ROSTÁS ISTVÁN HA 5 AP URH VÉTELT EC HNIKA. Al\1ATÖRÖKNEK. ll. rész

ROSTÁS ISTVÁN HA 5 AP

URH VÉTELT EC HNIKA Al\1ATÖRÖKNEK ll . rész

MAGYAR HONV~D ELM J SPORTSZÖVETS~G

1961

MAGYAR HONV€ DELMI SPORTSZÖVETSta RADIOAMA TOR FŰZETEI 22. SZAM

Szerkeszti: KUN JÖZSEF

Kiadja: Magyar H on védelmi S portszövetség R ák óczi Kiadó Felelős:

60UJ224Jl -

Kádár Albert

Z rinyi Myomdd, Buda p est .1.~()1

Tartalomjegyzék: I.

R~SZ

(21. sz. füzet)

I . AZ U LT RARÖVI D HULLAMOK TERJEDÉSI TULAJDONSAGAI Függőleges

és vízszintes polarizáció U R H -n tapasztalható légköri zavarok és zajok -

-

-

-

1 8

II. AZ URH K ÉSZÜLÉKEK ALKATRÉSZEI ÉS K APCSOLASI ELE::.VIEI Az áramköröleben fellépő veszteségd\F elületi (Skin) hatás Ellenállások a) huzalellenál.lások b) Téteg- és tömör ellenállások Az ellenállások színkulcsa Kondenzátorok a) papí rk ondenzátorok b) csillámkondenzátorok c) kerámiakondenzátorok d ) Légkondenzátorok e) stiroflex szigetelésű k ondenzát.orok f ) elektrol it k ondenzátorok I nduktivitás Rádiófrekvenciás fojtótekercsek Kölcsönös indukció és csatolási tényező Rezgőkörök Az elektroncsöve k működése URH-n Repülési idő hatása A katódinduktivitás hatása Kapacitások hatása V isszacsatolás hatása A z U RH tartományban használt csövek fő bb tulajdonságai -

9 11 13 13 14 20 21 23 24 25 25 25 26 26 31 33

34 34

3.'> 37 38 38 39

III. URH SZERELÉS I MÚDOK A szer elés tontosabb szabályai URH vevök hangolása -

.............

--

40

50

II. R~SZ (22. sz. füzet) L AZ URH VEVÖ K ÉSZÜLÉKEK FOK OZATAI A vevőkészülék főb b je llemzői A vevőkészülékek f elada tai N agufre kvenciás erősítés Előerősítő fokozat Tranzisztoros előe rősítő fokozat Keverő fokozat Keverés diódáv al -

-

5 5 5 13 21

22 -

26

3

Tra?; zi ~ztoros keverő f okozat Oszcillátor ok Tranzisztor os oszcilllt(Jl'Uk Középfrekvenci a erősítő fokozat Tranzisztoros KF erősítők Demodulátorok H a ngfre kvenciás erősí tök Tápám mforrások -

29 33 36 38 44 48

49

IL URH VEVÖKÉSZÜLÉKEK ISMERTETÉSE Egyenes re ndszer ű Szuperregeneratív 420 MHz-es vevők Szupervevők - ,

vevőkészüléke k

51

vevők

53

-

-

-

-

6fJ

6ó

lll. KIEGÉSZÍTÖ KAPCSOLASOK T át,írójel ek vétele Kristályszűrők

Zajkorlátozók H angolásjelzök

KF

tekerc.~ek

Nomogrammok

4

70

72 72 74 75

77

I. URH VEVOTIPUSOK A VEVÖK~ZOLI!KEK FOBB JELLEMZOI A vevőkészülékeket elsősorban ér zékenységük , szelektivitásuk, a hangvisszaadás hűsége és a zajszint jellemzi. Néha azonban egyéb tényezők et is figyelembe kell v enni, pl. felépítés t ek intetében az egyszerűséget , olcsóságot, s nem utolsósorban az amatőrök lehető­ ségeit is.

A fentemlített főbb jellemzők értelmezése a következő: E:rzékenység: az a feszültség vagy teljesítmény, melyet a k észülék bemenet éhez k ell vezetni, hogy a kimenetén a szabványos

teljesítményt ka p juk . A műsorvevö készülékekre vonatkozólag az érzék enységet egységesen anna k a 400 H z frekvenciával 30 százalékig kimodulált vivőhullámnak feszültség- amplitudójával határozhatjuk meg, m ely a kimeneten a hangszóróban (vagy a hangszórót helyettesí tő terhelő ellenálláson) 50 m W teljesítményt szolgáltat. Ilyen feltételek mellett az érzékenységet ,aV-ban, illetőleg l V-ra vonat koztatva dB-ben kapjuk. Szelektiv itás: azt jellemzi, hogy a vevőkészül ék milyen m éctékben képes különválasztani a kívánt jeleket más frekven ciájú jelektőL A szelektivitást egy görbével fejezhetjü k ki. A legtöbb vevő­ készüléknél a szelek tivitást m ajdnem k izáróla g a k észülék k özépfrekvenciás erősítőj ének k arak terisztik ája szab ja m eg. A han gvisszaadás hűség e (frekvencia- karak t erisztika) : A kimenőfeszültség változását jelen ti a mod uláló f rekvencia f üggvényében. A hangvisszaadás hűségét k ifejező görbét általába n a 400 Hz-es kimenőfeszütséghez viszonyítjuk. Az ily m ódon m eghatározott kimenőfrekvencia-karakterisztika nem foglalja m agá ban a hangszóró karakterisztiká ját , sem pedig a helyiség akusztiká j át, melyben a hangszórót elhelyeztük. Vevő zajszintje: annak a m értéke, h ogy a vevőkészülék k imenetén a jelszünet ekben j elentkező zajok mennyivel nagyobbak a zajok szempontj ából lehető legtök életesebb vevőkészülék esetében jelntkező zajoknál A zajszint szabja meg a m ég vehető legkisebb telj esítmény nagyságát. A zajszint az URH vevőkészülékek egyik legfont ooabb jellemzője és később tnég részletesebben f oglalkozunk vele. Vevőkészülékek

feladatai

Nem csak az URH amatőrvevőknek , de minden vevők észülék­ nek feladata, hogy a különböző helyen k isu gárzott jelek közül a venni kívánt állomás jeleit k iválassza, és azokat hallhatóvá t egye. A legkülönbözőbb szempontok f igyelembev étele alapjá n a cél-

nak legjobban mégis két

megfelelő

főcsoportba

készülékek közül sok típust ismerünk, de

sorolhat juk

őket :

5

a) egyenes erösítésú készülékek b) transzponált

(egyenesvevők),

erősítésa vevőkészülékek

(szuperk észülékek).

Altalában felépítés szem pontjáb ól az egyenesvevö k a k övetkez ő legfon tosabb f okozatokat t artalmazzák: n agyfrekvenciás fokozat, demodulátor , végerősítő és a z anódpótló, lásd az l. ábrát. Persze a vázlat csa k az alapvetően szükséges fokozatokat tartalmazza, ..de egyes esetekben bővülhet m ás k iegészítő f okozatokkal is, m ely ek a vevőkészülék jóságát f okozzák. ilyen f ok ozatok lehetn ek pl. : n agyfrekvenciás előerősítöfok ozat, h angfrekvenciás előerő­ sítő fokozat, hangszínszabályozást elősegítő szabályzó fokozat, tápfeszültséget (a nódfeszültséget) stabilizáló egység, esetleg hangolást jelző f okozat, valamint k alibrálást végző fokozat. A legtöbb esetb en nagyfrekv enciás és a demoduláter fokozat egy és ugyanazon fokozatban helyezkedik el, vagyis a d emodulálás m ár a nagyfrekvenciás részben megtörtén ik , pl. a udion-fok ozatnál, vagy a szupreg cső n él. A szupregkészülék ek f elépítését a 2. ábra mutatja. Szupregk észülék ekn él , ugyanúgy. m int az egyen es erősítésú készül ékeknél, m ás kiegészítő f okozatokat is alka lmazhatunk. Igy a 2. ábra szer inti vázl at a k észülék jóságának fokozása céljából az a lá bbi k iegészítő f okozatokkal bővü lh et : nagyfrekven ciás előerösítő fo kozat , hangf r ekvenciás előerősítő f okozat, h angszín szabályozást szolgáló f ok ozat. ha n golás j elző fokozat, k alibrálást végző f okozat , II. oszcillátor és keverő f okozat, II. KF erősítő f okozat, morze jelek v ételét végző f ok ozat (Beat-oszcillátor}, a u tomatikus hangerősza­ b á lyzó (érzékenységszabályzó), zajelnyomó f okozatok , kristályszúrők. tápfeszültséget sta bilizáló egység, f rekvencia m odulált jelek v ételét szolgáló áramkörök (diszkriminá tor, aránydetektor, enneoda kapcsolás stb.) antenna

Na9Yfrekv

.--- {alrozat fOl.d _..._

t

/Jemodu/.

lionq/r Pn!J

f okozat

(re9f!rÖJ/tó)

'\ nan9sz l TapjPSZ

(anádpdl/0)

.l

"illózalhoZ

l. á bra.

6

~/

O.szc.

t - - - - - i Táp/nr. (o~:.------

hátorat/Joz 2. ábra. Minden r á diók észülék egyik legfontosabb r észe demoduláter fok ozat. A demodulátorok - legyen az elektl'oncsö, vagy kristálydióda stb. - csak egy bizonyos határfes7ültség felet t k ép esek mű­ k ödní. Ez azt jelenti, h ogy a rákeri.Uő nagyfr ekvenciás feszültségnek egy bizonyos k üszöbértéket k ell elérnie, h ogy a demodulátor dolgozni t udjon . Ha a zt akarjuk, hogy a táv oli adók gyenge jeleit is lehessen venni, a vevő érzékenységét fokozni, ill. a rádiófrekvenciás jele ket erősíteni kell. Ebből a célból alkalmazzuk a r ádiófrekvenciás vagy más elnev ezéssel n agyfrek venciás erősítő f okozatokat. Természetesen ezek a célnak megfelelően különböző felépítésűek lehetnek: antennaerősí tő, n agyfrekvenciás előerősí tő, középfrekvenciás erősítő stb. A k övetkező r észben a n agyfrekvenciás el őerősítők­ kel kapcsolatos n éhány k érdésre szeret n énk kitérni. Nagyfrekvenciás

erősítés

A nagyfrekvenciás erősítőknél a v enni k ívánt állom ás jeleit az állomásra h angolt rezgőkörrel visszük a cső r ácsár a. A cső anódk ör ében általában u gyancsak rezgőkör a munkaellenállás. K ülönösen ultrarövidhullámokn ál a cső r ácskatód k apacitása a rezgökör kapacitásához hozzáadódik és azt n agymértékben megnövelheti. rezgőkör,

A

mint munkaellenállás csak egy frekvencián, a re-

zonancia frekvencián jelent nagy ellen állást , m ás frekvencián kicsi az ellen állása. Tehát csak egyetlen frekvencián dolgozik és csak azt a frekvenciát erősíti , amely re a rezgőkörök b e vannak h angolva. A rezgőkörrezonancia m érhetö ellenállása a rezgőkör jóságától függ.

Z = L/C. r ahol: Z L

==:~

=

a rezgőkör váltóáramú ellenállása (impedancia), a tekercs induktivit ása,

C = a tekercs kapacitása, r = a

rezgőkör

veszteségi ellenállá sa.

7

Látható. hogy minél nagyobb a reZHókör örundukciója a kaDa-citáshoz k épest. és minél k isebb a kör veszteségi ellenállása, annál nagyobb a rezgőkör rezonancián m ért ellen állása. Ebből is látható, h ogy közép, ill. h osszú hullámon nagy értékű rezonancia ellenállásokat állíthatunk elő, h a az L-et megfelelően nagy értékűnek készítjük. Ultrarövidhullámokon azonban a ~ső belső k a padtásai a ~z.erelési kapacitáLSok , tekercs önkapacitása stb. már eleve adva vannak, és ezek értékét esetleg kismértékben csökk enteni leh et , de kik üszöbölni nem. Éppen ezért az L értékét n em k észíthetjük nagyra, mert az adott frekvenciákra már a kapacitások egy részét kiteszik

a fentemlített járulékos kapacitások, más részét pedig mi saját magunk iktatjuk a rezgőkörbe. Ebből következik, mivel csak k is munk aellenállások at tud unk URB- n elkészíteni, részben az erősítés csökken, másrészt pedig fölösleges lenne nagy belsőellenállású (pent ódák) használata a kis terhelő anódellenállás miatt. P entóda has.ználata esetén jó megközelítéssel felte hetjük , mint m ár az előbb is említettük, hogy a cső belső ellenállása sokkal nagyobb az anódköri munkaellenállásként szolgáló rezgőkör váltóáramú ellenállásánál. Ebben a z esetben a fokozat erősítése:

a =

s . z·

az erősítőcsó m eredeksége (mNV-ban), Z = az a nódköri rezgőkör váltóár amú ellenállása Q -ban. Ha az erősítendő jel f rek venciája k ülönbözik a rezgőkör rezonancia f rekvenciájától, a rezgőkör a cső a nódkörében k isebb ellenállást k épvisel. Tehát az ilyen erősítő erősítése frekven ciafüggő, a zaz az ilyen erősítő szelektív. A szelektivitás mértéke az anódköri rezgőkör csillapításától függ. Minél k i-sebb a rezgőkör csillapítása, annál szelektívebb az erősítő fok ozat. Ha tehát csökkenteni kívánjuk a fokozat szelektivitását, va gy ami ezzel egyértelmű. növeini kívánjuk az átvitt frekvenciasáv szélességét, növelnünk kell a rezgőkör csillapítását. A rezgőkör csillapításának n övelésével együtt jár a rezgőkör rezonancia ellenállásának csökkenése. Miután a fok ozat erősítése az anódköri rezgőkör váltóár amú ellenállásával arán y os szélesebb frekvenciasáv átvitele csak csökkenő erősítéssei lehetséges. N ém ely e5etben. amikor csak keskeny sávon belü l k ív ánunk vevő k észül ékünkkel dolgozni, alkalmazhatunk hangolatlan nagyfrekvenciás előerősítót is, de a kellő sávszélesség elérése végett a rezgők ört csillapítanunk kell. Ezt a csillapítást úgy érhetjük el, hogy a rezgőkörrel p árhuzamosan ohmos ellen állást k ötünk . {Lásd a 3. ábrá t.} Ha meglehetö.-:;en nagy sávszélességet akarunk biztosítani, akkor a z Ra csillapító ellenállását k isebb re kell vennünk, m int a rezgőkör rezon ancia ellenállása. Így a rezgőkör rezonancia ellen álását elhanyagolhatjuk és a fokozat erősíté~ a rezonancia frekvenciaközelében jó m egközelítéssel: ahol: S =

8

L

+

3. ábra

4. ábra.

a = S . Ra A r ezona n ciaf rekven ciától v aló nagyobb eltérés esetén azonban a rezgők ö r

váltóáramú ellenállása an nyira lecsökken, hogy tovább nem h anyagolható ~1 az R a csillapíló ellenállás mellett. Egy szélessávú erősítö töl azt kívánjuk, hogy az átviendő frekven ciasávot leh et őleg egyenletesen erősí tse. Elfogadhatónak t artjuk m ég az átvitelt, ha az erösítő k imenetén a feszültség a max imális feszültségnek 70,7 százalékára csökk ent. (Lásd a 4. á brát.) A z ábrából láthatj uk, hogy ha n öveljük , vagy csökkentjük az átvitt jel frekvenciá j át, eljutunk egy olyan f 2 , HL ft f r ekvenciához, amelyn él a rezgökör és a vele párhuzamosan k apcsolt R a csillapitó ellenállás ered ő váltóár amú ellenállása a r ezgökör r ezonanciánál tan ú sítot t ellen állásának 70,7 százalék ára csökken. Ezeken az f, és f 2 frekvenciák on a fokozat erősítése is 70,7 százalé kára csök ken, vagy más szóval az f t é.c; f 2 frekven ciáknál az er ősít és 3 dB-t csökken.._ Az erősítő az f 1 és f 2 frekvenciák között B sávszélességet visz át. )

B = - -- -2 · Tt • Ra · C ahol: B Ra C Fejezzük

= az átvitt frekvenciasáv sz élessége H z-ben, = csillapító ellenállás ohm-ban, = a rezgőkör összes k apacitása F aradban. ki ebből a z egyenletből az R a érték ét:

l

Ra = - - - - 2n·B·C Helyettesítsük b e R a értékét a f okozat

erősí tését k ifejező

képletbe:

s

a = - -- --

2n·B·C

Ebből

a képletbo! a következöket vonhatjuk le:

9

l . Minél na gyobb a

cső

m eredeksége, annál nagyobb az

elérhető

erősítés.

2. A fokozat erősítése a nn ál nagyobb, min él kisebb az an ódkörl kapacitása. Az a nód köri rezgökörrel párhuzamosan va n azonb an ka pcsolva a aső kimenő és a következő f okozat bemenő kapacitása is. A rezgőkör k apacitása akk or a lehető legkisebb, ha a rezgőkörbe n em kapcsolunk semmi külön kapacitást, han em csupán a csőkapa ci tásokat és a t öbbi járulékos k apacitást h asználjuk f el A rezgőkört természetesen b e kell h angolni az átviendő frekven ciasáv k özepér e. 3. Minél nagyobb sávszélességet k ell átvinni, annál kisebb az rezgőkör

elérhető erősítés.

4. A k épletben n em szerepel az erősítés k özepes f rekven ciája, (f 0 ) tehát az erősítés független a haszn ált közepes frekven ciától. V izsgáljuk meg. hogy a rezgőkör C hangoló kapacit ása milyen rész ekből tevő dik össze. (Lásd az 5. ábrát .)

-

.

l/ CJÓ

,.--------------o+

.i. CSO

r·--. •t----1~t----, l

.• c·-. -· .•• l

'- ~ -­ o

l

t l l l

·"'-·-·~

l l

••• ' ----+---~--------~------~------05. ábra.

Az erősítőcső anódjának a f öldhöz való k apacitása Ct, ennek nagysága a cső szerkezetétöl függ. Az erősítést azáltal növelhetjük, hogy igye kszünk kis anód-katód ka pacitású e:sövet használni. C 2-vel jelöljük a szerelési kapacitások összességét. Ezt a kapacitást a vevők észülék ésszerű megépítésével csökkenteni tudjuk, m égpedig: kisméretű a lkatrészek és megfelelő vezeték elrendezésekkeL C3 a következő cső rácskat ód kapacitása. Ez ugyanolyan elbír álás a lá esik, mint a C 1 anód-katód kapacitás és az ott elmondottak erre is érvényesek . A második csőnek nemcsak a r ács- katód kapacitása adódik hozzá a f okozat összes kapacitásáh oz. han em enn ek e csőnek a r ácsa

és anódja közti kap.acitástól, valamint

erősítésétől függően

egy bizo-

nyos n agys ágú k apacitást reflektá l a saj á t bemenet ére. Ezt a reflek-

10

tált kapacitást jelöljük az ábrán C4-gyel. A C4 kapacitást úgy csökkenthet jük, hogy rn inél kisebb anódrácskapacitású csővet használunk. A csökkentés m ásik módja lenne a k övetkező fokozat erősí­ tésének csökkentése, de ez természetesen nem célszerű. Az 5. ábra szerint i kapcsolásban a különböző kapacitások párhuzamosan vannak kapcsolva, t ehát összeadódnak:

c

=

c. + c 2 + C 3 + C.t

Az elektroncsövek ultranagyfrek vencián való viselkedések or említett ük, hogy a repülési idő miatt és a katódbevezető induktívitása miatt st b . a cső egy bizonyos bemenő, ill. k imen eti ellenállást k épvisel. Természetesen ezek az ellenállások frekvencia függőek . Ha pl. 50 MHz-en megvizsgáljuk az E F 42 cső bemenő ellenállását, a repülési idő miatt R be = 28 800 Q . Ez az ellenállás természetesen a cső bemenetére kapcsolt generátort vagy rezgökört alaposan leterheli. Ehhez jön még a katódinduktivitás által elői dézett bemenő­ ellenállás~ amely ll 400 Q érték et tesz kL T ehá t a repülési idő miatti ellenállás és a katód induktivitás következtében létrejött ellenállás eredményeképpen R oe = 8100 Q nagyságrendet tesz ki. Ez tehát azt jelenti, h ogy az EF 42 a fenti frekvencián a hozzá kapcsolt r ezgökört, vagy generátort úgy terheli, m in t ha ott tényleg 8100 Q le nne. Éppen ezért magasabb f rekvenciákon az átviteli sávszélesség n övelése céljából R a terhelő ellenállást nem is kell alkalmazni sok esetben. mert ezt az ellen állást maga a cső bemenő ellenállása k épviseli. Igen magas frekvenciákon bemenő ellen állás már annyira lecsökken, h ogy a rezonancia ellenállás sokkal kisebb lesz az elérni kívánt rezo nancia ellenállásán ál, vagyis a rezonancia görbe egészen ellaposodik. Ez azt jelenti, h ogy az erősítés csökkenni fog és a sávszélesség növekszik, azaz a szelektivitás rosszabb lesz. Nézzük meg egy pár csőtípus bemenő ellenállás értékét 50 MHz-en: EF 42 8100 Q R be EF 80 R be - 12 400 Q 9000 Q EF 85 R be ECH 81 Rbe- 6400 Q

Ha ismerjük a csöveknek egy bizonyos frekvencián. pl. 50 MHz-en (azaz 6 m éteren ) fell épő b em enő ellená llását. akkor minden további nélkül m ~kaphatjuk pl. a bemenő ellenállás értékét 100 MHz-en (azaz 3 méteren). A hullámhossz közti viszony 6 méterről 3 m éterre 2 :l-hez, az ellenállások viszon ya a hu1lámhossz viszonyszám á nak k étszerese , teh át 4 : l -hez l esz. Ennek következtében az EF 42 b em en ő impedanciája 100 MHz-en 4 : l -hez, azaz 2000 Q lesz. Ezt megvizsgálva 150 M}Iz- en (a7..az 2 méteren). a bemenő ellenállás viszonya 6 :l-hez lesz és a b emenő ellenállás kb.

