(ROP 2.2.): A városi területek rehabilitációját. célzó intézkedések értékelése Zárótanulmány. Készítette: MTA RKK KÉTI Témavezetı: Barta Györgyi

Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP 2.2.): A városi területek rehabilitációját célzó intézkedések értékelése

Zárótanulmány

Készítette: MTA RKK KÉTI

Témavezetı: Barta Györgyi

Budapest, 2007. szeptember

Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP 2.2.): A városi területek rehabilitációját célzó intézkedések értékelése

Készítette: MTA RKK KÉTI

Témavezetı: Barta Györgyi

A kutatás résztvevıi: dr. Barta Györgyi, tudományos tanácsadó, MTA RKK KÉTI dr. Beluszky Pál, tudományos tanácsadó, MTA RKK KÉTI Czirfusz Márton, PhD-hallgató, ELTE TTK dr. Gyıri Róbert, tudományos munkatárs, MTA RKK KÉTI dr. Jankó Ferenc, egyetemi adjunktus, Nyugat-Magyarországi Egyetem Kukely György, tudományos segédmunkatárs, MTA RKK KÉTI Lengyel Balázs, tudományos segédmunkatárs, MTA RKK KÉTI Ságvári Bence, tudományos segédmunkatárs, MTA RKK KÉTI

Budapest, 2007

Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP 2.2) A városi területek rehabilitációját célzó intézkedések értékelése

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék.................................................................................................................................. iii I. Bevezetés..........................................................................................................................................v II. Összefoglaló értékelés ................................................................................................................. viii 1. Városrehabilitáció, Várospusztulás-városfelújítás- tervezés .........................................................1 1.1. A várospusztulás fogalma, elmélete........................................................................................1 1.2. A városfelújítás fogalma...........................................................................................................3 1.3. A várospusztulás és városfelújítás helye az urbanizációs folyamatban................................7 1.3.1. Nemzetközi különbségek, sajátosságok, különös tekintettel Európára .........................7 1.3.2. Várospusztulás és városfelújítás Magyarországon ..................................................... 12 1.4. A városfelújítás tervezése..................................................................................................... 18 1.4.1. URBAN program az EU-ban ......................................................................................... 18 1.4.2. Hazai gyakorlat. Kormányszintő, központi programok................................................. 19 1.4.3. Az URBAN és az NFT (2004–2006) ROP 2.2. pályázati kiírásának összehasonlítása ..................................................................................................... 22 1.4.4. Települési szintő programok ......................................................................................... 26 1.4.5. Konkrét tervezési módszerek........................................................................................ 27 2. Barnamezıs rehabilitáció ............................................................................................................. 30 2.1. A barnamezı fogalma, a rehabilitáció kérdései................................................................... 30 2.1.1. Fogalmi meghatározás.................................................................................................. 30 2.1.2. A barnamezıs területek kialakulása, jellemzıi ............................................................ 30 2.1.3. A barnamezıs területek kiemelt problémái .................................................................. 33 2.1.4. El kell-e választani a barnaövezetet a város más részeitıl a rehabilitációs, felújítási tervekben, projektekben?.......................................................................... 37 2.1.5. Magyarországi barnamezıs helyzetkép az eddigi felmérések tükrében .................... 38 2.2. A barnamezıvel foglalkozó fejlesztési tervek ...................................................................... 41 2.2.1. Európai uniós gyakorlat................................................................................................. 41 2.2.2. Hazai gyakorlat .............................................................................................................. 42 2.3. Irodalom ............................................................................................................................ 54 3. Az empirikus vizsgálat módszertana............................................................................................ 58 3.1. A nyertes településeken végzett interjúk.............................................................................. 58 3.2. Kérdıíves vizsgálat a nem nyertes és a nem pályázó települések körében...................... 60 3.3. A VÁTI pályázatértékelıivel végzett interjúk........................................................................ 62

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

iii

REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA


4. A ROP 2.2. pályázaton nem indult, illetve támogatást nem nyert települések kérdıíves vizsgálatának eredményei........................................................................................................... 64 4.1. A kutatás hátterérıl ............................................................................................................... 64 4.1.1. A kutatás célja................................................................................................................ 64 4.1.2. A kutatás módszerérıl és az adatfelvétel tapasztalatairól........................................... 65 4.2.Eredmények............................................................................................................................ 67 4.2.1. A pályázaton nem indult települések ............................................................................ 67 4.2.2. A pályázaton támogatást nem nyert települések ......................................................... 70 4.2.3. További fejlesztési és beruházási célok ....................................................................... 71 4.2.4. A pályázati rendszer elınyeirıl és hátrányairól............................................................ 72 4.3. Javaslatok.............................................................................................................................. 75 5. A ROP 2.2 pályázaton nyertes települések interjús vizsgálatának eredményei........................ 76 5.1. A városrehabilitációs pályázat céljairól és sikerérıl ............................................................ 76 5.2. Az önkormányzatok városfejlesztési prioritásairól............................................................... 80 5.3. Az önkormányzatok által javasolt tartalmi és technikai változtatások ................................ 82 5.4. A városrehabilitációs pályázatok tartalmi kérdései – a kutató szemszögébıl.................... 83 5.4.1. A városhálózat tagoltságának szempontja................................................................... 83 5.4.2. A területi szempont figyelembevétele – területfejlesztési megfontolások................... 85 5.4.3. A barnamezıs rehabilitációra vonatkozó észrevételek................................................ 86 6. A ROP 2.2. értékelıi között végzett interjúk értékelése.............................................................. 87 6.1. Értékelési rendszer................................................................................................................ 87 6.2. Általános meglátások ............................................................................................................ 88 6.2.1. A ROP 2.2 programot illetıen ....................................................................................... 88 6.2.2. A beérkezett, nyertes pályázatokat illetıen.................................................................. 88 6.3. Meglátások az értékelésre vonatkozóan.............................................................................. 89 6.4. Javaslatok a következı város- és barnamezıs rehabilitációs pályázati kiíráshoz............. 90 7. A ROP 2.2. városrehabilitációs projektjei .................................................................................... 93 7.1. A nyertes projektek jellege, megvalósulása......................................................................... 93 7.2. A projektek céljainak, eredményeinek értékelése.............................................................. 124 8. A ROP 2.2. barnamezıs rehabilitációs projektjei...................................................................... 134 8.1. A nyertes projektek jellege, megvalósulása....................................................................... 134 8.2. A pályázati rendszerrel kapcsolatban megfogalmazódott vélemények............................ 138 8.3. Javaslat a pályázati kiírás továbbfejlesztésére.................................................................. 141 9. A projektek várható szerepe a települések fejlıdésében.......................................................... 147 10. A projektek kommunikációja..................................................................................................... 150 MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

4



I. BEVEZETÉS Feladatunk a város és barnaövezeti rehabilitáció hatékonyabb végrehajtásának segítése oly módon, hogy értékeljük az eddig megvalósított 36 nyertes projekt (ROP 2.2) eredményeit. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízása magába foglalja a városi és barnamezıs területek rehabilitációjának fogalmi és szakirodalmi megalapozását, az európai uniós, de fıként az eddigi hazai fejlesztések tapasztalatainak összegyőjtését. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a hasonló feladatokat megfogalmazó új pályázatok a jelenleginél sikeresebbek legyenek, a települések szélesebb körét érjék el, és jobban közelítsenek az önkormányzatok által megfogalmazott igényekhez. A vállalt feladatunkat három részben teljesítettük. 1. Az elsı tanulmányunk – amelyet 2007. június közepén juttattunk el a megbízóhoz – a városrehabilitációhoz és a barnaövezeti rehabilitációhoz kívánt elméleti és gyakorlati hátteret nyújtani. Az empirikus vizsgálatunkat igyekeztük elhelyezni a város és barnamezıs rehabilitációval foglalkozó fejlesztési tervek rendszerében, valamint bemutattuk az EU más országaiban e témakörben készített sikeres pályázatokat. Körüljártuk a várospusztulás és felújítás, valamint a brownfield általános problémáit, bemutattuk az e témakörökkel kapcsolatban kidolgozott elméleteket, és kitértünk annak a kérdésnek a megválaszolására, vajon együtt vagy szétválasztva ajánlatos-e a városi és a barnaövezeti rehabilitációval foglalkozni. Mivel ezt az elsı résztanulmányunkat csak CD-n adtuk át a megbízónak, hozzáfőztük a második – nyomtatott formában is megjelenı – teljesítésünkhöz. 2. A második résztanulmányunk – amelyet ez a kötet is tartalmaz – mutatja be az empirikus vizsgálatunkat, amelyet három nagyobb egységbe rendeztük:

A módszertani fejezetben bemutattuk a vizsgálatunkban megszólítottak körét, amely nem csak a sikeres pályázatot készítı 35 település önkormányzatára vonatkozott, hanem a sikertelenül pályázókra, valamint a pályázaton részt nem vevık igen nagy körére is. A sikeres pályázók mindegyikével interjút készítettünk, a sikertelenül pályázók és a pályázaton részt nem vevık véleményét kérdıíves felmérésben igyekeztünk


v



megismerni. Elképzelésünket visszaigazolta a vizsgálat eredménye: nem csak a megszólítottak tágabb köre, hanem a megszólítás változatos módjai (személyesen, interneten, levélben, telefonon) is tartalmaztak hasznosítható módszertani tapasztalatokat. Az empirikus felmérés információit különbözı statisztikai módszerekkel dolgoztuk fel, térképekkel illusztráltuk.

A második rész az empirikus vizsgálatra terjedt ki – a nyertes pályázatokkal rendelkezı önkormányzatokkal készített interjúk, valamint a sikertelenül és nem pályázó önkormányzatok által kitöltött kérdıívek összegzését tartalmazta. Kérdéseink elsısorban arra vonatkoztak, hogy mik voltak a város és barnaövezeti rehabilitációs pályázatok konkrét céljai és ezeket milyen mértékben sikerült megvalósítani? Mennyire feleltek meg a városfejlesztés hosszútávú programjainak ezek a pályázatok?

A harmadik részben az empirikus felmérés tapasztalatait rögzítettük. Ennek keretében összefoglaltuk a pályázatok céljait, megvalósulását, eredményeit, valamint várható szerepét a települések fejlıdésében.

Megszólaltattuk a különbözı véleményformálókat: elsısorban a sikeresen pályázó önkormányzati vezetıket, de a nem vagy sikertelenül pályázók – pályázattal kapcsolatos véleménye is megjelent elemzésünkben. Interjút készítettünk a pályázatokat kiértékelı szakemberekkel, valamint e vizsgálatban résztvevı kutatók is megfogalmazták véleményüket a pályázati rendszerrel, céljaival és lebonyolításával kapcsolatosan. Sıt, teret adtunk a projektek lakossági kommunikációjának, visszhangjának bemutatására is. A tanulmány foglalkozott a pályázat tapasztalataival a pályázati rendszer továbbfejlesztésének érdekében: a pályázati kiírás jövıben ajánlott tartalmával, céljaival, a pályázati tevékenységekkel, a pályázatok kiválasztásának, lebonyolításának, értékelésének részleteivel. Mindvégig hezitáltunk a pályázat két céljának – a városrehabilitációval és a barnaövezeti rehabilitációval foglalkozó részek – együttkezelésének vagy szétválasztásának megoldásaival. Elvileg kétségtelenül szükséges e projekteket szétválasztani, mivel meglehetısen eltérık a célok, a feltételek és a megoldások. Azonban praktikusan egyelıre a barnaövezeti rehabilitáció fıként a városfelújítás részeként jelenik meg Magyarországon, amelynek okait részleteztük tanulmányunkban. Valójában a 36 vizsgált projektünk közül mindMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

vi



össze csak négy tartozott kifejezetten a barnaövezeti rehabilitáció körébe. Így, gyakorlatilag elég nehéz volt e néhány projekt alapján általános tapasztalatokat megfogalmazni. Mindemellett, végülis úgy határoztunk, hogy elvégezzük a két téma szerint szétválasztott vizsgálatokat, de meg kell jegyeznünk, hogy a két elemzés – az empirikus tartalmát tekintve – nem lett egyenrangú. A második résztanulmány tartalmazta CD-n az interjúkat és kérdıíveket, a településekben a projektekrıl készített fotókat. 3. A tanulmánykötetet bevezetı összefoglaló értékelés alapvetıen a nyertes és nem nyertes, illetve a pályázaton nem induló önkormányzati vezetık véleményét győjtötte össze, kiegészítve a pályázatot értékelık, illetve e kutatást végzık véleményeivel. Bemutattuk a városrehabilitációs pályázati rendszer céljait, és elemeztük e pályázat sikerének illetve hiányosságainak okait, valamint összegyőjtöttük és rendszereztük a pályázati kiírás tartalmi és technikai továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat.

Végezetül megjegyezzük, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium megbízásából munkánkkal párhuzamosan készülıben van egy, a városrehabilitációval foglalkozó kézikönyv a pályázni szándékozó városi önkormányzatok számára (a Vitalpro Kft., és a Városkutatás Kft. közremőködésével). Ugyan az RKK jelenlegi kutatásának és az említett kézikönyvnek csak érintılegesen estek egybe a céljai: az RKK a már lebonyolított ROP 2.2. pályázatokkal kapcsolatosan az önkormányzati véleményeket győjtötte össze, míg az említett kézikönyv a pályázatot kiíró hatóságok jövıbeli elvárásait, tanácsait, megjegyzéseit tartalmazza – megkönnyítendı a pályázó városok helyzetét. Annyit összefoglalóan szükséges megjegyeznünk, hogy e két kutatócsoport véleménye a legtöbb kérdésben egybeesik, erısíti egymást.


vii



II. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS 1. A városrehabilitációval foglalkozó pályázati rendszer céljairól és sikerérıl A 35 városban elkészített interjúk és a terepbejárások legfontosabb és lényegében egybehangzó megállapítása, hogy a pályázati kiírás találkozott az önkormányzatok igényeivel, és egy-két kivételtıl eltekintve a projektek sikeresen le is zárultak.

A megvalósult beruházások szinte mindenütt, a kisebb városokban jelentısen javították, formálták a települések arculatát.

A megvalósított közterület-fejlesztések és épület rekonstrukciók hozzájárultak a települési identitás erısítéséhez, illetve a közszolgáltatások színvonalának növeléséhez, a városi gazdaság stimulálásához (egyes projektek esetében a turizmus fellendítéséhez), vagyis az élhetıbb települések kialakulásához.

Megállapítható azonban, hogy a siker ellenére (és az eredményeket nem vitatva) a pályázat célkitőzése és a megvalósult beruházások között némi ellentmondás feszült.

A pályázat – a városrehabilitáció alapvetı eszméjének megfelelve – a leromlott, elhanyagolt lakókörnyezetek megújítását célozta, a megvalósult beruházások nagy része (az elnyert öszszeget és a pályázatok számát tekintve is több mint a fele) viszont fıleg a városközpontokra koncentrált.

Ugyanilyen sajátosság az is, hogy ugyan a nyertes pályázatok mindegyike megfelelt a horizontális célkitőzéseknek, azonban szinte sehol sem váltak az esélyegyenlıség, környezeti fenntarthatóság céljai a beruházások lényegi mozgatóivá, inkább kötelezıen „letudandó” feladatot jelentettek.

Problémát jelent a pályázatok megítélése abból a szempontból is, hogy a beruházások többsége nem egy tömbszerően elhelyezkedı terület rekonstrukcióját jelentette, hanem pontszerő (köz)épület-felújítást és az azt kiegészítı közterület-rehabilitációt.


viii



Tovább rontotta a komplex megújítás esélyét az is, hogy a pályázatból a lakás- illetve lakótömb-felújítás kimaradt, pedig a „klasszikus” értelmezés szerint ennek meg kell elıznie a közterület-rehabilitációt. Mindezek következtében a megfogalmazott társadalmi célok (esélyegyenlıség-, életszínvonal-növekedés; gazdaságélénkítés) várhatóan nehezen teljesülnek.

Az akcióterületek kijelölése a legtöbb települést nem ösztönözte arra, hogy területi szemléletben gondolkozzon, ez a források relatív kicsinysége miatt sem teljesülhetett. Fentiekbıl következhet, hogy a ténylegesen „fejlesztett” városrészek között kevés a városrehabilitáció típusterületei közé sorolható lakótelep, történelmi külváros, vagy történelmi belváros.

Valódi városrehabilitációs eredmények csak azon projektek esetében várhatók, ahol a fejlesztések már megkezdett városrehabilitációs (városfelújítási) tevékenységek szerves folytatásaként, vagy hosszabb távra tervezett rehabilitációs stratégiai program kezdı lépéseként valósultak meg. A lakásfelújítási tevékenységek, bérlakás-programok támogatásának hiányában a szociális jellegő városrehabilitáció az általunk vizsgált projektek keretében csak korlátozottan valósulhat meg.

Miért nevezhetık összességükben mégis sikeresnek a megvalósult projektek? Azért mert a városok többségében illeszkednek a hosszabbtávú városfejlesztési tervekhez, nem ritkán azoknak már a második-harmadik fázisaihoz. A jelen beruházásokkal a pályázó települések jó része a forráshiány miatt eddig elodázott, de kétségtelenül szükséges fejlesztéseket hajtott végre. Különösen igaz ez a kisebb városokra, ahol a városi költségvetéshez és a pályázati lehetıségekhez mérve jelentıs anyagi segítséget jelentett ez a forrás terveik megvalósításához. Mindemellett megjegyezhetjük, hogy a ROP 2.2. céljai nem azonosíthatók a városrehabilitáció klasszikus céljaival, de az önkormányzatok többsége ezekre a feladatokra is csak pályázat útján tud anyagi fedezetet elıteremteni. Sikeresnek minısíthetı a pályázat a területi kiegyenlítıdés elısegítésének szemszögébıl is. Bár a kiírás különleges területi szempontokat nem épített be a kritériumok közé, mégis elmondható, hogy a hátrányos helyzető régiók városai nagyobb arányban jutottak forrásokhoz.


ix



Ami a barnamezıs rehabilitációval foglalkozó pályázatokat illeti, a 2004-2006 közötti ROP kiírás nyertes pályázatai mind sikeresen lezárultak, összességében jól szolgálták a települések érdekeit. Ugyanakkor számos probléma merült fel már a pályázati kiírás után, nem véletlen, hogy mindössze 4 támogatott pályázatot fogadtak el, s a ROP városrehabilitációs komponensében megjelenı - részben barnamezıs rehabilitációt magába foglaló - 7 pályázattal együtt is kevés volt a nyertes pályázatok száma. A támogatott barnamezıs projektek döntı többsége volt laktanyák területének rehabilitációjával foglalkozott, mindössze három esetben került sor - részben vagy egészben - ipari vagy logisztikai terület megújítására. A beruházások a legtöbb esetben fontosak és szükségszerőek voltak, akut településszerkezeti, környezeti, társadalmi problémákat kezeltek.

2. Javaslatok a pályázati kiírás tartalmi és technikai továbbfejlesztésére (a városrehabilitáció általános szempontjai szerint) 2.1. A városhálózat tagoltságának szempontja A pályázati kiírásnak figyelembe kellett volna vennie azt a tényt, hogy a magyar városhálózat közel 300, igen különbözı helyzető és eltérı problémákkal küzdı településbıl áll. Véleményünk szerint a pályázatot tanácsos lenne megbontani két, de inkább három településcsoportra, amelyeknél nem a pályázat egésze, de annak bizonyos céljai, követelményei különböznének.

nagyvárosok (100 ezer fıs népességszám)

középvárosok (25–80 ezer fıs népességszám)

kisvárosok (25 ezer fı alatt)

A megvalósult projektekbıl ugyanis világosan kiderül, hogy a kisebb városoknál nincs értelme tömbszerő városrészek komplex rehabilitációjában gondolkodni. Ezeknél a településeknél nem merülnek fel a nagyvárosokra jellemzı problémák, fejlesztéseik szinte minden esetben a fıterek, fıutcák városi arculatának megerısítésére irányultak.


x



A kisvárosok esetében tehát:

az akcióterület nagyságát csökkenteni kellene,

lehetıvé kellene tenni a pontszerő fejlesztéseket (ahogy a gyakorlatban meg is történt),

hivatalosan is lehetıséget kell adni a fıutca-típusú fejlesztésekre (hiszen legtöbbször ez valósult meg),

a pályázaton való részvételt ki kellene terjeszteni az 5 ezer fınél népesebb (egyelıre még) nagyközségi jogállású településekre is.

A nagyvárosok esetében viszont sokkal inkább jogos elvárás lehet a tömbszerő, koncentrált városrehabilitációra való törekvés. Ezekben az esetekben azt kell ösztönözni, hogy a beruházások a leromlott városrészek megújulását szolgálják. Kérdéses ezekután a középvárosok helyzete. Véleményünk szerint ez elıtt a településcsoport elıtt nyitva kell hagyni a lehetıséget, hogy akár az egyik, akár a másik pályázati formán vegyen részt. Az is indokolható megoldás, hogy a kisvárosok, illetve a nagyvárosok kategóriáitól elkülönítve kezeljék a jövıben Budapestet. Hiszen az elıbbiek esetében az egész város ér fel sokszor egy-egy hátrányos helyzető nagyvárosi negyeddel, illetve budapesti kerülettel. Városépítési intézkedés A kisebb városok esetében (kb. 20-25 ezer fı alatt) indokoltnak tartjuk a közterület és közintézmény-fejlesztési tevékenységek támogatásának elınyben részesítését; ezekben a településekben gyakran hiányzik maga a releváns városrehabilitációs probléma, továbbá az az intézményi és szakmai háttér is, amellyel egy komplex városrehabilitáció lebonyolítható lenne. E városok fı célja az urbánusabb környezet és a városi funkciók bıvítése, esetenként a valódi várossá válás. Városfelújítási (városrehabilitációs) intézkedés Nagyobb városok esetén (20-25 ezer fı felett) a lakótelepeken, egyes belsı városrészekben, valamint a cigánytelepeken a lakókörnyezet, illetve a helyi társadalom fejlesztése a cél, amely többnyire szociális jellegő feladat. E városrészekben a lakásállomány minıségi és mennyiségi javítása (meglévı eszközök esetén: szociális bérlakás-programok), illetve társadalmi akciók MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

xi



(közmunka-programok, közösségfejlesztés) nélkül nem lehet sikereket elérni. Támogatandó tevékenységek továbbá a lakótelepek városi integrációját elısegítı városképjavító építészeti beavatkozások (pl. területi színkoncepció kialakítása, esetenként bontás), az épületgépészeti beruházások és a zöldterületi fejlesztések. Városfelújítási (városrevitalizációs) intézkedés Nagyobb városok esetén (20-25 ezer fı felett) a nagyobb városok történelmi belvárosai már nem csak lakossági igényeket elégítenek ki, hanem többnyire a városi turizmus célterületei. Ezért e területeken a helyi gazdaság fejlesztése (alulról jövı gazdaságfejlesztési kezdeményezések, fıutca program, stb.) és e tevékenységek támogatása is markáns igény. Elképzelhetı egyes városokban a történelmi külvárosok bevonása is e fejlesztésekbe. Emellett a történelmi negyedek legtöbbje szintén szociális problémákkal terhelt, ezért a lakótelepek esetében felsorolt tevékenységek is támogatandók. E városrészekben a mőemléki és a településvédelem szemléletét érvényesíteni kell. 2.2. A területi szempont figyelembevétele – területfejlesztési megfontolások Örvendetes, hogy a nyertes pályázatok területi megoszlása a hátrányos helyzető régiók jó szereplését mutatja. Amennyiben a jövıben a források elosztásánál területfejlesztési megfontolások is vezetik a döntéshozókat, akkor ez elısegíthetı lenne oly módon is, hogy a pályázati kritériumok alapján részesítik elınyben az elmaradott térségek városait. Erre több megoldás kínálkozik:

A régiók fejlettségi szintjétıl lehetne függıvé tenni a pályázathoz szükséges önerı arányát.

Ezt az elvet a regionális helyzettıl függetlenül is lehet alkalmazni, akár településeknek a városhierarchiában elfoglalt pozícióját, akár az egyes városok fejlettségi szintjét véve alapul.

2.3. Az átfogó és hosszú távú tervezés igénye A településfejlesztési koncepciókba és stratégiákba, továbbá a településrendezési tervekbe való illeszkedés nélkülözhetetlen a sikeres, és hatásos projektek létrejöttéhez, ennek a szempontnak hangsúlyosabb figyelembevétele, illetve ellenırzése szükséges. Azok a településfejlesztési tervMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

xii



dokumentumok, amelyek „élnek”, azaz folyamatosan használják ıket, amelyek legitimek, azaz partnerség útján jöttek létre, továbbá hosszabb távra érvényesek, politikai ciklusokon átívelık, elırevetítik a pályázatba foglalt konkrét városfelújítási projektek sikerét. A komplex városfelújítási programok esetében kisebb akcióterületek kijelölésével a projektek szétforgácsolódása, szétaprózódása elkerülhetı. A pályázatok kiválasztásában tehát a tartalmi értékelés szempontjait kell elsısorban figyelembe venni. Az önkormányzati vélemények összegyőjtése során érthetıen néhány sikertelenül pályázó célzott a kiválasztásnál feltételezhetı politikai szempontokra is. A politikai szempontok megjelenésének lehetıségét a pályázatok kiválasztásánál minden eszközzel el kell kerülni. A pályázat konkrét céljainak a nagytávlatú, komplex városfejlesztéshez illeszkedése a legjobb bizonyíték arra, hogy az új forrás hatékonyan, a városfejlesztés érdekében lesz felhasználva. A pályázónak dokumentálnia kellene e cél érdekében a jövıben:

a hosszú távú településfejlesztési tervekhez való illeszkedést (csak a nagyobb városok esetén), elızetes stratégiai városfejlesztési elvek kidolgozását;

a település város-felújítási tevékenységét: rendelkeznek-e lakóház-felújítási tervvel és támogatási kerettel; bevezetettek-e lakás- és szociálpolitikai intézkedéseket;

a pályázatban tervezett beavatkozások, tevékenységek valóban az akcióterület egészére irányulnak-e;

a pályázat terveinek végrehajtásában a partnerség rétegzettségét, összetettségét;

a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok együttes figyelembe vételét;

a lakossági kommunikációs terv kidolgozottságát (a kommunikációnak a pályázat beadása elıtt már meg kell kezdıdnie);

örökségvédelmi szempontok figyelembe vételét: a nemzeti emlékezet szempontjából jelentıs érték megırzésére irányul-e a projekt; illetve a tervezett beruházások nem veszélyeztetik-e a település karakterét;

megjelennek-e innovatív elemek a projektjavaslatban?


xiii



2.4. Az önkormányzatok által javasolt technikai változtatások Az elızı fejezet összegzéseként meg kell említenünk, hogy az önkormányzatok a városrehabilitációs pályázatok tartalmi vonatkozásaival alapjában véve elégedettek voltak. Számos kifogás és javaslat fogalmazódott meg azonban a pályázatok lebonyolítását illetıen. Ezek egyaránt vonatkoztak a pályázati eljárás gyorsítására, egyszerősítésére és a kritériumrendszerre.

Több önkormányzat megemlítette, hogy pályázat benyújtási határideje túlságosan rövid volt.

A városok összességében túlzottnak találták a pályázathoz bekért adatlap- és okmánytömeget. Ahol értesültek róla, hogy az NFÜ a kétfordulós pályázati rendszer bevezetését tervezi, ott ezt a változtatást mindenhol üdvözölték.

A legtöbb önkormányzat jelezte, hogy örömmel venné az információnyújtás javítását.

Néhány önkormányzat kifogásolta a kritériumrendszer tartalmi vonatkozásait. Túlzottnak találták a horizontális célkitőzések elvárásait, és különösen azt, hogy azokat minden pályázati elemnél sablonszerően alkalmazták.

Minden önkormányzat megemlítette véleményében a pályázat lebonyolításának lassúságát és az elméretezett bürokráciát.

Rendkívül hátrányosnak bizonyult ez a kifizetések lassúságában, több helyen hónapokat (esetleg egy évet is) csúsztak a finanszírozás nehézségei miatt a beruházások. Ugyancsak lassította a beruházásokat a módosítások kevésbé rugalmas kezelése.

Az elıfinanszírozás 25%-os mértékét célszerőnek tartanák fölemelni, hiszen az utófinanszírozáshoz több önkormányzatnak kevés az anyagi ereje, amennyiben pedig a kivitelezıre hárítják ennek költségét, akkor a beruházás ára lesz magasabb.

3. A barnamezıs rehabilitáció általános és sajátos szempontjai A barnaövezetek túlnyomó része városokban, nagyvárosokban található. A szocializmus öröksége, hogy az ingatlanpiac hiánya miatt e térségek a nagyvárosok belsı részein, sokszor a lakóterületekkel együtt, azok szomszédságában helyezkednek el. Ennek megfelelıen kiterjedésük is korlátozott, megjelenésük mozaikos. A barnaövezetet tehát a városrehabilitáció más feladataival együtt kell kezelni. Ugyanakkor a barnaövezeti rehabilitáció sajátos megoldásokat követel. Ilyen MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

xiv



általános feladatot jelent a talajszennyezettség felszámolása, a zavaros tulajdonviszonyok rendezése, új közmő-hálózat kiépítése, a térszerkezeti változtatások átgondolása. Amikor a barnaövezeti megújítás nagyságrenddel túllépi a városrehabilitáció feladatait, akár kiterjedésében, elhelyezkedésében, akár a problémák megoldásainak sajátosságaiban és költségeiben, akkor valóban szükség van a városrehabilitáció és a barnaövezeti rehabilitáció szétválasztására, és külön projektekben való kezelésére. Azzal a mechanikus szétválasztással azonban nem értünk egyet, amely a maximum 4 ha-hoz köti a városrehabilitációval együtt kezelhetı barnaövezeti rehabilitációt, mivel más „elválasztó” kritériumokat is figyelembe kellene venni (a súlyos talajszennyezettség, a térszerkezeti – infrastrukturális fejlesztési igény, a tulajdonrendezés sajátos és rendkívül költséges megoldásaira gondolva). Ugyancsak nem értünk egyet azzal a megközelítéssel sem, amely a városrehabilitáció középpontjába a lakásfelújítást helyezi, és legfeljebb a barnaövezetben található lakásokra terjeszti ki a rehabilitációt. Az eddigi – EU által támogatott – barnaövezeti projektekben való korlátozott magyar részvétel fı oka éppen az volt, hogy a részvételi kritériumok 40 ha összefüggı területi kiterjedésben szabták meg a támogatható barnaövezeti rehabilitációt. Ilyen mérető barnaövezettel kevés városunk rendelkezik. A ROP-ban megjelent 36 nyertes projekt közül mindössze 4 pályázat kapcsolódott barnaövezeti rehabilitációhoz, de a többi projekt közül is csak néhány tartalmazott ilyen megújítási feladatokat. A továbbiakban is alapvetıen szükségesnek tartjuk a barnamezıs rehabilitációs pályázatok kiírását, mivel igen kiterjedt a brownfield Magyarországon. E térségek újrahasznosítást célzó rehabilitációja csak közösségi források bevonásával valósulhat meg. A városrehabilitációval foglalkozó fejezetben megfogalmazott javaslatokon túl ehelyütt csak azokat a kérdésköröket emeljük ki, melyek speciálisan a barnamezıs rehabilitációhoz kapcsolódnak, aláhúzva, hogy az általános megoldások nagy része e térségekre is érvényesíthetı.


xv



3.1. A barnaövezet újrahasznosításának funkcionális, tulajdonjogi korlátai és lehetıségei A barnamezıs rehabilitáció pályázati kritériumai során fontos lenne megkülönböztetni egymástól az ipari, katonai és egyéb (pl. vasúti) területeket, mivel hasznosításuk is eltérı lehetıségeket kínál. A ROP 2.2 pályázat a laktanya-rehabilitációt helyezte elıtérbe. Az ipari barnamezıs területek bevonására kevésbé nyújtott megoldást, az elıírt területnagyság és az újrahasznosítási kötöttségek miatt, valamint a tulajdonviszonyok okozta korlátozó tényezık következtében. A pályázati kiírásban az egyik legnagyobb problémát az újrahasznosítás jellegének megszabása jelentette. Mivel a pályázati kiírás nem támogatta a barnamezık gazdasági célú hasznosítását, számos esetben ezért nem tudták az egyes települések igénybe venni a pályázati lehetıséget. Nem véletlen, hogy mindössze két olyan barnamezıs projekt valósult meg, ahol a korábbi ipari területen hajtották végre a rehabilitációt.. Egyes esetekben a már megtisztított terület gazdasági hasznosítását megnehezíti, hogy 5 éven keresztül nem lehet a területen gazdasági funkciót kialakítani, más funkció pedig nem bizonyulna rentábilisnak. A következı pályázatoknál (különösen az ipari) barnamezıs rehabilitáció esetében rugalmasabban kellene kezelni a különbözı projekteket, mivel rendkívül nagy különbségek adódhatnak köztük, akár a település szerkezetében elfoglalt (központi vagy perifériális) helyzetet, akár a környezeti szennyezettség mértékét, akár egyéb tényezıket (pl. lakóterületekhez közeli fekvés stb.) figyelembe véve. Mindezek a tényezık nagymértékben meghatározhatják a hasznosítás jellegét, a funkcióváltás mikéntjét, következésképpen a projekt értékelésénél használt indikátorok körét. A barnamezıs rehabilitáció szempontjából problémát okoz a tulajdoni, jogi viszonyok rendezetlensége. A gazdasági átalakulás egyik káros mellékhatása az egy helyrajzi szám alatt lévı ipari területek darabolós értékesítése, melynek következtében akár több tucat tulajdonosa is lehet egyes gyártelepeknek. Ez a nagy területő ipari barnamezıs területek jelentıs részére jellemzı. Az osztatlan közös tulajdonban lévı területek zömében – kényszermegoldásként – ipari parkokká alakultak át, és társasházhoz hasonlóan mőködnek: közös költséget fizetnek, közös képviselı intézi a közgyőléseken hozott határozatokat. Azonban az ilyen ipari parkok mőködtetése rendkívül nehézkes, rehabilitációját komolyan blokkolja a bonyolult tulajdoni helyzet (a befektetık nem MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

xvi



kívánnak ennyi tulajdonossal egyezkedni, s az önkormányzatnak – tulajdon híján – minimális beleszólása van e területek sorsába). E barnamezıs területek rehabilitációja jelen körülmények között szinte kilátástalan. Szükség lenne olyan megoldások kidolgozására, amelyek e területek számára is lehetıvé tennék a rehabilitációs pályázatokba való bekapcsolódást. Ehhez azonban szükség van az elaprózott tulajdoni szerkezet oldására (esetlegesen az önkormányzat tulajdonszerzése révén). 3.2. A városhálózat tagoltságának szempontja A következı pályázati kiírásokban különbséget kellene tenni egyes településkategóriák között, elsısorban a városi méretek szerint: a kis- és a nagyvárosokat eltérı kritérium rendszerben kezelni. A kisvárosokban: A nagyvárosokban valóban lehet érv, hogy a korábbi vasúti/ipari/katonai terület megújítása új funkciók megjelenését hozza maga után, de vidéki, kisvárosi, iparvárosi területeken, sok esetben nehéz mást elképzelni, mint a gazdasági hasznosítást. A barnamezıs rehabilitáció a kisebb városokban elsısorban nem területgazdálkodási kérdés, hanem környezeti probléma, így nem válik a városfejlesztés kulcskérdésévé. A kisebb városokban általában nincsenek nagy kiterjedéső, halmozódó problémákkal bíró, lerobbant barnamezık, és ha vannak (elsısorban egykori katonai objektumok, bányatelepek jöhetnek szóba), akkor nem a várostestbe ékelıdve, hanem a település szélén vagy a külterületen helyezkednek el. Ráadásul nincs is nyomás alatt a helyi ingatlanpiac, ami a megújítást katalizálná (bıségesen állnak rendelkezésre zöldmezıs területek). Ezekben a városokban a barnamezı problémája elsısorban környezeti kérdésként jelentkezhet (pl. a barnamezıs terület szennyezett talaja a helyi ivóvízbázist veszélyeztetheti). A pályázati kiírásban kikötött ötezer fıs településnagyság néhány települést kizárt a pályázói körbıl, s egyes esetekben jelentıs barnamezıs területek rehabilitációját gátolta. A kis lélekszámú településeken is elıfordul nagy kiterjedéső katonai és ipari ingatlan, mely környezeti, településszerkezeti, funkcionális szempontból megújulásra szorulna. Egyes esetekben községek, kisváMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

xvii



rosok akár súlyosabb barnamezıs problémával küzdenek, melyek megoldása nem csak az adott település, hanem a régió, sıt, az ország ügye. A közép-és nagyvárosokban: ugyanakkor a gazdasági hasznosítás esetében elı lehetne írni a gazdasági szerkezetváltás szükségszerőségét, mely új értékek megteremtésével hozzájárulhat adott telephely megújulásához, a várostestbe való integrálásához. Ez is szerepet játszott abban, hogy elsısorban közép- és nagyvárosi laktanyaterületek nyertek támogatást a pályázaton, ahol a meglévı infrastrukturális adottságok és a megfelelı földrajzi elhelyezkedés hozzájárult a hosszú távon fenntartható, településszerkezetbe is illeszkedı új funkciók (oktatási, szociális, közösségi, kulturális, sport és rekreációs) megtalálásához. Az eddigi pályázati kiírás inkább arra teremtett alkalmat, hogy a pályázók irreális vagy szükségtelen funkciók „kitalálásával” feleljenek meg a pályázati kiírásnak. A barnamezıs területek komplex hasznosítására valóban törekedni kell, de a legtöbb esetben csak gazdasági dominanciájú vegyes hasznosítás vezet fenntartható megoldáshoz. A gazdasági fejlettség jelenlegi szakaszában Magyarországon elsısorban a gazdasági (termelı, logisztikai, raktározási, stb.) funkció teheti rentábilissá a barnamezıs projektet. A pályázati kiírás kritikus pontja Magyarországon az európai pályázatok esetén alkalmazott minimális 40 hektáros küszöbértéke. A 40 hektáros limit jellemzıen, néhány kivételtıl eltekintve csak a legnagyobb városok esetében releváns. Amennyiben a pályázat forrását a kisebb városok számára is elérhetıvé kívánják tenni, akkor célszerő lenne a barnamezı minimális területnagyságát alacsonyabb szinten megállapítani, vagy a település méretétıl (esetleg településhierarchiaszintjétıl) tenni függıvé. 3.3. Az átfogó és hosszú távú tervezés igénye A barnamezıs rehabilitációs pályázatok egy részében több fázisban történı rehabilitáció egyik üteme zajlott a ROP 2.2 keretében. Ahhoz, hogy e projektek megvalósuljanak, további pályázati lehetıségeket kell biztosítani számukra (nem feltétlenül egy újabb város- ill. barnamezıs rehabiliMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

xviii



tációs pályázat keretében). A barnamezıs pályázatok esetében a ROP 2.2 keretében megvalósuló barnamezıs rehabilitáció során néhány esetben a környezeti kármentesítés és az elıkészületi munkák (bontások, tisztítások stb.) kaptak prioritást, s az új funkciók kialakítása kevésbé volt hangsúlyos. További ütemben lehet a megtisztított területen az új funkciókat kialakítani, a teljes rehabilitáció csak a második ütem lezárultával valósulna meg. Amennyiben az ütemezett fejlesztésre nem lesznek pályázati lehetıségek, a ROP 2.2 keretében végrehajtott barnamezıs rehabilitáció fél-eredménnyel jár. 3.4. Az önkormányzatok által javasolt adminisztratív, technikai változtatások A finanszírozás több kérdést vet fel. Egyrészt sok település számára igen komoly problémát okoz a pályázatok elıfinanszírozása. A pályázatokhoz kapcsolódóan, az operatív programok során elkülönített alapból kellene a munkát megelılegezni. Az utófinanszírozás is túlbürokratizált, amelynek egyszerősítése mindkét félnek (a kifizetınek és a támogatottnak is) érdeke. A barnamezıs rehabilitáció során számos esetben a beruházás során kerültek napvilágra olyan technikai és környezeti problémák, melyek a pályázat elkészítésekor még nem voltak nyilvánvalóak. Az ilyen esetek jelentıs része nem a pályázó hibája, mivel a hosszú ideje használt terület alapos, teljeskörő felmérésére a beruházást megelızıen általában nincs lehetıség. Az elöregedett infrastruktúra illetve a pontatlan feltárások miatt a kármentesítés nem ritkán pótlólagos beruházást igényel. Ennek realizálása nélkül a projekt (mőszaki) megvalósulása is megkérdıjelezıdik. A probléma orvoslása az esetek többségében önerıbıl nem lehetséges. A pályázat során, a sok szereplı miatt is, az információáramlás és a kommunikáció hatékonysága nem volt megfelelı, amelynek javítása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a szőkös határidık mellett a projektek megvalósíthatók legyenek. A pályázati kiírásban túl sok indikátor szerepelt, melyek néhány esetben nem voltak egyértelmőek. A pályázati anyagok összeállítására kevés idı állt rendelkezésre (pl. a KSH-ból lekérhetı adatok kiküldése idıigényes), s számos olyan információs táblát kell kitölteni, mely az adott pro-


xix



jekt szempontjából nem releváns, vagy túlhangsúlyozott (pl. kármentesítés esetén túlzott szerepet kap az esélyegyenlıség kérdése). Nehézkes a költségvetés elkészítése. A túlzott bürokratikus eljárás a dokumentáció esetében is jelentkezett. Szükség van az adminisztráció egyszerősítésére és rugalmasabbá tételére.

Rendkívüli módon lassította a lebonyolítási folyamatot a néhány esetben felesleges, elıre nem jelzett dokumentumok, igazolások beszerzése, sokszor több esetben is be kellett nyújtani ugyanazt a dokumentumot.

Az apró módosítások is hosszú utánajárást igényeltek.

A projektmenedzselés és a kifizetés külön szálon mozgott, a két terület közötti kommunikáció nehézkes, a rendszert ez átláthatatlanná tette, és sok, talán felesleges hiánypótlást igényelt.

Az engedélyek és kiviteli tervek között rugalmasabb módosítási lehetıségre, kevesebb megfelelıségi korlátra lenne szükség.

A közremőködı szervezet túlzott merevsége, a bonyolult hierarchikus rendszer a beruházás folyamatát lassítja. Emiatt a szerzıdés minimális módosítása és a kifizetések is nehézségekbe ütköznek. A közremőködı szervezetnél a határidık tartásával is adódtak problémák. A jövıben szükséges lenne az adminisztratív folyamatok gyorsítását elérni, s a közremőködı szervezet döntési folyamataiban a rugalmasságát növelni. Hasznos lenne egy úgynevezett mentor segítsége, aki a nyertes pályázatok felügyeletét ellátná, s bizonyos idıközönként a településre látogatna. Ez segítené a közremőködı szervezet részérıl is a beruházás követését. A pályázatok követése, s ellenırzése során is számos probléma felmerült, melyen változtatni szükséges. A közremőködı szervezeteknél nem volt mőszaki ellenır, s több esetben olyanok hoztak döntést mőszaki kérdésekben, akiknek ebben nem volt kellı kompetenciájuk. A beruházás lezárása utáni ellenırzés során a hatóságok kevésbé voltak alaposak és minden részletre kiterjedık.


xx



4. A pályázaton nem indult, illetve nem-nyertes települések önkormányzati vezetıinek véleménye a ROP 2.2. pályázattal kapcsolatosan Hasznosnak tartottuk, hogy megismerjük a pályázaton nem indult önkormányzatok vezetıinek véleményét, mivel a területfejlesztés alapvetı célja az, hogy a települések minél szélesebb köre vegyen részt a pályázatokban. Ugyancsak fontos a pályázati rendszer jobbítása szempontjából, hogy a pályázatot kiírók és a sikertelenül pályázók fel tudják mérni, vajon a pályázat rendszerének egyes elemei, feltételei nem feleltek meg jónéhány önkormányzatnak (tehát e rendszeren kell igazítani), vagy az önkormányzatok saját hibája (tehát az önkormányzatokat a jövıben képessé kell tenni a pályázásra) magyarázta pályázatuk elutasítását. Az önkormányzatok ezen körében összegyőjtött megjegyzések és javaslatok többnyire egybecsengenek a sikeresen pályázók véleményével. 4.1. A pályázati rendszer elınyeirıl és hátrányairól Általános vélekedés, hogy a pályázati források lényegében az egyetlen lehetséges módját jelentik a forrásbıvítésnek, jelentısebb beruházások megvalósítása pályázati támogatások nélkül ma már szinte elképzelhetetlen. Ezért összességében megfelelınek tartják a pályázati rendszert, sıt az új OP-khez kapcsolódó pályázati kiírásokban – néhány vélemény szerint – kedvezı változásokat is tapasztaltak. A pályázati rendszerrel kapcsolatos negatívumok, illetve hiányosságok az alábbiak szerint foglalhatók össze:

Rövid benyújtási határidık: a pályázatok kiírása és a benyújtás határideje között általában rövid az idı.

Rövid megvalósítási határidık: fıleg az építéseknél, illetve kisebb részben a felújításnál jelentısen megnehezíti a pályázók dolgát a projekt teljes megvalósítására szánt sokszor csak szőkösen elegendı idı.

Hosszadalmas döntési procedúra: a pályázatok elbírálása túl sok idıt vesz igénybe, nehézkes a közremőködı szervezettel való együttmőködés.


xxi



Túlbürokratizált folyamatok: mind az elıkészítés, mind pedig a végrehajtás és az elszámolás folyamata is egyre bürokratikusabb. A sikeres pályázatok arányához és az elnyerhetı összegekhez képest aránytalanul nagy az adminisztráció. A pályázati kiírások „egy kaptafára” készülve gyakran tartalmaznak értelmetlen elıírásokat, a pályázatokhoz kötelezıen beadandó mellékletek sok esetben feleslegesek. Az elıkészítés, benyújtás során az önkormányzatok által feleslegesnek ítélt, vagy már a pályáztató szervezet birtokában lévı adatokat, igazolásokat kérnek. Sok kiírás nem veszi figyelembe az önkormányzati mőködés sajátosságait.

