887
az áterdölési fatömeg pedig előnyösen értékesíthető — jogosultnak ismerem. Szél és hőtörésnek kitett, nagy területű magas hegységi erdőben azonban a tarvágásos gazdálkodási és ültetés utján való felújítást tapasztaltam helyesebbnek.
Lapszemle. Mézga- é s gyantatartalm ú fák . A csontárgyümölcsü fáknak, pl. az amygdaleálc, rosaceáJc c s a l á d j á b a tartozó kajszin-baraczk, öszibaraczk, cseresznye stb. fáknak ágain és törzsein gyakran tátha tunk többé-kevésbé áttetsző és gyengén színezett, r a g a d ó s a p r ó csomócskákat, melyek a levegő h a t á s a alatt m e g k e m é n y e d n e k . Ezt az a n y a g o t m é z g á n a k , t u d o m á n y o s n é v e n cerasin-rmk hívják. Első tekintetre a cerasin nagyon hasonlít a gummi-arabikumhoz, de mégis lényeges különbség v a n k ö z t ü k ; ugyanis a g u m m i arabikum könnyen olvad fel vizben, mig a cerasin legfeljebb csak hosszabb forralás titán. A m é z g á t néhol a k a l a p g y á r a k b a n , a n e m e z készítésénél alkalmazzák. A mézgaképződés a fa betegségének, az ehnezgésedésnek, kö vetkezménye, mely betegséget a francziák gommase-nek mondják. A baj a bélsugár, bél- és p a r e n c h y m - s e j t e k falainak á t a l a k u l á s a folytán származik. A sejtfal, mely előbb oldhatatlan volt, lassan ként oldhatóvá lesz és m e g v a s t a g o d i k ; a beteg sejtszövet egész kiterjedésében u g y a n e n n e k az átváltozásnak van kitéve és c s a k h a m a r k o c s o n y a n e m ü anyaggá alakul át, mely a z t á n a fából kiszivárog. Az elmezgésedésben sínylődő fák e l c s e n e v é s z e d n e k és el is pusztul hatnak, ha a baj nagyon elharapódzik. Ha a m é z g a a fiatal ágakon jelenik meg, ezeket az ágakat le kell v á g n i ; h a a t ö r z s ö n vagy vastag á g a k o n mutatkozik, ugy a kérgen k e r e s z t b e n s h o s s z a n t metszéseket kell tenni. Ezek a bevágások megkönnyitik a m é z g a kifolyását és m a g á v a l a betegséggel s z e m b e n is gyakran igen h a tásosaknak bizonyulnak, a m e n n y i b e n elejét veszik a n n a k , hogy a fa belső részei felszakadjanak. ugyan
A nálunk honos fák mézgafolyását beteges állapotnak kell tekinteni, de egészen m á s k é p áll a dolog a forró égövi
ERDÉSZETI LAPOK.
