Romák elleni etnikai diszkriminációk, ezekbôl eredô más jogsértések, szabályozatlanságok Magyarországon

Fehér Füzet 1996 Romák elleni etnikai diszkriminációk, ezekbôl eredô más jogsértések, szabályozatlanságok Magyarországon A MÁSSÁG Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédô Irodája –NEKI– esetei

F e l el ô s s ze r k e s z tô : D r . Fu r m an n I m r e Tervezte és lektorálta: Viszló Éva Az esetleírásokat készítette: Dr. Bodrogi Bea, Dr. Farkas Lilla és Dr. Loss Sándor A dokumentációt összeállította: Daróczi Ilona és Kárpáti Zsolt Fotó: Fancsali László (47. oldal) Kiadja: a MÁSSÁG Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédô Irodája Felelôs kiadó: dr. Furmann Imre A k ia dv án y me gj el en és ét t ám og at ta : S vá jc . Nyomta a Tipo-Top Nyomda Készült 600 példányban éves kiadvány * A kiadvány adatainak felhasználásánál minden esetben a következôképpen kell megjelölni a forrást: „ MÁSSÁG Alapítvány, NEKI, Fehér Füzet 1996 (Budapest)”

Köszönet mindazoknak, akik munkájukkal és információikkal segítették a NEKI tevékenységét:

az önkéntes ügyvédeknek, interjúzóknak, fotósoknak, filmeseknek, szervezeteknek, azoknak az újságíróknak, akik a tények alapos megismerése után objektívan tájékoztatták a közvéleményt. A NEKI budapesti stábja köszönetet mond a vidéki irodák vezetôinek egész éves aktív munkájukért. A NEKI ezúton mond köszönetet azoknak az ügyfeleinek, akik a saját jogsérelmük lelki megrázkódtatása után is végigjárják a hosszú, számukra sokszor fájdalmas és anyagi elônyökkel nem járó procedúrákat is, már nem elsôsorban saját ügyüket, hanem általános érdekeket tartva szem elôtt. Köszönetet mondunk a támogatóknak, akiket a Füzet befejezô oldalán mutatunk be.

Tartalom Elôszó 7 Esetleírások, 1996-ban érkezett ügyek Rendôrséggel kapcsolatos

„Benzidin-ügy”, Nógrád megye

Kényszervallatás vegyszerrel 11 F. Gy., Pest megye

Brutális rendôrségi kihallgatás a magát tisztázni jelentkezôvel szemben 24 H. D.-né, A. község II., Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A roma segélyhívására nem száll ki a rendôrség 26 I. község, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Embervadászat 29 K. A., Heves megye

Házkutatás során könnyû testi sértés 35 L. K., Pest megye

Igazságügyi szakértôi vélemény támadhatósága és következményei 36 O. J. V., Baranya megye

Rendôrök és romák feljelentései egymással szemben 40 P. J., Bács-Kiskun megye

A rendôri brutalitás a falu szimpátiájával 44 Zs. Z., Pest megye

Bordatörést okozó rendôri kihallgatás 51

Önkormányzattal / Közigazgatási Hivatallal kapcsolatos A. község I., Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A polgármester fasisztának vallja magát, a romák nem kapnak a faluban telket 53 B. község, Heves megye

A polgármester sértegeti a romákat a cigánybálon 58 K. város, Bács-Kiskun megye

„Roma Kisebbségi Önkormányzat” 59 M. község I., Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Telekosztás anomáliái 62 M. község II., Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Az építkezést akadályozza a szomszéd 67 Ny. község, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Késnek a támogatások és a szociális segélyek 69 R. I., Szabolcs-Szatmár megye

Az önkormányzat lebontja a bérlô lakását és elégeti holmiját 74 T. község, Heves megye

Közkutak lezárása 78 Magánszemélyek a sérelem okozói

Cs. A., Tolna megye

Molotov-koktél megtorlásul 80 S. város, Nógrád megye

Bôrfejûekkel szemben az eljárást megszüntetik 83 Sz. város, Bács-Kiskun megye

„Megállapodás” a faji megkülönböztetés elkerülésérôl 86

Kártalanítási eljárások

Cs. Cs., Heves megye

Kártalanítási eljárás a Magyar Állammal szemben / I. 91 F. Gy., Heves megye

Kártalanítási eljárás a Magyar Állammal szemben / II. 93

Esetleírások, 1995-ben érkezett ügyek V. Á., Pest megye

Molotov-koktél március 15-én 97 G. I.-né, Somogy megye

A kritikus gyermekfelügyelônô perei 100 B. A.-né, Bács-Kiskun megye

Felgyújtották a tarlót a kukoricaböngészôkkel együtt 102 G. Gy., Baranya megye

Romát – elvbôl – nem szolgálnak ki 104 P. J., Nógrád megye

Rendôrségi kihallgatás után a sértett heréjén sürgôs mûtétet kellett végrehajtani 108 O. I. és szomszédai, Baranya megye

Kommandós akció ártatlan hozzátartozókkal szemben 110 R. J., Bács-Kiskun megye

A csoportos támadás büntetése... 114 M. község, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Lakásépítési támogatás a problémák újraélesztésével 116 R. L., Jász-Nagykun-Szolnok megye

Kihallgatás rendôrkutyával 118 Sz. T.-né, Budapest

Rendôrök és „behajtók”? 120

N. J., Heves megye

A rendôrség alapos gyanúja emberölési ügyben 122 G. Gy., Csongrád megye

A bérlô költségén felújított tanyát a TSZ eladja 123 Cs.-né, Zala megye

Egy roma újságírónô perei 126 P. M., Vas megye

Az orvos nem látja kezelendônek a macskaharapást 128 F. B., Budapest

Névtelen rasszista fenyegetô levél és az önkormányzat ... 129 Eger

Skinhead-támadás tizenegy család ellen 132 Sz. város, Vas megye

Skinheadek vagy strandfrizurát viselnek? 133 B. község, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Csoportos incidens 134 Romák és „rockerek” összetûzése M.-i Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A helyi önkormányzatot a Közigazgatási Hivatal felszólította a NEK tv. betartására 135 O. J.-né, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Rendôrségi intézkedés a beteg asszonnyal szemben is 137 ifj. J. I., Bács-Kiskun megye

Hivatalos személy elleni erôszak elôzménye és következménye 139 Sz. Z.-né, Veszprém megye

Az anyagias orvos megválogatja, kit lát el 141 G. L., Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A volt telektulajdonos megakadályozza az építkezést 142

K. város, Bács-Kiskun megye

Tömegverekedés értelmezése 144 gyk. B. K., Bács-Kiskun megye

A gazdag vállalkozó bántalmaz egy gyereket 146

Statisztika az ügyekrôl 151

Statisztika a sajtóról 155

A NEKI 159

Az esetleírásokban a következô jelek segítik az eligazodást: A szerkezetre utal (a lap bal szélén):

2 4 § &

az eset összefoglalása az eset részletei jogi eljárások vagy jogi háttér elméleti háttér a NEKI álláspontja, észrevétele

A forrásokra utal (a lap jobb szélén):

3

? * sajtó

hivatali iratból feljegyzésbôl, beszélgetés nem szó szerinti lejegyzésébôl beszélgetésbôl, szó szerint levélbôl (nem hivataltól nem hivatalnak) újságcikkbôl

Elôszó

J

ogvédô irodánk harmadik évi jelentését veszi kezébe az Olvasó. Szakszerûbb, tényszerûbb, részletesebb jelentés ez, mint az elôzô években. Fiatal demokráciánk olyan területén törünk jeget, amelyben csekély a tapasztalat és gyenge a társadalmi elvárás. Az Emberi Jogok védelme általában – a konkrét kisebbségi, etnikai védelem meg különösen – egy maroknyi meggyôzôdéses nô és férfi szívügye, bár számuk szerencsére növekszik. A fiatalokban az ebbéli érzékenység gyakoribb. Örömünkre az írott sajtó e téren szövetségesünk – a kötet végén található e vonatkozású statisztika magáért beszél –, ami a felnôtt lakosság érzékenységét is növeli. Egyszóval úgy gondoljuk, hogy a romák ellen elkövetett jogsértések elleni fellépés nem partikularizmus, hanem megélhetési gondokkal küzdô társadalmunk tagjai számára óvó intés: ha valami, akkor az Emberi Jogok egyek és oszthatatlanok. Ha ma Ô, holnap talán Én...

H

a egy adott társadalomban az egyik évrôl a másikra alapvetô irányzatok nem is változnak, szemléltetôen egy-egy eset elôbukkanása figyelemre méltó. A lakóközösség etnikai „tisztaságát” megôrizni kívánó tendencia, a ...mentes települések megtartására irányuló lakosság és önkormányzat közötti konszenzus nem magyar sajátosság. Kontinensenként, országonként kitölthetô a kipontozott rész, nálunk a cigány fônévvel. Amikor azonban egy polgármester (meggyôzôdésbôl, újraválasztási esélyei mérlegelésébôl?) alkotmányellenesen megakadályozza egy roma család legális és legitim ingatlanvásárlását a reábízott faluban, akkor igenis kiteszi magát annak, hogy a NEKI jogsértésért perbe fogja. Amikor e Fehér Füzet statisztikájában azt olvassuk, hogy a diszkriminációs sérelmek csökkentek bár ‘95-rôl ‘96-ra, de az önkormányzati és rendôrségi sérelmek száma változatlan maradt (ami azt jelenti, hogy arányában növekedett), akkor fel kell figyelnünk arra a jelenségre, melyet úgy hívnak, hogy intézményi diszkrimináció. Ez különösen aggasztó.

N

övekszik azonban bizodalmunk a jogállamiságunk kifejlôdésében, amikor egy független magyar bíróság elítél egy vendéglôst, aki nem volt hajlandó kiszolgálni egy roma vendéget, mivel nem akarta „rontani intézménye szintjét”. Ha csak viszonylag enyhe pénzbírságot is rótt ki a bírónô, a döntés precedens értékû. S habár sajnos sokszor drasztikusabb esetek is büntetlenül maradhatnak, épp az eset mindennapos volta adja meg jelentôségét, mivel az emberi méltóság is egy és oszthatatlan. Ezért fogja Alapítványunk a NEKI-n keresztül évrôl évre, a jövôben is ugyanezzel a következetességgel a közönség elé tárni Fehér Füzeteit, elôsegítve, hogy társadalmunk informáltsága növekedjen, ébersége élénküljön. Bíró András Alternatív Béke Nobel-díjas

a MÁSSÁG Alapítvány Kuratóriumának Elnöke

Esetleírások 1996 A NEKI-hez 1996-ban érkezett esetek és az ügyekben folytatott jogi eljárások

Brutális rendôrségi kihallgatás a magát tisztázni jelentkezôvel szemben "A verés közben rohadt büdös cigánynak nevezett és azt mondta, hogy én csoki vagyok és úgy megver, hogy még az orromon és a fülemen is csoki fog folyni." – az ügyfél feljelentéséb_l

2

F. Gy. 18 éves, idén fejezte be a szakmunkásiskolát, de még nem tudott elhelyezkedni. Szüleivel lakik egy kis településen. Alkalmi munkákat vállal. 1996. júniusában F. Gy. egy ismerôsénél segédkezett másodmagával. Az egyik reggel ismerôse azzal fogadta, hogy az éjszaka folyamán több százezer forint értékû szerszámgépeket loptak el a helyiségbôl, ahol F. Gy.-ék dolgoztak. Mivel rájuk gyanakodtak, F. Gy. és társa felajánlották, hogy a rendôrség elôtt tisztázzák magukat. Az — önkéntes jelentkezésnek induló — kihallgatást lefolytató rendôrtiszt a következô Na, gyere kokeró!" szavakkal szólította magához F. Gy.-t: "N A feljelentés szerint a kihallgatás a következô módon zajlott le: „ (. .. ) Ô j o b b ró l -b al r ó l p o fo n ü t ö t t , a z ü t é s m eg l e p et t é s fá j t . ( . .. ) d e k ö z b e n m ég m o n d t a , h o g y r át a p o s v a f o g a fe j em en t ú l ó r áz n i , h a n em m o n d o m el a z i g a za t ( .. . ) Ez u t á n t ö b b s z ö r m e g ü t ö t t : t e n y ér r el k é t s ze r p o f o n v á g o t t , ö k ö l l e l n y a k o n ü t ö t t , t ér d d e l p ed i g h í mv e s s zô n r ú g o t t o l y a n e rô v e l , h o g y n ap o k o n át fá j t . ( .. . ) Ez u t á n b ej ö t t a z i ro d á b a eg y m ás i k re n d ô r ( .. .) és m eg fe n y e g e t et t , h o g y l e l ô v a g y fe l a k as zt , h a n em v a l l o k . ” – a feljelentésbôl

A kihallgatásnak F. Gy. bátyjának — aki helyi roma vezetô — megjelenése vetett véget. „ Ez u t á n O. P. ( a z 1 . re n d ô r) a z t mo n d t a, h o g y a ci g án y o z ás t n em i s ú g y g o n d o l t a , a h o g y az t k o r áb b an n e k e m m o n d t a .” – a feljelentésbôl

F. Gy. életében sokkoló hatású volt elsô rendôrséggel kapcsolatos élménye: „ Az i d én s z ak mu n k á s v i zs g á z t a m, s o h a s e mm i l y en p r o b l ém ám n e m v o l t a h at ó s á g o k k a l , s ô t mé g a s z ü l ei m n e k é s a t es t v é re i m n ek s e m. P ro b l é má m a z, h o g y k i fo g á s o l o m a re n d ô ri i n t é z k e d é s i l y e n fo r má j á t é s a f aj i m eg k ü l ö n b ö z t e t é s t , e l v é g r e n em t e h e t ek a r ró l , h o g y ci g á n y s z á rm az á s ú v ag y o k é s h o g y b ar n a a b ô r ö m s z í n e. B ár f é l e k O . P. fe n y e g e t é s ei t ô l , d e L. t e s t v é r b át y ám , a k i e g y é b k é n t ( . .. ) r en d ô r , t a n ác s á r a, s a j á t e l h at á ro zá s o m b ó l t es z em m e g ez t a f e l j el e n t és t .” – a feljelentésbôl

A bántalmazás után F. Gy. szégyellte a vele történteket és csak hosszas unszolás után mondta el ismerôseinek. Ismerôse — akinél dolgozott — vitte el orvosi látleletet készíttetni. F. Gy. azóta is f é l a v e l e s z e m b e n e l j á r ó r e n d ô r ö k fenyegetéseitôl.

§ F. Gy. a NEKI segítségét kérte, hogy a büntetô eljárásban lássa el jogi képviseletét. A NEKI júliusban a feljelentést kiegészítve küldte meg az Ügyészségi Nyomozó Hivatalnak, kérve, hogy tegyék lehetôvé a sértetti meghallgatásokon Irodánk — szakvizsgával még nem rendelkezô — jogászának részvételét. Az eljáró ügyészségi nyomozó az ezidáig lefolytatott — a sértett jelenlétét megkívánó — eljárási cselekményekrôl idôben értesítette a NEKI-t, így segítve a jogi képviselet ellátását. A nyomozás folyamatban van.

3 3

3

A NEKI-hez nagy gyakorisággal érkeznek hasonló ügyek, melyek az eljáró rendôrök által az intézkedések foganatosítása során rutinszerûen alkalmazott jogellenes erôszakot sérelmezik. Az oly sok hasonlóságot mutató ügyekben mégis rendkívül eltérô szerepet játszhat a NEKI, a hatóságok hozzáállásától függôen . Így történhetett meg, hogy jelen esetben a NEKI jogásza sértetti képviseletet láthat el, részvétele biztosított az eljárási cselekményeknél, míg ugyanakkor más esetekben — l. "benzidines", Zs. Z. és O. J. ügyei — a NEKI, annak jogásza illetve az eljáró ügyvéd munkáját a hatóságok elutasító magatartása megnehezíti.

sértett: egy roma férfi bejelentô: sértett megye: Pest megye a sérelem idôpontja: 1996. június 22. a sérelem okozója: rendôrség a NEKI segítségnyújtása: ◊ kapcsolattartás az ügyféllel, ◊ feljelentés megtétele, ◊ folyamatos kapcsolattartás az ügyészségi nyomozóhivatallal, ◊ két ügyészségi nyomozati kihallgatáson jogi képviselet ellátása. hivatalos közremûködô: ◊ rendôrség: a sérelem okozója, ◊ Ügyészségi Nyomozó Hivatal: az eljárás lefolytatója. az ügy állása: Ügyészségi Nyomozó Hivatal nyomozást folytat. Dokumentumok: (a táblázatban Ü.NY.H.: Ügyészségi Nyomozó Hivatal) KELTE TÍPUSA KITÔL ? KINEK ? TÁRGYA 1996. 06. 22. orvosi leletek kórház feji és arci sérülésekrôl 1996. 07. 01. feljelentés tervezete ügyfél NEKI rendôrök bántalmazása miatt 1996. 07. 16. meghatalmazás ügyfél NEKI jogi képviselet ellátására, jogi képviselô megbízására 1996. 07. 23. feljelentés NEKI Ü.NY.H. rendôrök ellen kényszervallatás bûntette miatt 1996. 07. 23. megbízás ügyfél NEKI ügyének képviseletére 1996. 09. 02. értesítés Ü.NY.H. NEKI következô kihallgatás idôpontjáról 1996. 09. 13. jegyzôkönyv Ü.NY.H. sértett tanúkihallgatásáról 1996. 10. 10. értesítés Ü.NY.H. NEKI következô kihallgatás idôpontjáról 1996. 10. 22. jegyzôkönyv Ü.NY.H. sértett tanúkihallgatásáról 1996. 11. 06. értesítés Ü.NY.H. NEKI következô kihallgatás idôpontjáról

H. D.-né, A. község II., Borsod-AbaújZemplén megye

A roma segélyhívására nem száll ki a rendôrség „...Idegileg és lelkileg nagyon megviselt az egész. A szôlô szélétôl egészen a faluig tartott a civakodás, úgy szaladtak ki a cigányok a lövésre, meg a kiabálásra...” – tényfeltáró interjúból

2

H. D.-né A. község (amelyet „A polgármester fasisztának vallja magát...” c. leírásban bemutatunk) egy roma lakója. Családjának szôlôs telke van. Idén augusztusban éppen hazatérôben volt a szôlôbôl egy batyuval, amelyben saját maguk által termesztett babot vitt. Két férfi vasvillával és riasztópisztollyal felszerelkezve megállította útközben: azt mondták, hogy lopta a babot, ráfogták a pisztolyt és elvették tôle saját terményét. H.-né férje közeli házukból meghallotta a dulakodás zajait, a helyszínre sietett, elvette a vasvillát, és kihívta a rendôrséget. A támadók eközben „indiánoknak” nevezték a sértetteket, és más módon is sértegették ôket roma mivoltuk miatt. A rendôrség nem érkezett a helyszínre. Másnap a sértettek a polgármesteri hivatalba mentek, elmondták a történteket és a polgármester hívására megérkeztek a rendôrök, majd lefoglalták a vasvillát és a pisztolyt.

4 A támadásról: „...Amikor én jöttem hazafelé a babbal, azt vettem észre, hogy a kanyarnál valaki szalad utánam és kiabál, hogy álljak meg, mert hogy lopom a szôlôt. Megdöbbentem hát, megijedtem. A napraforgó táblához értem és behúzódtam oda a jobb oldalba, hát csak két férfi volt elôször. Szaladtak utánam, hogy: ‘állj meg, mert agyonlôlek!’ Rám is lôtt, elôször egyet. Megálltam, mert ez itt már nem hülyeségre megy, nem loptam én, megállok. Mint késôbb kiderült, valami riasztópisztoly féle volt, de én akkor azt nem tudtam. Vagy húsz méterre lehetett tôlem, nem a levegôbe lôtt, rám célzott. Megálltam és azt mondtam: figyeljetek ide, én nem lopok. Mellém értek, az egyik innen húzott, a másik onnan. Az egyiknél volt a fegyver, és a vasvilla is nála volt. Keresztül akart vágni. Odacsaptam neki is a batyuval, addig-addig verekedtünk ott, húztak, vonszoltak, ledobtam a batyut, a V. fiúval elkezdtünk verekedni, mert jött nekem, hogy megrugdos. Ôk ôrizték a szôlôt, nekik is van, meg a másét is, önbíráskodtak, hogy akik a szôlô felôl jönnek, elkapják, megkutatják. Mondom nekik, hogy a polgármester meg az egész falu tudja, meg a kerülô is, hogy nekünk van szôlônk, már négy éve, és mûveljük. És már te is százszor megkérdezted, hogy: ‘megyünk ki dolgozni?’ (...) azért tudott a férjem velük szembeszállni, mert ezek az egyének csak olyanokkal tudnak szembeszállni, mint én. Erôsebbel nem mernek szembeszállni. Mondtam a férjemnek, hagyjuk itt ezeket, ki kell hívni a rendôrséget, it t van nálunk a bizonyíték, ettôl nagyobb bizonyíték nem kell, szondáztassák meg ôket.” – A SÉRTETTEKKEL KÉS ZÜLT INTERJÚKBÓL (SZÓSZERINTI LEJEGYZÉS, NEKI)

A rendôrség megjelenésérôl: „Telefonáltunk a rendôrségre, azt mondták, hogy várjuk meg ôket a tanácsházánál, mert mindjárt jönnek. Ott álltunk egy órát, de nem jött senki. Itthon is vártuk ôket, de nem jöttek. Csütörtök reggel mentünk fel a tanácsra, a hivatalba, elmondtam, hogy mi történt, mondta a jegyzô, hogy várjuk meg a polgármestert, mindjárt telefonál neki. Majd ô megmondja mi a teendô. Ô hívta is a rendôrséget. Tíz perc múlva ott is voltak. Mikor én telefonálok meg a polgármester, az kettô... (...)

26

H. D.-né, A. község II., Borsod-AbaújZemplén megye Azt mondta a rendôr, hogy a V.-vel és a K. Z.-vel elbeszélget, mert nincsen bizonyítékom, nincsen ütleg rajtam, nincsen tanú, hogy ôk verekedtek velünk. Ha lenne látlelet, lehetne intézkedni, így csak elbeszélget velük, hogy ilyen ne legyen még egyszer. A G.-t meg megbüntetik harmincezerre. Valahogy olyan érzésünk van, hogy nem lesz belôle semmi. Csak elbeszélgetnek velük? Én mondtam is a rendôrnek, ha parasztnak ment volna neki három cigány fegyverrel, rögtön itt lettek volna. De mivel cigányok vagyunk, csak ilyen az ügy...” – A SÉRTETTEKKEL KÉS ZÜLT INTERJÚKBÓL (SZÓSZERINTI LEÍRÁS, NEKI)

Az ügy rendôrségi lezárásáról: A NEKI azzal a kérdéssel kereste meg a Kapitányságot, hogy „tagjai milyen intézkedést foganatosítottak a községben”. A rendôrkapitányság közölte, hogy "Az ügyben (...) csoportosan elkövetett garázdaság bûntett alapos gyanújának megállapítása érdekében feljelentés-kiegészítést rendeltünk el. A feljelentés-kiegészítés során feladat volt az elkövetôk indítékának, az elkövetés körülményeinek tisztázása. A feljelentés-kiegészítés során foganatosított eljárási cselekményeket követôen 1996. szeptember 18-án a nyomozás megtagadására került sor, mely szerint a feljelentett cselekmény nem bûncselekmény. Ugyanakkor megállapítást nyert, hogy az elkövetô által elkövetett cselekmény megbotránkozás, riadalom keltésére ugyan alkalmas volt, de kihívó közösség-ellenesség, dologvagy személy elleni erôszak nem volt megállapítható. Az elkövetôk ellen (...) garázdaság szabálysértése miatt eljárást kezdeményeztünk. A megtagadó határozat ellen a sértett a törvényes határidôn belül panaszt nem jelentett be." – A RENDÔRKAPITÁNY TÁJÉKOZTATÁSÁBÓL

3

A nyomozást az ügyészség elrendelte: A rendôrség nyomozást megtagadó határozatát kifogásolva, az elkövetôk indítékának és az elkövetés körülményeinek széleskörû tisztázását kérve a NEKI az illetékes városi ügyészséghez fordult. Ennek eredményeképp A Sz.-i Városi Ügyészség az ügyben a nyomozó hatóság megtagadó határozatát hatályon kívül helyezte és (...) garázdaság vétségének alapos gyanúja miatt a mai napon nyomozást rendelt el. A keletkezett iratokból kitûnôen a Btk. 174./B. § (1) (2) bekezdésébe foglalt nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport tagja elleni erôszak bûntettének alapos gyanúja nem állapítható meg." (A szerk. kiemelése) – AZ ÜGYÉSZSÉG TÁJÉ KOZTATÁSÁBÓL

3

A NEKI figyelemmel kíséri a nyomozást és szükség esetén további jogi segítséget nyújt az ügyfél számára.

27

H. D.-né, A. község II., Borsod-AbaújZemplén megye

sértett: megye: bejelentô: a sérelem okozója: a sérelem idôpontja: a NEKI segítségnyújtása:

egy roma asszony Borsod-Abaúj-Zemplén sértett két nem-roma férfi 1996. augusztus ◊ ◊ ◊ ◊

interjúk a sértettel a helyszínen, kapcsolattartás, kapcsolattartás a rendôrséggel, kapcsolattartás az ügyészséggel, panasz benyújtása az ügyészséghez a nyomozást megtagadó határozattal szemben.

hivatalos közremûködô: ◊

az ügy állása:

rendôrség: a feljelentés kiegészítését elrendelte, majd megtagadta a nyomozást, és szabálysértési eljárást kezdett, ◊ az ügyészség: hatályon kívül helyezte a nyomozó hatóság megtagadó határozatát és nyomozást rendelt el. a nyomozás folyamatban van

Dokumentumok: KELTE TÍPUSA KITÔL ? 1996. 08. 18. feljegyzés és interjú NEKI

KINEK ? -

1996. 08. 21. 1996. 10. 21.

feljegyzés tájékoztatás

NEKI rendôrség

belsô NEKI

1996. 11. 25. 1996. 12. 17.

panasz tájékoztatás

NEKI ügyészség

ügyészség NEKI

28

TÁRGYA helyszíni interjú a sértettel: leírása és összefoglalás négy eset összefoglalása, összefüggések nyomozást megtagadta, szabálysértési eljárást indít a nyomozás megtagadása miatt nyomozást megtagadó határozatot hatályon kívül helyezte, nyomozást rendelt el

I. község, Szabolcs-SzatmárBereg megye

Embervadászat „...Nem saját jószántunkból mentünk. Bár volna fánk. (...) a mi oldalunkról és a túloldalról is lôttek

ránk...” – az egyik sértettel készült interjúból

„Az egészben mégis a jelenség a fontos. Az, hogy ez így, ebben a formában megtörténhetett – 1996-ban.” – újságcikk ( Kurír)

2 1996. január 31-én az I. község melletti Tisza parton néhányan száraz fát gyûjtöttek. Mivel a környéken jellemzô, hogy gallyat, fát gyûjteni járnak ki az emberek az erdôbe, az Ny. Rt. erdészei esetenként ellenôrzést végeznek a területen. Így történt ez azon a szerdai napon is. Az Ny. Rt. öt kerületvezetô erdésze, valamint egy – az illetékes városi rendôrkapitányság állományába tartozó – rendôr a fát gyûjtô embereket a Tisza jegére ûzte, és a partról körbekerítette. Ezután több személyt – kézzel, illetve különbözô tárgyakkal megütve – jogellenesen bántalmaztak, ezen kívül pedig szolgálati sörétes puskákkal elôször figyelmeztetô-, majd személyekre célzott több lövést adtak le, melynek következtében két személy orvosi ellátásra (mûtétre) szoruló sérüléseket szenvedett.

4

Az esetrôl elôször Kiss L. György tájékoztatott a Kurírban megjelent „Embervadászat” c. cikkében: "A Kurír informátora indulatosan azt mondta a telefonba: itt tartunk, nálunk már emberekre vadásznak, vadászhatnak egyesek. Néhány napja a Tiszánál a folyó jegére zavart emberekre sörétes puskával lövöldöztek merô szórakozásból, italos állapotban lévô vadászok. De volt velük erdész meg rendôr is. Ezért az a nagy csönd, mert félnek – aztán letette a kagylót. Az igazi döbbenet azonban akkor következett, amikor néhány telefont követôen kiderült: a hír igaz. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei község külterületén még január 31-én történt a nem

29

I. község, Szabolcs-SzatmárBereg megye mindennapi eset. Egy öt vadászból, egy erdészbôl és a k.-i rendôrôrs törzszászlósából álló társaság "vadászott" a Tisza menti erdôben. Eközben egy héttagú – cigány férfiakból álló – társaságba botlottak, akik lelkesen gyûjtögették a fát. A történethez hozzátartozik az is, hogy nem a sajátjukét, hanem történetesen a másét, és ezt a módszert mindenütt csak lopásnak csúfolják. A vadásztársaság a vélt falopáson annyira feldühödött, hogy úgy döntött: leckét ad a fatolvajoknak. Ezért a Tisza jegére terelték a reszketô embereket, aztán a náluk lévô sörétes puskákkal lövöldözni kezdtek a félelemtôl és a hidegtôl vacogók felé. A "leckéztetés", amely külsôségeiben kísértetiesen hasonlított egy bizonyos történelmi kor Duna parti embervadászatához, ha úgy tetszik, szerencsésen ért véget. Valószínûleg nem a puskás embereken múlt, hogy a sörétzáporban csak két ember sérült meg. A Kurír megkereste a rendôrség szóvivôjét, Garamvölgyi Lászlót, aki a Kurír értesüléseit azzal a kitétellel erôsítette meg, hogy a vizsgálat eddigi adatai szerint a társaság tagjai közül csak a vadászok nyitottak tüzet az emberekre, a rendôr nem lôtt. Az ügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendôrség folytatja a vizsgálatot. K. L. Gy."

(Az újságcikk a helyi vadásztársaság felháborodását váltotta ki abban a tekintetben, hogy a cikk állításától eltérôen szerintük a cselekményt nem a vadászok követték el.) A NEKI helyi munkatársa három sértettel tényfeltáró interjút készített: "...Gyakran járunk fáért, csak a mi oldalunkon nagyon messzire kell menni. Ezért ha befagy a Tisza, a másik oldalon közel van. Egy-két napra elég, mikor milyen idô van..." Állj meg, mert lelôlek!’. Azzal egyidejûleg a nyakamon már „...Kiabáltak ránk, hogy ‘Á éreztem a csípést. Valami megcsípett. Futottam tovább, a mi oldalunkról és a túloldalról is lôttek ránk. Nekem is sikerült felmenni a parton és szaladtunk haza. Nem éreztem, hogy benne van a nyakamban. Orvoshoz sem mentem. Két-három nap múlva kezdtem érezni, hogy ha hozzányúlok a sebhez, zsiborog, mintha áramütés ért volna. Szombat délután mentem el a körzeti orvoshoz, az pedig beutalt az S. városi kórházba..." „...Ez minden évben így van, mikor befagy a Tisza. De még ilyen nem volt. Két éve is volt egy ilyen eset, hogy lôttek, de nem emberre, hanem riasztólövést. Akkor is átjöttek a mi oldalunkra, elvettek mindent, baltát, szánkót, és jól megverték az embereket. De milyen jogon jöttek át? Ehhez az oldalhoz semmi közük, nem az ô területük. Most sem lett volna belôle semmi, ha az orvos nem jelenti..." – A SÉRTETTEKKEL KÉS ZÜLT INTERJÚKBÓL (S ZÓSZERINTI LEÍRÁS, N EKI)

30

I. község, Szabolcs-SzatmárBereg megye A sörétek nyoma három héttel késôbb (A NEKI FELVÉTELE)

Március elején az illetékes Ügyészségi Nyomozó Hivatal tájékoztatta a NEKI-t, hogy „ A N yo m o z ó H i v a t a l e g y r e n d ô r é s ö t e r d és z e l l en a B t k . 1 7 1 . § / 3 / b e ke z d é s éb e ü t k ö z ô f o g l a l ko z á s k ö r éb en e l k ö ve t e t t s z á n d ék o s v es z é l y ez t et é s b û n t e t t e , a B t k . 2 6 3 / A . § - á b a ü t k ö z ô l ô f e g y ve r r e l é s l ô s z e r r e l v a l ó v i s s z a é l és b û n t e t t e é s a B t k . 1 7 0 . § / 1 / b e ke z d é s éb e ü t k ö z ô k ö n n y û t e s t i s é r t é s v ét s é g e m i a t t f o l y t a t j e l en l eg n y o m o z á s t . N ev ez et t s z e m é l ye k a z N Y. R t . I . k ö z s é g t e r ü l e t én l é vô e r d ô b e n e l s z a p o r o d o t t j o g e l l e n es f a k i t e r m el és s e l k a p cs o l a t o s a n k í vá n t a k i n t é z k ed n i 1 9 9 6 . j a n u á r 3 1 - én é s f e b r u á r 1 - én . E n n e k s o r á n a f al o p á s o n t e t t e n é r t s z e m é l ye ke t b á n t a l m a z t á k , i l l e t v e s z o l g á l a t i v a d á s z f e g y ve r ei ke t o l y m ó d o n h a s z n á l t á k , h o g y a z z a l s z á n d ék o s v es z é l y h el yz e t e t t e r em t et t e k .” – A NYOMOZÓ HIVATAL TÁJÉKOZTATÁSÁBÓL

3

A nyomozás során az illetékes Ügyészségi Nyomozó Hivatal 11 sértettet és 6 gyanúsítottat hallgatott ki, valamint néhány sértett hozzátartozójának és a sérülteket ellátó orvosoknak a tanúvallomására is sor került.

Tanúkihallgatások és szembesítések: H. M. sértett (férfi) " Kb . 1 1 ó r a l e h et et t a z i d ô , a m i k o r a z á l t a l a m e b b en a z é vb e n c s i n á l t a t o t t s z á n k ó v a l , a m e l y f á b ó l k és z ü l t , a T i s z a j e g én á t a b a l o l d a l r a m e n t e m a z á r t é r i b o z ó t o s b a f á t g y û j t e n i . V o l t nálam e gy balta is. M i k ö z b e n f á t g y û j t ö t t e m , l á t t a m , h o g y B . , T . é s S . a j o b b o l d a l h o z k ö z el h a l a d t a k a j é g en . Ô k e g ym á s t ó l t á v o l a b b v o l t a k , i l l e t v e S . a t ö b b i ek t ô l , d e k b . e g yi d ô b en é r ke z t e k a p a r t r a . E g y l ö v és r e l e t t e m f i g y e l m es é s l á t t a m , h o g y a j o b b o l d a l o n a p a r t o n e g y e g ye n r u h á t v i s el ô r e n d ô r é s k ét t e r ep r u h á s f é r f i t a r t ó z ko d o t t , e g yi k ü k l ô t t . M i n d h á r o m f é r f i a p a r t t a l p á r h u z a m o s a n f u t n i k ez d e t t , m a j d f e l m á s z t a k a p a r t r a . A z t , h o g y m i t ö r t é n t v el ü k e z u t á n , n e m l á t t a m . A z t l á t t a m , h o g y a h á r o m f é r f i , t e h á t a r e n d ô r é s a t e r ep r u h á s f é r f i a k v a d á s z p u s k á v a l a k ez ü k b e n ü l d ö z t ék ô k et é s h a l l o t t a m h á r o m v a g y n é g y l ö v és t i s . M i n d e g y i kn él v o l t p u s k a , d e a z t n e m t u d o m , h o g y m e l yi kü k l ô t t é s a z t s e m , h o g y e l t a l á l t a k v o l n a v a l a k i t . É n a z t s e m l á t t a m , h o g y e z en s z e m é l ye k b á n t o t t a k v o l n a v a l a k i t i s . A r r a e m l ék s z e m , h o g y a r e n d ô r é s t á r s a i k b . 4 0 m é t er r e v o l t a k B . -t ô l a m i k o r a l ö v és ek e l d ö r d ü l t e k . É n m e g i j e d t em é s a b b a h a g yt a m a f a g y û j t é s ét , m a j d a s z á n k ó t h ú z v a a j é g en á t e l i n d u l t a m a j o b b o l d a l r a . Ú t k ö z b e n é s z r e ve t t e m , h o g y a T i s z a j o b b o l d a l á r ó l i s t ö b b t e r ep r u h á t v i s el ô f é r f i , a k i k k b . h a t a n l e h et t ek , a p a r t i r á n y á b a i n d u l t a k. K ö z ü l ü k k et t e n a j é g r e i s l e m en t ek é s e g yi k ü k p u s k á v a l a l e ve g ô b e l ô t t e g y e s et b en . E k ko r é n e l cs ú s z t a m , m a j d f e l á l l v a a s z á n k ó t o t t h a g yt a m é s f u t n i k ez d t em . A m i n t e l ke z d t e m s z a l a d n i , k ét ú j a b b l ö v és d ö r d ü l t , a m e l y ek k ö r ü l ö t t e m a j é g b e c s a p ó d t a k . A z t n e m v et t e m é s z r e , h o g y e n g em e l t a l á l t v o l n a v a l a m i l y en l ö v ed ék . N em i s á l l t a m m e g , h a n e m f u t o t t a m a p a r t i r á n y á b a . A r e n d ô r é s k ét t á r s a a p a r t o n á l l t a j o b b o l d a l o n é s t ô l e m k b . 3 0 - 4 0 m é t er t á v o l s á g r a l e h et t ek , a m i k o r f e l s z ó l í t o t t a k, h o g y á l l j a k m e g . É n n e m t e t t e m e l eg e t e n n ek , t o v á b b f u t o t t a m , d e m á r n e m s z e m b e a p a r t t a l , h a n e m a z z a l p á r h u z a m o s a n Z . k ö z s é g i r á n y áb a n a f o l y ó n f e l f e l é, a k ko r , m i u t á n e l ka n ya r o d va f u t o t t a m t o v á b b , a r e n d ô r é s k ét t á r s a a n á l u k l é vô p u s k á k ka l u t á n a m l ô t t e k k b . h a t v a g y k i l en c e s et b en . E z e k a s ö r é t e k é r t ék a l á b a m a t , a c o m b o m a t h á t u l , m i v el a n a d r á g o m a t i s á t l y u k a s z t o t t á k . N yo l c d a r a b s é r ü l é s t s z e r e z t em . A z t n e m t u d o m m e g m o n d a n i , h o g y e z en k í vü l m á s s ö r é t a t e s t e m m á s r é s z é t e l t a l á l t a - e , v a g y s e m , m i v el v a s t a g o n v o l t a m f e l ö l t ö z v e . "

D r. F . I . o rv os „ .. .A k ö ve t k ez ô v i z s g á l t s z e m é l y, a k i r e e m l ék s z e m , H . M . v o l t . A v i z s g á l a t a l k a l m á v a l a c o m b h á t s ó r é s z é n 5 d b , a l á b s z á r o n p e d i g 3 d b , ö s s z e s e n 8 d b s é r ü l é s t é s z le l t em . E z e k l e n cs én y i n a g y s á g ú s é r ü l é s ek v o l t a k , a m e l y ek p ö r k k el v o l t a k f e d ve . A v i z s g á l a t a lk a l m á v a l v ég i g t a p o g a t t a m a k ér d é s e s f e l ü l e t et , h o g y v a n -e e s et l eg a s e b b e n s ö r é t, d e i l y et é n n e m tapas ztaltam. "

31

I. község, Szabolcs-SzatmárBereg megye A szembesítés során H. M. nem ismerte fel az elkövetôket, szembesítési vallomása során a fentieknek megfelelôen mondta el újra az esetet.

L . J . r en dô r " S z em éb e m o n d o m , h o g y é n s e m i s m e r e m f e l m a g á t . A z z a l k a p cs o l a t o s a n , a m i t m a g a á l l í t , a z t t u d o m m o n d a n i , h o g y é n l á t t a m a j é g en f u t n i t ô l ü n k k b . 6 0 - 8 0 m t á v o l s á g r a e g y s z e m é l yt , a k i n e m t u d o m , h o g y m a g a v o l t - e, v a g y m á s s z e m é l y. A z e g yi k e r d és z k i a b á l t , h o g y á l l j o n m e g e z a s z e m é l y, d e ô n e m á l l t m e g , e z ek u t á n t ö b b e s e t b en m i n d a h á r m a n a d t u n k l e l ö v és ek et a l e ve g ô b e , e kk o r a p u s k a c s ö ve n e m a s z e m é l y i r á n y á b a , h a n e m o l d a l r a é s f ö l f e l é v o l t i r á n y o z v a . K és ô b b k b . 1 k m t á v o l s á g r a l e h et et t e g y f é r f i , a k i t látta m mé g, hogy fe lfutott a tölté se n. S z e m é b e m o n d o m , h o g y é n c él z o t t l ö v és t n e m a d t a m l e s e n ki r e, a z t s e m l á t t a m , h o g y a z e r d és z ek k ö z ü l b á r k i i l y et t e t t v o l n a , m e r t a k ko r é n i n t é z k ed t e m i s v o l n a . A r r ó l n e m t u d o k s e m m i t s e m m o n d a n i , h o g y a m a g a l á b a h o g y a n s é r ü l h e t et t m e g .”

B . E . s ér te t t ( fé rf i ) " .. .A z b i z t o s , h o g y 1 0 ó r a k ö r ü l T .- ve l e g yü t t , ak i a b a r á t o m , t û z i f á ér t i n d u l t u n k a T i s z a j e g én á t a b a l o l d a l r a . E g y s z á n k ó t é s e g y b a l t á t v i t t ü n k m a g u n kk a l . A b a l o l d a l o n a p a r t t ó l k b . 2 0 3 0 m é t er r e v á g t u n k k i n é h á n y v ék o n y f á t , a z t a s z á n k ó r a p a k o l t u k é s á t h ú z t u k a j o b b o l d a l r a . P a r t k ö z e l b e é r ve l á t t u k C s .- t , a k i m á r s z i n t én e z en a z o l d a l o n v o l t é s a s z á n k ó j á r ó l f á t h o r d o t t f e l a p a r t r a . T a l á l k o z t u n k m é g S z . -e l , a k i e g y k er é k p á r r a l é s e g y f e j s z é ve l j ö t t é s ô m á r b e i s m e n t a j é g r e , t a l á n f é l ú t o n j á r h a t o t t m á r , a m i k o r a z t k i a b á l t a n e kü n k, h o g y ‘ h é a r e n d ô r ö k ’. É n é s a t á r s a m S z . k i á l t á s á r a k ez d t ü n k e l f u t n i , k ö z b e n S z . m o n d t a , h o g y b ú j j u n k e l, de é n ne m ak artam e lbújni. E z t k ö ve t ô e n f u t á s k ö z b e n t ö b b l ö v és t h a l l o t t a m , k b . ö t ö t , h a t o t , a z t n e m v et t e m é s z r e , h o g y k ö r ü l ö t t e m s ö r é t ek s z á l l t a k v o l n a e l v a g y s e m . K i a b á l á s t h a l l o t t a m , v a l a k i a z t k i á l t o t t a , h o g y ‘ á l l j m e g , m e r t l e l ô l e k’ . E z t a h a n g o t é n m á r n e m i s m e r n é m m e g . E z z e l e gyi d ej û l e g e g y l ö v és t i s h a l l o t t a m é s s z i n t e r ö g t ö n c s í p é s t é r ez t em a n y a ka m b a l o l d a l á n . M i v el k és ô b b e z a s e b v ér z e t t i s é s a z a n y a ka m b a l o l d a l á n t a l á l h a t ó , ú g y g o n d o l o m , h o g y a l ö v és t t ô l e m b a l r a é s a hátam mögül adták le . A s é r ü l é s e l l en ér e a z o n b a n é n n e m á l l t a m m e g , h a n e m t o v á b b f u t o t t a m é s e kk o r i s m é t e l t en l ô t t e k u t á n a m é s T . u t á n a j o b b o l d a l r ó l , d e h a l l o t t a m l ö v és ek et a b a l o l d a l r ó l i s . A z t u g y a n n e m v et t e m é s z r e , h o g y e z u t á n m á s s ö r é t e l t a l á l t v o l n a , d e a z t é s z r e ve t t e m , h o g y a k ö z ve t l e n k ö z el em b e n s ö r é t e k c s a p ó d t a k a p a r t o l d a l b a , a m e l y et a b a l o l d a l r ó l a d t á k l e . T .- ve l e g yü t t t o v á b b f u t o t t u n k, n e m á l l t u n k m e g , m a j d ô t l e h a g y t a m é s á t m e n t e m a g á t o n . E z u t á n i s m é t t a l á l ko z t a m a t á r s a m m a l , e kk o r v et t e m é s z r e , h o g y v ér z i k a n y a ka m o n a s e b . M i v el a s e b em k ét - h á r o m n a p u t á n i s f á j t , s z o m b a t i n a p o n a z ü g y el et e s o r v o s h o z m e n t e m , a k i b e u t a l t m i n k e t m á s n a p a S . v á r o s i k ó r h á z b a , a h o l a n y a ka m b ó l k i ve t t e k e g y s ö r é t s z e m e t .”

D r. B . K . o rv os „ . . .. M e g vi z s g á l t a m B . E . -t é s m e g á l l a p í t o t t a m , h o g y n y a ká n a k b a l o l d a l i r é s z é n e g y ú j j a l i s k i t a p i n t h a t ó , i l l e t v e a b ô r f e l s z í n e a l a t t l é vô b o r s - s z e m n a g y s á g ú i d e g e n t e s t t a l á l h a t ó . É s a z i d e g e n t e s t ú g y h e l ye z k ed e t t e l , m i n t h a e z a l ö v ed ék h á t u l r ó l b a l o l d a l r ó l h a t o l t v o l n a a b ô r a l á é s k ö z ve t l e n ü l a b e m en et i n y í l á s u t á n a b ô r a l a t t m e g i s á l l t . M i v el s é r ü l é s e s e b és z et i b e a va t ko z á s t i g é n y el , B . E . -t b e u t a l t a m a z S . v á r o s i k ó r h á z b a .

S z. M . s ér te t t ( nô ) V a l l o m á s á n a k e l s ô r é s z e m e g eg ye z i k B . E . -n e k a z e l ô b b i s m e r t e t et t v a l l o m á s á v a l . „ .. .M eg l á t va a f é r f i a k a t k i a b á l n i k ez d t em , h o g y j ö n n e k a r e n d ô r ö k . B . é s T . s z a l a d n i k ez d e t t , a z t n e m l á t t a m é s n e m t u d o m , h o g y m i t ö r t é n t v el ü k . É n i s e l a k a r t a m s z al a d n i , d e n e m t u d t a m s e m l e f u t n i , s e m e l b ú j n i . O d a j ö t t h o z z á m a r e n d ô r , a m i k o r f e l má s z t a m a p a r t r a é s a z o n n a l m i n d e n f i g y e l m ez t et é s n é l kü l k ö n n y g á z z a l l e f ú j t , a m e l y a b a l sz e m e m et é r t e. E z t k ö ve t ô e n l á t t a m a j o b b s z e m e m m el , m i v el a z t a g á z n e m é r t e, h o g y a r e n d ôr j o b b k éz z e l t a r k ó n ü t ö t t e n g em , a m i t ô l é n a f ö l d r e e s t em . A f ö l d r e e s ve e n g em a r e n d ô r m e g r u g d o s o t t , d e a z i s l e h et , h o g y a v el e l é vô é s a k ö z el b en á l l ó t e r ep r u h á s f é r f i i s b e l ém r ú g o t t . A z t t u d o m , h o g y a r ú g á s o k e g y r é s z e a b a l l á b a m a t é r t e a t é r d a l a t t , t e h á t a s í p c s o nt o m a t , v a l a m i n t a f e n ek e m et é s e t t ô l f e l j e b b v es e t á j o n i s é r t ek r ú g á s o k. E z u t á n é n f e l á l l t a m é s n é h á n y l é p és t

32

I. község, Szabolcs-SzatmárBereg megye t e t t e m m e g , a m i k o r a t e r ep r u h á s f é r f i m e g f o g t a a n á l a l é vô p u s k a c s ö vé t é s a p u s k a m á s i k v ég é v el á l l o n a k a r t ü t n i . N em t a l á l t e l a z o n b a n , m i v el e l h ú z t a m a f e j em et . E z u t á n é n i g y ek e z t em e l s z a l a d n i é s e kk o r k ét e s et b en a t e r ep r u h á s f é r f i u t á n a m l ô t t . É n f u t á s k ö z b e n h á t r a n éz t e m é s l á t t a m a z t , h o g y a f e g yv e r ét v í z s z i n t e s e n a z i r á n y o m b a t a r t o t t a , e z ér t é n n e m e g y en e s v o n a l b a n , h a n e m ‘ ci k k -c a kk ’ -b a n s z a l a d t a m . K i j el en t e m , h o g y k ö n n y û t e s t i s é r t é s v ét s é g e m i a t t m a g á n i n d í t v á n n y a l k í vá n o k é l n i a r e n d ô r r e l s z e m b e n é s k ér e m a r e n d ô r m e g b ü n t e t é s ét . A s é r ü l é s ek u g y a n , a m i t a k ko r n e ke m o k o z o t t , i d ô v e l b e g yó g yu l t a k, d e e n g e m m é g s o h a s e n ki s e m v er t m e g . Í g y az t a s é r ü l é s t , a m i t a l e l ke m b e n o k o z o t t , í g y s e m l e h et h e l yr eh o z n i .” S z . M . a s z e m b e s í t é s s o r á n n e m i s m e r t e f e l a b û n c s e l ek m é n y e l kö v e t és é v el g y a n ú s í t o t t s z e m é l ye ke t .

L . J . r en dô r „ . . S z e m é b e m o n d o m , h o g y é n n e m i s m e r em f e l m a g á t , l e h et s ég e s , h o g y o t t v o l t a T i s z a p a r t o n , d e é n n e m e m l ék s z e m m a g á r a . S z e m é b e m o n d o m , h o g y a m i t á l l í t , s z e r i n t e m v a l ó t l a n , a b b ó l s e m m i s e m ig a z . É n m a g á t s e m m i l y en m ó d o n n e m b á n t a l m a z t a m , k ö n n y g á z z a l s e m f ú j t a m l e . N em h i s z e m a z t , m e r t m á r v el e m i s m e g t ö r t é n t a z , h o g y h a m a g á t l e f ú j t á k v o l n a v a l ó b a n k ö n n y g á zz a l , a k ko r l á t o t t v o l n a . É n t a p a s z t a l a t b ó l t u d o m , h o g y l e g a l á b b 2 0 p e r ci g i l y en ko r a z e m b er s e m m i t s e m l á t . A z t s e m h i s z e m , h o g y h a v a l ó b a n f u t o t t v o l n a é s l e v o l t f ú j v a k ö n n y g á zz a l , v i s s z a n é z v e i s l á t t a v o l n a a z t , h o g y e g yá l t a l á n l ô t t - e b á r k i i s . S z e m é b e m o n d o m , n e m h i s z e m a z t , h o g y a n n y i i d ô a l a t t , m í g é n f e l m e n t em v o l n a a p a r t r a é s m e g ü t ö t t e m v o l n a m a g á t , a n n y i i d ô a l a t t n e m t u d j a m e g j e g ye z n i a z a r c o m a t , p o n t o s a b b a n a z t , a k i e z t c s i n á l t a m a g á v a l . .. ”

S z. M . s ér te t t " .. .T e g n a p a s z e m b e s í t é s n él s e n ki t s e m i s m e r t e m f e l . É n m a g a m s e m t u d o m m i é r t , é n e z en i s e l g o n d o l k o z t a m , h o g y h o g y l e h et a z , h o g y s e n ki t s e m i s m e r t e m f e l . R á m u t a t t a m v o l n a é n , d e n e m t u d t a m . A k ko r b a j u s z , s z a k á l l v o l t , d e a s z e m b e s í t é s ko r s e b a j u s z , s e s z a k á l l , s i m a k ép û e k v o l t a k M e g vá l t o z t a t t á k m a g u k a t . .. "

D r. B . K . o rv os „ . . A v i z s g á l a t s o r á n é s z l e l t em v i s z o n t a z t i s , h o g y S Z . M . m i n d k é t s z e m e v ér b ô , g y u l l a d t v olt, ame ly v iszont összh angban állt azzal , misze rint állít ása sze ri nt ôt k önny gázzal le fújták . E m l é k ez e t e m s z e r i n t m i n d k é t s z e m e g yf o r m á n v o l t s é r ü l t , g y u l l a d t , k ü l ö n b s é g e t k ö z ö t t ü k n e m t a p a s z t a l t a m . .. ”

D r. F . I . o rv os „ .. .A c i g á n y k ö z ö s s é g t a g j a i va l k a p cs o l a t o s a n a z t t u d o m m é g e l m o n d a n i , h o g y a m i k o r b e t eg s ég g e l , v a g y s é r ü l é s s el j ö n n e k e l v i z s g á l a t r a , a z t n é h a k ét k e d és s e l f o g a d o m , a z o n b a n e z en ü g g y e l k a p cs o l a t o s a n , m i v el a v i z s g á l t s z e m é l ye k e g yb e h a n g z ó a n n y i l a t k o z t a k é s e g ye s s z e m é l ye kk e l e z z el ö s s z h a n g b a n á l l ó s é r ü l é s ek e t i s é s z l e l t em , h i h e t ô n e k t a r t o m a z t a z á l l í t á s u ka t , h o g y v a l a m i f a j t a s é r el em é r t e ô k et a T i s z a p a r t o n .. .” – ÜGYÉSZSÉGI NYOMOZÓ HIVATAL JEGYZÔKÖNYV ÉBÔL

3

§ • Az eljárás során a gyanúsítottak kezdettôl fogva szabadlábon védekeznek. • Júniusban egy erdész (K. G.) gyanúsítottal szemben „mivel a cselekmény nem bûncselekmény”, valamint két erdész (D. Zs. és L. T.) gyanúsítottal szemben „mivel nem állapítható meg bûncselekmény” a nyomozást megszüntették. • A városi bíróságnak benyújtott vádiratban az ügyész öt vádpontban foglalta össze a történteket, amelynek alapján három személyt vádol lôszerrel való visszaélés, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés és hivatali visszaélés bûntettének, valamint könnyû testi sértés vétségének elkövetésével. A sértettek jogi képviseletét dr. Furmann Imre látja el.