Nem valós települési igényekre kínálnak megoldást a pályázatok: a pályázati kiírások sokszor nem azt a területet célozzák, ahol az önkormányzatoknak valódi igényei jelentkeznének, így az önkormányzatok kénytelenek arra pályázni, amire éppen lehet.

A megfelelı önerı hiánya: a pályázati lehetıségek csak azon települések számára elınyösek, ahol az önerı rendelkezésre áll. A saját forrás biztosításának nehézségei miatt az önkormányzatok számára többnyire csak a 70% feletti támogatási aránnyal megjelenı pályázatok az elérhetık. Pályázati forrás nélkül legfeljebb néhány milliós fejlesztésekre képesek az önkormányzatok. Azok a települések, ahol még ennek elıteremtése is gondot okoz, nem tudnak elindulni a pályázaton, vagy pedig csak hitelbıl képesek az önerıt biztosítani.

Politikai szempontok a pályázatok elbírálásában: néhány önkormányzat véleménye szerint politikai és nem szakmai alapon történik a pályázatok elbírálása.

A fıváros negatív diszkriminációja: a budapesti kerületek önkormányzatait hátrányosan érintik a pályázatokkal kapcsolatos jogosultsági kritériumok.

4.2. Javaslatok Az önkormányzatok az alábbi javaslatokat fogalmazták meg a pályázati rendszer javításának érdekében:

Szükség lenne a korábbi idıszakhoz hasonlóan (NFT1) az önkormányzatok pályázatíró szakemberei részére ingyenes/kedvezményes EU-s képzéseket szervezni a 2007-2013-as idıszakra is.


xxii



A pályázati források kiterjedhetnének a tervezésre, hiszen az elıkészítés, ugyanolyan fontos része a pályázatnak. Sajnos kevés pályázat jelenik meg beruházás elıkészítésre, pedig sokszor a tervek elkészítése is igen költséges, és így hiányuk könnyen a további pályázás akadályává válhat.

A mőködtetés szempontjából fontos lenne komplex programok (infrastruktúra fejlesztés és humán erıforrás fejlesztés) kiírása, illetve elıkészítés támogatása.

Elengedhetetlen lenne a pályázati rendszer egyszerősítése és a folyamatok gyorsítása. Kívánatos lenne, hogy egy projekt esetében csak egy közremőködı szervettel álljon kapcsolatban a projektgazda, így csökkenthetıek a bürokratikus terhek. Ezt elısegítheti az elektronikus (internet alapú) kommunikáció intenzívebb használata.

Célszerő lenne a sok különbözı pályázati rendszert egyesíteni.


xxiii



1. VÁROSREHABILITÁCIÓ, VÁROSPUSZTULÁS-VÁROSFELÚJÍTÁSTERVEZÉS 1.1. A várospusztulás fogalma, elmélete Területi egyenlıtlenségek nem csak nagyobb térségek, településcsoportok között alakulnak ki, hanem nagyobb városok belterületén, beépített területén belül is. A területi, illetve települési kutatások alapvetı kérdése, hogy miért hanyatlanak és miért fejlıdnek jobban egyes régiók, településrészek, miért alakulnak ki a területi különbségek. A településen belüli, városi egyenlıtlenségek kialakulása, mibenléte több elmélettel, városi jelenségcsoporttal magyarázható. Utóbbiakat kibontva közismert, hogy a hanyatló városi negyedek területén

egyfelıl fizikai (épített környezetet érintı) leromlás tapasztalható, a házak állapota a felújítások elmaradásából következıen abszolút és relatív értelemben (a település épületállományának egészéhez képest) rosszabbodik.

Másfelıl a társadalmi hanyatlás komplex és szerteágazó jelensége figyelhetı meg, ami az elöregedı helyi társadalmak kialakulásától kezdve a szegényebb társadalmi csoportok, társadalmi kirekesztettek számának feldúsulásához, bizonyos hátrányos helyzető csoportok szegregációjához, majd legrosszabb esetben pedig etnikai színezető gettósodáshoz vezet.

Harmadrészt, a helyi gazdaság, a lakossági ellátás (kiskereskedelem, városi szolgáltatások) és a helyi munkahelyek eróziója, megszőnése is a városi hanyatlás egyik szegmense,

csakúgy, mint – negyedrészt – a városi zöldterületek gondozatlansága, ebbıl fakadó pusztulása.

A városi folyamatok alapvetı elméleti háttere a közismert urbanizációs ciklusok elmélete, amely szerint a városok fejlıdése négy szakaszra bontható: városrobbanás, szuburbanizáció, dezurbanizáció vagy ellenurbanizáció és reurbanizáció. A második két szakasz egyaránt a központi település népességszámának csökkenésével jellemezhetı, amely magával vonja többek MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

1



között a belsı városrészek népességének, népsőrőségének mérséklıdését is. Ez persze nem jelent még automatikusan hanyatlást, azonban ismerve a szuburbanizáció és a dezurbanizáció folyamatában részt vevı társadalmi csoportok státuszát, tudjuk, hogy az alacsonyabb státuszúak maradnak – szegregálódnak – a belvárosokban, ezek a szakaszok tehát nagy mértékben összefüggésben vannak a várospusztulás jelenségével. A negyedik periódus, a reurbanizáció viszont a városfelújítással van szoros kapcsolatban, ugyanis a városokba, városközpontokba való nagyarányú visszaköltözés jelentıs mértékben a központokban meginduló felújítási tevékenységnek köszönhetı. A fent említett jelenségek kialakulásának magyarázatára szolgál másfelıl az ún. filtrációs modell, vagy filtrációs elmélet, amely szerint a város területén épülı új, általában legjobb minıségő lakásokat, lakónegyedeket a felsı társadalmi osztályok foglalják el, az általuk elhagyott lakásokat pedig az utánuk következı társadalmi osztályok és így tovább, vagyis a legalacsonyabb társadalmi státuszú csoportok mindig a legrosszabb lakásállományt lakják. Ez az egyszerő modell természetesen bonyolódik azzal, hogy egyes régebbi negyedek felújítása hasonló hatást érhet el, mint az új építés, s ide kapcsolódóan lehet megkülönböztetni a különbözı lakónegyedek szempontjából a „filtering up” és a „filtering down” kifejezését, azaz az egyes városrészek épületállományának az egész városi rendszerben elfoglalt lakáspresztízsének mozgását jelentı szakkifejezéseket. A filtrációs modellt sokan cáfolják, sokan bírálják, természetes, hogy a valóság leegyszerősítésérıl van szó, amely sokkal bonyolultabb lehet (Cséfalvay 1994; Egedy-Kovács 2003). A filtrációs modellhez is kapcsolódik a további kettı, megemlítést kívánó elmélet. Az egyik a városbıvítési-városfelújítási ciklusok modellje, amely szerint a város épülésének két alapvetı iránya, a városbıvítés és a városfelújítás ciklusosan váltogatja egymást, vagy egyik, vagy másik jelentısebb volumenében a város életében. A városbıvülés során a város többnyire extenzív módon, a peremek felé növekedik új lakások építésével, a városfelújítás során pedig inkább a belsı negyedek fejlesztése révén, a régi épületek felújításával, vagy azok át és újjáépítésével. A ciklusok más – a közgazdaságtanból ismert ciklus-modellekhez hasonlóan – innovációs, fellendülési, érettségi, hanyatlási szakaszokra bonthatók. Ha a ciklus-szakaszok rendje megtörik, például egy város életében a városbıvülési ciklus valamely ok miatt – ilyen volt az államszocializmus MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

2



idejében a tömeges lakás, illetve lakótelep építés – túl hosszúra nyúlik, vagy arányaiban túlságosan eluralkodik, akkor az mindenképpen a városfelújítás kárára megy, hiszen addig a belsı városrészek hanyatlása vészesen elırehalad (Lichtenberger et al. 1996.) Az utolsó, kiemelendı modell a lakásosztályok elmélete. Ennek lényege, hogy az egyes lakossági csoportok a társadalmi osztályok analógiájára lakásosztályokba is sorolhatók, ugyanis a lokális konfliktusok nem magyarázhatók csak a társadalmi-vagyoni helyzettel, azonos társadalmi státuszú lakosok lakáshelyzete, lakáspiaci céljai, érdekei ugyanis egészen különbözık is lehetnek. Igaz, hogy a lakásosztályok elmélete eredetileg a különbözı lakástípusok lakóinak tanulmányozása alapján született, s ezzel a funkcionális morfológia modelljével is rokonítható. Vagyis azzal a kérdésfeltevéssel a háttérben keletkezett, hogy vajon az azonos típusú lakásokban azonos státuszú lakosok laknak-e vagy sem. Ide kapcsolódóan a lakásosztályok elmélete a lakásrendszer problémái, a városi egyenlıtlenségek, a szegregáció kialakulásának megértésében van segítségünkre. Különösen a homogénebb lakásösszetételő lakónegyedek predesztinálhatják a lakók egy részét, vagy a beköltözıket egy bizonyos „lakásút” megtételére, ez szintén nem elhanyagolható tényezı a szegregációs, társadalmi kirekesztési problémák tárgyalásakor. Másfelıl a lakásosztály elmélet arra is rávilágít, hogy a különbözı lakóterületek között lakáspiaci konfliktus is lehet, amelyek a városfejlesztés során szintúgy feloldásra várnak (Hegedüs-Tosics 1993; Rex 1973; Szelényi 1990).

1.2. A városfelújítás fogalma A témában számtalan fogalmat használnak, használtak, amelyek jelentése az idık során is változott, sokszor adott kor városfejlesztési hangsúlyaira is jellemzı volt. Legáltalánosabb fogalom, mint ahogy a fejezetcímben is jelezzük: a városfelújítás, ennek a szónak a jelentése kevéssé hordozza magában a megvalósítás módját, tehát mindenképpen ajánlatos általános értelemben a városfelújítás, esetleg a városmegújítás szó használata. Korábban, Magyarországon a második világháború utáni helyreállítások befejeztével elıször a rekonstrukció, a városrekonstrukció, tehát a város-újjáépítés, a városátépítés fogalma került bele


3



elıször a városfejlesztési, várostervezési szakirodalomba, elıször az új városok, a lakótelepek, majd a mőemléki városrészek felújítása kapcsán is. Ezért a fogalomhasználatban mindenképpen tükrözıdött a kor, a modernista városépítészet, a technokrata jellegő tervezés sugallata, a mindent megváltoztatni, újjáformálni képes emberben való hit. A rekonstrukció fogalma markánsan bevonult tehát még a mőemléki helyreállítások tervezésének szakirodalmába is, egyes szerzık a 80-as évek végéig következetesen általános értelemben használták, így pl. Faragó Kálmánnak 1986-ban Városrekonstrukció néven jelent meg tankönyve (Faragó 1986). A városrehabilitáció (rehabilitáció=visszahelyezni eredeti állapotába) fogalma a ’70-es években kezdett megjelenni, amely általánosságban a modernista városépítészettel szembeni kritika megjelenésének, felerısödésének is betudható, másfelıl pedig annak a gyakorlati igénynek, amely meg kívánta különböztetni az egyes városok helyreállítását a gyökeres átépítéssel járó lakótelep építésektıl. Így elsısorban a mőemléki helyreállítások során kezdték el használni, majd a tömbökre koncentráló városfejlesztés elnevezéseként – tömbrehabilitáció (korábban szintén: tömbrekonstrukció) – is elterjedt. Így vonult be a ’70-es évek közepén a budapesti városfelújítás nyelvezetébe is. Érezve a kialakuló fogalmi zavart Maróthy Gy. (1982) tett egy tanulmányában fogalmi kitérıt. Ebben a városmegújító tevékenységek közé sorolta a renovációt, rekonstrukciót és rehabilitációt, értelmezésében elıbbi folyamatos, de nagyobb intenzitású beépítéssel való átépülést, a rekonstrukció teljes vagy nagyarányú bontással párosuló átépítést jelent. A rehabilitációt pedig kevés vagy minimális bontással járó megújításként jelölte, s azon belül különböztette meg a reorganizációt (funkcionális újjászervezés) és a revitalizációt, utóbbi alatt funkcióval való gazdagítást is értve. Sedlmayrné Beck Zs. (1984) a rekonstrukció-rehabilitáció-revitalizáció (reanimáció vagy városfelújítás) fogalomhármast állította egymás mellé, ahol a rehabilitáció során csak az avult épületeket cserélik ki, a revitalizáció alkalmával pedig csak minimális kiegészítés történik. Lényegében ezt a felfogást tükrözi a mai OTÉK (Országos Területrendezés és Építési Követelmények) jogszabálya is:


4



Rekonstrukció: zömében avult városrész olyan korszerősítése, amelynél az épületek nagy része bontásra kerül és szükség szerint az úthálózat és a tömbosztás is módosul a jelen igényszintnek megfelelı állapot elérése érdekében. Rehabilitáció: elavult, de értéket képviselı városrész, tömb olyan felújítása, amely során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerősítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történı pótlásával történik az érintett terület értékének a kornak megfelelı színvonalra emelése. Revitalizáció: a különösen értékes, elsısorban sok mőemléki adottsággal rendelkezı, elavult, élettelen városrész "újraélesztése", a történeti érték megtartásával, minimális kiegészítı, nagyrészt helyreállító beavatkozással. Eredendıen tehát a városépítési, várostervezési szakma az, ahonnan a fogalmak más szakterületekre (településföldrajz, településszociológia) átterjednek, de természetesen a fogalomhasználat a külföldi szakirodalomból átvett kifejezésekkel is gyarapodott. Így találkozhatunk – a fenti „revitalizáció-rehabilitáció-rekonstrukció” fokozati sor mellett – olyan fogalompárokkal, amelyek hasonlóan írták le a városfelújítás különbözı beavatkozási formáit. Így a budapesti városfelújítás múltját taglaló irodalomban olvashatunk többek között az „enyhe renoválás-renoválásrehabilitáció” kategóriáiról, amelyek lényegében az utóbbi fogalmat bontják ki: azaz mennyire koncentrált, alapos a lakótömbök felújítása (Lichtenberger et al. 1995). Részben a hazai városfelújítási probléma Budapest-központúságának tudható be az, hogy a fıvárosban egyébként szakmailag helyesen használt városrehabilitáció fogalma a városfelújítással egy szintre emelkedve általános fogalommá vált – ezt tükrözi Egedy-Kovács (2003) tanulmánya (ill. ugyanígy Egedy 2005), ahol szinonimaként (is) használják a két fogalmat – s ezt tükrözi a vizsgált regionális operatív program „Városrehabilitációs” pályázata is, amely igazából a városfelújítás mikéntjére kevés utalást ad. Egedy-Kovács (2003) munkájában Lichtenberger et al. (1995) alapján – s tegyük hozzá osztrák szakirodalmi hatásra – megkülönbözteti a városfelújítás fogalmán belül a kemény (=rekonstrukció) és az enyhe rehabilitációt (=rehabilitáció az urba-


5



nisztikai szakirodalomban) és a renoválást (a lakások és épületek alaprajzi változtatások nélkül újulnak meg). Nemzetközi kitekintést téve idézhetı Roberts (2000) tanulmánya, amelyben összefoglalja az európai városfelújítás folyamatát, jellemzı fogalmakat is rendelve az egyes idıszakokhoz.

Így az ötvenes évek nagy léptékő tömeges lakásépítésben testet öltı városépítését a rekonstrukció (reconstruction) kifejezésével illeti, amely tökéletesen összecseng a korabeli magyar fogalomhasználattal.

A 60-as évekre a revitalizáció (revitalisation) fogalmát tartja jellemzınek, amely viszont a késıbbi magyar jelentéstıl eltérıen hat, ugyanis ebben az idıszakban döntıen a korábbi extenzív városépítést folytatták, amellett hogy megjelentek az elsı rehabilitációs kísérletek is.

A 70-es évekre a felújítás (renewal) kifejezést alkalmazza, amikor az in situ felújítások, a szomszédsági egységekre vonatkozó projektek voltak a jellemzık, bár még mindig a városbıvülés volt a jelentısebb.

Roberts a 80-as éveket minısíti aztán a fejlesztés (redevelopment) fogalmával, amikor nagy fejlesztések, zászlóshajó projektek indultak a belsı városrészekben is.

A 90-es évek pedig a regeneráció (regeneration) évtizede, amikor átfogó és integrált várospolitika alakul ki, elmosva a határt, a megkülönböztetést a belsı és a külsı városrészek között.

Ennek megfelelıen Roberts (2000) az alábbi módon definiálja a városregeneráció fogalmát, amely már a magyar szakirodalomban is terjed: A városregeneráció összehasonlító és integrált stratégia és cselekvés, amely a városi problémák megoldására törekszik, és amely keresi a tartós módját az arra megérett városi területek gazdasági, társadalmi, fizikai és környezeti fejlesztésére. Mindazonáltal a külföldi szakmai körökben és a szakirodalomban ma egyaránt elterjedt a városregeneráció (urban regeneration) és a városfelújítás (urban renewal), a németben pedig a városfelújítás és a revitalizáció (Stadterneuerung, Revitalisation) fogalma, így az európai uniós URBAN közösségi kezdeményezés is fıképpen e fogalmakat használja. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

6



Összefoglalva ajánlásként megfogalmazható a külföldi trendek figyelembevételével általánosságban a városfelújítás fogalmának használata, s megfelelı jelentésben – igazodva az urbanisztikai meghatározásokhoz – a városrekonstrukció, városrehabilitáció, revitalizáció, illetve a városregeneráció fogalmának alkalmazása.

1.3. A várospusztulás és városfelújítás helye az urbanizációs folyamatban 1.3.1. Nemzetközi különbségek, sajátosságok, különös tekintettel Európára A történelmi városrészek és kiváltképp az ısi városmagok védelmének, helyreállításának igénye a második világháború elıtt, sıt egyes országokban már a 19. sz.-ban megjelent. Ez egyfajta válaszreakció volt a helyi közösségek, kormányok részérıl a felgyorsuló urbanizáció, az ipari fejlıdés káros hatásaival szemben, de szerepet játszott a folyamat gerjesztésében a kibontakozó idegenforgalom is. Kezdetben ez kisebb csoportok, lelkes amatır mozgalmak tevékenységében merült ki, s elsısorban nem városrészek védelmére irányult, hanem többnyire egyedi értékekre. Ezt követte a nemzeti „örökségvédelmi” intézmények létrejötte, ami a szabályozási keretek kialakításával, a megırzendı értékek listázásával, győjtésével párosult. Néhány elızmény már a második világháború elıtt is volt, általánosan azonban csak a 60-as évekre ért meg, hogy a területi védelem gondolata általánossá váljék. Érdekes módon a legtöbb országban ekkor születtek meg az erre vonatkozó törvények is (Ashworth 1991). Ennek hátterében a városfejlıdés alakulása, a várospolitikai hangsúlyok változása húzódott meg. A második világháború utáni években a nyugat-európai városokban is rendkívüli lakásszükséglet lépett fel a háborús pusztítások és a születések késleltetetése után kialakuló demográfiai hullámhegy következtében. A legtöbb nyugati országban így szintén az államilag finanszírozott, lakás-, illetve lakótelep-építéssel kívánták megválaszolni e problémát. Ezzel párhuzamosan megindult a lakosság és a gazdaság dekoncentrációja; a szuburbanizációs folyamatok nyomán az elıvárosokba tevıdött át a városfejlıdés súlypontja, míg a belvárosok lakókörnyezeti, társadalmi és funkcionális hanyatlásnak indultak. Ezért ekkoriban a belvárosokra gyakran rekonstrukciós szemlélető tervek készültek. A mőemlék- és városvédelem megerısödése tehát természetes reakció volt e törekvések ellen. A nyugati államok a szocialista országoknál kb. egy évtizeddel korábban kezdMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

7



tek kivonulni a lakásépítésbıl, így a városépítés, és a várospolitika a belvárosi negyedek, a történelmi városmagok felújítása felé fordult. Az 1970-es években a növekvı nyugat-európai bevándorlás is elsısorban a belvárosok problémáit gyarapította, a kelet-közép-európai országoknál ez mindmáig nem jelentıs. A vendégmunkások által megszállt, gettósodó belvárosi negyedek a társadalmi konfliktusok tárházává váltak. A megindult városfelújítás gyakran ezek szomszédságában indított el dzsentrifikációs folyamatokat, ahol megindult a társadalmi kicserélıdés. A városok történelmi magja pedig általában a turizmus központi területévé vált, amely tıkebevonó képességével segítette a rehabilitációt (Drewe 2000; Egedy-Kovács 2003; Egedy et al. 2005; Enyedi-Kovács 2006; Kovács-Szirmai 2006; Szirmai 2006; Roberts 2000). Sıt, az 1990-es évekre e megújuló városrészek expanzióját lehetett megfigyelni. A város-fejlıdés újra a koncentráció irányába mozdult, amelynek egyik mozgatórugója a globális világgazdaság kiteljesedése, az új városfunkciók megjelenése volt. Ennek nyomán az európai nagyvárosok belsı területeit a globális világ formálta a maga képére. Ám a dinamikus központok árnyékában, illetve a városi perifériákon kifejlıdtek a leszakadó társadalmi rétegek által lakott, halmozottan problematikus negyedek, slumosodó átmeneti övezetek és lakótelepek, amelyek egyre inkább sürgetik a beavatkozást (Enyedi-Kovács 2006; Kovács-Szirmai 2006; Szirmai 2006). A városfelújítás fı céljai és eszközei a fellépı új társadalmi jelenségek következtében – pl. bevándorlás, slumosodó városrészek, a belvárosok funkcionális és népességszámbeli kiürülése, a világgazdasági változások –, de a regnáló kormányok politikai hovatartozásától függıen is változtak. A mai hangsúlyok így városról városra eltérık lehetnek a fennálló problémák különbségeibıl és a helyi várospolitikából fakadóan. Hasonlóan a területfejlesztés két fı céljához – hatékonyság növelés és kiegyenlítés – a kormányok hol a szociális problémák megoldásán, hol pedig a gazdasági gondok orvoslásán dolgoztak, elıtérbe helyezve a lakásépítést vagy a helyi vállalkozások támogatását (Ball-Maginn 2005; Hulsbergen-Stouten 2001; Pendlebury 1999).


8



Közös irányt jelent ugyanakkor a legtöbb nyugati országban az integrált szemléletmód elterjedése – a fizikai, gazdasági és társadalmi regeneráció együttes alkalmazásának igénye – ezen belül a mőemlékvédelem csak egy a sokféle tevékenység között. A közszféra egyre inkább csak a folyamatok katalizálójaként kíván szerepelni, s a fı hangsúly a partnerségen, illetve a magántıke bevonásán van. S a tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi lakosság érdekeltté tétele, a projektekkel való azonosulásának elısegítése nélkül csak félmegoldások, részeredmények születhetnek (Ball-Maginn 2005; Balsas 2000; Bonneville 2005; Drewe 2000; Egedy-Kovács 2003; Garrod et al. 1996; Hulsbergen-Stouten 2001; Miller 1989; Verhage 2005; Vermeijden 2001; Vroom 1991). Egyes városokban a régi lakosok megtartásával, anyagi és szakmai támogatásával is nagy sikert értek el a történelmi negyedek megújításában. Az eredeti lakosok ugyanis nemcsak az épületek állagának fennmaradására jelentenek garanciát, hanem szerencsés esetben a gazdasági funkciók számára is. A népességcserék által sújtott országokban, illetve városrészekben ezért az eredeti lakosság hiánya nehezíti a regenerációt (Dengler-Schreiber 2002). A belsı városrészek társadalmi problémáit tekintve ma már nemcsak a felújítások okai: társadalmi kirekesztés, gettósodás, devianciák stb. okoznak fejtörést a városfejlesztı szakemberek számára, hanem az általános végtermék is, a dzsentrifikáció. E jelenség tanulmányozása arra int, hogy nem elegendı a problémák helyi szintő kezelése, hanem legalább országos városrehabilitációs politika megvalósítása szükséges. Ellenkezı esetben ugyanis csak a problémák helyezıdnek át, az azokat kiváltó okok megmaradnak. Több ország így nemzeti várospolitikát alakított ki (pl. Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia), az EU-ban pedig koncentrált, ún. Urban Pilot Project-ek és az integrált jellegő URBAN közösségi kezdeményezés révén újult meg számos városrész, illetve történelmi belváros (bıvebben lásd alább). Ezek mellett a dzsentrifikáció negatív hatásai ellen helyileg pl. a társadalmi diverzifikáció, vagy más néven a „szociális mix” kialakításával küzdenek, törekedve a helyi társadalmak kohéziójának erısítésére. Egyre inkább elıtérbe kerül tehát a társadalmilag fenntartható városfejlıdés elve (Bonneville 2005; Drewe 2000; Egedy et al. 2005; Enyedi-Kovács 2006; Fassmann-Hatz 2006; Franzén 2005; Kleinhans 2004; Kovács–Szirmai 2006; Soóki-Tóth 2005; Szirmai 2006). MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

9



A szakirodalomban ma már elfogadott megállapítás, hogy a volt szocialista országok urbanizációja, ha késve is, de nagyjából követi a nyugati trendeket. Néhány sajátosság természetesen megfigyelhetı a történelmi, politikai tényezık függvényében, ám a mai globális tendenciák miatt egyre több a hasonlóság a nyugat-európai városokkal: globális városkép, dzsentrifikálódó, szegregálódó városrészek, társadalmi kirekesztés és polarizáció felerısödése stb. (Szirmai 2006). A poszt-szocialista országok mőemlékvédelmének, illetve városmegújításának külsı körülményei többnyire hasonlók voltak. Így a szocialista rendszer végéig háttérbe szorult a régi városmagok megırzése, helyreállítása, helyette a rekonstrukciós jellegő városépítésé volt a fıszerep, amely rendre a történelmi városok sérüléséhez, városképi elszigetelıdéséhez vezetett. Ez a volt szovjet tagköztársaságokban szélsıséges mértéket is ölthetett, a szovjet vezetés ugyanis a balti tagköztársaságokban a függetlenségi törekvések bázisaként tekintett a kulturális örökségre, ezért annak ellehetetlenítéséhez főzıdött érdeke. De Romániában is nagyon elhanyagolták és pusztulni hagyták a történelmi örökséget, nem véletlen, hogy a rendszerváltozás után rengeteg épületet nyilvánítottak védetté (Bucek 2006; Nistor 2001; Rutkauskas 2002; Swensen 2002). Másutt az ellenkezıje történt. A háborús károk nagysága miatt Lengyelországban rendkívüli társadalmi jelentıséget kapott a városfelújítás: a lengyelek identitásának megırzésében, felemelésében nagy szerepe volt a több porig rombolt város – köztük Varsó – újjáépítésének, amely a mőemlékvédelemben nemzetközileg is jelentıs, egyúttal szokatlan megoldás volt. Azonban ez is a szocialista rendszer érdekével összhangban történt. A helyreállított belvárosok rendre a munkásosztály és a politikai elit lakónegyedévé váltak (Custodis-Schürmann 1998; KowalskiSleszynski 2006; Lalicka 2002). A rendszerváltozásig csak a nemzeti értékrend alapján a legfontosabb belvárosokban történt – rendre mőemlékvédelmi célzatú – városfelújítási tevékenység. A történelmi belvárosok legtöbbjében általánossá vált az elöregedés és a fizikai környezet hanyatlása. A városok központjai funkcionálisan fejletlenek voltak, alacsony volt a mőszaki-kommunális infrastruktúra szintje is (Kowalski-Sleszynski 2006; Szirmai-Kovács 2006; Szirmai 2006).


10



A rendszerváltozás után egymáshoz hasonló folyamatok, jelenségek hatottak a posztszocialista országokban. Ilyenek a lakáspiaci változások, a lakásprivatizáció, amelynek nyomán megnıtt a magánszféra szerepe, s ezzel párhuzamosan visszaszorult az állam és az önkormányzatok jelenléte az épített örökség fenntartásában, továbbá a szociális bérlakások, a szociálpolitikai feladatok ellátása okoz gondot. A mőködı lakáspiac kialakulásával egy csapásra megnıttek a telekárak, ami a funkcionális specializációt és az új építések expanzióját jelentette a történelmi belvárosokban. Megváltoztak a tervezési keretek is, az építési- és mőemlékvédelmi szabályozás. A közösségi, tervezésért felelıs szféra ma már korántsem olyan erıs, a magántıke fejlesztési érdeke sikerrel áll ellen a centrális, vagy a helyi építési, területhasználati korlátozásoknak (már ha ilyenek vannak). Mindez sok helyen még kialakulatlanságával veszélyezteti a történeti városkép fennmaradását, amely tehát igencsak sebezhetı a nagytıke beruházásai által (Ashworth-Tunbridge 1999; Bucek 2006; Burcin-Kucera 2006; Kowalski-Sleszynski 2006). A volt szocialista országok gazdasági nehézségei miatt általánosan kevés pénz jut városfelújításra, a történelmi városmagok megırzésére, kiugró kivételt csak a világviszonylatban is egyedülálló értékő, többnyire az UNESCO világörökségi listájára is felkerült városok jelentenek, amelyek jelentıs EU-s támogatásokat kaptak és kapnak a helyreállításokhoz. A segítség nem csak pénzben értendı, e városokban a helyreállítások módszereiben már a fejlettebb nyugat-európai mintát követik a fenntartható városfejlesztés elvének szem elıtt tartásával vagy az integrált módszerek használatával. Másutt a magántıke bevonásával, partneri együttmőködések kialakításával számíthatnak sikerre a történelmi negyedek felújításában munkálkodó szakmai közösségek. Ezeket a közszféra és a magánszféra együttmőködésével kialakított projekteket rendszerint az önkormányzatok kezdeményezésével hozzák létre, a vezetı szerep azonban a beruházóé, a tıke birtokosáé. A problémák részben ebbıl fakadnak, s részben azonosak a fejlett országokban tapasztalhatókkal. A felújítások nyomán ugyanis szembekerülhetnek egymással az új és a régi lakosok, amelylyel szintén magyarázható a konfliktusos városkép kialakulása. De rendre ellentétbe kerül az


11



örökségvédelem és a magántıke érdeke, amely akár helyi tiltakozó akciókban is testet ölthet (Kovács 2006; Kowalski-Sleszynski 2006; Murzyn 2006). 1.3.2. Várospusztulás és városfelújítás Magyarországon 1.3.2.1. A rendszerváltozásig A külföldi trendekhez hasonlóan a középkori emlékek védelmének igénye hazánkban a 19. sz. derekára szintén megfogalmazódott, egyedi restaurálások történtek, majd a két világháború között megindult az esztergomi, a visegrádi vár vagy a székesfehérvári romterület helyreállítása, ill. bemutatása. A városrendezésrıl és az építésügyrıl szóló 1937. évi VI. törvény rendelkezett a történeti emlékek és a mőemlékek védelmérıl, de nem csak az egyes épületek, hanem városképek és városrészek területi védelmét is lehetıvé tette, szabályozta. Részben a törvény talaján élénk szakmai munka folyt az 1940-es évek elsı felében, amely megteremtette a bázisát a háború utáni helyreállításoknak is (Winkler 2002, 2004). A kommunista hatalomátvétel és az ideológiai fordulat hatásai kevéssé tapinthatók ki. A korábbi társadalmi rend, a kapitalista múlt erıteljes tagadása az óvárosok sorsának alakulásában szerencsére kevéssé mutatkozott meg, nagyobb ellenérzés a századforduló környékén keletkezett épületállománnyal kapcsolatban élt. Ez tetten is érhetı a városképjavító bontások (pl. budai vár), vagy az épülethomlokzatok leegyszerősítésének, a homlokzati díszek eltávolításának gyakorlatában (Dercsényi 1960; Gerı 1982). A második világháború várospusztulási periódusa után rövid felújítási idıszak következett, a világégést követı helyreállítások során épített, illetve újjáépített lakások azonban nem elégítették ki a gyorsan növekvı mennyiségi igényt. Az erıltetett iparfejlesztések nyomán a nagyobb városokba, iparvárosokba áramló népesség lakásszükségletét csak ideig-óráig lehetett kielégíteni a társbérletek kialakításával, s kisebb volumenő lakásépítésekkel. A tömeges lakásépítésnek a mőszaki és pénzügyi feltételei a 60-as években teremtıdtek meg. A házgyárak üzembe állásával felfutott a 15 éves lakásépítési program, paneles technológiával a legtöbb városunkban létrehoztak kisebb-nagyobb lakótelepeket. Ezek többsége zöldmezıs beru-


12



házás jelleggel készült, azonban egy kisebb szegmens részben hatalmi, részben rekonstrukciós célokat szolgált. Így belsı városrészek (jellemzıen történelmi külvárosok), vagy éppen a városközpont átépítése kapcsán „modernizálták” városaink belsı területeit is. Budapesten a régi falu és városközpontok rovására történt mindez, de az egészen kis városokban is megjelentek a magasházak, amelyeknek egyértelmően politikai, hatalmi üzenete is volt, másutt pedig „új városközpontok” építése szolgálta a szocialista városideál elérését. Alapvetı folyamat tehát a városbıvülés volt, amely annál nagyobb méreteket öltött, minél magasabb pozíciót foglalt el egy város a településhierarchiában. Mindeközben az érintetlenül hagyott – nem lebontott – belsı, történelmi negyedek többsége sorsára hagyva, a kívánatos felújítási periódusok elhanyagolásával egyre inkább pusztulásnak indultak. A jellemzıen a témával foglalkozó városépítészeti szakirodalom is inkább a szocialista városépítészet új eredményeit taglalta, a régi városrészek problémáiról a korabeli szakfolyóiratokban kevéssé olvashatunk. Szinte egyetlen kivételt jelentettek hosszú ideig a mőemléki szempontból is érdekes, értékes városmagok, városrészek, amelyek területén kisebb-nagyobb helyreállítási munkálatok folytak. Kiemelt szerepet kapott ezen a területen is a fıváros, ahol Buda helyreállítása indult meg elıször, a vidéki városokban ezt követte Sopron mőemléki helyreállítása a 60-as évektıl. Majd szép sorban mindenütt elindultak a munkák, ahol ezt az épületállomány, vagy egyes egyedi értékek nemzeti, kultúrtörténeti jelentısége indokolttá tette. Némileg paradox módon a mőemlékvédelem függı helyzetbe került az extenzív lakásépítéssel, ugyanis a helyreállítások idejére a váltólakásokat utóbbi biztosította a városmagokban lakók számára. Ennek fényében érthetı, hogy a belsı városrészek felújítása a 70-es évek közepétıl érte el csúcsát, majd a lakótelep-építések leáldozta után némiképp elıtérbe is került. A mőemléki helyreállítások azonban többnyire nem merítették ki a városfelújítás szőken vett fogalmát. Ennek oka a döntıen mővészeti, kulturális örökségvédelmi indíttatásban, a mőemlékvédelem-városépítés ellentétben, továbbá a mőemlékvédelem szelektív jellegében jelölhetı meg. Ezeket kifejtve:


13



a mőemlékvédelem céljai alapvetıen mővészetiek, kulturálisak és csak másodlagosan társadalmiak, gazdaságiak. Utóbbiak sorában egy-két város esetében említik meg a helyi lakosság elöregedettségét, a „szocialista dzsentrifikáció” problémáját, miszerint a helyreállítások után nem az eredeti lakosság költözik vissza. Másutt a belvárosok funkciószegénysége jelentett gondot, amelyre a tervgazdaság körülményei között próbáltak megoldást találni.

Másodszor: a mőemléki magokkal rendelkezı városok „kezelése” számtalan esetben kettıs arculatot öltött. A történeti magon belül egy a környezetre érzékeny, megırzı, konzerváló szemlélető városfelújítás zajlott, míg a mőemléki területeken kívül többnyire rekonstrukciós jellegő városépítés, területrendezés. Ez a két tevékenység gyakran egészen egymás mellett folyt, a védett terület határának egyik és másik oldalán, amely sok nagyvárosunkban (Gyır, Veszprém, Székesfehérvár stb.) nagyon jelentıs városképi, esztétikai konfliktusokhoz vezetett.

Harmadszor: a mőemlékvédelem elsısorban és szinte kizárólag a mőemlékekkel, s azon belül is az állami tulajdonú épületekkel „törıdött”, amely nem tette lehetıvé a területi szempontok maradéktalan érvényesítését.

Nagy, összefüggı – városrésznyi – területek fizikai és társadalmi leromlása a mőemléki területeken kívül is végbemehetett. Budapesten különösen szembetőnı a Nagykörút s a zárt városi lakóterület határa („Városárok”) közötti tömbök rossz fizikai és társadalmi állapota.

E területen a dualizmus kori építési boom idején is kis alapterülető (a lakások kb. 60%-a egyszobás volt), komfort nélküli lakások épültek. Ezek a lakások késıbb a tehetısek számára elfogadhatatlanokká váltak. Ha lehetıségük nyílott, elköltöztek ezekbıl a városrészekbıl.

A lakásállomány köztulajdonba vétele azt jelentette, hogy „lakáskérdés” egyetlen kézbe – az állam illetve alárendeltje, a városi tanács kezébe – került, s a rendelkezésre álló szőkös források közepette elsısorban az új lakások építését preferálták. (Az elavult városrészek rehabilitációja a nagy költségráfordítás mellett a lakásszámok csökkenését eredményezi.) Évtizedeken át elmaradt a lakások karbantartása, korszerősítése.

A „szocialista lakáspiac” rendkívül immobilnak bizonyult (az alacsony lakbéreknek nem volt mobilizáló hatása, a lakáscsere bürokratikus akadályai, a lakáspiac hiánya stb.) Így e városrészek lakossága elöregedett (a VIII., IX. kerületben a háztartások kb. 40%-a egy-


14



személyes háztartás volt 1990-ben), a lakóknak nem volt lehetıségük lakásuk korszerősítésére.

A megürült rossz állapotú, kicsiny lakásokat a „tanács” csak rossz körülmények között élı, szegény családoknak tudta kiutalni. Lassan ide koncentrálódott a városi szegénység, a lumpenelemek stb., erısen rontva e városrészek presztizsét

E városrészek funkcionálisan is szegényedtek (bezárták az államosított kis üzleteket, megszőntek a kisiparosok mőhelyei stb.)

A területi szempontok elıtérbe kerülése az ún. tömbrekonstrukciók, vagy –rehabilitációk elterjedéséhez köthetı a 70-es években, amelynek szülıvárosaként Eger és Pécs nevezhetı meg, de késıbb több történelmi városunkban is elterjedt. Lényege a háztömbökre való koncentrálásban, annak épületenként való felújításában, illetve az avult épületek kicserélésében, továbbá az udvari szárnyak szanálásában, a tömbbelsık felnyitásában ragadható meg. E városrehabilitációs beavatkozásnak aztán Budapest, azon belül is a pesti belváros vált az igazi alkalmazási területévé. Tervezési szinten a ’70-es Általános Rendezési Tervben jelent meg a rehabilitáció fogalma a Váci utca rendezése kapcsán. A nagykörúton belüli terület szinte érintetlen maradt, a külsı területeken pedig a bontásos átépítést irányozták elı, errıl azonban a költségesség miatt késıbb letettek. Egyedül Középsı-Józsefvárosban indult meg a rekonstrukciós átépítés, amely a ’80-as évek elején leállt. Ezután a már a ’70-es évtized közepén megfogalmazott tömbrehabilitáció gondolata került elıtérbe, 1978-ban meg is jelent a városrehabilitációs program, amelynek elsı eredménye 1985-re született meg az elsı kísérleti tömb (az ún. 15. tömb a VII. kerületben) felújítása kapcsán. Ennek sikere mérsékelt volt; költségei alig voltak kisebbek az új építésnél. A tervezés azonban tovább folyt, 1986-ban elkészült a Budapest belsı területeinek rehabilitációs koncepciója c. dokumentum. Ennek alapján a Középsı-Ferencvárosban indult három tömb felújítása, amelyekbıl kettı készült el teljesen, ám csak 1994-re (Kovács 2005; Lichtenberger et al. 1995). 1.3.2.2. A rendszerváltozás után A rendszerváltozás közismert területi-települési folyamatokat generált hazánkban, amelyek „kirakati példájává” természetesen Budapest vált, hiszen ott minden települési folyamat nagyobb méMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

15



retekben, nagyobb intenzitással, teljesebb kifejlıdésben mutatkozik. Így mélyreható változások kezdıdtek a fıváros belsı városrészeiben, a lakótelepek területén, illetve az egykori ipari övben is. A bérlakásállomány nagy részét privatizálták, az egykori bérlıkbıl tulajdonosokká váltak, a városfelújításban pedig a közösségi szféra visszaszorulásával megjelentek a magánbefektetık, akik a kezdeti idıkben kihasználták a 90-es évek elsı felében mutatkozó városszabályozási „hiátust” így egyes területek városképi átalakulása meglehetısen elırehaladt fıképpen a gombamód szaporodó irodaházak, társasházak révén. A budapesti városrehabilitáció legismertebb példája a Középsı-Ferencváros megújítása. A program még a szocialista éra utolsó évtizedében kezdıdött, részben még állami lakásépítési és rehabilitációs programként. A rendszerváltozást követı rövid megtorpanás után egy ma is tartó sikeres városfejlesztési folyamat indult a Ferencvárosban. A siker okai Locsmándi Gábor (2005) szerint a következık:

a piaci gyakorlat érvényesítése;

visszatérés a hagyományosabb – zártsorú beépítés – városépítési gyakorlathoz;

a lakásprivatizáció „irányított” volta;

jó együttmőködés a magánbefektetık és az önkormányzat között (a SEM IX. Rt. megalapítása).

1989 és 2004 között a Középsı-Ferencvárosban több, mint 3000 új lakás épült, kb. 2000 lakást újítottak fel. A fizikai megújulást dzsentrifikációs jellegő társadalmi folyamatok kísérik. A közelmúltban indult meg a Józsefváros hasonló – ám „tervszerőbb”, irányítottabb – rehabilitációja (Corvin–Szigony program). Az egykori ipari öv a szervezeti, gazdasági változások révén újabb terminus technicusokkal élve barnamezıvé vált. Átalakulása a 90-es évtized végétıl gyorsult fel, területére kezdtek benyomulni a kereskedelmi, szórakoztató, irodafunkciók, de új lakások, lakóparkok is létesültek a barnaövben. Mindazonáltal a barnaövben még ma is számtalan környezetvédelmi (talajszennyezés, porMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

16



szennyezés, veszélyes hulladéktárolás), épített környezetre (épületállomány pusztulására, értékvédelemre), és a helyi lakosságra (munkáslakásokban, munkástelepeken élıkre) vonatkozó probléma rejlik (Barta 2004). A lakótelepek városfelújítási problémája egyfelıl abból ered, hogy többségénél harmincéves felújítási periódussal terveztek, amelynek értelmében mára egyre több és több lakótelepi lakás felújítása válik aktuálissá. Azonban a rendszerváltozás megint elsöpört egy kezdıdı városfelújítási ciklust, a 90-es évek elején robbanó szuburbanizáció megint csak a városbıvülés oldalára billentette a városfejlıdés mérlegét. A lakótelepi probléma oka természetesen nem csupán az elmaradó karbantartás és korszerősítés. A lakótelepi lakásállomány összetétele, minısége, a fenntartás egyre dráguló volta révén a lakótelepek differenciálódásnak indultak, egyes területeken a szegények, alacsony jövedelmőek, nyugdíjasok, társadalmi kirekesztettek stb. kerültek túlsúlyba a lakótelepi népesség körében (Csizmady 2003; Egedy 2003). A 90-es évek második végén kialakuló, körvonalazódó fıvárosi és kerületi városfejlesztési elhatározások és városrendezési szabályzatok ki is terjesztették a városrehabilitációra szoruló területek körét, már nem csak a belsı lakónegyedeket célozva meg, hanem a barnamezıs zónát és a lakótelepeket is (Kovács 2005). A belsı városrészek problémája mára tehát kiegészült a barnamezıs területek rehabilitációjának kérdésével és lakótelepek hanyatlásával is. Így ma már minimálisan négy irányba kell fókuszálnia a városfelújítási politikának: mőemléki negyedek, egyéb történeti belvárosok, lakótelepek, barnamezık. A vidéki belsı, történelmi városrészek, de ugyanígy a barnamezık és a lakótelepek problémája a kisebb lépték miatt kevésbé égetı, mint a fıvárosban. Ott is megjelennek a belvárosokban és a lakótelepekben a szegregációs, slumosodási jelenségek, a mőszaki környezet avulása helyenként a gazdasági funkciók lehanyatlásával is párosult, amely gyakran a közlekedési, településszerkezeti adottságok függvényében alakult ki (Sopron, Kıszeg). Egyes városokban (Gyır, Sopron) még önkormányzati bérlakások is megterhelik, megnehezítik a belsı, mőemléki negyedek rehabilitációját. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

17



1.4. A városfelújítás tervezése 1.4.1. URBAN program az EU-ban Az Európai Unió négy közösségi kezdeményezése közül az URBAN a válságban lévı városok és városkörnyékek gazdasági és társadalmi megújulására terjed ki, amelynek célja a fenntartható városi fejlıdés elımozdítása (Európai Tanács 1260/1999 rendelete, 20. cikk, 1. bekezdés). 1994 és 1999 között az URBAN I programban 118 város(rész)t támogattak összesen több mint 900 millió €-val. A 2000–2006-os költségvetési idıszakban az URBAN II-program 2,2 millió fıt érint, akik 70 krízis által érintett akcióterületen élnek. Nagyjából 730 millió €-t fordítanak ezen területek támogatására, amely a saját erıvel együtt összesen 1600 millió €-nyi befektetést jelent. (http://ec.europa.eu/regional_policy/urban2/budget_de.htm, Európai Bizottság, 2003) A beavatkozások a következı tulajdonságokkal jellemezhetık:

A problémákat, melyeket egyébként egymástól elszigetelt módon kezelnek, az URBANben integrált módon próbálják megoldani, (a három beavatkozási pillér a gazdasági versenyképesség, a társadalmi kirekesztıdés és elleni küzdelem, valamint a fizikai és környezeti megújulás).

