Összefoglaló az MTA RKK ATI és a VÁTI Kht. által „Átfogó fejlesztési program a tanyás térségek helyzetének a javítására, különös tekintettel a tanyavillamosítási feladatokra” címmel végzett munkáról
VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32. MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet 6000 Kecskemét, Rákóczi út 3.
Budapest - Kecskemét, 2005. augusztus
1
Összeállította: a Miniszterelnöki Hivatal Országos Területfejlesztési Hivatala Kiemelt Térségi Programok Foosztálya megbízásából a Váti Kht. Stratégiai Tervezési Irodája és az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete
2
Munka megnevezése Összefoglaló az MTA RKK ATI és a VÁTI Kht. által „Átfogó fejlesztési program a tanyás térségek helyzetének a javítására, különös tekintettel a tanyavillamosítási feladatokra” címmel végzett munkáról Megrendelo Miniszterelnöki Hivatal Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatala Kiemelt Térségi Programok Foosztálya Felelos egység VÁTI Stratégiai Tervezési Igazgatóság Igazgató Wächter Balázs Készítette
VÁTI Kht. részérol Témafelelos:
Jávor Károly
Szaktervezok:
Dr. Czene Zsolt Dr. Ferencsik István Hamar József Hentz Olivér Vass Gábor
MTA RKK ATI részérol Témafelelos:
Dr. Csatári Bálint
Szakértok:
Gaborjákné dr. Vydareny Klára Kanalas Imre Kiss Attila Kovács András Donát Takács Anita Törökné Gémes Tünde
3
I. HELYZETFELTÁRÓ VIZSGÁLAT ÉS ELEMZÉS
1. BEVEZETÉS 1.1. Elozmények A tanyás térségekben élok életminoségi hátrányait, köztük a villamos energiaellátás hiányosságait felismerve a Kormány a tanyás térségek fejlesztésérol döntött. Ennek keretében az MTRFH Kiemelt Térségi Programok Foosztálya megbízást adott a VÁTI Kht.-nak és az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének a tanyás térségek helyzetének a javítására, különös tekintettel a tanyavillamosítási feladatokra vonatkozó átfogó fejlesztési program kidolgozására. A megbízás a következo feladatokat irányozza elo: •
•
Helyzetfeltáró vizsgálat és elemzés: a célterületen a tanyák informatív felmérése, mely a célterület valamennyi tanyájára vonatkozóan térképi azonosítású adatgyujtést, 10 %-os reprezentatív adatlapos (kérdoíves) felmérést, valamint reprezentatív helyszíni interjúkkal történo felmérést, s az így eloállt adatok, információk elemzését foglalta magába. A felmérés nemcsak a tanyavillamosítás problémakörére irányult, hanem a tanyavilág valamennyi problémájának átfogó feltárását célozta. Fontos szempont volt a területi összefüggések meghatározása. Ebben a munkafázisban készült el a tanyák tipologizálása is. A felmérés eredményei az aktuális és egyedi gyujtésu adatokat tartalmazó térinformatikai adatbázis a célterület a teljes célterületre, valamint az annak hátteréül szolgáló, illetve azt kiegészíto adatállomány. Fejlesztési stratégia és program kidolgozása: a vizsgálatban feltárt problémakörök alapján beavatkozási célterületek és intézkedések meghatározása, illeszkedve a II. Nemzeti Fejlesztési Terv tervezési feladataihoz.
Ehhez a munkához kapcsolódik a célterületre vonatkozó energiaellátási tanulmányterv elkészítése (2005. augusztus – szeptember), valamint a kistérségi megvalósít hatósági tanulmányok – az MTRFH által kiírt – pályázat útján történo készítése (2005. szeptember – december).
1.2. Célkituzések Az átfogó fejlesztési program kidolgozásának célja az ország tanyás térségeinek feltárása, az ellátási, szociális, infrastrukturális hátrányok felszámolása – különösen a villannyal ellátatlan tanyák helyzetének a rendezése – a tanyavilág gazdasági fejlesztési lehetoségeinek a megalapozása, a kistérségek komplex programjába illeszkedve. Ennek keretében az alábbiakat célozta: • •
a célterület tanyáinak te ljes köru informatív felmérése, a felmérés során nyert adatokból, valamint a villamos energia hálózat és az úthálózat digitalizált adatállományából térinformatikai adatbázis összeállítása a célterületre, 4
• •
a tervezési környezetre vonatkozó adatok/információk összegyujtése (rendezési tervek és szabályozás), a feldolgozott adatokra alapozva komplex, az uniós támogatások felhasználására irányuló tervezéshez igazodó fejlesztési program kidolgozása, mely alapján: o konkrét támogatás adható az érintett kistérségek számára a tanyavillamosítás megoldására, o a tanyák sajátos problémái bekerülhetnek a kidolgozás alatt álló támogatási programdokumentumokba.
1.3. A vizsgálati terület lehatárolása Tekintettel a tanyás térségek kiterjedtségére a feladat végrehajtására több ütemben kerül sor, elsodlegesen a külterületi népesség lakónépességhez viszonyított arányának függvényében (I. ütem: >10%, II. ütem: 3 – 10%, III. ütem: <3%). Az I. ütemhez tartozó célterület kijelölése a Homokhátság kormányzati programjához igazodva történt, a vizsgálat célterülete így a természeti Homokhátság 104 települése. A célterület három megyét (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) és két régiót (Dél-Alföld, Közép-Magyarország) érint. Ebben a térségben van az országban a legtöbb tanya, ahol a jellegzetes kiskunsági, homokhátsági tanyatípus jellemzo. A célterület településeit a külterületi népesség arányának országos adataival is összehasonlíthatóan az 1. ábra, a településekre vetítve a 2. ábra szemlélteti.
1 8 .7 1 3 6 .5 8
8 .7 1 8 .7 1
K ü lt e r 2 0 ü M .6 - le t e 8 2 in g - .6 é ye 8 8 p .7 e s sé g a rá n ya ( % )
T e rv e z é si te rü le t
M a g y a ro rs z á g te le p ü lé s e in
A k ü lt e rü le ti n é p e s s é g a rá n y a
1. ábra
3 6 .5 8 7 2 .0 1
Készítette: VÁTI Kht Stratégiai Tervezési I gazgató ság 200 5. július
5
2. ábra
6
1.4. Módszertan A feladat végrehajtása az MTA RKK ATI és alvállalkozók bevonásával, a következo fobb módszertani lépésekkel történik: 1.) Együttmuködés megalapozása, munkaprogram Elokészíto és felkészíto szakértoi egyeztetések, a Megbízóval is egyeztetett közös munkaprogram kidolgozása és elfogadása. 2.) Digitális alaptérkép összeállítása, munkatérképek készítése A Váti Kht. a FÖMI-tol megvásárolt grafikus és numerikus alapadatokból eloállította a tervezett helyszíni egyeztetésekhez, a feldolgozáshoz és a dokumentáláshoz szükséges térképeket, térinformatikai és alfanumerikus adatbázisokat. Ennek eredményeként a tervezok rendelkezésére állt a célterület mintegy 50.000 db tanyapontot tartalmazó, a 2000. évi légifényképezési anyagokból készült, 1 m-es terepi felbontású digitális ortofotó sorozata (399 db szelvény), és a célterületre vonatkozó M=1:10.000-es EOV topográfiai raszter térkép szelvénysora (399 db szelvény). A digitális térképi adatokból készültek azok a papír alapú munkatérképek (a települési átfedések miatt 795 db A/2-es szelvény), amelyeket a partnerek bevonásával történo irodai, valamint a helyszíni feldolgozás és az adatrögzítés során használtunk . A munkatérképek léptéke a terepi sajátosságoknak és a feldolgozás szempontjainak megfeleloen M=1:10.000. 3.) Települési adatlapok kitöltése és feldolgozása A munkatérképeken feltüntetett – a helyrajzi számokhoz igazított – azonosítók (tanyakód, zónakód) alapján táblázatok eloállítása és átadása a kitöltést végzo helyi önkormányzatoknak, illetve munkatársaiknak. A kitöltéshez folyamatos konzultációt biztosítottunk. Az adatlapokon minden egyes tanya egy sort jelentett, így az adatlapok hossza attól függött, hogy egy településen mennyi tanyát azonosítottak. Az adatlapok kitöltése egyszeru ikszeléssel történt. Az oszlopok a következo információkat képviselték: • • • • • •
A VÁTI által generált adatok alapadatok: település neve, szelvényszám, zónakód, tanyakód, hrsz., Állapot: összedolt, nincs áram, Használati mód: lakatlan, állandóan lakott, idosek lakják, megélhetési gondokkal küszködok lakják, hajléktalanok lakják, Mezogazdasági termelés: önellátásra, kistermelés, nagytermelés, Egyéb hasznosítás: vendéglátó tanya, egyéb gazdasági tevékenység, nyaraló/hobbitanya, Egyéb jellemzo: építészeti és/vagy tájképértéku, külföldi tulajdonú,
Az egyéb megjegyzések, jellemzok rögzítésére a „Megjegyzés” oszlop szolgált. Például itt lehetett jelezni olyan specialitásokat, mint: biogazdálkodás, fóliás termesztés, lovas turizmus. Az esetlegesen a munkatérképeken, így az adatlapokon nem szereplo tanyák egyedi sorszámmal újként lettek rögzítve, a térképen és az adatlapokon egyaránt. 7
A kitöltött adatlapok feldolgozása az elektronikus adatrögzítést, valamint a tipológia alapján a digitális térképi állományhoz való rendelését jelentette. Az elektronikus adatrögzítést részben a helyi önkormányzatok végezték el, de sok maradt a VÁT Kht.-ra is. 4.) 10 % -os minta adatlapos feldolgozása és interjúk Az MTA RKK ATI által végzett feladat. A 10 %-os mintavétel alapján a kiválasztott tanyák adatlapos feldolgozása a helyi partnerek bevonásáva l, de helyszínelés nélkül. A táblázatos feldolgozáshoz részben hasonló, de részletesebb adatokat eredményez. Az adatlapok feldolgozását az MTA RKK végezte . Eredményei az RKK által összeállított elemzésben, valamint a fejlesztési stratégiában jelennek meg. Az ettol a munkafázistól várt információk: • • • • • • •
a tanyák jelenlegi helyzete (lakott, elhagyott, idoszakosan használt stb.), demográfiai adatok, a tanyák muszaki állapota , a tanyák funkciója , gazdálkodás és megélhetés, a tanya és környezete, infrastrukturális ellátottság, életszínvonal jellemzése.
A feladatot ugyancsak az MTA RKK ATI által végzett, helyszíni bejárással történt reprezentatív interjúzás egészítette ki. Ennek feldolgozását az MTA RKK ATI végezte. Az elemzések eredményét az RKK ATI a következo tanulmányokban tette közzé: • A tanyás térségek környezete • A tanyás térségek gazdasága • A homokhátsági tanyák társadalma és szociális problémái • A tanya épített környezete • A Homokhátsági tanyák jelene és progresszivitásuk kérdései 5.) Elemzés 5.1.) A táblázatos adatgyujtés elemzése A helyi partnerek bevonásával történt táblázatos adatrögzítés eredményének elemzése, az adatok értékelése. Az alábbiakra kerestük a választ: • • • •
a tanyák jelenlegi helyzete (lakott, elhagyott, megszunt stb.), a tanyák funkciója (lakó, gazdasági, üdülo), a villanyárammal való ellátatlanság, táji, építészeti érték.
