Rovarökológia alapfogalmak. Dr. Seres Anikó SzIE, MKK Állattani és Állatökológia Tanszék Dr. Bakonyi Gábor és Dr. Sárospataki Miklós diái nyomán

Rovarökológia alapfogalmak Dr. Seres Anikó SzIE, MKK Állattani és Állatökológia Tanszék Dr. Bakonyi Gábor és Dr. Sárospataki Miklós diái nyomán

A félév beosztása • Előadások: minden páratlan héten hétfőn 11.45-13.15-ig (6. előadó) • Tavaszi szünet: 03.21- 03.25-ig • Gyakorlatok: páratlan héten csütörtökön 8.15től 1. csoport, 10.00-tól 2. csoport, 13.30-tól 3. csoport + labor vagy otthoni kísérlet elvégzése • Vizsga zh: 05.09. előadás időben • Prezentációk bemutatása: 05.19. gyakorlati időben

Ökológia: Ernst Haeckel (1866):  oikos (= lakóhely, ház) +  logos (= tudomány)

a) az élőlények és környezetük kapcsolatát vizsgáló tudomány b) a természet háztartására vonatkozó ismeretek, az állatok mindenféle viszonyulása szerves és szervetlen környezetükhöz (1870) c) az élőlények egymáshoz fűződő kapcsolatait tanulmányozó diszciplína (1879) b-c

autökológia és szünökológia

Juhász-Nagy Pál (1970, 1986):

Szünbiológia (a SIO tudománya)

Szünfenobiológia, jelenségek

Ökológia, okok

Ökológia:

Biológiai szerveződési szintek

Biológiai szerveződési szintek

Szünbiológia (a SIO tudománya)

Szünfenobiológia, jelenségek

Ökológia, okok

Ökológiai környezet

Ökológiai környezet: Nem összekeverendő a hétköznapi környezet fogalommal: „városi környezet”, „természeti környezet”, „épített környezet” = város, természet, esetleg városi vagy természetes élőhely Szinguláris környezetelv: környezet = élőhely, környék, külvilág (közös nagy lavór) Az ökológiai környezet:

Ökológiai környezet: Nem összekeverendő a hétköznapi környezet fogalommal: „városi környezet”, „természeti környezet”, „épített környezet” = város, természet, esetleg városi vagy természetes élőhely Szinguláris környezetelv: környezet = élőhely, környék, külvilág (közös nagy lavór) Az ökológiai környezet a külvilág valamely szünbiológiai objektumra ténylegesen és közvetlenül ható elemeinek összessége. Plurális környezetelv:

Ökológiai környezet: Nem összekeverendő a hétköznapi környezet fogalommal: „városi környezet”, „természeti környezet”, „épített környezet” = város, természet, esetleg városi vagy természetes élőhely Szinguláris környezetelv: környezet = élőhely, környék, külvilág (közös nagy lavór) Az ökológiai környezet a külvilág valamely szünbiológiai objektumra ténylegesen és közvetlenül ható elemeinek összessége. Plurális környezetelv: minden szünbiológiai objektumnak saját környezete van, amit „maga jelöl ki magának” Környezet- és természetvédelem vs. Plurális környezetelv - objektum nélkül nincs környezet  mi az objektum? - érdemes-e bárminek is a környezetét védeni? A környezetvédelem: intézkedési tevékenység, amely az emberi populációk védelmét szolgálja, ökológiai környezeti paramétereik optimalizálása által. A természet világunknak az ember által nem, vagy kevéssé befolyásolt része. A természetvédelem egyszerűen a természet értékeinek védelmére irányuló intézkedési tevékenység. Komplementerek, mellérendeltek, elsősorban „intézkedés” Tudományos alapjuk a „természetvédelmi biológia” Közösen: nincs rá rendes fogalom, „környezettudomány” „környezetügy”

Tolerancia: külvilág ↔ belvilág környezet ↔ tolerancia A belvilág környezeti hatásokat fogadó (toleráló) eleme a tolerancia (tűrőképesség). A tolerancia a környezethez hasonlóan komplex jellegű, melynek elemei megfeleltethetők az egyes környezeti hatófaktoroknak.

