AZ ITT-YASUNÍ KEZDEMÉNYEZÉS Példa arra, miként haladhatunk globális felmelegedés nélkül, megújuló energiára alapozva a világ biológiai sokfélesége felé
fotó: http://rachelincolombia.files.wordpress.com/2009/12/yasuni-itt.jpg
A mű eredeti címe: The ITT-Yasuní Initiative An example of how we can move towards a biodiverse world without global warming that is based on renewable energy Fordította: Sarbu András Szerkesztette: Újszászi Györgyi Kiadó: Védegylet Egyesület Felelős kiadó: Keszthelyi Zsuzsanna főtitkár Első kiadás Kapcsolat: 1088 Budapest, Szentkirályi utca 6. Telefon: (1) 269-4251 E-mail:
[email protected] www.vedegylet.hu
A Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg. Pályázati azonosító: NCA-NK-10-B-0514
A kiadvány az Eur ópai Unió tám ogatásával készült. A kiadv ány tartalm áért kizáról ag a szerző felel ős, és semmiképpen nem tekinthető az Eur ópai Unió álláspontj ának. Ez a kiadvány az Európai Unió által támogatott „Csupán kereskedelem?!” projekt keretében jelent meg. A projekt az Európai Unió fejlesztési és kereskedelmi politikájának nagyobb következetességéért száll síkra az egyenlőség és a fenntartható fejődés érdekében. A projekt partnerszervezetei: Ecologistas en Acción (Spanyolország), FDCL (Németország), Glopolis (Cseh Köztársaság), Védegylet (Magyarország) és Transnational Institute (Hollandia). A kiadvány tartalma a kiadó kizárólagos felelőssége .
Budapest, 2011
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés
4
1. Biológia sokféleség
4
1.1. A biológiai sokféleség fontossága
4
1.2. A nagojai csúcstalálkozó
5
1.3. Az ITT-Yasuní javaslat és a biológiai sokféleség
5
2. Az éghajlatváltozás
6
2.1. Az éghajlatváltozás fontossága
6
2.2. A fosszilis energiatartalékok kimerülésének fontossága
7
2.3. A cancúni csúcstalálkozó
7
2.4. Az ITT-Yasuní kezdeményezés és az éghajlatváltozás
8
3. Az olajkitermelés hatásai Yasuní-ban
8
3.1. A kitermelés hulladéka
8
3.2. Erdőirtás
9
3.3. A kitermelésből származó víz
9
3.4. A huaorani népre és az elszigetelt közösségekre kifejtett hatás
10
3.5. Olajömlések
10
4. Az ITT-Yasuní javaslat
10
4.1. A természethez való jog elismerése
11
4.2. A felajánlások felhasználása és a vállalások megtartásának biztosítékai
11
4.3. A javaslat hozzájárulásai az olajkorszak utáni világ forgatókönyveihez
12
4.4. Új területek kialakítása a Yasuní mintájára
13
5. Az ITT-Yasuní kezdeményezés nemzetközi fogadtatása
13
5.1. Az iparosodott országok nagyobb kötelezettségvállalása szükséges
15
Az ITT-Yasuní kezdeményezés Példa arra, miként haladhatunk globális felmelegedés nélkül, megújuló energiára alapozva a világ biológiai sokfélesége felé Bevezetés Az ecuadori kormány meglepő javaslattal, az ITTYasuní kezdeményezéssel1 állt elő 2007 júniusában. Végérvényesen lemond az ITT olajlelőhely (ez Ecuador amazóniai térsége alatt található) olajtartalékainak kiaknázásáról, amennyiben az állam nemzetközi kompenzációban részesül cserében a feltételezett tartalékok alapján számított elérhető haszon fele értékében. A beérkező támogatásokat pedig egy nem fosszilis energiahordozókra alapozott társadalmi modell megteremtésére fordítanák. Ez a javaslat nem csak a klímaváltozást és a biológiai sokféleség csökkenését feltartóztató megoldások keresése miatt különösen lényeges, hanem a világ olajkészleteinek az egyre közelibb jövőben bekövetkező kimerülésére való felkészülés miatt is. Az ITT elnevezése az olajlelőhelyet alkotó három olajmező az Ischipingo, a Tambococha és a Tiputini nevéből ered, és a Yasuní Nemzeti Parkban található. A területet 1979-ben minősítették nemzeti parkká és később, 1989-ben az UNESCO bioszféra rezervátumnak nyilvánította. Tanulmányok szerint a Yasuní Nemzeti Park, bolygónk biológiailag 2 legváltozatosabb területe . Ezen túlmenően 1999ben a Yasuní Nemzeti Park déli részét, illetve a Huaorani Etnikai Rezervátumot érinthetetlen övezetté nyilvánították. Olyan védett területté, ahol bármiféle kitermelő tevékenység tilos, mert a vidéket önkéntes elszigeteltségben élő etnikai csoportok lakják.
1
Larrea, C. Iniciativa Yasuní-ITT. Gobierno de Ecuador. http://www.Yasuníitt.gov.ec/iniciativa_Yasuní_itt.asp?language=spanish 2 Scientists Concerned for Yasuní National Park, 2004. Equipo Técnico de Oilwatch, 2007. Proyecto ITT. Opción 1: conservación de crudo en el subsuelo, p. 9. www.amazoniaporlavida.org/es/files/itt.pdf
A Yasuní Nemzeti Park hatalmas nyersolajtartalékokkal rendelkezik a területén található különböző lelőhelyeken. A 43-as, azaz az ITT, valamint a 31-es lelőhely alkotják a park azon természetes határát, amit még nem érint az olajkitermelés. A Nemzeti Park tartalékai összességükben 900 millió hordó 14-15° körüli API-fajsúlyú nyersolaj kitermelését biztosíthatnák. Ezen olaj viszkózussága miatt hatalmas mennyiségű és rendkívül szennyező hulladék kerülne a környezetbe.