Tekintettel arra, hogy az adatgyujtés nem volt teljes, mivel nem minden önkormányzat készítette el a táblázatot, továbbá a felmérés informatívnak tekintheto, mert nem kapcsolódott hozzá helyszíni bejárás, az elemzés orientáló információkat ad.
8
5.2.) Tanyatipológia Mivel a tanyafelmérés adatlapjainak oszlopai nem tipológiai jellegu információkat tartalmaztak, azaz közöttük átfedés, vegyes kategóriák voltak lehetségesek, szükséges volt a tanyák tipologizálása, amely a kategóriákat a tanyafelmérés legfontosabb céljai szerint rendszerezi, azaz: • •
kimutatható belole, hogy hol nincs áram, a villamosítás, valamint a további kormányzati, térségfejlesztési beavatkozások szempontjából értelmezheto típusokat, célcsoportokat különít el.
Eszerint három fo típust határoztunk meg: • • •
Gazdasági funkciójú tanya, Lakófunkciójú tanya, Lakatlan tanya.
További kategóriát képeztek a megszunt (összedolt) tanyák és azok, amelyekre nézve a felmérés nem szolgáltatott adatot: • •
Nincs adat vagy adatbázisbeli átfedés, Megszunt, összedolt tanya.
A tipológia és adatainak ismertetése a 2.2. Tanyák tipológiája c. fejezetben. 5.3.) A megyei és települési (fejlesztési és rendezési) tervdokumentumok tanyás térségekre, vagy tanyákra vonatkozó tartalmi elemei, szabályozási javaslatok A megyei területrendezési tervek (Bács-Kiskun, Csongrád, Pest megyék) áttekintése a tanyás térségekre (jellemzoen mezogazdasági területek) vonatkozó tartalmi elemeinek (térszerkezeti besorolás, térségi övezetek és hozzájuk tartozó rendeltetési eloírások, szabályozási irányelvek) áttekintése, értékelése. Adatgyujtés arra vonatkozóan, hogy az érintett 104 település közül hánynak van érvényes településrendezési terve, ezek mikor készültek („OÉSZ”, vagy „OTÉK”alapján, tehát 1997 elott, v. után nyertek elfogadást). A rendezési tervek áttekintése abból a szempontból, hogy azok tartalmaznak-e a külterületekre, mezogazdasági területekre vonatkozóan tervi elhatározásokat és eloírásokat. Általánosan és néhány kiemelt példán keresztül annak bemutatása, hogy a szabályozási tervek és helyi építési szabályzatok (elfogadott önkormányzati rendeletek) miként kezelik a tanyás mezogazdasági területeket, vannak-e ezekre, ill. a tanyákra sajátos építési és közmuellátási szabályok. 5.4.) Megközelíthetoség, elérhetoség A tanyák térbeli rendszerének feltáró vizsgálata keretében a tanyák (1) kistérségi központoktól és (2) települési központoktól (anyatelepüléstol) való távolságát számítjuk. Módszertanilag az elso két számítás megegyezik. Ezekben a vizsgálatokban a központoktól való távolságot az összes, renduségtol független, DTA-50 adatbázisban szereplo út fedvény felhasználásával végezzük. A elérhetoség idotényezojének megadásához a hálózaton elérheto átlagos sebességet vesszük
9
alapul, a távolsági értékeket az összefüggo, szakadásmentes úthálózat szegmensei adják. 5.5.) Villanyhálózattól való távolság Módszertanilag hasonló módon történhet a villanyhálózattól való távolság megállapítása, az adatforrása azonban a 20 kV középfeszültségu hálózat digitalizált és aktualizált (DÉMÁSZ Rt. által rendelkezésre bocsátott) térképe. 6.) Digitális térkép aktualizálása és nyomtatható változat eloállítása Mindezek alapján további adatfelvitellel és kapcsolással a digitális térképi állományból nyomtatható változat állítható elo (M=1:10.000-es EOV topográfiai raszter térképre nyomtatva ) az alábbi információkkal: •
Villanyhálózat (20 kV középfeszültségu villannyal való ellátottság/ellátatlanság, • Elérhetoségi izokron vonalak, • Tanyatipológia jelmagyarázattal.
hálózat,
transzformátorok),
7.) Fejlesztési stratégia és program kidolgozása A fejlesztési stratégia kidolgozása az MTA RKK ATI-val együttmuködve az alábbi tartalommal: • • • •
•
a tanyás térségek sajátos problémáinak feltárása, hangsúlyok megjelölése, a fejlesztés stratégiai területeinek, kérdéseinek kijelölése, a villamosítással és egyéb problématerületekkel kapcsolatos fejlesztések tervezése, célok és intézkedések megfogalmazása, a tanyák, tanyás térségek mint beavatkozási célterületek, kedvezményezettek, fejlesztési célok beépítésének lehetosége a nemzeti fejlesztési programdokumentumokban (NFT II., OP-k, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, regionális programok, kiemelt térségi programok stb.), forrástérkép készítése, a tanyás térségek fejlesztéséhez szükséges kormányzati költségvetési források tervezésének megalapozása.
8.) A tervezési terület energiaellátási tanulmánya Az MTRFH által közbeszerzéssel kiválasztott cég (PYLON Kft.) által, a vizsgálati területre átfogóan készített tanulmány az alábbi tartalommal: • • •
Villamos energia ellátás: fogyasztói csoportokra méretezett teljesítmény szükséglet becslése, hálózat fejlesztés és költségbecslés. Nem vezetékes energiaellátó rendszerek: különbözo technológiák jellemzése, kiválasztása és költségbecslése. Az ellátó rendszerek kistérségi szintu területi kiosztása.
9.) Pályázat kistérségeknek megvalósíthatósági tanulmány készítésére Az MTRFH által kistérségek számára kiírt pályázatra azok a kistérségek jelentkezhetnek, amelyekben az önkormányzatok a táblázatos adatgyujtést elvégezték. A pályázat kiírásához, lebonyolításához a VÁTI Kht. szakmai segítséget biztosít.
10
A pályázat ahhoz ad támogatást, hogy a z energiaellátási tanulmány eredményeire támaszkodva az egyes települések kistérségi együttmuködés keretében részletesen megvizsgálják tanyás térségeik fejlesztési lehetoségeit az általuk legfontosabbnak tartott területeken (energiaellátás, elérhetoség/úthá lózat, ivóvíz, közbiztonság stb.), területi elosztásban és célcsoportok szerint, s fejlesztési tervet állítsanak össze erre vonatkozóan. A kistérségi megvalósíthatósági a konkrét fejlesztéseket alapozza meg, elvezet a fejlesztési projektek azonosításáig és kidolgozásáig.
1.5. A vizsgálatban résztvevok, kapcsolódó egyeztetések •
VÁTI Kht.: a vizsgálati alapadatok biztosítása (légi fotók és települési adatlapok a tanyák azonosító adatainak feltüntetésével), a helyi önkormányzatok segítése az adatlapok kitöltésében, az adatlapok feldolgozása, a tanyák tipologizálása, az adatok elemzése, digitalizált térképi állomány eloállítása a légi fotók, a topográfiai térképek, a települési adatlapok, a villamos energia hálózat és az úthálózat adataiból.
•
MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete: statisztikai adatgyujtés, 10 %-os reprezentatív adatlapos (kérdoíves) felmérés és a helyszíni interjúkkal történo felmérés, ezek eredményeinek a tudományos elemzése, valamint a fejlesztési stratégia egyes munkarészeinek kidolgozása. Programfelelos az MTA RKK ATI részérol: Dr. Csatári Bálint intézetigazgató.
•
Helyi önkormányzatok: a VÁTI Kht. által átadott térképek alapján a települési adatlapok kitöltése. A munkában az önkormányzatok képviseloi (polgármester, jegyzo, felelos szakmunkatárs) és a települési adottságoknak megfeleloen bekapcsolódó más szervezetek, emberek (például: tanya/falugondnok, falugazdász, védono, pedagógusok, polgárorök stb.). Felelosök a helyi önkormányzatok részérol: polgármesterek.
A helyi önkormányzatok bevonása az MTRFH Kiemelt Térségi Programok Foosztálya által küldött tájékoztató levél alapján 5 helyszínen lebonyolított, a VÁTI Kht. és az MTA RKK által közösen vezetett megbeszélésekkel történt, ahol a munkához szükséges anyagokat és eligazítást megkapták, va lamint tájékoztatást kaptak a munka egészének céljairól és menetérol. A megbeszélések rendje a következo volt: • • • • • •
Nagykorös, 2005. április 25. (meghívott: 21 település) Kecskemét, 2005. április 25. (meghívott: 26 település) Mórahalom, 2005. április 27. (meghívott: 22 település) Kiskunhalas, 2005. április 29. (meghívott: 18 település) Kiskorös, 2005. április 29. (meghívott: 17 település) Kecskemét, 2005. május 5. (meghívott: a korábban el nem jött települések).
A felmérés és a program kidolgozás társadalmi és szakmai orientálására az MTA RKK ATI kezdeményezésére és koordinálásában a helyi, megyei és regionális partnerek részvételével Tanyai Tudományos Tanács alakult, mely 2 alkalommal ült össze: 11
• •
2005. március 1.: alakuló ülés, a tanyafelmérés feladatainak ismertetése. 2005. június 28.: az adatgyujtés eredményeinek és a VÁTI Kht. tanyatipológiájának ismertetése.
Ehhez kapcsolódott a IX. Alföld Fórum keretében Kecskeméten megrendezett tanyakonferencia (2005. augusztus 25.), amely a munka céljairól és eredményeirol a legszélesebb köru tájékoztatást biztosította. A területi és ágazati egyeztetés rendje Mivel az ilyen jellegu munkához (ami nem területfejlesztési koncepció, nem területrendezési terv, de nem is „klasszikus” értelemben vett területfejlesztési program) nincs kötelezoen eloírt egyeztetési menetrend, az egyeztetés a fenti konzultációs fórumokon keresztül, illetve a Megbízó által lebonyolított tárcaközi egyeztetéseken történik.
12
2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Adatállomány és reprezentativitás 2005. június 15-ig a felmérésben szereplo 104 településbol 68 település (65 %) küldte vissza a feldolgozást lehetové tevo táblázatot. A DÉMÁSZ szegedi és a nagykorösi igazgatósága által adott, az áramigényléseket tartalmazó adatokból további 9 településre tudtunk részleges adatokat tenni.1 Összességében így a feldolgozásban 77 (74 % ) település adatai szerepelnek. 2005. szeptember 30-ig további 8 település küldött kitöltött táblázatot, 2 település jelezte , hogy küldi, s 2 település csak tanyáinak összesített adatait küldte el. Ezek összevárása miatt esetükben a feldolgozás folyamatban van. Feldolgozásukkal az adatállomány bovülése és a települési és adatbázisbeli reprezentativitás növekedése várható; s a típusok megoszlása is változhat. A tanyafelmérés így nem teljes köru, a 104 települést tekintve 65 % -os reprezentativitású. Az adatot szolgáltató településeken is sok olyan tanya van azonban, melyekre nincs információ. Mindezekbol következoen az alapnyilvántartásban szereplo 53696 tanyából 21795 tanyára, tehát a tanyák mintegy 41 % -ára nincs adat. 3. ábra
A tanyafelmérés reprezentativitása 2005. 06. 15. Adattal rendelkezo tanya; 31901 db; 59%
Nincs adat; 21795 db; 41%
Az adattal rendelkezo tanyák (31901 db) között 4328 (14 %) a mára összedolt, megszunt tanya. Értelemszeruen a tipológiát és az elemzést a 27573 létezo/muködo tanyára végeztük el, mely az összes tanyát tekintve 51 %-os, az adattal rendelkezo tanyákat tekintve 86 %-os reprezentativitást jelent. 1
Ez azonban csak kevés adatot jelent, mert csak a helyrajzi szám alapján azonosítható áramigénylésu fogyasztókat tudtuk figyelembe venni.
