S Z A B Á L Y Z A T A

A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI LÁBASSY JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZATA

Készült: Törökszentmiklóson, 2015. április 27-én

1

Tartalom 1. SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya ......................................................................... 3 1.1. Az iskolai képzés célja ........................................................................................................................... 3 1.2. Az iskola működési rendjét meghatározó dokumentumok ............................................................... 3 1.3. A szervezeti és működési szabályzat célja: ......................................................................................... 4 1.4. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya ...................................................... 4 1.5. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása .............................................................................. 4 1.6. Az iskola általános jellemzői ................................................................................................................ 4 1.7. Az iskola alaptevékenysége és képzési szerkezete .............................................................................. 4 2. Az iskola szervezeti felépítése, a munkamegosztás szerinti feladatok: ............................................... 7 2.1. Az iskola vezetése .................................................................................................................................. 7 2.2 Az iskola szervezete ............................................................................................................................. 10 2.3. Az iskola szervezeti egységei.................................................................................................................. 13 3. Az iskola közösségei, valamint a kapcsolattartás formái és rendje ................................................ 13 3.1. Az iskolaközösség ................................................................................................................................ 13 3.2. A nevelőtestület.................................................................................................................................... 13 3.3. A szakmai munkaközösség ................................................................................................................. 15 3.4. A nevelőtestület állandó bizottságai .................................................................................................. 17 4. A pedagógusokról ................................................................................................................................ 18 4.1. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy ........................................... 18 4.2. A pedagógusok munkaideje heti 40 óra, amely magába foglalja: .................................................. 18 4.3. Az osztályfőnöki munkakörben a következő feladatokat köteles ellátni: ...................................... 20 4.4. A szülők közösségei ................................................................................................................................ 20 5. A tanulók közösségei ....................................................................................................................... 21 5.1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. 21 5.2. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákköröket a házirend tartalmazza. ............................................................................................ 22 5.3. A diákönkormányzat: ..................................................................................................................... 22 5.4. A diákközgyűlés ............................................................................................................................... 23 5.5. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása .......................................................................................... 23 6. Az iskolai nevelő-oktató munka belső ellenőrzése ........................................................................ 25 6.1. Az ellenőrzés általános feltételei ........................................................................................................ 25 6.2. A belső ellenőrzés végzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni. ......................... 25 6.3. Az ellenőrzésre jogosult ...................................................................................................................... 26 6.4. Az ellenőrzés területe .......................................................................................................................... 26 6.5. Az ellenőrzés iskolai rendszere .......................................................................................................... 26 7. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai .............................................................. 27 7.1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: .................................................................... 27 7.2. Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munka- ........................ 28 kapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: ............................. 28 8. Az iskola működésének rendje ........................................................................................................... 29 9. A tanórán kívüli foglalkozások .......................................................................................................... 31 9.1. Az intézményben tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: ............................................................................................................ 31 9.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: .................................... 32 10. Az iskolai könyvtár működési rendje ............................................................................................ 33

2

11. Az iskolai számítógépes hálózat használata .................................................................................. 35 12. A mindennapos testedzés formái .................................................................................................... 35 13. A tanulók felvételének, jutalmazásának, fegyelmezésének elvei és formái ............................ 35 13.1. A tanulók felvétele ........................................................................................................................... 35 13.2. A tanuló jogai és kötelességei.......................................................................................................... 35 13.3. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek: ................................................................ 35 13.4. A tanulói jogviszony megszűnése ................................................................................................... 36 13.5. A tanulók jutalmazása .................................................................................................................... 36 13.6. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések ......................................................................... 37 13.7. A tanulók mulasztásának igazolása ............................................................................................... 40 14. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása ........................................................... 42 15. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek valamint, munkabalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő-, óvó előírások) .............................................. 42 16. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei ................................................... 45 17. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése ............................................................................... 45 18 A tankönyvellátás rendje ................................................................................................................ 45 19. Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ........................ 46 20. Záró rendelkezések: ........................................................................................................................ 47 21. Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék ......................................................................... 48 1.

SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya

1.1.

Az iskolai képzés célja A Törökszentmiklósi Lábassy János Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai célja: az általános műveltséget megalapozó nevelési-oktatási tevékenység, a helyi és a környező települések mezőgazdasági- és ipari üzemei szakember utánpótlásának biztosítása számos alapszakmában; az érettségit adó képzés arányának növelése, valamint a szakképzés biztosítása a fiatalok elhelyezkedési esélyeinek növelése érdekében; a tanulók számára tudásban és magatartásban szilárd alapok megteremtése; hogy szakközépiskolásait felkészítse az érettségi vizsgára, megalapozott tudásuk és ismereteik alapján diákjai a szakképzésben, illetve a magas szintű felvételi követelményeket támasztó felsőoktatási intézményekben is sikeresek legyenek; a szakképzés - elsősorban a választott szakmákban – a technikai fejlődéssel lépést tartani tudó, a korszerű technikában járatos szakemberek képzése, akik az új iránt fogékonyak és igénylik a folyamatos önképzést.

1.2.

Az iskola működési rendjét meghatározó dokumentumok Iskolánk:

 szakmai alapdokumentuma,  szervezeti és működési szabályzata  pedagógiai programja,  házirendje,  az éves munkaterve,

3

 a közalkalmazotti szabályzata,  iskolai minőségirányítási programja  integrációs és képesség-kibontakoztató programja. 1.3.

A szervezeti és működési szabályzat célja: A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az iskola szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó legfontosabb szabályokat, az oktatásban érdekeltek alapvető jogait és kötelességeit. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszereket, tevékenységeket, a csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

1.4.

A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak betartása kötelező az intézmény valamennyi tanulója, közalkalmazottja számára, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jóváhagyásával lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény 2013. március hó 26. napján készült Szervezeti és Működési Szabályzata.

1.5.

A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása A Törökszentmiklósi Lábassy János Szakközépiskola és Szakiskola (Törökszentmiklós, Almásy út 51.) közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az igazgató előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás előtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt az Intézményi Tanács, a Diákönkormányzat és a Szülői Szervezet.

1.6.

Az iskola általános jellemzői A Törökszentmiklósi Lábassy János Szakközépiskola és Szakiskola alapítója az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amely meghatározta az iskola jogállását, működési területét, alaptevékenységét, az iskola típusát, évfolyamainak számát, a vagyon feletti rendelkezési jogosultságát a … számú határozattal kiadott szakmai alapdokumentumban. Fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Törzskönyvi azonosítószám: 793281. OM azonosítószáma: 036058.

1.7.

Az iskola alaptevékenysége és képzési szerkezete

1.7.1. Az iskola alaptevékenysége: Az iskola feladata a szakmai alapgokumentumban meghatározott és a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program szerinti tevékenység végzése. 4

Így kiemelten: A köznevelési törvény szerinti nappali rendszerű iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszának megfelelő oktatás (beleértve a szakközépiskolai, szakiskolai oktatást, Köznevelési Hidprogram keretén belül zajló nevelés-oktatást (HÍD II.), valamint a képességkibontakoztató és integrációs felkészítést). Alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező tanulók számára a 9. évfolyamtól szakképzést biztosít a szakmai alpdokumentumban meghatározott OKJ-s szakmákban, nappali oktatás munkarendje szerint. „A 9. évfolyamtól hátrányos helyzetben lévő és/vagy sajátos nevelési igényű: mozgásszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos (enyhe értelmi fogyatékos), beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés zavarral küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása, képzése.” Az iskola tanműhelyek fentartása. Iskolai könyvtár működtetése. Tornaterem működtetése. Diáksport biztosítása. Bejáró tanulók ellátása. Ingatlan üzemeltetés és bérbeadása. Közhasznú foglalkoztatás. Felnőttoktatás esti tagozaton. Gyógytestnevelés biztosítása. A fentiek mellett felnőttoktatást folytat: - A szakközépiskolai nappali és esti oktatás munkarendje szerint 1.7.2. Az iskola képzési szerkezete 







szakközépiskolai képzés: 9-12., 1/13-2/14., 1/15. szakiskolai képzés, szakképzés: 1/9-3/11. HídII. képzés a 15. életévüket betöltött 8 általános iskolai végzettséggel nem, de legalább 6 (kivételes esetben 5) osztállyal rendelkező fiataloknak. felnőttoktatás keretében a szakképesítéssel, illetve legalább 10 középiskolai évfolyamot teljesítőknek 3 éves, érettségivel záruló esti, illetve 2 éves nappali tagozat.