1. Biológia sokféleség 1.1. A biológiai sokféleség fontossága Aggasztó a jelenlegi helyzet: nagyjából négy faj tűnik el naponta, és ez az ütem mintegy ezerszerese annak, mint amekkora emberi behatások nélkül volna. Minden kétséget kizáróan állíthatjuk, hogy olyan korszakot élünk, melyben az élővilág változatossága rohamléptekkel tűnik el. Ezzel legközelebbi párhuzamba a dinoszauruszok kipusztulása volna állítható. A biológia sokféleség rendkívül fontos az emberiség szempontjából. Könnyen belátható, hogy gazdaságunk és szükségleteink kielégítése közvetlenül a Föld ökoszisztémáinak egyensúlyán alapszik. Csak néhány példát említve: a talajaink termékenységét biztosító mikroorganizmusok, a növényeket beporzó méhek, többféle faj kártevőpusztító szerepe, az erdők vízkörforgást szabályozó hatása, növényi eredetű gyógyszerek, a mangrove mocsarak természeti katasztrófák elleni védőhatása, a növényi fotoszintézis szerepe az éghajlat és a légkör CO2 tartalmának szabályozásában, stb. Ebben a megközelítésben a biológiai sokféleség megőrzése sokkal többet jelent, mint a tenger habjait szelő bálnák uszonyának, vagy a Serengeti kószáló oroszlánjainak látványa keltette puszta esztétikai élmény. Azon az etikai parancsolaton is túlmutat, amely megkérdőjelezi, hogy nekünk, gondolkodó lényeknek kivételezett jogaink volnának e bolygó benépesítésére. A biológiai sokféleség megőrzése életünk legfőbb biztosítéka. Tudjuk jól, hogy egy repülőnek sok
szegecse van, és többet is eltávolíthatnánk anélkül, hogy lezuhanna, de azt is tudjuk, hogy egyszer elérünk arra a pontra, ahol egyetlen újabb szegecs eltávolítása annyira instabillá tenné a repülőt, hogy összes utasával együtt lezuhanna. A biológia sokféleség nagyon hasonló: el fog jönni az idő, amikor egyetlen újabb faj eltűnése az ökoszisztéma teljes összeomlását okozza, s ezáltal megkérdőjeleződik fennmaradásunk is ezen a bolygón. Ezen a ponton lehetetlen lesz visszatérni a dolgok eredeti állásához – ha egy faj kihalt, az végérvényesen elveszett. A világ ökoszisztémái közül az erdők a biológiai sokféleség megőrzésének legfontosabb alapjai. Az UNEP (az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja) szerint az eddig ismert élővilág 90%-ának adnak otthont. Ennek ellenére a 2000 és 2010 között eltelt évtizedben minden egyes évben 13 millió hektár erdőt termeltek ki3. Ez a tevékenység az erdőterületek 36%-át kitevő őserdőket különösen érintette. Ezen erdők eltűnése azokra az emberekre is kihat, akiknek az életben maradáshoz az erdők nyersanyagaira van szükségük. Ez hozzávetőlegesen 1,6 milliárd embert érint (a Világbank adatai alapján), azaz minden negyedik embert a földön. 1.2. A nagojai csúcstalálkozó Szembesülve ezzel a forgatókönyvvel, 2010-et a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Évének nyilvánították, és Nagojában (Japán), a Résztvevő Felek Konferenciáján elfogadták a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményt. A Nagojai Egyezmény, annak ellenére, hogy nem kellőképpen széleskörű, helyére tett néhány mechanizmust a biológiai sokféleség csökkenésének lassítására. Az egyik ilyen mechanizmus az ABS protokoll (Access and Benefit Sharing from genetic resourses = a genetikai tartalékok hozzáférhetőségének és hasznainak megosztása), mely megkísérli elérni, hogy a különböző közösségek kompenzációt kapjanak azon hagyományos tudásuk és gyakorlati megoldásaik után, melyeket a későbbiekben az 3
FAO. Evaluación de los recursos forestales mundiales. FAO. 2010.
ipar pénzügyi nyereséget termelő módon használ fel. Egy másik: az elfogadott Stratégiai Terv, amely „hatékony és gyors cselekvést irányoz elő a biológiai sokféleség elvesztésének megállítására, annak érdekében, hogy 2020-ra az ökoszisztémák visszanyerjék eredeti állapotukat, és a továbbiakban is képesek legyenek nélkülözhetetlen szolgálataiknak eleget tenni, ezzel bebiztosítva bolygónkon az élet sokszínűségét, és hozzájárulva az emberiség jólétéhez és a szegénység megszüntetéséhez.” Végül, a Stratégiai Terv finanszírozásához szükséges erőforrások mozgósítására 2010 végéig finanszírozási mechanizmusokat kell kidolgozni. 1.3. Az ITT-Yasuní javaslat és a biológiai sokféleség Ebben az összefüggésben a Yasuní Nemzeti Park megóvása, és a Yasuní Bioszféra Rezervátum megőrzése alapvető fontosságú. Minden kétséget kizáróan a Yasuní földünk egyik biológiailag leginkább sokrétű helye. Világrekordokat döntöget rendkívül sok állat- és növényféleség körében, a rovaroktól egészen a fákig.4 Például, több mint 150 különböző kétéltű fajt dokumentáltak, több fajt összességében, mint amennyi az Egyesült Államok és Kanada teljes területén fellelhető. A Yasuní területén egy hektár átlagosan több fafajtát rejt (655), mint amennyit az USA és Mexikó határától északra fekvő teljes földterület. Becslések szerint egy 25 hektáros területen nagyjából 1100 fafajta található. Valószínűleg az összes kiadott statisztikai adat közül a legmélyebb benyomást az keltheti, hogy a Yasuní erdejének mindössze egyetlen hektárján 100 000 rovar lelhető fel. A Nemzeti Park legalább 121 hüllőfajt, 596 madárfajt, 382 halfajt és 204 emlősfajt rejt magában.
4
Bass, M. S. et al. Global Conservation Significance of Ecuador's Yasuní National Park. PLoS ONE. Vol 5. 191-2010.
http://dx.plos.org/10.1371/journal.pone.0008767
A biológiai sokféleség ilyen egyedülállósága legalább annyira köszönhető az Andok közeli hegyláncainak, mint annak, hogy a terület egyike a pleisztocén kor túlélőinek. Egyike azon kevés területnek, amely erdőség maradt a pleisztocén korban bekövetkezett drámai éghajlatváltozás után is, míg az Amazonas medencéjének legnagyobb része hatalmas kiterjedésű szavannává változott. Az ilyen területek menedéket jelentettek az állat- és növényvilág számára, valamint újabb fajták kialakulásának helyszínei is voltak.
„hatékony és gyors cselekvést irányoz elő a biológiai sokféleség elvesztésének megállítására, annak érdekében, hogy 2020-ra az ökoszisztémák visszanyerjék eredeti állapotukat, és a továbbiakban is képesek legyenek nélkülözhetetlen szolgálataiknak eleget tenni, ezzel bebiztosítva bolygónkon az élet sokszínűségét és hozzájárulva az emberiség jólétéhez és a szegénység megszüntetéséhez.”