33

I. község, Szabolcs-SzatmárBereg megye A falopás kérdésében indult nyomozást az illetékes rendôrkapitányság megszüntette, hivatkozva arra, hogy „a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bûncselekmény elkövetése...” 1 .

1

Be. 139. § (1) A nyomozást határozattal meg kell szüntetni, ha (b) a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg b_ncselekmény elkövetése, az elkövetô kiléte, illetôleg az, hogy a b_ncselekményt a gyanúsított követte el, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény.

34

I. község, Szabolcs-SzatmárBereg megye

sértett: bejelentô: megye: a sérelem idôpontja: a sérelem okozója: a NEKI segítségnyújtása:

hivatalos közremûködô:

az ügy állása:

dokumentumok: KELTE 1996. 02. 09. 1996. 02. 14. 1996. 02. 14. 1996. 02. 14. 1996. 02. 15. 1996. 02. 17. 1996. 02. 21. 1996. 02. 21.

TÍPUSA újságcikk jegyzôkönyv újságcikk jegyzôkönyv jegyzôkönyv újságcikk jegyzôkönyv fotók

1996. 1996. 1996. 1996. 1996. 1996. 1996.

jegyzôkönyv meghatalmazás meghatalmazás jegyzôkönyv jegyzôkönyv jegyzôkönyv tájékoztatás

02. 21. 02. 27. 02. 27. 02. 29. 03. 01. 03. 08. 03. 27.

1996. 03. 29. 1996. 10. 02.

jegyzôkönyv tájékoztatás kérés

1996. 10. 03.

tájékoztatás kérés

1996. 02. 21.

jegyzôkönyv

tizenegy roma sajtó Szabolcs-Szatmár-Bereg 1996. január 31. két erdész és egy rendôr

◊ ◊ ◊ ◊

többszöri helyszíni interjú a sértettekkel és fotózás a sérülésekrôl, jogi képviselô biztosítása a sértettek számára, kapcsolattartás a sértettekkel, kapcsolattartás az ügyészséggel és a bírósággal.

◊ az Ügyészségi Nyomozó Hivatal mint nyomozó hatóság, ◊ ügyészség: a vádiratot benyújtotta, ◊ bíróság: tárgyalást még nem tûzött ki. vádirat a bíróságnál, tárgyalás még nem volt.

KITÔL ? (KINEK?) Kurír ügyészségi nyomozó hivatal Kurír ügyészségi nyomozó hivatal ügyészségi nyomozó hivatal Kelet-Magyarország NEKI NEKI

TÁRGYA/CÍME "Embervadászat" kilenc tanú vallomása az ügyben „Embervadászat 2. ” négy jegyzôkönyv, négy tanú vallomása hét tanú vallomása „Tetten ért fatolvajok” helyszíni interjú egy sértettel sértettekrôl, sérülésekrôl, sértettek lakóhelyérôl NEKI helyszíni interjú egy sértettel ügyfelek (1. ügyvédnek) ügyvédi meghatalmazás ügyfelek (2. ügyvédnek) ügyvédi meghatalmazás ügyészségi nyomozó hivatal tizennyolc szembesítés ügyészségi nyomozó hivatal tizenöt szembesítés ügyészségi nyomozó hivatal nyolc szembesítés ügyészségi nyomozó hivatal tanúkihallgatások folynak (NEKI-nek) ügyészségi nyomozó hivatal öt tanú vallomása NEKI (városi ügyészségnek) tájékoztatás kérés a vádemeléssel kapcsolatban NEKI (rendôrségnek) tájékoztatás kérés, ill. a megszüntetô határozat megkérése NEKI helyszíni interjú egy sértettel

35

K. A., Heves megye

Házkutatás során könnyû testi sértés "...hivatalos eljárás nem folyt ellenük, a velük szembeni intézkedésrôl jegyzôkönyv nem készült..." - a feljelentésbôl

4 Az alábbi feljelentést az ügyfél képviseletében dr. Magyar Elemér ügyvéd, a NEKI helyi irodájának vezetôje nyújtotta be az Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz. "(...) felejelentést teszek azon ismeretlen rendôrök ellen, akik 1996. június 4-én jogtalanul házkutatást tartottak K. A. laásán, majd másnap reggel ôt bekísérték, gépkocsifeltörésekrôl faggatták, eközben egyikük kétszer hasba rúgta. K. A. ennek következtében 8 napon belül gyógyuló zúzódásos sérüléseket szenvedett. Ugyanekkor történ Cs. S. és R. Z. elôállítása és bántalmazása is. K. A. szerint hivatalos lejárás nem folyt ellenük, a velük szembeni intzézkeédsrôl jegyzôkönyv nem készült. Mindezek alapján az intézkedô rendôrök alaposan gyanúsíthatók hivbatali visszaélés bûntettével és könnyû testi sértés vétségével. Ezért kérem a nyomozás elrendelését és megbüntetésüket." Az ügyben a nyomozást elrendelték, a NEKI az eljárást figyelemmel kíséri. Nyomozati cselekmény eddig nem történt.

sértett: egy roma férfi megye: Heves bejelentô: sértett a sérelem okozója: rendôrök a sérelem idôpontja: 1996. június 4. a NEKI segítségnyújtása: ◊ eljárás kezdeményezése, ◊ jogi képviselô biztosítása az ügyfél számára. hivatalos közremûködô: Ügyészségi Nyomozó Hivatal: nyomozást rendelt el az ügyben az ügy állása: a nyomozás folyamatban van

dokumentumok: KELTE TÍPUSA 1996. 06. 18. feljegyzés 1996. 06. 18.

KITÔL ? jogi képviselô feljelentés jogi képviselô

KINEK ? Ügyészségi Hivatal

TÁRGYA ügyfél elmondása az esetrôl Nyomozó intézkedô rendôrök ellen

35

L. K., Pest megye

Igazságügyi szakértôi vélemény támadhatósága és következményei " a hivatali kötelezettség (...) megtartásával nyomozati szakaszban megszüntethetô lett volna az eljárás és akkor nem kerül sor velem szemben a — túlzás nélkül — meghurcolásnak minôsíthetô jogi procedúrára." - az ügyfél feljelentésébôl

2

L. K., felesége és két gyermekük 1991. szeptember 1-jén közúti balesetet szenvedtek. Mindkét gyermekük életét vesztette.

– PESTI RIPORT, 1996. JÚLIUS 10.

4

A nyomozás L. K. ellen indult, halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt. L. K. már a nyomozási szakban több kifogást emelt az eljárás szakmai hiányosságai miatt, melyeket a városi rendôrség rendre elutasított. Kifogásait és az esettel kapcsolatos véleményét a NEKI-nek is összefoglalta: M eg tö r té nt a b al es e t, H . I . ( a L ad a v ez et ô je ) a L ad áh o z m en t, é s a c so ma g ta rt ó f el ny i tá sa u tá n e lk ez d et t f al at o zn i. E kk or a k is lá n y m ár h al ot t , a k is fi ú , a f el es é ge m é s é n i s e sz mé l et le n ek v ol tu n k. ( .. .) A b ír ós á gi i ra to k k öz öt t r en dô r sé gi " sz on da " s ze re p el . A f el es é ge mt ô l u ta sk é nt i s v ér t v et te k . A b al es e tb en r és zt v ev ô v ez et ô tô l m ié rt n em ? ( .. .) a z e gy ik s ze mt a nú a h el ys z ín el ô r en dô r hö z m en t, m on dt a n ek i, h og y v al ós z ín û a k am io n o ko zt a a b al es e te t ( .. .) A r en dô r m eg ké r de zt e a k am io n r en ds z ám át . ( .. .) n em t ud ta l eo lv a sn i ( .. .) M in de z ek e ll en é re a r en dô r sé gi j eg yz ô kö ny v be n e z á ll : " Me gk é rd ez t em a j el en l ev ôk e t, l át ta - e v al ak i , h og y m i t ör té n t, d e n em j el en t ke ze t t s en ki " . ( .. .) A r en dô r sé ge n k ér és e me t, h og y f el hí v ás t t eg ye k k öz zé a t el ev í zi ób a n, m i ké nt s ze mt a nú t k er es e k, s zó ba n e lu ta s ít ot t ák . ( .. .) S ze re n cs ém v ol t, j el en t ke ze t t a z a s ze mt a nú , ( .. .) m on dt a , h og y b em eg y a r en dô r sé gr e , ( .. .) u tá na ú jr a f el hí v ot t e ng em .

36

sajtó

L. K., Pest megye E lm on d ta , m iv el k ül dt é k ô t e l a r en dô r ök . S zó s ze ri n t i dé ze m : " Tö kr é sz eg v ol t, 1 20 k m/ ór á va l h aj to t t, n e á rt sa m ag át a z ü gy be . " J eg yz ô kö ny v ú jr a n em k és zü l t ( .. .) M i e z a s ok v él et l en , a mi m in d e ll en e m i rá ny u l? A k ór há z ba n a f el es é ge m k óm áb ó l é br ed v e m on dt a a n ôv ér n ek , h og y k am io n o ko zt a a b al es e te t, t an úk é nt i m eg ha l lg at á sá ra n em k er ül t s or ( .. .) N em t ud om k i a b ûn ös , d e h og y c ig án y v ag yo k , e z b iz to s , h og y b en ne v an a v is sz a él és e kb en .” – AZ ÜGYFÉL NEKI-HEZ ELJUTTATOTT FELJEGYZÉSÉBÔL

?

§ A büntetô eljárás hiányosságai • A városi rendôrség szakértôt rendelt ki a baleset körülményeinek tisztázására. A szakvélemény tudományos megalapozottságát L. K. és jogi képviselôje, dr. Halay László ügyvéd már a nyomozási szakban vitatta és késôbb, a hivatali visszaélés bûntette miatt tett feljelentésben kifogásaikat ki is fejtették: „ A r en dô r sé g á lt al h iv at a lb ól k ir en d el t s za ké r tô e gy o ly an s za kv é le mé n yt a do tt , a me ly m ég a l ai ku s ok s zá má r a i s n yi lv á nv al ó a bs zu r di tá s t t ar ta l ma zo t t a l eg fo n to sa b b s za kk é rd és v on at k oz ás á ba n, t i. h og y m i o ko zt a a b al es e te t. E sz er i nt a " na gy s eb es s ég " f ol yt á n ( 1 40 -1 5 0 k m/ ó s eb es s ég et l eh et ô vé t ev ô k an ya r ba n 8 59 5 k m/ ó s eb es s ég – l d. í té le t i t én yá l lá s ) a g ép ko c si b ef el é s od ró d ot t k i a z ú tk an y ar ba n , i ll et v e k öz ve t le nü l a bb ól k ij öv e t. ( .. .) A z i ga zs á gs zo l gá lt a tá sb a n e lj ár ó s ze rv e k h iá ny z ó s za ki s me re t ük p ót lá s ár a k ér ik f el a s za k ér tô t . A s za kv é le mé n yb en f og la l ta k a zo nb a n n em k öt ik ô ke t. A f iz ik a e le mi s za bá l yá t s ér tô s za ké r tô i m eg ál l ap ít á s e se té n l eg al á bb is e lv ár h at ó, h og y ( .. .) h a m ás t n em , l eg al á bb t er et e ng ed j en m ás i rá ny ú , a lt er n at ív b iz on y ít ás n ak i s. ” – A FELJELENTÉSBÔL

• Az elsôfokú bíróság 1994 januárjában hozta meg ítéletét, L. K-t bizonyíték hiányában mentve fel. Az ítélet több olyan nyomozati és szakértôi hiányosságot tárt fel, melyek alapján — a megfelelô következtetések levonása után — már e szakban megállapítható lett volna, hogy L. K. cselekménye nem valósíthatott meg bûncselekményt: „ (. .. ) i ga zs á gü gy i g ép já r mû sz a ké rt ô k v él em é ny ei b en f og la l t e ll en t mo nd á so ka t a z I MS ZI ( – I ga zs á gü gy i M ûs za k i S za ké r tô i I nt éz e t) f el ül v él em é ny éb e n o ld ot t a f el ( .. .) E sz er i nt a n yo mo z at i e lj ár ás s or án o ly an h iá ny o ss ág o k m ut at k oz na k , a mi t u tó la g p ót ol n i, é s í gy t el je s b iz on y os sá g ga l a b al es e t m ec ha n iz mu s át m eg ál l ap ít a ni i ll et v e s za kv é le mé n yt a dn i n em l eh et . ( .. .) A h el ys z ín ra j z n em a v al ó s á g n ak m eg fe l el ô e n k és zü l t e l , a f én yk é pf el v ét el e ke n i s j óv al t öb b n yo m l át ha t ó, a mi a b al es e tt el ö ss ze f üg gé s be h oz ha t ó. ( .. .) A z t el j e s s é g g e l k i z ár t , h og y a b al es e t a ká r a h el yt e le n s eb es s ég m eg vá l as zt á s, a ká r a z ú tk an y ar " le vá g ás a" v ag y a f ék ez é s k öv et k ez té b en j öt t v ol na l ét re ( .. .) A ( .. .) k ül sô e rô ha t ás a l eg va l ós zí n ûb b ( .. .) A z, h og y L . K . v ád lo t t v al am i ly en K RE SZ s za bá l yt s ze ge t t v ol na é s e zz el o ko za t i ö ss ze f üg gé s be n k öv et k ez et t v ol na b e a b al es e t, a s ú l y o s n y o mo z at i h i á n y o s s ág o k m ia tt m ár k ét sé g et k iz ár ó an n em b iz on y ít ha t ó. ” – AZ ELSÔFOKÚ ÍTÉLETBÔL

• A másodfokú bíróság 1994. novemberében megállapította, hogy a fenti következtetés téves, hiszen L. K-t még gondatlanság sem terhelte a szabályszegést illetôen, továbbá az 5-15 km/órával történô gyorshajtás nem lehetett a baleset jogilag releváns oka. A felmentés korábbi jogcímét (bizonyíték hiánya) a cselekmény nem bûncselekmény jogcímre változtatta.

3

3

L. K. három évig volt egy — két gyermekének halálát okozó közúti baleset miatt indult — büntetô eljárás gyanúsítottja, majd vádlottja. Ezen állapot — beleértve az általa okozott lelki szenvedést — megelôzhetô lett volna a nyomozó hatóságok körültekintôbb, alaposabb eljárása esetén. • L. K. és jogi képviselôje meggyôzôdése, hogy a rendôrségi nyomozás hiányosságai nem csupán a minden tevékenységgel együttjáró hibákból adódnak. A hiányosságok súlya arra késztette ôket, hogy még az ügy nyomozati szakában feljelentést tegyenek az eljáró nyomozók ellen hivatali visszaélés bûntette miatt az Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál. „ Me gg y ôz ôd é se m, h og y e gy j og ál l am ba n n em c su pá n a z m in ôs í ti a z á ll am p ol gá r ok at , h og y m ié rt í té li k e l ô ke t, h an em — l eg al á bb is e rk öl c si s ze mp o nt bó l — a z i s, h og y

37

L. K., Pest megye m iv el v ád ol j ák ô ke t ( .. .) A z e ng em é rt j og ta l an h át rá n y n em a z, h og y e ll en e m b ün te t ô e lj ár á s f ol yt l e, h an em a z, h og y a h iv at a li k öt el e ze tt s ég ( . .. ) m eg ta r tá sá v al n yo mo z at i s za ka s zb an m eg sz ü nt et h et ô l et t v ol na a z e lj ár á s é s a kk or n em k er ül s or v el em s ze mb e n a — t úl zá s n él kü l — m eg hu r co lá s na k m in ôs í th et ô j og i p ro ce d úr ár a .” – A FELJELENTÉSBÔL

• A nyomozás elrendelését megtagadta az Ügyészségi Nyomozó Hivatal.

3

• A városi rendôrség által kirendelt szakértô alkalmasságának kivizsgálását kérték az Igazságügyi Szakértôi Intézetek Hivatalánál, amely a kérelmüket az Igazságügyi Minisztérium illetékes fôosztályának küldte át. Ez utóbbi szerv nem találta aggályosnak a szakértô által adott szakvéleményt. • Feljelentést tettek továbbá a Lada vezetôje és két utasa ellen, akik a nyomozás során következetesen tagadták a kamion jelenlétét a baleset helyszínén és L. K. bûnösségét alátámasztó vallomásokat tettek. A nyomozás hiányosságai (a Lada vezetôjének véralkohol vizsgálatát nem végezték el, így esetleges ittassága illetve annak a baleset súlyos kimenetelére való kihatása nem állapítható meg; nem vizsgálták továbbá az ô esetleges gyorshajtását illetve annak a balesetre való kihatását sem) miatt nem került tisztázásra, hogy e három személytôl elfogulatlan vallomástétel várható volt-e. A nyomozást az Ügyészségi Nyomozó Hivatal megtagadta, hivatkozva az alapos gyanú hiányára. A Megyei Fôügyészség elutasította a nyomozást megtagadó határozat ellen bejelentett panaszt is, mivel az " se m t ar ta l ma z o ly an ú j t én yt , a da to t , a me ly i nd ok o ln á a t ám ad o tt h at ár o za t m eg vá l to zt a tá sá t ". – A MEGYEI FÔÜGYÉSZS ÉG HATÁRÜZATÁBÓL

• L. K. kártérítési pert indított a Megyei Rendôr-fôkapitányság ellen amiatt a "mérhetetlen lelki szenvedés, megaláztatás és erkölcsi válság" miatt, amit "az ellenem több mint három évig zajló büntetô ügy okozott számomra egy olyan ügyben, ahol engem akartak felelôssé tenni két gyermekem haláláért". A kártérítési ügyben a Megyei Bíróság elôtt 1996 októberében tartott elsô tárgyaláson a jogi képviselô kérte a vonatkozó Alkotmánybírósági határozat alapján L. K. személyiségi jogai megsértésének valamint a rendôrség szándékos károkozásának megállapítását és ez alapján a Megyei Rendôr-fôkapitányság kártérítés megfizetésére kötelezését. Az ügyben a következô tárgyalásra 1997-ben kerül sor.

A NEKI álláspontja szerint egy jogállamban jogszerûtlenül lefolytatott büntetô eljárás okozta joghátrányokért az illetékes szervek felelôsségét meg kell állapítani. Ilyen esetekben a sértett számára történô méltányos kártérítés megfizetése nemcsak az ô személyes érdekeit szolgálja, hanem a munkájukat nem kellô körültekintéssel és alapossággal végzô hatóságok tevékenysége hatékonyságának növelését is elôsegíti. Az állampolgárai alapvetô emberi jogait tiszteletben tartó és szervei mûködését e szellemben szabályozó állam elemi érdeke tehát, hogy ilyen esetek feltárását segítse és szankcionálásukra megfelelô eszközöket biztosítson. A NEKI a fenti okok miatt — és az ügyfél kérésére is — az ügyet a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa elé szándékozik vinni. Amennyiben a belsô jog nyújtotta jogorvoslatok kimerítésével nem érhetô el a súlyos eljárási szabálysértések miatti felelôsségre vonás, a NEKI az ügyet a megfelelô nemzetközi jogi fórum elé viszi.

38

3

L. K., Pest megye sértett: bejelentô: megye: a sérelem idôpontja: a sérelem okozója: a NEKI segítségnyújtása:

hivatalos közremûködô:

egy roma férfi a sértett Pest megye 1991. szeptember 1. a rendôrség és egy igazságügyi mûszaki szakértô

◊ ◊ ◊ ◊ ◊

kapcsolattartás a sértett ügyvédjével, kapcsolatfelvétel az ügyészséggel, részvétel a másodfokú bírósági tárgyalásokon, az ügyfél kérésére az ügyet az országgyûlési biztos elé fogja vinni, szükség esetén nemzetközi jogi fórum megkeresése.

◊ rendôrség: az eredeti sérelem okozója, ◊ Ügyészségi Nyomozó Hivatal: megtagadta a nyomozást, ◊ bíróság: az ügyet tárgyalta, az ügyfelet felmentette, a másodfokú bíróság más jogcímet alkalmazott erre, mint az elsôfokú, Szakértôi Intézetek Hivatala: az Minisztériumnak továbbadja a Hivatalnak feltett kérdést ◊ Igazságügyi Minisztérium: nem találta aggályosnak szakvéleményt. kártérítés iránti per folyamatban van.

◊ Igazságügyi

az ügy állása:

Igazságügyi a panaszolt

dokumentumok: KELTE 1992. 05. 04.

TÍPUSA újságcikk

KITÔL ? Pesti Riport

KINEK ? -

TÁRGYA „Ketten meghaltak az országúton”

1994. 01. 31.

ítélet

elsôfokú bíróság

-

1994. 08. 08.

végzés

másodfokú bíróság

ügyfél

az ügyfelet bizonyíték hiányában felmentik az elsôfokú bíróság ítéletét helybenhagyja

1995. 06. 20.

kérelem

ügyvéd

1996. 02. 29.

kérelem

ügyvéd

1996. 03.

kereset

1996. 03. 05.

feljegyzés

ügyfél és képviselôje NEKI

1996. 03. 19.

tájékoztatás jogi képviselô

1996. 03. 20.

1996. 08. 05.

tájékoztatás Igazságügyi ügyfél Szakértôi Intézetek Hivatala újságcikk Kurír -

„Az eltûnt kamion nyomában”

1996. 09. 16.

határozat

ügyfél

megtagadja a nyomozást

1996. 10. 14.

feljegyzés

-

ügyfelet körözik

1996. 10. 14. 1996. 10. 16.

igazolás és NEKI kérelem feljegyzés NEKI

Ügyészségi Nyomozó Hivatal -

NEKI képviselôje beszélhessen az ügyféllel október 16-i tárgyalásról

1996. 11. 04.

határozat

-

nyomozás megtagadása elutasítása

Ügyészségi a nyomozás megindítására Nyomozó Hivatal Igazságügyi szakértôi alkalmasság kivizsgálása iránt Szakértôi Intézetek Hivatala jogi bíróság ügyfél 500.000 Ft nem vagyoni kárigénye rendôrséggel szemben esetleírás személyes interjú alapján

Ügyészségi Nyomozó Hivatal NEKI

Megyei Fôügyészség

NEKI

az ügy dokumentációja szakértôvel kapcsolatos panaszt Igazságügyi Minisztériumhoz áttette

az

személyesen

miatti

panasz

39

O. J. V., Baranya megye

Rendôrök és romák feljelentései egymással szemben " (...) Az eljárás során sajnos mindvégig az volt a meglátásom, hogy ezen ítélettel példát kívántak statuálni mindazokkal szemben, akik rendôrre kezet mertek emelni. (...) " — az ügyfelek jogi képviselôjének tájékoztatójából

4

1995. július 1. éjjelén G. faluban egy presszóban verekedés történt, melynek nyomán rendôri intézkedéseket foganatosítottak. Az eseményeket a rendôrségi iratokból a következôképpen lehet rekonstruálni:

1. jelentés (S., 1995. július 2.): " Je le n te m, h og y ( .. .) R en dô r ál lo m ás ( .. .) ü gy el e te se t el ef o no n k öz öl t e v el em 1 99 5. j úl iu s 2 -á n 0 2. 30 ó ra ko r , h og y I . Z s. r .t ör m .- t a g .- i Z s. p re ss z ób an m eg ve r té k. ( .. .) I . Z s. e lm on d ta , h og y s zó ra k oz ot t a b ar át a iv al a g .- i Z s. p re ss z ób an , e lm en t W C- re , a ho l a h el yi s ég be n k ét á lt al a l át ás b ól i sm er t s ze mé l y ( .. .) m in de n e lô ze t es s zó vá l tá s u tá n ü tö tt é k ö kö ll e l é s r ug do s tá k. V éd ek e zn i n em t ud ot t . O . J . V . m eg ha l lg at á sa s or án e lm on d ta , h og y I . l ec ig á ny oz t a é s a ny áz t a, e zé rt r ás zó l t, I . m eg m eg üt ö tt e e gy e se tb e n. O . e zt v is zo n oz ta , a z i ga z, h og y t öb bs z ör i s m eg üt ö tt e. O . e lm on d ta t ov áb b á, h og y n em t ud ta a zt , h og y I . r en dô r . N . J . m eg ha l lg at á sa s or án e lm on d ta , h og y ô c sa k b en t v ol t a W C- be n , d e n em c si ná l t s em mi t . E lm on d ta t ov áb b á, h og y ô s em i sm er i I . Z s. -t , s em m in t r en dô r t, s em m in t c iv il á ll am p ol gá r t. k mf . F . L . r .s zd s G . J . r .z ls ” V ár os i r en dô r ál lo m ás P ar an c sn ok

2. jelentés (S., 1995. július 02.): „ (. .. ) -t m in t m ás od i k e lk öv e tô t, v al am i nt S z. J . ( .. .) l ak os t , m in t l eh et s ég es h ar ma d ik s ze mé l yt ( .. .) M eg je g yz em , h og y m in de g yi k s ze mé l ly el k ap cs o la tb a n e gy -k é t n ap pa l e ze lô t t r en dô r i i nt éz k ed és t ör té n t s za bá l ys ér t és ek e lk öv e té se m ia tt . ( .. .) A z i dô kö z be n m eg ér k ez et t G . J . r .z ls u ra t t ál yé k oz ta t ta m, a ki a t ov áb b i i nt éz k ed és t á tv et t e. I . Z s. -t ü gy el et es o rv os h oz v it te m l át le l et f el vé t el c él já b ól . ( .. .) K .M .F . T. F . L . r .s zd s I . Z s. r .t ör m .” V ár os i R en dô r ka pi t án y

3. jelentés (K., 1995. július 05.): " Je le n te m, h og y S . L . r . A le zr e de s R en dô r ka pi t án y u ta sí t ás ár a v ég ez t em v iz sg á la to t ( .. .) I . Z s. r .t ör m . v er ek e dé s ü gy éb e n 1 99 5. j úl iu s 0 3- án . A v er ek e dé s m ia tt i ü gy be n i nt éz k ed te k a S .- i R en dô r ál lo m ás b eo sz t ot ta i : ( .. .) I . S . Z s. r .t ör m ., G . J . r .z ls n yo mo z ó. ( .. .) I . S . Z s. r .t ör m . 0 2. 00 ó ra ko r o da ér t a h el ys z ín re , f el ku t at ta , e lf og t a, e lô ál l ít ot t a O . J . V -t , N . J -t , S z. J -t , a ki k I . Z s. r .t ör m .- t m eg ve r té k. E zu tá n I . Z s. r .t ör m .- t a h el yi ü gy el e te s o rv os h oz v it te . ( .. .) l át le l et et á ll ít o tt k i ( .. .) A s ér ül é s g yó gy t ar ta m a 8 n ap on b el ül i , k ön ny û s ér ül é s. ( .. .) N . J .: N em b án to t ta I . Z s. r .t ör m .- t. O . J . V .: E li sm e rt e, h og y t öb bs z ör m eg üt ö tt e I . Z s. -t . F . L . r .s zd s , a S .- i R en dô r ál lo m ás p ar an c sn ok a j úl iu s 0 3- án a d om bó v ár i k ór há z ba v it et t e I . Z s. r .t ör m .- t. ( .. .) k ór há z s eb és z et i s za kr e nd el é s o rv os a á lt al k iá ll í to tt l át le l et s ze ri n t I . Z s. 8 n ap on t úl g yó gy u ló s ér ül é st s ze nv e de tt . A k ór is m e: a j ob b I V. k öz ép c so nt r ep ed é se . F . L . r .s zd s f el je l en té s i j eg yz ô kö ny v et v et t f el I . Z s. r .t ör m .- tô l , a nn ak s ér el m ér e e lk öv e te tt s úl yo s t es ti s ér té s b ûn te t t m ia tt . A z S . r en dô r ál lo m ás b eo sz t ot ta i n yi la t ko za t a s ze ri nt , i ll et v e a z o tt an i é s a k ap it á ny sá g i n yi lv á nt ar t ás ok s ze ri n t a f en t e ml ít e tt t ár sa s ág t ag ja i na k n ag y r és ze e ll en v ol t r en dô r i i nt éz k ed és .

40

O. J. V., Baranya megye N . J -t a t áv ol l ét éb e n j el en t et te f el a v ár ak o zá s s za bá l ya in a k m eg sz e gé se m ia tt I . S . Z s. r .t ör m . ( .. .) 1 99 5. 0 6. 2 6- án ( .. .) t ör té n t a s za bá l ys ér t és . ( .. .) V an e gy k or áb b i s za bá l ys ér t és i ü gy e i s ( .. .) / 94 s zá mo n . ( .. .) b eh aj t ot t e gy e rd és z et i ú tr a, e mi at t 5 .0 00 F t p én zb í rs ág o t k ap ot t , a me ly e t k if iz e te tt . S z. J . ( .. .) f el je l en te t té k e ng ed é ly n él kü l i v ez et é s s za bá l ys ér té s m ia tt . ( .. .) F el te h et ô, h og y I . Z s. r .t ör m .- t a zé rt b án ta l ma zt á k, m er t a S .- i R en dô r ál lo m ás on t el je s ít s zo lg á la to t . E rr e k öv et k ez te t ni l eh et e gy ré s zt a bb ól , h og y a c i g án y o k l eg en d áj a s ze ri n t r en dô r i h at al m áv al h iv al k od ot t , i ll et v e a zz al é lt v is sz a I . Z s. r .t ör m . E j og ta l an v is el k ed és e m ia tt v er té k m eg . A f el so r ol t h ár om s ze mé l yn ek v an o ka h ar ag u dn i a v el ük j og sz e rû en i nt éz k ed ô s .- i r en dô r ök re . ( .. .) A v er ôe m be re k n ém án , a la po s an , n em r ög tö n ös s zá nd é kk al , n em h ir te l en f el in d ul ás b ól v er té k m eg I . Z s. r .t ör m. - t. ( .. .) k .m .f . W . L . r .s zd s ” – A RENDÔRI JELENTÉSEKBÔL

I. Zs. a presszóban — a súlyos testi sértés bûntette miatt tett feljelentése szerint — 1,5-2 dl konyakot fogyasztott el kólával, ittasnak nem érezte magát. Arra nézve a nyomozás során nem merült fel adat, hogy vérének alkoholtartalma mekkora v o l t , pontos helyzetfelismerését megtartotta-e az egész este folyamán.

3

I. Zs. sérüléseit három orvos vizsgálta meg és állított ki látlelet. A sérülésekrôl egy, a K.-i Városi Rendôrkapitányság által kért igazságügyi orvosszakértôi vélemény készült. I. Zs.-t minden esetben intézkedô kollégái vitték el orvoshoz kivizsgálásra. 1. Az elsô látlelet július 2-án 03.00 órakor készült. Arci, horzsolódásos és haematomás sérüléseket rögzít, amelyeket 8 napon belül gyógyulónak minôsít. 2. Július 03-án a második orvosi vizsgálat, amely kórházban zajlott, megállapította, hogy „A b al s ze mö l dö kö n 1 0 f il lé r ny i n ag ys á gú h or zs o lt s eb é sz l. A b al s ze m k ör ül é s a z yg om a c so nt o n h ea ma t om ás i nf il t ra ti o é sz l. M ké t o rr fé l be n a lv ad t v ér é sz l . ( .. .) A b al s ze m k ör ül p áp as z em h ae ma t é sz l. A s ze m v ég én e gy 1 0 f il lé r ny i n ag ys á gú h or zs o lt s eb é sz l. A j ob b I V. m et ac . f ej ec s én f is su r a s up po n ál ha t ó. Az V . m et ac . b as is a s za bá l yt al a n c on tu r ú ( fe lt e he tô e n a 9 4- 09 - 14 -i f ra ct u ra k öv et k ez mé n ye ). ” A

lelethez röntgenfelvétel is kapcsolódik. 3. A szintén e napon, kórházban készült harmadik orvosi látlelet megállapítja a kisujj

törését, és azt is, hogy a sérülés nyolc napon túl gyógyuló. 4. A július 18-án készült orvosszakértôi vélemény szintén 8 napon túl gyógyulónak minôsíti a sérülést.

§ • A feljelentés alapján indult büntetô eljárás során O. J. V-t és N. J-t elsô fokon súlyos testi sértés bûntette miatt hét hónap szabadságvesztésre ítélte a városi bíróság, mellékbüntetésként egy évre eltiltva ôket a közügyek gyakorlásától. Az ügyésznô perbeszédében kiemelte, hogy a "... sajtó útján társadalmi vita alakult ki, amelyben tényállítások hangzottak el a magyarországi cigány etnikum és a rendôrök ellentétérôl. (...) Ebben az ügyben fokozott felelôsség terheli a bíróságot a várható nyilvánosság miatt, ezért a generális prevenciót kell érvényesíteni." – A NEKI HELYI IRODÁ JÁNAK VEZETÔJE, DR. VARSÁNYÍI ERIKA FELJEGYZÉSÉBÔL

• A vádlottak jogi képviselôje fellebbezést nyújtott be az elsôfokú ítélet ellen, annak megalapozatlansága miatt és azért is, mert álláspontja szerint

?

" Az í t é l e t b e n s ú l y o z o t t a n é rt ék e l é s t n y e rt , h o g y a t et t l e g e s s é g r en d ô r s ér el m ér e t ö r t é n t , m ég a k k o r i s , h a a r en d ô r n em v o l t s zo l g á l a t b a n , é s m eg l e h et ô s e n i t t as v o l t . " – A FELLEBBEZÉSBÔL

• Az 1996. szeptember 27-én megtartott másodfokú tárgyalás nyomán megszületett jogerôs ítélet a vádlottak szabadságvesztés büntetésének végrehajtását felfüggesztette.

3

A rendôri intézkedések egyéb következményei • O. J. V. elmondása szerint elôállításukat követôen ôt és N. J-t az S.-i Rendôrállomáson szitkozódások kíséretében bántalmazták. A bántalmazás kiszûrôdô hangjait több, a Rendôrállomás folyosóján tartózkodó társuk hallotta. Megjelent a helyszínen a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke is, akit azonban nem engedtek be az épületbe.

41

O. J. V., Baranya megye • Szabadulásukat követôen a két sértett látleletet készíttetett sérüléseirôl, és ügyvéd segítségével feljelentést tettek az Ügyészségi Nyomozó Hivatal Kirendeltségénél hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségéért. A K.-i Rendôrkapitányságnál panaszt jelentettek be az intézkedô rendôrök jogellenes eljárása miatt. • A rendôrkapitány vizsgálatot rendelt el (ld. 3. jelentés) és 1995. július 18-án elutasította a sértettek panaszát, hiszen az a "vizsgálat adataival ellentétes" volt. • Az Ügyészségi Nyomozó Hivatal 1995. december 11-én szüntette meg az ügyben a nyomozást — a sértetteket, elôadásuk szerint, egyszer hallgatva meg — mert véleménye szerint eredmény a nyomozás folytatásától sem volt várható: " O. J . é s N . J . t an úk é nt i k ih al l ga tá s uk s or án e lô ad t ák , h og y m in dk e tt ôj ü ke t t öb b ó rá n k er es z tü l b án ta l ma zt á k a r en dô r ök . Ü tl eg e lt ék , r ug da l tá k ô ke t. A h ár om p ol gá r i r uh ás n yo mo z ó e gy sz e rr e ü tö tt é s r úg ot t , e ze n k ív ül a S .- i R en dô r ál lo m ás b eo sz t ot tj a i i s ö kö ll e l ü tl eg e lt ék é s r ug da l tá k ô ke t, b án t al ma z ás uk t öb b ó rá n k er es z tü l t ar to t t. A n yo mo z ás s or án g ya nú s ít ot t ké nt k ih al l ga to t t r en dô r ök e gy ön t et ûe n t ag ad t ák , h og y b án ta l ma zt á k v ol na a z e lô ál l ít ot t s ze mé l ye ke t . U gy an c sa k í gy n yi la t ko zt a k a zo k a r en dô r ök i s, a ki ke t n em j el en t et t f el O . J . é s N : J . A z ü gy be n e lv ég z et t n ag ys z ám ú s ze mb e sí té s n em v ez et e tt e re dm é ny re . ( .. .) A f el je l en té s t t ev ôk s ér ül é se i l ét re j öh et t ek a s ér te t te k á lt al e lô ad o tt m ód on , d e m ás t om pa e rô be h at ás h at ás á ra i s ( .. .) h os sz ú ó rá ko n á t t ör té n ô b án ta l ma zá s ra u ta ló s ér ül é se kr e a l át l el et n em u ta l. " – ÜGYÉSZSÉGI NYOMOZÓ HIVATAL HATÁROZATÁB ÓL

A fentiek „elegendôek voltak az I. Zs. elleni eljárás megszüntetéséhez (...) Sajnos a két feljelentô kellô tapasztalatok hiányában úgy vélte, hogy az ügy megnyugtató módon számukra befejezôdött”. – AZ ÜGYFELEK JOGI KÉPVISELÔJÉNEK LEVELÉ BÔL

A NEKI helyi munkatársa a nyomozást megszüntetô határozat kézbesítése után került kapcsolatba a sértettekkel és követte végig megfigyelôként az eljárást.

A lefolytatott büntetô eljárások jogi, logikai szempontból aggályosnak tekintendôk: 1) A harmadik (összefoglaló, vizsgálati) rendôrségi jelentés szerint a bántalmazás kiváltó oka az s.-i rendôrök szabálysértési ügyekben foganatosított intézkedéssorozata, továbbá az I. Zs.-rôl elterjedt "cigány legenda". Mindezen állítások a jelentésben bizonyítékok, logikai magyarázatok nélkül megalapozatlanul állnak, a terheltek elejétôl fogva következetes vallomásaival szemben. A jelentés általános, a romákkal kapcsolatos hangvétele szintén aggályos. 2) I. Zs. az S.-i Rendôrállomás kötelékébe tartozott. Verekedése ügyében kollégái az — esetlegesen a Be. 35. § (1) bekezdésének rendelkezéseibe ütközô — elfogultság, részrehajlás tisztázása nélkül foganatosítottak intézkedéseket a kollégájukat állítólagosan bántalmazókkal szemben. Tisztázatlan, hogy a gyanúsítottaknak a Rendôrállomáson történt kihallgatásán — szintén a Be. hivatkozott rendelkezésébe ütközô módon — I. Zs. részt vett-e. Csak késôbb tették át az ügyet a K.-i Városi Rendôrkapitányságra. 3) A rendelkezésre álló adatok alapján nem tisztázott, hogy I. Zs. pontosan mikor szerezte nyolc napon túl gyógyuló sérülését, arról ui. a verekedés után rövid idôvel kiállított orvosi látlelet nem tesz említést, csak a késôbbi látleletekben jelenik meg. 4) Az O. J. V. és N. J. feljelentésére indult ügyészségi nyomozást megszüntetô határozat alapján nem tisztázható, hogy sor került-e a sértettek bántalmazását halló (roma) tanúk meghallgatására is a rendôr tanúk mellett.

42

3

*

O. J. V., Baranya megye sértett: két roma férfi megye: Baranya bejelentô: sértettek a sérelem okozója: rendôrök a sérelem idôpontja: 1995. július, majd az ezt vizsgáló eljárás folyamán több ízben a NEKI segítségnyújtása: ◊ interjúk és folyamatos kapcsolattartás a sértettekkel, ◊ egyeztetések a jogi képviselôvel. ◊ részvétel a bírósági tárgyaláson, ◊ sajtó figyelmének felhívása. hivatalos közremûködô: ◊ rendôrség: a sérelem okozója, ◊ rendôrség: nyomozás az ügyfelekkel szemben, ◊ Ügyészségi Nyomozó Hivatal: nyomozás megtagadása a rendôrökkel szemben, ◊ bíróság elsôfokon: eljárás után ítélethozatal: végrehajtandó szabadságvesztés, ◊ bíróság másodfokon: elsôfokú ítélet hatályon kívül helyezése, ú j ítélethozatal: felfüggesztett szabadságvesztés. az ügy állása: az ügyfelek nem kívánják folytatni az eljárásokat. Másodfokú bírósági határozat ill. ügyészségi nyomozás megszüntetése után lezárult. dokumentumok: KELTE TÍPUSA 1995. 07. 02. jelentés 1995. 07. 02. jelentés 1995. 07. 03. jegyzôkönyv 1995. 07. 03. látlelet 1995. 07. 03. jegyzôkönyv 1995. 07. 05. jelentés 1995. 07. 05. jelentés 1995. 07. 18. határozat

KITÔL ? (KINEK?) rendôrség rendôrség rendôrség orvos rendôrség rendôrség rendôrség rendôrség

1995. 1995. 1995. 1995. 1995. 1995. 1996. 1996. 1996. 1996. 1996. 1996. 1996.

rendôrség rendôrség rendôrség rendôrség rendôrség rendôrség rendôrség rendôrség rendôrség rendôrség rendôrség NEKI (ügyvédnek) ügyvéd (NEKI-nek)

07. 08. 08. 10. 10. 10. 01. 01. 01. 02. 02. 07. 09.

31. 01. 10. 06. 06. 06. 16. 22. 23. 01. 06. 29. 17.

jegyzôkönyv jegyzôkönyv jegyzôkönyv jegyzôkönyv jegyzôkönyv jegyzôkönyv jegyzôkönyv jegyzôkönyv jegyzôkönyv jegyzôkönyv jegyzôkönyv tájékoztatás kérése az eset ismertetése

TÁRGYA intézkedô rendôr jelentése verekedésben részt vevô rendôr jelentése rendôr tanú kihallgatása rendôr sérülései tanúkihallgatás két rendôr intézkedése vizsgálatról a négy panaszos panaszát mint alaptalant elutasítja két tanúkihallgatás két ügyfél gyanúsítotti kihallgatása tanúkihallgatás tanúkihallgatás szembesítés: rendôr és egyik ügyfél szembesítés: rendôr és másik ügyfél tanúkihallgatás két tanúkihallgatás szembesítés: öt tanú és két ügyfél iratismertetés tanúkihallgatás iratok és személyes véleménye „példát akarnak statuálni...”

43

P. J., Bács-Kiskun megye

Rendôri brutalitás a falu szimpátiájával „...engem megfenyegettek, hogy feljelentés esetén megölnek” – bírósági jegyzôkönyvbôl

2

1995. március 16-án a késô esti órákban F. községben P. J. a Baby Büfébe indult, hogy találkozzon M. J. ismerôsével, akit elôzôleg kocsijával hazafelé jövet útközben felvett, és együtt tértek haza a községbe. Az ABC áruház elôtt megállította K. G: rendôr, akihez késôbb két társa – az egyik a helyi körzeti megbízott – is csatlakozott, és a községben az aznap este történt tyúklopással gyanúsították. Mind a hárman bántalmazták ôt, többször hason és mellbe rúgták, amitôl a földre esett, majd ott folytatták tovább a rugdosást. A verést követôen megérkezett M. J., aki a rendôrök kérdésére tanúsította, hogy elôzôleg kocsival együtt jött haza P. J.-vel és megbeszélték, hogy találkoznak a Baby Büfében. Miután M. J. a helyszínrôl – felszólításra – eltávozott, a rendôrök megfenyegették a sértettet, hogy ha feljelentést tesz ellenük, akkor megölik ôt, illetve „ .. .G . L . I . r . v ád lo t t f ig ye lm e zt et e tt a rr a, h og y h iá ba t es ze k f el je l en té s t, s en ki n em l át ta a z e se te t . A z i ga zs á g a z, h og y é n a h el ys z ín en n em l át ta m s en ki t .. .” – A SÉRTETT VALLOMÁS ÁBÓL, BÍRÓSÁGI JEGYZ ÔKÖNYVBEN

Késôbb P. J. feljelentést tett az ôt bántalmazó rendôrök ellen. P. J. védelmét dr. Németi Zsolt ügyvéd látja el. Sztojka Katalin helyi kisebbségi aktivista kérte a NEKI segítségét.

4 A rendôri intézkedés A bíróságon tett vallomások jegyzôkönyveibôl:

P . J . sértett: „ .. .G . L . I . r . v ád lo t t m eg ál l t t ôl em k ét l ép és r e é s a zz al g ya nú s ít ot t , h og y t yú ko k at l op ta m . F el sz ó lí to t t, h og y é n a zo nn a l m on dj a m m eg , h og y h ol v an na k a t yú ko k . É n k öz öl t em v el e, h og y n em l op ta m e l s em mi f él e t yú ko t , K . v ár os b ól j öt te m , m on dt a m a zt i s, h og y e zt b iz on y ít an i t ud om M . J .- ve l , a ki t a f al u s zé lé n f el ve t te m a g ép ko c si mb a . G . e k k o r a zt m o n d t a , h o g y h a n em é n v o l t a m , a k k o r m o n d j a m m eg , h o g y k i k k ö v et t ék e l a t y ú k l o p á s t , m er t n ek em e rr ô l t u d n o m k el l , m i v el é n i s c i g án y v ag y o k . É n m on dt a m I . r . v ád lo t tn ak , h og y h ag yj a na k e ng em b ék én , m er t é n n em c s in ál t am s em mi t . E kk or G . k öz el e bb l ép et t h oz zá m , é s a t al pá v al h as ba r úg ot t ( .. .) a r úg ás t ól é n h an ya t t e st em . É n a f öl dö n e gy k ic si t ö ss ze h úz ta m m ag am é s e gy k ic si t o ld al r a f or du l ta m, m er t k öz be n o da jö t t h oz zá m I . r . v ád lo t t é s t öb b a lk al o mm al b el ém r úg o tt . O da jö t t h oz zá m K . C s. I I. r . v ád lo t t i s é s ô i s t öb b a lk al o mm al b el ém r úg ot t . T eh át g ya ko r la ti l ag I . é s I I. r . v ád lo t ta k e ng em a f öl dö n r ug do s ta k. A r úg ás o k a n ya kt ó l a d er ék v on al á ig t er je d ô t er ül e te n é rt ek e lö l. T eh át a m el lk a so ma t é s a h as am a t, s ôt a z i s l eh et s ég es , h og y a c sí pô m et i s é rt ék . M ik öz b en e ng em I . é s I I. r . v ád lo t t r ug do s ot t, k öz be n a zt i s m on dt á k, h og y a dd ig f og na k r ug do s ni a mí g m eg n em m on do m , h og y a f al ub a n e lô zô l eg e lk öv e te tt b et ör é se ke t k i k öv et t e e l. V al ó i ga z, h og y n em m en te m e l f e lj el e nt és t t en ni a z e se t u tá n r ög tö n a v ád lo t ta kk a l s ze mb e n, é s p ed ig a zé rt , m er t e ng em m eg fe n ye ge t te k, h og y f el je l en té s e se té n m eg öl n ek . H ár om k is ko r ú g ye rm e ke me t e gy ed ü l n ev el e m, m iv el a f el es é ge m m eg ha l t, e zé rt n em m er te m a dd ig f el je l en té s t t en ni , a mí g m eg n em k ér de z ek m ás s ze mé l yt , a ki m eg t ud ja m on da n i, h og y m os t m it év ô l eg ye k .

44

3

P. J., Bács-Kiskun megye N em m en te m e l a z o rv os h oz s em , h og y a s ér ül é se mr ô l l át le l et et k és zí t se n, m er t a dd ig n em v ol t s zá nd é ko m f el je l en té s t t en ni a v ád lo t ta kk a l s ze mb e n a mí g m ás v él em é ny ét k i n em k ér e m. ( .. .) H ét fô i n ap on e l i s m en te m a z o rs zá g gy ûl é si k ép vi s el ôh ö z é s e lm on d ta m, h og y m i t ör té n t v el em . A zt m on dt a , h og y h a e z m in d i ga z a mi t e lm on d ta m, a kk or j el en t se m f el a v ád lo t ta ka t . E zu tá n é n f el je l en té s t t et te m a z ü gy vé d em ú tj án . .. ”

G. L. I. r. vádlott: „ .. .A g ép ko c si mm a l j ár tu k a k öz sé g et é s k b. 2 2 ó ra k ör ül a zt é sz le l tü k, h og y G . K . h áz án a k k ap uj a f él ig k i v ol t n yi tv a . E z t el je s en s zo ka t la n v ol t e ze n a k és ô e st i ó rá n, e zé rt b em en t ün k é s e zt a t én yt k öz öl t ük a c sa lá d da l. M eg ál l ap ít o tt ák , h og y e lt ûn t 6 t yú kj u k. M ik öz b en a h el ys z ín t v iz sg á lt uk a z u tc a f el ôl e gy e rô te l je s m ot or z úg ás r a l et tü n k f ig ye l me se k . N . S . I II . r . v ád lo t ta l b eü lt ü nk a g ép ko c si mb a é s e lm en t ün k a g ép ko c si u tá n, a me ly i k a z aj t o ko zt a . M eg ál l ap ít o tt uk , h og y e zt a g ép ko c si t P . Z . F . k öz sé g be li l ak os v ez et t e. I ga zo l ta tá s k öz be n e lm on d ta , h og y l át ot t e gy s ár ga s zí nû M er ce d es t íp us ú g ép ko c si t n ag y s eb es s ég ge l k öz le k ed ni a D un a i rá ny á ba . E lh at á ro zt u k, h og y e li nd u lu nk a M er ce d es s ze mé l yg ép k oc si k er es é sé re . E zt n em a zz al a s zá nd é kk al t et tü k , m er t b ár mi f él e ö ss ze f üg gé s t k ív án t un k t en ni a t yú kl o pá s é s a M er ce d es g ép ko c si k öz öt t , h an em k öz re n dv éd e lm i o ko kb ó l. K ív án c si ak v ol tu n k, h og y k i a g ép ko c si v ez et ô je . M ik or k is zá l lt un k , P . J . s ér te t t k ér dé s n él kü l e lm on d ta , h og y ô k öz le k ed et t a g ép ko c si va l , k ét s ze mé l yt s zá ll í to tt , e gy F . f al ub e li h öl gy e t é s M . J .- t. M ik or e zt m on dt a , k er ék p ár ra l é pp en a rr a k öz le k ed et t M . J ., a ki t a s ér te t t á ll ít ó la g u ta sk é nt s zá ll í to tt a g ép ko c si ba n . M eg ál l ít ot t am , m eg ké r de zt e m, h og y i ga z- e a mi t a s ér te t t m on d, ô m eg er ô sí te tt e a s ér te t t á ll ít á sá t. E ze k u tá n, m iu tá n m in de n t is zt á zó do t t, s em mi l ye n i nt éz k ed és r e n em v ol t o k, í gy a h el ys z ín rô l e lt áv o zt un k . Ú gy e ml ék s ze m, h og y v al am e nn yi e n e gy sz e rr e t áv oz t un k e l. .. "

1 . tanú: " .. . a v ád be l i n ap on K .- né v al b us sz a l j öt tü n k h az a ( . .. ). A mi ko r l es zá l lt un k a z a ut ób u sz ró l K -n év a l e gy üt t h al ad t un k h az af e lé , m er t e gy u tc áb a n l ak un k . ( .. .) a s ar ok t ól n éh án y m ét er t t et tü n k m eg , a mi ko r j ól k iv eh e tô en a k öv et k ez ô k iá lt á so ka t h al lo t tu k. ‘ Ja j n e b án ts a na k! E ng ed j en ek e l! N em c si ná l ta m s em mi t ! N em t ud ok s em mi t !’ E ze k f ér fi h an go k v ol ta k . M ik or a k iá lt á so ka t m eg ha l lo tt u k, v is sz a fo rd u lt un k é s e lm en t ün k a s ar ok i g. É n i nn en a k öv et k ez ôk e t l át ta m : a z A BC á ru há z e lô tt e gy f ér fi e gy m ás ik f ér fi t n ek in y om ot t a f al na k , o tt f og va t ar to t ta , m ik öz b en e gy m á si k f ér fi e zt r ug do s ta . V ol t m ég o tt e gy h ar ma d ik f ér fi i s, a ki t ôl ük k b. 2 -3 l ép és r e á ll t. . ."

