mm Az ITT 12-es rendszer A fényhullámvezetők elterjedése teljesen új t á v l a t o kat n y i t o t t a távközlésben. A nagy sávszélesség követ keztében hétköznapi g y a k o r l a t t á v á l h a t a k é p és nagy kapacitású adatjelek forgalma a beszédátviteli hálózatokban. A g y á r t ó k s z á m t a l a n új szolgáltatás sal törekszenek a vevők megnyerésére; a fakszimile, adat, különleges hangátviteli hálózatok csak az első lépéseit jelentik a jövő hálózatának vagy ahogy az I T T koncepcióját nevezik a „2000 h á l ó z a t á n a k " . Ennek a koncepciónak a jegyében fejlesztette k i az I T T a „12-es rendszert"-t, ezt az új generációs digi tális kapcsolóberendezést, amelyet nem csupán a ha gyományos telefonközponti feladatok ellátására ter veztek, hanem a „2000 h á l ó z a t á n a k " növekvő köve telményeinek kielégítésére is: ívponttól ívpontig telje sen digitális, beszéd és adat kapcsolására e g y a r á n t kész, teljesen elosztott vezérlése k ö v e t k e z t é b e n pedig lényegében korlátlan kapacitásig b ő v í t h e t ő . A 12-es rendszer tervezése során olyan optimális megoldást kerestek, amely a „2000 h á l ó z a t á n a k " távközlési koncepciójának is megfelel, s közben számításba ve szi a félvezető technológia gyors fejlődését is. E k é t irányvonal egyidejű követése révén a legkülönbözőbb színvonalú és igényű hálózatokban is a l k a l m a z h a t ó . Az időtálló software biztosításának érdekében m i n den software modulhoz formális interface-eket defi n i á l t a k , különösen fontosak azok a modulok, ame lyek hardware eszközökkel, p l . vonaláramkörök vagy processzorok m ű k ö d n e k e g y ü t t (eszközkezelők). A tel jes software — az eszközkezelő programok kivételé vel — csak virtuális eszközökkel vagy virtuális pro cesszorokkal foglalkozik. í g y a m ű s z a k i fejlődés által kínált ú j a b b és ú j a b b eszközök bevezetéséhez csak azt a software részt kell átírni, ami az adott eszközt közvetlenül körülveszi (az eszközkezelőt). A 12-es rendszer mindegyik k ö z p o n t j á n a k kedvező üzemviteli és k a r b a n t a r t ó szolgáltatásai vannak. A legtöbb hibát teljesen automatikusan észlelik és javítják. A meghi b á s o d o t t részeket azonosítják, a kapcsolódó funkcio nális modulokat kivonják a forgalomból, hogy a h i b á k elterjedését megakadályozzák. Az egyedüli emberi beavatkozás amire szükség van, az az ember—gép kapcsolat segítségével kijelzett azonosított hibás egység kicserélése. Híradástechnika
XXXIII.
évfolyam 1982. 9. szám
HM
Rovatvezető: Tölgyesi László
T Ö L G Y E S I L A S Z L O BHG Az I T T 1240 D I G I T Á L I S K Ö Z P O N T A 12-es rendszer termékskálájának ez a teljesen digi tális központja minden k a p a c i t á s t a r t o m á n y b a n hasz n á l h a t ó . Forgalomáteresztő képessége nagyobb, m i n t 25 000 Erlang, a vezérlés t ö b b , mint 750 000 Á F O H kiszolgálására képes. Az I T T 1240 k é t t e r m é k b ő l á l l : a digitális távoli előfizető egységből és a digitális központból. E k e t t ő ből bármilyen m é r e t ű k ö z p o n t képezhető 6 vonalastól jóval 100 000 vonal feletti kapacitásig. A helyi és tranzit funkciók kombinációival helyi, helyi/tandem, tandem vagy helyközi k ö z p o n t a l a k í t h a t ó k i .