1300 Q -ra esökken. Tehát a cső ezeken a frekvenciákon ilyen értékkel csillapítja a

rezgőkört.

ll

Ezekból az adatokból láthatjuk, hogy a bemenő impedancia csökkenését ilyen nagy frekvencián f eszü ltségek erősítésénél tekintetbe kell v enni. A rezgőkörök pl. 50 MHz-en 20-30 OOO D értékű impedanciát képviselnek, melyhez a 6-8-9 ezer Q értékű csillapítás k apcsolódik pá rhuzamosan. Meg kell jegyezni, hogy egy cső bemenő k apacitás értéke nem változik sem a repülési idő. sem az induktivitás következtében . Ha a cső erősí tését szab ályozzuk , azaz változó n egatív f eszültséget adunk a vezérlőrácsra, a szabályozás k övet keztében a C r ácskatód kapacitás v .ü tozni fog. Ha nem egészen a lezárásig szabályozzuk a csövet1 akkor természetesen a k apacitásváltozás kisebb lesz. Pl. az EF 80-as csőn él k övetkező a h elyzet: a cső bemenő kapacitása Cr k értéke teljes anódáram mellett és 7,4 m A /V m eredekségn él 9,4 pF. Ha a csövet teljesen leszab ályozzuk, a k apacitás lecsökken 7,2 pF-ra. Rendszerin t azonban a csövet nem szabályozzuk maximális meredwégtöl a t eljes lezárásig. Ha 7,4 m A/ V-ról 0,74 m AjV-ra szabályozzuk a csövet, tehát l : 10 arányban, akkor a k apacitás v áltozás értéke 1.95 pF lesz. Ez a 2 pF k ör üli érték kapacitásváltozás a bszolút értékre né zve nem nagy, azon ban ultrarövidhullámú tartományb an k ellemetlen elhangolódást eredményez. Ezt a jelenséget egy kapcsalási fogással lehet kompenzálni. (Lásd a 6. ábrát.)

=

L-------------------~1 6. ábra.

Ennek a k apcsolásnak a lényege az , hogy az R k katód ellenállás negatív visszacsatolást létedt. (Ha a cső nem dolgozik - le van szab ályozva - , az an ódáram nem foly ik. akkor a bemenő kapcsokon C, k értéke a m inimális 7,2 pF lesz.) En nek az Rk ellenállásának

olyan hatása lesz, mintha a :, k mindig azonoo maradr:a R1c érté~e meghatározható és pl. EF 80-nál 7,4 m A/V me red ekseggel Rk er-

12

téke 41 D. Persze, ha egy ilyen ellenállást iktatnánk be, akkor a meredekség és ezzel e gyütt az erősítés értéke is csökkenne. Ezért kompromisszumként az ajánlott érték kb. 25 Q . Ez segít a kapacitásváltozáson is és a merede k:séget sem csökken ti olyan nagyon. A kapcsolásnak ilyen formában m ég m in dig lesznek hatásai. Ha a zonban R k. katódellenállással m ég paralen kötünk e gy 15-20 pF-os k ondenzátort. e gy olyan kapcsolást kapunk , a mely a kapacitás változás s zempontjából javít ~ az egyéb n em előnyös jelenségek hatása kevéssé lesz jelent ős. Megemlítjük. hogy szokás széthan golt rádióf rekvenciás er ösítöket, főleg előerősítőket is alkalmazni. ·Igaz, hogy ezt a megoldást főleg televízió vevőkészüléknél alkalmazzák. de pl. hangolatlan elő­ erősítők nél is alkalmazhatjuk . A széthangolt erő sitök lényege. hogy több rezgő k ört kül ön böző frekvenciá ra hangolunk és ezzel a sávszélességet megnövelhetj~ k. E zt a megoldást ny il ván egy olyan URH vevő készülék erösí tőjénél lehet alkRlmazni. ahol az előkört nem akarjuk hango]ni. Egy ilyen előerősítőnek a szele>ktivitása n yilvá n rosszabb lesz, mint egy ha ngolt előerősítő fokozaté . Előerősítő

folmzat

A szuper rends7.eríí vevőkész ülék ke ·.rerőfokozatát áH alá ba n megelőzi a rá diófrekvf'nciá .s előerősítő fokoze2t. Előerösít ő fo koz a~o­ kat csak 500 MHz alatt t udunk a lkalmazni. Fnnél a írekvendánál magasabb frekvenciá kon az előerősít ő használata n agy 3ltalánosságban nem hogy ja v ítaná. h an em r ont ja a vevő érzékenységét. Természetesen speci:ilis csövekkel és mcgoldáso'kkal k észülhetnek a m a gasabb frekvencia-tal tományokban is elöerőshók. de ezeket amatőr eszközökkel és a kereskedele mben k a pható alkat részekkel megoldani nem tudj uk. Egy másik ok is szükségessé teszi az előerősítő használatát. A rádiófrekvenciás oszcillátor elég erős jeleket állít elő. Ha a keveröfokozat közvetle nül a tápvonalhoz csatlakozna, ezek a rezgések a tápvonalon keresztül az antenn ára jutná nak. így az ant enn a kisugározná azokat. Ezzel szemben ha a tápvonal el őe rösítő fokozattal van a keverőfok ozattól elválaszt va az oszci11átor rezgései nem, vagy csak jelenté ktelen mér tékben juthat az a ntenná ra. Az alábbiakban néhány olyan ka pcsolást mut atunk be, melyek gyakorlatban beváltak és szélesebb körben használatoc;ak. E nn ek alapján vevőkészülékét mindenki úgy építheti m eg, amely a kívánt szempont okat legjobban kielégíti és t e r mészetesen am e lyhez az alkatrészeket leginkább meg tudja szerezni. A 7. ábra szimmetrikus tápvonalhoz csatlakozó hangolt bemenetü előerősítő fokozat kapcsolását mutatja. A rádiófrekvenciás

energia induktív csatolással jut az L, rácsoldali rezgökör tekercséhez. Külön hangolókapacitást a rácsk örben n em alkalmazunk, ha-

13

EF
.... ...•ll., l

... ,.. l

:

• •R, . ..,

----

...

l

7. ábra. nem a tek ereset annak feltételezésével méretezzük, hogy a cső rácskatódkapacitásából és a szerelési k apacitásokból, tek ercs önkapacitásából stb, kb. 15-20 pF kapcsolódik a tekercshez. Ha az előer?sítőt szélessávú előerősítőként a karjuk használni, akkor egy ellen allá.ssal k ell csillapitanunk a rezgőkört. (R,). Természetesen nem szabad figyelmen kívül h agyni, az ü zemi fr ekvenciánál fellépő R t>e bemenő ellenállást sem, melyet a cső k épvisel. T ehát a csillapító ellenállás értékét ú gy k ell meghatározni, h ogy figyelembe vesszük a zt, h ogy az R, és az R t>e párhuzam osan kapcsolódik egymással. A tekercs h angolása vasmaggal történik. Az elöfe.szültséget, mely leh et k ézi vagy önműködő erősítés szabályozóról érkező feszültség, a tek ercsen keresztül a cső rácsára juttatjuk. A Ce k ondenzátor a vezérlő feszültséget köti rádiófr ekvenciásan a cső k atódjához. Az anódoldali r ezgökör szintén úgy k észül, hogy feltételezzük az an ód oldalon levő ÖSGzkapacitást, a mely kb. 10- 15 pF-ot tesz ki. R ádiófr ekvenciás feszültséget a C cs csatolókondenzátor juttatja a követk ező cső rácsár a. Az R sz és a C s z az anódfeszültség szűré­ sére valók. A C cs és a C sz kondenzátor ok olyan nag y értékűek, hogy rádiófrekvencián r övidzárnak tekinthetők. Az La anódköri tekereset a következő oső rácslevezető ellenállása (Ra ) is terheli. Természetesen az eredő terhelő ellen állást itt is az R a és a Il. cső Rh ellenállása alkotja. Nézzük meg most a felhasznált kapcsoJási elemek nagyságát. A C sz, Ce és a C cs k ondenzátor ok értéke n em kritikus , egyedül az a fon tos, h ogy az erősítendő frekvencián közelítőleg rövidzárt mutassanak . Ezek értéke rendszerint 1000 pF. Az R s z ér téke 5000 Q k örü li szok ott lenn i. Ha ismerjük a cső meredekségét, egyéb adatait és az előbb említett anódköri és rácsköri k apa citások értékét m eghatározzuk, akk or a szükséges önindukció k iszámítható, valamint az R, és az Rn csillapító ellenállások értéke is meghatározható. Az antenna tekercs menetszámát úgy határ ozzuk m eg,

14

hogy annak váltóáramú ellenállása egyenlő legyen a tápvonal hullám ellenállásával Ennek szám ítására nem térünk ki, de f igyelem .. be kell :venni a rácsköd tek ercs menetszámát , a rezgőkör r ezonancia ellená llását (t erm észetesen a csillapító ellenállások figyelemb e vételével), valamint a rá csköri tekercs és az a ntenna közti csatolás szorosságát. A bemenő ellenállás értékét a gyakorlatban a csatolás vál... toztaiásával szokás pontosan b eállítani.

...--------·

8. ábra.

A 8. ábra egy asszimmetrikus tápvonalhoz csatlakozó hangola tlan bemenetü előerösítő fokozat ka pcsolása. Az előerősítő rácskörében a rezgőkör helye tt egy R, ellenállás van , m elynek nagy.. sága a t ápvonal hullámellen állásával egyenlő. Ezzel a megoldással a vezérlő rácsra kisebb r ádiófrekvenciás feszültség ker ül, m intha ott rezgökör lenn e. Ez a veszteség azonban kicsi. Viszont ha a tápvonalat hullámellená llásával zárj uk le, a mit k önnyen elérhetünk, úgy az illesztést pontooabbá t ehet jük. A szelektivitás csökken ésétől nem k ell tartani, mert a további rezgökörök a k ívánt szelektivit ást biztosítani fogjá k . Az előző 7. á bra és a 8. á bra a n ódk öri r ezgökör ka pcsolásai közöt t nincs elvi külön bség, tehát az R a ellen állás e k a pcsolásn ál is ugyanúgy csillapít ja az La rezgökört. A k ét anódkörl m egoldás kö.. zött t etszés szerint lehet vál asztani. A C k és R k a cső el őfeszültsé-­ gét állítja elő. Az R " értéke a cső adataitól függ, a C k é rtéke pedig 1000 pF k ör ül szekot t lenni. A C cs értéke itt is kb. 1000 p F . Megemlítjük a 9. ábrán látható kapcsolás érdekességét, melyet rádió k észülékekben n em használnak elter jedten. Ez .a k apcsolás egy asszimmet rik us tápvonalhoz csatlakozó f öldeltrácsú előerősítő fokozat kapcsolása. A cső r ácsa földelve v an és a katód a rádiófrekvenciá san ,.meleg". Az F t ekercs kisfrekvenciás zava rok r övid.. rezárására szolgáló f o jtótekercs. a C cs kondenzátor csatolókonden.. zátor, mely a b eérk ező r ádiófrekvenciás feszültséget az R k ellenállásra vezeti. Ez az R" ellenállá-s a rajta levő feszülUiéggel vezérli a cső anódáramát.

15

9. á bra

A kapcsolás előnyei: a földelt rács az anód és a r ádiófrekvenciás szem pont ból "meleg" k atód között árnyékolásként szerepel, tehát nem kell p entódát használni. A másik előny, hogy a fok ozat erősítése kis mértékb en megnő. Előnye m ég a k apcsol ásn ak , hogy a fokozat bem enő ellenállása k icsi, t ehát jól illeszth ető a tápvonal hullárnellen állásához. Ha pl. egy URH-n h asználha tó kettős triódát párhuzamosan kapcsolunk a cső meredeksége kb. 8 mA/V lesz, a cső erősítési tényezője kb. 38-szoros. A cső katódjá ba R~o: = 200 !J ellenállást k apcsolva a bemenő ellen állás nagysága Z be = 75 O lesz. tJnl.

O,fo

,"

$O

~,."

;,

r/Xl

l -1.f•N rt

flt

2"

"

to.

~

+ 10. ábra.

A 10. ábra egy olyan előfokozatot mutat, melynél az anódkör nincs hangolva és az anód munkaellenállást egy 2-2,5 mH értékű fojt ó képezi. A felhasznált cső lehet : EF 42i EF 80, 6AC7, 6 AU 5, stb. Ezt az előerősítőt leginkább szupreg készülék előfokozataként használják. Az antenna 2 vagy 5 pF-on k-özvetlenül a ráa;köri tekercsre csatlakozhat, de megépíthető oly an kivitelben is, amikor induktiven csatoljuk az antenná t. 144 MHz-r~ az ~ kb. 2 mer.et

16

0,8 mm-es vörösr ézhuzalból , m enetátméró kb. 15 mm menet hossz, kb. 7 mm. Az Rk értéke a felhasznált cső típusától függ. A 2-2,5 mH-s f ojtót a ll. á br a szerin t készíth etjük el. K erámia tekercstest a legjobb, de h elyette esetleg papírcső is használható.

L1 = 77 menet L2 = 133 menet L3 = 171 menet

L4

Ls

= =

202 menet 234 menet ll.

ábra.

+

Ajánlat os 0 0,20 mm-es zománc selyem szigetelésű vörösr éz huzalból k észíteni. I gaz, h ogy ilyen k eresztmetszettel a f ojtó kb. 100 mA-ral terhel hető, de ez nem okoz semmiféle hibát. A fojtó A pont ja csatlakozik az anódhoz. a B pont az anódfeszültséghez. A 12. á bra szerint előerősítőt szintén szupreg vevő előtt s zokás alkalmazni. A szupreg r ész a PCF 82 összetett cső trióda r észe is l ehet . Ilyen esetben azonban tehát összet ett csövek eset én nagy gondot kell ford ítani a ha tá sos árny ék olásra. Ezt a kapcsolást gyakran alk almazzák URH - FM k észülékekben is. Pl. a 85-100 MHz-ig t erj edő URH sávban La = 3 menet, 0 1,5 mm-es vörös-r ézhuzal, tekercs 0 22 mm, tekercs hossz kb. 9 mm : vagy 2 menet 0 1 mm vörösrézhuzal, tekercs 0 ll mm, t ekercshossz kb. 3 mm. LR = 6 m enet, 0 l ,5 mm-es vörösrézhuzal, tek ercs 0 17 nun Le a z L 0 -ban belül helyezendő el - tekercsh ossz kb. 13 mrn: vagy 5 menet, 0 l mm-es vörösz·ézhuzal, tekercs 0 8 mrn - szintén az LQ belsejében - tekercs hossza kb. 6--7 mm. fO

+---tl - -

.....,..

no9'1/r.

____ _,.._ .. -------- ., JO

r-+--+-1t-

7 ln ~{)(/Ic

l l

-------x-------.....1------~-. 12. ábra.

2 URHn.

17

ll

+

A 13. ábra egy érdekes URH szuperkészülék bemenetét mutatja . Figyelemre méltó a rezgőkörök kettős leága zása, m ely leh et öv é teszi a rezgőkö rök lehető legkisebb csillap ít ásának elérését , tehát készülékünk ilyen előfok ozattal élesen han golt. (Ez a kapcsolás a k étméteres hullámsáv v ételére egy kipróbált és b evált kapcsolás.) A t ek ercs a d atokat tetszés szerinti tek ercsátmérő, tekercshossz, huzal átm érő stb. figyelembe vételével a ka pacitás megválaszt ása után a közölt diagramm alapján meghatározhatjuk. A felhasznált cső l ehet: EF 80, EF 42, .stb. A tekercsek leágazását kísérletileg lehet meghatározni.

.

o lor

..

oo

rríctara

mQI.

10

14. á bra.

A 14. ábra egy URH előfokozatot ábrázol, amely a 2 méteres hullámsáv vétel ére alkalmas és kipróbált. Bemenő rezgőkör hangoló

kapacitását az nált 18

cső

első cső bemenő kapa~itása

lehet : EF 42, EF 80 stb.

$Zolgáltat ja. A

felhas~­

Tekercsadatok 144 MHz-re: LR = 4 menet, tekercs átmérő 7 mm, huzalátmérő l mm, vörösrézhuzal (test nélküli tekercs). La = 2 menet, tek. átm. 7 mm, h uzal átm. l mm v.réz huzal (test n élküli tekercs) L 1 = 2,5 menet, tek. átm . 7 mm, huzal átm . 1 mm, v.réz huzal (test nélküli teke rcs) leágazás a rácstól szám ított l m enet után. L 2 = 5 m enet, tek. átm. 7 mm, huzalátm. l mm , v. réz huzal (test nélküli tekercs.)

.uo

6AKJ

~------+---~~~ ji)

ln

Nt;1 15. ábra.

A 15. ábra egy hangolatlan anódkörű 6AK5 csővel megoldott előerősítő k apcsolását mutatja. Ilyen megoldásban a cső erősítése n em n agy, de az antenna felé a vevőkészülék sugárzását megakadályozza. A fojtótekereset (Ft) a következő rnódon k észíthetj ük el: 4 mm-es anyagra tek ercselünk 50 men etet 0,5 mm- es zománchuzal-

ECl'M

(q

16. ábra,

19

ból és a kész tekereset úgy húzzuk szét, hogy a hossza kb. 30 mm legyen. Tekercsadatok 144 MHz-re: L t = 2,5 menet, tek ercs 0 8 mm, h uzal 0 l mm-es vörösréz (test n élküli tek ercs), l m m-es térközzel tekercsel ve. L2 = 4 men et , tekercs 0 8 rnm, huzal 0 l mm-es vörösréz (t estnélküli tekercs) 4 mm-es térközzel tekercselve. A 16. ábra egy k aszkód ka pcsolású

előfok ozatot

ábr ázol. A f el-

használt cső ECC 85 kettős trióda. A trióda használata előnyösebb a pentódák használatánál, mint már azt korábban is e mlítettük. A k aszkód kapcsolás leh etövé teszi, h ogy a csőkapacitások mia tt ne k eletkezzen káros visszacsatolás. A k aszkód f okozat második csövének rácsa nagyf rekvenciás szempontból föld potenciálon van, és ezáltal a I"ács, mintegy á rnyékolás, megakadályozza az anódkörne k a rácskörre való hatását. Ennek a fok oza~nak csak a második csöve e rö<::it. m íg az első csőnek csak imp edanciáváltó (illesztő) szere pf> van. T ekercsad at ok 144 MHz-re:

L, = 2.5 m enet, L2 fölé tekercselve, huzal 0 1,2 mm-es vörösréz huzal. L 2 = 3,5 m enet . tekercs 0 kb. 15 mm. tekercshossz kb. 20 m m. 1.2 m m . átmérőjű csupasz vörösrézhu7.alból. L3 = kb. a zon os az L 2-vel. A követ kező cső ill. keverőcső rácsához a csatolás t örténhet induktív. vagy ka pacitív úton (szaggatott vonallal jelölve). A fen tiekben megemlítettünk egy pár el őerősítő kapcsolást, melyek amatőr v iszonylatban általáb an jól bevált ak. P ersze eg y el őerősítő megépítésénél nagyon k örültekintőnek k ell lenn i, mert .annak jósága messzemenően bef olyásolja a készülék jóságát. Hogy pl. csak egy dolgot említsünk , ha olya n csövet haszn álunk melyn ek nagy az ekvival ens z.ajellenállása, akkor már eleve nem lesz jó a készülék jel/ zaj viszonya. V égezet ül egy pá r gyakrabban használt rádió cső zajellenállását ad juk m eg. T ermészetesen számolni kell n agyfrekven ciás elő­ f'rősítőkn él a külön böző elektroncsövek ekvivalen s zajellená llásával is. mert nem közöm b ös, hogy milyen jel/zaj viszonnyal rendelkezik majd a vevókészülékünk. EF 22 EF 41 EF 42

EF 80 EF 85

20

-

65 OOO Q 65 OOO Q 750 Q

l OOO Q 1500 Q

LD 2 LV l LV 3

350 Ohm 900 Ohm l OOO Ohm

RV 12 P2000

4500 Ohm

RV 12 P3000

900 Ohm

--

6B A 6 6AC 7 6AC7 (keverő) ECH 21 ECH 42 ECH 81 6 BE 6 6AU6 RV12 P2000 (kev .) EAF 42- -

-

3500 720 2800 55 OOO 45 OOO 70 OOO 19 OOO 2 700 21 600 7500

Q

Q Q Q Q Q Q

Q Q Q

- - -

954 954 (trióda) ECH 42 (k everő) EF 42 (keverő) 6AK5 6AK5 (trióda) 6J6 - 1852 (k everő) ECC 81 6SK7-

-

5 500 l 700 75 OOO 2 500 1900 380 470

Ohm Ohm Ohm Ohm Ohm Ohm Ohm 3 OOO Ohm 600 Ohm ll 400 Ohm

Láthatjuk , hogy a különböző t ípusú csövek m ennyire nagy ekvivalens zajellen állás különbségekkel rendelkeznek. Különösen a bemenő fok ozatoknál kell nagyon ügyelni, és gondosan megválasztani az előerősítő csövet, mert a vevőkészülékb en j elentkező zaj az el őerősítő zajosságától nagymértékb en függ. Meg kell említeni , hogy a szabály ozott csövek a szabályozás mértékétől függően különböző nagyságú zaj okat fogn ak k épviselni. Kimutatható, hogy a szabályozot t cső munkaellenállásán a zajfeszültség lecsökken , ha a cső erősítését leszabályozzuk, de ezzel egyidejűleg csökken a jel/zaj vi~zony is, ami arra mutat, hogy megnövekszik a cső ekvjvalen s zajellenállása. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy azon erősí tő csövet, amely egy k észülék legérzékenyebb helyén van - tehát rendszerint az első rádiófrekvenciás erősítőcsövet - nem helyes szabályozni. A nagyfrekvenciás előerősítő fokozat erősítését csak akkor szabályozzuk, amikor a bejövő jel 50-100 szoros értékű (34-40 dB) nem let3z.

Tranzisztoros

előerösítő

fokozat

A 17. ábra URH előfokozat kapcselását mutat ja egy OC 615 tranzisztorral megépítve. Ilyen m egoldásban ez az előerősítő kb. 10 dB-t erősít. Az a. és b. megoldásban az L 2 rezgőkör 3't körös megoldás. A különböző antenna illesztések végett a bemenő kör is különböző lehet. Ezt mutatja az a . b , és c ábra. az a. ábrához mint alapkapcsoláshoz viszonyítva. Az a. ábra 240 Q-os szimmetrikus bemenet megoldása, a b. és c. ábra 70 !J-os aszimmetrikus bemenethez illeszkedik.

Tekercsadatok 144 MHz-re: Lt = kb. 3 menet, t ekercs 0 kb. 10 mm. tekercshossz kb. 10 mm, huzal 0 0,8-1 mm-es vörösréz h uzal (L2 -re tekercselve). L2 ::;;;; kb. 4 menet, tekercs 0 10 mm. tekercshossz 15-20 mm, l mm vörösréz huzalból készítve.

21

----...--;t----<••

I1WrDti4hiil Y. lnmziultJriJtll

.5.1()

r 17. ábra.

