Költségvetési projekció 2014-2015 Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI
Tartalom • • • • • •
1. A feladat 2. A módszer 3. A makró előrejelzés 4. A változatlan költségvetés feltétel 5. A költségvetési projekció 6. Mikró szimulációs eredmények
1. A feladat • Költségvetési projekció 2015-re, változatlan költségvetés feltevéssel, 2014 márciusában • Frissítés 2014 májusában • Nem végzünk rendszeresen ilyen számításokat, tehát a feladat ad hoc volt
2. A módszer • Kiindulás: makró előrejelzés • A költségvetési állandóság megfogalmazása után bizonyos költségvetési változók kivetítése változatlan arányok alapján • Mikró szimulációs modellből bizonyos más költségvetési kategóriák kivetítése felhasználva a makró előrejelzést
3. A makro előrejelzés • Közel volt az MNB és a kormány nominális GDP előrejelzéséhez, ám nagyobb reál növekedéssel és kisebb árnövekedéssel. • Más volt a szerkezete: kevesebb beruházás és kevesebb import • Azaz máshol csapódik le a vagyon növekménye: nálunk nem beruházásban, hanem folyó fizetési mérlegben
Előrejelzési sarokszámok (2014-2015) • • • • • • •
Reál GDP: 4,7 %/2év Fogyasztás: 2,8 %/2év Beruházás: 6,9 %/2év Export: 11,6 %/2év Import: 11,1 %/2év Maginfláció: 4,9 %/2év Bruttó bér: 8 %/2év
4. A változatlan költségvetés feltevés 2015-re • 1. 2014-es költségvetés teljesül • 2. Fennálló törvények továbbra is érvényesek (mikró szimuláció) • 3. Effektív átlagos adókulcsok érvényesek egyes adóbevételeknél • 4. Változatlan kiadási színvonal a GDP arányában, vagy reálértékben
5. A költségvetési kivetítés Bevételek: • Társasági adó: 2014-es tervnek megfelelő GDP arány (1,2 %) • Jövedéki adó (3,1 %) : fogyasztási arány • ÁFA (9,3 %) SZJA (4,7 %), TB bevételek (12,2 %) (mikró szimuláció)
A költségvetési kivetítés • Kiadások: • „Központi normatív támogatások” „Önkormányzatok kiadásai”, • Elkülönített alapok kiadásai”, • Családi és szociális támogatások” • „Központi költségvetési szervek nettó kiadásai” : MNB kiadványok alapján GDP arányos várakozások • TB kiadások inflációs indexálás (15 %)
Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű egyenlege 2015 (GDP százalékában) • Elsődleges bevételek • 49,6 • Elsődleges kiadások • 48,8 • Kamatkiadások egyenlege • 3,9 • Teljes egyenleg • -3,1
6. Mikró szimuláció Miért kell mikró szimuláció? Mire használhatjuk? aggregát kivetítés mikró strukturális hatáselemzés
A mikró szimulációs modell • Háztartási Költségvetési Felvétel alapján paraméterezett • Munkakínálati válasz szabályozási változásokra, ami aztán a bérekben is megjelenik. • Ehhez mikró szinten karakterizálja a jövedelem és adófizetés változását.
Egy példa: a családi adókedvezmény kiterjesztése • 2014-től lehetőség van arra, hogy amennyiben a magánszemély elegendő adóköteles jövedelem hiányában nem tudja érvényesíteni az őt egyébként megillető családi kedvezmény teljes összegét, a nem érvényesített rész 16%-ával (vagy annak egy részével) az általa fizetendő 7%-os egészségbiztosítási és 10%-os nyugdíjjárulékot csökkentse. A családi járulékkedvezményt csak az a magánszemély érvényesítheti, aki a társadalombiztosítási jogszabályok alapján biztosítottnak minősül. A járulékkedvezmény is érvényesíthető más jogosulttal közösen vagy megosztva, ha ez a másik személy is biztosítottnak minősül. Az összes érvényesített járulékkedvezmény nem haladhatja meg a jogosulta(ka)t terhelő, biztosított által fizetendő járulékok együttes összegét. • A kiterjesztett családi adókedvezményt azok tudják elsősorban teljes egészében igénybe venni, akik 3 gyermekes többkeresetű, vagy kétgyermekes egykeresetű családban élnek. A családi adókedvezmény kiterjesztése az érintettek effektív adókulcsának csökkenését, és nettó jövedelmének növekedését jelenti.
A háztartások nettó éves jövedelemének változása , alappálya
600 400 0
200
változás, ezer Ft
800
1000
Családi adókedvezmény
0
2m 4m 6m 8m a háztartások bruttó éves átlagjövedeleme
10m
-20
-15
-10
-5
0
Az átlagos effektív adókulcs változása (AETR)
0
2m
4m 6m 8m bruttó éves átlagjövedelem, alappálya
10m
Családi adókedvezmény • Az alacsony jövedelműeknél csökken a legnagyobb mértékben az effektív átlagos adókulcs az intézkedés hatására. • A családi adókedvezmény kiterjesztésének legnagyobb számban az első jövedelmi ötödben vannak nyertesei (kb 66 000 legalsó ötöd), de a magas jövedelműek között is sokan vannak szép számban nyertesek (kb 45 000 legfelső ötöd). • Az alsó jövedelmi ötödben átlagosan 38 ezer forinttal nő az éves nettó jövedelem, míg a legfelső jövedelmi ötödben közel 450 ezer forinttal nő az éves nettó jövedelem.
Családi adókedvezmény • 2014-ben a munkavállalói járulék 74 milliárd forintos csökkenése 53 milliárd forinttal növeli meg a rendelkezésre álló jövedelmet és a fogyasztást, mely 18 milliárd forintos ÁFA bevétel növekedést okoz. • 2015-ben nem lesz érdemi változás a 2014-re előrejelzett változásokhoz képest. A családi adókedvezmény kiterjesztésének bruttó költségvetési hatása a munkavállalói járulékok 74,6 milliárd forintos csökkenéséből és az áfa bevétel 18,6 milliárd forintos növekedéséből fakad. • Az egyenlőtlenség nem lesz nagyobb, mint 2014-ben.
