Röszkei Általános Iskola

Projektterv a

Röszkei Általános Iskola rekonstrukciójára, bővítésére és korszerű oktatási eszközökkel való felszerelésére

Téma: „Ötlettől a pályázatig: az EU regionális politikája” Joanovics Ákos 2007. január 1

Előszó a záródolgozathoz A képzés lezárásaként az alábbiakban benyújtott záródolgozatom két nagyobb részből tevődik össze. Az első, nagyobbik szakasz egy projektterv, melynek alapja teljesen valós. Munkám során, 2006. szeptemberében az ún. „EGT & Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 20042009”, avagy rövidebben „Norvég Alap” pályázati kiírásra beadott egyik pályázatom megvalósíthatósági tanulmányáról van szó, természetesen a záródolgozat követelményeihez igazodván átdolgozva. Ennek megfelelően kérem a Tisztelt Bíráló Bizottságot, hogy kezelje bizalmasan, a dolgozatnak bármilyen nemű kiadásához, további közléséhez nem járulhatok hozzá. A záródolgozat másik, rövidebbik szakasza elméleti témát takar. Csupán részben kapcsolódik egy-két, az első félévben jelen képzés során tanult tárgyhoz, ezért képezi záródolgozatom csekélyebbik felét. Több egyetemi munkám jelent meg már különféle folyóiratokban, itt bemutatott elképzelésemet egyetemi diploma-konzulensem bíztatására dolgoztam ki ugyancsak publikációs szándékkal pár éve. Azonban folyóiratban azóta még nem sikerült megjelentetnem valószínűleg szokatlan témája miatt, de reménykedem, hogy egyszer sikerül majd.

Budapest, 2007. január 13.

Joanovics Ákos

2

Tartalomjegyzék 1. A projekt címe ................................................................................................... 4 1.1 Vezetői összefoglaló ...................................................................................... 5

2. Kiinduló állapot................................................................................................. 6 2.1 Alkalmazott módszertan ................................................................................ 6 2.2 A tágabb környezet bemutatása ..................................................................... 7 2.3 Helyzetelemzés ............................................................................................ 11 2.4 SWOT-elemzés ............................................................................................ 12 2.5 A projekt átfogó és konkrét célja ................................................................. 14 2.6 Logikai keretmátrix...................................................................................... 16 2.7 Érintettek...................................................................................................... 17

3. A projekt tartalma............................................................................................ 18 3.1 Ütemterv (mérföldkövek, GANTT-diagram) .............................................. 20 3.2 Monitoring-indikátorok................................................................................ 21 3.3 Költségtípusok, költséghatékonyság............................................................ 22

4. Horizontális célkitűzések ................................................................................ 24 4.1 Esélyegyenlőség........................................................................................... 24 4.2 Fenntarthatóság............................................................................................ 25

5. Kockázatelemzés ............................................................................................. 25 6. Összegzés ........................................................................................................ 29 7. Függelék .......................................................................................................... 30 7.1 Képek az iskola jelenlegi és tervezett állapotáról........................................ 30 7.2 Az iskola épületei – kérdőíves felmérés ...................................................... 33 3

1. A projekt címe projekt címe: A Röszkei Általános Iskola rekonstrukciója, bővítése és korszerű oktatási eszközökkel való felszerelése megvalósulás helye: Általános Iskola; 6758 Röszke, Felszabadulás u. 95. Helyrajzi számok: 882; 883; 886/1. projekt gazda adatai: Röszke Község Önkormányzata; 6758 Röszke, Felszabadulás u. 84. Ügyintéző neve: Magyari László polgármester projekt céljai: A helyi általános iskola komplex rekonstrukciója, akadálymentesítése, megújítása tevékenységek: A rekonstrukció magában foglalja új épületrészek felépítését – köztük iskolai főzőkonyha, étterem, aula, könyvtár, számítástechnikai és nyelvi labor kialakítását –, régebbi, felújíthatatlan létesítmények lebontását, az egész épületegyüttes és a sportpálya felújítását-akadálymentesítését, az iskola korszerű oktatási kellékekkel való felszerelését. outputok, eredmények: A projekt eredményeképpen a település diákjai hosszabb távon egy modern oktatási intézményben élhetnek közösségi életet, sportolhatnak, étkezhetnek, szerezhetnek mélyebb ismereteket, nagyobb eséllyel találják meg helyüket az élet minden területén. költségvetés: A beruházási költség (ÁFÁ-val együtt) 892 352 719 forint. Ezen összeg bő háromnegyedét teszik ki az építési munkálatok együttesen; szűk 15%-t a gépek, berendezések, felszerelések költségei, és összesen kb. 8% a tervezés, közbeszerzés, műszaki menedzser, projektmenedzser és pályázatírás-tanácsadás költségaránya. finanszírozás: A költségek 85%-t (2,758,181 €) igényeljük jelen pályázat kapcsán, a fennmaradó 15% saját erő az önkormányzat rendelkezésére áll. időbeli ütemezés: A beruházás 2008 elején indul és 3 évet vesz igénybe. Első lépésként egy új szárny épül, amit a régi szárny lebontása követne. Harmadik lépésként a régi szárny helyére kerülne a másik új szárny, végül a központi épület és a sportpálya felújítása zárja a projektet.

4

1.1 Vezetői összefoglaló Pályázatunk fő célja Röszke Község általános iskolájának felújítása, bővítése. Az iskola 1961-ben épült főépületének állaga leromlott, a nyílászárók rossz állapotúak, cseréjük elengedhetetlen balesetveszélyességük és hőtechnikai mutatóik miatt. Az épület tetőszerkezete elavult, hiányos műszaki állapotú. A kötelező akadálymentesítés nem megoldott. Az iskola négy épületben, két telken működik, melyek egy egységbe való összevonása szakmai, költségtakarékossági okokból is indokolt. A gyermeklétszám évről évre emelkedik, hamarosan eléri a jelenlegi maximális kapacitását, így a bővítés ebből a szempontból is elengedhetetlen. Az épületegyüttes nem rendelkezik a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendeletben meghatározott minimális feltételekkel, melyek elérését meg kell célozni. Az iskola számítógép állománya első generációs PC (helyi intézmények, vállalatok adománya), melynek gyenge műszaki állapota sokszor ellehetetleníti az oktatást. A felújítást-bővítést hozzávetőleg három év alatt tervezzük végrehajtani, a munkálatok az alábbi ábrán bemutatott főbb ütemekből állnak:

Pályázatunk az Európai Gazdasági Térség és Norvég Finanszírozási Mechanizmus pályázati kiírásban felsorolt kiemelt célterületek többségéhez lazább-szorosabb kötelékkel, de illeszkedik. Az oktatási rendszerünkben kiemelt szerepet játszik a Környezetvédelem (1. kiemelt célterület), a Fenntartható fejlődés (2. kiemelt célterület). A pályázathoz legjobban illeszkedő kiemelt célterület a Humánerőforrás-fejlesztés-oktatás (4. kiemelt célterület). Pályázatunk sok szempontból érinti az 5. (Egészségügy), 6. (Gyermek és ifjúság) és 7. (Regionális fejlesztés és határon átnyúló együttműködés) kiemelt területeket ugyancsak.

5

2. Kiinduló állapot 2.1 Az alkalmazott módszertan bemutatása Megvalósíthatósági tanulmányunk célja bemutatni a tervezett átalakításokat, felújításokat, bővítéseket. Célunk, hogy minél teljesebb és átfogóbb képet adjunk az iskola tágabb és szűkebb környezetéről, működéséről, sokrétű szerepvállalásáról a környezetvédelem, egészséges életmód, fenntartható fejlődés, nemzetközi kapcsolatok, stb. terén. Szerepe, hogy megindokolhatóvá tegyük a fejlesztések szükségszerűségét, elkerülhetetlenségét, hiszen enélkül az oktatást a jelenlegi színvonalon sem leszünk képesek hosszabb távon fenntartani. Pedig diákjaink lelkesedése, tenni akarása környezetük lehető legtöbb téren való jobbá tétele érdekében minden szempontból példaértékűnek tekinthető. Az országos tendenciákkal szemben a település demográfiai előrejelzései alapján pár éven belül az iskola befogadóképessége elégtelenné válik a népességszám és a gyermekvállalási kedv növekedése folytán. Itt, a jelenlegi Európai Unió peremén is elsődlegesnek tartjuk az unió egyik legfontosabb hosszú távú célkitűzését, a tudásalapú társadalom kiépítését, megvalósítását. Jelen projektünk messzemenőkig illeszkedik e célkitűzéshez. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítése során iskolánk több oktatója is hozzájárulni igyekezett a maga módján a pályázat sikeréhez ötleteik, elképzeléseik, írásos anyagaik rendelkezésre bocsátásán keresztül. Emellett nagy segítséget kaptunk a Polgármesteri Hivataltól, valamint az építési tervek és költségek becslése terén egy szegedi székhelyű tervező-irodától. Jó alapot szolgáltatott pályázatunkhoz a témában korábban beadott (s sajnos sikertelennek minősített) pályázatunk 2007. évi minisztériumi címzett támogatás elnyerésére. Az iskola állapotának felmérése során kérdőíves felmérést végeztünk intézményünk oktatói és diákjai körében a jelenleg uralkodó állapotokról, melynek eredményét jelen tanulmányban is közzétettük,

emellett

külön

ÁNTSZ-véleményt

is

kértünk

az

épületek

oktatási

alkalmasságának kérdésében. Igyekeztünk minél szélesebb réteget bevonni a pályázat elő- és elkészítési munkálataiba. Kikértük több helyi és regionális szervezet és tanács állásfoglalását, az ajánlások egy részét csatoltuk (a hivatkozásaik a fentebb említett korábbi pályázatra vonatkoznak, melynek témája azonban gyakorlatilag teljesen megegyezik jelen pályázat elképzeléseivel). A tágabb környezet bemutatásánál sokat idéztünk oktatási-nevelési programjainkból (egy részüket csatoltuk is jelen pályázathoz egyéb mellékletként).

6

2.2 A tágabb környezet bemutatása Röszke község Szegedtől 15 km-re délnyugatra, az E5-ös főközlekedési út mentén fekvő település. Területe 3663 ha, melynek jelentős része (3200 ha) külterület, sűrűn lakott tanyás térség. A községet Szeged, Domaszék és Mórahalom települések, illetve az országhatár fogja közre. A település fejlődését alapjaiban meghatározza a Tisza közelsége. A táj éghajlata erősen kontinentális. A különböző korok leletei, az újkőkor korai szakaszától bizonyítják, hogy ez a terület folyamatosan lakott volt. A község területéről került elő többek között a híres szkíta nagyszéksósi aranylelet. A mai falu a 18. század folyamán keletkezett. Érdekes út menti településsé bővült a település - szinte egyetlen, több km-es utcával. Röszkén 1926-tól van önálló anyakönyvvezetés, majd önálló községgé 1950-től vált. Az 1970-es és ’80-as évtizedeket jelentős elvándorlás, valamint az öregedés miatti természetes fogyás jellemezte. Az 1990-es években azonban a természetes fogyás folytatódott, azonban egy azt meghaladó pozitív vándorlási egyenleg tapasztalható, ami 1990 és 2001 között már közel 200 fős népességszám-növekedést eredményezett. A település épített környezetének helyzetét meghatározza az, hogy aránylag fiatal település. A településkép szempontjából fontos lenne a települési zöldterületek növelése, a tanyaudvarok fásítása, virágosítása, a szilárd burkolatú utak kiépítése a külterületen. A település mezőgazdasági jellegéből következően sokan növénytermesztéssel, illetve állattenyésztéssel foglalkoznak. A település 1139 belterületi és 440 tanyai ingatlanában a lakosok száma 3382 fő. A község külterületein az összlakosság 22%-a él. Minden család számára megoldott az egészséges ivóvíz, a villany- és a gázszolgáltatás. A jelenlegi fejlesztési terv megvalósulásával a közintézményeken túl, a magánházak 90%-ban a csatorna kiépítése megtörtént. A községben bölcsőde, óvoda, szociális otthon, művelődési ház, gyermek- és körzeti orvosi rendelők és természetesen általános iskola működik. A község úthálózatának 95%-a szilárd burkolatú. A közigazgatási határ az iskolától 10 km-re van, ahonnan a tanulók naponta részben gyalog, autóbusszal és kerékpárral járnak be. Iskolánkat a szomszédos településekről is választják.

