S z á m í t á s t e c h n i k a i a l a p i s m e r e t e k

Számítástechnikai alapismeretek


Tartalom

Mintafeladatok............................................................................................................................................ 4 Számrendszerek, logikai mőveletek ........................................................................................................ 4 Gyakorló feladatok ................................................................................................................................... 19 Számrendszerek, logikai mőveletek ...................................................................................................... 19 Megoldások ......................................................................................................................................... 22 Általános ismeretek ............................................................................................................................... 24 Megoldások ......................................................................................................................................... 31 Biztonság, vírusok ................................................................................................................................. 31 Megoldások ......................................................................................................................................... 33 Számítógéphálózatok ............................................................................................................................ 33 Megoldások ......................................................................................................................................... 38 Hardver .................................................................................................................................................. 38 Billentyőzet, Pozícionáló eszközök ................................................................................................. 38 CPU, memória, alaplap, csatlakozók ............................................................................................... 41 Háttértárolók .................................................................................................................................... 45 Monitor............................................................................................................................................. 50 Nyomtatók........................................................................................................................................ 56 Megoldások ......................................................................................................................................... 59 Szoftver ................................................................................................................................................. 60 Megoldások ......................................................................................................................................... 65 Szerzıi jog ............................................................................................................................................. 65 Megoldások ......................................................................................................................................... 66

Tájékoztató A könyvhöz tartozó további feladatok tölthetık le a következı címrıl: www.pszfsalgo.hu „Letöltések” fül „Számítástechnikai mintafeladatok (2005.) könyv” címszónál.

PSZF-SALGÓ K ft. : www.pszfsalgo .hu, : radigyorgy@gma il.com, : 30/644- 5111

3


Mintafeladatok Számrendszerek, logikai mőveletek 1. F e l a d a t

Ábrázolja az alábbi decimális számokat bináris (kettes) számrendszerben! a) 121610 = b) 165310 = 2 c) 351710 = d) 421610 = 2

2 2

Megoldás

a) A bináris számrendszerben ábrázolandó decimális számot, majd a keletkezı hányadosokat mindaddig osszuk el a számrendszer alapszámával (most bináris számrendszerbe váltunk, tehát 2-vel), míg eredményül 0-t nem kapunk! Mivel 2-vel fejben is könnyedén tudunk osztani, ezért az írásbeli osztástól eltekinthetünk.

Képzıdött hányadosok

1216

0

608

0

304

0

152

0

76

0

38

0

19

1

9

1

4

0

2

0

1

1

Maradékok A maradékok felírásának iránya

Az átváltandó decimális szám

0

Írjuk fel a keletkezett maradékokat, a keletkezésükkel ellentétes sorrendben! Ha végeztünk a 2-vel való osztásokkal, akkor olvassuk le a bináris alakot, és írjuk be az egyenlıségjel után! A Megoldás 121610 = 100110000002. b) Végezzük el az átváltást az a) pont alapján! A helyes eredmény: 165310 = 110011101012. c) Végezzük el az átváltást az a) pont alapján! Helyes számolás esetén a következı eredményt kapjuk: 351710 = 1101101111012. d) Végezzük el az átváltást az a) pont alapján! A helyes megoldás: 421610 = 10000011110002. 2. F e l a d a t

Ábrázolja az alábbi decimális számokat oktális (nyolcas) számrendszerben! a) 121610 = b) 165310 = 8 c) 351710 = d) 421610 = 8

4

8 8



Megoldás

a) Az oktális számrendszerben ábrázolandó decimális számot, majd a keletkezı hányadosokat mindaddig osszuk el a számrendszer alapszámával (most oktális számrendszerbe váltunk, tehát az osztószám a 8), míg eredményül 0-t nem kapunk! Mivel a 8-as számmal fejben nehézkesen tudunk osztani, ezért az osztásokat írásban végezzük el! 1 2 1 6 : 8= 1 5 2 1 5 2 : 8= 1 9 1 9 :8= 2 2 :8= 0 41 72 3 2 16 0 0 Ha végeztünk a 8-cal való osztásokkal, akkor írjuk fel a keletkezett maradékokat, a keletkezésükkel ellentétes sorrendben, az egyenlıségjel után! A Megoldás 121610 = 23008. b) Végezzük el az átváltást az a) pont alapján! Helyes számolás esetén a következı eredményt kapjuk: 165310 = 31658. c) Végezzük el az átváltást az a) pont alapján! A helyes megoldás: 351710 = 66758. d) Végezzük el az átváltást az a) pont alapján! Az eredmény: 421610 = 101708. 3. F e l a d a t

Ábrázolja az alábbi decimális számokat hexadecimális (tizenhatos) számrendszerben! b) 165310 = a) 121610 = 16 16 c) 351710 = d) 4216 = 16 10 16 Megoldás

a) A hexadecimális számrendszerben ábrázolandó decimális számot, majd a keletkezı hányadosokat mindaddig osszuk el a számrendszer alapszámával (most hexadecimális számrendszerbe váltunk, tehát az osztószám a 16), míg eredményül 0-t nem kapunk! 1 2 1 6 :16= 7 6 7 6 :1 6= 4 4 :1 6= 0 96 12 4 0 Emlékeztetı: A hexadecimális számrendszer tizenhat különbözı számjegyet tartalmaz. Azért, hogy egy helyiértéken a tizenhat számjegy bármelyikét ábrázolni tudjuk, a 10 és 15 közötti számok jelölésére használjuk az angol ábécé elsı hat nagybetőjét (10=A, 11=B, 12=C, 13=D, 14=E, 15=F)! A mi esetünkben 12=C! Ha végeztünk a 16-tal való osztásokkal, akkor írjuk fel a keletkezett maradékokat, a keletkezésükkel ellentétes sorrendben, az egyenlıségjel után! A Megoldás 121610 = 4C016. b) Végezzük el az átváltást az a) pont alapján! Helyes számolás esetén a következı eredményt kapjuk: 165310 = 67516. c) Végezzük el az átváltást az a) pont alapján! A helyes eredmény: 351710 = DBD16. d) Végezzük el az átváltást az a) pont alapján! A megoldás: 421610 = 107816.


5


4. F e l a d a t

Ábrázolja az alábbi bináris számokat decimális (tízes) számrendszerben! a) 100110000002 = b) 110011101012 = 10 c) 1101101111012 = d) 10000011110002 = 10

10 10

Megoldás

a) A bináris számok decimális alakjához legegyszerőbben úgy juthatunk, ha készítünk egy táblázatot, elsı sorában 2 hatványaival jobbról balra haladva, emelkedı sorrendben! A második sorba írjuk be a kettı hatványainak decimális értékét! Írjuk az utolsó sorba az átváltandó bináris számot, helyérték helyesen! Legjobb, ha a bináris számot is jobbról balra haladva, annak legkisebb helyértékő számjegyével kezdıdıen írjuk.”. Hatványok: Decimális értékük: Átváltandó szám:

210 1024 1

29 512 0

28 256 0

27 128 1

26 64 1

25 32 0

24 16 0

23 8 0

22 4 0

21 2 0

20 1 0

Azokat a hatványértékeket, melyek alatt nem 0 szerepel, szorozzuk meg az alattuk lévı számmal, majd adjuk össze ıket! Feladatunkban: 1 · 1024 + 1 · 128 + 1 · 64 = 1216. A Megoldás 100110000002 = 121610. b) Végezzük el az átváltást az a) pont alapján! A helyes megoldás: 110011101012 = 165310. c) Végezzük el az átváltást az a) pont alapján! Az eredmény: 1101101111012 = 351710. d) Végezzük el az átváltást az a) pont alapján! Helyes számolás esetén a következı eredményt kapjuk: 10000011110002 = 421610. 5. F e l a d a t

Ábrázolja az alábbi oktális számokat decimális (tízes) számrendszerben! a) 23008 = b) 31658 = 10 c) 66758 = d) 101708 = 10

10 10

Megoldás

a) Az oktális (nyolcas számrendszerben ábrázolt) számok decimális (tízes számrendszerbeli) alakját többféle módon is meg tudjuk határozni. Egyik legkönnyebben követhetı lehetıség, ha a bináris számok decimális alakjának meghatározásakor használt elvet követjük, vagyis a számrendszer alapszámainak hatványait hívjuk segítségül. Készítsünk tehát, az elızı feladat megoldásánál használt táblázathoz hasonlót, de most a nyolc hatványait írjuk az elsı sorba! A második sorba írjuk a hatványok decimális értékét, a harmadikba pedig írjuk az átváltandó oktális számot! A beírásánál ügyeljünk a helyiérték megtartására! Hatványok: Decimális értékük: Átváltandó szám:

85 84 83 32768 4096 512 2

82 64 3

81 8 0

80 1 0

Azokat a hatványértékeket, melyek alatt nem 0 szerepel, szorozzuk meg az alattuk lévı számmal, majd adjuk össze ıket! 2 · 512 + 3 · 64 = 1216 A Megoldás 23008 = 121610. A másik lehetıség, ha az oktális számnak elıször a bináris alakját fejezzük ki, majd azt alakítjuk át decimális alakra. Ez az eljárás picivel több munkát igényel, de nagy számok esetén egyszerősíti az átváltást, hiszen nem kell a nyolc hatványaival számolnunk. Nézzük meg ezt a folyamatot is! 6



Készítsünk egy táblázatot! A táblázat annyi oszlopból álljon, amennyi számjegye van az átváltandó oktális számnak, a sorok száma, pedig legyen kettı! A táblázat elsı sorába írjuk be az átváltandó oktális számot, a helyiérték megtartásával! Ezután, a táblázat második sorában fejezzük ki számjegyenként, az oktális szám jegyeinek bináris alakját! Fontos: minden oktális számjegyet három bit felhasználásával írjunk fel binárisan, mert ellenkezı esetben helytelen eredményt kapunk! Például átváltáskor, a 08 ≠ 02, hanem helyesen: 08 = 0002. Megjegyzés: az oktális számrendszerben 8 különbözı számjelet (0-tól 7-ig) használnak. Az oktális számrendszer legnagyobb számjegye a 7, mely binárisan kifejezve: (1 · 20 + 1 · 21 + 1 · 22 = 7) 111. Megállapíthatjuk tehát, hogy bármilyen oktális számjegy 3 biten fejezhetı ki binárisan. 2 010

3 011

0 000

0 000

A táblázat második sorának tartalmát, ha balról jobbra összeolvassuk, akkor megkapjuk az oktális szám bináris alakját. 23008 = 0100110000002. Most a kapott bináris számalakot fejezzük ki decimálisan a korábban ismertetett módon! Hatványok: Decimális értékük: Átváltandó szám:

211 2048 0

210 1024 1

29 512 0

28 256 0

27 128 1

26 64 1

25 32 0

24 16 0

23 8 0

22 4 0

21 2 0

20 1 0

Azokat a hatványértékeket, melyek alatt nem 0 szerepel, szorozzuk meg az alattuk lévı számmal, majd a szorzatokat adjuk össze! Feladatunkban: 1 · 1024 + 1 · 128 + 1 · 64 = 1216. A Megoldás 23008 = 100110000002 = 121610. b) Végezzük el az átváltást az a) pontban ismertetett eljárások egyike alapján! A számolás helyes eredménye: 31658 = 165310. c) Végezzük el az átváltást az a) pontban ismertetett eljárások egyike alapján! Helyes számolás esetén a következı eredményt kapjuk: 66758 = 351710. d) Végezzük el az átváltást az a) pontban ismertetett eljárások egyike alapján! A helyes megoldás: 101708 = 421610 6. F e l a d a t

Ábrázolja az alábbi hexadecimális számokat decimális (tízes) számrendszerben! a) 4C016 = b) 67516 = 10 10 c) DBD16 = d) 1078 = 10 16 10 Megoldás

a) Az elızı feladatban alkalmazott eljárások bármelyike alkalmazható most is. Nézzük az elsı megoldási lehetıséget, melynél a bináris számok decimális alakjának meghatározásakor használt elvet követjük, vagyis a számrendszer alapszámainak hatványait hívjuk segítségül. Készítsünk az elızı feladat megoldásánál használt táblázathoz hasonlót, csak most a 16 hatványait írjuk az elsı sorba! A táblázat annyi oszlopból álljon, amennyi számjegye van az átváltandó hexadecimális számnak. Hatványok: Decimális értékük: Átváltandó szám:

162 161 160 256 16 1 4 C 0


7


Azokat a hatványértékeket, melyek alatt nem 0 szerepel, szorozzuk meg az alattuk lévı számmal! (C = 12). Az így kapott szorzatokat adjuk össze! Eredményül a hexadecimális szám decimális alakját kapjuk. Feladatunkban: 4 · 256 + 12 · 16 + 0 = 1216 A Megoldás 4C016 = 121610. Egy másik lehetıség, ha a hexadecimális számot elıször binárisan írjuk le, majd ezt decimálisra alakítjuk. Ez az eljárás picivel több munkát igényel, de nagy számok esetén egyszerősíti az átváltást, hiszen nem kell 16 hatványaival számolnunk. A megoldás lépései: Készítsünk táblázatot, amely annyi oszlopból áll, ahány számjegye van az átváltandó hexadecimális számnak, a sorok száma pedig legyen kettı! A táblázat elsı sorába írjuk be az átváltandó hexadecimális számot, a helyiérték megtartásával! Ezután, a táblázat második sorában fejezzük ki számjegyenként, a hexadecimális szám jegyeinek bináris alakját! Fontos: minden hexadecimális számjegyet négy bit felhasználásával írjunk fel binárisan, mert ellenkezı esetben helytelen eredményt kapunk! Például átváltáskor, a 016 ≠ 02, hanem helyesen: 016 = 00002. Megjegyzés: a hexadecimális számrendszerben 16 különbözı számjelet (0-tól 15-ig) használnak. A hexadecimális számrendszer legnagyobb számjegye a 15, mely binárisan kifejezve: (1·20 + 1·21 + 1·22 + 1·23 = 15) 1111. Megállapíthatjuk tehát, hogy bármilyen hexadecimális számjegy 4 biten kifejezhetı binárisan. 4 0100

C 1100

0 0000

A táblázat második sorának tartalmát, ha balról jobbra összeolvassuk, akkor megkapjuk a hexadecimális szám bináris alakját. 4C016 = 0100110000002. A kapott bináris számalakot fejezzük ki decimálisan a korábban ismertetett módon! Hatványok: Decimális értékük: Átváltandó szám:

211 2048 0

210 1024 1

29 512 0

28 256 0

27 128 1

26 64 1

25 32 0

24 16 0

23 8 0

22 4 0

21 2 0

20 1 0

Azokat a hatványértékeket, melyek alatt nem 0 szerepel, szorozzuk meg az alattuk lévı számmal, majd adjuk össze a szorzatokat! Feladatunkban: 1 · 1024 + 1 · 128 + 1 · 64 = 1216. A Megoldás 4C016 = 100110000002 = 121610. b) Végezzük el az átváltást az a) pontban ismertetett eljárások egyike alapján! A helyes számolás eredménye: 67516 = 165310. c) Végezzük el az átváltást az a) pontban ismertetett eljárások egyike alapján! A számolás helyes eredménye: DBD16 = 351710. d) Végezzük el az átváltást az a) pontban ismertetett eljárások egyike alapján! Helyes számolás esetén a következı eredményt kapjuk: 107816 = 421610. Megjegyzés: Amennyiben egy számnak az oktális alakját ismerjük, és az a feladatunk, hogy ezt a számot ábrázoljuk hexadecimális alakban, akkor célszerő az oktális alakot elıször bináris alakban ábrázolni, majd a kapott bináris alakot átváltani hexadecimálisra Természetesen ugyanez az eljárás javasolt akkor is, ha a számnak a hexadecimális alakját ismerjük, és az a feladatunk, hogy ezt a számot ábrázoljuk oktális alakban.

8



7. F e l a d a t

Végezze el az alábbi mőveleteket! a) 11102 + 10012 = c) 10012 + 10112 =

2 2

b) d)

10002 + 10102 = 11002 + 11012 =

2 2

Megoldás

Emlékeztetı: Két fixpontos szám összeadása a kettes számrendszer szabályai szerint bitenként történik. Tehát: 0+0=0; 0+1=1; 1+0=1; 1+1=10; 1+1+1=11. Ha két, vagy több 1-es értékő bitet adunk össze, akkor a következı helyiértéket jelentı bitre átvitel képzıdik. Például: 1+1=10; 1+1+1=11. átvitel Írjuk egymás alá a számokat a helyiértékek megtartásával, majd végezzük el az összeadást, az ismert szabály betartásával! a.)

1110 2 b.) 1000 2 c.) 1001 2 +1001 2 +1010 2 +1011 2 10111 2 10010 2 10100 2 A kapott eredményeket írjuk az egyenlıségjelek után!

d.)

1100 2 +1101 2 11001 2

8. F e l a d a t

Adja meg az alábbi negatív számok kettes komplemensét! a) – 5910 = b) – 17210 = 2 c) – 55410 = d) – 109910 = 2

2 2

Megoldás

a) Mivel a negatív számok tárolására a kettes komplemenst használjuk, a +5910 bináris számrendszerbeli alakja alapján tudjuk megállapítani a –5910 kettes komplemensét. Elsı lépésben ábrázoljuk az 5910–et a kettes számrendszerben! A számoláshoz használjuk a megszokott táblázatot, és ügyeljünk rá, hogy a maradékokat alulról fölfelé értelmezzük. 59 29 14 7 3 1 0

1 ← Legalacsonyabb helyiérték 1 0 1 1 1 ← Legmagasabb helyiérték

5910 = 1110112

Második lépésben határozzuk meg, a –5910 kettes komplemensét! Írjuk fel a +5910 bináris alakját úgy, hogy minden bitjét az ellenkezıjére változtatjuk, majd adjunk hozzá egyet! 000100 2 + 12 000101 2 Megoldás a – 5910 kettes komplemense = 0001012. b) Ábrázoljuk a 17210-t bináris alakban, majd számítsuk ki a kettes komplemensét az a) pontban ismertetett módon! Helyes számolás esetén a következı eredményt kapjuk: – 17210 kettes komplemense = 10101002.


9


c) Ábrázoljuk az 55410-t bináris alakban, majd számítsuk ki a kettes komplemensét az a) pontban ismertetett módon! A helyes megoldás: – 55410 kettes komplemense = 1110101102. d) Ábrázoljuk az 109910-t bináris alakban, majd számítsuk ki a kettes komplemensét az a) pontban ismertetett módon! Az eredmény: – 109910 kettes komplemense = 11101101012. 9. F e l a d a t

Végezze el az alábbi mőveleteket! Az eredményt kettes számrendszerben adja meg! a) 11102 – 10102 = b) 11012 – 10112 = 2 c) 11002 – 10002 = d) 11102 – 10012 = 2

2 2

Megoldás

A kivonást elvégezhetjük egyszerő kivonásként, de elvégezhetjük úgy is, hogy a kivonást visszavezetjük összeadásra. Elıször oldjuk meg a feladatot egyszerő kivonással! Írjuk egymás alá a számokat, majd végezzük el a kivonást, az ismert szabály betartásával! Szabály: 0–0=0; 0–1=11 (átvitel bit is keletkezik); 1–0=1; 1–1=0. a.)

1110 2 b.) 1101 2 c.) 1100 2 d.) 1110 2 -1010 2 -1011 2 -1000 2 -1001 2 100 2 10 2 100 2 101 2 Most nézzük meg a másik megoldást az a) feladaton keresztül! Két fixpontos szám kivonását visszavezethetjük összeadásra, ha a negatív szám tárolására a kettes komplemenst használjuk. A kivonás mőveletét tehát felfoghatjuk úgy is, hogy a kisebbítendıhöz hozzáadjuk a negatív elıjelő kivonandót: 11102 + (–10102). Határozzuk meg a kivonandó (10102) kettes komplemensét! Ehhez írjuk fel a kivonandó (10102) bináris alakját úgy, hogy minden bitjét az ellenkezıjére változtatjuk, majd adjunk hozzá egyet! Azaz: 01012 + 12 = 01102. Most adjuk hozzá a kisebbítendıhöz a kivonandó kettes komplemensét! +

1110 2 0110 2 1 0100 2

Ha az eredményül kapott szám több bitbıl áll, mint a mőveletben résztvevı számok bitjeinek száma, akkor a legfelsı helyiértéken keletkezett bitet hagyjuk el, hiszen ez „túlcsordul”! Megoldás 11102 + (–10102) = 1002. Megjegyzés: Ha a kivonandó (vagyis a negatív szám) kevesebb bitszámon van ábrázolva, mint a kisebbítendı, akkor azt elölrıl egészítsük ki nullákkal! Ezzel a kivonandó értéke nem változik, viszont a kettes komplemens számításnál csak így kapunk helyes eredményt. Gondoljunk arra, amikor elsı lépésben a kivonandó bináris alakját úgy írjuk fel, hogy annak minden bitjét az ellenkezıjére változtatjuk, ha elıl nem látjuk a nullákat, akkor könnyen elfelejthetjük azok ellenkezıjét, az egyeseket felírni. Így pedig hamis eredményt kapunk. Vegyük példának a következı mőveletet: 11102 – 1012. Helytelen megoldás: Kiszámítjuk a 1012 kettes komplemensét (1012 kettes komplemense: 0102 + 12 = 112), majd hozzáadjuk a kisebbítendıhöz: 11102 + 112 = 100012. Az eredmény 12 lesz, mert az elsı biten keletkezett egyes túlcsordul. Helyes megoldás: Kiegészítjük a kivonandót elölrıl egy nullával (11102 – 01012). Kiszámítjuk a 01012 kettes komplemensét (01012 kettes komplemense: 10102 + 12 = 10112), majd hozzáadjuk a kisebbítendıhöz: 11102 + 10112 = 110012. Az eredmény 10012 lesz, mert az elsı biten keletkezett egyes túlcsordul. 10