Teljesen elosztott vezérlés Az 1240 teljesen elosztott vezérléssel rendelkezik k é t szinten. A vezérlés első szintjét bizonyos hardwarehez, p l . hálózat illesztő á r a m k ö r ö k h ö z vagy szerviz á r a m k ö r i modulokhoz rendelt mikroprocesszorok al kotják. A második szintet olyan mikroprocesszorok közössége alkotja, amelyek főleg hívásfeldolgozó, a d m i n i s z t r a t í v és üzemviteli feladatokat l á t n a k el. Minden 60 vonalhoz, 30 analóg t r ö n k h ö z , egy digi tális t r ö n k h ö z vagy 30 szerviz á r a m k ö r i modulhoz (pl. adó-vevő á r a m k ö r ) tartozik egy első szintű pro cesszor, míg a második szint processzorait az igények szerint telepítik, s mindegyiket feladathoz rendelik (hívásfeldolgozás, hívás kiszolgálás, tartalékolás stb.), és a megfelelő software-rel feltöltik. N a g y k ö z p o n t o k ban ezekből a processzorokból 480 ekvivalens vonalra j u t egy, ahol is 1 t r ö n k számít 4 ekvivalens vonalnak. Ennek a vezérlési m ó d n a k a k ö v e t k e z m é n y e az üzem biztos m ű k ö d é s , mivel egy hiba sem t u d 60 vonalnál vagy 30 t r ö n k n é l nagyobb kiesést okozni, a legtöbb egyedi hiba pedig nincs érezhető hatással a m ű k ö d é s egységére. A vezérlő elemek sokasága és a digitális kapcsoló mező gyakorlatilag blokkolhatatlan jellemzői k ö v e t keztében kiválóan viseli a túlterhelést. A processzorok k a p a c i t á s u k n a k rendszerint még az 50%-át sem hasz nálják k i 0,25 Erlang vonalankénti és 0,8 Erlang t r ö n k ö n k é n t i forgalomnál. Kétfajta mikroprocesszor
421
konfigurációt alkalmaznak, m i n d k e t t ő 16 bites szer vezésű. A kisebbik t í p u s t főleg ívponti processzor k é n t , vonal vagy trönkcsoportokhoz rendelik 64 kbyte tárral, míg a nagyobbikat t ö b b n y i r e 256 kbyte vagy maximum 1 Mbyte t á r r a l ellátva erőforrás processzor k é n t használják. A m e m ó r i á k egy kis része R O M t á r a k b ó l áll, h á t t é r t á r n a k jelenleg lemezt alkalmaz nak. A processzorok k ö z ö t t i e g y ü t t m ű k ö d é s a digitális kapcsolómezőn keresztül folyik, egy híváslebonyolí tásnál például a k á r négy vagy t ö b b bármelyik fajta processzor dolgozhat e g y ü t t . A részekre b o n t á s segítségével a software csaknem teljesen függetlenné t e h e t ő a hardware megvalósítá sától. E z t az eszközkezelő software modulok segítsé gével érik el, ugyanis csak ezek t a r t a l m a z z á k az adott hardware megvalósítás részleteit, és jól meg h a t á r o z o t t interface-ek segítségével mintegy elrejtik a hardware részleteit a magasabb szintű software elől. A magasabb szintű software s z á m á r a ezek az inter face-ek „látszólagos í v p o n t i á r a m k ö r ö k e t " , illetve „látszólagos kapcsolóeszközöket" képeznek, amelyek mindig azonosnak t ű n n e k , tekintet nélkül a k o n k r é t hardware-re. Ez biztosítja a k ö z p o n t időtállóságát, mivel a magas szintű software a hardware technika v á r h a t ó fejlődése k ö z e p e t t e is változatlan maradhat. Vizsgáljuk meg közelebbről ennek a k ö z p o n t n a k a főbb részeit a teljesség igénye nélkül, csupán az érde kesebb megoldásokat. A DIGITÁLIS KAPCSOLÓMEZŐ Ez egy eredeti és sajátos jellemzője a 12-es rendszer központjainak. Olyan azonos digitális kapcsolóele mek sokaságából épül fel, amelyek mindegyike az időés a térosztás kombinációjával m ű k ö d i k . Egy digitális
Bejövő csatorna azonosítás
kapcsolóelem egy olyan 16 kapus eszköz, amely a be menetek (vagyis az alacsonyabbrendű kapcsolók felé menő csatlakozások) és a kimenetek (vagyis a maga s a b b r e n d ű kapcsolók felé menő csatlakozások) bármi lyen elrendezésével kiépíthető. K r i t i k u s jellemzője ennek a kapcsoló elemnek, hogy szükség szerint a k á r a bemenetéről, a k á r a kimenete felől t u d parancsokat fogadni útfelépítésre. Mindegyik elemnek saját ú t felépítő mechanizmusa van, ami a csatornákon szál lított parancsokra m ű k ö d i k . A digitális kapcsolóelem 16 db azonos L S I morzsából épül fel, ezek mindegyike egy-egy kaput alkot (1. ábra). Mindegyik kapu egy 32 csatornás PCM f o r m á t u m o t kezel, ahol mindegyik csatorna egy 16 bites szót tartalmaz. A digitális kapcsolómező főbb jellemzői: — beszéd és a d a t t o v á b b í t á s az ívpontok között, valamint ü z e n e t t o v á b b í t á s a processzorok k ö zött, — a beszédúton k ü l d ö t t parancsokkal vezérelhető, — kétféleképpen is b ő v í t h e t ő : — az ívpontok s z á m á n a k , — az ívpontok forgalmának növelése által. A digitális kapcsolómezőhöz bemeneti kapcsolók kal csatlakoznak az í v p o n t modulok és a kiegészítő vezérlő elemek. A bemeneti kapcsolók a digitális kapcsolómezőt alkotó csoportkapcsolók bármelyik síkjához hozzáférhetnek. A bemeneti kapcsolót is egy 16 kapus digitális kapcsolóelem alkotja. A digitális kapcsolóelem az időosztás (a PCM bitfolyam időrései k ö z ö t t ) és a térosztás (az elem kapujai között) kom binációját biztosítja. A kapcsolóelem mindegyik mor zsája rendelkezik olyan vevőkkel, amelyek a digitális bitfolyamra szinkronizálnak, a bejövő információból pedig meghatározzák, hogy egy adott pillanatban melyik csatorna jelét v e t t é k . Ez a csatorna azonosító
Üt tár
Kapu azonos'itas
Út tár
Kimenő csatorna azonosítás
Bejövő csatorna azonosítás
Beszed tör
Kapu azonosítás
Beszéd tár
Kimenő csatorna azonosítás
j s 244.-1 !
1. ábra. A digitális kapcsolóelem felépítése
422
Híradástechnika
XXXIII.