7

A település lakosainak száma évek óta növekszik, mivel a település infrastruktúrája igen jó, ezért a közeli nagyvárosból, Szegedről egyre többen telepednek le, amit az önkormányzat telekhez jutással is elősegít. A településünket választók döntő többsége fiatal család, általában kis gyerekkel. A megalakított illetve betelepült vállalkozások is vonzzák a fiatal munkavállalókat, kisgyermekes családokat. Ezért az iskolai tanulók száma lassan, de

8

növekszik, erre utalnak a népesség-nyilvántartó adatai is, a fiatalok aránya szignifikánsan nagyobb

az

országos átlagnál, s lassan emelkedő tendenciát mutat. A

földrajzi

környezetből adódóan

az

intézményünk két kistérségnek aktív

is tagja.

Egyrészt

a

„Szegedi Kistérség” intézményközösségnek vagyunk tagjai, másrészt a „Homokháti Iskolaszövetség”-nek. Az ezekben a társulásokban végzett munkában az iskola minden pedagógusa és a tanulók több mint fele vállal feladatokat. Tantárgyi és sportversenyek rendezésében,

pedagógus

továbbképzésekben,

szaktárgyi

innovációkban

vállalunk

koordinátori munkát. A jelenlegi állapotok sajnos nem tesznek lehetővé sűrűbben kistérségi rendezvények lebonyolítását. Évente három-négy alkalommal azonban a helyi oktatási és kulturális intézmény-hálózattal összefogva, lehetőség van konferenciák és azokhoz kapcsolódó műhelymunkák szervezésére és lebonyolítására. A 2005. év legnagyobb eseménye, hogy májusban és októberben két fordulóban megrendezhettük az Európai Unióhoz való csatlakozásunk évfordulója kapcsán a Dél-alföldi régió iskolái közötti vetélkedőt és diákkonferenciát. Ezen a rendezvényünkön 16 iskola tanulói vettek részt, köztük 4 iskola a Vajdaságból, a Homokháti Kistérségből, illetve Csongrád megyéből. Ugyancsak évek óta szervezzük a Kaán Károly Országos Természetismereti Verseny megyei döntőjét, melynek helyszínét 2005-ben mi biztosítottuk, az iskola rossz állapota miatt a Művelődési Ház épületében. Az épületeink állapotából és korszerűtlenségeiből fakadó nehézségeink ellenére tehát mindent megteszünk azért, hogy intézményünk jelentős szerepet vállaljon a környék kistelepüléseinek kistérségi munkájában. Ennek a koordináló szerepnek csak abban az esetben tudunk megfelelni, ha tárgyi, eszköz és épület feltételeinket megfelelő szinten tudjuk biztosítani. Helyszín

9

A tervezett beruházás a Röszke, Felszabadulás u. 95. alatti 883. hrsz.-ú és a Röszke, Felszabadulás u. 91. alatti 881. hrsz-ú telken valósul meg, valamint érintheti telekösszevonás miatt a Röszke, Rendelő u. 5. alatti 882. hrsz-ú telket. Jelenlegi állapot A Röszkei Általános Iskola három épületből áll, melyek közül kettő Klebelsberg Kunó korabeli. A főépület negyven éve épült. Tanulói létszámunk jelenleg 211 fő, 11 tanulócsoportban. Közülük 18 sajátos nevelési igényű diák, azaz dupla normatívás. Így a hivatalosan számított létszám 229 fő, az átlag csoportlétszám 229/11 = 21 fő. Az iskola maximális befogadóképessége sajnos 250 főben van megállapítva, így a későbbiekben bemutatott demográfiai folyamatoknak köszönhetően kapacitása már akár pár éven belül elégtelennek bizonyulhat. A tanulók negyede a község külterületéről bejáró, tanyai diák. További 10 fő a határon túli magyar nyelvű területekről, Romániából

és

Szerbiából érkezett és

tanul

iskolánkban, helyi

ők

családoknál

laknak tanulmányaik ideje alatt. A térségi feladatok ellátásában intézményünk kiemelt szerepet vállal. Az ilyen módon érintett lakosok száma – elsősorban a határon túli diákok miatt – csak becsülhető, a helyi lakosokkal együtt megközelíti a 4000 főt. Az elmúlt öt év során a tanulólétszám stagnálni, lassan emelkedni látszik. Ez köszönhető a hazai településekről (elsősorban Szegedről), valamint a környező országok magyarlakta területeiről bevándoroltaknak, illetve a falu fiatalságának, gyerekvállalási kedvének egyaránt. Egyre gyakoribb a 3 gyerekes családmodell megvalósulása a helyi fiatalok körében.

10

2.3 Helyzetelemzés Az oktató helyiségek száma: 6 tanterem, 8 oktatási célú, közös hasznosítású terem, 1 tornaterem. A tanítás jelenleg két külön helyrajzi számú területen, négy épületben folyik, melyek távolsága a 100 métert is meghaladja. Ezek közül a legöregebb földszintes, 3 szükségtantermes épület a századfordulón épült. Az épületállomány elavult, jelentős része egészségtelen és balesetveszélyes, illetve veszélyes állapotú (mellékelve az ÁNTSZ szakvéleménye). A telken álló másik épület (a főépület) egyemeletes, 1961-ben típusterv alapján épült, a tanyasi iskolák megszüntetésének időszakában, hat tanulócsoport számára. Ekkor, a körzesítés során bezártak több külterületi és egy belterületi épületet. A tantermek száma már akkor sem volt elegendő, ráadásul mostanra a jelenleg tanteremként használt helyiségek közül három egészségtelen, három pedig csak a csoport-foglalkoztató méreteit éri el. A helyiségek burkolata kopott, a nyílászárók rossz állapotúak, korszerűtlenek. A tető tartószerkezete elöregedett, veszélyes állapotú, sürgősen teljes cserére szorul. A telken lévő harmadik épület az emeletes épülettel egyidős melléképület, amelynek nádszövetes mennyezete az idei télen le is szakadt. Ebben egy oktatási célú, közös hasznosítású terem és a kazánház van. Az épület huzamosabb ideig való emberi tartózkodásra alkalmatlan. A melléképülethez csatlakozik a szomszédos telken álló, 1991-ben épült tornaterem. Ez az épület jó állapotú, de a tornatermi öltözők kicsik, a zuhanyzók mérete nem felel meg a csoportos zuhanyzók méreteinek. A tornaterem az iskola felöl csak az udvaron keresztül közelíthető meg. A telektől több mint 100 m-re lévő telken áll egy 1928-30-ban épült földszintes épület. Az épületben egy szükségtanterem, egy csoportszoba, egy 30 fős étkezde és egy nagyon leromlott műszaki állapotú 300 adagos főzőkonyha, valamint két szolgálati lakás van. Az épület életkorának megfelelő állapotú, felújításra szoruló, korszerűtlen. Az épületegyüttes nem rendelkezik a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. évi (VI.8.) MKM rendeletben meghatározott minimális épített környezeti feltételekkel valamint eszközökkel sem. A tanári szoba mérete nem elégséges, számos oktatónak az osztályteremben kell felkészülnie következő órájára. Az Országgyűlés által nemrég elfogadott kötelező óraszám-emelés további nehézséget jelent ezen kollegáink

11

számára, hiszen szakmai munkájuk elvégzésére a gyerekekkel zsúfolt osztálytermek teljesen alkalmatlanok. Az ingatlanok karbantartására, felújítására az utóbbi öt évben összesen nettó 14 633 000,- Ftot költött az intézmény fenntartója. Ennek nagy részét az elavult víz- és fűtésrendszer műszaki megújítására és az elavult, balesetveszélyes világító testek energiatakarékosabbra történő cseréjére fordítottuk. Az energiafelhasználást nagymértékben növeli az épületek nyílászáróinak rendkívül rossz állapota. Az ablakok már javíthatatlanok, hőszigetelő és légzáró képességük egyáltalán nem megfelelő. Az intézmény fűtési költsége az elmúlt évben nettó 3 601 000,- Ft volt. Ez a költség, tanítási idő alatt (hétfő-péntek 730-1530) kizárólag a tantermekben 20 °C biztosítására volt elegendő. Az épületek akadálymentes közlekedésre nem alkalmasak, az Európai Unió és hazánk ezirányú kötelezettségeinek, jogszabályainak nem felel meg. Az intézmény iroda és tanári helyiségben a szélessávú internet elérés biztosított. Az interaktív táblával felszerelt termet beterveztük. Számítástechnikai szaktanterem kialakítására a korábbi években

is

pályáztunk,

eddig

sikertelenül.

Képzés

ma

is

folyik

ideiglenes,

biztonságtechnikailag megoldatlan helyen, elavult, korszerűtlen gépeken. Az internet elérés csupán ebben az egy helyiségben biztosított a diákok számára.

2.4 SWOT-elemzés Erősségek (a teljesség igénye nélkül, hiszen más fejezetekben számos további erősségünket mutattuk be) - Az iskola az elmúlt évtizedek során magas szakmai színvonalon oktatott és oktat jelenleg ugyancsak. - A tanrendben kiemelt szerepet kap a környezetvédelem, egészségvédelem, az iskola nem csupán törvényi kötelezettségeit teljesíti, hanem sokrétű nevelő munkát is vállal, ráirányítja a gyermekek figyelmét korunk aktuális problémáira szintúgy. - Helyzeténél fogva a környező települések diákjait és határon túli fiatalokat is oktatnak az intézményben. - A település és az iskola kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik szerte Európában, cserediák-programokat valósít meg rendszeresen. Gyengeségek (ugyancsak a teljesség igénye nélkül)

12

- elégtelen, vagy a közeljövőben elégtelenné váló férőhely a tantermekben, azok számában, étkezési lehetőségek terén - a legújabb globalizációs kihívásoknak (nyelvtanulás, informatika) sem felel meg kellőképpen az intézmény - több különálló épületben folyik az oktatás, így számos extra kiadással kell számolni és a diákok is veszélyeztetve vannak az épületek közötti közlekedések alkalmával - az épület akadálymentesítése nem megoldott Lehetőségek Gazdasági előny (a projekt megvalósulása esetén): - Az iskola nagyobb befogadóképessége révén több diák tanulhat megfelelőbb körülmények között. - Az oktatás egy helyre való áttelepítése nem csupán a diákok érdeke, s nem csupán balesetveszélyességi

indokokból

célszerű,

hanem

méretgazdaságossági,

működési

költségcsökkentési szempontokból is előrébbvaló. - A projekt teljesítése során és követően munkahelyteremtés (ideiglenes és tartós) is megvalósul, hiszen az építés során jelentősebb számú munkaerőt kell foglalkoztatni, ami a helyi munkanélküliséget is csökkenti. Ezen túl az elkészült létesítmények fenntartása, kihasználtságának biztosítása miatt hosszabb távra is szükségessé válik alkalmazottak felvétele. - A jobb oktatási körülmények még vonzóbb környezetet jelentenek a betelepülők számára, így településünk gazdasági jelentőségi is tovább növekedhet, melyre a nemrég elkészült M5ös autópálya további katalizáló hatással bír. Társadalmi előny (a projekt megvalósulása esetén): - A projekt megvalósulása esetén mozgáskorlátozott diákjaink és látogatóink számára is elérhetővé válik minden szolgáltatásunk, hiszen az esélyegyenlőség szem előtt tartásával akadálymentesítést valósítunk meg lift és rámpák beépítésével. - A legegyértelműbb pozitív hatás a korszerűbb oktatási körülményeken keresztül elérhető kedvezőbb jövőkép a térség diákjai számára a továbbtanulás és a munkaerőpiacon való elhelyezkedés szempontjából. Veszélyek Gazdasági hátrány (a projekt meg nem valósulása esetén): - Meg nem valósulás esetén a helyi alapfokú oktatás pár éven belül bizonytalanná válik, melynek számos azonnali és elsősorban tovagyűrűdző hatása van mind az egyének (pl. utazás a szomszédos települések iskoláiba), mind a helyi társadalom szintjén (az alacsonyabb 13

általános műveltségi szint nem hat jótékonyan a betelepülni szándékozó cégek döntései szempontjából sem). - Hosszabb távon bevándorlás helyett elvándorlás figyelhető majd meg, ennek minden negatív gazdasági következményével (pl. önkormányzati bevételkiesés) együtt Társadalmi hátrány (a projekt meg nem valósulása esetén): - Ha az alapfokú oktatás biztosítása Röszkén ellehetetlenül – márpedig a beruházás nélkül biztosan ez a sors vár rá –, akkor az együtt fog járni a deviáns viselkedések elterjedésével: - A gyermekek elkallódnak. - A fiatalkori bűnözés burjánzásnak indul. - Az alacsony képzettséggel, nehezebb társadalmi beilleszkedési képességgel bíró fiatalok nagyobb eséllyel esnek a szenvedélybetegségek (alkoholizmus, fiatalkori dohányzás, kábítószer-élvezés) csapdáiba, s ezzel ellehetetlenítik kitörési esélyeiket.

