'SÄ VH
. *■ a fT-V i a
*iv i
MU
is
-â fc î
50 M’ K.Í. *, r
'■ -r
;(Hi {*•
4
i $
V i* «
E&r
.
A MAGYAR KIR. ORSZÁGOS MINTARAJZISKOLÁNAK ÉS
RAJZTANÁRKÉPZÖNEK r
rr
AZ
1 8 9 1 / 9 2 . TANÉVRŐL.
AZ I N T É Z E T CZÉLJA, SZERVEZETE ÉS T A N T E R V É N E K , VALAMINT
A RAJZTANÁRVJZSGÁLATI SZABÁLYZAT KI VONATÁVAL
KÖZLI
KELETI GUSZTÁV IGAZGATÓ.
BUDAPEST. FRANKLIN-TÁRSU
lat
n y o m d á j a
TARTALOM
Lapszám
G r e g u s s János . . .
__
...
__
A z intézet c z é l j a é s f el adatai ,
___
___
...
___
___
__
___
___
___
___
__
___
___
___
__
__ _
$
___
__
9
Tanterv : I. A l a k r a j z é s f e s t és
___
___
___
II. É k í t m é n y e s rajz és f e s t és . . . III. É p í t é s z é t ___ IV. S z o b r á s z a t
___ ___
...
... ___
___ j__
__
___
___
___
...
___
___
___
__
___
__
___
___
___
VI . F e s t é s z e t i bonczalaktan_
___
___
___
___
___
___
__
___
___ ___
—
__
___
___
___
___
___
—
___
__
___
12
___
___
___
___
17
___
___
___
___
___
17
__
___
___
—
___
20
IX. Rézkarcz
Kivonat az intézet alapszabályaiból és külön határozataiból Az intézet t a n e s z k ö z e i . . .
___
__
___ ...
....
__
___
...
__
—
Új szabályzat a rajztanításra képesítő vizsgálatokról
__
___ ___
___
__
___
__
__
__
N ö v e n d é k e k névsora az 1891/92. tanévben
___
...
—
...
___
_..
...
__
— ___
__
__
—
— —
...
Az intézet rendes növendékeinek e g y é v e s önkéntesi k e d v e z m é n y e Az év történetéből . . .
11
__
VI I . M ű t ö r t é n e l e m
Az intézet tan- és s egédszemélyzete
10
___
V . G e o m e t r i a i tanszak
VI I I . N e v e l é s - é s o k t a t á s t a n . .
9
—
...
___
...
— ^—
___
___
—
—
___ — —
17 19 24 26 28 40 42
...
45
...
5?
Statisztikai a d a t o k Tudnivalók a jövő ta n évre. . .
...
...
___
...
GREGUSS
JÁN OS.
(18 J 7 — 1892.) A
%
A folyó év május hava utolsó napján hunyta le szemét ö rö k %
álomra a férfiú, kinek nevét soraink fölé irtuk.
( C salá d n eve
régóta
országos
hirű, ő maga kevésb é. Zajos
sikerekben nem volt része, a nyilvánosság különösebb figyelmét magára felhívni pedig jelleme alapvonásával ellenkezett s ezt nem tette volna a k k o r sem, ha erre több alkalma lett volna, mint a mennyi tényleg volt. A magyar festők régibb gárdájának volt egyik kiváló tagja, jóval eredetibb, izmosabb tehetséggel, mint a mennyivel nálánál sokkal k iseb b ek sűrűn em legetett nevet szereztek./A gondviselés azonban úgy határozott, h o g y ő a művészet piaczi lármájától távol maradjon, oly téren, melyre az embert a latin közmondás szerint az isten hara'gja vezeti. A bban a korban, melyben a művész, a kezdet nehézségein túl esve, nagyobb szabású k o n cze p czió k ra tér s duzzadt vitorlákkal halad a siker csábító kikötője felé, —
ő,
lem ondva az alkotó művész nélkülözhetetlen eleméről, a teljes
r.< . I* szabadságról, tanító lett, a művészet ta n ító ja / D e a ki látta, mennyi í v v !
t
k e d v e telt neki e foglalkozásban, mily odaadással csü ggöd t pályá ján, m ek k o ra buzgalommal és ügyszeretettel élt nemes k öteles ségein ek : az bizonyára m eg van g y ő ző d v e róla, hogy a «quem dii odere» elkeseredett panasza soha az ő ajkáról fel nem hangzott. Érezte talán, hogy ha nem hirdetik is dicsőségét nagy vásznak vagy falterületek, azért nem veszett el &-szép tehetség*/ melylyel az é g megáldotta,] hanem tovább él a tanítványok seregében, kik nek iskolájára erős egyén iségén ek bélyegét reányomta. S valóban nem tudjuk, az a veszteség nagyobb-e, hogy nem láthattuk e kitűnő művész k ép esség eit nagy alkotásokban fölragyogni, — vag y az a haszon, hogy ez a jelentékeny, igazi magyaros zamatú művészi e g y é n is é g volt az ifjabb nemzedék oktatója, húsz éven át hintve
,5
el magvait a nemzeti irányú művészetnek, melynek csiráit már láttuk
közeli felvirágzása hitünk és reményünk. A kinek e nagy
czél megvalósításának alapvető munkájában annyi része volt, mint G r e g u s s Jánosnak, az nem élt hiába*ma a szó modern értelmében «hires» művészszé nem lehetett is. G re g u ss birt azokkal a belső %
°
tulajdonságokkal,
melyek
ennek
megismeréséhez
szükségesek,
ezért azzal a tudattal nézhetett e lé b e a halálnak, hogy az égb ől osztályrészéül jutott talentumot a hazai művészet javára áldásosán gvüm ölcsöztette. ) M ásfélévi kinos b e te g s é g előzte m eg elhunytát, (nely mélyen megszomorította
mindazokat,
kik
magas
látkörű
szellemét
s
kötelességhű, önfeláldozó ügybuzgalmát közelebbről megismerve becsülték. 1 Irodalmunk két kiváló jelesének, (az előtte e lh u n y j G re g u ss Á go sto n n ak és G y u lá n a k volt testvéröcscse, az eperjesi kollégiumom, utóbb a pozsonyi jogakadém iáft.annak idején nagyhírű bölcsészet tanárinak, néhai G re g u ss M ihálynak, harmadszülött fia/Sz-ületett P ozsonyban 18 37 - b e n . T a n u l ó é v e i b e n / m ű s z a k i pályára készült. T ö b b éven át látogatta a budapesti, majd a bécsi polytechnikumot, mig az
50-es é v e k b e n
m egism erkedvén
K e le ti
Gusztávval, az
orsz. mintarajziskola mostani igazgatójával (kivel utóbb sógorsági
viszonyba.i,s jutott), (hévvel fordult a képzőművészeti tanulmányok f e l é t ^ m e l y pályán azután igazi hivatással haladott tovább. Ő volt e g y ik e azon első három fiatal művésznövendéknek, kiket báró «
Eötvös József, közoktatásügyi minisztersége idejen, fölismerve a közízlés szakszerű és rendszeres fejlesztésének szükségét, másodizbeni miniszterségének mindjárt kezdetén állami segély mellett '---------------------------------------, ----------. --------
---------- - . .
.
külföldre küldött,, hogy több é v i kom oly szaktanulmányaik v é g e z tével az ország e lő k e lő b b tanintézeteiben mint a helyes irányú és európai színvonalon álló rajztanítás apostolai működjenek. G re g u ss János két éven át a nürnbergi szakiskolában, e g y további éven át a müncheni művészeti akadémián képezte to váb b tehetseget, ------------- --------------
s az orsz. mintarajziskola megnyíltával 1870-ben, őszszel, ezen első szakiskolához neveztetett ki segédtanárul, hol S zékely Bertalan oldala mellett, utóbb rendes tanár minőségében, úgy a férfi, mint a női osztályban közel húsz éven át az alakrajzolást tanította a le g szebb eredménynyel. (K ö te le ssé g é rze te és buzgósága, melyet e tanári hivatalában kifejtett, saját művészegyéni termelő k é p e s s é g é nek rovására, s az é v e k folyamán teljes hátraszorításával érvénye sült. S ezt hazai művészetünk érd ekéb en kétségkívül sajnálnunk kell, mertJJgen fejlett intelligencziája finom művészi érzékkel és a legtisztább «fej-magyar felfogással és érzülettel párosulván, tőzsg y ö k e re s
magyar szellemtől átlengett élet- és állatképei, igen
érdekes, igen eredeti és igen nemes művész egyén iség b é ly e g é v e l bírtak. Amint ezt a «Vasárnapi Újság» számos évfolyamában és az «Osztrák M a g y a r M on arch ia Írásban és képben» czimű köz kézen forgó műben megjelent számos illusztrácziói is tanúsítják. K ár, hogy bő képzelettől inspirált s igen szorgos természeti tanul mányokon alapuló festészeti con cep tióin ak csak legkisebb részét tudta a vázlatszerű megjelenésen túlesve bevégzett k é p e k k é alakí tani. M agasra fejlett ítélőképessége, élesen látó szeme, m elynek mint szaktanár oly jó hasznát vette, áJnokul ellene fordult s oly kíméletlen önkritikává fejlődött, mely a művészeti termelés eredeti s oly szükséges naivitását fölemésztve saját alkotó k é p e s s é g é n e k rugóit támadta meg. T ö p r e n g é s s é vált benne, a mi tanítványainak
javára, hasznára szolgált, a kik az ő nemesen egyszerű, férfias és mégis oly jó indulatu vezetésének, útmutatásainak em lékét hiven m egőrzik lelkűkben. Tanártársaival szemben a jó kartársnak mintaképe volt. M in den szavában és tettében megbízható és kifogástalan.
M inden
emberi érintkezésben méltánvos és e'vön^édlelkü. hazafisáeában és k ö telessége teljesítésében vas~íermészetű.(Egy verőfényes dél után temettük el, elhunyt bátyja fáktól övezett budai nyaralójából, a hol télen-nyáron egyedül lakott, özvegy G re g u s s Ágostnéval, fenkölt lelkű sógornőjével együtt, kinek hiven ápoló keze alatt bölcs megadással belenyugodva sorsába, panasz nélkül csöndesen kiszenvedett.) U tolsó utján az országos mintarajziskola tanártestü lete és tanuló ifjúsága teljes számban kisérte a tem etőbe, hol a nyitott sír mellett az ifjúság nevében egyik lelkes és hálás tanítványa, báró N yáry Albert mondott megható búcsúbeszédet. M egérd em li, hogy sírja fölött a nemzet áldása lebegjen, mert hiven élt a haza javának.
MAGYAR
KI RÁLYI
O R S Z Á G O S M I N T A R A J Z I S K O L A ÉS R A J Z T A N A R K É V Z Ő Budapesten, VI., Andrássy út 71. sz.
AZ Í N T E Z E T C Z E L J A
ES F E L A D A T A .
0
A magyar királyi országos mintarajziskolának és rajztanárkép zőnek feladata a jelenkor igényeinek és az ország szükségeinek m egfelelő rajztanárok szakszerű kiképzése, valamint tehetséges . ifjaknak, kik a képzőművészetek valamely ágára, különösen pedig a festészetre vagy szobrászatra
szánják magukat, a hivatásukra
szükséges ismeretek alapos megszerzésére alkalmat nyújtani. Ezen czéljainál fogva az intézet oktatást nyújt a k é p ző m ű vé szeteknek, alábbi tantervébe foglalt ágaiban, gyakorlati utmutatás és elméleti tanfolyamok segélyével. %
TANTERV. #
A M. K I R . O R S Z . M I N T A R A J Z I S K O L A É S R A J Z T A N Á R K É P Z Ő FOGLALVÁK A KÖ VETKEZŐ TAN TÁR G YAK
KERETÉBE
ÉS G Y A K O R L A T O K
■
I. A L A K - R A J Z É S F E S T É S .
(Figurális.)