1.7.3. Az iskola alaptevékenységét legalapvetőbben szabályozó jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről; 2011. évi CLXXXVII. törvény - a szakképzésről; 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról; 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról; 288/2009. (XII. 15.) Korm. Rendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeirő 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról; 2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól

5

1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottakról jogállásáról 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról 2012. évi CXXV. törvény. a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről 1992. évi LXIII. évi törvény a személyes adatok védelméről 2000. évi C. törvény a számvitelről 2011. évi CVIII. Törvény a közbeszerzésekről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi szolgálatról 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet és az azt módosító rendeletek az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 315/2013. (VIII. 28.) Korm. Rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet. a szakképzési kerettantervekről 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 1.7.4. Gazdálkodás - Intézményi szervezeti egységkód: 103049. - Az intézmény vezetője, illetve az általa kijelölt személyek szakmai teljesítésigazolási joggal bírnak. - Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Szolnoki Tankerülete. - Az utalásokat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a Magyar Államkincstárnál vezetett bankszámláján keresztül bonyolítja. A könyvelési feladatokat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szolnoki Tankerülete látja el. - Az Intézmény eredményes és takarékos gazdálkodásáért az intézményvezető felel. Gazdálkodását a központilag kiadott, gazdasági szabályzók alapján végzi. Ezek a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás eljárásrendjéről szóló 2/2013. (II. 11.), illetve a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendről szóló 3/2013. (II. 11.) szabályzatok. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Szabad kapacitását alaptevékenysége körében hasznosíthatja. Az Intézmény gazdálkodással kapcsolatos feladatai: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által megadott költségvetési keretszámok alapján gazdálkodik. - készpénzforgalmát az iskolai ellátmánykezelő helyen bonyolítja, a készpénz ellátmányt a Szolnoki Tankerület biztosítja, mellyel a felvételtől számított 30 napon belül el kell számolni.

6

-

-

-

kötelezettséget, az Intézmény nevében, az intézményvezető (akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes) vállalhat, a., személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint; b., pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében. az analitikus nyilvántartási rendszer egyes területeit saját maga vezeti, így a: ~ tárgyi eszközök teljes körű nyilvántartását, ~ készletekkel kapcsolatos nyilvántartásokat, ~ alapilletményen kívüli hóközi bérszámfejtést, ~ egyéb analitikus nyilvántartásokat. az adatszolgáltatásokat a kiadott, illetve az országosan elrendelt egységes táblázatok (statisztika) alapján teljesíti, az intézményvezető felel a szolgáltatott információk teljeskörűségéért, a költségvetési kapcsolatok bemutatásának valódiságáért, elkészíti a költségvetési beszámolók szöveges részének szakmai összefoglalóját, az elvégzett feladatok ismertetését, gondoskodik a munkaerő foglalkoztatásáról, szervezi, irányítja a foglalkoztatottak munkáját, gondoskodik az Intézmény üzemeltetéséről, a meglévő vagyontárgyak folyamatos és eseti, illetve ütemterv szerinti karbantartásáról, jelzi, hogy a tárgyi eszközök közül mely vagyontárgy, s milyen mértékű felújításra szorul, tárgyi eszköz felújítást végezhet, fenntartói engedéllyel, beruházással kapcsolatos feladatai megegyeznek a tárgyi eszköz felújítás esetében ellátandó feladatokkal, mint az ingatlanvagyon használója vagyonkezelési joga nincs, ellátja az ingó vagyonnal kapcsolatban a vagyonkezelési jogokat,

1.7.5. Az iskola képviselője az igazgató, aki esetenként külön megbízást adhat az intézmény képviseletére valamely vezető beosztású munkatársának. 1.7.6. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata:

hosszúbélyegző:

körbélyegző:

2. Az iskola szervezeti felépítése, a munkamegosztás szerinti feladatok: 2.1.

Az iskola vezetése

7

2.1.1. Az intézmény felelős vezetője az igazgató Munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az iskola vezetője továbbá felel a pedagógiai munkáért, az iskola szakmai alapdokumentumában előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben foglaltaknak, és az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért, költségvetési szerv működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségvállalások összhangjáért, a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott, és a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői, tulajdonosi jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért, a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének és az annak részét képező belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért, és a szakmai és pénzügyi monitoring rendszer folyamatos működtetéséért, a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, továbbá a számviteli rendért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a felnőttoktatás megszervezéséért, a tankönyvrendelés szabályozásáért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Az iskola igazgatója rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az iskola működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Az iskola igazgatója a fenti jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. 2.1.2. Az igazgató feladatkörébe tartozik       

a nevelőtestület vezetése, a nevelői és oktatói munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a tornacsarnok működtetésének biztosítása, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a iskolai szülői szervezettel és a diákönkormányzattal való együttműködés, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése.

8

2.1.3. Az igazgató közvetlen munkatársai:       

igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár, müszaki vezető, személyzeti ügyintéző, rendszergazda.

Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és szükség szerint, illetve félévenként beszámolási kötelezettséggel. 2.1.4. Az intézmény vezetése Az igazgató munkáját (irányítói, tervezői, szervezői, ellenőrzői, értékelői tevékenységét) az igazgatóhelyettesek, vezető állású dolgozók, a szakmai munkaközösségek vezetői és az érdekképviseleti szervek képviselői segítik. Így különösen: • az igazgatóhelyettesek, • a munkaközösségek vezetői, • a diákönkormányzat vezetője, • a Közalkalmazotti Tanács elnöke, • és a reprezentatív szakszervezet /ek/ vezetője. Az igazgató mellett a munkaközösségek vezetőinek testülete konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A szakmai, konzultatív testület rendszeresen megbeszélést tart. 2.1.5. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség terheli a költségvetés és egyéb pénzeszközök, állami, önkormányzati támogatások felhasználásával összefüggő javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult személyeket: - az igazgató, - az igazgatóhelyettesek, - a gazdasági ügyintéző A vagyonnyilatkozatok őrzése: az iskola pénztárának páncélszekrényében önállóan elkülönítve zárt borítékban történik.

9

2.2 Az iskola szervezete Az iskola vezetési szerkezete:

Igazgató Gazdasági ügyintéző

ISKOLAVEZETÉS Igazgatóhelyettes I.

Közismereti munkaközösségek

Közismereti tanárok

Szakmai elméleti tanárok

Igazgatóhelyettes II.

Iskolatitkár

Könyvelő, HR ügyintéző

Rendszergazda

Raktáros

Munkavéd. megbízott

Ifjúságvéd. felelős

Tűzvédelmi felelős

Szakképzési munkaközösségek

Gyakorlati szakoktatók

Karbantartók

Szakképzést segítő szkm. szakmunk

Takarítónők

Portások Pedagógiai asszisztensek

Műszaki vezető (ügyintéző)

Gépkocsivezető 10

2.2.1. Az igazgató Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, akit határozott időre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Minisztere nevez ki. Munkáját a kinevezéskor kapott munkaköri leírás valamint az egyéb törvényi előírások szerint végzi. Munkakörének egyes részeit átadhatja az igazgatóhelyetteseknek, a gazdasági ügyintézőnek. 2.2.2. Az igazgatóhelyettes I. -