2. Az éghajlatváltozás 2.1. Az éghajlatváltozás fontossága
A Yasuní rendkívüli változatosságának legjobb példája a nemzeti Park északi határa mellett található 6,5 km 2-es Tipituní Biodiverzitás Lelőhely, mely 247 kétéltű- és hüllőfaj, 550 méhfaj és nagyjából 200 emlős-, köztük 10 főemlősfaj és számos ragadozó otthona. A különböző denevérfajokat tekintve is ez a világ leggazdagabb élőhelye. A Yasuní egyben 28 gerinctelen, kihalástól veszélyeztetett fajnak is otthont ad, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listája alapján. A veszélyeztetett fajok listája még főemlősöket (pókmajom és gyapjasmajom) illetve vízi emlősöket (óriás vidra és amazóniai lamantin) is felsorol. Emellett, több száz endemikus faj is él a területen, azaz olyanok, melyek a bolygónkon sehol máshol nem találhatóak. A Yasuní Nemzeti Park például 20 olyan kétéltűfajnak, 19 olyan méhfajnak és négy olyan emlősfajnak az élőhelye, melyek másutt nem fordulnak elő. Mindezeket figyelembe véve, a Nagojában létrejött megállapodás három alapvető eleme különösen fontos egy olyan területen, mint amilyen a Yasuní Nemzeti Park. Az ABS protokoll, a finanszírozás és az erőforrások mozgósításának tárgyában az ecuadori kormány által tett indítvány különösen érdekes, hiszen lehetővé teszi, hogy ezek a létfontosságú javaslatok tisztán kifejezett formát ölthessenek. Emellett mindezt úgy teszi, hogy megelőzi az olaj kitermelését, amely felgyorsítaná az éghajlatváltozás folyamatát (ezt a témát a továbbiakban részletesebben tárgyaljuk). Ezért az olajkutatások felfüggesztése nélkülözhetetlen a Nagojában elfogadott Stratégiai Terv célkitűzéseinek keresztülvitelében, amely
Napjainkban az éghajlatváltozás hatásait széles körben ismerjük és értjük. Ezek a hatások közvetlen összefüggésben vannak az éghajlatváltozás mértékével, azaz azzal, hogy a bolygó mennyire melegszik fel. Minél nagyobb a felmelegedés mértéke, annál több ember (több millió) lesz kénytelen küszködni a tiszta ivóvízéért, annál kisebb terméshozamok várhatóak és a népesség annál nagyobb hányadát fogja veszélyeztetni a partvidékek elöntése5. Ezek mellett az éghajlatváltozás hatásainak komoly pénzügyi következményei is vannak, amint azt a Stern jelentés6 megállapításai és következtetései bizonyítják, melyeket az utóbbi idők értékelése szerint még alá is becsültek a szerzők. Az éghajlatváltozás hatásairól készült legfrissebb tanulmányok és a legújabb adatok modellszámításokkal való összevetéséből az rajzolódik ki, hogy a globális felmelegedés mértékét nem elég a megcélzott 2 °C-ra szorítani, hanem ezt 1,5 °C-ra kell módosítani. A globális felmelegedés átlagos mértékének 1,5 °C-ban való korlátozása csökkentené vagy megszüntetné az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményeit. A tengerszint emelkedése nem haladná meg a 20 cm-t, így egyáltalán nem veszélyeztetné a partmenti lakosságot és a kis szigetállamokat. Csökkentené továbbá a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégtakaró elolvadásának veszélyét is. Kevesebb káros következmény érintené az élelmiszertermelést is, és ez az összes 5
IPCC. Climate change 2007. IPCC. 2007. Stern, N. et al. Informe Stern: La economía del cambio climático. 2006. 6
potenciálisan veszélyeztetett térség előnyére válna. Kevésbé károsítaná az emberi fogyasztásra alkalmas ivóvízellátást, és jelentősen csökkentené a vízhiány kialakulásának veszélyét. Mindeközben nagymértékben csökkenne a rendkívüli időjárás és a trópusi ciklonok okozta károk kockázata. Az IPCC (Kormányközi Panel a Klímaváltozásról) legutóbbi értékelő jelentése 2007-ben arra következtetett, hogy 450 ppm légköri CO2 koncentráció a hőmérséklet több mint 2 °C-os (pontosan 2,1 °C-os) emelkedésével járna. Ennek következményeként a koncentráció emelkedésének felső határát 450 ppm-ben határozták meg. A legfrissebb tanulmányok alapján azonban, ez a koncentráció 60%-os valószínűséggel azt jelentené, hogy a hőmérséklet emelkedése a 2 °C-ot meghaladja, és 90% annak az esélye, hogy ez több lenne, mint 1,5 °C7. Ennek értelmében a célt alacsonyabb értéken, 350 ppm-ben kellene meghatározni. Ebben az esetben a 2 °C-os szint meghaladásának kockázata csaknem kizárható volna, és az a kockázat, hogy a 1,5 °C-ot meghaladja, nem járna jelentős hatásokkal8. Ahhoz, hogy ezt a célt el lehessen érni, a globális kibocsátásnak legkésőbb 2015-ben kell elérnie a csúcspontját, és ettől kezdve évente 2 ppm-nél nagyobb mértékben kellene csökkennie. A jelenlegi helyzet az, hogy a világ CO2 kibocsátása még a válság tetőzésekor (2009) is csak 1,3%-kal csökkent, amely az előre jelzett adat (2,8%) felét sem érte el. A közeljövő még aggasztóbb, mivel a várakozások szerint 2010ben a CO2 kibocsátás több mint 3%-kal növekedett, majdnem elérve a 2000 és 2008 között feljegyzett legmagasabb értéket. Ez együttvéve azt jelenti, hogy a légköri CO2 koncentráció máris 387 ppm.
7
Scientific, policy and analitycal support for SIDS and LDC negotiators. Potsdam Institute for Climate Impact Research. 2010. 8 Hansen, J. et al. Target atmospheric CO2: Where should humanity aim? Open Atmos. Sci. J. 2008.
2.2. A fosszilis energiatartalékok kimerülésének fontossága Az olajfelhasználás csökkentése nem csak a biológiai sokféleség megőrzése és a globális felmelegedés megállítása miatt fontos, hanem a kőolajtól nagymértékben függő világgazdaságnak is jót fog tenni. Ez a függés igaz az energiatermelésre, a ruhaiparra, a mezőgazdaságra és a bennünket körbevevő sokféle műanyag előállítására is. Az olaj véges mennyiségben rendelkezésre álló nyersanyag, és számítások szerint a világ tartalékainak nagyjából a felét már felhasználtuk. Amint az „olaj-csúcson” túlkerülünk egyszer, és a fennmaradó felét kezdjük el felhasználni, a nyersolaj ára elkerülhetetlenül emelkedni fog a készletek csökkenése és a fennmaradó tartalékok kitermelésének nagyfokú nehézsége miatt. Az árak ezen emelkedése minden kétséget kizáróan súlyos gazdasági válsághoz fog vezetni.9 Ezért mindennél fontosabb mielőbb egy olaj utáni világ irányába elmozdulni. Ez a helyzet összehasonlítható az ecuadori társadalom helyzetével. A bizonyítottan meglévő olajtartalékaik nagyjából 30 éven belül kimerülnek (az olaj-csúcs ennél sokkal hamarabb lesz), ez pedig azt jelenti, hogy nélkülözhetetlen a fejlődés egy másik, az olajból származó haszontól független útjára lépniük.
2.3. A cancúni csúcstalálkozó A 2010-es klíma-csúcs a globális felmelegedés elleni harc egyes következtetéseinek tekintetében kiábrándultságot keltett, mindemellett néhány fontos pontra azért rávilágított. Többek között kiemelte, hogy 2015-re a globális felmelegedés maximális mértékét 2 °C-ban kell megszabni. Ez a korábbi IPCC jelentésben közzétett 5 °C-os adat felülvizsgálatát jelenti. Még nincs javaslat arra, hogyan kellene ezt elérni, de a fejlett országok asztalra letett első vállalásai a kibocsátás 18%-os csökkentését tartalmazzák 2020-ra, az 1990-es szinthez képest. 9
Fernádez Durán, R. El crepúsculo de la era trágica del petróleo. Virus, Libros en Acción y Baladre. 2008.