évfolyam 1982. 9. szám
B 244-2j
2. ábra. A digitális kapcsolómező síkjai címzi az ú t t á r a t , amely rögtön megadja a kimenő PCM vonalat vagy kaput és a vonalon azt a csatorna időt, amelyben a vett információt t o v á b b kell adni. Az ú t azonosítása és a v e t t információ ezután egy belső időosztásos buszra kerül, amelynek a periódus ideje egytizenhatoda a blokkba bejövő PCM vonalak normál csatornaidejének. A kimenő PCM k a p u á r a m körök folyamatosan figyelik a buszt, mikor érkezik az ő címük. Ha megjön, a v á l a s z t o t t kapu a csatorna azonosítóval kijelöli a beszéd t á r j á b a n azt a helyet, ahova a PCM információt rögzítenie kell. E z u t á n a kimenő PCM vonalak saját időzítő á r a m k ö r e sor ban kiolvassa ezeket a b e s z é d m i n t á k a t és a megfelelő csatornában továbbítja. A csoportkapcsoló legfeljebb négy síkot tartalmaz hat (2. ábra), ezek mindegyike k é t i r á n y b a bővít hető: x
— ívpontszám (további bemeneti kapcsoló pá rok), — síkok száma. A csoportkapcsoló másik jellegzetessége az, hogy
O.Csoport 0 7 Bemen eti kapcsolok
0.Csoport 8
Digitális 0 kapcsoló 15 elem(DK)
0 7
OK
7
o
0 7
8
0
lé
7
15.Csoport
r
az ívpontok közötti ú t felépítésekor csak olyan mér t é k ű a behatolás, amennyire a kapcsolat megkívánja, vagyis a csoportkapcsoló egy progresszív reflexiós hálózat. Egy digitális kapcsolóelem k é t kapuja k ö z ö t t i forgalom csak az adott elemet érinti, t e h á t nem terjed a következő fokozatba. K é t kapcsolóelem k ö z ö t t i kapcsolat behatol a 2. fokozatba, míg a külön böző csoportok k ö z ö t t i kapcsolathoz az egész kap csolómező mélysége szükséges (3. ábra). Ez a sajátos hálózatfelépítés teszi lehetővé, hogy egy a digitális kapcsolómezőn keresztül felépítendő ú t m e g h a t á r o zásához elegendő legyen a kiindulási cím és a végződési cím ismerete. A kezdeményező ívpontnál levő processzor egyszerű logikai műveleteket hajt végre ezzel a k é t címmel, és egy sor üzenetet generál, ame lyekkel meghatározza az utat a végződő ívponthoz. Az ú t felépítéséhez szimplex kapcsolatot használnak. A duplex ú t másik része a beszédkapcsolathoz a vég ződő ívponthoz rendelt processzor feladata, a vég ződő í v p o n t t ó l a kezdeményező ívpont felé. H a egy kapcsolat adatai a k i v á l a s z t o t t digitális kapcsoló elemek t á r a i t lefoglalták, az adatok ott maradnak a
O.Csoport 8
DigitáíisO kapcsoló elem(DK) 15
OK
7
0 15
8
0
15
1*5
IS.Csoport
DigitálisO kapcsoló elem(DK) ':
OK
7
15.Csoport
\T5 DK
15
7
15
7
DK
15
15
DK
15
DK
Bemeneti kapcsolok DK
DK
3. ábra. A kapcsolómező Híradástechnika
XXXIII.
évfolyam 1982. 9. szám
423
beszéd vagy adatkapcsolat végéig. A z utat csak a kez deményező vonalhoz t a r t o z ó processzor által k ü l d ö t t nyugalmi helyzet üzenet bontja le. ÍVPONT MODULOK A digitális kapcsolómező bemeneti kapcsolóihoz a k ö vetkező fajta í v p o n t modulok c s a t l a k o z t a t h a t ó k , csak felsorolva ő k e t : — — — — — — — — — — — —
analóg előfizetői modul, digitális előfizetői modul, analóg t r ö n k modul, digitális t r ö n k modul, távoli előfizető egység modul, k ö z p o n t illesztő modul, adat illesztő modul, kezelő illesztő modul, szerviz á r a m k ö r i modul (pl. MFC adó/vevő), számítógép periféria modul, kiegészítő vezérlő elemek, óra és hang modul.
a software t ö b b i részével egy m i n d k é t i r á n y b a jól m e g h a t á r o z o t t üzenetkészletből álló illesztésen ke resztül k o m m u n i k á l . Mindaddig, amíg ez az illesztés él, az egyik oldalon előforduló változások h a t á s t a l a nok maradnak a másik oldalra. Ez a megközelítés nemcsak a telefonos hardware eszközökre, de ma g á r a a processzorra is vonatkozik.
