Győr, 2014. szeptember 25.
Meddig tartott a rendszerváltás? A szocialista nagyipar végórái Győrben
Köllő János (MTA KRTK KTI)
A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010
Az átmenet formailag nagyon gyorsan lezajlott. 1994-ben: Állami vállalat: 20% A munkavállalók 7%-a dolgozott olyan cégnél, amely azonos jogi személyiségként létezett már 1989-ben is (Bértarifa-felvétel)
*** De: az 1994. elején állást vesztő munkanélküliek 44%-a 1989 előtt létesített munkaviszonyt vállalatával vagy annak jogelődjével. (Köllő-Nagy 1996) Legalább 50% volt azoknak a vállalati alkalmazottaknak az aránya, akik ugyanoda jártak dolgozni 1994-ben, ahová a rendszerváltozást megelőzően. Még 2000-ben is 30% (Köllő 2009)
Még 2000-ben is sok „régi” vállalat
(EBRD, 2000)
•1989-ben már működött •legfontosabb eszközeinek átlagos élettartama > 10 év
}44%
A gazdasági rendszerváltás hosszadalmas folyamat volt Mi történt a nagy számban életben maradt üzemekkel, irodákkal, boltokkal? Hogyan tudtak fennmaradni? Hogyan tudták megőrizni/javítani hatékonyságukat?
Sok kihasználatlan kapacitás, újat nem terveztek, a régit tartották
Kevés új termék, kevés korszerűsítés, kevés új részleg; sok, de nem nagyon sok veszteség
A túlélő és új vállalatok néhány mutatója 1997-2000-ben (EBRD): "Régi" "Új" Létszámváltozás -6.3 4.9 Új terméket vezetett be 39.9 76.6 Legalább egy terméket korszerűsített 55.4 76.4 Új telepet vagy részleget nyitott 25.2 51.7 Veszteséges (1999-ben) 20.5 11.5 Az adatok az 1997-2000-es időszakra vonatkoznak, százalékban értendők, az adott változó vállalatnagysággal (létszámmal) súlyozott átlagát mutatják a régi illetve új vállalatok csoportjában.
Két példa: Rába Motorgyár, Rábatext Szövöde (Fazekas - Köllő 1997-98)
• Elemzési szintek: piac, tulajdonos, vállalat, üzem.
• Összetételváltozás. Allokációs vs. „X-hatékonyság” • A szub-mikroszintű elemzés előnyei és (nyilvánvaló) hátrányai
• Nem a portfólió-döntések, hanem a „vagyontárgyak” sorsa!
Szövöde 1988-1996
Kapacitás és élőmunka Full -capacity output
T otal l abour input
1.2
1.2
munkaórák 1
1
kapacitás .8
.8
.6
.6
.4
osztrák tulajdon 1988
1990
csődgondnok 1992 Year
Graboplast 1994
1996
.4
Az üzemvezető prémiumkritériumai: 1) A termékegységre eső bérköltség csökkentése 2) A nettó géphatásfok (output/állóórák nélküli üzemidőre eső potenciális output) növelése
A legfontosabb sikermutatót befolyásoló tényezők: ln(ULC) =
Termékegységre eső bérköltség =
Bérek + ln(w/w*) + üzem-specifikus kereseti többlet** + ln(w*/PF) + fogyasztói reálbér a helyi munkaerőpiacon Árak + ln(PF/PÁ)
+ az ágazati termelői és a fogyasztói árak közötti rés
+ ln(PÁ/PÜ) + az üzemi és az ágazati termelői árindex közötti rés Termelékenység
– ln(Q/Q*)
– kapacítás-kihasználás (tényleges/potenciális output)***
– ln(Q*/L)
– potenciális termelékenység*
A termékegységre eső bérköltség változása 2.5
2.5
2
ulc
2
1.5
1.5
1
1 1988
1990
1992 Year
1994
1996
A változás komponensei (1991-96) Változás 1991-96-ban : -54,3% (log: -0,772)
Hatás a termékegységre eső bérköltségre: Reálkereset a helyi munkaerőpiacon Üzemi bérelőny
log -0.088 -0.102
Fogyasztóitól elmaradó termelői árak a textiliparban A textiliparinál gyorsabban növekvő árak az üzemben
0.316 37.2 -0.294 -25.5
A kapacitáskihasználás javulása Potenciális termelékenység
-0.015 -1.5 -0.600 -45.1
% -8.4 -9.7
A gépállomány megrostálása Full -capacity output Hours pai d
Number of m achines
1
1
.8
.8 Elméleti vetészszám
.6
.6 Gépek száma
.4
.4 munkaórák
.2
.2 1991
1992
1993
1994 Year
1995
1996
Kapacitáskihasználás Mitől függ? (1) gépi állóórák
(2) működő gépek termelékenysége - fonalminőség - szövők teljesítménye
Gépi állóórák 1957-77, 1988-97
30
30
20
20
10
10
0
0 1957
1967
1977 ev
1987
1997
Miért állnak a szövőgépek? Szerel és, fűzés 20
Anyag, alkatrész és szövőhi ány 20
Keresleti tényezők
15
15
10
10
5
5
Hiány, koordinációs zavarok
0 0
20
40 1991.V.-1997.X.
