbe szervezett kirándulások, túrák. A programok helyszínétől függően megfelelő számú felnőtt felügyeletet kell biztosítani. Az óvodából a gyermeket kivinni csak a szülő írásbeli hozzájárulásával lehet. A szülők a nevelési év kezdetén írásban nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük az óvodán kívül szervezett programokon részt vegyen. Ez a nyilatkozat minden csoport csoportnaplójában szerepel. Az óvodapedagógusok feladatai: o A csoport faliújságján tájékoztatják a szülőket a program helyéről, indulási és érkezési időpontjáról, a közlekedési eszközről. o Az óvodavezetőt előzetesen szóban majd írásban tájékoztatják az óvodapedagógusok a program adatairól (helyszín, résztvevők neve, kísérők neve, időtartam, közlekedés eszköz, indulás és várható érkezés, útvonalterv) . o Az óvodapedagógusoknak az óvodai foglalkozásokon a gyermekekkel ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a különböző veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az ismertetés tényét a pedagógus a csoportnaplóban köteles dokumentálni. 34
A program akkor tekinthető engedélyezettnek, ha azt az óvodavezető vagy helyettese írásban ellenjegyezte. Különleges előírások: A programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani. o Tömegközlekedés igénybe vételekor 8 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő - de minimum 2 fő. o Bérelt autóbusz esetén 10 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről. Minden csoport rendelkezzék az alapvető elsősegély felszereléssel. Folyamatos feltöltéséről a csoportvezető óvónő gondoskodik. A gyermekbaleseteket a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 2.sz. melléletében előírt nyomtatványon kell nyilvántartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozott balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, jegyzőkönyvet felvenni, melynek 1-1 példányát a fenntartó, a szülő és az óvoda kapja, illetve őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell a fenntartó felé. Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzése érdekében. Nkt.98. § (1) Egyéb foglalkozást a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazott tarthat.
9.7. Az óvodai nevelőmunkán túli időben szervezhető program: ( 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § u), 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 3. § (3) )
Szülői kezdeményezésre, a szülői képviselet véleményét figyelembe véve szervezhető hit- és vallásoktatás. Az óvoda biztosítja a szülő kérése alapján a gyermek számára a történelmi egyházak által szervezett fakultatív hit-és vallásoktatást. Ehhez szükséges az óvoda és az egyház között létrejött együttműködési megállapodás, az egyház által biztosított hitoktató. Az óvodával kötött megállapodás alapján a hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés folyamatát. Az óvoda biztosítja a tevékenységhez szükséges feltételeket. Az óvodában, tiszteletben kell tartani a gyermekek, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához írásban ki kell kérni a szülői szervezet véleményét.
35
10.
Óvodai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományok ünnepek, ápolása elválaszthatatlan a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztésétől érzelmi életük gazdagításától. Megalapozzák a szűkebb és tágabb környezethez fűződő pozitív viszony alakulását, a népi kultúra ápolását A felnőtt közösségekben hozzájárulnak az összetartozás, a kölcsönös megbecsülés értékeinek erősítéséhez. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, növelése. Fontos: a gyermek vallási, világnézeti vagy más meggyőződésének, nemzeti önazonosságának tiszteletben tartási kötelezettsége.
Gyermekközösséggel kapcsolatos ünnepélyek, rendezvények o Mikulás, Karácsony, Húsvét : csoport szinten o Erzsébet nap: óvónők mese előadása, további programok a gyerekek bevonásával o Szent Miklós Nap: - óvodai szinten csoportonként - városi szinten a nagycsoportosok közreműködésével o Farsang, Gyermeknap, nagycsoportosok búcsúztatása, Évzáró ünnepély: nyilvános rendezvények a szülők bevonásával o Március 15. : csoport szinten o Megemlékezés a gyermekek születésnapjáról.
A hagyományápolás érvényesülhet az óvodában: ( Nkt. 46. § (5) h) ) o jelkép használatával o gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével o az intézmény belső dekorációjával. Az óvoda nevét jelképező, logo megjelenítésének formái o pólón o sapkán o zászlón o leveleken o meghívókon.