Környezeti faktorok: a) Életfeltételek: időben és térben változnak, állapotuk az élőlénytől független, valamilyen formában limitáltak (pl.: hőmérséklet, PH, relatív páratartalom, stb.) b) Források (erőforrás, készlet, „resource”): állapotuk, „megújulási sebességük” függ a vizsgált élőlénytől (pl. táplálék, élőhely, szaporodóhely, stb.) A két fogalom átfed, merev elválasztásuk nem lehetséges!

Ökológiai környezet hatás 0

Niche (az igények)

Niche: A fogalom kialakulása: Francia szó, kiejtése: nis jelentése: fülke, falmélyedés Jelentős viták az ökológiában a fogalom körül, értelmezési zavarok, sok féle változata a definíciónak, amúgy is bonyolult, stb. Első említés: R.H. Johnson (1910), fogalmi tisztázás kísérlet: Grinnell (1914, 1917) majd Elton (1927) Grinnell: elősorban térbeli koncepció, a konkrét élőhely, ahol egy faj előfordul, beleértve nem csak a topográfiai teret, hanem fizikai faktorokat is „a habitat legkisebb alegysége” „…melyet egyetlen faj vagy alfaj elfogalal” már itt is megjelenik az „absztrakt tér”, de a habitattal való összemosás zavaros Elton: funkcionális niche koncepció a populáció által betöltött funkció, különös tekintettel a trofikus kapcsolatokra növényevők, húsevők, hulladékevők zoocönózishoz való kötődés Szelényi (1957): +növények  5 coetus: producens (növények), korrumpens (növényevők), obstans (másodlagos fogyasztók), interkaláris (lebontók) és szusztinens (megporzók) – cönölógiai niche fogalom helyett táplálkozásbiológiai besorolás

Niche: G.E. Hutchinson (1957): hipertérfogat modell

Niche: G.E. Hutchinson (1957): hipertérfogat modell a niche a környezeti tényezők értékeiből, mint tengelyekből alkotott absztrakt hipertér azon tartománya, ahol egy adott faj egyedei tartósan túlélni és szaporodni képesek (az adott organizmus tolerancia tartományai jelölik ki) Nehéz operatíven megfogni már 8-10 faktort is sok egyszerre mérni… Fontos kérdés: az egyes faktorok jelentősége Fundamentális (lehetséges, prekompetitív) Realizált (megvalósult, posztkompetitív )

Fundamentális és realizált niche:

A


A

G


A

E

G


D C

B

A

E

F

H

G

Niche (nis)

Fundamentális és realizált niche (FN>RN)

Connell kísérlete

Niche: Juhász-Nagy Pál: niche és ökostátusz („ökológiai állapot”) külvilág; élőhely; környék (tanyahely); ökológiai miliő (hatásra gyanús tényezők halmaza); ökológiai környezet (ténylegesen ható tényezők)

miliő-tér: a hatásra gyanús n tényezőből, mint tengelyből alkotott absztrakt tér ennek azon része, mely megfeleltethető az adott szünbiológiai objektumnak = ökostátusz

Niche: Juhász-Nagy Pál: niche és ökostátusz („ökológiai állapot”) külvilág; élőhely; környék (tanyahely); ökológiai miliő (hatásra gyanús tényezők halmaza); ökológiai környezet (ténylegesen ható tényezők)

miliő-tér: a hatásra gyanús n tényezőből, mint tengelyből alkotott absztrakt tér ennek azon része, mely megfeleltethető az adott szünbiológiai objektumnak = ökostátusz

különbségek: a) ténylegesen – feltételezhetően ható tényezők b) fajhoz (populációhoz) kötött – bármilyen szünbiológiai objektumhoz köthető c) a niche fogalmilag szűkebb - csak populációkra értelmezett - a külvilág ténylegesen ható elemeiről van szó - a preferenciára nézve is kell tartalmazzon információt

Niche: Készlethasznosítási függvény (RUF; resource utilisation function; R. MacArthur): H-i niche: csak a határokat adja meg (tolerancia) MacArthur (1972): RUF; mi történik a határok között?! a hasznosítás mintázatára is utal csak egy dimenziót használ  szemléletes

Niche: Készlethasznosítási függvény (RUF; resource utilisation function; R. MacArthur): H-i niche: csak a határokat adja meg (tolerancia) MacArthur (1972): RUF; mi történik a határok között?! a hasznosítás mintázatára is utal

Hasznosítás mértéke

csak egy dimenziót használ  szemléletes

??????

forrásváltozó




??????

forrásváltozó




??????

forrásváltozó

Niche: Készlethasznosítási függvény (RUF; resource utilisation function; R. MacArthur): H-i niche: csak a határokat adja meg (tolerancia) MacArthur (1972): RUF; mi történik a határok között?! a hasznosítás mintázatára is utal csak egy dimenziót használ  szemléletes

Niche: Készlethasznosítási függvény (RUF; resource utilisation function; R. MacArthur): A RUF alakja nem csak szimmetrikus haranggörbe lehet!

