MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete
Tanyakutatás 2005-2006 Kutatási jelentések 9. füzet TANYAHÁZAK, TANYAI TELEHÁZAK KIALAKÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS LÉTESÍTÉSÜK FELTÉTELEI Témavezető: Dr. Csatári Bálint Szerzők: Dr. Csatári Bálint Kiss Attila Salánki Szilárd
Kecskemét 2006
Tanyakutatás 2005–2006
9. füzet
A TANYAI KÖZÖSSÉGI HÁZAK INDOKOLTSÁGA ÉS KIJELÖLÉSÜKKOR FIGYELEMBE VEENDŐ SZEMPONTOK1 A tanyás külterületek egyik legnagyobb problémája, hogy bennük már régen nem beszélhetünk valódi közösségekről. Ma a tanyák lakói sokszor teljesen elszigetelten és magukra utalva élnek, mindenfajta helyi közösségi kapcsolódás nélkül. Amíg korábban a saját külterületi közösség képes volt felkarolni, segíteni a problémával küszködőket, addig ma már szinte teljesen egyedül marad gondjaival a tanyán élő. Egykor, – lényegében és elsősorban 1920-60 között – a tanyai iskolák voltak azok a helyek, amelyek otthont adtak a különféle közösségformáló tevékenységeknek. Koránt sem csak a tanyai gyerekek oktatása folyt a falai között. Sokkal kiterjedtebb népművelő tevékenység otthonai is voltak: esti iskoláknak, helyi kiskönyvtáraknak és olvasóköröknek adtak otthont stb. A tanító is több volt, mint egyszerű tanárember. A tanyai népesség számos ügyesbajos dolgával fordult hozzá és kérte a tanácsát vagy a segítségét. Ezek az idők azonban már elmúltak. Az autó, a mobiltelefon és az Internet világában élünk, amikor elvileg a falutól vagy várostól távol élve is minden elérhető és elintézhető. Azonban tanyákon nagyos sok a rászoruló ember (lehet idős és magányos, vagy gyerekeit egyedül nevelő egyaránt), akik számára ma sem egyszerű a külterületi élet. Esetükben nem megoldás a „virtuális” segítség. A falusi vagy a városi intézmények messze vannak és nem is a tanyasi emberek – sok esetben speciális – igényeinek kielégítésére vagy gondjainak megoldására vannak berendezkedve. Sok tanyán élő szégyelli problémát a faluba vagy a városba „vinni”, vagy úgy gondolják, hogy az nem olyan horderejű, hogy megérje miatta minduntalan beutazniuk a településre. Olyan helyekre van tehát szükség a tanyás települések külterületein, ahol a helyben élők többféle – a külterületek sajátosságinak megfelelő és ott kulcsfontosságú – szolgáltatást igénybe tudnának venni, s amelyet könnyen meg tudnak közelíteni és sajátjuknak érezhetnek. Ilyenek lehetnének a tanyai közösségi illetve szolgáltató házak.
1
Készült a Országos Területfejlesztési Hivatal felkérésére. Írták: Dr. Csatári Bálint (geográfus, intézetigazgató) Kiss Attila (geográfus, tudományos segédmunkatárs) MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét
MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet
1
Tanyakutatás 2005–2006
9. füzet
Bennük nemcsak az Internet-elérhetőséget lehetne biztosítani, hanem a helyiek életét, boldogulását segítő rendezvényeknek, összejöveteleknek, fogadóóráknak (pl. falugazdász) is helyet adhatna. A tanyai közösségi házak sikeres működésére elsősorban ott van esély, ahol biztosítható a stabil igénybevevői kör. Tehát elsősorban azokban a külterületi határrészekben nyújthatná a legtöbb segítséget, amelyek nagyobb népességűek, s az anyatelepüléstől viszonylag távolabb esnek. Ezeken a helyeken ténylegesen is egyfajta alközponti, netán részönkormányzati szerepet tölthetnének be a tervezett „tanyaházak”. Semmiképpen sem célszerű új építésű épületben gondolkodni, hiszen a tanyavilágban nagyon sok – még viszonylag jó állapotú – tanyai iskola, vagy más épület áll üresen, vagy áll megüresedés előtt. Már az is eredmény lenne, ha közülük néhány számára biztosítani lehetne a „tanyaházak” képviselte új rendeltetéssel a fennmaradást. Kisebb átalakítások után egy jó állapotú tanyaépület is képes lenne befogadni az új funkciókat, azonban a „tanyaházak” elhelyezésére a legkézenfekvőbb megoldást az egykori tanyasi iskolák még álló épületei nyújtanák, hiszen azok eleve közösségi funkció számára épültek, időtálló anyagokból, a tanyás határ kitüntetett pontjain. A tanyai közösségi házak (tanyaházak) kijelölésekor az alábbi megfontolásokat célszerű figyelembe venni, hogy azok valóban be tudják tölteni feladatukat, és megfeleljenek a velük szemben támasztott elvárásoknak: ●
Mindenekelőtt meg kell határozni a „tanyaházak” szervezeti és finanszírozása hátterét: ki és milyen formában fogja működtetni azokat. A tanyagondnoki hálózat működtetéséhez hasonlóan talán az lenne legjobb megoldás, ha a kormányzat és az önkormányzatok közösen – az alapműködést normatívákban is rögzített formában biztosítva – működtetnék azokat. Az integráló szerepet a „vidékfejlesztés” tárcaközi szervezete játszhatná, de szerepet kellene kapnia benne szociális tárcának, a munkaügynek, az oktatásügynek, a mezőgazdasági szakigazgatásnak, a természetvédelemnek, a közlekedésügynek, stb.
