Rövid összefoglaló a 2016. évi kisújszállási HILD JÁNOS-DÍJ pályázathoz 1. A település bemutatása – helyzetkép, jellemző folyamatok (max. 12.000 karakter) A karakterszámokat az összefoglaló készítése során szóköz nélkül értelmeztük. 1.1. A település jogállása, képviselői, közigazgatási területe, térségi szerepköre és aktivitása (max. 1000 karakter)
A település 1805-től mezőváros, jelenleg város. Képviselői: Kecze István polgármester Kisújszállás ősi kun település, egyike a „nagykun szállásoknak”. A város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Alföld szívében található. Közlekedési kapcsolatait a 4-es számú főközlekedési út és a BudapestNyíregyháza vasútvonal biztosítja. Kisújszállás termőterülete 18.074 ha, melyből mintegy 91 %-a szántó. A város a nagykunság kulturális központja, a környezetében lévő települések között a legjelentősebb védett építészeti és természeti örökséggel rendelkezik. Kisújszállás a mezőgazdasági termelés mellett fejlett, és nagy múltú iskolahálózattal, iparral, kereskedelemmel rendelkezik, jelentősen fejlődő szolgáltatási szektorral. A lakások száma 4769, 100 %-a villamos hálózatba, 88%-a ivóvízvezeték- 89%-a csatornahálózatba kapcsolt. Település-szerkezetét tekintve a város tipikus alföldi település. A város népessége csökken, kevesebb a születés, mint az elhalálozás, és kevesebb a beköltöző, mint az elvándorló. 1.2. A legfontosabb társadalmi, gazdasági jellemzők, jellemző folyamatok az elmúlt 15 évben, a helyzetet illusztráló adatokkal (max. 3000 karakter)
A népesség alakulásának szempontjából folytatódott az országra is jellemző kedvezőtlen tendencia: a lakosság fogyása és elöregedése. Az alábbi adatok a lakosságszám alakulását mutatják be. 2006. december 31-én 12 375, 2015. december 31-én pedig 11 299 állandó lakosa volt Kisújszállásnak. Az utolsó 3 év adatai alapján a lakosság csökkenése lassuló tendenciát mutat. Állandó népesség – nők:
1
Állandó népesség – férfiak:
A város lakosságszámának csökkenése a következőkben mutatkozik meg: Több az idős és kevesebb a fiatal a városban:
Az elöregedés miatt az aktív korúak is kevesebben vannak. Az elmúlt 15 évben ez mintegy 600 fős csökkenést jelentett az aktív korú népesség körében. A népesség életkor szerinti összetételében is tükröződik az elöregedés. Ez az általános tendenciáknak felel meg, de gyermek- és fiatal felnőtt korban a férfiak és nők aránya kiegyenlítődik, ez egészen 59 éves korig jellemző, ezután ugrásszerűen emelkedik a nők száma. Többen halnak meg, mint ahányan születnek:
Az 1980-as években kiegyenlített volt a születések és elhalálozások száma, évente 200 fő körül, mára éve évente átlagosan csak száz gyermek születik, és több mint másfélszer ennyien halnak meg. Többen költöznek el a városból, mint ahányan idetelepednek:
Az elmúlt öt évben évente átlagosan százötven az idetelepülők száma, míg az elkötözőké kétszáz körül alakul. Eszerint évente átlagosan ötven fővel csökken a lakosság. Az elkötözők között sok a képzett, középvagy felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal. A városfejlesztés, ha hosszabb távon és áttételesen is, de hozzájárul a lakosságszám csökkenő tendenciájához azzal, hogy az itt élők, közöttük hangsúlyosan a fiatal korosztályok számára a mindennapi élethez, valamint vállalkozások letelepedéséhez megfelelő környezetet biztosít. A helyi iparűzési adóbevételek alapján városunkban az ipar a legjelentősebb ágazat, ezt követi a szolgáltatás, a mezőgazdaság, majd a kereskedelem és vendéglátás. Városunkban továbbra is az ipari szféra az ágazatokon belül a legjelentősebb, arányát tekintve azonban mértéke 51%-ról 47%-ra csökkent. Ezt követik a szolgáltatások, melyek köréből a helyi iparűzési adó egyötöd része, 20%-a érkezik. A mezőgazdasági ágazat aránya minimálisan emelkedett 15%-ra, a kereskedelem, vendéglátás aránya változatlanul 13%. Az eddigiekbe nem sorolható, „egyéb” vállalkozások aránya azonban 1%-ról 5%-ra növekedett.
2
Iparűzési adót a vizsgált 10 évben egyre kevesebben fizetnek (2006-ban 968, 2013-ban 772 adózó), az összesen befizetett összeg azonban kis mértékben emelkedett. Kevesebben fizetnek tehát és magasabb összeget, ami azt mutatja, hogy a működő vállalkozások versenyképesebbekké váltak, legalábbis több közülük. Kevesebb vállalkozás (2010-ben 1061, 2013-ban pedig 772 iparűzési adóalany volt, az előző táblázat adataiból pedig kitűnik, hogy a befizetett adó összege épp ellenkezően változott: míg 2010-ben 267 millió Ft bevétel érkezett, 2013-ban ennél több, 276 millió Ft. A kisvállalkozások támogatása érdekében a képviselő-testület a 2011. évben szabályozta azt, hogy az 1 millió forint adóalap alatti vállalkozások mentesülnek a helyi iparűzési adó megfizetése alól. Ez 2012-ben 474 vállalkozást, míg 2013-ban 351 vállalkozást érintett.