A niche a populáció tolerancia- és preferenciaviszonyait megjelenítő ponteloszlás egy, a környezeti tényezők mérhető értékeiből, mint dimenziókból képezett, n-dimenziós absztrakt hipertérben

Niche (nis)

Ökológia (Ökotoxikológus szak, 2010)

Bakonyi Gábor

Niche: „Üres niche” kérdésköre: Sok vita: plurális környezetelv  az „üres niche” fogalma nem értelmezhető Használjuk inkább a „kihasználatlan forrás” kifejezést, hiszen erről van szó: a forrásváltozó bizonyos értékeit nem hasznosítja senki

Lawton (1984): saspáfrány (Pteridium aquilinum)

Niche: Niche-szélesség: a használt forrásváltozók sokfélesége Többféle számítási mód lehetséges a) Shannon-Wiener egyenlet

Niche: Niche-szélesség: a használt forrásváltozók sokfélesége (diverzitás) Többféle számítási mód lehetséges a) Shannon-Wiener egyenlet


b) Levin féle niche szélesség (Simpson diverzitás): mindkettőben pi az i-edik forrásváltozó használati aránya





Populációk:

Definíciós nehézségek:

Populációk:

Definíciós nehézségek: genetikai alapon: tényleges szaporodási közösséget alkotó egyedek taxonómiai alapon: egy fajhoz tartozó egyedek, egy helyen, és időben

Operatív populáció definíció: vizsgálat szempontú valamely szünbiológiai szempont alapján azonosnak tekinthető élőlények összessége helyi populáció

metapopuláció

Populációk növekedése: van valami szabályszerűség?

http://www.worldometers.info/world-population/

bevándorlás

születés

halálozás Populáció nagyság

kivándorlás

Egy kis ismétlés • A populáció növekedés diszkrét és átfedő generációk esetén


Bakonyi Gábor

Átfedő populációk a gyakoriak, ezekkel foglalkozunk • Egy baktérium egyed kétfelé osztódik. Minden utódja így tesz. Hányan lesznek 5 osztódás után, ha nem pusztul el egy sem? • Ha 10 baktérium kezd ketté osztódni?

Mitől függ tehát a növekedés mértéke?

A populáció nagyság (N) változása, ha nincs migráció N =B-D t N N változása igen kicsi = idő alatt t B = születések száma D = halálozások száma

Az egy egyedre jutó (per capita) születési és halálozási ráták

N = bN - dN t b = per capita születési ráta d = per capita halálozási ráta

Legyen r = (b - d), akkor az egyenletünk: N = r*N t r = per capita növekedési ráta ha r > 0, a populáció nő ha r < 0, a populáció csökken ha r = 0, a populáció nagyság nem változik

Exponenciális növekedés modellje dN/dt = r*N

azaz Nt = N0*ert vagyis ln Nt = ln N0 + rt

Van exponenciális növekedés a természetben?

Populáció dinamika: A populáció létszámváltozását befolyásoló tényezők: születés (+) halálozás (-) bevándorlás (+) kivándorlás (-) Nt = N(t-1) + SZ - H + BE – KI

dN  rN dt

dN KN  rN   dt  K 

Populáció dinamika: Reprodukciós ráta, generációhossz, növekedés mértéke: r: populációra jellemző belső szaporodási ráta (születés-mortalitás) az egyedenkénti időegységre jutó populációnövekedés (átfedő generációknál) T: generációs idő, R0: alap reprodukciós ráta (egy diszkrét generációra eső szaporodási ráta) per egyed/nap

Populációk létszámszabályozása: Intraspecifikus kompetíció : exploitáció: Kimeríthető források korlátoznak, nincs közvetlen interakció az egyedek között a kihasználás mértéke nő a létszámmal a forrás elérhetősége---kompetíció mértéke interferencia: közvetlen interakció az egyedek között az egyik megakadályozza a másik forráskihasználását pl. territorialitás, szesszilis élőlények „helyfoglalása” (a tér mint forrás), háremtartás itt is valódi forrás a háttérben, de nincs összefüggés a forrásmennyiség és a komp. között A kettő gyakran keverten: barlangi bogarak (Neapheanops tellkampfi) -tücsöktojások