59
888 vidékek f á i n á l ; itt a mézgafolyás teljesen szabályos élettani tüne m é n y . A forró égövi tájak gunimifái szolgáltatják a dragantgummit (gámme adragante) és a g u m m i a r a b i k u m o t . A dragantginnmi olyan, mint a viasz és s z a b á l y t a l a n foszlányokban szokott megjelenni. A d r a g a n t g u m m i vizben o l d h a t a t l a n , d e igen sok (térfogatához ké p e s t ötszörös) vizet tud felvenni és sürü, v a s t a g pépet képez. A d r a g a n t g u m m i Kis-Ázsiában és P e r z s i á b a n h o n o s s a leguminozák családjához tartozó a p r ó cserjéken — mint a hogy a francziák nevezik •— többfajta astragcde-on fordul elö. A g u m m i a r a b i k u n i az egész világ elölt ismeretes, vizben k ö n n y e n feloldódik és kitűnő r a g a s z t ó a n y a g o t képez ; a legumin o z á k családjához t a r t o z ó acaciafákról, az Acacia nevá-röl és senegalensis-rö\, melyek Afrikának bizonyos részein tenyésznek, gyűjtik. A g y ó g y á s z a t b a n a m é z g á t mellbetegségnél alkalmazott pép k é s z í t é s é r e is használják. Az afrikaiak (Egyptomban) az Acacia vera m é z g á j á t megeszik. Az i p a r b a n a m é z g á t könnyű szövetek — hálószövet, c s a l á n s z ö v e t stb. — készítésénél használják. A g u m m i e l á s t i k u m o t vagy k a u c s u k o t A m e r i k á b a n és Indiá b a n az E u p h o r b i a c e á k és Ullinaceák családjához t a r t o z ó fák ned véből nyerik. A m e r i k á b a n (Brasiliában és G u y a n á b a n ) a Hocrca guyanensis-bő\ vonják ki. Brazilia nyújtja E u r ó p á n a k majdnem ö s s z e s kaucsuk-szükségletét, C o n g ó b a n m i n d é n e s z t e n d ő b e n gyara podik a k a u c s u k t e r m e l é s . I n d i á b a n ( Á s s a m királyságban) a kaucsukot többféle fügefából állítják elö. A k a u c s u k o t ugy nyerik, hogy májustól s z e p t e m b e r i g bevagdalják a törzseket, melyekből tejnemü n e d v folyik ki, a m i t felfognak és b e p á r o l n a k , n é h o l pedig a fa t ö v é b e n a földbe gödröcskét á s n a k ; a n e d v a b b a folyik bele és o t t megalszik. A k a u c s u k o t E u r ó p á b a n La C o n d a m i n e franczia természetin} i s m e r t e t t e először. A g u t t a p e r c h a olyanféle a n y a g , mint a k a u c s u k ; Issonanduagutta nevű fának tejedényeiben fordul elő s ugy állítják elő, hogy a t ö r z s n e k kérgét m e g m e t s z i k . A k o p a l m é z g á t Rhus copalliná-bó\ nyerik. A kereskedésekben a z Antillák elémi-mézgája név alatt előforduló gyantát a terebenthaeeák c s a l á d j á b a t a r t o z ó Bursera gummifera-íávói nyerik. A mir-
889 h á t , a tömjént, a masztikszmézgát, a mekkai balzsamot s t b . szintén a tereoenthaceáío családjába tartozó fák háncsrészeiben levő tejedények t a r t a l m a z z á k . Algírban és Marokkóban a Thicya articúlata nagykiterjedésű e r d ő s é g e k e t képez. Ennek a fána k a kérgét, egészen a fa testéig, bemetszik, mire abból keserű izü és k á m f o r s z a g u t e r p e n t i n folyik ki, melyből a nedvességnek e l p á r o l o g t a t á s a u t á n kemény, fehér színű gyanta, az úgynevezett sandarak származik. A s a n d a r a k a l koholban oldható és fénymáz készítésre szolgál. F e h é r p o r a l a k b a n pedig a r r a is használják, hogy a papírra esett téntafolt szétterje dését megakadályozzák. A fenyőfáknak általában véve egyik jellegét képezik a gyanta menetek, a z o n b a n különösen nagy s z á m b a n fordulnak elő és n a gyon