Azon témákat helyezi elıtérbe, amelyek az EU-ban általában is hangsúlyosak: pl. bevándorlók integrálása, fenntartható fejlıdés, esélyegyenlıség, információs társadalom.

Lokális szinten érvényesülı programokat foglal magába: a programok kétharmada helyi hatóságok által valósul meg.

Társadalmi részvétel: a helyi lakosság részvétele a programban elsırendő fontosságú a hatékonyság növelése érdekében.

Integrált tanulási folyamatot is takar: az URBACT programon keresztül folyamatos a tapasztalatcsere a résztvevı városok között.

Az URBAN mellett 1989 és 1999 között 59 városi kísérleti projektet (UPP, Urban Pilot Project) támogattak 368 millió € értékben az ERFA Innovative Actions keretébıl. Ezek a projektek az


18



URBAN-nél kisebb léptékben kíséreltek meg integrált és a lakosságot is bevonó módon városmegújítást végrehajtani. 1.4.2. Hazai gyakorlat. Kormányszintő, központi programok A hazai központi tervezés egyik legmarkánsabb eleme a városaink rehabilitációja. A minisztériumok pályázatain túl az Strukturális Alapok forrásainak fogadását elıkészítı programok is rendre tartalmazzák a városaink élhetıségét fejlesztı, a fenntartható fejlıdésüket elısegítı célokat, intézkedéseket. Minisztériumi kezdeményezéső programok:

2003-as BM pályázat a városrehabilitáció támogatására: a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Kormány rendelet alapján tették közzé. A támogatás célja az elhanyagolt, leromlott állapotú városrészek megújítása, a városkép javítása, az épített környezet rehabilitációja a városi lakóépület-tömbök közös tulajdonú részei részbeni vagy teljes rehabilitációjának támogatásával. A pályázathoz tömböket kellett lehatárolni, ahol a lakóépületek közös tulajdonában álló szerkezeti rendszerek és gépészeti berendezések felújítására, pótlására és korszerősítésére lehetett támogatást kapni. A pályázat feltétele volt, hogy a felújításra pályázó épületek lakásainak száma nem lehet kevesebb, mint a tömb összes lakásának az egynegyede. Az állami támogatás a bekerülési költség 1/3-a lehetett, minimálisan ugyanennyit kellett kitennie a települési önkormányzatnak és a tulajdonosoknak.

Panel plusz hitelprogram: A hitelprogram célja, hogy az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerősítése, felújítása, a lakóépületek gépészeti rendszereinek korszerősítése, felújítása és a lakóépületek környezete felújításának támogatása céljából kiírt pályázathoz kapcsolódó, továbbá az ilyen jellegő korszerősítést, felújítást eredményezı tevékenységek pályázaton kívüli megvalósításához kedvezményes forráslehetıséget biztosítson. A hitelnyújtás célja lehet lakóközösségi, települési önkormányzati pályázati támogatás és lakóközösségi önálló hitel. Ezek alapján pályázhatnak támogatási rendszert mőködtetı önkormányzatok és legalább 10 lakásos lakásszövetkezetek, társasházak. A hitel kedvezı kamatozású forint alapú hitel, a felújítási költség lakásonkénti összegének legfeljebb 2/3-át, ill. 800 ezer forintot érhet el, lakóközösségi önálló hitel esetén 75%-ot, ill. 900 ezer forintot jelenthet.


19



Az Európai Unióból 2007 és 2013 között érkezı forrásokat elıkészítı Új Magyarország Fejlesztési Terv célkitőzéseiben az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciót és az Országos Területfejlesztési Koncepciót hangolja össze. Az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül a területfejlesztési prioritás tartalmazza „a regionális központok megerısítése, az innovációs gazdaságfejlesztési prioritást is szolgáló fejlesztési pólusok kiemelt fejlesztése, együttmőködı és versenyképes városhálózat kialakítása” (ÚMFT, 2007) alá tartozó célkitőzéseket. A kiegyensúlyozott területi fejlıdés elemei között az integrált városfejlesztés elsırangú fontossággal bír. A fejlesztési pólusokként szereplı régióközpontjainkban a városrehabilitációval kapcsolatos intézkedések az élhetı környezet megteremtésén keresztül elsısorban a központok versenyképességére kívánnak hatni. Ugyanakkor a középvárosok szintén célját képezik a városhálózat együttes fejlesztésének: térszervezı-képességük növelése a cél. A belsı ellentmondásokkal bíró városi problématerületeken, melyek leginkább a közép-, illetve nagyvárosokban jelentkeznek, szükséges, hogy a városrehabilitáció kiterjedjen a vonzerı-növelést célzó programokra, a szociális városrehabilitációs beavatkozásokra, valamint a barnamezıs fejlesztésekre is. A belsı városi problémák megoldását célzó fejlesztéseknél egyaránt figyelembe kell venni a gazdasági, a társadalmi és a környezeti szempontokat. A belsı városi problémák integrált kezelésének mindenképp ki kell térni az alábbi szempontokra:

revitalizálás (lakótelep, slum, barnamezı),

túlzott beépítettség megakadályozása, terjeszkedés megállítása,

környezeti ártalmak csökkentése,

környezetbarát közlekedési módok fejlesztése,

városmagok érték-ırzı megújítása,

ifjúságvédelem, társadalmi integráció elısegítése,

közösségfejlesztés,


20



a helyi identitás megırzése,

közbiztonság javítása,

a közszolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférés.

A városfejlesztési beavatkozások megvalósításában fontos szerepet játszik a magántıke mobilizálása, megtérülı fejlesztések esetén a visszatérítendı támogatások alkalmazása. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetıséget teremt az Európai Beruházási Bank és a Európa Tanács Fejlesztési Bank hitelkonstrukcióival megvalósuló városfejlesztési alapok bevonására. Az 5. prioritásban foglalt stratégia megvalósítása elsısorban az ERFA-finanszírozású konvergencia-régiók operatív programjai, azaz:

a Nyugat-dunántúli Operatív Program,

a Közép-dunántúli Operatív Program,

a Dél-dunántúli Operatív Program,

az Észak-magyarországi Operatív Program,

az Észak-alföldi Operatív Program,

a Dél-alföldi Operatív Program,

valamint a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitőzéső régió szintén ERFAfinanszírozású operatív programja, azaz

a Közép-magyarországi Operatív Program.

A fentieken túl a stratégia megvalósítását szolgálja:

a Gazdaságfejlesztés Operatív Program,

a Környezet- és energia Operatív Program,

az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv, valamint

az európai területi együttmőködésre vonatkozó operatív programok.


21



1.4.3. Az URBAN és az NFT (2004–2006) ROP 2.2. pályázati kiírásának összehasonlítása 1.4.3.1. Az akcióterület nagysága és jellege Az URBAN I-ben legalább 100 000 fıs népességő városok indulhattak (COM(2002) 308 európai bizottsági közlemény). Az URBAN I-ben a legnagyobb akcióterület Bécsben (100 000 fı), a legkisebb Córdobában volt (1500 fı), az átlagos méret: 25 000 fı. (Egy másik forrás szerint a legkisebb Bari volt 8000 fıvel – COM(2002) 308 európai bizottsági közlemény) Az akcióterületek 86%-a 100 000 fınél népesebb városokban került kijelölésre. Az URBAN I-ben az akcióterületnek nem kellett szükségszerően területileg összefüggınek lennie. A programok 38%-a periferikus városi területeket, 32%-uk belvárosi területet vett célba. Történelmi városközpontokat újítottak meg a városok 19%-ában, a maradék 12% vegyes területeket foglalt magába. Területhasználatot tekintve a programok kétharmadát döntıen ipari területeken valósították meg, 31%-uk vegyes ipari- és lakóövezeteket érintett. (GHK 2003) Az URBAN II programban 20 000 fınél népesebb városi területek vehettek részt (ez az érték indokolt esetekben 10 000 fıre volt csökkenthetı). A támogatott városnak, vagy városnegyednek területileg összefüggınek kellett lennie (kivételes esetekben ugyanazon közigazgatási egységhez tartozó területileg nem összefüggı egységek is támogathatók voltak, ám mindegyik ilyen egységnek legalább 10 000 fınyi lakossággal kellett rendelkeznie). Az akcióterületnek funkcionális és földrajzi szempontból, valamint az azt érintı problémák tekintetében nagyfokú homogenitást kellett mutatnia. Az új kiírás a társadalmi és gazdasági nehézségekkel küzdı kis- és középvárosokra nagyobb figyelmet fordított, mint az URBAN I (2000/C 141/04 európai bizottsági közlemény az URBAN II. programról). A 70 akcióterület közül 31 belvárosi területen található (itt él a 2,2 milliós URBAN-lakosság fele); 27 program külsı városrészeket, vagy szuburbán területeket érintett (800 000 fıs lakosság); nyolc akcióterület (240 000-es lakossággal) kis- vagy középvárosokban került kijelölésre, így a teljes, vagy majdnem a teljes városterületet magába foglalja; négy program pedig vegyes bel- és külvárosi térségeket egyaránt tartalmaz. Az URBAN I-hez képest kisebbek az akcióterületek méretei, a legnagyobb Amszterdam (62 000 fı), a legkisebb Amadora (Portugália, 10 000 fı), területet nézve a legnagyobb 60 km2 (Hetton and Merton, UK), a legkisebb 0,5 km2 (Orense, Spanyolország). (COM(2002) 308 európai bizottsági közlemény)


22



A ROP 2.2-ben a legkisebb támogatható terület nagyságát 5000 fıben határozták meg. (OTH 2004) Ez lényegesen kevesebb az URBAN II-nél. Magyarországon 85 város népessége haladja meg a 20 000 fıs eredeti URBAN-határértéket. A különbözı, fent említett akcióterület-típusok közül az URBAN I eltérı módon volt sikeres (1. táblázat), feltőnı a vegyes területhasznosítású akcióterületeken végzett programok viszonylagos sikertelensége. 1. táblázat URBAN I akcióterület-típusok és a programok sikeressége Területtípus

Külvárosi terület Belváros Történelmi belváros Vegyes Összesen

Városok száma

Sikeresség foka Félig sikeInkább res sikertelen 31% 0%

47

Nagyon sikeres 6%

Inkább sikeres 63/

41 23

17% 17%

57% 58%

22% 25%

14 125

13% 14%

50% 58%

25% 25%

Teljesen sikertelen 0%

Összesen

4% 0%

0% 0%

100% 100%

13% 3%

0% 0%

100% 100%

100%

Forrás: GHK 2003, 29. o.

1.4.3.2. A kiválasztás szempontjai Az URBAN II közösségi kezdeményezésben részt venni kívánó városoknak az alábbi kilenc kritériumból kellett legalább hármat teljesíteniük:

magas tartós munkanélküliségi ráta,

alacsony gazdasági aktivitás,

magas szegénységi szint és a kirekesztettség magas foka,

gazdasági és társadalmi nehézségek miatti különös átalakulási igény,

bevándorlók, etnikai kisebbségek, vagy menekültek magas aránya,

alacsony képzettségi szint, szakképzettség hiánya, iskolai oktatásból kiesık magas aránya,

magas kriminalitás,


23



problematikus demográfiai folyamatok,

különleges mértékben károsodott környezet. (2000/C 141/04 európai bizottsági közlemény az URBAN II. programról, 11. pont)

A ROP 2.2 kisebb módosításokkal vette át ezeket a kritériumokat és ugyanúgy hármat kellett közülük a pályázóknak teljesítenie. Kimaradt a negyedik, átstrukturálódási igényt megfogalmazó szempont, az etnikai kisebbségek között nevesítésre került a roma népesség. A problematikus demográfiai folyamatok helyett pedig az azt nagyrészt fedı kedvezıtlen demográfiai helyzet kritériumát emelték be. Ugyanakkor a ROP 2.2.2-es barnamezıs komponense az URBAN-nel csak lazább kapcsolatban van, ebben az integrált megújítás igénye más szempontból jelenik meg. (OTH 2004) Az URBAN II programoknak a fentiek mellett a következı prioritásoknak kellett eleget tenniük: 1. vegyes hasznosítású és környezetbarát barnamezıs rehabilitáció (beleértve a leromlott területeken az épületek és a nyílt területek védelmét és fejlesztését, a történelmi és kulturális örökség védelmét) (tervezett kiadások 40%-a); 2. vállalkozási hajlandóság és foglalkozási egyezmények: helyi foglalkoztatási kezdeményezések, esélyegyenlıség, stb. (tervezett kiadások 21%-a); 3. kirekesztés- és diszkriminációellenes stratégia kidolgozása különbözı akciók révén (tervezett kiadások 21%-a); 4. hatékonyabb és kevésbé környezetterhelı integrált közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése (kerékpáros és gyalogos közlekedést is beleértve), (tervezett kiadások 8%-a); 5. hatékony energiagazdálkodási rendszerek fejlesztése (vízgazdálkodás, hulladékok mennyiségének csökkentése, stb.) (a tervezett kiadásokból minimális arány); 6. az információs társadalom technológiai lehetıségeinek fejlesztése (tervezett kiadások 4%-a). (2000/C 141/04 európai bizottsági közlemény az URBAN II. programról, 12. pont, COM(2002) 308 európai bizottsági közlemény)


24



Ezeknek a prioritásoknak megfeleltethetık a ROP 2.2 céljai: 1. Új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatása. (URBAN II 1. és 3. pontja alapján) 2. Leromlott városi területek integrált megújítása és olyan vonzó városi környezet kialakítása, mely ösztönzi a további magánberuházásokat. (v. ö. URBAN II 1. és 2. pontja) 3. Barnamezıs területek vegyes hasznosítása funkcióváltásuk és a települési struktúrába való integrációjuk elımozdítása. (URBAN II 1. pont) 4. Innovatív város-rehabilitációs gyakorlatok elterjesztésének ösztönzése szerte az országban. (megfeleltethetı az URBACT-nak és az UPP-nek) 1.4.3.3. Finanszírozás A 2. táblázat az URBAN I-adatokat 1999-es árakra átszámítva mutatja az összehasonlíthatóság érdekében. 2. táblázat Az URBAN I és az URBAN II programok fıbb jellemzıi

Támogatott területek száma Támogatott népesség Legnagyobb program (lakosságszám alapján) Legkisebb program (lakosságszám alapján) ERFA hozzájárulás ERFA hozzájárulás / program ERFA hozzájárulás / lakos ERFA hozzájárulás / lakos / év Összes beruházás Összes beruházás / lakos

URBAN I (1994–1999) 118 3,2 millió fı Bécs (130 000) Bari (8000) 953 millió € 8,1 millió € 300 € 50 € 1800 millió € 560 €

URBAN II (2000–2006) 70 2,2 millió fı Amszterdam (62 000) Amadora (10 000) 700 millió € 10 millió € 320 € 53 € 1580 millió € 720 €

Forrás: COM(2002) 308 európai bizottsági közlemény, 29. o.

Az összes költségbıl az URBAN II-ben az EU az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) az 1. célkitőzésbe tartozó térségek esetében 75%-ot, más régiókhoz tartozó városokban 50%-ot fedezett. A nyerteseknek emellett biztosítaniuk kellett, hogy az összes ráfordítás minden esetben egy fıre esıen érje el a legalább 500 €-t. (2000/C 141/04 európai bizottsági közlemény az URBAN II. programról). A ROP 2.2-ben az együttes ERFA és kormányzati keret 24 milliárd Ft három év alatt (OTH 2006). Ha ezt a 2004-ben meghatározott összeget 1999-es árakra számoljuk át, 17 milliárd Ft-ot kapunk, amely az akkori Ft–€ középárfolyam alapján 67,5 millió €-t jelent. A programban végül 36 MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

25



projektet támogattak, ez (ha a teljes keret alapján számolunk) egy projektre 1,87 millió €-s támogatást jelent 1999-es árakon. Ez ugyan lényegesen kisebb az URBAN-nél, de az URBANprogramok hosszabb kifutásúak, ha nem is fogják át a teljes támogatási periódust, míg a ROP 2.2-ben maximum két éves idıtartamú projektek támogathatók. (OTH 2004) 1.4.4. Települési szintő programok A városok hatékony, összehangolt társadalmi-gazdasági téren történı fejlesztése érdekében elıfeltétel a középtávú (7-10 évre szóló) fejlesztési szemlélető városfejlesztési stratégiák megléte. E stratégiai tervek képezik az integrált városfejlesztési beavatkozások alapját, mely jelenti egyrészrıl a szociális célú rehabilitáció által érintett egyes városrészek, városi területek megújításának hivatkozási alapját, másrészrıl pedig a növekedésorientált, versenyképességet növelı városrész rehabilitációját. Annak érdekében, hogy a települések városfejlesztési stratégiái területi és szakterületi dimenzióban is integráltan valósuljanak meg, azokat az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz kellett illeszteni. Az integrált fejlesztés jegyében a tervdokumentumok elkészítésénél egyaránt kellett ügyelni

a gazdasági (ágazati szerkezet, vállalkozások helyzete, K+F helyzete, turizmus, helyi gazdaságfejlesztés eszközei, információs társadalom, külsı elérhetıség stb.),

társadalmi (demográfia, képzettség-mőveltség, munkanélküliség-foglalkoztatás, egészségi állapot, jövedelmi helyzet stb.),

környezeti (természeti és épített környezet, mőemlékek, lakásállomány stb.)

és a közszolgáltatások terén (oktatás-nevelés, egészségügy, közösségi közlekedés, közigazgatás, szociális ellátás, hulladékgazdálkodás, közmővek stb.) mutatkozó trendekre.

A belsı ellentmondások oldása érdekében ki kellett térni a városszerkezet elemzésére, a városközponti-, alközponti részek azonosítására, a meglevı központok/ alközpontok rehabilitációs-, funkcióbıvítési-, esetleges funkcióváltási szükségletének azonosítására. A beazonosított városrészek képezik a késıbbi fejlesztési akcióterületeket, melyeknek berögzítése a stratégiában nem szükséges, azok rugalmasan változhatnak az egyes fejlesztések igényeihez alkalmazkodva. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

26



1.4.5. Konkrét tervezési módszerek Ma külföldön már általános a városfelújítás partnerségen alapuló megközelítése. A sikeres tapasztalatok sikeres partnerségi szervezıdést feltételeznek a háttérben. A tengerentúlon az urbanizációs folyamat eltérı természete, a történeti tényezık miatt természetesen némileg eltérı hangsúlyokkal, más lehetıségekkel bír a városfelújítás. Így sokkalta markánsabb a gazdasági és társadalmi szempontok megjelenése, amelynek következtében egyes gazdaságfejlesztési módszerek is ott alakultak ki. Így az alulról jövı kezdeményezéseket összefogó „vállalkozásfejlesztı körzetek” (Business Improvement Districts), amelyeknek célja, hogy a belsı városrészek kereskedıi összefogással, közös marketing tevékenységgel, közös logisztikával stb. költségeket tudnak megspórolni, illetve többlet haszonhoz juthatnak, s így eredményesen vehetik fel a versenyt a városszéli bevásárlóközpontokkal szemben. Az eredendıen Kanadából származó, de már Magyarországra, a Közép-Magyarországi régióba is eljutott, inkább felülrıl vezérelt Fı utca program hat alapelve a jó szervezés (önkormányzat és civil szféra együttmőködése), a helyi gazdaság fejlesztése, az örökségvédelem, a városkép és az épített környezet védelme, a közlekedésszervezés és végül a promóció. Az Európában elterjedt „városközpont menedzsment tervekben” (City Center Management Schemes) a Fıutca programhoz hasonló, négy ’A’ biztosítja a tervezés kereteit, amelyek alapján elemzik a meglévı és a kívánatos állapotot, az annak elérése érdekében szükséges beavatkozásokat. Ezek az „accessibility” (elérhetıség), „attractions” (kínálati vonzerı), „amenities” (a településrész arculata, használhatósága révén kialakuló vonzerı), „action” (szervezet, menedzsment, erıforrások, promóció – Balsas 2000; Lloyd et al. 2003). A szociális bérlakásprobléma által érintett területeken az ún. szociális bérlakásprogramok lehetnek célravezetık, amelyek keretében a magán és a közszféra együttmőködésével (ppp – Public Private Partnership) a meglévı bérlakásállományt új, vagy felújított épületekbe koncentrálják, így a magánszférának juttatott területek révén bevételhez jut az önkormányzat, továbbá csökkenti a fenntartás költségeit is. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

27



Általában ma már ismert, és körvonalazott probléma a dzsentrifikáció, amely helyileg megoldja ugyan a problémát, azonban az alacsony státuszú lakosok révén – az egész település viszonylatában – csak a szociális gondok áthelyezıdésérıl lehet beszélni. E jelenség erısségét ezért kívánatos tompítani mérsékelni, amelyre a nyugaton már alkalmazott módszer a kevert társadalmi szerkezet kialakítása vagy röviden a szociális mix jelenthet megoldást. A korábbi összetartó helyi közösségek megbontása a városfelújítás révén egyáltalán nem indokolt, vagy legalábbis célul kell kitőzni, hogy a korábbi lakók egy része térjen vissza az eredeti lakhelyére. Ez hozzájárul egy kevertebb társadalmi szerkezet kialakításához, amely egy folytonosabb helyi társadalom meglétére a garancia. A túl sok hátrányos helyzető lakó azonban az újonnan beköltözni szándékozókat riaszthatja vissza, ezért a helyes arányok megtartása, illetve a személyes segítségnyújtás, a társadalmi integráció megkönnyítése kívánatos. De már a felújítások során is elébe lehet menni a problémának. Erre a társadalmi részvétel növelése, mint általános módszer elterjedt, lényege, hogy a helyi lakosságot ténylegesen be kell vonni a felújítások folyamatába, azáltal sokkal valószínőbb a helyi lakosság megmaradása a felújított területen, másrészt a bevonás által a városrehabilitáció eredménye is sokkalta elfogadottabb lehet (Egedy 2005). A dzsentrifikáció szükségessége talán egyetlen városrész-típusban lehet kívánatos, ezek pedig a szociális problémákkal érintett mőemléki városmagok, amelyek esetében az épített környezet magas erkölcsi színvonalát egyensúlyba kell hozni a társadalmi nívóval; a szociális bérlakások ne nehezítsék a mőemlékek fenntartását, másfelıl a helyi turizmust is negatívan érinthetik. Az épített környezetet illetıen számos beavatkozás forma elterjedt, különösen a mőemlékileg, vagy helyi védelem által nem érintett negyedekben – így pl. a lakótelepeken – lehet egészen sokszínő az épületek és a természeti környezet megújítása (Egedy 2003). Csak utóbbiakat illetıen említenénk meg a közterületek felújításának koncepcióját (a vizsgált Városrehabilitációs pályázat is döntıen ehhez a tevékenységhez kapcsolódott), amely általános vélekedés szerint ösztönzı lehet a társadalmi és gazdasági megújulásra is. Vagy egy specifikusabb városfelújítási gondolat a városokon belüli zöld győrő, vagy zöld folyosó kialakítása, amely egyszerre szolgál környezet- és természetvédelmi, városképi illetve társadalmi célokat is. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

28



Kívánatos, hogy a beavatkozások – különösen az építészeti vonatkozásúak – mindig helyes történeti mércével folyjanak, partnerségen és helyi konszenzuson alapuljanak, hiszen sok helyi konfliktus származik abból, hogy egyes városépítészeti beavatkozások nem kellı figyelemmel nyúlnak hozzá a meglévı épületállományhoz, vagy a zöldterületekhez.


29



2. BARNAMEZİS REHABILITÁCIÓ 2.1. A barnamezı fogalma, a rehabilitáció kérdései 2.1.1. Fogalmi meghatározás A barnamezı (brownfield) fogalma az amerikai szakirodalomban a korai 1980-as években bukkant fel elıször, s akkoriban egyszerően az elhagyott ipari területeket jelentette. Ahogy egyre több fejlett országban terjedtek a dezindusztrializációs folyamatok, e fogalom is gazdagodott, és eltérı tartalmakat kapott. Az Európai Unióban a CLARINET (Contaminated Land Rehabilitation Network Technologies) munkacsoport megfogalmazása szerint a brownfield az a hely, amelyet elızıleg már használtak, jelenleg elhagyott, vagy kevésbé hasznosított; feltárt vagy feltételezett szennyezettségi problémákkal küszködik; fıként a városi térségben található; a hatékony újrahasznosítása érdekében beavatkozásra van szükség (Ferber – Grimski 2002). Az MTA RKK Budapesti Osztálya az elmúlt években több kutatás keretében (Barta 2002, Barta 2004a, Barta 2004b, Gyıri 2006) foglalkozott a barnamezı problémáival1. Ennek során Budapesten és a régiócentrumokban kijelölte a barnamezıs területeket magában foglaló övezet határait, meghatározta az alapfogalmak, területi típusok specifikus tartalmát, feltérképezte az övezet jelenlegi állapotát. Kutatásunkban a következı meghatározást alkalmaztuk: A barnamezıs területek kisebb hatékonysággal hasznosított (alulhasznosított), esetenként kiürült, volt iparterületek. Ide soroljuk a rosszul hasznosított vagy elhagyott vasúti, és a már kiürült katonai területeket is (Barta 2002). 2.1.2. A barnamezıs területek kialakulása, jellemzıi A gazdasági szerkezetváltozással szerte a világon a városfejlesztés központi kérdésévé váltak a barnamezıs területek problémái. A dezindusztrializáció, illetve az iparszerkezet átalakulása, valamint a fordi típusú gazdasági növekedés válsága – az 1970-es évek elején – világszerte a ne-

1

E kutatások döntıen különbözı kormányzati intézmények (FVM, OTH) és a Fıvárosi Önkormányzat meg-

bízásából készültek MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

30



hézipari, kohászati, bányászati stb. vállalatok bezárásával járt együtt, a nagyvárosokon belül pedig az elhagyott gyárak, üzemi épületek helyén kiterjedt barnamezıs területek alakultak ki. Az új beruházások rendre elkerülték ezeket a barnamezıs területeket, és a kisebb költségekkel járó zöldmezıs telepítést részesítették elınyben. Magyarországon az 1980-as, 1990-es évek fordulóján viharos gyorsasággal végbement gazdasági szerkezetváltás hasonló következményekkel járt, amihez az ipari szuburbanizáció felerısödése és a szocialista nagyüzemek szervezeti átalakulása (ill. felszámolódása) is társult, így a magyar nagyvárosokban is megjelentek barnamezıs területek, az új – fıként külföldi – befektetık pedig a zöldmezıs területek felé fordultak. További magyar (kelet-közép-európai) jelenség, hogy sajátos „barnamezık” alakultak ki azáltal, hogy az itt állomásozó szovjet hadsereg nagy területeket vett igénybe katonai célokra (laktanyák, raktártelepek, lıterek, repterek stb.). Távozásukkor (1991) a barnaövezetekhez hasonló területek maradtak utánuk: hasznosítatlan – s nehezen hasznosítható –, szennyezett, leromlott épületállagú területek. A piacgazdaság szereplıi nem kívánják igénybe venni a barnamezıs területek jelentıs részét, s a romos épületállomány bontása, a környezeti kármentesítés többletköltsége, a zilált tulajdonviszonyok, az elégtelen infrastruktúra gátolja e területek megújulását. A szórványos, spontán átalakulás fıként ott indult meg, ahol az élénk ingatlanpiac a telekárak jelentıs emelkedését indukálta, ezáltal a barnamezıs területek egyes értékesebb darabjai – elsısorban a városközponthoz közeli, jó fekvéső, jó közlekedési feltártságú területeken – vonzó befektetési célpontokká váltak. A barnamezıs térség egy jelentıs része a piaci folyamatok révén, piaci körülmények között nem képes megújulni, sorsára hagyása hosszú távon nem csak az adott terület, hanem az azt környezı városrész, vagy akár az egész város leértékelıdéséhez is vezethet. A problémák taszító hatása a lakosság, illetve a gazdasági tevékenység elköltözését is maga után vonhatja, a barnamezı nem csak gazdaságilag mehet tönkre, hanem komoly károkat okozhat a társadalomban is. Ezzel egy olyan probléma generálódik, amelynek megoldása közösségi (állami, önkormányzati) beavatkozást igényel. A sikeres városi fejlıdés nem csupán a dinamikus gazdaságot, a gazdaság értéktermelıképességének, versenyképességének javulását, a foglalkoztatottság növelését feltételezi, hanem MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

31



szükség van a növekedés és fejlıdés fenntarthatóságának biztosítására is, másrészt a lakossági életszínvonal emelkedését, egyben az élhetı város megteremtését is szem elıtt kell tartani. A terület- és településfejlesztés kiemelt feladata tehát a lepusztult városi terek, barnamezık megújulásának elısegítése, és ezzel párhuzamosan a város túlzott terjeszkedésének (urban sprawl) megakadályozása, a fenntartható területfelhasználás kialakítása, a zöldterületek védelme. Lehetıséget kell teremteni az egyéb (kevésbé intenzív) hasznosítású – pl. mezıgazdasági, rekreációs funkciójú – területek megkímélésére az új beruházások barnamezıs fejlesztések felé terelésével. Hatalmas területek állnak kihasználatlanul a települések belsı, értékes területein, melyek rehabilitáció nélkül további hanyatlásnak indulnak. A fejlett országokban, de már Magyarországon is felismerték a települések, hogy a környezet védelme és a gazdasági fejlıdés között szoros kapcsolat van, s a gazdaság fejlesztésével, szerkezetváltásával összefüggésben meg kell valósítani a szennyezett területek kezelését (Alvarez 2001, Priemus 2001, Nagy 2004). Tudatos, nem csupán a város képét meghatározni szándékozó településfejlesztés számára a barnamezıs térségek problémáinak kezelésének nehézségei mellett egyben kitőnı alkalom adódik az ésszerőbb területhasználat kialakítására, a térstruktúra átszervezésére is. A rehabilitációval új területek nyerhetık, új funkcióknak adhat teret a barnazóna, hozzájárulva a város egységesebb és hatékonyabb mőködéséhez. A döntéseket azonban a hosszú távú városfejlesztési koncepciókban, programokban megfogalmazott célok szem elıtt tartásával, az adott város egyedi jellegzetességeinek figyelembevételével kell meghozni.


32



2.1.3. A barnamezıs területek kiemelt problémái 1. ábra A barnamezıs területek rehabilitációjának legfontosabb problémái környezeti problémák

elavult, elégtelen infrastruktúra

BARNAMEZİ

Korábbi funkció

zilált tulajdonviszonyok

Új funkció

jogi szabályozás hiánya, elégtelensége

A barnamezıs területek számos problémával küzdenek, melyek közül a rehabilitáció szempontjából a következık tekinthetık a legfontosabbnak (1. ábra):

Környezeti problémák, és ezek esetleges feltáratlansága.

Az ipari termelés hanyatlásával a barnaövezet területén egykor mőködı üzemek környezetszennyezése megszőnt, vagy jelentıs mértékben csökkent. Környezeti problémaként nem is elsısorban a területen megjelenı új tevékenységek, funkciók okozta terhelések jelentkeznek. Sokkal súlyosabb gondot jelentenek az örökölt környezeti károk, ezen belül is a legnagyobb problémát környezetvédelmi, s egyben városfejlesztési szempontból is a talaj-szennyezettség jelenti. A környezetszennyezésért sok esetben – jogutód híján – nem az okozó felel, hanem – miután felfedezte a problémát – az új tulajdonos feladata a kármentesítés. Mindezek az okok távol tartják a lehetséges beruházókat is a barnamezıs területektıl, s inkább a kedvezıbb, biztonságosabb zöldmezıs területeket választják. A környezeti károkról általában nincsenek megbízható információk, így a késıbb felmerülı költségek is bizonytalanok.

A barnaövezeteket terhelı talajszennyezettség jelentısen hátráltatja a területek megújulását, funkcióváltását. Különösen jellemzı ez a nagy felületi kiterjedéső szennyezıdések esetén, illetve vízparti elhelyezkedéső területeknél. A terület rehabilitációja, funkcióváltása a beruházás megtérülési rátáján túlmutató anyagi terheket ró a tulajdonosra, beruházóra. Nem csak a kármentesítés anyagi vonzata tántorítja el a beruházókat, hanem a


33



nagyon idıigényes engedélyezési- és kármentesítési folyamat is, amely a tényleges funkcióváltást megelızi. A szennyezettség elızetes feltárása csak az elsı lépcsıfok, a további részletes vizsgálatok akár több évet is kitehetnek (ld. az Óbudai Gázgyár esetében). Vannak olyan területek, ahol az eredeti szennyezı már nem lelhetı fel, ezért a kármentesítés vagy központi keretbıl valósulhat meg, vagy az új tulajdonos vállalja a kármentesítés költségeit és procedúráját. Közös finanszírozásra lehet jó példa a nagytétényi Metallochemia által okozott szennyezettség felszámolásának terve, amikor útépítés (M6) kapcsán nyílhat mód a probléma felszámolására, a terület rendezésére.

Az új funkciók megtalálása.

A barnamezıs területek reális újrahasznosítására csak akkor van lehetıség, ha sikerül megtalálni a terület új funkcióját. Környezeti kármentesítésre és területelıkészítésre (néhány kivételtıl eltekintve) jellemzıen akkor kerül sor, ha már a befektetık részérıl megvan a motiváció a beruházás realizálására. Az új funkció megtalálása a barnamezık újra használatba vételének egyik legfontosabb kérdése, mert csak e révén indulhat be e területek rehabilitációja.

Zilált tulajdonviszonyok, illetve átmeneti állapot.

A környezeti szennyezettség általános – de még többnyire feltáratlan – problémájához hasonlítható gondot jelent a tulajdonviszonyok rendezetlensége is. A rendszerváltás után a nagyvállalatok és azok telephelyeinek sora darabolódott fel, sıt, a tulajdonviszonyok még máig sem stabilizálódtak. Gyakori volt az a megoldás, hogy az egyes telephelyeken álló épületek, felépítmények kisebb vállalkozások magántulajdonába kerültek, de az is általános volt, hogy egyetlen építményen több tulajdonos is osztozott. Eközben a nagy kiterjedéső ipari telkek felosztását nem, vagy csak sokkal késıbb tudták megoldani az infrastruktúra (utak, közmőhálózat) oszthatatlansága miatt, így bármilyen beavatkozás (építés, felújítás, lebontás, átalakítás) az összes tulajdonos beleegyezését feltételezte. Az egyes tulajdonosoknak ráadásul nem csupán egymással kellett megegyezniük, hanem a gyakran ellentétes önkormányzati szándékokat is figyelembe kellett (volna) venniük. Könnyen belátható, hogy ilyen körülmények között mind a vállalati, mind az önkormányzati fejlesztésre alig adódik esély. Nem kedvezı környezeti szempontból az az átmeneti állapot sem, amely a barnaövezeti területek egy részét ma jellemzi. Bérlemények hada lepi el a területet, a legkülönbözıbb átmeneti jellegő funkciókkal (pl. ideiglenes raktár, kereskedelmi funkció). A területet ténylegesen használóknak a környezeti károk felszámolásában, a terület rendezésében nincs érdekeltségük, így a terület környezeti szempontból is mind inkább a gazdátlanság benyomását kelti. Fejlesztések helyett ezek az ipari telkek és épületek spekuláció tárgyai lettek.


34



Jogi szabályozás hiánya, elégtelensége.

Az általános jogi szabályozás hiánya sokáig hátráltatta a közszektor fejlesztı tevékenységét, a közszféra fejlesztı tevékenységének elısegítését célzó településrendezési jogszabályok (pl. kisajátítási jog, elıvásárlási jog, fejlesztıktıl kérhetı hozzájárulás) elfogadására csak 1997-ben kerülhetett sor. Hozzá kell főznünk azonban, hogy ezen jogintézmények alkalmazása viszonylag ritka, mivel a szőkös anyagi keretek között mőködı önkormányzatok kötelezettségei közé tartozik a kártalanítás is. Másrészt a települések idegenkednek a kemény és aktív közbeavatkozástól, hiszen elsıdleges céljuk a mőködı vállalkozások megszerzése és megtartása, nem pedig elijesztése (Locsmándi 2004). Problémát jelent, hogy ma még nincs olyan jogi szabályozás, amely meghatározná a funkcióhoz, területhasználathoz rendelhetı keretszámokat (határértékeket), és amely az egyes jövıbeni funkciók elhelyezésére alapot adhatna. Nem elhanyagolható ugyanis az a tény, hogy a szennyezett területeken milyen új funkció jelenik meg. A kármentesítés módja, nagyságrendje széles skálán mozoghat, de ehhez ismerni kell a terület további hasznosításának irányait.

Elavult, elégtelen infrastruktúra (út- és közmőhálózat, épületállomány).

Súlyos gondokat okoznak az infrastrukturális hiányosságok. A közlekedési infrastruktúra kétféle tekintetben is problémákat okozhat. A barnazóna jó elérhetıségő és megfelelı (tömeg)közlekedési feltártságú területei általában maguktól is megújulnak, a problémás területeket éppen árnyékhelyzetben lévı vagy nem megfelelı úthálózattal rendelkezı térségekben találjuk. Sok esetben az úthálózat kiépítése vagy korszerősítése önmagában jelentısen megnövelné a barnamezıs területek fejlıdési esélyeit (ld. a budapesti Körvasút sori körút kiépítésétıl várható gazdasági fellendülés). A közlekedési hálózat másik problémája az egykori egybefüggı telkek szétaprózódásából következik: ugyanis a belsı feltáró utak sokszor hiányoznak. A másik leggyakoribb probléma az infrastruktúrával kapcsolatban, hogy a közmőhálózat idıközben teljesen elavult rendszerének rekonstrukciója elmaradt, és romosodik az épületállomány, a csatornahálózat lerobbant mőszaki állapotú, a szennyvízkezelés nem megoldott, stb. Hasonlóan az úthálózathoz, a nagy ipari vállalatra szabott közmőhálózatok átstrukturálása, szétosztása sok esetben még mindig várat magára. Kiemelendı még az épületállomány rossz minısége, romos állapota is.

Az eddig felsorolt problémák önmagukban is azt eredményezik, hogy a telephelyet keresı cégek a barnamezıs területek hasznosítására a legtöbb esetben kevésbé motiváltak. A városközponthoz közel esı területek telekára magas, ráadásul a talajszennyezés elhárításának, infrastrukturáMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

35



lis rekonstrukciójának költsége is jelentıs összegeket emészthet fel. A barnamezıs területek image-e is sokkal rosszabb, mely részben valós (általában ezeken a területeken magasabb a bőnözési ráta, nagyobb a szegénység, alacsonyak a lakásárak, kisebb a kereslet, környezeti problémák is fennállnak), részben elıítéleteken alapszik. Mindezek miatt a megtérülés bizonytalan és várhatóan alacsony. Állami/önkormányzati és a magánszféra közötti együttmőködés (PPP) révén azonban csökkenthetı a pénzügyi kockázat. Fontos a befektetések ösztönzése. Fejleszteni kell a városi infrastruktúrát, javítani a városi környezet minıségét és a lakosság szociális összetételét, valamint az ingatlanfejlesztéshez közvetlen támogatást kell nyújtani, mely a beruházók számára is ésszerő nyereséget eredményez. (Priemus 2001) A barnamezıs rehabilitációt a fenntartható fejlıdés szélesebb perspektívájában kell áttekinteni: a barnamezıs fejlesztés egyszerre gazdasági és városfejlesztési feladat, melyben fontos szerepet kap a várostervezés, a földhasználat-szabályozás, a környezetvédelem és a társadalmi átalakulás vizsgálata is. Ebbıl az is következik, hogy a barnaövezet újrahasznosítása, a városi földhasználat, az ingatlanpiac és a város gazdasági fejlıdése komplex egységként kezelendı. A cél az, hogy a korábbi ipari, katonai stb. területet nagyobb hozzáadott értéket termelı, vagy a környezethez jobban illeszkedı tevékenységgel kell megtölteni, amely nem feltétlenül ipari, sıt sok esetben inkább szolgáltató- vagy lakófunkció. A barnamezıs rehabilitáció segítséget ad a városok környezetbarát módon való újjáélesztésére, a zöldterületek megóvására, a környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. A rehabilitációt végzı vállalkozások számára üzleti lehetıséget biztosít, mellyel a helyi vállalkozások megerısödése is segíthetı. Eredményeként mérséklik a szociális és környezeti problémákat, csökkenhet az elhagyott ingatlanok száma, nı a foglalkoztatás és az adóbevételek nagysága. Összegzésként megállapítható, hogy a nagyvárosok belsı területeibe integrálódott barnamezıs területek által okozott környezeti és gazdasági konfliktusok megoldása nem feltétlen a települések külterületét elfoglaló új iparterületek számának és területének növekedése kellene legyen (amely tájképromboló, természeti környezetet megzavaró stb.), bár egyes településrészeken ezek a megoldások is a fenntartható fejlıdést segítik elı. Mégis sokkal inkább javasolható a barnamezıs területek rehabilitációja, akár funkcióváltással történı fejlesztése, akár további ipari MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

36



hasznosítása sem elképzelhetetlen. E problémakör azonban Magyarországon eddig igencsak háttérbe volt szorítva, a nagyobb települések is inkább körbevették magukat új ipari zónákkal, és a belsı, leromlott állapotú településrészekre nem születtek átfogó megoldások – hiszen az elsıdleges szempont a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés biztosítása volt, és a legtöbb nagyvárosban még ma is az. 2.1.4. El kell-e választani a barnaövezetet a város más részeitıl a rehabilitációs, felújítási tervekben, projektekben? Pro és kontra érvek csapnak össze a szakvéleményekben. Kétségtelen, hogy a barnaövezetek túlnyomó része városokban, sıt, nagyvárosokban található. A szocializmus öröksége, hogy az ingatlanpiac hiánya miatt e térségek a nagyvárosok belsı részein, sokszor a lakóterületekkel együtt, azok szomszédságában helyezkednek el. Ennek megfelelıen kiterjedésük is korlátozott, megjelenésük mozaikos. Az a véleményünk, hogy az említett esetekben a barnaövezetet a városrehabilitáció más feladataival együtt kell kezelni. Ugyanakkor a barnaövezeti rehabilitáció sajátos megoldásokat követel. Általános feladat a talajszennyezettség felszámolása, vagy pl. a budapesti barnaövezeti rehabilitáció során más problémákat is kezelni kell: a zavaros tulajdonviszonyok rendezését, új közmő-hálózat kiépítését, térszerkezeti változtatásokat (mivel a volt gyár-birodalmak nem ritkán a várostól független infrastrukturális rendszereket mőködtettek). Amikor a barnaövezeti megújítás nagyságrenddel túllépi a városrehabilitáció feladatait, akár kiterjedésében, elhelyezkedésében, akár a problémák megoldásainak sajátosságaiban és költségeiben, akkor valóban szükség van a városrehabilitáció és a barnaövezeti rehabilitáció szétválasztására, és külön projektekben való kezelésére. Azzal a mechanikus szétválasztással azonban nem értünk egyet, amely a maximum 4 ha-hoz köti a városrehabilitációval együtt kezelhetı barnaövezeti rehabilitációt, mivel más „elválasztó” kritériumokat is figyelembe kell venni (a súlyos talajszennyezettség, a térszerkezeti – infrastrukturális fejlesztési igény, a tulajdonrendezés, stb. sajátos és rendkívül költséges megoldásaira gondolva). Ugyancsak nem értünk egyet azzal a megközelítéssel sem, amely a városrehabilitáció MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

37



középpontjába a lakásfelújítást helyezi, és legfeljebb a barnaövezetben található lakásokra terjeszti ki a rehabilitációt. Az eddigi EU által támogatott barnaövezeti projektekben való korlátozott magyar részvétel fı oka éppen az volt, hogy 40 ha összefüggı területi kiterjedésben szabták meg a támogatható barnaövezeti rehabilitációt. Ilyen mérető barnaövezettel kevés városunk „büszkélkedhet”. A ROP-ban megjelent 36 nyertes projekt közül 4 kapcsolódott barnaövezeti rehabilitációhoz, de a többi projekt egyike-másika is – helyesen – tartalmazott ilyen megújítási feladatokat. 2.1.5. Magyarországi barnamezıs helyzetkép az eddigi felmérések tükrében Magyarországon még nem készült alapos, szakmailag is megnyugtató, teljes körő vizsgálat mely felderítené, vajon hány városunk, mely vidékeink, milyen mértékben és milyen szempontokból vannak érintve a barnamezı problémáival. Az eddigi kutatások elsısorban a budapesti barnaövezet problémáival (Kiss 1999, Koszorú 2001, Barta 2002, Barta 2004b, Barta-Lıcsei 2003) foglalkoztak, a vidéki helyzet vizsgálatában mindössze egy-egy településcsoport (regionális centrumok, nagyvárosok: Gyıri 2006, Kiss 2001, Kukely-Zábrádi 2004) vagy térség (Borsod-AbaújZemplén megye: Horváth-Szabó-Szacsuri 2001; Északkelet-Magyarország: Czira-Kukely 2004) vizsgálata történt meg. A VÁTI Kht. Településtervezési és Tájtervezési Irodája Nagy Ágnes témavezetésével 2003-ban végzett felmérést az EU Strukturális Alapok keretében barnamezıs rehabilitációra kiírandó pályázatok szakmai megalapozásához (VÁTI 2003). Saját adatbázisára támaszkodva kívánta feltárni a magyarországi barnamezıs területek térbeli elterjedését. Ez a felmérés azonban csak részleges volt (fontos települések kimaradtak a vizsgálatból), másodlagos forrásokból építkezett (fıleg a megyei fıépítészek információira támaszkodott), s a barnamezı fogalmát sem használták egységesen. Így a kutatás eredményei bizonytalanok és megkérdıjelezhetık. A kutatás fı célja az volt, hogy felbecsülhetı legyen, mekkora igény jelentkezhet Magyarországon a fıleg EU forrásokból finanszírozandó rehabilitáció számára. A vizsgálat legfontosabb megállapítása, hogy a barnamezık az ország fejlettebb, dinamikusabb térségeiben és városaiban, fıleg nagyvárosaiban sőrősödnek. Ugyan nem tudták feltárni az összes számba jöhetı területet, de a kutatás MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

38



eredménye így is megdöbbentı: több, mint 12 ezer ha 119 településen (2. ábra). A barnamezıs telephelyek nagysága széles intervallumban mozog: 1-200 ha közötti területekrıl van szó. A 40 ha feletti telephelyek azonban mindössze 7%-ot tesznek ki, s csak erre lehetett pályázni az EU Strukturális Alapjainál, így pl. az NFT I. ROP-nál. A telephelyek 55%-a 5-40 ha közötti, ami még elég nagy terület ahhoz, hogy a probléma önmagában ne oldódjon meg, tehát közösségi beavatkozásra van/lehet szükség – viszont ehhez EU-s források nem vehetık igénybe. A telephelyek 38%-a kisebb 5 ha-nál, ezeken a magántıke beruházásai révén elképzelhetı és reális a spontán megújulás. A nagyobb telephelyek többsége katonai terület, de ezek jellemzıen a városok peremterületein vannak – a legnagyobb problémát a várostestbe ékelıdı ipari és közlekedési területek okozzák. A VÁTI-felmérés szerint a barnamezık 8%-a hasznosított, 51%-a részben hasznosított, 41%-a hasznosítatlan (ezzel szemben az MTA RKK Budapestre vonatkozó kutatásaiban a hasznosítatlan területek aránya marginális volt). Ugyancsak kimutatták, hogy a barnamezık tulajdonosai ritkán kívánják a korábbi tevékenységet folytatni, döntı részük funkcióváltást akar területén. A Környezettudományi Központ szintén megpróbált készíteni egy barnamezı-katasztert 20042005 között, kérdıíves módszerrel (www.ktk-ces.hu). A kutatás eredménye azonban még szőkebb körre terjedt ki. A 292 kiküldött kérdıívbıl ugyan 146 visszaérkezett, de mindössze 66 olyan település vagy fıvárosi kerület nyújtott információt barnamezıs területeirıl, melyeket hasznosítani tudtak. Végeredményben 183 barnamezıt tartalmazó adatbázist tudtak létrehozni. Az MTA RKK-ban Gyıri Róbert témavezetésével 2006-ban készült részletes tanulmány a hazai régióközpontok barnamezıs helyzetképérıl, a rehabilitáció eddigi eredményeirıl, a városi területhasználat átalakulásáról és az önkormányzatok helyi városfejlesztési politikájáról (Gyıri 2006). Budapesten 68 km2 (a fıváros területének 13%-a), a nagyvárosokban több száz hektár barnamezıs terület határolható le. A legnagyobb barnamezıs területek (laktanyák, repülıterek, bányaterületek stb.) jellemzıen a városok peremén találhatók, de a belsı területeken is számos egybefüggı, rehabilitálásra szoruló barnamezıs területet azonosítottak.