I. OSZTÁLY.
Válogatott lapminták másolása. D o m b o rú föszminták rajzolása. H etenkint 10 órában.
10
II. OSZTÁLY.
D o m b o rú föszminták (fők) festése. Élő fejmintákról való rajzo lás. T é le n 10, nyáron 15 heti órában.
I I I . OSZTÁLY.
Antik szoborminták és egész alakú élő mintákról való rajzolás (akt).
E
tanulmányok kiegészítéséül szolgálnak a bonczalaktani
elő ad áso k és a gyors vázolás gyakorlása.
IV. OSZTÁLY.
Az élő fejminta festése. T é l e n heti
Elemi com positio-gyakorlatok stb.
10, nyáron 15 órában. Ezen tanulmányokhoz csatla
kozik : v . OSZTÁLY.
A gyakorló festészeti szakosztály,
melyben
csupán művész
n ö v e n d é k e k számára és külön tanár vezetése mellett az alakrajz és
festészet
nagyobb
terjedelemben,
hetenkint
30— 3^
óráig
taníttatik.
II. É K Í T M E N Y E S
R A J Z ÉS F E S T É S .
(Ornamentika.)
I. OSZTÁLY.
Mintaszerű
sík és
domború
ékítm én yek rajzolása,
különös
tekintettel a formaérzék és a kézbeli ü gyesség fejlesztésére. A különböző rajzszerek kezelésében, valamint a külön előadási m ódokban való gyakorlatok. H eten kin t 10 óra.
II. OSZTÁLY.
a) Elmélet. A díszítő elem ek fejtegetése. Az ékítmény elmélete és összehasonlító alaktan.
b) Gyakorlat. Folytatása a rajzgyakorlatoknak domború min tákról, különös tekintettel a gyorsabban kezelhető, egyszerűbb előadási módokra. Vázolgatás. Hetenkint 10 óra.
I I I . OSZTÁLY. #
a) Elméiéi. Előadásszerű tárgyalással: a stíl. E lm élk ed ések a korszakokban. T ek to n ik a . K eram ika. Szövés-fonás művészete.
b) Gyakorlat. Az intézet föszöntvény-, fénykép-, metszet- és könyvtárában őrzött művek ékítményes motivumainak tanulmá nyozása
és
vázolgatása.
Az
országos
iparmuzeumbeli
eredeti
műtárgyak felvétele. Egyszerűbb ékítményes részletekre és ilyenek összetételére terjedő compositio-gyakorlatok. Hetenkint 8 óra. %
IV. OSZTÁLY.
j
9
’
a) Elmélet. Folytatólagos stiltani előadások. b) Gyakorlat.
Diszítményes
feladatok
kidolgozása.
Ö n álló
tervezgetés az iparművészet külömböző ágai s a dekorativ ép í tészet
köréből,
u.
m.
szövetek,
bútorok,
sgraffitó,
keramíkai
művek, fémöntvények és e g y é b műtárgyak. H etenkint 10 óra. •
•
l *
III. É P Í T É S Z E T .
Az építészeti rajz- és stiltanulmányok, heti 8 órában, csak a III. osztályban kezdődnek. Szükséges előzm ényöket képezi a m e g előző két osztályban szerzendő geometriai ismeret és rajzbeli g y a korlottság.
I I I . OSZTÁLY.
Műszaki rajzgyakorlatok, előkészítésül a műépítészed alaktanra. 9
Arnyékszerkesztés, intensitási gyakorlatok.
a) Elmélet. A műépítészeti stilek fejlődésének ismertetése ; azok elem zése és összehasonlítása.
b) Gyakorlat. R észletes tanulmányok rajzolása, különösen az ókori rem ek építészet k ö ré b ő l válogatott minták nyomán.
ív . OSZTÁLY.
a) Elmélet. A műépítészeti stilek
folytatólagos
ismertetése.
K ö z é p - és ujabbkori építészet.
b) Gyakorlat.
T a n u lm á n y o k
rajzolása a középkori
góth) és ujabbkori (renaissance, bárok)
építészet
(román,
köréből
vett
jeles példák nyomán. IV. S Z O B R Á S Z A T . I. OSZTÁLY.
Mintázási gyakorlatok, különösen dom ború ékítm ényes min ták, valamint az emberi test e g y e s részeit ábrázoló föszminták nyomán,
ezek
nagyságának
m egfelelő
m érvekben.
H etenkint
6 óra. I I . OSZTÁLY.
É kítm ényes mintázási g y a k o rla to k lapminták után és d o m b o r művű
mintázási
g ya k o rla to k
teljes idomú föszminták
nyomán,
adott m érvek szerint. H eten k in t 6 óra.
I I I . OSZTÁLY.
É kítm ényes mintázatok összetettebb rajzok szerint. Mintázás
antik va g y
idomú végrehajtással.
élő
fejmintáról
féldom ború
és
teljes
Antik szoborművekről vagy természet után való mintázása az egész emberi alaknak, kisebbített mérvben. Bonczalaktani mintá zatok. H etenkint 4 óra. ív.
OSZTÁLY.
A dott stilben tervezett ékítmények domború kivitele; az élő alaknak természet után való mintázása féldomború és teljes alakú végrehajtással. A föszöntés és agyagégetés körüli eljárás. H e te n kint 4 óra, csupán oly növen d ékek számára, kik a plasztikában alaposabb készültséget kívánnak szerezni.*
V. G E O M E T R I A .
i. Elem i geometria. V
Bevezetés. I.
PLAN IM ETRIA.
Heti 4 óra előadás és 2 óra rajzolás az I. osztály számára.
1. A térelemek (pont, egyenes) helyzeti vonatkozásai és az idomok képzése általában. 2. Az alapidomok (véges egyenes, kör, szög, öv) helyzeti és metri kus vonatkozásai. 3. A főidomok, és p ed ig: a) az egyenes vonalnak (pont- és sugársor, tört egyenes, három-, négy- és sokszög) alkotó részei, projectivitása (congruentia, affinitás és axialis symmetria, hasonlóság és centrikus symmetria, collineatió és involutió), transversálisai és területe, ß) a görbe és vegyes vonaluak, és p ed ig :
a) A kör ; vonatkozások a térelem ek- és az e lő b b tárgyalt idomokra (projectivikus,
potentiális,
polárikus
monikus tulajdonságok), kerület és terület.
* A rajztanárjelöltek a mintázást csak két é vig gyakorolják
és
har
‘4 b) A kúpszeletek elemei. c) A cy clo iso k , evolven sek és az alkalmatott csigavonalak leírása. C on stru ctiv föladatok az egész tárgykörből.
II. S T E R E O M E T R I A .
A stereometria az orthogonális ábrázolás előadásával van e g y e sítve és esetről-esetre tárgyaltatik.
2. Abrá\oló geometria.
A)
STEREO M ETRIA
ÉS O R T H O G O N Á L I S Á B R Á Z O L Á S .
Heti 4 és 2 óra előadás és 2 óra rajzolás a II. és III. osztály számára
I . STEREOM ETRIA.
1. A tereidnek (pont, egyen es, sík) helyzeti vonatkozásai és az idom ok képzése általában. 2. A^ alapidomok (kitérő [torz] egyenespár, pont és sík, e g y e n e s és sík, lapszög, réteg,
testszög) helyzeti és metrikus von at
kozásai. 3. A föidomok , és p e d ig : a) a síklapúak
(szögletes
testek)
[hasáb,
gúla
és
általános
polyeder| alkotó részei, transversális síkjai, congruentiája és axiális symmetriája, hasonlósága és centrikus symmetriája, felülete és köbtartalma. ¡3) a görbe és vegyeslapúak (gömbölyű testek) [henger, kúp, g ö m b j alkotórészei,' transversális síkjai, stb. — mint előbb. C o n stru ctiv feladatok az egész tárgykörből.
II. ORT HOGON ÁLIS ABRAZOLAS
1. Bevezetés. 2. A térelem ek ábrázolása két és több képsíkon. 3. A térelem ek relatív vonatkozása, különösen metszések, távol ságok és szögek. 4. A sík idom ok ábrázolása. <$. A testek (hasáb, gúla, henger, kúp, forgástestek) ábrázolása; relatív vonatkozásaik a térelemekre és egymásra. 6. Megvilágítási viszonyok, u. m. vetett, saját árnyék és a m e g világítás intensitása. 7. Idomok helyzettransformátiói; képsíktransformátiók. 8. Az orthogonális és klinogonális axonometria elemei. 9. Constructiv feladatok az egész tárgykörből. Jegyzet. A 6. és 7. pontban foglaltak alkalmilag tárgy altatnak.
B)
C E N T R Á L IS Á B R Á Z O L Á S (PER SPECTIV A , L Á T SZ A T T A N .)
Heti 2 óra előadás és 2— 8 óra rajzolás, a III. és IV. osztály számára.
B e v e z e t é s ü l: látszati k é p e k szerkesztése az orthogonális ábrá zolási mód alapján. I. ELMÉLETI RÉSZ.
1 . A térelem ek (pont, egyen es és sík) centrális ábrázolása és hely
zeti megállapítása eg y síkon. 2. A térelem ek helyzeti vonatkozásai: metsző egyen esek, két sík metszése. V e g y e s helyzeti feladatok. 3. A térelem ek méretes vonatkozásai: szöghajlásuk a képsík iránt, síkban fekvő elem ek forgatása, valódi nagyságok megállapítása, e g y e n e s e k osztása, adott osztás átvitele osztó eg y e n ese k által, az osztási k ö r ; az egyen esn ek és a síknak szög szerinti vonat kozása. S ík o k hajlási szögei, síkok elhelyezése adatok szerint.
I(> 4. S e g cd m ív e le te k alkalmazása,
korlátolt
összevont
k ép sík o n : segédkép,
összevonási
középp on t
egyenlőközíí
eg y en ese k
k ép ein ek szerkesztése enyészőpont használása rtélkül. v K ü lö n fé le m é rté k e g y s é g e k és lép ték rendszerek alkalmazása, h á ló k .' 6. Az elnyulások és visszás helyzetek határai. 7. A kör és más sík g ö rb ék centrális ábrázolása.
II. G Y A K O R LA T I RÉSZ.
Heti 2— 8 óra rajzolás leginkább a IV. osztály számára.
1. Ékített síkok centrális ábrázolása. 2. S ík o k
által
határolt
testek,
forgási
testek,
testcsoportok
ábrázolása. 3. Az építészet k ö ré b ő l vett tárgyak. f
4. Arnyékszerkesztés természetes és mesterséges világítás feltétele mellett. 15. T ü k ö r k é p e k a tükör síkjának különböző állásai mellett. 6. A d o tt látszati k é p e k kifejtése (visszafejtése) és hibáinak javítása. 7. Látszati k é p e k tervezete.
?. Geometriai módszertan. Heti 2 óra előadás a IV. osztály számára.