13
4. ábra Az adattal rendelkezo tanyák megoszlása 2005. 06. 15. Megszunt összedolt tanya; 4328 db; 14%
Létezo tanya; 27573 db; 86%
Mivel az adattal rendelkezo tanyák adatai sem helyszíni bejárásra épülnek, ez tovább erosíti a felmérés eredményeinek reprezentatív jellegét. Ugyancsak növeli ezt, hogy több olyan kategória volt, amelybe szubjektív megítélés szerint kerültek a tanyák (például: megélhetési gondokkal küzdok, mezogazdasági önellátásra vagy kistermelésre termelok). Ezzel együtt azonban a sok helyi szakember munkájával eloállt adatok alkalmasak arra, hogy területileg és informálisan is reprezentálják a homokhátsági tanyavilág helyzetét és problémáit.
2.2. A tanyák tipológiája A feldolgozás során kialakított tipológia a tanyák átfedésmentes típusba sorolására irányult. Alapelve a tanya leginkább meghatározó jellegének azonosítása volt, aszerint, hogy létezik-e még, lakják-e még, s ha igen, gazdasági funkcióval rendelkezik-e. A tipológiában a tanyákat négy fo típusba soroltuk, melyek közül a gazdasági és a lakófunkciójú tanyák további altípusokat tartalmaztak: a. Megszunt (összedolt tanya) b. Gazdasági funkciójú tanya c. Lakófunkciójú tanya d. Lakatlan tanya A tipológia leírása: 1.) Gazdasági funkciójú tanya Típuskódja a táblázatban: 111 – Mezogazdasági kistermelés 112 – Mezogazdasági nagytermelés 113 – Mezogazdasági önellátás lakófunkció nélkül 12 – Egyéb gazdasági tevékenység 13 – Vendéglá tás, -fogadás
14
Definíció: Olyan tanya, ahol vagy önállóan (lakófunkció nélkül) vagy lakófunkcióval a tanyát életképessé tevo gazdasági tevékenység folyik. Módszertani meghatározás: Mezogazdasági kistermelés, mezogazdasági nagytermelés, mezogazdasági önellátás (ez utóbbi csak akkor, ha nincs mellette lakófunkció, mert ha van, akkor a lakófunkciójú tanyák közé került), továbbá vendéglátás, és egyéb gazdasági tevékenység; illetve ezek kombinációja. A vegyes kategóriákat is besoroltuk a három altípusba, aszeri nt, hogy ahol vendéglátás is volt, az a vendéglátó tanyához, a fennmaradókból ahol mezogazdasági nagytermelés is volt, az a mezogazdasági nagytermeléshez, végül a maradék a mezogazdasági kistermeléshez került. Következtetés a célcsoportra vonatkozóan: Ez a tanyatípus jelenti az életképes tanyák egyik csoportját. Ebben a típusban van a legkevesebb villannyal ellátatlan tanya. 2.) Lakófunkciójú tanya: Típuskódja a táblázatban: 211 – Lakófunkció és mezogazdasági önellátás 212 – Idosek, megélhetési gondokkal küzdok, hajléktalanok 22 – Hobbitanya Definíció: Olyan tanyák, ahol nincs gazdasági tevékenység, de van lakófunkció. Módszertani meghatározás: Állandóan lakott tanya és/vagy idosek által lakott tanya, megélhetési nehézségekkel küzdok által lakott tanya, hajléktalanok által lakott tanya, valamint hobbitanya (nyaralótanya). Ez utóbbinál vettük figyelembe azokat a külföldi tulajdonú tanyákat is, ahol nem jelölték a hobbitanya kategóriát. Mivel a kategóriák között átfedések vannak, így az altípusokat úgy különítettük el, hogy ahol hobbitanya (is) volt, az a hobbitanyához került, a fennmaradók közül az idosek és/vagy megélhetési gondokkal küzdok és/vagy hajléktalanok által lakott tanya lett a „szociálisan problémás” tanya, s az egyéb jellemzokkel nem bíró állandóan lakott tanya lett a lakófunkciójú tanya. Ez utóbbinál vettük figyelembe a lakófunkcióval párosuló mezogazdasági önellátást, tekintve annak kiegészíto jellegét a lakófunkció mellett. Következtetés a célcsoportra vonatkozóan: Ez a tanyatípus két csoportba sorolódik: az állandóan lakott tanyák közül az idosek, a megélhetési gondokkal küzdok és a hajléktalanok által lakott tanyáknál a villanyellátást fizetoképességi problémák nehezítik, s a tanya hosszú távú fennmaradása is problémás. A lakófunkciójú tanyákon belül jellemzoen ennél az altípusnál a legtöbb a villannyal ellátatlan tanya. A másik csoportot a hobbitanyák és azok tanyák képezik, ahol a lakóknak stabil megélhetése van, tehát ahol nincsenek szociális hátrányok/korlátok, valamint folyik mezogazdasági önellátó tevékenység. Ezek életképes tanyáknak tekinthetok. Közülük arányában a hobbitanyák közt több a villannyal ellátatlan tanya. 15
3.) Lakatlan tanya/ismeretlen funkció: Típuskódja a táblázatban: 3 – Lakatlan tanya Definíció: Azok a lakatlan tanyák, amelyek gazdasági funkcióval nem rendelkeznek. Módszertani meghatározás: Lakatlan tanyák gazdasági funkció nélkül. Itt vettük figyelembe azokat a tanyákat is, ahol csak valamilyen kiegészíto információt közöltek, de mellette nem volt nevesítve sem lakó-, sem gazdasági funkció megjelölve (pl. nincs villany kategória, vagy építészeti, tájképértéku tanya, illetve a DÉMÁSZ áramigénylési kategória). Következtetés a célcsoportra vonatkozóan: A lakatlan tanyák fennmaradása kétséges, a villamosítás szempontjából kiesnek; a nem nevesített funkciójú tanyáknál differenciált megközelítés szükséges. Ebben a típusban van a legtöbb villannyal ellátatlan tanya szám szerint és arányában is. További kategóriát jelentenek a megszunt, összedolt tanyák és azok a tanyák, amelyekre nézve a felmérés nem szolgáltatott adatot vagy amiatt, mert az adott település nem készítette el a felmérést, vagy amiatt, mert a felmérést végzok nem rendelkeztek róluk pontos információval. A tanyafelmérés adatbázisában ezek a tanyák is szerepelnek, a következo típuskódokkal: 4 – megszunt (összedolt) tanya Módszertani meghatározás: Összedolt kategória, illetve a megjegyzés oszlopban a megszunésre vagy nem tanya funkcióra utaló bejegyzés (pl. szántó). 0 – nincs adat vagy adatbázisbeli átfedés Módszertani meghatározás: Üres adatsorok, valamint a megjegyzés oszlopban „nincs adat”, kihúzás, illetve a duplikálódásra vagy kódolási problémára utaló bejegyzés alapján.
A tipológia fobb összegzo adatait a következo táblázatok és ábrák szemléltetik.
16
1. táblázat A tipológia kategóriái és összegzo adatai Típuskódok 0 4 111 112 113 12 13 211 212 22 3
Tanyák típusa
db 21795 4328
nincs adat vagy adatbázisbeli átfedés (ismétlés) megszunt (összedolt) tanya mezogazdasági kistermelés mezogazdasági nagytermelés mezogazdasági önellátás/lakatlan vagy nem nevesített funkcióval egyéb gazdasági tevékenység vendéglátás, -fogadás lakófunkció és mg. önellátás idosek, megélhetési gondokkal küzdok, hajléktalanok hobbitanya lakatlan tanya/ismeretlen funkció
Gazdasági funkciójú tanya
5486 961
Lakófunkciójú tanya
304 757 141 6118 5744 2003 6059 53696
Lakatlan tanya ÖSSZESEN
A tipológia szerint tehát az adattal rendelkezo (ismert) 31 901 db tanyából: • Megszunt/összedolt tanya: 4 328 db (14 %) • Létezo tanya: 27 573 db (86 %), melybol: o Lakatlan tanya: 6 059 db (22 %) o Gazdasági funkciójú tanya: 7 649 db (28 %) o Lakófunkciójú tanya: 13 865 db (50 %). 5. ábra
A létezo tanyák funkcionális megoszlása 2005. 06. 15. Lakófunkciójú tanya; 13865 db; 50%
Lakatlan tanya; 6059 db; 22%
Gazdasági funkciójú tanya; 7649 db; 28%
A tipológia szerinti településsoros összesített adatokat a következo táblázat tartalmazza.