10. F e l a d a t

Végezze el az alábbi mőveleteket, az eredményt kettes számrendszerben ábrázolva adja meg! a) 168 – 1010 = b) D16 + 10112 = 2 2 c) 1210 + 108 = d) 1110 – 9 = 2 2 16 2 Megoldás

a) Ebben a feladatban a mőveleteket olyan számokkal kell elvégeznünk, melyek nem azonos számrendszerben vannak ábrázolva. Ahhoz, hogy a mőveleteket elvégezhessük, a két adatot azonos alapú számrendszerben kell ábrázolnunk. Elvileg bármelyik számrendszert választhatnánk, most azonban célszerő a binárisat választani, hiszen a feladat szerint a végeredményeket abban kell ábrázolnunk. Ábrázoljuk a 168 és a 1010 számokat a kettes számrendszerben, a már megszokott módon! 168 = 1410 = 11102, továbbá 1010 = 10102. Írjuk fel most már a feladatot úgy, hogy mindkét számnak a kettes számrendszerben ábrázolt alakját használjuk, és végezzük el a kivonást! 1110 2 1110 2 – 1010 2 + 0110 2 0100 2 1 0100 2 Megjegyzés: Természetesen ugyanezt az eredményt kapjuk akkor is, ha a kivonást visszavezetjük összeadásra, és hozzáadjuk a kisebbítendıhöz (11102) a kivonandó (10102) kettes komplemensét. Megoldás 168 – 1010 = 1002. b) Keressük meg az elsı tag kettes számrendszerben használt alakját (D16 = 11012), majd végezzük el az összeadást a korábban ismertetett módon! A megoldás: D16 + 10112 = 110002. c) Keressük meg mindkét tag kettes számrendszerben használt alakját (1210 = 11002; 108 = 10002), majd végezzük el az összeadást a korábban ismertetett módon! Az eredmény: 1210 + 108 = 101002. d) Keressük meg a kivonandó kettes számrendszerben használt alakját (916 = 10012), majd végezzük el a kivonást a korábban ismertetett módon! A helyes megoldás: 11102 – 916 = 1012. 11. F e l a d a t

Végezze el az alábbi mőveleteket, az eredményt tízes számrendszerben ábrázolva adja meg! a) 11102 – 128 = b) 158 + 10112 = c) C16 + 108 = d) 11102 – 916 = Megoldás

a) Ebben a feladatban is olyan számokkal kell a mőveleteket elvégeznünk, melyek nem azonos számrendszerben vannak ábrázolva. Ahhoz, hogy a mőveleteket elvégezhessük, a két adatot azonos alapú számrendszerben kell ábrázolnunk. Elvileg bármelyik számrendszert választhatnánk, most azonban célszerő a binárisat választani, mert ebben a számrendszerben egyszerőbb a más számrendszerbeli számok ábrázolása. A kisebbítendı eredetileg is bináris alakban fordul elı, így annak átváltása szükségtelen. Ábrázoljuk a kivonandót (128) is a bináris számrendszerben, a már megszokott módon! A könnyebb átváltás érdekében készítsünk hozzá táblázatot! 0

1 0

1

0

2 1

Tehát: 128 = 10102. 0


11


Határozzuk meg a kivonandó (10102) kettes komplemensét! Ehhez írjuk fel a kivonandó (10102) bináris alakját úgy, hogy minden bitjét az ellenkezıjére változtatjuk, majd adjunk hozzá egyet! Azaz: 01012 + 12 = 01102. Most adjuk hozzá a kisebbítendıhöz a kivonandó kettes komplemensét! +

1110 2 0110 2 1 0100 2

Ha az eredményül kapott szám több bitbıl áll, mint a mőveletben résztvevı számok bitjeinek száma, akkor a legfelsı helyiértéken keletkezett bitet hagyjuk el, hiszen ez „túlcsordul”! Az eredményül kapott bináris számot (1002) ábrázoljuk a decimális számrendszerben! Hatványok: 22 21 20 Decimális Értékük: 4 2 1 Tehát: 100 2 = 4 10. Átváltandó szám: 1 0 0 Megoldás 11102 – 128 = 410 b) Keressük meg az elsı tag bináris számrendszerben használatos alakját (158 = 11012), majd végezzük el az összeadást a korábban ismertetett módon! Az eredmény: 11012 + 10112 = 110002. Az eredményül kapott bináris számot ábrázoljuk a decimális számrendszerben (110002 = 2410)! Megoldás 158 + 10112 = 2410. c) Fejezzük ki mindkét tagot a bináris számrendszerben (C16 = 11002; 108 = 10002), majd végezzük el az összeadást a korábban ismertetett módon! A helyes megoldás: 11002 + 10002 = 101002. Az eredményül kapott bináris számot ábrázoljuk a decimális számrendszerben (101002 = 2010)! Megoldás C16 + 108 = 2010 d) Feladatunkban a kisebbítendı eredetileg is bináris alakban fordul elı, így annak átváltása szükségtelen. Ábrázoljuk a kivonandót (916) is a bináris számrendszerben, a már megszokott módon! A könnyebb átváltás érdekében készítsünk hozzá táblázatot! 9 1

0

0

Tehát: 98 = 10012.

1

Határozzuk meg a kivonandó (10012) kettes komplemensét! Ehhez írjuk fel a kivonandó (10012) bináris alakját úgy, hogy minden bitjét az ellenkezıjére változtatjuk, majd adjunk hozzá egyet, azaz: 01102 + 12 = 01112. Most adjuk hozzá a kisebbítendıhöz a kivonandó kettes komplemensét! +

1110 2 0111 2 1 0101 2

Ha az eredményül kapott szám több bitbıl áll, mint a mőveletben résztvevı számok bitjeinek száma, akkor a legfelsı helyiértéken keletkezett bitet hagyjuk el, hiszen ez „túlcsordul”! Az eredményül kapott bináris számot (1012) ábrázoljuk a decimális számrendszerben! Hatványok: Értékük: Átváltandó szám:

22 4

21 2

20 1

1

0

1

Tehát: 101 2 =1·1+0·2+1·4=5 10.

Megoldás 11102 – 916 = 510 Megjegyzés: Az a) és d) feladatoknál természetesen ugyanezt az eredményt kapjuk akkor is, ha a feladatot a bináris alakok egyszerő kivonásával oldjuk meg! Ekkor írjuk egymás alá a számokat, majd végezzük el a kivonást, az ismert szabály betartásával! 12



12. F e l a d a t

a) Számolja ki a következı mővelet végeredményét a bináris számrendszer használatával! (FF16-10510)-648 = 10. b) Oldja meg a fenti mőveletet a decimális számrendszer használatával! Megoldás

a) Minden tényezıt váltsunk kettes számrendszerbeli számmá! Jegyenként átírható, mert 24=16; 4-es csoportosítást lehet alkotni. F 1111

F 1111

Jegyenként átírható, mert 23=8; 3-as csoportosítást lehet alkotni.

27 0

105=

26 1

25 1

24 0

23 1

22 0

21 0

4 100 20 1

vagy

Tehát: 10510=11010012

105 52 26 13 6 3 1 0

:2 1 0 0 1 0 1 1

Olvasási irány

6 110

Most már felírhatjuk az elsı részmőveletet! 11111111 -01101001 ⇒ de a kivonást kettes komplemens alkalmazásával összeadásra lehet vezetni. A kisebbítendıt változatlanul írjuk le, a kivonandót, pedig jegyenként írjuk át ellentettjére (ahol 0 volt ott 1 lesz és fordítva), majd végezzük el az összeadást! A kapott eredményhez a legkisebb helyiértéken adjunk hozzá 1-et! így: 11111111 +10010110 A bekeretezett jegyet a számítógép levágja (jelen esetben csak 8 biten számol). 110010101 + 1 10010110 A második részben az elızı eredménybıl kell a kivonást elvégezni hasonló módon! 10010110 10010110 -00110100

+11001011 101100001 + 1 1100010 Alakítsuk most vissza 10-es számrendszerbeli számmá a kapott eredményt! 27 0

⇒ de

26 1

25 1

24 0

23 0

22 0

21 1

20 0

64+32+2=98 Azaz a fent felírt mővelet eredménye: (FF16-10510)-648 =9810


13


b) A mőveletet el lehet végezni decimális számrendszer alkalmazásával is. Ábrázoljuk valamennyi tényezıt a tízes számrendszerben! 1

0

FF10 = 1510 ⋅1610 + 1510 ⋅1610 = 25510 10510 = 10510 1

0

648 = 610 ⋅ 810 + 4 ⋅ 810 = 5210

Végezzük el az összevonást! 25510 − 10510 − 5210 = 9810

A mővelet eredménye ugyanaz: (FF16-10510)-648 =9810 13. F e l a d a t

Ábrázolja a –4510 –öt 16 bites fixpontos számként! Minden részszámítást írjon le! Megoldás

Elsı lépésben váltsuk át a |-45|-öt kettes számrendszerbe! 27 0

26 0

25 1

24 0

23 1

22 1

21 0

20 1

Második lépésben egészítsük ki bevezetı 0-kal, hogy 16 karakter legyen! 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

1

0

1

Harmadik lépés az elızı szám kettes komplemensének képzése! 1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

1

0

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

1

0

0

1

0 1 1

+

A végeredmény: A –4510 16 biten fixpontosan ábrázolva: 1111111111010011. 14. F e l a d a t

Melyik tízes számrendszerbeli szám lett ábrázolva 16 biten fixpontosan 1111111111010111? (Minden résszámítást írjon le!) Megoldás

A feladatot ebben az esetben is kettes komplemens képzéssel szabad átalakítani! 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 + 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1010012=4110 tehát a –4110 szám volt ábrázolva!

kell megoldani, de az elıjelbitet nem 0 1

1 0

1 0

1

0

0

1 0 1 1

15. F e l a d a t

Ábrázoljuk a +4410-et 32 bites lebegıpontos számként! (Minden résszámítást írjon le!) Megoldás

14

Elıször váltsuk át bináris számmá: 4410=1011002 Normál alakban mindez: 1.01100 ⋅ 25 a mantissza mindig „1”-el kezdıdik ez elhagyható. A kitevıt is alakítsuk át, így 510=1012 A tényleges karakterisztika: nullpont+ 5= 127+5= 1111111+101=100001002



Ezek után felírva a lebegıpontos számot: 01000010001100000000000000000000 2 alakot kapjuk. elıjelbit

karakterisztika

mantissza

Figyelem: A tényleges karakterisztika nullpontja lehet 8 bites, ilyenkor a nullpont értéke 12810 (28=256 fele), vagy 7 bites ilyenkor a nullpont 6410. Pozitív karakterisztika esetén a nullponthoz hozzá kell adni a karakterisztika értékét, negatív karakterisztika esetén levonni. A karakterisztika ha „1” –el kezdıdik akkor pozitív, ha „0”-val akkor negatív. 16. F e l a d a t

Töltse ki az alábbi igazságtáblák hiányzó adatait: a)

b) A 0 0 1 1

B 0 1 0 1

A or B

c) A 0 0 1 1

B 0 1 0 1

A and B

d) A 0 0 1 1

B 0 1 0 1

A xor B

A 0 0 1 1

B 0 1 0 1

A imp B

Megoldás

Emlékeztetı: A NEM (negáció, not) mővelet az a logikai mővelet, amely az ítélet logikai értékét az ellenkezıjére változtatja. A mővelet jelölésére többféle mőveleti jel használatos. Például „A” állítás tagadása esetén: NOT A; not A; ¬A; Ā; NEM A. Az ÉS (konjunkció, and) mővelet eredménye akkor és csak akkor igaz, ha mindkét ítélet logikai értéke igaz, minden más esetben hamis. Használatos mőveleti jelek: A AND B; A and B; A ∧ B; A & B; A ÉS B. A VAGY (diszjunkció, megengedı vagy, or) mővelet eredménye akkor és csak akkor hamis, ha mindkét ítélet logikai értéke hamis, minden más esetben igaz. Használatos mőveleti jelek: A OR B; A or B; A ∨ B; A VAGY B; A + B. A kizáró VAGY (antivalencia, exclusive or, xor) mővelet eredménye akkor és csak akkor igaz, ha a két állításnak különbözı a logikai értéke, vagyis pontosan az egyik igaz. Az IMPLIKÁCIÓ (következmény, imp, „ha…akkor…”) mővelet eredménye akkor és csak akkor hamis, ha A igaz és B hamis, minden más esetben igaz.

Megjegyzés: A fent felsorolt három mőveletet (NEM, ÉS, VAGY) nevezzük alapvetı logikai mőveleteknek. Amíg a NEM az egyváltozós, addig az ÉS, valamint a VAGY kétváltozós logikai mővelet. Ebbıl a három alapvetı logikai mőveletbıl kialakított összetett mőveletekkel minden további logikai mővelet kifejezhetı. Ilyen összetett mővelet lehet a NEM mővelet, valamint az ÉS mővelet összekapcsolásából származó „NEM-ÉS”, gyakoribb nevén: NAND mővelet. A NAND mővelet az AND mővelet negáltja, tehát a NAND mővelet eredménye megegyezik az AND mővelet eredményének az ellentettjével. Használatos mőveleti jelek: A NAND B; A nand B; A | B. Tehát bármilyen számítási mőveletet elvégzı áramkör felépíthetı NEM-kapuk, ÉS- kapuk, VAGYkapuk megfelelı összeépítésével. a)

b) A 0 0 1 1

B 0 1 0 1

A or B 0 1 1 1

c) A 0 0 1 1

B 0 1 0 1

A and B 0 0 0 1

d) A 0 0 1 1

B 0 1 0 1

A xor B 0 1 1 0

A 0 0 1 1

B 0 1 0 1

A imp B 1 1 0 1


15


17. F e l a d a t

Töltse ki az alábbi igazságtáblák hiányzó adatait: a) b) A B C (A or B) and C 0 0 0 0 0 1 0 1 0 0 1 1 1 0 0 1 0 1 1 1 0 1 1 1 c) d) A B C (A and B) or C 0 0 0 0 0 1 0 1 0 0 1 1 1 0 0 1 0 1 1 1 0 1 1 1

A 0 0 0 0 1 1 1 1

B 0 0 1 1 0 0 1 1

C 0 1 0 1 0 1 0 1

A or (B and C)

A 0 0 0 0 1 1 1 1

B 0 0 1 1 0 0 1 1

C 0 1 0 1 0 1 0 1

A and (B or C)

Megoldás

a) Célszerő a mőveleteket külön, a mőveleti sorrend megtartásával megoldani. Bontsuk tehát ketté a feladatot! Elıször végezzük el a zárójelben lévı mőveletet, majd a kapott részeredményt felhasználva számítsuk ki a végeredményt! Segítségül alakítsunk ki mőveletenként egy-egy külön táblázatot, így nem kell a fejszámolással kapott részeredményeket emlékezetünkben ırizni! Az elsı mővelet részeredménnyel A B A or B

A második mővelet, a végeredménnyel A or B C (A or B) and C

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

1

1

1

0

0

0

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

0

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

1

1

1

1

1

1

Emlékeztetı: A mőveleti sorrend nem más, mint a számtani mőveletek prioritása. Ezek a prioritások határozzák meg az elvégzendı mőveletek sorrendjét. A hatványozás és az elıjelezés után következik a szorzás és osztás, majd az összeadás és kivonás. Amennyiben a zárójelek, és a mőveletek prioritása még nem határozza meg egyértelmően a végrehajtás sorrendjét, akkor a „balról jobbra haladás” elvét tartjuk be. A logikai mőveleteknek is van prioritása. Elsıdleges a NOT mővelet, ezt követi az AND mővelet, majd az OR mővelet következik, ha nincs a mővelet másképpen zárójelezve. b) Az a) pontban leírtak szerint végezzük el egyenként a mőveleteket! Ügyeljünk a mőveleti sorrend megtartására! A végeredmény felülrıl lefelé: 0; 0; 0; 1; 1; 1; 1; 1 16



c) Az a) pontban leírtak szerint végezzük el egyenként a mőveleteket! Ügyeljünk a mőveleti sorrend megtartására! A végeredmény felülrıl lefelé: 0; 1; 0; 1; 0; 1; 1; 1 d) Az a) pontban leírtak szerint végezzük el egyenként a mőveleteket! Ügyeljünk a mőveleti sorrend megtartására! A végeredmény felülrıl lefelé: 0; 0; 0; 0; 0; 1; 1; 1 18. F e l a d a t

Bizonyítsa be igazságtábla segítségével a következı De Morgan féle azonosságokat: a) (A and B) or C = (A or C) and (B or C) b) (A or B) and C = (A and C) or (B and C) d) not (A or B) = (not A) and (not B) c) not (A and B) = (not A) or (not B) Megoldás

a) Írjuk fel az igazságtáblát, elıször az egyenlıség bal oldalán, majd a jobb oldalán szereplı mőveletekre! Ezután lépésenként végezzük el a mőveleteket, a mőveleti sorrend megtartásával! A táblázatban a baloldal és a jobboldal eredményeit a megvastagított oszlopok jelzik. A

B

C

A and B

(A and B) or C

A or C

B or C

(A or C) and (B or C)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

1

1

1

0

1

0

0

0

0

1

0

0

1

1

0

1

1

1

1

1

0

0

0

0

1

0

0

1

0

1

0

1

1

1

1

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Hasonlítsuk össze az egyenlıség baloldalán szereplı mőveletek eredményét a jobboldal mőveleteinek eredményével! Ha a két eredmény megegyezik, akkor az egyenlıség bizonyított. b) Az a) pontban leírtak szerint végezzük el egyenként a mőveleteket! Ügyeljünk a mőveleti sorrend megtartására! A végeredmény felülrıl lefelé: (A or B) and C = 0; 0; 0; 1; 0; 1; 0; 1, (A and C) or (B and C) = 0; 0; 0; 1; 0; 1; 0; 1. A két eredmény megegyezik, tehát az egyenlıség bizonyított. c) Az a) pontban leírtak szerint végezzük el egyenként a mőveleteket! Ügyeljünk a mőveleti sorrend megtartására! A végeredmény felülrıl lefelé: not (A and B) = 1; 1; 1; 1; 1; 1; 0; 0, (not A) or (not B) = 1; 1; 1; 1; 1; 1; 0; 0. A két eredmény megegyezik, tehát az egyenlıség bizonyított. d) Az a) pontban leírtak szerint végezzük el egyenként a mőveleteket! Ügyeljünk a mőveleti sorrend megtartására! A végeredmény felülrıl lefelé: not (A or B) = 1; 1; 0; 0; 0; 0; 0; 0, (not A) and (not B) = 1; 1; 0; 0; 0; 0; 0; 0. A két eredmény megegyezik, tehát az egyenlıség bizonyított.


17


19. F e l a d a t

Mennyi az eredménye a következı példának: (3 NAND 7) XOR (NOT 2 AND 4)=? Megoldás

Váltsuk át a számokat bináris alakjukra, majd bitenként végezzük el a vizsgálatot! 310 = 0112 710 = 1112 210 = 0102 410 = 1002 Végezzük el a zárójelben lévı mőveleteket! 011 NOT 010 = 101 101 NAND 111 AND 100 100 100 Végül végezzük el a zárójelek között lévı mőveletet! 100 XOR 100 000 Tehát a fenti példa eredménye: 0.

18



Gyakorló feladatok /A feladatok megoldásai az egyes alfejezetek végén megtekinthetık./

Számrendszerek, logikai mőveletek 1. F e l a d a t

Ábrázolja az alábbi decimális számokat bináris (kettes) számrendszerben! a) 12110 = b) 45210 = 2 c) 62810 = d) 91110 = 2 e) 102110 = f) 1359 2 10 = g) 159810 = h) 200410 = 2 i) 501510 = j) 609710 = 2

2 2 2 2 2

2. F e l a d a t

Ábrázolja az alábbi decimális számokat oktális (nyolcas) számrendszerben! b) 45210 = a) 12110 = 8 c) 62810 = d) 91110 = 8 e) 102110 = f) 135910 = 8 g) 159810 = h) 200410 = 8 j) 609710 = i) 501510 = 8

8 8 8 8 8

3. F e l a d a t

Ábrázolja az alábbi decimális számokat hexadecimális (tizenhatos) számrendszerben! a) 12110 = b) 45210 = 16 16 c) 62810 = d) 91110 = 16 16 e) 102110 = f) 135910 = 16 16 g) 159810 = h) 200410 = 16 16 i) 501510 = j) 6097 = 16 10 16 4. F e l a d a t

Ábrázolja az alábbi bináris számokat oktális (nyolcas) számrendszerben! a) 11110012 = b) 1110001002 = 8 c) 10011101002 = d) 11100011112 = 8 e) 11111111012 = f) 101010011112 = 8 g) 110001111102 = h) 111110101002 = 8 i) 10011100101112 = j) 10111110100012 = 8

8 8 8 8 8

5. F e l a d a t

Ábrázolja az alábbi bináris számokat hexadecimális (tizenhatos) számrendszerben! a) 11110012 = b) 1110001002 = 16 c) 10011101002 = d) 11100011112 = 16 e) 11111111012 = f) 101010011112 = 16 g) 110001111102 = h) 111110101002 = 16 i) 10011100101112 = j) 10111110100012 = 16

16 16 16 16 16


19


6. F e l a d a t

Ábrázolja az alábbi oktális számokat bináris (kettes) számrendszerben! a) 1718 = b) 7048 = 2 c) 11648 = d) 16178 = 2 e) 17758 = f) 25178 = 2 g) 30768 = h) 37248 = 2 i) 116278 = j) 137218 = 2

2 2 2 2 2

7. F e l a d a t

Ábrázolja az alábbi hexadecimális számokat bináris (kettes) számrendszerben! a) 7916 = b) 1C416 = 2 c) 27416 = d) 38F16 = 2 e) 3FD16 = f) 54F16 = 2 g) 63E16 = h) 7D416 = 2 i) 139716 = j) 17D116 = 2

2 2 2 2 2

8. F e l a d a t

Ábrázolja az alábbi oktális számokat hexadecimális (tizenhatos) számrendszerben! b) 7048 = a) 1718 = 16 16 c) 11648 = d) 16178 = 16 16 e) 17758 = f) 25178 = 16 16 g) 30768 = h) 3724 = 16 8 16 i) 116278 = j) 13721 = 16 8 16 9. F e l a d a t

Ábrázolja az alábbi hexadecimális számokat oktális (nyolcas) számrendszerben! b) 1C416 = a) 7916 = 8 8 c) 27416 = d) 38F = 8 16 8 e) 3FD16 = f) 54F = 8 16 8 g) 63E16 = h) 7D416 = 8 8 i) 139716 = j) 17D116 = 8 8 10. F e l a d a t

Ábrázolja az alábbi számokat decimális (tízes) számrendszerben! a) 11110012 = b) 7048 = 10 c) 27416 = d) 11100011112 = 10 e) 17758 = f) 54F16 = 10 g) 110001111102 = h) 37248 = 10 i) 139716 = j) 10111110100012 = 10

10 10 10 10 10

11. F e l a d a t

Ábrázolja az alábbi számokat 16 bites fixpontos számként! (Minden részszámítást írjon le!) a) – 5510 = b) – 2710 = 2 2 c) – 1510 = d) – 100 = 2 10 2 e) – 13710 = f) – 852 = 2 10 2

20



12. F e l a d a t

Mely tízes számrendszerbeli számok lettek ábrázolva 16 biten fixpontosan? a) 11111111110010012 b) 11111111110111102 c) 11111111110000012 d) 11111111111001002 e) 11111111110101112 f) 11111111111000112 13. F e l a d a t