L3 = 2,5 menet, tekercs 0 15-20 mm, tekercshossz 10 mm, l mm-es vörösréz huzalbóL L4 = 1,5- 2 menet, tekercs 0 kb. 10 mm, 0,8 mm-es huzalból. (Az L2 ill. az Ls fölé t ek ercselve.) Ls = 3,5 m en et, tekercs 0 10 mm, t ekercshossz kb. 10 rnm. l mm-es vörösréz huzalból

KEVERÖ FOKOZATOK A szuperkészülékek egyik legfontosabb f okozata a keverő és rezgéskeltő f okozat. M int tudjuk a keverő f okozatra azért van szükség, hogy a bejövő nagyfrekvenciás jelet ú gynevezett középfrekVIellciává alakítsa és ezt a k özépfrekvenciás jelet a KF erősítő fokozatban felerősítj ük anélkül, hogy ebben a fokozatban külön hangolni kellene a rezgőköröket. A KF f ok ozattal m egépített k észülékek (szuperkészülékek) elő­ nyei : hogy a készülék érzékenységét fokozhatjuk, szelektivit ását növelhetjük. Ez természetes is, ha arra gondolunk, hogy az ultrarövidhullámú sávban a z erősítés erősen csökken, mert az URH rezgőkör által k épviselt r ezonancia ellenállás a f rekvencia növekedésével egyre inkább csök ken. Ez azt jel enti. hogy nem t udunk olyan rezgőköröket k észíteni nagyfrekvenciá kon, melynek rezonancia ellenállása nagy, és igy ezen a z ellen álláson létrejövő feszültség ennek következtében k icsi lesz. Tehát a fokozat erősítése csökken. H a a bejövő nagyfrekvenciás feszültséget áttranszponáljuk középfrek venciás f eszültséggé, melynek ér téke ult rarövidhullámú vevő­ k észüléknél 6,75 vagy 10,7 MHz szokott le nni, az erősít és sokkal kedvezöbb lesz, mintha a 144 MHz-et kellene egész a demodulátor fokozatig erősíteni. A keverés történhet különbözö típusú elektroncsövekkel, kristályokkal és tranzisztorokkal is. Nyilván a keverés bizonyos mér-

22

téklg véSZteséggel jár, de a kö:tépfrekvenciás erösftésnél kapott előnyök kedvezőbbek.

Ha egy csövet keverésre használunk, annak meredek sége nem lesz azonos azzal a meredekséggel, melyet a csó biztosítana akkor , ha m int normál erősítőcsövet alkalmaznánk. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a cső m eredeksége keverőkapcsolásban az eredeti meredekségnek m integy 25-30 százaléka le het. Természetesen a keverőmeredekség erősen függ a k everő ka pcsolás m egoldásától is. Keverő fok ozat k észülhet k ét k ülön csővel (keverő és oszcillátorcső), vagypedig egy kombináltcsőveL Meg kell még jegyezni, hogy a k everés egy k észüléknél két ízben is előfordulhat, ezt nevezzük k étszeres t ranszponálású vevőkészüléknek Erre azért van szükség, h ogy az első keverés után, amikor viszonylag nagy középfrekvenciát állítunk elő, vevőkészülékünket tükörfrekvenciás zavarok v étele szempontjából jobbá t ettük. A második középfrekvencia, amely viszonylag kis értékű" a szelektivitást és a z erősí­ tést segíti elő . Kétféle keverési módot k ülönböztetünk meg: az összeadó (additív) keverést- ennél a m egoldásnál a cső ugyanazon elektródáJára visszük rá az összekeverendő rezgéseket. A m ásik k everési m ód a szorzó (multiplikatív) keverés- ennél a megoldásnál a bej övő rádiófrekvenciás jelet és a h elyi rezgéskeltő jeiét a cső két különböző elektródájár a visszük rá. Ultrarövidhullámokon előnyö­ sebb az additív kever és. A keverő cső után a legnagyobb középfrekvenciás feszültséget akkor kapjuk, ha a keverő meredekség a megadott üzemi viszonyok között a legkedvezőbb értékű. A különböző típusú keverőcsö­ veknél megszokták adni a keverés módját és a keverőmeredekség, valamint az oszcillátorfeszültség függvé- J~. /inJjQ nyét. (Lásd a 18. á brát.) z ..... ~ Az ábrából látható, hogy az osz- ,_, rcillátor feszültség csökken, akkor a keJ 1 verőrneredekség is rohamosan csökken és ennek következtében a kapott KF 0.1 j feszültség is nagymértékben esik. Ha ~ az oszcillátor feszültség a legkedvezőbb o s 10 II liJ oszcillációs feszültségnél nagyobb, akü;;;.[v.! kor a keverőmeredekség csökkenése 18. á bra. nem olyan rohamos. Túl nagy oszcillációs feszültséget nem szabad m egenged.nünk, mert túlos-zcillálás esetén kellemetlen, a hangfrekvenciás tartományba eső begerjedés állhat elő és ilyenkor s ípoló hang, illetve füttyel jelentkező állomások hallhatók. A túloszcillálásra különösen ultrarövidhullámoknál kell vigyázni. mert pl. ikercsővel felépí-

v

23

tett

keverőnél, ahol a csó egyik a k ét cső közötti kapacitás is

oldala mint oszcillátor dolgozik, elégséges ahhoz, hogy kellő nagy-

már ság ú oszcillációs feszültség jusson a keverőcsőre. Ezek ut án egy pár gyakorlati kapCSDlást fogunk bemutatni. melyeket az ult r aröv idhullámú vevőkészülékek építésén él jó eredm énnyel lehet alkalmazni. A 19. ábra URH keverő kapcsolást mutat a 6J6 kettóstriódával. A2 oszcillátor r ezgésének a keverőcső rendszer rácsára való jutásához n incsen külön csat oló alkatrészre szükség. A két cső-

KF

r- ----

'

-

616 lk

+

19. ábra.

rendszer csekély kapacitív csatolása a búra belsejében, valamint a keverőfo k ozat felépít ése követk eztében fellépő kapacitív csatolás a k everési foly amathoz teljesen elegend ő. A kettős trióda helyett két külön triódát is alkalmazhatunk. Az oszcillátor rezgőkör számít ását elvégezhetjük a későbbiekben közölt diagramm segitségével. Az LC rezgőkör szintén tetszés szerint valósítható meg a diagramm segítségéveL Megjegyezzük, hogy a keverőfokozat elé építhető elő­ f okozat is. Ebben az esetben az előfokozat anódkörl rezgőköre vagy L'1duktív csatolással, vagy más egyéb m ódon csatlakozik a keverő­ cső rá csához. A mennyiben az előfokozatot nem alkalmazzuk, úg y a k everőcső rácsára az antenna tekercs csatol energiát. A 20. áb ra szintén két t riódás keverőfokoza tot ábrázol. A2 I. és II. csövek h ely ett általá ban kettős triódát alkalmazhatunk pl.: 6J6, ECC 81. ECC 85, stb. Az oszcillá torcső az oszcillációs feszültséget a keverőcső katódj ához juttatj a. Az oszcillátor ECO kapcsolás bl'ln dolgozik. A legkedvezőbb zajviszonyok elér ése érdekében a mun kapontnak pontosan a rácsfeszültség - anódáram jelleggörbe alappontj ára k ell esn ie. (B osztályú b eállítás ). Az ehhez szükséges rács-előfeszültséget a katódvezetékbe iktatott ellenállással állítjuk ~lő, amit azonban a r ádiófrekvenciá k számára egy konden2átorral (kb. 10 nF) kell áthidalni. A zaj csökkentése és a jó keverőerősítés

24

~------------------+---~y 20. ábra.

elé rése végett az oszcillát<Jr feszültségének viszonylag nagynak kell lennie. A 21. ábra egy másik kettőstriódával megoldott keverőkapcso­ lást mut at. A baloldali triódarendszer a keverő, a jobboldali a z oszcillátor r ész. Az oszcillátor-frekvencia r észben a csövön belül, részben a két rácstekercs induktív csatolása következtében , valamint a huzalozás kapa citív csatolása miatt jut a keverő cső rácsára. A k ét tekereset egymástól néhány cm-re h elyezzük el. Az alkalmazott cső lehet 6J6, ECC 81, ECC 85, stb. Nagyon rövid hullám ok esetében kettőstrióda helyett k ét speciális t riódát alkalma zhatunk, a fen t i kapcsolásban. de ez esetben a csatoJást növeini kell. A 22. ábra a 144 MHz-es sáv vételére alkalmas kipróbált URH kapcsolást mut at. Az EF 14 cső helyett EF 42 ill. EF 80 alkalmazható. Oszcillátor triódaként 6J6, ECC85, vagy EC 92 típusú csövek

alkalmasak.

KF ,------·

'-

21.

-----

ábra.

25

KF ,.------

:L....-...,L l

L-- -

XJO .2}.

---

Sle

22. á bra.

Tekercsadatok: L t = 2,5 m enet, huzal 0 l mm-es vörösréz, 7 mm tekercs 0, testnélküli tekercs {leágazás a r ácstól számított l menet u t án.) Lo = 2,1/ 4 menet, huzal 0 l m m -es vörösréz, 7 mm tekercs 0 . t estnélk üli tekercs. (leágazás a tekercs földponttól számitott egyharmadá ban.) Az oszcillá tor feszültsége úgy jut a keverő rácsára, hogy egy 5 pF-os k ondenzátoron k eresztül egy kis vezető darabot hajlítunk a rács felé. A vezeték darab k özelítésével ill. távolításával növelhetjük ill. asökkent hetj ük a keverő rácsára jutó oszcillációs feszültség nagyságá t.

Keverés diódával Meg kell említenünk m ég a eliódás keverést , amely ugyan amatőr k örökben n em ter jedt el, val ószínű a diódák magas ára vagy a kereskedelemben v aló k orlátozott v olta m iatt. Ma m ár eléggé sok különfa jta dióda kapható a kereskedelemben és érdemes foglalkozni a dióclás keveréssel, mert felépítésében is egyszerű és P.zenkívül az ultrarövidhullámok on jelentős javulást eredményez a vétel ben. A keverésre h as'Zt1álható m int d ióda: elektroncső, vagy más küIönféle nagyfrekvenciás kristálydióda is. A diódás keverés additív

jellegű.d. A 1ódl!~

élt>

26

k everes " eIonyex " · a k"" . t orzi't as ' t ered me• ovetkezonk : k 1s

nyez és a zaja kicsi. H átránya viszont: hogy a rádiófrekvenciás és az oszcillátor frekvencia r ezgököréne k sorbakapcsolása miatt az antennára k isugár ozhat. Ezen úgy segíthetünk, ha megfelelő rádiófrekvenciás előfokozatot alkalmazunk. Meg kell jegyezni, h ogy a gyakorlatban a keverés után kisebb feszültséget kapunk , mint a b eérk ező r ádiófrekvenciás jel, és ez az érté k (k everő erősít és) 0,7 k örül va n. E nn ek ellenére nagy előnye az ilyen k apcsolá snak , hogy n agyon k is zajt v isz a k észülékbe és m int m á r említettük , a rádiófr ekvenciás előfok ozat és a keverőfokoza t legyen a legkisebb zajú. A tovább i KF fokozato k zaj szempontjábói

gyakorlatilag már majdnem minden esetben elhanyagolhatóak. A 23. ábra a diódás keverőfokozat elvi kapcselását és egy diódás keverőfokozat teljes kapcsoJási vázlat át mutatja. Az elvi vázlatból lá thatjuk, h ogy valamennyi f eszültségforrás szorosan kapcsolódik a diódához. Egy ilyen diódás kapcsolásnál ügyelnünk kell a földelési pontokra. Kapcsolástechnikailag a f öldvezetéket egy közös földel ési ponthoz kell vezetnünk. A elióda katódj án ak n em szab ad a cső kül ső f émbevonatával összekö~tetésben lenni. Mint már említettük felhaszn álhatunk erre a célra nemcsak elektroncsöves, hanem más diódát is. Az U egyenfeszültség az R ellenállásen áll elő és a dióda részére szükséges f eszültséget állítj a elő. Az R ohmos ellenállás megválasz•ásánál a következő szempontokat k ell figyelembe venni: nagy keverőerősítés elén':~ére R-nek lPhctől r--; nr~crvnak kell lennie. Ezé rt az R-et kb. 10-300 k Q-ra szokás venni. Másr észt a keverő­ erősítés a KF kör r ezonancia ellenállásának a dióda belső ellenállásához való viszonyától függ. Ha az oszcillátor feszültség kb. 1

~") .l3. ábra.

27

volt, vagy annál nagyobb, akkor jó közelitéssel írhatjuk: Rb = RJ2, ahol R b a dióda belső ellenállá sa. A C érték én ek megválasztásánál az alá bbi szempon tokat kell figyelembe venni:

2n · f nagyf· ·CR ~ l 2Jt • f oszc CR ~ l

2 n · IKP • CR ~ l 2 n· f,,angf • CR ~ l

Ahol fh a n~t t r · a mod uláló hangfrekvencia leg nagyobb értéke. A diódás k everésnél az oszcillátor alaphullá ma helyett annak egy f elharmonikusa is fel használható. Ilyen esetben a keverő erő­ sítés k isebb lesz és kb. 0,5-0,6 keverőerősítést érh etünk el. Harmonikus k everésnél az R-t növeini szokták és a z oszcillátor feszültségét is, azonban ilyen keverésnél könnyen zavarok lé phetnek íel. Ezek füt tyhan gok fe llép ésében nyilvánuln ak m eg, éppen ezért az oszcillátor f elharmon ikusáva l va ló d iódás keverés gyakorlatilag amatör viszonylatban nem ajánlatos használni.

Tranzisztoros

keverőfokozat

A tranzisztorokkal, éppen úgy min t az elekt roncsövekkel, készíthetök k everőfok oza tok is. E nnek m ég bizonyos m értékig akadály ai vannak, de a tra nzisztorgyártás roh amos f ejlödése rövid időn belül lehetövé teszi t ra nzisztorok felhasználását URH keverőfoko­ za t okban is. Jelenleg is vannak m ár olyan tra nzisztorok, melyek alka lmasak ilyen célra és példaképpen a 24. ábrán bemutatunk egy tranzisztorOIS k everöf ok ozat ot. M int az ábrából is láthat ó, a rezgökör az L 2 és C t ill. C 2-böl áll. Az oszcillátor r észnél a visszacsatolás a C 3-on keresztül történi k , mely kb. 5 pF, de esetenként kell a pontos beállítást elvégezni. Legjobb, ha az oszcillá tor a venni kívánt rádiófrekvenciás jelnél a középfrekvenciával magasabb frekvencián dolgozik. A he-

24. ábra.

28

lyes visszacsatolás beállítása után az L 1-es tekercsel beállítható az oszcillátor feszül tség amplitudója. Ezé rt ajánlatos az L t-et változtatható k ivitelüre készíteni. A bejövő nagyfrekvenciás jel a C 4-en keresztül j út a keverőtranzisztorra. Miután a tranzisztor rezgésével keveredik, a kollektor ár amk örben a KF trafón keresztül jut a középfre.kvenciás jel az erősítő be. A KF lehet 6,75 MHz-es, vagy 10,7 MHz-es. A fenti k a pcsolás OC 615 típusú tranzisztorral készült a kb. 100 MHz körüli frekvencia tartom ány vételére.

A tekercsadatok a következők : Lt = 2 menet, (térközzel) tekercs 0 15 mm, huzal 0 l mm, benne 0.8 cm-es rézmaggaL L z = 2.5 menet~ (térközzel) tekercs 0 15 mm, huzal 0 l m~ benne 0,8 cm-es rézmaggaL A bemutatott kapcsolás alapján megfelel ő tran zisztor birtokában megépíthető a keverő fokozat és k i lehet k ísérletez.ni a megfelelő tekercseket és csatoló kondenzátort (C3) a 144 MHz-es amatőrsáv vét elére is. Oszcillátorok

Ha egy elek troncső anód körének váltófeszültségét , ill. annak egy részét h elyes fázisviszony mellett a vezérlőrácsra visszavezetjük , önrezgés k elet kezik . Az oszcillá tor nem egyéb , mint egy adó, melynek rezgését vezetjük a keverőcső höz. J ó oszcillátor készítése meglehetősen komoly feladat az URH vevőkészülék ekhez. A 25. ábra az oszcillátor csó elvi ka pcsolását m u tatja. A7 ábrából lát ható, hogy az Ua anódfeszültség a rész.ét a cső r ácsára veze t jük. vagyis az a a visszacsatolás mértéke. R a cső anódkörében levő impedanciája . a-nak negatívnak kell lennie, ez pedig nem ielent egye bet , mint a visszacsatoláshoz 180 fokos fáziseltolódásra van szükség. Min él n au., gyobb R" értéke, a rácsáram annál kisebb lesz, és így a rácsváltófe.szültség is annál inkább me s.tközelíti az U u = O értéket. A müsorvevő készülék oszcillá25. ábra torainál láttuk, hogy az oszcillátor kapcsolásn ál vagy a rácskörben va n a hangolt rezgőkör es az anódban csa k egy csatolótekercs, vagy fordítva. Ez .azért lehetséges, mert a rezonancia frekvenciára és a rezgési amplitudóra nézve t eljesen közömbös, h ogy az oszcillátorcső rács, vagy anódkö-

rében van. Ha azonban egy hangolható oszcillátornál a frekvencia tág határok között változik, az oszcillátor a mplitudója is

erősen

29

változni fog, mégp edig kiforgatott loondenzátornál az amplitudó növekszik. Ezáltal a rácsáram n agy lesz és a hangolókör r ezgésszáma is m egváltozik Egy nagyobb rácslevezető ellenálláás esetén az önrezgés periodikusan megs7..ak adhat. Ez az ún. túlrezgés. Hogy ezt elkerüljük , a r ácskör időállandóját kell csökkenteni. Font os az oszcillátor rezgőkörnél is, hogy nagy Q-jú kört alkalmazzunk és a visszacsatoló tekereset csak lazán csatoljuk. Egyenletes oszcillátor a m plitudót közelítőleg ú gy is elérhet ünk. ha a rács-körbe egy Rs soros ellenállást iktatunk be. Ennek olyan hatása lesz, hogy növekvő frekvenciával R a értéke csökken és ennek következtében az amplitudó megközelítőleg állandó marad. R 11 értéke max. 50 k Q szokott lenni és R s értéke 50-200 Q (a legkedvezőbb értéket a rácsáram feszültség m éréssel tudjuk beállítani). C értéke 80-100 pF k örül mozog. A z oszci1látorok megépítésénél k ülönösen n agy gonddal kell vigyázni a mecha;nikai szilárdságra, a rövid merev h uzalokra stb. Másik szempont. ho,g y lehetőleg a készülék olyan r észén hely ezzük el az oszcillátort, ahol a hőmérséklet ingadozás a legkissebb. Ha ugyanis az oszcillátor mechanikai szempontból nem elég stabil, akkor m inden k is rázkódtatásnál a k észülékünk elhangolódik. Ha h osszú vezetékeket használunk, akk or k áros szerelési kapacitások keletkeznek, m elyek nagyon leronthatják az oszcillátor jóságát. Vegyük figyelembe, hogy pl. egy kb. 10 cm. hosszú acetát b ekötö huzal, amely a szerelőlaptól l cm t ávolságba n húzódik . kb. 5 pF kapacitást k épvisel. Ez bizony URH- n m eglehetősen nagy érték . A hőmérséklet szempontjából pedig azért kell gondosan elhelyezni az oszcillátort, mert a hőmérséklet növekedésév el az alkatrészek és cső elektródái is kitágulnak, ennek követk eztében a kapacitások megnövekednek és az oszcillátor frekvencia m egváltozik. Ezen úgy tudunk segíteni, ha negatív TK- jú kondenzátorokat is alkalm azunk, melyek kapacitása a hőmérséklet növekedésével csökken. Ha jól választj uk meg a különböző TK-jú k ondenzátorokat, akkor a h őmérséklet okozta frekvencia változást ki tudjuk kompenzálni. Még egy fontos dolog, amit szem előtt kell tartani, az oszcillátorok tápfeszültségének stabilitása. Ha ugyanis pl. az oszcillátor cső anódfeszült~ége a hálózat i feszültség ingadozása miatt vá lt ozik, akkor a frekvencia is változni fog. Ezen úgy tudunk segiteni, hogy az oszcillátor t ápfeszültségét stabilizátorral {glim) lehetőleg állandó értéken tart juk. Ezek ut án n ézzük meg néhány oszcillátor alapkapc.solását. A 26. ábra egy elekt roncsatolású (ECO) oszcillátort mutat. Ennél a kapcsolásnál a katódot a tekercs leágazásán keresztül kötjük a földhöz. A csatolás az elekt ronáramlás útján áll fenn. A rezgökör méretezésénél az össztekercsmenetet k ell figyelembe venni, tehát nemcsak a leágazásig. Nagy előny e ennek a ka pcsolásnak. hogy stabilitása jó, egy tekeresre van osak szükség. A katódot körülbelül a tekercs földtől számított egyharmadához szokás k ötni. Minél in-

30

+ 26. ábra.

kább a f öldfelé közeledünk a leágazással, a csatolás a nnál lazább lesz. ECO k apcsolásban csak olyan csöveket használltatunk, ahol a szup resszor nincs a katódhoz köt ve, valamint a k atód a cső fémbevonatával (árnyékolásával) nincs össz(úötve, mert akkor a z árnyékolá s is n agyfrekvenciás potenciálra kerül. Lényeges m ég, hogy kicsi leg yen a cső a ka tód és fűtőszál közötti kapacitása. Egy m ásik gyakran használt oszcillátor k apcsolás az ultraaudi on kapcsolás. Ez a t ípusú oszcillátor stabilitás szempontjából még j obb, mint az ECO ka pcsclás. Ha meg.nézzük ezt a kapcsolást (27/a ábra), a jól ismert hárompont kapcsolást l áthatjuk. A rezgőkör két végpon tja csatlakozik az anódra és a vezérlő r ácsra, a ka tódhoz pedig a rezgőkör egy közbensiS pont jához ka p csolódik. Ez jól látható a k ülön k ir aj zolt rezgököri ábrából (27/ b ábra). A m egcsapolás h elyett itt a Cak és C,1r, Ft

r----''lilrf'--- + UQ.

_J._

c;;r'

n,

_... _

-rca* l

l

•l

l l

l

'

r----+-----.- ----, CQl•••

,

Car=~=

L

C

l

~- - r --f

Cr.4'..f.• l • ka/Cd

'---- --+----'-----rÓt'J

27.

ábra.