2.5. A projekt átfogó és konkrét célja Az oktatási tevékenységgel az önkormányzat kötelező feladatát látja el. Így elkötelezettséget érez mind a község belterületén, mind a külterületén, a közel félezer környező tanyán élő lakos, s emellett a határon túli magyar fiatalok és családjaik iránt ugyancsak. Ezért az iskolaépület fenntartását, az oktatás színvonalának megtartását és folyamatos javítását kiemelt célfeladatának tekinti. A projekt átfogó célja a térség fiataljai számára megfelelő szintű tanulási környezet biztosítása, továbbtanulási esélyeik bővítése, szociális kézségeik fejlesztése, elhelyezkedési lehetőségeik bővítése. A projekt konkrét célja, a tanításra alkalmatlan épületek lebontása, a röszkei alapfokú oktatás egy helyre való központosítása, a felújításra szoruló épületek revonálása. A projekt operatív célja, hogy a felújítási és építési projektet a meghatározott ütemterv betartásával és a költségterv túllépése nélkül hajtsuk végre, valamint olyan eredményt kapjunk, melyek elvárásainkban szerepelnek és hozzájárulnak távlati céljaink teljesüléséhez. A tervezett beruházással elsősorban azt kívánjuk elérni, hogy az egészségtelen állapotú tantermek, a javíthatatlan nyílászárók és a veszélyes tetőszerkezet okozta veszélyhelyzet megszűnjön; épített természeti környezetünk és körülményeink megközelítsék az európai uniós szintet. Az itt tanuló gyerekek számára biztosítani tudjuk az alkotmányban is

14

megfogalmazott jogaikat, az esélyegyenlőséget a tanulásban és ezzel együtt jó esélyeket teremtsünk a munkaerő-piaci versenyben való helytállásukra is. Meg kívánunk felelni minden olyan oktatáspolitikai célkitűzésnek, amelyet szakminisztériumi és kormányzati erőink preferálnak, támogatnak és rendeletekben, előírásokban, útmutatásokban szabályoznak. El kell érni, hogy a gyermekeinket minden szakmai, törvényi követelményeknek megfelelő pedagógiai tervünknek megfelelően oktathassuk. El kívánjuk érni, hogy leendő uniós polgáraink képzésükben ne szenvedjenek hátrányt az egészségtelen, hiányos és ezekkel együtt hátrányos oktatási körülményeink miatt. A nevelő-oktató munkánk elismert színvonalát igazolják, hogy tanulóink továbbtanulásuk során eredményeiket megtartják, megyei tanulmányi és sportversenyeken zömmel az első tíz helyen végeznek, évente 3-5 tanulónk eredményes alapfokú nyelvvizsgát tesz angol nyelvből, nevelőtestületünk sikeres szakmai pályázatokkal, innovációval és nem utolsó sorban pedagógiai kultúrájával segíti a színvonalas munkát. Diákjaink az iskolánkból vitt alapképzéssel és szorgalmukkal eddig még megállták a helyüket, de nem engedhetjük, hogy más iskolákkal szemben hátrányos helyzetből induljanak. A számítástechnikai szaktanterem kialakítása és berendezése a mai kor elengedhetetlen követelménye. El kívánjuk érni, hogy tanulóink számítástechnikai képzése továbbra is színvonalasan történhessen. Az iskolahasználók további lehetőségek biztosítását igénylik, valamint az oktatási kormányzat által előírt minőségbiztosítás kidolgozása, bevezetése is feladatunk. Mindezeknek a meglévő technikai feltételek mellett nem lehet megfelelni. A tervezett fejlesztés a következő években elengedhetetlenül szükséges. Az interaktív tábla használatával korszerű tájékoztatási rendszert építünk ki az épületen belül. E technikai eszköz segítségével a tanulóinkat, szüleiket és minden ide látogatót értesíteni tudunk az aktuális intézményi programokról, előzeteseket lehet bemutatni várható eseményekről és nem utolsó sorban minden lényeges iskolai információt jól látható helyen ki tudunk „függeszteni”. Az iskolai alapdokumentumok (házirend, pedagógiai program) mindenki számára könnyen elérhetővé válnak. Ezenkívül pedig még számos eddig feltáratlan lehetőség kiaknázására nyílik lehetőség. Iskolánkban nem nagy számban, de tanulnak mozgásszervi betegséggel küzdő gyerekek is. Az ő segítésükre kívánjuk az épület minden helyiségét könnyen megközelíthetővé tenni rámpákkal, valamint egy lift-berendezéssel.

15

2.6. Logikai keretmátrix

16

2.7. Érintettek Hivatalosan együttműködő partnerekkel nem rendelkezünk, de formálisan számos intézmény, legfőképp az iskola tantestülete, de több regionális szervezet (ajánlólevelek mellékelve a 30. Egyéb mellékletek fejezetben) is támogatja a pályázat sikerességét. - Az iskola tanulói (röszkeiek, tanyasi diákok, a környező települések fiataljai, határon túli magyarok) és oktatói – Bemutatásuk más fejezetekben olvasható. - Röszke Község Polgármesteri Hivatala – A pályázati támogatás elnyerése esetén a beruházás megvalósítására a Polgármesteri Hivatal apparátusa felkészült. A folyamat monitorozását végig követni tudjuk és fogjuk. - Röszke Község és lakosai – Bemutatásuk ugyancsak más fejezetekben olvasható. - Közművelődési intézmények, civil szervezetek – Az új intézményben a település különféle civil szervezetei is számára is lehetőség lesz eseti találkozók lebonylítására. - Tervezők és kivitelezők – A csatolt terveket és költségvetést Győző Molnár István szegedi építészmérnök és vállalkozása készítette, a kivitelezők kiválasztására 2008. első hónapjaiban, a közbeszerzési eljárás során kerül sor. Az iskola nemzetközi kapcsolatai Az alábbi térképvázlaton jól látható, hogy hazánkban elfoglalt erősen perifériális helyzetünk ellenére Európában a szélrózsa minden irányában ápolunk külföldi kapcsolatokat uniós és egyelőre még unión kívüli országokkal szintúgy: az erdélyi Csíkszentdomokos és a bánsági Végvár testvériskolai illetve testvértelepülési kapcsolatnak az eredménye. Az együttműködés területei: kulturális, amely főleg a néptánc által közvetített hagyományőrzésre épül. Az oktatás: tanár továbbképzések szervezése és megtartása mindkét településen az unióhoz való csatlakozásuk kapcsán, valamint korszerű oktatási eszközök használatának oktatása. A tanulók csereprogramokban vesznek részt, amelyek témái a környezetvédelem legfontosabb kérdéseire keresi a választ.

17

A dániai Nakskov és a finnországi Varkaus városok egy - egy iskolájával bonyolított le az iskola három éves projektet. A címe: "Élet Nakskovban, Varkausban és Röszkén". A Comenius 1. program keretében vettünk részt benne. A téma kidolgozásának legfőbb eleme az egyes települések életkörülményeinek megismerése, a helyi tájértékek, kultúrtörténeti helyek megismertetése. A teljes projekt alatt tanárok, diákok látogatták meg a bekapcsolódott iskolákat és településeket. A kommunikáció nyelve az angol volt, ami igen nagy segítség volt az idegen nyelv tanulásában a gyerekek számára. Röszkének további három településsel van testvérvárosi kapcsolata, a szerb Kanizsával, az olasz Bussolengoval valamint a francia Saint Pierre de Trivisyvel. Természetesen további határon átnyúló kapcsolatok kiépítését is tervezzük Európa-szerte, hiszen kapcsolati hálónk szélesítésével, más kultúrák, települések terveinek, problémáinak megismerésével mi is csak nyerhetünk.

3. A projekt tartalma •

Jelenlegi állapot A megengedett tanulói létszám: 250 fő, jelenlegi kihasználtság 92%-os. Az iskolában jelenleg 11 tanulócsoport tanul, az oktatás négy különálló, egymástól kb. 100

18

méterekre álló épületekben folyik, melyek közül egy felújítandó, és három életveszélyes volta miatt a közeljövőben lebontásra ítélendő. Az iskola fő helyiségei 10 db tanterem 4 db csoportszoba 1 db tornaterem 2 db 15 férőhelyes tornatermi öltöző 1 db 300 adagos főzőkonyha 1 db 30 férőhelyes ebédlő Az iskolaépületek összes hasznos alapterülete Az egészségtelen és balesetveszélyes helyiségek hasznos alapterülete A veszélyes állapotú helyiségek hasznos alapterülete A felújításra szoruló épület hasznos alapterülete •

Összes alapterületük 576,68 m2 160,74 m2 965,65 m2 31,71 m2 93,44 m2 62,47 m2 2 846,74 m2 267,36 m2 429,79 m2 860,16 m2

Tervezett bővítés Az iskola fő helyiségei

9 db tanterem 1 db fizika-kémia előadó 1 db számítástechnikai szaktanterem 1 db ének-zene és rajz szaktanterem 1 db környezetvédelmi szaktanterem 1 db nyelvi terem 1 db csoportszoba 1 db aula 1 db 2200 kötetes könyvtár 1 db 300 adagos főzőkonyha 1 db 80 férőhelyes ebédlő Bővítés összesen Az iskola összes hasznos alapterülete Változatlan kialakítású helyiségek hasznos alapterülete Meglévő épület átalakításával kialakuló helyiségek alapterülete Új építésű helyiségek hasznos alapterülete

Összes alapterületük 496,00 m2 76,80 m2 61,50 m2 64,50 m2 62,70 m2 54,30 m2 32,30 m2 214,50 m2 73,10 m2 199,80 m2 218,50 m2 2 707,10 m2 3 704,46 m2 1 233,07 m2 862,20 m2 1 844,90 m2

A fenti változat értelmében két új iskolaszárny (valamint egy kazánház) épül közműbekötéssel, három felújíthatatlan épület (három külön helyrajzi számú területen) lebontásra kerül, valamint a sportpálya és a központi épület teljes felújítása (új tetőzet, hőszigetelés, nyílászárók, közfalak) és az új szárnyakkal való összekötése valósul meg az oktatás szüneteltetése nélkül nagyjából 2,5-3 év alatt 2008 elejétől 2010 végéig. Az eredményesebb munka alapfeltétele a munkakörülmények megfelelő kialakítása úgy a tanár, mint a tanuló számára egyaránt. A Röszkei Általános Iskola fejlesztési koncepciója e cél megvalósulását szolgálja.

19

3.1 Ütemterv (mérföldkövek, GANTT-diagram) A beruházást 5 + 2 ütemben, három éves időtartam alatt tervezzük egészében megvalósítani, melyet a tanítás folyamatos fenntartásával az intézmény működése mellett oldanánk meg.

20

Természetesen időbeli átfedések nem csupán a főütemek, hanem az egyes munkálatok szintjén is meg fognak valósulni, tehát a kiszámított 3 éves teljes projektmegvalósulási időtartam ebből a szempontból a legpesszimistább verziónak tekinthető, nagy valószínűséggel a tényleges megvalósulás ennél rövidebb idő alatt fog végbemenni.

3.2 Monitoring-indikátorok A beruházás egyik legsürgetőbb indoka a jelenlegi iskolaméret elégtelen volta. Az új iskola kapacitása nagyjából 30 fővel meghaladja a jelenlegi 250 fős hivatalosan megállapított határértéket, melyet a jelenlegi létszám már 90% feletti arányban telített be. A bővítés után kapacitásbeli nehézségek évtizedekig nem fordulhatnak elő. Egy másik fő indok a beruházás mellett az, hogy a jelenlegi iskolaépületek a településen szétszórva helyezkednek el, több mint 100 méterre vannak egymástól. A tervek megvalósulása esetén egy helyrajzi szám alatt tanulhatna minden diák, megszűnnének az „óraközi vándorlások” az épületek között. Szakmai szempontból célunk, hogy a modernebb, felszereltebb informatikai és nyelvi labor és sportpálya révén több diák szerezzen különböző fokozatú vizsgákat, s jobb eredményeket érjenek el a tanulmányi és sportversenyeinken.