Egy másik az elfogadott intézkedések közül az, hogy az 1. számú függelékben felsorolt országok együttesen évi 100 milliárd dollárt mozgósítanának évente 2020-ra, hogy más országok kibocsátásának csökkentését és alkalmazkodását elősegítsék. A Koppenhágai Megállapodásban meghatározott alapok forráshoz juttatásának kérdését is nyitva hagyták, a magánszektor alapjaira nem állapítottak meg mennyiségi korlátozást. Végül, a Résztvevő Felek 16. Konferenciáján (COP16) Cancúnban a REDD10 mechanizmusok (Reducing Emissions from Deforestation and Forest Degradation in Developing Countries = az erdőirtásból származó kibocsátás és az erdők fogyásának csökkentése a fejlődő országokban) nem kerültek be hivatalosan az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközileg elfogadott mechanizmusai közé. 2.4. Az ITT-Yasuní kezdeményezés és az éghajlatváltozás Magától értetődő, hogy létfontosságú a nyersolajat a talajban hagyni, amennyiben a világ az éghajlatváltozás ellen akar küzdeni és szembe akar nézni az olaj utáni gazdaság szükségességével. Lényegében a Yasuní kezdeményezés ennek a politikának az első kísérlete. Továbbá, ez egy olyan kezdeményezés, amelyik teljes egészében összhangban van az éghajlatváltozásról kötött nemzetközi megállapodásokkal (pl. Cancún). Ha a terv sikerrel jár, akkor 407 millió tonna CO2 légkörbe kerülését akadályozza meg, ezzel új formáját teremti meg az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének – nettó megelőzött kibocsátás – valamint a kőolaj kitermelés megelőzésének, társadalmilag és környezetileg érzékeny területeken. A kitermelés elkerülésének első lépése lehetne ez a világban. A támogatások befektetése megújuló energiaforrásokba más oldalról is csökkenti a CO2
10
Ezek az erdőirtást és a termőtalaj leromlását csökkentő mechanizmusok, melyek az éghajlatváltozás elleni küzdelem kulcsfontosságú elemei.
kibocsátást, és hozzájárul gazdaságának dekarbonizációjához.
Ecuador
Emellett, a védett területek megóvása és az erdőirtás csökkentése Ecuadorban csökkentené azt a közvetett CO2 kibocsátást is, amelyet a termőföldhasználat megváltozása okozna. Világméretekben ez utóbbi az egyik legmeghatározóbb tényező az üvegházhatású gázok kibocsátásában.11 Végezetül, ha sikerülne a REDD egy valóban fenntartható formáját elérni, nem olyanokat, mint a jelenleg terítéken lévő javaslatok, akkor ez a kezdeményezés követendő modellként szolgálhatna.12 Éppen ezért még akár olcsónak is nevezhetjük ezt a modellt, hiszen a földben hagyott olaj értékének felét kitevő forrásokat az éghajlatváltozás elleni küzdelem különböző frontjain használnák fel, elősegítve ezzel az átmenetet az olajkorszak utáni világba, és csökkentve a biológiai sokféleség elvesztésének ütemét a Földön.
3. Az olajkitermelés hatásai Yasuníban Az ITT olaj-program folytatása egy fontos új olajkitermelő központ létrehozását jelentené. Ez súlyosabb hatásokkal járna, mint amilyenek, többek között, a Repsol-YPF által jelenleg működtetett olajlelőhelyeken tapasztalhatóak. 3.1. A kitermelés hulladéka Az olajipar elismeri, hogy minden egyes vertikális fúrású olajkút 500 m3 szilárd és 2500-3000 m3 11
IPCC. Climate change 2007. IPCC. 2007 Minden az erdőirtás és talajpusztulást csökkentő mechanizmusokat érintő egyezménynek hatékonynak és igazságosnak kell lennie. Ennek ellenére a terítéken lévő javaslat (REDD) nem az. A REDD nem garantálja, hogy a megakadályozott erdőirtást nem teszik át pusztán egy másik helyszínre, vagy nem egyszerűen csak elhalasztják. Nem biztosít forrásokat azoknak az országoknak, ahol az erdőirtás mértéke kisebb, de biztosítana azoknak, amelyek mostanáig ezt a gyakorlatot támogatták. A REDD-nek még mindig sok súlyos hibája van, és a javaslat elvonja a figyelmet és a forrásokat a fosszilis energiahordozók fogyasztásának problémájától és az erdőirtások valódi okaira összpontosító megoldásoktól. 12
folyékony hulladékot termel. A horizontális fúrású kutak 20-30%-kal többet. A jelenlegi javaslat 130 kutat tartalmaz az ITT területen, amely 65 000 m3 szilárd és 325 000 - 390 000 m3 folyékony hulladékot jelentene. Ezeket a folyadékokat általában a fúró platform alatt hagyják, egy olyan rendszerben, amelyik a mérgező anyagokat a csapadékvízbe juttatja. Ha a fúrás horizontális, akkor ezek a mennyiségek 78 000 m3 szilárd és 420 000 - 504 000 m3 folyékony hulladékra módosulnak. Amennyiben ezeket az adatokat megduplázzuk, ahogyan a kínai Sinopec vállalat javasolja, akkor a hátrahagyott hulladék is megduplázódik. Ezen túlmenően, amikor nehéz nyersolajat termelnek ki, akkor az aknák könnyen beomolhatnak, azaz a kutak élettartama alatt további fúrásokra is szükség lehet a kitermelés befejezéséhez. 3.2. Erdőirtás A Texaco akár 5 hektáros területen is kiirtja az erdőt Ecuador amazóniai részén, hogy felépítsen egy platformot, de az 1215-ös számú kormányrendelet értelmében (RAOHE) védett térségben a legnagyobb megengedett terület 1,5 hektár, vagy annál kisebb, hogy a platformot, a táborokat és a helikopter-leszállót elhelyezzék.
100 000 ppm koncentrációban is tartalmazhat (a tengervízben a koncentráció 35 000 ppm-ig megy fel). Emellett, a víz hőmérséklete elérheti akár a 80 °C-os hőmérsékletet is. Ezek a vizek emellett különböző szénhidrogének, és egyéb vegyi anyagok részecskéit is tartalmazzák, többek között demulgeálószereket, paraffinsemlegesítőket és biocidokat, melyeket az olaj és a víz szétválasztására, illetve az eszközök védelmére használnak. Összefoglalva, a kitermelésből származó víz az összetétele, a benne oldott vegyi anyagok és a hőmérséklete folytán rendkívüli mértékben veszélyes a természetre. Nagyon sok édesvízi organizmus nem képes a kitermelésből származó víz sótartalmát elviselni, és ezért elpusztul. Ettől függetlenül, Amazónia állatai, különösen az emlősök, sóhiányban szenvednek és a környezetbe juttatott sós víz odavonzza a pekarikat, a szarvasokat és egyéb állatokat, amelyek a víz a mérgező alkotóelemeit is elfogyasztják. A talaj elszennyeződése egyben a gyökerek elhalásához is vezethet, amely visszafogja a növekedést és gyakran a teljes növény pusztulását okozza.