17
2. táblázat: A tanyafelmérés településsoros kimutatása Létezo tanya Gazdasági funkciójú tanya Település
Ágasegyháza Akasztó Albertirsa Ásotthalom Baks Balástya Ballószög
Lakófunkciójú tanya
Lakófunkció Mezogaz A Nincs és Mezogaz - Mezogaz dasági felmérést adat Megszunt dasági dasági önellátás mezogaz elkészí- Összes vagy (összedolt) kisnagydasági lakófunkEgyéb Vendégtette tanya átfedés tanya önellátás termelés termelés ció nélkül gazdasági látás a 387 321 5 1 8 a 71 7 14 15 1 4 2 14 a 268 3 15 5 1 2 1 7 123 a 1354 466 153 28 2 257 13 73 a 13 4 1 1 4 3 a 1421 113 33 152 127 12 5 154 384
384
Balotaszállás Bócsa
a a
550 522
2
Bordány Borota Bugac
a
569 460 747
9 460
Bugacpusztaháza
a
79
Cegléd Ceglédbercel
a
1339 28
1041 28
Csanytelek
a
783
715
28 956
28 954
a
Császártöltés Csemo*
Szociálisan problémás tanya 48
Lakatlan tanya
Hobbitanya 3
1
7 48
2 19
5 44
90
112
160
289
536
125 56
94 205
2 8
1
9 10
2 2
91 48
52 63
35 48
138 81
28
159
18
52
7
1
96
155
12
32
169
122
16
3
8
120
82
68
159
11
2
4
2
18
12
7
23
59
64
9
7
62
72
11
13
1
11
5
34
8
1
3
1
5 2
Csengele
a
800
165
51
144
12
1
Csengod Csólyospálos és **** Csongrád*
a
395 709 1228
8 709 1225
55
82
1
1
Dabas
a
192
178
11
87
181
22
100
13
146 115 3
1
1
18
1
10
1
Létezo tanya Gazdasági funkciójú tanya Település
Dánszentmiklós* Domaszék Érsekhalma Felgyo Felsolajos Forráskút
A felmérést elkészí- Összes tette tanya 89 a 1113 7 a 337 179 a 465
LakóMezogaz funkció Nincs Mezogaz - Mezogaz és dasági adat Megszunt mezogaz dasági dasági önellátás vagy (összedolt) kisnagylakófunkEgyéb Vendégdasági átfedés tanya termelés termelés ció nélkül gazdasági önellátás látás 88 48 33 261 51 1 5 1 337 7 250 179
6
18
1
2
3
119
27
49
79 32
55 84
4 34
Fülöpháza Fülöpjakab
a a
369 401
Gátér
a
128
1
31
15
Harkakötöny Helvécia és ** Hernád*
a a
178 754 207
6 3 206
26 130
33 45
8 14
Imrehegy Izsák
a a
336 544
1 2
175 89
15 6
3 4
Jakabszállás
a
551
7
44
62
20
Jánoshalma Jászkarajeno
a
393 399
371 399
6
3
4
Jászszentlászló Kaskantyú** Kecel
a
46 212 17
75
21
40
a
386 212 625
163
119
1
Kecskemét
a
3189
1564
73
316
9
10
Kelebia Kéleshalom Kerekegyháza*
a a
667 333 591
6 307 588
97
42 3
17 1
3
a
a
Lakófunkciójú tanya
1
1 2 2
42
1
Szociálisan problémás tanya
Lakatlan tanya 1 56 171
Hobbitanya
149
19
13
2
127
114
5 4
51 87
57 81
27
13
1
26 24
44 45
73 32 41
4 14
3 3
20 178
38 250
7 24
31 93 1
3 13
6
67 84
26 134
27 52
46 179
10
5
117
118
3
74
2
1
3
5
5
74
26
53
40
33
3
15
21
9
244
88
5
557
348
124
95
2
2
257 1
109 21
8
124 3
19
Létezo tanya Gazdasági funkciójú tanya Település
Kiskorös** Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kisszállás Kistelek és ** Kocsér* Kömpöc Kunadacs***
Lakófunkció Mezogaz A Nincs és Mezogaz - Mezogaz dasági felmérést adat Megszunt dasági dasági önellátás mezogaz elkészí- Összes vagy (összedolt) kisnagydasági lakófunkEgyéb Vendégtette tanya átfedés tanya önellátás termelés termelés ció nélkül gazdasági látás a 789 789 a 2218 602 101 219 58 11 33 3 402 a 708 2 21 145 22 2 11 5 140 a 1631 8 141 369 4 2 67 3 257 a 446 258 38 16 2 55 a 560 1 113 125 7 142 a 408 407 a a
212 368
20 368
Kunbaracs
a
222
Kunfehértó Kunszállás
a a
212 203
116 185
Ladánybene Lajosmizse* Lakitelek Mikebuda*
a
405 1688 363 236
31 1683 363 234
Mórahalom Móricgát
a
1027 320
320
1004 79 281 451 515 697
Nagykorös Nyáregyháza*** Nyárlorinc Nyársapát Ópusztaszer és ** Orgovány*
Lakófunkciójú tanya
a a a a a
94
40
1
42
19
1
3 3
4
7
24
1
2 2 17
Szociálisan problémás tanya
Lakatlan tanya
Hobbitanya
389 234
242 18
158 108
78
143
559
39 82
1
37 90 1
4
24
29
46
14
13
88
32 1
36 5
2 1
21 1
87
61
68
109 5 2
36
331
144
6
3 79 8 451
139
300
20
1
31
41
9 696
23
34
9
20
20
4
85
312
13
76
1
253
117
30
140
2
1
58
51
28
61
1
10
166
76
55
132 1
Létezo tanya Gazdasági funkciójú tanya Település
Örkény Öttömös Páhi Pálmonostora Petofiszállás Pilis Pirtó** Pusztamérges Pusztaszer Pusztavacs Soltszentimre
Lakófunkciójú tanya
LakóMezogaz funkció A Nincs Mezogaz - Mezogaz és dasági felmérést adat Megszunt mezogaz dasági dasági önellátás elkészí- Összes vagy (összedolt) kisnagylakófunkEgyéb Vendégdasági tette tanya átfedés tanya termelés termelés ció nélkül gazdasági önellátás látás a 158 19 22 3 2 5 79 a 275 19 75 3 3 57 a 272 59 28 46 1 3 22 a a a a
639 721 19 169 253 399 29 92
17 1 19 169
25
127 58
53 47
2 24
52
68
49 152
59 63
21 23
Lakatlan tanya
Hobbitanya 3 23
8 61
54
9
50
2
4 15
4 4
120 137
155 138
30 78
125 219
5
2
1
19
57
19
30
5 1
9
45 14
124 29
29
220 65
399 29 92
Soltvadkert Szank Szatymaz
a a
586 347 1026
1026
Szentkirály Tabdi** Táborfalva**
a
631 216 176
1 216 176
188
51
9
55 156
3 51
5
31
55
9
96
16
1
a a
Szociálisan problémás tanya 17 34
Tatárszentgyörgy Tázlár
a a
132 407
2
Tiszaalpár Tiszakécske**** Tompa
a
100 996
a
374 996 563
Tömörkény
a
606
542
2
19
1
Törtel
a
364
1
102
62
6
21
1
30
4
1
56
161
77
83
1 1
3
44 80
3 21
3 30
18 62
19
1
21
49
30
59
1
1
272
40
7
99
5
96
27
36
34 2
27
8
Létezo tanya Gazdasági funkciójú tanya Település
Újhartyán Újlengyel Üllés Városföld
Lakófunkciójú tanya
Mezogaz A Nincs Mezogaz - Mezogaz dasági felmérést adat Megszunt dasági dasági önellátás elkészí- Összes vagy (összedolt) kisnagylakófunkEgyéb tette tanya átfedés tanya termelés termelés ció nélkül gazdasági 4 4 75 75 a 549 4 35 201 70 23 a 118 9 8 1
Vendéglátás
Lakófunkció és mezogaz dasági önellátás
Szociálisan problémás tanya
Lakatlan tanya
Hobbitanya
4
82 27
63 51
10
57 22
2
67
202
35
157
Zsana 393 80 54 18 3 16 59 Zsombó 519 519 ÖSSZESEN 68 53696 21795 4328 5486 961 304 757 141 6118 5744 * A DÉMÁSZ-tól kapott, áramigénylésre vonatkozó adatbázisban használható adattal rendelkezo település; ez alapján szerepel a felmérésben. ** 2005. 06. 15. után anyagot küldött település, melynek feldolgozása folyamatban van, így a felmérésben még nem szerepel. *** Csak összesen adatokat küldött (az egyes tanyákra nem feldolgozható) **** Haladékot kért
8
155
2003
6059
Zákányszék
a
864
15
49
308
2
a
22
24
3
2.3. Kirajzolódó helyzetkép és problématerületek2 2.3.1. Természeti környezet3 A Duna-Tisza közi Homokhátság síkvidéki jellege ellenére változatos, természeti kincsekben gazdag terület. Arculatát puszták, rétek, vizes élohelyek, erdok és mezogazdasági hasznosítású területek határozzák meg. A tájat a Kiskunsági Nemzeti Park magterületei, számos védett terület és természeti emlék, egyedülálló homoki és szikes felszínek, löszgyepek, tavak és agrárhasznosítású kultúrtájak mozaikja jellemzi. A legjelentosebb kedvezotlen táji adottságok a következok: 1. 2. 3. 4. 5.
6. 7. 8. 9.
Szélsoségekre hajló klíma, aszályos idoszakok gyakorisága Az éghajlati szárazodás miatt megváltozó termesztési feltételek Rossz vagy szélsoséges vízgazdálkodású és alacsony humusztartalmú talajok A talajvíz mély felszín alatti helyzete Korábban kezdodo ökológiai problémák súlyosabbá válása, melynek következtében a tájak és élohelyek vizuális-esztétikai és materiális értéke is lecsökkent Nincsenek jó l muködo környezeti programok, a hulladékgazdálkodás, a szennyvízkezelés és csatornázottság színvonala hiányos és elmaradott A környezetkárosodás visszaszorításában az alacsony hatékonyságú utólagos környezetvédelem dominál A települések környezetvédelmi célú együttmuködése a közeli településekkel esetleges és alkalomszeru, a tanyákkal még kevésbé foglalkoznak A Duna-Tisza köze területének ¼-én a biomassza -mennyiség alapvetoen csökkeno tendenciájú
2
Az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet (témavezeto. Dr. Csatári Bálint) és a VÁTI Kht. Stratégiai Tervezési Igazgatóság elemzéseinek együttes felhasználásával. 3 MTA RKK ATI
23
6. ábra Az 1970-es évek közepe és 2003 között tapasztalt talajvízszint-változás a jelentosebb települések feltüntetésével
2.3.2. Épített környezet4 A KSH adatai alapján a Homokhátság mintegy 52 000 külterületi lakóházának 55,6 %-a 1945 elott épült, további 17,6 %-a pedig az azt követo másfél évtizedben, s csak alig több mint egynegyede 1960 és 2001 között. A külterületi lakások kétötöde (40,3 %) 60 m2 alatti alapterületu egy-, vagy kétszobás. A 2001 évi népszámlálás adatai alapján a külterületi lakóházak csak kevesebb mint felében (45,5 %) található lakáson belüli vízellátás, s mindössze egyharmadukban (33,3 %) van vízöblítéses WC. a statisztika által regisztrált a külterületi lakásállomány mintegy 25 %-a vagy csak idoszakosan, vagy egyáltalán ne lakott. az álló tanyák közül mintegy 10-12 % a villannyal ellátatlanok aránya, addig a lakottaknak „csak” 3-4 %-a. Ahol rendelkezésre áll angolvécé, ott más alapveto komforttényezok is megtalálhatók (7. térkép), ahol viszont nincs, ott rendszerint nagyobb bajok is vannak (nemcsak muszaki-infrastrukturális, hanem társadalmi problémák is). Az épített környezet legfontosabb állapoti jellemzoi: 1. A megmaradt tanyák épületállományára ma a magas életkor és a gyenge muszaki állapot jellemzo
4
MTA RKK ATI
24
2. A tanyák magas építési kora rendszerint együtt jár a kis alapterülettel és az infrastrukturális hiányosságokkal. 3. Egyre több a nem illeszkedo épített környezeti elem, amely a tanyás táj sematizálása irányába hat és teljesen ellentétben áll a hagyományos tanyai értékekkel. 4. A tanyák a településszerkezet, a táj építoelemeiként is nemzeti, s akár európai értéket képviselnek. 5. A tanyás tájjelleg rohamos elhalványodására hívja fel a figyelmet néhány nagyváros-környéki, korábban jellemzoen tanyás terület. 6. Az általános jogszabályi keretek meglehetosen szélesköru szabadságot biztosítanak a külterületi építkezések számára. Azonban amennyiben a helyi szabályozás nem képes az adottságoknak és feltételeknek megfeleloen meghatározni a részletes eloírásokat könnyen vissza lehet élni a törvényi szabadsággal. 3. táblázat A homokhátsági külterületi lakások száma és százalékos megoszlása az építés éve szerint
1944. elott 1945-1959. között 1960-1969. között 1970-1979. között 1980-1989. között 1990-2001. között Összesen: Forrás: KSH
Lakások száma a külterületeken az építés éve szerint 28 817 9 140 4 158 3 579 3 063 3 084 51 841
Külterületi lakások %-os megoszlása az építés éve szerint 55,59 17,63 8,02 6,9 5,91 5,95 100
4. táblázat A homokhátsági külterületi lakott lakások száma
Összkomfortos Félkomfortos Komfort nélküli szükséglakás Összesen: Forrás: KSH
és
Lakások száma 14 944 4 832 32 065
Ebbol lakott
%
14 944 4 832 18 658
38,9 12,6 48,5
51 841
38 434
100
25
7. ábra
26
8. ábra
27
Fontos kiemelni a tanyák tájalkotó és tájalakító szerepét, valamint építészeti értéküket. Erre vonatkozóan a tanyafelmérés tartalmazott egy olyan adatsort, amelyben a táji, építészeti értéket jelento tanyákat lehetett megjelölni. Ez nem feltétlenül muemléket vagy helyi védettséget jelent (az ilyenné nyilvánítás inkább célként merülhet fel), hanem olyan tanyákat, amelyek jellegzetesek az adott településre, tájra, építészetükben, kialakításukban vagy elhelyezkedésüknél fogva a tájképre gyakorolt hatásukban. A tanyafelmérésben 1961 tanya kapott ilyen minosítést. 5 Tekintettel azonban ennek a minosítésnek a szubjektív je llegére, nem minden település azonos súllyal alkalmazta ezt, így Ásotthalom (668 tanya) és Mórahalom (771 tanya) kiugró értékei nem azt mutatják, hogy e két településen ennyivel több a táji, építészeti értéket hordozó tanya, hanem hogy e két település sokkal több tanyát tekint ilyennek. Ugyanígy azoknál a településeknél (a felmérést elvégzo települések közel fele), amelyeknél nincs ilyen megjelölés, feltételezhetoen ez nem azt jelenti, hogy ott nincs ilyen tanya, hanem azt, hogy a kitöltok nem alkalmazták ezt a minosítést.