2 . tanú: " .. .A v ád be l i n ap on e st e K . G .- né v al e gy üt t é rk ez t ün k m eg a ut ób u ss za l F . k öz sé g be , m aj d i nn en e gy üt t f ol yt a tt uk a z u tu nk a t h az af e lé . E gy u tc áb a n l ak un k . Ú tk öz b en t al ál k oz tu n k R .- né v el , m el le t tü nk h al ad t e l k er ék p ár ra l , v al am i nt P . J . s ér te t te l, a ki g ya lo g os an h al ad t . K ös zö n tü nk e gy má s na k. Ô e li nd u lt a D óz sa G y. ú to n a z A BC á ru há z f el é, m i p ed ig á th al a dv a a z ú tk er e sz te z ôd és e n f ol yt a tt uk a z u tu nk a t. K b. 2 0 m -t t et tü n k m eg a mi ko r é n P . J . s ér te t t k iá lt á sá ra l et te m f ig ye l me s, a zt k ia bá l ta , h og y ‘ ja j n e b án ts a to k, é n n em c si ná l ta m s em mi t , n em t ud ok s em mi t !’ A k ia bá l ás ra m eg fo r du lt u nk é s v is sz a me nt ü nk a D óz sa G yö rg y ú t é s a S ze nt I st vá n ú t s ar ká h oz . A s ar ko n a zt l át ta m , h og y G . L . I . r . v ád lo t t h as ba r úg ta P . J . s ér te t te t, a ki a z A BC á ru há z f al án á l á ll t a t el ef o nf ül k e v on al á ba n. A r úg ás t ól ö ss ze g ör ny e dt , l ek er ü lt a f öl dr e , m aj d G . L . f el em e lt e, n ek in y om ta a f al ho z , m aj d i sm ét a g yo mr á ba r úg ot t . G . L . t öb bs z ör i s b el er ú go tt P . J . g yo mr á ba . Ü tn i a zo nb a n n em ü tö tt e , ü té st é n l eg al á bb is n em l át ta m . M i c sa k r öv id i de ig á ll tu n k o tt a s ar ko n , a zt án f ol yt a tt uk a z u tu nk a t, m er t é n f él te m , h og y h a m eg lá t na k a v ád lo t ta k a kk or m i i s k ap un k .. .” – A BÍRÓSÁGI JEGYZÔKÖNYVBÔL, 1996. ÁPRILIS 2-3.

A két fent idézett tanú mellett az eseményt állítólag még két fiatalember is látta, akik a nyomozás során terhelô vallomást tettek a rendôrök ellen. Elmondásuk szerint együtt jöttek a vádbeli napon busszal haza, majd amikor az ABC áruház elé értek, akkor látták, hogy három rendôr P. J. sértettet bántalmazza.

3

Tanúvallomás visszavonása Az egyik tanú még az ügy nyomozati szakaszában visszavonta vallomását::

45

P. J., Bács-Kiskun megye

3 . tanú: „ .. .a z i ga zs á g a z, h og y a n yo mo z ás s or án é n h am is t an úv a ll om á st t et t em . A z i ga zs á g a z, a mi t é n m os t a t ár gy a lá so n e lm on d ta m, h og y é n e zt a z e se te t n em l át ta m . É n e z a lk al o mm al n em v ol ta m M . J . b ar át o mm al a v ád be l i h el ys z ín k öz el é be n, n em j öt te m e kk or a ut ób u ss za l K . v ár os b ól F . k öz sé g be , é n n em á ll ta m m eg a T ak ar é ks zö v et ke z et f el ôl . A rr a n em t ud ok v ál as z t a dn i, h og y a v ád be l i i dô po n tb an é n h ol v ol ta m . A zé rt t et te m a n yo mo z ás s or án h am is t an úv a ll om á st , m er t P . J . s ér te t tn ek t an új a a ka rt a m l en ni . É n a zé rt m on dt a m, h og y l át ta m a z e se te t , m er t ú gy g on do l ta m, h og y a kk or a s ér te tt t an új a l eh et e k. A zé rt a ka rt a m a s ér te t t t an új a l en ni , m er t a s óg or á t K . A .- t j ól i sm er e m é s á lt al a s ze re t te m v ol na p ár tf o gá sb a v en ni a s ér te t te t. . .” – A BÍRÓSÁGI JEGYZÔKÖNYVBÔL, 1996. MÁJUS 7-9.

Más hivatalos személyek az eljárásban A sértett ügyvéd segítségével tette meg a feljelentést és kezdettôl fogva számíthatott rá, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat támogatására. Az ügyvéd és a sértett – elmondásuk szerint – azonban már a nyomozás során úgy érezték, mintha a hatóságok nem sértettként, hanem gyanúsítottként kezelték volna a sértettet az ügyben: • A sértett elmondása szerint az eset után az I. és II. r. vádlottak többször is megállították a kocsiját ellenôrzés végett, és megfenyegették, hogy baja származik, ha nem hagyja azonnal abba az ügyet. (Az érintettek egymásnak ellentmondó vallomást tettek az „igazoltatások” részleteivel kapcsolatban). • A tanúkat diszkóból hazafelé jövet igazoltatták és az egyiket – az ügyre hivatkozva – bántalmazták és megfenyegették a rendôrök. E tanúk felkeresték a sértettet, és elpanaszolták neki a történteket. (Az érintett tanú erre vonatkozóan is visszavonta a vallomását.) • Az I. és II. r. vádlott hivatali felettesét is tanúként hallgatták ki az ügyben, ugyanis a fent említett két tanú azt állította – egymásnak ismételten ellentmondóan –, hogy beszélt velük a vallomások visszavonásáról. Az egyikôjük vallomása szerint egy szórakozóhelyen találkozott a nyomozóval, aki arra kérte, hogy vonja vissza a vallomását, nem fogja semmi „bántódás” érni emiatt. A másik tanú állítása szerint senki nem kérte meg rá, hogy vonja vissza vallomását. • Szintén a sértett elmondása szerint az egyik tanút a polgármester is felkereste és megfenyegette, hogy ha nem vonja vissza a vallomását, akkor „vissza fog menni Romániába”. A sértett ezen állítását a polgármester és a tanú is tagadta. Az ügyvéd tanácsára ezért P. J. a NEKI-hez fordult. Az ügy ekkor már bírósági szakban volt, a Jogvédô Iroda azóta figyelemmel kíséri az eseményeket. Az eljárást folytató bíró 1996. október 28-ára helyszíni tárgyalást tûzött ki, amelyen a NEKI egyik munkatársa és fotósa is részt vett. A helyszíni tárgyalás lényege az volt, hogy a bíró az érintettek – a sértett, a vádlottak, valamint a tanúk – vallomásainak megfelelôen a helyszínen rekonstruálja az eseményeket. A faluból több száz lakó is megjelent a tárgyaláson, néhányuk táblákkal, transzparensekkel felszerelkezve, és követelték a rendôrök visszahelyezését.

46

3

P. J., Bács-Kiskun megye

A demonstrációról (A NEKI FELVÉTELE)

A tüntetésnek tûnô összejövetelen a p olgármester is részt vett, majd a tárgyalás befejeztével petíciót kívánt átnyújtani a bíró részére, amelynek átvételét a bíró megtagadta.

"Petíció A B.-i Városi Bíróság Elnökéhez F. községi önkormányzat képviselô-testülete a falu polgárainak nevében tiltakozását fejezi ki az igazságszolgáltatás eljárásának elhúzódása miatt, melyet a volt körzeti megbízott és munkatársai G. L., N. S., K. Cs. ügyében folytat. Tiltakozásunkat – a falu lakosságának véleményét közvetítve – az alábbiakra alapozzuk: – G. L. körzeti megbízott mûködésének idôtartama alatt munkájával kivívta mind az önkormányzat, mind az egész lakosság elismerését. Ez idô alatt a bûnözés csökkent, a közbiztonság jelentôsen javult, a faluban rend és nyugalom uralkodott. – A falu ,lakossága sajnálattal értesült arról, hogy a munkáját közmegelégedésre végzô rendôr és társai ellen büntetôeljárás indult kényszervallatás vádjával. G. L. a fenyegetések és meghurcoltatások hatására kérte visszahelyezését elôzô szolgálati helyére. Ennek következtében a falu körzeti rendôr nélkül maradt, és ez a probléma a mai napig is fennáll, a lakosság nem kis elégedetlenségre. A bûncselekmények, szabálysértések, közlekedési baleset száma jelentôsen emelkedett, a lakosság biztonságérzete megingott. – A képviselô-testület, illetve a lakosság úgy értékeli, hogy a már csaknem két éve folyó, kellô indok nélkül elhúzódó ügyet bizonyos személyi kör igyekszik felnagyítani; politikai színezetet adni neki, valamint nemzetiségi ellentéteket szítani községünkben. A községben évtizedek óta békében él egymás mellett a magyar és a cigány lakosság. Ezt a békés egymás mellett élést veszélyezteti a mesterséges gyûlöletkeltés. Kérjük a büntetôeljárás mielôbbi megnyugtató lezárást, a lakosság által ártatlannak vélt körzeti megbízott és társai vádak alóli felmentéslét. 1996. október 25. Községi Önkormányzat Képviselô-testülete"

A demonstrációval kísért tárgyalás után a NEKI tájékoztatást kért az érintett rendôrkapitányságtól (K. város), hogy az adott idôpontra tett-e bárki bejelentést, illetve kért-e engedélyt demonstráció tartására. A következô válasz érkezett:

47

P. J., Bács-Kiskun megye

(...) F. község polgármestere I. J. úr 1996. október 25-én, a gyülekezési jogról szóló (...) törvényre hivatkozással a fenti idôpontra közterületen tartandó rendezvényt jelentett be írásban. A bejelentés a törvény (...)-ben elôírtaknak megfelelt, a rendôrkapitányság a rendezvény megtartását tudomásul vette, megtiltására alapot nem talált. (...) 1996. november 8.

Tisztelettel: (...) rendôrkapitány

Értesüléseink szerint a bírósági tárgyalás helyszínét ugyanaz a rendôrkapitányság biztosította, amely a rendezvény megtartására is engedélyt adott. A NEKI levélben kérte a polgármestertôl petíciója másolatát, és azt, hogy „szíveskedjék tájékoztatni Irodánkat arról, hogy milyen a faluban az ügy kapcsán kialakult hangulat”. A polgármester válasza: "1996. november 4-én kelt levelükre hivatkozva mellékelten megküldöm a B.-i Városi Bíróság elnökéhez címzett Petíció másolatát. (ld. fent – a Szerk.) Az ügy kapcsán a faluban uralkodó hangulatról nem kívánok nyilatkozni. (...) polgármester"

A következô tárgyalásra 1997 januárjában kerül sor, amelyen a NEKI továbbra is részt kíván venni.

*** A NEKI rendkívül veszélyesnek tartja a petícióban és a demonstrációban is megfigyelhetô demokrácia-ellenességet és faji elôítéleteket, amelyek felismerhetôk logikai hiányosságokból, fogalmazási sajátosságokból és a megmozdulás kontextusából: 1. A petíció elsôsorban a rendôr szükségességét és jelenlegi hiányát kifogásolja. Kérdésként merül fel, hogy a képviselô-testület miért nem az illetékes rendôrséghez fordult a rendôrhiány megoldása érdekében, illetve hogy a falu miért nem az illetékes rendôrségi vezetôk elôtt demonstrált, ehelyett miért tartották célravezetôbbnek ezt a folyamatban lévô büntetô eljárás helyszínén, az erre hatáskörrel nem rendelkezô bíróság elôtt megtenni. 2. A petíció szerint a falu sajnálattal értesült arról, hogy egy rendôr és társai ellen büntetôeljárás indult kényszervallatás vádjával; a petícióban nincs arra utaló jel, hogy a (vádbeli) kényszervallatás miatt fejeznék ki sajnálkozásukat; egyértelmûen kifejezésre juttatják: azt sajnálják, hogy emiatt büntetôeljárás indult. 3. A petíció szerint a „kellô indok nélkül elhúzódó ügyet bizonyos személyi kör igyekszik felnagyítani”. Az ügy elhúzódását azzal magyarázza a szöveg, hogy e „bizonyos személyi kör” „nemzetiségi ellentétek”-et szít. A rendôr által tett etnikai minôsítést nem ítéli el a petíció. A demonstráción felvonultatott táblákból szintén nem az tûnik ki, hogy a falu lakói ne tennének erôs különbséget a romák és nem-romák között (l. „egyenlô jogokat a magyar embereknek is” felirat). 4. A demonstrálók a „magyar” (nem-roma) emberek jogaiért szállnak síkra, de ezt a roma tárgyalásán teszik, ahol a roma a sértett. A helyszín, a helyzet és a felirat összefüggése feltételezi,

48

P. J., Bács-Kiskun megye hogy a lakók megcsorbítottnak érzik a „magyar”, azaz nem-roma emberek jogait, ha a bántalmazott roma eljárást folytat a bántalmazója ellen. A NEKI különösen veszélyesnek tartja, hogy mindezekben a falu irányítói aktív szerepet vállaltak.

sértett: egy roma férfi megye: Bács-Kiskun bejelentô: ügyvéd tanácsára a sértett a sérelem okozója: rendôrök a sérelem idôpontja: 1995. március 16. a NEKI segítségnyújtása: ◊ részvétel bírósági helyszíni tárgyaláson, interjúzás, fotózás, ◊ kapcsolattartás az ügyvéddel, ◊ kapcsolattartás a rendôrséggel, ◊ kapcsolatfelvétel a polgármesterrel, ◊ kapcsolattartás a bírósággal. hivatalos közremûködô: ◊ rendôrök (szolgálatban): a sérelem okozói, ◊ rendôrség: a helyszíni tárgyaláson a helyszínt biztosította, demonstrációt engedélyezett, ◊ polgármester: petíciót juttatott el e bírósághoz, ◊ bíróság: az eljárást folytatja. az ügy állása: bírósági eljárás folyamatban. dokumentumok: KELTE 1996. 04. 02-03. 1996. 05. 07-09.

TÍPUSA jegyzôkönyv jegyzôkönyv

KITÔL ? bíróság bíróság

KINEK ? -

1996. 10. 31. 1996. 11. 04.

újságcikk tájékoztatás kérése

Kurír NEKI

1996. 1996. 1996. 1996. 1996.

tájékoztatás kérése tájékoztatás tényfeltárás feljegyzés újságcikk

NEKI rendôrség NEKI NEKI Kurír

polgármesteri hivatal rendôrség NEKI -

11. 11. 10. 10. 10.

04. 08. 29. 29. 31.

ugyanott

TÁRGYA tárgyalás elnapolása tárgyalást elnapolta, országgyûlési képviselô mentelmi jogának felfüggesztését kéri „Petíció három zsaruért” a petíciót és más információt kérünk engedélyezett volt-e a demonstráció demonstráció engedélyezésérôl fényképek a bírósági tárgyalásról „Petíció három zsaruért”

49

Zs. Z., Pest megye

Bordatörést okozó rendôri kihallgatás "Amikor a rendôrkapitányságra beértünk éjfél után, akkor engem rögtön betettek a fogdába, és reggelig nem is szólt hozzám szinte senki. (...) Ô erre csak azt felelte, hogy ‘jobb ha megmondom az igazat, mert úgy meg fognak a nyomozó fiúk engem verni, hogy vért pisálok’." – az ügyfél feljelentésébôl

2

1996. április elején Zs. Z. felkereste a NEKI-t és kérte, hogy a sérelmére rendôrök által elkövetett bántalmazás ügyében Irodánk nyújtson számára jogi segítséget. Zs. Z. — akin még akkor is látszottak a bántalmazás nyomai — magával hozta a sérüléseirôl készült orvosi látleletet és röntgenorvosi leletet is, mely szerint

Pár nappal késôbb a NEKI jogászának jelenlétében Zs. Z. feljelentést tett az ügyészségi nyomozó hivatalnál kényszervallatás bûntette miatt: „ (. .. ) M ik öz b en a f og dá b ól a z i ro da f el é k ís ér t ek , m ár a f ol yo s ón m in dk e tt en e lk ez d te k b án ta l ma zn i , m eg po f oz ta k , ö kö ll e l ü tö tt é k a z o ld al a ma t, a v es ém e t, m aj d b ev it t ek a z i ro dá b a é s o tt s zi nt é n h as on l ó m ód on b án ta l m az ta k , k öz be n a zt m on do g at tá k , h og y " pi sz k os c ig án y m on d ( s ic ! ) m eg a z i ga za t ". M iu tá n a z i ro dá b an a b án ta l ma zá s ok k öv et k ez té b en ö ss ze e st em , k iü lt e tt ek a f ol yo s ór a é s h ag yt a k e gy k ic si t p ih en n i. ( .. .) k is i dô m úl va i sm ét e lt en b ev it t ek a z i ro dá b a é s m eg in t c sa k b án ta l ma zt a k, a m ár f en t i sm er t et et t m ód on . K öz be n t öb bs z ör i s k ér ed z ke dt e m k i t ôl ük W C- re , d e ô k e zt n em e ng ed t ék , ú gy ho g y a s zé kl e te me t a r uh áz a to mb a e re sz t et te m , a z ü tl eg e lé s k öz be n . ( .. .) E rr e a n yo mo z ó m ér eg b e g ur ul t , b er án g at ot t a z i ro dá b a ö kö ll el t öb bs z ör m eg üt ö tt , g um ib o tt al i s t öb bs z ör a t es te m re s ul yt o tt ( si c! ) s k öz be n a zt h aj to g at ta , h og y ‘ ha f el m er sz j el en t en i m ég a l ak ás o db an i s a gy on v er le k ’. ( .. .) A f en ti e k a la pj á n p an as z ol om , h og y e ng em t öb bs z ör i s m eg ve r te k ( .. .) P an as z ol om t ov áb b á, h og y s en ki n em a va tk o zo tt k öz be h og y e ng em n e b án ta l ma zz a na k. B án ta l ma zá s om na k e gy éb k én t t an úi i s v an na k ( .. .) ”

51

Zs. Z., Pest megye

– AZ ÜGYÉSZSÉGI NYOMOZÓ HIVATALBAN FELVE TT FELJELENTÉSBÔL

3

§ Az ügyben jelenleg is folyik a nyomozás, melynek állásáról a NEKI több ízben kért tájékoztatást a nyomozó ügyésztôl. Válasz a NEKI megkereséseire mindezidáig nem érkezett.

F. Gy. és Zs. Z. ügyeiben azonos ügyészségi nyomozó hivatal két különbözô nyomozója nyomoz. A NEKI jogászának — sértetti képviselôi — "jogállása" ill. ennek elismerése eltérô a két ügyben, az elsô esetben könnyítve, a másodikban nehezítve a jogvédô tevékenységet.

sértett: megye: bejelentô: a sérelem okozója: a sérelem idôpontja: a NEKI segítségnyújtása:

egy roma férfi Pest megye sértett két rendôr 1996. április 3.

◊ személyes megbeszélések az ügyféllel, ◊ jogi képviselô biztosítása, aki az Ügyészségi Nyomozó Hivatalban már a feljelentésnél is részt vett.

hivatalos közremûködô:

az ügy állása:

◊ rendôrség: a sérelem okozója, ◊ Ügyészségi Nyomozó Hivatal: engedélyezte a jogi képviselô részvételét a feljelentés megtételénél; a NEKI írásos tájékoztatás kérésére nem válaszolt. ügyészségi nyomozó hivatal nyomoz

d o k u m e n t u m o k : (a táblázatban Ü.NY.H.: ügyészségi nyomozó hivatal)

KELTE 1996. 1996. 1996. 1996. 1996. 1996.

52

04. 04. 04. 05. 09. 11.

04. 05. 10. 30. 05. 04.

TÍPUSA

KITÔL ?

KINEK ?

TÁRGYA

látlelet röntgenvizsgálat lelete feljelentés jegyzôkönyv tájékoztatás kérése tájékoztatás kérése

orvos orvos ügyfél Ü.NY.H. NEKI NEKI

ügyfél ügyfél Ü.NY.H. Ü.NY.H. Ü.NY.H.

mellkasi zúzódás, bordatörés bordatörés rendôri brutalitás ügyfél és egy rendôr szembesítése, a rendôr tagad az eljárás állása az eljárás állása

A. község I., Borsod-AbaújZemplén megye

A polgármester fasisztának vallja magát, a romák nem kapnak a faluban telket „...Szélsôjobboldali vagyok és fasiszta – közli kertelés nélkül A. község polgármestere. (...) Felfogását – mondja – nagyjából mindenki ismeri a faluban. Azért nem árt az óvatosság sem. A polgármester szerint ugyanis az ilyesfajta nézetekkel most nem nagyon szabad dicsekedni Magyarországon...” - egy újságcikkbôl

2

A. községben az önkormányzat segítségével hét roma család építési telekhez jutott. A hét telek a falu infrastruktúra nélküli külterületén fekszik. A községben további tíz roma család is igényt tartott építési telekre, a falu belsôbb területeire szerettek volna költözni. Kérelmüket a képviselô-testület elutasította azzal az indokolással, hogy az önkormányzat csôdben van, nincsen pénze újabb telkek kialakítására. A polgármester – Irodánkhoz intézett – tájékoztatásából azonban más is kiderül: „ .. .A k ép vi s el ô- t es tü l et e lv et e tt e a t el ek a la kí t ás l eh et ô sé gé t m eg ak a dá ly o zz a ú ja bb c ig án y cs al á do k l et el e pe dé s ét a k öz sé g be n. . .”

a mi at t

i s,

h og y

– A POLGÁRMESTER TÁJÉKOZTATÁSÁBÓL

3

4 Egy, a faluból származó roma költô számolt be a telekosztás problémáiról és a roma közösség felháborodásáról. A NEKI tájékoztatást kért a polgármestertôl a telkek ügyében, valamint arról, „...van-e a falu lakosai vagy a képviselôk részérôl idegenkedés a cigány emberekkel szemben, és ha van, akkor ez milyen mértékben gátja az építkezésnek...” – A NEKI LEVELÉBÔL

*

A polgármester válaszát teljes terjedelmében közöljük a következô oldalon:

53

A. község I., Borsod-AbaújZemplén megye

54

A. község I., Borsod-AbaújZemplén megye

E levél kapcsán a Népszabadság újságírója, Czene Gábor interjút készített a polgármesterrel és a falu más lakóival (részlet):

A képviselô-testület néhány nap múlva a fenti cikkben megjelentektôl való elhatárolódását közölte a sajtóban.

55

A. község I., Borsod-AbaújZemplén megye

A község polgármesterének nyilvános kijelentése, valamint az építési telkek körüli szabálytalanságok miatt a NEKI tényfeltárásával párhuzamosan a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyûlési Biztosa is vizsgálatot indított:

– AZ ORSZÁGGYÛLÉSI BI ZTOS TÁJÉKOZTATÁSÁBÓL

3

Az Országgyûlési Biztos és a NEKI folyamatosan tájékoztatja egymást. Az Országgyûlési Biztosnak újabb lépést kellett tennie, hogy a törvényes felelôsségre vonást eszközölje: „ T is zt e lt I ga zg a tó Ú r! A n em ze t i é s e tn ik a i k is eb b sé gi j og ok o rs zá g gy ûl é si b iz to s át ól k ér te , h og y a z a .- i ö nk or m án yz a ti k ép vi s el ôk e ll en h iv at a li v is sz a él és b ûn te t té ne k a la po s g ya nú j a m ia tt a B or so d -A ba ú j- Ze m pl én m eg ye i R en dô r -

57

A. község I., Borsod-AbaújZemplén megye f ôk ap i tá ny s ág v ez et ô jé né l t et t f el je l en té s m ás ol a tá t k ül dj e m eg . K ér és é re v ál as z ol va t áj ék o zt at o m, h og y a r en d ô r s é g a n y o mo z ás t b û n cs e l e k m é n y a l a p o s g y a n ú j án ak h i á n y á ra h i v at k o z v a m eg t a g ad t a . A h at ár o za t e ll en 1 99 6. n ov em b er 6 -á n p an as z t j el en t et t ü n k b e a z E .- i V ár o s i Ü g y és z s é g n é l . A nn ak e lb ír á lá sá i g k ér em t ür el m ét , a z ü gy és z sé g á ll ás p on tj á na k m eg is m er és e u tá n, a f ej le m én ye k rô l t áj ék o zt at n i f og om . ” – AZ ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOS HIVATALÁNAK TÁJÉKOZTATÁSÁBÓL

3

A panaszra az Ügyészség még nem válaszolt.

Tekintettel az Országgyûlési Biztos által már megindított eljárásokra, a NEKI nem kezdeményezett a konkrét ügyben más procedúrát, hanem a faluban folyó egyéb ügyek feltárására koncentrál. Azért is tartja fontosnak a folyamatos és széleskörû figyelmet, mert álláspontja szerint a fent idézett kijelentés arra enged következtetni, hogy mind a falu irányítására, mind a helyi közvélemény alakulására és a polgárok napi megnyilvánulásaira hatással lehetnek a közösség hivatalos vezetôjének elvei.

sértett: megye: bejelentô: a sérelem okozója: a sérelem idôpontja: a NEKI segítségnyújtása: ◊ ◊ ◊ ◊ hivatalos közremûködô: ◊ ◊ ◊

az ügy állása:

10 roma család (telekosztás) és a roma közösség (kijelentés) Borsod-Abaúj-Zemplén a faluból származó roma költô polgármester és a helyi képviselô-testület 1996. május helyszíni interjúk a sértettekkel, sajtó figyelmének felhívása, kapcsolatfelvétel a polgármesterrel, együttmûködés az országgyûlési biztossal. Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyûlési Biztosa: feljelentette a képviselô-testületet (a NEKI által vizsgálni kezdett ügy utáni saját vizsgálata eredményeképp), rendôrség: nyomozást megtagadta, ügyészség: nyomozás megtagadása miatti panaszra még nem válaszoltügyészség elôtt.

d o k u m e n t u m o k : (a táblázatban: ombuds: Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyûlési Biztosa) KELTE TÍPUSA KITÔL ? KINEK ? TÁRGYA 1996. 05. 06. tájékoztatás kérése NEKI polgármesteri „idegenkedés” a cigány emberekkel hivatal szemben, építkezési telkek osztása 1996. 05. 28. tájékoztatás polgármesteri NEKI telkekrôl és a romákról (l. fent) hivatal 1996. 07. 09. újságcikk Népszabadság „A polgármester fasiszta, a romák félnek” 1996. 07. 16. újságcikk Népszabadság közlemény 1996. 08. 08. újságcikk Népszabadság „A., megállj!” (olvasói levél) 1996. 08. 21. feljegyzés NEKI belsô 4 eset közötti összefüggések 1996. 08. 23. tájékoztatás és NEKI ombuds adatok a NEKI saját vizsgálatáról, tájékoztatás kérése információkérés az ombuds vizsgálatáról 1996. 09. 16. tájékoztatás ombuds NEKI feljelentés a képviselô-testületet ellen 1996. 10. 14. tájékoztatás kérése NEKI ombuds feljelentés másolatát kérjük 1996. 11. 13. tájékoztatás ombuds NEKI rendôrség a nyomozást megtagadta (l.. fent)

58

A polgármester sértegeti a romákat a cigánybálon " (...) többek elôtt cigány-ellenes megnyilvánulása közben sértegetett engem (...) " – egy összefoglalóból

2

1995. december 7-én cigánybált rendeztek a faluban, amin a polgármester is megjelent. Itt — többek állítása szerint — etnikai hovatartozásukat is megemlítve sértegette a szervezôket, lejáratva ôket a várakozó emberek elôtt.

§ Az ügyben a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke — aki a becsületében megsértettek között volt — két társával együtt feljelentést tett a P-i Rendôrôrsön, a törvényben elôírt határidôn belül. 1996. januárjában értesítette a Rendôrôrs a sértetteket, hogy az ügyet a hatáskörrel rendelkezô városi bírósághoz küldte meg. Áprilisban a kisebbségi önkormányzat elnöke azzal kereste meg a NEKI-t, hogy az ügyben (az eltelt öt hónap alatt) nem történtek még intézkedések, ezért kérte a NEKI jogi segítségét. A becsületsértés vétségének ügyében dr. Magyar Elemér látta el a sértettek egyben magánvádlók jogi képviseletét. A városi bíróság 1996. szeptemberére tûzte ki a békítô tárgyalást. A polgármester a tárgyalás megnyitása után elnézést kért a sértettektôl, cselekménye miatt látható megbánást mutatott. A három sértett a "békés kapcsolat fenntartása érdekében" elállt az eljárás folytatásától.

A NEKI 1996-ban több olyan ügyet dokumentált, amelyekben a polgármester "hozzáállása" meghatározó befolyással van a település roma lakosainak közérzetére, komolyabb esetekben pedig szociális illetve lakáshelyzetére. Egy egész közösséget, annak értékrendjét képviselô hivatalos személyek részérôl elhangzó "cigányellenes megnyilvánulások" álláspontunk szerint olyan mélyen gyökerezô elôítélet jelei, melyek kezelése az egész társadalom érdeke, állami feladat. sértett: megye: bejelentô: a sérelem okozója: a sérelem idôpontja: a NEKI segítségnyújtása:

hivatalos közremûködô:

a helyi roma közösség három tagja Heves megye az egyik sértett polgármester 1995. december

◊ levelezés a polgármesterrel, ◊ kapcsolattartás az ügyfelekkel, ◊ jogi képviselô biztosítása a sértettek számára. ◊ polgármester: a sérelem okozója, majd a bíróságon nyilvánosan bocsánatot kért a romáktól,

◊ rendôrség: átadta az ügyet a bíróságnak, ◊ bíróság: az ügyben lefolytatta az eljárást. az ügy állása:

eredményesen lezárult.

d o k u m e n t u m o k : (a táblázatban C.K.Ö.: helyi cigány kisebbségi önkormányzat) KELTE TÍPUSA KITÔL ? KINEK ? TÁRGYA 1996. 03. 23. szakdolgozat C.K.Ö. vezetôje roma vezetôképzô kurzus 1 esetleírás és stratégiai terv 1996. 05. 22. feljegyzés NEKI interjú összefoglalása 1996. 07. 10. tájékoztatás NEKI C.K.Ö. polgármester és falubeliek viszonya kérése 1996. 09. 27. feljegyzés jogi képviselô NEKI tárgyalásról: polgármester bocsánatot kért

1

az Autonómia Alapítvány rendezésében

58

K. város, Bács-Kiskun megye

„Roma Kisebbségi Önkormányzat” „...más elnevezést nem használhatnak a kisebbségi önkormányzatok, tehát a "Roma" elnevezést sem” – a Közigazgatási Hivatal bírósági keresetlevelébôl

2

A Közigazgatási Hivatal bírósági keresettel élt a kisebbségi önkormányzat ellen, három témakörben. Egyrészt azért, mert az új intézmény Szervezeti és Mûködési Szabályzata eleve törvénysértôen állítja fel néhány bizottságát. Másrészt azért, mert a kisebbségi önkormányzat a romani nyelvet jelölte meg a képviselô-testületi ülések és a jegyzôkönyvek nyelveként (romani-magyar tolmáccsal, illetve fordítóval). Harmadrészt azért, mert az önkormányzat a "K. Városi Roma Kisebbségi Önkormányzat" nevet adta önmagának. A Hivatal szerint " Ez en e ln ev e zé s t ör vé n ys ér t ô, e ll en t ét es a N ek . t v . 6 2. § ( 1) b ek ez d és éb e n f og la l ta kk a l, m el y s ze ri n t M ag ya r or sz á go n h on os n ép cs o po rt n ak m in ôs ü ln ek a : ( .. .) c ig án y ( .. .) . E z a zt j el en t i, h og y m ás e ln ev e zé st n em h as zn á lh at n ak a k is eb b sé gi ö nk or m án yz a to k, t eh át a " Ro ma " e ln ev e zé st s em . " – KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL KERESETLEVELÉBÔL

3

4 1.) Bizottságok Az elsô témával, azaz a bizottságok felállításában történt hibákkal a továbbiakban nem foglalkozunk, mert a Hivatal által említett összefonódások a NEKI álláspontja szerint is törvénysértôek. A NEKI szerint ez a kisebbségi önkormányzat szakmai járatlanságának tulajdonítható, hiszen ott jogászok nem dolgoznak (és sok más kisebbségi önkormányzathoz hasonlóan anyagi lehetôségük sincs jogászok megfizetésére).

2.) Anyanyelvhasználat A Hivatal illetékese a szóhasználatot kifogásoló ponton belül az anyanyelvhasználat ellen is szót emel: " Va ló i ga z, h og y ( .. .) a M ag ya r K öz tá r sa sá g ba n a ny an y el vé t b ár ki , m in de n ko r é s m in de n ho l s za ba d on h as zn á lh at j a: a N ek . t v. 4 2. § -a s ze ri n t a c ig án y n ye lv a zo no s a " ro ma n i" , i ll et v e a " be ás " n ye lv v el , d e a K is eb b sé gi Ö nk or m án yz a t S ZM SZ - éb en a k öv et k ez ôk r ôl d ön tö t t: ' 10 . § ( 2) A t es tü l et ü lé se i c ig án y n ye lv û ek , s zü ks é g e se té n t ol má c so t k el l b iz to s ít an i , m el yr ô l a z e ln ök g on do s ko di k . ' ' 21 . § ( 3) A R om a ö nk or m án yz a t t es tü l et i ü lé se r om a a n ya ny e lv en z aj li k , a z ü lé sr ô l k és zü l t j eg yz ô kö ny v m in d r om a, m in d p ed ig m ag ya r n ye lv û p él dá n yb an k és zü l é s k er ül t ov áb b ít ás r a. ' M eg ít é lé se m s ze ri n t a k is eb b sé gi ö nk or m án yz a t h iv at a lo s i ra ta i ba n k ev er i a m ag ya r é s c ig án y n ye lv e t, e zé rt i s h iv at k oz ik a rr a, h og y j og a v an a ny an y el vé t s za ba d on h as zn á ln i. " – KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL KERESETLEVELÉBÔL

Az idézett SZMSZ-részletek és a Hivatal vezetôjének „megítélése” közötti összefüggés nem világos: miért is jelentené az anyanyelv használata az üléseken azt, hogy az iratokban majd a két nyelvet keverik.

3

59

K. város, Bács-Kiskun megye

3.) Elnevezés

&

A harmadik kifogás a Roma szó használatának jogossága az elnevezésben. A NEKI tapasztalata az, hogy a nemzetközi szaknyelvben a „cigány” szó helyett ma rendszerint a „roma” szót használják: továbbképzések, konferenciák, tudományos és ismeretterjesztô publikációk nyelvezetében a „cigány” megjelölés helyett, de legalábbis mellett ma már minden esetben szerepel a „roma”; sok résztvevô vagy más szakember kifejezetten kéri a többieket, hogy ôt ne nevezzék cigánynak, hivatkozva arra, hogy népe eredeti neve a rom (vagy magyarosan: roma) volt. Etimológiai háttér: Számos forrás megerôsíti, hogy a romákat az európai befogadó (majd késôbb esetenként üldözô) országok nyelve nevezte el cigányoknak: Az európai cigányok rom néven nevezik magukat, a szíriaiak dom néven." • "A – (Új idôk lexikona, Singer és Wolf Irodalmi Intézet, Budapest, 1935) • „Európába a XIV. sz. közepén jutottak el, itt tovább keveredtek, s itt különbözô néven (bohémiens, gipsies, gitan, jevk, dschingena, zingano, attinsgány) ismeretesek. Ôk magukat rumoknak és manusoknak nevezik.” – Új lexikon, Budapest, 1936 • „1348-ban Szerbiában feljegyzés született a ‘Cingarije’ csoportról, amely a XIII. század végétôl volt jelen a térségben. A XIV. sz. második felében (...) Korfu szigetén egy ‘Acinganorum’ nevû feudumot alapítottak (...) Több régió, ahol ezidôtájt a cigányok megjelentek, ‘kis egyiptomiaknak’ keresztelte el ôket, mégpedig termékenységük miatt; így volt ez például a Görög Birodalomban is. Kétségtelenül ez az oka annak, hogy a cigányokat, akik ekkorra más európai országokba is megérkeztek, gyakran egyiptomiaknak nevezték, s ez lett az a név, amely megmaradt – többé-kevésbé átalakítva – a XX. századra: például Gypsies angolul, Gitanos spanyolul.” – Roma, Tsiganes, Voyageurs (Jean-Pierre Liégeois, Strasbourg, 1994) • „(...) Az egyes népek különféle névvel nevezik a cigányokat. (...) ez a kis-ázsiai athingan vagy acingan névbôl ered; (...) a német: zigeuner a csehbôl ered (cinkán), ez a magyarból (cigány), a mi nyelvünkbe a ruménbôl (cigánu), ebbe a bolgárból (ciganin) jutott. Angliában gipsynek (Egyptus) nevezik ôket. Portugálul: cigano. (...) Wagenseil XV. századbeli író német zsidóknak tartja, kik a XIV. századbeli zsidóüldözés következtében elbujdostak, s csak a XV. sz. elején kerültek ismét elé.” – Pallas Nagylexikon, Budapest, 1893 Ma szinte minden országban létezik az elnevezés fent említett kettôssége: a gypsy, gitain, tsigan, gitano, zigeuner stb. mellett mindenütt használják a "Rom" vagy "Roma" meghatározást is. Számos, bíróság által bejegyzett, sôt az Országgyûlés vagy az állam más intézményei által többször támogatott magyarországi szervezet nevében is a roma szó szerepel. Ugyanígy a sajtóban is ismert és használatos ez a megnevezés.

A kisebbségi önkormányzat 1995 februárjának végén fogadta el a vitatott határozatokat. A Hivatal mindhárom kifogását írásban közölte a kisebbségi önkormányzattal, és május 31-i határidôvel felszólította a törvénysértések megszüntetésére. A kisebbségi önkormányzat megtárgyalta ezt, és határozatban rögzítette, hogy az észrevételt nem fogadja e l , s ezzel a Hivatal által törvénysértônek minôsített döntéseit nem változtatta meg. A Hivatal keresete június végén a bíróságra került. A Kisebbségi Önkormányzat az ügy tárgyalása elôtt néhány nappal értesítette a jogvédô irodát, így szakértôi vélemény elkészíttetésére – az elsô tárgyalásig – már nem nyílt mód. Mint a Kisebbségi Önkormányzat elnöke elmondta, egyszerûen nem hitte el, hogy a Közigazgatási Hivatal a "Roma" szó használatát és az anyanyelv használatát törvénytelennek minôsítheti, ezért a felszólítás más

60

K. város, Bács-Kiskun megye

részeit sem értékelte kellô komolysággal. A kifogások azért is tûntek számára hihetetlennek, mert – elmondása szerint – az SZMSZ-t a jegyzô jóindulatú segítségével alkották meg. A NEKI jogi képviselettel bízta meg dr. Szolláth Sándor ügyvédet. Az elsô bírósági tárgyaláson a bíró felajánlotta a feleknek a peren kívüli megegyezés lehetôségét. A Közigazgatási Hivatal ezt nem fogadta el.

§ Az elnevezést illetôen: a törvény nem mondja ki, hogy bármely kisebbségi önkormányzat csak azzal a szóval jelölheti meg népcsoportját, amely a törvényben szerepel. Máshol azonban utal arra, hogy a „cigány” nyelv több nyelvre (romani, beás) is vonatkozhat, s ha a törvény egységes szellemet követ, akkor ennek azt is kell jelentenie, hogy a „cigány” kisebbség is több népcsoport összefoglaló neve lehet. Ugyanez a törvény kimondja azonban azt, hogy „A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében – a települési önkormányzat rendeletében foglalt keretek között – határozza meg a helyi kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit (...)”1.

A NEKI továbbra sem kíván tehát a szervezet bizottságainak rendszerével foglalkozni, hiszen az nem diszkriminatív, hanem a törvényben jól szabályozott, a demokrácia elôsegítésére hivatott kérdéskör, amelyet egy gyakorlott jogász könnyen elmagyarázhat és megoldhat. A Kisebbségi Önkormányzat a magyarázat után belátta ennek szükségességét és már bevonta a NEKI által ajánlott jogászt e munkákba. A nyelvhasználattal és az elnevezéssel kapcsolatban a per tovább zajlik, a NEKI szakértôi vélemények begyûjtésével és a megbízott ügyvéd jogi segítségnyújtásával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a Bíróság a Kisebbségi Önkormányzat álláspontját szakmailag több oldalról alátámasztva mérlegelhesse.

sértett: bejelentô: megye: a sérelem idôpontja: a sérelem okozója: a NEKI segítségnyújtása:

helyi roma kisebbségi önkormányzat roma kisebbségi önkormányzat elnöke Bács-Kiskun 1996. május Közigazgatási Hivatal ◊ ◊ ◊ ◊

konzultáció a roma kisebbségi önkormányzattal, jogi képviselô biztosítása, szakértôk meghallgatása, NEKI munkatársának részvétele a bírósági tárgyaláson.

hivatalos közremûködô: ◊

az ügy állása:

polgármesteri hivatal: korábban segített az SZMSZ megírásában a kisebbségi önkormányzatnak, ◊ Közigazgatási Hivatal: törvényességi észrevétel, majd per indítása a kisebbségi önkormányzat ellen; a bíróság által javasolt peren kívüli megegyezést nem fogadta el, ◊ bíróság: tárgyalja az ügyet (elsô tárgyaláson javasolva a felek közötti megegyezést). bírósági eljárás folyamatban.

d o k u m e n t u m o k : (a táblázatban R.K.Ö.: Roma Kisebbségi Önkormányzat) KELTE TÍPUSA KITÔL ? KINEK ? TÁRGYA 1995. 07. 02. kereset Közigazgatási bíróság kisebbségi önkormányzat törvénysértô SZMSZ-e: Hivatal nyelvhasználat, elnevezés, bizottságok 1996. 10. 11. idézés bíróság R.K.Ö. tárgyalásra 1996. 10. 15. feljegyzés NEKI tárgyalásról

1

1993. évi LXXVII. törvény A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 27. § (2) b

61

M. község I., Borsod-AbaújZemplén megye

Telekosztás anomáliái „...Felajánlották ugyanakkor a romáknak a falu temetôje mögötti területet, az egykori cigánysor ma is üres helyét – ingyen. A romák azt mondják, oda többé nem mennek, inkább évekig törlesztenének...” – újságcikkbôl (Népszabadság)

4

M. község Cigány Kisebbségi Önkormányzata a nagycsaládosok lakásproblémáinak megoldását elôsegítendô, szociális lakásépítési programot indított. „A konstrukció a központi segítség, a kisebbségi önszervezôdés és a helyi jó szándék hármas egységére épült volna. Tudniillik az országos roma önkormányzat magára vállalta a nagycsaládosoknak járó szociálpolitikai támogatáshoz feltétlenül szükséges 35 százalékos önrészesedés befizetését. A községi kisebbségi önkormányzat pedig azt kérte a helybéli nagyobb testvérétôl, hogy a faluban évek óta parlagon heverô, körülbelül 120-150 ezer forint forgalmi értékû építési telkeket részletfizetési kedvezménnyel bocsássa a rászoruló romák rendelkezésére...” – NÉPSZABADSÁG

sajtó

A községi önkormányzat képviselô-testülete az építési telkek értékesítése tárgyában úgy határozott, hogy az igénylôk – többségben romák – számára az „ ép ít é si t el ke k h ij já n é s a v ét el á r r és zl e te kb e n t ör té n ô m eg fi z et és é ne k ö nk or m án yz a t s zá má r a e lf og a dh at a tl an s ág a m ia tt i gé ny l és ük e t k ie lé g ít en i n em t u dj a. ” – A KÉPVISELÔ-TESTÜLET HATÁROZATÁBÓL

A helyi kisebbségi cigány önkormányzat – a NEKI által biztosított dr. Horváth Zsuzsanna ügyvéd segítségével – a képviselô-testület ezen határozata ellen keresetet nyújtott be a Városi Bírósághoz. A határozat törvénysértô voltát a keresetlevél a következô hét pontban foglalja össze:

62

3

M. község I., Borsod-Abaúj-Zemplén megye

– A KERESETLEVÉLBÔL

3

A Bíróság a keresetet idézés kibocsátása nélkül elutasította azzal az indokolással, hogy annak elbírálása nem tartozik a hatáskörébe.

63

M. község I., Borsod-AbaújZemplén megye

§ • A polgári perrendtartás 324. §. (2) bekezdése rögzíti, hogy m i tekinthetô közigazgatási határozatnak1, ugyanis a bíróságtól csak ezen határozatok felülvizsgálatát lehet kérni. A NEKI keresetét a Bíróság a következô indokolással utasította el: „ .. .A m en ny i be n a z ö nk or m án y za ti d ön té s ek j og sz e rû sé g ét s ér el m ez i f el pe r es , ú gy a B or so d -A ba ú j- Ze m pl én M eg ye i K öz ig a zg at á si H iv at a lh oz s zü ks é ge lt e ti k f or du l ni a, h is ze n ô v iz sg á lj a a z ö nk or m án yz a to k d ön té s én ek j og sz e rû sé g ét . A me nn y ib en j og sz a bá ly s ér té s t é sz le l , ú gy a nn ak e re dm é ny te l en sé ge e se té n a z Ö tv . 9 9. § . ( 3) é s a 1 11 . § - a a la pj á n k er es e tt el é lh et a h el yi ö nk or m án yz a tt al s ze mb e n. E bb ôl k it ûn ô le g a f el pe r es k öv et e lé sé n ek é rv én y es ít é se m ás h at ós á g h at ás k ör éb e t ar to z ik , e zé rt a b ír ós á g a P p. 1 30 . § . ( 1) b ek ez d és e a la pj á n a r en de l k ez ô r és z s ze ri n t h at ár o zv a a k er es e tl ev e le t i dé zé s k ib oc s át ás a n él kü l e lu ta s ít ot t a. .. ” – A BÍRÓSÁG HATÁROZA TÁBÓL

A NEKI értelmezésében azonban a fenti határozat elbírálása a Bíróság hatáskörébe tartozik.

3

• A végzés kézhezvétele után két lehetôség állt rendelkezésre: 1.) A végzésnek megfelelôen a határozat jogszerûségének az illetékes Közigazgatási Hivatal által történô vizsgálata, 2.) Az elutasító végzés fellebbezéssel való megtámadása a Megyei Bíróságon

A NEKI – Dr. Horváth Zsuzsanna ügyvéd közremûködésével – mindkét lehetôség párhuzamos kimerítése mellett döntött.

1.) A Közigazgatási Hivatal a következô tájékoztatást küldte az üggyel kapcsolatban. „ .. .M . k öz sé g ö nk or m án yz a tá na k f en ti h at ár o za tá t h iv at a lu nk m ár v iz sg á lt a t ör vé n ye ss é gi e ll en ô rz és i j og kö r ün kb e n e lj ár v a. A h at ár o za to t n em t al ál t uk t ör vé n ys ér t ôn ek , e zé rt t ör vé n ye ss é gi é sz re v ét el m eg té t el ér e n em l át un k o ko t, a ho gy a n e gy éb é rd em i i nt éz k ed és s em i nd ok o lt e z ü gy be n .. .” – A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL TÁJÉKOZTATÁSÁB ÓL

2.) A másik lépés, az elutasító végzés fellebbezéssel való megtámadása a Megyei Bíróságon. Ez egy próbaértékû pert von(na) maga után, amely többek között a törvények közötti joghézagra hívná fel a figyelmet. Magyarországon a jelenlegi hatályos jogszabályok szerint az államigazgatási határozatok bírósági úton történô megtámadásának igen szûk keretek között van csak lehetôsége. Ez viszont a NEKI álláspontja szerint ellentétes részben a Polgári Törvénykönyvben, részben az Alkotmányban megfogalmazott jogelvekkel, ami ebben az eljárásban is megnyilvánult::

1

324. § (2) E Fejezet alkalmazásában közigazgatási határozat a) az államigazgatási szervnek vagy államigazgatási ügy intézésére feljogosított más szervnek hatósági államigazgatási ügyben (1957. évi IV. törvény 3. §) hozott határozata; b) a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata, belsô szabályzata, illetve egyéb döntése; c) más szervnek az a határozata, amelynek felülvizsgálatára vonatkozóan külön törvény e Fejezet alkalmazását rendeli.

64

3

M. község I., Borsod-Abaúj-Zemplén megye

„ .. .M e gí té l és ün k s ze ri n t – é pp en a v ég zé s I nd ok l ás áb a n e ml ít e tt j og sz a bá ly i h el ye k , v al am i nt a P tk . B ev ez e tô r en de l ke zé s éb en f og la l ta k a la pj á n – j og os u lt ak v ol tu n k b ír ós á gh oz f or du l ni . A k er es e tt el t ám ad o tt h at ár o za t m eg ho z at al a s or án u gy an i s m in d a ny ag i j og i, m in d e lj ár á s j og i s za bá l yo k m eg sé r té sé v el m in de n ki t m eg il l et ô j og ok a t c so rb í to tt a k m eg , é s e gy be n i ll et é kt el e n e lô ny ö kh öz j ut ta t ta k e gy es s ze mé l ye ke t . M in de z ek re t ek in t et te l k ér jü k a T . B ír ós á go t, h og y a f en ti v ég zé s t h el y ez ze h at ál y on k ív ül , s u ta sí t sa a z e ls ôf o kú b ír ós á go t a k er es e t é rd em i t ár gy a lá sá r a. .. ” – A FELLEBBEZÉSBÔL

3

A fellebbezés tárgyában a Megyei Bíróság az elsôfokú bíróság határozatát helyben hagyta: „ .. .A z ö nk or m án yz a t v ol t a z é rt ék e sí té s re k er ül ô i ng at l an ok t ul aj d on os a . M in t t ul aj d on os h at ár o zo tt a fe lô l , h og y m el y v ás ár o ln i s zá nd é ko zó s ze mé l ye k r és zé r e é rt ék e sí ti s aj át i ng at l an ai t . E z a d ön té s n em k öz ig a zg at á si j og vi s zo ny t l ét re h oz ó á ll am i ga zg a tá si a kt us v ol t, h an em a z ö nk or m án yz a t t ul aj d on os i j og ai t g ya ko ro l ta . A b ír ói g ya ko r la t k öv et k ez et e s a bb an a t ek in t et be n , m is ze r in t n em t ek in t i k öz ig a zg at á si h at ár o za tn a k a zo n h at ár o za to k at , a me ly e kk el a z á ll am i ga zg a tá si s ze rv p ol gá r i j og i j og vi s zo ny b an v es z r és zt . . / Po lg á ri P er re n dt ar t ás k om me n tá rj a 1 02 . o ld . / E zé rt a z e ls ôf o kú b ír ós á g h el ye s en j ár t e l, a mi ko r a f el pe r es k er es e tl ev e lé t i dé zé s k ib oc s át ás a n él kü l e lu ta s ít ot t a. .. ” – A MEGYEI BÍRÓSÁG H ATÁROZATÁBÓL

3

A NEKI az ügyben felülvizsgálati kérelmet szándékozik benyújtani a Legfelsôbb Bírósághoz.