21

3.3 Költségtípusok, költséghatékonyság Iskolaépület kétszintes 2707,1 m2 alapterületű 13+4 tantermes + 3 csoportszoba, aula, könyvtár, 300 adagos főzőkonyha + 80 férőhelyes étterem fajlagos építési költségei: Az építmény műszaki jellemzői: kétszintes, sávalappal, felmenő fal falazóblokkból, cserépfedésű, magastetős, előre gyártott vasbeton és monolit vasbeton födémmel. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------1. Szerkezetépítési és szakipari munkák (beleértve a bontást is) költségei: 2707,1 m2 × 157 000 Ft/m2 = 425 014 700 Ft 2. Épületgépészeti költségek: 2/1. iskolaépület központi fűtés berendezése radiátorokkal, szerelvényekkel, fűtési vezetékekkel felszerelve. 2707,1 m2 × 14 900 Ft/m2 = 40 335 790 Ft 2/2. Belső vízellátás, csatornázás: vizes helyiségcsoport központi melegvíz készítés berendezési tárgyakkal kompletten szerelve. 2707,1 m2 × 3000 Ft/m2 = 8 121 300 Ft 2/3. Tüzivíz ellátás: tüzivíz hálózat fali tűzcsapokkal biztosítva 2707,1 m2 × 1100 Ft/m2 = 2 977 810 Ft

22

2/4. Szellőzés: iskola mellékhelyiségeinek elszívó szellőzése ventillátorokkal, légcsatornával, esővédő sapkával felszerelve. 2707,1 m2 × 5000 Ft/m2 = 13 535 500 Ft 2/5. Az akadálymentesítés megvalósulására felvonó telepítés: hidraulikus személyfelvonó telepítése 6 személyre (480 kg) vb. szerkezetű aknába szerelve. Tervezéssel, szerkezeti elemek gyártásával, automatikával, kompletten beszerelve, rozsdamentes kivitelben: 4 400 000 Ft 2/6 Épület villamossági költségek: Iskolaépület

fő

és

alelosztókkal,

kábelezéssel,

vezetékezéssel,

lámpatestekkel,

szerelvényekkel, komplett belső távbeszélő hálózattal, belső tv műsorvezető hálózattal, valamint külső villámvédelmi berendezéssel, riasztással. 2707,1 × 18 500 Ft/m2 = 50 081 350Ft 3. Külső munkák költségei: 3/1. Közművezetékek: vízellátás, csatornázás, gázellátás, elektromos ellátás 3/2. Környezetrendezés: út és térburkolat, járda és kisforgalmú burkolat 3/3. Park és kertépítés: 20 cm vastag humuszfeltöltés, füvesítés, sövényültetés, szórófejes öntözőrendszer kiépítése, kavicsburkolat építése kerti szegéllyel. 3/4. Iskolai sportpálya felújítás: Építés összesen (1 - 3): 4. Konyhai berendezések:

10 000 000 Ft 16 000 000 Ft 5 000 000 Ft

6 000 000 Ft 581 466 450 Ft 31 996 000 Ft

Részletezve lásd a csatolt árajánlatban 5. Kazánház:

20 295 000 Ft

6. Tanítási eszközök:

50 568 551 Ft

Részletezve lásd a csatolt árajánlatban 7. Tervezés: 26 938 520 Ft Építészet (előkészítő, építési engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció) Közműtervezés (vízellátás, csatornázás, gázellátás, elektromos tervezés) Környezetrendezési tervezés (út- és térburkolat, járda és kisforgalmú burkolat) Park- és kertépítés tervezése 8. Jogi és pénzügyi tanácsadás (2%): 9. Közbeszerzési eljárás lebonyolítása (1%):

14 580 927 Ft 7 112 647 Ft

23

10. Műszaki ellenőrzés (1%):

7 112 647 Ft

11. Projektmenedzser költsége (0,5%):

3 556 324 Ft

Nettó Mindösszesen (1 - 11)

743 627 266 Ft

Általános Forgalmi Adó

148 725 453 Ft

Bruttó Mindösszesen

892 352 719 Ft

Ebből önerő (15%)

133 852 908 Ft

Ebből kért támogatás (85%)

758 499 811 Ft

Kért támogatás euróban (felhasznált HUF/EUR árfolyam: 275 Ft/€)

2,758,181 €

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A fenti egy négyzetméterre jutó szerkezetépítési, illetve épületgépészeti egységárak megfelelnek a szakmában szokásosan elfogadott összegnagyságoknak. A bekért ajánlatok közül a legkedvezőbb ár-érték aránnyal rendelkező ajánlattal számoltunk, mely piaci összehasonlításban is a legkedvezőbbek közé tartozik. A közbeszerzési eljárás során kiemelt szempontként kívánjuk értékelni az ajánlatok költséghatékonyságát, valamint a kivitelező hasonló projektek során megszerzett tapasztalatait, referenciáit.

4. Horizontális célkitűzések 4.1 Esélyegyenlőség A pályázat egyik fő célja a mozgáskorlátozottak számára az esélyegyenlőség biztosítása. Ennek érdekében a bejárat rámpán is megközelíthető, valamint az emelet elérése céljából személyfelvonó is beépítésre kerül a tervek szerint. A munkálatok során alkalmilag foglalkozatott munkások kiválasztása szempontjából jelentőséggel bír, hogy származása folytán senkit ne érhessen hátrány e szempontból sem. Az iskola szolgáltatásai nem csupán a röszkeiek, hanem a környező tanyavilág és települések, valamint a Szerbiában és Romániában élő magyarság számára is elérhetőek. Tulajdonképpen egészében véve az egész pályázat az esélyegyenlőség megteremtésére épül a szó legtágabb értelmében, hiszen perifériális helyzetünk ellenére a legmesszemenőbbekig kívánunk eleget tenni kötelezettségeinknek, hogy a térség fiataljai ne indulhassanak

24

hátrányból a szakmai, felnőtt életben lakóhelyük és anyagi helyzetük ellenére sem. Ehhez a magas szintű alapfokú oktatás, a kor kihívásainak való megfelelés elengedhetetlenül szükséges, mely e pályázat legfőbb célja.

4.2 Fenntarthatóság A beruházás megvalósításával magasabb oktatási színvonalon tudjuk fogadni mind a településen lakó helyi és tanyai, mind a környéken és a közeli országhatárok túloldalán élő és az iskolánkba jelentkező tanulókat. Ezzel együttesen a munkák ütemezése az intézmény működését nem akadályozza. Környezeti fenntarthatóság A beruházás természetes környezeti hatásait igyekszünk minimalizálni. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk környezetbarát anyagokat felhasználni a felújítás során. A főépület nyílászáróinak és tetőszerkezetének cseréjével a fűtési kiadások drasztikus csökkenése várható. A rendszerváltás előtti időkben széleskörűen használt káros hatású anyagok kiváltásával jelentős kockázati faktor szűnik meg. Miután az épületek a község központjában lesznek felépítve, ezért a csatornázás és egyéb infrastruktúrák bekötése a szokásosnál kevesebb környezetkárosítással jár együtt, ráadásul maga a szennyvízelvezetés is egy környezetkárosítási lehetőséget szüntet meg. Külön összeget fordítanánk az iskola épületeit körülvevő kertek, füves területek helyreállítására, új növények telepítésére ugyancsak. Nem magához a projekthez kapcsolódóan, de környezetvédelmi aspektusa miatt indokolt szót ejteni az iskola környezetvédelmi programjairól, táborairól, képzéseiről, határainkon innen és túl. Erről a témáról az „Egyéb mellékletek”-ben csatolásra került iskolai környezetvédelmi programból lehet bővebben olvasni. Gazdasági fenntarthatóság A projekt gazdasági fenntarthatóságát az alábbi, Kockázatelemzés című fejezetben érintettük.

5. Kockázatelemzés A beruházás szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy a megvalósítási ütemeket nagyon pontosan be kell tartani, hiszen az oktatásnak nem szabad sérülnie, azt pontosan a tantervnek megfelelően kell végezni. Ezért a megvalósítás alatt folyamatos monitorozást tervezünk.

25

Ugyanezen okok miatt a kivitelező kiválasztására nagy figyelmet kell fordítani a közbeszerzési eljárás folyamán. A pénzügyi kockázat nagysága minimális, ugyanis az egyes források elmaradásának veszélye, illetve a hitelfelvétel-kötvénykibocsátás lehetősége sem áll fenn esetünkben. Jelenleg nincsenek folyamatban lévő fejlesztéseink, e célra korábban lekötött pénzeszközeink. A beruházási koncepcióban megjelölt saját forrást az önkormányzat költségvetési rendeletében biztosítja, s ez az anyagi teherviselését nem haladja meg. A beruházás az önkormányzat hatályos rendezési tervébe illeszkedik. A felhalmozási célú hitel (kötvény) és kamatának visszafizetési kötelezettsége, viszonyítva az önkormányzat összes kiadásához a gördülő tervezés adatai alapján (százalékban): Év

2007

2008

2009

(Felhalmozási célú hitel) ÷ (Összes kiadás)

0,02%

0,02%

0,02%

A működési célú kiadások aránya az önkormányzat összes kiadásához viszonyítva a gördülő tervezés adatai alapján: Mint minden projekt megvalósítása, a jelen pályázatban bemutatott beruházás is kockázatokkal jár. A kockázatok elkerülése érdekében kockázatelemzési folyamatot állítottunk össze. Ez ugyan nem szünteti meg a kockázati tényezőket, de segít abban, hogy hatásuk alakítható, bizonyos esetben irányítható legyen. Kockázatelemzési folyamatunk a következő főbb lépésekből áll: •

a kockázatok azonosítása,

•

a kockázatok csökkentése,

•

a kockázatok alakulásának követése.

Mint ahogy azt a fent felsorolt lépések is mutatják a kockázatelemzés, valamint a kockázatkezelés nem egyszeri tevékenység, ez végigkíséri a projektet a tervezési időszaktól a teljes befejezéséig. Az eddig elvégzett elemzés kiterjedt a kivitelezési időtartamra és teljes költségére.

Beruházási

projektünk

kockázatelemzése

során két egymástól technikailag eltérő megoldást alkalmaztunk: érzékenységvizsgálatot

és

valószínűségi elemzést.