Véges üzenetszámú gépek A véges üzenetszámú gép a sorrendi a u t o m a t á k el méletéből ismert véges állapotú gépek egy speci ális alkalmazása. A véges üzenetszámú gép egy olyan software modul, amely a következő tulajdonságok k a l rendelkezik:
Ezek részletes ismertetésétől i t t most eltekintünk, de a software koncepció ismertetése előtt nézzük meg, a kapcsoló elemek és a hálózati síkok s z á m á n a k növekedése hogyan változik a vonalszámmal (4. áb ra).
— jól m e g h a t á r o z o t t állapotokból és ezen állapotok k ö z ö t t i á t m e n e t e k b ő l áll, — mindegyik állapothoz bizonyos megengedett bemeneti üzenetek és bizonyos megengedett kimeneti üzenetek tartoznak, — az állapotok és a vett bemeneti üzenetek min den egyes kombinációja esetén a véges üzenet számú gép először végrehajt egy m e g h a t á r o zott feladatot, egy vagy t ö b b kimenő üzenetet generál, a z u t á n egy m e g h a t á r o z o t t új állapotba megy á t és o t t várakozik a következő bemeneti üzenet érkezésére, hogy akkor új ciklust kezd jen,
SOFTWARE T E R V E Z É S I
— számos software folyamat majdnem egyidejűleg folyhat.
KONCEPCIÓ
Részekre bontás
Programozási nyelvek
Az időállóság érdekében a rendszert olyan funkcio nális egységekre kell bontani, hogy a későbbi fejlesz tések a hardware jellemzőkben és a rendszerjellem zőkben, csak helyi hatással legyenek a rendszer fel építésére. A z 1240 software-jét k é t dimenzióban osz t o t t á k részekre:
Az I T T 1240-ben alkalmazott alapnyelv a C H I L L (CCITT H i g h Levél Language), a CCITT magas szintű programnyelve távközlési célokra. A software ter vezés t o v á b b i fontos eszköze a T O L nevű feladat orientált nyelv (Telephony Oriented Language). Ez a nyelv a rendszeres programozáshoz szükséges ele meken kívül kapcsolástechnikai feladatok közvetlen végrehajtására szolgáló parancsokat is tartalmaz. Ezeket a parancsokat, pl. „ C O N N E C T , S E A R C H " („kapcsold össze", „keress") igéknek hívják, s ezek a C H I L L egy-egy rutinjának felelnek meg.
— függőlegesen, hierarchikus szinteket hozva lét re, í g y a hardware/software illesztések elvá laszthatók lettek a m a g a s a b b r e n d ű telefonos funkcióktól. — vízszintesen, funkcionális blokkokra h a s í t v a ezzel a software-t, p l . jelzés, hívásvezérlés, szervizfunkciók. A részekre bontáshoz a „látszólagos g é p " és a „vé ges üzenetszámú g é p " szemléletek biztosítják az esz közt. A módszeres software tervezést és a rendszerfunk ciók memóriarészek és a processzorok közötti szétvá lasztását magas szintű programozási nyelvek hasz n á l a t á v a l valósítják meg. Látszólagos gépek Minden főbb hardware alrendszerhez tartozik egy eszközkezelőnek nevezett software rész, ezek e g y ü t t alkotják a látszólagos gépeket. A látszólagos gép
424
Az elosztott vezérlés felépítése Kétfajta vezérlőt használnak, A és B típust, jelenleg m i n d k e t t ő b e n I N T E L 80 866 típusú 16 bites mikro processzort alkalmazva. Az A típus 64 K b y t e me móriával, a B típus max. 512 K b y t e memóriával van ellátva. Az elosztott vezérlés k é t vezérlő típust különböz t e t meg: — ívponti vezérlők (TCE). Ezek állandó kapcso latban vannak az ívpontok egy csoportjával, — kiegészítő vezérlők (ACE). Ezek nem bizonyos ívpontokhoz tartoznak, hanem a rendszer adat tárolási és feldolgozási kapacitásának növelé sére szolgálnak. Híradástechnika
XXXIII.