Adja meg az alábbi negatív számok kettes komplemensét! a) – 2110 = b) – 4310 = 2 c) – 11210 = d) – 23610 = 2 f) – 42510 = e) – 38910 = 2 g) – 68110 = h) – 99210 = 2 i) – 107410 = j) – 172310 = 2

2 2 2 2 2

14. F e l a d a t

Végezze el az alábbi mőveleteket! a) 10002 + 11002 = c) 11012 – 10112 = e) 10012 + 10102 = g) 11112 – 10002 = i) 10112 + 11102 =

b) d) f) h) j)

2 2 2 2 2

11112 – 10012 = 10102 + 11012 = 10112 – 10102 = 10102 + 11102 = 11112 – 11012 =

2 2 2 2 2

15. F e l a d a t

Végezze el az alábbi mőveleteket, az eredményt kettes számrendszerben ábrázolva adja meg! a) AB16 + 11002 = b) 358 – 10012 = 2 2 d) 1010 + 15 = c) 11012 – 138 = 2 2 16 2 e) 1008 + 101012 = f) 151 – 64 = 2 8 16 2 h) 1010 + 212 = g) 1110002 – 1616 = 2 2 8 2 i) 1101002 + 2810 = j) 232 – AF = 2 10 16 2 16. F e l a d a t

Végezze el az alábbi mőveleteket, az eredményt tízes számrendszerben ábrázolva adja meg! a) AB16 + 148 = b) 358 – 10012 = 10 10 c) 11012 – B16 = d) 10102 + 258 = 10 10 f) 6916 – 1448 = e) 4016 + 101012 = 10 10 g) 708 – 1616 = h) 10102 + 8A16 = 10 10 i) 1101002 + 1C16 = j) 3508 – AF16 = 10 10 17. F e l a d a t

Töltse ki az alábbi igazságtáblák hiányzó adatait: a)

b) A 1 0 0 1

B 0 0 1 1

A B 1 0 1 1

c) A 0 1 1 0

B 0 1 0 1

A

B 0 1 0 0

d) A 1 0 1 0

B

A and B 0 0 1 0

A

B 1 1 0 0

A or B 1 1 1 0


21


18. F e l a d a t

Számolja ki a következı mőveletek végeredményét a bináris számrendszer használatával! a) DB16- (1428 -1100102) = b) DE16- (1728 -1100102) = 10 c) (FC16-10010)-648 = d) (EC16-378)-11111112 = 10 e) (DC16-468)-11101112 = f) (DE16- 10111112)- 1378 = 10 g) (CD16- 1448)- 1100102 = h) (FF16- 1128)-1110001 = 10

10 10 10 10

19. F e l a d a t

A kérdıjelek helyére írja be az egyenlıség, illetve az segítségével hajtsa végre! b) a) (A or B) or C (A and C) and B c) not (A and B) (not A) or (not B) d) e) A or (B and C) (A or B) and C f) h) g) not (A and B) or C (A and C) or B i) not A and (B or C) (A and B) or C j)

egyenlıtlenség jelét. A bizonyítást igazságtábla (A or B) and C (A and C) or (B and C) not (A or B) (not A) or (not B) A and (B and C) (A and C) or (B and C) not (A or B) (not A) and (not B) not (A and B) B or (not A)

20. F e l a d a t

Töltse ki a táblázatot! Hexadecimális

Decimális

Oktális

Bináris 10

EDDA 10 ABBA 10 17 ABC 33 11011110 CBA 21. F e l a d a t

Mennyi az eredménye a következı példáknak? a) (1 AND 6) OR (NOT (2 XOR 7))=? c) (5 XOR (NOT 8)) NOR (9 NAND 3)=? e) (3 NAND 7) XOR (NOT 2 AND 4)=?

b) d) f)

(4 OR (NOT 5)) AND ((NOT 1) XOR 3)=? (NOT(3 XOR 6)) NAND (5 OR 7)=? (1 AND 6) OR (NOT (2 XOR 7))=?

Megoldások 1. F e l a d a t a) 11110012 f) 101010011112 2. F e l a d a t a) 1718

b) 1110001002

c) 10011101002

d) 11100011112

e) 11111111012

g) 110001111102

h) 111110101002

i) 10011100101112

j) 10111110100012

b) 7048

i) 116278

j) 137218

3. F e l a d a t a) 7916

b) 1C416

i) 139716

22

c) 11648

c) 27416

d) 16178

e) 17758

f) 25178

d) 38F16

e) 3FD16

f) 54F16

g) 30768

h) 37248

g) 63E16

h) 7D416

j) 17D116



4. F e l a d a t a) 1718 i) 116278

b) 7048

c) 11648

d) 16178

e) 17758

f) 25178

g) 30768

h) 37248

g) 63E16

h) 7D416

j) 137218

5. F e l a d a t a) 7916

b) 1C416

i) 139716

c) 27416

d) 38F16

e) 3FD16

f) 54F16

j) 17D116

6. F e l a d a t a) 11110012

b) 1110001002

c) 10011101002

d) 11100011112

e) 11111111012

f) 101010011112

g) 110001111102

h) 111110101002

i) 10011100101112

j) 10111110100012

7. F e l a d a t a) 11110012

b) 1110001002

c) 10011101002

d) 11100011112

e) 11111111012

f) 101010011112

g) 110001111102

h) 111110101002

i) 10011100101112

j) 10111110100012

8. F e l a d a t a) 7916

b) 1C416

c) 27416

h) 7D416

i) 139716

j) 17D116

9. F e l a d a t a) 1718 h) 37248 10. F e l a d a t a) 12110 h) 200410

d) 38F16

b) 7048

c) 11648

i) 116278

j) 137218

b) 45210

c) 62810

i) 501510

j) 609710

e) 3FD16

f) 54F16

g) 63E16

d) 16178

e) 17758

f) 25178

g) 30768

d) 91110

e) 102110

f) 135910

g) 159810

11. F e l a d a t a) 11111111110010012

b) 11111111111001012

c) 11111111111100012

d) 11111111100111002

e) 11111111011101112

f) 11111100101011002

12. F e l a d a t a) -7210

b) -2710

13. F e l a d a t a) 10112 f) 10101112 14. F e l a d a t a) 101002

b) 1102

i) 110012

16. F e l a d a t a) 18310 i) 8010 17. F e l a d a t a) or

d) -2810

e) -4110

f) -2910.

b) 101012

c) 100002

d) 101002

e) 11110112

g) 1010101112

h) 1000002

i) 11110011102

j) 1010001012

c) 102

d) 101112

e) 100112

f) 12

g) 1112

h) 110002

j) 102

15. F e l a d a t a) 101101112 g) 1000102

c) -6310

b) 101002

c) 102

d) 111112

h) 100101002

i) 10100002

j) 1110012

b) 2010

c) 210

d) 3110

e) 8510

e) 10101012

f) 510

g) 3410

f) 1012

h) 14810

j) 5710

b) and

c) B oszlop felülrıl lefelé: 0, 0, 1, 1.

d) A oszlop felülrıl lefelé: 0. 1, 1, 0.


23


18. F e l a d a t a) 17110

b) 15010

19. F e l a d a t a) ≠ b) =

c) =

c) 10010

d) 7810

d) ≠

e) ≠

e) 6310

f) 3210

f) ≠

g) ≠

g) 5510

h) =

h) 6810

i) ≠

j) ≠.

20. F e l a d a t Hexadecimális 2 EDDA 8 ABBA A F ABC 21 DE CBA 21. F e l a d a t a) 010

b) 100

Decimális 2 60890 8 43962 10 15 2748 33 222 3258

c) 1

Oktális 2 166732 10 125672 12 17 5274 41 336 6272

d) 101

Bináris 10 11101101110110 10 1000 10101011101110 10 1010 1111 101010111100 100001 11011110 110010111010

e) 000

f) 010

Általános ismeretek A feladatoknál több lehetıség közül választhatunk. A lehetıségek közül nem csak egy lehet megfelelı, elıfordulhat, hogy minden felsorolt lehetıség elfogadható, vagy egyik sem. 1. Melyik kiegészítés esetén lesz igaz a mondat? A számítógép részegységeit együttesen…… nevezzük. a) hardvernek. b) szoftvernek. c) perifériának. 2. Melyik kiegészítés esetén lesz igaz a mondat? A számítógép alkatrészeit együttesen…… nevezzük. a) programnak. b) operációs rendszernek. c) hardvernek. 3. Melyik kiegészítés esetén lesz igaz a mondat? A számítógép operációs rendszere …… része. a) hardver. b) CPU. c) szoftver. 4. Mi nem hardver elem? a) Linux. b) CPU.

24

c)

Fájl.

5. A felsoroltak közül melyik hardver? a) Operatív tár. b) Mappa. c) ADSL. 6. A felsoroltak közül melyik hardver? a) Modem. b) Bájt. c) Alaplap. 7. Válassza ki az alábbi lehetıségek közül a szoftvert! a) ROM. b) Memória. c) Operációs rendszer. 8. Válassza ki az alábbi lehetıségek közül a szoftvert! a) CPU. b) DOS. c) UNIX.



9. Válassza ki az alábbi lehetıségek közül a szoftvert! a) Mappa. b) Fájl. c) Webböngészı. 10. A digitális számítógépek felépítése milyen elveket követ? a) Microsoft – elvek. b) Neumann – elvek. c) ISO – szabvány. 11. Mi igaz a perifériára? a) Az adatok feldolgozását végzi. b) A hardver és a szoftver együttese. c) A hardver része.

17. Válassza ki a hamis állításokat! a) Az asztali számítógépek tartalmazhatnak DVD olvasó berendezést. b) Az asztali számítógép beépített akkumulátorról is üzemeltethetı. c) A hordozható számítógép beépített akkumulátorról is üzemeltethetı. 18. Válassza ki a hamis állításokat! a) A hordozható számítógépekhez nem lehet nyomtatót csatlakozatni. b) A hordozható számítógépekbe beépíthetı CD-író. c) A hordozható számítógépekbe beépíthetı DVD-olvasó.

12. Mi igaz a perifériára? a) A számítógép számolási mőveleteket végzı része. b) A számítógép hőtéséért felelıs alkatrészek győjtıneve. c) A hardver azon része, amely az adatok be- és kivitelére szolgál.

19. Válassza ki a hamis állításokat! a) A PC nem csatlakoztatható számítógépes hálózathoz, erre a célra a mainframe típusú számítógép az alkalmas. b) A PDA egy hordozható számítógép. c) Az asztali számítógépek olcsóbbak, mint az ugyanolyan teljesítményő hordozható számítógépek.

13. A személyi számítógépet gyakran PC-nek hívják. Minek a rövidítése a PC? a) Personal Computer. b) Privat Computer. c) Protected Computer.

20. Milyen típusú gép a legmegfelelıbb egy vállalati kiszolgálónak? a) PC. b) Laptop. c) Mainframe.

14. Melyik állítások igazak a PC-re? a) A PC nem alkalmas otthoni használatra. b) A PC típusú számítógépek egymással összekapcsolhatók. c) A megfelelı teljesítményő PC-n grafikai programokat is futtathatunk.

21. Milyen típusú számítógép a legalkalmasabb a legújabb játékprogramok futtatására? a) PDA. b) PC.

15. Melyik állítások igazak a PC-re? a) A PC csak szövegszerkesztésre alkalmas. b) A PC nem bıvíthetı. c) A PC a legalkalmasabb szerverfeladatok ellátására. 16. Válassza ki a hamis állításokat! a) A megfelelıen felszerelt PC alkalmas Internetezésre. b) A hordozható számítógépek olcsóbbak és nagyobb teljesítményőek összehasonlítva az asztali számítógépekkel. c) A hordozható számítógépek csak karakteres operációs rendszerrel használhatók.

22. Miért nem ajánlható otthoni felhasználásra egy mainframe típusú számítógép? a) Nagy méretei miatt. b) Kis teljesítménye miatt. c) Magas ára miatt. 23. Számítógéphálózatok kiszolgáló gépeként milyen típusú gép a legmegfelelıbb? a) Hordozható számítógép. b) Szerver. c) PDA. 24. Melyik eszközzel nem lehet egy szerverhez hálózaton keresztül csatlakozni? a) Plotter. b) Pc. c) Terminál.


25


25. Melyik az a szoftver, amely nélkülözhetetlen a számítógép mőködéséhez? a) Operációs rendszer. b) Telepítıprogram. c) Fájlkezelı program. 26. Melyik nem operációs rendszer? a) Linux. b) ADSL. c) BeOS. 27. Melyik nem operációs rendszer? a) IOS. b) Cache. c) BIOS. 28. Melyik nem operációs rendszer? a) Windows XP. b) Office XP. c) Windows 2001. 29. Melyik operációs rendszer? a) OS/2. b) Java. c) DOS. 30. Melyik operációs rendszer? a) Unix. b) Windows CE. c) Windows 2003. 31. Mi igaz az operációs rendszerre? a) Kapcsolatot tart a felhasználóval. b) Kezeli a hardvert. c) Csak szerver-feladatok ellátásához van operációs rendszerre szükség. 32. Melyik operációs rendszer nem tartalmaz grafikus felhasználói felületet? a) Windows XP. b) Linux. c) DOS. 33. Melyik lehetıség nem befolyásolja a számítógép teljesítményét? a) A CPU órajele. b) A monitor mérete. c) A számítógépház mérete. 34. Az alábbi lehetıségek közül mi nincs hatással a számítógép teljesítményére? a) Az operációs rendszer típusa.

26

b) c)

A RAM mérete. A merevlemez kapacitása.

35. Mivel lehet növelni a számítógép teljesítményét? a) A számítógépház méretének növelésével. b) A RAM memória kapacitásának növelésével. c) Nagyobb mérető alaplap beszerelésével. 36. Mivel lehet növelni a számítógép teljesítményét? a) CD-író helyett DVD-író használatával. b) Golyós egér helyett optikai egér alkalmazásával. c) SDRAM helyett RDRAM használatával. 37. Válassza ki az igaz állításokat! a) Az információs bit az információtartalom alapegysége. b) Az információs bit 0 vagy 1 értéket vehet fel. c) A kettes számrendszerben ábrázolt adatok alapegysége a jelbit. 38. Válassza ki az igaz állításokat! a) A szó (memóriaszó) egy vagy több byteból áll. b) A jelbit 0 vagy 1 értéket vehet fel. c) A bit az információ legkisebb egysége. 39. Hogyan rövidítik a bitet? a) b. b) B. c) bt. 40. Hogyan rövidítik a bájtot? a) b. b) B. c) BT. 41. Válassza ki az igaz állításokat! a) Egy bájtos szóhossz esetén a bájt (byte) az információ-feldolgozás alapegysége. b) A bájt kisebb egység, mint a bit. c) A bit kisebb egység, mint a bájt. 42. Melyik egyenlıség igaz? a) 1bit = 8 bájt. b) 1bájt = 8 bit. c) 1bájt = 2 bit.



43. Melyik egyenlıség igaz? a) 1Kb = 1024b. b) 1kB = 1024b. c) 1Kb = 1024B. 44. Melyik egyenlıség igaz? a) 1KB = 1000B. b) 1KB = 1024B. c) 1KB = 210 B. 45. Melyik egyenlıség igaz? a) 1MB = 1024KB. b) 1MB = 210 B. c) 1MB = 210 KB. 46. Melyik a helyes, növekvı sorrend? a) 1B, 1MB, 1KB. b) 1B, 1KB, 1MB. c) 1KB, 1B, 1MB. 47. Melyek az adattárolásnál használt mértékegységek prefixumainak helyes csökkenı sorrendje? a) K, G, M, T. b) T, G, M, K. c) K, M, T, G. 48. Melyik a helyes növekvı sorrend? a) 1GB, 900MB, 10 000KB. b) 900MB, 1GB, 10 000KB. c) 10 000KB, 900MB, 1GB. 49. 1 biten hány karakter ábrázolható? a) 1. b) 8. c) 2. 50. 1 bájton hány karakter ábrázolható? a) 1. b) 8. c) 2. 51. Válassza ki a helyes állításokat! a) A hétköznapi életben a számolás a 10-es számrendszerre épül. b) A hétköznapi életben a számolás a 2-es számrendszerre épül. c) A hétköznapi életben a számolás a 16-os számrendszerre épül. 52. Válassza ki a helyes állításokat! a) A 10-es számrendszerben, az 1-9-ig terjedı számjegyeket használjuk számolásra.

b) c)

A 10-es számrendszerben a 0-9-ig terjedı számjegyeket használjuk számoláshoz. A kettes számrendszerben 0, 1, 2 számjegyeket használjuk számoláshoz.

53. Válassza ki a helyes állításokat! a) A számrendszerekben a helyiértékek balról jobbra növekvı sorrendben szerepelnek. b) A számrendszerekben a helyiértékek balról jobbra csökkenı sorrendben szerepelnek. c) A számrendszerekben a helyiértékek jobbról balra növekvı sorrendben szerepelnek. 54. Válassza ki a helyes állításokat! a) A 10-es számrendszerben a elsı helyiérték 101. b) A 10-es számrendszerben az elsı helyiérték 100. c) A 10-es számrendszerben az ezresek jobbról a harmadik helyiértéket jelentik. 55. Válassza ki a helyes állításokat! a) A kettes számrendszerben a helyiértékek 2 egész kitevıjő hatványai. b) Azt a számrendszert, amelyben a 0..7 számjegyeket használjuk, 7-es számrendszernek nevezzük. c) Azt a számrendszert, amelyben a 0..7 számjegyeket használjuk 8-as számrendszernek nevezzük. 56. Válassza ki a helyes állításokat! a) Az elektronikus, digitális számítógépek a számok ábrázolásához a 2-es számrendszert használják. b) Az elektronikus, digitális számítógépek a számok ábrázolásához a 8-as számrendszert használják. c) Az elektronikus, digitális számítógépek a számok ábrázolásához a 16-os számrendszert használják. 57. Válassza ki a helyes állításokat! a) 8 biten ábrázolható legnagyobb kettes számrendszerbeli szám az 111111112. b) 8 biten ábrázolható legnagyobb 10-es számrendszerbeli szám a 25610. c) 8 biten ábrázolható legkisebb kettes számrendszerbeli szám a 000000002.


27


58. Válassza ki a helyes állításokat! a) 8 biten ábrázolható legkisebb 10-es számrendszerbeli szám a 010. b) 8 biten ábrázolható legkisebb 10-es számrendszerbeli szám a -25610. c) 8 biten ábrázolható legkisebb 10-es számrendszerbeli szám a -25510. 59. Mi a jellemzı az elıjelbites számábrázolásra? a) A legmagasabb helyiértéken lévı bit az elıjelet fogja jelenteni. b) Ha a legmagasabb helyiértéken 1 van, akkor negatív számot ábrázolunk. c) Ha a legmagasabb helyiértéken 1 van, akkor pozitív számot ábrázolunk. 60. Mi a jellemzı az elıjelbites számábrázolásra? a) Ha a legmagasabb helyiértéken 0 van, akkor negatív számot ábrázolunk. b) Ha a legmagasabb helyiértéken 0 van, akkor pozitív számot ábrázolunk. c) 8 biten a legkisebb ábrázolható szám a -12810. 61. Mi a jellemzı az elıjelbites számábrázolásra? a) 8 biten a legkisebb ábrázolható szám a -12710. b) Elıjeles számábrázolásnál a 0 kétféleképpen ábrázolható: 000000002, 100000002. c) Nem alkalmas valós számok ábrázolására. 62. Mi a jellemzı a kettes komplementeres számábrázolásra? a) A 0 kétféleképpen ábrázolható. b) Alkalmas valós számok ábrázolására is. c) 8 biten a legkisebb ábrázolható szám a -12710. 63. Mi a jellemzı a kettes komplementeres számábrázolásra? a) 8 biten a legkisebb ábrázolható szám a -12810. b) 8 biten a legnagyobb ábrázolható szám a 12710. c) 8 biten a legnagyobb ábrázolható szám a 12810. 64. Mi a jellemzı a kettes komplementeres számábrázolásra? a) A kivonás egyszerően elvégezhetı, hiszen visszavezethetı összeadásra. b) A 0 egyféleképpen ábrázolható. 28

c)

Egész számok ábrázolására alkalmas.

65. Mi igaz kettes komplemenskódos számábrázolásnál a túlcsordulásra? a) A kettes komplementerkódos számábrázolás úgy történik, hogy ez a jelenség ne lépjen fel. b) Ezt a jelenséget az idézi elı, hogy a kivonás összeadásra vezethetı vissza. c) A kivonás végrehajtása során olyankor is jelentkezhet, amikor két szám kivonásakor a végeredmény az ábrázolható számtartományon belül van. 66. Mi igaz kettes komplemenskódos számábrázolásnál a túlcsordulásra? a) Ha 8 biten ábrázolható számok kivonásakor a végeredmény is ábrázolható 8 biten, akkor az esetlegesen keletkezı 9. bitet elhagyjuk. b) A túlcsordulás akkor jelentkezik, ha összeadásnál, 127-nél nagyobb lenne a végeredmény. c) A túlcsordulás akkor jelentkezik, ha kivonásnál -128 -nál kisebb lenne a végeredmény. 67. Mi jellemzı a lebegıpontos ábrázolási módra? a) Csak egész számok ábrázolására alkalmas. b) Alkalmas valós számok ábrázolására. c) A tizedes tört egész részének ábrázolása megegyezik az egész számok helyiértékes ábrázolásával. 68. Mi jellemzı a lebegıpontos ábrázolási módra? a) Decimális számrendszerben a tizedes tört tizedes részének helyiértékeit 10 negatív egész kitevıinek jobbról balra csökkenı hatványai jelentik. b) Decimális számrendszerben a tizedes tört tizedes részének helyiértékeit 10 negatív egész kitevıinek balról jobbra csökkenı hatványai jelentik. c) Decimális számrendszerben a tizedes tört tizedes részének helyiértékeit 10 negatív egész kitevıinek balról jobbra növekvı hatványai jelentik. d) Decimális számrendszerben a tizedes tört tizedes részének helyiértékeit 10 negatív egész kitevıinek jobbról balra növekvı hatványai jelentik.