3
Közoktatás: megszűnt az önkormányzati intézményfenntartás
Az önkormányzati feladatok ellátásában a legnagyobb költséggel a közoktatás járt. 1.3. Az intézményi és műszaki infrastrukturális ellátottság legfontosabb jellemző adatai, azok változásai az elmúlt tíz évben (max. 3000 karakter) Alapinfrastruktúra:
A szilárd burkolatú belterületi úthálózat kb. 80%-ról kb. 96%-ra nőtt. 2008-ra fejeződött be a város teljes belterületi szennyvízhálózatának és egy új 1200 m3/d kapacitású szennyvíztisztító építése. Emiatt mára 89%-os a csartornázottság. 2011-ben zárult az ivóvízminőség javító projekt, amelyben részleges hálózat rekonstrukció volt és új víztisztítómű épült. Törvényi változás miatt megszűnt az önkormányzati tulajdonú Kft., az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatást bérleti-üzemeltetési szerződés alapján a TRV Zrt. végzi. A belvíz komoly károkat okozott 1998-2006 között. Közel 1 milliárd Ft-ból épült ki az új rendszer a város legveszélyeztetettebb kétharmadán. A polgármesteri hivatal átszervezésével és a Kisújszállási Vízmű Kft. megszűnésével a Kisújszállási Városgazdálkodási Nonprfit Kft. új feladatokat kapott 2013-ban: a hó- és síkosságmentesítés, a piac, a belvízelvezető-rendszer, a dögtér és a gyepmesteri telep üzemeltetése. A régi játszótereket elbontottuk és 2010-ben 3 új játszótér épült. A közvilágítás 2015-ben újult meg LED-es fényforrásokkal, amelynél a csak 55%-os megtakarítást hozó, nagyobb fényerejű megoldás készült. 2009-ben a buszvárók újultak meg, több fedett váró épült a helyi buszjáratok számára. Tíz év alatt a meglévő 3 db mellé 45 db új térfigyelő kamera került. Működik 2 fős közterület felügyelői és 5 fős mezőőri szolgálat. Intézményi ellátás:
Önkormányzatunk 2008. január 1-jétől a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális szolgáltatásokat és a gyermekjóléti ellátásokat a társuláson keresztül biztosítja, de a kiegészítő támogatást, a fejlesztések pénzügyi és személyi feltételeit maga biztosítja. 2013-ra az alapellátás megújult, így minden tárgyi hiányosság megszűnt. 2012-ben az egészségügyi alapellátási feladatok, több szakorvosi rendeléssel együtt a 10 féle fürdőgyógyászati ellátás nyújtó, 2011-ben alapított Kumánia Gyógyfürdő Kft.-hez került. Jelenleg 6 felnőtt és 1 gyermekorvosi körzet, 2 vegyes fogorvosi körzet, 6 álláshelyes védőnői szolgálat, 5 iskolaegészségügyi körzet, központi háziorvosi ügyeleti ellátás és 6 db OEP finanszírozott járóbeteg-szakrendelés, 2 gyógyszertár, 1 sportorvos működik. 2010-ben épült az ifjúsági szálláshely, 2012-ben az 5 beltéri és 2 kültéri medencés körzeti minősítésű gyógyfürdő, a 30 szobás 3 csillagos gyógyszálloda. 2013-ban az Országgyűlés járási rendszert alakított ki, ezzel számos államigazgatási feladatot átvett a polgármesteri hivataloktól. Kisújszálláson járási kirendeltséget hoztak létre, 2015. év végétől Kormányablak működik. 2013-ban állami fenntartásba kerültek a köznevelési intézmények, az óvodák kivételével. Önkormányzatunk egy 5 tagintézményből álló óvodát, 2 általános iskolát, 2 középiskolát, 1 alapfokú művészeti intézményt egyházi fenntartásba adott 2012. augusztus 31-el. Ezen kívül egy speciális állami fenntartású iskola-óvoda van a városban. 2013. február 28-án a képviselő-testület összevonta az addig két önálló intézményként működő közművelődési és közgyűjteményi intézményét. 2015-től 2/3 D-s mozi, színházterem, bowling-pálya büfével, kávézó, foglalkoztatók épültek a Vigadóban. Ezen kívül könyvtár, Néprajzi Kiállítóterem, tájház, Nagykun Klub, Papi Lajos alkotóház, tájház és az ifjúsági házként használt volt művelődési ház működik az intézményben. Az önkormányzat infrastrukturális hátteret biztosít kb. 40 civil szervezetnek, sportlétesítményeket üzemeltet. 4
1.4. A településszerkezet adottságai, jellemzői, a legfontosabb megszüntetendő problémák, változások az elmúlt tíz évben (max. 3000 karakter)
A város viszonylag szabályos utcahálózatú, halmaz szerkezetű. A táji adottságok olyanok, hogy az komolyan nem befolyásolta a település szerkezetét. A legjelentősebb befolyásoló elem, a város szélén húzódó vizenyős terület volt. Ennek szélén húzódott a város meghatározó szerkezeti elemét jelentő keletnyugati irányú főút (a várost elkerülő főúti szakasz megépülése előtt 4. sz. főút) Kisújszállás a történelem folyamán többször elpusztult. A város viszonylag szabályos szerkezetének kialakulásában az egy időpontban történő visszatelepülés-visszatelepítés is fontos szerepet játszhatott. A településszerkezet értékét is ez a viszonylagos szabályosság adja. Jellegzetes a tömbbelsőket feltáró zsákutcák rendszere, mely hangulatát, megjelenési formáját tekintve, helyi értéket is képvisel. Jellegzetes és értékes adottsága, a vasútállomás déli oldalán létesült Erzsébet-liget, a mellette lévő városi sportcentrum, a strandfürdő jelentős fejlesztésre szánt területe, a széles gesztenyefasorral övezett Rákóczi utca, a Szabadság tér és Kálvin tér által alkotott impozáns együttes. A belterület, fejleszthetőségét tekintve a délnyugti városrész melletti és a kelet irányban kivezető 4. sz. főút körülötti területek kivételével, behatárolt. A városon keresztül haladó út és vasút közötti beépítetlen területek (Gábor-kert, Koronakert) viszonylag mély fekvésű területek, melyeket csak megfelelő előkészítés, feltöltés, vízrendezés után lehet beépíteni. A város legjelentősebb és fejlesztési tartalékokkal is rendelkező ipari gazdasági övezete a város belső részeit északi oldalon határoló Budapest- Záhony vasútvonal északi oldalán helyezkedik el. A város három nagykiterjedésű kertsége funkcióját várhatóan távlatban is megtartja. a) Legfontosabb megszüntetendő településszerkezeti problémák: A jelentős fejlesztési tartalékokkal is rendelkező északi iparnegyed megközelítése csak a BudapestZáhony vasútvonalon keresztül, a belterület felől biztosított. A várost északon elkerülő 4 sz. főút (tervezett gyorsforgalmi út) és iparnegyed hiányzó közúti csatlakozásának kiépítését szorgalmazza az önkormányzat, mely egyúttal a Kunmadasari repülőtér felé is kapcsolatot biztosítana. A belterületen keresztül vezető főút és vasútvonal közötti (egyébként jól megközelíthető) területen lévő Koronakert és Gábor kert településszerkezeti adottságait tekintve kiváló fejlesztési területek, de hasznosításuk csak jelentős költségek és előkészítés árán lenne megvalósítható. b) Településszerkezeti változások az elmúlt 10 évben: A 4. sz, főút várost elkerülő szakaszának megvalósulása megszüntette a belterületen, városközponton keresztül haladó, jelentős zajt és légszennyezést okozó közúti forgalmat. A vasútvonal rekonstrukciójával egybekötve sikerült a vasútállomásnál megépített aluljárókhoz csatlakozva az északi iparnegyed gyalogos és kerékpáros közlekedési lehetőségét megteremteni, valamit a belterület keleti szélén a malom utca folytatásában olyan útfejlesztést megvalósítani, ami az északi iparnegyed megközelítését szolgálja. A belterület délkeleti részén az egykori Lógó kert helyén kereskedelmi- szolgáltató gazdasági övezet került kialakításra, a helyi vállalkozások számára. A városi strand és gyógyfürdő és városközpont fejlesztése több, korábban hasznosítatlan, vagy nem megfelelően hasznosított terület rendezését tette lehetővé. 1.5. Az épített és a természeti környezet legfontosabb értékei, jellegzetességei (max. 1000 karakter).