-

-

Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. A igazgatóhelyettesi megbízást pedagógus munkakörben dolgozó kaphat, a jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedően határozott időre. Az igazgatót távollétében, illetve akadályoztatása esetén, teljes jogkörrel helyettesíti. Előkészíti a tantárgyfelosztást, irányítja az órarend készítését és a tanrend szervezését. Gondoskodik a hiányzó pedagógusok szakszerű helyettesítéséről. Összefogja az iskolában folyó tanterv-átalakító, korszerűsítésre, illetve a minőségfejlesztésre irányuló munkákat. Részt vesz a tanév munkájának értékelésében, az év eleji, félévi és év végi beszámolók, statisztikák elkészítésében. Szervezi a közismereti és szakmai tanárok továbbtanulásának, továbbképzésének ügyeit. Feladata az érettségi és szakmai elméleti vizsgák lebonyolításának szervezése, e téren a törvényesség betartása és betartatása. Lehetőség szerint hetente óralátogatást végez. Ellenőrzi a haladás ütemét, az órákra való felkészülést, az adminisztrációt. Előkészíti az osztályozó és a javító-, illetve a különbözeti vizsgákat, ezeket megszervezi, az ezzel kapcsolatos dokumentációkat ellenőrzi. Segítséget ad az igazgatónak az általa kiemelten látogatott munkatársak minősítésében. Kitüntetésre, jutalmazásra javaslattételi joggal rendelkezik. Vezeti a félévi és az év végi osztályozó értekezleteket. Folyamatosan ellenőrzi a naplók, a törzslapok és bizonyítványok vezetését. Havonta ellenőrzi és leigazolja a túlórák és a helyettesítések megtartását és dokumentálását. Munkájáról a vezetői értekezleteken, illetve nevelőtestületi értekezleteken köteles beszámolni. Kiemelt feladata az iskolai beiskolázás, a nyílt nap szervezése, lebonyolítása, irányítása. Segíti a továbbtanulást és a pályaválasztást. Szervezi és koordinálja az iskolai, megyei és országos tanulmányi és egyéb versenyeken (a sport kivételével) való részvételt. Felelős az iskolai rendezvények, ünnepségek megszervezéséért, lebonyolításáért. Tevékenysége során szorosan együttműködik osztályfőnökökkel, munkaközösség vezetőkkel, az elméleti nevelőmunka megkívánta mértékben a szakoktatókkal. Az igazgató felhatalmazása alapján képviseli az iskolát állami, társadalmi és magánszemélyek előtt. Munkaidején belül esetenként elvégzi a munkaköréhez kapcsolódóan mindazokat a feladatokat, amelyekkel az intézmény igazgatója megbízza.

2.2.3. Az igazgatóhelyettes II.

-

-

-

-

Az igazgató irányítói és vezetői tevékenységét a munkamegosztás szerint segíti és támogatja. A megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. A igazgatóhelyettesi megbízást pedagógus munkakörben dolgozó kaphat, jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedően határozott időre. Felelős az iskolai tanulók gyakorlati oktatásának megszervezéséért az iskolai tanműhelyekben, illetve a gazdálkodó szervezeteknél, valamint a pályaorientációs képzés biztosításáért. A gyakorlati oktatás tantárgyfelosztását, órarendjét előre egyezteti vezetőtársaival. Gondoskodik a hiányzó, gyakorlatot vezető szakoktatók, szakszerű helyettesítéséről, erről naprakészen tájékoztatja az iskolavezetést. Felelős a szakoktatói képzés megszervezéséért, a gyakorlati oktatás éves ellenőrzési tervének összeállításáért, a helyettesítési rend kidolgozásáért, a tanulók szakmai versenyeinek megszervezéséért, a gyakorlati oktatás tanügyi dokumentumainak jogszerű, szakszerű és naprakész vezetéséért, valamint a gyakorlati oktatás rendjéért. Kiemelten felelős a szakmai gyakorlati vizsgák megszervezéséért, illetve a lebonyolítás rendjéért. Előkészíti az együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri a tanulószerződésekben leírtak megvalósulását, kapcsolatot tart a JNSZM-i KIK-el. Aktívan közreműködik a szakképzési támogatások elnyerésében, a vállalati kapcsolatok ápolásában. Felelős a szakmai képzés belső és külső kapcsolatainak szervezéséért, az iskolai érdekképviseleti szervek munkájának segítéséért, a diákönkormányzatot megillető jogok érvényesítéséért, a szülői szervezetek munkájának támogatásáért, működésük és jogosítványaik érvényre jutásáért. Segíti az iskola éves munkatervének elkészítését, a tanügyigazgatási tevékenység irányítását. Közreműködik az iskolai szakmai feladatok, a karbantartási, és a felújítási feladatok megtervezésében. A Gépjármű Igénybevételi Szabályzat alapján ellenőrzi a tehergépkocsi használatát. Ellenőrzi a munkavédelmi, egészségügyi és tűzvédelmi rendszabályok betartását. Szervezi, irányítja és koordinálja az iskola technikai dolgozóinak, a takarítónőknek, a karbantartóknak a munkáját. Kiemelt feladata a tornacsarnok működtetésének biztosítása, szervezi és koordinálja a tornaterem használatát, valamint az egyéb létesítmények és a tornaterem bérbeadását. Munkaidején belül esetenként elvégzi a munkaköréhez kapcsolódóan mindazokat a feladatokat, amelyekkel az intézmény igazgatója megbízza.

2.2.4. Az intézmény vezetése rendszeresen hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az intézmény vezetésének megbeszéléseit az igazgató vezeti. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírások, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik.

12

2.3. Az iskola szervezeti egységei A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak: Igazgatóhelyettes I:

-

szakiskolai tagozat, szakközépiskolai tagozat, felnőttoktatás (esti tagozat)

Igazgatóhelyettes II:

-

iskolai tanműhelyek, tornacsarnok, külső képzőhelyek.

3.

Az iskola közösségei, valamint a kapcsolattartás formái és rendje

3.1.

Az iskolaközösség Az iskolaközösség az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége. Tagjai érdekeit, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

3.1.1. Az alkalmazotti közösségek 3.1.2. Az iskolai alkalmazottak /közalkalmazottak / közössége Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, munkavégzéssel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Munka törvénykönyve, a Köznevelési törvény szabályozza és a KLIK Kollektív Szerződése rögzíti. A nevelőtestület jogosítványait az SZMSZ tartalmazza. Az iskola dolgozóit a jogszabályok előírásai, és az iskola igazgatójának egyetértésével a fenntartó (mint a kinevezési jogkör gyakorlója) alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 3.1.3. Iskolai közösségek: = Nevelőtestület = Szakmai munkaközösségek = Szülői munkaközösségek = Tanulói közösségek: - osztályközösségek, - diákönkormányzat. Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályban meghatározott esetekben: véleményezési, egyetértési, döntési, részvételi jog illeti meg. 3.2.

A nevelőtestület A iskola legfőbb szakmai szerve a nevelőtestület. A nevelőtestület az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. 13

A nevelőtestületnek tagja az iskola valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, az iskola működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: - a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása, - a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása, - az iskola éves munkatervének elkészítése, - az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a házirend elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, - az év végi osztályzat és az évközi érdemjegyek közötti, a tanuló hátrányára kialakított jelentős különbség esetén a tanuló javára történő módosítása, - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, - jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettes, kollégiumvezető, gyakorlati oktatásvezető megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni - a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, - az iskola beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, - külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Az iskola nevelőtestülete dönt - a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre, vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet 14

 tanévzáró értekezlet  félévi és év végi osztályozó értekezlet  tanévenként két alkalommal nevelési értekezlet. Az iskola vezetősége évente két alkalommal (félévi, év végi tantestületi értekezlet) beszámol a testületnek, értékeli az iskolában folyó nevelő-oktató munkát. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 %-a + 1 fő kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A jogszabályokban megfogalmazottak szerint:  A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van.  A nevelőtestület döntéseit, és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. ● Minősített szótöbbség szükséges a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend elfogadásakor és az igazgatói pályázat véleményezésénél. A nevelőtestület minősített szótöbbséget igénylő döntéseinél akkor határozatképes, ha a nevelőtestület tagjainak kétharmada jelen van. A döntés akkor érvényes, ha az ilyen arányban jelenlévők 51 százaléka elfogadta az előterjesztést. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletekről mindenesetben jegyzőkönyvet kell készíteni, kivéve a nevelési-, a félévi és év végi osztályozó-, illetve az aktuális feladatokat megvitató munkaértekezleteket. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része /többnyire az azonos beosztásban dolgozók/ vesznek részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet:  egy osztályban tanító nevelők értekezlete  szakmai munkaközösségi értekezletek  tagozatok nevelőinek értekezlete  szakoktatói értekezletek, stb. 3.3.