69. Mi igaz a binárisan kódolt decimális számábrázolásra? a) A tízes számrendszerbeli számjegyeket decimálisan kódolják. b) A decimális számrendszerbeli számjegyeket binárisan kódolják. c) A bináris számrendszerbeli számjegyeket decimálisan kódolják. 70. Melyik lehetıség esetén lesz a mondat igaz? A 10-es számrendszerben a törtek ábrázolására 10 ……… használjuk. a) pozitív egész kitevıit b) negatív egész kitevıit c) pozitív törtkitevıit 71. Melyik lehetıség esetén lesz a mondat igaz? A 10-es számrendszerben a harmadik helyiérték ……… a) 103. b) 102. c) 10-3. d) 101/3. 72. Melyik lehetıség esetén lesz a mondat igaz? A 10-es számrendszerben az „ezresek” jobbról a ……… helyiértéket jelentik. a) második b) harmadik c) negyedik 73. Melyik lehetıség esetén lesz a mondat igaz? A 2-es számrendszerben 25 jobbról számítva ……… helyiérték. a) az ötödik b) a negyedik c) a hatodik 74. Melyik lehetıség esetén lesz a mondat igaz? Kettes számrendszerben az 1+0 összeadás eredménye ……… a) 1. b) 0. c) 102. 75. Melyik lehetıség esetén lesz a mondat igaz? Kettes számrendszerben az 1+1 összeadás eredménye ……… a) 1. b) 0. c) 102.

Kettes számrendszerben a 0+0 összeadás eredménye ……… a) 1. b) 0. c) 102. 77. Melyik a helyes? a) 1010112 = 1·26 + 0·25 + 1·24 + 0·23 + 1·22 + 1·21 = 8610. b) 1010112 = 1·25 + 0·24 + 1·23 + 0·22 + 1·21 + 1·20 = 4310. c) Egyik sem. 78. Melyik lehetıség esetén lesz a mondat igaz? Kettes számrendszer esetén a bit ……… helyiérték tárolására alkalmas. a) 1 b) 2 c) 8 d) 16 79. Melyik lehetıség esetén lesz a mondat igaz? A bájt …… bit összekapcsolásával keletkezik. a) 2 b) 8 c) 16 80. Válassza ki a helyes állítást! A 8 biten ábrázolható legkisebb 10-es számrendszerbeli szám a 0. a) Ez igaz, mert minden helyiértéken 0 szerepel, így ezeknek az összege is nulla. b) Ez nem igaz, mert ha elıjeles számábrázolást használunk, akkor a -127 a legkisebb ábrázolható szám. c) Ez nem igaz, mert ha 8 bites kettes komplementeres számábrázolást használunk, akkor a -128 a legkisebb ábrázolható szám. 81. Melyik lehetıség esetén lesz a mondat igaz? Kettes komplemenső számábrázolásnál a 2 bájton ábrázolható számtartomány: ……. a) [-32768 ; 32767]. b) [-32767 ; 32767]. 82. Melyik lehetıség esetén lesz a mondat igaz? A valós számok ábrázolására a(z) …… ábrázolási mód alkalmas. a) elıjel bites b) kettes komplemenső c) lebegıpontos

76. Melyik lehetıség esetén lesz a mondat igaz?


29


83. Melyik lehetıség esetén lesz a mondat igaz? Tízes számrendszerben a tizedes tört törtrészének helyiértékeit 10 negatív egész kitevıi jelentik, mely kitevık ………. a) balról jobbra csökkennek b) jobbról balra csökkennek c) balról jobbra növekszenek d) jobbról balra növekszenek 84. Melyik a helyes sorrend? Egy negatív egész szám kettes komplementerkódos ábrázolása a következıképpen történik: a) A számhoz hozzáadunk egyet, felírjuk a szám abszolút-értékének kettes számrendszerbeli alakját, minden bitet ellenkezıjére váltunk (0→1, 1→0). b) A számhoz hozzáadunk egyet, minden bitet ellenkezıjére váltunk (0→1, 1→0), felírjuk a szám abszolút-értékének kettes számrendszerbeli alakját. c) Felírjuk a szám abszolút-értékének kettes számrendszerbeli alakját, a számhoz hozzáadunk egyet, minden bitet ellenkezıjére váltunk (0→1, 1→0). d) Felírjuk a szám abszolút-értékének kettes számrendszerbeli alakját, minden bitet ellenkezıjére váltunk (0→1, 1→0), a számhoz hozzáadunk egyet. 85. Melyik lehetıség esetén lesz a mondat igaz? A számítógépet nem csak számok ábrázolására használhatjuk. Különféle karakterek ábrázolásához ……… van szükség. a) kódtáblázatra b) a Windows XP operációs rendszerre c) cache memóriára d) operatív tárra 86. Milyen számábrázolás esetén lesz az 110110112 bitsorozat értéke -91? a) Kettes komplemenső számábrázolás. b) Binárisan kódolt decimális számábrázolás. c) Elıjelbites számábrázolás. 87. Az alábbi rövidítések közül melyek határoznak meg memóriatípusokat? a) ROM. b) SRAM. c) SIMM. 88. Az alábbi rövidítések közül melyek nem me30

móriatípusokat határoznak meg? a) RIMM. b) DDR SDRAM. c) DIMM. 89. Mely rövidítések jelentenek memóriamodulokat? a) SIMM. b) DIMM. c) RDRAM. 90. Mely rövidítések jelentenek memóriamodulokat? a) EDO RAM. b) RIMM. c) ECC. 91. Melyek a helyes memóriamodul-memóriachip párosítások? a) SIMM – SDRAM. b) DIMM – SDRAM. c) RIMM – SDRAM. 92. Melyik a helyes párosítás? a) RIMM – RDRAM. b) RIMM – DDR SDRAM. c) RIMM – SDRAM. 93. Melyik a memóriachipek átviteli sebességének növekvı sorrendje? a) RDRAM, DDR SDRAM, SDRAM. b) DDR SDRAM, SDRAM, RDRAM. c) SDRAM, DDR SDRAM, RDRAM. 94. Melyik az a memóriatípus, amely csak akkor képes az adatok tárolására, ha a memóriacellák tartalmát periodikusan frissítik? a) ROM. b) SRAM. c) DRAM. 95. Mi igaz a DRAM memóriára? a) Ez napjaink legújabb memóriatípusa. b) Dinamikus memóriatípus. c) A memóriacellák kondenzátor-tranzisztor párosból épülnek fel. 96. Mi igaz a SRAM memóriára? a) Minden memóriacella 6 tranzisztorból épül fel. b) Nincs szükség a memóriacellák periodikus frissítésére. c) Dinamikus memóriatípus.



97. Milyen memóriatípusokat használnak a cahce memóriában? a) RDRAM. b) SDRAM. c) SRAM.

98. Mi igaz a virtuális memóriára? a) Térbeli megjelenítéshez van rá szükség. b) A merevlemezen helyezkedik el. c) Ezt a memóriatípus a VRAM.

Megoldások 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

a. c. c. a, c. a, c. a, c. c. b, c. c. b. c. c. a. b, c.

15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

∅. b, c. b. a. a, c. c. b. a, c. b. a. a. b. b, c. b, c.

29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42

a, c. a, b, c. a, b. c. b, c. ∅. b. c. a, c. a, b, c. b. b. a, c. b.

43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56

a. b, c. a, c. b. b. c. ∅. a. a. b, c. c. b. a, c. a.

57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70

a, c. ∅. a, b. b. a, b, c. ∅ a. a, b, c. b, c. a. b, c. b. b. b.

71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84

b. c. c. a. c. b. b. a. b. b, c. a. c. a. d.

85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98

a. c. a, b. a, c. a, b. b. a, b. a. c. c. b, c. a, b. c. b.

Biztonság, vírusok 1. Mivel növelhetı az informatikai biztonság? a) Vírusvédelemmel. b) Kötelezı jelszóhasználattal. c) Felhasználói jogok meghatározásával. 2. Mivel növelhetı az informatikai biztonság? a) A jelszavak egységesítésével. b) A kommunikáció rejtjelezésével. c) A felhasználónevünk és jelszavunk, munkatársunkkal, való közlésével, mert így biztos nem felejtjük el. 3. Mivel növelhetı az informatikai biztonság? a) Tőzfal alkalmazásával. b) Rendszeres biztonsági másolat készítésével. c) Korszerőbb számítógépek használatával. 4. Mi igaz a jelszóra? a) A könnyebb megjegyezhetıség érdekében a jelszó olyan személy neve legyen, akit jól ismerünk. b) A jelszavakat csak kisbetőkkel írhatjuk. c) A jelszavakat csak nagybetővel írhatjuk. 5. Mi igaz a jelszóra? a) A jelszavakban nem célszerő egyidejőleg kis- és nagybetőket használni.

b) c)

A jelszavakban nem használhatunk számokat. A jelszavunkat érdemes idırıl-idıre megváltoztatnunk.

6. Mi igaz a jelszóra? a) A jelszó legfeljebb öt karakter hosszú lehet. b) Értelmetlen karaktersorozatok is lehetnek jelszavak. c) A felhasználónévhez a legtöbb esetben nem tartozik jelszó. d) A felhasználónevünket és jelszavunkat ajánlatos könnyen elérhetı helyre leírni, mert ha elfelejtjük, adatainkhoz nem tudunk hozzájutni. 7. Melyik az alábbi jelszavak közül a legbiztonságosabb? a) asdfg. b) AsDfg. c) kutyu. 8. Melyik az alábbi jelszavak közül a legbiztonságosabb? a) cicus32. b) 159. c) AkjT57krIe9.


31


9. Mi történik, ha elfelejtjük bejelentkezési jelszavunkat? a) A felhasználónevünkhöz tartozó fiók soha többé nem lesz használható. b) A jelszóval védett fájljainkat többé nem tudjuk elérni. c) Harminc nap elteltével a rendszer új jelszót ad nekünk. 10. Mi történik, ha elfelejtjük bejelentkezési jelszavunkat? a) A rendszergazdától új jelszót kérhetünk. b) Ezentúl csak vendég bejelentkezési névvel és guest jelszóval tudjuk a felhasználónevünkhöz tartozó fiókot használni. c) Hét sikertelen bejelentkezés után a rendszer automatikusan törli összes fájlunkat. 11. Milyen elınyökkel jár, ha a számítógépes rendszert csak felhasználónévvel használhatják a felhasználók? a) Nyomon követhetı a felhasználók munkája. b) A fájlok hozzáférési joga felhasználónként változtatható. c) Meghatározható, hogy ki telepíthet programokat. 12. Milyen elınyökkel jár, ha a számítógépes rendszert csak felhasználónévvel használhatják a felhasználók? a) A felhasználók ellenırizhetik egymás tevékenységét. b) Meghatározható, hogy a felhasználó mikor használhatja a rendszert. c) Nyomon követhetı, hogy a felhasználó fájljai mekkora helyet foglalnak.

c) d)

Nem tudja a fájl tartalmát megváltoztatni. A fájl tartalmát megváltoztathatja, de a fájl nevét nem.

15. Mit jelent, hogy egy felhasználónak az adott fájlra csak olvasási joga van? a) Csak a fájl nevét olvashatja el. b) A fájl tartalmát olvashatja. c) Törölheti a fájlt. 16. Ki tudja megváltozatni a fájlok jogosultságait? a) A tulajdonos. b) A rendszergazda. c) A guest nevő felhasználó. d) Mindeni, akinek van érvényes felhasználóneve, és jelszava. 17. Lehet-e www oldalakhoz felhasználónevet és jelszót rendelni? a) Igen. b) Nem. 18. Mivel védhetı egy számítógépes hálózat a támadások ellen? a) Tőzvonallal. b) Switch segítségével. c) Szünetmentes áramforrással. 19. Mivel védhetı egy számítógépes hálózat a támadások ellen? a) Routerrel (forgalomirányítóval). b) Tőzfallal. c) Nagyfeszültségő védıburkolattal. d) Mőholdas megfigyelırendszerrel. 20. Érhetik-e az intranetet támadások belülrıl? a) Nem. b) Igen.

13. Milyen elınyökkel jár, ha a számítógépes rendszert csak felhasználónévvel használhatják a felhasználók? a) A felhasználók könnyebben hozzáférhetnek egymás fájljaihoz. b) A felhasználók nem kapnak több kéretlen levelet (SPAM). c) A számítógépes vírusok nem tudják megfertızni a felhasználók fájljait.

21. Milyen károkat okozhat egy vírusfertızés? a) Komoly károkat nem okoz, csak bosszantó, hogy a számítógép mőködését lassítja. b) Minden adatunk megsemmisülhet. c) A számítógépen tárolt fájljaink illetéktelen kezekbe kerülhetnek. d) Tönkreteheti a számítógép processzorát.

14. Mit jelent, hogy egy felhasználótól megvonták egy fájl írási jogát? a) Nem tudja megnyitni a fájlt. b) Olvasni sem tudja a fájlt, mert az írási jog megvonása az olvasási jogot megszünteti.

22. Mi igaz a vírusok terjedésére? a) Csak Internet-kapcsolatban lévı gépet fertızhet meg egy vírus. b) A vírusok nem terjednek intraneten. c) E-mail segítségével is terjednek a vírusok.

32



23. Mi igaz a vírusok terjedésére? a) A vírusfertızést az operációs rendszer azonnal jelzi. b) CD-ROM-ok használata nem okozhat vírusfertızést. c) Fájlok másolásakor is létrejöhet a vírusfertızés. 24. Mi igaz a vírusok terjedésére? a) Szöveges dokumentumok másolásakor nem történhet vírusfertızés. b) A szervereket is megtámadhatják a vírusok. c) Vírusok csak a Windows operációs rendszer különbözı típusain terjednek. 25. Mi igaz a vírusok terjedésére? a) A Linux operációs rendszert használó gépek nem fertızıdhetnek meg vírussal. b) Az e-mailhez csatolt fájl mindig vírussal fertızött. c) Az intranet gépei védettek a vírusfertızéstıl. 26. Hogyan csökkenthetjük a vírusfertızés kockázatát? a) Víruskeresı program használatával.

b) c)

Az operációs rendszer frissítésével. Linux operációs rendszer használatával.

27. Hogyan védekezhetünk vírusfertızés ellen? a) Felhasználónévvel és jelszóval. b) A víruskeresı szoftver vírusadatbázisának naponkénti frissítésével. c) Freeware programok helyett kereskedelmi szoftverek használatával 28. Hogyan védekezhetünk vírusfertızés ellen? a) Nagyobb teljesítményő számítógép vásárlásával. b) Az Internetes fórumok figyelésével. c) Vezetékes számítógép-hálózat helyett rádiófrekvenciás hálózat kiépítésével. d) A processzor cseréjével. 29. Mit jelent, hogy az elektronikus postaládánk felhasználónévvel és jelszóval védett? a) Csak azok a személyek tudnak levelet küldeni nekünk, akiknek megadtuk a jelszavunkat. Így védekezhetünk a kéretlen levelek ellen. b) A postaláda tartalmát csak helyes felhasználónév-jelszó párossal tudjuk elérni.

Megoldások 1 2 3 4 5

a, b, c. b. a, b. ∅ c.

6 b. 7 b. 8 c. 9∅ 10 a.

11 a, b, c. 12 b, c. 13 ∅ 14 c. 15 b.

16 a, b. 17 a. 18 ∅ 19 a, b. 20 b.

21 b, c. 22 c. 23 c. 24 b. 25 ∅

26 a, b, c. 27 b. 28 b. 29 b.

Számítógéphálózatok 1. Mi igaz a LAN-ra (Local Area Network)? a) Földrészeket összekötı hálózat. b) Városokat összekötı hálózat. c) Helyi kiterjedéső hálózat. d) Épületen, vagy épületcsoporton belüli hálózat. 2. Mi igaz a MAN-ra? (Metropolitan Area Network) a) Városon belüli hálózat. b) Országokat összekötı hálózat. c) Földrészeket összekötı hálózat. 3. Mi igaz a WAN-ra? (Wide Area Network)

a) b) c)

Földrészeket összekötı hálózat. Helyi kiterjedéső hálózat. Egy helyiségen belül kialakított hálózat.

4. Az Internet milyen típusú hálózat? a) LAN. b) MAN. c) WAN. 5. Egy irodaházban kialakított hálózat milyen típusú? a) LAN. b) MAN. c) WAN.


33


6. Európa országait összekötı számítógépes hálózat milyen típusú? a) LAN. b) MAN. c) WAN. 7. Egy ország városait összekötı hálózat milyen típusú? a) LAN. b) MAN. c) WAN.

f)

Minden vállalatnak, aki használni szeretné az Internet szolgáltatásait.

13. Hogyan tudjuk magunkat azonosítani az Interneten? a) Személyigazolványunk másolatának emailben történı elküldésével. b) Hangazonosítás alapján. c) Felhasználónévvel és jelszóval. d) A számítógépünk processzorának sorszámával.

8. Egy iskolán belüli, az Internethez hasonló szolgáltatásokat nyújtó hálózatot hogyan nevezzük? a) Peer to Peer hálózat. b) Intranet. c) Extranet.

14. Miért elınyös a számítógépek helyi hálózatba kötése? a) Megnı a gépek mőveletvégzési sebessége. b) Minden géprıl elérhetı az Internet. c) Közösen használhatunk egy nyomtatót.

9. Mi igaz az Internetre? a) Az Internethez LAN-on keresztül csatlakozhatunk. b) Csak PC típusú számítógépek csatlakoztathatók az Internethez. c) Az Internethez telefonvonalon keresztül is csatlakozhatunk.

15. Miért elınyös a számítógépek helyi hálózatba kötése? a) Lehetıség nyílik hálózatos csoportmunkára. b) Megnı az Internet-elérés sávszélessége. c) Csökken a vírusfertızés veszélye.

10. Mi igaz az Internetre? a) Az Internethez vezeték nélküli átvitellel is csatlakozhatunk. b) A Linux operációs rendszer nem alkalmas Internetre csatlakozás biztosításához. c) Mobiltelefonon keresztül is elérhetı az Internet. 11. Mi igaz az Internetre? a) Az Internet használata mindenki számára ingyenes. b) Az Internethez csak Windows operációs rendszert használó számítógépek csatlakoztathatók. c) Hordozható számítógéppel nem csatlakozhatunk az Internethez. 12. Kinek van szüksége Internet szolgáltatóra? a) Mindenkinek, aki modemen keresztül szeretne az Internethez csatlakozni. b) Csak a magán felhasználóknak. c) Csak a vállalati felhasználóknak. d) Csak azoknak a felhasználóknak, akik, titkosított adatátvitelt szeretnének megvalósítani. e) Csak azoknak a cégeknek, akik Internetes boltot üzemeltetnek. 34

16. Miért elınyös a számítógépek helyi hálózatba kötése? a) Növelhetı adataink biztonsága. b) Kevesebb nyomtatóra lesz szükségünk. c) Jobban kihasználhatók a számítógép erıforrásai. 17. Mit jelent az, hogy az a számítógéphez kötött nyomtató megosztott? a) Megfelelı jogosultságok esetén, a LAN többi számítógépérıl is elérhetı a nyomtató. b) A cég alkalmazottai megosztottak, vannak, akik használhatják a nyomatót, míg a többiek nem. c) Csak a megosztott fájlok nyomtathatók. 18. Mi igaz egy hálózati nyomtatóra? a) A hálózat minden tagja korlátozás nélkül használhatja. b) Csak akkor fogad nyomtatási feladatot, ha éppen nem nyomtat. c) Ha nyomtatás közben érkezik egy újabb nyomtatási feladat, akkor azt eldobja.



19. Mi igaz egy hálózati nyomtatóra? a) Ha nyomtatás közben érkezik egy újabb nyomtatási feladat, akkor azt a nyomtatási sorba (print queue) teszi. b) Egyes típusai számítógép nélkül is csatlakoztathatók a helyi hálózathoz. c) Nyomtatás elıtt érdemes a más felhasználók dokumentumait kitörölni a nyomtatási sorból. 20. Mi jellemzı a fájlmegosztásra? a) Ha egy fájlt megosztunk, akkor már nem tudjuk szabályozni, hogy ki az, aki olvashatja, ki az aki megváltoztathatja és ki az aki kitörölheti. b) A megosztott fájlok más számítógépekrıl is elérhetık. c) A szerveren megosztott fájloknál pontosan szabályozható, hogy kinek mihez van joga. d) A megosztott fájl több helyen is tárolódik a hálózatban, így növelve az adatbiztonságot. 21. Mit jelent az, hogy a számítógép-hálózat Peerto-Peer típusú (P2P)? a) A WAN hálózatok régi elnevezése. b) Minden gép egyenrangú a hálózatban, nincs kitüntetett gép. c) Magánszemélyek által kialakított, egy épületen belüli hálózatot jelent. 22. Mi jellemzı a kliens-szerver típusú hálózatra? a) Minden gép egyenrangú a hálózatban, nincs kitüntetett gép. b) A gépek nem egyenrangúak, a szerver feladata, hogy kiszolgálja a kliensek kéréseit. c) A LAN hálózatok csak ilyen típusúak lehetnek. 23. Az alábbiak közül melyek lehetnek egy szerver szolgáltatásai? a) Ftp szerver. b) E-mail szerver. c) Spam-továbbító szerver. 24. Az alábbiak közül melyek lehetnek egy szerver szolgáltatásai? a) Tőzfal. b) Vírusellenırzés. c) Fájl-szerver.

25. Az alábbiak közül melyek lehetnek egy szerver szolgáltatásai? a) WWW szerver. b) Nyomtató-szerver. c) Határidınapló szerver. 26. Az alábbiak közül melyek lehetnek egy szerver szolgáltatásai? a) LDAP szerver. b) DHCP szerver. c) DNS. 27. Mi jellemzı az e-kereskedelemre? a) Az elektromos berendezések kereskedelmének győjtıneve. b) Elektronikus úton megvalósuló kereskedelem. c) E-mail segítségével zajló kereskedelem. 28. Mi jellemzı az e-kereskedelemre? a) Az e-kereskedelemben csak CD-ket, DVD-ket és könyveket vásárolhatunk. b) Az e-kereskedelem Interneten keresztül is megvalósítható. c) Az e-kereskedelemben a 10 000 Ft alatti vásárlások esetén nem állítanak ki számlát. 29. Mi jellemzı az e-kereskedelemre? a) E-kereskedelemben nincs postaköltség. b) A megrendelt árut utánvéttel lehet kifizetni. c) Fizetéshez Home-bankingra van szükség. d) Csak olyan magánszemélyek vásárolhatnak, akik hitelkártyával rendelkeznek. 30. Mi igaz a Home-bankingra? a) Csak e-kereskedelemmel foglalkozó vállalatok használhatják. b) Azon bankokat jellemezzük így, amelyeknek van internetes oldaluk. c) A banktól e-mailben kérhetünk befektetési tanácsot. d) Interneten a folyószámlánkkal kapcsolatos banki mőveleteket hajthatjuk végre. e) Segítségével akár otthonról is lekérdezhetjük folyószámlánk egyenlegét.

PS Z F- S A L GÓ Kf t . : www.pszfsalgo .hu, : radigyorgy@gma il.com, : 30/644- 5111.