●
Konkretizálni
szükséges,
hogy
a
létesítendő
„tanyaházak”
milyen
szolgáltatásokat kívánnak majd nyújtani. ●
A „tanyaházban” kialakítandó szolgáltatások körét jelentősen befolyásolhatja a kijelölt
helyszín
(potenciális
népességének
igénybevevői
kör).
társadalmi és szociológiai összetétele Ezt
előzetes
vizsgálatokkal
célszerű
feltérképezni. MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet
2
Tanyakutatás 2005–2006 ●
9. füzet
A külterületi határrész népességének általános társadalmi és szociológiai ismérvei mellett ismerni kell a konkrét – adott esetben speciális – lakossági igényeket, illetve a lakosság várható fogadókészségét is.
●
A szolgáltatások körét úgy kell meghatározni, hogy az egymásra épülésükkel kiegészítsék egymást. Ez egyrészt lehetővé teszi komplex szolgáltatások nyújtását, másrészt biztosítja a kiépítésre kerülő technikai infrastruktúra hatékony hasznosulását.
●
A leendő „tanyaházak” kijelölésekor a települések azon külterületi határrészeit kell megvizsgálni, amelyek a legnagyobb, illetve a területre vetítve legsűrűbb tanyai népességet tömörítik. (lásd a mellékelt térkép és adattábla sorozat)
●
Fontos szempont a határrész kiválasztásakor, hogy az területileg minél tágabb természetes vonzáskört tudjon felmutatni. Nem szerencsés sem a településhez túlzottan közeli, sem pedig attól túlzottan távoli, félreeső határrész kiválasztása.
●
Ügyelni kell a „tanyaház” jó megközelíthetőségére, elérhetőségre, mind a környező tanyavilág szempontjából, mind a település irányából.
●
Lehetőleg a „tanyaház” ne essen messze valamely kiépített úttól. Ez a kiépített út lehet az országos közúthálózat része, vagy pusztán helyi használatú, de elfogadható minőségű, burkolt út is.
●
Szerencsés, ha a „tanyaházat” a már meglévő közüzemi hálózatra lehet kapcsolni (pl. vezetékes gáz vagy víz). A tanyaházak – más esetekben – színvonalas bemutatóhelyei lehetnek az „alternatív közművek” kiépítésének, amelyek
kétségtelenül
drágábbak,
de
példaértékűek
is
lehetnek
a
tanyavilágban. ●
A tanyaházak által megtestesített funkciók befogadására a leginkább az egykori (Klebelsberg-féle) tanyasi iskolák épületei felelnének meg. Ezért először fel kell deríteni, hogy a kiválasztott határrészben, illetve területen áll-e még ilyen épület, s ha igen milyen tulajdonban, illetve milyen műszaki állapotban van.
●
Amennyiben található Klebelsberg-féle iskolaépület a tanyaház létesítésére kiválasztott területen, annak megvásárlására kell törekedni.