A szakmai munkaközösség

A szakmai munkaközösség az azonos szakmai tevékenységet folytató pedagógusok szakmai szervezete. Az iskolában létrehozott munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget nyújtanak a nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, a tanártovábbképzés és a tanárképzés módszertani feladatainak kidolgozásához, végrehajtásuk megszervezéséhez. 3.3.1. Alaptevékenységük: 15

az oktatás, nevelés szakmai, tartalmi összehangolása, a szakmai színvonal biztosítása, az éves szakmai ellenőrzési terv elkészítése, tantárgyi és szakmai versenyek (SZKTV) megszervezése, iskolai és iskolán kívüli tehetséges tanulók szakköreinek szervezése, a tanulók versenyekre való felkészítése, tantárgyi és szakmai versenyek megszervezése, iskolai és iskolán kívüli tehetséges tanulók szakköreinek szervezése, szakmai vizsgák megszervezése, gyakorlati feladatsor összeállítása, a szakmai követelményrendszer kidolgozása, az oktatáshoz szükséges taneszközök és tanítási segédeszközök jegyzékének összeállítása, a taneszköz beszerzéséhez szükséges költségvetés megtervezése, a beszerzésre rendelkezésre álló pénzeszköz felhasználásáról való döntés, a munkaközösség tagjainak iskolarendszerű, és iskola rendszeren kívüli továbbtanulási tervének elkészítése, a pályakezdő, valamint az új alkalmazású pedagógusok szakmai munkájának segítése, figyelemmel kisérése, "bevezetése", szakmai fejlődésének és beilleszkedésének értékelése, aktív részvétel a munkaközösségi tagok pedagógiai munkájának évenkénti értékelésében, véleményezik, javaslatot tesznek a munkaközösség tagjainak a tankönyvekre, elemzik a pedagógus tankönyvválasztását, értékelik tanításra való alkalmazhatóságát, meghatározzák a méréses vizsgálatok rendjét a tantárgyi értékelésben, munkaközösség-vezető megválasztása, segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: a., osztályfőnöki munkaközösség /tagjai: az adott tanévben osztályfőnöki megbízást kapott nevelők/ b., humán (magyar, történelem, művészetek) munkaközösség /tagjai: az adott tanévben humán tantárgyakat tanító pedagógusok/ c., reál (matematika, fizika, kémia, földrajz, biológia, informatika) munkaközösség /tagjai: az adott tanévben reál tantárgyakat tanító pedagógusok/ d., építészeti, gépészeti, elektrotechnikai, faipari munkaközösség /tagjai: az adott tanévben építészeti, gépészeti, elektrotechnikai, faipari szakmákban elméleti és gyakorlati képzéssel megbízott nevelők/ e., könnyűipari, szolgáltatási és ügyviteli munkaközösség /tagjai: az adott tanévben női szabó, gyakorló fodrász (fodrász) és irodai asszisztens szakmát tanító pedagógusok/ f., HÍD-II munkaközösség /tagjai: ezekben az osztályokban tanító nevelők/ 3.3.2. A szakmai munkaközösséget a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét az igazgató egyetértésével a munkaközösség tagjai választják. 16

A munkaközösség vezetőjének feladata: összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért, módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató-tanórákat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, a tanárképzés megvalósításához szervezi a bemutató-tanórákat, foglalkozásokat, írásban véleményezi a munkaközösség tagjainak tantárgyi programjait, ellenőrzi a követelményrendszernek való megfelelést, valamint ellenőrzi a tantárgyi program szerinti előrehaladást, a tantárgyi programokat jóváhagyásra átadja az igazgatónak, illetve a nevelési igazgatóhelyettesnek. javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, közalkalmazotti átsorolására, címek odaítélésére, kitüntetésre, figyelemmel kíséri a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgatónál, képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt, és az iskolán kívül, ismerteti az igazgató döntéseit a munkaközösséggel, gondoskodik ezek végrehajtásáról, összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára (kiemelten a félévi és az év végi értekezletekre), igény szerint az intézményvezető részére, állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve és munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség vezetőjének munkáját a munkamegosztás szerint az igazgatóhelyettesek irányítják. Tevékenységéről rendszeresen beszámol az iskolavezetésnek. 3.4.

A nevelőtestület állandó bizottságai

3.4.1. A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálására és a fegyelmi eljárás előzetes lefolytatására fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság jegalább három tagból áll. A fegyelmi bizottság feladata a tanuló ellen az igazgató által megindított fegyelmi eljárás lefolytatása, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53.§-61.§-ban meghatározoott eljárási rend betartásával, javaslat készítése a fegyelmi büntetés kiszabására. A fegyelmi eljárás elindítása előtt fel kell hívni a tanuló, illetve kiskorú tanuló esetén a szülő figyelmét, hogy egyeztető eljárás lefolytatására lehetősége van.

17

3.4.2. Az egy osztályban tanító tanárok testülete munkáját az osztályfőnök fogja össze. Tevékenységük kiterjed a tanulók magatartása, szorgalma és tanulmányi előmenetele értékelésére. Állásfoglalást alakítanak ki olyan esetekben, amikor az év közben adott érdemjegyek átlagából az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér. Az állásfoglalást a nevelőtestület elé terjesztik. 3.4.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. Megbízási idejük leteltével beszámolási kötelezettségük van a megbízónak. 4.

A pedagógusokról

4.1.

A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy  a nevelési, illetve a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelési és tanítási módszereit megválassza,  a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket,  irányítsa, értékelje a tanulók munkáját,  minősítse a tanulók teljesítményét,  hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez,  a nevelőtestület tagjaként részt vegyen az intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében, az értékelésben, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,  szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzéseken való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutató munkában,  szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában,  személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék.

4.2.

A pedagógusok munkaideje heti 40 óra, amely magába foglalja: - a tanítási órák szakszerű megtartását, - az iskolában elvégzendő egyéb, a munkaköri leírásban részletezett feladatokat, - az iskolán kívül ellátott tanítással és az iskolai munkával összefüggő feladatokat, - a kötelez iskolai benntarózkodási idő – a jogszabályok alapján - heti 32 óra. A pedagógusok heti munkabeosztását, kötelező óráját és túlóráját a mindenkori tantárgyfelosztás tartalmazza. Az iskolai nevelési - tanítási kötelezettségüket: 18

a tantárgyfelosztás, az iskola összesített órarendje, illetve az igazgatóhelyettes eseti megbízása szerint teljesítik. Erről minden pedagógusnak a munkaidő nyilvántartást kell vezetnie, és havonta email-ben elküldeni az iskolavezetésnek. 4.2.1. A pedagógusok napi munkaidejét, a felügyeleti és helyettesítési rendjét az igazgatóhelyettes, a szakoktatók tekintetében szakmai igazgatóhelyettes állapítja meg az iskola tantárgyfelosztásának és órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradás esetén, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon első órája, foglalkozása kezdete előtt egy órával köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatás esetén a helyettesítő tanár, szakoktató a tantárgyi program szerint taníthasson. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól, illetve az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb a tanóra, gyakorlati foglalkozás elhagyására. 4.2.2. A pedagógusok számára - kötelező óraszámon felüli - a nevelői-oktatói munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja. A megbízások alapelve a rátermettség, a szaktudás, az egyenletes terhelés. 4.2.3 A pedagógusi munkakörben a következő feladatokat köteles ellátni. A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége:  nevelői-oktatói munkájához tantervi programot, tanmenetet készíteni,  nevelői és oktatói tevékenysége keretében az ismereteket tárgyilagosan és több oldalúan közvetíteni,  nevelői és oktatói tevékenysége során figyelembe venni a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segíteni a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását tanulótársaihoz,  a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadni, és ezek elsajátításáról meggyőződni: ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtenni,  közreműködni a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok elsajátításában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, 19

 a tanuló emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani,  a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatni, szülőt figyelmeztetni, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,  a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adni.

4.3.

Az osztályfőnöki munkakörben a következő feladatokat köteles ellátni:  az intézmény pedagógiai elvei szerint nevelni osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe venni,  együttműködni az osztály diákbizottságával, segíteni a tanulóközösség kialakulását,  koordinálni és segíteni az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatni óráikat,  aktív pedagógiai kapcsolatot fenntartani az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal, szakoktatókkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológussal, gyógytestnevelővel, gyermekvédelmi felelőssel, gyámügyi munkatársakkal),  figyelemmel kísérni a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordítani a hátrányos helyzetű tanulók segítésére,  havonta értékelni a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát az osztályozó értekezleteken - a nevelőtestület elé terjeszteni,  szülői értekezletet tartani, szükség esetén családot látogatni, az ellenőrzőkönyv útján rendszeresen tájékoztatni a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről,  az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt), a tanuló hiányzásról, tanulmányi előrehaladásáról a szülőket értesíteni, előre meghatározott időpontokban fogadóórákat tartani,  saját hatáskörében - indokolt esetben - évi három nap távollétet engedélyezni osztálya tanulójának, - amennyiben a távollét gyakorlati napra esik, az illetékes gyakorlati oktatásvezetővel egyezteti - igazolni a gyermekek hiányzását,  gondoskodni osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról,  tanulóit rendszeresen tájékoztatni az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósítani, közreműködni a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,  az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tenni a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére,  részt venni az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíteni a közösség tevékenységének eredményességét,  külön foglalkozni a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával.