1. A rajzoló geom etria tananyagának módszeres kezelése a k ö z é p iskola 4 alsó
osztályában
és
a polgári
iskolában,
különös
tekintettel az előadási k é p e s s é g fejlesztésére. 2. P ró b a e lő a d á s o k . 3. A g e o d á s ia és a situatio-rajzolás elem ei e g y b e k ö t v e gyakorlati m érésekkel a mezőn. 4. A legszokásosabb geograp h iai fokhálózatok szerkesztése.
>7
VI. F E S T E S Z E T I
BONCZALAKTAN.
I. ES II. OSZTÁLY.
Hetenkint i óra.
Az emberi test külalakját meghatározó csontok, inak, izmok idomai, kölcsönös aránya és mozgása törvényeinek magyarázata és rajzolása, fali ábrák,
boncztani készülékek és az élő természet
ből vett minták nyomán.
V II. M Ű T Ö R T É N E L E M . I I . , III . ES IV. OSZTÁLY.
7
Hetenkint ?— 4 óra előadás és 2 órában az országos képtárak és gyűjt emények láto•'*»•F-. ..... gatasa a szaktanar v e z e t c s e es magyarazata •i
'
*•
Ö sszefoglaló képe a művészileg szép eszményének, a mint az a különböző
népeknél,
különböző korszakokban
az építészet,
festészet és szobrászat, valamint a magasabb műipar termékeiben nyilvánult. A régi keleti népek, valamint G ö rö g o rsz á g és R óm a, utóbb a középkor és a renaissance műtörténelme.
VIII. N E V E L E S
AJ
ES
OKTATASTAN.
ÁLTALÁN OS NEVELÉSTAN
A II I. OSZTÁLYÚ RAJZTANÁRJELÖLTEK SZÁMÁRA
Heti 1— 2 órában.
A nevelés fogalma és a neveléstan felosztása. A testi nevelés kö réb en
szem
előtt tartandó szabályok, különös tekintettel az
iskolai egészségtanra. A? értelmi nevelés körében k ö veten d ő főbb szabályok ismertetése, kapcsolatban a szemlélődő, képzetalkotó, Értesítő 1891— 92.
2
i8 g on d o lk ozó, em lékező és kép zelő d ő lelki teh etségekn ek tüzetes leírásával, a logika tételeinek ismertetésével. A kedély-neveléstan föltételei, összeköttetésben a különféle érzelmek,
hangulatok és
indulatok leirásával, különös tekintettel a szépízlés fejlesztésére vonatkozó szabályokra.
erkölcsi nevelés
k öréb en
érvényesítendő
szabályok,
az
ösztönöknek, vágyaknak, hajlamoknak, szenvedélyeknek, a vérm érsékletnek és az egyéni jellemvonásoknak ismertetésével kapcsolatban.
Az
iskolai
nevelés
és
fegyelemtartás
tételei
kellő
tekintettel az egyes iskolák növendékeinek erkölcsi fejlettségére és a nemzeti
nevelés követelm ényeire. Az iskolai nevelésre és
fegyelemtartásra vonatkozó irodalomnak rövid áttekintése és a közoktatásügyi kormány által kiadott s ezen teen d ő kre vonatkozó ren deletek ismertetése.
B)
ÁLTALÁNOS OKTATÁSTAN
A IV. OSZTÁLYÚ RAJZTANARJELOLTEK SZAMARA
Heti i — 2 oraban.
Az oktatástan fogalma és felosztása. Az oktatás k öréb en szem előtt tartandó főelvek és az ezekből származó szabályok ismer tetése.
A^ iskolai oktatás czélja tekintettel az eg yes tanintézetek fel adatára. A tananyag megállapítására vonatkozó általános oktatás tani szabályok ismertetése, különös tekintettel az e g y e s iskolák számára készült tantervek
azon
részleteire, a m elyek a rajzolás
tanítására vonatkoznak. A tanmenetek megállapítására vonatkozó általános szabályok. A tanalakoknak, nevezetesen a közlő vagy e lő a d ó
tanalaknak,
az előmutató,
a
kikérdező,
a
kifejtő,
az
ö n o k ta tó és az em lékeltető tanalaknak ismertetése és az ezek re von atkozó oktatástani tételek. Az eg yes tanítási órák helyes föl■
használására vonatkozó
oktatástani
szabályok.
Az
oktatástanra
von atkozó irodalom ismertetése, különös tekintettel a rajztanítás
19 módszerének fejlődését feltüntető művekre. —
A magyar köz-
oktatásügy fe jő d é s é n e k rövid története, kapcsolatban az általános neveléstörténet főrészleteinek ismertetésével. — A kormány által kibocsátott módszertani utasítások ismertetése.
IX . R E Z K A R C Z . \
•
Rendkívüli tanfolyam oly festésznövendékek részére, kik ma gukat grafikai tanulmányaik mellett a sokszorosító művészet ezen ágában is gyakorolni óhajtják.
2*
K IV O N A T AZ
IN TÉ ZE T
A LA PSZA BÁ LYA IBÓ L
ÉS
KÜLÖN
H A T Á R O £ A T A I B Ó L.
(Az intézet czéljait és feladatait lásd az 5. lapon. Az intézeti tanulók, külön czéljaikhoz képest vagy a rajztanár k ép ző , vag y a mintarajziskola növendékeiül iratnak be. A rajztanárképzőnek teljes tanfolyama 4 évre terjed. A m űvésznövendékek tanfolyama nincs az évek bizonyos szá mához kötve. A mennyiben
három éven
túl akarná az intézetet látogatni, annak m eg en g ed ése a tanári kar határozatától függ. A középiskolai rajztanárjelöltekre nézve a befogadás föltétele a középiskolai érettségi bizonyítvány felmutatása. A polgári iskolai rajztanítójelöltek fölvételére szükséges, hogy valam ely középiskola vagy polgári iskola hat osztályát végezték légyen, vagy az elemi tanítói o k le ve let előmutassák. A
művésznövendék fölvételére megkivántatik, hogy a teljes
polgári iskolát
vagy
a középiskolának
legalább
hat osztályát
v ég ezte légyen. O l y jelentkezők, a kik felötlő hivatást tanúsítanak, az igaz g a tó sá g vélem ényezése alapján, miniszteri en ged élylyel fö lveh etők a k k o r is, ha a közép- vagy polgári iskolának csupán négy osztályát, de jó sikerre], végezték. M ind a rajztanárjelöltek, mind a m űvésznövendékek fölvéte lén ek közös f ö lt é t e le i:
a) a 16 ik k o ré v betölte; b) ép látérzék;
21 c)
némi gyakorlottság a szabadkézi rajzolásban, melynek kellő
foka külön fölvételi vizsgálat útján igazolandó. A fölvétel általában ideiglenes jellegű, s csak félévi látogatás és ezalatt
kitüntetett szorgalom
és tehetség alapján történik a
végleges fölvétel.
'
A gyakorlati szakok tanfolyamaiban, míg a helyiség engedi, nők is vehetnek részt,
ha a szabadkézi
rajzolásból kivánt elő-
készültséget fölvételi vizsgálat útján igazolták. Az elméleti e l ő képzettséget illetőleg a nőknél a felvétel feltétele : legalább 4 pol gári osztály sikeres elvégzése, vagy ennek m egfelelő egyenrangú képesítés. Az uj tanulók fölvétele minden tanév kezdetén, szeptember hó elején eszközöltetik. A tanév folyamában a fölvétel csak igen méltányolandó o k o k alapján és kivételesen engedélyeztetik. A rajztanárjelöltek a képzőben végzendő tanfolyamok b e fe jezése után képesítő vizsgálatra bocsáttatván, annak sikere szerint rajztanári vagy rajztanítói oklevelet nyernek. Az ösztöndíjas rajztanárjelöltek a képesítő vizsgálatnak magu kat alávetni kötelesek. A
rajztanárvizsgálatok
rendjét és
módját
külön
szabályzat
állapítja meg. Az intézeti n öven dékek művei két-két évenkint közszemlére kiállíttatnak az iskola helyiségeiben. A tanév szeptember hó elején kezdődik s junius hóban v é g ződik. Junius hava közepétől annak v é g é ig a képesítő g y a k o r lati és zárt irás- és szóbeli vizsgálatok tartatnak. Az intézet minden tanítványa minden
tanév elején beiratási
díjul 2 forintot fizet az intézeti könyvtár gyarapítására. A rendes növen dékek egész évi tandíja 10 forint. A v e n d é g látogatók tandíja magasabb, s időről időre a viszonyokhoz képest állapíttatik meg.* A nők közül azok, kik rajztanítónői képesítésre
*
Az
1886— 87-ik tanévtől k ez d v e — további intézkedésig — a v e n d é g l át o g at ó k
egész évi tandíja miniszteri rende let utján 40 forintban állapíttatott meg.
22
készülnek, évi
10 frt, —
a ■m űvésznövendékek
a
mindenkori
ven déglátogatói tandíjat fizetik. Szűk körülményű, tehetséges és szorgalmas n ö ven d é k e k a tan fizetése alól fölmentethetnek. A tandíjak az állampénztárba folynak. Az intézet szegényebb sorsú tehetségesebb növendékei, k ü lö nösen p ed ig a rajztanárjelöltek számára rendelt állami ösztöndíjak elnyerésére évenkint nyilvános pályázat hirdettetik. A pályázati föltételek rendszerint a k ö v e t k e z ő k : \
1. H itelesen igazolandó:
a) hogy a pályázó ép látérzékű s legalább 16 éves korát már b e t ö lt ö t t e ; h o g y készültség tekintetében az intézetbe fogadás fen tebb jelzett általános
föltételeinek
megfelelni
képes.
2. A rajztanárjelöltek közül előjoggal bírnak az oly pályázók, k ik már érettségi vizsgálatot
asabb
tanulmányokat végeztek. 3. A készültség kellő foka
esh ető leg
külön vizsgálat utján
igazolandó. 4. Az ösztöndíj (rendszerint 300 frt) csak e g y évre adományozt á t i k ; tovább élvezete a tanév folyamában s az évi vizsgálatok utján kitüntetett haladástól függ. 5.
A kellően
fölszerelt
kérvények,
rajzmunkálatok
m e llé k
letével, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez czímezve, az évenkint szabályszerűen kihirdetett határidőig a m. kir. rajztanár kép ző igazgatójához nyújtandók be. (Budapest,VI., Andrássy-út 71. A pályázat eredm ényét indokolt javaslata alapján
a tanártestület birálja m e g s ennek a vallás- és közoktatásügyi
m. kir.
miniszter határoz. Itt m egjegyeztetik, h o g y az intézetbe b e lé p ő uj n ö ven d ék az első
évb en
sem
tandíjelengedésre,
sem
ösztöndíjra
nem
szá
míthat. A z állami ösztöndíjas rajztanárjelölt, mielőtt az ösztöndíj szá mára folyóvá tétetnék, térítvényt ír alá, mely által az állam segély
kedvezm ényével kapcsolatos kötelezettségek hű teljesítése iránt fogadást tesz. Az állami
ösztöndíjas
rajztanárjelöltek
a képesítő
vizsgálat
kiállása s az oklevél kinyerése után nem tarthatnak már ennél fogva jogot valamely állami tanintézetnél leendő alkalmaztatásra; ha ellenben
valamely
nyilvános
iskolához
rajztanárokul
vagy
rajztanítókul a vallás- és közoktatásügyi miniszter részéről kinevez tetnek, a kinevezést elfogadni s a rájuk bízott tanszéket a rendes illetmények élvezete mellett legalább három évig ellátni kötelesek, különben az ösztöndíjat visszafizetni tartoznak. A szorgalom élesztése és a haladás kitüntetése végett minden tanév végével jutalomdíjak osztatnak ki a legjelesebb n ö ven d é k e k között. M űvésznövendékek, vagyis olyanok részére, kik csupán vala mely művészeti ágban (festészetben, szobrászatban) óhajtják magu kat kiképezni, szintén — évenkint összesen 1500 frtra menő ösztöndíjak adományoztatnak.