A város településszerkezete egyedülálló az utcákból nyíló zugaival, melyek meghittséget kölcsönöznek. A XIX. és XX. század fordulóján épült belváros neobarokk és klasszicista épületei is meghatározóak a város arculatát illetően. Mind emellett az önkormányzat 81 védett épületet, 3 műemléket, és három védett településképet tart nyilván. Ezek közül kiemelkedik a református templom 228 éves épülete, valamint a Városháta neobarokk épülete. Nem feledkezhetünk meg arról az 5 helyi védettségre érdemes, és abból 2 helyi védettség alatt álló természeti területről sem, melyek történeti és biológiai szempontból is különlegesek, melyek a következők:
5
Erzsébet királyné liget, a Református templom kertje és az Arany János Általános Iskola Kálvin utcai főépületének udvara területén található erdei fülesbagoly gyülekezőhellyel, az Öregerdő és a csatlakozó tisztások, legelők, kaszálók, a Gyalpári-erdő és Csordajárás, valamint a Nagyrét és a kisújszállási rizsföldek. Mindezek feltárásában és bemutatásában elévülhetetlen érdemei vannak a Kisújszállási Városvédő és Szépítő Egyesületnek. 1.6. A település tervezésének rendszere, az alkalmazott tervek, koncepciók (max. 1000 karakter).
A Településfejlesztési Koncepció fejlesztés összehangolt megvalósítását biztosító és a településrendezését is megalapozó fejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló dokumentum, a jövőbeni fejlesztésekről. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia stratégiai szemléletű, megvalósítás-orientált tervezési dokumentum, amely a középtávú városfejlesztési gondolkodást határozza meg. 2008-ban dolgozták ki, felülvizsgálata 2010. és 2015. évben történt. A Gaál Kálmán Gazdasági Program a hosszú távú fejlesztési elképzeléseket tartalmazza gazdasági programját, mely ciklusokon átível. A Településszerkezeti Terv a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait határozza meg, jelentősebb felülvizsgálata 2012-ben, kisebb módosítása 2015-ben volt. A Helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv melléklet felülvizsgálata 2012-ben készült el. Külön szabályozási terv készült a külterületre, a belterületre és a városközpontra. Az országos keretszabályokat adó Oték szabályain belül, rugalmas előírásokat fogalmaz meg, kerülve a túlszabályozást, igazodik a települési környezethez, őrzi a településképi értékeket. 2. A tervezett stratégia – célrendszer, beavatkozások (max. 4000 karakter) 2.1. A városfejlesztés legfontosabb stratégiai céljai tíz évvel ezelőtt (max. 1000 karakter).
A városfejlesztés stratégiai céljait egy mondatban úgy lehet összefoglalni, hogy élhetőbb Kisújszállást szeretnénk. A legfontosabb stratégiai célok a következők voltak: kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás megteremtése, a pályázati források lehető legjobb kihasználása, a szennyvízelvezetés megoldása, a belvízelvezetés megoldása, az utak szilárd burkolattal való ellátása, a közoktatási intézmények fejlesztése, a szociális ellátás infrastrukturális fejlesztése, a fejlesztési elképzelések összegyűjtése és tervezése. A hosszabb távú célok között szerepelt a város arculatának helyreállítása, a védendő értékek feltárása, és helyreállítása, a fürdő fejlesztése, a közösségi terek megújítása, a sportlétesítmények fejlesztése. 6
2.2. A célok eléréséhez tervezett beavatkozások (max. 3000 karakter)
Tíz évvel ezelőtt ezek voltak a főbb beavatkozások, amelyek a tíz év során folyamatosan alakultak, bővültek: a közterületek karbantartásának, fejlesztésének megszervezése, a feladatellátás átszervezése, a városközpont funkciójának megújítása, a közutak és a járdák burkolása, rendszeres karbantartása, az ivóvíz-szolgáltatás javítása, az egészséges ivóvíz biztosítása, a szennyvízhálózat kiépítése, a szennyvízkezelés megoldása, a belvízelvezető rendszer rekonstrukciója, a hulladékgazdálkodás fejlesztése, a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése, a hulladéklerakók reorganizációja, a külterületi utak folyamatos karbantartásának biztosítása, a vállalkozásoknak megfelelő infrastruktúra kiépítése, az ipari terület fejlesztése, a lakosok számára helyben elérhetőek az egészségügyi alapszolgáltatások, valamint a bölcsőde, óvoda, iskolák, a civil szervezetek működésének támogatása, bevonásuk az önkormányzat által bonyolított fejlesztések megvalósításába, a Vigadó megújítása, funkciójának bővítése, a helyi média, így az önkormányzat időszaki kiadványának, a helyi TV-nek, az elektronikus sajtó fejlesztése, választókerületenként megismerésére,
lakossági
fórumok
megszervezése
a
lakossági
igények,
javaslatok
a közoktatási intézmények bevonása a megemlékezések, ünnepek megrendezésébe, a turizmus fejlesztése a fürdő és szálloda építésével, üzemeltetésével, a polgárőr szervezet bevonása a közbiztonság erősítésébe, a mezei őrszolgálat megszervezése, a közterület felügyelet működtetése, a városháza megújítása, a hivatal működési körülményeinek javítása, mindenki számára elérhetővé tétele. 3. A megvalósult programok, projektek (max. 25.000 karakter) 3.1. Az egyes, a stratégia érdekében megvalósított kulcsprojektek rövid ismertetése – kapacsolat a stratégiával, a megtett lépések, beruházások, ráfordítások és forrásaik, megtérülés, haszon (max. 3000 karakter projektenként, legfeljebb 5 projekt).