36
A dolgozók részvételével kapcsolatos hagyományok o Házi bemutatók szervezése igény és szükség szerint. o Továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása. o Az óvodát érintő szakmai, tanügyi, gazdasági, munkaügyi ad hoc megbeszélések. o Évente szakmai, tapasztalatszerző kirándulás. o Nyugdíjba vonulók búcsúztatása. o Közös karácsonyi ünnepély az óvoda dolgozóival, nyugdíjasaival, GYES-en lévőkkel. Az óvodai ünnepélyek, megemlékezések felelőseit az éves munkaterv tartalmazza. 11. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete, ellátása
Az óvodavezető felelős az óvoda helyiségeinek és berendezési tárgyainak biztonságos használatáért és a tisztaságért. Az óvoda működtetése során az ÁNTSZ által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. /fertőtlenítés, takarítás stb./ Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az óvónőnek addig is gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges, orvosi ellátásáról. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek a teljes gyógyulásig, az óvodát nem látogathatja. Részére gyógyszer beadását az óvoda nem vállalja. Fertőző betegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell!
Egészségügyi vizsgálatok megszervezése A szűrővizsgálatok engedélyezéséről a szülő írásban nyilatkozik. A gyermekek egészségügyi alapszűrését az óvoda gyermekorvosa és a körzeti védőnő végzi az óvodában. Időpontját az óvodavezetővel előre egyeztetik. A gyermekek egészségi állapotának felmérésére évenként egy alkalommal kerül sor.
37
Az iskolafogászati tevékenység keretében a fogorvos évente megszervezi és elvégzi a gyermekek szűrővizsgálatát a gyermekfogászati rendelőben. Az óvoda orvosa vagy a védőnő egészségügyi kérdésekben, felkérésre szakértőként közreműködhet a nevelőtestület munkájában. Az óvodaorvos véleményt ad a gyermekek Nevelési Tanácsadói vagy a Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság vizsgálatához. 12. Gyermekbalesetekkel és megelőzésükkel összefüggő feladatok. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1) m; 168.§ (1)-169. §, Nkt. 62. § (1) g) 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 129. § (5), Nkt. 4. § 10.
Nkt. 4. § 10. gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelésioktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési- intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt. A baleset megelőzése, a veszélyforrások feltárása az óvoda valamennyi dolgozójának feladata. A jeltett veszélyforrások megszüntetéséért az óvodavezető a felelős. Az óvodában mindennemű javító, karbantartó tevékenységet csak a gyermekek távollétében szabad végezni. A gyermekekkel - életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően - egészségük és testi épségük védelmének érdekében, ismertetni kell a tőlük elvárható magatartási formákat, szokásokat. Az óvodapedagógusoknak a nevelőmunka minden területén - nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokon is - a biztonságot és az egészséget nem veszélyeztető életmódra kell nevelni. Külön figyelmet és fokozott jelenlétet kívánnak az alábbi tevékenységek: testnevelés, udvaron való tartózkodás, kirándulás. o A gyermekek testi épségét veszélyeztető eszközöket, vegyi anyagokat a gyermek jelenlétében használni tilos. o Az udvar balesetveszélyes játékainál (hinta, csúszda, mászóka) mindig kell felnőtt felügyelet. o A tornateremben csak felnőtt jelenlétében tartózkodhatnak a gyerekek. o Sétához csoportonként legalább két felnőtt kísérőt kell biztosítani. o A gyermekek szúró, vágó szerszámot csak felügyelet mellett használhatnak.
38
Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén a szükséges intézkedéseket megtenni: o o o o o o
a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívni, ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni, a balesetet, sérülést, okozó veszélyforrást lehetőleg meg kell szüntetni, a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvodavezetőjének, a balesetről és a megtörtént intézkedésekről a szülőt azonnal értesíteni kell.
Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni. Az óvodában történt balesetet, sérülést az óvodavezetőjének ki kell vizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó és a közreható személyi és szervezési okokat. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a baleset elkerülése érdekében és a szükséges intézkedéseket az óvodavezetőnek meg kell tennie. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető végzi. Az intézményi faliújságon ki kell függeszteni a gyermekvédelmi felelős nevét, elérhetőségét.
13. Váratlan események esetén szükséges intézkedések 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § m;n, 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól
Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: o o o
a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés.
Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.
39
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: o o o o o
az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén orvost vagy mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az óvoda vezetője szükségesnek tartja.
Az intézmény rendelkezik tűzvédelmi- baleset- és munkavédelmi szabályzattal, kirohanási- tűz és bombariadó tervvel. Évente egyszer, a tűzvédelmi szabályzat szerint, tűzriadót kell tartani és az eseményről jegyzőkönyvet készíteni. Ha az óvoda dolgozói rendkívüli helyzetre utaló jelet észlelnek, azonnal értesíteni kell az óvoda vezetőjét vagy helyettesét. Az óvónők kirohanási tervnek megfelelően a legrövidebb és legveszélytelenebb úton az udvarra vezetik a gyermekeket, gondoskodni kell biztonságos elhelyezésükről, valamint azonnal értesíteni kell az illetékes szerveket. o Tűzoltóság o Rendőrség o Polgármesteri Hivatal. Tűz esetén a rendelkezésre álló tűzoltó készülékkel azonnal meg kell kezdeni az oltást. Bombariadónál mindenki elhagyja az épületet. Nagy hidegben, esőben vagy, ha a gyermekek hiányos öltözetben vannak, a Babits Mihály Általános Iskolában kell biztonságba helyezni őket. Az óvoda dolgozói csak az óvodavezető engedélyével távozhatnak a helyszínről. Az a dolgozó, aki nem tesz meg minden telhetőt a gyermekek biztonsága érdekében, óvodai fegyelmi vétségen kívül hatóságilag is büntetendő cselekményt követ el, amiért vállalnia kell a felelősséget. Az intézmény a vagyonvédelem érdekében riasztóval van ellátva.
40
14. A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje, pedagógus értékelés Ellenőrzés A nevelőmunka ellenőrzésének részletes folyamatát az IMIP tartalmazza. Az óvodavezető és a helyettes a pedagógiai munka eredményessége és az intézményzavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli az alkalmazottak munkáját. Az óvoda belső ellenőrzési rendszere átfogja az óvodai nevelőmunka egészét. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvoda vezetője a felelős. Belső ellenőrzésre jogosultak: o óvodavezető o óvodavezető helyettes. Az ellenőrzéssel kapcsolatos konkrét feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. Az óvodavezető – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az óvoda pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Felhatalmazás alapján az arra kijelölt team is végezhet meghatározott területen és témában ellenőrzést. Az ellenőrzési tervet az éves munkaterv tartalmazza. Az ellenőrzés lehet: o Tervszerű: előre megbeszélt szempontok szerint. o Spontán, alkalomszerű ellenőrzés: a napi problémák feltárása, megoldása érdekében. Az ellenőrzés kiterjed: -
Gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokra: 368/2011. végrehajtásáról 13. § (2) )
( (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény
o a tevékenységeket, műveleteket szabályszerűen, a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) összhangban hajtsák végre. o elszámolási kötelezettség teljesítése. o megfeleljen a vonatkozó törvényeknek és szabályozásnak. o megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől és a nem rendeltetésszerű használattól. o vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését, a leltározás, selejtezés végrehajtásának megfelelőségét.