A Z I N T É Z E T T A N - ÉS S E G É D S Z E M É L Y Z E T E AZ
1891 —
1 8 9 2 -IK l
TANÉVBEN.
Igazgató : K eleti
királyi tanácsos, a m. tud. akadém ia és a
G u sztáv,
Kisfaludy-társaság tagja, a F eren cz József-rend lovagja, O ffic ie r de l’instruction publique, a m. kir. iparművészeti iskola igazgatója, az orsz. közoktatási és az orsz. képzőművészeti tanács, valamint a szerzői jogi állandó szakértő bizottság tagja, a m. kir. rajztanár vizsgáló bizottság elnöke, az orsz. képzőművészeti társulat alapítóés választmányi tagja, e. i. egyúttal igazgatója.
Tanárok : 1. L o t z
K áro ly,
akad. képiró, a g y a k o rló festészeti szak
osztály tanára, a F eren cz József-rend és a Ill-ad oszt. vaskoronarend lovagja, a bécsi cs. kir. művészeti akadém ia tiszteleti tagja, az országos képzőművészeti tanács és a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja. 2.
Székely
festészet
B ertalan ,
rendes
tanára,
akad. képiró, az alaki (figurális) rajz és
valamint a fest. boncztan előadója, a
F e r e n c z József-rend és a franczia becsületrend lovagja, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja. 3.
G reguss
Já n o s,
akad. képiró, az alaki (figurális) rajz és
festészet rendes tanára/
*
A tanév v é g é n elhunyt jeles tanár az e g é s z tanéven át hivatásának g y a k o r l á s á
ban b e t e g s é g e által gátolva lévén, őt tanszakában ez é v b e n is
Agghá^y Gyula akad. festész,
a m. kir. iparművészeti iskola rendes tanára helyettesítette, felsőbb intézkedés alapján.
4. S c h u l e k F
rigyes,
akad. építész és építőm ester, az építészeti
rajz és stiltan ren d es tanára, valamint a látszattannak e lő a d ó ja , a F e r e n c z József-ren d lovagja, a hazai m ű e m l é k e k o rs z á g o s bizottsá gának
építésze,
a magyar
tu d o m á n y o s a k a d é m i a archaeologiai
b izo ttsá gán ak tagja, a b é c s i « B auh ü tte» , a m. m é r n ö k - és é p ít é s z e g y l e t , valamint a nemzeti torna e g y l e t a la p ító tagja, a bud apesti é p it ő ip a ro so k te s tü le té n e k , a m. rég észeti és a n t h r o p o lo g ia i tár sulatnak, az orsz. k é p ző m ű v é sze ti társulatnak tagja, t ö b b d íszo k levé l és e g y é b kitüntetés tulajdonosa, a budavári fő e g y h á z vezérépítésze, a m. kir. rajztanárrvizsgáló bizottság tagja. 5.
E b n e r L a j o s akad. k é p ir ó , a női m ű v é s z n ö v e n d é k e k tan
fo ly a m á n a k rendes tanára. ö. N a d l e r R ó b e r t , m űépítész-festész az é k í t m é n y e s és iparművészeti rajz re n d e s tanára. 7. Ifj. V a r d a i S z i l á r d , oki. rajztanár, a m. kir. iparművészeti isk o la ren d es tanára, az é k ít m é n y e s rajzolás r. k. tanára, a s z e m léleti látszattan (mint e lő k é szítő tanf.) előadója, s e. i. sz. az inté zeti k ö n y v - és metszettár őre.* 8. S t r ó b l A l a j o s , akad. szobrász, a kor. arany é r d e m k e r e s z t tulajdonosa, a mintázás r. k. tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság póttagja, az orsz.
k é p z ő m ű v é s z e ti társulat választmányi
tagja. Kültanárok :
9. D r .
P á s t é i n e r G y u l a , kir. m. tud. e g y e t e m i ny. ren d es
tanár, a m ag y ar iparművészeti társulat titkára, a «M űvészi Ipar» czímű folyóirat szerkesztője, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság, tagja stb. E lő ad ja a m ű v é s z e te k történetét. 10. P ó r s z á s z
J ó z s e f , oki.
m é r n ö k és m. kir. fő re á lis k o la i
r. tanár, az orsz. k özoktatási ta n á c s bíráló tagja, a k ö z é p t a n o d a i ta n á r e g y le t és a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság t a g ja ; —
mint
az elem i és á b rázo ló g e o m e t r i a és a g e o m e tria i m ódszertan e lő a d ó ja .
* A tanév végén az intézethez rendes tanárrá neveztetett ki
26
1 1 . P é t e r f y S á n d o r , a budapesti áll. polg. tanítónőképezde
r. tanára, az «Eötvös» se g é ly -e g y le t elnöke, a m. kir. rajztanár vizsgáló
bizottság
póttagja
stb., mint a nevelés- és
oktatástan
előadója. 12. L o r á n f i A n t a l , akad. szobrász és oki. rajztanár, a m. kir.
iparművészeti iskola rendes tanára, oktatja a rajztanárjelölteket a mintázásban. G é z a , oki.
13. K o v á c h
rajztanár, a m. kir.
iparművészeti
iskola tanára, a nők számára szervezett geometriai tanfolyam e lő ad ó tanára. Szám vevő:
C s ik -rá k o si C
sászár
D énes.
S\olgas\emély^et:
1. H e r s i t z K á r o l y , egy úttal házi g o n d n o k . 2. H e n l e F e r e n c z . 3. F e j e s J ó z s e f . 4. B e d e c s A n t a l . 15. R e i n i s s A n d r á s , g é p é s z - f ü t ő . 6. G y a r m a t i A n d r á s .
AZ
IN T É Z E T
a)
T A N E SZ K Ö Z E I.
LAPM IN TÁK.
1. Az eg y es szakosztályok tanárai által készült ékítm ényes és stiltani, építészeti, távlati és boncztani fali táblák. 2. Építészeti
m űem lékek,
iparművészeti tervrajzok,
szobor
m űvek és a régi és ujabb m esterek jeleseb b com positióinak rézmetszetű és fényképm ásolatai (nem másolás, hanem csupán tanul mányozás czéljára).
b) DOMBORÚ MINTÁK
1. R é g i és ujabbkori jeles szoborminták és fejminták, valamint egyes testrészek természet után készült föszöntvényei. 2. R é g i és ujabbkori jeles ékítm ények és építészeti részletek föszöntvényei. 3. Az élő (fej- vagy alak-) minta. Élő férfiak és nők, kik e lő zetes alku szerint naponként több órán át, meghatározott díjazás fejében mintául állanak és ülnek a növendékek előtt. (Az intézet nek élő minták díjazására fordított évi költsége kétezer forint.
C)
VEGYES TAN ESZK Ö ZÖ K
ÉS K É S Z Ü L É K E K .
Ide tartoznak a távlati készülékek, geometriai testminták, boncztani praeparatumok s az iskolával szomszédos «műcsarnok»-bán elhelyezett országos iparművészeti muzeumból tanulmány czéljaira időnkint kiszemelt és átengedett műtárgyak stb.
d)
A KÖNYVTÁR
tartalmazza: 1. a kül- és belföldi jelesebb szakfolyóiratok fő b b jeit; 2. a képzőművészet és magasabb műipar, valamint a sokszo rosító művészetek történelmére, fejlődésére, a műszaki eljárásokra, valamint a képzőművészet különböző ágainak segédtudományaira vonatkozó forrásműveket és kézikönyveket, mely szakművek k ö r é ből az intézet évi javadalmazásához és szükségletéhez képest foly vást gyarapíttatik. A könyvtárról készült s az 1890. d eczem ber 31-iki állapotot feltüntető alapleltár adatai szerint a könyvtárban elenleg
3793
kötet és
30,479
db
műlap
őriztetik,
összesen
A könyvtár olvasótermét az intézet növen dékei —
e czélra
52,897 frt 58 kr. értékben. kijelölt órákban — ismereteik gyarapítása végett sűrűn látogatták. T an szerek s e g y é b ingóságok a helyszini vagyonszemle alapján készült alapleltár szerint 1892. évi junius hó 4 2 2 9 db, összesen 37,052 frt 87 kr. értékben.
yel
'
UJ S Z A B Á L Y Z A T A R A J Z T A N Í T Á S R A
K É P E SÍT Ő
V IZ SG Á L A T O K R Ó L .
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr ő nagym éltóságá nak k ezd em én yéb ő l a rajztanárképzés és képesítés újabb rendezése ügyében m ű kö d ő szaktanácskozmány által a rajztanár-és rajztanítóképesítésre von atkozólag elkészített szabálytervezet utóbb az orsz. — . ___________ ________
közoktatási tanácsnak
adatott ki vélem ényezés végett, honnan
már v é g le g e s jóváhagyás alá terjesztetett. M in th o g y a szabálytervezet alig fog lényeges változást szen vedni, annak teljes szövege — tekintettel arra, h o g y a jóváhagyandó szabályzat minden valószínűség szerint már a legközelebbi képesítő vizsgálatoknál alkalmaztatni fog — tájékozásul közöltetik. A szabálytervezet szövege a k ö v e tk e ző : 1. §. Nyilvános középiskolánál, tanítóképzőnél, felső nép- és polgári iskolánál, felsőbb leányiskolánál és ipariskolánál rajztanár v a g y rajztanítóúl (rajztanítónőül) rendszeresített m inőségben csak szabályszerűen képesített e g y é n e k alkalmazhatók. 2. §. A vizsgáló bizottság, a) A rajztanításra k ép esítő vizsgálatok külön országos bizottság előtt tartatnak meg.
b)
Ezen bizottság áll: az elnökből, az alelnökből, a tudomány-
e g y e te m , a kir. József-m űegyetem , az orsz. magy. kir. rajztanár k é p z ő intézet, az állami polgári iskolai tanítóképző intézet, vala mint a különböző iskolák számú
képviselőiből.
A
és
az é rd e k e lt szakkörök m egfelelő
bizottság elnökét,
alelnökét és tagjait
29
öt-öt
évi
időtartamra
a
vallás- és
közoktatásügyi
miniszter
nevezi ki.
c)
A vizsgáló
bizottság a szükséghez
képest
csoportokban
működik.
d) Az elnök, akadály
bizottsá
mindennemű értekezletein és tanácskozásain és a vizsgálatokon e l n ö k ö l ; a bizottság ügykezelesét vezeti. Szavazatok e g y e n lő sé g e esetén az elnök szava dönt.
e)
A
vizsgáló
bizottság
hivatalos
pecsétjén
koronás czímere látható ezzel a k ö r ír a t t a l:
M agyarország
«A m. kir. rajztanár
vizsgáló bizottság pecsétje 1878.» 3. §. A képesítés nemei. Rajztanításra képesítést lehet sze re z n i:
a) K ö zé p isk o lá k és középfokú
ipariskolák
számára,
m ég
pedig
a) szabadkézi rajz és rajzoló geometriából, vagy ($) ezen tantárgyaknak csak egyikéből. b) T an itó kép ző k, polgári iskolák és ipartanműhelyek számára. c) Iparos tanoncziskolák számára. V é g r e d) Rajztanítónői képesítést tanítóképző *intézetek, polgári és felsőbb leányiskolák számára. 4.