39



2. ábra Barnamezıs területek Magyarországon

Forrás: VÁTI, 2003

Mindezen felmérések alapján állítható, hogy a magyarországi barnamezıs területek nagyobb hányada Budapesten és a nagyvárosokban található. Jelentıs területő katonai objektumok ugyan vannak kisebb településeken is, de a barnamezık elsısorban (nagy)városi problémaként jelentkeznek. A VÁTI-felmérés alapján a magyarországi ipari barnamezık kétharmada Budapesten és a regionális centrumokban találhatók.


40



2.2. A barnamezıvel foglalkozó fejlesztési tervek 2.2.1. Európai uniós gyakorlat Az Európai Unióban a barnamezıs rehabilitációt többféle programon keresztül támogatták és támogatják. Ezeket három nagy csoportba sorolhatjuk:

az integrált és komplex városfejlesztést megvalósító URBAN közösségi kezdeményezésen keresztül nyújtott támogatások.

az Interreg közösségi kezdeményezésen keresztül nyújtott támogatások.

az EU-s Keretprogramokon keresztül nyújtott támogatások.

A 2000 és 2006 közötti URBAN II programban hat prioritást emeltek ki. Ezek egyike a barnamezıs területek vegyes hasznosítású és környezetbarát megújítása. (2000/C 141/04 közlemény, 12. pont) A barnamezıs prioritás az összes URBAN-forrás 40%-át, 630 millió eurót kötött le, de a pénzügyi forrásokat a prioritások között országonként eltérı arányban osztották szét. A finn és svéd URBAN-városokban barnamezıs rehabilitáció a program keretében egyáltalán nem történt, ezzel szemben Bécsben, az olaszországi Tarantóban, a görögországi Iraklióban és a németországi Mannheim-Ludwigshafenben a kiadások több mint 70%-át erre fordították. (COM(2002) 308 európai bizottsági közlemény, 34–38. o.) Az Interreg III/B. kezdeményezésben barnamezıs rehabilitációval foglalkoztak a REVIT és a PROSIDE programok.

A 2006 végén lezárult REVIT (Revitalising Industrial Sites) és a folytatását jelentı EUBRA (European Brownfield Revitalisation Agenda) célja, hogy hat társult városban nemzetközi együttmőködéssel növeljék a barnamezıs rehabilitációs politikák hatékonyságát.

A PROSIDE (Promoting Sustainable Inner Urban Development) projekt új tervezési módszerek és eszközök alkalmazásával a magántıke minél nagyobb mértékő bevonását tőzte ki célul.


41



Az európai uniós keretprogramok kapcsolódó projektjei közül a NICOLE, a RESCUE, a NORISC, a CLARINET és a CABERNET emelhetı ki.

A még a 4. Keretprogramból kinövı, 1995-ben alapított NICOLE (Network for Industrially Contaminated Land in Europe) az ipar szereplıinek, a kutatási szférának, valamint a szolgáltató cégeknek az együttmőködését és a szennyezett területek problémáinak kezelését irányozza elı.

Az 5. Keretprogramban a RESCUE (Regeneration of European Sites in Cities and Urban Environments) négy ország barnamezıs gyakorlatán keresztül vizsgálta, hogyan lehet integrálni a fenntartható fejlıdés alapelveit a barnamezıs fejlesztésekbe.

Szintén az 5. Keretprogramban a NORISC (Network Oriented Risk Assessment by Insitu Screening of Contaminated sites) egy döntéshozatali szoftver kifejlesztését tőzte ki célul a barnamezıs szennyezettség feltárására és az újrahasznosítási lehetıségek kiértékelésére.

Az 1998 és 2001 között futó CLARINET projekt fı célja a barnamezıs területek szenynyezettségének felmérése, a kármentesítésre irányuló technológiák és döntési mechanizmusok kidolgozása volt. Ennek utódja, a CABERNET (Concerted Action on Brownfield and Economic Regeneration Network) szakértıi hálózata az egyes országok eltérı barnamezı-megújítási gyakorlatának mozgatórugóit és a beavatkozás prioritásait vizsgálja (Lee–Ferber–Grimski–Millar–Nathanail 2005).

Az EU ugyan jelentıs támogatást nyújt a kutatási projektek kidolgozásához, ennek ellenére ezidáig nem jött létre átfogó koncepció és egységes szabályozás a barnamezıs területek revitalizációjára. (Kukely–Lıcsei 2006) 2.2.2. Hazai gyakorlat 2.2.2.1. Tervezéstörténeti áttekintés a barnamezıs rehabilitáció megjelenési helyei a hazai tervezésben A barnamezıs rehabilitáció kérdésköre Magyarországon az 1990-es évek közepétıl került a hazai tervezés fókuszába. A barnamezıs területek különösen Budapesten és a nagyvárosokban jelentek meg tömegével. A hazai politika elıször környezeti kérdésként foglalkozott az elhagyott ipari és katonai területek sorsával, nem véletlen, hogy a környezeti kármentesítés problematikája MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

42



révén elsıként a környezetvédelmi tervezésben kapott nagyobb teret. A barnamezıs rehabilitáció kérdése elsısorban egyedi esetekben, nagyprojektek kapcsán került a fókuszba (pl. Metallochemia, Infopark, Óbudai Gázgyár stb.). A komplex barnamezıs rehabilitáció elsıként a Phare-programban, majd az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjában jelent meg. 2.2.2.2. Kormányzati szintő programok Az 1990-es évek második felében a kormányzati programokban a barnamezıs rehabilitáció, mint környezeti kármentesítési projekt jelent meg. A barnamezıs rehabilitáció akkor vált egyre jelentısebbé, mikor számottevı európai uniós források léptek be a projektek finanszírozásába. 2.2.2.2.1. Állami környezetvédelmi programok 1996-ban kormányhatározatban (2205/1996) rögzítették az állami felelısségi körbe tartozó hátrahagyott környezetkárosodások kármentesítését. Megalkották az Országos Környezeti Kármentesítési Programot (OKKP), mely összefogja a kármentesítéssel kapcsolatos feladatokat. Az OKKP széleskörő célrendszert fogalmazott meg. Célja a talajban és a felszín alatti vizekben hátramaradt, akkumulálódott szennyezettségek, károsodások felderítése, megismerése, a szennyezıdések mértékének feltárása, a veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése, a szennyezett területeken a szennyezettség mérséklése, vagy megszüntetésének elısegítése. A környezeti kármentesítés összege becslések szerint nagyságrendileg 1000 milliárd Ft-ot tesz ki. Amennyiben évente legalább 25-35 milliárd Ft rendelkezésre állna, 30-40 év alatt elvégezhetı lenne a kármentesítési program. 1994-2004 között különbözı állami forrásokból összességében több mint 80 Mrd Ft ráfordítással több mint 200 területen kezdıdött meg a kármentesítés. Kiépült a Kármentesítési Információs Rendszer is, s folyik a tartós környezetkárosodások, szennyezett területek, illetve a szennyezıforrások országos számbavétele. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2003-ban és 2004-ben kiírt „Zöld Forrás” programjában lehetett pályázni barnamezıs beruházások elıkészítésére, a szennyezett területek kármentesítésére. A 10 ha-nál nagyobb kiterjedéső, egykori ipari tevékenységhez kötıdı szennyezett területekkel rendelkezı városok pályázhattak. A pályázat meghirdetésekor a támogatásra 1,5 MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

43



Mrd Ft keretösszeg állt rendelkezésre. 2003-ban 12 barnamezıs projekt nyert el támogatást (ebbıl 8 az Országos Mentıszolgálat különbözı vidéki mentıállomásainak kármentesítésére) 290 millió Ft értékben. 2.2.2.2.2. Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) A 2005-ben elfogadott OTK nem szentel kiemelt figyelmet a barnaövezeti rehabilitációnak.

A területhasználat elvei között szerepel, hogy a barnaövezeti fejlesztéseket elınyben kell részesíteni a zöldmezıs beruházásokkal szemben.

A fenntartható térségfejlesztést és örökségvédelmet hangsúlyozó fejlesztési politika alapelvei között megemlítik, hogy hangsúlyt kell helyezni az örökölt környezetszennyezés felszámolására és a kármentesítésre. A táji természeti örökség helyi védelmében a területfejlesztésnek hozzá kell járulnia az elszennyezett és degradált területek rehabilitációjához.

A fejlesztési pólusok fenntarthatósága érdekében a fizikailag erodálódó, ill. funkcióvesztett belvárosi, átmeneti, lakótelepi területeink revitalizálása (barnamezık rehabilitációja, városi slumosodás megakadályozása, stb.) a feladat.

A környezet-és természetvédelem, vízgazdálkodás fejezetben van szó az ipari szerkezetváltás által érintett településeken a barnamezıs területek hasznosításának szükségességérıl.

A különbözı régiók fejlesztési programjaiban a Dél-dunántúli, az Észak-magyarországi, a Közép-dunántúli és a Közép-magyarországi régiók fejlesztési irányai között esik szó a barnamezıs – volt ipari és katonai – területek rehabilitációjáról. Viszonylag kiemelten foglalkozik az OTK a budapesti metropolisz térség fejlesztésében a barnaövezeti megújítással: az élhetı város és agglomerációjának megteremtése átfogó környezetgazdálkodással és integrált környezeti tervezéssel valósítható meg, amelynek része a funkcióvesztett területek revitalizálása, a válságterek rehabilitációja, a zöldterületek védelme és lehetıség szerinti növelése.

De, például, a Duna-menti területfejlesztés feladatai között meg sincs említve a barnamezıs rehabilitáció, mint ahogy a másik három régióban sem (Nyugat-Dunántúlon és az Alföld két régiójában), pedig e térségekben is megjelenik ez a probléma – az Alföldön fıleg a volt katonai létesítmények, repülıterek, szovjet laktanyák, a nagyvárosainkban mindenütt az ipari szerkezetváltás MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

44



miatt üresen hagyott épületek, illetve a nem hasznosított vasúti létesítmények, területek újrahasznosításakor. 2.2.2.2.3. Európai uniós forrásokat igénybe vevı pályázatok A Phare elıcsatlakozási alap, majd a 2004-es csatlakozás után a Strukturális Alapok nyújtottak pénzügyi alapot az elsı átfogó, komplex rehabilitációs programok realizálásához. 2002-2003 Phare program A Phare 2002-2003 területfejlesztési program keretében nyílt elıször lehetıség a komplex rehabilitációs programok megvalósítására. „Az integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése” címő pályázati kiírásban 49 pályázat részesült támogatásban. A program keretében 54 millió euró Phare forrás és 43 millió euró hazai társfinanszírozás – összesen mintegy 25 milliárd Ft – került elosztására. A kedvezményezett településeken (3. ábra) leromlott városi, települési, ipari és katonai területek megújítása, illetve a hozzá kapcsolódó közlekedési infrastruktúra és foglalkoztatási célú helyi kezdeményezés valósult meg. A program elsısorban városrehabilitációs pályázatokat támogatott, a barnamezıs rehabilitáció csak néhány esetben jelent meg, s elsısorban laktanyarehabilitációt jelentett (Lenti, Nyíregyháza, Tolna).


45



3. ábra A Phare területfejlesztési program nyertes települései

Forrás: VÁTI

2004–2006 Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Az NFT átfogó program – amely egy-egy térség funkcióváltását célozza meg, vagy visszavezetését a városi szövetbe, stb. - nemigen foglalkozik kifejezetten a barnaövezeti rehabilitációval. Többnyire a környezetvédelem keretében esik szó a szennyezett talaj, levegı, víz tisztításáról, e problémák akár a múlt örökségeként, akár a jelenlegi mőködés következményeként bukkannak fel. A szennyezett talaj tisztításának követelményét három esetben – a bezárt uránium bányák (másutt megemlítik a meddıhányókat is), a volt szovjet katonai bázisok, valamint a MÁV tulajdonában lévı nem hasznosított földterületek – említik. Tehát, az ipari szerkezetváltás örökségeként kiürült térségek, rosszul hasznosított barnaövezetek rehabilitációjáról nincs szó a programban. Nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdasági tevékenységek környezeti terhelésére. Ezt a szempontot a korábbi évtizedekben (nem említik nevén a szocialista rendszert) figyelmen kívül hagyMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

46



ták. Emiatt erısen szennyezett területek alakultak ki, amelyek kármentesítésére van szükség. (Ugyancsak nem említik, hogy a kármentesítés tartalma, jellege attól függ, hogy milyen új célra akarják felhasználni a korábban szennyezett területeket. A funkcióváltás nem jelenti feltétlenül az ipari funkciótól való megválást, elképzelhetı más, környezetbarát iparok telepítése is ezekbe a térségekbe). Mindenesetre az NFT leszögezi, hogy a jelenlegi gazdaság kevésbé terheli a környezetet – a más felhasználás, valamint a szigorúbb szabályozás következtében. A jobb minıségő környezet kialakításának céljai között azt is említi az NFT, hogy a barnamezık hasznosítása lehetıséget jelent a regionális egyenlıtlenségek csökkentésében. A környezetvédelem céljainak finanszírozását részben a Kohéziós Alap biztosítja – fıként a kiterjedtebb területek talajszennyezettségének megszüntetésében. A kisebb volumenő beruházást a Strukturális Alap fedezi. Fontos szempont, hogy az NFT már hangsúlyozza a „szennyezı” felelısségét a kármentesítésben, valamint azt a tényt is, hogy a környezetvédelmi alapot megnövelik 2003-ban, 2004-ben, a GDP 1%-áról 1,15%-ra, és számítanak az EU segítségére is. A ROP kettıs céljához - a nagyvárosi centrumtérségek gazdasági környezetének, valamint az elmaradott területek, településrészek fejlesztéséhez - szorosan kapcsolódnék a barnaövezeti rehabilitáció, de ez a feladat sajnos nincs megnevezve. Barnaövezeti rehabilitáció az Operatív Programokban 2004–2006 között A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a 2004–2006 közötti intervallumban a barnamezıs rehabilitáció és az ezzel szorosan összefüggı környezeti kármentesítés kérdése két operatív programban jelent meg: a Regionális Operatív Programban (ROP) és a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programban (KIOP). A KIOP az állami felelısségi körbe tartozó vízbázis-védelmi kármentesítési tevékenységeket, a ROP pedig az önkormányzati tulajdonban lévı ún. barnamezıs település rehabilitációs beruházások során felmerülı kármentesítést támogatta. A ROP keretében meghirdetésre került a városi területek rehabilitációját célzó pályázat 2.2.2. komponense a barnamezıkre koncentrál, ahol a fent említett környezeti károktól való mentesítést, új – pl. szociális, kulturális, rekreációs – funkciók megjelenését, a barnamezıknek a telepüMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

47



lési struktúrába való integrációjának elımozdítását támogatták. Bár a célok között a zöldmezıs beruházások által elfoglalt területek arányának csökkentése is szerepelt, nem támogatták a projektet, ha a rehabilitáció eredményeképpen a régi barnamezıs területen nagyrészt gazdasági funkciókat terveztek. A pályázati kiírás egyik legnagyobb hibája éppen ez a korlátozás volt, hiszen napjainkban a zöldmezıs beruházások jelentıs része éppen ipari és logisztikai (vagyis gazdasági) célú. Ahhoz, hogy a pályázó megkapja a 125–1500 millió forint vissza nem térítendı támogatást, két fı kritériumot kellett teljesíteni: a barnamezı méretének legalább 40 hektárnak kell lennie, méghozzá nem szétaprózva a város területén, hanem egybefüggıen. A fent említett kritériumok és elıírások rendkívül leszőkítették a potenciális pályázók körét, s ezzel alig segítették a barnamezık felszámolását vagy újrahasznosítását. Ekkora egybefüggı barnamezı igen kevés városban található, a túlnyomóan nem gazdasági célú újrafelhasználás pedig erısen gátolja az önkormányzatokat a lehetséges befektetık megtalálásában. Ennek tulajdonítható, hogy mindössze 7 pályázat érkezett be (összesen 6 Mrd Ft igénnyel), s csupán 4 (ebbıl egy ipari) barnamezıs projekt részesült támogatásban (összesen 3,5 Mrd Ft értékben). A 40 hektár alatti barnamezıs területek a városrehabilitációs komponens (ROP 2.2.1) keretében voltak támogathatók, s néhány pályázat nyert el támogatást (pl. Celldömölk, Nagykanizsa, Orosháza). A KIOP környezetvédelmi prioritásai között a környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében jelent meg. A KIOP olyan kármentesítési intézkedéseket támogatott, ahol kisebb a veszélyeztetés mértéke, és fıleg környezet-egészségügyi szempontok dominálnak. Erre az intézkedésre 20 pályázat érkezett be, melybıl 5 nyert el támogatást, 5,2 Mrd Ft értékben.


48



2007–2013 Új Magyarország Fejlesztési Terv A barnaövezeti problémák megjelenése az Új Magyarország Fejlesztési Tervben: 1. A helyzetértékelésében a környezeti értékekkel kapcsolatosan megjelent az a megfogalmazás, hogy „a városi térségek sajátos környezeti gondokkal küzdenek. Épített örökségünket számos veszély fenyegeti.” (3.oldal) A városrészek újjáélesztése új lehetıségeket kínál a városok fejlıdésében.

Egyrészt a szocializmus erıltetett nehézipari fejlesztése nyomán – fıként a középdunántúli, ill. észak-magyarországi ipari tengely területén, valamint a nagyvárosainkban és környékükön – a talajszennyezettség kármentesítése jelenti a legnagyobb kihívást. Másrészt, jelenleg különösen a közlekedési utak mentén erıs a légszennyezés, valamint növekvı a zaj-és rezgésterhelés. E problémák csökkentése fokozott erıfeszítéseket követel.

Az épített örökség, a történelmi mőemlékek – a háborús károk, majd a rossz hasznosítás következtében – még ma sem szolgálják megfelelıen a mővészeti, kulturális életet, és a turizmust. A mőemlékek renoválására, a történelmi városrészek újjáélesztésére egyelıre alig kínálkozik megoldás.

2. A stratégia horizontális politikái között a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása élvez prioritást. Mivel mindenkit megillet az élhetı környezet, ezért „biztosítani kell az erıforrásaink, természeti és épített környezetünk elemeinek fenntartható, az életminıség javítását hosszú távon lehetıvé tevı hasznosítását.” (46.oldal).

A környezeti értékek megóvását, a környezetgazdálkodás elterjesztését, a környezetbiztonság növelését, az energiahatékonyság fokozott figyelembe vételét;

A társadalmi fenntarthatóság keretében a demográfiai folyamatok kedvezıtlen hatásainak mérséklését,

A makrogazdasági stabilitást, a gazdaság tartós egyensúlyi pályán tartását.


49



3. A stratégia kiemelten kezeli a területi kohézió erısítésének feladatát. Témánk szempontjából az ÚMFT hangsúlyt helyez arra, hogy a városokban a zöldmezıs beruházásokkal szemben a barnamezıs fejlesztéseket kell elınyben részesíteni. A horizontális politikák céljaihoz kapcsolódó tematikus és területi prioritások között a környezeti és energetikai fejlesztés is szerepel, amelyhez hozzátartozik, hogy a települések egészséges, tiszta környezetének kialakítása érdekében el kell végezni a „rehabilitációs feladatokat, beleértve a környezeti kármentesítést is. Az épített környezet rehabilitációja, a táj és a település harmonikus kapcsolata a városi és a mezıgazdasági területek számára egyaránt fontos” (70. oldal). Ez magába foglalja – többek között – a barnamezıs területek revitalizációját. Budapesten, ahol a barnamezıs térség 40-50%-a található, a funkcióvesztett, szennyezett területek rehabilitációja alapvetı fontosságú az „élhetı város” megteremtésében. De a természeti, táji és kulturális értékekben gazdag rurális térségekben sem hagyható figyelmen kívül a természet-és örökségvédelem. Város- és barnaövezeti rehabilitáció a Regionális Operatív Programokban 2007-2013 között A hét regionális operatív program mindegyike tartalmaz városrehabilitációs, illetve barnamezıs területek rehabilitációjára vonatkozó fejlesztési elképzeléseket (3. táblázat). Ezek elsısorban a város- és településfejlesztési prioritások részeként jelennek meg. Az ezekre fordítható összegek nagyságát, illetve a teljes OP költségvetéséhez viszonyított arányát az alábbi táblázat szemlélteti. Ennek aránya az Észak-alföldi (42%), illetve az Észak-magyarországi régióban (32%) a legmagasabb, de a Dél-Alföldön is eléri a teljes OP tervezett költségvetésének negyedét.


50



3. táblázat Településfejlesztés a Regionális Operatív Programokban

Forrás: ÚMFT, ROP

1. A Közép-magyarországi OP beavatkozási területként jelöli meg az integrált, szociális típusú rehabilitációt, a barnamezıs területek megújítását, illetve a települési központok (elsısorban a kistérségi központok) fejlesztését „az identitást erısítı funkciók elıtérbe helyezésével.” Az OP ezen célkitőzéseken belül megemlíti a katonai létesítmények fizikai rehabilitációját is, illetve a fıváros esetében különösen fontos problémaként jelentkezı leromlással fenyegetett lakótelepi (iparosított technológiával épült lakóépületek), illetve egyéb leromlott városi területek rehabilitációját. 2. A Közép-dunántúli OP vonatkozó prioritási tengelyének az integrált városfejlesztés az átfogó célja. Ennek része a „város- és városrész-központok értékmegırzı revitalizációja”, a leromlott és leromlással fenyegetett városrészek rehabilitációja. 3. A Dél-dunántúli régió operatív programjában a gazdasági funkciójú városrehabilitáció jelenik meg célként. Ez döntıen a barnaövezetek funkcióváltásának elısegítését támogatja, elsısorban városokban, illetve a Mecsek és Völgység szén- és uránbányászati múlttal rendelkezı településein, illetve azokon a volt katonai területeken, amelynek adottságai lehetıvé teszik új funkciók kialakulását. Külön kiemelendı a Pécs Európa Kulturális Fıvárosa

2010

programja

is, amelynek

keretében

a

fejlesztések

helyszínei

városrehabilitációs szempontokat figyelembe véve lettek kiválasztva. (pl. Zsolnay Kulturális Negyed, közterek és parkok rehabilitációja) MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

51



4. A Nyugat-dunántúli régióban a városfejlesztési prioritási tengely szintén a városközpontok, leromlott városi lakóterületek integrált rehabilitációját kívánja elısegíteni. Ennek része a településmagok „esztétikai megújítása”, a települések központjában található barnamezık kármentesítése és revitalizációja. 5. Az Észak-alföldi régió operatív programjában, a város- és térségfejlesztési prioritás részeként az igen tágan megfogalmazott „vonzó települési környezet” kialakítása jelenik meg célkitőzésként. A városfejlesztés ebben az esetben is a városok belsı megújítására koncentrál, de megtaláljuk a barnamezıs területekre vonatkozó fejlesztéseket is. 6. A Dél-Alföldön a térségfejlesztési akciók részeként az integrált, szociális jellegő városrehabilitáció jelenik meg (leromlott, illetve leromlással fenyegetett területek), illetve „fıutca típusú” akciók a központok rehabilitációjára. 7. Észak-Magyarország operatív programjában a településfejlesztési célkitőzés keretében a rehabilitáció céljaként megjelenik a magánberuházások mobilizálása is. A beavatkozási területek a leromlott (leromlással fenyegetett) városi lakóterületek integrált rehabilitációját, illetve a kistérségek központi településeinek fejlesztését foglalják magukba. A Környezeti és Energia Operatív Programban horizontális célkitőzésként jelenik meg a barnamezıs rehabilitáció, mint természeti erıforrások megırzésének és védelmének egyik eszköze. 2.2.2.3. Települési szintő programok A barnamezıs rehabilitáció kérdése a települési programokban is növekvı szerepet játszik, különösen Budapesten kapott jelentıs teret. A „Budapest Városrehabilitációs Programjának felülvizsgálata és javaslat a Program továbbfejlesztésére (2006)” c. dokumentum ill. az azt megelızı fıvárosi városfejlesztési koncepciókban a barnamezıs rehabilitáció súlya különbözı hangsúllyal szerepelt:

A korábbi budapesti városrehabilitációs program (1997) célkitőzései még tartalmazták a barnamezıs rehabilitációt is: a funkcióváltó területek (brownfield, átmeneti zóna) jobb kihasználását, az iparpolitikai, ill. az iparterületi rehabilitáció célkitőzései között az átmeneti


52



zóna funkcióváltásának stratégiáját, és a városszerkezetben az iparterület átfogó kezelését.

A 2002-ben kidolgozott Budapest Városfejlesztési Koncepció stratégiájában a városi térszerkezet fejlesztésének egyik fontos céljául tőzték ki az átmeneti zóna területi tartalékainak feltárását és a belsı városrészek komplex rehabilitációját. A barnamezıs rehabilitációról azonban nem esett szó ebben a programban.

A Budapest Középtávú Városfejlesztési Program – a Podmaniczky Program (2005) sem tartalmazza a barnaövezeti rehabilitációt. A lakhatóság és élhetıség céljai a lakóterületek megújításával, ill. fıleg a közlekedésfejlesztéssel és az ehhez szükséges városszerkezeti változtatásokkal foglalkoznak.

A Budapest hosszú távú lakáskoncepciója és középtávú lakásprogramja (2005) értelemszerően csak a rozsdaövezetben épülı lakások, lakónegyedek megújításával foglalkozik.

A jelenlegi városrehabilitációs program megemlíti, hogy miért nem tartalmazzák a jelenlegi célkitőzések az átfogó barnaövezeti rehabilitációt, és milyen kompromisszumos megoldást kínál e hiányosság pótlására: „A város kiegyensúlyozott fejlıdése érdekében kívánatos lenne a barnamezıs területek rehabilitációjának megindítása is. A barnamezıs rehabilitációt érintı átfogó célok vonatkozásában az 1997-ben megfogalmazottak változatlanul irányadónak tekinthetık, vagyis az átmeneti zónában mindenekelıtt az iparterületek és a vasúti területek megújításának szervezése jelent városrehabilitációs feladatot. Ugyanakkor a zóna átalakulása szempontjából önmagában az egyes érintett ingatlanok méretébıl fakadóan jóval nagyobb az akcióterületi projektek léptéke. Itt a Podmaniczky Program által nevesített lakóterületi zárványok felszámolása mellett külsı források megszerzésében, a tervezési, szervezési fázisban hárulhat feladat a Fıvárosi Önkormányzatra”. Mindez pedig azt jelenti, hogy gyakorlatilag itt is csak a barnaövezetbe ékelıdı lakóterületek rehabilitációjáról van szó, az átfogó rehabilitáció feltételeit, megoldásait még keresik… Így a ROP és a Budapesti Városrehabilitációs Program célkitőzéseiben jelentıs eltérés mutatkozik a barnaövezeti rehabilitációra vonatkozóan, amit a két program e téren eltérı indikátorai is jeleznek. Míg a ROP mutatói között szerepel az erısen leromlott környezet meghatározásában a legalább 3 hektárnyi barnamezı (felhagyott vagy rosszul hasznosított ipari terület, katonai objekMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

53



tum) megléte a településen, addig a Városrehabilitációs Program (2006) indikátorai között nincs barnamezıre vonatkozó mutató. 2.3. Irodalom 1260/1999/EK rendelet a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról. 2000/C 141/04 európai bizottsági közlemény az URBAN II. programról (2000. ápr. 28.) 2000/C 141/04 európai bizottsági közlemény az URBAN II. programról (2000. ápr. 28.) A 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet az Országos Területrendezési és Építési Követelményekrıl Alvarez, K. (2001) A barnamezık és rozsdaövezetek gazdasági újjáélesztési programja az Egyesült Államokban. – Éri V. (szerk.) Terjeszkedés vagy ésszerő városfejlıdés? Környezettudományi Központ, Budapest, 75-79. o. Ashworth, G. J. 1991: Heritage planning: conservation as the management of urban change. Geo Press, Groningen, 150 p. Ashworth, G. J.-Tunbridge, J. E. 1999: Old cities, new pasts: Heritage planning in selected cities of Central Europe. – GeoJournal 49. pp. 105-116. Ball, M.-Maginn, P. J. 2005: Urban change and conflict: evaluating the role of partnerships in urban reneneration in the UK. – Housing Studies 20. 1. pp. 9-28. Balsas, C. J. 2000: City center revitalization in Portugal. – Cities 17. 1. pp. 19-31. Barta Gy. – Lıcsei H. (2003) Vállalatok Budapest barnaövezetében. Területi Statisztika 6.(43.) évf. 2. sz., 107-120. o. Barta Gy. (szerk.) (2004b) A budapesti barnaövezet megújulási esélyei. MTA Társadalomkutató Központ, Mőhelytanulmányok, Budapest. Barta Gy. (szerk.) 2004: A budapesti barnaövezet megújulási esélyei. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest Barta Gy. (témavezetı) (2004a) Rehabilitációs megoldások az európai nagyvárosok barnaövezetében. MTA RKK KÉTI, Budapest. Barta, Gy. (témavezetı), (2002) Gazdasági átalakulás Budapest barnaövezetében. MTA RKK KÉTI, Budapest. Bonneville, M. 2005: The ambiguity of urban renewal in France. – Journal of Housing and the Built Environment 20. pp. 229-242. Bucek, J. 2006: Post-socialist urban development, planning and participation. – The case study of Bratislava city centre. – In: Enyedi Gy.-Kovács Z. (eds.): Social changes and social sustainability in historical urban centres. The case of Central Europe. HAS Centre for Regional Studies, Pécs pp. 65-80. Burcin, B.-Kucera, T. 2006: Socio-demographic consequences of the renewal of Prague’s historical centre and its functional transformation. – In: Enyedi Gy.-Kovács Z. (eds.): Social changes and social sustainability in historical urban centres. The case of Central Europe. HAS Centre for Regional Studies, Pécs pp. 174-188. COM(2002) 308 európai bizottsági közlemény a Strukturális Alapok 2000–2006 közötti programozásáról. (2002. június 14.) Custodis, P.-G.-Schürmann, H. 1998: Denkmalpflege in Polen von 1945 bis 1997. – Geographische Rundschau 50. 1. pp. 24-29. Czira T. – Kukely Gy. (2004) Az átalakuló iparú térségek környezeti konfliktusainak fenntarthatósági értékelése Északkelet-Magyarországon. Tanulmány. MTA TAKI Környezetállapot Értékelési Program MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

54


Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP 2.2) A városi területek rehabilitációját célzó intézkedések értékelése Cséfalvay Z. 1994: A modern társadalomföldrajz kézikönyve. IKVA, Budapest 366 p. Csizmady A. 2003: A lakótelep. Gondolat, Budapest 317 p. Dengler-Schreiber, K. 2002: Integrating cultural heritage into the living city: example Bamberg. Manuscript

www.heritage.xtd.pl Dercsényi D. 1960: Tíz év magyar mőemlékvédelme. – In: Magyar mőemlékvédelem 1949-59. Országos Mőemléki Felügyelıség Kiadványai I. Akadémiai Kiadó, Budapest pp. 9-28. Drewe, P. 2000: European experiences. – In: Roberts, P.-Skyes, H. (ed.): Urban regeneration. Sage, LondonThousand Oaks-New Delhi pp. 281-294. Egedy T. (szerk.) 2005: Városrehabilitáció és társadalom. MTA FKI, Budapest 305 p. Egedy T. 2003: A lakótelep-rehabilitáció helyzete hazánkban. – Földrajzi Értesítı 52. 1-2. pp. 107-121. Egedy T.-Kovács Z. 2003: A városrehabilitáció néhány elméleti kérdése. – Falu Város Régió 10. 4. pp. 10-16. Egedy T.-Kovács Z.-Morrison, N. 2005: A városrehabilitációs kezdeményezések nemzetközi tapasztalatai. – In: Egedy T. (szerk.) 2005: Városrehabilitáció és társadalom. – MTA FKI, Budapest pp. 71-102. Enyedi Gy. 1988: A városnövekedés szakaszai. Akadémiai, Budapest 116 p. Enyedi Gy.-Kovács Z. 2006: Social sustainability of historical city centres in Central Europe – an introduction. – In: Enyedi Gy.-Kovács Z. (eds.): Social changes and social sustainability in historical urban centres. The case of Central Europe. HAS Centre for Regional Studies, Pécs pp. 11-19. Éri, V. (szerk.) (2001) Terjeszkedés vagy ésszerő városfejlıdés? Környezettudományi Központ, Budapest Európai Bizottság (2003): Partnerschaft mit Städten. Die Gemeinschaftsinitiative URBAN. Luxemburg. Faragó K. 1986: Városrekonstrukció. Tankönyvkiadó, Budapest 328 p. Fassmann, H.-Hatz, G. 2006: Urban renewal in Vienna. – In: Enyedi Gy.-Kovács Z. (eds.): Social changes and social sustainability in historical urban centres. The case of Central Europe. HAS Centre for Regional Studies, Pécs pp. 218-236. Ferber, U. – Grimski, D (2002) Brownfields and Redevelopment of Urban Areas. CLARINET Group. Austrian Federal Environment Agency. Franzén, M. 2005: New social movements and gentrification in Hamburg and Stockholm: a comparative study. – Journal of Housing and Built Environment 20. pp. 51-77. Garrod, G. D.-Willis, K. G.-Bjarnadottir, H.-Cockbain, P. 1996: The non-priced benefits of renovating historic buildings. A case study of Newcastle’s Grainger town. – Cities 13. 6. pp. 423-430. Gerı L. 1982: A budai várnegyed háború utáni helyreállítása. – Városépítés 18. 3. pp. 12-14. GHK 2003: Ex-post Evaluation URBAN Community Initiative (1994–1999). Final Report. Gyıri R. (témavezetı), (2006) Zöldmezıs és barnamezıs beruházások a magyar nagyvárosokban. MTA RKK KÉTI, Budapest Hegedüs J.-Tosics I. 1993: A lakásrendszer szociológiai és közgazdasági elemzése. Kandidátusi értekezés. Budapest 161 p. www.varoskutatas.hu Horváth G. – Szabó I. – Szacsuri G. (2001) A barnamezık kérdéskörének, jogi gazdasági é s környezetvédelmi vizsgálata, különös tekintettel a Borsod megyei régióra. EMLA Alapítvány

http://ec.europa.eu/regional_policy/urban2/budget_de.htm Hulsbergen, E.-Stouten, P. 2001: Urban renewal and regeneration in the Netherlands. Integration lost or subordinate? – City 5. 3. pp. 325-337. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

55


Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP 2.2) A városi területek rehabilitációját célzó intézkedések értékelése Kiss É. (1999) Térszerkezeti és funkcionális változások Budapest ipari területein 1989 után. – Tér és Társadalom 4. szám, 119–133. o. Kiss É. (2001) A kiemelt regionális centrumok ipara az ezredfordulón. – Földrajzi Értesítı, 1-4. 219-236.o. Kleinhans, R. 2004: Social implications of housing diversification in urban renewal: a rewiew of recent literature. – Journal of Housing and Built Environment 19. pp. 367-390. Koszorú L. (2001) A budapesti rozsdaövezet kialakulása és perspektívái. – in: Éri, V. (szerk.) Terjeszkedés vagy ésszerő városfejlıdés? Környezettudományi Központ, Budapest 85-91.o. Kovács Z. (1990): A londoni dokknegyed újjászületése. Természet Világa, 1990, 9. szám Kovács Z. 2005: A városrehabilitáció eredményei és korlátai Budapesten. In: Egedy T. (szerk.) 2005: Városrehabilitáció és társadalom. MTA FKI, Budapest pp. 159-174. Kovács Z.-Szirmai V. 2006: Városrehabilitációs beavatkozások és a térbeli társadalmi kirekesztés: a társadalmilag fenntartható városfejlıdés budapesti lehetıségei. – Tér és Társadalom 20. 1. pp. 1-19. Kowalski, M.-Sleszynski, P. 2006: Problems of socio-spatial development in central districts of Warsaw. – In: Enyedi Gy.-Kovács Z. (eds.): Social changes and social sustainability in historical urban centres. The case of Central Europe. HAS Centre for Regional Studies, Pécs pp. 107-126. Kukely Gy. – Zábrádi Zs. (2004) Az ipar szerepe vidéki nagyvárosaink rendszerváltozás utáni fejlıdésében. In: Kovács F. (szerk.) (2004) Táj, tér, tervezés. Geográfus Doktoranduszok VIII. Országos Konferenciája tudományos közleményei. CD kötet, www.geography.hu Lalicka, M. A. 2002: The city of Cracow – cultural heritage at the time of the system transformation. Manuscript

www.heritage.xtd.pl Lee, O. – Ferber, U. – Grimski, D. – Millar, K. – Nathanail, P (2005) The Scale and Nature of European Brownfields. Kézirat. Lichtenberger, E.-Cséfalvay Z.-Paal, M. 1995: A várospusztulás és a felújítás Budapesten. Magyar Trendkutató Központ, Budapest 217 p. Lloyd, M. G.-McCarthy, J.-McGreal, S.-Berry, J. 2003: Business Improvement Districts, planning and urban regeneration. – International Planning Studies 8. 4. pp. 295-321. Locsmándi G. (2004) A városrendezési szabályozás korlátozott szerepe az átalakuló budapesti iparterületeken. – Barta Gy. (szerk.) A budapesti barnaövezet megújulási esélyei. Magyarország az ezredfordulón, MTA Társadalomkutató Központ, Budapest. 257–274. o. Maróthy Gy. 1982: Területi rehabilitáció a várostervezésben. – Városépítés 18. 5. pp. 1-3. Miller, J. 1989: Growth and renewal. The Swedish model. – Ekistics 334-335. pp. 56-64. Murzyn, M. A. 2006: ’Winners’ and ’Losers’ in the game: the social dimension of urban regeneration in the Kazimierz quarter in Krakow. – In: Enyedi Gy.-Kovács Z. (eds.): Social changes and social sustainability in historical urban centres. The case of Central Europe. HAS Centre for Regional Studies, Pécs pp. 81-106. Nagy K. (2004) Környezetállapot jellemzıi a budapesti barnaövezetben.– Barta Gy. (szerk.) A budapesti barnaövezet megújulási esélyei. Magyarország az ezredfordulón, MTA Társadalomkutató Központ, Budapest. 89-108. o. Nistor, S. 2001: Romania’s urban architectural heritage: between neglect and revitalization. Manuscript

www.arcchip.cz OTH 2004: Városi területek rehabilitációja: város- és barnamezıs rehabilitáció. 1/2004/ROP 2.2. Pályázati útmutató a Kiegészítésben foglaltakkal egységes szerkezetben. OTH 2006: Regionális Fejlesztés Operatív Program Programkiegészítı Dokumentum 2004–2006. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

56


Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP 2.2) A városi területek rehabilitációját célzó intézkedések értékelése Priemus, H. (2001) Barnamezıs területek felújítása és várospolitika Nyugat-Európában – Hollandia példája. – Éri V. (szerk.) Terjeszkedés vagy ésszerő városfejlıdés? Környezettudományi Központ, Budapest, 80-84. o. Rex, J. A. 1973: Az átmeneti övezet szociológiája. In: Szelényi I. (szerk.): Városszociológia. KJK, Budapest pp. 203223. Roberts, P. 2000: The evolution, definition and purpose of urban regeneration. – In: Roberts, P.-Skyes, H. (ed.): Urban regeneration. Sage, London-Thousand Oaks-New Delhi pp. 9-36. Rutkauskas, G. 2002: The regeneration of the historic city centre in Vilnius. Manuscript www.heritage.xtd.pl Sedlmayrné Beck Zs. 1984: Mőemléki városmagok városrendezési tervezése 1960-1980. – In: Magyar Mőemlékvédelem 1975-79. Az Országos Mőemlékvédelmi Felügyelıség Évkönyve IX. Budapest pp. 343-373. Soóki-Tóth G. 2005: Városrehabilitáció az Európai Unióban – In: Egedy T. (szerk.) 2005: Városrehabilitáció és társadalom. – MTA FKI, Budapest pp. 63-70. Swensen, G. 2002: A sustainable city – the example of Tallin. Manuscript www.heritage.xtd.pl Szelényi I. 1990: Városi társadalmi egyenlıtlenségek. Akadémiai, Budapest 184 p. Szirmai V. 2006: Socially sustainable urban development in the historic urban centres of East Central Europe. – In: Enyedi Gy.-Kovács Z. (eds.): Social changes and social sustainability in historical urban centres. The case of Central Europe. HAS Centre for Regional Studies, Pécs pp. 20-38. ÚMFT 2007: Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007–2013. Foglalkoztatás és növekedés. VÁTI (2003) Az EU Strukturális Alapok keretében barnamezıs rehabilitációra kiírandó pályázatok szakmai megalapozása. VÁTI Kht. Településtervezési és Tájtervezési Iroda, Budapest. Verhage, R. 2005: Renewing urban renewal in France, the UK and the Netherlands: Introduction. – Journal of Housing and the Built Environment 20. pp. 215-227. Vermeijden, B. 2001: Dutch urban renewal, transformation of the policy discourse, 1960-2000. – Journal of Housing and the Built Environment 16. pp. 203-232. Vroom, K. 1991: Antwerp: A modern city with a significant hisroric heritage. – GeoJournal 24. 3. pp. 277-284. Winkler G. 2002: Történeti városok helyreállításának elvei és módszerei. – Építés- Építészettudomány 30. 1-2. pp. 338. Winkler G. 2004: Történeti városok helyreállításának kezdetei (Gyır, Sopron, Mosonmagyaróvár). – Mőemlékvédelem 48. 2. pp. 71-81.

www.eubra.eu www.ktk-ces.hu www.nicole.org www.revit-nweurope.org


57



3. AZ EMPIRIKUS VIZSGÁLAT MÓDSZERTANA A ROP 2.2 város- és barnaövezeti rehabilitációs projektjeinek értékelésének a szakirodalmi feldolgozást követı szakaszában empirikus vizsgálatot végeztünk. Ennek alkotóelemei a következık voltak:

A nyertes településeken végzett interjúk.

Kérdıíves vizsgálat a nem nyertes és a nem pályázó települések körében.

A VÁTI pályázatértékelıivel végzett interjúk.

A vizsgálatok módszertanának rövid bemutatását a következı alfejezetek tartalmazzák.

3.1. A nyertes településeken végzett interjúk A projektek és a pályázati rendszer értékelésében a legnagyobb hangsúllyal a nyerteseket vizsgáltuk, így a személyes megkeresés és az interjúkészítés mellett döntöttünk. A rendelkezésünkre bocsátott EMIR-adatok alapján az egykori pályázati kapcsolattartókat kerestük fel. Velük, vagy az általuk ajánlott, a projekteken dolgozó személyekkel készítettük el a 36 interjút a 35 településen (Nyíregyháza a barnaövezeti és városrehabilitációs pályázaton is nyert). Az interjúzás a 2007. július 9. és 2007. július 27. között történt. A kutatócsoport tagjai mellett az ELTE negyedéves geográfus szakos hallgatói2 vettek részt a felmérésben szakmai gyakorlatuk keretében. Munkánk során az interjúalanyok és a nyertes települések részérıl szinte kivétel nélkül kooperativitást, fogadó- és segítıkészséget tapasztaltunk, amely a pályázat sikerességét és fontosságát mutatja. Emellett hasznos háttérinformációkhoz és ötletekhez jutottunk a projektek megtervezésétıl azok megvalósításáig terjedı munkafázisokkal kapcsolatosan.