41
-
Szakmai tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatokra: ( 20/2011. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1) b), Nkt. 24. § (1), Nkt. 62-63. §, Nkt. 69. § (1)-(3) bek. Nkt. 71. § (1) (2)
o A pedagógiai tevékenységre, tanügyi feladatokra. o A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére. o A munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. o A személyi, tárgyi feltételek meglétére. A belső ellenőrzés biztosítsa: o Az intézmény felelős vezetői számára a megfelelő mennyiségű és minőségű információt: o az intézményben folyó nevelő – oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról. o a törvényes működéshez, különös tekintettel a gazdálkodásra, és a pénzügyi tevékenységre. o Az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű ( a jogszabályok, az országos óvodai program, a pedagógiai program szerint előírt) működését. o Az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését. o megszilárdítsa a belső rendet, fegyelmet. A belső ellenőrzés segítse: A vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását. A helyi nevelési programban megfogalmazott alapelvek érvényesülését. A helyi programban meghatározott nevelési feladatok teljesítését. Az óvodapedagógusok pszichológiai, pedagógiai és módszertani kultúrájának fejlesztését. o A pedagógiai munka egészének átfogását. o Segítse elő az intézményben folyó nevelő munka eredményességét, hatékonyságát, o o o o
Az ellenőrzés területei: o o o o o o
pedagógiai, szervezési, időszakos, állandó, kiemelt speciális.
o o o o o o
önellenőrzés csoportlátogatás, beszámoltatás, eredményvizsgálatok, felmérések, pedagógiai munkával ellenőrzése.
Az ellenőrzés formái:
42
kapcsolatos
dokumentumok
A tervezett, bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell. Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel ismertetni kell. Pedagógus értékelés A pedagógus értékelés részletes menetét az óvoda Minőségirányítási Programjának kiegészítése tartalmazza. Cél: o A pedagógusok mérhető tevékenységének megerősítésével, szükség esetén fejlesztésével biztosított legyen az egyéni és óvodai célrendszer összehangoltsága.
Kiemelkedő munkavégzés ( 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § u) 2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről )
Az intézményvezetője a közoktatásról szóló 1993. LXXIX. Törvény 118.§ (10) bekezdése szerint kereset-kiegészítéssel ismerheti el a kiemelkedő munkateljesítményt, illetve az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló óvodán kívüli tevékenységek szervezése terén nyújtott minőségi munkavégzést (továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható - az intézmény bármely alkalmazottja részére. Célja a nevelési program és a minőségirányítási program tartalmával, céljaival összhangban lévő feladatok magas színvonalú – adott esetben pedagógusok és az óvodai alkalmazottak szabadidejét is igénybevevő- végzésének elismerését erősítse, munkateljesítmény ösztönzése. A támogatás keretösszegét a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza. A támogatás a fenntartó az óvodában dolgozó pedagógus munkakörben engedélyezett létszámnak megfelelően határozza meg. Differenciált odaítélése a Minőségirányítási programban meghatározott közalkalmazotti teljesítményértékelés szempontrendszere szerint történik. Óvodánkban teljesítménypótlékot nem alkalmazunk!
43
15. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok: ( 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (4), Mt. 168. § (1) (2) ) A nyitva tartástól eltérő időponttól az engedélyezett helyiséghasználat esetén értesíteni szükséges az épület riasztását biztosító szervet. Az udvar használati rendje: Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: o A közös tulajdont védeni. o A berendezéseket rendeltetésszerűen használni. o Az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni. o Az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni. o Tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni. o A munka és egészségvédelmi szabályokat betartani. 2012. évi I. tv. 168. § és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet alapján a pedagógus a védő, óvó előírások figyelembe vételével viheti be az óvodai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. Mt. 168. § (1) A munkáltatót a 166-167. §-ban foglaltak szerint terheli a felelősség a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. (2) A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be. E szabályok megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel. 15.1. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé: (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § u ) A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek, valamint külső szerveknek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. Felvilágosítás adás, nyilatkozattétel esetén a következő előírásokat be kell tartani: o az óvodát érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve a nyilatkozat adásra az óvodavezető, vagy az általa megbízott személy jogosult, o a tájékoztatáshoz, nyilatkozat adásához az óvodavezető engedélye szükséges, o a közölt adatok szakszerűségéért, pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel, o a nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó szabályokra, valamint az óvoda jó hírnevére és érdekeire, o nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az óvoda tevékenységében zavart, anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik,
44
o a médiának adott nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport anyagát a közlés előtt megismerje, o kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét és szövegkörnyezetét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.