§. Jelentkezés a vizsgálatra. A képesítő vizsgálatra jelen tke
zésnek határideje rendszerint márczius hava 15-ike. A k i h i r d e t é s évenkint a Budapesti Közlönyben, a K ö zép isk o lai T an áregyesü let K ö zlö n y é b e n és a Néptanítók Lapjában történik meg. A rajztanításra képesítő vizsgálathoz
bocsátásért a szabály
szerűen bélyegeit és fölszerelt folyamodványt a bizottság e ln ö k é nél kell benyújtani. xA folyamodványhoz m elléklendők:
a) a jelentkező rövid életrajza, melyben különösen kiképeztetésének főirányát, menetét és az arra fordított időt kell je le z n ie ;
b) keresztlevele, illetőleg születési bizonyítványa, melylyel iga zolja, hogy legalább 21-ik életévét betöltötte ;•
c) tanulmányi és az előirt általános műveltséget igazoló e g y é b bizonyítványok;
bizonyítvány jelentkezőnek a
d)
rajztanitóságra testi|eg alkalmas voltáról;
e) a geometriai, építészeti, szabadkézi, esetleg műipari rajz köréből való d o lg o z a ta i;
f) ha a jelentkező közszolgálatban áll, elöljárósága, különben pedig közhatóság által kiállított erkölcsi bizonyítvány; végre
g) esetleg valamely tanintézetnél rajztanítói minőségben foly tatott működésről szóló bizonyítványok. A folyamodványban a jelentkezőnek ki kell jelentenie, hogy a képesítésnek a 3. §-ban felsorolt nemei melyikét kívánja m eg szerezni. 5.
§.
előképzettség mértéke, a) A középiskolai és középfokú
ipariskolai rajztanításra k ép esítő vizsgálathoz (3. §. a) az érettségi bizonyítvány és a rajztanárképző tanfolyamának elvégzése kivántatik.
b) A tanítóképzői, polgári iskolai és ipartanműhelyi rajztanítói 9
vizsgálathoz (3. §. b) az érettségi bizonyítvány vagy elemi iskolai tanítói oklevél és a rajztanárképző vagy polgári iskolai tanítóképző rajztanítói szakcsoportjának elvégzése kivántatik. E vizsgálathoz felötlő tehetség, m egfelelő általános míveltség és szakképzettség mellett, a vizsgáló bizottság meghallgatása után kivételesen külön miniszteri engedélylyel olyanok is bocsáthatók, kik érettségi vagy tanítói képesítő vizsgálatot nem tettek, d e legalább hat k ö z é p v a g y polgári iskolai osztályt végeztek.
c) Az iparos tanoncziskolai rajztanításra képesítő vizsgálathoz 3. §. c) a m. kir. iparművészeti iskola, a középipariskola, va g y hasonló irányú szakiskola jó sikerű elvégzése, avagy elemi iskolai tanítói o k le v é l kivántatik. F e lö tlő tehetség, m egfelelő általános műveltség és s z a k k é p zettség mellett a vizsgáló
bizottság
meghallgatása
után
külön
miniszteri en gedélylyel ezen vizsgálathoz o lyan ok is bocsáthatók, a k ik a fen teb b elősorolt iskolákat nem végezték.
d) T an ító k ép ző i, polgári és felsőbb leányiskolái rajztanítónői k é p e sítő vizsgálatra a kellő rajzi szakképzettséggel és elemi nép iskolai tanítónői oklevéllel biró nőket lehet bocsátani.
F elötlő tehetség, m egfelelő általános műveltség és sza k k é p zettség mellett a vizsgáló
bizottság meghallgatása után külön
miniszteri engedélylyel ezen vizsgálathoz kivételesen oly nők is bocsáthatók, kik legalább négy polgári vagy felsőbb leányiskolái osztályt végeztek. §. A vizsgálat helye és alakja. A rajztanításra k ép esítő vizs
6.
gálatok az orsz. magyar kir. rajztanárképző intézetben (Budapest, Andrássy-út 7 1 . sz. a.) évenként rendszerint junius hó második felében tartatnak meg. A képesítő vizsgálat két részből á l l :
a) zárthelyi és b) szóbeli vizsgálatból. A zárthelyi vizsgálat alkalmával tankönyvek vagy jegyzetek hasz nálata m eg van tiltva. A felügyeletet a vizsgáló bizottságnak e végre kiküldött tagjai gyakorolják. kiknek dolgozatait a bizottság elfogadhatónak
képesítő vizsgálatok tárgyai és a% ebekből követelt
I. K Ö Z É P I S K O L A I
ES
KÖZÉPFOKÚ
TANÁROK
.
.
IPA R ISK O LA I
RAJZ
V IZSG Á LA TA .
A
)
K ik mind a s\abadké\i rajiból, mind a rajtoló geometriá ból nyernek képesítést. 1. Zárthelyi vizsgálat tárgyai :
a) Alakrajzolás, egész élő alakról (akt); rendelkezésre álló idő } óra. b) Ékítményes rajzolás: domború mintáról árnyékolással (az egésznek felvázolása és a feladat e g y részének teljes k id o lg o z á s a ) ; idő 1 o óra.
c ) Iparművészeti rajzolás és tervezés : szines ékítm énynek vagy valamely iparművészeti tárgynak tervezése; idő ^ óra.
9
d) Építészeti (műszaki) rajzolás, az alaktanból szerzett készült ség kimutatására; idő 5 óra. r
e) Ábrázoló geom etria és perspectiva : valamely geometriai testcsoport vagy egyszerű műszaki tárgy derékszögű és perspectiv k é p é n e k és megvilágítási viszonyainak ábrázolása különböző vilá-
6
s feltétele mellett, rövid írásbeli m agyarázattal; idő 6 óra.
j)
Szemléleti
p e r s p e c t i v a : geometriai
testek
csoportjának
puszta szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árnyékolás sal ; idő 2 óra.
g) Mintázás : féldomború ékítm ény előállítása grafikai mintáról, e g y részletnek teljes kidolgozásával; idő 5 óra.
h)
Magyar
nyelvi
írásbeli
dolgozat
a
műtörténelemből,
^lés-oktatástanból, vagy irodalomból vett valamely tárgyról; idő 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:
a) Elemi geometria. A planim etriából: a térelem ek viszony lagos v o n a tk o zá sa i; az egyenesvonalú idomok alkotó részei, projectivitása, transversalisai és t e r ü le t e ; a kör és vonatkozásai a t é r e le m e k h e z ; kerülete és t e r ü le t e ; kúpszeletek e l e m e i ; czikloisok, evolven sek és csigavonalok. A stereom etriából: a térelem ek viszony lagos vo n a tk o zá sa i; a szögletes testek, henger, kúp és g ö m b szár maztatása, egybevágósága, szimmetriája és hasonlósága, felülete és köbtartalma. Szerkesztési feladatok. f
f
b) Ábrázoló geometria. Ábrázolás eg y és több k ép síko n ; a tér elem ek viszonylagos vo n atk o zásai; a síkidom ok á b rá z o lá s a ; a szög letes testek,
henger, kúp és forgási testek ábrázolása; relativ megvilágítási derékszögű és ferdeszög
c) P ersp ectiva. P e rsp e c tiv k é p e k szerkesztése az átmetszés módszere alapján. A térelem ek czentrális ábrázolása, viszonylagos vonatkozásai.
S e g é d m ív e le te k
korlátolt
képsíkon.
Síkidom ok
czentrális ábrázolása. Szögletes testek, henger, kúp és forgási testek, testcsoportozatok ábrázolása. Árnyékszerkesztés.
d) Anatómiai alaktan. Az emberi test külalakját meghatározó
csontok,
inak, izmok
idomai,
kölcsönös
aránya
és
mozgása
törvényei.
e j Műtörténelem és stiltan. A régi keleti népek, G ö r ö g o r s z á g és Róm a, a k ö zé p k o r és renaissance műtörténelme.
f ) N e v e lé s- és oktatástan kapcsolatban a psychologia és a logika elemeivel.
Az általános elvek és szabályok ismerete és
ezeknek alkalmazása a rajz és szépírás oktatása körében. A k ö z é p iskola s z e r v e z e te : rajzi segédeszközei.
és szépírási
tanterve
és ezen
oktatás
A rajz- és szépírásoktatás irodalma, a jelesebb
művek ismerete. A magyar közoktatásügy fejlődésének története, különös tekintettel a középiskolára.
g) M agyar nyelv és irodalom. Az ujabbkori magyar irodalom áttekintése.
B)
Csupán s\abadké%i rajz tanítására képesítő vizsgálat. 1. Zárthelyi vizsgálat tárgyai ugyanazok mint A) alatt. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai :
a) Elemi geom etria: a planimetría és stereometria ismerete bebizonyító alapon, különös figyelemmel a szerkesztésre.
b) Anatómiai alaktan. c) Műtörténelem és stiltan. d) N evelés- és oktatástan. e) M a g y a r nyelv és irodalom. Az utóbbi négy tantárgy az A) alatt követelt mértékben.
C)
Csupán rajzoló geometria tanítására képesítő vizsgálat i . Zárthelyi vizsgálat tárgyai:
a) Alakrajzolás: fej domború mintáról; idő $ óra. *
É r t e s ítő 1 8 9 1 — 92.
34 f
b) Ekítményes rajzolás: domború mintáról árnyékolással (az egésznek felvázolása és e g y részlet teljes kidolgozása); idő i o ó r a .
c) Iparművészeti
rajzolás:
valamely
műipari
tárgynak
főbb
m éretekkel jelölt vázlata nyomán műhelyi részletrajz kívánt nagy ságban ; idő 5 óra.
d) Építészeti (műszaki) rajzolás, az alaktanból szerzett készültség kimutatására; idő 5 óra. f
e) Ábrázoló geom etria és p ersp ectiva: valamely geometriai testcsoportozat vagy egyszerű műszaki tárgy derékszögű és per spectiv k ép én ek és megvilágítási viszonyainak ábrázolása, külön böző világítás feltétele mellett, rövid Írásbeli m agyarázattal; idő 6 óra. Szemléleti
perspectiva ; geometriai
testek
csoportjának
puszta szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árnyékolás sal ; idő 2 óra.
g) M intázás: féldomború ékítmény előállítása grafikai mintáról, e g y részletnek teljes k id o lg o z á sá v a l; idő 5 óra.
h) M a g y a r nyelvi Írásbeli d o lg o z a ta műtörténelemből, nevelés oktatástanból v a s v irodalomból vett valamely tárgyról: idő 5 óra.
A) Megjegyzés. A B) és C) alatti képesítő vizsgálatot tett jelöltek, ha az A )
alatti
képesítést m eg akarják szerezni, a tananyag-
különbözetből kiegészítő vizsgálatot tartoznak tenni.
II.
T A N ÍT Ó K É P Z Ő ISK O LA I
IN T É Z E T I
V A LA M IN T
RAJZTANÁROK
IP A R T A N M Ű H E L Y I
K É P E SÍT Ő
ÉS
POLGÁRI
R A JZ T A N ÍT Ó K
V IZSG Á LA TA .