60
0 80
A működő gépek termelékenysége Output
(1-a)*Q*
1
1
.8
.8
Tényleges termelés
Állóórák alapján várt .6
.6
1991
1992
1993
1994 Year
1995
1996
A szövők teljesítménye 1968-76, 1991-97 Szovok leterheltsege 60
„Werner norma” (41 beavatkozás/óra) 40
20
0
1967 1969 1971 1973 1975 1977 1989 1991 1993 1995 1997 1968 1970 1972 1974 1976 1988 1990 1992 1994 1996
A szövők megrostálása Hajadon 100
Hazas, t<15 ev 100
Becsült elbocsájtási valószínűség 1991-93-ban
férjezett
50
50
hajadon 0
0 15
25
35 Él etkor
45
A szövők megrostálása
p
100
100
Becsült elbocsájtási valószínűség 1991-93-ban
80
80
60
60
40
40
20
20 0
10 20 T appenzes napok (%)
30
A megmaradt szövők munkaintenzitása A leterheltség hatása a nettó hatásfokra (GLS panel becslés 5 géptípusra és 73 hónapra) Függő: Nettó hatásfok Együttható Z P> (z) Kezelt gépszám 1.4981 2.985 0.003 Leterheltség -0.2998 -2.407 0.016 Konstans 76.1792 9.814 0.000 Megfigyelések száma 365 R-sq: within = 0.0297, between = 0.3240, overall = 0.0676. chi2(2) = 12.07, Prob > chi2 = 0.0024. Hausman specifikációs teszt: chi2(2) = 0.08 (0.9602)
A leterheltség időszakos növekedései ekkor már csökkentették a gépi hatásfokot!
A szövöde: összegzés • A szövöde hatékonysága nagymértékben javult a legfontosabb sikermutatók tanusága szerint • Az üzem által befolyásolható tényezők 80%-kal csökkentették a munkaerő egységköltséget. • Ezt 100-nak véve a gépállomány megrostálásának hozadéka 45, a fajlagos eladási árak emelkedéséé 25, a bérek csökkentéséé 10 % volt. • A hatékonyság-javulás legfontosabb forrása a gépállomány kicsemegézése volt. • A bérek csökkentése és a teljesítmények növelése jelentős, de átmeneti erőforrásnak bizonyult.
Motorgyár, 1988-1997
1991: Termelés az 1986-os maximum 8%-a. Termelés/fizikai létszám: 25%. Kapacitáskihasználás: 15-20% De: kimagasló nyereség, magas bérek
Hogyan? (a) Példátlan kapacitás-bőség (b) Tervezés, marketing
De: a fizikai állások 2/3-a szűnt meg. Kiket küldtek el
0-8 osztály: 27%-ról 17%-ra
Teljesítményszázalékok 1991-97
A motorgyár: összegzés Tömegtermelés helyett egyedi megrendelések Sokkal nagyobb fehérgalléros háttér Páratlan eszközbőség Ennek köszönhetően: rugalmasság
Ezt segítő bérezési konstrukció
Meddig élhettek a vörös óriásokból lett fehér törpék? Egyszeri erőforrások: Méretcsökkenés növekvő skálahozadék Elbocsátások szelekció Költségmentesen megtartható gépek állóeszközbőség Nincs tőkeköltség nem szempont a kapacitás-kihasználás
De: A meglévő technológiák versenyképessége romlik Előbb-utóbb beruházásokra van szükség Az alternatív befektetések hozamai nőnek Erőteljes importverseny
Baj-e, hogy sokáig tartott a rendszerváltás? A többség számára persze nem tartott ilyen sokáig … De egy kisebbség munkahelyei hosszú ideig megmaradtak Ez fékezte a munkahelyrombolást, ami egyébként nagyon gyors volt Mo-n Az üzemek állami támogatást nem kaptak
Mire végleg odavesztek, addigra javultak az újraelhelyezkedés és újrahasznosítás feltételei
De azért messze még a Kánaán…