Amennyiben olyan platformról van szó, ahol több kút is van, minden egyes kút további 0,2 hektárt foglal el. A terület eléréséhez szükséges utakat is figyelembe kell venni, melyek engedélyezett szélessége 5 m.
Végezetül, az olajkitermelés hulladékában található különféle anyagok biológiailag felhalmozódnak, és közvetlen összefüggésben állnak különböző betegségek kialakulásával, mivel rákkeltő, teratogén és mutagén hatásúak.
Mindenesetre az erdőirtás nagyobbik része közvetett, és az infrastruktúra karbantartásához szükséges utakhoz, valamint a területnek a beruházáshoz köthető benépesüléséhez kapcsolódik.
Amazónia területén átlagosan 80 hordónyi vizet termelnek ki minden 20 hordónyi nyersolajjal. Ez azt jelenti, hogy a kitermelés 29 éve alatt a 960 millió hordó olaj mellett négyszer annyi, azaz 3840 millió hordónyi víz kerülne a felszínre. Ugyanakkor, ha a termelés a 16-os lelőhelynél (ez a lelőhely a 31-es lelőhely és az ITT közelében van) tapasztalható mintát követi, akkor 90 hordónyi víz jutna minden 10 hordónyi nyersolajra. Feltételezve 960 millió hordó nyersolaj kitermelését, ez 8640 millió hordó vizet eredményezne.
3.3. A kitermelésből származó víz Egy másik tényező, amelyet figyelembe kell venni, az a termelésből származó víz. A termelésből származó víz egy fajta üledékvíz, mely 150 millió év természetes terméke, és nagy mennyiségben tartalmaz kloridokat és nehézfémeket. Ez a víz nátrium-kloridot és más szilárd részecskéket akár
A kitermelést kísérő víz az olajcégeknek is problémát jelent. Például, a Petroecuador társaságot 2005-ben megbírságolták, mivel nem tudta teljesíteni a vízvisszasajtolás előírt mértékét. A visszasajtolás komplikált eljárás. Részben azért, mert többek között Orteguazza, Tiyuyacu, Napo és Hollín áteresztő rétegeibe kell a sajtolást elvégezni. Ezeknek a kőzetrétegeknek nem határtalan a vízbefogadó képessége, továbbá vannak hibáik, mert nem vízhatlanok teljes hosszukban. A rétegekből több eléri a felszínt, és kapcsolatban van víztartó rétegekkel mind a földfelszín alatt, mind pedig a felszínen. A szóban forgó víz mennyisége szinte elkerülhetetlenül a Yasuní légkörének szennyeződését hozza magával, vagy, amint azt a javaslat tartalmazza, a Shushufindi mezőbe való juttatásával jár, amelyik már most is túltelítődött a termelésből származó vízzel. Mindezek tetejébe ez a nagy mennyiségben visszasajtolt víz szennyezné ennek a fontos védett területnek a földalatti vízkészleteit. 3.4. A huaorani népre és az elszigetelt közösségekre kifejtett hatás Az ITT és a 31-es lelőhely huaorani területen fekszik, és ennek az önkéntes elszigeteltségben élő népnek a vadászterülete. Mivel vadászógyűjtögető életmódot folytatnak, szabad mozgáshoz van joguk a nemzeti park határain belül, és ez eléri az olajkitermelő helyeket is. A veszély még nagyobb, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ez az övezet három nemzetség, a tagaerik, a taromenanék és az onamenanék területének része. Ők azt választották, hogy a külvilággal minden kapcsolatot kerülnek, ellenállnak minden kapcsolatfelvételre irányuló kísérletnek, illetve területük megszállásának. Az eddig fúrt kutak hatása drámai volt a huoranikra nézve (betegségek, elszegényedés, a közösségek széthullása, nők elleni erőszak stb.). Újabb olajmezők termelésbe fogása a helyzetet csak tovább rontaná. Ezek mellett az ITT program végrehajtása újabb utakat, betelepedést és olyan illegális
tevékenységeket eredményezne, mint amilyen a fakitermelés, a biológiai kalózkodás és a kábítószernövények termelése. Az ecuadori kormányt gyakorta kritizálják azért, mert képtelen gátat szabni az illegális fakitermelésnek Amazónia többszázezer hektáros térségében. Új utak megnyitása csak tovább rontaná a helyzetet, azaz újabb káros következményekkel járna az élővilág sokféleségére és a helyi lakosokra nézve, azokon túl is, melyek közvetlen kapcsolatban vannak az olajkitermeléssel. 3.5. Olajömlések Végezetül, egyértelmű a kár, amelyet minden olajkutatás okoz az ömlések révén. Például, 2008 februárjában a spanyol Repsol-YPF által üzemeltetett 16-os mezőn történ olajömlés, a Yasuní Nemzeti Park közelében. Az eset során hozzávetőlegesen 500 hordó nyersolaj és 2000 hordónyi üledék víz ömlött ki. Ecuador kormánya elítélte ezért a spanyol multinacionális vállalatot. A környezetszennyezésért kirótt bírságon túl, a vállalatot a félrevezetésre tett kísérlete miatt is megbírságolták, mivel a kifolyt olaj nem 100 hordónyi volt, mint azt állították, hanem közelebb volt a 2500-hoz (a kitermelésből származó üledékvízzel együtt). De nem ez volt az első olajömlés. A Vingate nevű vállalat 2003 januárjában okozott egy másik olajömlést a 14-17-es mezőkön, melyek ráadásul a nemzeti park határain belül vannak. Amazónia ecuadori részén további olajömlések is voltak. Például, 2009 februárjában 14 000 hordónyi olaj ömlött a Cayambe-Coca természetvédelmi területre, amikor a nehézolaj szállítására szolgáló, 25%-ban a Repsol tulajdonában álló csővezeték eltört. Szerencsére ezek az olajömlések nem voltak kimondottan nagyok, de amint azt tudni lehet jól, az olajömlések hatásai katasztrofálisak az élővilágra nézve, ahogyan ezt a Mexikói-öbölben nemrég bekövetkezett BP szerencsétlenség is jól példázza.