26

Első lépésként az érzékenységi vizsgálattal kiválasztottuk a „legveszélyesebb” kockázatokat, majd ez utóbbiakat figyelembe véve valószínűségi elemzéssel értékeltük azok együttes hatását. Bár szükséges a kockázatok azonosítása és értékelése, ez önmagában nem biztosítja a projekt sikerét. Ezért megvizsgáltuk a veszélyek, kockázatok elhárításának lehetőségeit. A kockázatkezelés kettős célt szolgál számunkra: egyrészt a beruházás hatékonyabb megvalósítását teszi lehetővé (idő- és költségkorlátok, valamint a megvalósítandó eredmény kitűzésével, s így kockázatcsökkentésével). Másrészt hozzájárul a beruházási változatok reális gazdasági-pénzügyi értékeléséhez. A kockázatok, akadályok származhatnak magából a projektből, illetve a tervezetlen eseményekből. A kockázat fokozatai szempontjából pedig úgy gondoljuk, hogy bekövetkezésük esetén a hatásuk alacsony fokozatú. A jelen pályázatban bemutatott projekt megvalósítását befolyásoló konkrét kockázati tényezők a következők: - Rossz ütemezés a kivitelezésben, ennek kiküszöbölése céljából már a tervezés időszakában is a megfelelő tapasztalattal rendelkező szakemberek segítségét vettük igénybe, valamint a közbeszerzés során kiválasztandó szállító is garanciát kell vállaljon a projekt sikeres kivitelezésére (megfelelő tapasztalattal rendelkező kivitelező csapattal kell rendelkeznie). - A projekt megvalósítását akadályozhatná, ha nem lenne megfelelően képzett szakembergárda, mely biztosítja az új technológiák szakszerű kezelését. Ezen a téren kifejezetten előnyös erőforrással rendelkezünk, mely teljes körű biztonságot jelent számunkra. - A megvalósítás helyszínére vonatkozó tulajdonviszonyok rendezettek. A beruházás kockázata tehát felmérésünk alapján alacsony mindkét tényezője, hatásának mértéke illetve bekövetkezésének valószínűsége szerint egyaránt. A tervezett változatok költségeinek elemzése A beruházás megvalósulása nélkül iskolánk gyakorlatilag minden épülete pár éven belül életveszélyessé válik, képtelenné válunk önkormányzati kötelezettségünk teljesítésére, az itt tanuló több mint 200 gyermek iskoláztatását csupán ideiglenes szükségmegoldásokkal tudnánk biztosítani, amit semmiképpen sem tekint sem az önkormányzat, sem a diákok, sem a további érintettek elfogadható megoldásnak. A tervezett beruházás megvalósítását 2008 - 2010 évekre tervezzük. A megvalósításhoz szükséges saját részt az önkormányzat saját forrásból kívánja finanszírozni. Ilyen módon a lakosságot nem terheljük. Költségbecsléseink és árajánlataink alapján az „A” változat teljes bruttó összköltsége megközelíti a 900 millió forintot, pontosabban 892 352 719 Ft-tal számoltunk. A „B” változat az öltözőszárny megépítési miatt 60 millió Ft-tal drágább, vagyis 952 352 719 Ft. Kapcsolódó 27

tőkeköltségekkel nem számolunk, ugyanis a saját forrás teljes egészében az önkormányzat rendelkezésére áll, vagyis hitelfelvétel és -törlesztés, valamint az ehhez kapcsolódó kamatteher megfizetése alól mentesülünk. Működési költségeink közül a fajlagos fűtési költségeink számottevő, több mint 10%-os csökkenésével számolunk a korábban már említett nyílászáró- és tetőzetcsere, illetve a vadonatúj, modern épületek kiváló energetikai tulajdonságainak köszönhetően. A legkorszerűbb villamossági berendezések pedig szintén több százalékban mérhető elektromos energia-megtakarítást tesznek lehetővé elsősorban a világítás területén. Bevételek elemzése Projektünk nem jövedelemtermelő tevékenységhez kapcsolódik, tehát számszakilag mérhető bevételre nem számíthatunk, hiszen a mélyebb tudás megszerzése, a szélesebb világ- és jövőkép kialakítása nem mérhető fogalmak, esetleg csak hosszútávon jelentkezik, s akkor is csak az egyes volt diákok jobb kereseti lehetőségeik révén, melyből az iskola közvetlenül semmiképp sem részesül, legfeljebb esetenkénti adományokon keresztül. Mivel a felújítás és az új épületekbe való átköltözés férőhely-növekedéssel is együtt jár, az iskola pedig évente jelenleg minden gyermek után 317 000 Ft állami normatív támogatáshoz jut, így elméletileg ez az egyetlen közvetlenül mérhető extra-bevétel, melyhez az iskola a projekt megvalósulása esetén hozzájut, hiszen nagyjából 40-50 további diáknak jut hely, melyre igény is van a korábban már részletezett demográfiai (népességnövekedési valamint külső- illetve belső migrációs) folyamatoknak köszönhetően. Azonban

ha

csupán

ezeket a számszerűsíthető bevételeket szembe

a

állítanánk kiadásokkal,

akkor rendkívül hosszú megtérüléssel bíró, sőt gyakorlat meg nem térülő beruházásról lenne szó. Egy

iskola

nem

profitorientált szervezet, tehát nem is feladatunk és célunk számviteli szempontból nyereséges módon gazdálkodni, a fentebb

említett,

pénzben

nem

mérhető

„bevételeink”

miatt

tekintjük

magunkat

„nyereségesnek”. Mindezek alapján nem tartjuk magunkra vonatkozónak költség-haszon elemzés elvégzését. 28

A költségek ütemezését igyekeztünk a lehető legegyenletesebbre megtervezni a munkálatokhoz kapcsolódóan, s az ezirányú kockázatok minimalizálása céljából ugyancsak.

6. Összegzés Jelen tanulmányban a lehető legtöbb szempontból igyekeztünk megközelíteni a Röszkei Általános Iskola felújítási és bővítési munkálatainak valamint korszerű oktatási eszközökkel való felszerelésének indokoltságát. Az iskola szempontjából indokolt a beruházás elsősorban az alábbi főbb pontok miatt: - a beruházás nélkül az oktatás pár éven belül nagyon nehezen, csupán ideiglenes megoldásokkal oldható meg az épületek rendkívül rossz állapota miatt - a demográfiai folyamatoknak köszönhetően az iskola jelenlegi kapacitása megközelítőleg teljesen ki van használva - a teljes tanári kar elhelyezése véglegesen nem megoldott - az akadálymentesítés ugyancsak komoly hiányosságokkal küzd jelenleg - a jelenleg használt épületek távol vannak egymástól, az ilyen szempontból történő központosításnak számos gazdasági és társadalmi előnye is kiemelendő - az iskola nem csupán oktatási szerepet lát el, hanem kiemelt helyet foglal el a település és a környező tanyavilág lakosságának társadalmi élete szempontjából szintúgy - tanulóink lehetőségeikhez mérten kiváló eredményeket érnek el mind helyi, mind regionális és országos szinten is, e folyamat továbbvitele tekintetében is indokolt a fejlesztés - az épületek újjáépítése, bővítése a működési költségek jelentős csökkenésével járnak, mely összegek az oktatás további fejlesztésére fordíthatóak - az új kor új kihívásainak való megfelelés következtében nélkülözhetetlenné válik a széles látókör, a nyelvtudás és a számítógépes ismeretek magas szintű elsajátítása, ezért a beruházásnak része egy könyvtár, egy nyelvi és egy számítástechnikai labor létrehozása is Az önkormányzat hitelfelvétel alkalmazása nélkül is rendelkezik a pályázathoz szükséges önrésszel, ezért a megvalósíthatóság e téren sem küzd hiányosságokkal. A beruházás lefolyása után a fenti pontok teljesítése elérhetővé válik, hosszú távú hatása felbecsülhetetlen. Településünk egy komplex és nem csupán anyagi szempontból roppant értékes új közintézménnyel gazdagodna, melynek előnyeiből helyi lakosai mellett a környező térségek és az országhatárokon túli magyarok is részesednének, gazdagodnának általa.

29

7. Függelék 7.1 Képek az iskola jelenlegi és tervezett állapotáról

Átépítendő épületszárny

Felújítandó épületszárny 30

Lebontandó épületszárny

31

32

7.2 Az iskola épületei – Kérdőíves felmérés Iskolánk az elmúlt tanévben kérdőíves felmérés keretében kérdezte meg a tanulókat, szüleiket és a tanári kar tagjait az iskolával kapcsolatos véleményükről. Ennek rövidített összefoglalását közöljük az alábbiakban: A szülők a kitöltött kérdőív alapján - elégedetlenek az iskola építészeti adottságaival. A tantermek száma összesen tizenkettő, melyek közül hét a kétszintes főépületben található. Az iskola 20 számítógéppel, számítástechnika-tanteremmel, korlátlan internet hozzáféréssel, kiépített hálózattal, kémia szertárral és a községivel közös könyvtárral rendelkezik. A tanulók a kitöltött kérdőív alapján - elégedettek a tantermek tágasságával, dekorációjával; - megfelelőnek találják a tantermek biztonságát, tisztaságát, felszereltségét. Az 1992-ben épült, öltözőkkel, tusolókkal, mosdókkal, szertárral és tanári szobával rendelkező tornaterem korszerű és minden igényt kielégítő az iskolai testnevelés számára. Tágassága miatt gyakori színhelye a település sporteseményeinek. A kiszolgáló helyiségek felújításra szorulnak. A tanulók a kitöltött kérdőív alapján - elégedettek a tornaterem tágasságával, szépségével, tisztaságával; - elégedetlenek az öltözők tágasságával, biztonságával. Az iskola főépületében egy tanári szoba található, ahol egy internet-hozzáféréssel ellátott számítógép és egy fénymásoló segíti a pedagógusok munkáját. A Klebelsberg korabeli épületek nem rendelkeznek külön tanári szobával. Az igazgatói és az igazgatóhelyettesi szoba, valamint a gazdasági iroda a központi épület felső szintjén foglal helyet. Mindegyik helyiség számítógéppel rendelkezik. Az iskolában elegendő számú, mosdókagylóval ellátott, vízöblítéses WC található. A két régi épület WC-i szükségmegoldások. A mozgáskorlátozott követelményeknek nem felelnek meg. A mellékhelyiségek tisztasági festése minden évben megtörténik. A tanulók a kitöltött kérdőív alapján - megfelelőnek tartják a mosdók tágasságát, biztonságát, felszereltségét. A főépület folyosói alkalmasak arra, hogy csapadékos idő esetén a tanulók az óraközi szüneteket itt töltsék. A tanulók a kitöltött kérdőív alapján

33

- elégedettek a folyosók tágasságával, biztonságával, felszereltségével; - megfelelőnek találják a folyosók tisztaságát. - elégedetlenek a tantermek és elsősorban a folyosók hőmérsékletével a téli időszakokban Az ablakok elavultak, egyidősek az épülettel. A védőrácsok szilárdsági állapota nem megfelelő, ezért balesetveszélyesek. Cseréjükre többször kíséreltünk meg sikertelenül támogatást szerezni. Az ajtók nem felelnek meg az energetikai szempontoknak, ezért rontják a fűtés hatásfokát. Az épület két kültéri ajtaját négy évvel ezelőtt korszerű, Hungaropán üvegezésűre cseréltük. Az iskola világítás- és fűtésrendszere - a kazáncsövek kivételével felújításra szorul. Az udvar nagy része aszfaltozott, mely védelmet nyújt az esős évszak kellemetlenségeitől, de a burkolat egy része töredezett, repedezett, ezért balesetveszélyes. Az iskola épületét egy általunk telepített és gondozott kisebb alapterületű fás-bokros zöldterület veszi körül. A szülők a kitöltött kérdőív alapján - elégedettek az iskola környezetének adottságával, tisztaságával; - éppen elégségesnek találják az iskola felszereltségét. A tanulók a kitöltött kérdőív alapján - elégedettek az udvar tágasságával; - elégedetlenek az udvar biztonságával, felszereltségével. A gyermekétkeztetést vállalkozó üzemelteti. Az iskola folyamatosan ellenőrzi, hogy az ételek megfelelnek-e a korszerű, egészséges táplálkozásnak. A zöldségfélék és gyümölcsök többször előfordulhatnának az étrendben. Az ebédlő az egyik Klebelsberg korabeli épületben található; 35 gyermek befogadására alkalmas. A vállalkozó által fenntartott konyha nem minden tekintetben felel meg az előírásoknak. A tanulók a kitöltött kérdőív alapján - elégedettek az ebédlő tisztaságával; - megfelelőnek találják az ebédlő tágasságát; - elégedetlenek az ebédlő szépségével, biztonságával, felszereltségével. Az iskola működése A Röszkei Általános Iskolának 8 évfolyama van, az iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik, mely négy szakaszra tagolódik. Ennek megfelelően az iskola szerkezete a következő: - bevezető szakasz: 1-2. évfolyam - kezdő szakasz: 3-4. évfolyam

34

Feladata: Az alapismeretek elsajátítása, a képességfejlesztésben kiteljesedő, az életkornak megfelelő tananyag és neveltségi követelményekkel. Az idegen nyelv és az informatika tantárgyak tanítását a negyedeik évfolyamtól tanulják tanulóink. - alapozó szakasz: 5-6. évfolyam - fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam Feladata: Az előző pedagógiai szakaszok eredményeire építve hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A gyerekek érdeklődésüknek és képességeiknek megfelelő területeken tanulhatnak. Az alapfokú nevelő-oktató intézménynek fő feladata elősegíteni, hogy a tanuló érdeklődésének, tehetségének és képességeinek megfelelően felkészüljön a középiskola továbbtanulásra és a társadalomba való beilleszkedésre. Az iskola felelőssége A Röszkei Általános Iskola a közoktatási törvényben meghatározott feladat-ellátási keretek között felelős az ide beiratkozott gyermekek tanulók, testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermek- és tanulóközösségek kialakulásáért és fejődéséért. A nevelőtestület fő feladatának tekinti a nevelő-oktató munka során az olyan személyiség kialakítását, aki testi-lelki egyensúlya révén képes együttműködésre társaival, harmónia megteremtésére önmaga és környezete között, aki ismereteit folyamatosan bővíti, aki kreatív gondolkodással végzi tevékenységét, aki demokratikus meggyőződéssel felruházott és szűkebb - tágabb környezetének sorsa, dolga iránt elkötelezett. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Különös feladata, hogy megfelelő szinten gondoskodjék a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, az ismeretanyag tárgyilagos és többoldalú közvetítéséről. Ennek

érdekében

a

gyermek

személyiségének

fejlesztésében,

képességeinek

kibontakoztatásában együttműködik a szülőkkel, a gyermekközösség, tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségeivel (osztály és iskolai szinten) együttműködve végzi oktató-nevelő munkáját, s felkészíti a tanulót a családi életre. Az iskola világnézeti elkötelezettsége Az iskola, mint önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény egyetlen vallás, vagy világnézet irányában sem elkötelezett. Ennek megfelelően az iskola a vallási és világnézeti vonatkozású információkat tárgyilagosan, többoldalúan közvetíti, azok igazságáról nem foglal állást, vallási és világnézeti kérdésekben semleges.