65

M. község I., Borsod-AbaújZemplén megye

sértett: a helyi roma közösség jelentôs része megye: Borsod-Abaúj-Zemplén bejelentô: kisebbségi önkormányzat a sérelem okozója: önkormányzat képviselô-testülete a sérelem idôpontja: 1996. február a NEKI segítségnyújtása: ◊ jogi képviselô biztosítása, akinek közremûködésével: ◊ Városi Bíróságnál eljárás kezdeményezése, ◊ Közigazgatási Hivatalnál eljárás kezdeményezése, ◊ Megyei Bíróságnál eljárás kezdeményezése. hivatalos közremûködô: ◊ önkormányzat: a sérelem okozója, ◊ helyi cigány kisebbségi önkormányzat: az ügy általános képviselete, ◊ Közigazgatási Hivatal: az ügyet megvizsgálta, jogsértést nem talált, ◊ városi és megyei bíróság: a kereset elutasítása. az ügy állása: másodfok után, a NEKI felülvizsgálati eljárás kezdeményezését tervezi. dokumentumok: Hivatala) KELTE 1996. 02. 16. 1996. 03. 04.

TÍPUSA figyelemfelhívó levél meghívó

KITÔL ? C.K.Ö. P.H.

1996. 1996. 1996. 1996.

meghatalmazás újságcikk végzés fellebbezés

C.K.Ö. Népszabadság bíróság C.K.Ö.

1996. 08. 07.

tájékoztatás

közigazgatási hivatal

1996. 10. 22.

végzés

megyei bíróság

66

04. 04. 07. 08.

12. 15. 09. 05.

(a táblázatban: C.K.Ö. : M.-i Cigány Kisebbségi Önkormányzat; P.H.: M. község Polgármesteri

KINEK ? TÁRGYA P.H. vonatkozó jogszabályokra képviselô-testület testületi ülés, napirendi pontok ügyvéd jogi képviseletre az ügyben „M.-i szomszédságok” C.K.Ö. keresetet elutasítja megyei bíróság bíróság elsôfokú végzése ellen ügyvéd határozatot nem találták törvénysértônek C.K.Ö. elsôfokú végzést helybenhagyja

M. község

II..,

Borsod-AbaújZemplén megye

Az építkezést akadályozza a szomszéd „... az építkezés késleltetése a célja ezzel, mivel szóban úgy nyilatkozott, hogy csak akkor járul hozzá az építkezéshez, ha ügyfelemék eladják az ô házát, mivel cigány szomszédokkal ez nehezebbé válik...” – jogi képviselô beadványából (a Közigazgatási Hivatalhoz)

2

M. községben – ugyanott, ahol a helyi kisebbségi önkormányzat a telekvásárlási viták miatt az önkormányzattal perben áll (esetleírását l. „M. község I.”) – H. A. kérelmet nyújtott be építési telek vásárlásra. A kérelmét azzal az indokkal utasították el, hogy a „...benyújtott kérelmek száma a rendelkezésre álló telkek számát meghaladó volt, és azok igénye került kielégítésre, akik a vételár megfizetését kérelmükben egyösszegû, készpénzfizetéssel vállalták kiegyenlíteni (...) Különös színezetet ad a testületi döntésnek, hogy annak másnapján 87 ezer forint készpénzzel jelentkezett a hivatalban egy cigányember (H. A.), de neki már nem jutott önkormányzati telek. Mégpedig azért – így az indoklás – mert az eredeti beadványán részletfizetést ajánlott. Vagyis nem gondolták a képviselôk, hogy lehet neki pénze...” – NÉPSZABADSÁG

4

sajtó

Ügyfelünknek végül más módon sikerült készpénzért a faluban (magánszemélytôl) telket vásárolnia, amire az önkormányzattól megkapta az építési engedélyt. A következô akadály a telekszomszéd volt, aki a fellebbezésre nyitvaálló határidô utolsó napján – a telek közelében lévô pincéjét "féltve" – fellebbezést terjesztett elô az építés megakadályozása végett. H. A., valamint az utcában lakók elmondása szerint a valós indok azonban az volt, hogy a szomszéd meg kívánta akadályozni, hogy roma szomszédja legyen. A NEKI dr. Horváth Zsuzsanna ügyvéd személyében jogi képviselôt biztosított H. A. számára. Az ügyvédnô segítségével a következô levélváltások zajlottak: „ Üg yf e le mé k e ng ed é ly t k ap ta k a z M ., ( .. .) s z. ám a la tt i t el ke n t ör té n ô l ak ás m eg ép í té sé r e. S zo ms z éd ju k , ö zv . H . S .- né n em n yi la t ko zo t t a rr ól – b ár H . A .- ék t öb b í zb en m eg ke r es té k – , h og y k ív án - e é ln i f el le b be zé s i j og áv a l, i ll et v e l em on d- e a rr ól . A f el le b be zé s i h at ár i dô m ár t öb b n ap ja l ej ár t , d e Ö nö kt ô l ü gy fe l em ék s em mi f él e f el vi l ág os í tá st n em k ap ta k a z ü gy ál l ás ár a v on at k oz óa n . H . A .- ék l ak ás h el yz e te t ar th a ta tl a nn á v ál t, a k és ed e le mb ô l s zá mo t te vô k ár uk s zá rm a zh at . A f en ti e k a la pj á n t is z te le t te l k ér em , h og y s zí ve s ke dj e ne k t áj ék o zt at n i a z ü gy á ll ás á ró l, a k és ed e le m o ká ró l .” – A JOGI KÉPVISELÔNEK AZ ÖNKORMÁNYZATHOZ CÍMZETT LEVELÉBÔL

„ .. . A f el le b be zé s re n yi tv a ál ló h at ár i dô l ej ár t a e lô tt ö zv . H . S .- né f el le b be zé s t t er je s zt et t e lô H iv at a lu nk n ál . A f el le b be zé s rô l v al ó t áj ék o zt at á s a z F . s zé kh e ly û é pí tk e zé si i ga zg a tá si t ár su l ás a k ia do t t é pí té s i e ng ed é ly t j og er ô sí te t te . A zt m os t a f el le b be zé s re t ek in t et te l v is sz a k el l v on ni a , a h at ár o za t a f el le b be zé s v ég re h aj tá s ái g n em v ég re h aj th a tó . ( .. .) A j og er ô s é pí té s i e ng ed é ly k éz he z vé te l e e lô tt m eg ke z de tt é pí té s i m un ká t a zo nb a n e zu tá n i s f ol yt a tt ák . A z é pí té s i t ev ék e ny sé g be n t én yl e ge s k és ed e le m a f el le b be zé s e lb ír á lá sá i g e lt el t h at ár i dô .” – AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁ LASZÁBÓL

3

3

67

M. község II.., Zemplén megye

Borsod-Abaúj-

– A JOGI KÉPVISELÔ KÉRELME A KÖZIGAZGATÁSI HIVAT ALHOZ

A kérelemnek helyt adva az építkezést akadályozni szándékozó szomszéd fellebbezését a Közigazgatási Hivatal elutasította. A ház azóta már felépült. sértett: megye: bejelentô: a sérelem o k o z ó j a : a sérelem i d ô p o n t j a : a NEKI s e g í t s é g n y ú j t á s a :

hivatalos közremûködô:

egy roma család Borsod-Abaúj-Zemplén a sértett polgármesteri hivatal és a szomszédok ◊ ◊ ◊ ◊

jogi képviselô biztosítása, helyszíni interjúk készítése, kapcsolattartás a polgármesteri hivatallal, kapcsolattartás a Közigazgatási Hivatallal.

◊ polgármesteri hivatal: elsô jogsértés elkövetôje, ◊ Közi gaz gatá si Hiv atal : a sé rte tt kér elmé nek hel yt adv a a sz omszéd fe lle bbezé sét el utas íto tta az ügy állása: eredményesen befejezett d o k u m e n t u m o k : (a táblázatban P.H.: polgármeste ri hivatal; K.H.: Közigazgatási Hivatal) KELTE TÍPUSA KITÔL ? KINEK ? TÁRGYA 1996. 04. 29. feljegyzés NEKI – az ügyvéd elmondása a történtekrôl 1996. 03. 18. értesítés P.H. ügyfél telket nem vásárolhatja meg 1996. 04. 15. újságcikk Népszabadság „M.-i szomszédságok” 1996. 04. 19. felhívás ügyvéd a szomszéd tartózkodjon a további jogsértésektôl 1996. 05. 07. tájékoztatás kérése ügyvéd P.H. építési engedély akadályozásáról 1996. 05. 10. tájékoztatás P.H. ügyvéd a szomszéd fellebbezett 1996. 05. 16. kérelem ügyvéd K.H. kérelem soron kívüli elbírálása 1996. 09. 17. feljegyzés NEKI telefonbeszélgetés ügyvéddel: K.H. elutasító határozata

68

3

Ny. község, Hajdú-Bihar megye

Késnek a támogatások és a szociális segélyek „....a település jegyzôje arról tájékoztatott, hogy törvénysértés nem történt...” – újságcikk (Roma Sajtóközpont)

„...vizsgálat lezárásaképp megállapítom, hogy (...)az önkormányzat számos törvénysértést követett el. „

2

4

–az ombudsman jelentésébôl

Ny. város polgármestere saját hatáskörében megváltoztatta az önkormányzat által juttatandó 1996. május-november havi jövedelempótló támogatások, ápolási díjak, szociális segélyek kifizetésének rendjét, amely többek között 479, napi megélhetési gondokkal küszködô romát érintett. A polgármester tájékoztatása szerint ezek a juttatások az eredeti idôponttól eltérôen egy hónapos késéssel lettek volna kifizetve a jogosultak számára. Az intézkedés-tervezet hatására a városban mûködô cigány kisebbségi önkormányzat demonstrációt kezdett szervezni, segítségért fordult a NEKI-hez, felkereste a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Országgyûlési Biztosát, valamint értesítette a sajtót az eseményekrôl és a várható következményekrôl. Idôközben kiderült, hogy nem csupán ebben a városban kaptak ilyen tartalmú levelet a romák (és sok nem roma is), hanem még a környéken lévô öt falu lakói is, ezért a tüntetés terve oda is kiterjedt, mind a hat településen egy idôben vonultak volna a polgármesteri hivatal elé. A tüntetés azonban elmaradt, a polgármesterek idôközben elôteremtették és kifizették a pénzt az embereknek. A kifizetések rendjérôl:

69

Ny. község, Hajdú-Bihar megye

– A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉRTESÍTÉSE

Több forrásból származó értesülések szerint a juttatások késedelmes kifizetésére az önkormányzat csôdhelyzete miatt került sor. Egy helyi újság riportere megtudta, hogy „... az idén normatív támogatásra mintegy 39 millió forint érkezett a város kasszájába. Ebbôl kellene finanszírozni az eseti, illetve a rendszeres segélyeket és a jövedelempótló támogatásokat. Ez utóbbi célra 25-26 millió forintot különítettek el. A képviselô-testület határozata szerint ezt másra nem lehet fordítani. Az Ny. városbeliek azt gyanítják, hogy a polgármester akár bírósági perekbe is bonyolódik az érintettekkel, csak hogy idôt és pénzt nyerjen, s ne kelljen csôdhelyzetet jelentenie június közepén... ( – A jegyzôvel készített interjúból:) – Veszélyes lenne a szociális célra elkülönített pénzbôl az egyéb tartozásokat rendezni. Ráadásul ha a jövedelempótlásokra gondolunk, rögtön elvesztené az önkormányzat a munkaügyi központból érkezô ötvenszázalékos támogatást. – Ez is igaz. Ny. egyébként sajátos helyzetben van, mivel több mint négyszázan részesülnek ilyen támogatásban. Az éves költségvetés mintegy tíz százalékát teszi ki azaz összeg, ami ezen a területen a hivatalunkra hárul. Hangsúlyoznom kell, a felülvizsgálat indokolt lehet az idôközben bekövetkezett változások miatt. A jegyzô azt is megemlíti, hogy a képviselôk többsége nem szorgalmazta 1996-ban ezt a fajta kedvezményt. A polgármester viszont mégis kiállt az ny.-iek mellett, ami elismerést érdemel. Mostanra viszont igen szûkössé vált az a keret, amibôl gazdálkodhatnak. Úgy kellene osztani és szorozni, hogy megmeneküljenek a csôdhelyzetbôl. A csôdtörvény június 12-én lép hatályba, s ha akkor 60 napon túli kifizetetlen számlák mutatkoznak, T. L. (– a jegyzô) köteles errôl a képviselô-testületet értesíteni. Amennyiben 90 napnál régebbi tartozások adódnak, a polgármesternek muszáj a bíróságon kezdeményeznie az adósságrendezési eljárást. Természetesen arra is kíváncsiak voltunk: mi történik akkor, ha a város elsô számú embere ezt elmulasztja. A törvény értelmében százezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezhetô. B. S. is, a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal vezetôje a napokban Ny.-ben járt. Ô is azt szorgalmazta, hogy mielôbb, s ráadásul békésen rendezôdjenek az ügyek Ny.-ben.” – HAJDÚ-BIHARI NAP

3

sajtó

A Roma Sajtóközpont riportere is érdeklôdött: „...a település jegyzôje arról tájékoztatott, hogy törvénysértés nem történt. Kiürült a város kasszája és a következô központi keret átutalásáig várni kényszerültek a segélyek kifizetésével. A bô két hetes késésrôl elôre tájékoztatták a képviselô-testület tagjait, a cigány kisebbségi önkormányzatot és magukat a segélyekre várókat. A késés így is nagy felháborodást váltott ki a településen, a romák az ügy kivizsgálását kérték. A polgármesteri hivatal és Á. M., a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke információja szerint Kaltenbach Jenô kisebbségi parlamenti biztos jelezte, hogy június 27-én elutazik Ny. városba és kivizsgálja az ügyet...” – ROMA SAJTÓKÖZPONT

sajtó

A kifizetésekrôl szóló tájékoztatás után a helyi kisebbségi önkormányzat ezzel a levéllel fordult a polgármesterhez:

– A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT FELHÍVÁSÁBÓL

70

3

Ny. község, Hajdú-Bihar megye

A NEKI is tájékoztatást kért: „ Ti sz t el t P ol gá r me st e r ú r! I ro dá n k t ud om á sá ra j ut ot t , h og y 1 99 6. j ún iu s 1 -j én k el t t áj ék o zt at ó l ev el é be n a z é ri nt e tt p ol gá r ok at a rr ól é rt es í te tt e , h og y j öv ed e le mp ó tl ó t ám og a tá su k , v al am i nt a s zá mu k ra k if iz e té sr e k er ül ô á po lá s i d íj é s r en ds z er es s zo ci á li s s eg él y a z 1 99 3. é vi I II . t v. i de v on at k oz ó r en de l ke zé s ei ve l e ll en t ét be n , k és ed e lm es e n k er ül k if iz e té sr e . K ér em , a me nn y ib en m ód já b an á ll , l eg ye n s zí ve s I ro dá n ka t t áj ék o zt at n i a rr ól , h og y a z e ml ít e tt é rt es í té s m el y ö nk or m án yz a ti ( ké pv i se lô - te st ü le ti ) h at ár o za to n a la pu l , v al am i nt a rr ól i s, h og y e h at ár o za t m el y j og sz a bá ly ( ok ) f ig ye l em be v ét el é ve l s zü le t et t. F ár ad o zá sá t e lô re i s k ös zö n öm . T is zt e le tt e l: d r. F ur ma n n I mr e” – A NEKI LEVELE

*

Figyelmeztetô levele mellett a kisebbségi önkormányzat Ny. város lakosaihoz is intézett egy felhívást, demonstrációra szólítva fel ôket:

– A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT FELHÍVÁSÁBÓL

3

A meghirdetett demonstrációt megelôzô napon (június 9-én) a kisebbségi önkormányzat szervezése révén lakossági fórumot tartottak a helyi mûvelôdési házban, amelyen kb. 160-170 roma és nem roma vett részt. A fórumon elhatározták, hogy a tüntetést néhány nappal elhalasztják, ezzel idôt adva a polgármesternek, hogy az elmaradt kifizetéseket teljesíthesse. Írásban szólították fel ôt:

– A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT FELHÍVÁSÁBÓL

3

A demonstrációt végül nem tartották meg, mivel megegyezés született, hogy az ápolási díjakat június 13án, a jövedelempótló támogatásokat és a rendszeres szociális segélyeket pedig 17-én és 18-án kifizeti a Hivatal.

– A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT TÁJÉKOZTATÁS ÁBÓL

3

71

Ny. község, Hajdú-Bihar megye

§ A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyûlési Biztosa a helyszínen vizsgálatot tartott a város önkormányzatának a cigány kisebbséget hátrányosan érintô tevékenységével kapcsolatban, amelynek eredményérôl a NEKI-t is tájékoztatta: „ .. .N y . v ár os p ol gá r me st e re é s ö nk or m án yz a ta t ev ék e ny sé g év el k ap cs o la to s v iz sg á la t l ez ár á sa ké p p m eg ál l ap ít o m, h og y a z i nd ít v án yo z ó á lt al k if og á so lt i dô sz a kb an a z ö nk or m án yz a t s zá mo s t ör vé n ys ér t és t k öv et e tt e l. A I I. f ej ez e tb en r és zl e te ze t te k s ze ri n t m eg sé r te tt e a h el yi ö nk or m án yz a to kr ó l s zó ló t ör vé n y, a s zá mv i te lr ô l s zó ló t ör vé n y, a l ak ás o k é s h el yi s ég ek b ér le t ér e v al am i nt e li de g en ít é sü kr e v on at k oz ó t ör vé n y r en de lk e zé se i t. .. ” – AZ ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOS TÁJÉKOZTATÁSÁ BÓL

A NEKI az ügyet nem tekinti önmagában diszkriminatívnak. A hátrányok etnikai vonatkozása álláspontja szerint az ilyen esetekben összetettebb (részben történelmi) okokra vezethetô vissza (amikoris egy etnikumot mint etnikumot különböztettek meg, s ebbôl adódóan most tagjainak aránytalanul nagy része tartozik a szociálisan lemaradt réteghez). Ebben a közegben a kisebbségi önkormányzatok intézményrendszere – ha mûködôképes – fontos szerepet tölthet be. Az ügyben a NEKI a sértett romák képviselôinek jogi tanácsadást, folyamatos konzultációs lehetôséget biztosított.

sértett: megye: bejelentô: a sérelem okozója: a sérelem idôpontja: a NEKI segítségnyújtása:

479 roma ember Hajdú-Bihar helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke polgármester 1996. június ◊ ◊ ◊

állandó kapcsolattartás a helyi kisebbségi tanácsadás, kapcsolattartás a polgármesteri hivatallal, kapcsolattartás az országgyûlési biztossal.

önkormányzattal, jogi

hivatalos közremûködô: ◊

az ügy állása:

72

cigány kisebbségi önkormányzat: vizsgálatokat és lakossági akciókat kezdeményezett, ◊ polgármesteri hivatal: sérelem okozója, ◊ munkaügyi központ: tájékoztatást adott, ◊ Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyûlési Biztosa: az esetet kivizsgálta és a jogsértésekre felhívta a Polgármesteri Hivatal figyelmét. eredményesen lezárult.

3

Ny. község, Hajdú-Bihar megye dokumentumok:

(a táblázatban Cigány Kisebbségi Önkormányzat: C. K. Ö.; Polgármesteri Hivatal: P. H.; Nagycsaládosok Országos Egyesülete: N. O. E. )

KELTE 1996. 01. 22. 1996. 02.

TÍPUSA kérelem lista

1996. 02. 02.

tájékoztatás

1996. 02. 09. 1996. 02. 21. 1996. 02. 22.

tájékoztatás, figyelem felhívása tájékoztatás P. H. kérelem C. K. Ö.

C.K.Ö. P. H.

1996. 02. 22. 1996. 03. 05.

kérelem panaszjelentés

P. H. N. O. E.

1996. 03. 08.

határozat és P. H. tájékoztatás jegyzôkönyv P. H. képviselôP. H. testületi határozat

1996. 03. 09 1996. 03. 28.

KITÔL ? C. K. Ö. munkaügyi központ cigány oktatási referens C. K. Ö.

C. K. Ö. C. K. Ö.

KINEK ? P. H. C. K. Ö.

TÁRGYA egy ügyfelük segélyezésére rendszeres nevelési segélyben részesültek listája

C. K. Ö. P. H.

C. K. ügyfele C. K. Ö. sértettek (segélyre várók) C. K. Ö. C. K. Ö.

aktuális helyzet tarthatatlansága a beadványuk tárgyalását napirendre tûzték képviselô-testületi ülések jegyzôkönyveit kérik Hivatal pénzügyeibe kér betekintést helyi N. O. E. romákat nem vesz fel tagjai közé Ö. segélykérelmet elutasítja Pénzügyi Bizottság ellenôrzése a C. K. Ö.-nél fellebbezések elutasítása

1996. 03. 28. 1996. 03. 29.

tájékoztató meghívás

P. H. N. O. E.

1996. 03. 14.

tájékoztatás

1996. 05. 22.

nyílt levél

munkaügyi központ C. K. Ö.

P. H.

1996. 05. 29.

nyílt levél

C. K. Ö.

P. H.

1996. 05. 31

jegyzôkönyv

C. K. Ö.

NEKI

1996. 05. 31.

jegyzôkönyv

C. K. Ö.

rendôrség

1996. 06. 03. 1996. 06. 03.

tájékoztatás nyílt levél

M. T. Á. K. I. SZ.1 C. K. Ö.

NEKI P. H.

1996. 06. 05.

kérelem

NEKI

1996. 06. 05.

NEKI

1996. 06. 12.

tájékoztatás kérése értesítô levél

Közigazgatási Hivatal P. H.

C. K. Ö.

a sajtó

1996. 06. 14.

közlemény

-

1996. 06. 18. 1996. 06. 26.

újságcikk elôterjesztés

Roma Sajtóközpont Népszava C. K. Ö.

P. H.

1996. 07. 01. 1996. 07. 08.

figyelemfelhívás kérelem

C. K. Ö. C. K. Ö.

P. H. P. H.

1996. 07. 10.

tájékoztatás

P. H.

1996. 07. 15. 1996. 07. 15.

jelentés jelentés

C. K. Ö. C. K. Ö.

1996. 08. 02.

felszólítás

P. H.

1996. 10. 15.

NEKI

1996. 10. 28.

tájékoztatás kérése felhívás

C. K. Elnöke NEKI helyzetjelentés Országgyûlési helyzetjelentés Biztos C. K. Ö. "hangos zenéléssel zavarják a környéken lakók nyugalmát" Országgyûlési általa lefolytatott vizsgálat eredménye Biztos P. H. törvénysértések megszüntetésére

1996. 11. 07.

tájékoztatás

1

Országgyûlési Biztos Országgyûlési

1996. március havi pénzforgalomról személyes megbeszélésre a helyi diszkrimináció ügyében adatok a helyi szociális támogatásokról

C. K. Ö.

ismételten a helyzet azonnali rendezésére szólítja fel a P. H.-t ismételten a helyzet azonnali orvoslására szólítja fel a P. H. t a Pénzügyi Bizottság májusi ellenôrzése a C. K. Ö.-nél gyülekezési joggal kapcsolatos rendezvény bejelentésérôl vonatkozó jogszabályok, állásfoglalás figyelmeztetés és felhívás a jogsértések megszüntetésére jogsértések kivizsgálására és azok megszüntetésére való felszólításra az intézkedés jogi háttere demonstráció elmarad, mert az önkormányzat teljesítette fizetési kötelezettségét „közlemény”

„A postás egyszer sem csenget” Pénzügyi Bizottság jegyzôkönyvét kifogásolja C.K.Ö. kéri a jegyzôt a törvények betartására támogatás kérése szakmai napok megrendezéséhez Ö. szociális támogatás átvételének idôpontjáról

NEKI

vizsgálata eredménye

Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat

73

R. I., Szabolcs-SzatmárBereg megye

Az önkormányzat lebontja a bérlô lakását és elégeti holmiját "...Most nem rakták ki a bútorokat, a ruhákat, a berendezési tárgyainkat, a vagyonunkat a ház elé, mint januárban, hanem a markoló a házzal együtt összeroppantotta azokat és kiszállította a szeméttelepre. A földdel lett egyenlô minden..." – a sértettel készült interjúból

2

Sz. J. élettársával, a roma származású R. I.-vel és 9 gyermekével (hét kiskorú) lakott T. község D. tanyán lévô önkormányzati tulajdonú bérleményében, amelyet annak idején szükséglakásként kiutaltak ki számukra. A tanyát az évek során saját költségükön felújították. Sz. J. az OTP segítségével saját tulajdonú lakásépítkezésbe kezdett T. község belterületén. A községi önkormányzat felszólította, hogy új lakására kérjen használatbavételi engedélyt. Ügyfelünk ezt sérelmezte, mert a lakás kivitelezési hiányosságok miatt beköltözhetetlen állapotban volt. 1995 november 30-án a kivitelezô átadta a lakást az építkezési hiányosságok pótlására való kötelezettséggel, amelynek határideje 1996 április 15-e volt, de amelynek a mai napig nem tett eleget. A polgármester a mûszaki ellenôrrel szemrevételezte a lakást és használatbavételi engedélyt adott. A család 1995 karácsonya elôtt a régi szükséglakásból – ahol se a vízellátás, se a villanyvilágítás nem volt biztosítva – a kivitelezési hiányosságok ellenére (a világítás miatt) mégis beköltözött ideiglenesen az új lakásba. Lakásberendezési tárgyaikat, ruháikat stb. a régi tanyai lakásban hagyták azzal, hogy ha az új lakás állapota lehetôvé teszi (pl. a falak kiszáradnak), áthozzák azokat. A jegyzônô 1996 január 9-én határozatban kötelezte Sz. J.-t, hogy D.-tanyai bérleményét ürítse ki és bontsa le annak életveszélyes és gazdaságosan fel nem újítható állapota miatt, mivel saját tulajdonú lakása van a község területén. E határozat ellen Sz. J. a törvényesen megadott határidôn belül fellebbezett. A lakásba a polgármester még a határozat jogerôre emelkedése elôtt behatolt és onnan a bérlô távollétében közmunkásokkal mindent kipakoltatott (módszereit l. az interjú leírásában). A lakást az ezt követô nyolc hónapban nem bonttatták le. A Közigazgatási Hivatal idôközben a bontást elrendelô határozatot jogszerûtlennek minôsítette.

4

A jegyzônô a NEKI kérdésére a következôkre hivatkozott az eljárás indoklásául: • R. I. és élettársa a községben épülô házukra „érvényes használatbavételi engedélyt kapott”, • az új lakásba költöztek, • lakossági bejelentés érkezett a D. tanyai szomszédtól, hogy annak lakásában „rágcsálók jelentek meg és a tanyán áldatlan állapotok uralkodnak”, • a Hivatal környezettanulmányt végzett, „és mivel a nevezett rendelkezett saját lakással, többszöri személyes egyeztetést követôen az épületet életveszélyessé nyilvánította”. Ezen hivatkozások után minden egyéb összefüggés nélkül áll a levél alján a következô bekezdés:

Az illetékes ügyészség közölte, hogy nem folytat vizsgálatot nevezettek semmilyen ügyében, és nincs tudomása arról, hogy bármely más szerv folytatna vizsgálatot. Ezért a NEKI ismét a jegyzônôhöz fordult azzal, hogy

74

R. I., Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

„ .. . s zí ve s ke dj e n a z ü gy rô l r és zl e te s t áj ék o zt at á st a dn i, v al am i nt a rr ól , h og y h ol é s m il ye n v iz sg á la t f ol yi k .. .” – A NEKI LEVELÉBÔL

*

A második (azonos tartalmú) tájékoztatás kérésre válaszolt a jegyzônô. A válaszban semmilyen vizsgálatról nem esik szó. A tanyát idôközben lebontották, az ügyfél minden holmiját elégették. A családdal készült interjúból:

„...Bennünket akkor fölhívattak a Polgármesteri Hivatalba megbeszélés céljából. Mondta nekem a polgármester, hogy bontsam le a tanyai lakást. Mondtam neki, hogy azért a lakásért én dolgoztam meg, a pénzem benne fekszik, meg különben is tél van, én nem bontok. Én mondtam a polgármesternek, nézd, hideg van, balesetveszélyes a bontás. Egy olyan épületnél, aminek 13 méter a fesztávolsága (én kômûves voltam, az a szakmám, sôt építôipari technikus is vagyok, korábban ezen a vidéken én bontottam az épületeket), ez nagyon veszélyes. Ez január 9-én volt. Ugyanezen a napon kiküldte a hivatalsegédet egy levéllel, melyben köteleznek, hogy bontsam le a lakást, mert amennyiben nem bontom le, többször ismételhetôen 10.000-, Ft pénzbüntetéssel fog súlytani. De ugyanakkor azt is leírja a levelében, hogy jogom van 15 napon belül a Megyei Közigazgatási Hivatalhoz fordulni fellebbezés céljából. Én ezt megtettem. Harmadnap ismét megkeresett engem a polgármester a helyi r endôrrel, tehát a karhatalommal és fölszólítottak, hogy menjek le és bontsam le a régi lakást. A élettársam odavolt a gyerekkel katonai orvosi vizsgálatra, megkértem ôket, hogy tíz percet várjanak, míg megjön a busszal a feleségem, hogy a gyerekeket ne kelljen itthagyni egyedül. Ha megérkezik, akkor lemegyek a tanyára. De a feleségem és a gyerek csak a déli busszal jöttek meg Ny.-bôl és akkor már, mikor megérkeztek, a szomszédoktól hallottuk, hogy a polgármester kidobáltatta a bútorainkat, nem várta meg a fellebbezés átmeneti idôpontját sem, amikor behatolt a régi lakásba. Késôbb a Közigazgatási Hivatal tájékoztatott arról, hogy az elsô fokú határozatot megsemmisítették és új eljárás lefolytatására kötelezték a helyi önkormányzatot. Errôl kaptunk értesítést a megyétôl, de arról, hogy a polgármester mikor fog bontani vagy milyen eljárás keretében, errôl mi semmit nem tudtunk. Visszatérve tehát, a polgármester január 12-én a lakásomba behatolt, míg én a feleségemre vártam. Behatoltak, pedig az ajtó ablak be volt lakatolva. Beütötték az üvegeket, bizony nemcsak a bútoraimat tették tönkre, hanem a gyerekeim ruházatát kivitték a szemétre és elégették. Én tehát nem voltam ott, ott volt a polgármester, a helyi rendôr (...), a jegyzônô volt még ott meg a közmunkások. Amikor végre leértem 13 óra körül, fényképfelvételeket készítettem (amelyek nem sikerültek) a rombolásról, a kidobott lakásberendezési dolgaimról. Z avarta ôket, hogy fényképezem, mondták is, hogy menjek onnan. Ôk már 11 órakor elkezdték. Tél volt, hó volt, mínusz 15-20 fok közötti hideg. Szívesen lebontottam volna én a lakást, hogy tudjak itt az új háznál gazdasági épületet építeni az anyagból, d e nem volt az enyém az épület. Akkor a polgármester sem volt tisztában azzal, hogy kié a ház? Szerintem bûncselekményt követett el. Közhasznú munkásokat rendelt oda, azok rámolták ki a lakásomat. Ugyanakkor, a háttérben mint értelmi szerzô, a tanyai szomszédunk P. J. állt. Ô terjesztette, hogy a lakásunk patkányfészek, pedig neki voltak állatai, ô tartott a padlásán takarmányt, kukoricát, nem az én padlásomon volt. A táp, a takarmány az én falam másik oldalán volt, akkor nyilván nem tôlem jön a patkány, amire ô hivatkozott. Holott náluk volt patkány, azért betonoztak le. A trágyáját az udvaron tartotta. Rokona ráadásul a polgármesternek. A polgármester pedig támogatja a rokonait. Ô magyar asszony. Az öt-hat közmunkás mindent kitakarított a házból, kirakták az ég alá a bútorokat. A ruházatot, ami ki volt készítve, hogy ide az új házhoz el fogom hozni, egy heverôre voltak rakva, a többi zsákokban elkészítve, ô ezeket nem kímélve, azzal, hogy ezek között régi használaton kívüli ruházat is volt a padlásról, a használhatókkal együtt, volt közöttük vadonatúj i s , kivitette a szemétre és parancsot adott, hogy gyújtsák meg azokat kint a szeméttelepen. Három lovas kocsi ruházatot vitetett át a közeli szeméttelepre. Vadonatúj függönyöket kaptunk, dunnákat, párnákat. Mind odalett. (...) Majd csak jóval késôbb, augusztusban bontatott a polgármester. Én akkor januárban mivel még nem kaptuk meg a fellebbezésre a választ a megyei közigazgatási szervtôl, mindent ami megmaradt, visszahordtam a lakásba. Úgy éreztem, addig nincs joga kitenni a bútoromat, amíg a döntés jogerôre nem emelkedik. Az okmányaimat, a nyugdíjas szelvényeimet ott fújta a szél, a hivatalos papírjaimat úgy szedegettem össze. Amikor ôk beléptek az épületbe, fotóztak, nekik is vannak fényképfelvételeik. Kérdeztem is tôlük, hol vannak bizonyos tárgyaim. Az egyik bôröndben 152. 000- Ft-om volt, az is eltûnt. A bôrönd az meglett, még délután kerestük benne a pénzt, de nem volt meg. Épp itt voltak nálam

75

R. I., Szabolcs-SzatmárBereg megye

vendégeskedni K. J.-ék, kerestem a pénzt de nem találtam sehol. Sôt neki is visszaadtam olyan okmányokat is amit régebben ideadott, amikor egy ügyintézésben segítségemet kérte. Azok megvoltak. Azon csodálkoztam, hogy miért pont a lakhatási engedély tûnt el! Vajon a polgármesternek ez kellemetlen volt, hogy hiánypótlással adta át az új lakást? Két hétig tartott míg visszapakoltam, mikor csillapodott a hóesés, meg segítséget tudtam keríteni, mert egyedül nem tudtam. (...) Amit meg lehetett menteni, azokat visszapakoltuk. Megtaláltam az élettársam aranyóráját széttaposva pl. Megtaláltam a zafírköves medált is. Az is összetaposva a padlón egy kô kiesve belôle. Itt nagyon vandál munka történt. Én visszazártam a lakást, fóliával befedtem az ablakot és augusztusig az úgy volt sértetlenül. Augusztus közepén a szomszédok üzentek aztán, hogy dózerral, markolóval szétbontották a lakást. A markolóssal is beszéltem, ô mondta, hogy bontják a házat. Akkor már a tetôszerkezet le volt bontva a lakásról. Azt mondta, ha tudta volna, hogy a mi lakásunk, akkor szólt volna nekünk. Mert sajnálta, mikor bele kellett markolni a házba és kivinni a szeméttelepre a jó bútorokat meg mindent. A polgármester a bontáskor arra hivatkozott, hogy kapott engedélyt Ny.-bôl vagy valahonnan, de én a fentebb említetten kívül, hogy az önkormányzatot új eljárás lefolytatására kötelezik, semmilyen iratot nem kaptam, legalább azt, hogy akkor hurcolkodjam ki, mert bontanak, legalább arról értesíthettek volna. Sôt 150.000 Ft-ért eladta P. I. n.-i lakosnak azt a tetôanyagot amit korábban én építettem be, a saját cserepemet, deszkáimat. A tetôt lebontották, de ahogy a falat bontották, úgy bontották az én bútoraimat is azzal együtt. Ahogy én januárban visszaraktam, az úgy volt ott. Most nem rakták ki a bútorzatot, hanem a fallal együtt összeroppantotta a markoló és kivitték a szeméttelepre, meg a ruházatot ami megmaradt januárról. Akkor tûntek el az értékeim is, amelyeket töredékesen megmentettem januárban. Volt nekem pl. XIX. századi szenteltvíztartóm, ezek aranyozott tárgyak voltak, maga a szenteltvízhintô pedig aranyból volt. Mûkincsek voltak. XV. századi fakép, Mária megkoronázását ábrázolta, ezeket mind kihordatta a szemétre. Ezt én régen egy bontásnál találtam a falban. Ezt Sz. B. a múzeum akkori igazgatója is látta nálam, kérte ,hogy a Monstanciát adjam el neki, de én mondtam neki, hogy nem eladó. Ô azt mondta nekem, ha a földben találtam volna meg, akkor állami tulajdon lett volna, de mivel a falban találtam (1983-ban), az enyém lett. Alig találtunk meg a szeméttelepen valamit bútorainkból, a dolgainkból. A tûzhelyet próbáltuk kiszabadítani, hogy legalább fûteni tudjunk a gyerekekre. . De az is roncs lett. A földdel lett egyenlô minden.” – A SÉRTETTEKKEL KÉS ZÜLT INTERJÚKBÓL (SZÓSZERINTI LEÍRÁS, NEKI)

1995. augusztusában Sz. J. kártérítési eljárást indított a polgármester intézkedése miatt. A városi bíróság október 25-én tárgyalta az ügyet. A bíróság a feleket meghallgatta, majd hatáskör hiányát megállapítva áttette az ügyet a megyeszékhelyen lévô városi bíróságra. Az ügyfél sem az említett tárgyalásról végzést, sem új tárgyalás idôpontjáról idézést nem kapott.

„(...) én az emberi mivoltomban voltam megalázva a polgármester által. Én korábban jóban voltam a polgármesterrel. (...) Még azt szeretném elmondani, hogy a polgármester meg akarta vásárolni tôlem ezt a telket, ami az én tartós használatban lévô telkem, amin az új ház épült, én azt nem adtam el. (...) az utcában nem laknak cigányok. Akkor ô tett egy olyan kijelentést Cs. F.-nek (aki ezt nekem elmondta), hogy ameddig ô itt polgármester, az én házam soha nem fog felépülni. Hát felépült, de ilyen áron?!” – A SÉRTETTEKKEL KÉS ZÜLT INTERJÚKBÓL (SZÓSZERINTI LEÍRÁS, NEKI)

Az ügyfél jelenleg a bírósági idézést várja. A NEKI szándékozik a továbbiakban ügyvédet biztosítani.

76

R. I., Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

sértett: egy roma család megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg bejelentô: Patrin Magazin (Magyar Televízió) a sérelem okozója: polgármesteri hivatal a sérelem idôpontja: 1996. január 12. ; 1996. augusztus 15. a NEKI segítségnyújtása: ◊ helyszíni tényfeltárás, ◊ tájékoztatás kérése polgármesteri hivataltól, ◊ tájékozódás az ügyészségnél, ◊ ügyvéd biztosítása a leendô tárgyaláson. hivatalos közremûködô: ◊ polgármesteri hivatal: a sérelem okozója, ◊ Közigazgatási Hivatal: polgármesteri hivatalt kötelezte, ◊ városi bíróság: az ügyet áttette más bírósághoz. az ügy állása: bíróság elôtt. dokumentumok: KELTE 1985. 03. 21. 1986. 01. 20. 1989. 10. 27. 1996. 01. 09. 1996. 02. 02. 1996. 02. 02. 1996. 02. 15. 1996. 02. 23. 1996. 03. 21. 1996. 03. 26. 1996. 09. 08. 1996. 09. 24. 1996. 09. 24. 1996. 10. 02. 1996. 10. 03. 1996. 11. 09. 1996. 11. 09.

TÍPUSA nyilatkozat engedély jegyzôkönyv határozat tájékoztatás kérése tájékoztatás kérése tájékoztatás tájékoztatás kérése tájékoztatás tájékoztatás kérése panasz leírása tájékoztatás kérése tájékoztatás kérése tájékoztatás tájékoztatás tényfeltáró interjú fotók

KITÔL? ügyfél tanácselnök községi tanács jegyzô NEKI NEKI jegyzô NEKI ügyészség NEKI ügyfél NEKI NEKI polgármester ügyfél NEKI ügyfél

KINEK? mûszaki ellenôr ügyfél ügyfél ügyfél ügyfél polgármester NEKI ügyészség NEKI jegyzô NEKI ügyfél polgármester NEKI NEKI NEKI

új eljárás

lefolytatására

TÁRGYA balesetvédelmi oktatásról melléképület bontása szükséglakás megoldása bontás elrendelése pontosító kérdések pontosító kérdések polgármesteri hivatal álláspontja pontosító kérdések ügyészségi álláspont pontosító kérdések panasz leírása pontosító kérdések pontosító kérdések önkormányzat álláspontja panasz leírása l. fent család és a lebontott ház belülrôl

77

T. község, Heves megye

Közkutak lezárása „...kérem a polgármester Urat, hogy vizsgálja felül a (...) rendeletet, és tegye lehetôvé a D. úti közkifolyók használatát” – a kisebbségi önkormányzat elnökének levelébôl

4

T. községben a helyi települési önkormányzat 1995 szeptemberében hozott rendeletével a faluban lévô közkutakat lezáratta. Ez annak az intézkedésnek a része volt, amelyben a vízóra nélküli fogyasztók díjfizetését próbálták szabályozni. Ezt a díjat 1.500 Ft/hó átalányban szabta meg a testület. Aki azonban nem rendelkezett vízvezetékkel, nem szereltethetett fel vízmérôt sem. Lezárásra került a D. úti közkifolyó is, ahol romák élnek. (A kb. 300 lélekszámú községben 60 cigány ember él.) Számukra havi 1.500 Ft kiadása igen jelentôs, tekintettel a nagymértékû munkanélküliségre. A családok öt hónapon át a polgármesteri hivatal elôtt üzemelô közkifolyóból tudtak vizet venni. 1996. február 12. óta a ez utóbbi közkút sem mûködött, ezért a családok az ismerôsöktôl hordták a vizet. A vízfogyasztás ilyen korlátozása a közösség számára egészségügyi veszélyeket jelent. A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke kezdte el az intézkedést a közkutak megnyitásáért. Szakértôi véleményt kért a Vízügyi Igazgatóságtól, az ÁNTSZ-tôl, valamint levelet intézett a polgármesterhez, felszólítva ôt intézkedés megtételére, azaz a közkutak megnyitására, és olyan vízdíj kiszabására, amely az érintettek számára megfizethetô. A képviselô-testület a következô határozatot hozta:

– A KÉPVISELÔ-TESTÜLET JEGYZÔKÖNYVÉBÔL, 1995. DECEMBER 16.

Ez még mindig elviselhetetlennek tûnt a családok számára. Az ügyben végül a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat tárgyalásainak köszönhetôen kompromisszum született: „ .. .T á jé ko z ta tl a k, h og y a v íz üg y e ld ôl t . T ér ít é s e ll en é be n n yi tv a v an na k a k ut ak . S ik er ü lt a d íj at 3 50 .- Ft / cs al á dr a l ev in n i. .. ” – A CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT TÁJÉK OZTATÁSÁBÓL

78

3

3

T. község, Heves megye

sértett: a helyi roma közösség jelentôs része megye: Heves bejelentô: helyi cigány kisebbségi önkormányzat a sérelem okozója: p olgármesteri hivatal a sérelem idôpontja: 1995. szeptember a N E K I s e g í t s é g n y ú j t á s a : folyamatos kapcsolattartás a helyi cigány kisebbségi önkormányzattal és tanácsadás hivatalos közremûködô: ◊ polgármesteri hivatal: a sérelem okozója, ◊ helyi cigány kisebbségi önkormányzat: az illetékes szervek véleményit kikérve, ezek alapján tárgyalásokat folytatott a polgármesteri hivatallal és kompromisszumos megoldást ért el. az ügy állása: az ügy eredményesen lezárult. dokumentumok: KELTE 1996. 02. 19. 1996. 02. 20. 1996. 05. 22. 1996. 07. 10. 1996. 10. 21. 1996. 11. 06.

(a táblázatban: C.K.Ö. : TÍPUSA tájékoztatás kivonat feljegyzés tájékoztatás kérése tájékoztatás kérése állásfoglalás kérése és tájékoztatás

T.-i Cigány KITÔL ? C.K.Ö. NEKI NEKI NEKI NEKI C.K.Ö.

Kisebbségi Önkormányzat) KINEK ? TÁRGYA NEKI közkutak lezárva polgármesteri hivatal határozat a vízdíjakról összefoglalás C.K.Ö. Vízügyi Igazgatóság és ÁNTSZ reakciói C.K.Ö. dokumentumok NEKI állásfoglalás: más ügyben; tájékoztatás: sikeres megoldás (l. fent)

79

Cs. A., Tolna megye

Molotov-koktél megtorlásul „...A házban tartózkodó személyek lélekjelenlétének köszönhetô, hogy a keletkezett tüzet gyorsan sikerült eloltani, és a helyiségben tartózkodó 5 gyermekkorú és 2 felnôtt szerencsésen, sérülések nélkül az eseményeket túlélte. A lakóépületben a cselekmény idôpontjában 5 felnôtt és 15 gyermek tartózkodott...” – a Megyei Rendôr-fôkapitányság tájékoztatójából.

2

Négy gyúlékony anyaggal megtöltött és meggyújtott söröspalackot dobtak április 30-án éjjel D. községben egy lakóházba, ahol 5 felnôtt és 15 gyermek tartózkodott. A szomszéd bejelentését követôen a Városi Rendôrkapitányság járôrei a helyszínre mentek, és a ház közelébôl elfutó 2 személyt elfogtak. A nyomozás befejezését követôen megállapították, hogy hat gyanúsított cselekménye alkalmas emberölés bûntett kísérlete, valamint közveszélyokozás bûnszövetségben bûntette elkövetésének megállapítására. A Megyei Fôügyészség az ügyben a nyomozást az emberölés bûntettének kísérlete vonatkozásában megszüntette és az iratokat a megállapíthatónak látszó közveszélyokozás bûntettének kísérlete miatti vádemelési javaslattal áttette a Városi Ügyészséghez. A Városi Ügyészség ez utóbbi cselekmény miatt a terheltek ellen vádiratot nyújtott be a Városi Bírósághoz.

4

Az ügy elôzménye a hivatalos tájékoztatók szerint „ .. .E g ye be k be n a rr ól i s t áj ék o zt at o m, h og y a n yo mo z ás t er mé s ze te s en k it er j ed t a z e lk öv e tô i m ot iv á ci ós e le me k f el tá r ás ár a i s, m el yn e k s or án m eg ál l ap ít o tt ák , m is ze r in t a c se le k mé ny n em a s ér te t te k k is eb b sé gi h ov at a rt oz á sa m ia tt , h a ne m k if ej e ze tt e n e gy a zn ap k or áb b an t ör té n t s ze mé l ye s ü gy „ me gt o rl ás a ké nt ” h aj to t tá k v ég re . U gy an i s J . V . é s 5 t ár sa a k ér dé s es n ap on D . k öz sé g be n t ár su k l es ze r el és é t ü nn ep e lv e a z M . i ta lb o lt ba n i ta lo z ta k é s a lk oh o lo s b ef ol y ás ol t sá g á ll ap o tá ba k er ül t ek . U g ya ni t t t ar tó z ko do t t s zi nt é n i tt as á ll ap o tú , a k és ôb b i c se le k mé ny e gy ik s ér te t te , B . I . i s, a ki a t ár sa s ág e gy ik t ag já v al , P . I .- va l v es ze ked és b e k ev er e de tt , m el y i nc id e ns be b ea va t ko zo t t a s zi nt é n a h el yi s ég be n l év ô é s h as on l óa n a lk oh o lo s á ll ap o tb an l év ô C s . A .- né . E z u tó bb i s ze mé l y a d ul ak o dá s k öz be n P . I .- t a k ez én h ad on á sz ó m oz du l at ta l v él et l en ül m eg sz ú rt a, a mi m ia tt r en dô r i i nt éz k ed és r e é s a z i ta lb o lt b ez ár á sá ra i s s or k er ül t . A z i ta lb o lt ot a zo nb a n a r en dô r ök t áv oz á sa u tá n k in yi t ot tá k , a t er he l te k a s zó r ak oz á st t ov áb b f ol yt a tt ák é s e kk or h at ár o zt ák e l, a k or áb b an l eí rt a k m ia tt a ‘ Mo lo t ov ’ k ok té l la l k és ôb b v ég re h aj to t t c se le k mé ny e ke t. . .” – AZ ÜGYÉSZSÉG TÁJÉK OZTATÁSÁBÓL

3

„...A nyomozás eddigi állása szerint kizárt, hogy fajgyûlölet is motiválta volna a fiatalokatszögezte le H. J. –, ezt alátámasztja, hogy egyikük cigány származású volt...” – A RENDÔRSÉG SAJTÓT ÁJÉKOZTATÓJÁRÓL KÉSZÜLT ÚJSÁGCIKKBÔL

Az ügy elôzménye a NEKI helyszíni tapasztalatai szerint A NEKI egy munkatársa látogatást tett a sértett családnál és szomszédaiknál. A házban jelenleg hatan laknak, az ügyben – és elôzményében – érintett két személy (Cs. A.-né és B. G. ) azonban nem tartózkodott otthon. A szomszédtól származó információ szerint B. G. jelenleg 7 hónapos szabadságvesztését tölti, Cs. A.-nét pedig keresi a rendôrség. (Nem tudták megmondani milyen okból). A lakásban tartózkodó személyek a rendôrségtôl kapott tájékoztatónak megfelelôen mondták el a történet arra vonatkozó részét, hogy pontosan hány üveget és hol dobtak be a lakásba. Elmondásuk szerint az utcáról bedobott égô üvegtôl nagy láng keletkezett a szobában, amelyet sikerült viszonylag hamar eloltani. Akkora

80

sajtó

Cs. A., Tolna megye

láng viszont nem keletkezett (illetve elég hamar el tudták oltani ahhoz), hogy a bútorok és a többi berendezési tárgy leégjen. „...Az elkövetôkre vonatkozó kérdésemre azt válaszolták, hogy ôk csak két (‘magyar’) emberrôl tudnak, akik közül az egyikkel az eseményt megelôzôen is gyakran összetûzésbe keveredtek. Elmondásuk szerint rendszeresen büdös, kurva cigány kifejezésekkel illeti ôket. Félnek tôle és féltik a gyerekeiket i s . Úgy tudják, hogy ezt a fiút még akkor letartóztatták, azóta viszont már többször látták újra a faluban. A látogatásunk elsô 10 percében bejött a házba egy rendôr, hogy minden rendben van-e. Bemutatkoztam neki, de sok munkájára hivatkozva azonnal el is ment...” – AZ INTERJÚ ÖSSZEFO GLALÁSÁBÓL

A szomszédokkal való beszélgetés során az derült ki a NEKI tényfeltárói számára, hogy az érintett roma családdal igen sok probléma van a faluban, az interjúk több részlete szerint is nem elsôsorban etnikai hovatartozásuk miatt. „...A szomszéd elmondása szerint nagyon ‘balhés a család, mindig történik itt valami’. Aznap éjjel B. G. megfenyegette, hogy ha nem hív rendôrt, akkor megöli. Máskor is elôfordult már, hogy késsel megfenyegette, hogy adjon neki ételt. Fél tôlük és félti tôlük a családját. Úgy tudja, hogy Cs. A.-nét éppen körözi a rendôrség, már ô sem látta egy ideje itthon. Az eseménnyel kapcsolatban csak annyit tudott elmondani, hogy ô hívta ki a rendôrséget, de többet nem tud, hogy ki volt és pontosan mi történt. Elmondása szerint az esemény óta rendszeresen járnak erre a rendôrök. (A kérdés az, hogy azért járnak-e olyan sokat arra, mert tartanak egy újabb akciótól, vagy azért mert körözik Cs. A.-nét. ) A szemben lakó szomszéd szerint a faluban egyedül ezzel a roma családdal van baj, a többi roma családdal békésen élnek egymás mellett a falu lakói. Mindkét szomszéd elmondta, hogy régebben volt cigánytelep a faluban, de azt felszámolták és a cigány családokat szétszórva helyezték el a faluban. Sem kisebbségi önkormányzat, sem szószóló nincsen a településen...” – AZ INTERJÚ ÖSSZEFO GLALÁSÁBÓL

?

?