4. Az ITT-Yasuní javaslat
Az ecuadori kormány által bemutatott kezdeményezés arra tesz javaslatot, hogy lemondanak az ITT olajlelőhely tartalékainak kitermeléséről, és azokat végérvényesen a földben hagyják, amennyiben a kormány a nyersolaj kitermeléséből származó 7 milliárd dollárra becsült hasznának legalább fele értékét kitevő nemzetközi kárpótlásban részesül. A kezdeményezést az alábbiak alapján indítványozták:
-
Újító hozzájárulás az éghajlatváltozás elleni harchoz, hozzávetőlegesen 436 millió tonna CO2 légkörbe kerülésének elkerülése érdekében. Ecuador hozzájárulása a világ egyik legváltozatosabb élővilágú területének megőrzéséhez. Egy új, az olajkorszak utáni fejlődési modell Ecuador és más olyan országok számára, melyek szénhidrogén készleteik kiaknázásától függenek. 4.1. A természethez való jog elismerése Az ITT olajlelőhely nyersolaj készletének kitermeléséről lemondó javaslat gyökere Amazónia őslakosságának és kevert népességének, valamint ökológusok csoportjainak ellenállásában keresendő, amely Ecuador amazóniai területén az olajkitermelés felfüggesztését követelő petícióban csúcsosodott ki.13 Ecuador társadalma 2008-ban lerakta az amazóniai olajkitermelés leállításának alapját. Az előbb említett folyamat következtében lefektetett új alkotmány cikkelyeiben olyan újszerű elképzeléseket ismer el, mint: A természet joga a létezéshez és életfolyamatainak, valamint szerkezetének fenntartásához (72. cikkely). Az emberek joga, hogy követelhessék a természet jogainak tiszteletben tartását (72. cikkely). Jog a jóvátételre, mind a természet jogai (73. cikkely), mind az emberek természethez való joga (397. cikkely) tekintetében. 13
Acción Ecológica. El Ecuador Post-Petrolero. Acción Ecológica. 2000.
Óvintézkedésekhez való jog, egy faj kihalásához, ökoszisztémák tönkretételéhez vagy természetes folyamatok végleges megváltoztatásához vezető tevékenységeket korlátozó intézkedések formájában (73. cikkely). Az önkéntes elszigeteltségben élő népcsoportok területének védelme (57. cikkely). Olajjal kapcsolatos műveletek betiltása védett területeken (407. cikkely). Tiszta, nem központosított és kicsiny hatású energiaforrások kifejlesztésének kiemelt támogatása (413. cikkely). Felelős nemzetközi program a globális környezetvédelem tárgyában (416. cikkely 13. bekezdés). Annak ellenére, hogy mindezen alkotmányos elvek alkalmazása olyan összetett probléma, melyhez rengeteg időre, eltökéltségre és politikai ügyességre van szükség – Ecuador társadalmi és gazdasági helyzetét figyelembe véve megfogalmazásukkor – tiszta bizonyítéka látható annak, amint valós testet öltenek a Jó Élet Nemzeti Tervében, vagy másképp a helyi kecsua (kichwa) nyelven a Sumak Kawsay 2009-201314 című dokumentumban. Ebben a Jó Élet célkitűzései között „a természet jogainak garantálása és az egészséges és fenntartható természet elősegítése” szerepel. Ezen is túlmutatva, közép- és hosszú távú javaslatai a biológiai sokféleség védelmét és fenntartását kívánják az ország fejlődési modelljének középpontjába állítani. Ez egy öko-turizmusban gazdag és az élővilágra odafigyelő társadalom lenne. Rövidtávon és ezzel a tervvel egyetértésben, az ITT-Yasuní kezdeményezés alapvető szerepet kapna az ország energiahálózatának átalakításában. 4.2. A felajánlások felhasználása és vállalások megtartásának biztosítékai
a
Az ecuadori kormány szerint15 pénzügyi mechanizmusokat és eszközöket dolgoztak ki a kezdeményezések működtetésére, melyek biztosítanák, hogy a felajánlásokat azon 14
http://plan.senplades.gov.ec/inicio María Fernanda Espinosa, Ministra Coordinadora de Patrimonio, coordinadora de la Iniciativa Yasuní-ITT. Entrevista realizada por Matthieu Le Quang, 25/01/2011. http://www.alterinfos.org/spip.php? article4888 15
fejlesztési stratégiák érdekében használnák fel, melyeket a kormány az elkövetkező évekre kidolgozott (Jó Élet Nemzeti Terve és egyéb ágazati tervek). Továbbá, ezeket a pénzügyi mechanizmusokat úgy alkották meg, hogy garantálják az államoknak és más lehetséges felajánlóknak, hogy a támogatásokat megfelelőképpen használják fel, valamint, hogy az olajat akkor sem termelik ki, ha például, kormányváltás történik. A javaslat állítása szerint az állam a megkapott felajánlásokat az ITT Tőke Alapba helyezi, melyet megújuló energiaforrások kifejlesztését célzó programok támogatására használnak fel. Ezek a programok a nemzeti energiahálózat átalakítási tervének keretében 7%-os hasznot hoznának, ami az ITT Hozam Alapba kerülne, amely öt területen biztosítaná a finanszírozást: Ecuador természetvédelmi területeinek megóvása a tönkrement ökoszisztémák kezelése, helyreállítása és újraerdősítése az amazóniai népcsoportok társadalmi fejlődése és fenntartható termelése energiahatékonyság tudományos és technológiai befektetések Mindkét alapot egy, az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjával (UNDP) egyetértésben létrehozott nemzetközi társaság felügyelné. A társaság az ecuadori kormány, az UNDP, a kezdeményezés felajánlói és a civil társadalom képviselőiből állna. A felajánlók Yasuní Garancia Bizonylatokat kapnának az ecuadori kormánytól a befektetett összeg erejéig. Ezek a bizonylatok hitelgaranciaként működnének, tehát ha a kormány nem teljesíti a javaslatban foglaltakat, akkor jogi garanciát jelentenek arra, hogy az ország a befektetéseket teljes mértékben visszafizeti. Így, ezek a bizonylatok és az ITT Tőke Alap befektetései a garanciái annak, hogy az olajat nem termelik ki: ha a jelenlegi, vagy egy jövőbeli kormány úgy döntene, hogy megkezdi a kitermelést, két módon is megbűnhődne. Egyrészt a program keretében kapott összes támogatást teljes egészében vissza kellene fizetnie, másrészt éveket kellene várnia, amíg jövedelme származna a kitermelésből.