31

mint kapacitív osztó szer epel és ezek k özös pontjá hoz csatlakozik a katód. A C 0 , kapacitás egyszerűen pár huzamosan k apcsolódik a rezgök örhöz. A C ar kondenzátor egyetlen hatása tehát annyi, h ogy megnöveli a rezgökör összes kapacitását, csökkenti a rezgök ör önfrek venciáját. A 28. áb ra egy u ltraauclion k apcsolású oszdliátort ábrázol. Ebben a kapcsolásban általában össze tett csöveket használunk, ahol a +

28. ábra.

csó m ásik oldalát kever~re lehet f elhasználni. A cső lehet ECH 42, ECH ll, PCF 82 (ennél a csőnél n incs a csövön belül összekötve a trióda 1·ács a 3. ráccsal'). A rádiófre kvenciás fojtó )./4 hosszúságú huzalból k észül. A 29. ábra szin tén egy ult raauclion ka pcsolású oszcillátort ábrázol. Lényeges különbség nincs a z előző k apcsoláshoz képest. A f elhaszn ált cső lehe t : EC 92, ECC 85, 6J6 stb. A s tabilitás f okozása érdek ében az anódfeszültséget egy glimlá mpá val lehet stabilizálni. Ezzel a feszültség ingad ozások miatti frek vencia elhúzódást lehet megakadályozni. A stabilitás szempontjából előnyös, ha az ikercső másik felét nem h asználjuk fel, hanem az összes elekt rodáit f öldre kötjük. Ezzel ugyanis a cső nem melegszik a nnyira és a hőm érsékl"t okozt4 cső belső k a pacit ások sem változnak meg lényegesen. f2JJI"

{.. 5

if-JtJk

Ft

29. ábra.

32

Tranzisztoros oszcillátorok Altalában m inden egyes elektr on csöves oszcillátornak meg van a tranzisztoros megfelelője, de vannak olyan tranzisztoros megoldások is, m elyek megfelelőit elekt roncsöves m egoldással nem tudjuk elkészíteni. Először n éhány rétegtranzisztoro kka l m egoldható kapcsolás t n ézzünk meg. A t ekercsek menetszámái a hangoló kapacitás értékének ismeretében a k özölt d iagramm segítségével könnyen meghatá-

rozhatjuk. A 30. ábrá szerinti rádiófrekvenciás oszcillátor k apcselását az Lt és L2, a kimenő és a b('menő áramkörök között biztosítja a csat olást. E két tekercs között szoros csatolásnak kell lenni, ezért E az L 2 bel..,ejében h elyezzük el az L t tekerc.c;et. Az L3-as tekereset (h urkot) az L 2 fölé tekercseljük. Az L t és C 2 alkotja a rezgőkört és a C 2 váJtOZLi:lÜtSával R, változtathatjuk a frekvenciát. ltfJif A z R 1 ellenállásnak a z a szer e pe. h ogy k or látozza az emitt eráramot. A C 1 kondenzátor a folyamatos rezgés fenntartásához szükséges. A 31. ábra egy tranzisztor30. á bra. ral megoldott Hartley- oozcillát ort m u tat. A C 1 kond€nzát or on keresztül tá plá lunk vissza ene r~iát a bázis bemenő áramkén-be. A rezgőkört a C és L alk otják, ahol a megcsapolást a t ekercs 1/ 2 és 1/3 r észe közti szakaszon alkalmazzuk. A sta.J.91t bilitás f okozása érdekében ajánlatos az energiát egy m áUk / 1 sik indukt ív tekerecsel á tvenn i, 'IJáz,s-~millrr lllif'R. maj d innen t ovább k apacitív öndlló előáUiliudra úton a keverő be jutta tni. A C c 31. ábra. csa toló k onden zát or általában középhullámú oszcillátor k apcsolás esetén 100 pF, mig az URH t artományban csak pá r pF értékű azok ott ]enni. Az R 1 és R 2 ellenállások a bázis-emitter előfeszült­ ség önálló előállítására szolgálnak. P ersze a f entieken k ívül van m ég m ás r étegtranziszt orokkal megoldott oszcillátor kapcsolás, m int például a Colpitts oszcillátor,

:Si

3 URHn.

33

Clapp oszcillátor stb . Ezeket a kapcsol ásokat mutatja a 62. ábra. Megjegyezzü k , h ogy az ábrán feltün tetett kapcsolások ebben a form á ban n em alkalmasak URH frekvenciák elöállításár a, m ert az alltalmazott tranzisztor alacsony határf rekvenciája ezt n em t eszi lehetövé. Minden eset re azonban, amennyibe!) valakinek URH tartományban is működő tranzisztora v an, a 32. ábrán b emutatott kapcsolások alapján elkészít.heti tran zisztor os oszcillátorát . Meg k ell m ég jegyezni. hogy tranzisztorokkal, ugyanúgy, mint elekt r oncsövekkel k észíthetök kri stályvezérlésű oszcillátor ok is. Ezek stabilitása jóval nagyobb, mint az előző kapcsolásban ismerte-

/J-; Clopp onctlltilol'

=

I

6Y

c"J KDfodcMtolliJú onciUátor

32. ábra.

tett oszcillátoroké, de alkalmazásuk ink ább adókészülékeknél jöhet számításba . Vevőkészülékeknél lényeges, h ogy h angolha tó legyen az oszcillátor, mert nemcsak ~gy frekvenciára készítjük vevökészülékünket, ha nem egy b izonvos sáv vételére. Az eddigiek során rét egrenzisztoros oszcillátor okról volt szó. Most n ézzünk meg néhány oszcillátor k apcsolást, melyeket tű.s tranzisztorok esetében szoktak alkalmazni. A 33, ábra egy tűstranzisztorral megoldott kapcsolást mutat. E kapcsolás érdekessége, h ogy rétegtranz1sztor alkalmazása esetén rez..

34

gés nem jön létre!

bázisára

L- C-ből

A

álló

tűstranzisztor rezgőkör van

kapcsolva . Az emitt€r nyitóirá nyú, a k ollektor záróirányú feszültséget kap. Az oszcilláció azért k övetkezik be. me rt a rez~őkör a rezon a n cia frekvencián nagy elle n állást ké pvisel a b ázis számára és ez a ne.ga tív ellen állást elő­ 33. ábra. idéző f eltét elek egyike. Az R t és R 2 áram k orlátozó ellenálláJSok. A kimenő jelet a rez~őkörről induktív csatolással vezethe tjük 1~. Nagyfrekve nciás ki menő jelet kaphatunk m ég a k ollek tor R 2 m un kae llenállásról is, kapacitív k icsatolással. A 34. ábra az előző k apcsolá s átalakítása frekvencia sokszorozóvá. Az alapfrekvenciá ra hangolt rezgőkör a b ázis áramkörébe van

1

tuslronztulor

o /rwónt harmon i Itusra hanl}QivO.

01 alopjre~ ­

v@nctara 11an· 901.-Q

pohfJV

ne9<Jitf'

lOfJJUrtillrt>9

34. ábra.

beiktatva, míg az alapfrekvencia kívánt harmonikusára hangolt rezonáns r ezgökör a k ollektor áramkörében van. Ezzel az elrendezéssei a bázis áramkörében az impedancia nagy (az üzemi alapfrekvencián), m íg a kollektor áramkörében kicsi. A kollekt or vezetékben levő párhuzamos rezgőkör imp edanciája nagy lehet a harmoni.kusra n ézve, az alapfrekvencián a zonba n az impedanciája kicsi. Egyéb tűstranzisztorokn ál alkalmazott kapcsolást mutat a 35. ábra. m ivel oszdliátort k aphatunk úgy is, hogy csökkentjük az emitter ellenállás érték ét. Az "a" ábrán látható kapcsolásban soros

--

'-.: ne9o1~·v --: lo/)/l'Stvll.se§

O-J

c., 35. ábra.

35

rezgőkör

van k ötve az emitter és a f öld közé. A rezonancia frekvencián a soros rezgők ör impedanciája nagyon kis ér tékre esik le és bekövetkezik az oszcilláció. A bázisáramkörben levő ellen állást úgy kell megválasztani, hogy elősegítse a rezgési feltételek teljesülését. illetve a működést stabilizálja. Az R , és R 2 ellenállások ért ékét úgy kell megv álasztan i, hogy megfelelő előfeszültséggel lássák el az emitter. illetve kollektor elektródát. A kapcsolás ér dekessége, hogy az emitter neg:üív feszültséget kap. A szokásos áramk öl·i üzemhez az emitternek k is pozitív előfeszültséget kell kapnia a b~zishoz képest. A negatív feszültség oka a n agy bázisellenállás. A " b" ábra az .,a" kapcsolás egy változatát adja. Itt a k ollekt or impedancia válik k isértékű vé a kollek tor soroo r ezgökörének r ezonancia frekvenc iáján. A "c·• ábra az "a'' és "b·' kapcsolások több jó tu laj donságait kornbinálja. Ennél a soros rezgőkör közvetlenül az emitter és a k ollektor kö7-é van kötve. Az emitterre itt is negatív feszültséget adunk, h ogy ellensúlyozza azt a m eglehetösen nagy pozitív feszültséget , ami a báz.isellenállás hatása következtében kerül r á. Bizonyos k örűl­ m ények között ezek az oszcillátorok a báí>:isáramkörben k is értékű ellenállással, esetleg ellenállás nélkül is müköd hetne k ; ebben az esetben az emitter előfeszültségének pozitívnak kell lennie. KOZ~PFREKVENCIAEROSfTö FOKOZAT

A középf rekvenciaer ösítö f okozat feladata, hogy az átt ranszpon ált r á diófrekvenciás jelet d emodulálás előtt megfelelő szintre erő­ s ítse f el. URH vevőkészülékeknél a t ükörszelektivitás és m ég sok egyéb szempon t f igy,e lemb e vétele m ellett aiánlat os a köz.épfrek venc iák at maga sra választani. (Péld áu l : 6.7. 10.7. 30 MHz a szokásos érté k .) A KF m egválasztása az alá bbi szempontok f igyelembe vételével történ ik: l. tükörszelektiv it á s, 2. m inél nagyobb a KF, annál inkább k ülönbözik az oszcillát orfrekvencia a bejövő r á diófrek venciától és így a z antenna esetleges kisugár7.ása is csökkenn i fog. 3. F igyelembe k ell venni a kíván t erősít ést, m ert m int már az el őzőekben említ ettük, a f rekvencia n övek ed ésével a c..c;övek erősí­ tése csökken . Ha tehát a középfrek venciát nagyra vá lasztjuk. esetleg jóval t öbb fokozatra van szükségünk. hogy a k ívánt nívóra erősít­ sük a bej övő áttranszponá1t jelet , min t ha alacsonyabb közép fr ekvenciáva l kés7 ít~nénk el a KF erös í tőt. 4. G ondot kell fordítani a r ra is, hogy a KF ér téke lehetőleg ne essen b ele m űsorszóró va gy igen forgalmas hírközlő sávba. Ilyenkor u gyanis m egtörténhet, hogy a vev ónk KF-en k ereszt ül 1s veszi a közeli, vagy erős térerejű állomásokat és ez zavarja az általunk venni kívánt állomást.

36

A középfrekvencia erösítő megépít ésénél f igyelembe kell vennünk, hogy milyen átvitelt k ív ánunk m egvalósítani és a KF erősítő sávszélességét e szennt választjuk m eg. (Ha na gy sávszélességet, p éldául FM mü sort, vagy TV k özvetítést óhajtunk el'ősíteni, vagy erősen csillapítani k ell a KF-eket, vagy széthangolt KF- eket i{ell használnunk.) URH amatőrvevöknél sokszor elegendő csak a b eszéd átvitele és ehhez 2,3- 2,4 k Hz-ben állapították m eg a szükséges átv iteli f rekvenciát . T áv írójelek á tvitelét sem oldhatjuk meg kis sávszélesség mellett, mert minél nagyobb a távíró seb esség, annál nagyobb sávszélesség€t kell biztosítani a jelek üzembiztos vételéhez. A billentyüzés ter m észetesen történhet Al-es, vagy A2- es üzemben és a kettő közül az A2-es ü zemhez kell a n agyobb sávszélességet bizt ositani. Csak amatö r összeköttetések céljára szclgáló vevőkészü­ lékn él az átviendő frekven ciát 2- 3 kHz- re választj uk meg. A k özépfrekvenciás erősítők már általában ismertebbek, éppen ezért a K F erősítők elvi vonatkozású problémáival nem foglalkozunk , annál is inkább . mert b izonyos mértékig a r ádió fr ekvenciás erősítés problémáit nagyfr ekvenciás elöerösítőkn él már érintettü k. A k özépfr e kvenci ás e rö~ítésnél a csőzaj nem okoz nagy pr oblémát, m ert a KF fokozat zaj sz-empontjából alig számít val amit. Nagyjóságú középfrekvenciás körök felépítésénél ügyelnünk kell arra , hogy a csövek bemenő és kimenő ellenállása i illesztés szempontjából m egfeleljen ek . Az illesztést m egoldhatjuk oly m ódon is. hogy a KF transzformátoroka t m egcsapoljuk . (Lásd a 36. ábrát.) Az ábrából látható, hogy a cső b emenetére, illetve a k imenetére nem a teljes KF tekercs menetszámot k öt jük. Ez tulajdonképpen nem m ás. min t e gy autótranszformát or-illesztés a cső bem enő és k i menő ellenállása okozta csilla pít á s csökkentésére. A cső bemen ő és kimenő ka pacit ása csökkentett értékkel transzf 0r má lódik a rezgőkörbe. Az ohm-os ellenáJlások transzformációjára n ézve érvényes a következő : R 11,., illetve R k t úgy jelent kezik. min t egy olyan R' be, illetve R' k t ellen állás, mely a rezgőkörrel párhuza m osan k apcsolódik, s n agysága: R 'be

=

rn 2 R be - 2

m,

nz'!. R 'k; = R kt --:)

m!

Altalában az a cél , hogy a bejövő nagyfrekvenciás j elnek megfelelő k özépfrekvenci át a KF erősítőn k eresztül legalá bb 2- 3 V nagyságúra erősítsük fel . Ügyelni k ell a zonban a r ra, hogy lehetőleg t örekedjünk minél k isebb csőszámmal megépíteni a KF fokoza tot, mert az igen sok cső ből álló KF f okozat könn yen begerjedheL Ernlitet tük a kétszeres transzponálású vevökészülék et. Ezek lényege az, h ogy a k özépfrekvenciát k étszer választj uk meg. Az első KF m egválasztásánál arra k ell töreke dnünk. h ogy a tü körszelekti-

37

.,. Uo.

.s6. ábra.

vitás ~zempontjából k észülékünk megfeleljen, tehát nagyobb frekvenciájú KF-eket kell készítenünk. Ilyen KF értékek a következök lehetnek : 30 MHz, 10,7 MHz, 6,7 MHz s tb. Mivel 1- 2 ilyen nagyobb frekvenciáj ú KF erősítő már a tükörállomásokat kiszűri, de ha ugyanezen a frekvencián erősítjük tovább a KF-át, a nagyfrekven... ciás erősítés nehézségei miatt sok f okozatot kellene készítenünk, hogy a kívánt kimenő feszültséget elérhessük . Ezért egy második keverőfokozat segítségével és egy helyi második oszcillátor segítségével előállítunk egy II. KF-et. Hogy kevés fokozattal nagy erösitést érhessünk el, a II. KF-t értéket alacsonyra választj uk. Ilyen II. KF értékek a következők lehetnek; 120 kHz, 460 kHz, 1600 kHz és 2500 kHz. A második KF után már ugyanazok a fokozatok következnek. mint az egyenesen transzponált vevő további fokozata.i. Kétszeres transzponálást általában csak komoly készülékeknél .szokás alkal-

mazni.

Tranzisztoros KF

erősítők

E részben inkább gyakorlati kapcsolásokat szeretnénk bemutatni, mert a KF erősítés elvi ismeretét feltételezzük. Természetesen az itt bemutat ott néhány kapcsolás csak inkább kiindulási alapot lesz hivat va szolgáltatni. A m egadot t k apcsolások variálhaták -sőt olykor szükséges is a megváltoztatásuk -, ha a megadott tranzisztor típus helyett más típusú tranziszt ort alkalmazunk. A 37. ábra egy 470 kHz-es KF erősítő és demoduláter fokozatot mutat. A Tt és T 2 tranzisztorok OC 612 típusú tranzisztorok, a D dióda szerepét az OA 160 típusú dióda tölti be. Látható az ábrán Ls, hogy az első KF erősítő bem enetére jutó 60 .aV-nyi feszültség 230mV-ra erősödik fel, mire a diód ához ér. Tehát r endkívül komoly erősítést (körülbelül 67 dB-t) érhetünk el ezzel a kétfok02.atú KF erooítóvel. Ilyen KF erösítő fokozatot alkalmazhatunk például n.

38

37. á b ra.

KF erösítő fokozatna k URH k észüléknél, vagy p éldául egy egyszerű közép-rövidhullámú műsorvevő k észüléknél. A KF tekercsek adatai a k övetk ezők:

Lr = 0,35 mH 7 x 0,05 litze, 136 men. L2 = 12 men. Ls = 0,113 mH 10 x 0,05 litze, 78 men. L4 = 29 men. (litze). Egy-egy KF t rafón b elül a t ekercsek elhelyezhetők egy k özös testen, ahol az egyik t ekercs tologatásával a csatolás mértéke beállítható. A m ásik elh elyezési mód az. amikor k ét külön testen helyezzük el a tekercseket, egymástól 2-2.5 legnagyobb tekercsátmérő távolságban. Természetesen a tekercselés méhsejt t ekercseléssei készüljön. Egyébkén t nem fontos ilyen KF trafót k észíteni, lehet alkalmazni a későbbiek folyamán (4·2-43. oldal) megadott KF trafók vala melyikét is. Az L5 tekercs 0,5 m Hy és 0.1-es zománc-pamut szigetelésű huzalból k észülhet. Egyébként megjegyz end ő ami a KF adatoknál is k itűnik ·- , h ogy a KF trafók második tekercse hangolatlan. Azt is észrevehetjük, hogy a két KF trafó nem e gyforma. Erre a zért van szükség, hogy a demodulátor fokozat D diódáját hf\-o lyesen illeszth essük a II. KF -hez. A 38. á brán egy három fokozatú KF erősítő fok ozatot látha... tunk. Fokozatonként körülbelül 20 dB-es erősítést kapunl{. Vala .. mennyi tranzisztor típusa 2N98 és földelt emi tterű k apcsolásban

dolgoznak. Az

~gyes

fokozatok közötti transzformátorok teljésen

azonosak (455 kHz-re h angolva) és a szekunder körük hangolatlan,

39

6'ACT E/H

JrFeró'.sitÓ

EF/l,

6AC' KFeró'.sitó

6AL5

eló(o.f

100

.1/0n +Ilo (UOVJ

40

41

--

1

-·

...,-.

-

lll.

l l.

A.Er. . +

IlY -

38. á bra.

AF 105

AF !OS

KF lekereJ

.. 57 6

l

~

l ~

l

L,

Huzal

1,1,.4

2X(J.05 rez

L.i Lr

38

IOxO.O~

2

L.1 L1

2

• 0,2 rez

L-,

JI)

~t""' fert;:!!__" a mm-8s r. 'Z

KF

39. áb ra.

42

L~

Henelsr.

J

l'f l

TeJeres

riz

azért, hogy a következő fokozat 500 Q -os bemenöimpedanciáját illessze. A kollektor a p rimer menetek azon pontjára csatlakozik, a melyen a 10 k.Q-je illesztve van. Az egyetlen eltérés a transzform átorok között a III. KF erősítő szekunder tekercsénél jelentkezik, rnelynél a szekunder impedancia m egváltozik a demodulátor dióda terhelésének illesztése céljából. Szólni kell még az A. Er. Sz. (a utomatikus erősítés szabályozás)-ról is (A VC). A kapcsoJáson lá tható, hogy csak az első KF erősítő b ázi..~ k ap előfeszültséget az A . Er. Sz.-tól. A negatív feszültséget a demod uláter diódáról kapj uk. Ha A. Er. Sz.-t nem akarunk használni,

akkor az A, B pontokat összekötő vezetéket elhagyjuk. az A pontot a szaggatott vonallal jelölt R' ellenállással a +1 2 V-hoz kötj ük, illetve egy ugyancsak az A ponthoz csatlakozó R ellená llást földre k ötünk. (F..z tulaj donképpen egy osztó, mely változtatásával az erősítés megváltoztatását érhetJük el.) Ezenkívül még az R' " ellenállás helyett egy k örülbelül 2-3 k.Q körüli ellenállást iktatunk he Az alkalmazott 2N98 tranzisztorok pnp típusú tranzisztorok. A 39. ábra egy k étfokozatú KF erősítő fokozatot ábrázol. Az így m egépített fokozat báziskapcsolásban dolgozik. A K F frekvencia 10,7 MHz és a f ok ozat 280 kHz-es sávszéle.sségben erősít. A kimeAf 105

s

k'F l~lrerCJ

rw,res

Huzal

l., . l,

38

IOX(J.OS

L.J

,,.

0.2

!JXO,OS'

L+ .LiJ

~

_,,_

L4

l

_ ,,_

l

2

IOKO.OI,

L_, . Ls. L,

KF

~fJtliiz.tÍJ'n

t()

2

,;z

1. 11 oliJniJJ az et5ró ó6ro 1.1 -t'J lllrt~rcJéYel 40. ábr a

43

netet 55 Q-os terhelésseJ (demoduJátor) kell lezá rni. A KF trafók teljesen azon osak és a 39/a ábra szerinti kivitelben és me netszámmal készíthetök el. A 39. ábra szerinti KF erősítő elkészíthető ugyanazokkal a tranzisztorokkal emitterkapcsolásban is. (Lásd a 40. ábrát .) Ebben a ka pcsolásban a sáv szélesség 200 kHz. A KF t ekercsek is mások lesznek , melyet a 40. ábra m utat. Ebben a kapcsolásba n még annyiban változik a KF erösítő fokozat. hogy a keverő után m ég egy L 1-L 2 illesztő t rafó csatlakozik a menethez. A tekercstest 0 szintén ugyanaz. mint a z előző 10,7 MHz-es KF erösítőnéL Az L11 megegyezik az előző ábra L7 -es: tekercséve1.