A fenti rendôrségi és ügyészségi tájékoztatók, valamint a NEKI saját helyszíni tényfeltáró interjúja eredményeképpen a NEKI is valószínûnek látja, hogy a megtorlás ténye nem elsôsorban fajgyûlöletbôl ered. Azonban az elôzményekhez tartozó kocsmai incidens kapcsán – és a NEKI más ügyeihez hasonlóan is – a következô kérdések merülhetnek fel a rendôrség passzivitását illetôen: • A rendôrségtôl és az ügyészségtôl kapott tájékoztatás szerint a kocsmai összetûzés során rendôri intézkedésre és az italbolt bezárására került sor. A tájékoztatásból azonban nem derül ki egyértelmûen, hogy a rendôri intézkedés konkrétan m i t foglalt magában. Indult-e eljárás – akár hivatalból, akár P. I., a kocsmai konfliktus „sértettje” részérôl – az italboltban történt incidens kapcsán, vagy a rendôri intézkedés a rend helyreállítását, illetve az italbolt bezárását jelentette? • Miért nem történt meg a – faluban amúgy is „balhés” hírben álló – kocsmai összetûzést kirobbantó személyek felelôsségre vonása? E lkerülhetô lett volna-e az az éjszakai gyújtogatás, ha a konfliktus résztvevôit idôben és • megfelelôen felelôsségre vonták volna?

81

Cs. A., Tolna megye

sértett: egy roma család megye: Tolna bejelentô: sajtó a sérelem okozója: néhány nem-roma fiatal a sérelem idôpontja: 1996. április 30. a NEKI segítségnyújtása: ◊ kapcsolatfelvétel a rendôrséggel, ◊ kapcsolatfelvétel az ügyészséggel, ◊ helyszíni interjú készítése, ◊ kapcsolat kezdeményezése az ügyfelekkel. hivatalos közremûködô: ◊ rendôrség: nyomozást elvégezte, sajtót tájékoztatta, ◊ ügyészség: vádiratot nyújtott be, tájékoztatást adott. az ügy állása: vádirat a városi bíróságnál közveszélyokozás bûntettének kísérlete miatt. dokumentumok: KELTE TÍPUSA 1996. 05. 02. újságcikk

KITÔL ? Népszava

KINEK ? -

1996. 05. 02.

újságcikk

Kurír

-

1996. 05. 06. 1996. 05. 09. 1996. 05. 24.

tájékoztatás kérése tájékoztatás újságcikk

NEKI rendôrség Magyar Nemzetek

rendôrség NEKI -

1996. 06. 04. 1996. 07. 23.

köszönet tájékoztatás

NEKI rendôrség

rendôrség NEKI

1996. 1996. 1996. 1996. 1996. 1996. 1996. 1996.

tájékoztatás kérése tájékoztatás tájékoztatás feljegyzés fotók tájékoztatás kérése tényfeltárás feljegyzés

NEKI megyei fôügyészség NEKI NEKI NEKI NEKI NEKI NEKI

megyei fôügyészség NEKI ügyfél megyei fôügyészség -.

82

10. 10. 10. 10. 10. 11. 10. 10.

14. 21. 24. 30. 30. 05. 29. 29.

TÁRGYA „Molotov-koktél a roma család házára” „Molotov-koktélos ijesztgetés” újságcikk kapcsán nyomozásról (l. fent) „Molotov-koktéllal gyújtogattak” tájékoztatásért vádemelési javaslat megküldésérôl ügy állásáról vádemelési javaslatról kapcsolatfelvétel helyszíni interjúkról helyszíni interjúkról ügy állásáról fotók a tényfeltárásról

S. város, Nógrád megye

Bôrfejûekkel szemben az eljárást megszüntetik „... 9 bôrfejû ellen garázdaság szabálysértése miatt kezdeményeztünk eljárást” – a rendôrség tájékoztatásából

A sajtó szerint:

– NÉPSZAVA

sajtó

A helyi rendôrkapitányság tájékoztatása szerint:

83

S. város, Nógrád megye

– A RE NDÔRKAPITÁNYSÁG TÁJÉKOZTATÁSÁBÓL

A cselekmény szabálysértésnek minôsítését és a nyomozás megszüntetését kifogásolva a NEKI a Városi Ügyészséghez fordult az ügy kivizsgálását kérve:

A panaszra válasz még nem érkezett.

84

3

S. város, Nógrád megye sértett: ismeretlen számú roma fiatalok csoportja megye: Nógrád bejelentô: sajtó a sérelem okozója: 9 bôrfejû („bôrfejû” mivoltuk a rendôrség által is megerôsítve) a sérelem idôpontja: 1996. február 6. a NEKI segítségnyújtása: ◊ tájékoztatás kérése a rendôrségtôl, ◊ tájékoztatás kérése a NEKI helyi önkéntes ügyvédjétôl, ◊ kérelem az Ügyészséghez a nyomozás folytatására h i v a t a l o s k ö z r e m û k ö d ô : rendôrség: elôállította a bôrfejûeket, majd a nyomozást bizonyítottság hiányában megszüntette az ügy állása: nyomozás folytatására irányuló kérelem az ügyészség elôtt. dokumentumok: KELTE TÍPUSA 1996. 02. 10. újságcikk 1996. 02. 10. újságcikk 1996. 02. 10. újságcikk 1996. 07. 29. tájékoztatás kérése 1996. 08. 21. tájékoztatás 1996. 09. 05. 1996. 09. 24. 1996. 10. 17. 1996. 12. 16.

tájékoztatás kérése tájékoztatás köszönet kérelem

KITÔL ? Új Magyarország Kurír Népszava NEKI

TÁRGYA "Bôrfejû- cigány összetûzés Salgótarjánban" "Romafogócska" "Megkergették a romákat" eseményrôl, elôzményeirôl, visszhangjáról

NEKI önkéntese NEKI

elôzmények, visszhang

rendôrség NEKI NEKI

KINEK ? NEKI helyi önkéntese helyi NEKI rendôrség

eljárásról

NEKI rendôrség ügyészség

nyomozás megszüntetésérôl, ld. fent tájékoztatásért nyomozás folytatására (ld. fent)

85

Sz. város, Bács-Kiskun megye

„Megállapodás” a faji megkülönböztetés elkerülésérôl „...Mert a mi véleményünk az, hogy valakit vagy megnevezünk, hogy Jóska vagy Pista, vagy...Tényleg az a baj az országban, hogy ha egy vagy két cigány család csinál valamit, akkor az összest bántják...” – felek közötti megbeszélésrôl készült feljegyzésbôl

2

1996. július 19-én az Sz. városi hagyományôrzô népi tánccsoport vidéki fellépése után a kisebbségi önkormányzat öt fôs képviselô-testülete a tánccsoport három vezetôjét a sikeres szereplésre való tekintettel vendégül kívánta látni az Sz. városi A. vendéglôben. Az ajtóban egy civil ruhás rendôr közölte a társaság tagjaival, hogy a tulajdonos külön engedélye nélkül roma származású nem tartózkodhat ezen a szórakozóhelyen. „ .. .M i a zo nn a l m eg ke r es tü k T . J . t ul aj d on os t , a ki k öz öl t e v el ün k , h og y a z ô v en d é g l ô j é b en c i g án y s zá rm a zá s ú v en d é g n em t ar t ó z k o d h a t . A t ul aj d on os t n em é rd ek e lt e, h og y m i m ég s oh a n em v ol tu n k a n ev ez e tt s zó ra k oz óh e ly en , í gy k if og á sa s em l eh et e ll en ü nk .. . ” – A HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELNÖKÉNEK A NEKI -HEZ CÍMZETT LEVELÉ BÔL

4

Az esemény kapcsán a NEKI két kérdést járt körül: 1) A vendéglôs törvénybe ütközô magatartása, miszerint származásra való tekintettel különbséget tesz a szórakozni vágyó emberek között. 2) A rendôrök szabadidôs foglalkozására vonatkozó kérdések: • Az említett rendôr milyen minôségben tartózkodott a vendéglô elôtt? (A vendéglô alkalmazásában állt-e, vagy szolgálaton kívüli rendôr minôségében intézkedett, vagy magánemberként figyelmeztette a betérni kívánókat?) • Szabályozott-e a rendôrök rendôrségen kívüli foglalkoztatása másodállásban, mellékfoglalkozásban? • A Rendôrkapitányság állományába tartozó rendôrök közül hány ember végez ilyen jellegû munkát? A NEKI az illetékes városi rendôrkapitányságtól, valamint a Megyei Rendôr-fôkapitányság Bûnmegelôzési Osztályától is választ kért a fenti kérdésekre. „ Megállapítottam, hogy (...) az A. vendéglôben (...) zártkörû rendezvényt tartottak (...). A rendezvényen mint magánember K. A. is részt vett. K. A. a fent jelzett napon szabadságon volt. Megállapítom továbbá, hogy K. A. T. J.-vel ( – a vendéglô tulajdonosával) munkaviszonyban nem áll, munkavégzésre irányuló szerzôdést nem köt9tt, ilyen irányú felkérést sem kapott. (...) T. J. mint magánembert kérte meg, hogy szólítsa fel R. J.-t és a vele lévô személyeket, hogy a zártkörû rendezvényt ne zavarják, és a fenti idôpontban ne menjenek be a vendéglôbe. A rendelkezésre álló adatok alapján K. A. az ügyben rendôrként nem intézkedett, olyan kijelentést, hogy cigány személyek nem mehetnek be a vendéglôbe, nem tett. (...) K. A. T. J.-nél olyan megbízást nem kapott, ami arra vonatkozna, hogy cigány származású személyeket a vendéglôbe nem engedhet be. A levelében írt további kérdésekre az alábbi válaszokat tudom megadni: A rendôrök másodállásban, mellékfoglalkozásban történô foglalkoztatását az 1996. évi XLIII. törvény 25. §-a szabályozza1.”

1

1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról:

86

*

Sz. város, Bács-Kiskun megye

(– folytatás:)

– VÁROSI RENDÔRKAPITÁNYSÁG VÁLASZÁBÓL

– MEGYEI RENDÔR-FÔKAPITÁNYSÁG

3

3

A helyi kisebbségi önkormányzat a Megyei Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôségnél is bejelentést tett, amelyre a Fôfelügyelôség a következô intézkedési lehetôséget látta:2

25.§ A hivatásos állomány tagja c) más keresô foglalkozást e törvénynek az összeférhetetlenségrôl szóló 65. §-a figyelembevételével folytathat. 65. § (1) A Rendôrség a 64. § (1) bekezdés c) pontban meghatározott fedôvállalkozást a gazdasági társaságra, illetve az egyéni vállalkozásra vonatkozó jogszabályok elôírása szerint hozhat létre, és tarthat fenn. (2) A fedôvállalkozás létrehozása és – szükség esetén – fenntartása a Rendôrség költségvetésébôl történik. A szükséges pénzügyi eszközök forrását a titkosság megtartása mellett kell biztosítani. 2 Az 1978. évi I. törvény a belkereskedelemrôl: 25.§ /2/ Tilos a vásárlót jogosulatlanul elônyben részesíteni vagy hátránnyal sújtani, a vásárlótól külön juttatást vagy más elônyt kérni, követelni, illetôleg a vásárló elônyben részesítéséért külön juttatást elfogadni.

87

Sz. város, Bács-Kiskun megye

A Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség által kezdeményezett ellenôrzése(ke)n (a levél elsô bekezdése) a NEKI egy munkatársa is részt vett volna. A Fôfelügyelôség tervezett látogatásáról az érintett vendéglôs is tudomást szerzett (nem tudni, milyen forrásból), és – a hírek szerint – aznap estére néhány roma embert vendégül kívánt látni. Ennek tudatában a helyi kisebbségi önkormányzat lemondott az ellenôrzési akcióról, és más megoldást keresett a probléma kezelésére: találkozót szervezett, amelyre meghívta az érintett vendéglôst, a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség képviselôit, a város polgármesterét és a NEKI egy munkatársát. A találkozó célja az volt, hogy az ügyben érintettek – külsô segítséggel – közösen megbeszéljék a történteket.

Vállalkozó: „...Igaz, hogy én nem is tudtam arról, hogy ôk be akarnak menni, én annyit tudtam arról, hogy 19-én zártkörû rendezvény v o l t . Szakközépiskola kért meg engem arra, hogy 50 fôs

88

Sz. város, Bács-Kiskun megye

csapat szeretné a helyiséget elfoglalni. Valóban, akkor embert állítottunk oda, hogy ne zavarják ôket. Senkit nem tudtunk beengedni, nem volt az, hogy cigány vagy nem cigány. Akkor én nem tudtam errôl a csoportról (– a cigány kisebbségi önkormányzat tagjairól). Amikor én ôvelük beszéltem, akkor mondták nekem, hogy milyen jogon zárom én be a vendéglômet. Én mondtam nekik, hogy gyerekek, látjátok, nincsen hely, telt ház van, rendezvényt tartunk. Erre ôk azt mondták, hogy fel fognak engem jelenteni és be is fogják csukatni a helyiséget, ez péntek volt. Mondtam nekik, hogy csillapodjatok, látom van bennetek ital, hétfôn üljünk össze és beszéljük meg a dolgokat...” Polgármester: „...Engedjétek meg, hogy én is mondjak egy mondatot. Abban az esetben én is ott voltam, ki volt írva, hogy zártkörû rendezvény van, én vettem a kalapomat és szépen elmentem tovább. Én nem mentem be, lehet, hogy engem szívesen láttak volna, de én nem mentem be. Úgy érzem, ha ilyen tábla oda ki van téve, akkor senki ne kötekedjen, hogy oda bemenjen vagy sem. A másik: Nem így kell nektek a becsületet megszerezni, hogy jelentgettek, hanem igen is a viselkedésetekkel. Háromszor aláhúzom. Tessék normálisan viselkedni. Akkor itt ez a társadalom befogad benneteket. De nézzétek meg most is, ha elmegyek a presszóba. Kik vannak ott?...” Cigány Kisebbségi Önkormányzat (R. J . , érintett az ügyben): Elnézést, polgármester úr, én nem így mondanám ezt az egészet. Mert a mi véleményünk „...E az, hogy valakit vagy megnevezünk, hogy Jóska vagy Pista, vagy...Tényleg az a baj az országban, hogy ha egy vagy két cigány család csinál valamit, akkor az összest bántják... (– a beszélgetés korábbi részébôl kiderült, hogy a vállalkozó neheztel néhány romára, akik viselkedésükkel már többször zavarták a vendégeket) A polgármester úr mondta, hogy miért nem képviseljük a cigányságot. Mondtuk, ha J. Z.-t nem engedik be, akkor mi biztosan nem fogunk abba beleszólni, mert tudjuk, hogy miért nem engedik be. Annak oka van, hogy ôt miért nem engedik be. De ha bemegy egy teljesen más normális cigány család és azokat sem engedik mert a J. valamikor balhézott, ez szerintem nem reális. Nekünk kötelességünk olyan jogvédelmet biztosítani akár a jogvédô irodán keresztül, hogy aki teljesen ártatlanul kirekesztésbe kerül a cigány volta miatt valamely szórakozóhelyrôl, akkor mindent meg kell tenni. Akár feljelentéssel, akár mással. De az, aki balhézik, aki verekedik, azért biztosan nem is lépünk fel. Én például J. Z.-ért vagy ilyenekért biztosan nem lépnék. Tudok rengeteg olyat, aki nem balhézik és mégis azt mondták, nem mehet be, mert cigány. Ez nem reális. Ezt szerettük volna akkor is megbeszélni, és akkor azt mondta, hogy addig nem mehet be ismeretlen. Mondjuk ha jön ide valaki máshonnan ismeretlen, akkor azért nem engedik be? Hát én ezt nem értem...” – A SÉRTETTEKKEL KÉS ZÜLT INTERJÚKBÓL (SZÓSZERINTI LEÍRÁS, NEKI)

A beszélgetés három síkon zajlott: 1) A rendezvény zártkörû volta: A vállalkozó tanúkkal (l.: polgármester felszólalása) bizonyítani tudja, hogy aznap este zártkörû rendezvény volt. Ebben az esetben – a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség tájékoztatása szerint – a meghívott vendégeken kívül más vendég a rendezvényen nem vehet részt. A zárkörû rendezvényre való utalást jelezni kell. (A sértett romák állítása szerint nem volt kint a zártkörû rendezvényre figyelmeztetô tábla, valamint hogy ôket nem erre hivatkozva nem engedték be.) 2) Etnikai hovatartozás és viselkedés megkülönböztetése: Mindkét fél megemlítette, hogy vannak a városban olyan romák és nem romák, akik „nem megfelelôen” viselkednek a vállalkozó vendéglôjében. A vállalkozó egyértelmûen kijelentette, hogy – a „várható” viselkedést elôre mérlegelve – valóban nem mindenkit enged be szórakozni. Azt viszont elutasította, hogy származás alapján különbséget tesz a szórakozni vágyó emberek között. 3) A rendôr szerepe: A város rendôrkapitányságának állományába tartozó K. A. rendôr közremûködését a vállalkozó nem tagadta, állítása szerint kizárólag baráti alapon segít neki a vendéglôben egy-egy rendezvény lebonyolításában.

89

Sz. város, Bács-Kiskun megye

Mindezek alapján írásbeli „Megállapodás” született arra vonatkozóan, hogy zártkörû rendezvény esetén a vendéglátós vállalkozó minden esetben ezt jelzi, valamint hogy nem tesz különbséget a szórakozni vágyó emberek között származásuk szerint. Ez a „Megállapodás” tulajdonképpen csak gesztus értékûnek számít, hiszen nincsen értelme megállapodást kötni arról, amit törvény is szabályoz. (A diszkrimináció tilalmát az Alkotmány és a Btk. is elôírja. Errôl nem kell megállapodni, ez evidencia).

"(...) Személyes megjegyzések: A beszélgetés során úgy tûnt számomra, hogy a polgármester és a vállalkozó jó viszonyban vannak egymással. A vállalkozó az étterem fenntartása mellett egy jól mûködô autószerelô mûhely tulajdonosa, a városban szinte mindenki ismeri, a helyi viszonyok között befolyásos ember lehet..." – A NEKI FELJEGYZÉSE A TALÁLKOZÓRÓL

A Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség tájékoztatásának (l. fent) második bekezdése szerint áttett panasz a Megyei Rendôr-fôkapitányságtól az ORFK Vizsgálati Alosztályához került, amely a nyomozás teljesítését megtagadta „a cselekmény nem bûncselekmény” indoklással:

?

„ .. .A f el je l en té s k ie gé s zí té s e s or án m eg ál l ap ít o tt uk , h og y 1 99 6. j úl iu s 1 9- én a z A . V en dé g lô be n a z M H S za kk ö zé pi s ko la v ég zô s t an ul ói é s t an ár a i t ar to t ta k z ár tk ö rû r en de z vé ny t . M eg ál l ap ít o tt uk t ov áb b á a zt i s, h og y a r en de z vé ny m ia tt n em c sa k a f el je l en tô , h an em m ás , a z ü gg ye l é ri nt e tt e tn ik u mh oz n em t ar to z ó s ze mé l ye k s em l ép he t te k b e – a m eg hí v ot ta k on k ív ül – a s zó ra k oz ó h el yr e . T . J . v en dé g lô tu l aj do n os t et t o ly an m eg je g yz és t , a me ly b en f el hí v ta a f el je l en tô t a c ig án y sá g s zo ci á li s n ev el é sé re , d e e z n em t ek in t he tô a b ûn cs e le km é ny e lk öv e té sé r e v al ó t ör ek v és ne k .. .” – ORFK HATÁROZATÁBÓL

3

sértett: hagyományôrzô tánccsoport három vezetôje és cigány kisebbségi önkormányzat ö t képviselôje megye: Bács-Kiskun bejelentô: helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke a sérelem okozója: egy vendéglôtulajdonos a sérelem idôpontja: 1996. július 19. a NEKI segítségnyújtása: ◊ tájékoztatás kérése és kapcsolattartás a rendôrséggel (két szinten), ◊ helyszíni interjú, ◊ kapcsolattartás a helyi cigány kisebbségi önkormányzattal; ◊ részvétel a felek közötti megbeszélésen. hivatalos közremûködô: ◊ városi rendôrkapitányság: tájékoztatást nyújtott, ◊ Megyei Rendôr-fôkapitányság: tájékoztatást adott, ◊ ORFK Vizsgálati Alosztálya: megtagadta a nyomozást az ügyben, ◊ Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség: panaszt illetékeshez továbbította, ellenôrzést ajánlott fel, részt vett a két fél közötti tárgyaláson. az ügy állása: a felek megegyezésre jutottak, azt írásban rögzítették. d o k u m e n t u m o k : (a táblázatban: Fôfelügyelôség) KELTE TÍPUSA 1996. 07. 31. feljelentés 1996. 08. 06. tájékoztatás kérése 1996. 08. 16. tájékoztatás 1996. 08. 16. tájékoztatás kérése 1996. 08. 23 feljegyzés 1996. 08. 23. jegyzôkönyv 1996. 08. 28.

90

tájékoztatás

C.K.Ö. : Sz.-i Cigány

KITÔL ? C.K.Ö. NEKI

Kisebbségi

KINEK ? F.F. rendôrség

Önkormányzat;

F.F.: Fogyasztóvédelmi

TÁRGYA etnikai diszkriminációról szolgálaton kívüli foglalkoztatásról rendôrség NEKI érintett rendôr cselekedetérôl NEKI Megyei Rendôr- szolgálaton kívüli fôkapitányság foglalkoztatásról NEKI helyszíni tényfeltárás és találkozó C.K.Ö., vállalkozó, F.F., Megállapodás polgármester, NEKI Megyei Rendôr- C.K.Ö. a panaszt az ORFK Vizsgálati

Sz. város, Bács-Kiskun megye

1996. 10. 05.

határozat

fôkapitányság ORFK

C.K.Ö.

Alosztályához áttették nyomozás megtagadásáról

91

Cs. Cs., Heves megye

Kártalanítási eljárás a Magyar Állammal szemben / I. 2

F. városi bíróság 1994. szeptemberében Cs. Cs.-t és társait (öt személyt) a dolog elleni erôszakkal, jelentôs értékre elkövetett lopás bûntettének a vádja alól felmentette. A megelôzô büntetô eljárás során (gyanúsítottként) több hónapig elôzetes letartóztatásban voltak. Emiatt egyrészt mindegyikôjüket jelentôs anyagi kár érte az elmaradt jövedelmek, az ügyvédi munkadíj stb. tekintetében. Másrészt emberi méltóságukat is megsértve érezték az alaptalan letartóztatás miatt.

§ 1.) Dr. Magyar Elemér ügyvéd , az érintettek jogi képviselôje keresetet nyújtott be a helyi városi bírósághoz, hogy az kötelezze a Magyar Államot mint alperest általános kártérítés (460. 000, 1 millió, 540. 000, 330. 000 valamint 920. 000 F t ), valamint azok kamatainak megfizetésére. A kért összegek a felperesek tényleges vagyoni és nem vagyoni kárát hivatottak kompenzálni. 2.) A Magyar Állam az ügyben ellenkérelmet terjesztett elô, amelyben a Be. 383 § (2) bekezdés b) pontjára hivatkozott, azaz arra, hogy a „terheltek a nyomozati eljárás során beismerô vallomásaikkal saját kezûleg írt nyilatkozataikkal olyan magatartást tanúsítottak, amely fokozta a terhelteket terhelô alapos gyanút, a kényszerintézkedés elrendelésének (további fenntartásának) szükségességét (...) és ezért a kártalanítási kérelmük alaptalan”. Az ellenkérelem így fogalmaz:

3.) Az ügyben hozott ítélet alapján a városi bíróság kötelezte a Magyar Államot arra, hogy fizessen meg 43.000, 53.000, 41.000, 63.000 valamint 45.000 forint ot, és azok 20%-os kamatát a felperesek javára. (A megítélt összegeknek ez a sorrendje megfelel a fent felsorolt igényeknek). Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasította: „ .. .A b ün te t ô e lj ár á s s or án a b ûn ös s ég ük e t a z I . r . f el pe r es k iv ét e lé ve l m in dv é gi g t ag ad t ák , é s e gy má s ra t er he l ô v al lo m ás t n em t et te k . A z I . r . f el pe r es a b ei sm e rô v al lo m ás át a z e lj ár á si a ny ag b ól m eg ál l ap ít h at óa n n em ö ns zá n tá bó l t et te , é s a nn ak t ar ta l má t a b ír ós á g e l i s v et et t e. A f el pe r es ek e t a h iv at k oz ot t j og sz a bá ly he l y s ze ri n t a k ár ta l an ít á s m eg il l et i. Ö ss ze g sz er û sé gé b en a f el pe r es k er es e te j el en t ôs en e lt úl z ot t. V al am e nn yi f el pe r es v on at k oz ás á ba n r ám ut a t a b ír ós á g a rr a, h og y a h iv at k oz ot t j og sz a bá ly s ze ri n t a k ár ta l an ít á s a z e lô ze t es l et ar t óz ta t ás sa l ö ss ze f üg gé s be n f el me r ül t k ár m eg té r ít és é t h iv at o tt s zo lg á ln i, é s n em j ár k ár ta l an ít á s a z ô ri ze t be n e lt öl t öt t i dô re . .. ” – AZ ÍTÉLET INDOKOLÁ SÁBÓL

3

4.) Az ítélet ellen mindkét fél élt a fellebbezés jogával. A felperesek jogi képviselôje kérte az I. fokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a keresetben meghatározott összegek megítélését. Az alperesi részrôl viszont a kamat megítélésének kifogását terjesztették elô a fellebbezésben. Az eljárás jelenleg folyamatban van.

91

Cs. Cs., Heves megye

&

A következô jogi problémák vetôdnek fel a kártalanítási ügyekben (jelen ügy és a Kártalanítási eljárás a Magyar Állammal szemben/II. c. alatt bemutatott eset kapcsán): • A Büntetôeljárásról szóló törvény rendelkezései eleve csak azokra vonatkoznak, akik elôzetes letartóztatásban voltak vagy végrehajtandó szabadságvesztésüket töltötték. Nem vonatkozik tehát azokra a személyekre, akiket elôzôleg ôrizetbe vettek, elôállítottak. (Ez együtt négy napot is elérhet. ) • A törvény úgy fogalmaz, hogy a kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvnek a szerzôdésen kívül okozott kárért való felelôsségre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek a fejezetnek egyik jogszabályi rendelkezése a nem vagyoni kárról szól, tehát az a kár, amelyet a ember becsületén, társadalmi megítélésén ejthetnek. Jelen eseteinkben a bíróság csak a ténylegesen vélelmezhetô kárt állapította meg, mintha személyiségük, becsületük ezeknek az embereknek nem is lenne... Ilymódon a fenti és az ahhoz hasonló "kártalanítási" eljárások a nemzetközi jogban rögzített megalázó bánásmód kritériumait is kimeríthetik. 1

sértett: öt roma férfi megye: Heves bejelentô: sértettek a sérelem okozója: Magyar Állam a sérelem idôpontja: 1993. március- augusztus a NEKI segítségnyújtása: ◊ eljárás kezdeményezése, ◊ jogi képviselô a sértettek számára. hivatalos közremûködô: ◊ bíróság: eljárást I. fokon lefolytatta. az ügy állása: elsôfokú ítélet ellen a sértettek jogi képviselôje fellebbezést nyújtott be dokumentumok: KELTE TÍPUSA 1995. 08. 29. kereset 1995. 10. 18. ellenkérelem 1996. 10. 10. 1996. 11. 14.

1

ítélet fellebbezés

KITÔL ? jogi képviselô Magyar Állam (képviselôje: Igazságügyi Minisztérium) városi bíróság jogi képviselô

KINEK ? városi bíróság bíróság

TÁRGYA kártérítés iránt keresettel szemben

megyei bíróság

a keresetnek részben helyt ad keresetnek nagyobb mértékben kér helyt adni

"...Minden szerzôdô állam kötelezi magát arra, hogy joghatósági területén megtilt minden olyan egyéb cselekményt, amely kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetést vagy bánásmódot képez..."- az 1988-ban kihirdetett kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezménybôl.

92

F. Gy.., Heves megye

Kártalanítási eljárás a Magyar Állammal szemben / II. 2

F. Gy. ellen 1994-ben büntetô eljárás indult rablás bûntette miatt. Eközben elôször három napig bûnügyi ôrizetbe, majd egy hónapig elôzetes letartóztatásba helyezték ôt. Az eljárás során részletes bizonyítási eljárást folytattak le, melynek során megállapították, hogy a vádlott bûncselekményt nem követett el, ezért az ügyben eljáró városi bíróság az ellene emelt vád alól felmentette. F. Gy. azzal a panasszal fordult ügyvédhez, hogy a letartóztatás sértette emberi méltóságát, és hogy a munkájától távol töltött hetek alatt pénzkereseti lehetôségtôl esett el.

§ 1.) A sértett jogi képviselôje, Dr. Magyar Elemér ügyvéd (a NEKI helyi irodájának vezetôje) a bírósághoz fordult:

2.) A kártalanítás iránt indított perben a Magyar Állam ellenkérelmet terjesztett elô, amelyben vitatja a felperes kereseti kérelmének jogalapját, valamint kérte a Magyar Állammal szembeni igény elutasítását.

93

Cs. Cs., Heves megye

94

F. Gy.., Heves megye

Jelenleg a bíróság az ügyben az eljárást felfüggesztette, mivel a felperes külföldön tartózkodik.

& Ld. „Cs. Cs., Heves megye” esetleírása végén. sértett: egy roma férfi megye: Heves bejelentô: sértett a sérelem okozója: Magyar Állam a sérelem idôpontja: 1992. október- november a N E K I s e g í t s é g n y ú j t á s a : bírósági eljárás (kártérítés iránti per) kezdeményezése és jogi képviselô biztosítása a sértett számára hivatalos közremûködô: ◊ bíróság: az eljárást elkezdte. az ügy állása: a bíróság elôtt, felfüggesztve dokumentumok: KELTE TÍPUSA 1994. 06. 22. ítélet

KITÔL ? városi bíróság

KINEK ? -

1996. 06. 04. 1996. 06. 11.

kereset idézés

ügyfél jogi képviselôje városi bíróság

bíróság ügyfél

1996. 09. 21.

ellenkérelem

Magyar Állam (képviselôje: bíróság Igazságügyi Minisztérium)

TÁRGYA ügyfelet felmentették bûncselekmény hiányában kártérítés iránt ügyfél és a Magyar Állam közötti per tárgyalására keresettel szemben

95

Esetleírások 1995 A NEKI-hez 1995-ben érkezett ügyek fejleményei az 1996. évben

V. Á., Pest megye

Molotov-koktél március 15-én " (...) lehet egy év is, mire tárgyalás lesz. Hát kérdezem én Önt, hogy addig mire én ezektôl kártérítést kapok, addig ne öltözzünk fel, ne együnk és a rossz ágyakon feküdjünk?" – az ügyfél levelébôl

2

1995: Mint azt a rendôrségi nyomozás adatai is alátámasztják, 1995. március 15-én kb. 15 „skinhead, illetve velük szimpatizáló személyek” a nemzeti ünnep rendezvényein való részvétel és délutáni italozás után a csoport „vezéregyéniségének”, T. Z-nek a lakásán, skin videók nézése során arra a döntésre jutott, hogy „csinálni kéne valahol valamit”. Egyikük megemlítette, hogy „ismer egy tanyát, ahol cigányok laknak és lehet akciózni, vagyis molotovozni. Az ötletrôl szavazást tartottak, majd beszerezték a benzint és még a lakásban elkészítették a ‘Molotov-koktélokat’ ”. A tanyára kiérve meggyôzôdtek arról, hogy ott valóban a megtámadni kívánt etnikumú áldozatok laknak, majd benzinnel töltött sörösüvegeiket a tetôre és az ablakokon keresztül a házba dobálták. A házban azonnal tûz ütött k i , amit a sértett család és a ház felújításában segédkezô ismerôsük oltott el. Az éppen felújítás alatt álló házban a rendôrség által kirendelt szakértô szerint 62.500 Ft kár keletkezett. A család helyzetét azonban nemcsak a skinhead támadás által okozott anyagi kár nehezíti: " A l el ki v il ág r ól n em i s t ud ok m it m on da n i, m er t s za v a k b a n n em l eh et k i f ej e zn i , h o g y m i t é rz ü n k , m in k m eg a g ye re k ek ( .. .) 4 , 5 , 1 1, 1 7 é ve se k ( .. .) A mi ko r k ez d s öt ét e dn i, e lm ar a dn i s e m er ün k , s e k im en n i, c s a k a r et t e g és . ( .. .) A h áz at i s n eg y e d á ro n k el l e t t e l a d n i , m er t h a s ö t ét v o l t , n em v o l t m ar ad á s u n k . ( .. .) M ég a m ai n ap ig i s t an úk k al b ír om b iz on y ít an i , h og y m ik et ü ze n g e t n ek r án k . E lm on d ás uk s ze ri n t a s aj át z sí ru n ko n s ül ün k m eg . E kk or b em en t ü n k a z ü g y és z s é g r e , e l m o n d t u k , d e s em mi t n em c s i n á l t a k . " – AZ ÜGYFÉL LEVELÉBÔ L

*

A család anyagi problémáival a város önkormányzatához fordult, mely szerint „a család minden lehetséges segítséget megkapott a hivataltól". A márciusban történtek után 1995. június 22-én járt elôször az önkormányzat dolgozója a családnál környezettanulmányon, ahol megállapította, hogy „égés nyoma nem volt látható, valószínûleg rendbehozták a lakást".

1996: A Szociális Bizottság 1996. április 26-án, az események után több, mint egy évvel 30.000 Ft „átmeneti segélyt” kölcsönként biztosított a családnak, amelyet az „1997. december 31-ig köteles egyösszegben visszafizetni”. A határozat indokolása hivatkozik a NEKI megkeresésére és kifejti, hogy „ A c sa lá d ot é rt a ny ag i k ár m ia tt a dd ig n em t ud na k v is sz a zö kk e nn i a z é le tü k r ég i k er ék v ág ás á ba , a mí g a k ár té r ít és k if iz e té sr e n em k er ül r és zü k re ”. – A SZOCIÁLIS BIZOTT SÁG TÁJÉKOZTATÁSÁBÓL

3

Az indoklás szerint az anyagi kár 30.000 Ft-ra tehetô.

§ • A sértett 1995. március 20-án feljelentést tett a molotov-koktélos támadást elkövetôk ellen. • Három hónappal késôbb, 1995. június 10-én a Városi Rendôrkapitányság, mely közveszélyokozás bûncselekménye miatt kezdte meg a nyomozást „a bûncselekmény súlyosságára figyelemmel” a Megyei Rendôr-fôkapitánysághoz tette át az ügyet. ( A Be. 131. § /3/ bekezdése szerint a nyomozást az elrendelésétôl számított két hónapon belül be kell fejezni, amennyiben az ügy bonyolultsága vagy elháríthatatlan akadály nem indokolja meghosszabbítását. ) • A Megyei Rendôr-fôkapitányság, idôközben egy gyanúsítottal szemben megszüntetve a nyomozást, 1995. novemberében, azaz a feljelentés megtétele után nyolc hónappal küldte meg vádjavaslattal az ügy iratait a megyei fôügyészségre. •

97

V. Á., Pest megye

• A megyei fôügyészség 1995. december 6-án benyújtotta a vádiratot az elsôfokú bírósághoz, mint fiatalkorúak bíróságához (az elkövetôk között — az ilyen jellegû támadásokra jellemzôen — ui. fiatalkorú is volt). • A NEKI dr. Farkas József ügyvéd személyében sértetti képviselôt bízott meg az ügyfeleknek, ilyen módon lehetôséget teremtve nemcsak a polgári igény érvényesítésére, hanem a büntetô eljárásba való közvetlenebb betekintésre is. • A bíróság 1996. december 3-ára tûzte ki a tárgyalást, tehát 21 hónappal a jelentôs anyagi kárt és lelki hátrányt okozó támadás megtörténte és a feljelentés megtétele után került sor az események felidézésére, a tényállás megállapítására. • A tárgyaláson részt vett a sértett jogi képviselôje és megfigyelôként a NEKI egyik munkatársa is. Ôk is meggyôzôdhettek a sértett eljárással kapcsolatos véleményének helyességérôl, miszerint az nem azon bûncselekményért való büntetô jogi felelôsségre vonást célozza meg, melyet a vádlottak elkövettek és amely rasszista motivációk alapján több ember élete és anyagi javai ellen irányult. A sértett a bíróság általi meghallgatása során rámutatott a nyomozás hiányosságaira — fôképp az ôt és családját ért kár pontos összegének meghatározásával kapcsolatban. A Bíróság — észrevételeire reagálva — elrendelte a szakértôi vélemény kiegészítését. • A következô tárgyalási határnapot a bíróság 1997. február 11-ére tûzte ki. • A sértetti képviselô még a büntetô eljárás során szeretné elérni a támadás okozta anyagi kár megtérítését. Az eljárás befejezése után szándékozik polgári eljárást kezdeményezni a sértett és családja nem vagyoni jellegû kárának kompenzálására.

A Megyei Rendôr-fôkapitányság szerint " A n yo mo z ás s or án m eg ál l ap ít á st n ye rt , h og y T . Z . m in t v ez ér e gy én i sé g k ör é m in te g y 2 0 f ôs t ár sa s ág j öt t l ét re , a zo nb a n k öz ül ü k c sa k n éh án y s ze mé l yn él t ap as z ta lh a tó , h og y v al am e nn yi r e i s i sm er i k a s ki nh e ad n é ze te k et é s a zo no s ul na k i s v el ük . A t öb bs é g c sa k k ül sô s ég ek b en k öv et i ô ke t, i ll et v e a c so po r th oz t ar to z ás i gé ny e f ûz i ô ke t e gy be , v al am i nt a k öz ös t ör zs h el y. T öb b s ze mé l y p l. r oc ke r ne k v al lo t ta m ag át . " – A VÁDJAVASLATBÓL

A NEKI már az ügyrôl 1995-ben készült jelentésben is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a vonatkozó bírói gyakorlat értelmében ( BH1994. 299. ) büntetôjogi felelôsség csak azt a passzív jelenlévôt nem terhelheti, aki nem tud társai szándékáról és számára is váratlan, meglepetésszerû az elkövetés. Álláspontunk szerint nem vehetô figyelembe az elkövetô világnézetének önmaga által történô meghatározása olyan esetekben, ahol kétséget kizáróan bizonyítható, hogy tudata átfogta azt, hogy cselekményével mások fajgyûlölet által motivált tettét segíti, annak végrehajtásában esetleg aktívan is részt vesz. Nehezen hihetô, hogy a nap mint nap közös törzshelyükön együtt italozó, skin videókat együtt nézô, azok fajgyûlölô szövegeit együtt hallgató fiatalok nem vallanak azonos nézeteket a csoport ismert skinhead „vezéregyéniségével” a más etnikumhoz illetve fajhoz tartozókkal kapcsolatban. Még nehezebben hihetô az azonosulás hiánya olyan elkövetôk esetében, akik még vádlottként sem leplezik — legalábbis külsôségekben — ideológiai alapállásukat.

98

3

V. Á., Pest megye

sértett: megye: bejelentô: a sérelem okozója: a sérelem idôpontja: a NEKI segítségnyújtása:

◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊

egy roma család (két felnôtt és négy gyermek) Pest megye sajtó 20 fôs társaság, egy részük skinheadnek vallja magát 1995. március 15. sértetti jogi képviselôt biztosítása, kapcsolattartás a polgármesteri hivatallal, segítség kérése, kapcsolattartás a rendôrséggel, kapcsolattartás az ügyféllel, helyszíni interjú, kapcsolattartás a bírósággal, részvétel a tárgyaláson.

hivatalos közremûködô: ◊ rendôrség: nyomozást elvégezte (nyolc hónap alatt), tájékoztatást adott, egy gyanúsítottal szemben megszüntette az eljárást, ◊ ügyészség: sértettnek nem adott elegendô felvilágosítást a sértett jogi lehetôségeirôl; vádiratot nyújtott be a bírósághoz, ◊ bíróság: eljárást folytat. az ügy állása: bírósági eljárás folyik. d o k u m e n t u m o k : (1995-ben 16 dokumentum állt a NEKI rendelkezésére az ügyrôl) (a táblázatban P. H.: polgármesteri hivatal) KELTE TÍPUSA KITÔL ? KINEK ? TÁRGYA 1996. 04. 25. határozat P. H. ügyfél átmeneti segélyt kölcsönként biztosít 1996. 01. 10. tájékoztatás fôügyészség NEKI vádiratot nyújtottak be 1996. 01. 11. tájékoztatás P. H. NEKI P. H. által az ügyfélnek korábban nyújtott támogatásokról 1996. 02. 02. köszönet és NEKI P. H. kérjük támogatását a sértettek tájékoztatás számára (méltányossági elbírálás alapján) 1996. 04. 10. tájékoztatás P. H. NEKI megállapított kár összegérôl 1996. 04. 15. köszönet NEKI P. H. tájékoztatásért 1996. 07. 01. tájékoztatás kérése NEKI megyei ügy állásáról fôügyészség 1996. 10. 02. tájékoztatás kérése NEKI bíróság ügy állásáról 1996. 10. 18. beadvány bíróság NEKI tájékoztatás megadásához több kiegészítésére adatra van szükségük felszólítás 1996. 11. 04. beadvány kiegészítése NEKI bíróság kért adatok tájékoztatás kéréséhez 1996. 11. 14. feljegyzés NEKI NEKI és az ügyvéd egyeztetése telefonbeszélgetésrôl 1996. 11. 15. tájékoztatás NEKI ügyfél ügyvéd hamarosan felkeresi ôket

99

G. I.-né, Somogy megye

A kritikus gyermekfelügyelônô perei "(...) bírálta az itt dolgozók munkafegyelmét, a tanulókhoz való viszonyát, kiemelve a cigány tanulók sértô megkülönböztetését." – elbocsátó fegyelmi határozatból

2

G. asszony 16 évet és 165 napot dolgozott egy speciális iskolában, ahol elôbb dajkaként, majd önerôvel megszerzett szakképesítése alapján gyermekfelügyelôként odaadással látta el munkáját, mellyel az iskola akkori vezetôje meg volt elégedve. G. asszony gyermekkori tapasztalataiból tudta, mennyire fontos a szüleiktôl hosszabb idôt távol töltô, sokszor testi illetve szellemi fejlôdési gondokkal küzdô gyermekeknek a figyelmes, gondoskodó szellemû nevelés. G. asszony etnikai hovatartozása miatt empatikusan viszonyult a 90 %-ban roma tanulókból álló gyereksereghez. Munkáját egy élet alapjául választotta. Az iskola vezetésében 1995. elején változások álltak be, melyek G. asszony életére is jelentôs hatással voltak. Az új igazgatónô gyermekfelügyelôi beosztásából gondozónôvé fokozta le G. asszonyt, addigi kritikus attitûdjéhez elutasítóan viszonyult, többek között arra is megkérte, hogy tacskójával – aki addig a gyerekek barátja volt – ne veszélyeztesse a diákokat. A megromlott viszony fegyelmi eljárásokhoz és végül G. asszony elbocsátásához vezetett, mely döntés ellen a gyermekfelügyelônô – a NEKI segítségével – munkaügyi pert indított, kérve közalkalmazotti jogviszonyának helyreállítását. A NEKI dr. Kovács Judit ügyvédet bízta meg G. asszony jogi képviseletének ellátásával, aki másodfokon érvényt szerzett ügyfele követelésének, amennyiben a megyei munkaügyi bíróság jogerôsen megállapította a munkáltatói felmondás jogellenességét. G. asszony azonban nem tudta megkezdeni a munkát, mert idegi állapota a történtek miatt megromlott, munkaképessége 50 %-osra csökkent. Rendkívüli lemondását a munkáltató visszautasította. G. asszony újabb jogi képviselôje, dr. Fóris Kálmán ügyvéd által 1996. júniusában benyújtott keresetében kérte a Munkaügyi Bíróságot, hogy közalkalmazotti besorolását változtassa meg és kötelezze a munkáltatót 150.000 forint nem vagyoni kár megfizetésére, mivel egyértelmûen munkaképesség-csökkenést idézett elô G. asszonynál. G.-nének jelenleg nincs munkaviszonya.

A NEKI az ügyben azt vizsgálta, hogy G. asszony elbocsátásában szerepet játszott-e etnikai hovatartozása illetve a roma tanulók hátrányos megkülönböztetése miatt kifejtett kritikája. Az ügy jelen állásában etnikai diszkrimináció megtörténte már nem állapítható meg.

100

G. I.-né, Somogy megye

sértett: bejelentô: megye: a sérelem idôpontja: a sérelem okozója:

egy roma, nagyrészt roma gyermekekkel foglalkozó gyermekfelügyelônô a sértett Somogy 1995 áprilisától a munkáltató: gyermekneveléssel — 90%-ban roma gyermekek nevelésével — foglalkozó intézmény

a NEKI segítségnyújtása:

◊ ◊ ◊ ◊ ◊

jogi képviselô biztosítása, konzultációk a sértettel és jogi képviselôjével, az elôkészítô jogi eljárásokban — fegyelmi tárgyalások — tanácsadás, segítségnyújtás az iratok elkészítésében, kapcsolattartás a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium Kisebbségi Fôosztály Cigány Oktatási és Közmûvelôdési Osztályával, valamint a Mûvelôdési és Közoktatási Miniszterrel, ◊ pszichológus alkalmazása a tényfeltárásban. az ügy állása: az 1996. nyarán végzett tényfeltárások során a NEKI nem talált újabb etnikai diszkriminációs motívumokat, ezért az ügyben nem mûködik tovább közre.

d o k u m e n t u m o k : (1995-ben 26 dokumentum állt a NEKI rendelkezésére az ügyrôl) KELTE TÍPUSA KITÔL ? KINEK ? TÁRGYA 1996. 01. 16. értesítés iskola Fegyelmi az ügyfél férje tárgyalás idôpontjának megváltozásáról Tanácsa 1996. 01. 19. értesítés az ügyfél férje iskola nem tud részt venni a tárgyaláson a megadott igazgatójának idôpontban 1996. 01. 22. határozat iskola Fegyelmi az ügyfél férje fegyelmi büntetés kiszabása, gyermek fizikai Tanácsa bántalmazása miatt 1996. 03. 13. tájékoztatás ügyfél NEKI az ügy állásáról 1996. 03. 28. javaslat M. K. M.1 NEKI a NEKI és a feladó (MKMCMO) együtt keressék fel az iskolát 1996. 04. 17. feljegyzés NEKI helyszíni tényfeltárásról 1996. 04. 23. tájékoztató pszichológus NEKI látogatása során nem vett észre jellegû diszkriminációra utaló jeleket az intézmény szakvélemény munkájában 1996. 04. 30. tájékoztatás Mûvelôdési és NEKI a Kisebbségi Fôosztállyal és az Országos Közoktatási Cigány Kisebbségi Önkormányzattal Miniszter konzultált az ügyben, konkrét javaslata nincs 1996. 05. 06. tájékoztatás ügyfél NEKI kért dokumentumok megküldése (fegyelmi tárgyalásról) 1996. 06. 19. kereseti ügyfél Munkaügyi a sértett 150.000 Ft nem vagyoni kár kérelem Bíróság megtérítését követeli a munkáltatótól 1996. 06. 27. tájékoztatás NEKI ügyfél ügye az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elé került, vegye fel velük is a kapcsolatot

1

M_velôdési és Közoktatási Minisztérium Kisebbségi Fôosztály Cigány Oktatási és Közm_velôdési Osztálya

101

B. A.-né, Békés megye

Felgyújtották a tarlót a kukoricaböngészôkkel együtt "40 hektár leégett tíz perc alatt úgy, hogy egyszerûen nem lehetett menekülni belôle." – a sértett férjének levelébôl

1995: 1995. októberének végén B. A-né az aratás után elhullott kukoricát gyûjtögette férjével és rokonaival, amikor egy ismeretlen személy — elôzetes figyelmeztetés nélkül — felgyújtotta a tarlót. A tûz a szokásosnál is gyorsabban terjedt a sebes szél miatt. B. A.-nét — az ügyeletes orvos gyors intézkedése nyomán — két mentô szállította a megyeszékhelyre, ahol ellátták arcán és végtagjain keletkezett égési sérüléseit. Tíz napot töltött a kórházban, ahonnan rendszeres felülvizsgálatát elrendelve engedték haza. Az ügyfél állította, hogy a gyújtogatás mögött faji motiváció állt. Az ügyben 1995. decemberében már folyt a nyomozás, súlyos testi sértés bûntettének alapos gyanúja miatt. Az ügyfél jogi képviseletével — mind a büntetô eljárásban, mind pedig a kártérítés megfizetése iránti perben — a NEKI dr. Háló Zsuzsanna ügyvédet bízta meg,

1996: A NEKI többször kért tájékoztatást az illetékes rendôrkapitányságtól a nyomozás állásával kapcsolatban, hiszen — mint B. A-né férje is kiemeli levelében: " Má r e lm úl t e gy é ve h og y m eg ég e tt . D e m ég s em mi l ye n f ej le m én y n em t ör té n t a z ü gy be n . ( .. .) S ze re t né m, h a ú jr a k ér dô r e v on ná a r en dô r sé ge t . ( .. .) I ly en p re ce d en s m ár t ör té n t t íz é vv el e ze lô t t é s a kk or i s e l l et t t us so l va m in de n ." – AZ ÜGYFÉL LEVELÉBÔ L

*

Tájékoztatást kért a NEKI továbbá arról is, hogy a nyomozás kiterjed-e a rasszista motiváció vizsgálatára is. A NEKI munkatársai júniusi helyszíni interjújuk során azt tapasztalták a sértettnél, hogy „ (...) még jelenleg is láthatóak a tarlótûz során keletkezett I I. fokú égési sérüléseinek nyomai az arcán. (...) plasztikai mûtétét a szakorvos nem javasolja. (...) Havi 3200 forintba kerül az arca kezelésére felírt kenôcs. Az összeget az önkormányzat állja. A kezelôorvos utasításai szerint B.né nem mehet ki a szabad levegôre, kivéve, ha langyos az idô, azaz nem süt a nap és nem fúj a szél. Ez lényegében nemcsak azt jelenti, hogy B.-né nem tud "napszámos" munkát végezni és így bevétel kiegészítésre szert tenni, hanem azt is, hogy veszélyeztetve van a közmunkán való részvétele (...) Komoly lelki sokkot jelentett számára a baleset. Többször álmodik tûzzel vagy a megtörtént a tûzesetrôl. Nem szeret beszélni a történtekrôl, ismerôseinek sem. Inkább nem megy ki az utcára, nehogy megállítsák és kérdezgessék az arcán lévô sebekrôl. Az interjú során többször lehetett észlelni, hogy fizikai fájdalmat is okoz számára a beszéd (...) Felvetettük számára a pszichiátriai kezelés lehetôségét, melyre mint mondta, szüksége van és kérni fogja kezelôorvosát, hogy utalja be. Orvosa szintén szükségesnek látja az ilyen irányú kezelést.” – AZ INTERJÚ ÖSSZEFO GLALÁSÁBÓL

A NEKI többszöri sürgetésére a rendôrkapitányság 1996. december 6-án (több mint egy évvel az esemény után) megküldte az ügyben a nyomozást megszüntetô határozatot, mely ellen panaszt jelentett be Irodánk. A kártérítés megfizetése iránti per kimenetele függ a nyomozás eredményeitôl, annak sikerétôl.

102

?

B. A.-né, Békés megye

sértett: egy roma asszony bejelentô: a sértett férje a sérelem okozója: (ügyfél szerint ) a helyi mezôgazdasági szövetkezet egyik középvezetôje; az egy évig tartó nyomozás adati szerint ismeretlen személy a sérelem idôpontja: 1995. október 20. a NEKI segítségnyújtása: ◊ helyszíni interjú fotózással, ◊ jogi képviselô biztosítása, ◊ tájékoztatás kérés a rendôrségtôl és a polgármesteri hivataltól, ◊ panasz benyújtása a rendôrség nyomozást megszüntetô határozata ellen. hivatalos közremûködô: ◊ rendôrség: nyomozás lefolytatása, majd megszüntetô határozattal lezárása az ügy állása: Büntetô eljárás folyamatban, kártérítési eljárást ennek eredményétôl függôen indít a NEKI. d o k u m e n t u m o k : (1995-ben 10 iratot dokumentált a NEKI.)