A 2006. évtől a 19. és 20. század fordulójához mérhető fejlődési és fejlesztési időszak vette kezdetét Kisújszálláson, köszönhetően a szervezeti átalakításoknak és az Európai Uniós fejlesztési pénzeszközöknek. A 10 milliárd forintot is meghaladó önkormányzati vagyongyarapodás alapját számtalan sikeres pályázat, projekt és ezek keretében megvalósított beruházás képezi.
7
A fejlesztések az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatok teljes skáláját lefedték: különösen oktatási projektek, közösségi közlekedés, ezen belül buszmegállók, útburkolatok, járdák fejlesztése, belvízrendezés, teljes szennyvíz-elvezetés új tisztítóművel, ivóvízminőség javítás, középületek felújítása, akadálymentesítése, egészségügyi és szociális beruházások, hulladékszolgáltatást segítő projektek hulladékrekultivációval, közvilágítás fejlesztése, sportfejlesztések, környezetvédelmi beruházások, nem beszélve városunk gazdag kulturális életének folyamatos bővítéséről, sok esetben pályázatok útján. A százas számot is elérő egyedi fejlesztések közül a következők szerint emeljük ki a hatását és bekerülési költségét tekintve is legjelentősebb kulcsprojekteket, amelyek között a szennyvízberuházást és ivóvízminőség javítás nem szerepel, tekintettel arra, hogy ezek több, mint tíz évvel ezelőtt indultak, csak a fizikai megvalósításuk esett az elmúlt tíz évbe: 3.1.1. Kisújszállás Városközpont funkcióbővítő megújítása
Városfejlesztési programunknak egyik legnagyobb projektje 2009 és 2015 között a „Kisújszállás városközpont funkcióbővítő megújítása” című volt. Ez az elnevezés azt jelenti, hogy nemcsak felújítottunk, hanem olyan átalakításokat is végeztünk, amelyek révén új feladatok ellátására is alkalmasak lettek egyes középületeink és parkjaink. Megközelítőleg egymilliárdos projektet indítottunk útjára, amikor kidolgoztuk pályázati programunkat. Az 1 milliárd 31 millió Ft-os teljes bekerülési költségnek hetven százalékát, azaz közel 737 millió Ft támogatást nyertük el az Európai Regionális Fejlesztési Alapból. Költségeiben e projekt városunk elmúlt évtizedeinek harmadik legnagyobb beruházása. Nemcsak a hasznosság, hanem az esztétikum is vezetett bennünket. Három fő terület rehabilitációjában gondolkodtunk: a Kálvin tér és a Szabadság tér felújításában, a Városháza és parkjának felújításában, valamint a Vigadó Kulturális Központ kialakításában, a következők szerint: A Kálvin tér és a Szabadság tér felújításának tartalma: a tér értékmegőrző megújítása, utcabútorok elhelyezése, a régi piaccsarnok épületének felújítása, bővítése, a járdák, utak és parkolók, zöldfelületek felújítása a főút mentén a Rákóczi utcától a Református templomig, a szolgáltatóház körül, a közlekedési felületek csapadékvíz-elvezetésének megoldása, kandeláberek felállítása, a növényzet megújítása újabb fák, cserjék telepítésével és füvesítéssel. A régi piac emlékére kapu állítása. A piaccsarnok-sor felújításával vállalkozóknak kínálunk üzlethelyiséget. A Városháza és parkja felújításának tartalma: az épület tetőszerkezetének felújítása, a II. világháborúban leégett tornyok helyreállítása, akadálymentesítés, a belső udvar felújítása, a park és a főtér megújítása, rendezvénytér, szökőkút és zenepavilon építése, sétáló-utak újraburkolása. (Az épület főhomlokzatának felújítására is sor került, bár ez nem szerepelt a pályázatban.) Vigadó Kulturális Központ kialakításának tartalma: új kulturális központ kialakítása a hajdani Vigadó, a régi mozi épületében, korszerű színházterem, közösségi terek, mozi-kamaramozi, kávézó, bowlingpálya építése büfével. A munkák végzése során olyan, értékes építészeti elemeket találtunk (befalazott ólomüveg ablakok), amelyek miatt egyes tervezett építészeti megoldásokat újra kellett gondolnunk. A teljes projekthez kapcsolódó egyéb költségek (tervezés, engedélyeztetés, eszközbeszerzés, műszaki ellenőrzés, könyvvizsgálat, projektmenedzsment) 228 millió Ft költséggel jártak. A projekthez 294 millió Ft saját forrást biztosítottunk, mely a teljes bekerülési költség 28,5%-a. Az építési projektelemeket úgynevezett „soft”-elemek egészítették ki. Ezek a helyi civil szervezetekkel és alapítványokkal közösen kidolgozott, az építéssel érintett területeken megrendezni kívánt programok, rendezvények. A beruházás közvetlenül növeli az üzemeltetési költségeket, de erős népességmegtartó hatást fejt ki, közvetetten a multiplikátor hatása révén segíti a gazdasági szereplőket a munkahelyteremtésben és az iparűzési adó növelésében, mert a dolgozóik számára élhető lakóhelyet biztosít. 3.1.2. A Kumánia projekt
A 2010 szeptemberében átadott Ifjúsági Szálláshely avatóján még csak a képzeletünkben és papírokon létezett a Kumánia Gyógy- és Strandfürdő, valamint a Hotel Kumánia***. A beruházás része volt a város versenyképességének javítására tett intézkedéseinknek, ezen belül az idegenforgalom fejlesztésének, amely szerint szabadtéri strandot és fedett fürdőt, fürdőgyógyászati szolgáltatásokat, szálláslehetőségeket egyszerre kínálunk a kisújszállási és ideérkező vendégeknek. 8