2

Ancsin Gergely, Asbót András, Bacsó Szilvia, Balogh Attila, Kenesei Balázs, Magyar Judit, Pataki Ádám

és Takács Szilvia. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

58



Az interjúvázlat (lásd a CD-mellékleten) az alábbi témákban tartalmazott kérdéseket:

I. A pályázat célja, tartalma, tárgya, indokoltsága.

II. A pályázati célok megvalósításának sikeressége, hiányossága, akadályai; a lakosok véleménye.

III. A pályázási gyakorlathoz kapcsolódó kérdések:

Terveznek-e újabb, hasonló pályázatban való részvételt, milyen témákban?

Általános vélemények a pályázatokról, pályázati rendszerekrıl.

Milyen területen javasol változtatásokat az önkormányzat a ROP-kiírásokhoz kapcsolódóan?

A korábban benyújtott ROP-pályázatok alapvetı adatai.

Az önkormányzat pályázási gyakorlata.

Az interjú tartalmi elemeinek kidolgozásakor figyelmet fordítottunk arra, hogy bizonyos kérdések egyezzenek meg a kérdıíves vizsgálattal. Így lehetıvé vált a nyertesek, valamint a nem nyertes és a pályázaton nem indult települések véleményének és eredményeinek összevetése az alábbi témákban:

Az önkormányzat pályázási gyakorlata és sikeressége.

A városrehabilitációs célok (a pályázati kiírás 12 kritériumfeltétele) fontossága a település számára.

Az interjúkról egyenként 3-4 oldalas összefoglaló készült, amely a kérdésekre adott válaszok mellett az interjúzók véleményét és meglátásait is tartalmazzák. Ezek az egységes szerkezetben készült összefoglalók egyrészt az összegzı tanulmány megírásában voltak segítségünkre. Az így nyert adatokat statisztikai módszerekkel dolgoztuk fel: megoszlási viszonyszámokkal tettük öszszehasonlíthatóvá, a különbözı ismérvek közötti kapcsolatokat korrelációszámításokkal elemeztük. Az eredményeket diagramokon ábrázoltuk, táblázatokban foglaltuk össze. Az adatok területiségét tematikus térképeken mutatjuk be.


59



3.2. Kérdıíves vizsgálat a nem nyertes és a nem pályázó települések körében Munkánk ezen a szakaszában a ROP 2.2 pályázaton elindult, ám nem nyertes vagy tartaléklistára került, illetve pályázatot nem benyújtó településeket, illetve az általuk benyújtott pályázatokat vizsgáltuk. Ugyan a tanulmány célja a megbízás alapján elsıdlegesen a pályázatokon nyertes települések projektjeinek értékelése volt, ám újításként megkerestük és véleményük kifejtésére kértük a barnamezıs és városrehabilitációs pályázatokon nem nyert és a nem pályázó településeket, több okból is:

A nem nyert pályázatoknál a sikertelenség okainak feltárása segíti a pályázati kiírás javítását, átalakítását, a belsı hangsúlyok áthelyezését. Ez pedig a pályázók részérıl a jövıbeni pályázatok eredményességének növekedését vetíti elıre.

A nem pályázó városoknál a távolmaradás okainak feltárása a pályázati kiírás „keresleti” és „kínálati” oldala közötti eltérések csökkentése mellett a kommunikációs nehézségek áthidalásához és az alulmotiváltság kiküszöböléséhez adhat javaslatokat.

A társadalmi és gazdasági kohézió, a felzárkózás érdekében hangsúlyosan érdemes kezelni az ország elmaradott térségeibıl érkezett válaszokat.

A kutatás során az önkormányzatok (a polgármester) címére egy kérdıívet juttattunk el. Ehhez az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hivatalos (ám több, részben általunk kijavított hibát tartalmazó) önkormányzati címtárának legfrissebb hozzáférhetı, 2006. december 31-i változatát használtuk fel. A kutatás megtervezésekor lehetıségként felmerült a kérdıív kiküldésének, kitöltésének és viszszaküldésének teljes „digitalizálása”, azonban ezt a lehetıséget el kellett vetnünk, mivel csak igen hiányosan (kb. a teljes minta egyharmadában) álltak rendelkezésünkre önkormányzati email címek, illetve ezek jó része inkább félhivatalos (pl. freemail, gmail, yahoo, stb.), vagy nehezen beazonosítható (pl. számunkra nem ismert neveket tartalmazó) cím volt. Mindezek ellenére „hibrid” formában ugyan, de lehetıséget biztosítottunk a kérdıív elektronikus formában történı


60



kitöltésére, ám ezzel a több mint 200 megkeresett település közül mindössze 21 önkormányzat élt. Az adatfelvétel 2007. június 12. és augusztus 10. között zajlott. A hivatalos felkérılevél, illetve a kérdıív nyomtatott verziójának kiküldését követıen a kutatásba bevont önkormányzatok többségét telefonon is megkerestük, annak érdekében, hogy minél szélesebb bázisból jussunk információkhoz. A mintába összesen 223 település (41 nem nyertes és 182 nem indult) került, amelyek a 2006. január 1-jén városi jogállású 289 település közül az 5000 fınél népesebbeket tartalmazzák (a 2005. december 31-i lakónépesség-adatok forrása: KSH T-STAR 2005). A pályázati kiírás szerint a városrehabilitáció esetében „a kijelölt településfejlesztési akcióterületek a helyi adottságoknak megfelelıen olyan hátrányos helyzető településrészek, melyek súlyos városi problémákkal küszködnek és melyek lakossága legalább 5000 fı”. Ez alapján tehát indokolható lett volna 5000 fınél magasabb küszöbértéket választani (egy 5000 fıt alig meghaladó városban nehéz egy 5000 fınél népesebb településrészt kijelölni). Mivel a nyertes pályázók között a legkisebb az 5999 fı lakosságú Tiszalök és a városrehabilitációs komponensben két kisebb város, Lábatlan és Vámospércs is pályázott (sikertelenül), megmaradtunk az 5000 fıs értéknél. A kérdıívben (amelyet a tanulmány CD-melléklete tartalmaz) az alábbi témákban tettünk fel kérdéseket: I.

Az összes település számára feltett kérdések:

Tervezik-e, hogy a jövıben részt vesznek hasonló jellegő pályázatokon? Ha igen, milyen területen, milyen témában?


Milyen területen javasol változtatásokat a ROP kiírásokhoz kapcsolódóan az önkormányzat?

A korábban benyújtott ROP pályázatok alapvetı adatai.



61



II. Csak a pályázaton nem nyertes települések számára feltett kérdések:

Miért nem nyert az önkormányzat által benyújtott pályázat?

III. Csak a pályázaton nem indult települések számára feltett kérdések:

Értesült-e az önkormányzat a ROP 2.2 pályázati kiírásról? Amennyiben nem, akkor ennek mi lehet az oka?

Miért nem pályázott a település a ROP 2.2. keretében?

A beérkezı eredményeket adatbázisban rögzítettük, feldolgozásukat részben statisztikai módszerekkel végeztük, a nyitott kérdésekre adott válaszokat pedig összegeztük és csoportosítottuk.

3.3. A VÁTI pályázatértékelıivel végzett interjúk A pályázók véleményének fenti módon való megismerése mellett szükségesnek tartottuk a pályázatokat értékelı VÁTI-szakértık meglátásainak összegzését. A szakértık köre a Döntéselıkészítı Bizottság számára készült projektösszefoglalók alapján – amelyeket a megbízó ROP Irányító Hatóság bocsátott rendelkezésünkre – volt meghatározható. Három interjú készült a következı személyekkel:

Ádám Csongor, Igazgató-helyettes, VÁTI Kht., ROP 2.2 volt intézkedésfelelıse,

Csahók Szabolcs, VÁTI Kht. Központi Iroda,

Mayer Viktória, program menedzser, VÁTI Kht. Pécsi Területi Iroda.

Az interjúalanyok a pályázati folyamat eltérı szakaszában és eltérı területi szinten kerültek kapcsolatba a projektekkel, így három eltérı szempontot jelenítenek meg. Ádám Csongor országos szinten fogta össze a ROP 2.2 intézkedést, Csahók Szabolcs a VÁTI Területi Irodák és Regionális Fejlesztési Ügynökségek munkáját ellenırizte és foglalta össze a már bekerült pályázatokat a végsı támogatási döntést elıkészítve, Mayer Viktória pedig a Területi Irodák értékelési tapasztalataiba adott bepillantást.


62



Az interjú a következı kérdéscsoportokat tartalmazta:

Értékelési rendszer kialakítása.

Általános meglátások a ROP 2.2-re vonatkozóan (pályázati kiírás, beérkezett pályázatok minısége)

A pályázatok értékelése (problémák, értékelés módszertana)

Javaslatok a következı barnamezıs- és város-rehabilitáció pályázati kiíráshoz (pályázati rendszer, cél-, indikátor- és lebonyolítási rendszerrel kapcsolatban).

4. ábra A ROP 2.2. pályázaton nyertes, vesztes és a pályázaton nem indult települések területi megoszlása


63



4. A ROP 2.2. PÁLYÁZATON NEM INDULT, ILLETVE TÁMOGATÁST NEM NYERT TELEPÜLÉSEK KÉRDİÍVES VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI 4.1. A kutatás hátterérıl 4.1.1. A kutatás célja Munkánk ezen a szakaszában a ROP2.2 pályázaton elindult, ám nem nyertes vagy tartaléklistára került, illetve pályázatot nem benyújtó településeket, illetve az általuk benyújtott pályázatokat vizsgáltuk. A kutatás során az önkormányzatok (a polgármester) címére egy kérdıívet juttattunk el. (Ezt a tanulmány CD-melléklete tartalmazza.) A kérdıívben az alábbi témákban tettünk fel kérdéseket: I.

Az összes település számára feltett kérdések:

Tervezik-e, hogy a jövıben részt vesznek hasonló jellegő pályázatokon? Ha igen, milyen területen, milyen témában?


Milyen területen javasol változtatásokat a ROP kiírásokhoz kapcsolódóan az önkormányzat?

A korábban benyújtott ROP pályázatok alapvetı adatai.


II. Csak a pályázaton nem nyertes települések számára feltett kérdések:

Miért nem nyert az önkormányzat által benyújtott pályázat?

III. Csak a pályázaton nem indult települések számára feltett kérdések:

Értesült-e az önkormányzat a ROP 2.2 pályázati kiírásról? Amennyiben nem, akkor ennek mi lehet az oka?

Miért nem pályázott a település a ROP 2.2. keretében?


64



4.1.2. A kutatás módszerérıl és az adatfelvétel tapasztalatairól Az adatfelvétel 2007. június 12. és augusztus 10. között zajlott. A hivatalos felkérılevél, illetve a kérdıív nyomtatott verziójának kiküldését követıen a kutatásba bevont önkormányzatok többségét telefonon is megkerestük, annak érdekében, hogy minél szélesebb bázisból jussunk információkhoz. Ugyan a kutatás témájához közvetlenül nem kapcsolódik, ám érdemes röviden összefoglalnunk az adatfelvétel legfontosabb tanulságait.

A kérdıívek kiküldéséhez címlistaként az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hivatalos adatbázisát használtuk. Annak ellenére, hogy ez a leginkább naprakész információforrás, néhány önkormányzat dolgozói telefonon hívták fel a figyelmünket arra, hogy olyan polgármesternek küldtük ki a kérdıívet, aki már hónapok óta nincsen pozíciójában.

Több település esetében megtagadták a kérdıív kitöltését azzal az indokkal, hogy a ROP 2.2 pályázatot még a korábbi vezetés készítette el, így a 2006. ıszén hatalomra került új polgármester és stábja ezzel kapcsolatban nem rendelkezik információkkal.

Annak érdekében, hogy minél „nyomatékosabb” és hivatalosabb legyen a kutatásban való együttmőködésre irányuló felkérésünk, a kinyomtatott kérdıívet egy hivatalos, a NFÜ és az MTA RKK logóját, illetve a kutatásvezetık személyes aláírását tartalmazó levéllel küldtük ki. A kutatás megtervezésekor lehetıségként felmerült a kérdıív kiküldésének, kitöltésének és visszaküldésének teljes „digitalizálása” (egy önkormányzatokra létrehozott on-line panel segítségével), azonban ezt a lehetıséget el kellett vetnünk, mivel csak igen hiányosan (kb. a teljes minta egyharmadában) álltak rendelkezésünkre önkormányzati email címek, illetve ezek jó része inkább félhivatalos (pl. freemail, gmail, yahoo, stb.), vagy nehezen beazonosítható (pl. számunkra nem ismert neveket tartalmazó) cím volt.

Mindezek ellenére „hibrid” formában ugyan, de lehetıséget biztosítottunk a kérdıív elektronikus formában történı kitöltésére azon önkormányzatok számára, akik ezzel élni kívántak. Jól jelzi a magyarországi települési önkormányzatok eltérı informatikai felkészültségét, illetve az e mögött meghúzódó attitődöket, hogy a több mint 200 kiküldött kérdıívbıl összesen 21 darab érkezett vissza elektronikus formában (őrlapmezıkkel ellátott, védett .doc file-ban). Ugyanakkor találkoztunk írógéppel kitöltött, majd hagyományos levélben visszaküldött kérdıívvel is.


65



Az adatfelvétel lezárásakor a rendelkezésünkre álló kérdıívek számát az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Az adatfelvétel lezárultával összesen 82 darab kitöltött kérdıív állt rendelkezésünkre. A válaszadási arány a ROP2.2 pályázaton nem nyertes települések esetében 49%, míg a pályázaton nem indult települések esetében 34% volt. Összesen a kitöltött kérdıívek 37%-a érkezett vissza hagyományos, illetve online formában. Az önkitöltıs kérdıíves kutatások általános tapasztalatai szerint a visszaérkezési arány igen szélsıséges értékek között mozog. Mivel célunk nem az érintett önkormányzatok teljeskörő lekérdezése volt, úgy véljük, hogy ez a rendelkezésünkre álló adatmennyiség lehetıvé teszi az alapvetı tendenciák, a jellegzetes vélemények megismerését. 4. táblázat A kiküldött és beérkezett kérdıívek aránya a települések két alcsoportjában

a pályázaton nem nyertes települések a pályázaton nem indult települések Összesen

Kiküldött kérdıívek száma (db) 41 182 223

Beérkezet kérdıívek száma (db) 20 62 82

Válaszadási arány (%) 49 34 37

Mint látható, arányaiban jóval több kérdıív érkezett vissza a pályázaton nem nyertes településektıl, mint a pályázatokon nem indultaktól. Ez egyben jelzi, hogy ez utóbbi csoportban összességében jellemzıbb a pályázatokkal, illetve az ezekhez kapcsolódó monitoring kutatásokkal kapcsolatos passzivitás. A kérdıívek kitöltıje az önkormányzatok különbözı beosztásban dolgozó, ám a (ROP) pályázatok kezelésében jártas, az ezzel kapcsolatos helyi tapasztalatokkal rendelkezı munkatársai voltak. (kisebb települések esetében polgármester, mőszaki irodavezetı, pályázati referens, projektmenedzser, stb.) Mivel az alapsokaság alig több mint 200 település volt, nem láttuk értelmét annak, ha különbözı szempontokat állítunk fel annak érdekében, hogy az adatbázisunk statisztikailag is reprezentatív legyen. Így az általunk bemutatott eredmények rigorózusan értelmezett módszertani szempontból a kérdıívet visszaküldı településekre vonatkoznak. A kérdıívben azonban számos olyan nyitott MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

66



kérdés is szerepelt, amelyeknek eredménye nem a statisztikai számszerősítés, hanem a jellegzetes (sok esetben a kiíró hatóság, illetve a kutatást végzık számára is ismeretlen) vélemények megismerése volt.

4.2.Eredmények 4.2.1. A pályázaton nem indult települések Az általunk megkérdezett, és a kérdıívet visszaküldı települések közel 100%-a értesült a ROP 2.2-es kiírásról, azaz a pályázatot kiíró szerv és a potenciális kedvezményezettek közötti információáramlásban nem volt fennakadás. (Csupán két olyan település volt, amely úgy nyilatkozott, hogy nem szerzett tudomást errıl. Ennek okaként azt jelölték meg, hogy „nem jutott el az önkormányzathoz az információ”.) Azt, hogy végül miért nem nyújtottak be pályázatot, a legtöbb (24 említés) megkérdezett önkormányzat azzal indokolta, hogy a saját erı finanszírozására nem volt elegendı forrása az önkormányzatnak, illetve az önkormányzat nem felelt meg a pályázati kiírásnak (19 említés) (5. ábra). Az önkormányzatok egyötöde számára sem a pályázati kiírás céljának tekintett városrehabilitáció, illetve barnamezıs rehabilitáció az adott helyzetükben nem volt vonzó fejlesztési-beruházási lehetıség. A határidı rövidségét csupán három önkormányzat jelölte meg, míg egyéb objektív akadályok (elégtelen információk, illetve a pályázatot elkészítı személy vagy szervezet hiánya) csupán 1-2 esetben jelentek meg. Összesen tizenhárom település esetében további indokok is szerepet játszottak abban, hogy végül nem adtak be pályázatot a ROP 2.2 keretében. Két esetben a tervezett projekt Phare támogatásban valósult meg, illetve voltak olyan önkormányzatok, ahol a városi területek fizikai rehabilitációja nem szerepelt az önkormányzat stratégiai prioritásai között, azaz lényegében a rendelkezésre álló források más célokra voltak elıirányozva.


67



5. ábra A pályázati lehetıség ismeretében végül miért nem indultak a ROP 2.2 pályázaton?

24 19 13

3

2

1 nem volt olyan szervezet/személy, aki megírta volna a pályázatot

az önkormányzat számára nem volt vonzó a pályázati lehetıség

egyéb

0

az önkormányzat nem felelt meg a kiírásnak

10

nem rendelkeztünk elegendı információval

12

túl rövid volt a határidı

20

a saját erı finanszírozására nem volt elegendı forrása az önkormányzatnak

említések száma

30

Ami a további pályázati szándékot illeti, a ROP 2.2 pályázaton nem indult települések több mint 80%-a vélte úgy, hogy pályázna városrehabilitációra, míg 45% a barnamezıs rehabilitációt választaná. A két kérdést összevonva azonban láthatjuk, hogy a települések 38%-a mindkét lehetıségre, 10%-a egyikre sem, míg a fennmaradó 52% csupán az egyikre pályázna. Azon települések körében, amelyek mindkét rehabilitációs célt megjelölték, négybıl három esetben a városrehabilitációnak lenne prioritása, azaz – mint azt a beérkezı pályázatok összetételébıl is láthattuk – elsısorban ez az a terület, amelynek pályázati finanszírozására elsısorban szükség van. A kérdıívben választ kerestünk arra, hogy milyen konkrét beruházások, fejlesztések támogatására pályáznának az egyes települések központi forrásért. Ehhez a ROP 2.2. eredeti pályázati kiírásában szereplı célokat tekintettük alapnak.3 A települések 18%-a ötnél kevesebb, 45%-uk 5-7

3

Az ebben megjelenı fejlesztési célok a következık voltak: (1) Városi közterületek kialakítása és felújítása;

(2) Épületek (helyiségek) felújítása; (3) Akadálymentesítés; (4) Kulturális, szabadidı és sport-létesítmények kialakítása; (5) Terület-elıkészítési munkák; (6) A történelmi és kulturális örökség megırzése és fejlesztése; (7) A közbiztonság javítása és bőnmegelızés támogatása; (8) Ingatlanvásárlás; (9) Egyéb kiegészítı tevékenységek támogatása; (10) Vállalkozások által üzemeltetett helységek támogatása; (11) Non-profit szervezetek támogatása; (12) A szennyezett területek kármentesítése MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

68



közötti, míg további 37% 8-12 darab beruházási és fejlesztési célt jelölt meg a maximális 12 közül. A konkrét célok közül (értelemszerően) az önkormányzatok a legnagyobb arányban a „városi közterületek kialakítását és felújítását”, illetve az „épületek (helyiségek) felújítását” jelölték meg. Emellett igen magas arányban szeretnének „kulturális, szabadidı és sport funkciókat” kialakítani, „akadálymentesítést” végrehajtani, illetve „területelıkészítési” munkákat végezni. Ezek a konkrét tervek egymástól természetesen nem választhatók el, hiszen egy komplex rehabilitációs program esetében nagy valószínőséggel szükséges elemei a teljes folyamatnak. Érdemes azonban a lista másik felét is szemügyre venni, hiszen itt látható, hogy melyek azok az – inkább csak járulékos – célok, amelyek jóval kisebb „népszerőségnek” örvendenek. Ide tartozik a „közbiztonság javítása”, a „bőnmegelızés”, az „ingatlanvásárlás”, a „vállalkozók által használt és üzemeltetett helységek támogatása”, a „szennyezett területek kármentesítése”, illetve a „non-profit szervezetek támogatása”. (6. ábra) 6. ábra Ha lenne rá lehetısége, milyen konkrét beruházásokra, fejlesztésekre pályázna? (Az említések százalékában, a pályázaton nem indult települések válaszai alapján) 100%

92% 82%

77%

77% 68%

63%

63%

60%

27%

25%

23%

A szennyezett területek kármentesítése

Non-profit szervezetek támogatása

32%

Vállalkozások által üzemeltetett helységek

42% 40%


69

Ingatlanvásárlás

A közbiztonság javítása és bőnmegelızés

A történelmi és kulturális örökség megırzése és

Területelıkészítési munkák

Akadálymentesítés

Kulturális, szabadidı és sport-

Épületek (helyiségek) felújítása

0%

Egyéb kiegészítı tevékenységek támogatása

20%

Városi közterületek kialakítása és

százalék

80%



4.2.2. A pályázaton támogatást nem nyert települések Miért nem nyert az önkormányzatok által a ROP2.2 keretében benyújtott pályázat? A kérdésre érkezett válaszok igen szőkszavúak voltak, csupán néhány településtıl kaptunk kimerítıbb magyarázatot. Öt olyan önkormányzat volt, amelyek a sikertelenséget azzal magyarázták, hogy a rehabilitációra kijelölt terület nem felelt meg a pályázati feltételeknek, illetve valamilyen más formai ok miatt utasították el a pályázatukat. Emellett sokan hivatkoztak arra, hogy forráshiány miatt estek el a támogatástól. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni azokat a válaszokat sem, amelyek politikai döntést sejtettek a számukra kedvezıtlen döntés hátterében. E két idézet jól fejezi az ezzel kapcsolatos véleményeket: „Igazán nem is fogalmazták meg, hogy miért nem nyertünk, inkább az látszott, hogy már a kistérségben másnak szánták a pénzt. Sajnos nem a fontos cél, a városközpont fejlesztése lebegett a bírálók szeme elıtt, hanem az, hogy ez egy dinamikusan fejlıdı "gazdag" város, majd megoldja magától a problémáit. A város valóban nem szegény, de mindenre nem terjed ki a rendelkezésre álló forrás és azt is nézni kell, hogy a saját erıt nem a nagy közös kasszából kell "megelılegezni", és azt is, hogy legyenek igazi európai városok Magyarországon.” „A régióban nyertes települések hasonló pályázati "kormányközelibbnek" bizonyultak, így sikeresebbek lettek. Pályázatunkat tartaléklistára helyezték, amely kategória a kiírásban tudomásunk szerint nem szerepelt. Véleményünk szerint pályázatunk élı, mivel elutasításról, vagy nyertességrıl mindezidáig értesítést nem kaptunk, az azt kezelı szervezet ugyanakkor megszőnt. Megítélésünk szerint az NFT II. pályázatainál a tartaléklistás pályázatokat figyelembe kell venni.” A megkérdezett települések önkormányzatai – értelemszerően – kivétel nélkül úgy vélték, hogy a jövıben is részt fognak venni hasonló pályázatokon. A települések többsége a városrehabilitációt részesítené elınyben a barnamezıs rehabilitációval szemben – hasonlóan azokhoz az önkormányzatokhoz, amelyek nem adtak be pályázatot. A pályázat keretében megvalósítandó konkrét célokat tekintve – mint a 6. ábrán is látható – a döntı többsége a városi közterületek, illetve épületek felújítását jelölte meg. Igen nagy arányban MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

70



kívánnának a települések akadálymentesítésre pályázni. Ennek oka lehet részben az erre vonatkozó kötelezı rendeleteknek való megfelelés, azonban ha az egyes célok egymáshoz viszonyított fontosságát is figyelembe vesszük, akkor az akadálymentesítés már egyértelmően kikerül a prioritások közül. 7. ábra Ha lenne rá lehetısége, milyen konkrét beruházásokra, fejlesztésekre pályázna? (Az említések számában, a pályázaton nem nyertes települések válaszai alapján) 20

20

19

13 10

10

9

9

5

4

4

Non-profit szervezetek támogatása

13

Vállalkozások által üzemeltetett helységek támogatása

14

15

3

A szennyezett területek kármentesítése

Egyéb kiegészítı tevékenységek támogatása

Ingatlanvásárlás

A közbiztonság javítása és bőnmegelızés

A történelmi és kulturális örökség megırzése és fejlesztése.

Területelıkészítési munkák

Kulturális, szabadidı és sportlétesítmények

Akadálymentesítés

Épületek (helyiségek) felújítása

0 Városi közterületek kialakítása és felújítása

említések száma

17

4.2.3. További fejlesztési és beruházási célok A kérdıívben választ kerestünk arra is, hogy milyen – az általunk felkínált listán nem szereplı – egyéb beruházásokra, fejlesztésekre pályáznának az önkormányzatok. A válaszokat egyesítve – a ROP2.2 kiíráson nem indult, illetve nem nyertes települések adatainak összesítése alapján – az alábbi fejlesztések és beruházások pályázati forrásból való megvalósítását tartanák üdvözlendınek az önkormányzatok:

Bérlakásépítés támogatása a rehabilitációra kijelölt területen Központi óvoda épület felújítása, iskolafelújítás, óvodarekonkstrukció, távolsági buszpályaudvar felújítása Sportcsarnoképítés, tornacsarnok építése, tanuszoda létesítés-felújítás, fürdıberuházás Ipari park infrastruktúra kiépítése és fejlesztése Kommunális szilárd és folyékony hulladéklerakó telep rekultivációja.


71



Szennyvízberuházás, a szennyvíztisztító telep felújítása. (Mivel a jelenlegi hatékonysága nem felel meg az elıírásoknak.) Ivóvízhálózat rekonstrukciója Csapadékvíz elvezetés, csapadékcsatorna-hálózat tervezése, kivitelezése, belvízelvezetı rendszer rekonstrukciója és kiépítése Városi tavak és vízfolyások rehabilitációja Az egykori címzett beruházások támogatása annak érdekében, hogy azok kulturális és oktatási funkciókat is kaphassanak (pl. multifunkciós mővelıdési központ, oktatási központ kialakítása a gondozási központ, családsegítı és gyermekjóléti szolgálat, vagy polgármesteri hivatal esetében) Útépítés: belterületi utak felújítása, elkerülı utak építése. Világításkorszerősítés Tömegközlekedés fejlesztése Energia-racionalizálási programok (Az önkormányzat által fenntartott és mőködtetett intézményeknek az energia felhasználása igen magas és költséges, ezért fontos lehet ezeknek a költségeknek a csökkentése.)

Emellett megjelentek egyéb kiegészítı tevékenységek is, amelyeknek finanszírozását szívesen oldanák meg az önkormányzatok pályázati forrásból. Ezek a következık voltak:

A projektelıkészítı tevékenység hatékonyabb támogatása, engedélyek megszerzése és a tervek elkészítése. Pl. kiviteli szintő engedélyezési tervek kidolgozása, ezek elszámolhatósága a támogatás keretein belül. Jogi elıkészítı tevékenység támogatása: pl. a projektelıkészítés szakaszában az utak közúttá való átnevezése, tömbtelkek társasházi törvény szerinti átalakítása stb. A projektiroda/pályázati iroda mőködtetésének támogatása. A projektek fenntartását elısegítı marketingtevékenység támogatása, elszámolhatósága.

4.2.4. A pályázati rendszer elınyeirıl és hátrányairól A NFÜ által mőködtetett pályázati rendszerrel kapcsolatban számos kritika fogalmazódott meg a kérdıívet kitöltı önkormányzati szakemberek részérıl. Az általunk felkínált válaszlehetıségek közül az önkormányzatok mindkét csoportban legnagyobb arányban a pályázattal járó bürokrácia csökkentését, illetve a pályázati folyamat lebonyolításának gyorsítását tartanák szükségesnek (8. ábra).


72



8. ábra Milyen területen javasol változtatást a ROP pályázatok lebonyolításának rendszerében? 80%

70% 65% 60%

62%

említések száma

60%

40%

28% 20% 20%

15% 8%

0%

információ-nyújtás

a pályázattal járó bürokrácia csökkentése

a pályázati folyamat lebonyolításának gyorsítása

a pályázatot kiíró szervezet tanácsadó, támogató munkájának javítása

4.2.4.1. Elınyök Általános volt az a vélekedés, hogy a pályázati források lényegében az egyetlen lehetséges módját jelentik a forrásbıvítésnek, jelentısebb beruházások megvalósítása pályázati támogatások nélkül ma már szinte elképzelhetetlen. Ezért összességében megfelelınek tartják a pályázati rendszert, sıt az új OP-khez kapcsolódó pályázati kiírásokban – néhány vélemény szerint – kedvezı változásokat is tapasztaltak. Azonban alapvetı probléma, hogy az önkormányzatok jelentısé része a mai napig nem ismerte fel e terület fontosságát. Különösen nagy lemaradás tapasztalható a projektek menedzselése területén. Sok esetben hiányzik a professzionális projektmendzsment. 4.2.4.2. Hátrányok A pályázati rendszerrel kapcsolatos negatívumok, illetve hiányosságok az alábbiak szerint foglalhatók össze:

Rövid benyújtási határidık: a pályázatok kiírása és a benyújtás határideje között általában rövid az idı.

Rövid megvalósítási határidık: fıleg az építéseknél, illetve kisebb részben a felújításnál jelentısen megnehezíti a pályázók dolgát a projekt teljes megvalósítására szánt sokszor csak szőkösen elegendı idı.


73



Hosszadalmas döntési procedúra: a pályázatok elbírálása túl sok idıt vesz igénybe, nehézkes a közremőködı szervezettel való együttmőködés.

Elhúzódó kifizetések: a pályázatok pénzügyi elszámolása elhúzódik, a hosszadalmas procedúra és a pályázati támogatás megítélése után késve jut el a pénz a kedvezményezetthez. A pályázati folyamat gyorsabb lezajlásával sokszor idıt és pénzt lehetne spórolni.

Utófinanszírozás: Minden település esetében gondot okoz a késın érkezı utófinanszírozás.

Túlbürokratizált folyamatok: mind az elıkészítés, mind pedig a végrehajtás és az elszámolás folyamata is egyre bürokratikusabb. A sikeres pályázatok arányához és az elnyerhetı összegekhez képest aránytalanul nagy az adminisztráció. A pályázati kiírások „egy kaptafára” készülve gyakran tartalmaznak értelmetlen elıírásokat, a pályázatokhoz kötelezıen beadandó mellékletek sok esetben feleslegesek. Az elıkészítés, benyújtás során az önkormányzatok által feleslegesnek ítélt, vagy már a pályáztató szervezet birtokában lévı adatokat, igazolásokat kérnek. Sok kiírás nem veszi figyelembe az önkormányzati mőködés sajátosságait.

Nem valós települési igényekre kínálnak megoldást a pályázatok: a pályázati kiírások sokszor nem azt a területet célozzák, ahol az önkormányzatoknak valódi igényei jelentkeznének, így az önkormányzatok kénytelenek arra pályázni, amire éppen lehet.

Problémás pályázati kiírások: a pályázatok kiírása nem mindig pontos, a hiánypótlásoknál, a támogatási szerzıdés megkötésénél újabb feltételek merülnek fel.

A megfelelı önerı hiánya: a pályázati lehetıségek csak azon települések számára elınyösek, ahol az önerı rendelkezésre áll. A saját forrás biztosításának nehézségei miatt az önkormányzatok számára többnyire csak a 70% feletti támogatási aránnyal megjelenı pályázatok az elérhetık. Pályázati forrás nélkül legfeljebb néhány milliós fejlesztésekre képesek az önkormányzatok. Azok a települések, ahol még ennek elıteremtése is gondot okoz, nem tudnak elindulni a pályázaton, vagy pedig csak hitelbıl képesek az önerıt biztosítani.

Politikai szempontok a pályázatok elbírálásában: néhány önkormányzat véleménye szerint politikai és nem szakmai alapon történik a pályázatok elbírálása. „Nem mindig az értékelési szempontok a meghatározóak a döntésben.”


74



A fıváros negatív diszkriminációja: a budapesti kerületek önkormányzatait hátrányosan érintik a pályázatokkal kapcsolatos jogosultsági kritériumok.

A fejlesztések esetében a "hátrányos helyzet" túldimenzionálása nem reális. A "kötelezı" vagy "szükségszerő" feladatok esetében a pályáztatás aránya túl magas a normatív leosztással szemben.

4.3. Javaslatok A visszaérkezett kérdıívek alapján az önkormányzatok az alábbi javaslatokat fogalmazták meg a pályázati rendszer javításának érdekében:

Szükség lenne a korábbi idıszakhoz hasonlóan (NFT1) az önkormányzatok pályázatíró szakemberei részére ingyenes/kedvezményes EU-s képzéseket szervezni a 2007–2013as idıszakra is.

A pályázati források kiterjedhetnének a tervezésre, hiszen az elıkészítés, ugyanolyan fontos része a pályázatnak. Sajnos kevés pályázat jelenik meg beruházás elıkészítésre, pedig sokszor a tervek elkészítése is igen költséges, és így hiányuk könnyen a további pályázás akadályává válhat.

A mőködtetés szempontjából fontos lenne komplex programok (infrastruktúra fejlesztés és humán erıforrás fejlesztés) kiírása, illetve elıkészítés támogatása.

Elengedhetetlen lenne a pályázati rendszer egyszerősítése és a folyamatok gyorsítása. Kívánatos lenne, hogy egy projekt esetében csak egy közremőködı szervettel álljon kapcsolatban a projektgazda, így csökkenthetıek a bürokratikus terhek. Ezt elısegítheti az elektronikus (internet alapú) kommunikáció intenzívebb használata.

Célszerő lenne a sok különbözı pályázati rendszert egyesíteni.

A kifizetések lebonyolítását gyorsítani kell.

Fontos lenne a BM önerı alap fenntartása, hozzáférés biztosítása az átmenetileg hátrányos kategóriába sorolt települések számára.


75



5. A ROP 2.2 PÁLYÁZATON NYERTES TELEPÜLÉSEK INTERJÚS VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI A városrehabilitációs pályázatot értékelı vizsgálatunknak egyik fontos eleme volt, hogy interjúkat készítettünk a ROP 2.2. pályázat összes nyertes településének képviselıjével (ahol lehetett a pályázatban kapcsolattartóként megjelölt személlyel, a polgármesterrel vagy a mőszaki osztály vezetıjével). Az interjúk elkészítésével az alábbi kérdésekre kívántunk választ adni:

Mik voltak a pályázatok alapvetı céljai, és milyen mértékben sikerült ezeket megvalósítani? Megfelelnek-e ezek a pályázati kiírásban megfogalmazott szándékoknak, alapelveknek; a megvalósult projektek mennyiben tekinthetık sikeres városrehabilitációnak?

Melyek az önkormányzatok legfontosabb városfejlesztési prioritásai? Hogyan illeszthetık ezek be egy újabb pályázat kiírásba, milyen pályázati célokat látnának szívesen az önkormányzatok?

Milyen tartalmi és technikai változtatásokat tartanának szükségesnek az önkormányzatok a pályázati rendszerben?

Végül pedig – a pályázati anyagok egészének ismeretében – milyen módosítási javaslatokat fogalmazhat meg a pártatlan kutató?

Az interjúk készítése 2007. július 9. és 27. között zajlott, olyan módon, hogy 8 interjút az MTA RKK Budapesti Osztályának munkatársai, 27 interjút pedig – kutatóink irányításával – az ELTE IV. éves geográfus hallgatói készítettek el. Minden önkormányzatot elızetes levélben tájékoztattunk kutatásunk céljáról és levelünkhöz mellékeltük az interjúvázlatot is. Minden város esetében sor került a pályázati anyaguk elızetes feldolgozására, a helyszíni bejárás során pedig fotókkal dokumentáltuk a lezajlott beruházásokat.

5.1. A városrehabilitációs pályázat céljairól és sikerérıl A 35 városban elkészített interjúk és a terepbejárások legfontosabb (és lényegében egybehangzó) megállapítása, hogy a pályázati kiírás találkozott az önkormányzatok igényeivel, és egykét kivételtıl eltekintve a projektek sikeresen le is zárultak. A megvalósult beruházások szinte mindenütt (a kisebb városokban jelentısen) hozzájárultak a települések arculatának javulásához. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

76



Megállapítható azonban, hogy a siker ellenére (és az eredményeket nem vitatva) a pályázat célkitőzése és a megvalósult beruházások között némi ellentmondás feszül. A pályázat – a városrehabilitáció alapvetı eszméjének megfelelve – a leromlott, elhanyagolt lakókörnyezetek megújítását célozta, a megvalósult beruházások nagy része (az elnyert összeget és a pályázatok számát tekintve is több mint a fele) a városközpontokra koncentrált (5. táblázat és 9. ábra). Mindenekelıtt jellemzı volt ez a kisebb és hátrányosabb helyzető városokra. Ezekben a településekben az elıírt társadalmi kritériumokat (hátrányos helyzetőek, munkanélküliek, inaktívak aránya stb.) úgy sikerült teljesíteni, hogy az akcióterületet – a szegényebb lakóövezetek bevonásával – szélesen határolták le, míg a beruházásokat a központban koncentrálták. Alig-alig volt olyan pályázat, ami a megvalósításkor is kitüntetett figyelemmel fordult a valóban rossz helyzető településrészek felé. Ugyanilyen – az elıbbivel összefüggı – sajátosság az is, hogy a nyertes pályázatok mindegyike megfelelt a horizontális célkitőzéseknek (esélyegyenlıség, környezeti fenntarthatóság), azonban szinte sehol nem váltak ezek a beruházások lényegi mozgatójává, inkább kötelezıen letudandó feladatot jelentettek. 5. táblázat A támogatott projektek célterületeinek megoszlása (A városrehabilitációs pályázatok [és az oda benyújtott barnamezıs pályázatok] adatai alapján, a támogatott összeggel súlyozva.) Támogatott projektek megoszlása Típus Lakótelep Barnamezı Városközpont Egyéb lakóterület


77

% 10,1 21,4 52,6 15,9



9. ábra A támogatott projektek célterületeinek megoszlása

Városközpont Barnamezı Lakótelep Egyéb lakóterület

Problémás lehet a pályázatok megítélése abból a szempontból is, hogy a beruházások többsége nem egy tömbszerően elhelyezkedı terület rekonstrukcióját jelentette, hanem pontszerő (köz)épület-felújítást és az azt kiegészítı közterület-rehabilitációt. (A felújított épületek között is nagy számban voltak sport- és szabadidıs létesítmények.) Ez természetszerőleg csökkenti a megújulás hatékonyságát, a városi teret mozaikosabbá teszi, bár pozitív kisugárzó hatásával kétségtelen számolni lehet. Tovább rontja a komplex megújítás esélyét az is, hogy a pályázatból a lakás-, lakótömb-felújítás kimaradt, pedig a klasszikus értelmezés szerint ennek meg kell elıznie a közterület-rehabilitációt. Mindezek következtében a megfogalmazott társadalmi célok (esélyegyenlıség-, életszínvonal-növekedés; gazdaságélénkítés) várhatóan nehezen teljesülnek. (Hozzátéve azt is, hogy e középtávú célok teljesülésének mérésére a projektek lezárása óta eltelt idı kevés, ráadásul a társadalmi hatások mérése minden ilyen pályázat esetében nagyon nehéz.) Így a megvalósult pályázatok jó része nem tekinthetı hagyományos értelemben vett városrehabilitációnak. Miért nevezhetık összességükben mégis sikeresnek a megvalósult projektek? Azért mert a városok többségében illeszkednek a hosszabbtávú városfejlesztési tervekhez, gyakran azoknak már a második-harmadik fázisai. Ezekkel a beruházásokkal a települések jó része a forráshiány miatt elodázott, de elkerülhetetlen fejlesztéseket hajtott végre. Különösen igaz ez a kisebb vá-


78



rosokra, ahol a városi költségvetéshez és a pályázati lehetıségekhez mérve jelentıs anyagi segítséget jelentett terveik megvalósításához. A megvalósult beruházások kedvezı lakossági fogadtatása is szinte mindenhol igazolja a projektek eredményességét. Eredményesek voltak a pályázatok azért is, mert a támogatás összege elegendınek bizonyult a kitőzött (a legtöbb helyen ütemesen tervezett) városfejlesztési célok elérésére. Kedvezı volt az alacsony önrész meghatározása, és a támogatás mértéke komoly beruházásokat tett lehetıvé (fıként kisvárosok lehetıségeihez mérten). Sikeresnek minısíthetı a pályázat a területi kiegyenlítıdés elısegítésének szemszögébıl is. Bár a kiírás különleges területi szempontokat nem épített be a kritériumok közé, mégis elmondható, hogy a hátrányos helyzető régiók városai arányaiban nagyobb forráshoz jutottak (6. táblázat és 10. ábra). 6. táblázat A pályázatok területi megoszlása Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld


A régió városainak részesedése az pályázati forrásból (%)

A régió részesedése az ország népességébıl (%)

11,8 8,8 5,2 14,6 21,0 22,8 15,9

28,1 11,0 9,9 9,7 12,6 15,3 13,4

79



10. ábra A pályázatok területi megoszlása 30,0

25,0

%

20,0

15,0

10,0

5,0

0,0 KözépMagyarország

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

Dél-Dunántúl

ÉszakMagyarország

Régiók Részesedés az ország népességébıl

Részesedés a támogatási keretbıl

A 6. táblázat adataiból megállapítható, hogy a három hátrányos helyzető régió (mindenekelıtt az Észak-magyarországi) lélekszámához képest nagyobb arányban, a jobb helyzető régiók (fıként a Közép-magyarországi) pedig lényegesen kisebb arányban részesültek a pályázati forrásból.

5.2. Az önkormányzatok városfejlesztési prioritásairól Az interjúk elkészítése során minden városban külön érdeklıdtünk arról, hogy az önkormányzatok milyen városfejlesztési lépéseket terveznek, milyen beruházásokra szeretnének pályázati forrásokat szerezni. A válaszokat kódolva, és a célok eredeti rangsorolását súlyozottan figyelembe véve készítettük el a 7. táblázatot, amely a nyertes önkormányzatok további fejlesztési elképzeléseit tükrözi. A 12 általunk megjelölt cél közül 4 volt olyan, amelynek az említése messze kiemelkedett a többi célkitőzés közül.


80



7. táblázat Az önkormányzatok városfejlesztési prioritásai Városfejlesztési célok

Az említések súlyozott értéke

Városi közterületek kialakítása és felújítása Épületek felújítása a gazdasági és társadalmi tevékenységek kiszolgálására Kulturális, szabadidı és sport-létesítmények kialakítása Terület-elıkészítési munkák

58 38 26 20

A 7. táblázat adatai alapján válik igazán érthetıvé a városrehabilitációs pályázatok sikere. Az önkormányzatok ugyanis olyan célokra tudtak forrásokat szerezni, amelyek megfelelnek középtávú városfejlesztési elképzeléseiknek. Ezt a legtöbb interjúalany szóbeli véleményében is megerısítette, jelesül: a pályázati kiírás tartalmi vonatkozásai találkoztak a városok igényeivel, és a késıbbiekben is szívesen látnának hasonló tartalmú pályázatot. Megjegyezhetjük azonban, hogy ezek a célok nem a városrehabilitáció klasszikus céljai, de az önkormányzatok többsége ezekre a feladatokra is csak pályázat útján tud anyagi fedezetet elıteremteni. A közterület- és középület-felújítással szemben a lakás- és lakóterület-felújítás például alig került említésre, de ez érthetı is, hiszen a pályázaton nyertes városok – többségükben kis- és középvárosok – ezzel a problémával nem szembesülnek (hiányoznak a nagy lakótelepek és a XIX. századi, XX. század eleji építéső bérházas övezetek). Hasonló a helyzet a barnamezıs rehabilitációval, ez ugyanis a kisebb városokban elsısorban nem területgazdálkodási kérdés, hanem környezeti probléma, így nem válik a városfejlesztés kulcskérdésévé. A kisebb városokban általában nincsenek nagy kiterjedéső, halmozódó problémákkal bíró, lerobbant barnamezık, és ha vannak (elsısorban egykori katonai objektumok, bányatelepek jöhetnek szóba), akkor nem a várostestbe ékelıdve, hanem település szélén vagy a külterületen helyezkednek el. Ráadásul nincs is nyomás alatt a helyi ingatlanpiac, ami a megújítást katalizálná (bıségesen állnak rendelkezésre zöldmezıs területek). Ezekben a városokban a barnamezı problémája elsısorban környezeti kérdésként jelentkezhet (pl. a barnamezıs terület szennyezett talaja helyi ivóvízbázist veszélyeztetheti).


81



5.3. Az önkormányzatok által javasolt tartalmi és technikai változtatások Amint az elızıkben leírtakból kiderül, az önkormányzatok a városrehabilitációs pályázatok tartalmi vonatkozásaival elégedettek voltak. E téren csak néhány kiegészítı javaslatot tettek (pl. szívesen vennék, ha kisajátításra, telekvásárlásra is nyílna pályázati forrás, hiszen ez nagyobb hatású városrendezési beavatkozásokat is lehetıvé tenne). Számos kifogás és javaslat fogalmazódott meg azonban a pályázatok lebonyolítását illetıen. Ezek egyaránt vonatkoztak a pályázati eljárás gyorsítására, egyszerősítésére és a kritériumrendszerre.