4.3. A javaslat hozzájárulásai az olajkorszak utáni világ forgatókönyveihez Mindenekelőtt, ha figyelembe vesszük a megtermelhető jövedelem nagyságát, akkor már a ki nem termelés mérlegelése is elismerése a kitermelés negatív következményeinek, illetve az azzal járó költségeknek, mind helyi, mind nemzeti, mind világszinten (az éghajlatváltozásban betöltött szerep, az élővilág sokféleségének elvesztése, elszigetelt őslakosok eltűnése stb.). Tehát, miért is kell a program keretében hatalmas pénzügyi felajánlásokat mozgósítani? Először is, mert ezeknek az erőforrásoknak a segítségével az olajállamok diplomatáinak és technikusainak kitermelésbe vetett hite legyőzhető. Érdekes látni az összefüggést a támogatások folyósítása és környezeti igazságosság magasabb szintje között az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, de a környezeti adósság koncepciójának keretében is. Környezetünkért közös a felelősségünk, de egyes feleknek a terhek nagyobb részét kell viselniük. A légkör és az élővilág sokfélesége a globális közjavak példái. Védelmük és megőrzésük az együttes felelősség mechanizmusait igényli. Ebben a környezetet is figyelembe vevő összefüggésben a gazdag országok által a szegények rendelkezésére bocsájtott források az adakozás és az együttműködés új mintáját hoznák, az együttes felelősség elvével és a környezeti kompenzáció logikája mentén. A környezeti adósság alatt azt az adósságot értjük, amelyet az iparosodott országok a természeti erőforrások – múltbeli és jelenbeli – kifosztásával, a környezeti károk exportjával, valamint azzal a ténnyel halmoztak fel más országokkal szemben, hogy ingyenesen használják világszerte a környezetben rendelkezésre álló teret hulladékaik lerakására. Ennek értelmében történelmi adósság áll fenn azokkal az országokkal szemben, amelyek a természeti erőforrásokat biztosították és/vagy kevesebb fosszilis energiahordozót használtak fel. Ez olyasmi, amely még mindig elismerésre vár.
Hasonló logika mentén haladva, a globális felmelegedést alapvetően a többet fogyasztó iparosodott országok okozzák, noha a káros hatások azokat a társadalmakat is érintik, melyek kevesebb szennyezést termelnek. Éppen ezért kötelességük az ezért felelős országoknak megtenniük az első erőfeszítéseket, és vállalniuk az éghajlatváltozás elleni küzdelem költségeit. 4.4. Új területek mintájára
kialakítása
a
Yasuní
A klíma-válság és a biológia sokféleség elvesztésének komolysága létfontosságúvá teszik az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentését, és az élővilág legnagyobb változatosságú területeinek védelmét. Emellett, az olajkitermelésen nyugvó modellnek nem sikerült jobb életfeltételeket biztosítania a legtöbb embernek, s ezt az Ecuadorban az utóbbi 70 évben zajló kitermelési folyamatok is jól példázzák. Jól illusztrálja ezt, hogy Ecuadornak azok a legszegényebb tartományai és azokban a legnagyobb a környezet pusztulása, ahol az olajkitermelés zajlik. Sok olyan értékes kultúrájú és nagy környezeti gazdagságú ország van a trópusokon, melyet a szénhidrogének kutatása és kitermelése fenyeget. Ezek az országok hasonló mintára kiaknázatlanul hagyhatnák olajvagyonukat kárpótlásért cserébe, egy felelősségeket is felsorakoztató tervet követve. Éppen ezért, az elmúlt pár hónapban néhány társadalmi szervezet, környezetvédők, de még kormányok is szóba hozták annak lehetőségét, hogy a Yasuní mintájára más gazdag élővilágú, de nagy szénhidrogénkészleteket rejtő területeket is meg lehetne óvni. Az 1. táblázat néhány ilyen területet mutat be.
felállítására fordítanák, és lehetővé tenné, hogy az ITT Tőke Alap tervezett befektetései megkezdődjenek. Amennyiben ezt az összeget nem sikerül előteremteni, akkor az ecuadori kormány – nyilatkozata szerint – „B” variációként, megkezdi az olajkitermelés munkálatait az ITT lelőhelyeiről. A felajánlások teljes összege 2011. február 20-ig 36,9 milliót tett ki, melynek legnagyobb hányadát az Olaszországgal végrehajtott adósságcsere adta (35 millió dollár). Spanyolország 1 millió eurót, Belgium Vallónia tartománya 300 ezer eurót, Chile pedig további 100 ezer eurót ajánlott fel. Ezek mellett az államoktól és tartományoktól beérkezett hozzájárulások mellett, 51 495 dollárt adtak ecuadori magán-adományozók és 100 ezer dollárt az AVINA Alapítvány16.
Fotó: http://1.bp.blogspot.com/_M_5ZbyRlZmE/S1RtHf AxmwI/AAAAAAAAAIs/XDjyR6Xf0Tw/s400/yasuni -fondo1-1800x1200.jpg
5. Az ITT-Yasuní kezdeményezés nemzetközi fogadtatása Az a kárpótlás, amelyet Ecuador a nemzetközi közösségtől kér, hogy az ITT területen található nyersolajat ne termelje ki, a kitermelésből várható haszon fele, összességében 3,6 milliárd dollárra rúg 12 év alatt. Rövidtávon az ecuadori kormány 100 millió dollár előteremtését tűzte ki célul, 2011 decemberéig. Ezt a nemzetközi társaság
16
El Telégrafo. Cuenta Yasuní-ITT tiene 36,9 millones de dólares. El Telégrafo. 20-02-2011.
http://ecuadorinmediato.com/index.php? module=Noticias&func=news_user_view&id=1441 46&umt=EL%20TEL%C9GRAFO %20%28Guayaquil%29%20Cuenta%20del %20Yasun%ED-ITT%20tiene %2036,9%20millones%20de%20d%F3lares
Terület megnevezése Madidi Nemzeti Park, Bolívia
Főbb jellemzők Trópusi esőerdők, melyeket az élővilág egyik legnagyobb változatosságban megmaradt helyeiként tartanak számon a világban. Különféle őslakos törzsek lakják, vélhetően toromonák is (önkéntes elszigeteltségben élő népcsoport). Egy bolíviai szervezet, az Asociación Prodefensa de la Naturaleza (PRODENA), állt elő az Olajkitermelés nélküli Madidi indítvánnyal 2010-ben.
67., 121., 39. és 31. számú olajmezők, Peru
A Pucacurro Védett Övezet (Amazónia), Peru Nemzeti Védett Területeinek hálózatában. Több őslakos csoport él önkéntes elszigeteltségben, akiket súlyosan érintenek az olajkitermelés hatásai.
Laguna del Tigre Nemzeti Park, Guatemala
Két területből álló védett övezet, melyeket külön-külön irányítanak: a Laguna Del Tigre Nemzeti Park és az LT-Rio Escondido védett biotóp. Mindkettő a Maya Bioszféra Rezervátum része, mely az ország legnagyobb trópusi erdősége.
Lorentz Nemzeti Park, Indonézia (Irian Jaya szigete)
Világörökségnek kijelölt terület, 24 ökoszisztéma otthona és Indonézia legnagyobb trópusi erdősége. Nyolc őslakos népcsoport lakja immár 24 000 éve.
Western Forest Komplexum, Thaiföld
A Thung Yai Naresuan-Huai Kha Kaeng (UNESCO bioszféra rezervátum) vadvédelmi terület, egy 14 védett területet magában foglaló komplexum része, melynek jelentősége az egész földrészre kiterjed. Jelenleg a Yadana gázvezeték kapacitásának bővítése fenyegeti.
Banc D´Arguin Nemzeti Park, Mauritánia
Partmenti és tengeri ökoszisztémák nagyfokú változatossága. A helyi imraguen gazdálkodás nagymértékben a halászattól függ.