ki v a n n a k fejlődve ezek a Pinus maritímá-niü. E fa kérgét csak kissé kell bevágni és a gyantafolyás m á r is megindul. Ezért szokták a Pinus maritima erdőket g y a n t a n y e r é s r e oly gyakran be r e n d e z n i ; kivált a t e n g e r mellékén, Gascognenak h o m o k b u e z k á i n é s puszta téréin telepitett erdőknél. A m á s fajta fenyőknél a g y a n t a n y e r é s m á r n e m annyira j ö v e d e l m e z ő és n e m is képez oly fontos mellékhasználatot. Boppe „Technologie forestiére'' czimü m u n k á j á b a n a P i n u s m a r i t i m a erdőkből való gyantanyerésről a következőket i r j a : „ F e b r u á r végén vagy márczius elején abból a czélból, hogy a k é r e g d a r a b o k a gyantával össze n e keverődjenek, végig kaparják a Pinus maritima ripacsos kérgét, ugy, hogy a h á n c s csak egy vékony és pirosas szinü kéregréteggel m a r a d b e t a k a r v a . T e r m é szetesen a törzsnek c s u p á n azok a részei r é s z e s ü l n e k ilyen el b á n á s b a n , a h o n n a n a legközelebbi időben a g y a n t á t kivonni akarjuk. Márczius 1-étöl egészen 10-éig a z u t á n a m u n k á s egy e r r e való külön s z e r s z á m m a l a fának t ö v é b e n Crl m széles, 0 ' 0 3 m m a g a s és O'Ol m. mély b e v á g á s t csinál. Ezt a hajkot a francziák carre-nak vagy quarre-nak nevezik. A hajkból kiszivárgó g y a n t a egyrésze aztán b e c s u r o g egy edénybe, m á s r é s z e pedig a levegőn m e g k e m é n y e d v é n , a hajk körül t a p a d v a m a r a d . Minden héten, b ő gyantafolyás alkalmával m i n d e n ötödik n a p o n megújítják a hajkot olyképen, hogy azt felső r é s z é n egy vékony forgácscsal m e g k a p a r ják. A gyantahaj kok s z á m a attól függ, hogy a fák h o s s z a b b vagy 59*
890 rövidebb ideig t a r t a t n a k - e fenn ? Ha a fák m á r csak rövid ideig t a r t a t n a k fenn vagy a forda m á r vége felé közeledik, egy fán — a n n a k v a s t a g s á g a szerint — ugyanegy e s z t e n d ő b e n 3, 3, 4, 5 sőt 9 hajkot is vágnak. Ha a z o n b a n a fákat m é g hosszabb ideig szándékoznak fentartani, a hajkolást csak oly m é r t é k b e n al kalmazzák, a m e n n y i r e az a fa t e n y é s z e t é r e n e m gyakorol érez h e t ő e n káros befolyást. Ilyen a l k a l o m m a l egy-egy fán ugyanegy e s z t e n d ő b e n csak egy hajkot csinálnak és a hajkolást n e m ismét lik m i n d e n esztendőben, h a n e m közbe-közbe a fát n é h á n y évig pihentetik s csak a z u t á n nyitnak a megelőző h a j k t ó l O ' 1 5 — 0 ' 2 m. távolságra vagy a fának é p e n ellenkező oldalán egy másik hajkot.. Ilyen m ó d o n a hajkolással a fán egyszer köriilmennek, másodszorra a z t á n a hajkok között sértetlenül m a r a d t részekre terjesztik ki a. hajkolást. Olyan erdőkben, hol a g y a n t a t e r m e l é s folyamatban van,, a k á r h á n y s z o r lehet találni kétszázéves fákat is, melyeket 50-nél is több forradásos hajk borit. A nyerhető g y a n t a m e n n y i s é g a fa. korától, a talaj jóságától, az erdő gondozásától és kezelésétől függ, változik t o v á b b á a szerint, a mint a g y a n t a n y e r é s a forda, végén, a fordaidőszak közepén vagy a n n á l is előbb történik. Negyvenötéves fából 3—4"5 kg., egy hektárnyi erdőterületről. 