A 2006-2010 között az Illéssy és a Csatorna utcákon épített parkolóhelyekkel a készülő komplexum infrastruktúráját késztettük elő, majd további 20 parkolóhelyet alakítottunk ki a fürdő bejáratánál. Önkormányzatunk 2008-ban az Észak-Alföldi Operatív Program kiírására nyújtott be pályázatot „Kumánia Kisújszállási Gyógy- és Strandfürdő fejlesztése Kisújszálláson”, valamint a „Hotel Kumánia Építése Kisújszálláson” címmel, mely pályázatot a bíráló bizottság támogatásra érdemesnek ítélt. A gyógyfürdő fejlesztésére 461.325.955 Ft, a Hotel Kumánia építésére 195.225.537 Ft támogatást nyert el. A két projekt egyetlen kivitelezővel egyszerre valósult meg, tekintettel a két épület szoros gépészeti és elektromos kapcsolatára. Arra törekedtünk, hogy a megalkotott épületegyüttesben a térség kun hagyománya, szellemisége építészetileg is jelenjen meg. A beruházás során – a szezonalitás kiküszöbölése érdekében – fedett strandés gyógyfürdőt alakítottunk ki, megtartva két régi medencét, de ki is egészítve azokat egy többfunkciós gyógytornamedencével, gyermekmedencével, jakuzzival, szaunaegységgekkel, gőzkabinnal, zuhanyzókkal, merülőmedencével, Kneipp-medencével, súlyfürdővel, kádas kezelőkkel és galvánkezelővel. A fenti szolgáltatások egy részével gyógyászati egységet hoztunk létre. A projekt részét képezte egy új termálkút fúrása is, amelynek segítségével az épületegyüttes és a mellette épülő szálloda fűtését és használati melegvízellátását is ellátjuk. A beruházás eredményeként új munkahelyek jöttek létre. A régi problémája volt, hogy nem tudott igényes szálláslehetőséget kínálni az ideérkező vendégeknek. Ezért döntöttünk úgy, hogy a gyógy- és strandfürdőt szálláslehetőségek kiépítésével egyszerre fejlesztjük. Kb. 13 hónap alatt épült fel a háromcsillagos Hotel Kumánia. Impozáns főbejárata mögött a recepció található, mellette a földszinten rendezvénytérré is átalakítható étterem melegítőkonyhával, egyéb kiszolgáló egységek. A szálloda két szintjén 15-15, egyenként kétszemélyes szoba található, amelyekből szintenként egy-egy akadálymentes. A szálloda bejáratánál az Illéssy utcán 40 férőhelyes parkolót alakítottunk ki. A beruházás eredményeként új munkahelyek jöttek létre. A létesítmény még nem teljes: kísérőgáz hasznosítás, önálló víztisztítómű létesítése, mérethatékony ifjúsági szálláshely, több szállodai férőhely, két új kültéri medence és egy strandétterem hiányzik. A létesítmény működése még támogatásra szorul, amit ellensúlyoz az önkormányzati cég bérleti díj, iparűzési adó fizetése, és az idegenforgalmi adóbevételek és állami támogatás több, mint 250-szereséra növekedése. A beruházás jelentős multiplikátor hatású, a helyi szolgáltatások, kereskedelem forgalmát növeli és az ipari vállalkozások üzletfelei, tulajdonosai számára is szálláshelyet biztosít, így növelve a város iparűzési adóbevételeit, csökkentve a munkanélküliek számát és a részükre kifizetett támogatásokat. 3.1.3. A belvízelvezető rendszer kiépítése és felújítása
Kisújszálláson és környékén a belvíz sok problémát okozott. Nagyobb esőzések és hóolvadás után a belvíz gyakran elöntötte a földeket és az alacsonyabban fekvő utcákat. Az elmúlt tíz évben 25 alkalommal kellett II. vagy III. fokú készültséget elrendelni, több mint ezer házat kellett felújítani, újraszigetelni, mintegy 900 lakóingatlan volt ideiglenesen lakhatatlan. A károk helyreállítása 764 millió Ft-ba került, melyből 125 millió Ft az önkormányzatot, 639 millió Ft pedig az állam költségvetését terhelte. A belvíz ellen megfelelő belvízelvezető-rendszerrel lehet védekezni. A városban voltak árkok, a lakókra azonban jelentős terhet rótt azok karbantartása. Ahogyan sok más kisvárosnak, Kisújszállásnak is szűkösek voltak a keretei, így önerőből nem tudta a vízelvezető-rendszert felújítani, korszerűsíteni. Ezért erre is pályázott a város. A város déli területein lévő csapadékvíz-elvezető rendszer felújítására és belvíztározók kialakítására 2008 elején nyújtottunk be pályázatot, mely sikeres volt az első és a második fordulóban is. A munkák 2010 áprilisában kezdődtek, majd 2011 októberében fejeződtek be. A beruházás eredményeként közel 26 kilométer hosszúságú hálózatot újítottunk és építettünk meg, valamint három belvízátemelő műtárgy és szintén három belvíztározó létesült. 2009 őszén ismét pályáztunk belvízrendezésre. A projekt a város északi területinek nagy részét fedte le. 2011. augusztus végére mintegy 10 kilométernyi vízelvezető hálózat rekonstrukciója történt meg, illetve belvízátemelő műtárgy épült az északkeleti és az északnyugati öblözetben is.