4.4. A szülők közösségei 4.4.1. Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség (SZMK) működik. 20

4.4.2. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egyes osztályba járó tanulók szülei alkotják. 4.4.3. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:  elnök  elnökhelyettes  tagok Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály SZMK-elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. 4.4.4. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK választmánya. Az iskolai SZMK választmányának munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökei, elnökhelyettesei stb. vehetnek részt. Az iskolai SZMK választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai SZMK alábbi tisztségviselőit:  elnök  elnökhelyettes Az iskolai SZMK elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai SZMK választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van: döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai SZMK választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 4.4.5. Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit  kialakítja saját működési rendjét  az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét  képviseli a szülőket az köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében.  véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 5.

A tanulók közösségei

5.1.

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök, osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik. 21

Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:  diákbizottsági elnök /küldött/ az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe  diákbizottsági tag(ok) 5.2. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákköröket a házirend tartalmazza. A diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 5.3.

A diákönkormányzat: A tanulók, a tanulóközösségek, és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskola diákönkormányzat látja el. Az iskola diákközgyűlésén - az osztályok küldöttei közül - a résztvevők megválasztják a diákönkormányzat vezetőségét, illetve elnökét. Az iskolai diákönkormányzat vezetője, minden diákokat is érintő ügyben közvetlenül fordulhat az iskola igazgatójához és a tantestülethez, kérdésére 10 napon belül érdemi választ kell kapnia. Vitás kérdésekben egyeztetésnek van helye, amely elől a tantestület, illetve az igazgató nem zárkózhat el (mediáció). A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és nevelőtestülete előtt az iskolai diákbizottság, illetve annak vezetője képviseli (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár - akit a diákönkormányzat ajánl erre a feladatra az igazgatónak – támogatja, és fogja össze. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait, az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Javaslattétel, véleményezés előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie.

5.3.1. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 5.3.2. Egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: - tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. 5.3.3. Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál,  a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésénél, elfogadásánál,  jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor,  a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor, 22

   

a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, megszervezésekor, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmény működési rendjének kialakításakor.

A Diákönkormányzat a kialakított véleményét az iskola igazgatójának írásban terjeszti be. Azt, hogy a véleményezési jog szempontjából a tanulók milyen közössége minősül a tanulók nagyobb közösségének, az iskola házirendjében kell meghatározni. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza működését. A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működéséről. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. Szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. 5.4.

A diákközgyűlés A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó, tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlést évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni a tanév helyi rendjében meghatározott időben (évi rendes diákközgyűlés). Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskolai életet érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetőihez. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. Az igazgató a következő kérdésekkel foglalkozó nevelőtestületi értekezletekre hívja meg a diákönkormányzat vezetőjét: az SZMSZ, a házirend, a szociális juttatások, a szabadidős programok megvitatása. Ha az előterjesztés írásban elkészült, a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

5.5. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

23

5.5.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a munkaközösség-vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A tantestület tagjai egyéni problémáikkal bármikor kereshetik az iskolavezetés bármely tagját. A kapcsolattartás fórumai:  az iskolavezetőség ülései  a különböző értekezletek  megbeszélések. Ezen fórumok időpontjait az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5.5.2. Osztályfőnökök és szakoktatók Amennyiben olyan rendezvényre kerül sor, ami az osztályközösség egészét érinti, az osztályfőnök az osztályában oktató szakoktatókat az esemény előtt egy héttel értesíti. 5.5.3. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató:  az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen /évente legalább két alkalommal /  és a földszinti folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, és a nevelőtestülettel. 5.5.4. A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató: = a szülői munkaközösség választmányi ülésén = a földszinti folyosón elhelyezett hirdető táblán keresztül az osztályfőnökök: = az osztály szülői értekezleten = tájékoztató füzeten /ellenőrző könyvön/ keresztül tájékoztatják a szülőket. 24

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: szülői értekezletek fogadó órák nyílt nap írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben /ellenőrző könyvben/ félév és év vége előtt értesítés bukásról. A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, illetve a nevelőtestülettel. A szülők és más érdeklődők az iskola Pedagógiai Programjáról, Szervezeti és Működési Szabályzatáról és Házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást, e szabályzatok az iskola Internetes honlapján is megtalálhatók. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:  az iskola fenntartójánál  az iskola irattárában  az iskola könyvtárában  az iskola igazgatójánál és az igazgatóhelyetteseinél. 6.

Az iskolai nevelő-oktató munka belső ellenőrzése

6.1.

Az ellenőrzés általános feltételei A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskola egész nevelői-oktatói munkáját. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden vezető beosztású dolgozója felelős a maga területén a hatékony és folyamatos ellenőrzésért. Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési tervet készítenek, ezt ütemezik a pedagógiai program és az éves munkatervek alapján. Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre.

6.2.

A belső ellenőrzés végzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni.

25

Segítse elő az iskola feladatkörében a minél hatékonyabb oktatást. Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok ésszerű, gazdaságos ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben figyelmeztessen az intézmény működésében felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is. Segítse a vezetői intézkedések végrehajtását. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelemhez és a gazdálkodás javításához. Az ellenőrzés segítse az iskolai munka hatékonyságának megítélését, és mutasson rá a fejlesztés lehetséges útjaira. 6.3.

Az ellenőrzésre jogosult az intézmény vezetője,  az igazgatóhelyettesek,  a munkaközösség-vezetők,  a munkaközösségek tagjai egy-egy feladatnál a munkamegosztás alapján,  az osztályfőnök saját szaktárgyaiban, illetve osztályán belül,  a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,  felkérés és megbízás alapján szakértők. Az ellenőrzést végzők a felelősségi körükben végzett ellenőrzésekről jelentést és beszámolót készítenek az igazgatóhelyettes és az igazgató számára. Az iskolai vezetők ellenőrzési tevékenysége a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési (FEUVE) rendszer alapján történik. Az iskola vezetői a nevelő-oktató munka ellenőrzését és értékelését az IMIP-ben megfogalmazott kritériumoknak megfelelően végezik.

6.4.

Az ellenőrzés területe  a pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése,  a tanórai, tanórákon kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések. Az ellenőrzés formája  óraellenőrzés,  beszámoltatás,  eredményvizsgálatok, felmérések,  időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések.

6.5.

Az ellenőrzés iskolai rendszere Az iskola belső ellenőrzése az éves munkaterv része, amelyet a következő szakterületre készítenek el a vezető munkatársak. 26

6.5.1. A szakmai ellenőrzésre a munkaközösség-vezetők javaslatot tesznek egy tanévre a munkaközösséghez tartozó területre. Az ellenőrzési terv tartalmazza az oktatás ellenőrzését, valamint a tanulók tudásszintjének mérését, értékelését. 6.5.2. Az igazgatóhelyettesek elkészítik: - a szakmai munkaközösségek által összeállított terv iskolai szintű szakmai belső ellenőrzési tervét, - tanügy-igazgatási tevékenység és a tanügyi nyilvántartás ellenőrzésének éves ütemét (az igazgató egyetértésével). 6.5.3. Az igazgató saját szakmai ellenőrzési tervét a szakmai munkaközösségekkel összehangolt rendben készíti el. Megtervezi a külső szakértő(k) megbízását. Az ellenőrzés tapasztalatairól a tanév értékelésekor az igazgató beszámol a nevelőtestület előtt. 7. 7.1.

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: a fenntartóval: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szolnoki Tankerülete 5000 Szolnok, Kossuth tér 1.  a helyi önkormányzati képviselő-testülettel: Törökszentmiklós Város Önkormányzata Törökszentmiklós, Kossuth Lajos út 135. OH-POK (Megyei Pedagógiai Intézet) Szolnok, Mária út 19. a helyi oktatási intézmények vezetőségével: - Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda Törökszentmiklós, Almásy út 1. sz. - Székács Elemér Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Törökszentmiklós, Almásy út 50. sz. - Bethlen Gábor Református, Tagozatos Általános Iskola, Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Törökszentmiklós, Bethlen Gábor út 1. sz. - Hunyadi Mátyás Általános és Magyar –Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Törökszentmiklós, Hunyadi út 6. sz. - Baptista Szeretetszolgálat EJSZ Kölcsey Ferenc Általános Iskolája Kölcsey Ferenc Általános Iskola Törökszentmiklós, Kölcsey F. út 21. A munkakapcsolat megszervezésért, irányításáért az igazgató a felelős.

