Rugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása – III. rész Bevezetés Az előző két részben olyan típusú feladatokkal foglalkoztunk, ahol az aktív külső erők és a rugalmas megtámasztó elemek által a merev testre kifejtett reakcióerők a test egy jellemző egyenesére, ill. síkjára merőlegesen működtek. Most egy olyan tipikus feladatot veszünk elő, melyre az jellemző, hogy a testre ható erők a test egy jellemző síkjában, esetleg ezzel párhuzamosan működnek. A probléma vizsgálatához felhasználjuk az [ 1 ], [ 2 ] szakirodalmi forrásokat is.
Síkjában terhelt csavar-, ill. szegecskép erőjátéka A továbbiakban feltesszük, hogy a pontszerűen működő támasztó elemek rugómerevsége rugónként eltérő lehet, azonban egy rugalmas támasztó elem a sík minden irányában ugyanakkor rugómerevséget mutat. Ez azt jelenti, hogy e modell jó közelítés lehet csavarozott, ill. szegecselt fémkötések számítására, azonban egy szegkép esetében már lényeges hibák forrása lehet a szegeket megtámasztó faanyagok anizotrop viselkedése. Ha ettől eltekintünk, akkor szegezett kötések közelítő vizsgálata is szóba jöhet. A teherviselő kapcsolatot az 1. ábrán szemléltetjük. A kék színű merev lemezt egy aljzatra erősítettük, csapok segítségével. A lemezt az adott „A” pontban egy F külső / aktív erő terheli. Ez az erő lehet egy tetszőleges ( xy ) síkbeli erőrendszer eredője is. A külső / aktív erőt a Pj pontokban működő Rj reakciók erőrendszere egyensúlyozza, ahol j = 1,…, m. A feladat: az Rj - k meghatározása. A csap - pontok megadása az ( Oxy ) koordináta - rendszerben történik, melyet tetszőlegesen vettünk fel. 1. ábra A külső F erő a kék lemezt olyan merevtest - szerű mozgásra kényszeríti, amilyet a rugalmas támasztó elemek megengednek. Ez a mozgás összetehető egy síkbeli eltolódásból és egy a síkra merőleges tengely körüli elfordulásból.
2
Mindkét mozgás - fajtához tartozik egy - egy reakcióerő - rendszer, melyek összege adja a keresett végeredményt. Tehát a feladat megoldását a szuperpozíció elvére alapozzuk. Most tekintsük a 2. ábrát! Itt bevezettük azt az ( O*x’y’z’) új koordináta - rendszert, melynek O* kezdőpontján átmenő z’ tengelye körül történik a merev lemez forgása. A 2. ábrán szemléltettük az F erő O*ra redukálását is. Az ekkor fellépő erőpár nyomatéka: F M O* Fy x A x * Fx y A y *,
(1) ahol Fx F cos ,
Fy F sin .
(2)
2. ábra A most már az O* pontban működőnek képzelt F erő a merev lemezt az eredeti helyF zetével párhuzamos eltolódásra, az M O* forgatónyomaték pedig z’ körüli elfordulásra készteti. Az O* forgáspont ( x* , y* ) koordinátái egyelőre még ismeretlenek. Először: az eltolódáshoz tartozó RjF rész - erőrendszert határozzuk meg. Ehhez tekintsük a 3. ábrát! Az első reakció - erőrendszer jellemzése:
R Fj b j U,
(3)
ahol bj: a j - edik rugó merevségi tényezője; U: a párhuzamos eltolódás vektora. Az erők egyensúlyi egyenlete: m
F R Fj 0; j1
(4)
Figyelembe véve, hogy
F F e, U U e,
a ( 3 ), ( 4 ), ( 5 ), ( 6 ) képletekkel: 3. ábra
(5) (6)
3 m
F e b j U e 0.
(7)
j1
Tovább alakítva: m
F e U e b j 0; majd j1
m F U b j e 0 e, innen j1
m
F U b j 0,
ahonnan
j1
U
F
.
m
b
(8)
j
j1
Most a ( 3 ), ( 6 ), ( 8 ) képletekkel is:
R Fj b j U b j U e b j
F m
bj
e bj
j1
R Fj b j
F m
bj
F m
bj
e R Fj e,
tehát
j1
.
(9)
j1
Az x - tengely menti összetevő előjeles nagysága, ( 2 ) és ( 9 ) felhasználásával:
R Fj,x R Fj i R Fj e i R Fj e i R Fj cos
bj m
b j1
R Fj,x Fx
bj m
bj
.
F cos Fx j
bj
; tehát
m
b
j
j1
( 10 )
j1
Hasonlóan:
R Fj,y Fy
bj
.
m
b j1
j
( 11 )
4
Másodszor: az elforduláshoz tartozó RjM rész - erőrendszert határozzuk meg. Ehhez tekintsük a 4. ábrát!