KELTE

TÍPUSA

KITÔL ?

KINEK ?

TÁRGYA

tájékoztatás kérés tájékoztatás tájékoztatás tájékoztatás megkeresés

ügyvéd ügyfél ügyfél NEKI NEKI

ügyfél NEKI NEKI ügyfél polgármesteri hivatal

az ôt ért kár összegérôl az ügy állásáról az ügy állásáról a NEKI által tett lépésekrôl segítségüket kérjük az ügyben

1996. 03. 13.

feljegyzés

NEKI

1996. 05. 20.

tájékoztatás

NEKI

ügyfél

1996. 1996. 1996. 1996. 1996. 1996.

tájékoztatás tájékoztatás feljegyzés felhívás tájékoztatás kérése tájékoztatás kérése

ügyfél ügyfél NEKI NEKI NEKI NEKI

NEKI NEKI ügyvéd rendôrség polgármesteri hivatal ügyfél

1996. 1996. 1996. 1996. 1996.

02. 03. 03. 03. 03.

05. 06. 06. 06. 06. 06.

20. 07. 07. 12 12.

23. 03. 13. 17. 17. 17.

1996. 06. 17. 1996. 07. 05.

1996. 1996. 1996. 1996.

07. 11. 11. 11.

15. 11. 26. 26.

1996. 11. 26. 1996. 12. 16.

tájékoztatás és NEKI tájékoztatás kérése tájékoztatás polgármesteri hivatal

NEKI

köszönet tájékoztatás tájékoztatás kérése tájékoztatás kérése

NEKI ügyfél NEKI NEKI

polgármester NEKI ügyvéd rendôrség

tájékoztatás panasz

NEKI NEKI

ügyfél városi ügyészség

telefonbeszélgetés az ügyvéddel kártérítési és a büntetô ügyben lakásfelújítások lehetôségeirôl és vonatkozó joganyag az ügy állásáról az ügy állásáról helyszíni tényfeltárásról kártérítési igény benyújtására ügy állásáról megkeresés a lakásügy kapcsán

a a

a NEKI által tett lépések, illetve információ kérés: vannak-e új fejlemények az ügyben ? önkormányzat által nyújtott jövedelempótló támogatásról, lakásfelújítási segély iránti kérelem elutasításáról gyors és részletes tájékoztatás kapcsán az ügy állásáról a további kapcsolattartás igényérôl tájékoztatás kérése az ügy állásáról, illetve az elmúlt tíz évben történt hasonló esetekrôl a NEKI által tett lépésekrôl kérjük pótnyomozás elrendelését

103

G. Gy., Baranya megye

Romát – elvbôl – nem szolgálnak ki "(...) mivel én ide születtem Magyarországra, hogy én ha bemegyek akármelyik vendéglátó egységbe, akár az orvoshoz, ne legyek kitéve se én, se a gyerekem, se a rokonom aki itt él Magyarországon, és ide született (...)" – a sértett rádiónyilatkozatából

2

G. Gy. 1995. szeptember 19-én elkísérte feleségét a fodrászhoz. Úgy döntött, hogy a közeli piacra nyíló sörözôben várja ki, amíg az asszony kész lesz. A sörözôbe betérve kávét és kólát rendelt, egy százasért pedig aprópénzt kért, hogy a játékautomatáknál üsse el az idôt. G. Gy.-t nem szolgálta ki a pincérnô, mert roma. Amikor G. Gy. magyarázatért fordult a teraszon sörözô tulajdonoshoz, az jóváhagyólag megerôsítette a pincérnô tettét, hiszen, mint mondta „aaz én kocsmámban cigány nem ehet, nem ihat, nem szórakozhat”. G. Gy. megszégyenülten távozott és feleségének, valamint néhány ismerôsének azon nyomban elpanaszolta a történteket. Amikor együtt visszamentek a sörözôbe, G. Gy. felesége többek között azt is megkérdezte B. J.-tól, a tulajdonostól, hogy a „mûködési engedélyében szerepel-e, hogy cigányokat nem szolgálhat ki”. G. Gy. sérelmét szerette volna a vásárlók könyvébe bejegyezni, ám annak kiadását G. Gy. nem vendég, hiszen nem került kiszolgálásra”. B. J. azzal az indokkal tagadta meg tôle, hogy „G G. Gy. példás családi körülmények között él feleségével és zeneiskolás fiukkal. Mindketten dolgoznak, G. Gy. szakmájában helyezkedett el szakácsként, felesége képesített ápolónô. Életükben a jelen esetig etnikai hovatartozásuk miatt soha nem érte ôket sérelem, konfliktus. B. J. „üzletpolitikája” szerint a „középréteget” célozta meg szolgáltatásaival és ezért „vastagon szelektál” a vendégkörben. 1995 végén a következô véleményt formálta az esetrôl: „Szerencsétlen véletlen, hogy éppen G. Gy. esett ebbe a körbe. De hát a munkatársaim csak azt csinálják, amire én megkértem ôket”. Gy. nem tudott belenyugodni abba, hogy „a többi vendég elôtt megszégyenített és alázott meg egy vendéglôs, akinek a feladata a vendég kiszolgálása és nem a faji megkülönböztetés hangoztatása az üzletben” , ezért a NEKI segítségével büntetô és polgári eljárást indított B. J. ellen.

§ 1 . ) 1995. szeptember 21-én G. Gy. f e l j e l e n t é s t tett a városi bíróságon B. J. ellen, mert mint mondta „sérelmesnek tartottam azt is, hogy lecigányoztak és azt is, hogy nem szolgáltak ki”. • 1996 szeptemberében, két addigi tárgyalás megtartása és a B. J. I. rendû vádlott által idôközben emelt viszonvád után megszületett a büntetô ügyben az elsôfokú, nem jogerôs ítélet (ld. lent). I. rendû vádlott tagadta bûnösségét. • A G. Gy.-t képviselô dr. Furmann Imre kérte a városi bíróságot, hogy I. rendû vádlottat mondja ki bûnösnek rágalmazás vétségében, a büntetô törvénykönyvben foglalt büntetési célokat elérendô pedig bocsássa próbára. A jogi képviselô kérte, hogy a bíróság határozatában fejezôdjék ki G. Gy. megalázottsága, mely a B. J. által elkövetett bûncselekmény egyenes következménye. Kérte továbbá azt is, hogy a diszkrimináció tilalmának abszolút ( mindenkire vonatkozó ) jellegét hangsúlyozza ki az ítélet. A jogi képviselô szerint G. Gy. társadalmi megbecsültségét sértette a B. J. által kifejezett értékítélet ( cigány nálam nem ehet ...), ezért minôsül a cselekmény rágalmazásként. • A városi bíróság B. J.-t felmentette a rágalmazás vádja alól és felelôsségét becsületsértés szabálysértésének elkövetéséért megállapítva ôt 5.000 forintra bírságolta: „ Fe nt i ek a la pj á n B . J . m ag at a rt ás a r ág al m az ás t n em v al ós í to tt m eg . A z á lt al a t an ús í to tt m ag at a rt ás t a zo nb a n a b ec sü l et c so rb í tá sá r a a lk al m as na k í té lt e , a z a lá bb i ak ra f ig ye l em me l : A b ec sü l et sé r té s e lk öv e té si m ag at a rt ás a i: v ag y k if ej e zé s h as zn á la ta , v ag y e gy éb i ly en c se le k mé ny e lk öv e té se . B . J . r és zé r ôl m in d a k if ej e zé s h as zn á la ta , m in d a c se le k mé ny e lk öv e té se m eg va l ós ul t , e z u tó bb i a zo nb a n t ün te t ô m ul as zt ás b an n yi lv á nu lt m eg . M in t a rr a a v éd el e m j og i o kf ej t és éb e n i s h iv at k oz ot t , a " ci g á n y " k i f ej e zé s ö n m ag á b a n n em b ec s ü l et s é r t ô j el l e g û , h is ze n i ga z, m er t a s ér te t t e m iv ol t át v al lj a é s v ál la l ja i s. A zo n b a n a b b an a z ö s s ze f ü g g é s b e n , a h o g y a s ér t e t t e l e zt I . r . v ád l o t t k ö z ö l t e

104

G. Gy., Baranya megye — m in de g y, h og y a s ér te t t f el ve t és e n yo má n , v ag y s aj át k ez de m én ye z és ér e — h o g y k i f ej e ze t t e n e m i v o l t a m i a t t n em s zo l g á l j ák k i , é s e zt n yo ma t ék os í ta nd ó , e zt m eg i s t es zi k , i ll et v e e lm ul a sz tj á k, k ij el e nt ve , h og y c ig án y i tt n em e he t, n em i h at , n em s zó ra k oz ha t — e z k i f ej e zt e a z e l k ö v e t ô n e k a s ér t e t t i rá n y á b a v al ó m eg v e t ô , l ea l a c s o n y í t ó é rt ék í t é l e t ét . E k i j el e n t és é s m u l as z t á s b a n m eg n y i l v án u l ó c s e l e k mé n y e g y ü t t es en a z e gy eb e kb en k if og á st al a n é le tv i te lû , m eg fe l el ô t ár sa d al mi é ri nt k ez és i f or má k at b et ar t ó s ér te t te t e mb er i m él tó s ág áb a n a lá zt a m eg , e zá lt a l a b ec s ü l et c s o rb í t á s á r a m i n d e n k é p p e n a l k al m as v o l t . ” – AZ ELSÔFOKÚ ÍTÉLETBÔL

• Mivel az ítéletet sem G. Gy., sem pedig a NEKI nem tartotta megfelelônek arra, hogy B. J. cselekményének társadalomra való veszélyességét kifejezze és más bûnelkövetôket hasonló cselekményektôl visszatartson, a jogi képviselô súlyosbításért fellebbezett, egyben vitatta a m i n ô s í t é s t is, így az ítélet még nem jogerôs. B. J. és védôje három nap gondolkodási idôt kértek a nyilatkozattételre, melynek letelte elôtt ôk is fellebbezést jelentettek be. 2.) G. Gy. a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodájánál szabálysértési eljárást indított, melynek eredményeképpen 1995. november 8-án az Iroda 2.000 forintra bírságolta B. J.-t vásárlók könyvének szabálytalan kezelése szabálysértése miatt. Az eljáró iroda levélben biztosította az emberi mivoltában megalázott G. Gy.-t, hogy " Az t, h og y a z Ö n k is zo l gá lá s át m eg ta g ad ta a v ál la l ko zó , s aj no s s za nk c io ná l ni n em l eh et , e rr e j og sz a bá ly i l eh et ô sé g n in cs ( .. .) " – POLGÁRMESTERI HIVATAL HATÓSÁGI IRODÁJA HATÁROZATÁBÓL

3.) 1995. november 7-én G. Gy. jogi képviselôje a Polgári Törvénykönyv 76. §-a alapján, nevezetesen a magánszemélyek fajuk szerinti hátrányos megkülönböztetése, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése m ia tt , polgári jogi keresettel fordult a városi bírósághoz és a 84. § szerint kérte ügyfele személyiségi jogai megsértésének megállapítását, a jogsértô által nyilvános elégtétel adását és nem vagyoni kár megfizetését. • 1996. március 14-én a városi bíróság a polgári ügyben felfüggesztette eljárását a büntetô eljárás befejezéséig.

&

3

3

A diszkrimináció jogi szabályozásáról Csehország

G. Gy.-éhez hasonló helyzetbe kerülhet az a roma is, akit a Cseh Köztársaságban nem szolgálnak ki etnikai hovatartozása miatt, amennyiben jogait szeretné érvényesíteni. A — Respekt c. napilap által is elemzett — Blahout eset tanúságai szerint a bíróság „jogos szervezeti elôvigyázatosságnak” tekintheti bármely kocsmáros azon utasítását alkalmazottai felé, melynek értelmében „tilos sötét bôrû vendégeket kiszolgálniuk”. A cikk szerint bár a cseh Btk. büntetni rendeli az etnikai gyûlöletkeltést, ezzel — a magyar szabályozáshoz hasonlóan — nem feltétlenül biztosítja a diszkriminációt elszenvedô romák megfelelô, széles körû jogi védelmét, hiszen a megkülönböztetést leggyakrabban nem e törvényi tényállásnak pontosan megfelelô körülmények között követik el. „Nem szükségszerûen meggyôzôdéses rasszista” az a kocsmáros, aki romákat nem szolgál ki, mégis „a faji diszkrimináció iskolapéldáját követi el” és ezért – a NEKI szerint is – jogállamokban tette nemcsak a társadalom, a polgárok ellenérzését, elítélését kell, hogy kiváltsa, hanem számítania kell szigorú (büntetô) jogi felelôsségre vonására is. Bár a Rokycany Városi Bíróság elsô fokon felmentette Blahoutot a roma kisebbség jogainak és szabadságának korlátozása bûncselekményének vádja alól, mégis az ügy példaértékû a cseh romák számára, hiszen a büntetô eljárás során a közvádat képviselô városi ügyész együttmûködött az esetet feltáró helyi civil roma szervezet vezetôjével.

105

G. Gy., Baranya megye

Nagy-Britannia G. Gy. és a rokycany romák helyzetével ellentétben néhány országban már létezik a faji, etnikai diszkrimináció legjellemzôbb eseteit (pl. a lakhatással és a munkaviszonnyal kapcsolatosak) taxatíve felsoroló, részletesen kimunkált szabályozás, amely a magánszemélyek felelôsségét is megállapítja. Nagy-Britanniában az 1976. évi Faji Kapcsolatok törvénye 20. §-ában tilalmazza a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos diszkriminációt. A 32. § rendelkezései szerint az alkalmazott munkaviszonyával kapcsolatos diszkriminatív tettéért a munkáltató felel, kivéve, ha az utóbbi bizonyítani tudja, hogy megfelelô intézkedéseket tett a diszkrimináció megelôzésére. Az idézett törvény felállított egy Bizottságot a Faji Egyenlôségért, melynek többek között feladata a törvény alkalmazásának felülvizsgálata. Konkrét ügyekben — függetlenül más fórumok elôtt folyó eljárásoktól — lehetôsége van a Bizottságnak vizsgálat lefolytatására, melynek eredményétôl függôen jogosult diszkrimináció-ellenes figyelmeztetést kibocsátani. A figyelmeztetés vonatkozhat a cselekmény abbahagyására illetôleg a diszkriminatív gyakorlat megváltoztatására. A Bizottság tanácsot adhat, korlátozott körben jogsegélyt biztosíthat a sérelmet elszenvedett félnek, megpróbálhatja közös megegyezéssel feloldani a konfliktust stb. Az illetékes államtitkár hozzásegítheti a sérelmet elszenvedett felet jogos igényeinek érvényesítéséhez, amennyiben elôírhatja, hogy az milyen módon intézhet az ügy illetve az eljárás megindítása szempontjából releváns kérdéseket a jogsértôhöz. A törvény minden helyi hivatal kötelezettségévé teszi a jogellenes faji alapú diszkrimináció megszüntetését, az esélyegyenlôség és a különbözô etnikai csoportok közötti jó viszony elérését.

A hazai szabályozás és módosításának lehetôségei1 Az Alkotmány 70/A §-a biztosítja a Magyar Köztársaság területén tartózkodó minden személy számára az emberi illetve állampolgári jogokat faji megkülönböztetés nélkül. E törvényhely deklarálja a faji alapú hátrányos megkülönböztetés törvény általi szigorú büntetését is. A NEKI álláspontja szerint a diszkrimináció tilalmába nemcsak halált illetve testi sérelmeket okozó cselekmények ütköznek, e körbe tartoznak a lelki problémákat okozó tettek i s , bármilyen súlyúnak tûnjenek is a külsô szemlélô számára. A NEKI a fenti ügy jogi képviseletének ellátása során úgy találta, hogy a fentebbi alkotmányos deklarációval ellentétben a magyar jogrendszer nem teszi lehetôvé minden faji, etnikai alapú diszkriminatív cselekmény szigorú megbüntetését, olyan joghézag létezik tehát jogrendszerünkben, melynek megszüntetése törvényalkotói feladat. Nemcsak belsô jogunk kívánja azonban meg a diszkrimináció-ellenes szabályozás törvényi színtû létrehozását, hiszen a Magyar Köztársaság már ratifikált olyan nemzetközi jogi egyezményt, mely hasonló kötelezettséget állapít meg a Magyar Állam számára.

G. Gy. jogsérelmének orvoslása érdekében párhuzamosan többféle jogi fórumon járt el a NEKI: a szabálysértési eljárástól a büntetô jogi úton át a polgári bíróság elôtt jelenleg is folyamatban lévô eljárásig. A többféle eljárás által nyújtott "jóvátételek" összeadódnak és ily módon a jogsérelmet elszenvedett fél végül jogi és anyagi elégtételt kaphat.

1

Az ENSZ égisze alatt megalkotott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya illetve a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya - hasonlóan az emberi jogok és alapvetô szabadságjogok védelmére alkotott Római Egyezményhez, annak 14. cikkében foglalt szabályozáshoz - ( szinte azonos ) 2. cikkében a részes államok számára kötelezettséget állapít meg arra, hogy azok tiszteletben tartsák és biztosítsák a területükön tartózkodó és joghatóságuk alá tartozó minden személy számára az Egyezségokmányban e lismert j o g o k a t minden megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, stb. szerinti különbségtétel nélkül. A diszkrimináció tilalmát szélesebb körben teszi kötelezôvé a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöbölésérôl szóló ENSZ egyezmény, mely szerint a részes államok vállalják nemcsak az állami szervek általi faji megkülönböztetés megszüntetését, hanem - a 2. cikk értelmében - bármely (magán)személy, csoport vagy szervezet által alkalmazott faji megkülönböztetés szükség esetén törvényhozás útján történô megtiltását és megszüntetését is. Az egyezmény értelmében minden faji, etnikai származáson alapuló, stb. különbségtétel, kizárás, megszorítás vagy elônyben részesítés faji megkülönböztetést jelent.

106

G. Gy., Baranya megye Nem mentesíti, nem mentesítheti ez azonban az állami akaratot meghatározó törvényhozást a mulasztásos alkotmánysértésben megmutatkozó felelôssége alól, miszerint a faji alapú hátrányos megkülönböztetés törvény általi szigorú megbüntetéséhez: a) szükséges egy diszkrimináció-ellenes törvény megalkotása, melyben részletesen kell megfogalmazni, hogy mi tekinthetô diszkriminatív cselekménynek, b) szükséges megfelelô szankciórendszer kidolgozása a diszkriminatív cselekmények elkövetésétôl való visszatartásra illetve az elkövetôk felelôsségre vonására, c) szükséges egy hatékony intézményrendszer felállítása, mely az állami feladatvállalás keretében lép fel minden diszkriminatív cselekmény ellen a szankciók következetes alkalmazása és a sértett igényérvényesítését segítô (jogi) eszközök, intézmények használata segítségével. Az ilyen jellegû igényérvényesítésre a hazai ombuds-rendszer is alkalmas lenne. A Büntetô Törvénykönyv 1996. június 15-én hatályba lépett 174/B. §-a sem teszi lehetôvé — az említett idôpont után — elkövetett cselekményekre a legerôsebb büntetési eszköz igénybevételét azokkal az elkövetôkkel szemben, akik valakit nem fizikailag, hanem lelkileg sértenek meg — mint jelen esetben G. Gy.-t —, a sértettek etnikai hovatartozása miatt.

sértett: egy roma férfi megye: Baranya bejelentô: sértett a sérelem okozója: egy vendéglátóhely tulajdonosa a sérelem idôpontja: 1995. szeptember 18. a NEKI segítségnyújtása: ◊ helyszíni beszélgetés a sértettel és a sérelmet okozó üzletvezetôvel, ◊ jogi képviselô(k) megbízása az ügyfél számára, ill. a jogi képviselet ellátása, ◊ folyamatos és intenzív kapcsolattartás az ügyféllel és az ügyvéddel, ◊ a sajtó figyelmének felhívása az esetre, ◊ részvétel a bírósági tárgyalásokon, ◊ büntetô- és alkotmányjogi elemzések készítése, ◊ összehasonlító elemzések készítése más országok hasonló eseteirôl, tárgyalások külföldi és nemzetközi jogvédô szervezetekkel. hivatalos közremûködô: ◊ polgármesteri hivatal: szabálysértési eljárást kezdeményez és folytat le; ◊ városi bíróság: polgári ügyben az eljárást felfüggesztette, büntetô ügyben ítélet meghozatalával lezárta. az ügy állása: a büntetô ügy másodfokon folyamatban, a polgári ügy felfüggesztve; szabálysértési ügy eredményesen lezárult. d o k u m e n t u m o k : (1995-ben a NEKI dokumentációja 4 iratból állt az ügyrôl.) (A táblázatban bíróság: városi bíróság) KELTE TÍPUSA KITÔL ? (KINEK?) TÁRGYA 1996. 02. 13. ellenkérelem vendéglôs felperes a történteket hiányosan írta le (bíróságnak) 1996. 02. 16. újságcikk Magyar Hírlap „Don Quijote a P.-i Városi Bíróságon — Nem szolgálták ki, mert cigány” 1996. 02. 20. meghatalmazás ügyfél (ügyvédnek) az ügy jogi képviseletére 1996. 02. 21. újságcikk Magyar Hírlap „Játsszunk Don Quijotét!” 1996. 03. 07. becsatolandó iratok ügyvéd meghatalmazás és korábbi ügyvéd meghatalmazása (bíróságnak) 1996. 03. 27. újságcikk Magyar Hírlap „Don Quijote és a bíró” 1996. 03. 30. újságcikk Népszabadság „Igazságkérés három színtéren” 1996. 04. 25. becsatolandó iratok ügyfél (bíróságnak) I. r. vádlottal készült magnófelvétel írott változata 1996. 04. 29. adatok kérése bíróság korábbi beadványra reagálás, további adatok kérése (ügyvédnek) 1996. 05. 13. feljelentés kiegészítése ügyvéd I. r. vádlott sajtónyilatkozatában a becsületét (bíróságnak) megsértette 1996. 06. 04. jegyzôkönyv bíróság ügyfél feljelentése és viszonvád, új tárgyalási határnap 1996. 07. 04. jegyzôkönyv bíróság tárgyalás és következô határnap kitûzése 1996. 09. 06. feljelentéskiegészítés ügyfél (bíróságnak) nyilvánosság elôtti becsületsértés miatt 1996. 09. 13. újságcikk Magyar Hírlap „Pénzbírság a rasszista kocsmárosnak” 1996. 09. 13. újságcikk Új Magyarország közlemény a tárgyalásról 1996. 09. 13. újságcikk Népszabadság „Nem szolgálták ki, mert roma” 1996. 09. 13. újságcikk Magyar Nemzet „Elmarasztaló ítélet” 1996. 10. 08. újságcikk Népszava „Köznapi hôsök”

107

G. Gy., Baranya megye 1996. 11. 16. 1996. 11. 26.

108

újságcikk feljegyzés telefonbeszélgetésrôl

Népszava NEKI

„Egy ítélet margójára” kisebbségi ombuds hivatala tájékoztatni kívánja a kisebbségi önkormányzatokat az ügyrôl

P. J., Nógrád megye

Rendôrségi kihallgatás után a sértett heréjén sürgôs mûtétet kellett végrehajtani „24 órán belül herem_tétet kellett rajtam végrehajtani, amelynek során a herém háromnegyed részét el kellett távolítani.” – az ügyfél levelébôl

1995: P. J. 1995-ben kereste meg a NEKI-t panaszával, mely szerint

„ (...) engem 1994. december 9-én erôszakos nemi közösülés alapos gyanúja miatt elôvezettek Pásztóra1 a rendôrkapitányságra kihallgatás céljából. Én a bûncselekményt nem követtem e l , így hát nem is vállaltam magamra, ezért engem a kihallgatás során tettlegesen bántalmaztak, testszerte ütlegeltek, arcon és gyomron vertek, valamint nemi szerven rúgtak. A bántalmazás során én olyan sérülést szenvedtem, hogy 24 órán belül heremûtétet kellett rajtam végrehajtani, amelynek során a herém háromnegyed részét el kellett távolítani. Én a rendôröket feljelentettem és a feljelentésem elutasította a Nógrád megyei ügyészség azzal az indokkal, hogy én azokat a sérüléseket már 5-6 nappal korábban is szerezhettem. Én ezt az indokukat megfellebbeztem és ismét elutasítottak. (...) akkor kérdem én, hogy egy olyan sérült herével hogyan lehet egy embert nemi erôszakkal vádolni, én tanúkkal tudom bizonyítani, hogy én egészségesen kerültem a rendôrkapitányságra de ôk egy tanúmat se hallgatták ki.” – AZ ÜGYFÉL LEVELÉBÔ L

*

Az Ügyészségi Nyomozó Hivatal Kirendeltsége megszüntette a P. J. feljelentése alapján indult eljárást, indoklásában fôképp a kirendelt orvosszakértô által megállapítottakra hivatkozva: „ A b es ze r ze tt i ü. o rv os s za ké r tô i v él em é n y a da ta i s ze ri n t a P . J -n é sz le l t v al am e nn yi s ér ül é s n em f ri ss j el le g û v ol t, a zo k n em a d ec em b er 9 -e i r en dô r i i nt éz k ed és n ap já n , h an em a zt m eg el ô zô en m in te g y h ár om - ha t n ap pa l k el et k ez he t te k. ” – AZ ÜGYÉSZSÉGI NYOMOZÓ HIVATAL HATÁROZA TÁBÓL

A nyomozás során adatok merültek fel arra nézve, hogy P. J. sérüléseit egy, a rendôri intézkedést öt nappal megelôzô verekedésben szerezhette. A NEKI — további hat üggyel együtt — kérte a P. J. sérelmére elkövetett bántalmazás hivatalos eljárásban és egyéb bûncselekmény ügyének kivizsgálását a Legfôbb Ügyésztôl, aki 1995. szeptemberében kelt válaszlevelében biztosította a NEKI-t, hogy az „ ( .. .) Ü gy és z sé gi N yo mo z ó H iv at a lo k — m ik én t a zt a f ol ya m at os s za km a i é s n yo mo z ás t ör vé n ye ss é ge f el et t i f el üg y el et i v iz sg á la to k m eg ál l a pí tá s ai i s i ga zo l já k — f el ad a ta ik a t m eg fe l el ôe n l át já k e l é s a t ap as z ta la t ok b iz on y ít já k , h og y a h iv at a lo k a r en dô r ök ke l s ze mb e ni p oz it í v e lf og u lt sá g ga l n em v ád ol h at ók . ” – A LEGFÔBB ÜGYÉSZ T ÁJÉKOZTATÁSÁBÓL

3

3

1996: A NEKI segítséget nyújtott P. J-nek, hogy a sérelmezett esetet a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa által tartott roma nyílt napon is elmondhassa. Az ombuds elrendelte a panasz kivizsgálását, melynek eredményérôl a sajtó útján tájékoztatta a közvéleményt: „A kisebbségi ombudsman vizsgálata során külsô szakértôt is bevontak az eljárásba, s P. J. állításait cáfolva megerôsítést nyert, hogy a heresérülés az intézkedés elôtt keletkezett.” – NÉPSZABADSÁG, 1996 . J Ú L I U S 1 0 .

1

sajtó

E rendôrkapitányság rendôrei bántalmaztak 1995. július 15-én úgy egy embert, hogy az sérüléseibe belehalt. Hasonló esetek miatt mondott le ugyanebben az évben a Nógrád Megyei Rendôr-fôkapitányság fôkapitánya. Ezért ebben az esetben kiírjuk a település nevét.

108

P. J., Nógrád megye

Az ombuds az ügy kivizsgálását ekkor azonban még nem zárta le. Jelenleg — a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyûlési Biztosának Irodája tájékoztatása szerint — három orvos véleménye áll rendelkezésére, melyek közül kettô kategorikusan kizárja, egy pedig elviekben valószínûnek tartja, hogy P . J. az általa elmondottak szerint szerezte sérüléseit. A NEKI helyszínen járt munkatársa a 26 éves P. J.-t vékony testalkatú, halkszavú, visszahúzódó embernek jellemzi, aki egyedül neveli kisfiát. A heremûtét következtében nem végezhet megerôltetô fizikai munkát.

sértett: egy roma férfi megye: Nógrád megye bejelentô: a sértett, egy vidéki szervezeten keresztül a sérelem okozója: a rendôrség (az ügyfél állaítása szerint) a sérelem idôpontja: 1994. december 9. a NEKI segítségnyújtása: ◊ kapcsolattartás az ügyféllel, ◊ tájékozódás az Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál, ◊ az ügy kivizsgálásának kezdeményezése a Legfôbb Ügyészségnél, ◊ kapcsolattartás a bírósággal, ◊ segítségkérés az Országgyûlési Biztostól. hivatalos közremûködô: ◊ rendôrség: a sérelem okozója (az ügyfél állítása szerint), ◊ Ügyészségi Nyomozó Hivatal: nyomozást megszüntette, ◊ Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyûlési Biztosa: az esetet vizsgálja. az ügy állása:

a NEKI kezdeményezésére az ügy felülvizsgálata folyamatban van.

d o k u m e n t u m o k : (az ügyben 1996-ban NEKI dokumentációja 15 dokumentumból állt) KELTE TÍPUSA KITÔL ? KINEK ? TÁRGYA 1996. január tájékoztatás ügyfél NEKI az ügy állásáról 1996. 04. 12. tájékoztatás kérése NEKI bíróság NEKI kéri a megyei bíróságot, hogy küldje meg az ítélet egy példányát 1996. 07. 15. tájékoztatás Ügyészségi ügyvéd nyomozást bûncselekmény hiányában Nyomozó megszüntette Hivatal 1996. 07. 10. újságcikk Népszabadság „Alaptalanul vádolt rendôrök” 1996. 10. 18. tájékoztatás országgyûlési NEKI városi bíróság másik ügyhöz csatoltan megyei biztos bírósághoz nyújtotta be az ügy iratait 1996. 11. 05. tájékoztatás kérése NEKI megyei mikorra tûzte ki a tárgyalási határnapot a bíróság csatolt ügyben?

109

O. I. és szomszédai, Baranya megye

Kommandós akció ártatlan hozzátartozókkal szemben " (...) fegyvert fogtak férfira, n_re és gyermekre tekintet nélkül arra, hogy neve felmerülhet-e gyanúsítottként avagy nem, kizárólag azért, mert közelében laktak a vélt elkövetôknek." – helyi szociális munkás írásbeli „Megjegyzés”-ébôl

2

1995. októberében négy roma ólmot lopott egy Kft. telephelyérôl, nem tudván, hogy ott az ólomkazettákban Kripton-85 nevû sugárzó anyagot tároltak. Az ügy magára vonta a közvélemény figyelmét és a nyomozás során az "eset súlyának megfelelôen" járt el a Megyei Rendôr-fôkapitányság is. Az intézkedés foganatosításának módjáról — annak passzív résztvevôi — a következôképpen számoltak be a NEKI munkatársainak 1995. november 16-án: „Este 8 órakor jöttek be hozzám, nem jöttek be, hanem úgy törték rám az ajtót. (...) Elkezdték rugdosni az ajtót, mert azt hitték, hogy ott ki tudnak menni, de hi á b a m o n d t a m , h o g y oltsák fel a villanyt, és meglátják, hogy az nem kijárat. És elkezdett ordítani velem, hogy ne magyarázzak, mert pofán ver. (...) A malacot és a kutyát lefújták, és elég az hozzá, hogy a Zs. megkérdezi azt tôle, hogy nem mindegy az, hogy ha apám csinál valamit, akkor engemet meg anyámat ütnek. Erre a nyomozónô azt mondta, hogy 'köszönjék meg az apjuknak’.”

„ (...) de szerintem, ha szép szóval megkérdezik G. telepen, talán jobban elérték volna a céljukat. Mert így mindenkit megvertek, mert több helyen hallottam, hogy mindenkit megvertek, és általában ahova bementek, ott csak apró kisgyerekek vannak. (...) Állandó rettegésben élünk itten, és azért nem mindegy, hogy úgy fekszem le, úgy kelek fel, hogy most megint jönnek majd (...) „ – A SÉRTETTEKKEL KÉS ZÜLT INTERJÚKBÓL (SZÓSZERINTI LEÍRÁS, NEKI)

Az intézkedés során testi sérelmet szenvedettek — mint ahogy azt az Ügyészségi Nyomozó Hivatal határozatában megállapította — nem tettek feljelentést, ám a telepen történtek másnapján szinte valamennyien felkeresték a velük foglalkozó szociális munkást, hogy neki panaszkodjanak. A NEKI a szociális munkás bejelentése alapján vizsgálta ki az ügyet és mivel adatai szerint a rendôri intézkedés messzemenôen meghaladta a bûncselekmény felderítéséhez szükséges mértéket, feljelentést tett az illetékes Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál ismeretlen rendôrök ellen bántalmazás hivatalos eljárásban bûncselekményének alapos gyanúja miatt.

§ • A NEKI 1996. január 8-án f eljelentést tett a fentiek szerint. • Az ügy kapcsán, „a sajtóban megjelent cikkek nyomán” a Megyei Rendôr-fôkapitányság vezetôje szakmai vizsgálatot rendelt el, mely „nem támasztotta alá az újságban megjelenteket”. A vizsgálatról a fôkapitányság-vezetô tájékoztatta a NEKI-t és levelében azt is megemlítette, hogy nincs tudomása arról, hogy az alaptalan feljelentést tevôkkel szemben jogi eljárás megindítását fontolgatnák a rendôrtisztek. • 1996. február 28-án megszületett az Ügyészségi Nyomozó Hivatal 11 oldal hosszú, részletes, nyomozást megszüntetô határozata, a megszüntetést azzal indokolva, hogy az eljárás során az elkövetôk kiléte nem volt megállapítható — azaz a bûncselekmény elkövetése igen, az elkövetôk pontos kiléte azonban nem állapítható meg. Az ügyész által meghallgatott 13 tanú (mindannyian a telep lakói) a polgári ruhát viselô nyomozók eljárását nem, ám a fekete álarcot viselô személyekét kifogásolta. „ Mi ve l a s ér te t t t an úk v al lo m ás ai t ( .. .) e gy éb b iz on y ít ék m eg gy ô zô en n em c áf ol t a” , az ügyészségi nyomozás megállapította, hogy „ is me r et le n r en dô r ök a la po s an g ya nú s ít ha t ók , h og y (– öt személyfelsorolása) s ér el m ér e e lk öv e tt ék a B tk . 2 26 . § -á ba

110

O. I. és szomszédai, Baranya megye ü tk öz ô h iv at al os e lj ár á sb an e lk öv e te tt b án ta l ma zá s v ét sé g ét . A s ér te t t t an úk e gy ön t et ûe n á ll ít o tt ák , h og y ( .. .) a l ak ás u kb an m eg je l en t s ze mé l ye k á la rc o t v is el t ek . ( .. .) m eg ál l ap ít h at ó, h og y á la rc c al ( me ly n ek v is el é se m ia tt a t an úk k ép te l en ek v ol ta k a z e lk öv e tô k k iv ál a sz tá s ár a) m in de n b iz on n ya l a j el en l ev ô h at r en dô r k öz ül r en de l ke zh e tt ek , a ki k a b ea va t ko zó a lo sz t ál yo n t el je s ít en e k s zo lg á la to t ", ám hogy " ki v ag y k ik k öv et t ék e l a b ûn cs e le km é ny t, m eg ál l ap ít a ni n em l eh et e tt . E zé rt g ya nú s ít ot t ké nt i k ih al l ga tá s ra n em k e rü lh e te tt s or ( .. .) A b ea va t ko zó a lo sz t ál y r en dô r ei t t an úk i ha ll g at ás u k s or án f ig ye l me zt e tt ük " mentességükre, mely " jo gu k ka l é lv e n em i s t et te k o ly an v al lo m ás t, m el y é rt ék e lh et ô l en ne ." – AZ ÜGYÉSZSÉGI NYOMOZÓ HIVATZAL HATÁROZATÁBÓL

A rendôri intézkedésekkel kapcsolatban a határozat megállapítja, hogy a hat nyomozó házkutatási tevékenységének biztosítására került kivezénylésre a beavatkozó alosztály hat rendôre (köznapi nyelven kommandósok), akiknek szintén a bûnügyi osztály vezetôje tartott eligazítást. K. T. rendôrôrnagy, az M. Beavatkozási Alosztály vezetôjének az ügyész számára nyújtott tájékoztatása szerint a beavatkozó alosztály rendôreire szintén „ a R en dô r sé gi t ör vé n y é s a S zo lg á la ti S za bá l yz at e lô ír á sa i v on at k oz na k . E ze n t úl me n ôe n a b ea va t ko zó a lo sz t ál yo n s zo lg á la to t t el je s ít ô r en dô r ök re k ül ön n in cs b el sô s za bá l yz at s em . ( .. .) A zt , h og y ( .. .) m il ye n r uh áz a to t v is el j en ek , a f el ad a tt ól f üg gô e n h at ár o zz ák m eg . A k ia la k ul t g ya ko r la t s ze ri n t” a vezetôk ezt „ me gb e sz él i k” . – AZ ÜGYÉSZSÉGI NYOMOZÓ HIVATAL HA TÁROZATÁBÓL

3

3

A beavatkozó alosztály rendôrei az alaprendôri szolgálat ellátásától kezdve az eljárások biztosításán túl a terror-cselekmények elkövetôinek elfogásáig igen sokrétû feladatokat látnak el. A tájékoztatás nem tartalmaz információt arra nézve, hogy a házkutatáshoz a gyakorlat szerint fekete kámzsát viselnek-e a beavatkozó alosztály rendôrei. Az eljáró ügyész határozatát megküldte a Megyei Rendôr-fôkapitányság vezetôjének, „ tá jé k oz ta t ás ul a z ü gy be n l ev on h at ó s za km a i t an ul s ág ok é rt ék e lé se v ég et t , é s a z e se tl e ge s s zü ks é ge s j öv ôb e ni i nt éz k ed és e k m eg ho z at al a c él já b ól ”. – AZ ÜGYÉSZSÉGI NYOMOZÓ HIVATAL HATÁROZA TÁBÓL

3

• A megszüntetô határozat ellen a NEKI panaszt nyújtott be, melyben kérte három kommandós és a velük együtt intézkedô három nyomozó gyanúsítottkénti kihallgatását, hiszen ôket be lehet azonosítani mint elkövetôket egy olyan cselekménynél, ahol az intézkedést a kommandósok kezdték meg, holott ôket eredetileg a nyomozók eljárásának biztosítására rendelték k i . A NEKI kérte a nyomozó hatóságtól annak tisztázását, hogy milyen feladat-meghatározást kaptak az eljáró rendôrök az eligazítás során, azaz annak meghatározását, hogy kit terhel a felelôsség a jogellenes rendôri fellépésért. • A városi ügyészség a panaszt elutasította, mert érvelése szerint nem lehet "kollektív felelôsség" szerint a három, álarca miatt azonosíthatatlan személyt egyéni tettekért felelôsségre vonni. A határozat azt is megállapította, hogy az eligazítás megfelelô volt, „ a n yo mo z ás n em t ár t f el o ly an a da to k at , m el ye k s ze ri n t f eg ye lm i f el el ô ss ég r e v on ás l en ne i nd ok o lt a r en dô r i a kc ió m eg sz e rv ez ô iv el é s v ez et ô iv el s ze mb e n ”.

Ezzel párhuzamosan szögezte le, hogy „ ha so n ló s úl yú e se te k be n é s ü gy ek b en a h at ós á g t ag ja i na k e lj ár á sa s zü ks é gs ze r ûe n a z é rd ek t el en é s á rt at l an e mb er e k z ak la t ás áv a l i s j ár ha t , ( .. .) a j el en l ev ôk b en f él el e m k el et k ez he t ”.

111

O. I. és szomszédai, Baranya megye A városi ügyészség ugyanitt megerôsítette a megszüntetô határozat következtetéseit, mely szerint „s zü ksé ge sne k lá ts zik a re nd ôri ak ci ób an ál ar cba n el já ró sz em ély ek ké sô bbi az on osí tá sa vé get t me gf ele -l ô je lz és al ka lma zá sán ak el re nde -l ése ”. A városi ügyészség szerint az ilyen irányú „i nt ézk ed ése k me gt éte le ne m a bü nt etô el já rás ra ta rt ozi k” . – A VÁROSI ÜGYÉSZSÉG HATÁROZATÁBÓL

Az ügyészségek feladatait szabályozó törvény azonban nemcsak a büntetô eljárás lefolytatását teszi az ügyészi szervek kötelességévé:

3

7 . § ( 1 ) Az ügyész köteles biztosítani a) minden tudomására jutott bûncselekmény következetes üldözését, továbbá b) hogy senkit törvényellenesen ne vonjanak büntetôjogi felelôsségre, ne fosszanak meg személyi szabadságától; senkit törvénytelen jogfosztás, korlátozás vagy zaklatás ne érjen. (2) Az ügyész a nyomozás törvényességének felügyelete során a) a törvényesség szempontjából felülvizsgálhatja a nyomozó szerveknek a feljelentések tárgyában és a nyomozások során tett intézkedéseit;1

♦ A nyomozást megszüntetô határozat ellen a Megyei Rendôr-fôkapitányság vezetôje is panasszal élt. Álláspontja szerint a nyomozást bûncselekmény hiányában kellett volna megszüntetnie az Ügyészségi Nyomozó Hivatalnak. A városi ügyészség ezt a panaszt is elutasította.

– A MEGYEI FÔÜGYÉSZ NYILATKOZATÁBÓL, ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ, CSERI LÁSZLÓ, 1996. MÁRCIUS 17.

A NEKI az eset során való eljárásakor a jogsértést bejelentô szociális munkás "Megjegyzését" tartotta szem elôtt: „Szociális munkásként azt próbálom elhitetni a családokkal, hogy egyenrangú tagjai a társadalomnak (...) Az ilyen akciók azonban semmi másra nem jók, mint arra, hogy ezekben az emberekben azt az érzést erôsítsék, hogy másodrangú állampolgárai az államnak, olyanok, akik ki vannak szolgáltatva a hatalom önkényének (...)”

1

1972. évi V. törvény

112

sajtó

O. I. és szomszédai, Baranya megye

sértett: egy telep lakói megye: Baranya bejelentô: helyi szociális munkás a sérelem okozója: rendôrség a sérelem idôpontja: 1995. szeptember 14. a NEKI segítségnyújtása: ◊ helyszíni interjú készítése a sértettekkel, ◊ kapcsolattartás a rendôrséggel, ◊ kapcsolattartás a helyi szociális munkással, ◊ jogi képviselô biztosítása, ◊ feljelentés megtétele, ◊ sajtó tájékoztatása, ◊ Ügyészségi Nyomozó Hivatal nyomozást megszüntetô határozata miatt panasz benyújtása. hivatalos közremûködôk: ◊ rendôrség: a sérelem okozója, késôbb kérésre tájékoztatást adott, ◊ Ügyészségi Nyomozó Hivatal: nyomozást elrendelte, majd megszüntette, ◊ városi ügyészség: megszüntetô határozat elleni panaszt elutasította. az ügy állása: A NEKI további eljárásokat tervez. d o k u m e n t u m o k : (a NEKI dokumentációja az ügyrôl 1995-ben 15 iratból állt)

KELTE

TÍPUSA

KITÔL ?

KINEK ?

1996. 01. 08.

feljelentés

NEKI

1996. 01. 10. 1996. 01. 11.

újságcikk tájékoztatás

1996. 1996. 1996. 1996.

jegyzôkönyv újságcikk újságcikk tájékoztatás kérése tájékoztatás

Magyar Hírlap Ügyészségi Nyomozó Hivatal NEKI Magyar Hírlap Kurír NEKI

Ügyészségi Nyomozó bántalmazás hivatalos eljárásban Hivatal „A szomszédokat is megverték” NEKI vizsgálatot indított ismeretlen rendôrök ellen helyszíni interjú 5 sértettel „Romaverô rendôrök” „Romaverô nindzsák” rendôrség eddigi eljárásról

rendôrség

NEKI

NEKI

rendôrség

vizsgálatot két rendôr megszüntette vizsgálat megszüntetésérôl

NEKI

nyomozás megszüntetése

ügyészség NEKI Magyar Hírlap

megszüntetô határozat ellen „A hátbarúgás esztétikája” a panaszt elutasítja „Nem volt bizonyítható a p.-i romaverés” megjelent cikk pontosítása, adatok

01. 01. 01. 01.

17. 17. 18. 24.

1996. 01. 30. 1996. 02. 06. 1996. 02. 28.

tájékoztatás kérése határozat

1996. 03. 11. 1996. 03. 17. 1996 04. 15. 1996 09. 27.

panasz újságcikk határozat újságcikk

Ügyészségi Nyomozó Hivatal NEKI Új Dunántúli Napló városi ügyészség Magyar Hírlap

1996 09. 27.

helyreigazítás

NEKI

TÁRGYA

ellen

113

R. J., Bács-Kiskun megye

A csoportos támadás büntetése... " (...) nagyon sokan, mind magyarok, ránkjöttek és be a házba (...) pisztollyal hadonászott (...) Azért, hogy adjam oda a látleletet (...) " – az ügyfél levelébôl

1995: R. J. és élettársa 1994. novemberében az italboltban szórakozott, ahol egy hirtelen szóváltás után ôt és élettársát megverték. Másnap a bántalmazók közül többen behatoltak a pár házába, ahol egy pisztoly kinézetû tárggyal megfenyegették a bent tartózkodókat és az elôzô napi verekedés után — állításuk szerint — készült orvosi látleleteket követelték.

(...) pisztollyal hadonászott. A nagylányom nyakát annyira megszorongatták, hogy vért köpött, a kislány bepisilt (...) Összeverték még jobban az élettársam. Az ablakot betörték keretesen. Ami volt, mind összetörték. És olyan félelmet adtak belénk, hogy mai napig reszketünk, enni, aludni nem bírunk. (...) Télire megvolt az ennivalóm és gyönyörû berendezett lakásom és most nincs semmi. Egy 100 %-os rokkantnak vagyok a lakásában (...). Bútort, disznót és alig valamit hoztam át, és átjelentkeztem ideiglenesen (...) de kérték tôlem, ne tartsak igényt semmire, ingyenes orvosira se, segélyre se (...) én dolgoztam, nagyon kevésbôl tisztességesen éltem, de sok mindent leírni nem bírok (...) – AZ ÜGYFÉL LEVELÉBÔ L

*

Az ügyfél a NEKI segítségével feljelentést tett. A feljelentés után azonban „(...) már letelt 30 nap és még felém se jöttek a rendôrök (...) én már nem bírom idegekkel (...) így még nem aláztak meg (...)” – AZ ÜGYFÉL LEVELÉBÔ L

*

A rendôrség az ügyben lefolytatott nyomozás eredményeképp az egyik elkövetôre 10.000 F t pénzbírságot szabott ki veszélyes fenyegetés szabálysértése miatt. A támadást megelôzô napon történt verekedés ügyében garázdaság miatt indult büntetô eljárást a megyei fôügyészség bûncselekmény hiányában megszüntette. A NEKI a Legfôbb Ügyészségtôl kérte az esetek felülvizsgálatát, mivel jogi álláspontja szerint több lényeges kérdés a nyomozás során tisztázatlan maradt.

1996: A Legfôbb Ügyészség osztályvezetô ügyésze 1996. márciusában tájékoztatta a NEKI-t, hogy megvizsgálta a fentebb ismertetett ügyekben lefolytatott eljárások törvényességét. Megállapította, hogy a garázdaság vétségében folytatott nyomozást az illetékes városi rendôrkapitányság az eljárási szabályok megszegésével nem szüntette meg határozattal, ami ellen R. J. panasszal élhetett volna. Az ügyész utasította a városi rendôrkapitányságot a megszüntetô határozat utólagos elkészítésére. A cselekménnyel kapcsolatban megállapította a Legfôbb Ügyészség, hogy „ R. J .- ne k a z i ta lb o lt ba n , i ll et v e a b ol t e lô tt t an ús í to tt m ag at a rt ás a a z a zt é sz le l ôk be n v is sz a te ts z és t k el te t t, a h el ys z ín rô l t et t l e g e s s é g g el t ö r t é n ô e lt áv o lí tá s a a k öz ös s ég e gy et é rt és é ve l t al ál k oz ot t .” – A LEGFÔBB ÜGYÉSZSÉG HATÁROZATÁBÓL

A határozat nem tartalmazott választ arra a kérdésre, hogy bármilyen tettlegesség — amennyiben az akár a közösség egyetértésével is találkozik — maradhat-e büntetlenül. A NEKI több ízben kért tájékoztatást az ügyben a városi rendôrkapitányságtól, sikertelenül. Levélben tájékoztattuk az ügyfelet is: „1996. októberében újfent a Rendôrséghez fordultunk, tájékoztatást kérve arról, hogy megvizsgálták-e az Ön panaszát. Az eltelt két hónapban sajnos semmilyen válasz nem érkezett. (...) Remélem, hogy soha többé nem éri Önt atrocitás. Amennyiben mégis, és amennyiben ez etnikai hovatartozása miatt történne, kérem, hogy azonnal keresse majd újra Irodánkat.” – A NEKI LEVELÉBÔL

114

3

*

R. J., Bács-Kiskun megye

sértett: egy roma asszony élettársával és három gyermekével megye: Bács-Kiskun bejelentô: a sértett a sérelem okozója: egy "fiatal magyarokból" álló csoport a sérelem idôpontja: 1994. november a NEKI segítségnyújtása: ◊ a feljelentés megfogalmazása, tanácsadás, ◊ tájékoztatás kérése több ízben a rendôrségtôl, ◊ folyamatos kapcsolattartás az ügyféllel, ◊ felülvizsgálati eljárás kezdeményezése a Legfôbb Ügyészségnél. hivatalos közremûködô: ◊ a rendôrség: - késlekedett az eljárás megindításával, - nem a jogszabályoknak megfelelôen járt el a nyomozás lezárásakor, - nem tájékoztatta az ügyfelet jogi lehetôségeirôl, - nem mûködött együtt a NEKI-vel, ◊ a Legfôbb Ügyészség: felülvizsgálati eljárásában a rendôrség mulasztását megállapította, az elkövetôk súlyosabb büntethetôségét nem. az ügy állása: a rendôrség nyomozást megszüntetô határozata még nem érkezett meg. d o k u m e n t u m o k : (az ügyben 1995-ben 11 dokumentum került a NEKI-hez) KELTE TÍPUSA KITÔL ? KINEK ? TÁRGYA 1996. 01. 08. kérelem NEKI Legfôbb rendôrség eljárásának felülvizsgálatára Ügyészsé g 1996. 02. 28. tájékoztatás Legfôbb NEKI rendôri és az ügyészi intézkedések Ügyészség felülvizsgálata folyamatban 1996. 10. 24. tájékoztatás kérése NEKI rendôrség fellebbezés óta mit tett a rendôrség; lát-e etnikai motivációra utaló jelet az ügyben 1996. 03. 18. tájékoztatás ügyfél NEKI az ügy állásáról 1996. 03. 19. köszönet NEKI Legfôbb tájékoztatásért Ügyészsé g 1996. 05. 23. „fellebbezés” ügyfél rendôrség vizsgálja felül a történtek elbírálását 1996. 05. 23. tájékoztatás ügyfél NEKI felülvizsgálat eredményérôl 1996. 12. 03 tájékoztatás NEKI ügyfél NEKI által tett lépésekrôl

115

M. község, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Lakásépítési támogatás a problémák újraélesztésével " (...) a ház igen sok silány, bontott és szabványon aluli anyagból épült, pl. a gerendák 13 cm átmérôjûek, életveszélyesek! (...) jelenleg kb. 30-50 hasonló 'házépítés' van folyamatban." – az ügyfél levelébôl

1995: Egy község önkormányzata úgy oldotta meg a roma lakosok égetô lakásgondjait, hogy a hatályos jogszabály rendelkezéseinek megfelelôen lakásépítési támogatást nyújtott az érintetteknek és megegyezett velük, hogy az azévi szociális segélyek összegét szintén a lakásépítések támogatására fordítja — tehát abban az évben az építkezô romáknak nem nyílt lehetôségük szociális segély igénybevételére. A vonatkozó rendelkezések szerint az építkezés költségeit a központi költségvetés finanszírozta, az OTP-n keresztül, annak (mûszaki) ellenôrzése mellett. A kivitelezési munkálatok elvégzésére — egyszerûbbé téve a szervezést — az önkormányzat egyetlen vállalkozót bízott meg. Az önkormányzat biztosította az építési telkeket is — mint késôbb kiderült — egy félig mocsaras területen. Több építkezô nem volt megelégedve a felépített lakások minôségével és ezért a Magyar Rádió Ciggány Félóra c. mûsorához — mások a Magyar Televízióhoz — fordultak: „ (...) a mûszaki (...) ellenôrzések csak formaiak voltak, tervrajzot nem láttam, mert mindent ô ( – az építési vállalkozó) intézett. Munkám miatt csupán a pénz felvétele miatt voltam otthon, ezért igen késôn — az ÁFA visszaigényléskor — jöttem rá a csalásra. Ugyanis ekkor láttam a ház leírását, amely most a birtokomban van, és e szerint 2 szoba, fürdôszoba, WC, elôszoba, fôzôfülke, garderobe, kamra, emésztôgödör — a valóságban pedig csak 2 szoba, fôzôfülke és egy kis elôtér épült meg. Ráadásul a ház igen sok silány, bontott és szabványon aluli anyagból épült, pl. a gerendák 13 cm átmérôjûek, életveszélyesek! (...) a ház (...) csupán töredékét éri az 1,2 millió Ft-nak, amibe ez nekem így került.” – EGY ÜGYFÉL LEVELÉB ÔL

A rádióriporter és a NEKI egy munkatársa a helyszínre utaztak, és ott a levélben leírt állapotokat találtak. Nemcsak a mocsaras építési telkek, a munka rossz minôsége, hanem a kispórolt építési anyagok is rontják a házak állagát. Tapasztalták azonban a lakók félelmét is a helyzetbe kívülrôl — bármilyen irányban —beavatkozni kívánókkal szemben is. Ennek ellenére a megoldás hosszú távon való tarthatatlanságára, a házak minôségének rövid idôn belüli gyors romlására — falrepedés, vizesedés — az összes érdekelt (tehát a romák, a polgármester, az OTP és a vállalkozó) figyelmét felhívták. A NEKI munkatársának a felek kifejtették, hogy jónak tartják a lakásprobléma ilyen megoldását, mivel elônyösebb, jobb megoldást találni nem tudnak. A NEKI munkatársa felhívta az építkezôk figyelmét a történt visszaélésekre is, ezek jogi úton való kezelhetôségére. Az építkezôk kifejezett kérelme volt, hogy a NEKI ne kezdeményezzen az ügyben eljárást.