27

7.2.

Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:

7.2.1. Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával Az alapítvány neve: Lábassy János Ipar- és Gyártörténeti Alapítvány 7.2.2. Az alábbi helyi szervekkel: Városi Rendőrkapitányság Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központ 7.2.3. Az alábbi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, egyénekkel: CLAAS Hungária Kft. GA Kandalló Kft. VT IMS Kft. VT Transman Kft. VT Informatika Kft. Miklós-Transz Fuvarozó, Javító, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Chip Elektronic Kft. Szigma B Kft. Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft. K&H Bank Zrt. CIB Bank Zrt. HVV Kft. Szem-Ma Gyártó Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Törökszentmiklós Térségi Víz- és Csatornamű Kft. Testa 2000 Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Würth Szereléstechnikai Kft.  A Családsegítő Központtal és Gyermekjóléti Szolgálattal A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató és az igazgatóhelyettes felelős. A termelő, gazdálkodó szervezetekkel, egyénekkel a munkakapcsolatot a gyakorlat irányításáért felelős igazgatóhelyettes tartja. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartó nevelőket, az iskola éves munkaterve rögzíti. 7.3.

A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Városi Önkormányzat Egyesített Gyógyító Megelőző Intézetével Törökszentmiklós, Kossuth L. út 126. szám és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját az SZMSZ 15. pontja szabályozza.

7.4.

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a területileg illetékes gyámügyi hatósággal, illetve gyermekjóléti szolgálattal. 28

8.

Az iskola működésének rendje Az intézményi rendszabályok (Házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (Házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény belső rendszabályait ki kell függeszteni az épület bejáratánál a folyosón. Az első alkalommal iskolánkhoz beiratkozott

tanulók és szüleik kézhez kapják a házirend kivonatát. 8.1.

Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig 07,00 órától 18,00 óráig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók.

8.2.

Szorgalmi időben hétfőtől péntekig az órarendben megszabott tanítási idő alatt a nyitva tartás idején belül reggel 08,00 óra és délután 15,00 óra között az iskola vezetés egy tagjának az iskolában kell tartózkodni. A vezetők benntartózkodásának rendjét előre kell meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.

8.3.

Az iskolában a tanítási órákat, a helyi tanterv alapján 07,30 óra és 15 óra között kell megszervezni. A tanítási órák időtartama 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10 perc, illetve 20 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén. A 9-11. évfolyamon a kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb 15,00 óráig be kell fejezni. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak az iskola igazgatója, helyettese, gyakorlati oktatásvezetője, illetve a szakmai munkaközösség vezetője jogosult. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatokat az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon szervezik, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. A bemutató órák, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség-vezetők javaslata alapján - munkaterv rögzíti.

29

8.4.

A sajátos nevelési igényű tanulók oktatását a kötelező tanórai foglalkozásokon túl kell megszervezni.

8.5.

Az iskolában reggel 07,20 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületrész rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.

8.6.

Az iskolában egyidejűleg legalább 5 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki:  emeleti rész, mellékhelyiségek,  főbejárat, földszinti rész, mellékhelyiségek,  tornacsarnok, tanműhelyek, udvar.

8.7.

A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke /távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes/, illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

8.8.

A tanórán kívüli foglalkozásokat 14,00 órától 20,00 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet.

8.9.

Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7,30 órától az ajtóra kifüggesztett időtartam szerint. Az iskola egyéb irodáiban (gazdasági iroda, pénztár) a félfogadási idő az ajtóra van kifüggesztve.

8.10.

Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók vagyonbiztonsági okok miatt - az iskola épületeiben csak hivatalos ügyek intézésének ideje alatt tartózkodhatnak.

8.11. A nevelőket a szülők szünetekben, fogadó (lyukas) óráikon, vagy délután, előre egyeztetett időpontban kereshetik fel. 8.12. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje: Az iskola épületeit címtáblával és a nemzeti zászlóval, az osztálytermeket, szaktantermeket és műhelytermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős  a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, 30

 az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energia-felhasználással való takarékoskodásért,  a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért  az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 8.13. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. 8.14. Az iskola épületébe érkező szülőket illetve idegeneket a portás fogadja és útbaigazítja. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. 8.15. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épűletéből kivinni, elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében szabad. 8.16. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. Az órát tartó nevelő az óra végeztével köteles a termet zárni. A kulcsokról névre szóló nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást a műszaki vezető vezeti. 8.17. Az iskola helyiségeit elsősorban a tanórai foglalkozásokon túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján ki lehet adni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. 8.18. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló1 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 9.

A tanórán kívüli foglalkozások

9.1.

Az intézményben tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:

1

Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.

31

a.) sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatása (SNI, BTMN) b.) egyéb tanórán kívüli foglalkozások  tömegsport  felzárkóztató foglalkozások (IPR, útravaló korrepetálások) Célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez valófelzárkóztatás.  szakkörök Szakköröket a diákok igényei alapján a munkaközösség-vezetők javaslatára indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján folynak, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivítás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. 9.2.

Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. a.)

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés az osztályfőnököknél tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató/korrepetálási foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok jelölik ki, részvételük a ezeken az esélyegyenlőséget elősegítő foglalkozásokon kötelező.

b.)

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején vagy félévkor a tantárgyfelosztásban rögzíteni kell.

c.)

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.

d.)

A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírások alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.

e.)

A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivítására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok, vagy külső szakemberek végzik az 32

intézményvezető támogatásával. f.)

engedélyével,

a

működés

feltételeinek

intézményi

Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának megfelelően indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért térítési díjat kell fizetni.

9.3.

Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kirándulásra rendelkezése álló tanítási munkanapok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben kell rögzíteniük.

9.4.

Az iskola nevelői, a szülők, az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek.

9.5.

Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok, szakoktatók a felelősek.

9.6.

Az iskola tanulóközösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőségének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt.

9.7.

Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

10.

Az iskolai könyvtár működési rendje

10.1. Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait az iskolai könyvtári szabályzat tartalmazza. A nyitva tartás rendjét a könyvtár ajtajára ki kell függeszteni. 10.2. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. 10.3. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. 10.4. Az iskolai könyvtár vezetője (könyvtáros tanár) rendszeres kapcsolatot tart fenn az:  Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központtal 33

Törökszentmiklós, Pánthy Endre út 2-6. (az érvényes MKM rendelet szerint az iskolai könyvtárnak kapcsolatot kell tartania a többi iskolai, kollégiumi könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együtt kell működnie az iskola székhelyén működő közkönyvtárral.) 10.5. Az iskolai könyvtár működéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. A könyvtáros részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. 10.6. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. 10.7. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. 10.8. Az iskolai könyvtár szolgáltatási:  tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásiról,  a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások tartásának szervezése kooperálva a városi könyvtárral,  a könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése,  tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. 10.9. A könyvtár szolgáltatásait csak az az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia. 10.10. Az iskolai könyvtár tanítási napokon tart nyitva. Ezen időn belül a könyvtári dokumentumok kölcsönözhetők. 10.11. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. Ezen órákat, foglalkozásokat a városi könyvtárral kooperálva a városi könyvtárban kell megtartani. 10.12. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) két hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő két alkalommal meghosszabbítható. 10.13. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:  kézikönyvek,  muzeális értékű dokumentumok, folyóiratok.

34

10.14. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. 11.

Az iskolai számítógépes hálózat használata Iskolánkban a számítástechnika oktatására négy számítógépes szaktanterem áll rendelkezésre. Az iskola dolgozóinak és tanulóinak lehetőségük van ezek használatára, az Internet elérhetőség biztosított. A számítógépes hálózat használatát az iskola NET Szabályzata tartalmazza.

12.

A mindennapos testedzés formái

12.1. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. 12.2. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. 12.3. A tömegsport - foglalkozások, testedzés pontos idejét tanévenként kell meghatározni, és azt a tanulók tudomására kell hozni (hirdetőtábla, osztályfőnökök, testnevelő tanárok útján). 13.