9
A beruházások eredményeként a lakosok biztonságban érezhetik magukat, többé nem kell attól rettegni, hogy egy-egy felhőszakadás során ellehetetlenülnek lakhatási feltételeik. A két projekt összköltsége közel egy milliárd forintra tehető, de azok közel 80%-át uniós pályázatokon elnyert támogatások adták. 3.1.4. Közlekedési infrastruktúra, „zugprogram”
Kisújszállás úthálózatának fejlesztésében a 2006-2010 közötti években nagyot lépett előre önkormányzatunk, amikor elérte, hogy a város úthálózatának 96%-a burkolt út lett, erre több, mint 500 millió Ft-ot költött. Az ezt követő ciklusban a hangsúlyt az utak karbantartására helyeztük, ezek között külés belterületi utak egyaránt szerepeltek. Eredménynek tekintjük azt is, hogy a Szajol–Püspökladány közötti vasútvonal és a Kisújszállási 4-es számú főút elkerülő szakaszának építéséhez kapcsolódva megvalósulhatott több kisújszállási földút kiépítése, az Északi Ipartelep útjai, valamint a Malom utca egy részének korszerűsítése. Ezáltal magának az ipartelepnek a megközelíthetősége jelentősen javult. Mindemellett a fejlesztések keretében a kül- és belterületi közútvasúti átjárók átépítse, felújítása is megvalósult, és a Vasútállomás előtti tér átépítésére is sor kerül. Még nem történt meg a vagyon birtokba adása, de a jelenlegi adatok alapján a vasútépítés révén több, mint 200 milliós vagyonnal gyarapodott önkormányzatunk. Kisújszállás úthálózatában 56 zug található, szinte minden nagyobb utcából nyílik egy-kettő. Ezek helyzetüknél fogva nagyobb odafigyelést igényelnek. 2010-ben megtörtént a város zugaiban a szükséges mértékű bel- és csapadékvíz-elvezetési munkák műszaki tartalmának, az út- és járdaburkolatok állapotának a felmérése. Az előkészítő munkák után, a felmérések alapján készült el a „zugprogram”, amelynek I. üteme 2010-ben, a II. üteme 2011-ben, a III., egyben befejező üteme pedig 2014-ben valósult meg. A három ütem együtt, több mint 100 millió Ft-ba került. Ezekről a fejlesztésekről a terveken felül nem rendelkezünk tanulmányokkal, mert a vasútépítés és az elkerülő út kivételével önerős beruházások voltak, a vasútépítés é az elkerülő út állami beruházás volt. A fejlesztések jelentős mértékben javították a városlakók és a vállalkozások komfortérzetét. 3.1.5. Szociális fejlesztési projekt
A helyi szociális alapellátás fejlesztésére vonatkozó programunk lényeges szakasza volt a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat épületének teljes, az Idősek Klubjának részleges felújítása, valamint a Vásár u. 3. sz. alatt melegítőkonyha kialakítása. E feladatokra a Karcagi többcélú Kistérségi Társulás közreműködésével késztettünk 2012 januárjában pályázatot, mely sikerrel járt, így egy közel 150 millió Ftos projektet valósíthattunk meg. A támogatásnak köszönhetően teljes körűen felújíttathattuk és átalakíttathattuk a Kálvin u. 9. sz. alatti épületet, dr. Pekovich Tamás hajdani lakását, mely jelenleg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint a Házi Gondozó Szolgálat székhelye. A munkák eredményeként az előbbi intézményegység épületében kisebb fogadószobákat és ún. interjúszobát is kialakítottunk, hogy az ügyfelek személyes problémáikat diszkrét körülmények között mondhassák el. Az utóbbi intézményegységben, tehát a Házi Gondozó Szolgálat épületrészében korszerű körülményeket, új eszközöket biztosítottunk az ellátott idősek ruháinak mosásához, vasalásához. Az épület felújítása közel 60 millió Ft-ba került. Az épülettel udvarlábas a Vásár u. 3. szám alatti épület, melyben korszerű eszközökkel felszerelt melegítőkonyhát létesítettünk. Ez napi 150 adag étel melegítésére és kiosztására alkalmas. A beruházásrész 44 millió Ft-os összköltségű volt. A Kálvin u. 13. szám alatt található az Idősek Klubja. Ennek teljes felújítása indokolt lett volna, de megvalósítására nem kaptunk elég támogatást. Az elnyert 12 millió Ft arra volt elegendő, hogy egy helyen megerősíthettük a felnedvesedett falat, a folyosón és az udvaron kicserélhettük a burkolatot, valamint akadálymentesíthettük az épületet. Az építészei munkák megvalósítása mellett 9 millió Ft támogatást nyertünk egy 9 személyes, gyermeküléssel, vonóhoroggal, klímával ellátott Ford Transit gépkocsi beszerzésére is. E gépkocsi az ellátott idősek és gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyermekek utaztatásában segít, de beszerzésekben és ételszállításokban is. 10
E szociális alapellátás feltételeit javító beruházásokat 2013. augusztus 16-án avattuk fel és adtuk át a Kisújszállási Térségi Szociális Otthon és Alapszolgáltatási Központnak. Az átadáson kiemeltük azt is, hogy e beruházásokkal szintén olyan épületeket újítottunk fel, amelyek a múlt század első felében épültek, és városképileg meghatározóak, helyileg védettek. 3.2. A településfejlesztés szervezeti háttere (max. 1000 karakter)
A fejlesztések szervezeti kereteit a jogszabályok alapján a képviselő-testület, a bizottságok, és a polgármester adja. A döntéseket ezek a szervek hozzák, azonban nem tekinthetünk el a lakossággal való kapcsolattartástól sem, ami a közmeghallgatásokon, a lakossági fórumokon, civil szervezetek vélemény kikérésén keresztül zajlik. A belső szervezeti hátteret azonban ki kellett alakítani, melyre önálló Városfejlesztési Osztály létrehozásával került sor a polgármesteri hivatal szervezeti keretei között. Ennek a konstrukciónak előnye, hogy rugalmasan alkalmazkodik a tervezési, pályázatfigyelési és –írási igényekhez, egy kézben van a projekt megvalósítása az ötlettől a közbeszerzések bonyolításán át, a teljes projektmenedzsment biztosításán át a pályázati utóellenőrzésig, a szükséges információk helyben rendelkezésre állnak. Természetesen vannak olyan speciális feladatok, melyek külső szakember igénybe vételét követelik meg, azonban ekkor is részt vesz a helyi stáb a közreműködő kiválasztásában, a kapcsolattartásban, a számonkérésben. 3.3. Kapcsolatok, partnerségi rendszer a magánszférával a település fejlesztésében (max. 2000 karakter).