●
Amennyiben nem található „tanyaház” céljára felhasználható egykori tanyasi iskola, olyan útmenti fekvésű, hagyományos termelő funkcióját elvesztett, de megfelelő műszaki paraméterei miatt fennmaradásra érdemes tanyaépületet
MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet
3
Tanyakutatás 2005–2006
9. füzet
kell keresni, amely minél kisebb átalakítások mellett képes befogadni a „tanyaház” funkcióit. ●
Törekedni kell arra, hogy a „tanyaház” ne csak egy rendeltetésszerűen kialakított szolgáltatóház legyen, hanem környezetében is igényesen kialakított közösségi hely a tanyavilágban.
●
Fontos, hogy a tanyaház közösségformáló hely is legyen, és működésében szoros kapcsolatot tartson az anyatelepülés más intézményeivel, egyesületeivel, civil szervezeteivel.
MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet
4
Tanyakutatás 2005–2006
9. füzet
Egy tervezett tanyaház lehetséges funkciói (felsorolás) 1. hivatali típusú, időszakosan kihelyezett ügyintézés 2. a tanyagondnoki szolgálat bázishelye 3. szociális és munka-erőpiaci tanácsadás 4. elsősegély-hely 5. falugazdász időszakosan kihelyezett ügyintézése 6. kisvállalkozási tanácsadás 7. pályázati tanácsadás és pályázatírás (pl. vidékfejlesztési, biogazálkodási, agrárkörnyezetvédelmi, természetvédelemi, tanyai turizmusra vonatkozó) 8. a
tanyai
mezőgazdasági
termeléshez
és
értékesítéshez
megszervezendő
új
szövetkezések irodája 9. természetvédelmi, vízgazdálkodási tanácsadás 10. Internet hozzáférés (tele-ház funkció) 11. telefonállomás 12. tanyai öregek segélyhívó rendszerének központja 13. fénymásolási, nyomtatási szolgáltatások 14. az adott tanyás térséget bemutató, ismertető honlap – szerver működtetése 15. tanya tervezési és tanya-porta fejlesztési tanácsadás 16. kulturális jellegű klub funkció 17. közösségi ház funkció 18. hagyományápolás (pl. helytörténeti bemutató) 19. az egyházak igénye esetén ökumenikus hitéleti hely 20. kiskereskedelmi jellegű funkció 21. helyi speciális tanyás mezőgazdasági és kézműipari termékek „kiskiállítása”, vására, 22. a tanyai turizmushoz kapcsolható információs és marketing központ-funkció pl. szállásfoglalás, kerékpárkölcsönzés, stb. 23. tanyai túraútvonalak kiinduló pontja 24. mezőőrök, polgárőrök, tanyai közbiztonsági felügyelők bázishelye, 25. tanyai részönkormányzati működés bázishelye
MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet
5
Tanyakutatás 2005–2006
9. füzet
A mellékelt ábrákon azt mutatjuk be, hogy a Homokhátság 104 településének külterületén melyek azok a hivatalosan, a Helységnévtár által nyilvántartott ún., külterületi lakott helyek ahol a tanyaházak létesítésének bizonyos előfeltételei adottak. Megvizsgáltuk
népességük számát, az új építésű külterületi lakások arányát, a foglalkoztatottak arányát, a fiatalok arányát a diplomások arányát,
s ahol ezen adatok esetében kedvező egybeesést tapasztaltunk ezen új külterületi intézmények telepítésére, azokat kilistáztuk. Összesen 36 külterületi lakott hely tűnik az adatok alapján alkalmasnak a program előzetes felmérésnek elindításra. Itt él a Homokhátság tanyai népességének több, mint 20%-a. Ezen érintett tanyás térségek anyatelepüléseire vonatkozóan lehetne kezdeményezni célzott VFA pályázati kiírást, hogy egy-két referencia jelleggel létrehozott és működtetett tanyaház után elindulhasson a Homokhátság integrált tanyás vidékfejlesztési programjának „tanya-ház” projektje.
MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet
6
Tanyakutatás 2005–2006
MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet
9. füzet
7
Tanyakutatás 2005–2006
MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet
9. füzet
8
Tanyakutatás 2005–2006
MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet
9. füzet
9
Tanyakutatás 2005–2006
MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet
9. füzet
10
Tanyakutatás 2005–2006
MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet
9. füzet
11
Tanyakutatás 2005–2006
MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet
9. füzet
12
Tanyakutatás 2005–2006
MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet
9. füzet
13
Megye neve 1 Csongrád 2 Bács-Kiskun 3 Bács-Kiskun 4 Bács-Kiskun 5 Bács-Kiskun 6 Bács-Kiskun 7 Bács-Kiskun 8 Bács-Kiskun 9 Pest Összesen
Település neve Domaszék Kecskemét Lajosmizse Kiskunhalas Kiskunfélegyháza Kecskemét Kecskemét Kecskemét Csemő
Településrész neve Domaszéki külterület Úrihegy Bene Alsóöregszőlők XI. körzet Ballószög Szarkási külterület Máriahegy I. körzet
LakóÚjépítésű lakások Foglalkoztatottak Fiatalok Diplomások Átlagon népesség, aránya aránya aránya aránya felül fő átlagon felüli átlagon felüli átlagon felüli átlagon felüli összesen 2 086 1 406 1 318 1 301 1 281 1 183 1 152 1 078 1 029 11 834
▲ ▲ ▲ ▲ ▲ ▲ ▲ ▲
▲ ▲ ▲
▲ ▲ ▲
▲ ▲ ▲ ▲ ▲ ▲
▲ ▲
3 4 4 2 3 4 2 3 1
▲
▲
▲ ▲
8
6
7
5
Tanyakutatás 2005–2006
Megye neve 1 Bács-Kiskun 2 Bács-Kiskun 3 Csongrád 4 Csongrád 5 Pest 6 Pest 7 Bács-Kiskun 8 Bács-Kiskun 9 Bács-Kiskun 10 Bács-Kiskun 11 Bács-Kiskun 12 Bács-Kiskun 13 Bács-Kiskun 14 Csongrád 15 Bács-Kiskun 16 Bács-Kiskun 17 Bács-Kiskun 18 Bács-Kiskun 19 Csongrád 20 Bács-Kiskun 21 Bács-Kiskun 22 Bács-Kiskun 23 Csongrád 24 Bács-Kiskun Összesen
Település neve Kelebia Kiskunhalas Balástya Balástya Cegléd Csemő Kecskemét Kecskemét Fülöpjakab Kecskemét Lajosmizse Kiskunfélegyháza Lajosmizse Szatymaz Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Szatymaz Bugac Petőfiszállás Kecskemét Zsombó Kiskunfélegyháza
9. füzet
Településrész neve
LakóÚjépítésű lakások Foglalkoztatottak Fiatalok Diplomások Átlagon népesség, aránya aránya aránya aránya felül fő átlagon felüli átlagon felüli átlagon felüli átlagon felüli összesen
Községszéli utcák Felsőöregszőlők Balástyaitanyák Gajgonya Ugyer II. körzet Kisfái külterület Alsószéktói külterület Tanyák Belsőnyír Alsólajos IX. körzet Mizse IV. körzet Szolnokihegy Felsőszéktóitanyák Méntelekitanyák Budaihegy II. körzet Felsőmonostor Vasút közötti rész Felsőcsalános Bábadűlő I. körzet
MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet
992 979 917 857 834 834 793 770 754 733 730 725 715 692 679 673 666 630 616 583 577 542 513 501 17 305
▲ ▲
▲ ▲ ▲ ▲
▲ ▲ ▲ ▲
2 2 2 3 2 2 3 3 1 2 3 2 0 2 3 4 3 3 4 1 2 4 3 2
▲ ▲
▲ ▲ ▲
▲ ▲
▲ ▲ ▲
▲ ▲
▲ ▲
▲ ▲
▲
▲ ▲ ▲ ▲ ▲ ▲
▲ ▲ ▲ ▲ ▲ ▲ ▲ ▲ ▲ ▲
▲ ▲ 14
▲ ▲ ▲ ▲ ▲ ▲
▲
▲
▲ ▲ ▲