1. Zárthelyi vizsgálat tárgyai.
a) Alakrajzolás; fej domború mintáról; idő 5 óra. f
b) Ekítm ényes ra jzo lá s: domború mintáról árnyékolással (az e g é szn e k felvázolása és e g y részlet teljes kidolgozása); idő 10 óra.
c) Iparművészeti rajzolás: valamely műipari tárgynak főbb mére-
tekkel jelölt vázlata nyomán, műhelyi részletrajz, kivánt nagyság
idő
d) Építészeti (műszaki) rajzolás, az alaktanból szerzett készült ség kimutatására; idő ^ óra.
e) Ábrázoló geom etria és p e r s p e c t iv a : valamely geometriai test vagy testcsoport derékszögű és perspectiv
képének
ábrá
zolása, rövid Írásbeli magyarázattal. A derékszögű ábrázolásnál az esetleg előforduló áthatások és az árnyék
szerkesztése
is kívántatik; a rajz tussal kihúzandó.
Idő 6 óra.
f) Szemléleti p e r s p e c tiv a :
geometriai
testek
csoportjának
puszta szemlélet alapján szabadkézzel való ábrázolása árnyékolás sal ; idő 2 óra.
g) Mintázás : féldomború ékítmény előállítása grafikai mintáról, eg y részletnek teljes kidolgozásával; idő $ óra.
h) M agyar nyelvi Írásbeli dolgozat a műtörténelemből, nevelés oktatástanból, vagy irodalomból vett valamely tárgyról; idő 5 óra.
i) Szépírás: próbaírás magyar és német folyó- és ronde-irással; idő 1 óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai: 0
/
a) Elemi geo m etria: a planimetría és stereometria ismerete bebizonyító alapon, különös figyelemmel a szerkesztésre.
b) Ábrázoló geom etria: az egy és több képsíkon való d e r é k szögű ábrázolás elvei, (pont, vonal, sík és síkidom ok ábrázolása, egymáshoz való helyzetűk, valódi nagyság és hajlás): a szögletes testek ábrázolása, síkmetszetei, áthatása, árnyékuk sze rk e szté se ; ugyanezen feladatok megoldása a kúp, henger, gö m b és forgási testeknél a gyakorlatban előforduló egyszerűbb helyzetekben.
c) P e rsp ectiv a : az átmetszés m ó d s z e r e ; a czentrális vetítés elvei (pont, vonal, sík ábrázolása; iránypontok, irányvonalak; síkbeli idom ok ábrázolása); a rövidített distáncz és az osztópontok e lm é lete ; egyszerű tárgyak perspectiv á b rá zo lá sa ; a perspectiv árnyék szerkesztés elemei.
d) M űtörténelem és stiltan; a régi keleti népek, G ö rö g o rszá g ,
R ó m a , a k ö zé p k o r és a renaissance műtörténelmének a la p v o n a la i; az itten fellépő stíleket jellemző főbb vonások ismerete.
e) N e v e lé s és oktatástan, kapcsolatban a psychologia és logika e l e m e i v e l : az általános elvek és szabályok ismerete és ezekn ek alkalmazása a rajz- és szépírás oktatása körében. A tanítóképezde és polgári iskola czélja és szervezete; ezen intézetek rajz- és szép írási tantervei és ezen oktatás segédeszközei. A rajz- és szépírás oktatás irodalma, oktatásügy
a jelesebb
fejlődése
m űvek ismerete. A magyar nép
története,
különös
tekintettel
a polgári
iskolára és tanítóképezdére.
f) M agyar nyelv és irodalom. Az ujabbkori magyar irodalom áttekintése.
Megjegyzés. Az A) alatti képesítő vizsgálatot tett jelöltek a II., III. és IV. alatti képesítéssel is bírnak. A II. alatti képesítő vizs gálatot tett jelöltek a III. és IV. alatti képesítéssel is bírnak, de ha az I. alatti képesítést m eg akarják szerezni, a tananyagkülönbözet¡
ből kiegészítő vizsgálatot tartoznak tenni.
III.
IPA R O S
T A N O N C ZISK O LA I
R A JZ T A N ÍT Ó K
K É P E SÍT Ő
V IZSG Á LA TA .
i . Zárthelyi vizsgálat tárgyai:
a) Ékítm ényes rajzolas
féldomború
mintáról
árnyékolással;
idő 10 óra.
b) M űhelyi rajzolás: valamely műipari tárgynak főbb m ére tekk el jelölt vázlata nyomán, műhelyi részletrajz kívánt nagyság ban ; idő 5 óra. f
•
c) Építészeti rajzolás: egyszerű építészeti tárgy rajzolása tömör minta után árnyékszerkesztéssel; idő 10 óra.
d) Ábrázoló geom etria és perspectiva: egyszerű geometriai testek
derékszögű
ábrázolása
á rn y é k sze rk e s zté sse l;
ugyanezen
testek p ersp ectiv k é p é n e k ábrázolása ; idő 6 óra.
e) Szemléleti
p ersp ectiva:
geom etriai
testek
csoportjának
1J
szemlélet alapján szabad kézzel való
ábrázolása
á rn y é k o lá ssa l;
idő 2 óra.
f)
M agyar nyelvi Írásbeli vizsgálat az oktatástanból vagy az
irodalomból vett valamely tárgyról; idő 5 óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:
a) Elemi geom etria: A térm ennyiségek; általában; a vonalok helyzetei a síkban ; idomok k e le t k e z é s e ; egyenesvonalú síkidom ok összevágósága, hasonlósága, szimmetriája. A kör, ellipszis, tojás-, kosár- és csigavonalak szerkesztése. Az egyenesvonalú síkidom ok és a kör területének meghatározása. T e s t e k ism ertetése; ezek felü lete és térfogatának kiszámítása.
b) Ábrázoló g e o m e t r i a : A vetítés fo g a lm a ; a pont, vonal és sík derékszögű ábrázolása és viszonylagos vonatkozásaik. Hasáb, henger, gúla, kúp, göm b és ezek összetételeinek ábrázolása, vetett és önárnyékuk szerkesztése.
c) P e r s p e c t iv a : A la p fo g a lm a k ; egyszerű geometriai testek és testcsoportok
perspectiv
képeinek
szerkesztése
hozzáférhető
iránypontok és alaprajz segítségével.
d) Oktatástan kapcsolatban a psychologia és logika ele m ei vel : Az alsófokú ipariskolai rajzoktatás czélja, ta n te r v e ; tanesz közök, vezérkönyvek ismerete. A rajzoktatás módszere.
e) M agyar nyelv és irodalom. Az ujabbkori magyar irodalom áttekintése. IV .T A N ÍT Ó N Ő K É P Z Ő I, P O L G Á R I ÉS F E L S Ő B B L E Á N Y IS K O L Á I R A J Z T A N ÍT Ó N Ő K K É P E S ÍT Ő V IZSG Á LA TA .
1. Zárthelyi vizsgálat tárgyai:
a) A lak rajzo lás: fej domború m intáról; idő $ óra. b) Ékítményes rajzolás: a) Ékítmény rajzolása domború mintáról árn yék olással; az egésznek felvázolása, a feladat e g y részének teljes ki dolgozása; idő 10 óra.
13) Színes síkékítmény tervezése, különös tekintettel a női k é zim u n k á ra ; idő 5 óra.
c) A q u a re ll-fe s té s : élő növényről vagy csendéleti m in tá ró l; idő 5 óra.
d) Ábrázoló geom etria és persp ectiva: egyszerű geometriai testek derékszögű á b rázo lása; árnyékszerkesztéssel; ugyanezek perspectiv
képének
á b r á z o lá s a ;
rövid
Írásbeli
magyarázattal ;
idő 6 óra.
e) Szemléleti
perspectiva:
geometriai
testek
csoportjának
puszta szemlélet alapján szabadkézzel való ábrázolása árnyékolás sal ; idő 2 óra. M a g y a r nyelvi Írásbeli dolgozat a műtörténelemből, n e v e lés-oktatástanból vagy irodalomból vett valamely
t á r g y r ó l; idő
3 óra.
g) S z é p ír á s : próbaírás magyar, német és ronde-írással; idő i óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:
a) Elemi g eo m etria: a planimetria és stereometria ismerete bebizonyító alapon, különös tekintettel a szerkesztésre.
b) M űtörténelem és stiltan : a régi keleti népek, G ö rö g o rszá g , R ó m a , a k ö z é p k o r és a renaissance műtörténelmének a la p v o n a la i: az ezek b en fellépő stíleket jellemző főbb vonások ismerete.
c) N e v e lé s - és oktatástan kapcsolatban a p sy ch o lo g ia és lo gika e le m e iv e l: az általános e lv e k és szabályok és e z e k n e k alkalmazása a rajz- és szépírás-oktatás körében. A polgári és felsőbb leány iskolák czéljai és s z e r v e z e te ; ezen intézetek rajz- és szépírás-tant e r v e i ; ezen
oktatás segédeszközei.
A rajz- és szépírásoktatás
irodalm a; a jelesebb művek ismerete.
d) M a g y a r nyelv és irodalom. Az ujabbkori magyar irodalom áttekintése. 8. §. Fölmentés a vizsgálat valamely tárgyából.
O l y jelöltek,
k ik önálló művészi vagy irodalmi dolgozatok, avagy előlegesen szerzett
egyen lőértékű
hazai
képesítő
o k le v e le k k e l
m egfelelő
k é p e s s é g ö k e t a vizsgálat valamely tárgyából hitelesen igazolják, a vizsgáló bizottság előtt ama tárgyakból teen d ő vizsgálat alól a vallásés közoktatásügyi miniszter által fölmenthetők. 9. §. Oklevél. A vizsgálatot sikerrel letett jelölt, m egfelelő o k l e
velet kap, melyet az elnök és a vizsgáló bizottságnak legalább két tagja ír alá. Ezen oklevélben felsorolandók a vizsgálat tárgyai azon fokozat (kitűnő, dicséretes, jó, elégséges)
jelzésével, melyet a jelölt az
eg y es tárgyakból kiérdemelt. Ezenkívül az oklevélben m eg kell említeni’ vájjon hallgatta-e a jelölt és minő eredm énynyel a rajz tanárképző tanfolyamán előadott számtant és módszertanát. 10. §. A vizsgálat ismétlése. A vizsgálat ki nem elégítő e r e d ménye esetén a jelölt a vizsgáló bizottság határozatához képest egy, esetleg két év múlva a vizsgálatot kijavíthatja, illetőleg ismételheti. A ki második ízben megkisérlett vizsgálaton sem k é p e s k i elégítő eredményt felmutatni, azt csak legalább e g y évi újabb tanulmány után lehet ismét vizsgálatra bocsátani. A vizsgálat sikertelensége esetén a jelölt bizonyítványt kap, melyben ama körülmény, vájjon az egész vizsgálat ismétlésére avagy csak javításra utasíttatott-e, továbbá vájjon csak bizonyos időre avagy v é g k é p vettetett-e vissza, megemlítendő. 11. §. Vizsgálati díjak. A vizsgálati díj összegét a vallás- és közoktatásügyi miniszter külön rendelettel állapítja meg. Ezt a díjat a jelölt vizsgálat m egkezdése előtt az elnök nyugtájára fizeti le. A díj alól fölmentésnek nincsen helye. Ismétlő vizsgálat alkalmával, ha ez legfeljebb három tárgyra terjed ki, a díjnak felét, máskülönben az egész díjat kell fizetni. K ieg é szítő vizsgálatért fél díj jár. 12. §. Ügykezelés. A vizsgálatokról az elnök rendes anya- és jegyzőkönyveket vezettet, m elyeket a vizsgáló bizottság jelen volt tagjai aláírnak, s m elyeknek hiteles másolatát az elnök a vizsgálati időszak végeztével jelentésével együtt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez terjeszti fel, eredetijét pedig az irattárban őrzi. 13. §. Külföldi oklevelek. K ü lfö ld ö n nyert rajztanári és rajzta nítói o klevelek M agyarország területén csak a kk o r válnak érvén ye sekk é, ha a vallás- és közoktatásügyi miniszter azokat, a vizsgáló bizottság javaslata alapján honosítja. Ennek föltételei a vizsgáló bizottság javaslata alapján esetről-esetre állapíttatnak meg.