35


31. Mi igaz az [email protected] e-mail címre? a) Az akarki nevő gépen található a salgo nevő felhasználó postaládája. b) A salgo.pszfs.hu gépen található az akarki nevő felhasználó postaládája. c) Az akarki felhasználói azonosító, vagy alias (alternatív azonosító).

37. Mi igaz az elektronikus levelezésre? a) Csak azokat az e-maileket tudjuk elküldeni, amelyek címzettje ténylegesen létezı e-mail cím. b) A kézbesíthetetlen levelekrıl általában visszajelzést kapunk. c) Az elektronikus leveleket Tárgy (Subject) nélkül nem lehet elküldeni.

32. Mi igaz az elektronikus levelezésre? a) Elektronikus postafiókot csak abban a városban nyithatunk, ahol állandó lakhelyünk van. b) Minden elektronikus postafiókért havidíjat kell fizetni. c) Egy személy csak egy e-mail címmel rendelkezhet.

38. Jelölje ki azokat a mezıket, melyeket kötelezı kitölteni egy levél írásakor? a) To: b) From: c) CC: d) BCC: e) Subject:

33. Mi igaz az elektronikus levelezésre? a) Az Interneten ingyenes postafiókot hozhatunk létre. b) Nem érdemes ingyenes postafiókot létrehozni, mert azt bárki megszüntetheti. c) Az ingyenes postafiókot rendszeresen kell használnunk, különben megszőnhet. 34. Mi igaz az elektronikus levelezésre? a) Az elektronikus postafiók csak arról a számítógéprıl érhetı el, amelyikrıl létrehoztuk. b) Az elektronikus levéllel veszélyes vírusok kerülhetnek a számítógépünkbe. c) A postafiókunk maximum 100 elektronikus levelet képes tárolni. 35. Mi igaz az elektronikus levelezésre? a) Az elektronikus postafiókok mérete nincs korlátozva. b) Az elküldhetı elektronikus levél mérete nincs korlátozva. c) Az e-mail csak akkor kézbesítıdik, ha a címzett éppen aktív Internet-kapcsolatban van. 36. Mi igaz az elektronikus levelezésre? a) Egy e-mailhez fájlt is lehet csatolni. b) Csak akkor kezdhetünk új levél írásába, ha az elızı levél már kézbesítıdött. c) Egy levél kézbesítésérıl visszajelzést kérhetünk.

36

39. Milyen szerverprogram továbbítja az e-maileket? a) Webszerver. b) Mail szerver. c) Ftp szerver. 40. Mire való a POP3 szerver? a) Levelek küldésére. b) Levelek fogadására. c) Levelek küldésére és fogadására. 41. Mire való az SMTP szerver? a) Levelek küldésére. b) Levelek fogadására. c) Levelek küldésére és fogadására. 42. Milyen szerverprogram segítségével tudja egy felhasználó megnézni a postaládája tartalmát? a) POP3. b) IMAP. c) SMTP. 43. Melyik lehet helyes e-mail cím a) állatkert@pécs.hu b) [email protected] c) [email protected] 44. Melyik lehet helyes e-mail cím a) www.salgo.pszfs.hu b) pszfs.hu c) [email protected]



45. Mi jellemezı a webes levelezıprogramokra? a) A levelek olvasása és írása webböngészı program segítségével zajlik. b) A levelek olvasása és írása közben folyamatosan Internet-kapcsolatra van szükségünk. c) Telefonvonalon keresztül történı Internet-elérés esetén ez a típusú levelezés költségkímélı. 46. Mi jellemezı a webes levelezıprogramokra? a) A levelek olvasása és írása közben nincs szükség Internet-kapcsolatra. b) A megírt levelek a kimenı postaládában tárolódnak, majd az Internetre kapcsolódva elküldhetık. c) A leveleket lementhetjük a gépünkre, ahol ezután bármikor elolvashatjuk Internet-kapcsolat nélkül is. 47. Mi jellemezı a webes levelezıprogramokra? a) A leveleinket csak azon a gépen tudjuk megnézni, amely gépre letöltöttük. b) A leveleinket bármely Internet-kapcsolattal rendelkezı gépen meg tudjuk nézni. c) Nem csatolható a levélhez fájl. 48. Mi jellemezı a webes levelezıprogramokra? a) A postaláda elérése jelszóhoz kötött. b) A leveleket különféle szempontok szerint automatikusan osztályozhatjuk. c) Webes levelezırendszert használva nem kapunk kéretlen leveleket. 49. Hol történhet egy levél vírusellenırzése? a) Csak a fogadó számítógépén van értelme az ellenırzésnek, mert a levél kézbesítés során is megfertızıdhet. b) A levél írójánál elküldés elıtt is érdemes ellenırizni a levelet. c) Minden olyan szerveren, amely részt vesz a levél továbbításában. d) A vírusellenırzés csak a postafiókot kezelı szerveren történik meg. 50. Mit érdemes egy olyan levéllel tennünk, amely ismeretlen feladótól érkezett és csatolt fájlt is tartalmaz? a) Nyissuk meg, mert valószínőleg értékes információt tartalmaz. b) Ajánlatos azonnal törölni, mert valószínőleg vírusfertızött.

c)

Csak olyan levelezıprogrammal szabad megnyitni a levelet, amely a csatolmányt nem nyitja meg automatikusan.

51. Mikor van a számítógépünk állandó Internetkapcsolatban? a) Modemes Internet-elérés esetén. b) ADSL Internet-elérés esetén. c) Bérelt vonalas Internet-elérés esetén. d) ISDN Internet-elérés esetén. 52. Melyik a helyes növekvı sorrend az adatátviteli sebesség szerint? a) Modemes Internet-elérés, ADSL Internet-elérés, ISDN Internet-elérés. b) Modemes Internet-elérés, ISDN Internetelérés, ADSL Internet-elérés. c) ISDN Internet-elérés, modemes Internetelérés, ADSL Internet-elérés. 53. Melyek Internet-csatlakozási módok? a) WAN. b) ISDN. c) BPS. 54. Melyek Internet- csatlakozási módok? a) ADSL. b) WWW. c) Bérelt vonal. 55. Melyek Internet- csatlakozási módok? a) PPP. b) WAP. c) TCP/IP. 56. Mi lehet egy weboldalon? a) Szöveg. b) Állókép. c) Mozgókép. d) Program. e) Animáció. f) Hiperhivatkozás. g) Táblázat. h) Zene. 57. Hogyan lehet az Interneten információt keresni? a) Keresıprogrammal. b) A BSA-val. c) Az MTA segítségével.


37


58. Hogyan gyorsítható egy fájl letöltése? a) Több számítógép egyidejő használatával. b) Nagyobb teljesítményő számítógép használatával. c) Hatékonyabb böngészıprogram használatával. 59. Hogyan gyorsítható egy fájl letöltése? a) Letöltés-gyorsító szoftver használatával. b) Több böngészıprogram egyidejő használatával. c) Az Internet-elérés sávszélességének növelésével. 60. Mennyi az analóg modem jellemezı átviteli sebessége? a) 56 Kb/s.

b) c)

128 Kb/s. 56 KB/s.

61. Mennyi az ISDN kapcsolat jellemzı átviteli sebessége? a) 64 Kb/s. b) 512 Kb/s. c) 10 MB/s. 62. Mennyi az ADSL kapcsolat jellemzı átviteli sebessége? a) 384 Kb/s letöltési sebesség, 64 Kb/s feltöltési sebesség. b) 768 Kb/s letöltési sebesség, 128 Kb/s feltöltési sebesség. c) 64 Kb/s letöltési sebesség, 384 Kb/s feltöltési sebesség.

Megoldások 1 2 3 4 5 6 7 8 9

c, d. a. a. c. a. c. c. b. a, c.

10 11 12 13 14 15 16 17 18

a, c. ∅. a, f. c. c. a. b. a. ∅.

19 20 21 22 23 24 25 26 27

a, b. b, c. b. b. a, b. a, b, c. a, b. a, b, c. a. b.

28 29 30 31 32 33 34 35 36

b. b. d, e. b, c. ∅. a, c. b. ∅. a, c.

37 38 39 40 41 42 43 44 45

b. a. b. b. c. a, b. a, b, c. c. a, b.

46 47 48 49 50 51 52 53 54

∅. b. a. b, c. b, c. b, c. b. b. a, c.

55 56 57 58 59 60 61 62

∅. a, b, c, d, e, f, g, h. a. c. a, c. a. a. a, b.

Hardver Billentyőzet, Pozícionáló eszközök b) A <SHIFT> billentyő hatására a kétállapo1. Válassza ki a helyes állításokat! tú billentyő felsı karaktere jelenik meg a a) A billentyőzet mindig vezeték segítségébillentyő leütésekor. vel csatlakozik a számítógéphez. c) A <SHIFT> billentyő hatására a kétállab) A billentyőzet kiviteli berendezés. potú billentyő alsó karaktere jelenik meg c) A billentyőzet beviteli berendezés. a billentyő leütésekor. 2. Válassza ki a helyes állításokat! 4. Válassza ki a helyes állításokat! a) A billentyő arra szolgál, a) A billentyő hatását a hogy nyomva tartva, nagybetőt írjunk. <SHIFT> billentyő hatástalanítja. b) A <SHIFT> billentyőt nyomva tartva b) A és a <SHIFT> billentyő nagybetőt, írhatunk. együttes hatására a kétállapotú billentyő c) A billentyő hatására, a alsó karaktere jelenik meg a billentyő kétállapotú billentyő felsı karaktere jeleleütésekor. nik meg a billentyő leütésekor. c) A és a <SHIFT> billentyő együttes hatására a kétállapotú billentyő 3. Válassza ki a helyes állításokat! felsı karaktere jelenik meg a billentyő a) A billentyő hatására a leütésekor. kétállapotú billentyő alsó karaktere jelenik meg a billentyő leütésekor. 38



5. Válassza ki a helyes állításokat! a) A billentyőzeten két billentyő szerepel, melyek hatása szövegszerkesztés esetén teljesen azonos. b) A billentyőzeten a két billentyő hatása nem azonos, a jobb oldali billentyőt gyakran az billentyőnek is jelölik a billentyőzeten. c) A billentyő leütésekor a START menü jelenik meg. 6. Válassza ki a helyes állításokat! a) A hordozható számítógépek billentyőzete abban tér el az asztali PC-k billentyőzetétıl, hogy nem találhatók rajta funkcióbillentyők. b) A hordozható számítógépek billentyőzete abban tér el az asztali PC-k billentyőzetétıl, hogy nem található rajta kurzorblokkal kombinált numerikus billentyőzet. c) A hordozható számítógépek billentyőzetén van olyan billentyő, amely nem található meg az asztali PC billentyőzetén. Általában FN-nel jelölik ezt a billentyőt. 7. Válassza ki a helyes állításokat! a) A billentyőt arra használhatjuk, hogy a billentyőzetet zároljuk (lock) az illetéktelen felhasználók ellen. A zárolás csak egy számkombinációval (num) oldható fel. b) A billentyő olyan laptopokon is megtalálható, amelyeken nincs kurzorblokkal kombinált numerikus billentyőzet. c) A billentyő segítségével válthatunk a kurzorblokkal kombinált numerikus billentyőzet két állapota között (szövegszerkesztı és kurzormozgató funkciók, számok). 8. Válassza ki a helyes állításokat! a) A billentyő szövegszerkesztéskor törli a kurzortól balra lévı karaktert. b) A billentyő szövegszerkesztéskor törli a kurzortól jobbra lévı karaktert. c) A billentyő szövegszerkesztéskor törli a kurzortól balra lévı karaktert.

9. Válassza ki a helyes állításokat! a) A billentyő szövegszerkesztéskor törli a kurzortól jobbra lévı karaktert. b) A billentyő szövegszerkesztéskor törli a teljes dokumentumot. c) A legtöbb program az funkcióbillentyőhöz a súgó megjelenítését rendeli. 10. Milyen karakter jelenik meg az alábbi billentyők leütésekor, ha a billentyő bekapcsolt állapotban van: <SHIFT> és ? a) A. b) a. 11. Milyen billentyőkombinációval lehet Windows XP operációs rendszerben a teljes képernyı tartalmát a vágólapra másolni. a) . b) és . c) és . 12. Milyen billentyőkombinációval lehet Windows XP operációs rendszerben az aktív ablakot a vágólapra másolni. a) . b) és . c) és . 13. Mi igaz a funkcióbillentyőkre? a) Funkcióbillentyőket csak szövegszerkesztéskor használhatunk. b) A funkcióbillentyőkhöz rendelt feladatokat a nemzetközi ISO szabvány egységesíti. c) A legmodernebb billentyőzeteken a funkcióbillentyőket felváltják az ún. multimédiabillentyők. 14. Mi igaz a funkcióbillentyőkre? a) A funkcióbillentyőkre nincsenek hatással a és az billentyők. b) Az aktív programtól függ, hogy mi történik egy funkcióbillentyő leütésekor. c) A funkcióbillentyők helyettesíthetık a és billentyők együttes használatával (pl.: Az funkcióbillentyő helyettesíthetı <1> billentyőkombinációval).


39


15. Az operációs rendszerek különféle módon reagálhatnak a billentyőkombináció leütésére. Válassza ki az elképzelhetı reakciókat! a) A billentyőkombináció leütésekor semmi sem történik. b) A billentyőkombináció leütésével kezdeményezhetjük a számítógép újraindítását. c) A billentyőkombináció leütésekor elkezdıdik a bejelentkezési folyamat. d) Megjelenik a futó programok listája. e) A billentyőkombináció leütésével kezdeményezhetjük a számítógép leállítását. f) Kijelentkezünk a számítógépes hálózatból. 16. Egy szövegszerkesztı programmal dolgozunk. Mi igaz az alábbi billentyőre? a) A billentyő leütésekor a „0” karakter jelenik meg. b) A billentyő leütésekor a „)” karakter jelenik meg. c) A billentyő leütésekor a „é” karakter jelenik meg. d) A <SHIFT> nyomvatartása mellett a leütött billentyő hatására „0” jelenik meg. e) A <SHIFT> nyomvatartása mellett a leütött billentyő hatására „)” jelenik meg. f) A <SHIFT> nyomvatartása mellett a leütött billentyő hatására „é” jelenik meg. g) Az „é” karakter a aktív állapotában érhetı el a <SHIFT> billentyővel együtt. h) Az „é” karakter a aktív állapotában érhetı el a billentyővel együtt. i) Az „é” karakter a aktív állapotában érhetı el a billentyővel együtt. j) Az „é” és a „)” karaktereket a <SHIFT> billentyővel együtt érhetjük el. 17. Egy szövegszerkesztı programmal dolgozunk. Mitıl függ, hogy a <SHIFT> billentyő nyomvatartása mellett, az elızı feladatban bemutatott billentyőt leütve „é” vagy „)” karakter jelenik-e meg? a) Az érvényes billentyőzetkiosztásától. b) A billentyő állapotától. c) A billentyő állapotától.

40

18. Melyek azok a billentyők, amelyek állapotát LED-ek jelzik a billentyőzeten? a) . b) . c) . 19. Melyek azok a billentyők, amelyek állapotát LED-ek jelzik? a) . b) <END>. c) . 20. Melyek azok a billentyők, amelyek állapotát LED-ek jelzik? a) <SCROLL LOCK>. b) . c) <ENTER>. 21. Melyek azok a billentyők, amelyek állapotát LED-ek jelzik? a) . b) . c) <ESC>. 22. Hordozható számítógépen az billentyő nyomvatartása mellett az alábbi billentyő leütésekor milyen feladat hajtható végre? a) A laptop LCD paneljének ki- és bekapcsolása. b) A videojelek kimenetének meghatározása. c) A laptop ki- és bekapcsolása. 23. Mi igaz a számítógéphez csatlakoztatható egérre? a) Az egér minıségét az határozza meg, hogy hány gomb található rajta. A több gomb jobb minıséget is jelent. b) Az egéren található görgıt csak játékok esetén lehet használni. c) Az egéren található görgı a képernyıtartalom görgetésére szolgál. 24. Mi igaz a számítógéphez csatlakoztatható egérre? a) Az egéren található görgı csak vezeték nélküli egereken található. b) Az egéren található görgı csak optikai egereken található. c) Az egér minden esetben vezeték segítségével csatlakozik a számítógéphez.



25. Mi igaz a számítógéphez csatlakoztatható egérre? a) Azt az egeret, amely vezeték nélkül csatlakozik a számítógéphez optikai egérnek nevezzük. b) A mechanikus egeret onnan lehet felismerni, hogy vezetékkel kapcsolódik a számítógéphez. c) Az optikai és mechanikus egerek megfelelı típusai vezetékkel vagy vezeték nélkül csatlakoznak a számítógéphez. 26. Az egér alsó részén egy gumírozott golyó található. Az egeret mozgatva a golyó elmozdul. Ezt a mozgást két egymásra merıleges tengely fotodiódák segítségével elektromos impulzusokká alakítja. Melyik egér mőködik a fent leírt módon? a) Minden optikai egér.

b) c)

Minden mechanikus egér. Minden vezeték nélküli egér.

27. Az egér alján LED található, a dióda által kibocsátott fény visszaverıdik az egéralátétrıl. A visszavert fényt elektromos impulzusokká alakítják, amelybıl meghatározható az egér mozgása. Melyik egér mőködik a fent leírt módon? a) Minden optikai egér. b) Minden mechanikus egér. c) Minden vezeték nélküli egér. 28. Melyik eszközzel helyettesítik az egeret hordozható számítógépeknél? a) Érintıpanel. b) Fényceruza.

CPU, memória, alaplap, csatlakozók c) Cache. 29. Minek a rövidítése a CPU? a) b) c) d) e)

Central Processing Unit. Central Programing Unit. Computer Processing Unit. Central Printing Unit Computer Printing Unit

30. Mi a feladata a CPU-nak? a) A perifériák felügyelete. b) Aritmetikai és logikai mőveletek végzése. c) A monitor vezérlése. 31. A hagyományos processzorok gyártásának milyen anyag az alapja? a) Réz. b) Szilícium. c) Kerámia. 32. A hagyományos processzorchip kivezetéseit milyen anyagból készítik? a) Réz. b) Szilícium. c) Alumínium. 33. Milyen típusú memóriát integrálnak a processzorba? a) Flash. b) RAM.

34. Milyen memóriatípus található meg a legújabb processzorok belsejében? a) VRAM. b) L4 cahce. c) L2 cache. 35. Miért használnak a processzorokban cahce memóriát? a) Mert ez a memória a processzor sebességével mőködve nem csökkenti a processzor sebességét adatbeolvasásnál. b) Így kevesebb RAM memóriára van szükség. c) Csak a cache memóriával rendelkezı processzorok képesek lebegıpontos mőveletvégzésre. 36. Miért hasznos a cache memória? a) Kiegyenlíti a gyors operatív memória és a lassabb CPU közötti sebességkülönbséget. b) Kiegyenlíti a lassúbb operatív memória és a gyorsabb CPU közötti sebességkülönbséget. c) Használatával a CPU közel 100%-os teljesítményen mőködhet.


41


37. Melyik nem memóriatípus? a) Flash. b) BIOS. c) SDRAM. 38. Melyik nem memóriatípus? a) ROM. b) EPROM. c) GUI. 39. Melyik nem memóriatípus? a) L1 cache. b) PDA. c) MMX. 40. Melyik eszközben nem használnak cahce memóriát? a) CPU. b) Merevlemez. c) Optikai egér. 41. Milyen adattal jellemezhetı a CPU? a) bps. b) MB. c) Hz. 42. Milyen adattal jellemezhetı a CPU? a) Cahce memória mérete. b) Órajel-frekvencia. c) Percenkénti fordulatok száma. 43. Melyik állítás igaz? a) A processzorba integrált cache memória sebessége nagyobb, mint a processzor sebessége. b) A processzorba integrált cache memória sebessége kisebb, mint a processzor sebessége. c) A processzorba integrált cache memória sebessége megegyezik a processzor sebességével. 44. Melyik a helyes adatáramlási sorrend? a) CPU, Cache, RAM. b) RAM, CPU, Cache. c) Cache, RAM, CPU. 45. Mennyi a jellemzı órajel-frekvenciája egy korszerő személyi számítógépnek? a) 2500 kHz. b) 2500 Mhz. c) 2500 Ghz. 42

46. Mi igaz a RAM memóriára? a) A RAM memóriában lévı adatok a számítógép kikapcsolásakor megmaradnak. b) A RAM memóriában lévı adatok a számítógép kikapcsolásakor elvesznek. c) A RAM memória helyettesíthetı ROM memóriával. 47. Melyik állítás igaz? a) A ROM memóriában lévı adatok a számítógép kikapcsolásakor megmaradnak. b) A ROM memóriában lévı adatok a számítógép kikapcsolásakor elvesznek. c) A hordozható számítógépekben a nagy energiafelhasználású RAM memóriák helyett a kis energia-felvételő ROM memóriákat használják. 48. Melyik állítás igaz? a) A ROM a Read Only Memory rövidítése. b) A RAM a Random Access Memory rövidítése. c) A ROM a Random Output Memory rövidítése. 49. Melyik állítás igaz? a) A RAM memória csak olvasható memória. b) A RAM memória csak írható memória. c) A RAM memória írható és olvasható memória. 50. Mi igaz a RAM memóriára? a) Soros eléréső tár. b) Véletlen eléréső tár. c) Maximális mérete 512 MB. 51. Mi igaz a RAM memóriára? a) A személyi számítógépek RAM memória nélkül is üzemeltethetık. b) A RAM memóriát az alaplapra integrálták, csak az alaplap cseréjével bıvíthetı. c) A RAM memória mágneses elven mőködı memória. 52. Hol helyezkedik el az éppen futó program? a) A RAM memóriában. b) A ROM memóriában. c) A Cache memóriában.



53. A RAM memória méretét milyen egységekben mérik? a) MHz. b) dpi. c) Byte. 54. Napjaink személyi számítógépeire mekkora RAM memóriakapacitás jellemzı? a) 4 MB. b) 512 MB. c) 1024 GB. 55. Mi jellemzı a Flash memóriára? a) Csak olvasható memória. b) A Flash memória a RAM egyik változata, melyet mainframekben használnak. c) A Flash memória írható-, olvasható memória. 56. Mi igaz a Flash memóriára? a) A számítógép kikapcsolása után a tartalma elvész. b) A számítógép kikapcsolása után a tartalma megmarad. c) A Flash memória megırzi tartalmát, mert mágneses elven mőködı tároló. 57. Válassza ki a helyes állításokat! a) A busz az alaplapon lévı vezetékrendszer. b) A buszrendszer egyik része az adatbusz. c) A buszrendszer egyik része a címbusz. 58. Válassza ki a helyes állításokat! a) A buszrendszeren adatok, címek és vezérlı információk továbbítódnak. b) A buszrendszerhez nem lehet további eszközöket csatlakoztatni. c) A buszrendszerhez bıvítıkártyák csatlakoztathatók. 59. Melyik a különféle buszrendszerek megjelenésének helyes idırendi sorrendje? a) AGP, PCI, USB, AT (ISA), VESA. b) ISA, VESA, USB, PCI, AGP. c) ISA, VESA, PCI, AGP, USB. 60. Melyik az a buszrendszer, amely a mőködés közbeni csatlakoztatást és leválasztást támogatja? a) PCI. b) AGP. c) USB.