DEMODULATOROK Amik or a beérkező jelek et a kár, mint n agyfrekven ciá s jeleket, akát· mint középf rekvencíás jeleket megfelelő feszültségértékre f elerősítettü k , a demoduláter fokozatra vezetjü k . A demod ulátor ok fela data, hogy a nagyfrek venciás hordozó jeltől elválassza a moduláló f rek venciát. A demodulálás általá ban egyen irányitá.ssal történ ik, m égpedig elektroncsővel, diódáva l és esetleg speciális médszerekkeL D ióda egyenirányítás csak a kkor alkalmazh8tó, ha a demodulálandó jel 2 és 100 V között van. Rendszerint akkor ha sználjuk, ha a nagyfrekvenciás jel 10 V f elett van. A demodulálás az általános rádiótech nikából j ól ism ert előttünk, ezért ebben a r észben csak egy pár szóval szereLnénk erre kit érni. A követk ezőkben az amplitudó m od ulált jelek demod ulálását érintjük egy-két bemu tatott k apcsolás alapján. A diódát mint demodulátort kétfélek éppen alkalma zhatju k : soros vagy párhuzamos kapcsolásba n. (Lásd a 41. ábrát.) Az "a" ábra soros dióda kapcsolást , a ,,b " ábra párhuzamos diód a ka pcsolást á brázol. A kapcsolási módtól f ügg, hogy a elióda fok ozat bemenő ellenállása példá ul a középfrekvenciás rezgők ört men nyire csillapítja . Soros dióda ka p csolásnál a csillapító ellenállás az R munk aellenáJlás f ele, párhuzamos dióda-kapcsolásnál az R ha rmada. A diódá t ezért ált alában nem a k özépfrekvenciás rezgökör m eleg pon tjához. ha nem annak egy leágazásáh oz kapcsoljuk. A hatásos csillapítá s ennek k övetkeztébe n a men etszámok viszonyának n égyzete arányában csökken. Az R munkael!enállást általában 200- 500 k.Q-ra. a C kondenzátort 50-100 pF-re és a C c s k ondenzátor 10 000-50 OOO pF-ra szokták m egválasztan i. K isebb 200-300 k!.?-os munkaellenállás erősen kimodulált jelek vételénél torzítás mentesebb dem odulációt biztosít. Va nn ak olyan kapcsolások, ahol a

demodu1átor diódán ként használjuk fel.

44

fellépő

egyenfeszülwéget szabályozó feszültség-

Ha ma ximálisan 1- 1,5 V naszyfrekvenciás vagy középfrekvenciás jelet k ell d emodull lálnunk. ak kor az a u dion kapcsolást (rácse~yenirányftis) alkalmazzuk. A hangfrekvenciás feszülts~ ebben az e~etben a katód és a rács között jelent.k~zi k és az anódkörről felerő­ sítve vehetjük le. Ha visszacsaR tolt audiont alkalmazunk. a demodulátor fokozat érzé kenységét nagy mértékbe n fokozha tjuk. (Lásd a 42. ábrát.} 41. ábra. Az R r rácsellenállás a Cr r ács!uipacitáss.al párhuzamosan is k apcsolható, mint aho~y azt a szaggatott vonal is .lelzi. Ez m egfelel a párhuzamos, illetve m ásik esetben a sor os dióda kapcsolásának A cső r ácsára Jutó modulált rádiófrek venciás fesz ültség hatására a cső rácsa , mint dióda anód működik és + működés közben feltölti a Cr k ondenzátort. A feltöltött kcm42. ábra. denzát or a rácsellenálláson sül ki és ha értékét helyesen választj uk meg. h íven követi a m od ul áló feszültséget. A konde n7.átor ban így kiala kult ha ngfrekvenciás feszültség a cső rácsára jut és ezenkívül a rácson jelen lesz a viv őhullám amplitudójának megfelelő nagyságú egyenfeszültség is, amely t u lajd onképpen a cső el őfeszültségét s zolgáltatja. Az í~y k apott e lőfeszült~gel a cső m integy m unkapontra ál] be és erősíteni fogja a han,gfrekvenciás jelekf't, a me lyek az anódkörrő1 lf'vehetők . Az audi on kap osolá..<:> 1- 2 V feszültségű jellel dolgo2ik a legiobba n. 3-4 V -os jelnél azonba n m ár beáll a túlvezérlés. ilyen kor a nagy negatív el őfeszültség m iatt az c a u clion rezgése lesza kadhat és a vevő ..lefullad". Ha a rádiófrekvenciás .iel c" + l és 10 V között van. a kkor demodulációra a z anódkönyök

ettVeniránvítást is felhasználha tj uk.

Előnye ,

h ogy egyben

43. ábra.

45

erősit is,

de hátránya, hogy torzítások és túlvezérlések is felléph etnek . Kapcsalási rajzát a 43. á bra mutatja . M int a n eve is mutatja, a fenti k a pcsolás a d emodulálást a cső anó dkarakter isztikájának görbült könyökében rendszerin t a lezár á si alsó könyökben történik. A munkapon t b eállít ását rendszerint k atódellenállással (R 1c) végezzük el. M in t h ogy n agy előfeszültséget k ell biztositani, így a katódellenállás ér téke is szokatlanul na gy, m égped ig 10-50 k Q k özötti érték szokott len ni. Az an ódegyenirányító fokozat ban fon tos szerepe va n a C k ondenzátornak , m ely a z anód és föld közé v an kötve és a k apacitása 100-200 pF k örüli érték szokott lenni. N ehogy a katódellen állás m iatt n egativ visszacsatolás léph essen fel, hatásosan át kell h idaini az ellenállást egy, a h angfrekvencián is kis reaktanciájú k ondenzátorral. E n nek (Ck) szokásos értéke 50- 100 p F . Az R a értékét 200- 300 kQ-ra szokták választani. Az anódegyenirányítást az audion és a d iód a egyenirán yitás jó tulajdonságai miatt modern , k omoly k észülékekben nem 1s alk almazzák. A z eddig elmondott d emod uláter kapcsolások k özill a diód ával müködő kap csolás az, amely a legke dvezőb b tulajdonságokkal bír. Amennyib en erősítés n övelés kívánatos. akkor az auclionnak jelentős előnyei vannak , ezért ilyen e setben lehetőleg ezt használják. V isszacsatolt a uclionnal 30- 50, sőt óvatos beállítás mellett 100-szoros érzék enység n övekedés érhető el. ~ppen ezért kisebb hibái mellett olcsó, kis csőszámú készülékben nagyon előnyös a használata. A következőkben összehasonlítást teszünk a különböző demodulátorak között. a) D ióda-demodu látor. El őnyök :

l . Dem odulálás k özb en előálló hangfrekvenciás torzítások a bejövő jel f eszültségén ek emelked ésével csökkennek. 2. A megen gedhet ő modulációs százalék magas lehet. 3. A bem enő rezgőkört csakis a dióda által okozott csillapítások terh elik. 4. Gyakorlatilag tetszőleges nagyságú bemenő feszültség alkalm azh ató. Hátrányok: l. A d ióda a rádiókészülék összer ösítésén ek csökkentését okozza, d e megfelelő nagy R és C érték ek megválasztá sa m ellett arányla~ kis értéken t artható. 2. A dió dán átfolyó á ram csillap ít ja a rezgőkört. Nagy ohmértékű d ióda ellenállás m ellett ezen csillapít ás kicsiny. b) Rácsegyenirányító. Előnyök:

l . Ig en érzékeny már kis

46

bemenő

jelekre is.

2. Az elérhető erősítés akkora, mint amekkorát a csővel, mint hangfrekvenciá.s erösítővel el lehet érni. 3. A hangfrekvenciás torzítás értéke nem nagy, ha a rácsra adott bemenő jel l egfeljebb 1-2 V nagyságú. Há trányok: l. A bemenő rezgőkört nemcsak a rácsárammal kapcsolatos terhelés, hanem a rá cs-anód kapacitás által okozott lát szólagos terhe-lés is csillapítja. 2. A rácsra adható maximális RF jel nagyságát a görbült anódáram-r ácsfeszültség karakterisztika határolja. c) Anódkönyök-egyenirányít6. Előnyök:

l. A bemen ő rezgőkört rácsáram n em csillapítja. 2. Az a nód- rács közötti kapacitás miatt fellépő csUlapítás kisfokú, m ivel az anódkönyökben a cső erősítése alacsony értékű. 3. A dem odulálás jelentős erősítéssei is jár. Hátrányok :

l . Kis

bemenő

feszültcségeknél az érzékenység igen k icsiny.

2. Demodulálás k özb en előálló torzítások általában nagyok, kivéve kis moduláció.s százalékú jeleket. 3. A m-ax imálisan feldolgozható bemenő feszült séget a rácsáram m egindulása limitálja 4. A bem enő rezgőkört a rács-anód kapacitás következtében fellépő látszólagos terhelés C6illapítja.

Csak megemlítjük , de itt nem foglalkozunk a frekvencia modulált j elek dem odulálásával. A frekvenciamodulált jel demodulálására több lehetőség van. Három alapvető rendszert különböztetünk meg. Az eLsőbe azok tartoznak, amelyeknél a változó frekveqciájú vivőhullámot változó amplitudójúvá alakítják, és az így létrejövő írekvendában és a m plitudóban modulált jelet amplitudómoduláctó demodulálására alkalmas diódára vezetik. Ez utóbbi a frekvencia rnodulációra közvetlenül nem érzékeny. A második csoportba azok tartoznak, amelyek valamely integ.. ráló elemet, p éldául kondenzátort kisütő vagy töltő csövet alkalmaznak. Ez lehet egy multivibrát or vagy záró oszcillátor, amelyet a bejövő középfrekve nciás, változó frekvenciájú jel minden egyes periódusa ,.indít''. A kisütő vagy töltő impulzus időtartamának sokkal rövidebbnek k ell lennie. mint a legmaga sabb KF rezgésideje és sem az időtartama , sem az amplitudója n em függhet a bejövő jeltől, hanem csakis a csőtől és az ehhez tartozó ár amkörl elemektől A másodpercenkénti impulzusok száma azonban a KF jel pillanatnyi frekvenciájától függ, és a csövön áthaladó közepes áramerősség Uyen módon szintén a pillanatnyi frekvenciával lesz arányos. A

47

ki.meneten tehát egy amplitudóban modulált jel jelenik meg, amelyet a s.zokásos módon lehet egyenirányítani. A harmadik csop ortb a a zon k apcsolások tartoznak. amelyek kü-

lönleges frekvenciamodulásió dem odul ására alkalmas csöveket tartalmaznak. Ezek a többrácsos elektroncsövek a vezérlőrácsaikon megjelenő feszültségek fázishely zetétől függő kimen ő j elet szolgáltatnak. A fáziseltolást vezérlő jeleket a z első csop ortba tartozó kap. csolások szerint felépített áramkörök szolgáltatják.

HANGFREKVENCIAS ERÖSITÖK A hangfrekvenciás

erősítők

problémája és alkalmazása már jól ismert előttünk az ál talános r ádiótechnika köré ből. Éppen ezért csak egy-két olyan szempontot szeretnénk érinten i, a mely amatőr k észülékek m egépítésénél jöhet szá mításba. Már csak azért sem tartjuk szükségesnek a vevőkészülékek hangfrekvenciás részének bő ismer· tetését, mert elvben m inden ismert k apcsolást átvehetünk, korlátozás nélkül. Altalában amatőr vevöknél ritk án használunk nagy teljesítményű végfokozatot így végerősítő csőnek normális erősítőcsöveket, vagy p éldául egy meredek nagyfrekvenciás pentódát is alkalmazhatunk (6AC7. EF 42, EF 80, 6AU6 st b.). Az is igaz, hogy az ilyen csövek használata n éha nem éppen a legolcsóbb megoldás, de esetenként esetleg a vevőkészülékünk ilyen csövek alkalmazásával egységesebbé válik és. a csőtartalék míatt igen előnyös. Egy másik szempont, hogy a venni kívánt hangfrekvenciás sávszélességnek az optimális zajviszonyok elér ése céljából a rádiófrekvenciás (középfrekvenciás) sávszélesség ne legyen nagyobb, mint a hangfrekvenciás sávszélesség két-háromszorosa. Távbeszélőnél 2 kHz-es hangfrekvenciás sávszélesség általában kielégí tő érthetöséget biztosít. Ilyenkor r endes eset ben m ax imum 5 kHz-es középfrekvenciás sávszélességet haszn álhat unk. Ha ezt a sá vszélességet 10 kHz-re növeljük, a zaj viszony mintegy 40 százalt·kkal emelkedne, ami az érthetőséget nagyban ler ontja. A végerősítőknél m ég a következők et kell m egjegyezn i: a végerősítő t teljesítményre kell illeszteni. A trióda a legnagyobb teljesítményt akkor adj a, ha belső ellenállásávaJ egyenlő nagyságú külső ellenállásra illesztjük. Ha azonban a külső ellenállást (kimenő transzformátor elle n állása) a gyakorlatban a belső ellenállás 3 - 5szörösé-nek vesszük (aminek következtében a tor zítás jóval kisebb lesz), akkor a végerősítő hatásfoka körülbelül 25 százalék lesz. Pentódáról akkor tu dunk legnagyob b teljesítményt levenni, ha áramát és feszültségét teljesen k ivezéreljük. Ehhez Ua/Ia nagyságú külső

ellenállás szükséges. A pentóda hatásfoka legkedvezőbb eset-

ben 50 százalék, ilyenkor a torzítása is a legkisebb. 48

A tran7-i.c;zto r0kkai ka pcsolatban már foglalkoztunk erösítő kapcsolásokkaL HordozN ha tó k észüléknél vagy kisméretű és kisfogyasztású ké.c::zülékeknél tranzisztorokat is haszn álhatunk v éger&sí tők ént. Ha csak fej hallgatót akarunk haszn álni. akkor a fejhallgatót köz44. ábra. vetlenül is beköthetjük a tranzisztorhoz (44. ábra). A fejhallgatónak közvetlenül a k ollekterra való kötése akkor h elyes, ha impedanciája illeszk~dik az erösítő (tranzisztor) kimenetéhez. A hangerősítő szabályozás az R ellenállás segítségével történik. Nagyobb hangerő elérése céljából lehet alkalmazni ellenütemü tra n zisztoros végerösítő fokozatot is. Erre vonatkozólag szintén bő v álasztékot találhatunk a tranzisztoros műsorvevök körébőL

TAPARAMFORRASOK Tá páramforrásokkal kapcsolatban c.c;ak a nn yi m egjegyezni valónk va n. hogy URH készülékeknél lehetőleg stabilizált anódfeszültséggel dolgozzunk. T ermészetesen a stabH feszültséget főleg a nagyfrekvenciá s r ész k ívánja. Ez t ennészetes is. hiszen az a nódfeszültség ingadozása m iatt a vevő oszdliátora is változtatja r ezgésszámát, m égpedig elég nagy m értékben. Így tehát, ha nem is az egész nagy.. f rekven ciás részt, de legalább az oszcillátor táplálásána k stabilitását biztosítsuk , melyet megoldhatun k egy kis glimmlámpáva l is. Nem kell figyebnen k ívül hagyni az anódpótlé k építésénél egy másik szemp ontot sem : n em szabad úgy építeni, hogy nagy meleget szolgáltasson . Altalában az anódpótló egy egységben (dobozban) foglal h elyet a vevő töb bi egységéveL Azt már említettük, hogy a m elege dés, amely a kár a csöveket, a kár az a lk atr i-szeket éri, szintén nagy frekvencia-elha ngolódást okoz. Ezért ajánlatos az anódpót lót túlm éretezn i, hogy n e keletkezhessen nagy hő. Ha mégis m eglehetősen melegedn e az a n ódpótló r ész, aj ánlatos m integy elárnyék olni a többi résztől és a dobozon k észítsü nk szellőző lyuka kat, főleg az anódpótló k örnyék én. Az előző r észekben szó volt a tra nzisztorokról, sok esetben azonban az amatőr esetleg nem tud hozzájutni n agyfrekvenciás tcanzisztorokhoz, így kén ytelen a nagyfrek venciás részt - ha a többi fokozatot tranzisztorral is oldotta m eg - elektroncsövekkel megépíteni (például egy "r óka vevő' ·, melynek KF fokozata, han~frek­

venciás fokozata tranzisztorokkal van megoldva. de a nagyfrekvenciás részt 4 UR.H Il.

megfelelő

tran zisztor

hiányában k énytelen az ama tör

49

elektron csövekkel k észít eni). Ilyen esetekben tehát az elektroncsövek részth·e nagy a nódfeszültséget k ell biztosítani a tranzisztorok feszültségéh ez k épest. Hogy ezért ne kelljen k ülön anódtel epet használni (rókaversenyeknél pedig cipelni), t ranzisztorokkal készíthetünk olyan "anódpóilót ", mely a tranzisztorokhoz haszn ált telep (gombakkumulátor) felhasználásával megfelelő n agyságú anódfeszüHséget biztosít ele k troncsövek számára is. Egy ilyen kapcsolást m utat a 45. ábra, amely nem más, m int egy oszcillá'tor és egy diódás (X

6tx

D

oc 81}2

•• ••• TOf :::s.

45. á bra.

egyenirányít ó. A tranzisztorral m int oszcillát orral a hangfrekvenciáa tartomány felet t i r ezgéseket állít unk elő, az L1 és L 2 csatolása követ keztében . Majd az L3 t ekercsen , amely jóval nagy obb menetszámú az L 1-nél, k apunk egy nagyobb feszültséget, melyet azut án a D diódá val egyenirányít u nk és szűrés u tán m egkapjuk az elektroncsövek számára is elégséges egyenfeszültséget (a nódf eszültséget). A 45. ábrán bemutatott kapcsolással 6 V-os egyenfeszültségről körülb elül 70 V-os egyenfeszültséget kapu nk, melyet körülbelül 10 mA-rel t erhelhet ünk. A t ekercs jóminőségü fa zékvasmaggal k észült. A fen ti feszültségek e lérése végett az 0 ll mm m aggal rend elkező fazékvasban a következő m ene tszámmal fogla ltak h elyet a tekercsek : L 1- 61 m enet, 0 0,28 mm-es zománcozott r éhuzal, L 2 -25 rnenet, 0 0,15 mm-es zománc szigetelésű rézhuzal és L3-814 menet, 0 0,1 mm-es zom áncszigetelésű r ézhuzal. A tekercseket egymásra kell csévélni, legbelül az LJ, középen az L3 és a tetején az L2 helyezkedik el Külön kapacitást nem használunk a rezgökörhöz, rnert a szükséges k apacitást a tekercsek szórt k apacitása teszi ki. Az egyenirányitónak h asznált D dióda b ár ll!ilyen szilicium dióda is lehet, mely 250 V feszültséget elbír záróir ányban. A kapcsolás OC 602 és OC 604-es tranzisztor okkal k észült, de természetesen más tran zisztor ok kal is meglehet építeni a fent említett elvek alapján.

50

Il. URH VEVŰKÉSZűLÉKEK ISMERTETÉSE Ebben a részben ismertetett néhány kapcsolással szeretnék egy kis választékot n yújtani. Persze ezzel az a célunk, h ogy az itt bemutatott kapcsoláso k mintegy támaszpontot szolgáltassanak más kapcsolások megvalósításához. Nyilván az a rádiós, aki csak közölt k apcsolások és adatok alap ján k észíti k észülékét és az építésnél nem visz az esetleges alapkapcsolásba egyéni elgondolásokat és megoldásokat, az nem is nevezheti magát a matörnek Az amatört a z á llandó új, tökéletesebb és olcsóbb megoldás kell, h ogy jellemezze és nem szabad az egyszerű l emásolás színvonalán rnozogni. Persze vannak olyan közlemények, kapa301ások, melyek valójában új szerűek és nyilván ezeket módosítani, esetleg új elgondolással kiegészíten i nem mindig lehet, de ilyen esctekben is jellemezze az amatört az, hogy újat, a j obbat bátran alkalmazza a t~égi és a megszekott helyett. Hogy az amatör önállóan alkothasson és elegendő gyakorlatra tegyen szert, természetesen helyes, ha előszö r a már kipróbált kapcsolásokat építi meg és tanulmányozza. Eközben természetesen olya n gyak orlatra és felkészültségre tehet szert, amely segítségével a későbbiek folyamán önállóan kombinálhatja, alakíthatja, fejleszt:i1eti k észülékét. Az itt közölt n éhány k apcsolást is ki lehet egészíteni, vagy egyes fok ozatait másképpen lehet felépíteni, mert mint már fentebb is irtuk ezeket, nem recepteknek szántuk.

EGYENES VEVOK Egyszerű vevőkészülékek

készíthetök visszacsa tolt auclion alkalmazásával. Már a 2+ 1-es k észülékeknél t alálkoztunk ezzel a megoldással. A:z. ultrarövidhullámú audion vevőnél má r a visszacsatolás megoldása n em olyan egyszerű, mint középhullámú, vagy r övidhullámú k észülékeknél. Ezért itt n em alkalmazhatjuk sem az induktivitás, sem a kapacit ás változtatása által sza bályozott visszacsatolás beállítást. Legjobb, ha valamelyik feszültség (segédrács, anódfeszültség) változta t ásával szabályozzuk a csatolás mértékét. A triódák általában jobban megfelelnek az URH tartományban. ezért néha a többrácsos csöveket is triódává szekták á tkötni. Az au dionnál elsősorban arra k ell ügyelni, hogy a hangfrekvenciát jól elválasszuk a nagyfrekvenciától, megfelelő fojtótekercs segitségével, hogy ne léphessenek fel kellemetlen zavarok. Persze n emcsak ez a jelenség léphet fel, hanem megépít és után az is tapasztalható lesz, hogy a visszacsat olás szabályo2'. ásakor b izonyos m értékű elhangolódás is bekövetkezik. ezért k ezelés szempontjából bizony os beállí ~Asi nehézségek léphetnek fel. Legjobb, ha a visszacsatolást állandó közepes értékre állítjuk be és így a k észülék visszacsatolását nem nagy sáv vétele esetén nem k ell m indig u tána állítani. P ersze így érzé-

51

46. á bra.

ketlenebb lesz a k észü lék , de esetenké n t gyönge jelnél a megfelel6 csatoJást m ég ut ána lehet állítani. D em odulátor oknál már beszéltünk az auclion működ éséről, ezért erre itt nem térünk ki. A 46. ábra egy tr iódá va l megold ott URH auclion kapcsolást mutat. Itt a v isszacsatolást az anódfeszültség változtatásával (Pt) szabályozzuk . Az L 1 és L 2 tek ercs nem k ülön- külön t ek ercs. hanem egy L teker cs, melyet a m egcsa polás L 1, illetve L 2 tek erecsé választ. A leágazás a tekercs fele é s egyharmada között készíthető el. (A k isebb m enetszám az anódoldali r ész, tehát az L 2 .) A hangoló kapacitást n em a ján latos 10 pF -nál nagyobbra választan i. A 2 m m-es amatőrsá v vételére L = 2,5 m en et, menetátmérő 12 m m . l mm-es vörösrézhuzalból. Az antenna egy k is v áltozt at ható k ap acitáson keresztül csatlak ozik a rezgőkörhöz. (Ezzel egyben az an ódfeszültségtől mentesítjük az antennát.) P ersze szimetrikus an tenna használata (dipol) esetén az antenna induktíve is csatlakozhat a t ekercshez. Ilyenkor az anten na t ekercs l menet 1 mm-es vörösr ézhuzalból, menetátmérő k(külbelül 10 mm. A fojtótekercs (Ft) egy URH f ojtótekercs. amely 25 menet körülbelül 0,5 m m-es. 2-szer selyemtek ercseléssei ellátott vörösr~ huzalból készít hetó. Lehetőleg t ekercstest nélkül készítsük, körülbelül 6 mm átmérővel. A fűtés közepét 100 Q-os potendóméter segit ségével k eressük k i és kössük a f öldh öz. A felhasznált cső lehet 6J5, 1/2 6J6, 1/2 ECC 81, l / 2 ECC 85 stb. A hangfrekvenciás részt vagy egy nagyfrekvenciás pentódávaJ, va gy egy v ég pentód ával készítjük el Az Rk értéke a felhasznált csőtől függ. Úgyszintén a segédrács ellenállás értéke is a cső tipusá· tól függ. A 47. ábrán szintén egy visszacsatolt auclionnal m egoldott vevő kapcsolását mutatjuk be. A felhasznált cső (ebben a kapcsolásban pentoda is alkalmazható) akár az EF 41, EF 80, 6AK5 stb. A fel-

52

47. ábra.