évfolyam 1982. 9. szám
4. ábra. A központ bővíthetősége
Híradástechnika
XXXIII.
évfolyam 1982. 9. szám
425
Az összes kiegészítő vezérlők, valamint n é h á n y ív ponti vezérlő p l . szerviz á r a m k ö r i modul, felügyeleti és periféria modul B típusú processzorral m ű k ö d i k , míg a többi ívponti vezérlőben A típusú processzoro k a t használnak. Az összes TCE és A C E a saját ívponti illesztőjén keresztül kapcsolódik a digitális kapcsolómezőhöz, és a különböző vezérlőkbe telepített software egy ségek k ö z ö t t a digitális kapcsolómezőn keresztül kül d ö t t üzenetek által létesül kapcsolat.
Főbb software alrendszerek A főbb alrendszerek: — — — — —
Vezérlőkomplexum és operációs rendszér. Telefonos eszközkezelők. Híváskezelő. Üzemvitel. Adminisztráció.
Ezek közül ragadjunk k i n é h á n y a t . A vezérlő komplexum és operációs rendszer n e v ű tartalmazza az operációs rendszer magot és az adatbázis vezérlő rendszert, és vezérli a rendszerfunkciókat, köztük — — — — — —
az időzítés vezérlést, memóriát, job-okat, file-okat, digitális kapcsolómező vezérlését, a d a t b á z i s információk kezelését.
A rendszer minden vezérlőjében t a l á l h a t ó egy ope rációs rendszer mag. Ez, a rendszer hardware-jével e g y ü t t egy nagy látszólagos gépet alkot a m a r a d é k software számára. Ennek a magnak a fő feladatai: — software folyamatok megosztása, — üzenetátvitel a folyamatok k ö z ö t t , — az í v p o n t illesztő és a digitális kapcsolómező kezelése, vagyis útvezérlés, csomagkapcsolás, kisegítő üzemviteli funkciók, — időzítés és időmérés, — megszakításkezelés, kisegítő és visszaállító te vékenység vizsgálata. Az operációs rendszer k é t t o v á b b i a l k a t r é s z e : a kimenet/bemenet kezelők és a p r o g r a m b e t ö l t ő k . A k ö z p o n t különböző processzorárnak rendelkez nie kell a hozzáférhető rendszer erőforrásokra, a szá mozási rendszerre, az előfizetői k a t e g ó r i á k r a a jelzés rendszerekre v o n a t k o z ó és az összes többi, h a g y o m á nyosan k ö z p o n t adatnak tekintett információkkal. Mindegyik processzornak van egy adatbázis vezérlő modulja, s ezen keresztül zajlik a felhasználói prog ramok és az adatok k ö z ö t t i összes tárolási és adat frissítési tevékenység. A telefonos eszközkezelők a különböző ívponti mo dulokkal (vonal, t r ö n k , szerviz á r a m k ö r ) kapcsolat ban levő programokból állnak. A híváskezelésben k é t főbb alkotó van, a jelzés és a hívás vezérlés. A tele fonos eszközkezelők és a hívásvezérlés k ö z ö t t a jelzés teremt kapcsolatot.