1996: 1996 ôszén a fenti levél írója azzal kereste fel a NEKI-t, hogy a községben a lakások állapota katasztrofális: a falakon széles lyukak keletkeztek, a lakások vizesek — az önkormányzat nem szívta le a területrôl a talajvizet. A NEKI szakértôt kér fel a házak mûszaki állapotának felmérésére és annak eredményétôl — valamint az összes lakásépítô döntésétôl — függôen szándékozik további lépéseket tenni az ügyben. A NEKI idôközben felkérte a Roma Polgárjogi Alapítványt, hogy tapasztalataival segítse az ügy minden érdekeltre nézve kedvezô megoldásában.

116

*

M. község, Borsod-Abaúj-Zemplén megye sértett: bejelentô: megye: a sérelem idôpontja: a sérelem okozója: a NEKI segítségnyújtása:

hivatalos közremûködô:

egy község hátrányos helyzetû roma lakói Magyar Rádió, Cigány Félóra és Magyar Televízió, Pátrin Magazin Borsod-Abaúj-Zemplén 1994 óta az építési vállalkozó, (valószínûsíthetôen) az önkormányzat, az OTP

◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊

felhívta az építkezôk figyelmét a visszaélésekre és a veszélyekre, folyamatos kapcsolattartás az ügyfelekkel, tárgyalások a polgármesteri hivatallal, tárgyalások az OTP-vel, megbeszélések az építési vállalkozóval, partnerszervezet felkeresése, több hasonló üggyel együtt a vonatkozó jogszabályokkal visszaélési lehetôségek tanulmányozása

való

◊ polgármesteri hivatal: a szabálytalanságok felett szemet hunyt, ezzel a sérelmet lehetôvé tette (eredetileg a romákat segítô szándékkal),

◊ OTP: a szabálytalanságok felett szemet hunyt (meglátása szerint a romák érdekében).

az ügy állása: akaratának függvénye)

a jogi eljárásról még nincs döntés (szakértôi vélemény és az összes ügyfél

d o k u m e n t u m o k : (1995-ben 6 dokumentum állt a NEKI rendelkezésére az ügyrôl) KELTE TÍPUSA KITÔL ? KINEK ? TÁRGYA 1996. 07. 16. tájékoztatás egy vidéki jogvédô iroda NEKI esetleírások: lakásépítések, állami kedvezmények korlátozásáról 1996. 07. 23. feljegyzés NEKI egy vidéki jogvédô iroda telefonbeszélgetésrôl képviselôjével: találkozott az OTP vezetôjével 1996. 10. 09. tájékoztatás NEKI egy ügyfél követjük a lakásépítési ügyét, helyszíni interjú szervezése 1996. 12. 04. feljegyzés NEKI személyes bezsélgetés az egyik sértett barátjával: tájékoztatást kér

117

R. L., Jász-NagykunSzolnok megye

Kihallgatás rendôrkutyával „... a kutya végig támadott. Estem, buktam (...)Beismerik azt, hogy ôk rendôri túlkapást végeztek, és hatalmi túltengés volt, és ezért elnézést kérnek” – a feljelentésbôl

1995: R. L. 1995. február 17-én feljelentést tett a J. Megyei Rendôr-fôkapitányságon a helyi körzeti megbízott és egy rendôr társa ellen, akik rendôrkutyát vettek igénybe kihallgatásához. Két helyszínen történt a kényszervallatás: „ (. .. ) A k ut yá s r en dô r a k ut yá v al a k mb . i ro dá b a m ár p ór áz n él kü l é rk ez e tt b e, a k ut yá n s zá jk o sá r v ol t. A mi ko r r ám us z ít ot t ák a k ut yá t , a k ut ya s zá jk o sá rr a l t ám ad o tt r ám , é n m eg pr ó bá lt a m e lf or d ul ni e lô le a f al ho z , d e e kk or a k ut yá s S z. z ás zl ó s m ég j ob ba n b íz ta t ta a k ut yá t . K öz be n e ng em a h át am o n é s a z a lf el e me n t öb bs z ör g um ib o tt al b án ta lm az o tt . T . z sz ls a sz ta l án ál ü lt é s c sa k n ev et e tt . É n m on dt a m n ek i, h og y r en dô r ú r, á ll ít s a m ár l e a k utyá t , m ir e ô c sa k a b ic ik l it h aj to g at ta , h og y a dj am e lô . E z k b. 1 5 p er ci g t ar to t t. ( .. .) A k öz sé g et e lh ag y va ( .. .) i sm ét m eg ál l tu nk a s zo lg á la ti g ép ko c si va l. A g ép ko c si bó l k is zá l lí to t ta k ( .. .) k ie ng e dt ék a s zo lg á la ti k ut yá t p ór áz n él kü l s zá jk o sá rr a l. A ( .. .) r en dô r f el sz ó lí to t t, h og y s za la d ja k , é n a k öz sé g f el é e lk ez d te m v is sz a fe lé f ut ni . K b. ö tv en m ét er i g f ut ot t am , e z i dô a la tt a k ut ya v ég ig t ám ad o tt . E s te m, b uk ta m , k on kr é ta n h og y h ol o ko zo t t s ér ül é st a zt n em t ud om . c sa k a zt , h og y a f ém s zá jk o sá rr a l ö ss ze v is sz a v er t. ( .. .) k ét sz e r v ag y h ár om s zo r m eg k el le t t i sm ét e ln em a f ut ás t a k ut yá v al e gy üt t .” R. L. nem akart beszélni a történtekrôl, „ vé gü l is t is zt á lk o dá s k öz be n , a ny ám t öb bs z ör i u ns zo l ás ár a m on dt a m e l a d ol go k at ”.

Estefelé újra meglátogatta a két rendôr R. L-t és „ ek ko r a k öv et k ez ô k ij el e nt és e ke t t et te : L al i e gy k er ék p ár lo p ás g ya nú j áb a k ev er e de tt , d e t is zt á zó do t t, v ag y v al ós z ín ûs í th et ô , h og y a ki a k er ék pá rl o pá ss a l k ap cs o la tb a n f el ve t et te L al i n ev ét , a z n em s za va h ih et ô . B ei sm e ri k a zt , h og y ô k r en dô r i t úl ka p ás t v ég ez t ek , é s h at al m i t úl te n gé s v ol t, é s e zé rt e ln éz é st k ér ne k .” – A FELJELENTÉSBÔL

A feljelentés alapján indult nyomozást lefolytató Ügyészségi Nyomozó Hivatal vádemelési javaslattal küldte meg az ügyet a Városi Ügyészségnek, mely bizonyítékok hiányában megszüntette a büntetô eljárást. A NEKI jogi képviselôt biztosított R. L. számára, ô azonban az ügyvéddel nem vette fel a kapcsolatot, és az Iroda leveleire sem válaszolt.

1996: A Megyei Fôügyészség 1996 januárjában tájékoztatta a NEKI-t, hogy a nyomozást megszüntetô határozatot hatályon kívül helyezte és egy másik városi ügyészséget jelölt ki a vádemelésre illetve a további eljárás lefolytatására. A kijelölt városi ügyészség 1996. február 2-án nyújtott be vádiratot a városi bírósághoz. A bíróság a NEKI ismételt kérésére 1997 januárjában tájékoztatta az Irodát, hogy az ügyben kényszervallatás bûntette és más bûncselekmény miatt 1997. január 29-én kerül sor tárgyalásra. A sértett a többszöri megkeresések ellenére továbbra sem jelentkezett sem a NEKI-nél, sem a jogi képviselônél. A NEKI mûködési szabályainak értelmében a sértett együttmûködése nélkül az Iroda nem jár el közvetlenül a sértett érdekében. Az eset jellegére való tekintettel azonban az eljárást továbbra is figyelemmel követi.

118

3

R. L., Jász-NagykunSzolnok megye sértett: egy roma férfi megye: Jász-Nagykun-Szolnok bejelentô: a sértett a sérelem okozója: rendôrök (kutyával) a sérelem idôpontja: 1995. február 15. a NEKI segítségnyújtása: ◊ konzultációk egy helyi jogvédô irodával, ◊ jogi képviselô biztosítása, ◊ próbálkozások kapcsolatfelvételre a sértettel és családtagjaival, ◊ kapcsolattartás az ügyészséggel, a Megyei Fôügyészséggel és a bírósággal. hivatalos közremûködô: ◊ rendôrség: a sérelem okozója, ◊ illetékes városi ügyészségség: nem emelt vádat, ◊ a Megyei Fôügyészség: illetékes városi ügyészség határozatát hatályon kívül helyezte, más városi ügyészség kijelölésével a további eljárás lefolytatására és vádemelésre adott utasítást. az ügy állása: bírósági eljárás folyamatban. d o k u m e n t u m o k : (az 1995. évben 14 dokumentum állt a NEKI rendelkezésére az ügyrôl) KELTE TÍPUSA KITÔL ? KINEK ? TÁRGYA 1996. 01. 23. tájékoztatás Megyei NEKI hatályon kívül helyezte nyomozást Fôügyészség megszüntetô határozatot és más ügyészséghez tette át az ügyet 1996. 02. 02 tájékoztatás Megyei NEKI ügy állásáról Fôügyészség 1996. 02. 02. tájékoztatás NEKI ügyfél keressen meg bennünket az ügyben kérése 1996. 02. 02. köszönet NEKI Megyei tájékoztatásért Fôügyészsé g 1996. 02. 12. vádirat ügyészség bíróság rendôrök ellen kényszervallatás bûntette és más bûncselekmény miatt 1996. 02. 20. tájékoztatás NEKI bíróság tárgyalási határnap kérése 1996. 02. 20. tájékoztatás NEKI ügyészség ügy állásáról kérése 1996. 05. 04. feljegyzés NEKI ügyvéddel folytatott személyes megbeszélésrôl: ügyféllel nem tudott kapcsolatba lépni 1996. 06. 07. tájékoztatás NEKI ügyfél jelentkezését várjuk kérése 1996. 06. 27. tájékoztatás NEKI bíróság ügy állásáról kérése 1996. 07. 04. tájékoztatás ügyészség NEKI áttették az ügyet a bíróságnak 1996. 11. 20. tájékoztatás NEKI bíróság eljárás állásáról; tárgyaláson kérése megfigyelôként részt kíván venni a NEKI 1997. 01. 03. tájékoztatás bíróság NEKI tárgyalás határnapja

119

Sz. T.-né, Budapest

Rendôrök és „behajtók”? "Férjem jelezte a két férfinak, hogy feljelentést fog tenni az eljárásuk miatt, mire azok azt válaszolták, hogy 'kinyalhatják a seggünket az ügyészségen is', mert ôk azt tesznek amit akarnak. Azt is közölték, hogy a jelentésükbe azt fogják írni, hogy hivatalos személy elleni erôszakot követtünk el ellenük. (...) Erôs visszatetszést keltett környezetünkben, hogy a rendôrök több ízben becsmérlô és becsületsértô módon utaltak cigány származásunkra." – a feljelentésbôl

1995: 1995. október 20-án délelôtt Sz. T-né munkahelyén, egy piaci étkezdében két, „fenyegetôen fellépô” férfi jelent meg és 500.000 forint megfizetését követelte. Sz. T-né nem értette, hogy miért akarják fizetésre kényszeríteni, hiszen vele szemben senkinek nem állt fenn pénzkövetelése. Megpróbálta munkatársaival együtt az esetet az illetékes rendôrkapitányságon bejelenteni. E lépése bírta távozásra a behajtókat, akik azonban egy újabb személlyel együtt jöttek vissza többször. Az utolsó alkalommal civil ruhát viselô, magukat rendôrnek kiadó személyekkel jelentek meg, akik szintén 500.000 forint megfizetését követelték. Közülük B. J. kitûnt durva fellépésével. Sz. T-né a bûncselekmény miatt tett feljelentésben errôl a következôket mondja el: „ Am ik o r m eg ké r de zt e m, h og y m i re f iz es s ek i ly en n ag y ö ss ze g et , B . J . k öz öl t e, h og y f og ja m b e a m oc sk o s p of ám a t, i t t c s a k ô k k ér d e z h e t n e k , é n p ed i g k u s s o l j a k . ( .. .) K ér te m ô ke t, h og y a zo nn a l i g a zo l j á k m ag u k a t , e zt a zo n b a n m eg t a g ad t á k . B . J . a z se bé b e n yú lt , é s b i l i n c s e t v et t e l ô , a zt t ö bb sz ö r a z a sz ta l ho z c sa pk o dt a, é s k öz öl t e, h og y m eg f og b il in c se ln i é s e lv is z . ( .. .) a p ia co n e gy t öm eg g yû lt ö ss ze , a ki k a b üf é k ör ül á cs or o gt ak é s s ze mm e l k öv et t ék a z e se mé n ye ke t . ( .. .) ( A B . J . é s t ár sa á lt al h as zn á lt k if ej e zé se k : ‘ ka pj á to k b e a f as zo m at , a kk or i s b ev is z le k b en ne t ek et ’ , ‘ a b ol to t i s b ez ár a to m’ , ‘ mo cs k os c ig án y b an da ’ . ) ” – A FELJELENTÉSBÔL

A rendôrök az étkezdében és késôbb, a kapitányság épületében is bántalmazták Sz. T.-nét és a segítségére sietô férjét is. Mielôtt azonban a kapitányság fogdájába szállították volna a házaspárt, ôket „bbelökték egy gépkocsiba” és „ccéltalanul kocsikáztak” velük, miközben a rendôrségi gépkocsit a pénzbehajtók Mercedese követte. A feljelentés szerint a pénzbehajtók a rendôrségre is bementek a sértettekkel. Sz. T.-nét és férjét — akik mindketten betegesek, gyógyszeres ellátásra szorulnak — több óráig tartották benn a fogdában, anélkül hogy közölték volna velük ennek indokát. Gyógyszereiket – kérésük ellenére – csak órák múlva kapták kézhez. Már ügyvédjük jelenlétében, tanúként hallgatták meg ôket fiuk hollétére nézve. A feljelentésben leszögezték, hogy „ a t an úk a t é s e ls ôs o rb an m in ke t f ôl eg a z h áb or í to tt f el , h og y a r en dô r ök a p én zb e ha jt ó k o ld al á n l ép te k f el , ô ke t e rô sí t et té k . M in dk e tt en b ün te t le n e lô él e tû ek v ag yu n k, t öb b m in t h ús z é ve d ol go z un k u gy an a zo n a h el ye n , f iu nk n ag yk o rú , h a v el e b ár mi l ye n p ro bl é má ja v an a r en dô r sé gn e k, a hh oz n ek ün k s em mi k öz ün k .” – A FELJELENTÉSBÔL

A sértettek és jogi képviselôjük, dr. Radványi Katalin ügyvéd feljelentésére az Ügyészségi Nyomozó Hivatal indított büntetô eljárást B. J. és társai ellen jogellenes fogvatartás bûntette és egyéb bûncselekmények miatt. A kerületi rendôrkapitány a NEKI-t és a Népszabadság újságíróját is úgy tájékoztatta, hogy a fenti elôállítás „jogszerûen történt”, de a sértettekkel szemben „további eljárást nem” kezdeményeztek. Sz. T-né fiának bûnügyében B. J. továbbra is részt vett a nyomozásban, ami ellen a jogi képviselô elfogultsági kifogást jelentett be.

120

3

3

Sz. T.-né, Budapest

1996: A sértettek jogi képviselôje és a vele együttmûködô NEKI is többször kért felvilágosítást az ügyben az eljáró szervektôl. 1996 decemberében tájékoztatta a jogi képviselô a NEKI-t, hogy rendelkezésére áll az ügyben a vádirat, mely június 28-án került benyújtásra a bírósághoz. A vádirat a következô tényállást állapította meg: „ (. .. ) A z I . r . v ád lo t t e gy be n u ta lá s t t et t a rr a i s, h og y a me nn y ib en 5 00 .0 0 0 F t- ot ( .. .) s ér te t t k if iz e t, a t ov áb b i r en dô r i i nt éz k ed és t ôl e lt ek i nt en e k, e ll en k ez ô e se tb e n S z. T .n ét e lô f og ja á ll ít a ni a k er ül e ti r en dô r ka p it án y sá gr a . ( .. .) e zu tá n B . J . m eg a ka rt a b il in c se ln i S z. -n é t. A s ér te t t e nn ek e ll en á ll t, e kk or I I. r . v ád lo t t S z. T .- né t n ek il ö kt e a p ec se n ye sü t ô h el yi s ég be n l év ô v as sz e rk ez e tb ôl k és zü l t á ll vá n yn ak . ( .. .) a l ök és k öv et k ez té b en b al m el lé n 8 n ap on b el ül g yó gy ul ó s ér ül é st s ze nv e de tt ( .. .) S z. T . i s m eg je l en t ( .. .) t ôl e i s k öv et e lt e 5 00 .0 0 0 F t m eg fi z et és é t ( .. .) e ll en k ez ô e se tb e n k il át á sb a h el ye z te S z. T . e lô ál l ít ás á t i s. ( .. .) S z. T -t m eg bi l in cs e lt e, é s S z. T .- né v el e gy üt t e lô ál l ít ot t a. ( .. .) o kt ób e r 2 0- án k b . 1 4 ó ra 3 0 p er ct ô l 1 9 ó rá ig t ar tó z ko dt a k a z e lô ál l ít ó h el yi s ég be n ( .. .) A l eí rt t én yá l lá s a la pj á n I . r . B . J -t : v ád o l o m - 2 r b . ( .. .) j o g el l en es f o g v a t ar t á s b û n t e t t é v e l , I I. r . J . A -t : - 1 r b . ( .. .) h i v at a l o s e l j ár á s b an e l k ö v e t e t t b án t a l ma zá s v ét s é g év el ” – A VÁDIRATBÓL

3

Az ügyben a bíróság 1997-ben tartja majd az elsô tárgyalást.

sértett: egy roma házaspár bejelentô: sértettek a sérelem okozója: rendôrök (és a rendôrséggel együtt mûködô „pénzbehajtó-szerû” emberek) a sérelem idôpontja: 1995. október 20. a NEKI segítségnyújtása: ◊ helyszíni interjú készítése, ◊ nyilvánosság biztosítása, ◊ tájékozódás a nyomozó hatóságoknál, ◊ kapcsolattartás a sértettel és ügyvédjével, ◊ televízió megkeresésére segítségnyújtás riport elkészítésében a sértettel. hivatalos közremûködô: ◊ rendôrök: a sérelem okozásában mûködött közre, ◊ Ügyészségi Nyomozó Hivatal: az eljárást lefolytatta, a NEKI-t tájékoztatta, ◊ ügyészség: vádiratot nyújtott be. az ügy állása: bíróság elôtt. d o k u m e n t u m o k : (1995-ben a NEKI KELTE TÍPUSA 1996. 07. 10. feljegyzés 1996. 09. 25. feljegyzés 1996. 10. 02. tájékoztatás kérése 1996. 11. 04. feljegyzés 1996. 11. 20. feljegyzés 1996. 11. 22. feljegyzés

dokumentációja az ügyrôl 14 iratból áll) KITÔL ? KINEK ? TÁRGYA NEKI ügyvéd telefonbeszélgetés az ügy állásáról NEKI telefonbeszélgetés ügyvéddel: ügy állása NEKI bíróság tárgyalási határnap NEKI jogi tanácsadás ügyfél fia ügyében NEKI telefonos tájékoztatás ügyfél fia ügyérôl NEKI telefonbeszélgetés ügyvéddel: ügy állása

121

N. J., Heves megye

A rendôrség alapos gyanúja emberölési ügyben „E személy (személyek) felkutatását és megbüntetését kérjük (...) N.-nek ilyen súlyú bûncselekmény alapos gyanúja miatti ôrizetbe vétele és errôl a sajtó tájékoztatása erkölcsi és anyagi károkat okozott” – a sértettnek az Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz intézett panaszából

1995: 1995. augusztusában a kora hajnali órákban egy kommandós csoport rajtaütésszerûen házkutatást tartott — néhány tárgy lefoglalása mellett — N. J., egy sikeres roma vállalkozó családi házában. Az intézkedést olyan módszerekkel hajtották végre, melyek a férfit és családját mélyen megalázták (számos szirénázó rendôrautó, agresszív behatolás a házba stb). N. J.-t e hajnalban nyereségvágyból elkövetett emberölés alapos gyanújával vették ôrizetbe és szállították el lakásából. Vallomástétele után a rendôrök szabadon engedték, mert idôközben bebizonyosodott, hogy ôt egy másik személy nem megbízható vallomása alapján vették ôrizetbe. E személyt N. J. az Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál hamis vád bûntette miatt feljelentette. A nyomozást megszüntették, azzal az indokkal, hogy a szóban forgó személy nem tett a sértettre nézve terhelô vallomást. N. J. dr. Magyar Elemér, a NEKI egri irodájának vezetôje segítségével megpanaszolta a fentebbi határozatot. Panaszának a Fôvárosi Fôügyészség helyt adott és elrendelte a nyomozást.

1996: A büntetô eljárás hamis vád bûntette miatt 1996-ban is folyt. Az eljárás befejezése után a sértett és jogi képviselôje az okozott anyagi és nem anyagi jellegû kár megtérítése iránti per indítását tervezi. Az eljárás okozta sokk hatására N. J. egyik gyermeke továbbra is ideggondozásra szorul.

sértett: egy roma vállalkozó bejelentô: sértett megye: Heves a sérelem okozója: rendôrség a sérelem idôpontja: 1995. szeptember 9. a NEKI segítségnyújtása: ◊ jogi képviselô biztosítása, ◊ konzultációk a sértettel és az ügyvéddel, ◊ sajtó tájékoztatása. hivatalos közremûködô: ◊ rendôrség: sérelem okozója, ◊ Ügyészségi Nyomozó Hivatal: nyomozást megtagadta, ◊ Fôvárosi Fôügyészség: nyomozást elrendelte. az ügy állása: büntetô eljárás folyamatban.

dokumentumok: 1995-ben 2 dokumentum állt a NEKI rendelkezésére, 1996-ban az ügyben a sértett és jogi képviselôje egyetlen iratot sem kapott az eljárásról.

122

G. Gy., Csongrád megye

A bérlô költségén felújított tanyát a TSZ eladja "Eladták a házat amiben lakunk, én és két kiskorú családom, a fejünk felül. Mi hoztuk rendbe, már össze is dôlt volna (...) " – az ügyfél levelébôl

2

4

1995: G. Gy. 1993-ban kezdett a helyi TSZ-ben dolgozni. Ekkor kötött házasságot és telepedett le családjával a községben. A TSZ egy "Megállapodás"-ban biztosította a család számára egy "szolgálati jellegû" tanya igénybevételét azzal, hogy „a szövetkezet amennyiben az épületet lakhatóvá teszik, bérleti szerzôdést köt ...”. A "Megállapodás"ban foglaltak szerint a családot terhelte a tanya felújítási munkáinak elvégzése ill. annak költségei, és ezen okiratban kötelezte magát G. Gy. és felesége arra is, hogy a TSZ-szel munkaviszonyt létesítenek, illetve „amennyiben G. Gy. a munkavégzési viszonyát megszünteti ez azzal jár, hogy a megjelölt lakásból 15 napon belül kiköltözni köteles”. G.Gy.-ék felújították, majd a TSZ — tájékoztatása szerint — 1995. szeptember 18-án eladta a tanyát.

G. Gy. 1995. október 31-én kérte, hogy szüntessék meg munkaviszonyát. E lépésére a TSZ vezetôségének tudomása szerint azért került sor, mert „az ingatlant megvásárló B. I.-nél kívánt elhelyezkedni”. G. Gy. véleménye az ügyrôl a következô — NEKI-hez írt — leveleibôl válik világossá:

„(...) Végül is oda jutottam, hogy november 1-jétôl otthagytam a tsz-t. De az elnökkel megbeszéltük hogy közös megegyezéssel megyek el. De ez nem így történt. Úgy adta ô ide a papírjaimat, hogy 90 napig nem kapok munkanélkülit. Ha én ezt tudtam volna elôre nem hagytam volna ott a munkámat. Cserébe, hogy itt lakhatom felügyelek a jószágaira melynek fele a lakás mellékhelyiségeiben van elhelyezve a másik fele a nagy istállóban ami ugyancsak az ô tulajdona. (...) De a helyzetemben nem tudok nyugodtan várni. Soha nem tudhatom ahol reggel felkelnek a gyermekeim, ott este le is fekszenek. Kérem értsenek meg. A gazda is bármikor, bármilyen okot kitalálhatna csak hogy távozzunk a házából.” – AZ ÜGYFÉL LEVELÉBÔ L

*

1996: A NEKI munkatársa 1996 májusában felkereste G. Gy.-t és családját, hogy a lehetséges jogi eljárásokhoz további információkat gyûjtsön. A tényfeltárás során interjú készült a családdal és az egyik új tulajdonossal. „(...) ôk (– B. I. és egy társa) a tulajdonosai a környezô földeknek és az istállóknak is, több, addig magánkézen levô házat is megvásároltak a környéken. (...) B . I. sokszor jár ki a tanyára, többször vendégekkel, váratlan idôpontokban, ami kényelmetlenséget okoz G-nek, hiszen neki minden alkalommal ki kell néznie (már volt, hogy a kádból lépett ki ezért), nehogy illetéktelen személyek jöjjenek és az állatokban esetleg kárt tegyenek. A " gazda" albérleti díjat nem kér a családtól, ám elvárja, hogy G. gondozza az állatokat (jelenleg naponta kb. 3 órát dolgozik a "gazda" állataival — kb. 150 forintos munkabért lehet számítani a hasonló jellegû munkáért) és többször szóvá tette, hogy aggódik amiatt, hogy az állatok napközben, amíg G. napszámban ( 1.000-1.500 forintos napidíjért ) dolgozik, elcsatangolnak és a szomszédos TSZ földön kárt okoznak, amit aztán neki kell megtérítenie. (...). A "gazda" elmondta nekünk,

123

G. Gy., Csongrád megye

hogy neki több tanyája is van a környéken, ahol G-ékhez hasonló adottságok mellett figyelnek emberek az ô állataira. Megígérte, hogy szükség esetén a NEKI rendelkezésére bocsátja az eredeti adásvételi szerzôdést, melyben — úgy emlékszik — szerepelnek kitételek a bérlôre és G. úr munkaviszonyára vonatkozóan is.” – AZ INTERJÚ ÖSSZEFO GLALÁSÁBÓL

B. I. ezidáig nem küldte meg a NEKI által kért adásvételi szerzôdés másolatát. A NEKI jogásza tájékoztatta G. Gy.-t az általa az üggyel kapcsolatban indítható polgári és büntetô eljárásokról. Az ügyfél az eset per nélküli rendezése mellett döntött. Augusztusban tájékoztatta a NEKI-t, hogy " kilökött a gazda". Jelenleg G. Gy. családjával egy másik tanyán lakik és az önkormányzat segítségével próbálja megoldani lakásgondját. A NEKI ígéretet tett arra, hogy megpróbálja lehetôvé tenni, hogy G. Gy. — és a környéken élô számos sorstársa — története filmre kerüljön.

§ A jogi szempontból tisztázatlan körülmények 1) Hogyan került rendezésre a tanyára vonatkozó adásvételi szerzôdésben a bennlakó bérlô bérleti jogviszonya? 2) A rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapítható, hogy a TSZ tulajdon eladására általában utólagos közgyûlési jóváhagyással került sor. Mekkora az így magántulajdonba került ingatlanok értéke? Kiknek a tulajdonába kerültek ezek az ingatlanok? Milyen módon kerültek a vevôk kiválasztásra? Valós értéken kerültek-e a régebben a TSZ tulajdonában állt ingatlanok értékesítésre? 3) Milyen módon foglalkoztatja B. I. és társa a tanyáikon dolgozó embereket? Ismert-e az ilyen módon foglalkoztatottak helyzete az Országos Munkaügyi Fôfelügyelet elôtt? A jelenlegi adatok alapján az ügyben etnikai diszkriminációt teljes bizonyossággal megállapítani nem lehet. A kiszolgáltatott helyzetben élôk több szempontból jogszerûtlen kihasználásáról indítható lenne eljárás, melynek kezdeményezésérôl az ügyfélnek kell döntenie, lefolytatására pedig állami szerv rendelkezik hatáskörrel.

124

?

G. Gy., Csongrád megye

sértett: egy roma férfi és családja megye: Csongrád megye bejelentô: a sértett a sérelem okozója: egy mezôgazdasági termelô szövetkezet mint munkáltató a sérelem idôpontja: 1995. szeptember 18. a NEKI segítségnyújtása: ◊ iratok beszerzése, ◊ helyszíni interjú az ügyféllel, ◊ az új tulajdonos figyelmének felhívása a jogszerûtlenségekre, ◊ ügyfél tájékoztatása az ügyben indítható polgári és büntetô eljárásokról. hivatalos közremûködôk: ◊ polgármesteri hivatal: kérésre tájékoztatást ad, ◊ termelôszövetkezet mint munkáltató: a sérelem okozója. az ügy állása: A jelenlegi adatok alapján az ügyben etnikai diszkriminációt megállapítani teljes bizonyossággal nem lehet. Sem büntetô-, sem polgári peres eljárás nincs folyamatban. d o k u m e n t u m o k : (a NEKI dokumentációja az ügyrôl 1995-ben 14 iratból állt)

KELTE

TÍPUSA

KITÔL ?

KINEK ?

TÁRGYA

1996. 01. 15.

jegyzôkönyv

MGTSZ

ügyfél

1996. 02. 06.

tájékoztatás

NEKI

ügyfél

1996. 04. 29. 1996. 05. 02.

NEKI NEKI

1996. 05. 07. 1996. 06. 06.

beszámoló tájékoztatás kérése irat elkérése tájékoztatás

igazgatóság 1995. december 21-i jegyzôkönyve, hozzájárulnak az ügyfél kilépéséhez a továbbiakban is foglalkozni kívánunk az üggyel helyszíni interjú és összefoglalás helyi szociális rendelet

polgármesteri hivatal B.I. (az egyik gazda) adásvételi szerzôdés NEKI szociális rendelet

1996. 06. 28 1996. 06. 28.

tájékoztatás köszönet

1996. 07. 10. 1996. 07. 23.

köszönet, tájékoztatás feljegyzés

1996. 09. 09. 1996. 09. 19.

tájékoztatás tájékoztatás

NEKI polgármes teri hivatal NEKI ügyfél NEKI polgármesteri hivatal ügyfél NEKI NEKI

-

NEKI NEKI

ügyfél ügyfél

önkormányzat szociális rendelete, filmezés tájékoztatásért köszönet a rendeletért; helyzete bizonytalan telefonbeszélgetés ügyféllel újabb személyes találkozásról filmezés filmezés

125

Cs.-né, Zala megye

Egy roma újságírónô perei "de azt furcsának találom, hogy amit akkor határozottan állítottak a lányok, a nevelôk, azt most nem vállalják. Valami történhetett közben, de hogy mi, azt nem tudhatom (...)" — egy újságcikkbôl

„Neveltjeink bár problémás gyerekek— jó részük börtönben született, szüleit nem ismeri—, összességében mégis közepesnek ítélem képességeiket. Szocializációjuk a négy fal között játszódik le, s ebben a közegben minden felnôtt modellt képez. (...)” — egy megyei napilapból

2

1995: Cs.-né egy megyei hetilapnak írt cikkeket. 1991-ben „Kecskére a káposztát” címmel jelentette meg a lap Cs.-né 7 részbôl álló cikksorozatát, melyben X. úr, nevelôotthoni nevelôtanár esetét tárta fel. A cikksorozatból — mely nagy visszhangot váltott ki — a következôk derülnek ki: • X. úr egy kis település általános iskolájának igazgatóhelyetteseként kísérleteket tett arra, hogy kis- i l l . fiatalkorú tanulókkal szexuális kapcsolatot létesítsen. Egy konkrét eset miatt lefolytatott büntetô eljárásban a bíróság X. urat 8 hónap börtönbüntetésre ítélte kiskorúak veszélyeztetésének bûntette miatt, a végrehajtást 2 évre felfüggesztve. (1988) • X. urat a következôkben egy nevelôotthon igazgatója — annak ellenére, hogy ismerte „a kolléga történetét” — alkalmazta nevelôtanárként. • X. úrnak új munkahelyén, többek elmondása szerint is volt viszonya egy gondozottjával, akinek késôbb gyermeke született, a gondozott elmondása szerint X. úrtól. X. úr ellen újra büntetô eljárás indult, ám ezúttal a sértett az ügy bírósági szakában visszavonta eredeti, X. úrra nézve terhelô vallomását. Mint azt az újságírónônek is elmondta, nyugalomban szeretné nevelni gyermekét, új élettársával együtt. • X. úr neve a cikksorozatban végig kiírásra került, ami ellen ô nem tiltakozott. Az 5. számú cikkben addigi sérelmeirôl nyilatkozott X. úr, de e sérelmek között nevének kiírása nem szerepelt.

§ • X. úr, miután elmulasztotta a sajtó-helyreigazítási per megindítására nyitva álló határidôt és emiatt ezirányú keresetétôl el kellett állnia, személyiségi jogainak megsértése miatt indított polgári pert az újságírónô ( és e pertôl függetlenül a hetilap felelôs szerkesztôi ) ellen. • Az ügyben elsô fokon eljáró bíróság megállapította a jogsértés megtörténtét és Cs.-nét kötelezte, hogy X. úrnak különösen becsületét, jó hírnevét és emberi méltóságát sértô írásaival kapcsolatban egész oldalas bocsánatkérô hirdetést adjon fel, melyben nem újságíróként használt szignóját, hanem teljes nevét, valamint lakcímét jelentesse meg. Kötelezte továbbá Cs.-nét a perköltségen és az illetékeken felül nem vagyoni kárként 200 000 F t és annak kamatai megfizetésére. • A mindkét fél által vitatott ügyben a másodfokú bíróság, részben megváltoztatva az elsôfokú ítéletet, meghatározta az X. úr személyiségi jogait sértô cikkrészleteket, a hirdetés szövegébôl törölte Cs.-né férjezett nevét és lakcímét, a nem vagyoni kár összegét pedig — melynek 1.000.000 Ft-ra való emelését kérte idôközben X. úr — 100 000 Ft-ra csökkentette. • Az újságírónô által tett valótlan tényállítások kérdéskörében a bíróság megállapította, hogy egy közlés akkor is sértheti a jó hírnévhez való jogot, ha az azt nyilvánosságra hozó „tévedett, illetôleg jóhiszemûen, a társadalom számára elônyös cél érdekében járt el”. A bíróság szerint Cs.-né nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a cikksorozat tényállításai a valóságnak megfelelôek voltak. Cs.-né, mint az eljárás során végig, vitatta a bíróság fenti megállapítását. Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben felsorolta a valóság bizonyítására tett tanúbizonyítási kérelmeit, melyeket mind az elsô-, mind a másodfokú bíróság elutasított.

126

Cs.-né, Zala megye

• A hetilap, melyet X. úr egy másik bíróság elôtt a fentiekkel összefüggô jogalapon perelt, megpróbált Cs.-né perébe beavatkozni, az eljáró bíróság ellen elfogultsági kifogást bejelenteni, sikertelenül.

1996:

• 1996 márciusában, Cs.-né felülvizsgálati kérelme alapján a Legfelsôbb Bíróság X. úr keresetét nyilvános elégtétel adására és kártérítés megfizetésére vonatkozó részében elutasította, a jogerôs másodfokú ítélet „jogsértést megállapító rendelkezéseit pedig hatályában” fenntartotta. Cs.-nét összesen 9000 Ft illeték megfizetésére kötelezte. • A Legfelsôbb Bíróság álláspontja szerint az eljárás folyamán Cs.-né nem tudott valóságbizonyítási kötelezettségének eleget tenni. • Az eljáró bíróságok jogszabálysértôen „ugyan mellôzték a beavatkozó elfogultsági kifogásának érdemi elbírálását”, ez „azonban az ügy érdemi elbírálására lényegi kihatással nem volt”. • Cs.-né mint állandó megbízott munkatárs írta meg a vitatott cikksorozatot, a szerkesztôk felkérésére. Mivel a bíróság meglátása szerint a cikkek hangvétele nagyrészt a szerkesztésbôl eredt, mentesítette Cs.-nét a kártérítés megfizetésének kötelezettsége alól. • A felülvizsgálati kérelem beadásával egyidôben és azonos tartalommal Cs.-né jogi képviselôje, dr. Bánfalvi János , egyéni panaszt nyújtott be az Európai Emberi Jogi Bizottsághoz, mely regisztrálásra került. A Legfelsôbb Bíróság ítéletét követôen dr. Bánfalvi visszavonta panaszát, hiszen a magyar jog által lehetôvé tett jogorvoslati lehetôségek kihasználásával sikerült ügyfele érdekeit érvényesíteni.

A NEKI szerint a fenti eset továbbra sem minôsíthetô közvetlenül etnikai diszkriminációnak, sem az újságírónô, sem pedig a nevelôotthon lakói vonatkozásában. A NEKI az ügy felvállalásánál a sérelmet szenvedett kis- és fiatalkorú (nagyrészt roma) lányok kiszolgáltatott helyzetét, a megfelelô jogi szabályozás, szankciórendszer és az ellenôrzések hiányát tekinti diszkriminatívnak. Irodánk a jövôben potenciálisan bekövetkezô hasonló esetek megelôzését tartja elérendô célnak.

sértett: bejelentô: a sérelem okozója: megye: a sérelem idôpontja: a NEKI segítségnyújtása:

hivatalos közremûködô:

több – általában roma származású – állami gondozott, egy roma származású újságíró az újságíró egy nevelôtanár Zala a ’80-as évektôl

◊ ügyféllel és jogi képviselôvel rendszeres konzultációk és elemzések, ◊ bíróságtól folyamatos tájékoztatás kérés, ◊ részvétel a Legfelsôbb Bíróság tárgyalásán. ◊ bíróság: elsô- és másodfokon tárgyalta az ügyet, az ügyfél, jogi képviselôje és a NEKI szerint nem minden pontban jogszerûen járva el

◊ Emberi Jogok Európai Bizottsága: az ügyet nyilvántartásba vette, ◊ Legfelsôbb Bíróság: felülvizsgálta az alsóbb fokú bírósági határozatot. az ügy állása:

eredményesen lezárult.

d o k u m e n t u m o k : (1995-ben – az itt feltüntetetteken kívül – 10 dokumentumot szerzett be a NEKI az ügyben.) KELTE TÍPUSA KITÔL ? KINEK ? TÁRGYA 1995. 09. 26. kérelem ügyvéd Emberi Jogok ügy kivizsgálására Európai Bizottsága 1995. 11. 16. tájékoztatás Emberi Jogok ügyvéd a kérelem regisztrálásáról Európai Bizottsága 1996. 03. 27. feljegyzés, NEKI Legfelsôbb Bíróság ítéletérôl elemzés 1996. 03. 28. tájékoztatás NEKI ügyvéd az érintett lap ellen indított eljárásról kérése 1996. 06. 18. határozat Legfelsôbb Bíróság ügyfél mentesíti ügyfelet a kártérítés megfizetése alól 1996. 06. 27. tájékoztatás NEKI ügyvéd fenti határozat megkérése kérése 1996. 07. 01. tájékoztatás ügyvéd NEKI fenti határozat megküldése

127

P. M., Vas megye

Az orvos nem látja kezelendônek a macskaharapást „az Etikai Bizottság véleménye szerint etikai vétség nem bizonyítható. (...) A Bizottság felhívja dr. P. L. figyelmét arra, hogy igyekezzen javítani viszonyát betegeivel...” – a Megyei Orvosi Kamara Határozatából

1995: Egy romát megharapott egy — nem kizárhatóan veszett — macska. A sebet az ügyeletes orvos ellátta és injekciókúrát rendelt el, megemlítve, hogy az ilyen jellegû sérülés halálos is lehet. A háziorvosa azonban nem adta be számára az injekciókat, és az ügyfél állítása szerint megalázó kifejezéseket használt vele szemben, amire a beteg roma származása késztette. A NEKI az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál és az illetékes Orvosi Kamaránál jelentette be a panaszt. Az orvosi kamara elsô tájékoztatásában közölte, hogy nem ez az elsô panasz az orvos munkájával kapcsolatban, és ígéretet tett az ügy kivizsgálására.

1996: Az ÁNTSZ szakmai szempontokból vizsgálta az esetet, és megállapította, hogy orvos eljárása „szakmailag megalapozott” volt. Az Orvosi Kamara Határozatban rögzítette, hogy „az Etikai Bizottság véleménye szerint etikai vétség nem bizonyítható”, a Kamara elnöke felajánlotta közvetítôi segítségét „a normális orvos-beteg kapcsolat helyreállításában”, és a Bizottság figyelmeztette az orvost, hogy javítson betegeivel fennálló kapcsolatain.

sértett: egy roma férfi megye: Vas bejelentô: kisebbségi szószóló a sérelem okozója: körzeti orvos a sérelem idôpontja: 1995. november a NEKI segítségnyújtása: ◊ tájékoztatás kérése körjegyzôségtôl, ◊ kapcsolattartás a polgármesteri hivatallal, ◊ tájékoztatás kérése az ÁNTSZ-tôl, ◊ vizsgálat kérése a megyei orvosi kamarától, ◊ kapcsolattartás a kisebbségi szószólóval. hivatalos közremûködôk: ◊ körjegyzôség: a probléma jegyzôkönyvezése, ◊ kisebbségi szószóló: az ügy bejelentése, ◊ orvosi kamara: vizsgálatot folytatott le, ◊ ÁNTSZ: szakmai kifogást nem talált. az ügy állása: a sérelem okozóját szakmai felettese figyelmeztette; az ügy lezárva. d o k u m e n t u m o k : (a NEKI dokumentációja az ügyrôl 1995-ben 15 iratból állt) (a táblázatban P.H.: polgármesteri hivatal; K.Sz.: kisebbségi szószóló)

KELTE 1996. 01. 03.

TÍPUSA

bejelentés kiegészítése 1996. 02. 15. tájékoztatás érk.: 1996. tájékoztatás 06. 15. (kelt: 1995. 12. 21.) 1996. 02. 23. tájékoztatás kérése 1996. 04. 29. tájékoztatás 1996. 06. 27. tájékoztatás kérése 1996. 07. 29. tájékoztatás 1996. 07. 30. tájékoztatás 1996. 08. 06. tájékoztatás 1996. 08. 06. tájékoztatás

128

KITÔL ?

KINEK ?

NEKI

orvosi kamara ügyfél leveleinek másolata

TÁRGYA

Körjegyzôség ÁNTSZ

NEKI P.H.

az ügyet más körjegyzôséghez tették át szakmai vizsgálat eredménye

NEKI

ÁNTSZ

szakmai álláspont a panaszolt eljárásról

orvosi kamara NEKI

NEKI P.H.

vizsgálat eredménye orvos általános elfogadottsága

K.Sz. P.H. NEKI NEKI

NEKI NEKI P.HK.Sz.

orvosi kamara vizsgálatáról a lakók általában elégedetlenek az orvossal etnikai vonatkozásokat nem lát nincs lehetôsége más eljárást kezdeményezni

F. B., Budapest

Névtelen rasszista fenyegetô levél és az önkormányzat kilakoltatási figyelmeztetése "...takarodjatok a gázkamrába (...) fertôzitek az egész világot" — egy névtelen levélbôl

"Tudomásomra jutott, hogy Önök (...) zavarják a lakók nyugalmát..." – az önkormányzat levelébôl

2

4

F. B. feleségével és négy gyermekükkel 1989 óta lakik egy bérház egyik 42 m2 alapterületû önkormányzati lakásában, szûkös anyagi körülmények között. 1995. ôszén egy egyházi alapítvány csekkjére írt üzenetet dobtak be a család postaládájába a következô szöveggel: „Tetves tüdôbajos cigányok takarodjatok a gázkamrába kús legyen börtöntöltelékek Fertôzitek az egész világot”. Minden egyéb elôzmény nélkül kb. egy héttel késôbb az önkormányzat vagyonkezelési irodája felszólította a családot, hogy szüntessék meg „botrányos magatartásukat, mert ellenkezô esetben — amennyiben a lakók nyilatkozatai alátámasztják — bérleti szerzôdésüket felmondjuk és Önöket a lakásból való kiköltöztetésre kötelezzük”. Ez idôponttól kezdôdôen a család napi rendszerességgel kapott gyalázkodó, fenyegetô hangvételû telefonhívásokat. F. B. ellen szabálysértési eljárás is indult „csendháborítás, tulajdon elleni, házirend megsértése, köztisztasági szabálysértési ügyben”, melyben a feljelentésben foglaltak ismertetése nélkül 1996. január 26-ára kapott idézést.

A családot — melynek egyetlen tagja ellen sem folyt soha büntetô eljárás illetve más, a fentiekhez hasonló hatósági intézkedés sem — rendkívül felzaklatták a történtek, és az ügy rendezése érdekében a NEKI-hez fordultak segítségért. A NEKI dr. Róth Miklóst ügyvédet bízta meg a fenti helyzet jogi úton történô rendezésével. A jogi képviselô 1996. január 5-én kérte az önkormányzat szabálysértési hatóságát, hogy a feljelentés másolatát számára küldje meg. Egyben kizárási kérelmet terjesztett elô az önkormányzat ellen, tekintettel az önkormányzattal szemben elôterjesztett birtokháborítási panaszra. A fenti eljárási lépés eredményeként jutott F. B.-ék tudomására, hogy az ellenük folyó eljárások okául egy — hat, késôbb nyolc lakótársuk által aláírt — levél illetve annak hivatalosan megismételt formája szolgált, melyek valóságtartalmát az intézkedô önkormányzati tisztviselôk elmulasztották ellenôrizni. A család számára érthetetlennek tûnt, hogyan intézkedhetett az önkormányzat egy — a Fehér Füzet 1995. c. kiadványunkban részletesen elemzett — hevenyészett, a kb. száz lakó közül hat illetôleg nyolc személy által aláírt beadvány alapján, és hogyan fenyegethette ôket kilakoltatással.

§ • 1995-ben a fent említett beadvány alapján az önkormányzat vagyonkezelési irodájának lakásügyi csoportja felszólította F. B.-éket, hogy „botrányos magatartásukat” szüntessék meg. Ezzel egyidejûleg és az azonos beadvány alapján ugyanezen önkormányzat szabálysértési hatósága eljárást indított F. B. ellen. • Dr. Róth Miklós 1996. január 5-én a szabálysértési ügyben kizárási kérelmet terjesztett elô az önkormányzat ellen a Közigazgatási Hivatalhoz és birtokháborítási panasszal élt az önkormányzat jegyzôje, valamint a beadványt aláírók ellen, ez utóbbi ügyben is kérve az önkormányzat kizárását az eljárásból. A kizárási panasz oka mindkét esetben a jegyzô összeférhetetlensége volt. • A szabálysértési eljárás lefolytatására a Közigazgatási Hivatal egy másik önkormányzatot jelölt ki, melynek szabálysértési hatósága három tárgyalás megtartása után m egállapította, hogy F . B-t nem terheli felelôsség a feljelentésben ellene felhozottak miatt. A tárgyalási jegyzôkönyvek tanúsága

129

F. B., Budapest szerint a feljelentést tevôk nem tudták kétséget kizáróan bizonyítani, hogy az általuk kifogásolt cselekményeket valóban F. B. és társai követték el: „ A h áz t öb bi l ak ój a t is zt a , r en de s e mb er , b ár a k ét s ze me m me l n em l át ta m , d e a s ze me t ek et ( .. .) c s a k ô k s zó rh a t j ák s zé t . ( .. .) é s m ás n em v ol t a k ör ny é ke n, t eh át c sa k ô k l eh et n ek ( .. .) E zt a l ak ók k öz öt t l eh et h al la n i, i nf or m ál is c sa to r ná ko n k er es z tü l. T ud om á so m v an a rr ól , h og y a k ap ub e já ra t ü ve ga b la ká t i s b et ör t ék , b ár e zt s ze mé l y s ze ri n t n em l át t a m ( .. .) ” – A JEGYZÔKÖNYVBÔL

•

„ ni nc s en t ud om á so m a rr ól , h og y a z F . c sa lá d h an go s ko dn a , f en ye g et ôz n e ( .. .) S zá mo m ra a z F . c sa lá d da l v al ó e gy üt t él és s em mi l ye n p ro bl é má t n em o ko z. A z F . c sa lá d i dô nk é nt s zá mo m ra e lv is e lh et ô m ód on s zo ko t t h an go s ko dn i ( .. .) E z a h an g a zo nb a n ( .. .) 2 2- 06 k öz öt t i i dô po n tb an n em h al lh a tó ”. – A JEGYZÔKÖNYVBÔL

• A szabálysértési eljárást megszüntetô határozat — többek között — a következôket állapította meg:

– A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁG MEGSZÜNTETÔ HATÁROZATÁBÓL

• A birtokháborítási panasz ügyében még folyik az eljárás. A Közigazgatási Hivatal ebben a tekintetben elutasította a jogi képviselônek az adott önkormányzatot érintô kizárási kérelmét.

A NEKI továbbra is megütközéssel fogadja a személyes ellentétek fentebb ismertetett "megoldását", amikor a párbeszéd helyett — a sokszor hasonló (egzisztenciális) gondokkal küzdô — emberek a másik embertársuk elleni alaptalanul gyûlölködô, rasszista támadást — legyen az szóbeli, írásbeli vagy tettleges — választják a kommunikáció módjául, a környezetükben tapasztalható problémák megoldásául. Ebben az esetben a NEKI különösen fontosnak tartotta az eljárás megindítását azért is, mert a hivatal, amelynek feladata a lakók motivációinak felismerése és ennek megfelelô intézkedés lett volna, ezzel ellenkezô módon viszonyult az ügyhöz: az általa ellenôrizetlen forrásokból származó információkat mintegy megerôsítette, amikor intézkedéseket kezdett a családdal szemben.