2.3.3. Gazdasági tevékenység A tipológia szerint gazdasági funkcióval rendelkezik 7 649 db (létezo tanyák 28 % -a) tanya, melybol lakófunkciójú tanya: 6 219 db (81 %).6 Gazdasági tevékenység szerinti megoszlásuk: • • •
Egyéb gazdasági tevékenység: 757 db (10 %) Vendéglátás, -fogadás: 141 db (2 %) Mezogazdaság: 6751 db (88 %), melybol: • • •
Mezogazdasági kistermelés: 5 486 db (81 %) Mezogazdasági nagytermelés: 961db (14 %) Mezogazdasági önellátás lakatlan vagy nem nevesített funkcióval: 304 db (5 %)
Mindez azt mutatja, hogy a gazdasági jelleg mára már egyáltalán nem dominál a tanyavilágban. A lakófunkcióval és lakófunkció nélküli gazdasági funkcióval bíró tanyákat együttesen tekintve a gazdasági tanyák képviselik a kisebb arányt: közel fele annyi gazdasági tanya van, mint tisztán lakótanya. Ez feltételezhetoen összefüggésben van a tanyáknak a mezogazdaság visszaszorulásából (népességeltartó és nemzetgazdasági szerepének csökkenésébol), a szuburbanizációból és a városokból való kiköltözésbol, a turisztikai hasznosításból, valamint a nyaralónak történo hasznosításból adódó funkcióváltásával. A mezogazdaság továbbra is jelentos szerepét mutatja azonban, hogy a gazdasági tanyákon belül a dönto gazdasági tevékenységet a mezogazdaság jelenti. 5 6
VÁTI Kht. VÁTI Kht.
28
9. ábra A gazdasági funkciójú tanyák tipológiai megoszlása 2005. 06. 15. Mezogazdasági önellátás lakófunkció nélkül; 304 db; 4%
Egyéb gazdasági tevékenység; 757 db; 10%
Mezogazdasági nagytermelés; 961 db; 13%
Vendéglátás, fogadás; 141 db; 2%
Mezogazdasági kistermelés; 5486 db; 71%
A gazdálkodás jellemzoi7 A Homokhátság 104 településén 30519 regisztrált gazdálkodót – egyéni gazdálkodókat, gazdasági társaságokat, családi gazdaságokat – tartottak nyilván, ebbol 8024 külterületi, tanyai székhelyu volt. A regisztráltak 2 %-a gazdasági társaság (jogi és nem jogi személyiségu gazdasági társaság, szövetkezet), 2,5 %-a fofoglalkozású, vagy nem fofoglalkozású egyéni vállalkozó, 5 %-a családi gazdaság és 90 %-a fofoglalkozású, vagy nem fofoglalkozású ostermelo. A 8024 üzemnek 107 ezer ha földterülete volt. A viszonylag kevés számú jogi személyiségu gazdasági társaság kezében volt a földterület 20 %-a. Az ostermelok 90 %-os létszámbeli részesedésük ellenére csak a területek 55 %-át muvelik. Az üzemek 73%-a 10 ha -nál kisebb területen gazdálkodik. A Homokhátság külterületen regisztrált (tanyai) gazdaságainak 37 %-a házkörüli gazdaság. A részmunkaidos kisegíto gazdaságok is 36%-os arányt képviselnek. Ezek alapján a szociális mezogazdasági kategóriába tartozik a Homokhátság külterületi székhelyu üzemeinek 73%-a. A fofoglalkozású árutermelo és mezogazdasági vállalkozások aránya csak 27 %! A regisztrált gazdaságoknak egyharmada nem érte el a 2 EUME értéket, így ezek lényegében nem tekinthetok „igazi” gazdaságnak, önellátók.8 A gazdaságok 1,1%-a éri el az EU által meghatározott adott üzemhez rendelheto elvárt jövedelmet.9
7
MTA RKK ATI A potenciális jövedelemtermelo képesség mértékegysége az EUME, amelyet az ökonomikus üzemméret kifejezésére használnak az Európai Unióban. Jelenleg 1 EUME számított mértéke 1200 euró. Az Európai Unióban a 2 EUME alatt termeloket nem tekintik üzemnek, csak háztartásnak. 9 A gazdaságok messze nem tudják azt az árbevételt produkálni, amit európai mércék szerint a földterületük és az állatállományuk alapján feltételezni lehetne. A mezogazdaság jövedelemtermelo képessége alacsony. 8
29
5. táblázat A tanyai üzemek megoszlása gazdálkodási forma szerint Gazdálkodási forma Db és fo Jogi személyiségu gazdasági társaság 126 Nem jogi személyiségu gazdasági társaság 33 Szövetkezet 14 Fofoglalkozású egyéni vállalkozó 166 Nem fofoglalkozású egyéni vállalkozó 47 Fofoglalkozású ostermelo 2838 Nem fofoglalkozású ostermelo 4400 Családi gazdálkodó 388 Egyéb 12 Összesen 8024
% 1,57 0,41 0,17 2,07 0,59 35,37 54,84 4,84 0,15 100,00
6. táblázat A tanyai üzemek területének megoszlása gazdálkodási forma szerint Összes terület (ha) Jogi személyiségu gazdasági társaság 21007,78 Nem jogi személyiségu gazdasági társaság 1565,00 Szövetkezet 3627,75 Fofoglalkozású egyéni vállalkozó 3976,86 Nem fofoglalkozású egyéni vállalkozó 1744,53 Fofoglalkozású ostermelo 28254,79 Nem fofoglalkozású ostermelo 30961,39 Családi gazdálkodó 15364,05 Egyéb 651,50 Összesen 107153,65 Gazdálkodási forma
% 19,61 1,46 3,39 3,71 1,63 26,37 28,89 14,34 0,61 100,00
7. táblázat Az átlagos üzemméret gazdasági formánként Átlagos üzemméret (ha) Jogi személyiségu gazdasági társaság 166,73 Nem jogi személyiségu gazdasági társaság 47,42 Szövetkezet 259,13 Fofoglalkozású egyéni vállalkozó 23,96 Nem fofoglalkozású egyéni vállalkozó 37,12 Fofoglalkozású ostermelo 9,96 Nem fofoglalkozású ostermelo 7,04 Családi gazdálkodó 39,60 Egyéb 54,29 Összesen 13,35 Gazdálkodási forma
30
10. ábra A tanyai gazdaságok területi elhelyezkedése 2003.
DABAS
CEGLÉD
KECSKEMÉT Izsák CSONGRÁD
Rém Mórahalom
Külterületi székhelyû gazdaságok (db) 15 50 70 90 150
2.3.4. A tanyai társadalom 10 Az anyatelepülésektol nemcsak térben elkülönülo, hanem a belterületi közösségektol is elszakadó tanyai emberek súlyos társadalmi és gazdasági hátrányokkal küzdenek. A tanyai társadalom lehetoségei, életkörülményei a „nagytársadalomhoz” képest több évtizedes lemaradást mutatnak. A tömeges elvándorlás hatására a legkiszolgáltatottabb rétegek kényszerültek a tanyákon maradni, foként az utódgeneráció nélküli idosek, szociális-megélhetési gondokkal küzdo családok. Az elmenekülok helyére a belterületi társadalom peremére szorult családok érkeznek, akik az objektív feltételek hiánya miatt tovább süllyednek a szociális lejton. Az egykor 10
MTA RKK ATI
31
a szabadság szimbólumának számító tanya mára új funkciót kapott: feladata elrejteni, láthatatlanná tenni a távoli külterületeken a szociális problémákat. Kirekesztettség: • Térbeli kirekesztettség • Társadalmi kirekesztettség • Gazdasági kirekesztettség Társadalmi és szociális problémák • Elvándorlás • Elöregedo társadalom, elmagányosodó és segítség nélkül maradó idosek • Halmozott társadalmi hátrányokkal küzdo családok • Devianciák (alkoholizmus, kezeletlen családi konfliktusok, bunözés, öngyilkosság) • Családból kiemelt, állami gondozásba vett gyermekek magas aránya • Szociális okokból kiköltözo vagy kitelepített családok. A problémák fennmaradása és fokozódása a sikeres adaptálódás hiánya miatt. • Rossz egészségügy mutatók, alacsony higiénés színvonal Hátrányok egyes alapfunkciók mentén 1. Munka • Tanyai lakosság hátránya a munkaeropiacon az alacsony iskolai végzettség és a nehezen áthidalható távolság miatt • Tartós és többgenerációs munkanélküliség • Kizárólag szociális transzferjövedelmeken alapuló háztartások, ehhez szocializálódó felnövekvo generációk • Feketemunka 2. Képzés és közmuvelodés • Alacsony iskolai végzettség (a csak 8 osztályt végzettek aránya 2/3). • Analfabétizmus jelenléte (közel 1%) • Az iskolai követelményrendszernek való megfeleléshez szükséges feltételek, körülmények és eszközök hiánya • Közmuvelodési intézmények távolsága illetve a muvelodés iránti igény alacsony szintje, hiánya • Mintaadó és húzóerovel bíró magasan kvalifikált emberek hiánya, korlátozott érdekérvényesítés 3. Közösségben élés • Egykori tanyaközösségek felbomlása, bizalmatlanság
32
8. táblázat A Homokhátság települései és külterületi lakossága száma Megye
Települések száma
Külterületi lakosok száma
Bács-Kiskun Csongrád Pest Összesen Forrás: KSH
61 22 21 104
58 992 25 110 15 917 100 019
9. táblázat A külterületi lakónépesség megoszlása az anyatelepülés jogállása szerint
Város Község Homokhátság összesen Forrás: KSH
Külterületi lakónépesség száma
Külterületi lakónépesség aránya a Homokhátságon (%)
Település lakónépességének száma
42 854 57 165 100 019
42,85 57,15 100
371 548 216 286 587 834
Külterületi lakónépesség aránya a település összlakosságából (%) 11,53 26,43 -
10. táblázat A Homokhátság külterületi lakossága iskolai végzettség szerint Iskolai végzettség Általános iskola elso osztályát sem fejezte be 8 általános Szakmunkásképzo Érettségi Foiskolai, egyetemi oklevél Összesen Forrás: KSH
fo 674
% 0,67
70686
70,67
18661 8360 1648 100019
18,65 8,36 1,65 100
11. táblázat A Homokhátság külterületein élo lakosság száma és százalékos megoszlása aktivitás szerint Inaktív kereso Munkanélküli Eltartott Foglalkoztatott Összesen Forrás: KSH
Fo 35 180 4 947 29 156 30 736 100 019
33
% 35,17 4,95 29,15 30,73 100
12. táblázat A Homokhátság aktív külterületi lakossága gazdasági ágak és a település jogállása szerint
Ipari foglalkozású Tercier foglalkozású Mezogazdasági fogl. Foglalkoztatott összesen
Fo
%
9 265 10 813 10 658 30 736
30,14 35,18 34,68 100
Ebbol városi 4 708 5 478 3 189 13 375
% 50,8 50,6 30 -
Ebbol községi 4 557 5 335 7 469 17 361
% 49,2 49,4 70 -
Forrás: KSH
11. ábra A tanyák használata (%-os arány) 0.2 2.8 9.0
27.0 61.0
állandó lakásként csak gazdálkodik (nem lakik ott) részleges vagy teljes idegenforg. haszn.