2 4 0 — 4 5 0 kg. gyantát n y e r h e t ü n k évente. A g y a n t á n a k értéke nagyon változik. Igy az 1885. év t a v a s z á n a Girondeban 235 kg.. gyantával telt h o r d ó n a k á r a 4 0 — 4 5 frank volt, ugyanazon év. őszén e n n e k á r a 3 0 — 3 5 frankra szállott alá. A g y a n t a két alkatrészből van összetéve, terpentinböl éskolophoniumból. Az első cseppfolyós és illó anyag, a másik a levegőn megszilárdul. Ez a két alkatrész lepárolás utján különít hető el egymástól. A gyanta fénymáz és viaszk készítésénél, maga a kolophonium pedig a papírgyártásnál talál alkalmazást, azon kívül használják a festékgyártásnál és a gyógyászatban. A Pinus maritima fákból elö lehet állítani m é g az úgyne vezett fenyöolajat is, melyet világításra h a s z n á l n a k ; továbbá mivel antiseptikus anyagot képez, a levegő b e h a t á s á n a k kitett épületi fák b e v o n á s á r a is alkalmazzák. A többi fenyőfákból, n e v e z e t e s e n a jegenyefenyőből — szintén készítenek g y a n t á t (az utóbbiból strasburgi terpentint), de mái
891 sokkal ritkábban, mivel m a g á n a k a i á n a k nagyobb az értéke, h o g y s e m az e r d ő n e k ilyképen való h a s z n á l a t a értékesítési s z e m pontokból igazolható lenne. Á b o r o s t y á n k ő szintén n ö v é n y m a r a d v á n y o k b ó l származik, és pedig n e m egyéb gyantánál, mely h o s s z a b b ideig a talajban hever v é n , ennek folytán átalakult. Valamikor Szicília t e n g e r p a r t j á n sok borostyánkövet lehetett találni, de o n n a n m o s t m á r m i n d e n t ki szedtek és j e l e n b e n c s u p á n a balti t e n g e r partjain a k a d n a k n a gyobb mennyiségű borostyánkőre. Ezeken a t e n g e r p a r t o k o n az ősi időkben nagy kiterjedésű fenyőerdők voltak, melyeknek g y a n t a m a r a d v á n y a i alkotják a m o s t a n i borostyánkő-telepeket. A borostyánkő a l k a t r é s z e i : 7 8 — 8 2 % széneny, 10*23°/o köneny és lCr90 /o éleny. 0
Fenyőfákból m é g különféle k á t r á n y n e m e k e t is állítanak elő. Igy az u. n. n o r v é g k á t r á n y erdeifenyőből és jegenyefenyőből készül. A b o r ó k a k á t r á n y t Juniperus oxycednts-hól állítják e l ő ; e n n e k a k á t r á n y n a k m a r ó és csípős h a t á s a van, a z é r t az e m b e r e k és házi állatok bőrbetegségeinél s d a g a n a t a i n á l gyógyszer g y a n á n t használják. A Juniperus sabina tűit és ágait m á r a régi időktől fogva izzasztó szer g y a n á n t a l k a l m a z z á k ; egyébiránt erős m é r g e t t a r t a l m a z n a k , a z é r t ó v a t o s a n kell velük b á n n i . Meg kell itt említeni az úgynevezett növényi viaszkot (cire négétale), mely némely fák kérgének felületén képződik és egészen olyan, mint a méhviaszk. A viaszkpálma (Ceroxylon andicola) az Andesek alján levő völgyekben t e n y é s z i k ; e n n e k törzsét és gyümölcsét v a s t a g viaszkréteg fedi, melyet a vidék lakói l e k a p a r n a k és összegyűjtenek. A c a r n a u b a i viaszkot brazíliai pálmafáról nyerik. L o u i s i á n á b a n a Myrica ceriferá-ról s*zintén gyűjtenek viaszkot olyképen. hogy gyü mölcsét forró vizbe teszik, a felületén levő viaszkot aztán, amint megolvadva a viz színére emelkedik, o n n a n leszűrik. Ezeket a különféle növényi viaszkokat használják a viaszkgyertya g y á r t á s á n á l vagy a méhviaszk helyettesítésére. A Myrica yale különböző részei szintén t a r t a l m a z n a k viaszkot kisebb-nagyobb mennyiségben, csakhogy ezt s e m m i r e s e m használják. Viaszk van a nyárfák rügyeiben is és O l a s z o r s z á g b a n tényleg ké szítenek viaszkot a nyárfarügyekből. (A „Bulletin d. 1. soc. centr. fór. de Belg." f. évi 4. f. után.) (Közli: Pech D.)