426
Űtfelépítés Ahhoz, hogy a digitális kapcsolómezőn keresztül egy ú t felépüljön k é t ívpont modul között, a k e z d e m é nyező ívponthoz tartozó ívponti vezérlőnek egy so rozat digitális vezérlőparancsot kell előállítania. Mindegyik parancs a hálózat egy fokozatán keresztül építi az utat, egyre közelebb a célállomáshoz. Az ú t választásnak a visszafordulási pontig vezető szaka szán a parancsok bármelyik kaput és bármelyik csatorna időrést használhatják. A visszafordulási ponton a parancsok azonosítják a kaput, de megenge dik, hogy a kimenő csatorna időrést a digitális kap csolóelem válassza meg, egészen az utolsó parancsig, ahol m á r a kapu és a csatorna is azonosítva van. Ha az ú t elérte a k í v á n t ívponti modult, kiad egy kérést az ellentétes irányú ú t felépítésére. K é t ív pont k ö z ö t t i duplex ú t felépítéséhez t e h á t k é t szimp lex utat kell felépíteni, m i n d k é t irányba egyetegyet. Címzés A digitális kapcsolómező felépítése mindegyik ív pont modul számára állandó címet biztosít. A címet annak a digitális kapcsolóelemnek a bemeneti kapu j á n a k címeiből képezik, amelyik a digitális kapcsoló mező utolsó k i é p í t e t t fokozatától vezet az í v p o n t modulig. Mivel mindegyik í v p o n t modul k é t bemeneti kapcsolóhoz férhet hozzá, valójában k é t ú t vezet az í v p o n t modulhoz, ezek azonban nem függetlenek egy mástól. Az összefüggéshez feltételezünk egy négy fokozatú kapcsolómezőt (bemeneti kapcsoló 4- 3 cso portkapcsoló fokozat). Ez a jellemző lehetővé teszi, hogy egy ú t a digitális kapcsolómező 4. fokozatának bármelyik digitális kapcsolóelemét használja, a t t ó l függetlenül, hogy azt a fokozatot milyen választások u t á n érte el. A k é t ívpont illesztő címeinek összeha sonlításával lehet megállapítani, hogy a digitális kap csolómező h á n y fokozatát kell felhasználni a kapcsolat felépítéséhez. Egy négyfokozatú kapcsolómezőnél egy általános í v p o n t modul címe a következő a l a k ú : A„B CyD , ahol A = a bemeneti kapcsoló bemenet száma, B = a 2. digitális kapcsolómező-fokozat be menet száma, Cj,=a 3. digitális kapcsolómező-foko zat bemenet szám, és D = a 4. digitális kapcsolómező fokozat bemenet száma. A kiindulási és végződési címek összehasonlításával megállapítható, hogy a kapcsolómező h á n y fokozatát kell használni: — ha D megegyezik, akkor a k é t í v p o n t ugyanabban a cso portban van és az ú t n a k csak a 3. fokozatig kell el jutnia, hogy visszafordulhasson a másik ívpont felé — ha D és C is azonos, akkor a k é t ívpont modul a kap csolómező egy második fokozatbeli kapcsolóeleme ál t a l kiszolgált 4 bemeneti kapcsolópáron belül van, így az ú t n a k nem kell a h á l ó z a t b a mélyebben beha tolnia — ha a D , C, B azonosak, akkor a k é t ívpont modul ugyanarra a bemeneti kapcsolóra csatlakozik. x
z
w
x
z
H a egy kapcsoló kapu nem t u d teljesíteni egy v á lasztási kérést, a kapu és a kezdeményező ívpont mo dul k ö z ö t t i szimplex utat erőszakkal le kell bontani. Erre a célra a 16. c s a t o r n á b a n az oda irányú szimplex ú t t a l p á r h u z a m o s a n visszafelé küldenek egy N A C K (Non-Acknowledge — nem n y u g t á z o t t ) üzenetet. Híradástechnika
XXXIII.