61. Mi igaz a PCI buszra? a) Az Intel fejlesztette ki. b) 32 vagy 64 bites. c) Mőködési sebessége mindig megegyezik a processzor sebességével. d) Az adatokat nem párhuzamosan, hanem sorban viszi át. e) Csak Intel processzorokkal használható. 62. A(z) ……… buszhoz a grafikus bıvítıkártyák csatlakoztathatók. a) PCI. b) AGP. c) USB. 63. Mi igaz a számítógép alaplapjára? a) Mindig megtalálható rajta az integrált grafikus kártya. b) Az alaplapon található a processzor foglalata. c) Az alaplaphoz bıvítıkártyák csatlakoztathatók. 64. Milyen csatlakozó látható az alábbi képen?

a) b) c)

Soros. Párhuzamos. VGA.

65. Milyen csatlakozó látható az alábbi képen?

a) b) c)



a) b) c)



43



a) b) c)



a) b) c)

Telefoncsatlakozó. Hálózati csatlakozó. USB.


a) b) c)

Telefoncsatlakozó. Hálózati csatlakozó. USB.


a) b) c)

IEEE 1394. USB. S-Video.

72. Milyen kábel látható az alábbi képen?

a) b) c)

IEEE 1394. USB. S-Video.


a) b) c)

IEEE 1394. VGA. S-Video.


a) b) c)

Video - S-Video. S-Video – Composit-video. S-Video - Digital Video.


a) b) c)

IEEE 1394 - USB. USB - IEEE 1394. S-Video - DV.


a) b) c) 44

IEEE 1394. USB. S-Video. PSZF-SALGÓ K ft. : www.pszfsalgo .hu, : radigyorgy@gma il.com, : 30/644- 5111


Háttértárolók 76. Melyik adatbeviteli-, kiviteli berendezésben cserélhetı az adathordozó? a) Floppy drive b) CD drive c) Pen drive 77. Melyik adatbeviteli-, kiviteli berendezésben nem cserélhetı az adathordozó? a) DVD drive. b) HD drive. c) ZIP drive. 78. Melyik eszköz adathordozója kör alakú? a) Pen drive. b) HD drive. c) DVD drive. 79. Melyik adattároló egység soros eléréső? a) DVD drive. b) Floppy drive. c) DAT. 80. Melyik adathordozón történik az adattárolás mágneses elven? a) DVD. b) Floppy. c) DAT. 81. Melyik adathordozón történik az adattárolás optikai elven? a) CompactFlash. b) CD-ROM. c) Pen drive. 82. Megzavarhatja-e a merevlemez mőködését a belsejében lecsapódó pára? a) Nem, mert a merevlemez belsejében vákuum van. b) Nem, mert a merevlemez légmentesen zárt és gyártáskor a merevlemezbe kerülı levegıbıl kivonják a vizet. c) Igen, mert a merevlemezen található nyíláson beáramló levegı tartalmaz vízpárát. 83. Az alábbi adattároló berendezésekben forgó korongon tároljuk az adatokat. A lemez forgásisebessége szerint hogyan lehet növekvı sorrendbe állítani a berendezéseket? a) Merevlemez, Floppy drive, CD drive.

b) c)

Floppy drive, merevlemez, CD drive. Floppy drive, CD drive, merevlemez.

84. Melyik adathordozón találhatók az adatok spirálisan? a) Floppy. b) Merevlemez. c) DAT. d) DVD. e) CD-ROM. 85. A merevlemez felületét logikailag kisebb egységekre osztják adattárolás elıtt. Hogyan nevezzük ezeket a kisebb egységeket? a) Sáv. b) Szektor. c) GAP. 86. Melyik adathordozónak használjuk mindkét oldalát adattárolásra? a) Merevlemez. b) DVD. c) CD-ROM. 87. Napjainkban mennyi a merevlemezek percenkénti fordulatszámának jellemzı értéke? a) 300 fordulat/perc. b) 5400 fordulat/perc. c) 7200 fordulat/perc. d) 10 000 fordulat/perc. e) 15 000 fordulat/perc. f) 18 200 fordulat/perc. g) 72 000 fordulat/perc. 88. A merevlemezt adattárolás céljából felületenként, körök mentén logikailag részekre osztjuk. Mi az így keletkezı részeknek a neve? a) Sáv. b) Szektor. c) Cilinder. 89. A merevlemezt adattárolás céljából felületenként logikailag sugárirányban kisebb részekre osztjuk. Mi az így keletkezı részeknek a neve? a) Sáv. b) Szektor. c) Cilinder.

PS Z F- S A L GÓ Kf t . : www.pszfsalgo .hu, : radigyorgy@gma il.com, : 30/644- 5111

45


90. Mit nevezünk cilindernek? a) Az olvasófejek által egyszerre elért sávok az egymás fölött elhelyezkedı lemezeken. b) Az olvasófejek által egyszerre elért szektorok egymás fölött elhelyezkedı lemezeken. c) Az olvasófejek által egyszerre elért sávok az adattároló lemez két oldalán. 91. Mekkora a merevlemez egy szektorában tárolható adat jellemzı mennyisége? a) 512 b. b) 512 B. c) 215 B. 92. Mekkora a merevlemezen egy szektor jellemzı mérete? a) 512 B. b) 571 B. c) 525 B. 93. Az 571 bájtos szektorban 512 bájt felhasználói adat tárolható. A fennmaradó bájtok a szektor fejrészét (header) és végjelzését (trailer) alkotják. Válassza ki az alábbi listából, hogy milyen információk vannak a fejrészben vagy a végjelésben! a) Szektorszám. b) Ellenırzı összeg. c) Szinkronizációs bájt. d) Cilinderszám. e) Az olvasófej száma. 94. A merevlemezen tárolt adatok olvasását és írását író-olvasó fejek végzik. Mi igaz rájuk? a) Íráskor és olvasáskor hozzáérnek a lemez felületéhez. b) Nem érhetnek a merevlemez felületéhez. c) A lemez forgása közben kialakuló légpárna biztosítja a megfelelı távolságukat a lemez felületétıl. 95. Mi történik az író-olvasó fejekkel a merevlemez kikapcsolásakor? a) A merevlemez kikapcsolásakor az íróolvasó fej az utoljára olvasott cilinderen fog megállni.

46

b)

c)

Kikapcsoláskor a fejeket mozgató mechanika a lemezek legbelsı részéhez húzza az író-olvasó fejeket, ahol a lemez felületén pihennek a fejek. Kikapcsoláskor az író-olvasó fejek a merevlemezen kívüli tárolórészen pihennek.

96. Mi történik a merevlemezek alacsony szintő formázásakor? a) Létrejönnek a szektorok. b) Létrejönnek a sávok. c) A merevlemezre íródik a FAT tábla. 97. Mikor íródnak a szektorok fejlécébe és végjelzésébe a megfelelı adatok? a) A merevlemez fizikai formázásakor. b) A merevlemez logikai formázásakor. c) A merevlemez gyártásakor. 98. Mi történik a merevlemez logikai formázásakor? a) Létrejönnek a partíciók. b) A merevlemezre íródik a FAT tábla. c) Létrejön a BOOT szektor és a fıkönyvtár. 99. Melyik a helyes sorrend? a) Alacsony szintő formázás, magas szintő formázás, partícionálás. b) Alacsony szintő formázás, partícionálás, magas szintő formázás. c) Partícionálás, alacsony szintő formázás, magas szintő formázás. 100. Melyik állítás igaz? a) A merevlemez alacsony szintő formázását a gyártó elvégzi. b) A merevlemez alacsony szintő formázásához speciális szoftver kell. c) A Windows operációs rendszer segítségével a floppy alacsony és magas szintő formázása is elvégezhetı. 101. Egy merevlemez hány elsıdleges partíciót tartalmazhat? a) 2. b) 3. c) 4. d) 5.



102. A merevlemezen több partíció esetében minden partíció más-más fájlrendszert tartalmazhat. Az alábbiak közül melyek jelölnek fájlrendszert? a) FAT. b) FAT32. c) FAT64. d) NTFS. e) EXT2. f) EXT4. g) MINIX. h) SUSE. 103. Mi jellemzı azokra a merevlemezekre, melyek zónainformációkkal dolgoznak? a) Minden sávban azonos mennyiségő szektor található. b) A sávokban, a kör középpontjától kifelé haladva egyre több szektor található. c) A merevlemez olvasási sebessége változó. 104. Mi jellemzı azokra a merevlemezekre, melyek zónainformációkkal dolgoznak? a) A legkülsı sávban a legkisebb az olvasási sebesség. b) A legkülsı sávban a legnagyobb az olvasási sebesség. c) Több adat tárolására képesek, mint a rögzített szektorszámú merevlemezek.

108. Mi jellemzı a magneto-optikai tárolókra? a) Az író-, olvasó fej vezérlését optika végzi. b) Az adatok tárolása mágneses úton történik. c) A tárolt adatok törléséhez a lézer nagy energiájú üzemmódba kapcsol, a mágneses felületet a courie pont fölé hevíti, így szüntetve meg a mágnesezettséget. 109. Mi jellemzı a magneto-optikai tárolókra? a) Kb. 5 GB adat tárolására alkalmas. b) Az adathordozó a tárolóegységbe fixen be van építve. c) Az adathordozón lévı adatokat a mágneses fej olvassa. d) Az adathordozón lévı adatokat alacsony energiájú lézer segítségével olvassa. 110. Melyik az általánosan elterjedt Flash memóriahely a hordozható számítógépeken? a) PC Card slot. b) MemoryStick slot. c) SmartMedia slot. 111. Melyek azok a Flash memóriatípusok, melyek ATA technológiára épülnek, vagyis számítógéphez kötve merevlemezként viselkednek? a) CompactFlash. b) MultiMediaCard. c) MemoryStick. d) PC Card.

105. Válassza ki azokat a tényezıket, amelyek döntıen befolyásolják a merevlemez teljesítményét! a) Átviteli sebesség. b) Átlagos elérési idı. c) Kapacitás.

112. Milyen adathordozóra lehet egy 40 GB-os merevlemez teljes tartalmát rögzíteni? a) DVD. b) Mágnesszalag. c) Magneto-optikai tár.

106. Melyik az a szabvány, amely a merevlemezek meghibásodásának elırejelzésével foglalkozik? a) S.M.A.R.T. b) UltraATA. c) SCSI.

113. A CD-ROM-on lévı adatokat milyen módon lehet kiolvasni? a) Optikai elven. b) Mágneses elven. c) Magneto-optikai elven.

107. Melyik az az egység, amely kompatibilis a Floppyval és 120 MB adat tárolására alkalmas adathordozókat kezel? a) LS-120 SuperDisk. b) Iomega Jaz. c) Iomega Zip.

114. Milyen típusú tároló a DVD? a) Optikai. b) Mágneses. c) Magneto-optikai. d) Elektromos.


47


115. Az alábbi ábrán egy CD-ROM látható oldalnézetben.

118. Mi jellemzı azokra a CD-ROM olvasókra, melyek CAV (Constant Angular Velocity) módban mőködnek? a) A CD-ROM forgási sebessége állandó. b) A CD-ROM forgási sebessége változó. c) Halkabb mőködésőek, mint a CLV módú meghajtók.

A CD-ROM 6 fı részre osztható: A: PMA- Program Memory Area. B: Lead-In. C: Program/Data Area. D: Lead-Out. E: PCA – Power Calibration Area. F: HCA – Hub Clamping Area. A CD-ROM közepétıl kifelé haladva melyik a helyes sorrend? a) B, A, C, E, F, D. b) B, A, C, F, E, D. c) F, E, A, B, C, D.

119. Melyik módban állandó az adatok olvasási sebessége? a) CLV. b) CAV. c) CLV és CAV.

116. A CD-ROM 6 fı részre osztható: A: PMA- Program Memory Area. B: Lead-In. C: Program/Data Area. D: Lead-Out. E: PCA – Power Calibration Area. F: HCA – Hub Clamping Area. Melyek azok a részek, amelyek többmenetes íráskor ismétlıdhetnek? a) PMA. b) Lead-In. c) Lead-Out. d) HCA. e) PCA. f) Program/Data Area.

121. Válassza ki az igaz állításokat! a) A legelsı CD formátum a CD-DA volt. b) A CD-DA formátumú lemezeken zene és adat is tárolható. c) A CD-ROM formátum teljesen eltér a CD-DA formátumtól.

117. A CD-ROM olvasó berendezéseknél mit jelent a CLV (Constant Linear Velocity) rövidítés? a) Az olvasási sebesség állandó a CD-ROM belsı és a külsı részein is. Ezért kifelé haladva lineárisan növelni kell a CDROM forgási sebességét. b) Az olvasási sebesség állandó a CD-ROM belsı és a külsı részein is. Ezért kifelé haladva lineárisan csökkenteni kell a CDROM forgási sebességét. c) A CD-ROM olvasásakor az olvasó-berendezés lineárisan növeli a CD-ROM forgási sebességét mindaddig, amíg hibamentesen tudja olvasni a CD-ROM-ot. A maximális sebesség meghatározása után ezzel a konstans sebességgel forgatja az olvasó-berendezés a CD-ROM-ot.

48

120. Képes-e egy CD-ROM olvasó CLV és CAV módon is mőködni? a) Igen, a CD írásra alkalmas berendezések általában ilyenek. b) Nem, a két sebesség-meghatározási módszer nem használható egy CD-ROM olvasón belül. c) Minden CD-ROM olvasó alkalmas a két mód kezelésére.

122. Válassza ki az igaz állításokat! a) A CD-ROM formátum a CD-DA formátum továbbfejlesztése. Elsısorban a pontosabb hibafelismerésben és hibajavításban tér el. b) A CD-ROM-on adatokat és zenét is tárolhatunk. c) A CD-EXTRA formátumú adathordozón hanganyagot és egyéb adatokat (kép, szöveg, stb.) tárolhatunk. 123. Válassza ki az igaz állításokat! a) A CD-EXTRA formátumú lemezek csak számítógéphez csatlakozó olvasó-berendezésben használhatók. b) A CD-EXTRA formátumú lemezek csak zenei CD lejátszókban használhatók. c) A CD-EXTRA formátumú lemezek használhatók számítógéphez csatlakozó olvasó berendezésben és zenei CD lejátszó berendezésekben is.



124. Melyik CD írási mód jellemezhetı az alábbiak szerint? Egy szakasz felírása (bevezetı zóna, adatok, lezáró zóna) egy menetben történik, a lézersugár kikapcsolása nélkül. A szakasz felírása után sor kerül a lemez lezárására. Ez azt jelenti, hogy a lezáró részben nincs megadva az a cím, ahol lehet folytatni az írást. A hallható szünetek nélküli íráshoz ezt a módot kell alkalmazni. a) DAO – Disk-At-Once. b) TAO - Track-At-Once. c) Packet writing. 125. Melyik CD írási mód jellemezhetı az alábbiak szerint? Az adathordozó több szakaszt tartalmaz. A szakaszok utólag is bıvíthetık. Az egyes szakaszok lezáró zónája információt tartalmaz arra vonatkozóan, hogy folytatható-e az írás újabb szakasszal. a) Multisession CD-ROM. b) CD-EXTRA. c) CD-DA. 126. Melyik CD írási mód jellemezhetı az alábbiak szerint? A szakasz felírása sávonként történik. Minden sáv felírása után kikapcsol a lézer. Az egyes sávok felírása között 2 másodperc hosszúságú szünet található. Ezzel a módszerrel nem lehet egybefüggı hanganyagot felírni. Az utolsó sáv felírása után kerül sor a bevezetı zóna és a lezáró zóna felírására. a) DAO – Disk-At-Once. b) TAO - Track-At-Once. c) Packet writing. 127. Melyik volt az elsı szabvány, mely a CDROM-on való adattárolással foglalkozott? a) ISO 9660. b) Joliet. c) High Sierra. d) UDF. e) Rock Ride. 128. Melyik szabvány nem támogatja a hosszú fájlnevek használatát? a) ISO 9660 level 1. b) Joliet. c) High Sierra. d) UDF. e) Rock Ride.

129. Melyik szabvány engedélyezi Unicode karakterkészlet használatát fájlok, mappák neveiben? a) ISO 9660. b) Joliet. c) High Sierra. d) UDF. e) Rock Ride. 130. Melyik szabvány szerint kell adatainkat rögzíteni, hogy a UNIX-os fájltulajdonságok is rögzítésre kerüljenek? a) ISO 9660. b) Joliet. c) High Sierra. d) UDF. e) Rock Ride. 131. A Joilet formátum esetén mekkora a fájlnevek maximális hossza? a) 16 karakter. b) 64 karakter. c) 128 karakter. 132. Az UDF formátum milyen hosszú fájlneveket engedélyez? a) 255 karakter. b) 8 karakter. c) 64 karakter. 133. Az ISO 9660 szabvány hány egymásba ágyazott mappát engedélyez? a) 255. b) 8. c) 32. 134. Mi igaz a DVD-re? a) A DVD adathordozó lehet egyrétegő. b) A DVD adathordozó lehet kétrétegő. c) A DVD adathordozó lehet egyoldalas. d) A DVD adathordozó lehet kétoldalas. 135. Mennyi az egyoldalas, egyrétegő DVD kapacitása? a) 4,7 GB. b) 8,5 GB. c) 9,4 GB. d) 17,1 GB.


49


136. Mennyi az egyoldalas, kétrétegő DVD kapacitása? a) 4,7 GB. b) 8,5 GB. c) 9,4 GB. d) 17,1 GB. 137. Mekkora a kétoldalas, egyrétegő DVD kapacitása? a) 4,7 GB. b) 8,5 GB. c) 9,4 GB. d) 17,1 GB. 138. Mekkora a kétoldalas, kétrétegő DVD kapacitása? a) 4,7 GB. b) 8,5 GB. c) 9,4 GB. d) 17,1 GB. 139. Mit szolgál a DVD-k régiókódja? a) A DVD lejátszó észleli a régiókódot és az adott régiónak megfelelı nyelven feliratozza a filmet. b) Csak olyan DVD filmeket lehet a lejátszóban olvasni, melyek régiókódja megegyezik a lejátszóban tárolt régiókóddal. c) Az Internet-kapcsolatban lévı számítógép a régiókód alapján határozza meg, hogy melyik webszerveren találhatók a DVD filmrıl további információk. 140. A számítógépes DVD olvasókban hányszor lehet megváltoztatni a régiókódot? a) Egyszer sem. b) 5-ször.

c)

4-szer.

141. Magyarország melyik régiókóddal azonosítható? a) 36. b) 2. c) 5. 142. Mi jellemzı a 8-as régiókódra? a) Kína a hozzárendelt térség. b) Speciális nemzetközi, vagy mozgó objektumok (repülıgép, hajó). c) Nincs ilyen régiókód. 143. Egy CD meghajtó 48-as jelzése mire utal? a) Olyan CD-ROM-okat is képes elolvasni, melyek adatsőrősége 48-szorosa a zenei CD-DA tárolónak. b) Olvasási sebessége 48-szorosa az audio CD-DA lemezeket használó asztali lejátszóknak. c) A lemez forgási sebessége 48-szorosa az asztali CD lejátszóknak. 144. Melyek azok az adathordozók, melyek többször írhatóak? a) CD-ROM. b) CD-R. c) CD-RW. d) DVD-R. e) DVD+R. 145. Melyek azok az adathordozók, melyek csak egyszer írhatóak? a) CD-ROM. b) CD-R. c) CD-RW. d) DVD-R.

Monitor 146. Válassza ki a helyes állításokat! a) A monitor kiviteli berendezés. b) A monitor mőködéséhez szükséges információkat a CPU szolgáltatja, más eszközre nincs szükség. c) Az LCD képernyınek nincs káros sugárzása. 147. Válassza ki a helyes állításokat! a) A katódsugárcsöves monitornak van káros sugárzása.

50

b) c)

A monitor beviteli berendezés. Az LCD monitor a képet pontokból állítja össze.

148. Válassza ki a hamis állításokat! a) A CRT monitor a képet pontokból állítja össze. b) Az LCD panel csak szöveges információ megjelenítésére használható. c) A monitorok minden képpontot 3 szín keverésével állítják elı: piros, kék és sárga.



149. Válassza ki a hamis állításokat! a) A CRT monitorok rossz beállítás esetén többfajta geometriai hibával jelenítik meg a képet. b) Az LCD panel káros sugárzása nagyobb, mint a katódsugárcsöves monitoré. c) A monitorok minden képpontot 3 szín keverésével állítanak elı: piros, kék és zöld. 150. Válassza ki a hamis állításokat! a) A monitor mőködéséhez szükséges információkat a grafikus kártya szolgáltatja. b) Az LCD monitorok rossz beállítás esetén többfajta geometriai hibával jelenítik meg a képet. c) Az LCD monitorokat kizárólag digitális jelekkel vezérelhetjük. 151. Melyik a monitorfajták megjelenésének helyes idırendi sorrendje? a) Katódsugárcsöves monitor, LCD képernyı, plazma képernyı. b) Plazma képernyı, katódsugárcsöves képernyı, LCD képernyı. c) Katódsugárcsöves képernyı, plazma képernyı, LCD képernyı. 152. A monitorok minden képpontot 3 szín keverésével állítanak elı. Melyik ez a három szín? a) Piros, kék, sárga. b) Piros, sárga, fekete. c) Fehér, piros, kék. d) Piros, kék, zöld. e) Zöld, piros, sárga. 153. Melyik monitortípus mőködését írja le az alábbi szöveg? A kép megjelenítése egy zárt üvegcsıben történik. Az üvegcsı egyik végében elektronágyú van, vele szemben, pedig foszforral bevont felület. Ezt látjuk mi. A foszforral bevont felület lehet kúposra alakított, hengerpalást alakú, vagy sík. Az elektronágyú elektronokkal bombázza a foszforréteget, amely ennek következtében rövid ideig világít. A képpont 3 színösszetevıjének megjelenítéséért egy-egy elektronágyú a felelıs. Az elektronágyúk nem zavarhatják egymást. Ezt úgy oldják meg, hogy a foszforréteg elé egy ún. lyukmaszkot helyeznek. Emiatt minden elektronágyú csak a saját szín-pontját látja. A lyukmaszk csak akkor hagyható el, ha az elektronágyúk vezérlése és fókuszálása nagyon precíz.

a) b) c)

CRT monitor. LCD monitor Plazma monitor.