Több önkormányzat megemlítette, hogy pályázat benyújtási határideje túlságosan rövid volt. Többen ennek tudták be, hogy késıbb számos adatpótlást, módosítást kellett eszközölni a pályázaton. A hiánypótlásokat több helyen már a projekt értelmetlen lelassításának, hátráltatásának érezték.

A városok összességében túlzottnak találják a pályázathoz bekért adatlap- és okmánytömeget. Ahol értesültek róla, hogy az NFÜ a kétfordulós pályázati rendszer bevezetését tervezi, ott mindenhol üdvözölték, olyan formában, hogy az elsı fordulóban már egyszerősített adminisztráció mellett is meg lehessen méretni a terveket. Emellett mindenképpen szeretnék elérni a vastag pályázati adattömeg csökkentését. Megfogalmazódott az is, hogy a pályázati anyagokat (legalábbis nagy részüket) egyszerőbb lenne az internetre, jelszóval ellátott felületre/oldalra feltölteni, amiben a szükséges módosítások on-line el lehetne végezni (csökkenteni ezzel a papíralapú postai úton történı adatszolgáltatás lassúságát).

A legtöbb önkormányzat jelezte, hogy örömmel venné az információnyújtás javítását. Ezt olyan formában is elképzelhetınek látnák, hogy az Irányító Hatóság honlapján hozza nyilvánosságra a kritériumok pontos értelmezését, helyezzen el „kitöltött” mintapályázatokat stb.

Néhány önkormányzat kifogásolta a kritériumrendszer tartalmi vonatkozásait. Túlzottnak találták a horizontális célkitőzések elvárásait (több helyen az uniós elıírások átgondolatlan adaptálását emlegették), és különösen azt, hogy azokat minden pályázati elemnél sablonszerően alkalmazták (függetlenül attól, hogy az adott projektnél relevánsak voltak-e ezek a kritériumok).


82



Minden önkormányzat megemlítette véleményében a pályázat lebonyolításának lassúságát és az elméretezett bürokráciát. Túl soknak tartják a pályázatok lebonyolításában résztvevı szervezetek számát, és azt, hogy a bizonyos projekt-részelemek is több lépcsıfokon mennek keresztül. Rendkívül hátrányosnak bizonyult ez a kifizetések lassúságában, több helyen hónapokat (esetleg egy évet is) csúsztak a beruházások. Ugyancsak lassította a beruházásokat a módosítások kevésbé rugalmas kezelése. A pályázatok lebonyolításának elhúzódása azért is káros volt, mert a kivitelezés költségei (az infláció és az építıipar drágulása miatt) az idı múlásával is emelkedtek.

Több helyen felhívták a figyelmet a projektfinanszírozás kérdésére. Az elıfinanszírozás 25%-os mértékét célszerőnek tartanák fölemelni, hiszen az utófinanszírozáshoz több önkormányzatnak kevés az anyagi ereje, amennyiben pedig a kivitelezıre hárítják ennek költségét, akkor a beruházás ára lesz magasabb. Szintén több alkalommal említették, hogy szükséges lenne egy pótelıirányzatot (vagy tartalékkeretet) beépíteni a pályázatba, hogy az elıre nem látott akadályok költségét ebbıl lehessen finanszírozni. (Ezzel öszszefüggésben felmerült az elnyert összegek esetleges átcsoportosításának igénye [illetve az átcsoportosítás megkönnyítése], hiszen volt olyan eset, ahol az adott beruházás a tervezettnél kisebb költségbıl valósult meg.)

5.4. A városrehabilitációs pályázatok tartalmi kérdései – a kutató szemszögébıl A kutatói értékelést megkönnyíti az, hogy az elvégzett városfejlesztési beruházásokat mindenhol sikeresnek és hasznosnak tekinthetjük. Így értékelésünk arra szorítkozhat, hogy hogyan lehetne tovább javítani a pályázati kiírás elemeit. 5.4.1. A városhálózat tagoltságának szempontja A pályázati kiírásnak figyelembe kellene vennie azt a tényt, hogy – az idei várossá nyilvánítások után – a magyar városhálózat közel 300, igen különbözı helyzető és eltérı problémákkal küzdı településbıl áll. Más városrehabilitációs kérdésekkel szembesülnek a 100 ezer fınél népesebb nagyvárosok, és a néhány ezer fıs kisvárosok. Ezt tükröznie kellene a városrehabilitációs pályázat szempontjainak is. Véleményünk szerint a pályázatot tanácsos lenne megbontani két, de inkább három településcsoportra, amelyeknél nem a pályázat egésze, de annak bizonyos céljai, követelményei különböznének. A jellegzetes töréspontok (lásd még: 11. ábra): MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

83



nagyvárosok (100 ezer fıs népességszám)

középvárosok (25–80 ezer fıs népességszám)

kisvárosok (25 ezer fı alatt)

11. ábra A magyar városhálózat jellegzetes töréspontjai a rang-nagyság szabály alkalmazásával

200000

A városok népességszáma

150000

100000

50000

0 0

50

100

150

200

250

A városok népességi rangszáma

Ugyanis a megvalósult projektekbıl világosan kiderül, hogy a kisebb városoknál nincs értelme tömbszerő városrészek komplex rehabilitációjában gondolkodni. Ezeknél a településeknél nem merülnek fel a nagyvárosokra jellemzı problémák, fejlesztéseik szinte minden esetben a fıterek-fıutcák városi arculatának megerısítésére irányultak. A ROP 2.2. nem zárta ki a kisvárosokat a pályázatból, kivéve az 5 000 fınél kisebbeket, akik még a város egészének az akcióterületbe-vonása után sem voltak képesek a népességszám-kritériumot teljesíteni. Ugyan a kisvárosok a pályázati kritériumoknak csak üggyel-bajjal feleltek meg (a lehatárolt akcióterület és a beruházások területének ellentmondásai stb.), de fejlesztéseik hasznossága vitathatatlan. Esetükben:


84



az akcióterület nagyságát csökkenteni kellene,

lehetıvé kellene tenni a pontszerő fejlesztéseket (ahogy a gyakorlatban meg is történt),

hivatalosan is lehetıséget kell adni a fıutca-típusú fejlesztésekre (hiszen legtöbbször ez valósult meg),

a pályázaton való részvételt ki kellene terjeszteni az 5 ezer fınél népesebb (egyelıre még) nagyközségi jogállású településekre is.

A nagyvárosok esetében sokkal inkább jogos elvárás lehet a tömbszerő, koncentrált városrehabilitációra való törekvés. Ezeknél mindenképpen azt kell ösztönözni, hogy a beruházások a leromlott városrészek megújulását szolgálják. Kérdéses a középvárosok helyzete. Véleményem szerint ez elıtt a településcsoport elıtt nyitva kell hagyni a lehetıséget, hogy akár az egyik, akár a másik pályázati formán vegyen részt. 5.4.2. A területi szempont figyelembevétele – területfejlesztési megfontolások Mindenképpen örvendetes az, hogy a nyertes pályázatok területi megoszlása a hátrányos helyzető régiók jó szereplésérıl árulkodik. Amennyiben a források elosztásánál területfejlesztési megfontolások is vezetik a döntéshozókat, akkor ez elısegíthetı lenne azzal is, hogy az elmaradott térségek városait már a pályázati kritériumok megfogalmazása elınyben részesíti. Erre több út kínálkozna:

A régiók fejlettségi szintjétıl lehetne függıvé tenni a pályázathoz szükséges önerı arányát. Hiszen a hátrányos helyzető városokon többet segíthet ez a forrás, míg a jobb helyzetben lévı (nyugati, fıvárosi agglomerációs, Balaton parti) települések akár nagyobb saját erıt is tudnak mozgósítani.

Ezt az elvet a regionális helyzettıl függetlenül is lehet alkalmazni, akár településeknek a városhierarchiában elfoglalt pozícióját, akár az egyes városok fejlettségi szintjét véve alapul (ez utóbbi áttételesen a lezárult programban is érvényesült az akcióterületre alkalmazott társadalomi kritériumokban).


85



5.4.3. A barnamezıs rehabilitációra vonatkozó észrevételek Nyilván nem véletlen az, hogy a városrehabilitációs program keretein belül több – részben – barnamezıs megújítást célzó nyert támogatást, mint ahány a külön barnamezı-rehabilitációs pályázaton sikeres volt. A barnamezıs pályázaton alkalmazott 40 ha-os területi korlát ugyanis csak a nagyobb városok esetében releváns. (Mindenekelıtt a fıváros esetében, ahol a barnamezıs területek legkevesebb 40%-a koncentrálódik.) Amennyiben a pályázat forrását a kisebb városok számára is elérhetıvé kívánják tenni, akkor:

célszerő lenne a szükséges területnagyságot lejjebb szállítani, vagy

a település méretétıl (esetleg hierarchiaszintjétıl) tenni függıvé.


86



6. A ROP 2.2. ÉRTÉKELİI KÖZÖTT VÉGZETT INTERJÚK ÉRTÉKELÉSE Interjúalanyok voltak: − Ádám Csongor, Igazgató-helyettes, Váti Kht., ROP 2.2 volt intézkedésfelelıse, − Csahók Szabolcs, VÁTI Kht. Központi Iroda, − Mayer Viktória, program menedzser, VÁTI Kht. Pécsi Területi Iroda, Az interjúalanyok kiválasztása teljes körőnek mondható. Ádám Csongor országos szinten fogta össze a ROP 2.2 intézkedést, Csahók Szabolcs a VÁTI Területi Irodák és Regionális Fejlesztési Ügynökségek munkáját ellenırizte és foglalta össze a már bekerült pályázatokat a végsı támogatási döntést elıkészítve, Mayer Viktória pedig a Területi Irodák értékelési tapasztalataiba adott bepillantást.

6.1. Értékelési rendszer A ROP 2.2 pályázat értékelése több lépcsıs volt, a területi szinttıl az országos szint felé haladva.

A Regionális Fejlesztési Ügynökségek győjtötték össze a régiójukból pályázó önkormányzatok pályázatait, az elsı szőrıt ık jelentették. Az ügynökségnek a formai hiányosságok alapján kellett hiánypótlásra visszaadnia vagy visszautasítania a pályázatokat.

A VÁTI Kht. Területi Irodái végezték a minıségbiztosítási-, jogosultsági- és költséghatékonysági kritériumok értékelését.

A ROP Irányító Hatósága a VÁTI által készített értékelésekhez hozzáfőzte a horizontális elvekre vonatkozó értékeléseit.

Az értékelési szempontrendszer egységes volt, az a pályázati útmutató részét képezte.


87



6.2. Általános meglátások 6.2.1. A ROP 2.2 programot illetıen Az interjúalanyok véleménye szerint a ROP 2.2-ben összességében a kiírásnak megfelelı projektek valósultak meg, viszont a megcélzott célhoz képest alacsony volt az össz-finanszírozás. Így azt tapasztalhatjuk, hogy a támogatás a kitőzött célokhoz képest elaprózott lett, ami azonban a 2004-2006-os teljes programozási idıszak forrásainak szőkösségére vezethetı vissza. Valószínősíthetı, hogy nagyobb forrásallokációval komplexebb programok kerültek volna a pályázati anyagokba. A programban megfogalmazott célok interjúalanyaink szerint nagymértékben illeszkedtek a régiók fejlesztési igényeihez. 6.2.2. A beérkezett, nyertes pályázatokat illetıen A pályázatok összességében jó színvonalúak voltak, bár számos esetben ütközött ki a pályázók tapasztalatlansága elsısorban a pénzügyi tervezésben, ami a megvalósítási idıszakban elszámolási nehézségekhez vezetett. A jellemzı hiba az volt, hogy a költségeket jelentısen más arányokkal adták be, mint az a pályázati kiírásban szerepelt. Számos esetben a benyújtott mőszaki tervek régi állapotokat, elképzeléseket tükröztek. Gyakori probléma volt a rehabilitációs területek tulajdonviszonyainak tisztázatlansága. Például elıfordult, hogy a vasúti pályaudvarok melletti területek a MÁV tulajdonában voltak, ez jelentısen megnehezítette a pályázatok adminisztrációs ügyvitelét. Hasonló probléma merült a fel rehabilitációs területeken lévı közmővek esetében. Egyes pályázatokban hiányzott a megvalósítás pontos helyszíne, az akcióterület nagysága, a tulajdonviszonyok sok esetben nem voltak tisztázottak, az indikátor mutatók értékei pontatlanok voltak. Ezek korrigálása a megvalósítási idıszakban rendkívül sok problémát okozott, több esetben a projekt megvalósítását, elırehaladását akadályozta.


88



Az interjúalanyok szintén említést tettek arról, hogy nagyon nehéz volt a program valódi gazdasági hatásait értékelni. A Kedvezményezettek azzal indokolták a hibákat, hogy a pályázati kiírás és a beadási határidı közötti idıtartam nem volt elegendı a pályázat alapos, minden részletre kiterjedı kidolgozására. Szintén nehézségeket okozhatott nekik, hogy a pályázati kiírás igen hosszú, 71 oldalas volt.

6.3. Meglátások az értékelésre vonatkozóan A pályázatok elutasítására elsısorban formai okokból került sor, a megfelelı pályázatok várólistára kerültek. A VÁTI Kht. nem szakmai értékelést, hanem jogosultsági, ill. költséghatékonysági minıségbiztosító értékelést végzett. A jogosultsági értékelés elsı sorban a jogosultsági szempontokra (támogatás összege, megvalósulás helyszíne stb.) tért ki, míg a költséghatékonysági az egyes költségek alátámasztott voltára. Voltak olyan kritériumok, melyek hiányában el kellett utasítani a pályázatokat, és nem lehetett volna hiánypótlást kérni. A pályázatot ezután újra be kellett volna adni, amire a folyamatos határidınek köszönhetıen volt lehetıség. Számos esetben elıfordult azonban, hogy a Regionális Fejlesztési Ügynökségek az ilyen hibáknál is inkább hiánypótlást kértek. Ugyanis a visszautasítás több hónapos késést jelentett volna a régiójuk pályázatai számára. A formai kritériumok összefoglaló táblázata 4 oldalt tett ki a pályázati kiírásban. Ez nagyon hosszú, túlzottan bürokratikus értékelést jelez. Valószínőleg abból adódott a gyakorlat, hogy a VÁTI kollégái a hasonló Phare programok értékeléseit vették alapul. Jelentıs egyszerősítésre lenne szükség a formai kritériumokat illetıen, így nagyobb súly jutna a szakmai részekre. A pénzügyi értékelésnél problémát jelentett, hogy nem voltak kellıen részletezve a kritériumok, fontosságuk nem volt kellıen kiemelve. Sokszor elıfordult, hogy pl. a menedzsment költségek többszörösen meghaladták a megengedett arányokat. Az arányok figyelmen kívül hagyása miatt valószínőleg jobban kellene részletezni a jogosultsági kritériumokat.


89



A megvalósíthatósági kritériumok a legnehezebben értékelhetı kategória. A költséghatékonyság megítélésében a VÁTI kollegái mőködtek közre, nekik voltak már ez irányú tapasztalataik. Ugyanakkor nagyon nehéz dolguk volt, nem állt módjukban külsı szakértıket felkérni az értékeléshez. Ezért amennyiben a megvalósítás hatékonyságában nem voltak biztosak, csak feltételes támogatási döntést hoztak, és a Kedvezményezetteket további dokumentumok beadására kérték. Amennyiben azok még egyszer alátámasztották a költségeket, elfogadták a projektet. Az értékelés során nem tudtak arról képet alkotni, hogy a megvalósítás problémamentesen fog zajlani. Nem volt adatuk arról, hogy a projektmenedzsment megfelelı tapasztalatokkal, szaktudással, kapcsolatokkal rendelkezik. Ez is több problémát okozott: például több projekt esetében késın kezdték el a közbeszerzési kiírásokat, ami a többi kiadás késéséhez, így az egész projekt csúszásához vezetett. Az indikátorokat mind a kiíró mind a kedvezményezett mostohagyerekként kezelte, azok nem voltak megfelelıen elıkészítve. A kivitelezés során sok esetben módosítottak szerzıdést az indikátorok nem teljesülése miatt. Jelentıs probléma, hogy nem a hatásindikátorokon volt a hangsúly, hanem pl. nyomtató-beszerzésekkel kapcsolatos indikátorok miatt kellett szerzıdést módosítani. Úgy vélem, hogy a költséghatékonyságot ebben a rendszerben nem lehet megfelelıen értékelni. A város- és barnamezıs rehabilitációs programban nehéz valós hatásindikátorokat kijelölni, azok megalapozottságát értékelni. Viszont a hasonló programok valós céljainak teljesüléséhez elengedhetetlen, hogy közgazdaságilag értelmezhetı indikátorok legyenek a központban.

6.4. Javaslatok a következı város- és barnamezıs rehabilitációs pályázati kiíráshoz Az alábbiakban az interjúalanyok javaslatait név szerint jelenítjük meg annak érdekében, hogy világosan lehessen látni, mely értékelıi szinten fogalmazódtak meg.


90



Ádám Csongor:

A kiírás célkitőzéseit összhangba kell hozni a rendelkezésre álló forrásokkal. Az indikátorok esetén jobb eredmény és hatásindikátorok kidolgozása szükséges, ezek igazolhatóságának megjelölésével.

Információim szerint jelenleg is el kívánják választani a szociális város-rehabilitációt és a fıutca típusú akciókat. Adott esetben indokolt lehet az alapvetıen sok esetben környezetvédelmi jellegő barnamezıs beavatkozások külön kezelése.

Az indikátorok az output szinten túl részletesek voltak (beszerzett világítótestek száma pl.) az eredményszint azonban szinte számtanilag kiszámolható volt az outputból, nem valós eredményindikátorokat tartalmazott. Az értékelésnél figyelembe vett jogosultsági indikátorok változása nem volt mérve.

Csahók Szabolcs

A program tényleges céljainak eléréséhez nagyobb forrásokra, komplexebb programokra van szükség. Így lehetne csak elérni az egyes területek valós funkcióváltását.

A szükségtelen bürokráciát érdemes lenne visszaszorítani, még mindig volna egyszerősíteni való a pályázatok lebonyolításában. Például a szerzıdésmódosítások helyett érdemes lenne rugalmasabban kezelni bizonyos indikátorokat. Ugyanakkor csak a lényeges információkat kellene bekérni a pályázóktól.

Mayer Viktória

A pályázati kiírás pontosítása szükséges az indikátorok tekintetében. Sokkal átfogóbb és részletesebb információkat kell közölni már a pályázatás ezen szakaszában, tekintve, hogy a projekt számszerősített eredményei a megvalósítási és az után-követési idıszakban is rendkívül fontos szerepet töltenek be.

A megvalósítási idıszakban problémákat okozott egyes pályázati tevékenységek (kármentesítés) eltérı támogatási intenzitással történı elszámolása. A tevékenységek különbözı támogatási intenzitással történı elszámolását az EMIR rendszer egyelıre nem tudja kezelni.

Mindenképpen javasolt a kiíró szervezet részére, hogy a pályázatok szakmai követelményeire megfelelı figyelmet fordítson. A pályázat értékelésbe feltétlenül szükséges szak-


91



emberek bevonása (településmérnök, mőszaki szakember, stb.), akik a projektek megvalósíthatóságát szakmai szempontból is megerısítik.

Úgy gondolom, hogy a célrendszer megfelelı. A rendelkezésre álló kerethez viszonyítva talán túlságosan is széles a támogatható tevékenységek köre.

A projektek zökkenımentes és gyors elszámolása érdekében a ROP lebonyolításába a projektmenedzserek és pénzügyi lebonyolító személyek mellett minél több szakember bevonása lenne szükséges mind a kedvezményezettek, mind a Közremőködı Szervezet oldaláról.

A 2004-2006. idıszakban a Dél-Dunántúli régióban Közremőködı Szervezetként a VÁTI Kht. valósította meg a város-rehabilitációs projekteket a ROP 2.2. intézkedésben. A megvalósítási és szakmai tapasztalatok, a pályázói kör/körülmények ismerete és számos egyéb tényezı miatt ésszerő és indokolt lett volna, ha a ROP II. programban lebonyolítandó projekteknél is közremőködıi szerepet kapni.


92



7. A ROP 2.2. VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKTJEI A 2004–2006 közötti ROP kiírás keretében 32 pályázat nyert el támogatást városrehabilitációs célokra. A pályázatok többsége mára befejezıdött. A projektek jól szolgálták a települések megújulását, fontosak és szükségszerőek voltak, s e pályázati lehetıség nélkül e beruházások megvalósulása nehezen lett volna kivitelezhetı. A projektek értékelése, a pályázati kiírás, s a pályázati folyamat elemezése során számos vélemény, javaslat fogalmazódott meg a városrehabilitációs tevékenységgel kapcsolatban, melyet egy új pályázati kiírásban ajánlott fontolóra venni.

7.1. A nyertes projektek jellege, megvalósulása

Ajka – „Ajka város lakótelepi tömb és Városliget környéke rehabilitációja” A projekt legfıbb, és legnagyobb költségigényő eleme – a pályázat címében megjelölt hangsúlyokkal ellentétben – a Városi strand teljes körő rekonstrukciója volt, amely cél már hosszú ideje szerepelt a város tervei között és a településfejlesztési koncepcióban. Ezen kívül a Városligetben újult meg egy játszótér és készült új útburkolat. Az akcióterület lakótelepi részén csupán két játszóteret újítottak még fel, azaz a projekt komplex, városrehabilitációs jellege erısen megkérdıjelezıdik. Az Önkormányzat önerıbıl tett még további felújításokat a strandhoz kapcsolódóan, amelyek a pályázatban még nem szerepeltek, de a megvalósítás során szükségessé váltak. A projekt kivitelezése alatt az elhúzódó kifizetések jelentettek problémát. Az önkormányzat adatai szerint a projekt sikeres volt, mert a strand látogatottsága kétszeresére nıtt a felújítás után.


93



Barcs – „Barcs szíve újra dobogjon” A projekt elsısorban turisztikai-kulturális fejlesztéseket célzott meg, két fı tárgya a városi fürdı fejlesztése, valamint a mővelıdési központ felújítása volt. A fürdı belsıépítészeti, épületgépészeti adottságait javították (masszázshelyiség, recepciós tér kialakítása, közmővesítés, tetıszerelvény megújítása). A mővelıdési ház nagyobb részében a teljes felújítást tőzték ki célul, mivel az épület állapota jelentısen leromlott. Ezen kívül kisebb zöldterület-fejlesztéseket hajtottak végre. A fürdı felújítása már régóta szerepelt a város céljai között, a tervezés is elırehaladt állapotban volt már a pályázat megjelenésekor. A projekt befejezıdött, végrehajtása során váratlan akadályok nem merültek fel.

Bátonyterenye – „ECOCITY – Bátonyterenye ökológiai szemlélető rehabilitáció” A több községbıl létrehozott település fı célkitőzése a város mindezidáig nem létezı városközpontjának létrehozása volt, a kistérségi központ és közösségi ház megépítésével, illetve kialakításával. A terület korábban elhanyagolt volt, a nyolcvanas évek végén pártközpont épült itt, amelyet azonban eredeti céljára már nem vettek használatba. Ezt az épületet újították fel és bıvítették a projekt során. A projekt eredményeként az épületben a polgármesteri hivatal mellett kistérségi oktatási, képzési és kulturális funkciók kaptak helyet. Az épület körül új parkoló, járdák épültek, s új fıutca építésébe kezdtek, amellyel jobb összeköttetés létesül majd Nagybátony és Kisterenye között (a fıútnak MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

94



tehát csak az elsı szakasza épült meg). A fıutcán egy másik projekt keretében új posta is létesült, valamint magánberuházásokkal üzletek nyíltak. A volt pártház átépítése kapcsán természetesen merültek fel nem várt mőszaki jellegő akadályok, emiatt szerzıdésmódosítás is történt.

Budapest IX. kerület – „Közterületi rehabilitáció folytatása a Ferenc(kert)város megújulása érdekében” A ferencvárosi városrehabilitáció a rendszerváltozás óta a szakirodalom egyik visszatérı, pozitív példája. Nem meglepı tehát, hogy a projekt

elıkészítettsége,

a

kerületi

városrehabilitációs célok közé való illeszkedése magas szintő volt, így a hosszú távú településfejlesztési akcióterület – a Ferenc körút-Üllıi út-Haller utca-Mester utca által közrezárt 72,72 hektárnyi terület – egy része, amelynek rehabilitációját a rendszerváltozás után, még 1992-ben indította el a kerületi önkormányzat a SEM IX. program keretében. Maga a projekt a Berzenczey utca, a Bokréta utca és a Ferenc tér közterületi rehabilitációját célozta meg. Közvetlen cél volt az említett utcák burkolatának felújítása, infrastruktúrájának fejlesztése, a Ferenc tér megújítása, funkcionális és kertépítészeti újraalkotása. A projekttıl várják a térség városközponti jellegének, közösségi és turisztikai szerepének erısítését, a lakosság életkörülményeinek javítását, a KKV-k betelepülését. A Ferenc tér környéki ház-ill. lakásfelújítások jórészt már megtörténtek, most vált idıszerővé a közterületek (utcák és terek) megújítása. A monitoring idıpontjában a projekt megvalósulásának egyetlen hiányossága, hogy a tér új, tervezett funkcióit (pl. Zenepavilon) még nem alakították ki, a feladat az Önkormányzatra vár a közeljövıben. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

95



A végrehajtás során a finanszírozási nehézségek okoztak problémát, a kivitelezésben pedig másfél hónappal csúszott a határidı, elsısorban a téli idıjárás miatt. A lakosság a körültekintı elıkészítésnek köszönhetıen elfogadta az új közterületeket, a kutyatulajdonosok panaszkodnak csupán a kutyafuttató hiánya miatt. A teret folyamatosan ırzik.

Budapest XVI. kerület – „Kulturális és rekreációs központ kialakítása a mátyásföldi Erzsébetligetben – a korábbi szovjet laktanya új funkcióval történı ellátása” A projekt célja alapvetıen barnamezısrehabilitáció jellegő, mégpedig az Erzsébet-ligeti volt szovjet laktanya területének megújítása. Ezen belül megújul az itt található színház, a színház mellett található leromlott állapotú „lepényépület” (egykori étterem), amelyet felújítanak, és a színházhoz csatolnak. Az építkezés még folyik, 2007 szeptemberében lesz kész. Szintén épül az új uszoda, ennek átadási határideje 2007. október 31. Az MLTC (Mátyásföldi Lawn Tennis Club) régi klubházát is felújították, mellette öltözı, nyilvános illemhely és lelátó épült, ezeket június 30-án átadták. A terület zöldfelületei is megújulnak, a sétányt felújították, bıvítették, késıbb elkészül majd az uszoda elıtti díszburkolatú tér is. A közvilágítás is megújult, és megtörtént az akadálymentesítés is. Cél még a volt tiszti kaszinó épületének állagmegóvása is, ez augusztusig fog elkészülni. A projekt társadalmi-gazdasági célja a terület rehabilitációján keresztül a jelenlegi funkciók megerısítése, és új közösségi (elsısorban sport és kulturális) funkciók kialakítása. Az Erzsébet-liget rehabilitációja a kilencvenes évek elején kezdıdött, jelen projekt hosszú távú elgondolások része. A terület megvétele után a volt katonai fıiskolából Külkereskedelmi Fıiskola lett, a színházba pedig beköltözött a Corvin Mővelıdési Ház (CMH), amely korábban a sashalmi piac közelében mőködött. A területen régebben strand is volt, és az MLTC sportpálya is létezett, ez azonban inkább a kocsmája révén mőködött. A területen a rehabilitáció nem fejezıMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

96



dött még be, számos fejlesztést terveznek a közeljövıben is. A volt tiszti kaszinó épületében mővelıdési központot terveznek, fazekas központtal, mővészkörökkel. A színházat is tovább kell bıvíteni, a színpad még nem lett felújítva, azonban épült egy lift mozgássérülteknek, és megújult a világítás is. A jövıben a zöldfelületen arborétumszerő kertet szeretnének kialakítani. Terveznek egy fedett sportcsarnokot, és az uszoda mellé egy strandot is. A területen található még egy leromlott állapotú tornaterem, itt a fıiskola elıadótermet szeretne kialakítani. Emellett van itt egy már nem mőködı rádióközpont is, ez azonban egy alapítvány kezébe került, jelenleg többszörösen jelzáloggal terhelt épület, ezért megvásárolása nem ajánlatos. E fejlesztések, és a jelenlegi projekt fejlesztései együttesen segítik elı, hogy az Erzsébet-ligetbıl kulturális rekreációs központ legyen. A megvalósítás során kisebb javításokat, kiegészítı beruházásokat kellett tenni, amit az Önkormányzat finanszírozott. A kerület hibájából elhúzódott a közbeszerzési eljárás, ami miatt az uszoda építése háromnegyed évet állt. A projektet meglehetısen alulméretezték, a tervezett 1,57 helyett kb. 2,4 milliárd Forintba fog kerülni. A többletköltségeket az Önkormányzat telekeladás révén teremtette elı.

Celldömölk – „Celldömölk raktártelep barnamezıs rehabilitációja” A pályázat négy ütemen keresztül valósul meg, amelybıl eddig az elsı kettıt valósították meg. Az elsı ütemben megvásárolták a Ság- hegy lábánál fekvı egykori TGI (Tartalék Gazdálkodási Intézet) raktárépületeket, amelyeket a második ütemben bontottak le. A harmadik ütemben megvalósíthatósági tanulmány, végül a negyedikben építészeti tervpályázat készül majd, jelenleg – a megkeresés idıpontjában – az építészeti tervpályázat eredménytelensége miatt késik a projekt befejezése. Az engedélyeztetés után egy „Magyar Skanzen” neMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

97



vezető park létrehozását tervezik. A projekt elsıdleges céljai tehát tájképiek, tájvédelmiek, másodlagosan pedig turisztikaiak-kulturálisak, és a Ság-heggyel, a hegyen tervezett vulkánparkkal, illetve a közelben létesült Vulkánfürdı mőködésével vannak összefüggésben, ennek révén pedig a település fejlesztési elképzeléseibe, koncepciójába illeszkedik.

Dombóvár – „Városrehabilitációs akciók a szociális és civil szféra megerısítése céljából Dombóváron” A Dombóvár Város Önkormányzata által benyújtott pályázat egy barnamezıs- és egy városi közterületre vonatkozik. Az egyik az önkormányzat tulajdonában lévı, jelenleg hasznosítatlan régi honvédségi logisztikai és raktárbázis („Lekvárgyár”) épületegyüttesének teljes átalakítása, felújítása. Ennek célja egy leromlott épület újrahasznosítása során a városban elszórtan található szociális intézmények egy helyen való egyesítése, azaz a Térségi Foglalkoztatási és Szociális Módszertani Fejlesztıközpont (TFSzMF) intézményi hátterének elıteremtése. Társadalmi szempontból a hátrányos helyzetőek munkához jutása, az esélyegyenlıség, valamint a társadalmi kohézió és kapcsolatrendszerek erısítése. A másik célterület az Arany János tér (a fıtér) rendezése, ami közmővek felújítását, burkolatok cseréjét, kerítés építését, parkolók kialakítását jelenti. Célja az esztétikai és funkcionális megújulás, valamint a késıbbiekben kialakítandó közösségi tér feltételeinek megteremtése, amely a társadalmi kohézió erısítését segíti elı egy ún. Civil Központ létrehozásával. A projekt befejezıdött, végrehajtása során a határidık tartása és az elhúzódó kifizetések jelentettek problémát.


98



Dorog – „Dorog város vasúton túli északi településrész rehabilitációja” A város pályázata részben egy barnamezıs terület megújítására vonatkozott. Megvásárolták az egykori Brikettgyárat, ahol a tényfeltárás után kármentesítést végeztek, majd zöldterületeket, közmőveket alakítottak ki. A projekt keretében felújították a mővelıdési házat is, városi uszoda és átmeneti idısek otthona épült. Látható tehát, hogy több, kevésbé összefüggı beruházás valósult meg, a település fejlesztési elképzeléseibıl jó néhányat be tudtak építeni a pályázatba.

Eger – „Eger Felnémet városrész rehabilitációja” A pályázat keretében a város számtalan, mintegy 19 projektelemet kombinált, ezek egy része már kellıen elı volt készítve, hiszen más pályázatokra már benyújtották ıket. Így parkosítás, közmőfejlesztés, járda-, út-, hídépítés valósult meg, és a tervekben szerepel a Civil ház, a Gondozó ház építése és a könyvtár felújítása is (jelenleg a projekt a felénél tart). Mindezekkel a városrészben élı hátrányos helyzető, részben roma népesség életkörülményeinek javítása a cél. A felújítandó intézmények közösségi funkciókat fognak ellátni. Informatikai szolgáltatások valósulnak meg, Internet hozzáférés a hátrányos helyzetőek számára is. A hátrányos helyzető diákok számára korrepetálások a felnıttek számára tanfolyamok (pl.: informatikai) lesznek elérhetık a tervek szerint. Ehhez a helyi fıiskola hallgatói részvételére és segítségére is számítanak. A beruházásokkal javul majd a társadalmi kohézió és a helyi identitás is erısödni fog, sıt a fejlesztések új munkahelyeket is eredményeznek. Várhatóan vonzóbbá fog válni a terület a befektetık számára. A turizmus erısödésére is számítanak, valamint a terület oktatási, kulturális, kereskeMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

99



delmi, szolgáltató funkciója is erısödik. A környezeti célok közül a környezet állapotának a javítása kiemelt cél, a zöld területek arányának növelése, a szennyvízkezelési eljárások korszerősítése. Nehézséget okozott és okoz, hogy a számtalan projektelem különbözı elıkészítettségi fázisban került a pályázati anyagba, egy részüknél ezért felmerült a szerzıdésmódosítás igénye. A vállalt határidıket is többször kellett módosítani.

Gyula – „Gyula, történelmi belváros rehabilitációja” A pályázat célja a történelmi belváros élhetı városközponttá történı átalakítása a Kossuth téren és környékén, sétálóutca létesítése, a mőemléki környezet megóvása és építészeti presztízsének emelése. Ennek keretében autómentes övezetet hoztak létre, forgalomszabályozás történt, parkolókat jelöltek ki, megújították a burkolatot és növelték a zöldterületet, több száz utcabútort helyeztek ki, és számos szökıkutat helyeztek üzembe, valamint egy világórát is kiállítottak. Elsısorban a turizmus fejlesztése volt a közvetett gazdasági cél, mely elsı számú prioritásként szerepel a város stratégiai céljai közt, másrészt a gyulaiak számára kívántak létrehozni kellemes, használható közösségi tereket, amelytıl a fiatalok visszatelepülését és a befektetık nagyobb számú megjelenését várják. Az Önkormányzat már a projekt hatásának tulajdonítja, hogy idén az elızı év hasonló idıszakához képest 10%-kal nıtt a vendégéjszakák száma, és felértékelıdtek az ingatlanárak.


100



A végrehajtás során kisebb mőszaki problémák léptek fel, illetve a két választás közötti politikai csatározások sem kedveztek a zökkenımentes lebonyolításnak. Gyula a ROP 1.1. keretén belül is sikeresen pályázott – kiegészítve a fent leírt projektet, és ugyancsak közterület- és zöldterület-fejlesztési beruházást hajt végre a Belvárost a Várral és a Várfürdıvel összekötı gyalogos szakaszon.

Hajdúnánás – „»Aranyszalma« város rehabilitációs program I. ütem: »Szalmaszál« az élhetı és fejlıdı Hajdúnánásért” A projekt célkitőzése új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatása és a meglévı funkciók megerısítése a romló állapotú, funkcióját vesztı, többségében alacsony jövedelmi helyzető csoportok által lakott városi területeken, a terület megújítása és a társadalmi kohézió erısítése érdekében. Fı cél Hajdúnánás belvárosában egy szép, vonzó városi környezet kialakítása volt, mely a késıbbiekben ösztönzi a további magánberuházásokat. Az akcióterületet a fıtér (Köztársaság tér), valamint a becsatlakozó utcák kezdeti szakasza, és annak épületei alkotják. Az akcióterület a munka során fizikai, mőszaki és gazdasági-társadalmi szempontból újult meg. Közterületeket felújították, szép fıteret alakítottak ki, szökı- és ivókutakkal. Körforgalommal, parkolóhelyek kialakításával, valamint fekvırendırök lerakásával lassították, tehermentesítették a területet, utcabútorokat, szép lámpákat, új utcanév táblákat, útbaigazító táblákat helyeztek ki. A közbiztonság érdekében térfigyelı kamerákat helyeztek ki több helyen is. Ezen fejlesztések mellett a téren található épületek (általános iskola, Bocskai mozi, Kollégium, Mővelıdési ház, Munkaügyi Központ, ÁNTSZ épület) felújítása, akadálymentesítése is megtörtént. Cél volt annak a területnek a rehabilitációja, mely a


101



lehetı legnagyobb fejlıdést indukálhatja a késıbbiekben. Ezt pedig a központ felújításában társadalmi kohéziójának erısítésében látták biztosítottnak. A projektet hosszú távú elképzelések közé illesztették, a város több közterület-megújítási, akadálymentesítési tervet fontolgat. Problémák a kivitelezés során merültek fel, a mozi felújításakor nem várt mőszaki problémákat kellett többletberuházással megoldani, ami a határidı csúszásához vezetett. A szerzıdésmódosítás ugyanis egészen egy évig tartott. Számtalan lakossági fórumot tartottak, a média szinte valamennyi ágát kihasználták a lakossággal való folyamatos kapcsolattartásra.

Hajdúsámson – „Hajdúsámson településközpont rehabilitációja” A pályázat tárgya egy a város központjában található, erısen leromlott állapotú épület külsı és belsı rekonstrukciója, új funkciókkal való felruházása, valamint az épületet szegélyezı területek, parkok rendbetétele, felújítása. Cél, hogy a fejlesztés révén olyan vonzó kulturális és társadalmi környezet jöjjön létre Hajdúsámsonban, amely hozzájárul a városban és a térségben élık életminıségének javulásához. A projekt során az épületegység teljes rehabilitációja megtörtént. Az épületben Helytörténeti Múzeum, könyvtár, kiállító terem, információs központ, internet-szoba kapott helyet, igaz, hogy a Helytörténeti Múzeum még kiállításként üzemel, mivel a múzeumi intézményi rangot még nem nyerte el. Ez a kezdeményezés viszont folyamatban van. A pályázatban ellenben szerepelt a szomszédos épületegység és telek megvásárlása, további parkolóhelyek kialakítása cél-


102



jából. Ez a beruházás azonban meghiúsult, mert az érintett felek nem tudtak megegyezni a vételárban. A projekt során e mellett finanszírozási nehézségek léptek fel. A második kiutalás késlekedése miatt az Önkormányzat hitelt vett fel, amelynek kamatai 3 millió Forinttal megnövelték, az egyébként a második legkisebb költségvetéső városrehabilitációs projekt teljes költségét.

„Heves észak-déli városrész terület rehabilitációja, ezáltal az esélyegyenlıség biztosítása az itt élı hátrányos helyzetőek számára” A projekt keretében elsısorban utcák burkolatát, járdáit, csapadékelvezetı rendszerét újítják fel, emellett három épület rekonstrukciója szerepelt a tervek között: a Radics-kúriában népmővészeti kiállítóhelyet alakítanak ki, a Hısök terén egy gyógyszertárat mőemléki jellegő felújításban részesítenek, továbbá restaurálják a belvárosi katolikus templom freskóit is.

Jászapáti – „Jászapáti déli városrész rehabilitációja” A pályázat célja, hogy több erısen leromlott, kihasználatlan önkormányzati tulajdonú épületet rehabilitáljanak, majd különbözı funkciókkal ellátva ismét bevonjanak a város vérkeringésébe. Ez a rehabilitáció a pályázat készítıi szerint a déli városrész integrált megújítását jelenti, amellyel párhuza-


103



mosan az itt élık környezete és életminısége is javulni fog, ugyanis a betervezett új funkciók révén mind a közösségi, mind a gazdasági szolgáltatások fejlıdnek. Tervezték a Népmővészeti Alkotóház létesítését, Információs Szolgáltató és Kereskedelmi Központot, Tourinform Irodát, Népmővészeti boltot, valamint Civil Közösségi Klubot. Ezeket a közintézményeket, valamint a fontosabb helyi turisztikai létesítményeket egy körúttal tervezik összekötni, hogy könnyen megközelíthetık, elérhetık legyenek. A körút végig járdával, kerékpárúttal, valamint parkolóhelyekkel lesz szegélyezve, ezzel is elérve az akadálymentes közlekedést. A projekt magában foglalja még a környezı zöldterületek megújítását, fásítását, gondozását is. A projekt 2008-ban fejezıdik be – mivel a pályázat benyújtása után csak két évvel kötöttek szerzıdést. Az eddigi konkrét megvalósításban ezért akadályok nem merültek fel. A pályázat készítıi a tervezés során nem jelöltek ki irreális hosszú távú célokat, tisztában vannak vele, hogy azok elérését ilyen jellegő projektektıl várni naivitás.

Kalocsa – „Kalocsa – városközpont rehabilitáció” A pályázat három fı célkitőzése az üzleti, kiskereskedelmi városközpont rekonstrukciója, az idegenforgalmi vonzerı növelése és az akcióterületen belül élık életviszonyainak javítása a közterületek rekonstrukcióján keresztül. A pályázatban a fejlesztések konkrétan négy irányt vettek. Az elsı a többcélú közösségi létesítmények fejlesztése. Ide tartozik a városi filmszínház rekonstrukciója (250 millió Ft), amely felújítást és bıvítést is jelentett, így a filmszínházi elıadások mellett színházi elıadások, konferenciák lebonyolítása is lehetségessé vált. A kibıvített részben többek között színházi öltözı és próbaterem jött létre. A színház mögötti, régebben elhanyagolt területen új tér épült szökıkúttal, padokkal. A tér mellett új parkoló létesült, valamint megoldották a park csaMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

104



padékelvezetését is. Az önkormányzattal partnerségben egy vállalkozó új társasházat épít a tér mellett. A második pont a városközpont kereskedelmi rehabilitációjának infrastrukturális elıkészítése volt. Ennek kapcsán megújultak a Búzapiac tér járdái, utcabútorai, valamint az itt lévı parkoló is. Az útra is új aszfalt került, és új kerékpártárolók kerültek elhelyezésre, valamint elvégezték az akadálymentesítést is. Az itt megépített új szökıkútra egy másik pályázat kapcsán sikerült támogatást nyerni. Megújult a tér végén található közért homlokzata is. E tér a piac közvetlen közelében helyezkedik el, piaci napokon nagy itt a forgalom. A piac mögött nem messze található csatorna egy szakasza is megújult (Csorna – Foktıiés Sárközi I. fıcsatorna), a vízpartot akácfa cölöpökkel erısítették meg, a parton pedig parkosítást végeztek és egy járda is épült. A harmadik pontba a turisztikai infrastruktúra fejlesztése tartozik. A Szent István király utcában a sétálóutcától a Szentháromság térig az egyik oldalon új járda épült, csapadékelvezetı csatornával, új utcabútorokkal. Mellette új parkolóhelyeket alakítottak ki. A Szentháromság téren a templom körüli leromlott állapotú járdák szintén felújításra kerültek. A Kunszt utca új aszfaltburkolatot kapott, mellette leállósávot és merıleges parkolóhelyeket alakítottak ki, emellett új járda is épült (45 millió Ft). Ezeket a közeli turisztikai látványosságok és oktatási intézmények forgalma is indokolta. A Szent István király utca a sétálóutca és a buszállomás közötti szakaszán új aszfaltburkolatot kapott, és új parkolóhelyeket is kialakítottak. Megújult a járda is. A negyedik pont a lakótelepi közterületek, zöldterületek rekonstrukciója. Ennek kapcsán a Széchenyi- (50 millió) és Zrínyi (40 millió) lakótelepek területén történtek fejlesztések. E lakótelepek részben honvédségi területek voltak, leromlott állapotú közterületekkel. Az úttest és a járdák betonlapokból voltak. Ezek helyett új aszfaltjárdák és aszfalt utak épültek, valamint fákat is telepítettek, és új utcabútorokat helyeztek el. A Zrínyi lakótelepen egy, a Széchenyi-lakótelepen két új játszótér épült, melyek megfelelnek a jelenlegi elıírásoknak.


105



A projektben végrehajtott feladatok hosszú ideje a város tervei között szerepeltek. A projekttıl a városközponti demográfiai hanyatlás (elvándorlás, elöregedés) megállítását várják. A megvalósítás során finanszírozási problémák adódtak, amelyeket átcsoportosítással sikerült megoldani.

Marcali – „Marcali városközpont barnamezıs területének rehabilitációja” A projekt a város középpontjában lévı katonai és ipari terület rehabilitációját tervezte. A területen – a fejlesztés a városi tervekben már régóta szerepelt – a bontások már korábban megkezdıdtek, ennek befejezése és a kármentesítés képezte a fejlesztések alapját. A még mőködı ipari üzemek kiköltöztetése is a tervek része, ám az csak egy késıbbi ütemben fog megvalósulni. Mindez nehéz feladatnak ígérkezik, hiszen a kitelepítendık között van a Danone üzeme is. A jelen projekt fı célja a területen egy zöldterület-fejlesztésbe ágyazott kulturális centrum kiépítése volt. A megvalósítás során finanszírozási gondok akadtak és a szerzıdésmódosítás akadozott több hónapig.