évfolyam 1982. 9. szám
Vtaérles
0
0
Nyugaim'i
0
0
0
•o
0
1
, Ui •felépítés
0
0
0
0
0
0
. 0
Beszédminta
Vezérlés Beszéd
0
0
1
Kapu
Vezérlés
0
Funkció
Csatorna
1 •
|B 2 4 A - 5 ]
ő. ábra. 16 bites csatorna formátum A N A C K üzenet n y o m á n fokozatról fokozatra el bomlik a p á r h u z a m o s ú t . Az 5. ábra 3 lehetséges 16 bites c s a t o r n a f o r m á t u m o t mutat, melyek a digitális kapcsolómező belső PCM vonalain vannak h a s z n á l a t b a n . A 16 b i t közül az első k e t t ő a digitális kapcsolóelem vezérlésére szolgál. Az első a nyugalmi, azt jelenti, hogy az adott csator n á n nincs információátvitel és valamely ú t elbont h a t ó . A második v á l t o z a t azt jelzi, hogy a t o v á b b i bitek beszédmintát vagy adatot tartalmaznak. A harmadik konfiguráció azt jelenti, hogy a szó többi bitje ú t vezérlési k ó d o t tartalmaz, amely megmutatja, hogy a 16 kimenő PCM vonal közül melyiket, és hogy a v á l a s z t o t t PCM vonal 32 kimenő csatornája közül melyiket kell használni. A 6. ábra egy kapcsolat fel építését ábrázolja a kapcsolómezőben.
Hívásfelépítés Végezetül pedig a 7. ábra segítségével csupán cím szavakban t e k i n t s ü k á t , milyen lépéseken keresztül épül fel egy kimenő hívás. A z egyes egységek k ö z ö t t mindig a kapcsolómezőn keresztül létesül kapcsolat, az előzőekben m á r leírt m ó d o n . 1. Lefoglalás.
2 .fokozat Vezérlő elem
a) b) c) d) e) f)
vonallefoglalás, szabad billentyűs kód-vevő kérés, szabad billentyűs kód-vevő azonosítása, készenlét, billentyűs készülékhez csatlakozás, kész.
3.fokozat M.szakasz
4 .tokozat
Ivpont illesztő Választási parancs Ivpont processzor Hivo
Vezérlő elem Ivpont lleszto
P. kapuivpont processzor Hívott B 2M-6\
6. ábra. Űtfelépítés a négyfokozatú kapcsolómezőn Híradástechnika
XXXIII.
évfolyam 1982. 9. szám
427
Ivpont modulok Előfizetői modul Vezérlő
Szerviz aram kori modul Vezérlő
Tró'nk modul Vezérlő
Kiegészítő • vezérlők (KV) Hi v a s v e z é r lő KV
Hívasvezér lo KV
Rendszer KV
|B244-
7. ábra. Egy hívásfelépítésben résztvevő blokkok 2. Számjegybevételezés. a) b) c) d) e) f) g)
számjegyvétel, számjegy t o v á b b í t á s a a jelzés adáshoz, trönklefoglalás, trönkkérés, t r ö n k azonosítás visszaküldése, útfoglalás, trönkvezérlés indítás.
3. Számjegytovábbítás. a) b) c) d) e) /) g) 7?)
428
szabad MFC adó kérés, adóazonosítás, csatlakozás és n y u g t á z á s , készenlét adásra, t á r c s á z o t t számjegyek t o v á b b í t á s a , számjegyek az adóhoz, számjegyek a t r ö n k h ö z , visszamenő jelzések.
4. Nyomógombos vevő felszabadulása. A t o v á b b i fázisokat részletezés n é l k ü l : 5. 6. 7. 8. 9.
MFC adó felszabadítása. Ü t megnyitása. Csengetés és válasz. Beszélgetés. Bontás.
A k o r l á t o z o t t terjedelem m i a t t csak ízelítőt tudtunk n y ú j t a n i erről a rendszertechnikájában, konstruk ciójában, technológiájában, különböző megoldásaiban eredeti, valóban korszerű központról, de akit részle teiben is érdekel a központcsalád, vagy az ismerte t é s ü n k alapját képező 1240-es tagja, az az Electrical Communication (The Technical Journal of I T T ) 1979. évi 3. s z á m á b a n bőséges anyagot talál róla, és a „2000 h á l ó z a t á n a k " koncepciójáról is.
Híradástechnika
XXXIII.
évfolyam 1982. 9. szám