154. Melyik monitortípus mőködését írja le az alábbi szöveg? A képpont 3 különbözı színő pontból tevıdik össze. A háttérben lévı fehér fényforrás fényét színszőrık szőrik, csak a megfelelı színt engedve át. Ha egy képpont mindhárom színszőrıje zárt, akkor fekete pontot kapunk. Ha mindhárom színszőrı nyitott, akkor fehér színt kapunk. A kép nem frissül állandóan, hanem csak akkor, amikor az adott képpont változik. Így a képpont-frissítési frekvencia azt jelenti, hogy ha változik a kép, akkor mennyi idı alatt képes a változtatást végrehajtani. a) CRT monitor. b) LCD monitor. c) Plazma monitor. 155. Melyik monitortípus mőködését írja le az alábbi szöveg? A képpont 3 különbözı színő pontból tevıdik össze. Minden képponthoz 3 zárt cella tartozik, melyet két, néhány száz mikron távolságú üveglap között alakítottak. Minden cellákban nemesgáz található. A cella egyik fala piros, kék, vagy zöld színő foszforral van bevonva. A cellában lévı nemesgázokon áramot keresztülvezetve elektromos kisülés jön létre. A kisülés hatására a cellában lévı foszforréteg fényt bocsát ki. a) CRT monitor. b) LCD monitor. c) Plazma monitor. 156. Válassza ki az igaz állításokat! a) Az LCD monitorok képgeometriája rosszabb, mint a CRT monitoroké b) A CRT monitorok képgeometriája nem korrigálható. c) Az LCD monitorok képgeometriája nem tökéletes, ezért szoftveres úton kell kijavítani. 157. Milyen típusú monitoroknál jelentkezhetnek képgeometriai hibák? a) CRT. b) LCD. c) CRT és LCD monitoroknál egyaránt.


51


158. Melyek nem képgeometriai hibák? a) Trapéztorzítás. b) Ellipszistorzítás. c) Pixelhiba. 159. A képen egy CRT monitor képe látható. Melyik a legjellemzıbb geometria hiba a monitornál? a) Trapéztorzítás. b) Hordótorzítás. c) Paralelogramma-torzítás. 160. Milyen geometriai hiba látható az ábrán? a) Trapéztorzítás. b) Hordótorzítás. c) Paralelogramma-torzítás. 161. Milyen geometriai hiba látható az ábrán? a) Trapéztorzítás. b) Hordótorzítás. c) Paralelogramma-torzítás. 162. Milyen típusú monitoroknál jelentkezhet a pixelhiba? a) CRT. b) LCD. c) Plazma. 163. Mit jelent a pixelhiba? a) A képponthoz tartozó színszőrı nem mőködik megfelelıen. b) A monitoron egy képpont mindig fekete színő. c) A monitoron egy képpont állandóan fehér színő. d) Egy képpont, vagy annak valamelyik összetevıje (szubpixel) hibás. 164. Mit jelent az, hogy a CRT monitor frissítési frekvenciája 75 Hz? a) A monitoron megjelenı teljes képet soronként, másodpercenként 75-ször újrarajzolja az elektronsugár. b) Az elektronsugár a páratlan és páros sorokat is másodpercenként 75-ször újrarajzolja. c) A monitoron megjelenı teljes képet percenként 75-ször újrarajzolja az elektronsugár. 165. Mit jelent az, hogy a CRT monitor frissítési frekvenciája 75 Hz?

52

a) b)

c)

Az elektronsugár egy sort másodpercenként 75-ször újrarajzol. Elıször a páratlan sorokat, majd a páros sorokat frissíti az elektronsugár másodpercenként 75-ször, vagyis a teljes kép másodpercenként 35,5-szer frissül. Másodpercenként 75 képkockát jelenít meg a monitor.

166. Válassza ki a helyes állításokat! a) A képfrissítési frekvencia növelésével a monitor váltottsoros frissítéső módból teljes frissítéső üzemmódba vált. b) A képfrissítési frekvencia növelésével a monitor teljes frissítéső módból váltottsoros frissítéső üzemmódba vált. c) A frissítési frekvencia növelése mindig szebb és remegésmentes képet eredményez. 167. Mi igaz a váltottsoros frissítéső üzemmódra? a) Az angol megfelelıje a non-interlaced. b) Az angol megfelelıje az interlaced. c) Az elektronsugár minden sort frissít egymás után. d) Az elektronsugár elıször a páratlan sorokat, majd a páros sorokat frissíti. 168. Mi igaz a monitor teljes frissítéső üzemmódjára? a) Az angol megfelelıje a non-interlaced. b) Az angol megfelelıje az interlaced. c) Az elektronsugár minden sort frissít egymás után. d) Az elektronsugár elıször a páratlan sorokat, majd a páros sorokat frissíti. 169. Válassza ki a helyes állításokat! a) Az LCD panelek csak váltottsoros frissítéső üzemmódban mőködhetnek. b) A CRT monitorok csak teljes frissítéső üzemmódban mőködhetnek. c) A CRT monitorok váltottsoros frissítéssel és teljes frissítéssel is megjeleníthetik a képet. 170. Milyen képfrissítési frekvenciák jellemzıek a CRT monitorokra? a) 30 Hz. b) 85 Hz. c) 45 KHz. d) 150 Hz.



171. A VESA szabvány szerint milyen képfrissítési frekvencia tekinthetı a rezgésmentes képmegjelenítés határának? a) 60 Hz. b) 70 Hz. c) 85 Hz. 172. Válassza ki a helyes állításokat! a) A monitorok méretének növekedése a rezgésmentes kép elıállításához szükséges képfrissítési frekvencia növekedését eredményezi. b) A monitorméret növelésével csökkenthetı a rezgésmentes kép elıállításához szükséges képfrissítési frekvencia. c) A monitor méretének növelése nincs hatással a rezgésmentes kép elıállításhoz szükséges képfrissítési frekvenciára. 173. Válassza ki a helyes állításokat! a) Egy monitornál a felbontás növelése növeli a maximális képfrissítési frekvenciát. b) Egy monitornál a felbontás növelése csökkenti a maximális képfrissítési frekvenciát. c) A monitoroknál a képfrissítési frekvencia és a felbontás egymástól függetlenek. 174. Válassza ki a helyes állításokat! a) Az LCD monitor lehet digitális vagy analóg. b) A CRT monitor lehet digitális vagy analóg. c) A CRT monitor csak analóg az LCD panel csak digitális lehet. 175. Hogyan lehet a monitorok képalkotási hibáit kijavítani? a) A számítógép operációs rendszerében megtalálható segédprogrammal. b) A monitoron található nyomógombok segítségével. c) A grafikus kártya beállításainak módosításával. 176. Hol tárolja a monitor a különféle felbontások és frissítési frekvenciák kombinációjához tartozó beállításokat? a) A Plug and Play technológia segítségével a merevlemezre másolja, ahonnan rendszerindításkor betölti a monitor RAM memóriájába. b) A monitorba beépített Flash memóriában.

c) d)

A monitorba beépített RAM memóriában. A monitorba beépített NVRAM memóriában.

177. Mi a RAMDAC? a) A grafikus kártya egy átalakító áramköre, amely a számítógép által készített analóg videojelet a monitor számára megjeleníthetı digitális jellé alakítja. b) A grafikus kártya egy átalakító áramköre, amely a számítógép által készített digitális képet a monitor számára megjeleníthetı analóg jellé alakítja. c) A grafikus kártyákon elhelyezett speciális RAM memória rövidítése. 178. A grafikus kártya RAMDAC átalakítójának mőködési sebessége melyik jellemzıt befolyásolja? a) A grafikus adapter maximális színmélységét. b) A grafikus adapter maximális frissítési frekvenciáját. c) A grafikus kártyához csatlakoztatható monitorok számát. 179. Melyik állítások igazak a színes, passzív mátrixos LCD megjelenítıkre? a) Minden képponthoz három tranzisztor tartozik. b) Egy képpont vezérlését az adott sorért felelıs 3 tranzisztor és az adott oszlopért felelıs 3 tranzisztor végzi. c) Az egy sorban lévı folyadékkristályokat három tranzisztor vezérli. 180. Melyik állítások igazak a színes, passzív mátrixos LCD megjelenítıkre? a) Az egy oszlopban lévı folyadékkristályokat három tranzisztor vezérli. b) A folyadékkristályokat vezérlı tranzisztorok a képernyı szélén helyezkednek el. c) A folyadékkristályokat vezérlı tranzisztorok a folyadékkristályok mögött helyezkednek el. 181. Milyen rövidítést használnak az aktív mátrixos LCD képernyıkre? a) TFT. b) STN. c) CRT.


53


182. Melyik állítások igazak a színes, aktív mátrixos LCD megjelenítıkre? a) Minden képpont három tranzisztorral vezérelhetı. b) Az aktív mátrixos LCD panel energiafelvétele nagyobb, mint a passzív mátrixos LCD panelé. c) A tranzisztorok a képernyı szélén helyezkednek el. 183. Melyik állítások igazak a színes, aktív mátrixos LCD megjelenítıkre? a) A folyadékkristályokat vezérlı tranzisztorok egy rugalmas fólián helyezkednek el a képpontok mögött. b) Az aktív mátrixos LCD panel energiafelvétele kisebb, mint a passzív mátrixos LCD panelé. c) Az aktív mátrixos LCD megjelenítık fényereje nagyobb, mint a passzív mátrixos megjelenítıké. 184. Milyen típusú monitoroknál változtatható meg a felbontás a képminıség romlása nélkül? a) CRT. b) LCD. c) CRT és LCD monitoroknál is. 185. Egy színes, aktív mátrixos LCD panelen, melynek maximális felbontása 1024x768, hány tranzisztor vezérli a folyadékkristályokat? a) 1024 * 768 = 786 432. b) 1024 * 768 * 3 = 2 359 296 c) 1024 * 768 * 2 = 1 572 864. 186. Melyik a VGA képernyıfelbontás? a) 800 x 600. b) 1024 x 768. c) 640 x 480. 187. Melyik képernyıfelbontást jelöljük SVGAval? a) 800 x 600. b) 1024 x 768. c) 640 x 480. 188. Melyik képernyıfelbontást nevezzük XGAnak? a) 1280 x 1024. b) 1024 x 768. c) 640 x 480.

54

189. Melyik képernyıfelbontást nevezzük SXGAnak? a) 1280 x 1024. b) 1024 x 768. c) 800 x 600. 190. Melyik képernyıfelbontást nevezzük UXGAnak? a) 1280 x 1024. b) 1024 x 768. c) 1600 x 1200. 191. Melyik a képernyıfelbontások helyes, növekvı sorrendje? a) VGA, XGA, SVGA, SXGA, UXGA. b) VGA, SVGA, XGA, SXGA, UXGA. c) VGA, SVGA, SXGA, XGA UXGA. 192. Egy 17”-os LCD panelnek milyen az optimális felbontása? a) Általában 800 x 600. b) Általában 1024 x 768. c) Általában 1280 x 1024. 193. Az LCD monitor minıségét mely jellemzık befolyásolják leginkább? a) Képpont-távolság. b) Fényerı. c) Kontraszt. 194. Mi igaz az LCD monitor fényerejére? a) Az aktív mátrixos monitorok fényereje nagyobb, mint a passzív mátrixosaké. b) A fényerıt cd/m2 egységekben mérik. c) Minél nagyobb az LCD panel fényereje, annál gyengébb a megjelenített kép minısége. 195. Mit nak? a) b) c)

nevezünk a monitorok kontrasztarányáA fekete szín fényerejét. A fehér szín fényerejét. A fehér szín fényerejének és a fekete szín fényerejének arányát.

196. Válassza ki a CRT monitorok legjellemzıbb kontrasztarányát! a) 1000:1. b) 50:1. c) 245:1.



197. Válassza ki az LCD monitorok legjellemzıbb kontrasztarányát! a) 300:1. b) 150:1. c) 600:1. 198. Mit jelent az LCD monitorok utánvilágítási ideje? a) Az az idı, ami egy sötét képpont kivilágításához szükséges. b) Az az idı, ami egy világító pixel elsötétítéséhez szükséges. c) Az az idı, ami egy sötét képpont teljes kivilágítása és elsötétítése között eltelik. 199. Mennyi az LCD monitorok utánvilágítási idejének jellemzı értéke? a) 25 µs. b) 25 ms. c) 25 s. 200. Egy LCD panel utánvilágítási ideje 25 ms. Másodpercenként hány képet képes a monitor megjeleníteni „szellemkép” nélkül? a) 60 db. b) 40 db. c) 25 db. 201. Melyek nem energiagazdálkodási szabványok? a) DPMS. b) TCO. c) APM. 202. Melyek energiagazdálkodási szabványok? a) NTSC. b) ACPI. c) API. 203. Állítsa energiafelhasználás szerint növekvı sorrendbe az alábbi DPMS üzemmódokat! a) Off, suspend, standby, on. b) Standby, off, suspend, on. c) Off, standby, suspend, on. 204. Melyik az az energiagazdálkodási szabvány, amely a lehetıvé teszi a berendezések automatikus ki- és bekapcsolását? a) DPMS. b) APM. c) ACPI.

205. Mit szabályoz az MPR II szabvány? a) A monitorok káros sugárzásának határértékeit. b) A monitorok maximális energiafelhasználását. c) Monitorok gyártásánál használható anyagokat. 206. Miben különböznek az MPR és TCO szabványok? a) Az MPR a CRT monitorokra vonatkozó káros sugárzás határértékét rögzíti, a TCO az LCD panelekre vonatkozó sugárzási határértékeket. b) Az MPR csak a monitorok maximális sugárzását határozza meg, míg a TCO a maximális sugárzás mértékét és az energiafelhasználást is szabályozza. c) Az MPR szabványt Svédországban alkották, a TCO szabványt az USA-ban. 207. Melyik a legújabb szabvány, amely a monitorok káros sugárzásának határértékeit rögzíti? a) TCO 95 b) MPR II c) TCO 99 208. A számítástechnika melyik területének szabványosításával foglalkoznak a következı szabványok? OpenGL, Glide, Direct 3D a) Grafika. b) Buszrendszerek. c) Adattárolás. 209. Milyen közös jellemzıi vannak a plazma és az LCD monitornak? a) Kis fogyasztás. b) Széles látószög. c) Nagy képfelület mellett is kis mélység. 210. Milyen közös jellemzıi vannak a plazma és a CRT monitornak? a) Magasabb az energiafelhasználásuk, mint az LCD monitornak. b) A kép megjelenítéséhez foszforréteget használnak. c) Mindkét típusnak magasak az elıállítási költségei.


55


211. Válassza ki az igaz állításokat! a) Az LCD panel elıállítási költségei magasabbak, mint a plazma képernyıé. b) A plazma képernyıt nagyobb színhőség jellemzi, mint LCD panelt. c) Szélsıséges idıjárási körülmények között a plazma monitor helyett CRT monitor használata javasolt. 212. A monitor típusától függıen változik az a szög, amelybıl még élvezhetı minıségben nézhetjük a képet. Melyik monitortípusnál a legkisebb ez a szög? a) CRT. b) LCD. c) plazma.

213. Melyik monitor a legalkalmasabb a gyorsan változó jelenetek megjelenítésére? a) CRT. b) LCD. c) plazma. 214. Válassza ki az igaz állításokat! a) Az analóg monitor képgeometriai hibáinak javítása a modern monitorokon, analóg módon történik. b) Az analóg monitor képgeometriai hibáinak javítása a modern monitorokon, digitális módon történik. c) A digitális monitor képgeometriai hibáinak javítása a modern monitorokon, digitális módon történik.

Nyomtatók 215. Melyik nyomtatótípus tartozik a mátrixnyomtatók kategóriájába? a) Sornyomtató. b) Tintasugaras nyomtató. c) Karakternyomtató. d) LED nyomtató. e) Lézernyomtató. f) Tős nyomtató. 216. Melyik nyomtatótípus alkalmas többpéldányos nyomtatásra? a) Sornyomtató. b) Tintasugaras nyomtató. c) Karakternyomtató. d) LED nyomtató. e) Lézernyomtató. f) Tős nyomtató. 217. Melyik nyomtatótípus üzemeltetése a legolcsóbb? a) Tintasugaras nyomtató. b) LED nyomtató. c) Lézernyomtató. d) Tős nyomtató. 218. Melyik nyomtató alkalmas színes fényképek nyomtatására? a) Sornyomtató. b) Tintasugaras nyomtató. c) Karakternyomtató. d) LED nyomtató.

56

e) f)

Lézernyomtató. Tős nyomtató.

219. Melyik nyomtatótípusban van festékszalag? a) Sornyomtató. b) Tintasugaras nyomtató. c) Karakternyomtató. d) LED nyomtató. e) Lézernyomtató. f) Tős nyomtató. 220. Melyik nyomtatóban van festékpor? a) Sornyomtató. b) Tintasugaras nyomtató. c) Karakternyomtató. d) LED nyomtató. e) Lézernyomtató. f) Tős nyomtató. 221. Mely nyomtatótípusok zajosak mőködés közben? a) Sornyomtató. b) Tintasugaras nyomtató. c) Karakternyomtató. d) LED nyomtató. e) Lézernyomtató. f) Tős nyomtató.



222. Melyik nyomtatótípussal nem lehet grafikát nyomtatni? a) Sornyomtató. b) Tintasugaras nyomtató. c) Karakternyomtató. d) LED nyomtató. e) Lézernyomtató. f) Tős nyomtató. 223. Melyik nyomtatótípus bocsát ki ózont mőködés közben? a) Sornyomtató. b) Tintasugaras nyomtató. c) Karakternyomtató. d) LED nyomtató. e) Lézernyomtató. f) Tős nyomtató. 224. Melyik a színes fényképek nyomtatásához leginkább elterjedt nyomtatótípus? a) Sornyomtató. b) Tintasugaras nyomtató. c) Karakternyomtató. d) LED nyomtató. e) Lézernyomtató. f) Tős nyomtató. 225. Mi igaz a tős nyomtatókra? a) A karakternyomtatók családjába tartoznak. b) A mátrixnyomtatók családjába tartoznak. c) A nyomtatáshoz festékport használnak. d) A nyomtatáshoz tintát használnak. e) A nyomtatáshoz festékszalagot használnak. f) Csak szöveg nyomtatására alkalmasak. g) Grafikonok, képek nyomtatására is használhatók, bár ezek minısége rossz. h) Kétoldalas nyomtatás is lehetséges. i) A mőködtetési költségek igen magasak. j) Mőködés közben nagyon zajosak. k) Többpéldányos nyomtatásra is alkalmasak. 226. Mi igaz a tintasugaras nyomtatóra? a) A karakternyomtatók családjába tartozik. b) A mátrixnyomtatók családjába tartozik. c) A nyomtatáshoz festékport használ. d) A nyomtatáshoz tintát használ.

e) f) g) h) i) j)

Csak szöveg nyomtatására alkalmas. Grafikonok, képek nyomtatására is használható, bár ezek minısége rossz. Kétoldalas nyomtatás is lehetséges. A mőködtetési költségei magasak. Mőködés közben nagyon zajos. Többpéldányos nyomtatásra is alkalmas.

227. Mi igaz a lézernyomtatóra? a) A karakternyomtatók családjába tartozik. b) A mátrixnyomtatók családjába tartozik. c) A nyomtatáshoz festékport használ. d) A nyomtatáshoz tintát használ. e) Csak szöveg nyomtatására alkalmas. f) Grafikonok, képek nyomtatására is használható, bár ezek minısége rossz. g) Egyes típusok kétoldalas nyomtatásra is alkalmas. h) A mőködtetési költségei magasak. i) Mőködés közben nagyon zajos. j) Többpéldányos nyomtatásra is alkalmas. 228. Mi igaz a LED nyomtatóra? a) A karakternyomtatók családjába tartozik. b) A mátrixnyomtatók családjába tartozik. c) A nyomtatáshoz festékport használ. d) A nyomtatáshoz tintát használ. e) Csak szöveg nyomtatására alkalmas. f) Grafikonok, képek nyomtatására is használható, bár ezek minısége rossz. g) Kétoldalas nyomtatás is lehetséges. h) A mőködtetési költségei magasak. i) Mőködés közben nagyon zajos. j) Többpéldányos nyomtatásra is alkalmas. 229. Mi igaz a hınyomtatóra? a) A karakternyomtatók családjába tartozik. b) A mátrixnyomtatók családjába tartozik. c) A nyomtatáshoz festékport használ. d) A nyomtatáshoz tintát használ. e) A nyomtatáshoz festékszalagot használ. f) Csak szöveg nyomtatására alkalmas. g) Grafikonok, képek nyomtatására is használható, bár ezek minısége rossz. h) Kétoldalas nyomtatás is lehetséges. i) A mőködtetési költségei magasak. j) Mőködés közben nagyon zajos.