építés itt is h asonló az előző ka pcsoJási ra jzéval, t ehát t ulajdonképpen it t is egy tekereset használunk megcsapolássaL Ami mégis m ás az el őző k apcsolástól, az a visszacsatolás szabályozása. Itt ugya nis a segédrács feszültségét szabályozzuk a 10 k .Q -os p otencióméter feszültségével. Abban is eltér még az előző kapcsolástól, hogy az antenna itt induktív úton csatlakozik . A r ádiófrekvenciás fojtótekercs (Ft) ugyan az, mint az előző kapcsolásnál A v égfokozatot itt is valamilyen nagyfrekvenciás vagy v égerősí tő csóvel k észíthetjük és annak megfelelően kell a katódellen állást, segédrács ellenállást, kimenő t r afót stb. m egválasztani. Sem a 46., sem a 47. ábrákhoz anódpótlókapcsolást nem rajzoltunk , m er t en· nek megoldása nem is probléma és rnind ig a k éznél levő alkatrészek h atár ozzák m eg. Meg k ell jegyezni, hogy a fent k özölt két vevő elé nagyfrekvenciás fokozat is készíth ető és így az érzékenység is növekszik és azonkívül az antennára való visszahatást elkerülhe tjük. Az előfokozat lehet hangolt, vagy hangolatlan is.

SZUPERREGENERATIV VEVOK Ismeretes, hogy visszacsatolással nagym értékben fokozni lehet a vevők észülékek érzékenységét. A v isszacsatolás ma tematikailag a rezgőköri csillapítás csökkentésének felel m eg: amilyen arányban csökkentjük a rezgők ö r veszteségj ellen állását . ugyanolyan aránvb-an n övekszik az erősítés. Az erősítés növelésének két tényező szab hat árt: a kör csillapításának csökkenésével arányosa n csökken az átvitt sávszélesség is, de csökken a vevő stabilit ása is. Nyilván való u gyanis, hogy nagyon k is csillapításnál ennek k is változása is lényegesen megváltoztatja a v iszonyokat, esetleg már negativ csillapít ást eredményez, azaz a vevő beger jed . A m egengedh ető rez~ó-

53

köri jósági tényező nyilván egyenesen arányos a frekvenciával, tehát minél rövide bb hullámon dolgozunk, annál erősebb visszacsatohist alkalmazhat unk sávszélesség szempontjából. Hosszabb hullámokon a szokásos kapcsolásokkal is el tudjuk érni stabilan azt a visszacsatolási fokot. ami m ég megengedhetö, ellenben ultrarövidhullám oknál e gészen más a helyzet. Itt a sávszélességet nem is kell néznünk, mert stabilitási okokból úgy sem t u djuk a megengedett visszacsatolást rnegvalósítani. így kézenfekvő az a gondolat, hogy a visszacsatolást vala hogy automatizálni k ellene. Lényegében ez történik a szuperregeneratív vevőben . Ennek visszacsatolási tényezőjét alkalmas módon rendszerint a cső meredekségén ek v áltoztatásáva l periódikusan változtatjuk úgy, h ogy egy szakaszba n nagyobb, rníg a m ásik szakaszban kisebb l egyen a begerjedési határnál. Ez a folyamat természetesen igen bonyolult, különösen, ha még azt is figyelembe vesszük . h ogy a m eredekségváltoztatást is rendszerint ugyanazon vevőcső v égzi a rácskondenzátornak periódikus feltöltésével és k isütéséveL Ha visszacsatolt auclionnál a visszacsatolást úgy állítanánk be, hogy az a hangolt k ör veszteségeit majdnem teljesen pótolja , az így m egépített k észülék érzék en ysége v égtelen na gyra nőne. A gyakorlatban n em valósítható meg ez az állapot. Ha ugyanis a visszacsat olás olyan szoros, h ogy a fokozat. éppen a begerje dés határán van, akkora k észülék a legk isebb feszültséglö késtől (külső zavar, feszültségingadozás) b eger jed és így a vétel élvezhetetlenné válik. Ezért v isszacsatolt auclionnál a visszacsatolást gyakorlatilag úgy kell beállítani, h ogy a vevő érzékenysége k örülbelül 10-15-szöröse legyen a vissza csatol ás n élküli beállításhoz viszonyítva. A szuperregenera tív vevőkészülékkel m ár jóval na gyobb érzékenység érhető el. Itt ugyanis, m in t m ár említettük, a visszacsatolást olyan m értékben is fokozhatjuk, h ogy a csó begerjedjen, de ezután mindjárt lecsökken tjük a visszacsatolást a gerjedés határa alá. Természetesen ezt a k ét állapot k özti különbséget olyan gyorsan kell v égrehaj tani - k örülbelül m ásodpercenként 20-80 ezerszer - , h ogy folytonos hallható rezgés ne alakulhasson k i. A fokozat tehát a rezgő és nem rezgő állapot között ingadozik. A szuperregeneratív rend szerű vevőkészülékek különooen a 0,5 és 10 m közötti hullámsáv vételénél bimnyulnak előnyösnek. Ezeken a hullámhosszakon a szuperregeneráció eléggé egyszerű eszközt nyújt a nagyfrekvenciás erősítés megva lósítására olyan frekvenciákon, amelyeken k özönséges eszközökkel igen n eh éz erősitést elérni. Ezenkívül. ha két jelünk van, az erősebb jel indítja meg a rezgések kifejlődését és ugyanaz a jel a gyengébbet elnyomja. A szuperregeneratív vevőkészülékben háromféle üzemmódot alkalmazhatunk:

54

l. külön rezgéskeltővel előállított megszaggató feszül tséggel logaritmikus k aral{lerisztil{ájú, 2. külön rezkéskeltővel előállított megszaggató feszültséggel lineáris karakteriszti kájú, és 3. önmegszagga t ással működő üzemet. A szaggatójel alakjától függöen k ül önbözö ala kú rezonan cia görbét kaphat unk. Ha a megsz:lggató jel n égyszög alakú, akkor vis zon ylag széles, harang alakú r ezonancia görbét kapunk. Fűrészfog alakú szaggat ójel esetén a rezonancia görbe - az előző esettel el-

lentétben - r endkívül keskeny. Ha a szaggatójel alakja négyszög és fűrészjel k ombin ációja, a kk or a r ezonancia görbe alakja átmenet lesz a k ét szélsőséges es.et között, tehát a rezonancia görbe nem lesz túl széles és túlságosan k eskeny sem. Igen elter jedt az önszagga1ós szuperregeneratív vevő. Ezeknél a szagga tójelet nem kívülről vezetjük a esőhöz, hanem maga áHítja elő, m ely nek alakja a fent említett módon befolyásolja a rezona ncia görbe alak ját i.:s. Ha egy ilyen cső berezgett, a rácskondenzátor olyan n agy nega tív feszültségre töltődik, hogy lezár ja a csövet, am ely megszűnik r ezegni. A k ondenzátor ekkor kisül a rácslevezető ellenállásan keresztül és feszültsége egyre jobban közeledik a nulla értékhez. A cső m eredeksége ennek megfelelően egyre nagyobb lesz, és v égül eléri azt a z értéket, amelynél a rezgések ismét meginduln ak. K lUönben k önnyen elérhető ez· az állapot, ha nagyértékű rácslevezető ellenállást alkalmazunk és a h ideg végét nem a k atódnoz, hanem az anódfeszüHségre k apcsoljuk. Ezzel megn övelj ük a cső ltözepes rneredekségét és m egkönnyítjük a szuperregenera tív begerjedést . Ha a v isszacsatolás elég erőteljes, akkor nem mindig szükséges, h ogy a r ácsnak p ozitív előfeszültséget a djunk, hanem - mint közön séges audionnál - a rácslevezető ellen állás hideg végét a k atódhoz a>atlakoztat juk. A szaggatójel frekvenciáját a C 2 rácsk ondenzát or és az R 17 ellenállás érték ének v áltoztatásával b ef olyásolhatjuk. Ezenk ívül függ attól is, hogy mekkora pozitív feszüHségre k apcsol juk a rá cslevezető ellenállást. Egyébként m inden ka pcsalási változás és a csó munkapontjának m inden eltolása b efolyást gyak orol valamennyi üzemi jellemző ért ékére. K iszámítható, h ogy a szaggatójel írekvendáj ána k legal ább k étszer akkorának kell lennie, mint azé a legm aga ~abb hangé, amelyet még át akarunk vinni. Ha tehát a zt kívánjuk, hogy vevőnk 10 OOO Hz-es hangot még jól adja vissza (m ű­ sorvevő készüléknél például), akkor a szaggatójel frekve nciája ne l egyen k isebb .20 kHz-n él. Ha viszont túlságosan nagy a szag~:mtás frekven ciája, a kk or a hangolt kör esetleg n em éri el a nyitási i dő­ szakban a maximális feszültséget, illetv e nem cseng le egészen . Ugyanis a hangolt k örnek bizonyos időre va n szüksége ahhoz, h ogy berezegjen az oszcillációs feszültség maximális értékére; ugyancsak bizonyOIS időbe kerül a lecsengés is. Ha t ehát a szaggatási frekven-

55

eia n agyon nagy, a vevő nem éri el a lehető legnagyobb érzékenységét. A fenti m egfon tolások alapján az URH tartományban 70 és 80 kHz k özötti szagga t ó frekvenciá t szokás alkalm azni. Egy j ól m egépített szuperregen eraiív vevő érzékenysége igen komoly szuperkészülék érzék enységét is elérheti (2 és 15 p, V közöt ti érzék enységet ). Ezzel szem b~n komoly hátránya, hogy igen eTös lehet a zavaró kisugárzása! Ep l)€n ezért k omoly gondot okoz az a ntennáról történő leválasztása. Gy akorlatilag ha sználható er edményt csak akkor érünk el, ha az antennát és a szuperregenerativ fok ozatot legalább egy közbenső fok ozattal elválasztjuk egymástól. Ez a közbenső fokozat leh et egyszerű ultrarövidh ullámú rádióf rekven ciás erösí tő, de l ehet keverő fokozat is, m ely a vett jelet valam ilyen k özépfr ekvenciára transzponálja és a szuperregeneratív fok ozat ez esetben a középfrek vencián müködik. Nem elég csupán elő­ erősítő fok ozatot alkalm azni, hanem a szuperregen eratív fokozatot és a z a ntennát nagyon gondosan á rny ékoini k ell egymástól és m inden csatlakozóvezetékbe fojtót k ell iktatni. Ha ikercsővel építjük m eg k észülékün k et, akkor olyan ikercsövet használjunk fel, melyn ek k onstrukciójánál g ondosan ügyeltek arra, h ogy a két csőrend­ szer közötti csatolás a lehető legk isebb legye n. Ilyen csövek például ECF 12és az UCF 12-es csövek. Még egyszer ki kell hangsúlyozni, hogy " szupreg" vevő építésén él nagyon gondosan kell eljárni, meTt a rosszul m egépített vevő a körzetében lehetetlenné teheti az élvez· hető vételt az esetleges kisugárzás m iatt. A 48. ábra egy oly an szuperregen eratív vevőkészüléket mutat be, m elynél a szaggató frekvenciát külön csővel állítjuk elő. A hangfrekvencia kicsatolását körülbelül l :4 vagy l :5-ös áttételű hangfrekvenciás transzfor mátor végzi. Ilyen k apcsolásoknál nagyon fontos, h ogy az anódkörben jó rádiófrekvenciás szűröt alkalmazzunk. Ezért hatásos, ha kettős foj tót alkalmazunk , mégped ig a rezgőkör után egy URH fojtótekereset kell beikt atni, és ezzel sorba egy jó rövidhullámú r ádiófrekvenciás fojtótekereset kapcsolunk. A két fojtó közös pontját indukció mentes kondenzátoron át le kell földelni. Nagysága kritikus és a vevő érzékenységét befolyásolja, mivel a szaggató frekvenciát hidalja át. Pontos értékét, amely 1000 és körülbelül 10 OOO pF között van, próbálgatással kell megállapítani. Kri tikus az antenna csatolása is, melynek beállítását gondosan kell kikísérletezni. A szagga t ó frekvencia előállításához felhasználhatunk egy régi, körülbelül 100 kHz-es középfrekvenciás sávszűrőt is. Hogy a szaggatófrekvencia amplitudóját szabályozhassuk, gyakran billenthető tekercseket alkalmazunk, vagy k ét fixen álló tekercset, melyek közé egy csillapító tárcsát fordíthat unk be. A rácsellenállásnak 0,5 W-osnak kell lenni. Feltétlenül URH ellenállásokat (hosszanti csiszolás, spirálköszörülés nélkül) kell beépfteni. A hangoló kondenzátor végkapacitása legfeljebb 10 pF legyen. Ajánlatosabb legfeljebb 3-5 pF-os végkapacitású forgókondenzá-

56

48. ábra. torokat alkalmazni és vele paralell (jó minőségű trimmert), lehető­ leg légtrimmert k ötni. Tekercsadatok 144 MHz-re: Ill = 2,5 menet , l mm-es vörösrézhuzalból. menet 0 13 mm. tekercshossz kör ülb elül 8 mm, leágazás középen vagy l menetnyire az anódoldalról számítva. l a = l menet, l mm-es vörösrézhuzalból, menet 0 l O mm. Mint említ ettük , ú jabban olyan vevőkapcsolásokat kedvelnek, m elyekkel a k ülönálló szaggató jelet előállító csövet megtakar ítják. Ez esetben a szaggató frekvenciá t magában az aucl ion cső ben állítják elő . A 49. á brá n a z URH g yakorlat szám ára k észült ilyen kapcsolást mutat be. A z első cső rezgőkörét úgy hangolhatjuk, h ogy a t ekercs közeléb en egy fémlemezt mozgatunk. P ersze ennek m egfelelő stabil k ivitelb en kell elkészülni. hogy vevőkészülékünket t öbbé-kevésbé k alib rálni is t udjuk. M egfelelő csövek : I. valamilyen URH trióda (EC 92, ECC 85, 6J6 stb.). Il. va lam ilyen hangfrekvenciás trióda, III. végcső . A t ekercsadatok ug yan azok , m int az előző ábránál. Az eddig megadott szuper regeneratív vevők természetszerüen rádiófrekvenci ás ener giát sugározn ak ki a z a ntennán k er esztül. Ezenkívül a dem oduláter fokoza t rezgőköre az anten na visszahatásának van kitéve . E hátrányokat eg y r ádiófrekvenciás előfokozat be-

iktatásával nagymértékben csökkenthetjük. Ilyen kapcsolást látunk az 50. ábrán . A két r á diófrekvenciás kört együ ttfu tó kon denzát orok -

57

hangu

49. ábra.

kal (kettes forgó) hangolhatjuk Amennyiben azonban arra fektetjük a fő sújt, hogy a z an tenna visszah a tást és a sugárzási hajlamot csökkentsük, á ltalá ban elegendő, ha az előfokozatot durván hangoljuk be. A t ényleges rezgőkör kapacitások m egállapításakor tennészetesen a különböző csőkapacitásokat is figyelembe kell vennünk. Ha a vevő teljesít m ényével szemben nem támasztunk nagy követelményeket, az előkör hangolásáról teljesen lemondhatunk.

-

J. ,

50. á bra.

58

Különösen f on t os a r á diófrekvenciás f ok ozat ok jó árnyék ol ása és a k ét ultrarövidhullámú cső - I. és II. - árnyél~olásának (a csőbura külső f émbevonatán ak) jó földelése. Megfelelő csövek : I. URH pentóda, például EF 42, 6AC7, EF 80 stb. - II. URH t rióda , például 6J5, 6J6, E C 92, ECC 81, ECC 85 s tb., vagy például EF 41, EF 42, triódának kötve. - Ill. Valamilyen h angfrekvenciás trióda, -IV. Végcsö. A 50. á bra szer1nti k apcsolás I . és U . csővei helyett egy erre alkalmas összetett csőv et j s h asználhatunk, p éldául PCF 80-.at, vagy PCF 82-t. Ez esetben nagy gondot kell fordítani az összetett cső hatáscs árnyékolására . T ekercsadatok 144 M Hz- re: L~ = 2 menet, 0,8 mm- es vőrösrézh uzalb ól, menetátmérő körülbelül 15 nun, m en ethossz körülbelül 7 mm (készíthető trolitul tek ercstestre is). La = l , 2 13 men et. 0,3 mm-es vörösrézhuzalbóL Ameneteket az Le tek ercs menetei közé csével jük. Lt = l , l j2 menet, 0,3 mm-es vőrösrézhu 7..al , a z L2 meneiei közé csév elve. ~5AT-?

.--------.

2211Hz (KF)

/ ;•

..

5

J.

1 •

y

n

".

2pF

16i-169HHz (l~f-12$)

\ +Ua

51. ábra.

59

L2

= 2, 1/4 menet, 0,8 mm-es vörösr ézhuzalból, mint L~-né1. Leágazás körülbelül 1/2- 1 menetnél a z anódfelől számítva. Már b eszéltünk r óla és k apcsoJási megoldásokat is mutattunk, ahol egyetlen cső szolgál detektorként és a szuperregeneratív f rekvencia (s7..agga tójel) elöállítására, de lehetséges k illön csövet alkalmazni e célra. Egy igen érdekes kapcsolási megoldást ad a z úgynevezett fremodi n szuperregeneratív ka pcsolás. E kapcsolás egyetlen kettős triódát használ, amely egyidejűleg mintegy szuper heterodin keverőfokozat , szuperregeneratív oszcillátorfokozat, v ala m int demodulátorfokozat d olgozik. Az általa szállított kim enő jel (hangfrekvenciás feszültség) elegendő nagyságú például a közönséges rá.diókészülék h angfrekvenciás részének kivezérlésére. Az egyik tnóda a szuperheterodin keveréshez szükséges h elyi oszcillációs feszültséget állítja elő, a másik trióda 4 feladatot lát el: a) szuperheterodin keverőkén t egy k örülbelül 20-25 MHz nagyságú középfrekven dát a d ; b) mintegy nagy erősítéssei bíró szuperregeneratív erősítőcső dolgozik; c) átalakítja a frekvencia modulációt amplitudó modulációvá; d) elvégzi a demodulálást. A frekvencia moduláció - amplitudó moduláció átalakítás a készülék félrehangolása r évén oldható m eg. A szuperregeneratív erősítő logaritmikus ka rakterisztikáj ú szaggatójelet állít elő, m elynek frekvenciája k örülbelül 30- 40 kHz. A szuperheterodin-elv (szuper-elv) a lkalmazása e kapcsolásnál egy közönséges szuperregener atív vevőkészülékhez ké pest erőtel­ jesen lecsökkenti a z.avarójelek k isugárzását. A készülék érzék enységét fokozhatjuk n agyfrek venciás előerősítő alkalmazásával Szelektivitás szempontjából a fenti "szupreg•· vevő m egfelel kisebb FM szuperkészülékek tulajdonságának . A hangfrekvenciás rész, amely egy csőből á ll, t etszés szerinti kapcsolással készülhet és mint említettük, az elegendő hangfrekvenciás feszültség m iatt nincs szükség hangfrekvenciás előerősí­ tőre. Az anódpótlót is k i-ki a maga m ódján és meglevő alkat részeifigyelembe vételével k észítheti el, de a lehetőségekhez m ért en az anódfeszültséget stabilizáljuk.

420 MHz-ES VEVÖK Az URH amatőrök egyre inkább kezdik b irtokukba venni a 144 MHsz-es amatőrsávnál magasabb frekvenciájú . az amatőrök részére kiadott sávokat is. Igaz. h ogy még a deciméteres hullámok közül főleg a 420 MH.z-es sávban történnek k ísérletek. de minden esetre ez már arra enged k övetkeztetni, hogy a 420 MHz-es .s áv is olyan

60

" divatos" lesz, mint a 144 MHz-es. P ersze ezenkívül. ha elszórva is~ de az amatörök lehetőség ükhöz mér ten. a cm-es hullámsávokba is be-be .,kóstolgatnak ... Hogv a magasabb f rekvencia tartományok "megh ódítása'' kissé l assan megy, annak a z is az oka, hogy az amatőr még a k ereskedelemben nem igen tudja beszerezni azokat az alkatr észeket, melyek a dm-es vagy cm - es hullámsávokhoz szükség es készülék ek megépítéséhez alkalmasak. A következőkben olyan k apcsolásokat mutatunk b e. m elyek et megépítettek és ama tőr viszonylat ban sikerrel alkalmazhatók . Persze igyekeztünk olyan megoldásokat összeállítan i, amelyekhez elő­ ször is alkatrészeket is be lehet szerezni, másodsorban pedig olyan egyszerűbb kapcsolásokat , melyek megépítése nem k íván túlságo~ san nagy UR H szakmai gyakorlatot és tapa.:;ztalatot. Lehet építeni ki·szüléket audion fokozattal is ebben a sávban, de elég gyenge vételt biztosít. P éldául R V 12 P 2001-es cs0vel megépített auclion fokozat körülbPlül 3 km-es körzetben ve.szi az 1,5 W-os adó jeleit. Nyilván a z amatőrök nem elégszenek meg ilyen k is tá volságok áthidalásávaL Ezét·t sokkal jobb eredmén nyel haszn álhaták a szu l)enegeneratív vevök. valamint a szupervevők. Az 52. ábra egy .,szupr eg.. vevő ka pcselását a dja meg. A visszacsa t olást a tekercs leágazásának helyes megválasztásával lehet beállítani. A rezgőkö ri tekercs leágazása in kább a r ácso ldali végh ez van közelebb. A hangoló k ondenzátor maximális kapacitása körülb elül 3- 5 pF l egyen . A rezgőköri tekercs körülbelül 1.5 menetü és 1,5 rnrn átmérőjű vörösrézhuzalból készült 6 mm rnenetátmérövel. A Ft - f ojtó 25 m enet , 0,5 rnm-es, 2-szer selyemmel szigetelt vörösr ézhuzalból készült, melyet egy körülbelül 6 mm átm érőjű szigetelő-

52. ábra.