106



Miskolc – „Miskolc belváros megújulása –I/A ütem” A beruházás célja a Miskolc központjára jellemzı, szociális problémákkal párosuló, leromlott fizikai környezet megszüntetése a történelmi belváros rehabilitációja révén. A projekt kiterjed egy fedett Szinva-híd megépítésére, a Kandia utcai park és a Szinvapart rehabilitációjára, a Minorita templom elıtti út korrekciójára, a Corvin–Szentpáli útvonal kétirányúsítására, valamint a Kazinczy Ferenc út és a Déryné utca sétálóutcává történı átépítésére egyaránt. Ez utóbbi az átadás után a belváros jelentıs gyalogos tengelyévé válik, kapcsolatot teremtve a felújított homlokzatú színház, a Hısök tere, a Minorita templom és más jelentısebb középületek között. A Hısök terének városi térré alakításával egy kulturális, kereskedelmi és infrastrukturális központ jön létre. A pályázó szervezet és a partner szervezet számára is rendkívül fontos volt, hogy a kialakításra kerülı tereket, utcakapcsolatokat, a látványosságokat, illetve a megvalósulást követıen a tereken zajló eseményeket a mozgásukban korlátozottak is látogathassák. A fejlesztés jelentısen hozzájárul a társadalmi kirekesztettség és a helyi roma lakosság felé irányuló negatív sztereotípiák csökkentéséhez. A fejlesztés a pályázat szándékai szerint csökkenti az elvándorlást, segítségével felértékelıdnek a környezet ingatlanjai, rentábilissá válnak a magánvállalkozók beruházásai és a településrész tartós társadalmi, kulturális és gazdasági fejlıdési pályára kerül, javítva ezzel Miskolc lakóinak életminıségét. A projekt hosszabb távú városfejlesztési elképzelésekbe illeszkedett, a megvalósítás során váratlan akadály nem merült fel.


107



Mohács – „Mohács történelmi városrész rehabilitációja II. ütem” A projekt közvetlen célja Mohács történelmi városközpontjának rehabilitációja. Hoszszú távon belsı struktúrájának átalakítása egy komplex településfejlesztési terv megvalósításával, amelynek eredménye egy egységes településkép létrehozása, a település turisztikai vonzerejének fejlesztése, melynek gazdasági, kulturális, idegenforgalmi hatása a kistérségi centrum szerepkör erısítését is segíti. A pályázat tartalma Mohács patinás fıterének, a Széchenyi tér és a környezı utcák közmő rekonstrukciója; közlekedési felületek felújítása és kiépítése, forgalomcsillapított zónák kialakítása; parkosítás, díszvilágítás kiépítése, utcabútorok és információs táblák kihelyezése. A projekt két évig tartaléklistán volt, ezért csak 2008-ban fejezik be. A megvalósítás során a város civil szervezetekkel mőködött együtt, folyamatos volt a lakossággal a kapcsolattartás, eddig váratlan akadályok nem merültek fel.

Monor – „Monor városközpontjának integrált rehabilitációja” A projekt meghatározó célja önkormányzati tulajdonban lévı ingatlanok funkcióváltásának elıremozdítása volt. Ezek korábban szükséglakásként illetve raktárként funkcionáltak. Napjainkra az átalakításoknak köszönhetıen ezek az ingatlanok civil közösségeknek adnak otthont, civil közösségek központjául szolgálnak, és kielégítik a helyi közmővelıdési igényeket. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

108



A fejlesztések között szerepel továbbá a közmővelıdési intézményhálózat fejlesztése is, úgy, mint a város képét meghatározó, a 20. század elején épült „Vígadó” épület és a Mővelıdési ház felújítása illetve az ehhez szorosan kapcsolódó Koordinációs központ kiépítése. A projekt másik fontos elemét a „Cinka Panna” romatelep alkotja. Itt az ún. szociális blokk létesítésével elsısorban a kisebbség életminıségének javítása volt a fı cél, mert az itt élık alapvetı higiéniás viszonyai elmaradtak a város többi lakosságától. Tehát a projekt fontos társadalmi céljai között szerepel egyfelıl a roma lakosság társadalmi elfogadásának és beilleszkedésének segítése, másfelıl a közösségi élet serkentése közösségi színterek kialakításával. A projekt lebonyolítása során nem várt akadályok nem merültek fel, a kifizetések elhúzódása jelentett gondot.

Nyírbátor – „Nyírbátor északi városrészének rehabilitációja” A projekt célkitőzése, hogy a város északi részén élı, súlyos városi problémákkal küzdı, jellemzıen nagyszámú hátrányos ember körülményeit jelentıs mértékben javítsa, a városias infrastruktúrát kialakítsa, az igényeket kielégítı mértékő és minıségő közterületeket bocsásson a városlakók használatába. A közösségi, kulturális hagyományok ápolásának és az egészséges életmód feltételeinek, a rendszeres és elérhetı távolságon belül lévı sportolási feltételeknek a biztosítása. Amennyiben a projekt megvalósul, akkor a pályázati célkitőzések is megvalósulnak, mivel az északi városrészben lakók a lakókörnyezetükben megfelelıen felújított, illetve kiépített közúton közlekedhetnek, a tervezett iskolai kerítés az ott élı, többségében roma származású gyermekek élet- és balesetvédelmét hatékonyan fogja szolgálni. A városrészben jelenleg nem található olyan építmény, amely megfelelı teret biztosítana kulturális hagyományok ápolására és vallási szertartások gyakorlására. A megépülı ima- és közösségi terem ezt a hiányt pótolva elégíti ki a területen élık igényeit. Nyírbátor legfontosabb városrendezési, -fejlesztési feladatai a városközpont komplex rendezése, az idegenforgalmi látványosságok egységes városszerkezeti elemmé való szervezése (sétányok MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

109



kiépítése a térben elkülönülı objektumok között) és a városperemek infrastrukturális hiányainak (burkolatlan utak és járdák, zöldterületek hiánya, rendezetlen utcakép stb.) pótlása. Mivel az elıbbi két célkitőzés a városközponton áthaladó forgalom csillapítása nélkül (elkerülı utak építése) nem vagy csak részlegesen valósítható meg, adódott, hogy a pályázat segítségével a túlnyomó részben romák lakta településrész infrastrukturális fejlesztését oldják meg, azaz a fejlesztési elképzeléseket a pályázati lehetıséghez igazították. A megvalósítás elhúzódása (a projekt még folyamatban van) és az infláció miatt néhány közterületi fejlesztés-elem szerényebb formában valósulhat csak meg. További problémákat okozott, hogy a projekt elsı elbírálásakor várakozó listára került, így pl. a közösségi ház építésére tervezett elıirányzat – mint azt a lefolytatott közbeszerzés is igazolja – nem fedezte a tényleges költségeket, ezért újra kellett terveztetni az épületet. Az egyik út építéséhez a területet csak kisajátítás útján tudta az önkormányzat megszerezni, ez hátráltatta a beruházást, mivel az ügyfél a bírósághoz fordult a kártérítés ügyében, és a birtokba adást is kifogásolta.

Nyíregyháza – „Jósaváros közterületeinek rehabilitációja I. ütem” Jósaváros Nyíregyháza elsı komplett lakótelepe, amely 1970-1980 között épült fel a Debreceni Házgyár panelelemeibıl. A lakóházak mellett az oktatási és szolgáltató intézmények is megvalósultak alapfokon, a kor mőszaki szintjén. A több int 8000 fınek otthont adó lakótelep mőszakilag, és társadalmilag leromlott. Az elmúlt tíz év során jelentıssé vált az elvándorlás, elöregedés, munkanélküliség és a szegregáció. A fejlesztés eredményeként megújul a lakótelep alközpontja – térburkolat csere, pihenıhelyek kialakítása utcabútorokkal, zöldfelületek felújítása, növelése, térvilágíMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

110



tás, akadálymentesítés – a városkarakterbe szervesen illeszkedı fejlesztéssel. A társadalmi szegregáció csökkentése, a társadalmi kohézió növelése, egy élhetı városrész kialakítása a rehabilitáció célja (a megvalósítás még folyamatban van). A pályázat tartalma az átfogó városfejlesztési program része, hisz a város mindenképpen szeretné – és egyben rá is kényszerül - a házgyári technológiával épült városi tereket megújítani. Jelentıs késedelmet jelentett a közbeszerzési eljárás elhúzódása. A lakosság véleménye változó a fejlesztésekkel kapcsolatban, elsısorban esztétikai kifogások érik azokat.

Ózd – „Ózd: új városrész születik” Ózd-Falu, amely a régi városközpont volt, mára perifériára szorult a város terjeszkedése következtében, és épületállománya is jelentısen leromlott. A pályázat célja, hogy a régi városközpontot bekapcsolják a város vérkeringésébe, és értékeit megırizzék. Konkrét fejlesztésként a Kaszinó épületének teljes

felújítása,

valamint

közterület-

rendezés és útfelújítás valósult meg. Az akcióterületen található ipari komplexumban semmilyen beruházás sem volt és a rehabilitációban részesülı két fı terület is távolabb fekszik egymástól, így a fejlesztések nem egy kompakt területen történtek. A komplex célok közt szerepelt az akcióterületen élı lakosság életminıségének javítása, az új és a már meglévı értékek megóvása. Továbbá, mivel az Eger felé átmenı forgalom a területen keresztül halad, vonzóbbá kívánják tenni az új vállalkozások számára Ózd-Falut. Ezzel párhuzamosan pedig a már meglévı vállalkozások forgalmát is növelhetik. A történelmi városközpont megırzése a város kitüntetett szándéka volt. Fontos, hogy a Könyvtár épülete (Petıfi tér) a régi Városházként funkcionált egykor, ez is indokolta felújítását. A Kaszinó pedig a város talán legszebb épülete, így további állagromlását szerették volna megakadályozni és új funkciókat létesíteni benne. A KasziMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

111



nó a továbbiakban multifunkcionális rendezvényházként üzemel az emeleti részen, amely alkalmas kiállítások, konferenciák, esküvık lebonyolítására. Az épület földszinti részét felsı- és távoktatási centrumként mőködtetik. A Zrínyi Miklós Egyetemmel és a Budapesti Mőszaki Fıiskolával szerzıdést kötöttek, miszerint szeptembertıl havi egy alkalommal távoktatás zajlik, valamint a teljes kihasználtság érdekében OKJ-s képzések indulnak a Volán-Humán szervezésében. A fejlesztések a városfejlesztési koncepcióban már régóta szerepeltek. Jelen projekt a fejlesztések elsı ütemét jelenti, amelynek elıkészítésébe egy felméréssel a lakosságot is bevonták. A projekt eredményeként az akcióterület mellett új termelı cég (ruházat-gyártás) települt. A parkok fenntartása érdekében a polgárırség teljesít szolgálatot. A vállalkozók betelepülése a térre egyenlıre várat magára. Fıként az épület- és útfelújítás során adódtak nem várt akadályok: a Kaszinó épülete több mint száz éves, így állaga jelentısen leromlott, a parketta alatt új betonozásra volt szükség, a tartását vesztett falak megerısítésére is sor került. Az épület melletti ipartelep determinálta, hogy csupán gyári infrastruktúrával rendelkezik a Kaszinó, amelyet korszerősíteni kellett.

Püspökladány – „Püspökladány város településrészeinek rehabilitációja és a köztük lévı kapcsolat fejlesztése” A projekt célja az volt, hogy a városközpont arculatát meghatározó középületek és közterületek megújuljanak, a középületekben funkcióbıvítés következzen be. A központban elszórva található épületek között kulturális, oktatási, sport célú épületek vannak, illetve egy önkormányzati tulajdonú irodaházat újítottak fel. A város fıterének parkrendezése mellett (1 ha) mintegy 4 km bicikliút épült.


112



A fejlesztések – a városi arculat megújításán túl – áttételesen gazdasági célokat szolgáltak. A termálfürdı kiépítésével az önkormányzat a turizmusfejlesztés mellett kötelezte el magát. Az idegenforgalmi funkció erısítését szolgálja a fürdı szomszédságában lévı sportcsarnok teljes felújítása, a városi mővelıdési ház alkalmassá tétele igényes rendezvények, konferenciák lebonyolítására. Konkrét gazdaságfejlesztı hatása az ún. „Sárrét-palota” – egy ’70es évekbeli épület – megújításának van, ahol a térségi igényekre építı irodaház kapott helyett a közmővelıdési, kulturális szerepkörök mellett. A bicikliút kiépítése pedig közlekedésbiztonsági szempontból is fontos volt. A pályázat tartalma az átfogó városfejlesztési program része volt, annak a második ütemét jelentette, a város fejlıdésében fontos célokat fogalmazott meg. (Az elsı ütem pályázat útján sikeresen megvalósult, a harmadik ütem elkészítésére pedig most adnak be pályázatot). A projekt során nem várt akadály nem merült fel, s határidıre sikerült azt befejezni, s a lakosság elégedettségét így teljes mértékben kiváltani.

Sopron – „Sopron Belváros – Deák tér rehabilitációs programja” Szőkebb cél a Deák tér rekonstrukciós és rehabilitációs programja volt, a tér használati értékének a növelése, a forgalom csillapítása, több zöldfelület, magasabb komfortfokozat kialakítása, a parkot használók környezeti igényszintjének növelése. A Deák tér Sopron Belvárosának, és egyben akcióterületének déli peremét alkotja. Tágabb cél a Belváros slumosodási folyamatainak megállítása, az alacsony komfortfokozatú lakások funkciójának cseréje, a slumosodott körülmények között, szociális bérlakásokban élık új lakásokba költöztetése, ám erre a pályázatban konkrét intézkedés nem szerepelt.


113



A pályázat keretében a következı fejlesztéseket tervezték: környezetrendezés, játszótér kialakítása, multifunkciós épület építése, út és parkoló építése, parkvilágítás kialakítása. Tehát döntı mértékben közterület-fejlesztési jellegő a projekt. A pályázati anyagban és a támogatási szerzıdésben még szerepelt egy a tér alá kigondolt mélygarázs megépítése, azonban a konkrét tervekben már nem kapott helyet. A ROP projekttel párhuzamosan a tér egyik részén Phare támogatásból készült le egy Turisztikai Központ (süllyesztett épület), illetve az egész tér felszíni rekonstrukcióját megelızte a közmőhálózat fejlesztése, Sopron és térsége csatornahálózat-rekonstrukciójának keretében, amely ISPA forrásokból valósul, valósult meg. A Deák tér felújítása hosszú ideje a választási ígéretekben szerepelt, már korábban is készült terv a tér rekonstrukciójára, de forrás híján a megvalósítás ez idáig elmaradt. Átfogó városfejlesztési programnak nem volt része a pályázat, s a város településfejlesztési koncepciója sem foglalkozik kiemelten a térrel (a Belváros rehabilitációjával igen). A projekt kialakításánál természetesen a pályázati kiíráshoz kellett szabni a parkrekonstrukciót, így került a tervekbe többek között a multifunkcionális süllyesztett épület gondolata. Valószínőleg az akcióterület társadalmára nem lesz nagy hatása a projektnek – noha a pályázatban ide vonatkozó, kissé idealista célokat is megfogalmaztak. Nagy kérdés a park megırzése, sikerül-e majd ırzéssel, parkırszolgálattal megvédeni a parkot a rongálásoktól? Javítható-e a lakossági morál e tekintetben? (A Soproni Polgárır Egyesület a pályázat partnere.) Még a támogatási szerzıdés megkötése elıtt, a tér rekonstrukciós terveinek egy lakossági fórumon való ismertetésekor számos lakos élénk tiltakozásának adott hangot a tervekkel szemben a rekonstrukciós terv szemlélete, a megvalósítás módozatai és egyes elemei ellen. Különösen az váltott ki nagy felháborodást, amikor kiderült, hogy tulajdonképpen kész terveket tártak a lakosok elé, lényeges változtatásnak helye már nincs, azaz a lakossági fórum nem láthatta el általános szerepét.


114



Ekkor megalakult a Deák Tér Fórum nevő civil kezdeményezés, amely megfellebbezte az építési engedélyt, továbbá számos alkalmat szervezett a tervek megvitatására, s egyeztetéseket kezdeményezett a városvezetéssel. Utóbbi azonban kezdetben mindennemő változtatástól elzárkózott, a pályázati támogatás elvesztésének veszélyével magyarázva álláspontját. A tervek megfellebbezését végül elutasították, így sor kerülhetett – két hiábavaló kísérlet után – a támogatási szerzıdés megkötésére. A Deák Tér Fórum további tiltakozó akciókat szervezett ezek után is, s a közelgı választások miatt a projekt ügye különösen politikai felhangokat kapott. Már az önkormányzati választások kampányidıszakában újabb civil egyesület – mely késıbb a választásokon is indult – kapcsolódott be az ügybe és egyeztetéseket kezdeményezett a városvezetéssel. A többoldalú egyeztetés révén kialakult kompromisszumos megoldást a Deák Tér Fórum továbbra sem fogadta el. Késıbb a már az új városvezetéssel megtörtént egyeztetésekkel azonban a civilek belátták, hogy mindennemő olyan változtatás, amely a támogatási szerzıdés módosítását igényli, nem építhetı be a projektbe, mert veszélyezteti a támogatás odaítélését. A tervezett fejlesztések közül nem valósítják meg a „gyephullám” nevő park-elemet, nem fordítják el a II. világháborús emlékmővet, illetve javítottak a burkolatok minıségén (aszfalt helyett térkı), és egyszerősítették a „virágok temploma” elnevezéső elem acélszerkezetét. A projekt határidejét június 29-rıl október 30-ára módosították. A felmerült akadály oka egyrészt a pályázati kiírásnak való megfelelésben keresendı. A térre tervezett multifunkcionális, süllyesztett épület céljában – igaz nem a megvalósítás módjában – a pályázat kívánalma volt, amely különösen sok ellenérzést váltott ki a lakosokból. (Ugyanígy a Phare támogatásból megépített Turisztikai központ, amely küllemében, funkciójában és annak szükségességében szintén számtalanszor megkérdıjelezıdött.) Még lényegesebb problémaként tárult fel a projekt menedzsmentjének a kommunikációs hibája, ugyanis a terv-, illetve pályázat-készítés fázisában nem kezdték meg a kommunikációt a célcsoportokkal, lakossággal, civil szervezetekkel, hanem már csak a tervek engedélyeztetési szakaszában. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

115



Szeged – „Szeged, Tarján városrész kijelölt akcióterületének rehabilitációja” A projekt Tarján városrész: József Attila sugárút – Budapesti körút – Lugas utca – Körtöltés által határolt részének komplex városrész-rehabilitációs programját foglalja magába. A tevékenységek átfogó célja a rekonstrukción keresztül az akcióterületen élı lakosok életminıségének javítása, terület tıkevonzó képességének és gazdasági aktivitásának növelése. Kiemelt célkitőzés a megváltozott korösszetételbıl származó igények követése, a közösségi szolgáltatások bıvítése, átalakítása. Fı felújítási tevékenységek: zöldterületek rehabilitációja és bıvítése, játszóterek telepítése, pihenıhelyek kialakítása, kereskedelmi-szolgáltató alközpontok rekonstrukciója, parkolóhelyek bıvítése, közintézmények akadálymentesítése. A 100%-osan panellel beépített városrész lakókörnyezete az utóbbi 30 évben jelentısen leromlott, mivel a kisebb megelızı és hibaelhárító beavatkozásokon kívül átfogó rekonstrukcióra nem került sor. Ennek következtében a városrész állapota és az ott lakók életkörülményei folyamatosan romlanak. Az elhanyagolt környezet és az alacsony életszínvonal okolható azért, hogy a gazdasági aktivitás alacsony, a magánszféra nem ruház be nagyobb fejlesztésekre a térségben. Ezeknek a kedvezıtlen gazdasági-társadalmi tendenciáknak tudható be elsısorban a népesség lassú, de folyamatos csökkenése, elöregedése, az alacsony iskolázottságú lakosság arányának növekedése és a vállalkozások alacsony száma. Hosszú idı után ez a program nyújt elıször lehetıséget az elmaradott városrész számára, hogy az életkörülmények javításán keresztül megteremtse a kulturált európai lakókörnyezet feltételeit. A projekt fenntartását veszélyezteti, hogy a beruházás után az üzemeltetési költségek is növekedni fognak (pl. több főkaszálás, zöldfenntartó gépek vásárlása, térfigyelı rendszer kiépíMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

116



tése). Mivel az Önkormányzatok jelentıs része forráshiánnyal küszködik, ez jelentıs többletterhet okoz majd. A megvalósítás során mőszaki problémák adódtak, továbbá a közmőszolgáltató parnerekkel volt nehéz az együttmőködés. A lakosságot folyamatosan tájékoztatták, többségük örült a fejlesztéseknek.

Szekszárd – „Szekszárd Keleti Városkapu rehabilitáció elsı ütem” A pályázat két egymástól elkülönülı területre vonatkozik, így a feladatok ellátása is megoszlott a pályázó Szekszárd MJV Önkormányzata és a partner Tolna Megyei Önkormányzat között. Egyik terület a Tolna Megyei Önkormányzat tulajdonában lévı volt Budai Nagy Antal laktanya, ahol területelıkészítési munkák támogatására pályáztak. Azaz épületbontás, közmővesítés (régiek feltárása és újak kiépítése) és a terület megtisztítása volt a fı feladat. Célja a további fejlesztések fényében egy intézményi terület kialakítása volt, ahol a jövıben könyvtár, sportcentrum, a szomszédos oktatási intézmény bıvítményei (tankonyha, étterem), uszoda és egy ún. szociális-kulturális (közösségi) tér kapna helyet. A másik fejlesztési terület Szekszárd MJV Önkormányzat tulajdonában lévı „sétány”, melyet a projektben gyalogos tengelynek neveztek. A belvárost a pályaudvarokkal összekötı vonalon a régi burkolat cseréje, mellette a vízelvezetés megoldása, valamint utcabútorok (padok, világítótestek) kihelyezése volt a cél. A laktanya rehabilitációjának terve már korábban is többször felmerült, de a pályázati kiírások csak most találkoztak a helyi igényekkel. A gyalogostengely már hosszú ideje mőködik a maga és környezete leromlott állapotában és a járda/gyalogút rossz minıségében, ami kellı odafigyelés hiányában már balesetveszélyes volt.


117



A projekt csak több mint fél éves csúszással készült el, elsısorban idıjárási problémák okán (a csapadékos nyár miatt talajvíz-mentesítést kellett végezni). A projekt elıkészítése nem volt megfelelı, a kidolgozás és a körüljárás a tapasztalatlanságból eredıen színvonaltalan volt. Ennek köszönhetık a költségvetésben szereplı, de a kivitelezésnél elmaradt munkálatok (garázsok lebontása, forgalmi csomópont a vasúti átjárónál – ez utóbbit a hatóságok nem engedélyezték). A finanszírozást számos probléma nehezítette, elhúzódtak a kifizetések, a projektmenedzsment részérıl a dokumentálás, a támogatási szerzıdés többszöri módosítása rengeteg idıt felemésztett. A közremőködı szervezettel való együttmőködés sem volt megfelelı.

Szentes – „Szentes városközpontjának rehabilitációja” A projekt célja, hogy Szentes Város fıtere északi oldalának épületei megújuljanak és ezáltal a város fıterének minden épülete, felújításra kerüljön. 1. A város fıterén álló Szentesi Református Nagytemplom mőemléképületének teljes külsı és belsı felújítása, amellyel a város legjelentısebb mőemléképülete újul meg. 2. A város fıterén lévı református egyházi épület felújításával és átalakításával mintegy ötven személy gondozására alkalmas bentlakásos idısek otthona létrehozása. Eddig a városban nem volt ilyen funkciójú intézmény. 3. A város fıteréhez kapcsolódó Kiss Bálint utca burkolatának és utcaképének 20. század eleji formára való visszaállítása. A pályázati kiírás jól kapcsolódott a város fejlesztési tervéhez. A város fıtere 2000-ben kapott új burkolatot, a teret szegélyezı épületek felújítása az egységes rendezett fıtér kialakítását szolgálja. Számos nehézség akad a megvalósítás során. A projekt még folyamatban van, különösen azért, mert a nagytemplom kivitelezıje csıdöt jelentett, a munkák azóta is állnak, így a váMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

118



ros kilátástalan helyzetbe került. Továbbá sok idı telt el a döntés és a szerzıdéskötés között, így a pályázati összeg reálértékben csökkent. Voltak sikertelen közbeszerzési pályázatok is, ezek is hátráltatták a munkát.

Szolnok – „Szolnok belvárosi rehabilitáció” A pályázat tárgya a város központjában található Kossuth tér 1–9. sz. épületek felújítása, akadálymentesítése, továbbá a fıtér felújítása, gyalogos zónává alakítása, illetve a Kossuth térhez csatlakozó valamennyi útszakasz korszerősítése és a forgalmi rend megváltoztatása. A fejlesztés célja, hogy a tér alkalmas legyen a lehetı legsokrétőbb közcélú használatra. Ezzel a fejlesztéssel megvalósul egy szép, nagyvárosi arculat, melyhez további gazdasági fejlesztés társul. A meglévı értékek védelme és megırzése mellett, a forgalomcsillapított zónák kialakításával, a zöldfelületek fejlesztésével lehetıség nyílik egy élhetıbb, látogatóbarát belváros kialakítására. Kiemelt szempont a tér intenzívebb közösségi célú felhasználása (szabadidı, vendéglátás, idegenforgalom), a téren található közintézmények építészeti értékeinek és funkcióinak kihasználásával, feljavításával. Az itt található Városháza homlokzata és alagsora szintén felújításra kerül. Az alagsorban késıbb civilszervezetek kapnak irodákat. Fontos elem továbbá a térfigyelı kamerák kihelyezése, melyek a közbiztonság javítását hivatottak elısegíteni. A felújításokat már régóta tervezték, a pályázati lehetıség jókor jött az Önkormányzat számára. A projekt még folyamatban van, ugyanis a közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt jelentısen csúszott a projekt cselekvési ütemterve. Nehezen találtak a munkákra megfelelı kivitelezıt, aminek következtében késın tudták megkezdeni a munkákat. A pályázati kiírások kiszámíthatatlansága miatt jellemzı, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek kész, elıre elkészített tervekkel, páMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

119



lyázati munkákkal (mivel nem tudják miket fognak a következı évben preferálni). Ebbıl kifolyólag kevés idejük marad a tervek és költségek pontos elkészítésére, melyek késıbb nem várt zavaró akadályokat jelentenek mind az önkormányzatok, mind a kivitelezık számára. A lakosságot folyamatosan tájékoztatták, a többség hozzáállása ezért támogató.

Tiszalök – „Városi területek rehabilitációja Tiszalökön” A projekt célja, hogy új közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatásával és a meglévık bıvítésével segítse a településen élı hátrányos helyzető csoportok felzárkózását. Ilyen szociális funkciók például a családsegítés, a munkaerı-piaci tanácsadás és különbözı képzések szervezése. Az integrált városfejlesztést a város fıutcáján, a Kossuth utcán hajtották végre. A program keretében felújították a Kossuth utca 40. és 67. szám alatti köz- és szociális funkciókat ellátó épületegyüttest, valamint a 27. szám alatt közösségi házat alakítottak ki. Ez utóbbiban a jövıben szociokulturális felzárkózást segítı programokat, rendezvényeket és képzéseket bonyolítanak majd le. A magánberuházások ösztönzése és a vállalkozói kedv növelése érdekében rehabilitálták a nagy forgalmú, de leromlott állapotú közterületeket, valamint ökológiai, egészségügyi és esztétikai szempontok figyelembevételével rendezték a zöldterületeket. Összefoglalva felújították könyvtárat, a mővelıdési házat, közterületi füvesítés és fásítás történt, illetve korszerősítették a Kossuth teret. A megvalósítás során egy váratlan mőszaki probléma merült fel, nevezetesen, hogy a közösségi ház padlózatának kibontása során kiderült, hogy az épület nem rendelkezik olyan betonalapzattal, amelyre az új padlót be lehetne építeni. A problémát a település önerıbıl oldotta meg. A lakosság elégedett volt a beruházásokkal, a mővelıdési ház látogatottsága lényegesen megnıtt. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

120



Tiszavasvári – „Tiszavasvári város területének rehabilitációja” A projekt célja a helyi társadalmi fejlıdést elısegítı gazdasági, közösségi és szociális funkciók támogatása, illetve megerısítése. A városvezetés olyan vonzó városi környezet kialakítására törekszik, amely komfortosabbá és könnyebbé teszi az itt lakók életét, ugyanakkor ösztönzi a vállalkozások betelepülését a városba. Ennek érdekében három épület és három park felújítását tervezte az Önkormányzat. A helyi védelem alatt álló Ady Endre úti épületet térségi szolgáltató házzá alakították át a program során, amelynek földszintjén a gazdasági, vállalkozói szféra ügyeinek intézéséhez szükséges funkciók, az emeleti szinten pedig a civil szféra szervezeteinek irodái kaptak helyet. Az épület mögött elhelyezkedı udvaron parkolót építettek ki, és zöld területeket hoztak létre. A jelenleg mővészeti tagozatos hallgatók próbatermeként funkcionáló, Kálvin úti épületet a városképhez igazítva újítják majd fel. A Mővelıdési Ház rekonstrukciójával és feltétlenül szükséges bıvítésével az Önkormányzat egy modern, a kisvárosi szerepkörnek megfelelı kulturális, közmővelıdési és szórakoztató igényeket kielégítı központ létrehozását tőzte ki célul. A terek rehabilitációja során rendezik a közlekedési viszonyokat, és rekreációra alkalmas parkokat alakítanak ki a beruházók. A pályázat tartalma az átfogó városfejlesztési program része volt, a város fejlıdésében fontos célokat fogalmazott meg. Elsıdleges szempont volt a közösségfejlesztés (elsıdlegesen közösségi terek fejlesztésével), a KKV-k segítése, és a civil szféra erısítése, fejlesztése. A város településfejlesztési koncepciójában prioritásként szerepeltek a megvalósult beruházások. A megvalósítás alatt mőszaki problémák miatt szerzıdésmódosításra került sor, és új közbeszerzési eljárást kellett lebonyolítani. Az ıszi önkormányzati választások után az új városvezetés néMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

121



mileg kihátrált a projekt mögül. A pályázat a politikai kampány részévé is vált, a választás nyertesei indokolatlan pénzköltésnek nyilvánították a projektet. Ezért a lakosság is megosztott lett a kérdésben.

Tolna – „Új funkció a volt honvédségi lovardának” Tolna Város Önkormányzata egy többéves városfejlesztési koncepcióba illesztette a jelen projektet. A 19. század végi császári laktanya a mai városvezetés és lakosság számára sokáig feltáratlan, ezáltal hasznosítatlan területnek számított. Szerencsére épen megmaradt, de funkció nélkül állt hosszú évekig. Az önkormányzat 1996-ban kezdte meg rehabilitációját a fıépület felújításával. A felújítás és átalakítás után a gimnáziumot költöztették az épületbe. A laktanya többi eleme közül akkor már nagyon sok magántulajdonban volt, ezekbıl családi, társasház és hotel épült. Az önkormányzat a saját tulajdonában lévı részek további rehabilitációját 2003-ban az Orpheusz-program keretében folytatta. Ekkor idısek otthonát, feltáró-, ill. kerékpárutat építtetett, valamint a költségvetésbe már belevette és elkészíttette a lovarda tenderterveit. 2005-ben kötötték meg a ROP-os szerzıdést és 2006 júniusától 2007 márciusáig megtörtént a projekt kivitelezése. A laktanya-rehabilitáció 3. ütemeként megvalósult fejlesztés két területet érintett. Egyik része egy 4000 m2 területő park rehabilitációja volt (parkoló, út, közvilágítás, köztéri padok, szemetes, park stb.). Másik része az 1100 m2 területő lovarda átalakítása (tornaterem, közösségi tér, színház terem). A fejlesztés elsısorban társadalmi célokat szolgált. Egyrészt a város gimnáziuma egy az épületétıl 2 km-re levı, igencsak leromlott állapotú tornateremmel rendelkezett. E hiányosság kiküszöbölése lényegesen megkönnyítette a tanulók és tanárok munkáját azáltal, hogy a már korábban MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

122



felújított épületbe költöztetett gimnázium most tıle száz méterre tudhatja magáénak az igényesen felújított tornatermet. Másrészt az épületben helyet kapott egy új, színvonalas technikával felszerelt színpad, színházterem, ez a régi, rossz állagú mővelıdési ház e funkcióit váltotta ki. A megvalósítás során derült ki, hogy a projektmenedzselés hibájából némileg átgondolatlan volt az eszközbeszerzés. A projektet felügyelı hatóság hibájának vélik azonban, hogy a PEA végett elméletileg kiemelt pályázó lett volna Tolna, ám mint az kiderült, mégis meg kellett mérettetni a többi pályázóval. Mindez az eszközök átcsoportosítását igényelte. A finanszírozás körülményei is meglehetısen nehézkesek voltak. Bár a projekt márciusban lezárult, máig vannak kifizetetlen számlák, ami a beruházókkal való kapcsolatra nézve nem túl pozitív.

Vác – „Vác, Fıutca – Fıtér program, 1. ütem” A projekt célja a Vác belvárosában található Március 15. tér teljes felújítása. Ennek keretében az alábbi feladatokat végezték el: a tér teljes felújítása: közremőködés, térburkolatok, zöldfelületek kialakítása, a tér attraktivitását növelı fórumjelleg létrehozása; a téren található három mőemléki épület homlokzatának felújítása. Két okból is fontos volt a belváros megújítása. Szerencsétlen lépésként lehet értékelni még mindig, hogy Vác belvárosából három iskola kikerült a város szélére, ezért az elmúlt években kihalt a belváros, amelybe újból életet kellett lehelni. Másfelıl mivel Vácon még nem jelentek meg a nagy kereskedelmi multinacionális cégek, a város vezetése úgy gondolta, hogy csak akkor telepedhetnek le, ha elıtte a helyi kereskedıket, családi vállalkozásokat helyzetbe hozzák. Ezért egy olyan környezet megteremtése volt a cél, mellyel valamelyest ellensúlyozni lehet majd a multik megjelenésével a belvárosi üzletek helyzetét. A pályázat megnyerése után került csak sor tárgyalásokra a befektetıkkel a kereskedelmi központok megépülésérıl. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

123



Különösen jól mőködött a beruházáshoz kapcsolódó kommunikáció a település meghatározó csoportjaival. Ugyanis alkalmazták a Kanadából származó, ám a Közép-Magyarországi régió által is átvett Fıutca programot, amelyben megjelenik a politika, a szakma és a civil szervezetek egyaránt. A város létrehozott egy rehabilitációs munkacsoportot, mert menet közben nagyon sok vita volt, de itt valóban a lakosság tervezte a fıteret, illetve ı adta a programot a tervezınek. Ezt úgy kell érteni, hogy a politikából a bal- és a konzervatív oldalról ugyanolyan arányban vettek részt a hat szekcióban, mint a szakmaiban, amiben az önkormányzat, az MTA, a KPM helyi igazgatóságának a tagjai, illetve a civil szervezetek vettek részt. Hat, késıbb jól mőködı szekciót/munkacsoportot alakítottak ki: összefogó, közlekedési, értékvédelmi, városképi, promóciós, gazdasági. A jelenlegi projekt a városrehabilitációs program elsı üteme volt csak, a város célja folytatni a fejlesztéseket.

7.2. A projektek céljainak, eredményeinek értékelése A célok és a megvalósulás körülményei mentén tárgyalt nyertes pályázatokat jellegük, azaz a beruházás alapvetı céljai és konkrét megvalósulási formái szerint a 8. táblázatban foglaltuk öszsze. Ez alapján látható, hogy –a pályázati kiírás hangsúlyainak megfelelıen – a legtöbb város közterületeket, zöldterületek fejlesztett a pályázaton nyert összegekkel, és leggyakrabban valamilyen közintézmény vagy közintézmények is megszépültek, megújultak a projektek során, többnyire kulturális, ellátási, szociális vagy turisztikai funkcióval. A pályázat városrehabilitációs komponense lehetıséget adott barnamezıs fejlesztésekre is azok a városok esetén, amelyek nem rendelkeznek a második, barnamezıs komponensben elıírt 40 ha-os barnamezıvel. Ezek a fejlesztések leggyakrabban kulturális vagy szociális irányt vettek, de elıfordult turisztikai vagy szociális célzatú is. A turisztika egyes projektekben különösen kiemelkedı hangsúlyú volt. A projektek tárgya – azaz a megcélzott városrész típusa – alapján a városokat a 9. táblázatban mutatjuk be. Látható, hogy leggyakrabban a városoknak a központjában zajlottak a beruházások a 21 városból ötnek tekinthetı a projektje történeti szemléletőnek, fıképpen abból kifolyólag, hogy belvárosuk a jelenlevı épített és mőemléki örökség nagy száma miatt történelminek minıMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

124



síthetı.4 Ezek mellett a barnamezıs területeket fejlesztı pályázatok száma is jelentıs (7), a lakótelepekre, a hátrányos helyzető, slumosodó területekre vagy a kifejezetten zöldterület jellegő városrészekre irányuló pályázatok száma pedig egyaránt három-három volt. 8. Táblázat A ROP 2.2.1. projektek jellegének, fı céljainak összehasonlítása Projekt jellege Turisztikai és közterület-fejlesztési Turisztikai és kulturális Városközpont-építés Közterület és zöldterület-fejlesztés lakossági és/vagy turisztikai céllal Közterület és zöldterület-fejlesztés lakossági és/vagy turisztikai céllal közösségi épület, közintézmény(ek) kialakításával, felújításával

Városok

Ajka Barcs, Eger Bátonyterenye Ferencváros, Gyula, Mohács, Nyíregyháza, Szeged, Szekszárd Dombóvár, Eger, Hajdúnánás, Hajdúsámson, Heves, Jászapáti, Kalocsa, Miskolc, Nyírbátor, Ózd, Püspökladány, Sopron, Szentes, Szolnok, Tiszalök, Tiszavasvári, Vác Barnamezıs, közintézményi (kulturális, szociá- Budapest XVI. kerület, Dombóvár, Dorog, Marlis és közterület-fejlesztések cali, Szekszárd, Tolna Barnamezıs, turisztikai Celldömölk Szociális Dorog, Eger, Monor Megjegyzés: az eltérı projektelemekkel rendelkezı városok több helyen is szerepelhetnek

4

Megjegyzendı, hogy a soproni fejlesztési terveket ellenzık a történeti szemléletet hiányolták, a Deák tér

tervezıi pedig amellett érveltek, hogy a tér nem történeti kert. Az akcióterületbe viszont az egész soproni belváros és a történelmi külvárosok nagy része is beletartozott. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

125



9. táblázat A ROP 2.2.1. projektek tárgyának, célterületének összehasonlítása Projekt tárgya

Városok

Történelmi belváros Belváros, városközpont

Gyula, Miskolc, Mohács, Ózd, Sopron, Vác Bátonyterenye, Ferencváros, Dombóvár, Hajdúnánás, Hajdúsámson, Heves, Jászapáti, Kalocsa, Monor, Püspökladány, Szekszárd, Szentes, Szolnok, Tiszalök, Tiszavasvári Lakótelep Ajka, Kalocsa, Nyíregyháza, Szeged Demográfiailag hátrányos helyzető, slumosodó Eger, Monor, Nyírbátor városrész Barnamezı Dombóvár, Budapest XVI. kerület, Dorog, Marcali, Ózd, Szekszárd, Tolna Zöldterület, szabadidıs létesítmény Ajka, Barcs, Kalocsa Megjegyzés: az eltérı projektelemekkel rendelkezı városok több helyen is szerepelhetnek

Úgy véljük, hogy a fenti összevetések jól tükrözik a pályázati kiírásba foglalt támogatható tevékenységeket. Viszont egy alapvetı ellentmondást érzünk a pályázati kiírásban és a nyertes pályázatokban megfogalmazott célok, illetve a megvalósított/megvalósítás alatt álló fejlesztések valós tartalma között. Nevezetesen azt, hogy mivel a pályázatban elsısorban közterületeket

és

közintézményeket

lehetett

fejleszteni,

megkérdıjelezıdik

a

pályázat

városrehabilitációs jellege. Szakmai körökben már általánosan elfogadott az a tény, hogy a döntıen építészeti dominanciájú, s fıképpen az elsısorban közterület-megújításra koncentráló városfejlesztési akciók városrehabilitációs szerepe csak kiegészítı lehet. Elfogadható az, hogy egyes épületek, mőemlékek vagy történeti terek, parkok felújítása városrehabilitációs tevékenység, azonban önmagukban nem lehetnek elégségesek a – társadalmi és gazdasági – rehabilitáció sikeréhez. Nem igazán várható el efféle fejlesztésektıl az akcióterületek társadalmi felemelkedése vagy gazdasági fellendülése. Az interjúk néhány válaszadója ezért kételkedett a projekt hosszú távú társadalmi és gazdasági hatásaiban. Számtalan projekt inkább „városfejlesztési”, vagy „városépítési” jelzıvel volna illethetı, semmit azzal, hogy „városrehabilitációs”.


126



Kisebb, tíz-tizenöt ezres városokban városrehabilitációról beszélni amúgy is tévedés, hiszen közismert, hogy azok a problémák, amelyekre a városrehabilitáció komplex módszertana irányul alapvetıen nagyvárosiak vagy legalábbis középvárosiak. A kisebb lélekszámú településeken a cigánytelepeket leszámítva a népesség nem szegregálódik oly mértékben, az épületállomány leromlása nem koncentrálódik annyira, hogy területileg célzott, valódi városrehabilitációs intézkedésre lenne szükség. Mindezekkel természetesen nem az elvégzett beruházások szükségességét kérdıjelezzük meg, hanem a pályázati kiírás és a pályázatok szakmai indoklását, illetve beágyazottságát. Összegezve ugyanis megállapíthatjuk, hogy a megvalósított közterület-fejlesztések és épület rekonstrukciók – különösen a kisebb városokban – jelentıs mértékben hozzájárulhatnak a települési identitás erısítéséhez, illetve a közszolgáltatások színvonalának növeléséhez, a városi gazdaság stimulálásához (egyes projektek esetében a turizmus fellendítéséhez), vagyis az élhetıbb települések kialakulásához. Valódi városrehabilitációs eredmények azonban csak azon projektek esetében várhatók, ahol a fejlesztések már megkezdett városrehabilitációs (városfelújítási) tevékenységek szerves folytatásaként, vagy komolyan tervezett rehabilitációs stratégiai program kezdı lépéseként valósultak meg (pl. Ferencváros, Gyula, Vác), s csak ezek merítik ki többé-kevésbé az integrált és komplex megközelítés kívánalmait. A helyenként ténylegesen fennálló súlyos társadalmi problémákra a pályázati lehetıség keretében eszközölt megoldások önmagukban legfeljebb csak felületi kezelésül szolgálhatnak. A lakásfelújítási tevékenységek, bérlakásprogramok támogatásának hiányában a szociális jellegő városrehabilitáció csak a vizsgált projektek keretében aligha valósulhat meg. A pályázat szerkezetében további ellentmondások is feszülnek. Az akcióterületek kijelölése ugyanis a legtöbb települést nem ösztönözte arra, hogy valóban területi szemléletben gondolkozzon, hiszen már csak a források relatíve kicsinysége miatt sem lehetett arra gondolni, hogy egy 5000-es lélekszámú városnegyedben valamennyi közintézményt átépítsék, vagy az összes közterületet fejlesszék. Az akcióterületek megfelelı kijelölése tehát csak egy pályázati


127



akadályvétel volt a sok között, az indikátorok teljesítése pedig a számokkal való bővészkedés csupán. Fentiekbıl következhet, hogy a ténylegesen „fejlesztett” városrészek között kevés a városrehabilitáció típusterületei közé sorolható lakótelep, történelmi külváros, vagy történelmi belváros. Utóbbiakkal büszkélkedı településeink közül többen nem is a városrehabilitációs pályázaton nyertek pénzt – szintén elsısorban közterület-fejlesztési vagy épület-helyreállítási célra – hanem a ROP 1.1. Turisztikai vonzerık fejlesztése intézkedésén belül (Esztergom, Baja, Pécs, Sárvár, Veszprém, Gyula5). Némileg érdekes módon ez utóbbi kiírásban szerepeltek alapvetı kritériumok a pályázók körére vonatkozólag.6 Ezen tartalmi ellentmondások ellenére azonban az intézkedés ebben a vonatkozásában találkozott a települések fejlesztési igényeivel. A legtöbb település már hosszú ideje óta tervezett beruházást valósított meg a projektek során. Nem derülhetett ki azonban az, hogy vajon mennyi azon településeink száma, amelyek hosszú távú – politikai ciklusokon átívelı – városfelújítási stratégiákkal rendelkeznek, s nem csupán a jól látható, kézzel fogható építészeti jellegő beruházásokban látják a városfejlesztést.

5

Gyula mindkét intézkedésen belül nyert.

6

Azok a települések pályázhattak, ahol mőemléki jelentıségő terület, mőemléki környezet található vagy

egyéb idegenforgalmi szempontból jelentıs potenciállal bíró történeti emlékek együttese vagy városszerkezeti elemek indokolják azt, és a településen a kereskedelmi szálláshelyeken évente eltöltött regisztrált vendégéjszakák száma meghaladja a 45.000-et. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

128



7.3. Javaslat a pályázati kiírás tartalmi továbbfejlesztésére A pályázat célja •

A pályázat céljai, indoklása jól megfogalmazottak, hiszen egy kiforrott Eu-s közösségi kezdeményezés, az URBAN tapasztalatain alapszik. E helyütt is fel kell hívni arra a figyelmet, hogy az integrált és komplex megújítás csak akkor érhetı el, ha a települések valamennyi szférájára (társadalmi, gazdasági, mőszaki, környezeti) kiterjed. Ha a pályázatban a mőszaki-környezeti intézkedéseket preferáljuk, és nem kérjük számon a többi tevékenység megvalósulását, akkor a fenti jelzık hangzatos szólamok maradnak csupán. Ennek fényében fogalmazunk meg néhány javaslatot a pályázat továbbfejlesztéséhez.

•

Javasoljuk már a célokat településméretek (kis-, nagy- és középvárosok, esetleg hierarchiatípusok: regionális-, megyeközpont, közép és kisváros) és városrész típusok (történelmi belváros, történelmi külváros, városközpont, lakótelep, barnamezı, cigánytelep stb.) szerint diverzifikálni

•

Kevéssé megfogható, hogy mit ért a pályázatkiíró az innovatív városrehabilitációs gyakorlat terjesztésén. Javasoljuk e célhoz feladatokat rendelni.

Pályázható tevékenységek •

Nyilvánvaló, hogy a materiális jellegő beruházások teljesítése, megvalósulása jól számon kérhetı, ellenırizhetı. Ahhoz, hogy a következı programciklusban a projektek építészeti dominanciája oldódjon, minden projektekbe közösség-, helyi gazdaságfejlesztési tevékenységeket kell integrálni.