A tanulók felvételének, jutalmazásának, fegyelmezésének elvei és formái

13.1. A tanulók felvétele Az iskolában tanulói jogviszony felvétellel vagy átvétellel létesül, a nemzeti köznevelési törvényben foglaltak szerint. Az iskola a felvételi lehetőségeket, követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben köteles nyilvánosságra hozni. 13.2. A tanuló jogai és kötelességei Az intézmény megteremti a feltételeket a jogok érvényesítéséhez és a kötelezettségek teljesítéséhez. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a helyi iskolai munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a házirend tartalmazza. Az intézmény nappali és esti tagozatos hallgatóinak a diákigazolványt biztosít. 13.3. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek: Az intézményben lefolytatandó állami vizsgák (érettségi- és szakmai vizsgák) lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének menetét az országos érettségiés szakmai vizsgakövetelmények, valamint a vizsgaszabályzat határozza meg.

35

Az olyan tantárgyak tanulása alól, melyekből a tanuló előzetesen állami, vagy intézményi vizsgát tett, felmentést nyerhet. A felmentést az igazgatóhoz címzett levélben kérni kell a megfelelő okmány másolatának csatolásával. Az igazgató rendkívül indokolt esetben - a szakképző évfolyamok kivételével engedélyezheti, hogy a tanuló tanulmányait magántanulóként folytassa. A helyi vizsga: az osztályozó, a javító, szintvizsga, köztes vizsga. Helyi vizsgát kötelesek tenni a magántanulói jogviszonyban álló tanulóink és a más intézményektől átiratkozott azon tanulók, akik bizonyos tantárgyakat nem tanultak. A helyi vizsgák időpontját az iskola éves munkaterve tartalmazza. A vizsgabizottságok tagjait az igazgatóhelyettes jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök rögziti a törzslapban és a bizonyítványban. 13.4. A tanulói jogviszony megszűnése A gyermekek, tanulók iskolai jogviszonyának megszűnéséről a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet rendelkezik. 13.5. A tanulók jutalmazása 13.5.1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít, vagy  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy  az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy  iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy  bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. 13.5.2. Az iskolai jutalmazás formái: a.) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári, szakoktatói dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. b.) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért, 36

SZKTV és tantárgyi versenyek megyei, területi és országos döntőjén kiemelkedő eredményért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. c.) Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulók, illetve a különböző versenyeken kiemelkedő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a végzős tanulók a ballagási ünnepélyen, a többiek a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d.) Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. e.) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 13.5.3. A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, szakoktató, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. A bizonyítványba megyei, területi SZKTV és tantárgyi tanulmányi verseny I-III. helyezettjeinek, az országos versenyek I-IV. helyezettjeinek elismerését fel kell tüntetni. 13.5.4. Csoportos jutalmazási formák Jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház, hangverseny, vagy kiállítás látogatásához), külföldi csereutakon való részvétel. 13.6. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 13.6.1. Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy  a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy  igazolatlanul mulaszt, vagy  bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. 13.6.2. Az iskolai büntetések formái: Azt a tanulót, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi, fegyelmező intézkedéssel kell figyelmeztetni. a., fegyelmező intézkedések a következők lehetnek:  szaktanári figyelmeztetés,  szakoktatói figyelmeztetés,  osztályfőnöki figyelmeztetés,  osztályfőnöki intés, 37

 igazgatói figyelmeztetés,  igazgatói intés,  nevelőtestületi figyelmeztetés. A fegyelmező intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe (ellenőrzőjébe) és az osztálynaplóba be kell írni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója, vagy a nevelőtestület dönt. Az iskolai és a gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás szabályait jogszabály tartalmazza. b., Fegyelmi eljárás rendje: A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.  A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a fegyelmi bizottság tagja a gyermek - és ifjúságvédelmi felelős (elnök), az osztályfőnöki munkaközösség vezetője (elnökhelyettes), a tanuló osztályfőnöke, a diákönkormányzatot segítő tanár, valamint a tanuló osztályában tanító tanárok közül legalább két, a nevelőtestület által megválasztott, illetve a fegyelmi bizottság által felkért pedagógus.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.  A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.  A fegyelmi tárgyaláson meghozott döntést – alapos mérlegelés után - az iskola igazgatója, illetve a tantestület hagyja jóvá. 13.6.3. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 38

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.  a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni b., a fegyelmi büntetés lehet:  megrovás,  szigorú megrovás,  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása,  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába,  eltiltás a tanév folytatásától,  kizárás az iskolából. 39

A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. 13.6.4. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben vétség súlyától függően el lehet térni. 13.6.5. A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról a fegyelmi bizottság, az igazgató, illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. 13.6.6. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés mértékét az iskola igazgatója vagy az igazgatóhelyettes határozza meg. 13.7. A tanulók mulasztásának igazolása 13.7.1. A tanuló tanítási óráról való távolmaradását, az órát, foglalkozást tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra, foglalkozás megkezdését követően az osztálynaplóba, gyakorlati foglalkozásról való távolmaradását a gyakorlati foglalkozási naplóba, majd onnan az osztálynaplóba a következő hónap 5. napjáig. A mulasztás okának elfogadására az osztályfőnök és a szakoktató jogosult. 13.7.2. A tanuló havi mulasztásait az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével a következő hónap 10-éig összesíteni kell. 13.7.3. A szülő előzetes kérése alapján a tanuló részére a.) az igazgató 6 napig terjedő, b.) az osztályfőnök 3 elméleti oktatási napig terjedő, c.) a szakoktató legfeljebb 3 gyakorlati foglalkozási napról, d.) a tanár saját tanítási órájáról távolmaradást engedélyezhet. Vidékről bejáró tanuló részére indokolt esetben az osztályfőnök, gyakorlati foglalkozásról a szakoktató engedélyt adhat a rendszeres, fél órát meg nem haladó korábban történő távozásra. Ezt az engedélyt be kell vezetni a tanuló ellenőrző könyvébe. A gyakorlati oktatásról való hiányzást a gazdálkodó szervezet is nyilvántartja és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. Tanulószerződés alapján a tanulót betegsége idejére - jogszabályban meghatározott kivételekkel - naptári évenként 10 nap betegszabadság illeti meg a munkajogi szabályok szerint. A tanulónak egy tanévben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározottakat, amennyiben meghaladja a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell eljárni.

40

13.7.4. a.) A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. b.) A szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. c.) Amennyiben ez elmarad, az osztályfőnök kötelessége a mulasztás okának felderítése a mulasztás megkezdésétől számított 3 napon belül. d.) Az osztályfőnök, ha a felderítés során igazolatlan mulasztásra utaló jeleket észlel, köteles 5 napon belül levélben felszólítani a szülőt, hogy nyilatkozzon a mulasztás okáról. Ha a szülő nem tudja érdemben igazolni gyermeke mulasztását, úgy az igazolatlan mulasztásnak minősül. 13.7.5. a.) A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első osztályfőnöki óráján, de legkésőbb 5 napon belül - 3 napig terjedő mulasztás esetén tanévenként egy alkalommal szülői, 3 napon túli betegség esetén pedig orvosi bizonyítvánnyal igazolhatja mulasztását. b.) Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek és a gyakorlati oktatónak is be kell mutatni. Az igazolást aláírás/szignózás után vissza kell adni a tanulónak. 13.7.6 Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata, ezeket dátummal ellátva az osztálynapló jegyzet rovatában írásban rögzíteni kell. a.) Az igazolatlanul mulasztott tanulót: - 5 óra esetén osztályfőnöki figyelmeztetésben, - 10 óra esetén osztályfőnöki intésben, - 20 óra esetén igazgatói intésben kell részesíteni, - 30 óránál több óra esetén fegyelmi eljárást kell lefolytatni a tanköteles tanulók esetében. b.) Ha a tanköteles korú tanuló az igazolatlan hiányzása eléri az 5 órát, illetve a nem tankötelesé a 10-et, az osztályfőnök ajánlott levélben köteles a szülőt értesíteni. (1. felszólítás) c.) A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (4) bekezdésében foglaltak alapján: ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Kormány rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a gyermek, tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot (járási hivatalt), továbbá – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével - tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is, illetve gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. d.) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása meghaladja a 30 órát az iskola értesíti a lakóhely szerint illetékes szabálysértési hatóságot (járási hivatal-feljelentés) valamint ismételten tájékoztatja a gyermekvédelmi szolgálatot. Ha az igazolatlan mulasztás 30 óra felett van és a nem tanköteles korú tanuló 2. felszólításra sem igatolja hiányzását a tanulói jogviszonya automatikusan megszűnik. (20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 50.§). e.) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormány rendelet 91/G szakaszában rendeltek szerint az iskola igazgatója a mulasztás igazolására előírt határidő lejártát követően haladéktalanul jelzi a 41

védelembevételi eljárás lefolytatására illetékes gyámhivatalnak, ha a gyermek igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanítási évben elérte az 50 - et. f.) Kiskorú esetén a jelzéssel egyidejűleg az iskola igazgatója megküldi a gyámhivatalnak az osztályfőnök tankötelezettség, iskoláztatási kötelezettség nem teljesítésének okait, illetve a tankötelezettség, iskolalátogatási kötelezettség teljesítésének előmozdítására vonatkozó javaslatát tartalmazó írásbeli véleményét. 13.7.7. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 14.