35

Az iskola tanulóinak egyenlő elbírálása Az iskolában tilos a tanulók bármely okból történő hátrányos megkülönböztetése, vallása, neme, nemzeti - etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, származása alapján. Az iskola nem tesz különbséget a tanulók között vagyoni, jövedelmi helyzet alapján, kora, cselekvőképességének hiánya, vagy korlátozottsága, születési, vagy egyéb helyzete miatt. Egészségvédelem Az egészséggel kapcsolatos célok és feladatok az általános iskolában a testi fejlődés, érés támogatása, higiéniai szokások kialakítása, erősítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; a váz- és izomrendszer ortopédiai elváltozásainak megelőzése, ellensúlyozása, korrekciója; a keringési és légzőszervi megbetegedések megelőzése. Az első két szakasz alapozó jellegére építve gazdagítsa tovább a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, a mozgás és a sportolás iránti igényüket. A kötelező és a sportórák által sajátítsák el legalább két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy élmény és siker forrása legyen számukra. Ismerjék meg a motorikus feladatok végzésekor fellépő törvényszerűségeket (testi, fizikai, pszichikai), szabályszerűségeket és tanuljanak meg feladatmegoldó sémákat, transzferálható cselekvési elveket. Alapvető célok továbbá a mozgáskultúra fejlesztése, tanulási, játék- és sportélmények nyújtása, értékes személyiségvonások fejlesztése (bátorság, leleményesség, csapatmunka, kitartás, céltartás, kudarc tűrése, összpontosítás, szabályok betartása…) Az általános iskola első – negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. Minden olyan napon, melyen nincs testnevelés óra meg kell szervezni a játékos, egészségfejlesztő mozgást, melynek ideje naponta legalább 30 perc. Az iskolánkban a tanuló diákok a következő sporttevékenységek közül választhatnak: Hétfő +

Kedd Szerda Csütörtök + + + + + + + + + + + + + + + +

Péntek +

Hétvége

kézilabda röplabda úszás + + görkorcsolya kick-box + + tánc labdarúgás + asztalitenisz + + tömegsport + A Röszkei Általános Iskola pedagógiai közössége javasolja, hogy az intézmény minden tanulójának kötelező legyen valamilyen sporttevékenységet választani. A tanulók tudomásul veszik, hogy a választott sportfoglalkozásokon kötelező a részvétel. 36

Úszásoktatásunkat egy szegedi székhelyű és szintén szegedi oktatási hellyel működő úszótanoda segítségével oldjuk meg. A szerződés tartalma szerint a gyerekeket az iskolától iskoláig szállítják és alkalmanként 45 perces foglalkozásokat tartanak 6 -7 gyerekenként egy egy oktatóval. Az úszás nem kezdődhet az iskolai tanítás ideje alatt. Az iskola gondoskodik arról, hogy az úszni induló gyerekeknek elegendő idejük legyen ebédelni. Az osztályok közösségi programja A közösségfejlesztés legfontosabb fórumai a közösségi rendezvények, ezen belül is az osztályok közösségei programjai, melynek formái a következők: - összejövetelek az osztály tanulói részére különböző jeles alkalommal ("osztálybuli", Mikulás délután, közös főzés-szalonnasütés a szabadban), - hosszabb programok kirándulás jelleggel (tanulmányi kirándulás, természetjárás, táborozás), - közös rendezvény a szülőkkel (anyák napja) Az iskola tanulóinak kisebb közössége önállóan kezdeményezheti diákkör, tanulókör létrehozását, ha annak az iskola életében meg vannak a feltételei. Az iskola munkarendjében gondoskodik az ilyen módon létrejött diákkör működéséről megfelelő szaktanár, időkeret, helyiség és felszerelés biztosításával, a szakmai, gazdasági, adminisztrációs jellegű ellenőrzéssel. Ünnepeink, rendezvényeink, hagyományaink Szakkörök Szervezője Környezetvédelmi, informatika, Röszkei Általános Iskola énekkar, felvételi előkészítők: matematika, magyar nyelv, magyar irodalom, Felzárkóztatás, tehetséggondozás, Röszkei Általános Iskola előkészítő: angol nyelvi előkészítő, informatika Sportfoglalkozások: lásd táblázatban Röszkei Általános Iskola Hangszeres foglalkozások Néptánc

Nemzeti ünnepek

és

Ideje Egész évben nem minden tanulót érintő tevékenység

Időszakonként minden tanulót tevékenység Egész évben minden tanulót tevékenység kézműves Mórahalmi Alapfokú Egész évben Művészeti Iskolával minden tanulót együttműködve tevékenység Szeged Táncegyüttessel Egész évben együttműködve minden tanulót tevékenység

Október 6. Október 23.

Felelősei az osztályfőnökök Felelőse évente kijelölt pedagógus

Március 15.

Felelőse évente kijelölt pedagógus

nem érintő nem érintő nem érintő nem érintő

37

Iskolai ünnepélyek Hagyományok

Tanévnyitó

Felelőse évente kijelölt pedagógus

Ballagás – évzáró

Felelősei a ál fő ök i

7.

évfolyamok

Felelősei a tál fő ök i

8.

évfolyamok

Mikulás Karácsony Farsang Gergely-járás Anyák napja Gyermeknap – sportnap „Bolond ballagás”

Tanórán kívüli rendezvények

Felelősei a 8. évfolyamok ál főazökigazgatóhelyettes i A mindenkori első Felelőse évfolyam tanulóinak A mindenkori ballagó Felelőse az igazgatóhelyettes évfolyam megajándékozása Az alapítványi díjkiosztó Felelőse az igazgató Tanév végi jutalomkönyvek Felelősök osztályfőnökök, a legkiválóbbaknak igazgatóhelyettes Szakmai tanulmányi Felelősei szaktanárok és évente kijelölt versenyek (helyi, régiós, pedagógusok országos), kiállítások, konferenciák, jeles napok Szaktáborok, Felelősei az osztályfőnökök illetve a osztálykirándulások szaktáborok vezetői

Szabadon választható órák a 2006/2007. tanévben: sportkör, művészeti nevelés, informatika, népi gyermekjátékok, környezetkultúra, erdei iskola, anyanyelv, ember és társadalom, egészségtan, ünnepi készülődés, idegen nyelv, matematika, mozgókép és médiaismeret, környezetvédelem. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: - diákétkeztetés, - gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység, - a tankönyvvásárláshoz nyújtott segítség – figyelembe véve a hatályos jogszabályok rendelkezéseit (pl. sokgyermekes családok támogatása ingyen tankönyvvel, stb.), - az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek igénylésének támogatása, - szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal, a gyermekjóléti szolgálattal, - tartós tankönyvek, atlaszok, kötelező olvasmányok kölcsönzése a könyvtárból. Az iskola a normatív támogatás 25 %-a erejéig tartós tankönyveket vásárol, és azt saját nyilvántartásában tartja számon. A tartós tankönyvekből a tanulók kölcsönözhetnek, ha arra a felméréseket követően szülői igény merül fel.

38

Földünk nagy regionális integrációi és a „Világparlament” A XX. század végére a világbirodalmak kora véget ért. A nagy gyarmatosító nyugateurópai országok – elsősorban az Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország – néhány apró szigetcsoportot leszámítva elvesztették hajdanvolt sokmillió négyzetkilométert és sok tízmillió rajtuk élő lakost magába foglaló gyarmatbirodalmaik egészét. Az új világrendben már nem a katonai, hanem a gazdasági fölény a döntő. A számos, pár évtizede függetlenné vált állam vagy évszázadok óta létező ország egyaránt felismerte, hogy gazdasági erejük növelése a sikerük, a boldogulásuk kulcsa és ezt hatékonyabban, gyorsabban érhetik el együtt, összefogva, mintha egyedül néznének szembe a modern kor új kihívásaival. A regionalizmus és a globalizmus tehát bizonyos szempontból feltételezi és kiegészíti egymást, de máshonnan nézve ellentétes folyamatok, úgymint a verseny és az együttműködés. A globalizáció fentről lefelé indul, merev, homogenizáló és ellenőrző; míg a regionalizáció alulról építkezik, rugalmasabb, önkéntes és a diverzitásra helyezi a hangsúlyt.1 A múlt század második felében számos globalizációs hajtóerő alakította egyre szűkülő világunkat: •

új tudományos és technikai átalakulás, a tömegkommunikáció elterjedése

•

a hidegháború egységesítette a vezető ipari országok stratégiáját, érdekeit

•

folytatódott a nagy nemzetközi társaságok bővülésének folyamata

•

a világtermelés és fogyasztás gyors és széles körű növekedése

•

megjelentek és egyre nagyobb szerepet vívtak ki maguknak a nemzetközi, multilaterális szervezetek A nemzetközi szervezetek között egyesek egy adott térség, régió gazdasági

felemelkedését, a bennük lévő államok közötti kapcsolatok elmélyülését tekintik fő céljuknak. Balassa Béla, magyar származású amerikai közgazdász fogalmazta meg elsőként a nemzetközi szakirodalomban a nemzetközi integráció fokozatait: 1. szabadkereskedelmi

területekben

résztvevő

államok

az

egymás

közti

kereskedelemben megszüntetik a vámokat és egyéb korlátozó intézkedéseket 2. vámunióban továbblépnek ezen, és kifelé, más államok felé is közös vámpolitikát alkalmaznak 3. közös piac keretei között a termelési tényezők áramlását korlátozó akadályokat is felszámolják 1

Békési László: A politika földrajza # Aula Kiadó Kft. # 2004 # Budapest

39

4. gazdasági unióban még tovább mennek a résztvevők, bizonyos mértékig gazdaságpolitikájukat is összehangolják 5. teljes gazdasági integrálódásnak azt az állapotot tekintjük, amikor már egységes monetáris, fiskális és szociális politikát alkalmaznak a tagállamok, valamint nemzetek feletti intézményeket és hatóságokat hoznak létre, melyek határozatai a tagállamokra nézve kötelezőek Nemzetközi regionális integrációk - Világrégiók A felvázolt integrációk többsége a nagyjából az ötödik, azaz legfelső szinten álló Európai Uniót leszámítva egyelőre csupán az első előtti, megközelítőleg szabadkereskedelmi társulásnak tekinthető szinten tevékenykednek, azaz leegyszerűsítve az egymás közti kereskedelemben létező, de kedvezményes vámtarifákat használnak. Néhányan az első, esetleg a második lépcsőfokon működnek, a harmadik és negyedik szint csak keveseknek került elérhető közelségbe, de az eddigi fejlődési pályák elemzése, korábbi vizsgálatok, párhuzamok, célkitűzések mind arra a következtetésre vezetnek, hogy gyakorlatilag kivétel nélkül magasabb szinteket céloznak meg a távolabbi jövőt illetően. Habár munkám erősen jövőbe tekintő, sok feltételezéssel él, de a felosztási rendszerem igyekszik követni a már létező nemzetközi szervezetek struktúráját. Földünkön tizennégy integrációs társulást különítettem el, melyek méretükben, népességükben, gazdasági erejükben természetesen erősen különböznek egymástól. E szervezeteket néhol jelentős időkülönbséggel alapították2, az integrálódás különböző fokán állnak, van köztük már közös fizetőeszközzel rendelkező (EU) éppúgy, mint hivatalosan nem is létező (EAEC) társulás. Azonban jelenleg világunk nem minden országa tagja is egyben valamelyik vizsgált integrációnak, így mintegy a jövőbe utazva, alapvetően a földrajzi fekvést, vallást, külkapcsolatokat figyelembe véve kibővítésre kerültek a szervezetek. Így vált teljessé a kép, nem maradtak „fehér foltok”, tehát általuk egész bolygónk területe lefedésre került.3 A globalizációt kisebb-nagyobb mértékben elutasító irányzatokkal szemben létezik kettő, melyek elfogadják ugyan, hogy világunk egyre inkább ebben az irányban halad előre, de gyökeresen ellentétes nézőpontot vallanak világunk helyes jövőjét illetően: 2

Már a korábbi, kétpólusúnak tekintett világrendszerben megjelentek e különböző nemzetközi együttműködési formák, első alapítási hullámuk (1945-85, ezen belül is elsősorban 1955-75) a hidegháború évtizedeire esik. A többpólusú világ iránti igény a Szovjetunió szétesésével egypólusúvá vált világban tovább erősödött, az említésre kerülő integrációk közel fele a kilencvenes évek elején (1991-93) alakult meg hivatalosan. 3 Ennek mintegy fordítottjaként létezik néhány olyan állam is, mely egyszerre két (szomszédos) itt bemutatott nemzetközi integrációnak is tagja. Ebben az esetben döntenem kellett, és ahhoz lettek sorolva, amelyikhez való viszonyai erősebbnek tűntek.