•

A budapesti városrehabilitáció példája is igazolja, hogy a közterület-fejlesztés szerencsés esetben a szociális – a helyi társadalomra és lakásállományra – irányuló rehabilitációt követı intézkedés. Illuzórikus pusztán közterületek és közintézmények fejlesztésétıl markáns társadalmi és gazdasági hatásokat várni.


129



•

A pályázók és vele összefüggésben a pályázható tevékenységek körét érdemes volna a diverzifikálni, illetve kibıvíteni. Azaz meg kellene különböztetni a kisvárosokat a nagyvárosoktól (középvárosoktól) és az összes többit Budapesttıl. Hiszen elıbbiek esetében az egész város ér fel sokszor egy hátrányos helyzető nagyvárosi negyeddel. o 1. „Városépítési intézkedés” A kisebb városok esetében (kb. 20-25 ezer fı alatt) indokoltnak tartjuk a közterület és közintézmény-fejlesztési tevékenységek támogatásának elıtérben tartását; ezeknek gyakran hiányzik maga a releváns városrehabilitációs probléma, továbbá az az intézményi és szakmai háttér is, amellyel egy komplex városrehabilitáció lebonyolítható lenne. E városok fı célja az urbánusabb környezet és a városi funkciók bıvítése, esetenként a valódi várossá válás. Ezért lehetıvé kellene tenni a pontszerő fejlesztéseket, illetve esetleg bevonhatók lennének a pályázatba a népesebb nagyközségi jogállású települések is. o 2.1. „Városfelújítási (városrehabilitációs) intézkedés” Nagyobb városok esetén 20-25 ezer fı felett. A lakótelepeken, egyes belsı városrészekben, valamint a cigánytelepeken a lakókörnyezet, illetve a helyi társadalom fejlesztése a cél, amely leggyakrabban szociális jelleget ölt. E városrészekben a lakásállományhoz nyúlás (meglévı eszközök esetén: szociális bérlakásprogramok), illetve társadalmi akciók (közmunka-programok, közösségfejlesztés) nélkül nem lehet sikereket elérni. Támogatandó tevékenységek továbbá a lakótelepek városi integrációját elısegítı városképjavító építészeti beavatkozások (pl. területi színkoncepció kialakítása, esetenként bontás), az épületgépészeti beruházások és a zöldterületi fejlesztések. o 2.2. „Városfelújítási (városrevitalizációs) intézkedés” Nagyobb városok esetén 20-25 ezer fı felett. A nagyobb városok történelmi belvárosai már nem csak lakossági igényeket elégítenek ki, hanem többnyire a városi turizmus célterületei. Ezért e területeken a helyi gazdaság fejlesztése (alulról jövı gazdaságfejlesztési kezdeményezések, Fıutca program, 4A stb.) és e tevékenységek támogatá-


130



sa is markáns igény. Elképzelhetı egyes városokban a történelmi külvárosok bevonása is e fejlesztésekbe. Emellett a történelmi negyedek legtöbbje szintén szociális problémákkal terhelt, ezért a lakótelepek esetében sorolt tevékenységek is támogatandók. E városrészekben a mőemléki és a településvédelem szemléletét mindenképpen érvényesíteni kell. •

Megfontolandó a középvárosok helyzete: ez elıtt a településcsoport elıtt talán nyitva kell hagyni a lehetıséget, hogy akár az egyik, akár a másik pályázati formán részt vegyen

•

A tevékenységek körének kibıvítése nem feltétlenül jelent nagyobb támogatási igényt, nagyobb pénzforrásokat. Hiszen a területfejlesztési szakmai körökben közhelyszámba megy, hogy az együttmőködés, az összefogás eredményesebb lehet a beruházásoknál.

•

Fentiek értelmében a szociális bérlakásprogramok elindításához támogatásra javasoltak a magánszférával együttmőködésben végzett önkormányzati ingatlanfejlesztési beavatkozások (önkormányzati bérház felújítás elıtti, vagy azutáni eladása, foghíjtelkek eladása, rossz állapotú, rendezetlen tulajdonviszonyokkal rendelkezı mőemlékek megvétele, felújítása stb.) is.

A pályázatok kiválasztása •

A településfejlesztési koncepciókba és stratégiákba, továbbá a településrendezési tervekbe való illeszkedés nélkülözhetetlen a sikeres, és hatásos projektek létrejöttéhez, ennek a szempontnak hangsúlyosabb figyelembevétele, illetve ellenırzése szükséges (akár a vonatkozó dokumentumrészek bekérésével). Azok a településfejlesztési tervdokumentumok, amelyek „élnek”, azaz folyamatosan használják ıket, amelyek legitimek, azaz partnerség útján jöttek létre, továbbá hosszabb távra érvényesek, politikai ciklusokon átívelık, azok elırevetítik a városfelújítási projektek sikerét.


131



•

Csak az esetben lehet létjogosultsága az akcióterületek lehatárolásának, továbbá a projektek által generált vélt társadalmi és gazdasági hatások monitoringjának, ha a rehabilitáció valóban, konkrét beavatkozásokkal megcélozza az akcióterület egészét.

•

A komplex városfelújítási programok esetében kisebb akcióterületek kijelölésével a projektek szétforgácsolódása, szétaprózódása elkerülhetı lenne.

•

A nyertes pályázatok kiválasztása során a szakmai szempontok elmélyítése volna kívánatos a tartalmi értékelés során. Az alább felsorolt szempontok egyik-másikát a pályázati formanyomtatvány tartalmazza. A nyertes pályázatok közül jó néhány azonban nélkülözi ezeket, ami a pályázatok elbírálásánál a politikai lobby nagyobb súlyát sugallja. Adott esetben ezért a figyelembevétel súlyának módosítására hívjuk fel a figyelmet. o A hosszú távú településfejlesztési tervekhez való illeszkedés (csak a nagyobb városok esetén), elızetes stratégiai kimunkáltság o A település városfelújítási tevékenysége: kezel-e lakóház-felújítási támogatási keretet? Milyen lakás- és szociálpolitikai intézkedéseket gyakorol? o A beavatkozások, tevékenységek valóban az akcióterület egészére irányuljanak o A tevékenységek komplex jellege, logikai egymásra épülése o A partnerség rétegzettsége, összetettsége o A társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok együttes figyelembe vétele o A lakossági kommunikációs terv kidolgozottsága. o Kommunikáció már a pályázat beadása elıtt szükséges, hiszen pl. az építési engedély köteles terveket elızetesen egyeztetni kellene. Ezek a kommunikációs lépések megtételét ellenırizni kell. o Örökségvédelmi szempontok: a nemzeti emlékezet szempontjából jelentıs érték megırzésére irányul-e a projekt; illetve a tervezett beruházások nem veszélyezteti-e a település karakterét o A projektjavaslat innovativitása


132



•

A kiválasztásnál megfontolandó a területfejlesztési szempontok érvényesítése is. Ez esetben az elmaradott térségek városait már a pályázati kritériumok megfogalmazásával elınyben kell részesíteni: o A régiók fejlettségi szintjétıl lehetne függıvé tenni a pályázathoz szükséges önerı arányát. Hiszen a hátrányos helyzető városokon többet segíthet ez a forrás, míg a jobb helyzetben lévı (nyugati, fıvárosi agglomerációs, Balaton parti) települések akár nagyobb saját erıt is tudnak mozgósítani. o Ezt az elvet a regionális helyzettıl függetlenül is lehet alkalmazni, akár településeknek a városhierarchiában elfoglalt pozícióját, akár az egyes városok fejlettségi szintjét véve alapul (ez utóbbi áttételesen a lezárult programban is érvényesült az akcióterületre alkalmazott társadalomi kritériumokban).


133



8. A ROP 2.2. BARNAMEZİS REHABILITÁCIÓS PROJEKTJEI A 2004-2006 közötti ROP kiírás nyertes barnamezıs pályázatai sikeresen lezárultak, összességében jól szolgálták a települések érdekeit. Ugyanakkor számos probléma merült fel már a pályázati kiírás után, nem véletlen, hogy mindössze 4 támogatott pályázatot fogadtak el, s a ROP városrehabilitációs komponensében megjelenı, részben barnamezıs rehabilitációt magába foglaló, 7 pályázattal együtt is alacsony a nyertes pályázatok száma. A támogatott barnamezıs projektek döntı többsége laktanya-területen realizálódott, mindössze három esetben történt részben vagy egészben ipari vagy logisztikai terület megújítása. A beruházások a legtöbb esetben rendkívül fontosak és szükségszerőek volt, településszerkezeti, környezeti, társadalmi stb. akut problémát oldottak fel.

8.1. A nyertes projektek jellege, megvalósulása

„Almásfüzítı barnamezıs területek rehabilitációja, (bontás) és funkcióváltással újrahasznosítása, Komárom – Almásfüzitı” Komárom és Almásfüzitı számára is nagy problémát okoz a lakóterületek közé beékelıdı hatalmas területő, elhagyott és szennyezett gyárterület, melynek felszámolása és rendbetétele környezeti, életminıségi és kriminalisztikai szempontból is fontos. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség projektgenerálási folyamatába kapcsolódott be a pályázat. Az egykori Almásfüzitıi Timföldgyár területén kijelölt 48,5 ha-os akcióterület környezeti kármentesítése, a meglévı infrastruktúra vegyes hasznosítása és a helyi lakosság életminıségének javítása állt a projekt középpontjában. A ROP keretében a nagyszabású projekt elsı fázisa zajlott le a terület megtisztításával, de a terület teljeskörő hasznosítása majd a követkeMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

134



zı fázisban valósulhat meg (Biomassza-erımő, bioetanol üzem, üzleti innovációs és képzıközpont, közforgalmi kikötıbázis és trimodális logisztikai bázis stb.). A funkcióváltásra tehát még nem került sor, a tervek szerint zöldmezıs beruházásként hoznának létre gyártóüzemet a terület peremén, míg a klasszikus gyárterületen innovációs központ, szolgáltatóközpontok ill. a bioerımő valósulna meg. Ehhez azonban igen jelentıs beruházásokra van szükség, melyre már megvannak a szándéknyilatkozatok de a II. ütem forrásigénye (közel 50 milliárd Ft) egyelıre nem adott.. A pályázat több szerzıdésmódosításon ment keresztül, melynek középpontjában az akcióterület nagyságának csökkentése állt. A gyárterület egy helyrajzi számmal rendelkezett, de a területen belül volt olyan rész, melyet nem kellett kármentesíteni, így ezt megpróbálták kivenni a pályázatból, s még így is 40 ha felett maradt az akcióterület.

„Nagykanizsa Thury városrész rehabilitációja” A projekt elsıdleges célja a leromlott városrész átalakítása és élhetıbb környezet kialakítása. Ez a terület Nagykanizsa keleti, lakótelepekkel teletőzdelt részén fekszik, ahol jelentıs volt a zöld területek hiánya. A projekt egy több lépcsıfokból álló fejlesztés elsı ütemeként valósult meg. A ROP 2.2. keretében a terület elıkészítése zajlott: bontás, környezeti kármentesítés, parkosítás, útépítés, közmővek kialakítása. A hosszú távú célok szerint a következı ütemekben egy sportcsarnok építése és az egyetemi kampusz kibıvítése szerepelne. Voltak apróbb hiányosságok, amelyek forráshiány miatt nem valósultak meg: elhagyták a gáz közmő kiépítését elhagyása, néhány összekötı út maradt még ki a projektbıl. Az eredeti beruházást 1,2 milliárd forintra tervezték, ehelyett 799 millió forintra csökkent a projekt teljes költségvetése, illetve maga a rehabilitálandó terület is 23- ról 18 hektárra csökkent. Szintén probléma adódik abból a megvalósítás során, hogy elıször nem készítettek tereprendezési tervet, mert úgy gondolták, hogy a csapadékvíz elvezetés megoldott. Kiderült azonban, hogy


135



az alépítményeket veszélyezteti a levonuló esıvíz, ezért most utólagosan szükség van töltések emelésére.

„A nyíregyházi Báthory I. És Vay Á. laktanyák hasznosítása a Vay Á. Laktanya É-K részén lehatárolt beavatkozási terület és épületeinek rehabilitációja az esélyegyenlıséget növelı oktatási intézmények korszerő mőködési feltételeinek megteremtése érdekében.” A nyíregyházi Báthory és Vay laktanyák által alkotott, 40,2 hektáros, barnamezıs terület funkcióváltással történı hasznosítása révén az esélyegyenlıségi munka feltételeinek a megteremtése, illetve javítása valósul meg. A Báthory laktanyában a Phare program finanszírozásával megvalósuló Esély Centrum projekt, a fogyatékkal élık (érdekvédelmi, kollégiumi és oktatási egységet is magában foglaló) rehabilitációs központját teremti meg, egyes épületek rekonstrukciójával. A Vay laktanya beavatkozási területén a ROP 2.2 rehabilitációs program elsı lépcsıjében kollégium és iskola kialakítása a cél. A projekt a Bencs Szakiskola elhelyezése, és a Zrínyi Ilona Gimnázium (ZIG) kollégiumi-férıhely hiányát oldotta meg a kiürült laktanya átalakításával és igénybe vételével. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskola illetve a ZIG és Kollégium a Hátrányos Helyzető Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programján keresztül lát el speciális oktatási feladatokat a hátrányos helyzető diákok nevelésével és oktatásával. Az akcióterületen megvalósuló projektek egyértelmően az esélyegyenlıség megteremtésével foglalkozó intézmények centrumává emeli a városban a volt laktanyák területeit. A terület részleges rehabilitációjával megindul a városi környezethez illeszkedı vonzó települési környezet kialakítása, mely végsı soron hozzásegíti a kertvárost gazdasági potenciáljának növeléséhez.


136



A pályázat tartalma az átfogó városfejlesztési program része. Bizonyos, a projekthez köthetı beruházásokat nem sikerült megvalósítani. Erre maga a pályázat és a város is képtelen volt anyagi fedezetet nyújtani. Ilyen hiányolt beruházások: aula a Bencs László Szakiskolának, szabványos tornaterem, egy uszoda két intézménynek az akcióterületen, a laktanya teljes területének kármentesítése elmaradt, nem lehetett berendezésre forrást szerezni, pedig a ZIG-nek be kell rendeznie egy 150 fıs kollégiumot és az ahhoz tartozó éttermet.

„Dél-keleti Kapu III.- Orosházi oktatási decentrum és kapcsolódó rekreációs terület kialakítása” A projekt része egy átfogó városfejlesztési programnak, a város településfejlesztési koncepciójában prioritásként szerepelt. A Délkeleti Kapu program a város számára átadott laktanya felújításának és funkcióváltásának barnamezıs programja, melynek I. üteme a Kodolányi János Fıiskola, (DARFT) II. üteme a szálloda, konferencia központ, oktató konyha és 4 ha. terület helyreállítása, (Phare) III. üteme pedig az Orosházi oktatási decentrum és kapcsolódó rekreációs terület kialakítása. A ROP 2.2-ben megvalósult fejlesztés célja, hogy a városközpont és az üdülıterület közé ékelıdött, településszövetbe nem illeszthetı leromlott állapotú laktanya (46 ha) vegyes hasznosításával elısegítse a területi egység létrehozását, a város strukturális átalakulását–fejlıdését, az esztétikus, biztonságos környezet kialakítását, a terület teljes elértéktelenedésének megakadályozását, továbbá a zöldmezıs területek beépítésének piaci szempontból is értékelhetı alternatíváját jelentse. A projekt során oktatási központ, internetkávézó és klubhelyiségek, fedett és szabadtéri sportpályák, közösségi területek és zöldterület kialakítását valósították meg. Felmerültek azonban különbözı problémák:


137



•

A létrehozott Internetkávézó és szabadtéri sportpályák mőködtetésére nincs érdeklıdı.

•

A projekt támogatására biztosított keret és az önerı hiánya miatt a teljes alapinfrastruktúra (csatornázás, belsı úthálózat, ívó vízhálózat és térvilágítás) teljes egészében nem valósulhatott meg.

•

A feltárás nem volt egyértelmő és pontos, így elıre nem látható akadályok merültek fel a szennyvízelvezetésnél. Amikor ugyanis rá akartak kötni a szennyvízelvezetı hálózatra egy új elemet, melyet a hálózat még bıven elbírt volna, akkor derült ki mennyire rossz állapotban van már a rendszer.

A ROP 2.2 pályázati kiírás városrehabilitációs keretében is volt 7 olyan projekt, melyek tartalmaztak elemeket a barnamezıs rehabilitációra vonatkozóan is. Ezek: •

Új funkció a volt honvédségi lovardának, Tolna

•

Celldömölk raktártelep barnamezıs rehabilitációja, Celldömölk

•

Dorog város vasúton túli északi településrész rehabilitációja, Dorog

•

Szekszárd Keleti Városkapu rehabilitáció elsı ütem, Szekszárd

•

Városrehabilitációs akciók a szociális és civil szféra megerısítése céljából Dombóváron, Dombóvár

•

Marcali város barnamezıs területének rehabilitációja, Marcali

•

Kulturális és rekreációs központ kialakítása a mátyásföldi Erzsébet-ligetben – a korábbi szovjet laktanya új funkcióval történı ellátása, Budapest XVI. kerület

8.2. A pályázati rendszerrel kapcsolatban megfogalmazódott vélemények A barnamezıs rehabilitációs pályázaton nyertes projektek értékelése során, az elvégzett interjúk alapján számos hasznos vélemény, javaslat fogalmazódott meg a pályázati rendszer egészével kapcsolatban, melyeket a következıképpen csoportosítva foglalhatunk össze:


138



Általános pályázati feltételek A pályázati kiírásban meghatározott településnagyság miatt számos település eleve nem pályázhat, számukra az egyetlen lehetıség, ha más települést is bevonnak. Ez a közös lebonyolítás azonban számos további probléma forrásává válhat. Egy terület hasznosításban problémaként jelentkezik, hogy a gazdasági hasznosítás nem preferált. (Például a kiírás alapján a terület 50%-án a gazdasági hasznosítás nem lehetséges, ám nem egyértelmő, hogy ez mire vonatkozik: a terület teljes egészére, vagy csak a beépített területre?) A pályázat kiírása elıtt a pályázóknak tudniuk kéne, hogy pontosan mire lehet pályázni. Ezzel kapcsolatban hasznos lenne a konzultációs lehetıség felkínálása. (például az iskolák felújítása esetén nem mindegy, hogy hogyan mérik a kihasználtságot, hány fıs osztályokat vesznek alapul)

Pénzügyi feltételek Problémát jelenthet, amennyiben – a törvényes közbeszerzési eljárás során, pályázatot nyert – a vállalkozó olcsóbban hajtja végre a kivitelezést. Az így „megspórolt” összeg más célra nem költhetı el. Javaslat: az eredeti projektben nem szereplı, de a projekthez szervesen kötıdı beruházást lehessen a fennmaradt pénzösszegbıl finanszírozni. Pótelıirányzat vagy kiegészítési lehetıség bevezetése, mivel a munkálatok közben elıre nem várt akadályok merülhetnek fel, melyeket meg kell oldani, azonban a pályázatban erre elıirányzott összeg nincsen. Ilyen esetekben a projekt egésze kerülhet veszélybe (pl. az egyik településen a szennyvízelvezetı rendszerhez új elemet kívántak csatolni és csak akkor derült ki, milyen rossz állapotban van az egész rendszer). Ezekben az esetekben általános veszély, hogy a mőszaki tartalom rovására mehet a fejlesztés. Rugalmasabb finanszírozási eljárások, például nagyobb mértékő elıfinanszírozás vagy elıleg biztosítása.


139



Ügyintézés Nem hatékony, hogy két különbözı szálon fut a projektmenedzselés és a projektekhez kapcsolódó kifizetések. Szükséges lenne a két funkció közötti hatékony kommunikációra, mert így a pályázók számára átláthatatlan a rendszer és nagyon sok felesleges hiánypótlásra van szükség. A benyújtandó iratok mennyiségének és példányszámának racionalizálásával, ahol lehet, digitális formára való áttéréssel jelentıs költségek takaríthatók meg. Hasznos lenne egy interneten, on-line formában elérhetı, pontosan kitöltött pályázati őrlap, amellyel sok, felesleges hibát lehetne már elıre kiküszöbölni. Határidık kezelése: a pályázóknak – elmondásuk szerint – minden határidıt pontosan kell tartaniuk, de a közremőködı szervezet viszont (pl. hiánypótlás címszóval) addig húzhatja az idıt, ameddig akarja.

A kivitelezés folyamata Az engedélyes és kiviteli tervek között módosítási lehetıségek rugalmasabb kezelése, kevesebb megfelelıségi korlát. Általános probléma: túlszabályozott kifizetések, túlságosan bürokratikus rendszer, eltúlzott dokumentációs kényszer, nincs rugalmasság, Az NFÜ hatékonyabb segítségnyújtása mind a pályázat elkészítése, mind pedig lebonyolítása során.

Ellenırzés, utókövetés A pályázati kiírásban túl sok indikátor szerepel, amelyek sok esetben nem egyértelmőek. Kívánatos lenne, ha rendelkezésre állna egy tájékoztató az indikátorok tartalmáról és funkciójáról.


140



„Sokkal figyelmesebbek voltak a hatóságok az adminisztráció során, mint például az utólagos terepi ellenırzéskor. Azaz talán nem is érdekli ıket, hogy mire használták fel a pénzt és megvan-e minden, amit elszámoltak. Csak a papírügyek...”

8.3. Javaslat a pályázati kiírás továbbfejlesztésére Az elsı Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Program 2.2 komponensében a barnamezıs rehabilitációval kapcsolatos pályázati feltételeket ill. a pályázatok megvalósulását tekintve számos kérdés vetıdik fel, melyeket mindenféleképpen figyelembe kell venni a második Nemzeti Fejlesztési Tervben a barnamezıs rehabilitáció pályázati kiírás kritériumainak meghatározásában és a pályázat lebonyolításában. A pályázat célját, kritériumrendszerét, megvalósítását tekintve a pályázati rendszeren mindenféleképpen változtatni kell. E változtatások figyelembevételével mindenféleképpen szükségesnek tartjuk a barnamezıs rehabilitációs pályázatok további kiírását, mivel számos olyan terület található az országban, melynek megújulását csak közösségi források bevonásával lehet megvalósítani. A városrehabilitációval foglalkozó fejezetben megfogalmazott javaslatokon túl ehelyütt külön kiemeljük azokat a kérdésköröket, melyek a barnamezıs rehabilitációval kapcsolatos pályázatban problémásnak bizonyultak, nem ismételjük meg viszont az ott már elhangzott, a pályázat egészére vonatkozó kijelentéseket. A javaslatok megfogalmazása során a nyertes pályázókkal készített interjúk eredményeit, a különbözı véleményeket alapul véve igyekeztünk rávilágítani a pályázati rendszer és a folyamat gyenge pontjaira. •

A barnamezıs rehabilitáció során érdemes megkülönböztetni egymástól az ipari, katonai és egyéb (pl. vasúti) területeket, mivel e különbözı terek hasznosítása is jelentıs differenciákat mutat. A ROP 2.2 pályázat lényegesen kedvezıbb lehetıségeket biztosított a laktanya-rehabilitációra. Az ipari barnamezıs területek bevonására kevésbé nyújtott megoldást, melyben egyrészt az elıírt területnagyság, hasznosítási jelleg, másrészt a tulajdonviszonyok játszottak fontos szerepet.

•

A pályázati kiírásban az egyik legnagyobb problémát a hasznosítás jellegének erıs korlátozása jelentette. Nem véletlen, hogy mindössze két olyan barnamezıs projekt valósult meg, ahol korábbi ipari területen hajtották végre a rehabilitációt. Mivel a pályázati kiírás nem támogatta a barnamezık gazdasági célú hasznosítását, számos esetben


141



ezért sem tudták az egyes települések igénybe venni a pályázati lehetıséget. Egyes esetekben a már megtisztított terület gazdasági hasznosítását megnehezíti, hogy 5 éven keresztül nem lehet a területen gazdasági funkciót kialakítani, más funkció pedig nem bizonyulna rentábilisnak. •

A következı pályázatoknál (különösen az ipari) barnamezıs rehabilitáció esetében rugalmasabban kellene kezelni a különbözı projekteket, mivel rendkívül nagy különbségek adódhatnak köztük, akár a település szerkezetében elfoglalt (központi vagy perifériális) helyzetet, akár a környezeti szennyezettség mértékét, akár egyéb tényezıket (pl. lakóterületekhez közeli fekvés stb.) figyelembe véve. Mindezek a tényezık nagymértékben meghatározhatják a hasznosítás jellegét, a funkcióváltás mikéntjét, s ugyanakkor a projekt értékelésénél használt indikátorok körét.

•

Át kell gondolni, hogy különbözı várostípusokra, településnagyság-kategóriákra lehetséges-e ugyanazt a pályázati kiírást alkalmazni. A következı pályázati kiírásokban különbséget kellene tenni egyes településkategóriák között. Nagyvárosokban valóban lehet érv, hogy a korábbi vasúti/ipari/katonai terület megújítása új funkciók megjelenését hozza maga után, de vidéki, kisvárosi, iparvárosi területeken, sok esetben nehéz mást elképzelni, mint a gazdasági hasznosítást. A barnamezıs rehabilitáció a kisebb városokban elsısorban nem területgazdálkodási kérdés, hanem környezeti probléma, így nem válik a városfejlesztés kulcskérdésévé. A kisebb városokban általában nincsenek nagy kiterjedéső, halmozódó problémákkal bíró, lerobbant barnamezık, és ha vannak (elsısorban egykori katonai objektumok, bányatelepek jöhetnek szóba), akkor nem a várostestbe ékelıdve, hanem a település szélén vagy a külterületen helyezkednek el. Ráadásul nincs is nyomás alatt a helyi ingatlanpiac, ami a megújítást katalizálná (bıségesen állnak rendelkezésre zöldmezıs területek). Ezekben a városokban a barnamezı problémája elsısorban környezeti kérdésként jelentkezhet (pl. a barnamezıs terület szennyezett talaja a helyi ivóvízbázist veszélyeztetheti). Ugyanakkor a gazdasági hasznosítás esetében elı lehetne írni a gazdasági szerkezetváltás szükségszerőségét, mely új értékek megteremtésével hozzájárulhat adott telephely megújulásához, a várostestbe való integrálásához. Ez is szerepet játszott abban, hogy elsısorban közép- és nagyváro-


142



si laktanyaterületek nyertek támogatást a pályázaton, ahol a meglévı infrastrukturális adottságok és a megfelelı földrajzi elhelyezkedés hozzájárult a hosszú távon fenntartható, településszerkezetbe is illeszkedı új funkciók (oktatási, szociális, közösségi, kulturális, sport és rekreációs stb.) funkciók megtalálásához. •

A barnamezıs rehabilitáció szempontjából problémát okoz a tulajdoni, jogi viszonyok rendezetlensége. A gazdasági átalakulás egyik káros mellékhatása az egy helyrajzi szám alatt lévı ipari területek darabolós értékesítése, melynek következtében akár több tucat tulajdonosa is lehet egyes gyártelepeknek. Ez a nagy területő ipari barnamezıs területek jelentıs részére jellemzı. Az osztatlan közös tulajdonban lévı területek zömében – kényszermegoldásként – ipari parkokká alakultak át, és társasházhoz hasonlóan mőködnek: közös költséget fizetnek, közös képviselı intézi a közgyőléseken hozott határozatokat. Azonban az ilyen ipari parkokban még egy utat sem lehet megépíteni anélkül, hogy az összes tulajdonos beleegyezne. A befektetık nem kívánnak ennyi tulajdonossal egyezkedni, s az önkormányzatnak – tulajdon híján – minimális beleszólása van e területek sorsába. Ezen barnamezıs területek rehabilitációja jelen körülmények között megoldhatatlan. Szükség lenne olyan megoldások kidolgozására, mely e területek számára is lehetıvé tenné a rehabilitációs pályázatokba való bekapcsolódást. Ehhez természetesen szükséges az elaprózott tulajdoni szerkezet oldása, esetlegesen az önkormányzat tulajdonszerzése által.

•

A mai pályázati kiírás inkább arra teremt alkalmat, hogy a pályázók számos új funkciót „kitalálnak”, hogy megfeleljenek a pályázati kiírásnak, de a jövıben kicsi a valószínősége, hogy e funkciókat az adott helyen hatékonyan lehessen üzemeltetni. A barnamezıs területek komplex hasznosítására törekedni kell, de számos esetben csak a gazdasági dominanciájú vegyes hasznosítás vezet fenntartható megoldáshoz. Számos esetben a gazdasági (termelı, logisztikai, raktározási, stb.) funkció tehet rentábilissá egy barnamezıs projektet, s a lokális térség számára az egyetlen igazi megoldást ez hozhatja.

•

A pályázati kiírás kritikus pontja az európai pályázatok esetén alkalmazott 40 hektáros területi korlát átvétele, ennek hazai alkalmazhatóságának figyelembe vétele nélkül. A 40


143



hektáros limit jellemzıen, néhány kivételtıl eltekintve csak a nagyobb városok esetében releváns. (Mindenekelıtt a fıváros esetében, ahol a barnamezıs területek legkevesebb 40%-a koncentrálódik.) Amennyiben a pályázat forrását a kisebb városok számára is elérhetıvé kívánják tenni, akkor célszerő lenne a szükséges területnagyságot lejjebb szállítani, vagy a település méretétıl (esetleg hierarchiaszintjétıl) tenni függıvé. •

A pályázati kiírásban kikötött ötezer fıs településnagyság néhány települést kizár a pályázói körbıl, s egyes esetekben jelentıs barnamezıs területek rehabilitációját gátolja (még budapesti kerületek esetében is problémát jelent az akcióterület lehatárolása). Néhány kis lélekszámú településen is elıfordul nagy kiterjedéső katonai és ipari ingatlan, mely környezeti, településszerkezeti, funkcionális szempontból megújulásra szorulna. Egyes esetekben községek, kisvárosok akár nagyobb hatású barnamezıs problémával küzdenek, melyek megoldása nem csak az adott község, hanem szélesebb térség ügye (ld. például Gyöngyösoroszi esete)

•

A barnamezıs rehabilitációs pályázatok egy részében több fázisban történı rehabilitáció egyik üteme zajlott a ROP 2.2 keretében. Ahhoz, hogy e projektek megvalósuljanak, további pályázati lehetıségeket kell biztosítani számukra (nem feltétlenül egy újabb város- ill. barnamezıs rehabilitációs pályázat keretében). A barnamezıs pályázatok esetében a ROP 2.2 keretében megvalósuló barnamezıs rehabilitáció során néhány esetben a környezeti kármentesítés és az elıkészületi munkák (bontások, tisztítások stb.) kaptak prioritást, s az új funkciók kialakítása kevésbé volt hangsúlyos. További ütemben lehet a megtisztított területen az új funkciókat kialakítani, a teljes rehabilitáció csak a II. ütem lezárultával valósulna meg. Amennyiben ezen ütemek fejlesztésére nem lesznek pályázati lehetıségek, a ROP 2.2 keretében végrehajtott barnamezıs rehabilitáció fél-eredménnyel jár, mely a korábbi források elköltését is megkérdıjelezheti.

•

A finanszírozási kérdések sok kérdést vetnek fel. Egyrészt sok település számára igen komoly problémát okoz ilyen nagyságú pályázatok elıfinanszírozása. Felmerül a kérdés, hogy a pályázatokhoz kapcsolódóan elkülönített alapból az operatív programok során – bizonyos kritériumok teljesülése esetén – lehetıség nyíljon elıleg-felvételre.


144



Számos esetben a beruházás ideiglenes felfüggesztésére volt szükség az elıfinanszírozási nehézségek miatt. Ugyanakkor problémát okoz, hogy az utófinanszírozás szempontjából a VÁTI túl van terhelve, rendkívül túlszabályozottak a kifizetések, túl bürokratikus a rendszer. Mindenféleképpen szükséges a kifizetési rendszer rugalmasságát növelni. •

A barnamezıs rehabilitáció során számos esetben a beruházás során kerültek napvilágra olyan technikai és környezeti problémák, melyek a pályázat elkészítésekor még nem voltak nyilvánvalóak. Az ilyen esetek jelentıs része nem a pályázó hibája, mivel a hosszú ideje használt terület ilyen alapos, teljeskörő felmérésére elızıleg nincs lehetıség. Az elöregedett infrastruktúra hibái, a mérések alapján kisebbnek feltételezett vagy korábban nem ismert szennyezıdés pótlólagos beruházásokat igényel. Ennek realizálása nélkül a projekt (mőszaki) megvalósulása is megkérdıjelezıdik, ugyanakkor a költségvetésben e kiadásokra nincs fedezet. E probléma orvoslása az esetek többségében önerıbıl nem lehetséges, így pótlólagos kiegészítést igényelhet a közösségi forrásokból.

•

A pályázat során, a sok szereplı miatt is problémák adódtak az információáramlással és a kommunikációval, melynek javítása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a szőkös határidık megfelelıen tarthatók legyenek.

•

A pályázati kiírásban túl sok indikátor szerepelt, melyek néhány esetben nem voltak egyértelmőek. A pályázati anyagok összeállítására kevés idı állt rendelkezésre (pl. a KSH-ból lekérhetı adatok kiküldése sok idıt vesz igénybe), s számos olyan információs táblát kell kitölteni, mely az adott projekt szempontjából nem releváns. A pályázati elbírálás során egyes kritériumok túlhangsúlyozottak (pl. kármentesítés esetén túlzott szerepet kap az esélyegyenlıség kérdése). Nehézkes a költségvetés elkészítése, sok költség elszámolása problémát okoz. Ennek megoldására meggondolandó ún. áltartalék kategória bevezetése.


145



•

A túlzott bürokratikus eljárás a dokumentáció esetében is jelentkezett. − Rendkívüli módon lassította a lebonyolítási folyamatot a néhány esetben felesleges, elıre nem jelzett dokumentumok, igazolások beszerzése, sokszor több esetben is be kellett nyújtani ugyanazt a dokumentumot. − Az apró módosítások is rengeteg idıt és utánajárást igényeltek. − A projektmenedzselés és a kifizetés külön szálon mozgott, a két terület közötti kommunikáció nehézkes, a rendszert ez átláthatatlanná tette, s sok felesleges hiánypótlást igényelt. − Az engedélyes és kiviteli tervek között rugalmasabb módosítási lehetıségre, kevesebb megfelelıségi korlátra lenne szükség. Mindenféleképpen az adminisztráció egyszerősítésére és gördülékenyebbé tételére lenne szükség, a korábban felmerült problémák orvoslására.

•

A közremőködı szervezet túlzott merevsége, a bonyolult hierarchikus rendszer a beruházás folyamatát lassítja. Emiatt a szerzıdés minimális módosítása és a kifizetések is nehézségekbe ütköznek. A közremőködı szervezetnél a határidık tartásával is adódtak problémák. A jövıben szükséges lenne az adminisztratív folyamatok gyorsítását elérni, s a közremőködı szervezet döntési folyamataiban a rugalmasságát növelni. Hasznos lenne egy úgynevezett mentor segítsége, aki a nyertes pályázatok felügyeletét ellátná, s bizonyos idıközönként a településre látogatna, mely javítaná a közremőködı szervezet részérıl is a beruházás követését.

•

A pályázatok követése, s ellenırzése során is számos probléma felmerült, melyen változtatni szükséges. A közremőködı szervezeteknél nem volt mőszaki ellenır, s több esetben olyanok hoztak döntést mőszaki kérdésekben, akiknek ebben nem volt kellı kompetenciájuk. A beruházás lezárása utáni ellenırzés során a hatóságok kevésbé voltak alaposak és minden részletre kiterjedık, melyre a jövıben nagyobb hangsúlyt kell helyezni.


146



9. A PROJEKTEK VÁRHATÓ SZEREPE A TELEPÜLÉSEK FEJLİDÉSÉBEN Az önkormányzatok gazdasági helyzetébıl, pénzügyi-költségvetési kondícióikból következik, hogy kevésszámú kivételtıl eltekintve jelentısebb beruházásokra csak pályázatokból elnyert támogatás birtokában vállalkozhatnak. Az elmúlt néhány év önkormányzati beruházásait vizsgálva megállapítható, hogy azok túlnyomó többsége pályázati támogatással valósult meg. Különösen a közép- és kisvárosok esetében ez a helyzet. Az is megállapítható a ROP-pályázatok esetében, hogy a pénzeszközök többségét infrastrukturális beruházásokra – útépítések, parkfelújítások, településkép-javítás, középületek felújítása, barnamezıs beruházások mőszaki elıkészítése stb. – fordítják. Mindebbıl következik, hogy a kis- és középvárosok beruházásainak általában településfejlesztési-rendezési terveinek megvalósításában a különféle pályázati – így a ROPpályázatok – támogatásoknak nélkülözhetetlen szerepe van. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a ROP-pályázatokon elnyert támogatások az esetek döntı többségében nem indítanak el olyan tovagyőrőzı hatásokat, folyamatokat, amelyek új pályára állítanák egy-egy város vagy városrész fejlıdését. Ugyanis csak nagyon közvetetten hatnak a települések gazdaságára; pl. a pályázók azzal kívánták az útépítések, -felújítások támogatását indokolni, hogy a jobb (belterületi) utak javítják a munkaerı mozgását, megkönnyítik az álláskeresık helyzetét. Nyilvánvaló, hogy ez meglehetısen bizonytalan s nem „monitoringozható” hatás. Az is megállapítható, hogy a ROP 2.2. pályázatok támogatásával megvalósult létesítmények „multiplikátor”-hatása is gyenge. Az a tény, hogy a támogatások többségét a mőszaki infrastruktúra hiányosságainak pótlására, illetve annak felújítására fordították, azt is eredményezi, hogy a megvalósított programok társadalmi kihatásai is szerények, noha ezt – különösen az esélyegyenlıség szempontjából – a pályázati kiírás is feltételül szabta a pályázatok számára. (Nem vonva kétségbe, hogy a korábban burkolatlan utcák burkolása, kerékpárutak építése, a parkfelújítások vagy egyes középületek „rendbe-szedése” kedvezı visszhangot vált ki a lakosságban s a rendezett környezet társadalmi hatásai sem tagadhatók.) Ez egyben kérdésessé teszi azt is, hogy a pályázatok támogatásával valódi, „komplex” városrehabilitáció valósult meg, hisz annak elengedhetetlen összetevıje a helyi társadalom „revitalizációja” is (l. alább).


147



Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a ROP-pályázatok eredménytelenek voltak, a felhasznált pénzeszközök nem hasznosultak kellıen, vagy az önkormányzatok nem kellı körültekintéssel használták azokat. Ugyanis: − Szerencsés esetben az elnyert támogatásokkal egy többlépcsıs városfejlesztési koncepcióba épültek bele – mint pl. Vácott vagy Sopronban, a Ferencvárosban vagy Gyulán –, annak egyik építıköveként hozzájárulnak egy komplex koncepció megvalósulásához. − Az infrastrukturális hiányok pótlása megalapozhatja egy késıbbi, többcélú városfejlesztési elképzelés megvalósítását. − A pályázati támogatásokkal megvalósított fejlesztések, még ha gazdasági, társadalmi multiplikátor hatásai szerények is vagy nem mutathatók ki, a települések életének fontos, olykor nélkülözhetetlen elemeit teremtik meg. − A pályázó önkormányzatok keze olykor erısen „meg van kötve”, részben azáltal, hogy erıs nyomás van rajtuk bizonyos – komplex városrehabilitációnak nem nevezhetı – beruházások megvalósítására, s ehhez saját eszközük nincs, részben azáltal, hogy a kisebb városokban valódi, városrehabilitációra szoruló területek nincsenek is, ám az önkormányzatok nem akarnak elesni a pályázatok révén esetleg megszerezhetı támogatástól. Így készítenek – kreálnak – városrehabilitációs pályázatot, anélkül, hogy annak megfelelı terepe lenne a pályázó önkormányzatok területén.


148



Összegezve megállapítható, hogy a ROP-pályázatok segítségével megvalósuló projektek szerepe a települések várható fejlıdésében szerény, de a jelen életükben jelentıs. Másrészt a néhány kritikai megjegyzésünk nem a pályázók elmarasztalását, még csak nem is a pályázati kiírás kritikáját jelenti, legfeljebb a „helyzetét”. Mindenképpen felvetıdik azonban néhány ponton a kiírás esetleges korrekciójának igénye; így: − kis-

és

középvárosok

esetében

egyáltalán

van-e

lehetıség

a

„komplex

városrehabilitációra. Ha nincs, akkor a kiírás erre vonatkozó feltételei – pl. a rehabilitálandó területre vonatkozó lakossági küszöbérték meghatározása – nem annyira teljesíthetı elvárások, mintsem „megkerülendı” kritériumok (erre vezethetı vissza a beavatkozási területek olykor „érdekes” elhatárolása). − Felvetıdik a pályázó városok nagyságrendi differenciálásának szükségessége. − Elınyben részesíthetık azok a pályázatok, amelyek célkitőzései egy hosszabb távú településfejlesztési koncepció részeként kerülnek megfogalmazásra.


149



10. A PROJEKTEK KOMMUNIKÁCIÓJA A városok többsége a lakosság támogatásáról számolt be, kevesen tértek ki azonban a kommunikációs munkájuk bemutatására. Sopron kudarca, hibája azonban azt jelzi, hogy sok helyütt még él a paternalisztikus tervezıi attitőd, s vélhetıen nem mindenhol jártak el a legkörültekintıbben a pályázat kommunikációs elıkészítése során. Voltak azonban olyan települések, amelyek már a tervezési folyamatba is bevonták a lakosságot (Vác), s folyamatosan tájékoztatták a projekttel kapcsolatos történésekrıl (Dorog, Hajdúnánás, Hajdúsámson, Szeged, Szolnok). Az interjúk tanulsága alapján politikai üggyé mindössze két helyen vált a pályázat, s ez megosztotta a lakosságot is hozzáállása tekintetében (Sopron, Tiszavasvári). Elıfordultak olyan városok is, ahol a fejlesztések jogosságát, esetleges pozitív hatásait kérdıjelezték meg (Celldömölk). A nyertes pályázatok lakossággal való megismertetésének egyik módja a projektek bemutatása a városok hivatalos internetes honlapjain. Ezeket vizsgáltuk tartalmi szempontból 2007. augusztus közepén. Természetesen az eredmények értékelésében figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a projektek egy része már régebben lezárult, így azok honlapon való bemutatása aktualitását vesztette, ezzel szemben néhány városban a megvalósítás a vizsgálat idıpontjában még tart. Összesen 36 város honlapját tekintettük át, tehát valamennyi támogatott pályázó rendelkezik hivatalos önkormányzati oldallal. Közülük csupán kilenc város esetében találtunk a ROPprojektekrıl értékelhetı tartalmat, a jelenleg még megvalósítás alatt álló projektek közül többrıl semmilyen információ nem lelhetı fel. A legsokoldalúbb információkat a hajdúnánási, a szolnoki, az ózdi és a váci projekt internetes anyaga nyújtja. Hajdúnánáson a városrehabilitációs anyag a kezdılapról elérhetı módon egy csak a ROP-projektet bemutató oldalra mutat a http://www.aranyszalma.hu címen. Hasonlóan az http://www.almasfuzito.com oldal is a projekt bemutatására jött létre. Ez a két olyan támogatott pályázat, amelynél külön domainnéven regisztrált oldalt hoztak létre. A szolnoki városrehabilitáció információi szintén a fıoldalról közvetlenül elérhetık, a friss hírek mellett átalakítás elıtti képeket, terveket, a projektelemek leírását, valamint a helyi lakosság véleményét is tartalmazzák. Az ózdi oldal az elıbbiekhez hasonlóan közvetlenül érhetı el a fıoldalról, a projektelemek mőszaki leíráMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

150



sát, terveit és az elkészült beruházások fotóit mutatja be. Vácott az új fıtér tervei, korábbi látképek, a régészeti ásatások dokumentációja mellett tervdokumentációk is letölthetık. A többi város pályázatának internetes megjelenése két csoportba osztható. Az elsı csoportban (Nyíregyháza, Gyula, Eger, Püspökladány) az információk a fıoldalról csak több lépésben, hoszszabb keresés után érhetık el, azok közérthetısége, látványossága és adatmennyisége legtöbbször elmarad az elıbbiektıl. A legkevésbé informatív anyagú második csoportba sorolható a hajdúsámsoni (csupán 1–2 oldalnyi információ). Tizedikként megemlíthetı Budapest IX. kerületének honlapja, amely gazdag városrehabilitációs tematikát tartalmaz, köztük a ROP-pályázat keretében megvalósult elemeket is, azonban az EU-s támogatás konkrét említése nélkül. Ennek oka feltehetıen az, hogy a hosszú évekre visszanyúló ferencvárosi városrehabilitációs programnak csak egy rövid, kisebb területre kiterjedı része az, amelyet a Regionális Operatív Program támogatásával valósítottak meg. A tizenegyedik, internetes megjelenés alapján említhetı város, Sopron esetében a tervek ellen tiltakozó Deák Tér Fórum hozott létre önálló oldalt, http://www.soproni-deakter.fw.hu név alatt, de az oldal már nem elérhetı. A tapasztalatok alapján a következı ajánlások fogalmazhatók meg a következı pályázati kiírásra: •

A lakossági tájékoztatás fontos eszköze az internet, így szorgalmazni érdemes a projektek megjelenését a városok internetes honlapján.

•

Tartalmi szempontok is meghatározhatók az Irányító Hatóság részérıl, analóg módon a helyszínen kihelyezésre kerülı információs táblákkal. Például jelenjen meg az EU, az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a Regionális Operatív Program logója. Tüntessék fel, hogy a projekt a Regionális Operatív Program pályázatán nyert, derüljön ki a beruházási és a támogatási összeg.


151


(ROP 2.2.): A városi területek rehabilitációját. célzó intézkedések értékelése Zárótanulmány. Készítette: MTA RKK KÉTI Témavezetı: Barta Györgyi

Recommend Documents