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

14.1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt a Városi Önkormányzat Egyesített Gyógyító Megelőző Intézet vezetőjével. 14.2. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 20/1997. (IX.3.) NM. rendelet rendelkezik az iskolaorvos, a védőnők feladatairól valamint az iskolafogászatról. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 15.

Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek valamint, munkabalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő-, óvó előírások)

15.1. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 15.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset valamint munkabalesetek megelőzésével kapcsolatosan: a.) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. b.) A kerettanterv és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c.) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli és gyakorlati foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. d.) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az 42

osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: = az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, = a házirend balesetvédelmi előírásait, = a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa , stb) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, = a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.  Tanulmányi kirándulások, túrák előtt,  Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt,  Rendkívüli események után,  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. e.) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A gyakorlati oktatáson a szakoktató kötelessége, hogy a tanulókat megfelelően kioktassa a munka- és balesetvédelmi témából, ezt kellőképpen adminisztrálja. Minden új munkafolyamat végeztetése előtt a veszélyforrásokra, azok elkerülésére a tanulók figyelmét fel kell hívni. f.) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba illetve a csoportnaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. g.) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, pályaorientáció) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. h.) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. i.) Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni:  a rendkívüli esemény jelzésének módjait,  a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét, 43

 a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit ( kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek - rendőrség, tűzoltóság értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése),  az iskola helyszínrajzát,  az építmények szintenkénti alaprajzát ( a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival.) 15.3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a.) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásban a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b.) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. A balesetet követően lehetőség szerint 1 órán belül értesíteni kell a tanuló szülőjét, vagy legközelebbi hozzátartozóját. c.) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d.) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:  A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani,  A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak ( kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának, illetve a munkabiztonsági szabályzat szerint kell eljárni. A súlyos baleset kivizsgálásába felsőfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. 44

Az iskola igény esetén biztosítja az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 15.4. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. 16.

A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

16.1. A szociális támogatások lehetséges formáiról a tanulót az iskola a beiratkozás előtt levélben tájékoztatja. A tanulók részére biztosított támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után az iskola igazgatója dönt. 16.2. A támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló:  akinek egyik, vagy mindkét szülője munkanélküli,  akit az egyik szülő egyedül nevel, akinek a családjában 3 vagy annál több kiskorú eltartott gyermeket nevelnek,  akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér 50%-át, aki halmozottan hátrányos helyzetű,  akinek magatartása és tanulmányi munkája megfelelő,  aki állami gondozott. 16.3. A tankönyvtámogatás rendjéről minden évben központi költségvetés dönt. 17.

Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése

17.1. Az iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységeket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ határozata írja elő. 17.2. A köznevelési törvény előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. Iskolánkban a tandíj mértéke a minden évben az adott képzés önköltségszámítása alaján kerül meghatározásra, amely tanulmányi eredménytől függő és szociális rászorultság alapján csökkenthető. Befizetése félévente, októberben és márciusban esedékes. A térítési díj és a tandíj visszatérítésére nincs lehetőség. 18

A tankönyvellátás rendje

18.1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 18.2. Az iskolánál tanévenként felelős dolgozót kell kijelölni, aki az adott tanévben 45

 elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,  részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. 18.3. A tankönyvrendelésben illetve, a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatársakkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a felelős dolgozók feladatait,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés /árusítás/ módját, helyét, idejét,  a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. 18.4

Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,  a tankönyv rendelésben résztvevő iskolai dolgozó díjazásának módját és mértékét,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét.

18.5. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a szakmai munkaközösségek, ahol nincs munkaközösség: a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. 

19.

A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII törvény valamint a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló jogszabályok alapján, a tankönyvfelelős útmutatási alapján. Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

19.1. A tanítási év során felmerülő megemlékezések, ünnepélyek, hagyományőrző rendezvények az alkalom jellegétől függően lehetnek:  az iskola működésével kapcsolatos rendezvények = tanévnyitó, tanévzáró ünnepély = szalagavató ünnepély = ballagási ünnepély = egyéb kulturális, - sportrendezvények (Ki mit tud?, Karácsnyi műsor, Lábassy Kupa, stb.)  állami /nemzeti/ ünnepek, kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja, a holokauszt áldozatainak emléknapja 46

 az iskola képzési profiljával összefüggő szakmai rendezvények. Az iskolai ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben szolgálják a nevelési célokat, segítsék elő az iskola hírnevének öregbítését. Ajánlott viselet ünnepségeken a tanulóifjúság részére: - fiúk: fehér ing, sötét hosszúnadrág - lányok: fehér blúz, sötét alj. Az ünnepélyek helyét, időpontját, megrendezésének módját, a rendezésért felelős közösséget évenként és ünnepélyenként külön forgatókönyv tartalmazza. Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező. Meghívandók köre: - fenntartó képviselői - szülői munkaközösség - gazdálkodó szervek képviselői - egyes oktatási intézmények igazgatói 19.2. Az iskola névadója: Lábassy János emlékének ápolása. 20.

Záró rendelkezések:

20.1. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak nevelőtestületi elfogadással, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 20.2. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti:  a fenntartó,  a nevelőtestület,  az iskola igazgatója,  a szülői munkaközösség iskolai vezetősége,  a diákönkormányzat iskolai vezetősége. 20.3. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatokat, utasításokat az iskola igazgatója az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja. 20.4. Az SZMSZ-t kiegészítő további önálló szabályzatok (igazgatói utasítások):

 Közalkalmazotti Szabályzat  Számviteli Szabályzat  Kockázatkezelési Szabályzat  Házi Pénztár Kezelési Szabályzat  Bizonylati Szabályzat  Leltározási Szabályzat  Feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítésének és selejtezésének Szabályzata  Közbeszerzési Szabályzat  Munkabiztonsági Szabályzat  Munkahelyi Kockázatértékelési Szabályzat  Környezeti Nevelési Program  Tűzvédelmi Szabályzat és Tűzriadó terv 47

 Prevenciós Program és Befogadási Terv  Esélyegyenlőségi Szabályzat  Iskolai Könyvtár Szabályzat  NET Szabályzat  Szabályzat Diákigazolvány Kiadásáról  Gyakornoki Szabályzat  Kollektív Szerződés  Dolgozók Munkaköri Leírása  Belső Ellenőrzési Szabályzat  Vagyonnyilatkozat Tételre és Őrzésére Vonatkozó Szabályzat  Iratkezelési, Irattárolási Szabályzat  Tornaterem Működési Szabályzata  Sportcsarnok Házirendje 21.

Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék

Ezt a Szervezeti és Működési Szabályzatot az Intézményi Tanács 2015. április 20 -án, a Diákönkormányzat 2015. április 17-én, a Szülői Munkaközösség 2015. április 15-én és a Közalkalmazotti Tanács 2015. április 23 -án véleményezte. Az érintettek véleményezési jogukkal élve észrevételeiket jelezték, megfogalmazottakkal alapvetően egyetértettek.

a

dokumentumban

Ezt követően a nevelőtestület 2015. év április 27-én elfogadta. Életbelépésének időpontja: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jóváhagyása után. Meszesán János igazgató Ezt a szervezeti és működési szabályzatot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jóváhagyta. Törökszentmiklós, 2015…………………. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szolnoki Tankerülete Szutorisz-Szügyi Csongor tankerületi igazgató

48