Az engedély nélkül benntartózkodó idegenek eltávolítása érdekében szükség esetén alkalmazni kell a rendkívüli eseménykor követendő szabályokat, illetve szükség esetén kérni kell a rendőrség közreműködését. Az illetéktelenül bent tartózkodóval szemben intézkedésre – figyelmeztetés után – az óvoda bármely közalkalmazottja jogosult és köteles.
15.2. Hivatali titok megőrzése ( 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § u), Btk. 479. §-a )
Hivatali titoknak minősül: o amit a jogszabály annak minősít o a dolgozó személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok o a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adat továbbá, amit az óvoda vezetője az adott ügy, vagy a zavartalan működés biztosítása, illetve az óvoda jó hírnevének megőrzése érdekében vezetői utasításban írásban annak minősít. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az óvoda érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése súlyos vétségnek minősül. Az óvoda valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni. 15.3. A telefonhasználat eljárásrendje ( 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § u), 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 13. § (1)g )
A dolgozó a mobil telefonját a gyermekekkel való foglalkozás teljes idejében néma állapotban tarthatja magánál. Az intézményi vonalas telefon kivételes, sürgős esetben használható magáncélra. A pedagógus a gyermekek között munkaidejében mobiltelefonját magáncélú beszélgetésre sem a csoportszobában sem az udvaron nem használhatja.
45
16. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje (335/2005. (XII.29.) Korm. rend. 3. § (3) és 16. § (1) )
Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: o o o
el kell látni az óvodavezető eredeti aláírásával és az óvoda bélyegzőjével, fel kell tüntetni a nyomtatott ( hitelesített 9 kiállítás dátumát, a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.
Az egyes iratkezelési feladatok ellátása az óvodavezető és az óvodatitkár között megosztottan történik. Az iratkezelést úgy kell megszervezniük, és az adatokat úgy kell rögzíteniük, hogy o az irat útja pontosan követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen, o szolgálja az óvoda és annak valamennyi szervezeti egysége rendeltetésszerű működését, feladatainak eredményes és gyors megoldását o az irattári tervben meghatározott ideig biztosítsa az iratok épségben és használható állapotban való őrzését és a maradandó értékű iratok levéltári átadását. 17. Intézményi dokumentumok nyilvánosságra hozatala Az óvoda működését (Szervezeti és Működési Szabályzat), a gyermekek és szülők jogait, kötelességeit (Házirend) az intézményi minőségpolitikát (Minőségirányítási Program) és a nevelőmunkát meghatározó (Helyi Nevelési Program) dokumentumokat nyilvánosságra kell hozni. Biztosítani kell, hogy a szülők ezekbe bármikor betekintést nyerhessenek. 1 példányuk a faliújságon található meg. A felmerülő kérdésekre az óvodapedagógusok és az óvoda vezetője adhatnak felvilágosítást.
46
Záró rendelkezések
SZMSZ módosítása Jogszabályi változások esetén annak megfelelően módosítani kell a dokumentum előírásait. Módosítására az óvodavezetés, a nevelőtestület, a szülők közössége vagy a fenntartó tehet javaslatot.
SZMSZ felülvizsgálata 2016. évben
SZMSZ melléklete Együttműködési megállapodás a Kincstárral Vagyonvédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Legitimációs záradék Munkavédelmi Szabályzat - Munkaruha juttatás rendje 6. Dohányzást tiltó utasítás 7. Iratkezelési Szabályzat 8. Informatikai Szabályzat 9. Kötelezettségvállalás, érvényesítés és utalványozás rendje 10. Pénzkezelési Szabályzat 11. Leltározási Szabályzat 12. Selejtezési Szabályzat 13. Intézményi FEUVE - 13.1. Gazdálkodási szabálytalanságok kezelésének rendje - 13.2. Intézményi ellenőrzés nyomvonala - 13.3. Kockázatkezelés 14. Adatkezelési szabályzat 15. Alkalmazottak feladatai 1. 2. 3. 4. 5.
47