Populációk létszámszabályozása: Intraspecifikus kompetíció : Denzitásfüggő (DD) mortalitás és fekunditás 1: denzitástól független mortalitás 2: alulkompenzált denzitásfüggés 3: túlkompenzált denzitásfüggés Nagyon magas létszámnál nincs túlélő (mindent megesznek, még mielőtt bármelyik egyed kifejlődne), nem jó a kompenzáció

Populációk létszámszabályozása: Intraspecifikus kompetíció : Denzitásfüggő (DD) mortalitás és fekunditás Pontosan kompenzáló denzitásfüggés: Pisztrángok: alacsony egyedszámnál  alulkompenzáció magas egyedszámnál a létszámnövekedést (fiatal egyedek nagyobb száma) pontosan követi a mortalitás  pontos kompenzáció: a túlélők száma kb. azonos Vagyis: egy bizonyos denzitás fölött intraspec. kompetíció  DD növekvő mortalitás és/vagy csökkenő fekunditás Az intraspecifikus kompetíció hatása egy bizonyos létszám fölött mindig denzitásfüggő lesz!

Populációk létszámszabályozása: Intraspecifikus kompetíció : Denzitásfüggő (DD) mortalitás és fekunditás növekvő mortalitás és/vagy csökkenő szaporodás

K: stabil egyensúlyi állapot eltartó képesség (carrying capacity, CC)


K: stabil egyensúlyi állapot eltartó képesség (carryinng capacity, CC)


K: stabil egyensúlyi állapot eltartó képesség (carryinng capacity, CC)


Populációk létszámszabályozása: Intraspecifikus kompetíció : Denzitásfüggő mortalitás és fekunditás a DD végeredménye nem merev  regulációra (szabályozásra) alkalmas Éves egyedszám változások: Pisztráng (Salmo trutta) kora nyár:  késő nyár: 

Sáska (Chorthippus brunneus) pete:  lárva:  imágó: 

Populációk létszámszabályozása: Viták a DD szabályozással kapcsolatban : Nicholson: DD populáció létszám szabályozás Andrewartha és Birch: DI (denzitásfüggetlen) szabályozás Valószínűleg a kettő együtt igaz: alacsonyabb létszámnál DI magasabb létszámnál DD

Populációk létszámszabályozása: Viták a DD szabályozással kapcsolatban : Nicholson: DD populáció létszám szabályozás Andrewartha és Birch: DI (denzitásfüggetlen) szabályozás Valószínűleg a kettő együtt igaz: alacsonyabb létszámnál DI magasabb létszámnál DD intraspec. komp. (DD)

egyedszám

extrém nyári időjárás (DI)

kemény tél (DI)

idő

Minél nagyobb a populáció, annál kisebb a növekedési ráta (sűrűségtől függő változások a populációban – hatás függ a sűrűségtől)

Átlag mag szám / növény (log skála)

1,000

100 0 0

10

100

Mag szám / m2

Átlagos fészekalj nagyság

4.0

10,000

3.8 3.6 3.4 3.2 3.0 2.8 0

10

20

30

40

50

Nőstények denzitása

60

70

80

Valóban létezik a sűrűség függő szabályozás? A variancia 78 %-át az időjárás magyarázta


Bakonyi Gábor

Populációk létszámszabályozása: Intraspecifikus kompetíció : A DD nem csak a létszámváltozásban (születés-halálozás) nyilvánulhat meg: DD testméret növekedés: rénszarvas (Rangifer tarandus) állkapocs méret DD

Kúpcsiga (Patella cochlearis) testhossz és biomassza DD A biomassza beáll konstans értékre

Gradáció szakaszai

• A populációk nagysága limitált (források, ragadozók stb.)

• A sűrűségtől függő és sűrűségtől független tényezők is fontosak – szituáció függés

Rovarökológia alapfogalmak. Dr. Seres Anikó SzIE, MKK Állattani és Állatökológia Tanszék Dr. Bakonyi Gábor és Dr. Sárospataki Miklós diái nyomán

Recommend Documents