57


230. Melyik típusú nyomtató mőködik a következıképpen? A nyomtatáshoz speciális papírra van szükség, mely hı hatására elszínezıdik. A nyomtatófejben főtıellenállások találhatók, melyek a papírral történı fizikai érintkezés során alakítják ki a nyomatot. A nyomtatóval közepes minıség érhetı el. a) Tintasugaras nyomtató. b) Karakternyomtató. c) LED nyomtató. d) Lézernyomtató. e) Tős nyomtató. f) Hınyomtató. g) Szublimációs nyomtató. 231. Melyik típusú nyomtató mőködik a következıképpen? A nyomtatófejben főtıellenállások vannak. A nyomtatófej és a papír között egy festék-viasz keverékbıl készült szalag található. A szalag felfőtésekor a viasz megolvad, a festék szabaddá válik és rátapad a papírra. A színes nyomtatáskor a cián, bíbor, sárga és a fekete rétegeket egymás után készíti el a nyomtatófej. a) Tintasugaras nyomtató. b) Karakternyomtató. c) LED nyomtató. d) Lézernyomtató. e) Tős nyomtató. f) Hınyomtató. g) Szublimációs nyomtató. 232. Melyik nyomtatótípusra érvényes a leírás? A nyomtatóban speciális, szilárd tinta található, mely nyomtatáskor a folyékony halmazállapot kihagyásával alakul át légnemővé. E nyomtatóval fényképminıségő nyomtatás lehetséges. a) Tintasugaras nyomtató. b) Karakternyomtató. c) LED nyomtató. d) Lézernyomtató. e) Tős nyomtató. f) Hınyomtató. g) Szublimációs nyomtató.

a hengernek megváltozik az elektromos töltése, ennek következtében a festékpor pontosan ezekre a helyekre tapad. A hengerrıl a papírra kerül a festékpor. Utolsó lépésként a mintegy 200 Celsius fokos hengerpár között elhaladva a festékpor a papírra ég. a) Tintasugaras nyomtató. b) Karakternyomtató. c) LED nyomtató. d) Lézernyomtató. e) Tős nyomtató. f) Hınyomtató. g) Szublimációs nyomtató. 234. Melyik nyomtatótípusra érvényes a leírás? A nyomtatófejben tintacsatornák találhatók, melyek mindegyikében egy-egy főtıelem található. Nyomtatáskor a főtıelem környezetében lévı tinta elpárolog, gızbuborékká alakul. A keletkezı nyomáshullám a tintát kilövelli a tintacsatornából. A főtıszál kikapcsolásakor a buborék megszőnik, aminek következtében nyomáscsökkenés következik be a tintacsatornában és a tintatárolóból tinta kerül a tintacsatornába. a) Tintasugaras nyomtató. b) Karakternyomtató. c) LED nyomtató. d) Lézernyomtató. e) Tős nyomtató. f) Hınyomtató. g) Szublimációs nyomtató. 235. Melyik nyomtatótípusra érvényes a leírás? A nyomtatófejben lévı fúvókákban piezokristályok találhatók, melyek elektromos áram hatására megváltoztatják alakjukat. Az alakváltozás hatására létrejövı nyomásváltozás kilöki a tintát a papírra. a) Tintasugaras nyomtató. b) Karakternyomtató. c) LED nyomtató. d) Lézernyomtató. e) Tős nyomtató. f) Hınyomtató. g) Szublimációs nyomtató.

233. Melyik nyomtatótípusra érvényes a leírás? Gyenge lézersugárral a számítógéptıl kapott adatok alapján az elektromosan feltöltött henger felületére rajzolja pontonként a jeleket, grafikákat. A lézerfénnyel megvilágított pontokban

58



236. Melyik nyomtatótípusra érvényes a leírás? A nyomtatófejben lévı tők hozzálökik a festékszalagot a papírhoz. A festékszalag végtelenített, melyet egy automatika folyamatosan tekercsel. Több, színes festékszalag használatával színes szöveg is nyomtatható. a) Tintasugaras nyomtató. b) Karakternyomtató. c) LED nyomtató. d) Lézernyomtató. e) Tős nyomtató. f) Hınyomtató. g) Szublimációs nyomtató. 237. Melyik nyomtatótípusra érvényes a leírás? A papír szélességének megfelelı karakterhenger tárcsákból épül fel. Minden tárcsán megtalálható az összes nyomtatható karakter. A tárcsákat mozgató mechanika úgy állítja be a tárcsákat, hogy a hengeren a nyomtatandó szöveg tükörképe jelenjen meg. Ekkor a karakter-

henger hozzányomja a festékszalagot a papírhoz. a) Tintasugaras nyomtató. b) Sornyomtató. c) LED nyomtató. d) Lézernyomtató. e) Tős nyomtató. f) Karakternyomtató. g) Szublimációs nyomtató. 238. Válassza ki az igaz állításokat! a) Minden színes nyomtatásra alkalmas tintasugaras nyomtatóban négy színpatron van, melyek külön-külön cserélhetık. b) Tintasugaras nyomtatókban, fotók nyomtatásához speciális tinta is használható. c) A modern tintasugaras nyomtatókban a fekete és a színes patron külön cserélhetı.

Megoldások 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38

c. b. a, b. a, c. b. c. c. b, c. c. b. a. b. ∅. b. a, b, c, d, e. a, e, f, g, j. a. c. ∅. a. a. b. c. ∅. c. b. a. a. a. b. b. a, c. c. c. a. b, c. b. c.

39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76

b, c. c. c. a, b. c. a. b. b. a. a, b. c. b. ∅. a. c. b. c. b. a, b, c. a, c. c. c. a, b. b. b, c. a. c. a, b. b. a. b. b. b. b. b. a. a. a, b, c.

77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114

b. b, c. c. b, c. b. a, c. c. d, e. a, b. a, b. b, c, d, e. a. b. a. b. b. a, b, c, d, e. b, c. b, c. a, b. a. b, c. b. a, b, c. c. a, b, d, e, g. b, c. b, c. a, b. a. a. a, b, c. a, d. a. a, d. b. a. a.

115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152

c. b, c, f. b. a, c. a. a. a. a, b, c. c. a. a. b. c. a, c, e. b, d. e. b. a. b. a, b, c, d. a. b. c. d. b. b. b. b. b. c. b, d. a, c. a, c. b, c. b. b, c. a. d.


59

Számítástechnikai alapismeretek 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174

a. b. c. ∅. a. c. b. c. a. b. a, b, c, d. a. a, b. b. b, d. a, c. c. b, d. c. a. b. a, b.

175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196

b. d. b. b. b. a, b, c. a. a, b. a, c. a. b. c. a. b. a. c. b. c. b, c. a, b. c. c.

197 198 199 200 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 212 213 214 215 216 217 218

a. c. b. b. b. b. a. c. a. b. c. a. c. a, b. b, c. b. a, c. b, c. b, d, e, f. a, c. d. b, d, e.

219 220 221 222 223 224 225 226 227 228 229 230 231 232 233 234 235 236 237 238

a, c f. d, e. a, c, f. a, c. e. b. b, e, g, j, k. b, d, h. b, c, g. b, c. b, g. f. f. g. d. a. a. e. b. b, c.

A 87. feladat megoldása az e) válasz nélkül is elfogadható.

Szoftver 1. Melyik operációs rendszer? a) DOS. b) IBM. c) UNIX. 2. Melyik operációs rendszer? a) Office XP. b) Linux. c) BeOS. 3. Melyik operációs rendszer? a) Windows 2000. b) Mozilla. c) OS/2. 4. Melyik operációs rendszer? a) Mac OS. b) Lotus Notes. c) Netscape. 5. Melyik operációs rendszer? a) GSM. b) Windows 98. c) QuarkXPress. 6. Melyik operációs rendszer? a) Windows XP. b) ISDN. c) Java. 7. Melyik operációs rendszer? a) SUN Solaris. 60

b) c)

SAP. AOL.

8. Mi igaz a GUI-ra? a) A Graphics User Interface rövidítése. b) Kisebb az erıforrásigénye, mint a karakteres felületnek. c) Egérrel könnyen kezelhetı. d) Egér nélkül nem használható. 9. Válassza ki az igaz állításokat! a) A számítógépes programok operációs rendszer nélkül is futtathatók. b) A felhasználói programok az operációs rendszeren keresztül tudják a számítógép hardverét használni. c) Egy felhasználói program minden operációs rendszerben használható. 10. Válassza ki az igaz állításokat! a) Egy operációs rendszer monitor nélkül nem képes mőködni. b) Egy Windows XP operációs rendszerhez írt program csak akkor használható más operációs rendszereken, ha az adott operációs rendszerbeli változatát is elkészítik. c) A Java programozási nyelven megírt programok változtatás nélkül futtathatók minden olyan operációs rendszeren, amelyben van Java futtató környezet.



11. Válassza ki az igaz állításokat! a) Minden Windows operációs rendszer kompatíbilis egymással. b) A legfontosabb felhasználói program az operációs rendszer. c) A felhasználói programok megfelelı futtatásáért az operációs rendszer a felelıs. 12. Válassza ki az igaz állításokat! a) Az operációs rendszerek hardverigénye eltérı lehet. b) Ha a számítógép operációs rendszere összeomlik, akkor az operációs rendszert újra kell telepíteni. c) Ha a számítógép bekapcsolásakor letiltjuk az operációs rendszer betöltését, akkor a billentyőzeten és egéren kívül más perifériát nem tudunk használni, viszont felhasználói programjaink sokkal gyorsabban mőködnek. 13. Válassza ki az igaz állításokat! a) Ha egy új eszközt kapcsolunk a számítógéphez, akkor a használathoz újra kell telepíteni az operációs rendszert. b) Egy merevlemezre csak egy operációs rendszer telepíthetı. c) Nincs olyan operációs rendszer, amely merevlemez nélküli számítógépen használható lenne. 14. Hogyan nevezzük az olyan operációs rendszert, amely egyszerre több felhasználóval tud kapcsolatot tartani? a) Monoprogramozott. b) Multiprogramozott. c) Kötegelt. d) Többfelhasználós. e) Egyfelhasználós. f) Szerver. 15. Hogyan nevezzük az olyan operációs rendszert, amely egyszerre több program futtatására képes? a) Többfeladatos. b) Kötegelt. c) Többfelhasználós. d) Egyfelhasználós. e) Szerver. 16. Milyen típusú az alábbi operációs rendszer? Az operációs rendszert egyszerre csak egy felhasználó használhatja. A felhasználó egy teljes

feladatcsoportot ad át az operációs rendszernek. Az operációs rendszer egymás után végrehajtja a feladatokat, majd késıbb, az összes feladat végrehajtása után a kész eredményeket kapja vissza a felhasználó. a) Többfelhasználós, egyfeladatos operációs rendszer, interaktív feldolgozás. b) Egyfelhasználós, egyfeladatos operációs rendszer, kötegelt feldolgozás. c) Egyfelhasználós, egyfeladatos operációs rendszer, valós idejő feldolgozás. 17. Milyen típusú az alábbi operációs rendszer? A felhasználók parancsaikra rövidebb-hosszabb idı eltelte után választ kapnak az operációs rendszertıl. Minden felhasználó úgy érzi, hogy a számítógéppel párbeszédes kapcsolatban van. Egyszerre több felhasználó használhatja a rendszert, több programot futtathat mindegyikük. a) Többfelhasználós, többfeladatos operációs rendszer, interaktív feldolgozás. b) Egyfelhasználós, egyfeladatos operációs rendszer, kötegelt feldolgozás. c) Többfelhasználós, többfeladatos operációs rendszer, valós idejő feldolgozás. 18. Milyen típusú az alábbi operációs rendszer? Az operációs rendszernek a beérkezı adatok alapján szigorúan megszabott határidın belül választ kell adnia. Az adatok leggyakrabban valamilyen érzékelırıl érkeznek a számítógépbe (pl.: nyomás, hımérséklet, sebesség, stb.). a) Interaktív feldolgozás. b) Kötegelt feldolgozás. c) Valós idejő feldolgozás. 19. Melyik felhasználói program az alábbiak közül? a) Linux. b) ISDN. c) Swish. 20. Melyik felhasználói program az alábbiak közül? a) OS/2. b) Netscape. c) Kmail. 21. Melyik felhasználói program az alábbiak közül? a) OpenOffice. b) CorelDraw. c) Celestia.


61


22. Melyik felhasználói program az alábbiak közül? a) Access. b) Paint. c) Excel.

31. Melyik felhasználói program az alábbiak közül? a) Ulead Video editor. b) AVI. c) MovieXone.

23. Melyik felhasználói program az alábbiak közül? a) WAP. b) OS/2 WARP. c) StarOffice.

32. Milyen feladat végrehajtására használható egy prezentációs szoftver? a) Képszerkesztés. b) Szövegszerkesztés. c) Bemutatók készítése.

24. Melyik felhasználói program az alábbiak közül? a) Pascal. b) PDF. c) PowerPoint.

33. Milyen szoftver alkalmas épületek tervezésére? a) CAD program. b) Vektorgrafikus rajzolóprogram. c) Kiadványszerkesztı program.

25. Melyik felhasználói program az alábbiak közül? a) Total Commander. b) GUI. c) AOI. 26. Melyik felhasználói program az alábbiak közül? a) Basic. b) C. c) HTML. 27. Melyik felhasználói program az alábbiak közül? a) Java. b) MS Word. c) Open Office Calc. 28. Melyik felhasználói program az alábbiak közül? a) Windows 2000. b) WordPerfect. c) Lotus1-2-3. 29. Melyik felhasználói program az alábbiak közül? a) SuSe. b) CAD. c) Samba. 30. Melyik felhasználói program az alábbiak közül? a) QuarkXPress. b) ACDSee. c) PowerDVD. 62

34. Mire ram? a) b) c)

alkalmas egy kiadványszerkesztı prog3D-s ábrák rajzolására. Fényképek retusálására. Újságkészítésre.

35. Milyen feladat végrehajtására használható egy böngészıprogram? a) Szövegszerkesztésre. b) Weboldalak megjelenítésére. c) Levelezésre. 36. Mire használható egy tömörítıprogram? a) Lerövidíti a fájlok neveit. b) Csökkenti a képek felbontását. c) Adatvesztés nélkül csökkenti a fájlok méretét. 37. Mely feladatok végezhetık el egy táblázatkezelı szoftverrel? a) Diagramok készítése. b) Képek nyomtatása. c) Matematikai képletírás. d) Matematikai számítások. e) Adatok sorba rendezése. f) Tartalomjegyzék készítése. g) Körlevelek készítése. h) Statisztikai számítások. i) Adatok szőrése. j) Kimutatások készítése.



38. Milyen feladatok elvégzésére nem alkalmas egy szövegszerkesztı program? a) Körlevelek készítésére. b) Karakterfelismerésre. c) Matematikai képletek szedésére. d) Kiadványszerkesztésre. e) Képretusálásra. f) Táblázatkészítésre. g) Adatok szőrésére. 39. Mire ver? a) b) c) d) e) f) g)

használható egy adatbázis-kezelı szoftElektronikus őrlapok készítésére. Adatok szőrésére. Adatok keresésére. Képek szerkesztésére. Diagramok készítésére. Lekérdezések készítésére. Jelentések készítésére.

40. Milyen feladat oldható meg az MS Word programmal? a) Táblázatkezelés. b) Szövegszerkesztés. c) Programozás. 41. Milyen feladat oldható meg az OpenOffice Write programmal? a) Adatbázis-kezelés. b) Szövegszerkesztés. c) Prezentációkészítés. 42. Milyen feladat oldható meg az MS Excel programmal? a) Táblázatkezelés. b) Adatbázis-kezelés. c) Böngészés. 43. Milyen feladat oldható meg az OpenOffice Calc programmal? a) WWW oldal szerkesztés. b) Táblázatkezelés. c) Adatbázis-kezelés. 44. Milyen feladat oldható meg az MS PowerPoint programmal? a) Szövegszerkesztés. b) Prezentációkészítés. c) Programozás. 45. Milyen feladat oldható meg az OpenOffice

Impress programmal? a) Szövegszerkesztés. b) Prezentációkészítés. c) Térbeli tervezés. 46. Milyen feladat oldható meg a MS Access programmal? a) Programozás. b) Webszerkesztés. c) Adatbázis-kezelés. 47. Milyen feladat oldható meg az OpenOffice Draw programmal? a) Programozás. b) Rajzolás. c) Webszerkesztés. 48. Milyen feladat oldható meg az OpenOffice Basic programmal? a) Programozás. b) Webszerkesztés. c) Adatbázis-kezelés. 49. Milyen feladat oldható meg a MS Outlook programmal? a) E-mail küldés és fogadás. b) Diagramkészítés. c) Kiadványszerkesztés. 50. Milyen feladat oldható meg az CorelDraw programmal? a) Programozás. b) Vektorgrafika készítése. c) Webszerkesztés. 51. Milyen feladat oldható meg a MovieXone programmal? a) Programozás. b) Videóvágás. c) Webszerkesztés. 52. Milyen feladat oldható meg a PowerDVD programmal? a) DVD lemez írása. b) DVD film lejátszása. c) DVD film készítése. 53. Milyen feladat oldható meg a HTML Builder XP programmal? a) Programozás. b) Webszerkesztés. c) Adatbázis-kezelés.


63


54. Milyen feladat oldható meg az TopStyle programmal? a) Programozás. b) Szövegszerkesztés. c) Stíluslapok készítése WEB oldalakhoz. 55. Milyen feladat oldható meg az Euklides programmal? a) Szövegszerkesztés. b) Geometriai szerkesztés. c) Grafikonkészítés. 56. Milyen program a Celestia? a) Képszerkesztı. b) Őrszimulátor. c) 3D-s tervezıprogram. 57. Milyen program a Swish? a) Webböngészı. b) Flash-animáció készítı. c) Pixeles rajzolóprogram. 58. Melyik program szolgál webböngészésre? a) Netscape Navigator. b) Internet Explorer. c) FineReader. d) Mozilla. e) Opera. f) ReadIris. g) Eudora. 59. Válassza ki a listából a levelezıprogramokat! a) Flash MX. a) Chameleon. b) Powerzip. c) The Bat. d) Sandra. e) Mozilla. f) MS Outlook. g) Opera. h) ReadIris. i) Pmail. j) Eudora. 60. Válassza ki a listából a tömörítıprogramokat! a) Flash MX. b) Chameleon. c) Powerzip. d) The Bat. e) Daemon Tools.

64

f) g) h) i) j) k)

Mozilla. MS Outlook. WinRAR. ReadIris. WinZip. Pmail.

61. Válassza ki a listából a szövegszerkesztı programokat! a) RealPlayer. b) MagyarOffice. c) Total Commander. d) OpenOffice. e) Nero Burning ROM. f) Java. g) StarOffice. h) Zone Alarm. i) KEdit. j) WorldPerfect Office. k) AbiWord. l) ThinkFree Office. m) Powertoy. n) 602Pro. o) EasyOffice. p) vTuner. q) RagTime 62. Válassza ki a listából a videóvágó szoftvereket! a) Virtual Dub. b) Ulead Media Studio. c) vTuner. d) Adobe Premiere. e) MovieXone. f) Zone Alarm. g) Daemon Tools. h) PinnacleStudio. i) Cyberlink PowerDirector. j) VideoWave. 63. Válassza ki a listából a videófilmek lejátszására alkalmas szoftvereket! a) MediaPlayer. b) Zone Alarm. c) RealPlayer. d) KEdit. e) QuickTime. f) Powertoy.



64. Válassza ki a listából a karakterfelismerı szoftvereket! a) FineReader. b) AbiWord. c) Recognita. d) ReadIris. e) 602Pro.

65. Válassza ki a listából a CD író programokat! a) CloneCD. b) Adobe Premiere. c) Nero Burning ROM. d) Corel Ventura.

Megoldások 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

a, c. b, c. a, c. a. b. a. a. a, c. b. b, c. c.

12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

a. ∅. d. a. b. a. c. c. b, c. a, b, c. a, b, c.

23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33

c. c. a, c. ∅. b, c. b, c. c. a, b, c. a, c. c. a.

34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44

c. b, c. c. a, b, d, e, h, i, j. b, d, e, g. a, b, c, f, g. b. b. a. b. b.

45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55

b. c. b. a. a. b. b. b. b. c. b.

56 57 58 59 60 61 62 63 64 65

b. b. a, b, d, e. d, g, j, k. c, h, j. b, d, g, i, j, k, l, n, o. a, b, d, e, h. a, c, e. a, c, d. a, c.

Szerzıi jog 1. Mi igaz a shareware programra? a) Szabadon terjeszthetı. b) Korlátozások nélkül használható. c) Csak üzleti célra használható ingyen. 2. Mi igaz a shareware programra? a) Magáncélokra és oktatási célokra ingyen használható idıkorlátozás nélkül. b) Használata regisztrációhoz kötött. c) Meghatározott ideig szabadon használható. 3. Mi igaz a freeware szoftverre? a) Szabadon másolható. b) A freeware szoftverek ingyen használhatók üzleti célokra is. c) Használata regisztrációhoz kötött. 4. Mi igaz a freeware szoftverre? a) Nagyon jó a terméktámogatása. b) Letölthetı az Internetrıl. c) Oktatási célokra ingyen, idıkorlátozás nélkül használható. 5. Mi igaz a kereskedelmi szoftverre? a) Szabadon másolható. b) Otthoni használata ingyenes. c) Használata regisztrációhoz kötött.

6. Mi igaz a kereskedelmi szoftverre? a) Általában terméktámogatás is tartozik hozzá. b) Letölthetı az Internetrıl. c) Csak e-kereskedelemben vásárolható meg. 7. Melyik állítás igaz? a) Mivel operációs rendszer nélkül a számítógép használhatatlan, ezért az operációs rendszerekért nem kell fizetni. b) Az operációs rendszer nem felhasználói program, ezért ingyenes. c) Az operációs rendszernek mindig csak a legfrissebb verziója fizetıs. 8. Melyik állítás igaz? a) Ha egy programnak újabb verziója jelenik meg, akkor a régebbi verziók automatikusan ingyenesség válnak. b) Az Internetrıl letölthetı programok ingyen használhatóak. c) Magánjellegő felhasználáskor minden szoftver ingyen használható, kereskedelmi célzattal használva már fizetni kell érte.


65


9. Melyik állítás igaz? a) Egy kereskedelmi szoftver használatának feltételeit a jogszabályok rögzítik. b) Egy kereskedelmi szoftver használatának feltételeit a licencszerzıdés rögzíti. c) A kereskedelmi szoftverek ugyanolyan feltételekkel telepíthetık egy munkaállomásra, mint egy szerverre.

12. Milyen esetben telepíthetı egy kereskedelmi szoftver a vállalat összes számítógépére? a) Megfelelı számú licenc megvásárlása esetén. b) Mindig. c) Soha. d) Csak akkor, ha a cég intranettel rendelkezik.

10. Melyik állítás igaz? a) Oktatási intézmények minden programot ingyen használhatnak. b) Ha a vállalat megvásárol egy szoftvert egy példányban, akkor minden alkalmazottja legálisan telepítheti a szoftvert otthoni számítógépére is. c) A BSA a jogtalan szoftverhasználat leleplezésével foglalkozik.

13. Általában milyen esetben telepíthetı egy kereskedelmi program 2 számítógépre? a) Biztonsági mentés céljából. b) Archiválás céljából. c) Ha a tulajdonos az asztali számítógépére és a hordozható számítógépére telepíti. d) Ha egy munkaállomásra és egy szerverre telepítjük.

11. Melyik állítás igaz a BSA-ra? a) A rendırség egyik alosztálya. b) Érdekvédelmi szervezet. c) A legfelsıbb bíróság mellett mőködik.

14. Milyen büntetıjogi következményekkel jár az illegális szoftverhasználat? a) Semmilyen. b) Helyszíni birság. c) Szabadságvesztés.

Megoldások 1 a. 2 c.

66

3 a, b. 4 b, c.

5 c. 6 a.

7 ∅ 8 ∅

9 a, b. 10 c.

11 b. 12 a.

13 c. 14 c.


S z á m í t á s t e c h n i k a i a l a p i s m e r e t e k

Recommend Documents