4. ábra A második reakció - erőrendszer jellemzése:
R Mj b j Vj ,
( 12 )
ahol Vj: a j - edik csap elfordulásból származó elmozdulásának vektora. Kifejezése:
Vj φ × ρ j ,
( 13 )
ahol φ : a merev lemez kis elfordulásának vektora, melyre
φ k ,
( 14 )
továbbá
ρ j j,x i j,y j,
( 15 )
ahol
j,x x j x*,
j,y y j y *.
( 16 )
Most ( 13 (, ( 14 ), ( 15 ) - tel:
Vj φ × ρ j k × j,x i j,y j j,x k × i j,y k × j j,x j j,y i j,y i j,x j, tehát
Vj j,y i j,x j. Most ( 12 ) és ( 17 ) szerint:
( 17 )
5
R Mj b j Vj b j j,y i j,x j b j j,y i b j j,x j. ( 18 ) Minthogy
R Mj R Mj,x R Mj,y ,
( 19 )
ezért ( 18 ), ( 19 ) - ből:
R Mj,x b j j,y i, vagyis R Mj,x b j j,y ,
( 20 )
majd
R Mj,y b j j,x j, vagyis R Mj,y b j j,x .
( 21 )
Most határozzuk meg a elfordulási szöget! A forgatónyomatékok egyensúlyi egyenlete: R M FO* + M O* = 0,
( 22 )
ahol F F M O* M O* k,
( 23 )
m
M
R O*
ρj × RM j .
( 24 )
j1
Most a ( 15 ), ( 18 ) és ( 24 ) képletekkel: m
R M O* j,x i j,y j × b j j,y i b j j,x j j1 m
b j j,x j,y i × i b j 2j,y j× i b j 2j,x i × j b j j,x j,y j× j ; j1
rendezve: M
R O*
m
m
m
j1
j1
j1
b j 2j,y k b j 2j,x k k b j 2j,x 2j,y k b j 2j ,
tehát
M
R O*
m b j 2j k. j1
Most ( 22 ), ( 23 ), ( 25 ) - tel:
M
F O*
M
amiből
R O*
m m F 2 2 M k b j j k M O* b j j k 0, j1 j1 F O*
( 25 )
6 m
M b j 2j 0, innen pedig F O*
j1
F M O*
m
b j 2j
.
( 26 )
j1
Most ( 16 ), ( 20 ) és ( 26 ) - tal:
R
b j y b j y
M j,x
M FO* m
b j 2j
b j y b j
j1
R
M j,x
bj
F MO* m
b j 2j
M FO* m
b j 2j
y j y * ,
tehát
j1
y j y *.
( 27 )
j1
Majd ( 16 ), ( 21 ) és ( 26 ) - tal:
R
M j,y
b j x
M FO* m
b j 2j
b j x
j1
R
M j,y
M FO* j
m
b j 2j
b j x j x * ,
tehát
j1
b j x j x *.
m
b
M FO*
( 28 )
2 j
j1
Alkalmazva a szuperpozíció elvét:
F F M M R j R Fj R M j R j,x R j,y R j,x R j,y F M F M F M R Fj,x R M j,x R j,y R j,y R j,x R j,x i R j,y R j,y j,
( 29 )
innen
R j,x R Fj,x R Mj,x ,
R j,y R Fj,y R Mj,y .
( 30 )
Most a ( 10 ), ( 27 ), ( 30 ) képletekkel:
R j,x Fx
bj m
bj j1
bj
F M O*
y j y *;
m
bj j1
2 j
( 31 )
7
Majd a ( 11 ), ( 28 ), ( 30 ) képletekkel:
R j,y Fy
bj m
bj j1
M FO*
b j x j x *.
m
bj
( 32 )
2 j
j1
A reakcióerők nagysága, Pitagorász tételével:
Rj
R j,x R j,y 2
2
( 33 )
Ezután ( 31 ), ( 32 ), ( 33 ) - mal: F bj b M FO* M j O* R j Fx m bj m y j y * Fy m m b j x j x * ; bj b j 2j b j b j 2j j1 j1 j1 j1 2
2
átalakítva:
2 F F F F M M R j b j m x m O* y j y * m y m O* x j x * 2 2 b b b b j j j j j j j1 j1 j1 j1 j
2
( 34 ) A reakcióerők irányszögére:
R j,x
cos j
Rj
;
sin j
R j,y Rj
.
(35 )
Majd ( 34 ), ( 35 ) - tel:
Fx cos j
bj
bj
m
b j1
j
M FO*
y j y *
m
b j
2 j
j1
F F F F M M b j m x m O* y j y * m y m O* x j x * 2 2 b j b j j b j b j j j1 j1 j1 j1
átalakítva:
2
2
;
8
Fx
F M O*
m
b b j
cos j
j
j1
y j y *
m
2 j
j1
F F F F M M m x m O* y j y * m y m O* x j x * 2 2 b j b j j b j b j j j1 j1 j1 j1 2
2
;
( 36 ) ezután
Fy
bj
m
F MO*
b b j
sin j
j
j1
b j x j x *
m
2 j
j1
F F F F M M b j m x m O* y j y * m y m O* x j x * 2 2 b b b b j j j j j j j1 j1 j1 j1 2
2
;
átalakítva:
Fy
m
sin j
b j1
j
F M O*
x j x *
m
b j
2 j
j1
F F F F M M m x m O* y j y * m y m O* x j x * 2 2 b j b j j b j b j j j1 j1 j1 j1 2
2
.