A partnerségi viszony kialakítása részben jogszabályokon, részben a képviselő-testület belátásán nyugszik, hiszen a város fejlesztése konszenzuson, a lakosság döntésekbe való bevonásán nyugszik, és az teszi elfogadottá és a polgárok sajátjává a létrejött újdonságokat. Ennek kettős terepe alakult ki szervesen, mint a lakosság bevonása a helyi döntések kialakításába, valamint a megfelelő tájékoztatás. Ezek terepe a közmeghallgatás és a körzetenkénti lakossági fórumok rendszere, mely évente bemutatja az eredményeket és beleszólást biztosít a döntések meghozatalába. Ezen túl a képviselő-testület lehetőséget biztosít a téma iránt érdeklődőknek, érintetteknek a képviselő-testületi üléseken a hozzászólásra, és akceptálja azokat. A fejlesztés egyik legfontosabb dokumentumát, az Integrált Városfejlesztési Stratégiát is széles körben véleményeztettük, de ez többnyire igaz minden ágazati koncepcióra is. A tájékoztatás terepe az önkormányzati honlap, a Kisbíró című önkormányzati időszaki lap, a Piaci hírmondó néven ismert, a piacon működő hangosbemondó, a TV Kisúj nevű műsor, hirdetőtáblák és a projektekhez kapcsolódó rendezvények. A projektek keretében rendszeresen élünk a kérdőíves felmérés módszerével is. A jogszabályi kötelezettségeknek eleget téve, és azon is túl lehetőség van a döntések előtti egy-egy témában tartott közmeghallgatásokon elmondani az érintetteknek véleményüket, javaslataikat. 3.4. Társadalmi részvétel – a lakosság és szervezeteinek részvételi rendszere a tervezésben és a megvalósításban (max. 3000 karakter).
A döntések előkészítésében jelentős szerepe van annak a mintegy 40 működő civil szervezetnek, melyek lényegében a lakosságot érintő valamennyi területen ott vannak, így különösen a városvédelemben, városszépítésben, a kulturális tevékenységben, az egészségmegőrzésben, a szociális ellátásban, karitatív tevékenységben, állatvédelemben, sportban. Különösen szoros az együttműködés az egyházakkal úgy is, mint intézményfenntartókkal, és a város legpatinásabb épületeinek tulajdonosaival. A tervezés során egyeztető fórumokon ismerheti meg a döntés-előkészítő és a döntéshozó a civil szervezetek véleményét, majd azokat beépíti a lehetséges alternatívák közé. A lakosság részvételét az előző pontban mutattuk be.
11
3.5. Kommunikáció – a tervek, projektek a megvalósítás és a monitoring kommunikációjának rendszere, legfontosabb tervezett és megvalósított elemei (max. 3000 karakter).
Valamennyi projekthez kapcsolódóan kommunikációs terv készül a tervezéstől az átadásig, illetve a közönség általi birtoka vételéig. A kommunikáció szerves részeként az előkészítés kap jelentős szerepet, melynek során első sorban kérdőívek kitöltésével kerül sor az igényfelmérésre. A megvalósítás során a folyamatos tájékoztatásra helyezzük a hangsúlyt, ami kiterjed az előrehaladásra, a költségekre, a források bemutatására, a tervek ismertetésére. Legalább ilyen fontos a megvalósult beruházások bemutatása, melyekre programok szervezésével, interjúk készítésével, és a már említett kérdőíves elégedettségi vizsgálattal kerül sor. 3.6. Az elért eredmények értékelésének, és a stratégiához történő visszacsatolásának, a tapasztalatokból adódó tanulságok levonásának, ismertetésének módja (max. 1000 karakter).
Az elért eredményeket négyévente vizsgálja, értékeli a képviselő-testület, illetve legalább négyévente, de szükség szerint átgondolja, és újra alkotja gazdasági programját. Hasonlóan történik valamennyi, az 1.6. pontban felsorolt koncepcióval, tervvel. Ennek során a tapasztalatok összegzése, a megvalósult fejlesztések számbavétele mellett lehetőség van az újonnan jelentkező igények lehetőségek feltárására és beépítésére, a várható költségek becslésére, a forrásbevonás lehetőségeinek vizsgálatára, egyszóval a projekttervezésre. Az így készült anyagokat széles körben megismertetjük a polgárokkal, akik mintegy utólagos kontrollként ismételten elmondhatják észrevételeiket, segítenek a fontossági sorrend meghatározásában. Fontos szerep jut a szervezeten belüli egyeztetésnek is, melyre folyamatosan, hetente kerül sor. 4. Innováció, a tapasztalatok átadhatósága (max.6000 karakter) 4.1. Azok az eredeti és újszerű elemek, amelyek a szokásostól eltérőek, de a tapasztalatok szerint lényegesen javították a stratégiaalkotás és megvalósítás hatékonyságát (max. 3000 karakter)
A település innovatív vezetésének kérdése egyrészt szubjektív kategória, függ az aktuális döntéshozó szerv személyi összetételétől, a képviselő-testületet alkotó személyek egyéni felkészültségétől, képességeitől, tudásától, döntési helyzetben tanúsított rugalmasságától, bátorságától és éleslátásától. Különösen igaz ez a képviselő-testületet képviselő, sokszor egyszemélyi döntésre jogosult és a városfejlesztésnek fazont szabó polgármesterre, közvetlen helyetteseire és a végrehajtásban jeleskedő polgármesteri hivatali szervezetre. A szubjektív elem mellett a másik elengedhetetlen alapfeltétele az innovatív városvezetésnek az objektív, szervezeten kívüli feltételrendszer megléte, úgymint a stabil városi, megyei és országos gazdasági, pénzügyi és költségvetési háttér, kiemelten a hazai és Európai Uniós fejlesztési források rendelkezésre állása. Kisújszálláson mind a szubjektív, mind az objektív elem adott volt az elmúlt 10 évben, leszámítva a 2008ban kirobbanó, világmérető gazdasági válság hazánkba is begyűrűző hatásait. Ezen alapok mellett lehet értelmezni a Kisújszálláson bevezetett, a stratégiaalkotás és megvalósítás hatékonyságát