AZ I N T É Z E T
RENDES
NÖVENDÉKEINEK
ÖNKÉNTESI
EGYÉVES
KEDVEZMÉNYE.
növendékeire nézve, kik az intézetbe való be lépésük
gy méltóságának
1888. évi február hó
13-án 60c 1. sz. alatt kelt
irata, melylyel az igazgatósí
felterj
edm ényeül — tudomására rajziskolának, és rajztanárképzőnek, valamint a m. kir. iparművé szeti iskolának az e g y évi önkéntességi kedvezm ény tekintetében a főgymnasiumokkal és főreáliskolákkal való egyenjogúsítása a m. kir. honvédelmi minisztérium részéről a cs. és kir. közös had ügyminisztériummal eg yetértő leg elismertetett. Miután a fenti egyenjogúsítás
magyarázata
körül
könnyen
félreértések merülhetnének föl, szükségesnek mutatkozik az inté zeti n ö v e n d é k e k szempontjából itt a k ö vetk ező k et megjegyezni. 1. Az egyévi önkéntesség kedvezm én ye csakis az intézet rendes
növendékeit illeti m e g : minélfogva a ven d églátogatók arra igényt nem tarthatnak. 2. Azok, kik csak az intézet elhagyása után lépnek a h a d k ö te les korba, amennyiben az előbbi pontban említett föltételnek m e g felelnek,
igazolni tartoznak, hogy az intézet teljes tanfolyamát
szabályszerűen elvégezték.
3.
H a az intézet növendékét m ég a tanfolyam e lvég zése előtt
éri utói a hadkötelesség, ez esetben szükséges, hogy midőn az első
4'
korosztályba
lép, legalább
az utolsó
évfolyam, (a IV. osztály)
tanulója legyen, mert ellenkező esetben, (ha például m ég csak a III. osztály tanulója volna a növendék, midőn először kell a sorozó bizottság elé állania) az egyévi önkéntesi kedvezm ényre igényt nem tarthat.
M egjegyzendő, hogy azok is, kik
az intézet le g
felsőbb évfolyamába járnak, az első korosztályba való belépésük alkalmával, hitelesen igazolni tartoznak, hogy tanulmányaik b e fe jezésével nem önhibájokból késtek el. 4. A 4. pontban említett növendékek, amennyiben minden fel tételnek eleget tettek, egyévi önkéntesek gyanánt csakis feltéte lesen és a végleges határozatnak a tanulmányok beíejezéseig való függőben tartása mellett, vétetnek fel. M iből következik, hogy azok, kik abban hagyják tanulmányaikat, avagy tanulmányaiknak kellő eredménynyel történt bevégzését a maga idejében nem k é p esek igazolni: a három évi tényleges szolgálatra, illetőleg, ha a hon
védséghez tartoznak, a honvédségi törvényszabta tényleges szolgálatra utólagosan behivatnak. 5. A tanulmányok szabályszerű bevégzését a rajztanár- és rajz tanító jelöltekre nézve a négy évi tanfolyam végén államvizsgálat útján szerzendő rajztanári, illetve rajztanítói képesítő oklevél, — a művésznövendékekre nézve pedig legalább három évi tanfolyam nak látogatását tanúsító jó bizonyítvány igazolja, mely okm ány az egyévi önkéntesek gyanánt feltételesen befogadott n ö ve n d é k e k által közvetlenül a tanfolyam befejezése után, azok részéről, a k ik nek pótvizsgát kell tenniök, leg k éső b b a tanfolyam utolsó évének o któb er 1. napjáig az illető csapattest
parancsnokságához ter
jesztendő be. 6. Az intézet azon növendékeit, kik érettségi bizonyítvány alap ján vétettek fel, a fenti intézkedések természetesen nem érintik.
»
*
AZ ÉV T Ö R T É N E T É B Ő L .
Az év les:szomorubb esem én ye G r e g u s s János, az alakrajzolás rendes tanárának halála, melyről, valamint a jeles szakférfiú é r d e meiről, más helyen em lékezünk meg. Az elhunyt tanár közel két év óta nem élhetett hivatásának b e te g s é g e miatt, mely folyton ágyb a szegezve, vagy legalább a szoba b örtön éb en tartotta. T a n s z é k e teendőinek ellátásáról tehát ideiglenesen — már e k k o r kellett gondoskodni. Erre A g g h á zy G y u la , akadémiai festész, a m. kir. iparművészeti iskolánál az alak rajzolás rendes tanára, hivatott fel Minister ur Ő Excellentiája által, s nevezett megbízatásának szép sikerrel felelt meg. Ez a körül mény szolgáltatott alapot azon további intézkedésre, hogy a tanszék teen d őin ek végzésével e g y e lő re ismét a nevezett tanár bizatott m eg, a 27077/892. sz. magas ministeri rendelettel biztosított tisz teletdíj élvezete mellett. Ez az intézkedés v é g le g e s n e k egyáltalában nem tekinthető, mert az alakrajzolás intézetünknél oly fontos tan szak, h o g y annak vezetése m ellékfoglalkozásképen e g y ik tanszéken sem leh etséges s o k á ig az oktatás é rd e k e in e k kikerülhetlen sérelme nélkül. Ez idő szerint azonban az üresedésbe jutott állásnak uj rendes tanárral való betöltése fedezet hiánya miatt azért nem volt leh e t séges, mivel az elhunyt tanár által élvezett rendes tanári javada lomra ifj. Váradi Szilárd az ékítm ényes rajzolás eddigi segédtanára ugyané tárgynak a m. kir. iparművészeti iskolánál rendes tanára) neveztetett ki az általa képviselt tanszak rendes tanárául. Minister 9f
------- ---
-------
u r O N a g y m é ltó sá g á n a k a fenti számú rendelettel tett ezen k e g y e s intézkedését az intézet tanári testülete annál m e le g e b b e n üdvözli, mivel intézetünknél 1$ év óta m űködő kitűnő szakem ber s a lég-
I
4?
», buzgóbb, le g le lk e se b b tanférfiak e g y ik é n e k jól m egérdem elt jutái1
•
•
•
•
•
•
f
máról van szó, mely azonban
nagy m u n kakép ességét
m
•
egyúttal
kizárólag intézetünknek biztosítván, e körülm ényben az ő részéről az ed d igiekn él is szebb tansikereket helyez kilátásba. Intézetünk női
osztálya a
múlt évi
értesítőnkben
említett
9339/891. sz. magyar ministeri rendelet foganatosításával tényleg m egn agyob b o d va működött. Az idézett rendelettel megszüntetett női festészeti tanfolyam a múlt év junius hó végével bezáratott s ingóságai intézetünk tulajdonába jutottak. A folyó tanév elején p ed ig a női festészeti tanfolyam volt növendékei majdnem kivétel nélkül intézetünkbe iratkoztak be, minek k övetkezm én ye volt, hogy nő-növendékeink száma, mely ed d ig a húszat sem érte el, egyszerre 39-re em elkedett. A tanfolyam elhelyezése helyiségeink szűk volta mellett igen nehezen sikerült s az oktatásban az e körül ményből eredt hátrány, fájdalom, az egész éven át folyton érezhető volt. A női m űvésznövendékek tanfolyamát Ebner Lajos tanár vezette, ki mint a női festészeti tanfolyam volt tanára, e tanév elején intézetünk tanári testületének tagja lett. Az intézeti épület kibővítésének immár égetően aktuális ü g y é ben e tanév folyamáról az a haladás jegyezhető fel, hogy M inister ff
ur O N a g y m é l t ó s á g a rendelete folytán a szükséges toldalékra nézve Várdai Szilárd tanár teljesen kidolgozott terveket készített, melyek ezidő szerint vannak felsőbb elbírálás alatt s ha nem jön közbe valami váratlan akadály, a k k o r az építkezés a jövő év tavaszán m egkezdődhetik. Ennek az építkezésnek reménye teszi tűrhetővé helyzetünket s bátorít arra, hogy a helyiséghiány okozta bajokkal m ég e g y tanéven át m e g k ü zd jü n k ; mert hogy a baj az intézet teljes kiépítéséig megszűnni nem fog, már azért is bizonyos, mivel az iskola, s különösen annak női osztálya, folytonos fejlődésben van s mint egyetlen e nemű állami intézet, a mind sűrűbben jelentkező n öven d ékeket csak a legvégső esetben lehet jogosítva visszautasítani.
'
44
Az
intézet egészségi
viszonyai
kedvezőek
voltak, fegyelmi
tekintetben k o m o ly ab b kifogás nem merült fel. A n ö v e n d é k e k társasköre ez idén is sikerrel s a ta g o k élénk részvétele mellett működött. A társaskör által a n ö v e n d é k e k szünidei munkálataiból rendezett kiállítás sok nézőt vonzott az iskola termeibe s úgy a szakértők, mint a kom oly sajtó elismerő méltánylatával találkozott.
AZ I N T É Z E T N Ö V E N D É K E I N E K
NÉVSORA
az 1891— 92-iki tanévben.
I. OSZTÁLY.
T é l i f é lé v:
Nyári felev :
Balló Emil
Balló Emil
Győrffy István
Halmágyi Antal
Halmágyi Antal
Horváth Károly
Jancsó Lajos
Jancsó Lajos
5 Liffa Aurél
5 M yskovszky Ernő
M yskovszky Ernő
Réti (Rosenberger) Ö dön
Rosenberger Ö dön
Szirotka Szilárd
Szirotka Szilárd
Vass Béla
••
Vass Béla
9 W atzke Rezső
10 W atzke Rezső T é l i félév :
II. OSZTÁLY.
Nyári felev :
Bacsa András
Bacsa András
Balló Aurél
Balló Aurél
Bizám Endre
D e á k Miklós
D e á k Miklós
Erdőssy Béla
5 Erdőssy Béla
íj Hermann G yula
Hermann Gyula
Hollós Béla
Hollós Béla
K u n Lajos
K u n Lajos
M endlik O szkár
Mendlik O szkár
Neubrunn Tóbiás i
10 M erő István
10 Pawlas E d e
Neubrunn Tóbiás
Philipp István
Pawlas E de
Sidlovics Kálmán
Philipp István
Szántó G é z a
Sidlovics Kálmán
Szittner D e zső
15 Szántó G éza Szittner D ezső Tattay F e ren cz 18 Uferbach Jenő
Tattay F eren cz 16 Uferbach Jenő
46 T é l i félév :
III. OSZTÁLY
Nyári felév :
Auerbach Lipót
Auerbach Lipót
Majoros Károly
Majoros Károly
Mittelmann Jakab
Mittelmann Jakab
Pauer Vilmos
Pauer Vilmos Szulczberger Miksa
5 Szulczberger Miksa
6 Zvarinyi Lajos
6 Zvarinyi Lajos T é l i f é lé v:
í v . OSZTÁLY.