gazdálkodik a tanyán (és ott lakik) hobbytanyaként
A tanyafelmérés adatai: 11 A tipológia szerint lakófunkciójú tanya: 13 865 db (létezo tanyák 50 % -a). Megoszlásuk: • Lakófunkció és mezogazdasági önellátás: 6 118 db (44 %) • Szociális problémák (idosek, megélhetési gondokkal küzdok, hajléktalanok): 5 744 db (41 %) • Hobbitanya: 2 003 db (15 %) Ezen túl a gazdasági funkciójú tanyákból lakott tanya: 6 219 db (81 %), melyek esetén: • Lakófunkció: 4 407 db (71 %) • Szociális problémák: 1 672 db (27 %) • Hobbitanya: 140 db (2 %)
11
VÁTI Kht.
34
12. ábra
A lakófunkciójú tanyák tipológiai megoszlása 2005. 06. 15. Hobbitanya; 2003; 14%
Lakófunkció és mezogazdaság i önellátás; 6118; 45%
Szociális problémák; 5744; 41%
A lakótanyák közül a szociális problémák nélküli lakófunkciójú tanyák megoszlását a következo ábra szemlélteti:
35
te rm e lé s t fo ly ta tó ta n y á k a rá n y a
a z á la n d ó a n la k o tt , ö n e lá tó m e z õ g a z d a s á g i
A te rv e z é s it e rü le t te le p ü lé s e in
13. ábra
Pilis Nyá regyháza
Albertirsa Dánszentmiklós Újlengyel Ceglédb ercel Újhartyán Hernád Pusztavacs Mikebuda
D ABAS
Örkény
CEGLÉD
C se mo Nyársapát
Tá bo rfalva
Törtel
Tatárszen tgyörgy Fe lsolajos LAJOSMIZS E
Já szkara jeno
Ladánybene
N AGYKORÖS
Kocsé r
Kun baracs Kunadacs TI SZAKÉCSKE Szen tkirály
Kerekeg yháza KEC SKEMÉ T Fülöp há za
Lakit elek Nyá rlo rinc
Ballószög Ága segyh áza
Városföld
Helvécia
Izsák
Tiszaalp ár Kun szá llás
Soltszen timre
Ja kab szá llás
Org ovány
CSONGRÁ D
KISKU NFÉLEGYHÁZA Csengod Akaszt ó
Páhi Bugacpusztaháza Bugac
Ta bdi Kaskantyú
Gáté r Fe lgyo
Bócsa Móricg át
KISKORÖS
Petofiszá llás Tömörkény Pálmonostora C sanytelek
Szan k
Já szszentlászló
SOLTVADKE RT
Pusztaszer
Tá zlár KEC EL
Baks
C se ngele
Pirtó
KI SKUNMAJSA Harkakötöny
KISTELE K
Ópusztaszer
Kömpöc
Imrehe gy KISKUNHALAS
Csó lyosp álos
Csá szártölté s Zsana Kélesha lom
Kun fehé rtó
Érse khalma
Forrá skút
Puszt amérge s Balotaszállás
JÁNOSHALMA Borota
Üllés
Szat ymaz Zsombó Bordán y
Ruzsa
Kisszállás Öttömös
R ém
Bal ástya
Zákán yszék Domaszék
Kelebia Ásotthalom MÓRAH ALOM
É ri n te 2 1 6 0 tt 3 3 - - ta - - 1 5 n 3 2 2 y á 3 2 k a rá n y a ( % )
N in c s a d a t
M e g y e
To mpa
3 4 5 0
Készítette: VÁTI Kht Stratégiai Tervezési Igazgatóság 2005. július
36
2.3.5. Lakatlan tanyák 12 A tipológia szerint 6 059 db (a létezo tanyák 22 % -a) lakatlan tanya van a felmért tanyák között. Ezen túl azonban a gazdasági funkciójú tanyák közt is található 1 430 db (19 %) lakatlan tanya. Amennyiben a megszunt/összedolt tanyákat (4 328 db) is számítjuk, az eredmény azt mutatja, hogy az adattal rendelkezo tanyák 33 % -a megszunt vagy lakatlan! (Nem számítva ide a jelenleg még gazdasági funkcióval rendelkezo tanyákat.) Ez a nagy szám a tanyavilágban történt/zajló negatív folyamatokat mutatja.
2.3.6. Villannyal ellátatlan tanyák13 A tipológiában nem képezett önálló típust a villannyal való ellátottság, viszont jelölheto kategória volt. Így nemcsak a villannyal ellátatlan összes tanya mutatható ki, hanem azok típusok szerinti megoszlása is. Az összesített adatokat tekintve 4177 tanyán nincs villany. Ezek közel egyharmada azonban megszunt/összedolt tanya: 1195 db (29 %), ami a villannyal való ellátatlanság problémáját csökkenti. A villanyhálózat fejlesztése a villannyal ellátatlan létezo tanyákat érintheti: 2 982 db (71 %). Ezek funkció szerinti megoszlása: Gazdasági funkciójú tanya: 292 db (10 %) • Mezogazdasági tanya: 260 db (8 %) – Mezogazdasági kistermelés: 188 db – Mezogazdasági nagytermelés: 28 db – Mezogazdasági önellátás lakófunkció nélkül: 44 db • Egyéb gazdasági tevékenység: 30 db (1 %) • Vendéglátás, -fogadás: 2 db (0,007 %) Lakó tanyák: 892 db (30 %) • Lakófunkció és mezogazdasági önellátás: 299 db (10 %) • Szociális problémák: 417 db (14 %) • Hobbitanya: 176 db (6 %) Lakatlan tanya: 1798 db (60 %) A tényleges villannyal való ellátottságot és az ellátás gazdaságosságát a DÉMÁSZ Rt. villanyhálózati térképe alapján lehet megmondani. A villannyal ellátatlan tanyák tipológia szerinti területi megoszlását az alábbi ábra mutatja:
12 13
VÁTI Kht. VÁTI Kht.
37
v il a n n y a l e llá ta tl a n ta n y á k a rá n y a
A te rv e z é s it e rü le t te le p ü lé s e in a
14. ábra
Pilis Nyá regyh áza Albert irsa Dánszentmiklós Újlengyel Ceglédberce l Újha rtyá n Hern ád Mikebuda Pusztavacs
DABAS
Örké ny
CEGLÉD
Csemo Nyársap át
Tábo rfalva
Tö rtel
Tatárszentg yörg y Fe lsolajos LAJOSMIZSE
Jászka ra jeno
Ladánybene
NAGYKORÖ S
Kocsé r
Kun ba racs Kun ad acs TIS ZAKÉCS KE Szen tkirály
Kerekegyháza KECSK EMÉ T Fü löp há za
Lakite lek Nyá rlorinc
Ballószög Ágasegyh áza
Városföld
Helvéci a
Izsák
Ti sza alp ár Kun szá llá s
Soltszen timre
Ja kabszá llás
Orgová ny
CSONGRÁD
KISKUNFÉL EGYHÁ ZA Cseng od Akaszt ó
Páh i Bugacpuszta háza Bug ac
Ta bdi Kaskant yú
Gáté r Fe lgyo
Bócsa Móricg át
KI SK ORÖS
Petofiszá llás Tömörkény Pálmon ost ora Csanytele k
Szan k
Já szsze nt lászló
SOLTVA DKERT
Pusztaszer
Tázlár
Baks
Cseng ele
KECEL
Pirt ó
KISK UNMAJSA Harka köt öny
KISTELE K Kömpöc
Ópu szta sze r
Imrehegy KISKUNHAL AS
Csó lyospálos
Császártöltés Zsana Kél esha lom
Kunfehé rtó
Érse khal ma
Fo rráskút
Pusztamérge s Bal otaszállás
JÁNOSHA LMA Borot a
Üllés
Szatymaz Zsombó Bordány
Ruzsa
Kisszállás
Zákán yszék
Ött ömö s
Rém
Balástya
Domaszé k Kel ebi a Tompa
MÓRA HAL OM
Á ra m n 2 1 7 0 2 4 - - é l - - 1 6 k ü 3 2 3 li 2 1 ta n y á k %
N in c s a d a t
M e g y e
Ásott ha lom
3 3 6 0
Készítette: VÁTI Kht Stratégia i Tervezési Igazgatóság 2005. július
38
15. ábra A villannyal ellátott és ellátatlan létezo tanyák típusai funkció szerint, db 13865
14000 12000 10000
7649
8000
6059
6000 4000 2000
292
892
0 Gazdasági funkciójú tanya
1798
összes tanya villannyal ellátatlan
Lakófunkciójú tanya
Lakatlan
2.3.7. Megközelíthetoség, elérhetoség14 A tanyák elérhetosége a kistérségi központokból A tanyák elérhetoségét a kistérségi központokból tudjuk vizsgálni köz- és földúton. A kalkulációt a következo átlagos sebességek figyelembe vételével végeztük: Út típus
átlagsebesség 130 90 80 70 45 30 50
Autópálya 1. sz. foút 2. sz. foút Összeköto út Csomópont Javított és normál talajút Településen átvezeto út
Az úthálózati gráf töréspontjaihoz rendelt elérhetoségi idotartalmak interpolálásra kerültek területi kiterjedés meghatározásához. Az így a keletkezett folytonos felületet a 10 percenkénti kategorizálásban elérhetoségi zónákba rendeltük. (10-50 perces zónák a vizsgálati területen.) Végezetül a tanyák térbeli adatbázisa azonosítót kapott a percértékek feltüntetésével. A létezo (muködo) tanyák funkcionális tipológia szerinti megoszlását az elérhetoségük tekintetében a következo táblázat tartalmazza. Eszerint a legtöbb tanya (valamivel több, mint a tanyák fele) mindhárom fo típusban (gazdasági funkciójú tanya, lakófunkciójú tanya, lakatlan tanya) a kistérségi központból 20 14
VÁTI Kht.