61

esőre

csévélünk . A h angfrek venciás rész k ét f ok ozat ból áll. A h angfrekvencia l :4-es hangfrekvenciás t ranszformátoron (HF- Tr) ker esztül jut a másodi k cső rácsára. A hangerő szabályozása az 500 k Q - oo potencióméterrel történik. Az l. cső valamilyen URH trióda, pl. 6J5, 6J6, ECC 81, ECC 85, stb. A II. cső valamilyen hangfrekvenciás trióda (pl. 112 ECC 40) és a III. cső valamilyen nagyfrekvenciás pentóda vagy végerősítő pentóda (esetleg az ECC 40-es m ásik fele). Az 53. ábra szintén egy szuperregeneratív rendszerű vevőké­ szül éket mutat. Az első c ső egy 6J6-os cső egyik fele és a m ásik cső (hangfrekvenciás r ész) ECC 85. Itt tekercs helyett Leeher v ezetéke t alkalmazunk, melynek hossza 40 mm. A rezgőkör a nyaga 6 mm átmérőj ű ezüstözött vörösréz-rúd, melynek mindkét v égét kb. 2-8 pF-os keramik us trimmerrel zárjuk le. A k ét rúd egymástól v aló távolsága 18 m m. A f rekvencia változtatás a csőfelőli Kondenzátorral végezhető. Az antenna csatolás az ábrán is látható ,,h urokk ar' t örténik. m elynek hosszmérete és egymástól való tá v olsága 40, ill. 18 mm. Az antenna csatolásának beállítására is ügyelni k ell, mert esetleg a helytelen beállítás m iatt a r ezgés leszakadh at. Lényeges, h ogy a készüléket úgy állítsuk be, hogy a 420 MHz-es sávon belül a rezgés sehol sem szakadjon le. Ennek érdek ében a cső anódfeszültségét szabályozhatóvá k ell kiképezni. Az anódköri fojtó j obb, ha osztott kivitelb en készül. Egyébként a f ojtó· tekercsek huzalh ossza 175 mm és a tekercselési átmérő kb. 5--6 mm. Nagyon ügyelni k ell az elrendezésre, h ogy a legrövidebb vezetékkel köthessük be a rá diófrekv enciás fokozatot és ezenkívül ajánlatos foglalatot ne m használm, hanem esetleg a csőlábra forraszunk. (Ebben az eset ben rendkívül óvatosnak kell lenn i, mert esetleg a láb

ECC85 {ECCIJOJ

IOn

211

+1./Q

(M0-2SOY) 53. ábra.

62

túlságo.s felmelegít ése miatt a kivezetésnél az üveg m egrepedheL A forrasztást gyorsan kell v égezni!) Az 54. ábra egy 420 MHz-es kettős tran szpon álású szuperkészülék k apcsolási, ill, blokk-rajzát muta tja. A kapoooJási rajz a nagyfrekvenciás rész kapcsolását mutatja, míg a többi egységet kiki a maga m ódján, anyagi felkészült ségét ől függően készítheti el. A második KF értékét éppen ezért n em is adtuk meg, mindene setre k is értékű KF a jánlatos. Pl. 1600 és 2500 KHz-es KF-ek. Az első KF értéke elég nagy (30 MHz ) és a keverő csőtől egy koaxiálls kábeldarabon csatoljuk az ene-rgiát. Az első keverő f okozat 2 db 6CC 31-es csővel k észült. Az egyik cső mint oszcillátor, a másik pedig ellenütemű keverőként dolgozik. Az oszcillá tor rendkívül egyszerű felépítésű és h angolása 30 MHz-cel kisebb vagy n agyobb a venni kivánt fre k venciánál. A Lecher-vezeték 40 rnm hosszú, vezetők egymástól va ló távolsága 18 mm, 2 mm átmérőjű ezüstözött vörösrézhuzalból k észült és a vége 2--8 pF- os, egy álló és egy mozgó lemezből álló t rimmerrel van elzárva. Ezzel a lemezpárb ól álló trimmerrel változtathatjuk a frekvenciát. A f ojtótekercsek }J 4-es huzalhosszból k é-szültek. Az anódfeszültséget lehetőleg stabilizáljuk Az ellenütemű keverő Leeher rendszere abban t ér el az oszcillátorétól, hogy egy 2 mm átmérőjű huzalt "U " al akúra meghajlítunk , csatlakoztat juk a r ácsokhoz és k özépen l M Q - os ellenálással test elj ük. Ezt a bemenőkört a két r ács közé kötött 2- 5 pF- os trimmerrel hangolhatjuk. Az oszcillátor energiáját a k ét Lech er- rendszer közelít ésével, ill távolításával s7..ab ályozhat juk. Mint a kapcsolás ból is láthatjuk a két Lech er-rendszernek kb. 20 mm-es fedése van egym ással. A keverő k irnenete szintén ellenütemű és az anód feszült séget A/ 4-es fojtón keresztül tápláljuk be. A keverőcső anódjain levő KF trafó egy 8 mm-es átmérőj ű vasmaggal rendelkező tekercstestre k észült 2 x 13 menet 0.2 mm átmérőj ű huzalbóL Ennek középső r észén jól elszigetelve ké t m enetet csévélünk, melynek egyik végét földeljük, a m ásik végét a koax ká belen k er esztül csatoljuk a 30 MHz-~ KF erősítő bemenetére. A két csövet úgy kell elhelyezni, hogy a Leeher vezetékek kezdetei, illetve a csövek Lecher vezetékhez csatlakozó elektródái 60 mm-re legyenek egymástól. A keverés a kapcsolásban a dditív . Az oszcillátor frekvencia induktív úton jut el a keverő fokozat vezérlő rácsaihoz. A m eredekség ennek következtében a keverőcső mindkét f elén él az oszcillátor frekvenciának megfelelően ugyanolyan értelemben inga d ozik . A rádiófrekvenciát ellenütemben vezetjük a vezérlő rácsokra. E kapcsolás a következő előnyökkel jár :

kívá n t frekvencián a b emen ő ellenállás legalább kétszer olyan nagy, mint egy egyszerű cső alkalmazásán ál, b) a keverőfokozat bemenő kapacitása az egyes csövek (csöfél) bemenékapadtásának fele, a) a venni

63

J(}lfHz

l.

oszc.

?

l

l l

l

l l

ll ll

l

' ff••

lkOOk

H.Oflt"

l

l

ll

" ll

J

l

l

l

l

l l

l

'll -+U11 ?(Ilo/J)

L 60mm

-J ~,ob.

Tápf~n.{tlnódpólló)

J>emoá.

'll

l

.,.180.

1/.KF

erisilö

l

l l

'l

ll ll

r

l l

:

-o---0-

------,-----~--J+~

j

.l

hálóro/hoz l

l

hivi91ZIJTO

54. ábra.

c) a keverőfokozat bemenetének szórt kapacitása (szerelési kapacitás) ugyancsak félakkora, m int az egyszerű keverókapcsolásé. Ebből következi k, hogy a bemenő impedancia az egyszerű keverő fok ozatéh oz k épest lényegesen növelhető. Ezenkívül a keveró-csövek esetleges szabályozásakor (a vezérlőrácsok előfeszültségének v áltozásakor) az egyszerű keverőfokozathoz k épest a bemen ő ellenállás, ilL a bemenő kapacitás is csak félakkor a mértékben változik.

A keverő fokozat k imenő oldalára nézve ugyanazok az előnyök érvényesek , mint a bemenőoldalra. A szokásos keverőcsövek kimenő ellenállását általában oly nagynak tekinthetjük , hogy nem okoz csillapítást a KF körben. Az ellenütemű kapcsolás révén azonban a kim enő kapacitás is csökken, és így a KF k ör impedanciája ugyanarr a a sávszéles..c;.égre vonatkoztatva megnő. A zavarófrekvenciák tekintetében a kapcsolás azzal az előnnyel jár, hogy a venni kívánt alaprezgés és páratlan felhullámai nem kerülhetnek a készül é ~>:be. E z arra vezethető vissza, hogy a bemenő nagyfrekvenciás fes?.íi1tség 180 fokos fáziseltorlódással jut a keverőcső vezérrácsaira. É ppen igy nem juthatnak be a bemenőkör be az oszcillátor frekvencia és felhullámai sem. Ezáltal a zavarok lehetősége csökken. T ermészetesen az ellenütemű keverö fokozatnak vannak hátrányai is: a) A kapcsolás

kétségtelenül bonyolultabb és felépítése több költséggel és f árad sággal jár. b) A keverőfokozat bemenetén a zaj ellenállás megnő. Az 54. á bra szerinti k apcsolás nagyfrekvenciás rész, felépítése végeredményben elég egyszerű , viszont a t öbbi fokozat megépítése sem nehéz csak munkaidöben k íván többet, mint az előző ka!_)csolások. Az így megépített k észülék érzékenységén sokat lehetne segíteni egy nagyfrekvenciás előfokozattal, de annak megépítése ezen a frekvencián elég k omoly gondot okoz és kellő felkészültséf{et kíván, mert az esetleges előerösítő többet árthat. m in t haszn ál. Ettől függetlenül az 54. á brán közölt vevőkmülék c;okkal jobb, mint egy szuperregenerativ vevő. Érdemes kísérletezni a keverő feszültség beá llításával, hogy az optimális keverő meredekséget megkapjuk. met·t a keverés gondos beállításától is nagyban függ a m egépitett k észülék jósága. Az 54. ábrán megadott készülék kapcsoJási rajza, ill. blokkegységei közül elhagyható a II. oszcillátor, a II. keverő fokozat és a II. KF erősítöfokozat és így a k észülék egyszeresen transzponá lt vevő lesz. Igaz, hogy a magas KF érté k rniatt a 30 MHz-es KF erő­ sítő fokozatot ebben a z esetben m ég 1-2 erösitőfokoza ttaJ kell kibővíteni , hogy a demoduláláshoz elegendő feszültséget állít sunk eló.

A két megoldás közül ki-ki felkészültsége és anyagkészletének figyelembevételével választhat. 5 URH IL

65

URH SZUPERVEVOK Az amatör általában arra törekszik, h ogy minél jobb. megbízha tóbb, az amatörsáv vételére alkalmas jó teljesítményű vevőké­ szüléket építsen. Az eddig ismertetett egynéhány egyszerű kapcsolás alapján elkészített vevök jó eredménnyel használhatók, de nem két~ges, hogy egy jól megépített szupervevő "teljesitménye" ezeket felülmúlja. Igaz, hogy ezek megépítése már k omolyabb f elkészü ltséget kíván és természetesen a z a n yagi kih atásai is nagyobba k. Mindenesetre, aki már "átrágta" m agát egynéhány egyszerűbb URH vevő építésén és egy jó amatőr vevőt akar készíteni, ajánlatos szuperkészilléket építeni. A 2 m-es a matörsávon , mint már azt említettük, a multiplikatív keverést gyakorlatilag nem alkalmazhatj uk, s csak az additív keverés jön tekintetbe. Az 55. ábrán egy kiprób ált szuperkészülék kap csoJási r ajzát adjuk m eg. (A k apcsoJási rajz a 40-41. oldalon.) A vevő .szimmetrikus a ntennáról dolgozik, egyszeresen t ran szponált. Egy n agyfrekvenciás előerösítővel rendelkezik, ahol a he-men ők ör h angolókapacitását az első cső bemenőkapa citása szolgáltatja. Tehát az első kört nem hangoljuk, hanem a sávközépre állítva hangolatlan erősítöként használj uk. A keverés, már mint említettük , additív és a z oszcillátor frek venciáját is a keverőcső a zon rácsára visszük, ahova a v enni kívánt n agyfrek venciás jelet is adjuk. Az oszcillátor h~.rompont k~p csol ású. Az oszcillát or rezgököréből egy 5 pF- os k ondenzátoron keresztül csatolunk ki energiát egy kis v ezeték d arabra, m ely vezetékdarab a k everőcső rácsvezeték éhez való k özelítésével , ill. távolításáv al az oszcillátor a m plitudóját be tudjuk állítani. Oszcillátor t rióda ként a 6J6, ECC 81 , vagy EC 92 tfpusú csövet is alkalmazhatjuk . Előerősítőesőnek és keverőnek EF 14 vagy EF 42, EF 80 stb. csöveket alkalmazhatunk. A k özépfrekvenciás r ész 6 AC 7-es csövekkel van megoldva, de használhatunk EF 42 és EF 80-at is. A KF érték e 10,7 MHz. A KF tekercsek elkészítéséh ez irányelv; 50 pF-os para l ell k a pacitás esetén a tekercsek 3,5 ,uH értékűek. A huzal átmérője 0,2 mm-es zom áncozott v örösr ézhuzalból k észülhet, egymás mellé csévélve. A primer és a szekunder k özötti távolság kb. 6 mm. A k észülék FM ~ ÁM jelek v ételére alka lmas. A demodulát ornál n em találjuk m eg a z FM vevöknél szokásos 50 .usec-os hangelnyomást. Ez nem is baj, mert így FM vételnél magasabb hangszínt kapunk , am inek k öve t keztében javulhat az érthetőség. A 6AL5 helyett germáni um diód ákat, vagy egyéb k atódos elektroncsövet is alkalmazhatunk. A k özépfrekven ciás erősítő u toLsó KF trafóját úgy keii elkészíteni, llogy a következő arányok áJijana k f enn a tekercsek men etszámai között: LA-nak kb. egyhato-d r észe az Le és az La kb. négyszer ese az Le-nek. (Tehát, ha LA = 21 m en et , akkor Le = 4 menet l€sz, és így LB = 18 m enetre adódik.) Az LA 0,2 rnrn, az LB 0,5 rnm és az Le l m m -es zománcozott vörösrézhuzalból k észülhet

66

8 rnm átmérőjű t ekercstestre. LA- Ls tekercstávolság 10 mm és Le távolsága LA-tól l mm. Valamenny i tekercsnél m en etet m en et mellé csévélünk. Természetesen az elkészített tekereset árnyékoló serlegbe h elyezzük. A demodulátor után egy darab hangfrekvenciás erösítő van (6AU6), m ely fej hallgató v ételt biztosít. A h angerőszabályozást P1ae potencióm éterrel végezhetj ük. Mivel nem elég csak a hangerőt szabályozni j ó vételnél szükséges, hogy a készülék érzéke~rségét is szabályozhatóvá tegyük. Ezt az első k ét cső segédrács-feszültség változtatásával érhetjük el.

!gy nagy

térerősség

mellett sem lesznek túlvezérelve a nagyfrek-

venciás fok ozatok. Tekercsadatok 144 MHz-re: L-'! = 4 rnenet, menetátméró 7 m m , l mm-es vörösrézhuzalból (testnélküli tekercs), La = 2 menet. menetátmérő 7 mm, l mm-es v örösrézhuzal {t estnélküli tekercs), Lt - 2,5 m enet~ 7 m m tekercsátmérő, l mm-es vöröshuzal (testn élküli t ekercs), leágazás a rá cstól számított l. menet után. L2 = 5 rnenet, menetá tmérő 7 mm, l mm-es vörösrézhuzal (testnélküli tekercs), L0 = 217,. menet, tekercsátmérő 7 mm, l mm-es vörösrézhuzal (testnélküli tekercs). Az 56. ábrán egy kétszer transzponált szupervevö kapcsoJási rajzát, ill. kapcsalási vázlatát adjuk meg. E készüléknél a nagyfrekvenciás fokozat a kényesebb és ezért főleg csak ezzel a résszel foglalkozunk, míg a II. KF erősítő, demodulátor és hangfrekvenctás részt tetszőlegesen lehet megoldani. A bemenet 300 Q -os szimmetrikus antennakábelről kapja az antenna betáplálást 2 db 20 pF- os kondenzátoron k eresztül, melyek mindjárt a rácsköri tekercs leágazásaihoz csatlakoznak. A bemenő rezgőkörben külön kapacitást nem használunk. Az első cső nagyfrekvenciás előerősítő. A m ásodik kettős trióda egy kaszkód er ösítőfokozat. A 1/ 2 ECC 85 m in t oszcillátor és additív keverő dol~o­ zik. Az oszcillátor hangoló kapacitásait (t r immereit ) ú gy ajánla .. os megválasztani. hogy az oszcillátor forgó m in imáljs és maximális érték ig való elforgatásakor a 2 m-es sáv (144-146 MHz·iR) a ská la kb. % r észére legyen elnyújt va. Az első keveréskor l O,7 MHz-es középfrekven ciát állítunk elő (L JO ) m aj d ezzel a frekvendáva! megyünk a m ásodik k everőcső rácsára. Itt egy kombinált csöve t használunk, melynek trióda része mint IL oszcillátor dolgozik. Az ECH BJ-es cső mint második keverő dolgozhat 1600 vagy 2600 kHz-es középfrekvencíára . E szerint lehet a t rióda oszcillátor k örét is kiképezni, m égpedig úgy, hogy a trióda r ezgése a k özéofrekven d-'iv:=tl 5*

67

k í.se'bb legyen (alsó k everés). A má.~odik oszc-íliátort han golni vétel közben n m keU~ tehát igen sa.abn kiv -telben kész.áthetö ~e l (esetleg k ristá1y ve2ér1esure · k észUh e· ö). A máso:eHk keverő (ECH 81} a·n ódkörében már az előbb emlite·n k isebb értékü középf•rekve ncjás n:afó k va.hun lyike v n bekötve. Innen az-után k övetkezik 2--a foko-zatú .K F @00Sitö1 detnodll.dat.ot~ és. a végerúsítöl ·melyn~k megoldása már nem jelen t n agy f·elada tot a :tok számára~ a ld k az általá nos rédiótechni.kát jól isme ik es kell ö gyakotlaU 'l apa:sz tala tm te .. tek

már szert. . A fen t bem utatott k ésZÜ ék k észül et egy e-gy~gb~~?n de készíth tó ugy is hog)"" a k apesolási :tr-aj zon lev ó nagyfre vencjás rész egy k üJon egysegben fosJa l helyet, mig a másik egyseghen az anódpótló, K F eJ."Ő~.tör demodul~tor és végerősítő foglal h ely@t. Ily nkor a k ét egységet koa:"tj á lis k ábel segítségéver csa lakoztat j uk egymáshoz (lásd az 54. ábrá }. E zzel az e]öfokoza tta1 megépíte t készülék ' két RV 12 F :2@00-íes csővel elkészí tet.t KF f okozat egy de-m o cl ulát or és egy szintén Rv· 12 P 2000-es végerősítöböl álló v vő esz ü"" lék é1·z~keny$ég~· jobb voU, mlnt l p.V.

55~

ábra. Seré:n.y munkq az URH tá borokban

68

l'CH81

(2 flr

ECCM It

!CC 84

htJn9['-

BrÓJt'IÖ It

Ett'81

luíléZD!hoz----t 56. ábra.

rápMJzii/I.I~9

(anódpOlid)

~"Lb

sfab

III. K IEGÉSZÍTÖ KAPCSOLASOK TAVIROJEI.EK VtTELE Távíróforg9lomb a n főképpen az A 1 m od ulálatlan táviratozási eljárást alkalmazzák. Ilyenkor csak az adó hordozóhullámai jutnak az anten nán keresztül ki az éterbe a billenty űzés ütemében. Vételnél ilyen jelek demodulálása után csak egyenfeszültségű impulzusok keletkeznek. amely a hangszóróban esetleges k opogással hallható. de nem érthető. ilyen egyenfeszültségű impulzusokat csupán író c erendezésekkel vehetünk f el. Elvileg 3 féle lehetőség va.'1. amelyekkel a z egyenfeszültségú , ill. egyená ramú impulzusokat hallhatóvá tehetjük. A legelt erjedtebb lchetö~ég. hogy a középfrekvenc iára egy másodi k oszcillátor frekvenci~-lját is rávezetjük (szuperponáljuk}, mely a középfrekvenciától általába n 800- 1000 H z- el t ér el. Az így ka pott k ülönbségi ft·ckvencia már jól hal1ható a han gszóróban . ill. fejhallgatóban. A második o~zcillátort távíróoszcillátorn a k , vagy Beat-oszcillátornak is n evezzük . Második lehetőség. h ogy a vevő demodulátor fok oz ata előtt tetszől eges h elyen a r ádiófrekvenciás rezgéseket h angfrekvenciával rnoduláljuk . Ily m ódon az A 1-es jel A 2 jellé alakul át (hangzó t ávíró), A h armadik lehetőséget a gyakorlatban alig haszná ljuk, amely abbó] áll , hogy a demodulátor után keletkező egyenáram ú impulzusokat megszaggatjuk Mint említettük .a 3 lehetőség közül leggyakrabban a Beatoszdliá tor os m egoldást használjuk. A második oszcillátor felépítésénél ugyanazok a szempontok érvényesek, rnint az első oszcillátornáL A második oszdliátort a demod ulátor f okozathoz s zoktuk csatolni. Előnyös. h a a m ásodik oszcillátor csatolását szab ályozhat óvá k épezzük ki. Ha a csatolás gyen gén bejövő á llomásoknál nagyon erős. a második oszcillátor zaja "agyonüti" azokat. Na gyon erősen beérkező állom ások gyakran egyáltalában nem adnak lebegő hangot, m er t a m ásodik oszcillátor rezgései leszakadnak ("lefullad").