Tartalékai meghaladják a 3000 millió hordó olajat.
Az 500 millió hordónyi olajtartalékkal kapcsolatos műveletek a partmenti régióban a halászat jövőjét fenyegetik, ami pedig létfontosságú Mauritánia gazdasága szempontjából. Niger deltája, Nigéria
20 000 km2-nyi, nagy ökológiai értékű vizes élőhely (például Nigéria mangrove állományának 60%-a itt található meg, ez Afrika legnagyobb mangrove erdősége). A Shell, az Agip és a Texaco, valamint más multinacionális olajtársaságok által végrehajtott kitermelésnek komoly hatása van a természetre, és rendszeresen megsérti az ogoni népcsoport jogait.
1. táblázat: A Yasuní mintájára kialakítható területek és főbb jellemzőik
fotó: http://www.ecuador.no/yasuni1.png
Érzékelhető a társadalom érdeklődése több európai országban is, különösen Németországban, Norvégiában17 és Belgiumban, noha a felajánlani szánt összegek még nem ismertek. Ennek az iránynak megfelelően az Európai Parlament 2010. október 21-én határozatot hozott, melyben kéri a tagállamokat, hogy támogassák a kezdeményezést18. Néhány európai civil szervezet pedig támogató megmozdulásokat szervezett19. 5.1. Az iparosodott országok nagyobb kötelezettségvállalása szükséges Az ITT-Yasuní kezdeményezés remek lehetőség az emberiség és a természet újbóli egyesítésére, mely az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a biológiai sokféleség megőrzésének létfontosságú útjára vezet bennünket, valamint lehetővé teszi, hogy az Ecuadoréhoz hasonló társadalmak olyan fejlődési modellek irányába léphessenek, melyek nem függenek egy olyan „koszos” és véges erőforrástól, mint amilyen a kőolaj. A Yasuní kezdeményezés, amint azt a korábbiakban bemutattuk, más nagy olajmezőkkel rendelkező, szegénysorban lévő államok számára is követendő modellé válhat. Ezért az iparosodott országok kormányainak – melyek történelmileg közösen felelősek az üvegházhatású gázok környezetbe juttatásáért és közvetve vagy közvetlenül a világ biológia sokféleségének csökkenéséért – erkölcsi kötelessége, hogy politikai és gazdasági támogatásban részesítsék ezt, valamint az ehhez hasonló kezdeményezéseket. Mindezt figyelembe véve, az 1 millió eurós spanyol felajánlás 2011-re nagy és kemény megrázkódtatás volt annak a több tucat spanyol társadalmi szervezetnek, amelyek korábban a spanyol kormányt hathatós támogatásra 17
http://Yasuní-itt.gob.ec/blog/2010/11/19/noruegainteresada-en-la-iniciativa-Yasuní-itt/ 18 http://www.elmercurio.com.ec/256227-Yasuníparlamento-europeo-ve-conveniente-apoyo-de-ue.html 19 Manifiesto: El camino hacia otro modelo energéticoclimático żCuál es la contribución europea a la iniciativa ecuatoriana Yasuní-ITT de dejar el petróleo bajo el suelo? http://www.salvalaselva.org/mailalert/552/manifiestopara-adherir-el-camino-hacia-otro-modelo-energeticoclimatico#
szólították fel20. A Trinidad Jiménez miniszter által bejelentett összeg teljességgel elégtelennek látszik, és megkérdőjelezi Spanyolország elkötelezettségét, hiszen egyike volt azon országoknak, amelyek leginkább részt vettek az elmúlt években a javaslat kidolgozásában. Lényegesen nagyobb eltökéltségre és politikai akaratra van szükség ahhoz, hogy a spanyol kormány fenntartható gazdaságot hirdető nyilatkozatai bármennyire is komolyan vehetőek legyenek. Mindenesetre a spanyol kormánynak még van ideje a gondolkodásra, hogy hozzájárulását növelje, és ezáltal, helyreállíthassa a kezdeményezés egyik főszereplőjeként betöltött helyét. Teljesen más megközelítés Belgium Vallónia tartományáé, azzal a felajánlással, melyet attól az államtól függetlenül tett, mint amelyikhez tartozik. Ez példaértékű más régiók és körzetek számára is, hogy hogyan vállalhatják történelmi felelősségüket a CO2 kibocsátásért, és hogyan hajthatják végre saját éghajlatváltozás elleni kezdeményezéseiket. Franciaország Rajna-Alpok régiója is követte a Vallónia21 által kitaposott utat, és más tartományi kormányzatok is követhetik ezt a példát Franciaországban, az Egyesült Államokban és Kanadában. A szilárd nemzetközi elkötelezettség volna a lehető legjobb indoklás a bejelentett „B” terv félresöprésére, mely szerint belekezdenek az ITT lelőhely olajtartalékainak kitermelésébe, amennyiben az év végéig nem kapják meg az igényelt támogatásokat. Valószínűleg sok olyan ecuadori intézmény és kormányhivatalnok számára, akik továbbra is a kitermelés logikájában hisznek, ez lenne a kedvesebb változat. Szilárd elkötelezettségre van szükség az iparosodott országok társadalmai részéről, hogy csökkenteni lehessen az ITT lelőhely olajkészleteinek kitermelésére csábító kísértést, és hogy el lehessen oszlatni azokat a híreszteléseket, melyek olyan kormányzati döntésekkel kapcsolatosak, mint egy új nyersolajfinomító építése, vagy a Napo folyó kotrása, 20
http://www.ecologistasenaccion.org/article18957.htm
l
21
http://www.enviscope.com/index.php? option=com_content&view=article&id=10468&catid=44 &Itemid=1
azáltal, hogy a Yasuní kezdeményezést valóra váltják. Végezetül, nagyon fontos nemcsak a beérkezett felajánlások mennyiségét, hanem azok módját is kiemelni. Emlékeznünk kell arra, hogy az ITTYasuní azon társadalmi adósság elismerésének keretében és annak kárpótlásaként valósulhat meg, amelyet az iparosodott országok fogyasztói társadalmai a déli országokkal szemben felhalmoztak. Éppen ezért, ajánlatos, hogy a kezdeményezés megvalósítására tett felajánlások semmilyen piaci mechanizmushoz se kapcsolódjanak (azok nyilvánvaló alkalmatlansága miatt az olajipar kibocsátásainak csökkentésére), valamint ne számítsanak fejlesztési segélynek, ne fokozzák a külső eladósodottságot és ne kössék őket semmiféle kereskedelmi megállapodáshoz. Egyik lehetőség erre a megközelítésre az, hogy a felajánlások olyan egyéb programok felfüggesztéséből származzanak, melyek hagyományosan nagy mennyiségben használtak fel fosszilis energiatartalékokat. A program ilyen módon való megkezdése jól mutatná, hogy valós akarat van a jelenlegi energiahálózat megváltoztatására. Ezzel, azok a társadalmak, melyek hozzájárulásokat tesznek, valóban egy új, olajkorszak utáni világ előfutárai volnának.