javító eredeti és újszerű elemeket: 4.1.1. A Kisújszállási Polgármesteri Hivatalban 2007. november 1-jén külön szervezeti egység alakult a projektek teljes lebonyolítására. Az országszerte sok helyen meglévő, fejlesztési profilú egységekhez képest egyedülálló struktúra jött létre. Az osztály ugyanis részt vett a stratégia megalkotásában (nem csak fentről kapta azt), a pályázatok figyelésében, megírta azokat, nagy százalékban megnyerte azokat, és ami teljesen újszerű volt a korábbi, főleg kiszervezésen alapuló projektmegvalósításban, teljes körűen meg is valósította azokat, ide értve különösen a projektfejlesztést, a versenyeztetést, jelentéskészítéseket, a kivitelezés koordinálását és a projektek pénzügyi zárását. A város csak a speciális szakértelmet igénylő projektek esetén bízott meg külső szakértőt, akkor is csak a szűk értelemben vett, pl. mérnöki feladatok ellátására. A projektekhez szükséges tanulmányok egy részét is a munkatársak készítették és a tervek ellenőrzését is ők végezték ott, ahol nem volt tervellenőr. A Kisújszálláson megvalósított szervezeti modell sikere és hatékonysága még a döntéshozókat is meglepte. 12
4.1.2. Az önkormányzat és a civil vagy gazdasági szféra együttműködése nem egyedi ötlet, innovatív, újszerű jelzővel való felruházása viszont függ az együttműködés tartalmának kitöltésétől. A város képviselőtestülete és a polgármesteri hivatal szoros együttműködést alakított ki a civil szervezetekkel, az egyházakkal és a gazdasági társaságokkal. A szinte napi kapcsolatnak köszönhetően egyedülálló fejlesztések valósultak meg: sportpályák építése, kegyeleti helyek építése, oktatási épületek rekonstrukciója, vállalkozási pályázatok megvalósítása, nagyszabású rendezvények megvalósítása. Ki kell emelni, hogy nem kizárólag pénzügyi együttműködésről van szó, hanem sok esetben szervezési feladatok közös ellátásáról is. 4.2. Azok az innovatív elemek, amelyek más önkormányzatok számára is alkalmazásra ajánlhatók, máshol is használatba ültethetők, szükségszerű korrekciók mellett (max. 3000 karakter)
A 4.1. pontban ismertetett, újszerű elemek sikere túljutott városunk határain. Kisújszállás városa a saját településkategóriájában első helyen végzett a települési fejlesztések megvalósítása terén. Ez a tény országos publicitást kapott. Több személyes megkeresés érkezett, amelyek a sikeres működés mibenléte felől érdeklődtek. A Kisújszálláson bevezetett városfejlesztési szisztéma jól modellezhető, rögzíthető, éppen ezért adott esetben más településeken is jól alkalmazható. Természetesen önmagában mit sem ér, kellenek hozzá a 4.1. pontban is említett szubjektív és objektív feltételek. A szervezeti modellt azonban bármely település a saját képére formálhatja. A megfelelő szervezet kialakításához egy megfelelő városméretre is szükség van, ezért a mi modellünk elsősorban a 8-10 ezer főnél nagyobb településeken alkalmazható. A városfejlesztés magját egy háromfős csapat alkotja, akik között van pénzügyi, közbeszerzési szakember is, akik ellátják az önkormányzat beszerzési feladatait, és a közmunka program pályázatokat is. A háromfős csapat munkáját segítik a hivatalon belül az adott területen szakértelemmel rendelkező személyek, pl.: jogászok a szerződéskötéseket, építőmérnök a tervezést, megvalósítást, oktatási, közművelődési, szociális, gyermekjóléti, egészségügyi ágazat szakemberei a szakmai előírások érvényesülését, és a fejlesztésben érintett intézmények, cégek vezetői szakmai vezetői a szakértelmükkel, gyakorlati tapasztalatukkal. Továbbá az önkormányzat főállású alpolgármestere, aki korábban építőipari kivitelezésben jártas mélyépítő mérnök, műszaki ellenőri jogosultsággal és a 17 éve részmunkaidőben dolgozó megbízott főépítész, aki építész vezető tervezői jogosultsága mellett, nagy szakmai gyakorlattal rendelkező várostervező építész is. A város és a hivatal vezetése is híve a demokratikus vezetési stílusnak, ahol van tere az alulról jövő ötleteknek, kezdeményezéseknek és minden projekt előkészítését a csapat kialakítása előzi meg. Az előkészítésben kompetens szakemberek és a polgármester, alpolgármester együtt alkotja meg a projekt főbb elveit, elvárásait, amelyet a csapat részletesen kidolgoz. Fontos a közvetlen kapcsolat a város vezetése és a fejlesztők között. Amikor egy-egy projekt megvalósítása során nehéz problémával szembesülünk, akkor azt az érintettek és a többi pályázatíró átbeszélik, így kihasználva a kollektív tudás előnyeit. A projektek pénzügyi lebonyolításában nagyon jó kapcsolat alakult ki a pénzügyi osztály munkatársaival. A nyitó, záró rendezvények megszervezését és a projektek kommunikálását a hivatal szervezési osztálya végzi, szorosan együttműködve a városfejlesztéssel. A szervezési osztály munkatársai szervezik a projekt rendezvényeket civil és intézményi partnereikkel. Az osztály még a helyi hírlevelet is saját munkatársával szerkeszti és tördeli. Az igazgatási osztály pedig a rendezvények biztosítását végzi a közterület felügyelőkkel, mezőőrökkel. Az önkormányzat és a polgármesteri hivatal egy csapatként működik és e csapathoz örömmel csatlakoznak a projektben érintett intézmények, civil szervezetek. A város méretét meghaladó kulturális élete és az éves program mennyisége felfogható egyfajta városi csapatépítésként is. Az éves rendezvénynaptár készítést és kiadást azért kellett bevezetni, mert egyre több program ütközött, nincs olyan hétvége a városban, hogy ne lenne 3-4 rendezvény, de hét közben is mindig akad egy-két esemény.
13