A csatolás szabályozását

legegyszerűbben

a csatoló kapacitás változ-

tatásával érh etjük el. Igaz. h ogy k is kapacitások esetén szabályozás kivitele nehézségek be ütközhet. A gyakorlatban ezért f i x csatolókapacit ást h asználu nk és a második oszcillátor válta kozó amplitudóját változtatju k. Ezt a legegyszerűbben az oszcillátoron levő üzemi f eszültségek szabályozásával érhetjük el. Igaz. h ogy ezzel a szok ásos oszcillátor kapcsolásoknál f rekvencia elhú zódás jöhet létre. Ezért gyakorlat ban csak az ECO kapcsolást szokás használni. A nagyteljesítményű vevöknél a második oszcillátor zaja természetesen érezhetővé válik . Nagyságát csak k is zaj ú csövek alkalmazásával csökk enthetjük. Ez a probléma n em jelen t kezik oly ankor, ami-

70

k or a távírójel hallhatóvá tételét a középfrekvencia m odulálásával végezzük . Az 57. ábra egy ECO kapcsolású második oszcillátort mutat. Ha egy távbeszélő vevőkészü lékbe utólag egy ilyen oszdliátort építünk be, m odulálatlan távíró jeleket is vehetünk. E kapcsolás meg-

.. .

IOYlrO O.s.tC.

r------------------, l

tkmcdulolor

,' t l

f l

'l l

l

/(Jn

l J

''

KF

l

L...-----

57. ábra.

építésekor olyan csövet k ell v álasztani, melynek a fékezőrá csa külön ki van v~etve. Megfelelő oső tipusok : EF 14. 6AC7. RV 12 P 2000. 6BA6, EF 80, EF 22, 6AU6 stb. A rezgökör elkészítésénél kiinduló adat m indig az, hogy mi· lyen középfr ekvenciás re zgésh ez k ell a második oszcillát ort elkészíten i. Ajánlatos az elkészített rezgőkört árnyékoló serlegbe helyezni. Az alkalmazott k apacitáshoz szükséges menet.számot ki tudjuk számítan i. A tekercs megcsapolása a föld felöli vég egynegyedénél-egyharmadán á l történik . Mint az á brából is látható a második oszcillátor anódköréből egy k is érték ű t r immerrel csatlakozunk a diódá hoz. A diódára vitt második oszcillátor amplitudóját, vagy a csatoló trimmer v áltoztatásával, vagy a cső segédrácsfeszültségének változtatásával szabályozhatjuk. A cső a nódfeszültségét a K k apcsoló segitségével m egszakíthatjuk olyan esetben . a mikor A 2 ,

A:} stb., tehát nem A t-es jelet kívánunk venni. ilyenkor a második oszcillátor nem r ezeg.

71

KRISTALYSZVROK Kristályszúrőket főleg Kristályszűrők segitségével

A 1 üzemű vevöknél szoktak használni. igen k esk eny, n éha 200- 300 ciklus sávszélesség átvitelét lehet biztositani. Ezekk el bővebben itt nem foglalkozunk, mivel az ultrarövidhullámú sávok nem kimondottan távíró sávok és különösen csak ritkán alkalmaznak ilyen frekvenciák on az a matörök A t-es üzemmódot. A kristályszűrők jelen tősége inkább a rövidhullámú amatőrök szempontjából figyelemre méltó. A kristályszűrő alkalma zásának elvi rajzát az 58. á bra mutatja. Az. ábra szerint egy hídkapcsolást k ell megvalósítani. A hid egyik

__ ....

.,.._

KF

,___...__,

ll

ll

ll _ __ , ...__ _ _ _ _ ll

58. ábra.

felébe két fix kondenzátort, a m ásik felébe pedig egy forgókondenzátort és egy kvarckristályt kell beépíteni. {A kristálytartó Iemezei ugyancsak kondenzátort alkotn ak.) Ilyenformán a h ídban levő 4 kondenzátort a középfrekvenciára k iegyenlítjük. így a második sávszűrő feszültséget nem ka p. Ha a k ristály r ezgésbe jön . a híd egyensúlyát felborítja és a m ásodik sávszűrőre feszültség j ut. A kr istály igen kis sávon rezeg, a kristályszűrő élesen vág és kis sávot visz át. Minthogy szuper:vevőknél alkalmazzák a kvarckristályt, a középfrekvenciára kell becsiszolni. A kristályszűrő a vételnél nagy csillapítást, nagy érzékenység veszteséget okoz. Éppen ezért csak tá vírójelek v ételére használják, különösképpen ott, ahol egymásrnelletti távíróadókból kell a kívánt állomást kiválasztani.

ZA.JKORLATOZOK A külső 2avarszint a vevóállomás helyi viszonyaitól is függ. A környék villamossági berendezései (kapcsolók , hibás vezeték ek , motorok, elektromos gyógyitó k észülékek stb.) gyakran okozn ak zavarokat. Az ilyen berendezések, ill. k észülékek által elői d ézett zav ar ok a vevő kimenetén éles zörejeket hoz létre. Az ilyen éles zörejbeütések különösen fejhallgató vétel esetében kellemetlenek. Az 59. ábra egy egyszerű kapcsolást mutat, mely a nagyobb zaj amplitudókat levágja anélkül, hogy a vétel ezáltal gyöngülne. A

72

Egy m ásik fajta gyakran a lkalmazott zajelnyomó kapcsolásnál egy középfrekvenciás segéderősí tő erősítő csövének a r ácsa közvetlenül az utolsó k özépfrekvenciás erősítőcső rácsára csatlakozik, a segéderősítő kimenőfeszültsége pedig egy egyenirányítóra kerül. Az egyenirányító kimenő feszültségének egyená ramú összetevéje elő­ f eszültségk ént az utol6ó k özépfrekvenciás erősítőcső harmadik r ácsára kerül. Megfelelő b eállítással elérhető, hogy a vett jelek arnpHt udójánál nagyobb amplitudójú zajfeszültségek a középfrekvenciás erösítő utolsó csővének lezárásához elegendő f eszültséget szolgáltassanak. melynek k övetkeztében a zaj jelenlétének idejére a vevő k é­ szülék elnémul. Igaz, hogy ez kisebb torzítást okoz, mindenesetre azonban jobb v ételt biztosít, mintha egyáltalán nem alkalmaznánk zaj einyomást. Még igen sokféle zavarcsökkentő k apcsolás lehetséges, ezek ism ertetése azonban t úl messzire vezetne. A leghatásosabb zavarmentesí t és mindenesetre a vevő megfelelő méretezése és a jó f rekven ciaszelekció. Az utóbbi term észetesen megköveteli, a vevő kifogástalan stab ilitását . Középna gyságú vevőkben a zavarcsökkent ő kapcsolások igen jó eredményt n yújthatnak és érdemes ezek gondos beállít ására időt tölteni. A zajelnyom ókat zajkorlá tozónak és limittereknek (hat á r olóknak) is szokás nevezni. HANGOLASJELZŰK

Altalába n a hangolásjelzőket két okból szokás alkalmazni : megkönnyíti a k észülék pontos hnngolását (az állomásra va ló pon tos ráállását} és másodsorban megá llapítható a különböző adóállomások viszony lagos térerős.sége. Legegyszerűbb ilyen hangolásjelző egy m ü szer, am ely az egyen~ irányított hangfrekvenciás feszültség értékét m utatja . A berendezés gyakorlati kivitelében nem m ás, mint egy hangfrekvenciás cső­ volt mérő.

Fa ding szabályozóval ellátott vevőnél a jelfeszültségből nyert szabályozófeszültség h asználható fel a h angolásjelző ber endezés vez érlésére, ez történhe t közvetlenül, vagy közvetve. Ilyenkor a szabályozott cső anód1törébe (KF erősítőcső) kötölt mA-mérő hangolásjelzöként szerepelhet. A vevő hangolása akkor h elyes, amikor az an ódáram a legkisebb . Az áram minimális értéke annál k isebb, min él erősebb a bej övő jel. A műszer megfelelően h itelesített skáláján a relatív térerősség k özv.etlenül is leolvasható. Egy másik igen gyakran használt hangolásjelzés, amikor a mAm éröt hídkapcsoJásban alkalmazzuk . E nnél a kapcsolásnál a mű­ szer max imális k itérése jelenti a helyes h angolást. Egy ilyen kapcsolást mut at a 61. ábra. A mérőmüszer ebben az esetben az egyik

szabályozható középfrekvenciás

cső

anódfeszültsége és valamennyi

szabályozható cső k özös árnyékoló-rácsfeszültsége között foglal he-

74

KF

,

.

Jre.-ero" es

.

,

.s~abalyzo f~u. -IJez

lrj/ Kl' CJO" , • i .J~drQCJQhOZ

.__________

_..,_,.-~'Lia

61. ábra. lyet. ilyenkor a h angolásjelzés iránya egyezik a mérőkés7.ülék ~ká­ lájával. Az R 3 -as potencióméterrel a O helyzetet állitjuk be, ha a vevő nincsen szabályozva (bemenő jel nélkül). Szoká.sos ért ékek: Rt kb. 250 Q, R 2 kb. 350 Q és R 3 kb. l k !2 potencióm é ler. H angolásjelzésre a hangolásjelző csöveket (vará zsszemcket) manapság igen elte rjedten használják. E csövek szerkezete és múködése különböző, éppen ezért r endkívül sokféleképpen alkalma zha tók. E zeknek a lkalmazását az általános rádiótechnikából már jól hsmerjük, é ppen ezért bővebben itt nem foglalkoztmk velük.

KF tekercsek. Alacsonyabb értékű KF t e kercsek készítésére itt nem térünk ki, mert ezekkel k apcsolatb an f.olyóir.atokban és szaklapokban sok leírást és a datokat találhat unk. Inkább két 10,7 MHz-es KF tra fó elkészítését és kiviteli formáj át mutat juk be. A 62/a ábrán egy Orion tekercstestre k észült 10,7 MHz-es KF tekereset láthatunk. A párhuzamos ka pacitás é r té ke 30- 30 pF és egy-egy tekercs 15 m enetből készült. A huzal 0,6 nun átmérőj ű zománc szigetelésü vörösréz huzal. A me n eteket szorc:san egymás m ellé k ell csévélni. Az egyé b adatok a rajzról leolvashatók. A 62 1b ábra szintén egy 10.7 MHz-es sávszűrő kiviteli vázlatát adja m eg. A huzal átmérő 0,6 mm zománcozott vörösréz huzal. A bekötést a z ábra s zerint kell elvégezni. Érdekess-Ége ennek a KF teker csnek, hogy os.z.tott tekercselé"..~sel készült. Természetesen ez is és az előző KF t ra fó is árnyékoló serlegben foglal h elyet. Az összes egyé b adatok a rajzból kiolvashatók.

75

•

#/12~

-:-

:• . t/J9 . i .. , . ....

:__-J.

... ..., __ :

r•

l

l

.. ······t ....

l

~

15,8$

'l-·

Anoil..,._T-~~~:-_ -_-~ 5menel 9.51

. o..... ..l·~ .... ...

l l l

l

l~

'l

r ··· ~.

l

l

-

l

---~--~~-·

'

9.~1

~QCJ ~==~-,~~~- -,·· IOmenet ...

9.51

• Tmen~t • l ff. 85

l O-; 62. ábra. Rezgőkörök

készítése nomogram segitségével.

Az I. nomogram akko r használa tas, amik or eldöntöttük, hogy a rezgőkörünkben milyen maximális ka pacitást alkalma zun k. Jelen eset ben tegyük f el, hogy a rezgőkör összk.apacitása 18 pF lesz. Ez az összka pacitás magában f oglalja a szerelés.i és egyéb j árulé kos k apa citásoka~ is. Ha eldöntöttük azt is, hogy a rezgőkör á tfogáJS.a 143-147 MHz legyen, akkor a nom egram segítségével rneghatá vCYzhatjuk az ös:sz. kapacitás (18 pF) és a m inim á lis í rekvernciához (143 MHz) tartozó induktivitás értékét Ezt úgy kapjuk m eg, hogy a nornograrnon 18 pF és a 143 MHz-es pontokat összekötő egyenest meghúzzu k és ez lcimetszi a szükséges induktivitás értéké t (jelen esetben a O,d7 ,u.H-t ). Miután a tekercs induktivit ását meghatároztuk (0,07 ,ttH-t), a t eke r c..<; elkészítkséhez k ét ad atot önkényesen felveszünk : a tekercs átmérőt 0,7 cm-re és a cm-enkénti menetszámot 3-nak . A nomegramon ezt a k ét értéket és a teker cs induktivi tá.-c;án.ak értéké t k ijelöljü k és a nomogramo n a jelen példá nak megjel elő egyeneseket meghúzzuk a nyillal jelölt sorrendben. Ezek elvégzése u tán k a p juk, h egy 0,07 p,H in duk-ti vitása van egy olyan teker~ek, rn-elynek átmérője 0,7 cm, cm-enkénti menet szárna 3, a tekercshossz/átmérő kb. 2,5 és a teljes menetszám 5,5. A tekercshosszt m egkapjuk , ha a tekercshossz/átmérő értékét szo· roZ2'JUk a tekercs átmérőveL J elen esetben :

2,5. 0,7 = 1,75 cm= 17,5 mm.

76

O.OJ

'rO-

~~.~

o.; 0.6 O. r 0,8

o.~

77

\r\ OD

r t PUS

l

Felhasználás

_

l

o.

~

• ~

.!::

l

g

í URH e r é\sitö és k Pverö

6,3

0, 15

:l50

6,3

0, 15

203

SEGEf>R.

g

....

g

.;;:

Kapilcit á sok {pF)

<

VEZ. R.

S

Volt

(n1A/V)

u.

.,

.:.:

u.:.

E

u...

l u"' .><

----~·--------------------~·---;--_,r---r---r-------~--;,----------r-------~----~----~--~---

EC92

~ ~ H11ngfr. erösftő ~-~ URII o..;zc, keverő erős. ECCS'i

6,3 1 0,6

l 0,3 6.3 l0,135 \ ..!2.2_~ 6,3

l :-.Jagyfr. erő~. {>os keverő

ECHlll Triórh

r l·~z

- oszc.

~

,•., "rn«ftéi

13,3

0,3

1-10_1_ _- _ _1 11,5

250

l l

to

250

l

10

2i0

2f,O 10'1

6

-

l l -

1~1

l 11.s f

-

-

;;,~

- 2

I..~:-----~--.;--...;G,.7__

l- l l- l - l \-_=--1

-=-1

Rk = R70

- 2,."3

-1,3

_..

2,7

!}

- 2

~ _!_2_

l l

.5,~ 5,'1

70

l,i

1--;-1 2,G '

60

l

fi7

2,5

l 0,24

12,5 l 0,24 12,9 1 1,15

r-;:-;;-r;:;-r-;,; l

l

1...2:.,!!

-~ \ 2,61

~l

1,5

3

2, 1

l-----;;:;-- 1 ----;;-l~-~-~~ ~ ~--;:;

-•~-,..;,-e:."-:;. . :ó~:l~a_·-r= .'- ··s=z==ke=v=e=r=ö==~~~-~ ~ 0,3 Z"J() l 3.2:i 103/2.i0 , 6,7 1 -2/-21l,~~~n/O,O'J7 -=-1Cosk=7,n,I~~_2L -~----~~---'~iF~·. .~~:.s. .h.:. . =•.:.~"~ ~lr.. ·..:. . e..:. .r..:.·. .:.-----)+~~~+~~~1+.~.. .:. .0~.:. 6~,~~~~00 ~~-i..O~~ .:. ~~S+----~2~~~~~ ~1~~ - 1•=~~1~ ~ E F4:./ N11gymer. p1mlód<~ 6,3 0,33 10 250 l 2,3 l - 2 ~>,5 l ~t,.-~:! 0,005 l !J,~, J. 4,5 EP80 :\Jagyft·. KF e rö'ift ö v . keveríi 6,3 0,3 250 I_!Q__I 250 12,R -:!.~ 13,9 l ~t,.=:iO -;;;;--;;-7t 6,3 0,3 ~ ~ _ __:200c.:__ 2,6 - 2,5 7,1 P-.. = 50 0,007 ~ -;,;:!!j()

l 1

EF85

l

~

6.3

Sz;•b ocntód a,

n<~gvrr.

10

t 7v

2, c;

- '1

7,4

250

10

100/2~,0

2,5

- 2/- 25

5,9/0.0:>.q

0,1

170

!1.7

100/170

- 2/-?.i)

f./0,00

0,175

180

7,7

120

o,3

110

er. 1 6,3 1 0,3 6,1

(i,3

N:,gyfr . e r ., oszc., kcverii

_6J_6__

1_;N;_a. g:: . .:rrv__._;~_r.. :·_o_s. .;.z_c.c:. ,_k. :.ev.:. .e:. r. . :ö__ 1_:....!'•.- : :::

6AU6

mlnt pentóda H ;mglr. P.r .

~

~

-----1-~~~~_;_--------~

mlnt trlódn

l

l

:

)

R~S

2,11

l 2,4

~200°

-!iO o,oo7

p.

-

l

0,007

f>/1

3,2

0,0:!

l 4.3

2,1

= = :: == l

5~1

:

:::

3fi00

6,3

0,3

250

17,G

125

3

-1

4.45

-

O,OO:lS

6, 3

0,3

100

5,2

100

2

-1

3,9

-

0,0035

6,3

0.3

2~0

-4

4,8

3G

l 12.2

3,3

l1,007

5,1

Rk

lG,9 ,~ 7,s

2,5

l:::

ll :::

~~~~

l S,!i

3, 1

5

1.7

VEGYET EK RtSZT

l MIGYIIR HONY~DELMI SPOR I SZÖVETSÉG MUNKÁJ ÁEAN

LÉPJ ETEK BE AZ MHS RÁDIÓKLUBJAIBA Az MHS rádióklubok címei:

Budap es ten : Központi Rádióklub, V . Engels tér 14. B ud a pesti Rádióklub, XIII. Da gá ly u. ll. Vidéken : Baranya Megyei R ádióklub, Pécs, Megye u. 20. Bács M. R. K. Kecskemét, Csá nyi u. 7. Békés M. R. K . Bé!\.éscsal>a, Kinizsi u. ll. Borsod M. t;,. K . 1\ilskolc. R ákóczi F. u. 12. Csongrád M. R. K. Szeged, Pe tőfi S. sugárút 66. Fehér M. R. K Székesfehérvár, T áncsics u. 2. Győr M. R. K. Győr, h ózsa Fe. u. 41. Hajdu M. h. K . De'Jreccn, Kossuth L . 12. Heves M. R. K . Gyöngyös, Petőfi t ér. K omárom M . R. K. Tatabánya, Széchenyi u. 5. Nógrád M . R. K . Salgótarján , Petőfi té r 10. S omogy lVI. R. K. Kaposvár, Dózsa G y. u. 16. S zabolcs M. R. K . Nyíregyháza. Iskola u. 7. S zolnok M . n. K . Szolno~ Versegi u. 7. T olna M. n. K. Szekszárd. Rá kóczi F. u . 16. Vas M. R. K. Szcmbathely. Széchenyi u. 4. V~zprém M. R. K. Veszprém , J ókai u . 43. Zala M. R. K . Zalaegerszeg, Munkácsy u . 14. Rádióamatőrök!

Kérdéseitekkel, problémáitokkal keressétek fel a lakhelyetekhez legkö7..elebb eső MHS r ádi6kluboU Az MHS klubok tagjai szívesen adnak felvilágosítást, hasznos tanácsot.

...

OLVASSATOK

A RÁDIÓTECHNIKÁT! A la p rendszeresen közöl UhH a dás- és v ételtechnikával

foglalkozó cikkeket. A RADIÚTECHNIKA 1960. éVi sz ámaiban megjelen t URH cikk ek, leírások j:egyzéke: Magyar URH Hét - P olni Den 8. szám DL 6 MH - HG 5 KBP 144 MHz- en 10. " Kristályvezérelt adó 144 MHz-re 5. -6.-7. " 435 MHz-es adó 8. •• 9. TVl szúr és ~rzékeny 144 MHz-es vevő 11.-12. Meteor- nyomok felhaszn á lása URH-D X- re ll. URH antenná k m éretezése 3.-5.-6. -7.-8.-9.10.-12. QUAD-antenna TV és URH sávra 4.-5. ,., TV és URH antenna forgató berendezés 7. ,. Egyszerű TV antennák kész.ftése ll. R övidített URH anten n ák 12. Yagi-antennák táplálása 2,

.. .. ..

..

"

* A Rádiótechnika régebbi számai megvásárolhatók, vagy postán megre ndelhetők a követ kező cím en : MHS RA.KócZI LAPKIADO, Budapest, Engels t ér 14. A lap előfizet hető a 61171. ~z. csekkszámo n. Az előfizetési d íj 1/4 é vre 10.50 Ft.

Ára: 6,- Ft

l MIGYII HOIIYlDELMI SPOITSZDYETSlG

A. SOROZA T EDD IG MEGJELENT SZÁMAI: l. sz. BANSZEGI : Hogyan lehetsz rádióamatőr? (3,60\

2. sz. FÜVESI : Első rádiókészülékern (3, 60)

3. sz. ST EFANIK: Tanuljunk morzét! (3,60) 4. sz. LENGYEL: Rókavadászat rádióval (2,40) 5. sz. K U N: Televízió távolság i vétel (3,60)

6. sz. MAKAI: Amatör magnetofon három sebességre (3,60)

7. s z. HETÉNYI: Televízió- és URH-antennák (3,60) 8.

sz. FÜVESI:

~pítjük első

hangszórós rádiónkat (4,80)

9. sz. G YURK OVICS: Televizió készülékek javttása I. (AT 301) (3,60) 10. sz. ZOLTÁN : Amatör TV vevőkészülékek (4,80)

ll. sz. GYURKOVICS: Televízió készülékek javltása II. (AT 501) (3.60) 12. s :.>:. SÖREG: Hat e!ektronlkus hangszer (3,60) 13.

St.

H A ZMAN-HRABAL : 1000 tranzisztor és dióda adatai I. (6,00)

14. S!. HAZMAN- HRABAL: 1000 tranzisztor és dióda adatai II. (7,20)

15. sz. HIDVJ!:GI : Kezdő rádióamatör adástechnikája (6,00)

16. sz. RADVÁNYI : Hazai magnetofon készülékek {6,50) 11. sz. HEIM: E lektronikus készülékek

18.

s~.

S Z J!:KELY : Hl- FI

fotoamatőröknek

(4,80)

erősítök (4,80)

19. sz. GYURK OVICS: Televíziókészülékek javítása III. (AT 403) (4,80)

21. sz. f:RC ZFALVI : Televizió készülékek javítása IV. (Munkácsy) (3,60) 21. s z. ROST AS : URH vételtechnika amatöröl:Olek l . (4,80)

22.

s:z. ROSTAS: URH véte ltec hnika amatöröknek

n.

(6,-)

ELŐKÉSZÜLETBEN: Stabilizátorok elektroncsővel és tranzisztorral Rádióamatörök roatematikája A füzetsor ozat m egjelent számai besz.e rezhetők a KISZ rádióamatőr é s ezermester boltjaiban. vagy pos tán megrendelhetők a z amatő r bolt cím é n: Budapest, VI. Lenin- krt. 92.