39
percen belül elérheto kategóriába sorolódik, s viszonylag kevés a 40-50 perc távolságban lévo tanya. Jellemzoen a gazdasági funkciójú tanyák elérhetosége jobb, kevesebb százalékban esnek a 40-50 perc elérhetoségi kategóriába, mint a csak lakófunkciójú tanyák, ahol ez az arány valamivel magasabb. Az is jellemzo, hogy ez utóbbin belül is azon tanyák elérhetosége a rosszabb, amelyek szociális problémákkal küzdenek (idosek, megélhetési gondokkal küzdok, hajléktalanok által lakott tanyák). (Ezeknél azt is érdemes figyelembe venni, hogy bár a számítási alap a személyautó, ugyanakkor ezek tulajdonosai nem biztos, hogy rendelkeznek személygépkocsival, így elérhetoségük relatíve esetleg még rosszabb). 16. ábra A létezo tanyák elérhetosége a kistérségi központból (perc,személygépkocsival, burkolt vagy javított földúton) 50 perc; 51 db; 0,02%
40 perc; 106 db; 0,04%
10 perc; 6661 db; 24%
30 perc; 5611 db; 20%
20 perc; 15248 db; 56%
A tanyák elérhetosége burkolt úton vagy javított földúton A felmérésben feldolgozott összes tanyát figyelembe véve a javított földúttól vagy burkolt úttól 100 m távolságon belül eso tanyák száma 11 552 (22 %), míg a 100 mnél messzebb lévo tanyák száma 42 121(78 %). A létezo tanyák tekintetében ugyanez az arány 18 : 82 %, azaz 5 883 tanya van 100 m távolságon belül és 26 674 tanya van annál távolabb a javított földúttól vagy burkolt úttól.15 Ez tovább árnyalja az elérhetoséget, mert azt mutatja, hogy a tanyák dönto többségéhez nem vezet jó minoségu út.
15
A számbeli eltérést a következo fejezet adatsorától a digitális adatbázis illesztési hibaszázaléka okozza, mely az adatbázis esetleges kódolási hibáinak kiszurésével korrigálható.
40
13. táblázat: A tanyák elérhetosége a kistérségi központból
Tanyák száma, típusa (2005. 06. 15. adatállapot szerint)
Összes tanya (FÖMI+ bejelölt új tanyák) nincs adat vagy adatbázisbeli átfedés (ismétlés) információval rendelkezo tanya, ebbol: Megszunt (összedolt) tanya Létezo tanya ebbol: Gazdasági funkciójú tanya Mezogazdasági Mg. kistermelés Mg. nagytermelés Mg. önellátás lakatlan vagy nem nevesített funkcióval Egyéb gazdasági Vendéglátás, -fogadás Lakófunkciójú tanya Lakófunkció és Állandóan lakott mg. önellátás Idosek, megélhetési gondokkal küzdok, hajláktalanok
Összes tanya db 53696 21795 31901 4328
Összes tanya digitális adatbázisból
Hiba %
10 db
0,07
20 %
db
30 %
db
%
db
40 %
db
50 %
519 12,00 2575 59,54 1198 27,70 33 0,76
0 0,00
0,12 2119 27,74 4323 56,58 1185 15,51 13 0,17 0,07 1466 26,74 3174 57,90 834 15,21 8 0,15
0 0,00 0 0,00
0,42
0 0,00
27573 7649 5486
27557 7640 5482
961
957
304 757 141 13865
304 756 141 13861
6118
6115
0,05 1354 22,14 3388 55,40 1358 22,21 14 0,23
1 0,02
5743 2003 6056
0,02 1439 25,06 3124 54,40 1163 20,25 17 0,30 0,00 518 25,86 965 48,18 512 25,56 8 0,40 0,05 1231 20,33 3448 56,94 1363 22,51 14 0,23
0 0,00 0 0,00 0 0,00
5744 2003 Lakatlan tanya 6059 * személygépkocsival, jó minoségu úton: burkolt úton vagy javított földúton. Hobbitanya
db 53676 21794 31882 4325
Elérhetoség percben, kistérségi központokból*
41
332 34,69
0,00 43 0,13 256 0,00 22 0,03 3311
468 48,90
14,14 177 33,86 418 15,60 86 23,89 7477
156 16,30
58,22 84 55,29 79 60,99 32 53,94 3033
1 0,10
27,63 0 10,45 3 22,70 1 21,88 39
0,00 0,40 0,71 0,28
0 0 0 1
0,00 0,00 0,00 0,01
A tanyák elérhetosége az anyatelepülés központjaiból Ebben a munkarészben megvizsgáltuk, hogy az adatbázisban szereplo tanyák hány perc alatt érhetok el a jó minoségu utakon mért idotartamok interpolált értékeit figyelembe véve. Jó minoségu útnak tekintettük a burkolt felszínu utakat, továbbá a javított talajutakat. Az úthálózat digitális alapjait ebben az esetben is — akárcsak a kistérségi központ vizsgálatnál — a DTA 50 adta. Az utakon elérheto átlagos maximális sebességi értékek is megegyeztek a korábbi számított értékekkel. A vizsgálatban kiindulási pontként a tanyák 104 anyatelepülését vettük. A központokból mért idotartamokat a úthálózat törés- és végpontjaihoz rendeltük hozzá. Mivel a tanyák legnagyobb része nem az úthálózaton helyezkedett el, a köztes (utak közötti) területekhez interpolálással számítottuk az elérhetoségi idotartamokat. Ezáltal a lineáris elérhetoségi értékek területi dimenziót kaptak. A területi idotartamokat azután öt perces kategóriákba soroltuk, és megállapítottuk az egyes idokategóriába eso tanyák számát. Problémák 1. Mint általában az elérhetoségi vizsgálatokban, az eredmény megbízhatósága a kiindulási adatbázistól, elso sorban a z úthálózat-gráf pontosságától nagy mértékben függ. Ha ugyanis a digitális úthálózaban törés jelentkezik, az elérhetoségi ido számítása megszakad. Ilyenkor lehetséges az a helyzet, hogy a központhoz közel eso tanyához aránytalanul hosszú elérhetoségi ido társul, mert „kerülo” utat kell számítanunk. Ez a probléma a jelen vizsgálat esetében jóval az elfogadható határon belüli hibaszázalékot mutat, ezé rt a számítást nem korrigáltuk. 2. Az elérhetoségi számításkor az egyes központokhoz tartozó idográfok értelemszeruen összeérnek. Nem tudjuk parametrizálni, hogy az „összeérés” az anyatelepülés határán következzék be, ezért az idográfok területi kiterjedése változó és gyakran a szomszédos település gráfja mélyen behatol a szomszédos tanyacsoportba, azt sugallva, hogy a tanyák a szomszédból könnyebben elérhetok. Jelen vizsgálatban ez a gyakorlati probléma nem valódi probléma, és a vizsgálat eredményét sem teszi kérdésessé, mivel a lineáris idotávokat területi dimenzióba vetítjük, interpolálunk. Ilyenkor a vonalak törés- és végpont ido attribútumai közötti érték nélküli teret a valós értékekbol interpolálással számított értékeivel töltjük fel. Belátható tehát, hogy mivel a központok között fizikailag is kicsi a távolság az összeéro gráfok értékei interpolálás után kiegyensúlyozott „idoterületeket” adnak. Az adatok alapján a tanyák dönto többsége 15 percen belül elérheto az anyatelepülésrol (következo táblázat). Az elérhetoségnek a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés és különösen az egészségügyi ellátás (mentok) esetében van jelentosége. Természetesen itt is igaz, hogy sok tanyai lakosnak nincs autója, így az elérhetoség sok tanya esetében több lehet az itt szereplo értéknél.
42
14. táblázat: A tanyák elérhetosége az anyatelepülésrol Tanyák száma, típusa Típus kódok 0
4
111 112
Összes tanya (FÖMI+ bejelölt új tanyák) nincs adat vagy adatbázisbeli átfedés (ismétlés) információval rendelkezo tanya ebbol: Megszunt (összedolt) tanya Létezo tanya ebbol: Gazdasági funkciójú tanya Mezogazdasági Mg. kistermelés Mg. nagytermelés
Mg. önellátás lakatlan vagy 113 nem nevesített funkcióval 12 Egyéb gazdasági 13 Vendéglátás, -fogadás Lakófunkciójú tanya Lakófunkció és mg. 211 Állandóan lakott önellátás Idosek, megélhetési gondokkal küzdok, 212 hajláktalanok 22 Hobbitanya 3 Lakatlan tanya
Összes tanya db % 53696 100 21795 40,59 31901 59,41 4328 13,57 27573 86,43
Összes tanya digitális adatbázisból Hiba % 5 db db 53676 21794 0,00 14024 31882
Elérhetoség percben, anyatelepülés központokból 10 %
db
15 %
db
20 %
db
25 = %
db
%
6625
1021
115
9
176
18
0
4325 27557
0,07
2595
1536
27,74 19,90 3,49
7640 5482 957
0,12 0,07 0,42
5446 71,28% 3910 71,32% 687 71,79%
1959 1389 247
25,64% 25,34% 25,81%
207 2,71% 170 3,10% 16 1,67%
24 0,31% 13 0,24% 5 0,52%
4 0,05% 0 0,00% 2 0,21%
304 1,10 757 2,75 141 0,51 13865 50,28
304 756 141 13861
0,00 0,13 0,00 0,03
243 504 102 5446
79,93% 66,67% 72,34% 39,29%
56 231 36 1959
18,42% 30,56% 25,53% 14,13%
5 14 2 207
0 5 1 24
0,00% 0,66% 0,71% 0,17%
0 0,00% 2 0,26% 0 0,00% 0,00%
7649 5486 961
1,64% 1,85% 1,42% 1,49%
6118
22,19
6115
0,05
4245 69,42%
1613
26,38%
188 3,07%
69 1,13%
0 0,00%
5744 2003 6059
20,83 7,26 21,97
5743 2003 6056
0,02 0,00 0,05
4007 69,77% 1315 65,65% 3825 63,16%
1497 607 1986
26,07% 30,30% 32,79%
189 3,29% 54 2,70% 224 3,70%
46 0,80% 25 1,25% 21 0,35%
4 0,07% 0 0,00% 0 0,00%
43
2.3.8. A megyei és települési (fejlesztési és rendezési) tervdokumentumok tanyás térségekre, vagy tanyákra vonatkozó tartalmi elemei16 Megyei területrendezési tervek A vizsgált települések megyéinek területrendezési tervei közül Pest megye területrendezési tervének Elokészíto fázisa (program) készült el 2000-ben (Pestterv Kft.), azóta további tervmuveletek nem történtek, tehát a megye nem rendelkezik elkészült, érvényes, jóváhagyott tervvel. Az elokészíto fázis munkaanyaga kimondottan a tanyákra, tanyás térségekre nem tartalmaz rendezési javaslatot. Bács-Kiskun megyére 1999-ben elkészült a területrendezési terv egyeztetési anyaga („Bács-Kiskun megye komplex tervének területrendezési terve” címmel, a VÁTI és az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete készítette). A terv meghatározott jellemzo mezogazdasági térségtípusokat a megyén belül (intenzív, extenzív), és ez utóbbin belül említi a jellemzoen természetvédelmi célú és a jellemzoen idegenforgalommal kombinált agrár kistermelés területeit, ezeken lehet elsosorban a tanyás térségeket is érteni. A szerkezeti tervlapon – ajánlás szinten – jelöli a speciális szabályozást igénylo tanyás területeket. A szabályozási javaslatban az ilyen területekre (pusztai és homokhátsági tanyás területek) megfogalmazza, hogy ennek a településformának a megorzése, értékeinek megtartása táji szempontból is fontos lenne, továbbá, hogy külterületi szabályozással kell az érintett települések terveiben gondoskodni a megfelelo építési és területhasználati javaslatok érvényesítésérol. A tervnek jelenleg folyik az alapveto átdolgozása, figyelembe véve az OTrT törvényben foglaltakat is. Tehát jelenleg Bács-Kiskun megye sem rendelkezik érvényes, jóváhagyott területrendezési tervvel. Csongrád megyének 2005-ben elfogadásra került a területrendezési terve (tervezo VÁTI Kht.). A munka szerkezeti tervi része és a szabályozási terv, valamint a rendelet sem nevezi meg a tanyás térségeket és nem tartalmaz külön ezekre eloírást (természetesen a megyei övezetek közöl több is érinti a mezogazdasági területeket így azok és a hozzájuk tartozó eloírások áttételesen érintik a tanyás térségeket ill. a tanyák létesítését, és befolyásolja a területhasználatot). A terv tartalmaz ún. területrendezési ajánlásokat, amelyek nem kötelezo elemek, de célszeru azokat figyelembe venni, pl. a települési tervek készítése során. Az ajánlásoknak a települési térségekre vonatkozó részében találhatók a célzottan a tanyás területekre vonatkozó alábbi javaslatok: „Jellemzoen tanyás területeken • a településrendezési tervben az általános mezogazdasági övezeten belül kell a tanyás mezogazdasági alövezetet kijelölni és a konkrét építési eloírásokat meghatározni; • általános elvként javasolt, hogy a megyében csak az alföldi tájra jellemzo, a tájképet nem zavaró, ill. abba beilleszkedo tanyák építése történjen; • új tanyák létesítésénél kizáró szempontként ajánlott figyelembe venni a talajt és vizeket szennyezo tevékenység esetén az infrastruktúra kiépítésének hiányát. Jelentosebb lakosszámú — elsosorban városkörnyéki, út menti, valamint zártabb — tanyatömörülések esetén az
16
VÁTI Kht.