( 37 )
Adósok vagyunk még az x*, y* koordináták meghatározásával. E célból írjuk fel a vetületi egyensúlyi egyenleteket, még egyszer! Az x tengelyre vett vetületekre:
Fx R j,x 0; ( 31 ) és ( 38 ) - cal:
( 38 )
9
F m b M Fx Fx m j b j m O* y j y * 0; j1 bj b j 2j j1 j1 elvégezve a kijelölt összegzést: m
Fx Fx
b
j
j1 m
bj
j1
M FO*
m
m
b j 2j
b j y j y * 0, j1
ahonnan
j1
m
b y y * 0. j
j
j1
Kifejtve: m
b y j
y*
j
j1 m
.
bj
( 39 )
j1
Az y tengelyre vett vetületekre: m
Fy R j,y 0;
( 40 )
j1
( 32 ) és ( 38 ) - cal:
F m b M Fy Fy m j m O* b j x j x * 0; j1 b j b j 2j j1 j1 elvégezve a kijelölt összegzést: m
Fy Fy
b
j
j1 m
F M O* m
b b j
j1
ahonnan
m
j
j1
2 j
b j x j x * 0, j1
10 m
b x j
j
x * 0.
j1
Kifejtve: m
b x j
x*
j
j1 m
.
bj
( 41 )
j1
Vizsgáljuk meg eredményeink alakulását a
bj b
( 42 )
speciális esetben, vagyis amikor minden rugó merevsége ugyanakkora! ~ A merevségi középpont koordinátái, ( 39 ) és ( 41 ) szerint: m
b x j
xs*
m
j1 m
m
b
b x j
j
j1
b 1
j
j1
m
x j1
m
j
,
tehát
j1
b j b
m
xs *
x
j
j1
m
.
( 43 )
.
( 44 )
Hasonlóan: m
ys *
y
j
j1
m
~ A reakcióerők komponensei: először ( 31 ) és ( 42 ) - vel:
s
R j,x Fx
bj
bj
m
b
j
j1
b Fx b b m
F M O*
y j y *
m
b j
j1
2 j b j b
M Fs O*
M Fs O* Fx y j ys * m y j ys * , m m 2 2 b sj sj j1
j1
11
tehát
M Fs O* Fx m y j ys * , s R j,x m s 2j
( 45 )
j1
ahol
MFs O* Fy x A x s * Fx yA ys *, m
( 46 )
2 2 x j x s * + y j ys * . j1 m
2 s j
j1
( 47 )
Másodszor: ( 32 ) és ( 42 ) - vel:
s
R j,y Fy
bj
m
F M O*
b b j
j
j1
b j x j x *
m
2 j
j1
Fy m
b j b
M Fs O* m
s
x j x s * , 2 j
j1
tehát s
R j,y
Fy m
M Fs O* m
s
2j
x j x s *.
( 48 )
j1
Az 5. ábrán a fenti speciális esetre mutatjuk meg a reakció részerőrendszerek összegzésének módját, ami az ismert paralelogramma - szabály szerinti. Az ábrabeli szerkesztés eredménye jóval könnyebben áttekinthető, mint a képletekkel adódó számításoké. Megjegyzések: M1. Az itteni esetben rugómerevségeknek pl. az egyes csapok nyírómerevségei választhatók:
b j G A j . 5. ábra
12
Itt:
G j : a j - edik csap anyagának csúsztató rugalmassági modulusa; A j : a j - edik csap keresztmetszeti területe. M2. A fentiekben az Rj reakcióerő a j - edik támasztócsap által a merev lemezre kifejtett erőt jelentette. A támasztócsapra ennek ellentettje működik, mely a csap méretezéséhez fontos adat. M3. A rugalmas támaszt megjelenítő rugók viselkedésének tanulmányozásához ajánlható a [ 3 ] mű is, ahol a szerző viszonylag részletesen tárgyalja a helyettesítő rugók elméletét.
Irodalomjegyzék:
[ 1 ] – Heinz Neuber: Technische Mechanik I. Statik II. Elastostatik und Festigkeitslehre Springer Verlag, Berlin - Heidelberg - New York, 1971. [ 2 ] – N. V. Butenin ~ Ja. L. Lunc ~ D. R. Merkin: Kursz teoreticseszkoj mehaniki Tom I.: Sztatika i kinematika Moszkva, Nauka, 1979. [ 3 ] – Sigurd Falk: Műszaki mechanika III. kötet: A rugalmas test mechanikája Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1972.
Összeállította: Galgóczi Gyula mérnöktanár
Sződliget, 2009. január 12.