Nyári felev :
B écser János
B écser János
Bülch K ároly
Bülch Károly
G abara Vincze
G abara Vincze
#
Hazslinszky Kálmán
Hazslinszky Kálmán
HofFmann János
Hoflfmann János
Edvi Illés Aladár
Edvi Illés Aladár
Krisztiáni István
Krisztiáni István
Papp József
Papp József
Redlich József
Redlich József
i o Zsitvay János
io
Szakáts János Vetró Sándor
12 Zsitvay János G Y A K O R L O FESTESZETI OSZTÁLY.
Teli félév:
Nyári félév :
G rün w ald G y ö r g y Imre
Bacsák G y ö rg y
K e n d e István
Gillemot Ö d ö n
K o r c s e k János
G rünw ald G y ö r g y Imre
K ru csay F eren cz
K e n d e István
K ren n er Viktor
5 K la b e r G yu la
Lakos Alfréd
K o r c s e k János
Mihalik Dániel
K re n n e r Viktor
Neum ann Ignácz
K rucsay F e ren cz
Papp Sándor ^
Lakos Alfréd
io Reinhard K ároly
10 Mihalik Dániel
Richter Aurél
P ap p Sándor
Steiner András
Posner Lajos
• Szlányi Lajos 14 T e ö k e Andor
J
Reinhard K ároly Richter Aurél 15 Szlányi Lajos
SZOBRÁSZÁT! OSZTÁLY.
T é l i fé lév :
N y á r i fé l é v :
Holló Barnabás
H olló Barnabás
Ligeti M ó r
Ligeti M ó r
M arkup Béla
3 M arkup Béla
4 Strohofer Béla
NŐI OSZTÁLY. T é l i fé l é v :
N yári félév ;
Agorasztó Melanie
Agorasztó Melanie
Albachari Berta
•
BalassaVaskovits Erzsi
B ru ck Hermina
Bertalan Sarolta
Bertalan Sarolta
B od or Ida
5 Balassa-Vaskovits Erzsi
5 Br. Bothmer Gertrud
Bodor Ida
Br. B raunecker Stina
Br. Braunecker Stina
B ru ck Hermina
Br. Bothmer Gertrud
Eleöd Judit
Eleöd Judit
Eleöd Karola
Eleöd Karola
10
Farkas Zefin
Farkas Zefin
G eb a u er Gizella
Ö zv. Gerhard Alajosné
özv. Gerhard Alajosné
Giffing Ida
Giffing Ida
G eb au er Gizella
Guttmann Ella
Guttmann Ella
Hilberth Irén
Hilberth Irén
15
9
Hoffmann Ilona
*
Hoífmann Ilona
Horváth Erzsi
Horváth Erzsi
Iszlay Margit
Iszlay Margit
Kaill Adolfné
Klammer Mariska
20
Korompay Irma Kaill Adolfné
Kasselik Emilia K ircz Ráchel Klamm er Mariska
•
Kircz Ráchel
K o m ó csy Józsefné
Kotsi Horváth Jolán
Kotsi Horváth Jolán
2> Kasselik Emilia
25
\
K rau sz Ilka
K o m ó csy Józsefné
Lengyel Irma
Krausz Ilka
Löschinger H edvig
Löschinger H edvig
Madarász Adelina
Lengyel Irma
M andl Stefánia
•
48 Téli félév:
Nyári félév :
}o M adarász Adelina
50 Pázmándy O lga
M andl Stefánia
Pázmándy Vilma
Popovics Milicza
Popovics Milicza
Schütz Julcsa
Schamorzil Antónia t
Stark T e r é z
Schütz Julcsa
y-, Svetschine G eorgina
3 5 Svetschine Georgina
Schamorzil Antónia
T e lk e s y Valeria
T e lk e s y Valéria
Vogel Ilona
V ogel Ilona
V o lf Irma
59 V o lf Irma
39 W e b e r Ilka
VEND EGLATOGATOK.
Teli f é lé v :
Adlmann Gusztáv
M u szély G yula
Albrich Mihály
Br. N y á ry Albert
^ a c h m a n n Károly
5
20 N a g y Vilmos
B auer Mihály
Posner Lajos
Bártfay József
Rettenbacher F eren cz
Bellony László
Scherling Antal
C z ó b e l G yula
Spitzer Herm án
D ö rre Tivadar
r
25 Stern Aron
Gillemot Ö d ö n
Schaffer Ármin
H arczy József
Schiff B en ő
H au szer Tivadar
Schium brecht G y u la
H ech t Béla
T e g y e y Lajos
•
Horváth Károly Jindrich H u g ó K laber G yula •5 K ohányi Róbert M arsovszky Kálmán
30 T h ein M iksa Vaszary G á b o r W eisz Emil Z se b ő k János
49 Nyári félév
Adlmann Gusztáv
K ö lb e r D e zső
B auer Mihály
Márton Béla
Albrich Mihály
1 5 Muszély G yula
*"TBachmann Károly
N a g y Vilmos
5 Bellony László
Rettenbacher F eren cz
C zó b e l Gyula
Scháffer Ármin
D örre Tivadar
Schwertner Zsigmond
Ellinger Emil Győrffy István 10 Harczy József Hauszer Tivadar Jindrich H ugó
20 Stern Áron Szűk Endre Thein Miksa W eisz Emil 24 Zsebők János
••
Összesen : a téli félévben 131, a nyári félévben 124 növendék.
É r t e s ítő 1 8 9 1 — 189I.
4
STATISZTIKAI ADATOK
Az intézet növendékei közül v o l t : -ső félév : Rajztanító és rajztanárjelölt
_
44 45 3 39
41 41 3 39
131
124
...
M ű k ed velő és m üvésznövendék. . . Képesített rajztanító és rajztanár N ő ..
K orra
...
...
...
...
. . . . . . . . . ._. •• Összesen ... ...
2-ik félév
nézve v o lta k : -ső félév :
i ó és 20 év között . . . 20 éven felül
...
...
...
...
_ • ... •• Ö s s z e s e n ...
42
40
89
84
131
124
... ...
2-ik félév
Előkészültségi fokra n é z v e : _ Érettségi vizsgálaton átesett Előzetesen
I -ső félév : ...
2-ik félév
30
...
felsőbb körű tanulmányokat
végzett . . .
...
...
_
...
7
6
4«
42
8
8
42
3
35 3
131
124
Előzetesen középtanodát látogattak Előzetesen tanítóképezdét v é g e z te k . Előzetesen alsóbb fokú iskolába jártak. Magánoktatásban részesült •• Ö s s z e s e n ...
_
Vallásra nézve: I--ső félév :
2-ik félév
13 18
58 13 17
G ö r ö g katholikus.._
2
2
G ö r ö g keleti hitvallású
2
2
36 1
I
31
I24
Római katholikus
...
Helvét hitvallású . . . Ágostai hitvallású
Izraelita... U n itá riu s...
...
... ...
...
....
.......... .
59
... ...
.... ...
...
.....
...
...
Ö s s z e s e n ._. ’ __
'
>1 Anyanyelvre n é z v e :
i -s ő
Magyar
...
igémet . . .
. . .
... . . .
...
Román Tót
___
...
S zerb ... Spanyol
. . .
... ...
.
.
...
.
.
...
.
••
Összesen
i
r
....
2
I
...
I I
I I
151
124
.
...
8
... %
.
112
8
...
.
2-ik f é l é v :
118
. . .
... .
...
fé lé v :
...
_
Állami rajztanár- és rajztanítójelölti ösztöndíjt é lv e ze tt... Kisebb államsegélyben részesült... Művészi ösztöndíjban részesült.
... ...
.. .
....
15
...
......................
Kiszolgáltatott ösztöndíjak és segélyek összege...
7 . . . __ 9
...
7000 frt.
Ezenkívül a IV. osztály e g y növendéke a nagyváradi gör. kath. püspökségtől 300 frt ösztöndíjat, e g y növendék p ed ig a pesti izr. hitközségtől havi 10 frt segélyt élvezett. Beiratási és tandíjban befolyt az 1891-92-iki tanév téli felében
. ..
nyári felében
... ...
... ...
. . . 1543 frt — kr. ___
1005
«
«
••
Összesen
...
. . . 2348 frt — kr
A tandíj alól fölmentetett: a téli tanfélévben
.............
a nyári tanfélévben
...
...
39 növendék
...
43
«
A múlt tanévi zárünnepély alkalmával jutalomdíjt nyertek és p ed ig: az alakrajzolásból és festésből
....
...
...
...
3 növendék;
az ékítményes rajzolás- és szemléleti látszattanból
4
«
az ékítményes rajzolásból
5
«
...
3
«
.............
I
...
1
« «
4
((
1
« « «
a mintázásból
...
...
...
a mértani szakokból
... ...
a szemléleti látszattanból
... ...
. .. ...
... ...
... ...
...
az iparművészeti rajz- és tervezésből a műtörténelemből. . . a látszattanból
_
_ —
...
...
A kiadott jutalomdíjak összege
...
...
a festészeti gyakorló osztályból. . .
...
...
................... . ...
...
...
.............
.............
...
...
...
...
...
... .... ...
4
2
300 frt 4*
Rajztanán és rajztanítói képesítő vizsgálatra jelentkezett az
18 9 1-9 2 .
tanév alatt 27 jelölt. Vizsgálatra
E z e k közül felső fokú képesítést nyert
...
bocsáttatott
25
8 növendék,
n e v s z e rin t: Edvi Illés Aladár és Zsitvay János «jeles» H ausner Ignácz «jó> — továbbá: Hazslinszky Kálmán, Kalmár Jenő, Papp József, Taksonyi József és Vetró Sándor «elégséges» általános osztályzattal Alsó fokú képesítést nyert
...
_
...
12 növendék,
nevszennt : D ö r r e Tivadar és V o lf Irma «jeles»; Bülch Károly, Eleöd Judit, Eleöd Karola, K ircz Ráchel, Redlich József «jó»; — továbbá: K e m e n c z k y Árpád, Krisztiáni István, Schamorszil Antónia, W e b e r Ilona és Weixlgartner Ármin «elégséges» általános osztályzattal E g y évre visszautasíttatott... Visszalépett
...
_
...
... ...
... ...
.... ...
... ...
3 jelölt. 2
«
T U D N IV A LÓ K A JÖVŐ TAN ÉVRE
A beiratkozás az 1892— 93-iki tanévre f. évi szeptem ber hó 6.
és 7-ik napján d. e. 9 — 12 óráig az intézet igazgatósága
által fog eszközöltetni. A beiratási, valamint a félévi tandíj a beiratkozás alkalmával %
előzetesen
lefizetendő. U g y a n e k k o r
nyújtandók
be
a
tandíj
elengedés iránt, vagyontalansági és tanbizonyítványokkal fölszerelt kérvények is. Újonnan belépő növendékek, valamint a ven d églátogatók az első félévi tandíj alól föl nem mentetnek. A felvételi vizsgálatok (próbarajzok készítése) szeptem ber hó 9- és 10-én fognak megejtetni. Budapest, 1892. junius hóban.
Keleti Gusztáv igazgató.
*
*