40

•

a neoliberális megközelítés a globalizáció céljait a technikai fejlődés, a piacok, és a nemzetközi

vállalatok

versenyközpontú,

érdekeiből

elfogadja

és

kiindulva igyekszik

fogalmazza maximálisan

meg,

alapvetően

kihasználni

az

egyenlőtlenségeket, ellenzi a globális újraelosztást a szociális problémák enyhítésére •

az egyelőre sajnos inkább háttérbe szoruló másik irányzat, a humanista megközelítés a fentinek teljes ellentéte, kollektív, közösségi eszméken alapuló felfogás, mely az egész világon egyenlőséget, erőszak nélküli fejlődést kíván megvalósítani a globalizáció hullámait „meglovagolva” Munkám egyértelműen az utóbbi kategóriába sorolható, elutasítja a neoliberális

megközelítés darwinista felfogását, miszerint a gyengébbnek többnyire „vesznie kell”, hogy ne hátráltassa az erősebbet a további fejlődésben. Tehát az alábbiakban néhol talán túlon-túl humanista, netán utópisztikus gondolatok is olvashatóak lesznek, de ezek abból az elszánt meggyőződésemből fakadnak, hogy világunk jelenlegi és jövőben felmerülő problémáin nem külön-külön, a saját érdekeinket nézve, hanem csakis együtt leszünk képesek úrrá lenni, és így őket a lehető legteljesebb mértékben megoldhatóvá tenni.4 Mindezek alapján három csoportban a következő integrációkat különböztettem meg: Az amerikai ikerkontinensen: NAFTA Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény North American Free Trade Agreement CARICOM Karib Közösség Caribbean Community CAIS Közép-Amerikai Integrációs Rendszer Central American Integration System MERCOSUR Dél-Amerikai Közös Piac Mercado Común del Cono Sur AC Andok Csoport Andean Commonwealth Európában, Afrikában, Észak-, illetve Nyugat-Ázsiában: EU Európai Unió European Union LAS Arab Államok Ligája League of the Arab States ECOWAS Nyugat-Afrikai Országok Gazdasági Közössége Economic Community of West African States SADC Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség South African Development Community CIS Független Államok Közössége Commonwealth of Independent States Kelet-, illetve Dél-Ázsiában és Óceániában: Kelet-Ázsiai Gazdasági Együttműködés East Asian Economic Cooperation EAEC5 SAARC Dél-Ázsiai Regionális Együttműködési Szövetség South Asian Association for Regional Cooperation ASEAN Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége Association of South East Asian Nations PIF Csendes-óceáni Szigetek Fóruma Pacific Islands Forum

Az alábbi térképen és az azt követő táblázatban áttekinthetően és összehasonlíthatóan kerültek összefoglalásra eme integrációk legfontosabb jellemzői. 4

Simai Mihály: Globaizáció és regionális együttműködés a XXI. század elején In: Blahó András: Európai integrációs alapismeretek # Aula Kiadó Kft. # 2002 # Budapest 5 Kelet-Ázsiáról nem sikerült fellelnem létező átfogóbb integrációs szövetséget, így az itt fekvő kevés számú, de annál nagyobb szerepet játszó állam egy nem létező csoportosulásba került. Annyi alapja van az elnevezésnek, hogy az itteni államok (Észak-Korea és Mongólia kivételével) tagjai az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésnek (APEC – Asian-Pacific Economic Cooperation), ez magyarázza a hasonló névválasztást.

41

42

I. táblázat: Összefoglaló táblázat6

6

A táblázatban található jelölt megjegyzések: *: az első oszlopban a zárójeles számok az adott integrációhoz tartozó államok, függő és társult területek számát jelentik; **: 2005 novemberében Venezuela is csatlakozott a MERCOSUR-hoz, de munkámban még az Andok Csoportnál szerepel; ***: a zárójeles számok közelítőleg a Balassa-féle fokozatoknak felelnek meg (lásd fentebb), de igyekeztem a helyi sajátosságokat és közeljövő várható eredményeit is figyelembe venni; °: a vezető államok után zárójelben található százalékérték számítása megegyezik a „világparlamentnél” alkalmazott számítással (lásd később); °°: habár Kína súlya abszolút mértékű (>50%), de Japán számottevő hatása, kapcsolatai, stb. miatt megítélésem szerint a valóságban (egyelőre) a relatív túlsúlyt sem éri el; °°°: mindhárom ország fővárosa egyben székhelye is a NAFTA-integrációnak.

43

További felosztási rendszerekről röviden A múltban és napjainkban is számos történész, geopolitikával foglalkozó professzor alkotta meg saját elméletét, igyekezte elhatárolni a világunkban meglévő, vagy már elpusztult civilizációkat. Abban sokan egyetértettek, hogy a civilizációk (kultúrkörök) lényegi meghatározó eleme a vallás. Elsődleges civilizáció 6 helyen jött létre: Mexikóban és Peruban, Kínában és Indiában, Mezopotámiában és Egyiptomban.7 Spengler összesen 8, a teljes érettségig eljutott történelmi kultúrkört sorolt föl: a maja, kínai, indiai, babilóniai, egyiptomi, arab, antik és nyugati kultúrkört. Toynbee szerint pedig a civilizációk közül 7 létezik ma is8: a kínai, a japáni, a hindu, az iszlám, a balkáni, az orosz és a nyugati. Huntington némiképpen ingadozik a kultúrák fölsorolásakor. Tételesen és egyértelműen a következőket adja meg: kínai, japán, hindu, iszlám, ortodox, nyugati, latin-amerikai. Megemlíti továbbá nyolcadikként a vitatott afrikai kultúrát, valamint kilencedikként a buddhista kultúrát is, bár végül úgy véli, hogy ez nem kapcsolódik egy külön civilizációhoz, szemben az előtte felsoroltakkal.9 A Világrégiók összehasonlítása

1. ábra

7

A hat civilizáció páronként hasonló: a mexikói és a perui civilizáció letűnt, mielőtt másodlagos civilizációkat tudott volna életre hívni vagy akár egymással összeköttetésbe sikerült volna jutniuk. A kínai és az indiai civilizációk egymással alig jutottak érintkezésbe, jelentős másodlagos civilizációkat hívtak azonban életre: a kínai mindenekelőtt a japán, az indiai a különféle hátsó-indiai civilizációkat. Harmadik párként a mezopotámiai és az egyiptomi civilizációk erőteljesen hatottak egymásra és ugyancsak az általuk életre hívott másodlagos civilizációkra, a különféle iráni-kis-ázsiai, szíriai-főniciai, krétai-mykénéi civilizációkra. Végül ez utóbbiakból fejlődtek ki harmadlagos civilizációkként a mediterrán térség antik civilizációi, a görögországi és az itáliai. 8 Az életképtelen 4, a már elpusztult 16 és a fejlődésben megrekedt 3 mellett. 9 Lendvai L. Ferenc: Kultúrák és kultúrkörök a globalizáció korában # http://www.fil.hu/projects/kecske.met/lendvai_1514.htm (2005. szeptember 6.)

44

Az 1. ábra látványosabban és ezáltal érthetőbben ábrázolja a szövetségek közti erőviszonyokat. A vízszintes tengelyen a lakosság, a függőlegesen a terület szerepel. A „buborék” mérete pedig a bruttó hazai termék nagyságával arányos. Látható, hogy felszínét tekintve a Független Államok Közösségét követi a NAFTA, népességét nézve a Kelet-Ázsiai Gazdasági Együttműködés a listavezető. Nyomában van, majd nemsokára elé lép az indiai szubkontinens régiója, mely már most messze a legsűrűbben lakott térség. Az alábbi táblázat a legfontosabb mutatók alapján veszi górcső alá a fentebb bemutatott tucatnyi10 integrációs szervezetet: Név / Adatok (2002) Összesen NAFTA CARICOM-CAIS MERCOSUR-AC EU CIS LAS ECOWAS SADC EAEC SAARC ASEAN PIF

Terület km2

Népesség % fő/km2

%

e.fő

136.218.268

100

6.226.958

100

45,7

21.725.917 1.215.638

15,9 0,9

422.065 77.495

6,8 1,2

19,4 63,7

17.340.261

12,7

356.425

5,7

20,6

8.097.394

5,9

595.615

9,6

73,6

22.100.900

16,2

280.982

4,5

12,7

15.834.202

11,6

376.566

6,0

23,8

8.120.237

6,0

267.442

4,3

32,9

11.871.614

8,7

360.726

5,8

30,4

11.771.407

8,6

1.513.715

24,3

128,6

5.141.646

3,8

1.396.369

22,4

271,6

4.493.294

3,3

547.988

8,8

122,0

8.505.758

6,2

31.570

0,5

3,7

GDP (PPP) mrd.$ % $/fő

Ház

48.249,6 12.137,4 364,7 2.587,9

100 25,2 0,8 5,4

7.749 28.757 4.706 7.261

100 21 1 6

12.079,9 1.695,2 1.778,3 343,4 802,9

25,0 3,5 3,7 0,7 1,7

20.281 6.033 4.722 1.284 2.226

21 4 5 2 3

10.310,0 3.437,6 2.041,3 671,0

21,4 7,1 4,2 1,4

6.811 2.462 3.725 21.254

21 10 5 1

II. táblázat: A világrégiók összehasonlítása11

Az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény rendelkezik a legnagyobb vásárlóerő-paritáson (PPP) számított bruttó hazai termékkel mind összesen, mind egy főre vetítve. Őt követi az Európai Unió és az EAEC, egy főre vetítve pedig még az EU mellett a csendes-óceáni államok szervezete emelkedik ki a mezőnyből közel háromszor akkora értékkel, mint az utánuk következő szövetségek, akik összesen (még egyelőre csupán) a világnépesség közel 5/6-át, több mint ötmilliárd főt képviselve mind „szegényebbek” az átlagnál. Ez a tény is jól mutatja a világban sajnos mindenütt meglévő hihetetlen egyenlőtlenségeket. A jövő egyik legnagyobb és legsürgetőbb feladata lenne eme igazságtalanságok minél teljesebb körű felszámolása.