44
•
anyatelepülésnek célszeru elosegíteni a belterületi közmuvekhez való csatlakozást; ugyancsak biztosítani szükséges a tanyarendszer alapellátásának egyedileg igényelt formáit a belterületi intézményhálózat megfelelo méretezésével, illetve nagyobb távolság esetén ellátó létesítményi területek, övezetek kijelölésével.”
Településrendezési tervek A településrendezési tervek kötelezo jelleggel az épített környezet alakításáról és védelmérol szóló 1997. évi LXXVIII. törvény („Építési törvény”, Étv.), ill. az ugyancsak 1997-ben kiadott (1998 elejétol érvényes) országos településrendezési és építési követelmények (OTÉK) kormányrendelet alapján foglalkoznak a települések teljes közigazgatási területének, így a mezogazdasági területeknek (ahol a tanyák találhatók) a szerkezeti tervi és szabályozási kérdéseivel. Így az ez idopont után készült rendezési tervek valamilyen szinten (települési adottságok, megbízói önkormányzati szándékok és tervezok hozzáállásától is függoen természetesen eltéro módon és változó részletezettséggel) foglakoznak a mezogazdasági területek szerepével, azok beépíthetoségével és így a tanyákra vonatkozó építésszabályozással is (Meglévo és tervezett tanyák). Fontos és a témát érinto kitétel az OTÉK 33. §-ában a bármilyen telek (így mezogazdasági használatú is) beépítésnek feltételeire vonatkozó eloírás: „Épület csak olyan telken helyezheto el, amelynek …… 2. a rendeltetésszeru használatához szükséges villamos energia, ivóvíz…. …. biztosítható.” A következo táblázatban a 104 település rendezési tervellátottságáról adunk összefoglalást, jelezve azt is, hogy mely települések terveiben van a külterületekre, így a mezogazdasági területekre is vo natkozó tervrész (külterületi szabályozás). 17. ábra Tervellátottság a célterület településein (terv/település, db), 2005 60
55
54
50 40
39
39
30 20 10 0 OÉSZ alapú terv
OTÉK alapú terv
Készülo, illetve Külterületi felülvizsgálat szabályozás alatt álló terv van
45
15. táblázat A települések rendezési terv ellátottsága Település/megye PEST MEGYE Albertirsa Cegléd Ceglédbercel Csemo Dabas Dánszentmiklós Hernád Jászkarajeno Kocsér Mikebuda Nagykorös Nyáregyháza Nyársapát Örkény Pilis Pusztavacs Táborfalva Tatárszentgyörgy Törtel Újhartyán Újlengyel BÁCS-KISKUN MEGYE Ágasegyháza Akasztó Ballószög Balotaszállás Bócsa Borota Bugac Bugacpusztaháza Császártöltés Csengod Csólyospálos Érsekhalma Felsolajos Fülöpháza Fülöpjakab Gátér Harkakötöny Helvécia Imrehegy Izsák Jakabszállás Jánoshalma Jászszentlászló Kaskantyú
OÉSz alapú terv (készítés éve)
OTÉK alapú terv (készítés éve)
Készülo terv, ill. folyamatban lévo felülvizsgálat
X (2002) X (1996) X
X (1994) X
X X X X X X -
(2001) (1998) X (1998) X (2003) X X
X (2001) X (2000) X -
X X (1998) 188 X (1998) X (2003)
X X
Külterületszabályozás van X X X X X X X X X X
X (1997) X X X X
(2005) (2005) (2002) (2004)
X X (1985)
X X (2002) X (2002)
X
X X (2004) X (2000)
X X
X X X (2003) X (2005)
X X
X X X (2002)
X X X (1998)
X X X
X
X X (2001) X (2004)
46
X X X X X X X X X X X X X
Település/megye Kecel Kecskemét Kelebia Kéleshalom Kerekegyháza Kiskorös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kisszállás Kömpöc Kunadacs Kunbaracs Kunfehértó Kunszállás Ladánybene Lajosmizse Lakitelek Móricgát Nyárlorinc Orgovány Páhi Pálmonostora Petofiszállás Pirtó Rém Soltszentimre Soltvadkert Szank Szentkirály Tabdi Tázlár Tiszaalpár Tiszakécske Tompa Városföld Zsana CSONGRÁD MEGYE Ásotthalom Baks Balástya Bordány Csanytelek Csengele Csongrád Domaszék Felgyo Forráskút Kistelek Mórahalom
OÉSz alapú terv (készítés éve) X (1996)
OTÉK alapú terv (készítés éve)
Készülo terv, ill. folyamatban lévo felülvizsgálat X
X (2005) X (1998) -
X (2004)
X (1992)
X X
X X X X X X -
(2004) (2001) (2004) (2001) (2004)
X (2004) X (2005)
X X X
X
X -
X X X X (2004) X (2004)
X
X X X X X
(2004) (2003) (2003) (2004)
X (1985) X
X X (2004) X (2001) X (1999)
X
X X (2001)
X
X X X X X
(1999) (2005) (2002) (2002)
X (1996) -
X X (2005)
X X (1994) -
X X X (2000) X (2001)
X (1994)
X
X X X (2004)
47
Külterületszabályozás van X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X
Település/megye Ópusztaszer Öttömös Pusztamérges Pusztaszer Ruzsa Szatymaz Tömörkény Üllés Zákányszék Zsombó ÖSSZESEN
OÉSz alapú terv (készítés éve) X (1996) X (1996)
OTÉK alapú terv (készítés éve)
Készülo terv, ill. folyamatban lévo felülvizsgálat
X (2002) -
X (1982) X (1994) X (1994) X
X X
X (2003) X (2001) X (2004) 39 db
54 db
Külterületszabályozás van X X X X
39 db
55 db
2.3.9. Kritikus problémák a homokhátsági tanyás térben17 Összefoglalva a helyzetértékelést, a következo problémák jellemzik a tanyavilágot: 1. A tanyák „kedvezményezettek” voltak a kárpótláskor, de csak kevéssé volt ennek hatása a tanyai gazdaságok érdemi megújulására 2. Gazdálkodás konfliktusa a környezet- és természetvédelemmel 3. A tanyákon a mezogazdasági tevékenység szerepe csökken 4. Alacsony a mezogazdaság jövedelemtermelo képessége 5. Gazdálkodásra épülo hagyományos tanyaforma visszaszorulása 6. Városi szuburbanizáció nyomán átalakuló külterület 7. A tanyaiak szinte „kiestek” az újjáalakuló helyi-önkormányzati közösségi társadalomból, képviseletük aránya jelentosen csökkent 8. Nagyméretu és differenciált külterületi „népességmozgások” indultak be: „kirajzó” városi gazdagok és szegények, elvándorló helyi fiatalok 9. A népesség elöregedése 10. A tanyán lakó népesség alacsony képzettségi színvonala 11. Munkanélküliség, szociális gondok 12. A zártkert, mint építési kategória megszunése, s nyomában újabb „zavarok” a lakott külterületen. 13. Rendezetlen szabályozási viszonyok mind az építésügyi, mind a mezogazdasági ágazati jogszabályokban 14. Elmaradott, nem fejlesztett infrastruktúra 15. Rossz közbiztonság. A felmérés adatai mindezt alátámasztják a megszunt (összedolt) tanyák és a lakatlan tanyák nagy számával, a lakótanyákon belül a szociális problémákkal jellemezheto tanyák magas arányával, azon belül az idosek magas arányával, valamint a villannyal ellátatlan tanyák adataival. A megszunt és lakatlan, valamint az idoskorúak által lakott tanyák nagy aránya egy olyan trendet mutat, amely alapján a jelenleg még álló tanyák harmada, fele is lakatlanná válhat vagy eltunhet. A kiköltözés és a nyaralónak való megvásárlás ezt a folyamatot némileg ellensúlyozza, a hagyományos tanyai életforma azonban mindenféleképpen visszaszorul. 17
MTA RKK ATI
48
Összefoglaló az MTA RKK ATI és a VÁTI Kht. által „Átfogó fejlesztési program a tanyás térségek helyzetének a javítására, különös tekintettel a tanyavillamosítási feladatokra” címmel végzett munkáról VÁTI Kht. Stratégiai Tervezési Igazgatóság
TÉRKÉP MELLÉKLET Külön mellékletben A tanyafelmérés reprezentativitása
Gazdasági funkciójú tanyák: mezogazdaság Gazdasági funkciójú tanyák: vendéglátó, egyéb gazdasági tevékenység Lakófunkciójú tanyák Állandóan lakott gazdasági tevékenység nélküli tanyák Funkcióváltást példázó tanyák Fennmaradásukban veszélyeztetett tanyák Megszunt és lakatlan tanyák
Elektromos árammal ellátatlan tanyák típusai A gazdasági funkciójú tanyák az elektromos árammal való ellátás szerint A lakófunkciójú tanyák az elektromos árammal való ellátás szerint Lakatlan és megszunt tanyák az elektromos árammal való ellátás szerint A létezo tanyák elektromos árammal való elláthatósága
Az adattal rendelkezo tanyák elérhetosége az anyatelepülésrol Az adattal rendelkezo tanyák elérhetosége a kistérségközpontból
Nehezen elérheto muködo tanyák Halmozottan hátrányos helyzetu tanyák
Táji, építészeti értéket képviselo tanyák
49