▲ ▲ 16
13
15
1
Tanyakutatás 2005–2006
Megye neve 1 Pest 2 Csongrád 3 Csongrád 4 Bács-Kiskun 5 Bács-Kiskun 6 Csongrád 7 Bács-Kiskun 8 Bács-Kiskun 9 Csongrád 10 Bács-Kiskun 11 Csongrád 12 Bács-Kiskun 13 Bács-Kiskun 14 Csongrád 15 Csongrád 16 Pest 17 Csongrád 18 Bács-Kiskun 19 Csongrád 20 Bács-Kiskun 21 Csongrád 22 Csongrád 23 Csongrád 24 Bács-Kiskun 25 Bács-Kiskun 26 Csongrád 27 Csongrád 28 Bács-Kiskun 29 Bács-Kiskun
Település neve Albertirsa Balástya Zákányszék Kecskemét Kecskemét Pusztaszer Kiskunfélegyháza Kecskemét Szatymaz Kunszállás Ásotthalom Kiskunmajsa Ballószög Forráskút Zákányszék Nagykőrös Szatymaz Tiszakécske Ruzsa Ballószög Zsombó Bordány Tömörkény Lakitelek Kecskemét Ruzsa Ásotthalom Fülöpháza Orgovány
9. füzet
Településrész neve
LakóÚjépítésű lakások Foglalkoztatottak Fiatalok Diplomások Átlagon népesség, aránya aránya aránya aránya felül fő átlagon felüli átlagon felüli átlagon felüli átlagon felüli összesen
I. Homokrész Őszeszék III. körzet Úrrét Talfájai külterület Pusztaszeritanyák III. körzet Kőrösihegy III. körzet Tanya IV. körzet Marispuszta III. körzet Átokháza I. körzet Tázerdődűlő I. körzet Tiszabög külterülete Ruki II. V. körzet Dózsadűlő Bordánydűlő Puszta Szikra Matkói külterület Átokháza VIII. körzet II. körzet Alsójárás
MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet
499 462 462 452 444 444 437 434 431 426 425 425 424 423 417 401 397 390 382 375 374 373 365 360 355 354 352 337 334
▲
▲ ▲
▲ ▲ ▲ ▲
▲ ▲
▲ ▲
▲
▲ ▲
▲ ▲
▲ ▲ ▲ ▲ ▲
▲ ▲ ▲
▲
▲
▲
▲ ▲
▲ ▲ ▲ ▲ ▲ ▲ ▲ ▲
▲ ▲ ▲ ▲ ▲
▲
▲ ▲ ▲ ▲ ▲ ▲ ▲ ▲
▲ ▲
▲ ▲ ▲
4 1 1 4 2 0 2 3 1 3 2 2 3 1 2 2 3 2 2 3 4 2 1 1 2 1 1 0 1
2
Tanyakutatás 2005–2006 Megye neve 30 Csongrád 31 Bács-Kiskun 32 Csongrád 33 Bács-Kiskun 34 Bács-Kiskun 35 Bács-Kiskun 36 Bács-Kiskun 37 Bács-Kiskun 38 Csongrád 39 Bács-Kiskun 40 Bács-Kiskun 41 Bács-Kiskun 42 Bács-Kiskun 43 Bács-Kiskun 44 Bács-Kiskun 45 Csongrád 46 Pest 47 Csongrád 48 Bács-Kiskun 49 Pest 50 Csongrád 51 Bács-Kiskun 52 Bács-Kiskun 53 Bács-Kiskun 54 Csongrád 55 Bács-Kiskun 56 Bács-Kiskun 57 Csongrád 58 Bács-Kiskun 59 Pest
Település neve Mórahalom Kiskunhalas Bordány Jakabszállás Kecskemét Orgovány Pálmonostora Tiszakécske Üllés Kiskunmajsa Kiskunmajsa Balotaszállás Kecskemét Tompa Lajosmizse Mórahalom Csemő Csengele Csólyospálos Albertirsa Mórahalom Bócsa Kecskemét Szentkirály Csengele Helvécia Szentkirály Ásotthalom Helvécia Csemő
9. füzet Településrész neve
LakóÚjépítésű lakások Foglalkoztatottak Fiatalok Diplomások Átlagon népesség, aránya aránya aránya aránya felül fő átlagon felüli átlagon felüli átlagon felüli átlagon felüli összesen
II. körzet Alsószállás Seregélyesdűlő III. körzet Vacsihegy Felsőjárás Postaházidűlő Kerekdombdűlő Petőfidűlő Kígyóspuszta Bodogláritanyák Alsószállás-Gőböljárás (II. körzet) Repülőtér Szabadföld Közös VII. körzet III. körzet Kelőpatak Alsópálos II. Homokrész IV. körzet II. körzet Törökfái Felső Alsócsengele Köncsög Alsó VII. körzet Gazdaságidűlő IV. körzet
MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet
332 318 317 315 315 314 310 309 308 307 305 304 300 298 294 294 292 291 285 284 279 276 276 276 274 274 273 272 271 265
▲ ▲ ▲ ▲ ▲
▲ ▲
▲ ▲
▲ ▲
▲
▲ ▲
▲ ▲ ▲ ▲ ▲ ▲ ▲
▲
▲ ▲ ▲
▲ ▲ ▲ ▲
▲ ▲ ▲
▲ ▲
▲ ▲ ▲ ▲
▲ ▲
▲ ▲
▲ ▲
▲ ▲
1 2 3 2 2 0 2 2 1 1 1 1 1 1 3 1 1 0 1 3 1 3 3 1 1 0 3 1 3 1
3
Tanyakutatás 2005–2006 Megye neve 60 Bács-Kiskun 61 Bács-Kiskun 62 Csongrád 63 Bács-Kiskun 64 Bács-Kiskun 65 Csongrád 66 Csongrád 67 Bács-Kiskun 68 Bács-Kiskun 69 Bács-Kiskun 70 Csongrád 71 Pest 72 Pest 73 Bács-Kiskun Összesen
Település neve Kiskunfélegyháza Kunfehértó Zákányszék Kiskunfélegyháza Kiskunmajsa Ásotthalom Csengele Csengőd Felsőlajos Kecel Üllés Nagykőrös Pilis Tiszakécske
9. füzet Településrész neve
LakóÚjépítésű lakások Foglalkoztatottak Fiatalok Diplomások Átlagon népesség, aránya aránya aránya aránya felül fő átlagon felüli átlagon felüli átlagon felüli átlagon felüli összesen
XIII. körzet II. körzet IV. körzet X. körzet Ötfa II. körzet Vadgerlés Kiscsengőd Közös I. körzet Árpáddűlő Lencsésvilágosdűlő Homokiszőlő I. dűlő Pereghalom
MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet
263 263 263 259 259 258 257 256 255 254 253 250 250 250 24 172
▲
▲
▲
3 0 1 2 3 0 0 2 2 1 2 3 3 1
▲ ▲
▲ ▲
▲
▲
▲
▲
▲
▲ ▲ ▲
▲ ▲
▲ ▲
▲ ▲
▲ ▲ 30
37
33
25
4
Megye neve 1 Bács-Kiskun 2 Bács-Kiskun 3 Bács-Kiskun 4 Bács-Kiskun 5 Bács-Kiskun 6 Bács-Kiskun 7 Bács-Kiskun 8 Bács-Kiskun 9 Bács-Kiskun 10 Bács-Kiskun 11 Bács-Kiskun 12 Bács-Kiskun 13 Bács-Kiskun 14 Bács-Kiskun 15 Bács-Kiskun 16 Bács-Kiskun 17 Bács-Kiskun 18 Bács-Kiskun 19 Bács-Kiskun 20 Bács-Kiskun 21 Bács-Kiskun 22 Bács-Kiskun 23 Bács-Kiskun 24 Bács-Kiskun 25 Bács-Kiskun 26 Csongrád 27 Csongrád 28 Csongrád 29 Csongrád 30 Csongrád 31 Csongrád 32 Csongrád 33 Pest 34 Pest 35 Pest 36 Pest Összesen
Település neve Ballószög Ballószög Bócsa Helvécia Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunmajsa Kunszállás Lajosmizse Lajosmizse Lajosmizse Szentkirály Balástya Bordány Domaszék Szatymaz Szatymaz Zsombó Zsombó Albertirsa Albertirsa Nagykőrös Pilis
Településrész neve III. körzet V. körzet II. körzet Gazdaságidűlő Alsószéktói külterület Ballószög Budaihegy Felsőcsalános Felsőszéktóitanyák Kisfái külterület Kőrösihegy Máriahegy Méntelekitanyák Szolnokihegy Törökfái Úrihegy Úrrét XI. körzet XIII. körzet Ötfa Tanya Alsólajos Bene Közös Alsó Gajgonya Seregélyesdűlő Domaszéki külterület I. körzet II. körzet Bábadűlő Dózsadűlő I. Homokrész II. Homokrész Lencsésvilágosdűlő Homokiszőlő I. dűlő
Lakónépesség, fő 424 375 276 271 770 1 183 630 542 673 793 434 1 078 666 679 276 1 406 452 1 281 263 259 426 730 1 318 294 273 857 317 2 086 397 616 513 374 499 284 250 250 22 215
Átlagon felül összesen 3 3 3 3 3 4 3 4 4 3 3 3 3 3 3 4 4 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 3 3 4 3 4 4 3 3 3