10

Tizennégy szervezet került bemutatásra, de a két közép-amerikai, illetve a két dél-amerikai páronként összevonásra került. (Minden oszlop első helyezett értékei vannak aláhúzva.) 11 Cartographia Világatlasz # Cartographia Kft. # 2001 # Budapest (terület); http://www.census.gov/cgibin/ipc/agggen (2005. február 28.) és Cartographia Világatlasz # Cartographia Kft. # 2004 # Budapest (lakosság); http://hdr.undp.org/statistics/data/indic/indic_124_1_1.html (2005. február 28.) és A Világ országai # Top-o-gráf Kft. # 2004 # Budapest valamint Öt kontinens országai Földrajzi Világenciklopédia # Geopen Kft. # 2004 # Budapest

45

A „Világparlamentről” A II. táblázat utolsó, „Ház” nevet viselő oszlopában a tizenkét szervezet erőviszonyait kíséreltem meg egy egyszerű mutatószámmal érzékeltetni. A demokratikus országok parlamentjeinek, országházainak analógiájára elképzeltem egy virtuális Világparlamentet, melyben a bemutatott szervezeteket, az ENSZ-hez hasonlóan diplomaták képviselnék.12

2. ábra

Az egyes „frakciók” méreteit természetesen az általuk képviselt integrációk ereje határozza meg. A felszín méretének nem szokás alapvető jelentőséget tulajdonítani, egy ország erejét már régóta nem a földrajzi kiterjedtsége határozza meg, ezért a „terület” nálam is csupán 5%-os súllyal szerepel a mutatóban. A „népesség” nagyságának már komolyabb hordereje van, jelen esetben 20%-kal szerepel. Napjainkban, hibái ellenére a legáltalánosabb értékmérő a „bruttó hazai termék” egy gazdaság erejének meghatározására, így itt is neki kell hogy járjon a döntő - számszerűsítve 75%-os - szerep. Virtuális parlamentem az egyszerűség kedvéért kereken 100 fős, és igyekeztem az egyes tényezők súlyait jelentőségük figyelembevételével úgy meghatározni, hogy a három legnagyobb frakció - az EU, a NAFTA és az EAEC - egyenlő számban képviseltethesse magát.13 Így szükség van a kompromisszumra köztük, hiszen még relatív többséggel sem rendelkezik egyik sem, sőt még közülük ketten összefogva sem érik el az abszolút többséget (2 × 21% = 42% < 50%), vagy mindhárman együtt a 2/3-os arányt (3 × 21% = 63% < 66 2 3 %), ami általában a parlamentáris demokráciákban a nagyobb horderejű döntések 12

A diagram adatainak forrásai az I. táblázat utolsó oszlopa, illetve az ott felsorolt irodalmak. Ez indokolta azt is, hogy a legfrissebb rendelkezésre álló adatok helyett három éves, 2002-es adatokat használtam fel. Természetesen bizonyos időközönként (például 10 évenként) lehetőség lenne az erőviszonyokat meghatározó adatok aktualizálására, s ezen keresztül a parlament összetételének megváltoztatására. 13

46

elfogadásának alsó határa. Tehát a „nagyok” rá vannak kényszerítve arra, hogy együttműködjenek a kisebb integrációs szervezetekkel, így a kisebbek érdekeinek világszintű érvényesülésére is több esély van. Jelenleg komoly probléma az ENSZ-ben, hogy a Biztonsági Tanács összetétele nem tükrözi híven a II. világháború vége óta megváltozott erőviszonyokat, hisz például a világ 3-5. legerősebb gazdasági hatalma (Japán, India, Németország) nem képviseltetheti magát állandó tagként. A népességben rejlő erőről nem is szólva, hisz a BT állandó tagjai összesen kisebbséget, 30%-t képviselnek a Föld lakosságából (40%-t a GDP-ből). A világ országainak fentebbi, regionális felosztása kezelhető számú tárgyaló félre oszthatná Földünk lakosságát.14 Ezáltal többszörös áttétellel, de minden lakos képviselve lenne a legfelsőbb szinten, mégsem bénulna meg a Világparlament működése, hiszen 12 fél között nagyobb esély van kompromisszumos megoldást találni az egyes kérdésekben, mint bő 200 ország esetében, és igazságosabbnak is tűnhet, mint a jelenlegi rendszer.15 A népességnövekedésről Természetesen a táblázatban bemutatott értékek a jelenre (pontosabban 2002-re) vonatkoznak, azonban érdekes lehet megnézni, hogy mi vár e téren is ezekre az integrációkra a jövőben. A felszínnek van a legkisebb szerepe, és mérete amúgy sem változik. A gazdasági növekedésre hosszú távú előrejelzéseket nagy biztonsággal nem lehet tenni, és részletesebb bemutatása meghaladná e munka kereteit. A harmadik tárgyalt tényező, a népesség növekedése már biztosabban modellezhető és előre jelezhető akár több évtizedes távlatra is. Az alábbi diagram16 a regionális integrációk népességét ábrázolja abszolút illetve relatív formában 1950 és 2050 között. 45 év múlva, 2050-re a Föld teljes népessége megközelíti a 9,2 milliárdot az előzetes számítások szerint. Látható, hogy addigra jelentősen átrendeződnek a régiók közti erőviszonyok, legalábbis ami a népességet illeti. Fél évtized múlva az élmezőnyben két helyen is helycsere történik: a dél-ázsiai régió megelőzve a keletázsiait az élre ugrik, míg a már régóta csökkenő részarányt képviselő öreg kontinens lecsúszik a dobogóról, átadja helyét egy harmadik ázsiai integrációnak, az ASEAN-nak. Az Európai 14

Az azonban mindenképp megjegyzendő, hogy mind az Egyesült Nemzetek Szervezete, mind elődje, a Népszövetség létrejöttét világháború előzte meg. Reméljük, hogy a világ már „felnőtt annyira”, hogy legyen a megoldás akár az ENSZ radikális reformja, akár egy új alapokon nyugvó világszervezet létrehozása, az végbe tud menni békés eszközökkel és előzmények után. 15 Bár természetesen lennének országok, területek, melyek szerepe jelentősen csökkenne, nem csupán Európáé, ahonnan jelenleg két ország is szerepel az öt vétójogú ENSZ-tagállam között (ráadásul további kettő „ácsingózik rá”), hanem elsősorban Oroszországé, melynek ENSZ-vétójoga a Szovjetunió jogutódjaként maradt meg, holott jelenleg legfeljebb földrajzilag, talán katonailag (esetleg energiahordozói révén) számít nagyhatalomnak, gazdaságilag és demográfiailag semmiképp. 16 http://www.census.gov/cgi-bin/ipc/agggen (2005. február 28.)

47

Unió népessége körülbelül 2025-től abszolút értelemben is csökkenni kezd, 2050-re a mostani harmadik helyéről a nyolcadikra esik vissza, rajta kívül a XXI. század közepéig csupán még egy integráció népessége kezd fogyni, meglepő módon a jelenleg még vezető kelet-ázsiainak. Ebben természetesen nagy szerepe van Japán stagnáló népessége mellett az erőteljes kínai népességpolitikának is, melynek köszönhetően a világ leglakottabb országának népessége pár évtizeden belül eléri tetőpontját.

3. ábra [Forrás: http://www.census.gov/cgi-bin/ipc/agggen (2005. február 28.)] {A jelmagyarázatban az integrációk sorrendje a 2050-ben várható sorrendnek felelnek meg.}

48

A közeljövőben teljesedik ki a fekete kontinens népességrobbanása is, 2050-re a délafrikai már dobogón lehet, és a másik kettő is jóval feljebb kerül. Sajnos az előrejelzések szerint e térségben még a növekedés lassulásának megindulására sem kerül sor a század első felében. Ha a gazdaság nem bővül ennél még nagyobb ütemben, akkor egy főre a jelenlegi amúgy is alacsony összegnél még kevesebb jut, és még súlyosabb humanitárius katasztrófákra kell felkészülniük az itt élők túlnyomó többségének, de a fejlett világnak is! Meggyőződésem, hogy mindezek elkerülése a már elkezdett integrációs folyamatok továbbvitelével, erősítésével lehetséges, melyben a fejlettebb régióknak is nagyobb szerepet kell vállalniuk.17 Záró gondolatok Az

emberiség

történelmét

sokan,

sokféleképpen

kísérelték

meg

röviden

megfogalmazni. Volt, aki embercsoportok szakadatlan vándorlásaként írta le, mások csak háborúkat és köztük lévő békés időszakokat láttak, amikor a történelemről beszéltek. Szerintem nagyon leegyszerűsítve világunk történelme felfogható folyamatos és egyre nagyobb léptékű egyesülések sorozataként is. Kezdetben csupán ősközösségek éltek bolygónkon, legfeljebb pár tíz fős embercsoportok. Az ókorban már állandó településeken, város(állam)okban több ezren is laktak akár. A középkorban vált az állam az alapegységgé, melyet már több millió ember vallhatott tágabb otthonának. A nagyobb birodalmak széthullásával, az újkori gyarmatosítások, majd ezek legújabb kori függetlenné válásával a szuverén államok száma nagyban növekedett. Így 1945 után egyre erősödött a nemzetek

feletti

regionális

együttműködések

intézményesítése iránti igény, melynek csírái az 1990-es évek közepére Földünk minden szegletében megjelentek. Eme folyamatot, és a bemutatott szövetségek eredményeitcéljait elnézve joggal remélhetjük, hogy a trend nem fordul meg, hanem a többségében egyelőre kezdetleges regionális nemzetközi szervezetek tovább mélyülnek és bővülnek, azaz integrációjuk egyre nagyobb földrajzi és több elméleti területre terjed ki. Világunk egyre szűkül több értelemben is. Egyre többen élünk rajta, és különféle hálózatok egyre átfogóbb rendszere szövi át bolygónkat, melyben minden úticélt, információt 17

További források a szervezetekről: International Organizations # Giuseppe Schiavone, Palgrave Publishers # 2001 # New York, USA; The Europa Directory of International Organizations 2003 # Europa Publications # 2003 # London, UK; The Statesman's Yearbook 2004 - The Politics, Cultures and Economies of the World # Barry Turner, Palgrave MacMillan # 2003 # New York, USA; Zsebvilág - Nemzetközi szervezetek # HVG Kiadói Rt. # 1996 # Budapest

49

sokkal rövidebb idő alatt érünk el, mint eddig bármikor a történelem folyamán. Ebben a világban csakis együtt van esély a fejlődésre, a túlélésre. A vázolt struktúra megerősödése csupán egy lehetséges forgatókönyv, de idővel akár a fenti alig egy tucatnyi csoport is soknak bizonyulhat, a nagyobb hatékonyság érdekében az integrációk összeolvadása is bekövetkezhet. Erre a legnagyobb esély Latin-Amerikában, Afrikában és a Távol-Keleten lehet. Még később esetleg megvalósulhat egy, az egész világra kiterjedő, egyenként is több milliárd fővel bíró triumvirátus Amerika, Európa-Afrika és Ázsia-Óceánia megoszlásban. Onnan pedig már csak egy ugrás a valóban egységes érdekeket képviselő Világ megteremtése, mely által a végső cél, az egész Földre kiterjedő jólét és fenntartható fejlődés, egyenlőség és a „világbéke” eljövetele is valósággá válhat. Joanovics Ákos

Felhasznált irodalom •

Simai Mihály: Globaizáció és regionális együttműködés a XXI. század elején In: Blahó András: Európai integrációs alapismeretek # Aula Kiadó Kft. # 2002 # Budapest

•

Békési László: A politika földrajza # Aula Kiadó Kft. # 2004 # Budapest

•

Lendvai

L.

Ferenc:

Kultúrák

és

kultúrkörök

a

globalizáció

korában

#

http://www.fil.hu/projects/kecske.met/lendvai_1514.htm (2005. szeptember 6.) •

International Organizations # Giuseppe Schiavone, Palgrave Publishers # 2001 # New York, USA

•

The Europa Directory of International Organizations 2003 # Europa Publications # 2003 # London, UK

•

The Statesman's Yearbook 2004 - The Politics, Cultures and Economies of the World # Barry Turner, Palgrave MacMillan # 2003 # New York, USA

•

Zsebvilág - Nemzetközi szervezetek # HVG Kiadói Rt. # 1996 # Budapest

•

Cartographia Világatlasz # Cartographia Kft. # 2001 # Budapest

•

http://www.census.gov/cgi-bin/ipc/agggen (2005. február 28.)

•

Cartographia Világatlasz # Cartographia Kft. # 2004 # Budapest

•

http://hdr.undp.org/statistics/data/indic/indic_124_1_1.html (2005. február 28.)

•

A Világ országai # Top-o-gráf Kft. # 2004 # Budapest

•

Öt kontinens országai Földrajzi Világenciklopédia # Geopen Kft. # 2004 # Budapest

50