130

3

Szintén a házban laknak azok a tanúk, akik azt állítják, hogy

3

3

F. B., Budapest sértett: egy roma család (házaspár és három gyermek) megye: Budapest bejelentô: helyi kisebbségi szervezet a sérelem okozója: egy bérház több lakója és az önkormányzat a sérelem idôpontja: 1995. október a NEKI segítségnyújtása: ◊ jogi képviselô biztosítása két eljáráshoz: a csendháborítás szabálysértése (ügyfél ellen) és a birtokháborítás miatti eljárásban (az ügyfél kezdeményezte) ◊ kapcsolattartás az önkormányzattal ◊ kapcsolattartás az ügyvéddel hivatalos közremûködô: ◊ az önkormányzat: szabálysértési eljárást kezdeményez ellenôrizetlen információk alapján; ◊ eljárás lefolytatására kijelölt másik önkormányzat: megszünteti a csendháborítási szabálysértési eljárást, ◊ Közigazgatási Hivatal: szabálysértési eljárás lefolytatására más polgármesteri hivatal hatósági irodáját jelöl ki; birtokháborítási panasz ügyében a közremûködô jegyzô hivatalát nem zárja ki az eljárásból. az ügy állása: az ügy egy része eredményesen lezárult; a birtokháborítási panasz miatti eljárás folyamatban

d o k u m e n t u m o k : (1995-ben öt dokumentum állt a NEKI rendelkezésére) KELTE TÍPUSA KITÔL ? KINEK ? 1996. 01. 05. birtokháborítási ügyvéd Közigazgatási Hivatal panasz 1996. 01. 05. birtokháborítási ügyvéd Közigazgatási Hivatal panasz ügyében kizárási kérelem 1996. 01. 05 tájékoztatás ügyvéd polgármesteri hivatal (ügyfél kerülete) 1996. 01. 23. tájékoztatás NEKI ügyvéd 1996. 01. 26.

jegyzôkönyv

1996. 02. 05.

tájékoztatás

1996. 02. 05. 1996. 07. 03

kérelem jegyzôkönyv

1996. 11. 18.

határozat

polgármesteri hivatal (ügyfél kerülete) Közigazgatási Hivatal

ügyfél ügyfél

ügyfél MATÁV polgármesteri hivatal ügyfél (kijelölt másik kerület) polgármesteri hivatal ügyfél (kijelölt másik kerület)

TÁRGYA birtokháborítási panasz adott kerület kizárását kéri

a kizárási kérelemrôl az ügyfél gyermekét ért inzultusról szabálysértési tárgyalásról az elfogultsági kifogás elbírálása, l. fent rosszakaratú hívó azonosítására szabálysértési tárgyalásról szabálysértési eljárás megszüntetésérôl (l. fent)

131

Eger

Skinhead-támadás tizenegy család ellen " (...) cigány ellenes jelszavakat ordítoztak, miközben a náluk levô kövekkel bezúzták a (...) lakások (...) ablakait." – a vádiratból

Egerben1 1995. január 6-án egy csoport fiatal — akik közül többen skinheadnek vallják magukat — megtámadott egy házat, melyben tizenegy roma család él. A városi rendôrkapitányságot azonnal riasztotta az egyik sértett. A rendôrség a telefonhívás nyomán soron kívüli intézkedés keretében rendkívüli gyorsasággal szállt ki a helyszínre, ahol is — a vádirat szerint — a „ környéken lévô kis utcákban (...) többeket (...) elfogott és elôállított”. A nyomozást csoportos garázdaság bûntettének ügyében indították meg.

§ 1995: A tíz hónapot igénylô nyomozás eredményeként a vádiratot 1995. októberében nyújtotta be a Megyei Fôügyészség kilenc vádlott ellen a városi bírósághoz. A sértettek képviseletét dr. Magyar Elemér ügyvéd látja el, a NEKI megbízásából.

1996: Az Egri Városi Bíróság 1996. október 17-ére tûzte ki az ügy tárgyalását, melyet — a vádlottak nem teljes számban való megjelenésének következtében — elnapolt. Az 1996. december 3-i tárgyaláson sem jelent meg minden vádlott, így újabb tárgyalási határnap — 1997. március 6. — kitûzésére került sor. Majdnem két év telt el a roma családok ellen intézett skinhead támadás óta, a sértettek szempontjából minden eredmény nélkül.

A NEKI álláspontja szerint a fenti helyzet tarthatatlan egy, a szervezett rasszizmus központjaként híressé vált városban, ahol, többek között, a hasonló bûncselekmények elszaporodottsága miatt az igazságszolgáltatási szerveknek különös figyelmet kellene szentelniük a büntetô eljárás gyors és hatékony (a büntetôjog preventív céljait is szem elôtt tartó) lefolytatására.

sértett: tizenegy roma család bejelentô: a sajtó és egy helyi ügyvéd megye: Heves sérelem idôpontja: 1995. január 6. a sérelem okozója: kb. 20 fôs csoport, melynek több tagja skinheadnek vallja magát a NEKI segítségnyújtása: ◊ jogi képviselô megbízása, ◊ kapcsolattartás a rendôrséggel, ◊ kapcsolattartás az ügyvéddel, hivatalos közremûködô: ◊ rendôrség: soron kívül intézkedett, a nyomozást lefolytatta és vádemelési javaslatot tett, ◊ ügyészség: vádat emelt, ◊ bíróság: két tárgyalást elnapolt, mivel a vádlottak nem jelentek meg. az ügy állása: bírósági eljárás folyamatban. dokumentumok: 1995-ben nyolc dokumentum állt a NEKI rendelkezésére, 1996-ban (az idézéseken és az elnapoló határozatokon kívül) nem született írásos anyag az ügyrôl.

1

Fehér Füzet 1995 c. kiadványunkban található hosszabb magyarázat arra vonatkozólag, hogy - szokásainkkal ellentétben - miért írjuk ki az ügyrôl készült jelentésünkben a város teljes nevét.

132

Sz. város, Vas megye

Skinheadek vagy strandfrizurát viselnek? " (...) még a vizsgálat elôtt a hatóságokhoz fordultam, hogy alkalmazzák a 156. §-t. (...) Ennek ellenére a vizsgálatot a rendôrség garázdaság miatt indította meg (...)" — a kisebbségi önkormányzat elnökének levelébôl

1995:

• Sz. város kisebbségi önkormányzata azzal a panasszal fordult a NEKI-hez, hogy 1995. júliusában skinheadek támadtak meg két, diszkóba tartó fiatal romát. Az egyik sértettnek a támadást követôen a megyei kórház sebészetén kellett fejsebét összevarrni. • A kisebbségi önkormányzat elnöke sérelmezte, hogy a városi rendôrség a nyomozást nem a — azóta már hatályon kívül helyezett — Btk. 156. §-ába ütközô bûncselekmény, hanem csoportos garázdaság bûntette miatt kezdte meg. Vitatta a rendôrkapitány azon állítását is, mely szerint a támadók nem tartoznak egyik skinhead csoportosuláshoz sem, csak nyári "strandfrizurát" viselnek, az összetûzés oka pedig két csoport között fennálló régebbi nézeteltérés. Az elnök szerint ugyanis a városban „ na gy o n s ok o ly an c ig á ny h oz zá t ar to z ój a é l, a ki t 1 94 4- b en a f as is z tá k f aj i o ko k m ia tt e lh ur c ol ta k é s k iv ég e zt ek , a s ki nh e ad ek t et te i ( .. .) p sz ic h ol óg i ai la g b or za l ma s é s n yo ma s zt ó e ml ék e ke t i dé zn e k” . – A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELNÖKÉNEK LEVELÉBÔL

• Az üggyel kapcsolatban az elnök állásfoglalást tett közzé, melynek nyilvánosságra hozatalára többek között a NEKI-t is megkérte. Irodánk visszautasította kérését, mert az állásfoglalás bizonyos részleteivel — pl. „nem riadunk vissza a gyilkosságtól sem” — nem tud azonosulni. • A NEKI az ügyben a sértettek jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízását ajánlotta fel.

*

1996:

• Az ügyben a városi bíróság 1996. március 20-ára tûzte ki a tárgyalást, melyen a sértettek a fentebb ismertetettek miatti tiltakozásként nem jelentek meg. • A városi bíróság a következô tárgyalást 1996. december 9-én tartotta.

sértett: két roma fiatalember, egyikük fiatalkorú megye: Vas megye bejelentô: helyi cigány kisebbségi önkormányzat a sérelem okozója: 10 fôs (meg nem erôsített adat) társaság, a sértettek szerint skinheadek a sérelem idôpontja: 1995. július 16. a NEKI segítségnyújtása: ◊ jogi képviselet biztosítása, ◊ kapcsolattartás a rendôrséggel, ◊ kapcsolattartás a helyi cigány kisebbségi önkormányzattal. hivatalos közremûködô: ◊ helyi cigány kisebbségi önkormányzat: több fórumon bejelentette az ügyet, ◊ rendôrség: tájékoztatás adott, ◊ bíróság: eljárást folytat az ügy állása: bírósági eljárás folyamatban. dokumentumok:

KELTE

TÍPUSA

KITÔL ?

KINEK ?

TÁRGYA

1996. 01. 11.

tájékoztatás

NEKI

a rendôrség garázdaság folytat vizsgálatot

1996. 03. 19. 1996. 03. 21. 1996. 07. 28.

felkérés újságcikk tájékoztatás kérése

helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke NEKI Új Magyarország NEKI

felkérés jogi képviseletre közlemény ügy állásáról, jogi képviseletrôl; a város hangulatáról

1996. 11. 05. 1996. 11. 26.

újságcikk újságcikk

ügyvéd kisebbségi önkormányzat elnöke -

Vas Népe Magyar Hírlap

miatt

„Ki folytat rágalomhadjáratot?” „Tört-zúzott a kisebbségi elnök”

133

B. község,

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Csoportos incidens Romák és „rockerek” összetûzése " (...) éjszakákat virrasztottunk, hogy biztosítsuk gyermekeink biztonságát. Ugyanis naponta óránként jöttek a fenyegetések (...) " – az ügyfél levelébôl

1995: A helyi roma fiatalok által rendezett disco-ban szórakozók és egy közeli „táborban” kikapcsolódó „rocker” társaság között tömegverekedés alakult ki, melynek eredményeképp két roma és öt rocker fiatal került sérüléseivel kórházba. Amikor az etnikai alapú ellentétekrôl érdeklôdött a NEKI, a Rendôrkapitányság arról tájékoztatott, hogy „ Sz er e nc sé r e a t er ül e tü nk ö n n em j el le m zô a c ig án y é s n em c ig án y l ak os o k k öz öt t i k on fl i kt us ( .. .) A b ûn cs e le km é ny i tt as á ll ap o tb an — i ly en k or ö nk on t ro ll j uk at e lv es z ít ô f ia ta l ok k öz öt t t ör té n t. ” – A RENDÔRKAPITÁNY ELSÔ LEVELÉBÔL

3

Késôbb a kapitányságvezetô azt állítja, hogy a konfliktusban nem a romák és nem-romák különbözô csoportjai vettek részt: „ (. .. ) e gy ér t el mû e n b eb iz o ny os o do tt , h og y ( .. .) k öz sé g be n t ör té n t c so po r to s g ar áz d as ág n em a h el yb é li c ig án y é s n em c ig án y l a ko ss á g k öz öt t i k on fl i kt us k öv et k ez mé n ye é s n em i s e k ét c so po r t k öz öt t j öt t l ét re . ” – A RENDÔRKAPITÁNY M ÁSODIK LEVELÉBÔL

3

A „helybéli” roma közösség tagjai mindezek ellenére — levelük szerint — napokig aggódtak, fôképp gyermekeik biztonságáért.

1996: A Megyei Fôügyészség Fk. ügyésze márciusban vádiiratot nyújtott be az illetékes városi bírósághoz. A bíróság tájékozatása szerint a 28 vádlott ellen folyó büntetô eljárásban a tárgyalásra 1997 márciusában kerül sor. A NEKI a tárgyaláson megfigyelôként szándékozik résztvenni.

sértett: megye: bejelentô: a sérelem okozója: a sérelem idôpontja: a NEKI segítségnyújtása:

hivatalos közremûködô:

helyi roma fiatalok ismeretlen számú csoportja Borsod-Abaúj-Zemplén sajtó kb. 30 nem-roma fiatal, „rockerek” 1995. június 2.

◊ tájékozódás a kisebbségi képviselônél, ◊ tájékozódás az illetékes rendôrkapitányságnál, ◊ kapcsolatfelvétel a bírósággal és az ügyészséggel. ◊ rendôrség: a NEKI megkeresésére minden alkalommal válaszolt; etnikai motívumokat nem talált az ügyben;

◊ megyei fôügyészség: vádindiratot nyújtott be. az ügy állása:

bírósági eljárás folyamatban.

d o k u m e n t u m o k : (1995-ben 9 irat szerepelt a NEKI dokumentációjában.) KELTE TÍPUSA KITÔL ? KINEK ? 1995. 12. 29. tájékoztatás C.K.Ö. NEKI 1996. 06. 28. tájékoztatás kérése NEKI városi ügyészség 1996. 07. 04. tájékoztatás városi NEKI ügyészség 1996. 11. 20. tájékoztatás kérése NEKI városi bíróság 1996. 12. 05.

134

tájékoztatás

bíróság

NEKI

TÁRGYA az ügyben „csend” van nyújtott-e be vádiratot? vádindítványról eljárás állása; tárgyaláson a NEKI részt kíván venni tárgyalás napja

M.-i Roma (Cigány) Kisebbségi Önkormányzat, Borsod-AbaújZemplén megye

A helyi önkormányzatot a Közigazgatási Hivatal felszólította a NEK tv. betartására "Igaz, nincs még állandó helyiségük az önkormányzatoknak, de van referensük, rendezvényeiket eddig zavartalanul megtarthatták (...) " – a jegyzô tájékoztatásából

1995: M. városban 1 7.000 roma él. 1995. január 4-én alakult meg a városban a M.-i Roma (Cigány) Kisebbségi Önkormányzat, mely 614.000 forint mûködési támogatást kapott — ebbôl 500.000 forintot az önkormányzat juttatott számára —, azaz minden választóra 36 forint állt rendelkezésére egész éves tevékenységük kifejtéséhez. A város további két kisebbsége azonos összegû támogatásban részesült, habár lélekszámuk elenyészô a romákéhoz viszonyítva: „ Ké ré s ér e t áj ék o zt at o m, h og y ( .. .) a h el yi k is eb b sé gi ö nk or m án yz a to kk a l l én ye gé b en a zo no s an ú gy b ec sü l jü k, h og y a b ol gá r é s g ör ög n em ze t is ég û ek l él ek s zá ma l eg fe l je bb n éh án y s zá z, a s zl ov á ko ké v al am i ve l t öb b, a c ig án y ok é p ed ig k b. 1 7- 18 e ze r k ör ül v an . K is eb b sé gi ö nk or m án yz a ta in k a z e gy éb f or rá s ai ko n k ív ül 2 38 e ze r F t á ll am i é s 5 0 0 e ze r F t ö nk or m án yz a ti k öl ts é gv et é si t ám og a tá sb a n r és ze s ül te k .” – AZ ALPOLGÁRMESTER TÁJÉKOZTATÁSÁBÓL

1995. február 8-án kezdeményezte a kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat képviselô testületénél, hogy az 1993. évi LXXVII. sz. törvényben foglalt közfeladatainak ellátásához az megfelelô ingatlant és infrastruktúrát biztosítson számára. Március 16-án részletes költségvetési koncepciót terjesztett be a kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzathoz, melynek keretében többek között szociális és oktatási programok (egészségügyi felvilágosító program, cigány népfôiskolai képzések stb.) finanszírozását kérte. Mivel a fenti kéréseknek a helyi önkormányzat nem tett eleget, a kisebbségi önkormányzat elnöke saját lakásán kezdte meg a mûködést, itt fogadta a panaszos romákat. A fenti állapot tarthatatlanságát a kisebbségi önkormányzat elnöke a sajtóban többször szóvá tette, ám problémafelvetéseit a városi önkormányzat reakció nélkül hagyta. Ekkor a kisebbségi önkormányzat jogi képviseletét ellátó NEKI a városi önkormányzat jogellenes magatartása miatt a városi bírósághoz fordult, ám az a keresetet hatáskör hiányában elutasította11. Az ügy a Közigazgatási Hivatal elé került, mely megállapította a jogsértést és felszólította a városi önkormányzatot jogszabályban elôírt kötelezettségének teljesítésére. 1995 decemberében a városi önkormányzat egy olyan helyiséget ajánlott fel a kisebbségi önkormányzatnak, mely egy másik cigányszervezet közvetlen szomszédságában volt. A kisebbségi önkormányzat nem fogadta, nem fogadhatta el a felajánlott helyiséget, hiszen független mûködését látta ezzel veszélyeztetve.

3

1996: 1996 szeptemberének végéig — tehát a kisebbségi önkormányzat megalakulását követô 2 1 hónap alatt — a Közigazgatási Hivatal határozata ellenére sem született megoldás a kisebbségi önkormányzat megfelelô helyiséggel való ellátásának ügyében. A NEKI sürgetô leveleire válaszolva tájékoztatott a város alpolgármestere, hogy a képviselô testület szeptember 26-i ülésén határozatban döntött arról, hogy „ a M -i C ig án y K i se bb s ég i Ö nk or m án yz a t h as zn á la tá b a a dj a a ( .. .) l év ô 1 02 m 2 a la pt e rü le t û h el yi s ég cs o po rt o t a h oz zá t ar to z ó e rk él l ye l e gy üt t ”, – A POLGÁRMESTERI HIVATAL TÁJÉKOZTATÁSÁB ÓL

3

ám még november 4-én is hiányosságokat – festés, gázkészülékek hiánya — állapítottak meg a helyiséggel kapcsolatban, így csak november második hetében került sor a használatba adásra.

1

Az önkormányzat képviselôtestületének határozata bírói úton való megtámadásával kapcsolatos nehézségeket jelen kiadványunk M. község I. c. esetleírásában részletesen elemezzük.

135

M.-i Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Borsod-AbaújZemplén megye

sértett: Roma (Cigány) Kisebbségi Önkormányzat bejelentô: Roma (Cigány) Kisebbségi Önkormányzat megye: Borsod-Abaúj-Zemplén a sérelem okozója: helyi önkormányzat a sérelem idôpontja: Az 1994. évi decemberi választási idôszakot követôen folyamatosan. a NEKI segítségnyújtása:

◊ ◊ ◊ ◊ ◊

hivatalos közremûködô:

az ügy állása:

jogi képviselô biztosítása, keresetlevél elkészítése (jogi képviselô), figyelemfelhívás a polgármesteri hivatalhoz, folyamatos tájékoztatás kérés a polgármesteri hivataltól , folyamatos kapcsolattartás az ügyféllel.

◊ ◊ ◊ ◊

helyi önkormányzat: a sérelem okozója, kisebbségi önkormányzat: sértett, de jogi személyként intézkedett is az ügyben, városi bíróság: megállapította hatáskörének hiányát, közigazgatási hivatal: figyelmeztettte az önkormányzatot a törvénysértésre és felszólította annak orvoslására. 1996 decemberében eredményesen lezárult.

d o k u m e n t u m o k : (a NEKI dokumentációja az ügyrôl 1995-ben 20 dokumentumból állt) KELTE TÍPUSA KITÔL ? KINEK ? TÁRGYA 1996. 06. 28. tájékoztatás kérése NEKI polgármesteri hivatal felajánlott helyiség és infrastruktúrája 1996. 09. 12. tájékoztatás polgármesteri hivatal NEKI elhelyezés 1996. 10. 09. tájékoztatás kérése NEKI polgármesteri hivatal pontosan hová helyezték el az önkormányzatot ? 1996. 11. 11 tájékoztatás polgármesteri hivatal NEKI a polgármesteri hivatal által tett lépésekrôl az ügyben 1996. 11. 19. tájékoztatás kérése NEKI polgármesteri hivatal további információk az aktuális helyzetrôl 1996. 12. 13. tájékoztatás polgármesteri hivatal NEKI a kisebbségek létszámáról

136

O. J.-né, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Rendôrségi intézkedés a beteg asszonnyal szemben is "Az asszony ezután összeesett, elvesztette az eszméletét és a rendôrök ôt ebben az állapotban a helyszínen hagyták." – az ügyfél elmondásából

1995: O. J. és felesége ellen — állampolgári bejelentésre, annak alaposságát nem vizsgálva — a városi rendôrség intézkedést foganatosított. Az ellenállást nem tanúsító férfit megbilincselték majd több ütést mértek rá az intézkedô rendôrök. A felesége állapota miatt aggódó férfi tiltakozására — saját elmondása szerint — a következô választ adták: "Te strici, nyugodj meg, két évet fogsz kapni, a kurvád pedig takarodjon haza!". O. J.-t a detoxikáló intézetbe szállították. Felesége, aki epilepsziás, testsúlya alig éri el a 40 kg-ot, az idôközben a helyszínre érkezett másik rendôrségi kocsihoz ment. Kérte a járôröket, hogy vigyék be ôt is a férje után. Elmondása szerint ekkor kiszállt a gépkocsiból az egyik rendôr és arcul ütötte ôt, többször kurvának nevezve. Az ütéstôl az asszony ráesett a gépkocsira, ahol a rendôr további ütéseket mért a jobb lábára. Az asszony ezután összeesett, elvesztette az eszméletét. A rendôrök ebben az állapotban hagyták ôt a helyszínen. Az asszonyt édesapja találta meg, miután az eset szemtanúi szóltak neki. Az apa O. J. után ment és látta, amint ôt a rendôrök többször megütötték. Figyelmeztette a rendôröket, hogy feljelentést fog tenni ellenük.

§ J. ellen eljárás indult ittas vezetésért. J.-né feljelentést tett az ôt bántalmazó rendôrök ellen. A feljelentése alapján indult nyomozást bizonyítékok hiányában az Ügyészségi Nyomozó Hivatal megszüntette. Az ügyfél panaszt nyújtott be a Városi Ügyészséghez, melyet az elutasított. A sértettek jogi képviselôje a NEKI megbízásából dr. Kóródy István ügyvéd.

1996: A NEKI levélben kérte az eljáró ügyésztôl a határozatok másolati példányait, amelyre a következô választ kapta.

(– folytatás:) „ Am en n yi be n f öl té t le n s zü ks é ge v an a k ér t h at ár o za to k ra , ú g y " j av as l o m " , h o g y k ér j e O . J . é s O . J .- n é s ér t e t t e k t ô l , i l l et v e a m eg h a t al ma z o t t v éd ô j ü k t ô l a nn ak m eg te k in té s ét .” 1 – A VEZETÔ ÜGYÉSZ TÁJÉKOZTATÁSÁBÓL

1

3

Elírás a szövegben: az említett személyek nem „kértek”, hanem kérhetnek másolatot.

137

O. J.-né, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A NEKI státusza — csakúgy, mint a hasonló tevékenységet kifejtô más irodáké is — jogilag nem kielégítôen szabályozott. Ez nyújthat magyarázatot arra, hogy az egységes jogi szabályozás mellett miért viszonyulnak azonos jogállású szervek eltérô módon a NEKI (jogi) tevékenységéhez2, néhány esetben rendkívül megnehezítve azt a munkát, amelynek célja a jogállamiság érvényesíttetése, a jogszabályok betartatása.

sértett: roma házaspár megye: Borsod-Abaúj-Zemplén bejelentô: az egyik sértett édesapja a sérelem okozója: a rendôrség a sérelem idôpontja: 1995. április 8. a NEKI segítségnyújtása: ◊ jogi képviselô biztosítása, ◊ kapcsolattartás az ügyféllel, ◊ kapcsolatfelvétel az ügyészséggel. hivatalos közremûködô: ◊ rendôrség: a sérelem okozója, ◊ Ügyészségi Nyomozó Hivatal: a nyomozást bizonyítékok hiányában megszüntette, ◊ városi ügyészség: a sértett panaszát elutasítja; a NEKI tájékoztatását megtagadja. az ügy állása: lezárult, a nyomozást megszüntették. d o k u m e n t u m o k : (az 1995. évben 5 iratot szerzett be a NEKI) KELTE TÍPUSA KITÔL ? 1996. 07. 11 tájékoztatás kérése NEKI 1996. 07. 11. tájékoztatás kérése NEKI 1996. 07. 18. tájékoztatás ügyészség

KINEK ? ügyészség ügyfél NEKI

1996. 07. 26.

ügyészség

2

köszönet, tájékoztatás kérése NEKI

TÁRGYA pótnyomozást elrendelô határozat milyen lépéseket tett az ügyben? tájékoztat a nyomozás megszüntetésérôl, egyebekrôl a tájékoztatást megtagadja köszönet tájékoztatásért, kérjük a határozatot

A NEKI jogállásával jelen kiadványunkban több eset is foglalkozik, l.: az 1996-os ügyek közül F. Gy., Zs. Z. ügyeit és a "benzidines" ügyet.

138

ifj. J. I., Bács-Kiskun megye

Hivatalos személy elleni erôszak elôzménye és következménye " (...) egy erôsen részeg, szolgálaton kívül, civilben lévô rendôr hosszasan provokálta (...) " — a sértett édesapjának elmondásából

" (...) a rendôr ugyan feltehetôleg fogyasztott alkoholt, de nem volt részeg, a konfliktust pedig nem ô (...) robbantotta ki (...) " — a rendôrkapitány elmondásából (újságcikkben)

2

1995. nyarán J. I. és a helyi rendôrség állományába tartozó, civilben lévô rendôr egy sörsátornál egymás mellett szórakozott. Konfliktus alakult ki közöttük, mely tettlegességig fajult. J. I.-t napokkal késôbb — hivatalos személy elleni erôszak bûntettének alapos gyanújával — ôrizetbe akarták venni, de mivel ellenállt, az intézkedô rendôrök három figyelmeztetô lövést adtak le a helyszínen. A fiatalember szerint a lövések rá, a rendôrök szerint a levegôbe irányultak. A fiatalember édesapja feljelentést tett hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségéért, a rendôr ellen.

§ • A NEKI az ügyfél kérésére jogi képviselôt bízott meg számára és végigkövette az ügyben indult büntetô eljárást — részben azért, mert a környékrôl több hasonló esetet jelentettek már. Öt szerven keresztül érkezett el a feljelentés az illetékes Ügyészségi Nyomozó Hivatal illetékes Kirendeltségéhez, mely a konfliktusban részt vett mindkét személy ügyében illetékes volt a nyomozásra. • Az Ügyészségi Nyomozó Hivatal Kirendeltsége egyetlen eljárást folytatott le, a hivatalos személy elleni erôszak bûntettének gyanúja miatt. Ezt a nyomozást bûncselekmény meg nem állapíthatóságának indokára alapozva szüntette meg 1995 szeptemberében. Nem indult nyomozás az édesapa feljelentésének alapján a rendôrök ellen. • A konfliktusban részt vett rendôr a nyomozás során könnyû testi sértés vétségéért feljelentést tett J. I. ellen. Az ügyben a városi bíróság tárgyalás mellôzésével 6.000 Ft pénzbüntetést szabott ki J. I-re. A pénzbüntetést kiszabó végzés még 1995-ben jogerôre emelkedett.

A NEKI Fehér Füzet 1995 c. kiadványában leszögezte, hogy az esettel kapcsolatban J. I. sértettségét feltételesnek tekinti, többek között azért, mert az ügyféllel való kapcsolatteremtés többször meghiúsult. Több szempontból azonban fontosnak tartotta az eset dokumentálását, amely ismételten rámutat a magyar büntetô eljárás szabályainak ellentmondásaira, azaz - azonos hatóság hatásköre a hivatalos személyek által és terhére elkövetett bûncselekmények nyomozására, valamint - a vizsgálati hatáskör megállapításának körülményessége.

139

ifj. J. I., Bács-Kiskun megye

sértett: egy roma férfi megye: Bács-Kiskun megye bejelentô: a sértett édesapja a sérelem okozója: a rendôrség a sérelem idôpontja: 1995. 07. 02-03. a NEKI segítségnyújtása: ◊ tájékozódás a nyomozó hatóságoknál, ◊ segítség a feljelentés beadásakor: az illetékes hatóság megtalálása többszöri elutasítás után, ◊ jogi képviselô biztosítása, ◊ tájékoztatás kérése az Ügyészségi Nyomozó Hivataltól, ◊ kapcsolattartási próbálkozások az ügyféllel. hivatalos közremûködôk: ◊ rendôrség: a sérelem okozója (az ügyfél állítása szerint), ◊ Ügyészségi Nyomozó Hivatalok: hónapokon keresztül keresték az illetékes szervet, majd a nyomozást megtagadták ◊ bíróság: az ügyfél ellen indított büntetôügyben határozott. az ügy állása: eredménytelenül lezárult.

d o k u m e n t u m o k : (1995-ben 19 dokumentum állt a NEKI rendelkezésére az ügyrôl.) KELTE 1995. 10. 05.

TÍPUSA végzés

1996. 06. 28. 1996. 06. 28.

tájékoztatás kérése NEKI tájékoztatás kérése NEKI

1996. 07. 22.

végzés

1996. 08. 27.

140

KITÔL ? bíróság

Ügyészségi Hivatal tájékoztatás kérése NEKI

KINEK ? ügyfél Ügyészégi Hivatal Nyomozó bíróság bíróság

TÁRGYA 6000 forint pénzbüntetés tárgyalás mellôzésével az ügy állásáról Nyomozó az ügy állásáról megküldi az ügyet bíróságnak az ügy állásáról

a

Sz. Z.-né, Veszprém megye

Az anyagias orvos megválogatja, kit lát el „... a panasz tényszerû kivizsgálása lehetetlen” – a Tisztiorvosi Szolgálat tájékoztatásából

1995: Egy falu roma lakosai háziorvosuk tevékenységével kapcsolatban panasszal fordultak a NEKI-hez. Eszerint az orvos nem a szakmai és etikai elvárásoknak megfelelôen végzi munkáját, etnikai megkülönböztetéseket tesz, a romákat – társadalmi helyzettôl függetlenül – késve, nem megfelelôen vagy esetenként sehogyan sem látja el, modorát pedig a romák sértônek találták. A NEKI saját helyszíni interjúja után kérte az ügyben a Megyei Orvosi Kamara és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes szervének intézkedését.

1996: 1996. januárjában a tisztiorvosi szolgálat vezetôje tájékoztatta a NEKI-t arról, hogy az ügyben — az Orvosi Kamara egy képviselôjének jelenlétében — vizsgálatot folytatott le, melynek során meghallgatta a háziorvost: " (. .. ) Ö ss ze f og la l va m eg ál l ap ít o m, h og y a p an as z t én ys z er û k iv iz s gá lá s a l eh et e tl en ( .. .) m eg ál l ap ít á so mt ó l f üg ge t le nü l a j eg yz ô kö ny v et é s e ze n l ev el e m m ás ol a tá t h iv at a lb ól t ov áb b ít om a M ag ya r O rv os i K am ar a ( .. .) S ze rv e ze te E ln ök é ne k a z ü gy e ti ka i t ar ta l má na k v iz sg á la ta é s á ll ás f og la l ás c él já b ól ." – A TISZTIORVOSI SZO LGÁLAT TÁJÉKOZTATÁSÁBÓL

3

Az Orvosi Kamara illetékes szervének reakciójáról eddig jelzés nem érkezett.

sértett: több roma és vélhetôen nem-roma ember megye: Veszprém bejelentô: egy roma család a sérelem okozója: háziorvos a sérelem idôpontja: hat-hét éve folyamatos a NEKI segítségnyújtása: ◊ helyszíni interjú a sértettekkel, ◊ vizsgálat kérése az ÁNTSZ-nél, ◊ vizsgálat kérése a Megyei Orvosi Kamarától, ◊ sértett tájékoztatása a vizsgálatok eredményeirôl, tanácsadás. hivatalos közremûködô: ◊ ÁNTSZ: vizsgálatot elvégzi, szakmai kifogást nem talál, ügyet megküldi az Orvosi Kamarának, ◊ Orvosi Kamara: bejelentésre nem reagált. az ügy állása: ügyfél nem jelentkezett. d o k u m e n t u m o k : (1995-ben 5 dokumentum állt a NEKI rendelkezésére az ügyrôl.) KELTE TÍPUSA KITÔL ? (KINEK?) TÁRGYA 1996. 02. 02. tájékoztatás NEKI (ügyfélnek) vizsgálat eredményérôl, lehetôségekrôl 1996. 01. 31. tájékoztatás ÁNTSZ vizsgálat eredményérôl

további

jogi

141

G. L., Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A volt telektulajdonos megakadályozza az építkezést "(...) azért nem járulok hozzá, mert cigányok." — egy ingatlanrész „kettôvel ezelôtti” tulajdonosa által nyújtott magyarázatból, arra nézve, hogy miért akadályozza az új tulajdonos építkezését

2

1995. elején G. L. és neje megvásároltak egy telket, mely két részbôl került kialakításra, ezért az ingatlan-nyilvántartásba történô bejegyzéséhez szükséges volt az építésügyi hatóság telekalakítási engedélyének beszerzése. Az elsô (fô) telekrész megvásárlása zökkenômentesen megtörtént. A második rész megvásárlását az eladók és egy harmadik személy — a „kettôvel ezelôtti” tulajdonos — között megkötött adásvételi szerzôdés — melyben e személy „visszavonhatatlan beleegyezését” adta ahhoz, hogy az „ingatlan vonatkozásában további követelése nincs” — tette lehetôvé.

§ G. L. és neje kérték a telekalakítási engedély megadását és kedvezményes lakásépítési támogatást is igényeltek, hogy házat építhessenek. Az önkormányzat építésügyi hatósága azzal függesztette fel a telekalakítás engedélyezését, hogy kérelmük ellen a fent említett harmadik személy fellebbezést nyújtott be, amely szerint ô nem járul hozzá a telekalakításhoz. E lépés hátráltatta G. L. és neje számára az építési engedély megadását is. Egy kívülállónak a fellebbezô harmadik személy kijelentette, hogy azért igyekszik megakadályozni az építkezést, mert G.-ék romák. A telek eladói szintén telekalakítási kérelmet nyújtottak be az illetékes hatósághoz. Az ô kérelmük ellen senki nem élt jogorvoslattal. G. L. és neje e képtelen helyzetben kérte a NEKI segítségét. Dr. Horváth Zsuzsanna ügyvéd, a NEKI által megbízott jogi képviselô az önkormányzat építésügyi hatóságához intézett beadványában kifejtette, hogy a harmadik személy eljárása a fentebb leírtak és a tanúkkal is bizonyítható cigányellenes kijelentése alapján bizonyíthatóan rosszhiszemû, nincs tehát valós indoka annak, hogy a telekalakítási és az építési engedélyt G. L. és neje ne kaphassa meg. Az építésügyi hatóság — példátlanul gyors — válaszában a jogi képviselô érvelését figyelmen kívül hagyva kifejtette, hogy 'méltányosságból' döntött az eljárás felfüggesztése mellett, hiszen más esetben a kedvezményes lakásépítési támogatás visszafizetése során nehezülne az ügyfelek helyzete. Az építésügyi hatóság 1996. október 11-én kelt tájékoztatása mind a jogi képviselô, mind a NEKI jogásza számára szinte értelmezhetetlen: „ Am en n yi be n a t el ek a la kí t ás sa l é ri nt e tt i ng at l an tu l aj do n os ok – a v ál to z ás ok r a v on at k oz ó p ol gá r jo gi s ze rz ô dé se k b ir to k áb an – a t el ek a la kí t ás t az i ng at l an ny i lv án t ar tá s ba n á tv ez e tt ék , i ll et v e á tv ez e ti k, ú gy a z é pí té s i e ng ed é ly i rá nt i k ér el e mm el é ri nt e tt – t el ek a la kí t ás i e ng ed é ly s ze ri n t k ia la k ít ot t – i ng at l an h it el e s f öl dh i va ta l i t ul aj d on i l ap é s t ér ké p má so l at c sa to l ás áv a l a z e lj ár á s f el fü g ge sz t és én e k v is sz a vo ná s át , a z é pí té s i e ng ed é ly i rá nt i k ér el e m e lb ír á lá sá t k el l k ez de m én ye z ni O sz tá l yu nk o n. ” – AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓ SÁG TÁJÉKOZTATÁSÁBÓL

Ami bizonyossággal megállapítható: az eltelt másfél évben az ügyben az elôrelépést segítô döntés nem született. A telek jelenleg is üres, a házaspár építési ügyeit ügyvéd segítségével intézi.

142

3

G. L., Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Jelen ügy az államigazgatási eljárás szabályozásának két hiányosságára is felhívja a figyelmet, rámutatva a garanciális szabályoknak csupán elvi szinten történô deklarálására: • nem nyújt a szabályozás megfelelô garanciákat a rosszhiszemûen — Áe. 2. § (6) 1, 27. § (4)2 — eljáró ügyfelekkel szemben, • nincs mód a közigazgatási szervek gyors és egyszerû eljárásának — Áe. 2. § (7)3 — kikényszerítésére.

sértett: egy roma házaspár megye: Borsod-Abaúj-Zemplén bejelentô: nem roma magánszemély (a II. eladó) a sérelem okozója: nem roma magánszemély (az I. eladó) a sérelem idôpontja: 1995. április a NEKI segítségnyújtása: ◊ helyi ügyvéd biztosítása, vele kapcsolattartás, ◊ tájékoztatás kérése a polgármesteri hivatal építésügyi hatóságától. hivatalos közremûködô: ◊ polgármesteri hivatal építésügyi hatósága: hosszas eljárást folytatott le, az ügy állása: a házaspár építési ügyeit intézi, a hatóság utolsó tájékoztatása értelmezhetetlen. dokumentumok: (1995-ben tíz iratot dokumentumentált a NEKI az ügyrôl) KELTE TÍPUSA KITÔL ? KINEK ? TÁRGYA 1996. 04. 11. határozat polgármesteri hivatal ügyfél a végleges telekalakítással kapcsolatban 1996. 10. 10. tájékoztatás Városi Fôépítész Osztály NEKI engedélyezésrôl; értelmezhetetlen 1996. 10. 13. feljegyzés NEKI telefonbeszélgetésrôl ügyvéddel: határozatról 1996. 10. 21. feljegyzés NEKI telefonbeszélgetésrôl ügyvéddel: a telek üres

1

1957. évi IV. törvény az Államigazgatási eljárás általános szabályairól 2. § (1) A közigazgatási szervek eljárásukban következetesen érvényre juttatják a törvényességet, demokratizmust és humanizmust. (6) Az ügyfelet az államigazgatási eljárásban megilleti a nyilatkozattétel és a jogorvoslat joga, köteles viszont legjobb tudomása szerint, jóhiszem_en közrem_ködni. Mindezek érdekében az eljáró szerv az ügyfelet jogairól és kötelességeirõl tájékoztatja. 2. § (7) A közigazgatási szervek feladataikat gyors és egyszer_ eljárással teljesítik. 2 27. § (4) Az az ügyfél vagy képviselõje, aki rosszhiszem_en az ügy szempontjából jelentõs valótlan tényt állít, ötezer forintig terjedõ bírsággal sújtható. A bírságot megállapító határozat visszavonható, ha az ügyfél a tényállításának valótlanságát feltárja. 3 2. § (7) A közigazgatási szervek feladataikat gyors és egyszer_ eljárással teljesítik.

143

K. város, Bács-Kiskun megye

Tömegverekedés értelmezése „példaszerû volt a május 1-je, mert a rendôrség szakszerûen és tevékenyen járt el a ‘95-ös tapasztalatok miatt” – a rendôrkapitány értékelése (telefonbeszélgetés során)

1995: A városban tömegverekedés történt 1995 májusában, melynek egyik — állításuk szerint megtámadott — oldalán romák álltak. Több roma lakos testi sérüléseket szenvedett. A verekedés részleteirôl további objektív információk nem álltak a NEKI rendelkezésére, ezért a Fehér Füzet 1995 c. kiadványban az újságcikkek ellentmondásainak bemutatásával írta le az esetet. Május elsô hetében ugyanis tömegével jelentek meg tudósítások a konfliktusról, de a valódi eseményeket azokból nem lehetett megállapítani. A cikkek kisebb része szerint a „bárhol elôfordulható május 1-jei verekedésrôl” volt szó, a legtöbb tudósítás azonban skinheadeket, speciális skinhead fegyvereket, egyes újságírók pedig szervezett akciót emlegettek. A sajtó késôbb nem tudósított az eset vizsgálatáról és annak eredményeirôl. A NEKI kapcsolatba lépett az illetékes rendôrkapitánnyal, aki készséggel és alaposan tájékoztatta az Iroda jogászát.A feljegyzés szerint „A rendôrségi nyomozást eredetileg 11 gyanúsított ellen indították, fokozott ügyészi felügyelet mellett, csoportos garázdaság gyanújával, végül 17 gyanúsított ellen folyt az eljárás, döntô többségük roma. Négy személyt ôrizetbe is vettek, ebbôl egy volt roma. A rendôrség szerint nem lehetett rasszista indítékot megalapozottan állítani; a kapitány úgy fogalmazott, hogy „helyi ‘magyarok’ követték el, de nem egyoldalú volt az ellentét, hiszen volt olyan szabadidôs sorkatona, akit a romák megvertek, mert kopaszra volt nyírva.” A rendôrség szerint az elkövetési módok arra utalnak, hogy nem volt szervezett ez az akció. A kapitány elmondta, hogy nem csodálkozott a félelmen, amit az eset kiváltott a roma közösségben. A rendôrök az eset után „higgadtak, toleránsak voltak, még akkor is, amikor a romák demonstráltak a rendôrség elôtt.” Fokozott ügyészségi ellenôrzésre egyrészt az országos visszhang, másrészt a támadás során használt eszközök miatt volt szükség. Május 1-je után gyakrabban járôröztek, tájékoztatást adtak a városba érkezô tényfeltáró bizottságoknak, úgy mint: Nemzetközi Roma Parlament, Roma Polgárjogi Alapítvány, NEKI. A rendôrkapitány megjegyezte, hogy kb. három éve többször merül fel a városban, hogy romák ellen valamilyen akció irányult. Ebbôl három esetet meg is említett. Mindhárom esetben alapos vizsgálatot indítottak, ugyanakkor a sajtó már a hírek felröppenésekor intenzíven cikkezni kezdett azokról. Végül mindhárom esetrôl azt állapították meg a rendôrségi vizsgálatok, hogy azok nem valós információn alapulnak, illetve hogy az ügyek kirobbantását manipulálták. (...) A vezetô ügyész tájékoztatása szerint az ügyészség 1995. július 17-én megküldte a vádiratot a városi bíróságra, 12 személlyel szemben (7 roma és 5 nem-roma), akiket „csoportosan elkövetett, a köznyugalmat súlyosan megzavaró garázdaság bûntettével és más bûncselekmények elkövetésével vádolnak”. Az eszközök használata kölcsönös volt (kerítéskaró, vasrudak). Az ügyész szerint nem etnikai konfliktus volt az események lényege: „Nem-romák és romák között történt a konfliktus, de nem volt benne etnikai felhang” – mondta a vezetô ügyész.” – TELEFONBESZÉLGETÉS LEJEGYZÉSÉBÔL, NEKI

1996: A NEKI érdeklôdött az 1996-ban tartott nemzeti ünnepek felôl. A rendôrkapitány szerint „példaszerûen zajlott le a Majális, mert a rendôrség szakszerûen és tevékenyen járt el a ‘95-ös tapasztalatok miatt”. Az egész évre jellemzônek találta, hogy a korábbi gyanúsítottakra „jobban odafigyeltek” évközben, és együttmûködtek a kisebbségi önkormányzattal a bûnmegelôzésben. A városi bíróság mág nem tûzte ki az ügyben a tárgyalási határnapot.

144

?

K. város, Bács-Kiskun megye

A NEKI tapasztalatai több üggyel kapcsolatban is mutatják, hogy a roma és nem-roma csoportok között kialakult fizikai konfliktusok egyetlen sikeres megoldását a rendôrség azonnali éls határozott intézkedése jelentheti, l. Eger, Cs. A. esete stb.

sértett: egy idôs roma férfi, majd a város roma közössége bejelentô: helyi roma kisebbségi önkormányzat megye: Bács-Kiskun a sérelem idôpontja: 1995. május 1. a sérelem okozója: egy nem roma férfi, majd társai, majd felmerült, hogy az eljárás folyamán szolgálatot teljesítô rendôrök is a NEKI segítségnyújtása: ◊ jogi képviselô biztosítása ◊ részvétel a helyi sajtótájékoztatón ◊ konzultáció és folyamatos kapcsolattartás a helyi rendôrkapitánnyal ◊ konzultáció a helyi roma kisebbségi önkormányzat elnökével ◊ kapcsolattartás a megyei fôügyészséggel hivatalos közremûködô: ◊ rendôrség: a tömegverekedés közben intézkedések; eljárás megindítása; egyes információk szerint az eljárás során a romák bántalmazása; együttmûködik a helyi cigány kisebbségi önkormányzattal és szorosabb kapcsolat kiépítésére hajlamosnak mutatkozik; a NEKI-t tájékoztatja ◊ megyei fôügyészség: vádiratot nyújt be a bírósághoz; a NEKI-t tájékoztatja ◊ bíróság: lefolytatja az eljárást az ügy állása: bírósági eljárás folyamatban

dokumentum: KELTE TÍPUSA 1996. 01. 16. feljegyzés

KITÔL ? NEKI

TÁRGYA az 1996. év „közhangulatáról” és az eljárás állásáról, telefonbeszélgetés a rendôrkapitánnyal és a vezetô ügyésszel

145

gyk. B. K., Bács-Kiskun megye

A gazdag vállalkozó bántalmaz egy gyereket "19.000 Ft, amit ô nevetve kifizet és már holnap kezdheti újra agresszív despota tetteit." – a szülôk levelébôl

2

1995. augusztus 13-án egy 11 éves roma kisfiú focimeccs közben "összerúgott" a falu sikeres vállalkozójának (V. B.) fiával, aki panaszkodni apjához ment. A kisfiú kerékpárral indult haza a mérkôzés után, ám mielôtt szülei házához ért volna, V. B. — aki sofôrös autójával hajtatott utána — "Állj meg te büdös cigány!" felkiáltással lerángatta a biciklirôl és megpofozta-megrugdosta, majd hajánál fogva az árokba húzta a 11 éves gyermeket. Egy szomszéd szemtanúja volt a történteknek, és késôbb felháborodva mesélt róla a szülôknek. A kisfiú félelmében bepisilt, a verés után több hétig jelentkeztek problémák a hallásával. A gyermeket még aznap orvoshoz vitte édesanyja. Másnap a szülôk feljelentést tettek, a látlelet is ekkor készült el.

§ A feljelentés megtétele után a szülôk segítségért fordultak a NEKI-hez. Mint levelükben írták, a rendôrség az általuk bejelentett tanúk közül csak egyet hallgatott meg és a bûnügy iratait könnyû testi sértés minôsítési javaslattal küldte meg a bíróságnak. A sértett családtagjai szerint az elkövetett cselekmény garázdaság. A NEKI a szülôk kérésére dr. Farkas József ügyvédet bízta meg, hogy a magánvádas eljárásban a jogi képviseletet ellássa. • A városi bíróság 1996 januárjában tárgyalás mellôzése mellett próbálta meg kibékíteni a magánvádlót és a vádlottat. A szülôk gyermekük bántalmazójának bíróság elé állítását és tárgyalás során való elítélését szerették volna elérni. A jogi képviselô álláspontja szerint a cselekmény garázdaságként minôsült, ezért kérte a bíróságot, hogy ez irányban folytasson le bizonyítást. • Májusban megszületett az ítélet, melyben a vádlott V. B-t bûnösnek mondta ki a bíróság könnyû testi sértés vétségében. 19.500 Ft pénzbüntetésre ítélte — indoklása szerint a Btk.-ban foglalt büntetési célokat így találva elérhetônek — és marasztalta a bûnügyi költségekben. A bíróság elôtt vádlott ôszinte megbánást mutatott és tettérôl feltáró jellegû beismerô vallomást tett. • V. B. faluszerte jól ismert agresszív, kötözködô viselkedéséért. • A szülôk megfellebbezték az elsôfokú határozatot, mert véleményük szerint a fenti összegû pénzbüntetés sem az elkövetô szempontjából nem megfelelô a büntetési célok elérésére, sem pedig az általános prevenciót nem szolgálja. Mint a Megyei Bíróság elôtt elmondták, kisfiuk életére mai napig hatással van a 15 hónapja történt eset. Nem mer egyedül hazamenni az iskolából, így a közös focimeccsekbôl rendre kimarad. Az eset óta édesanyja mellett alszik. A megyei bíróság az 1996. november 14-én megtartott tárgyaláson az elsôfokú ítéletet helybenhagyta. • A szülôk új jogi képviselô és a NEKI további segítségével felülvizsgálati kérelem elôterjesztését tervezik.

A NEKI álláspontja szerint a jelenlegi gyakorlatot figyelembe véve a tárgyalás megtartása, V. B. vádlotti minôségben tett vallomása és a pénzbüntetést megállapító ítélet megszületése pozitív eredményként értékelhetô. A NEKI azonban továbbra is támogatja az ügyfelet, aki úgy érzi, hogy az ôt etnikai hovatartozása miatt ért sérelem nem került megfelelô súllyal értékelésre a bíróság ítéletében.

146

gyk. B. K., Bács-Kiskun megye

sértett: egy roma kisfiú bejelentô: a sértett édesapja a sérelem okozója: nem roma személy, a faluban a pénzérôl és a befolyásáról ismert a sérelem idôpontja: 1995. augusztus 13. a NEKI segítségnyújtása: ◊ jogi képviselô biztosítása, ◊ tájékoztatás kérése a rendôrségtôl, ◊ folyamatos kapcsolattartás a sértettel és az ügyvéddel, ◊ jogi tanácsadás, ◊ bírósági tárgyalásokon személyes részvétel. hivatalos közremûködô: ◊ rendôrség: a nyomozást lefolytatta, ◊ bíróság: lefolytatta az eljárást és elsô fokon pénzbüntetésre ítélte a vádlottat, ◊ másodfokú bíróság: az elsôfokú ítéletet helybenhagyta. az ügy állása: A másodfokú ítélet kézbesítése után a szülôk felülvizsgálati eljárás kezdeményezését tervezik. d o k u m e n t u m o k : (1995-ben a NEKI négy iratot dokumentált az ügyben)

KELTE

TÍPUSA

KINEK ?

TÁRGYA

1996. 02. 16. 1996. 03. 04.

tájékoztatás tájékoztatás

Magyar Televízió ügyfél

országos nyilvánosságot kér az ügynek egyelôre nem tudja vállalni az eset bemutatását

1996. 03. 12. 1996. 03. 20.

ügyfél Magyar Televízió tájékoztatás kérése NEKI pályázat ügyfél

további információk az ügyrôl egy vállalkozási terv, munkahelyteremtés

1996. 05. 08. 1996. 06. 12.

ítélet köszönet

ügyfél Autonómia Alapítvány ügyvéd

1996. 06. 12. 1996. 06. 19. 1996. 07. 10.

tájékoztatás NEKI tájékoztatás ügyfél tájékoztatás kérése NEKI

ügyfél NEKI ügyfél

1996. 10. 09. 1996. 10. 11.

tájékoztatás kérése tájékoztatás és tanács kérése tájékoztatás tájékoztatás tájékoztatás

NEKI ügyfél

ügyfél NEKI

a vádlott büntetése: 19.500 Ft az ügyfél érdekében végzett eredményes munkáért az ítélet értékelése: siker; további jogi tanácsok véleménye az ítéletrôl: ez nem siker a bíróságon tett szóbeli fellebbezésérôl; másodfokú eljárás idôpontjáról fellebbezés tartalma, az eljárás állása fellebbezés tartalma, újabb jogi lépések

ügyfél NEKI NEKI

NEKI ügyfél ügyfél

tárgyalás idôpontja; több segítséget kér tárgyaláson a NEKI részt fog venni jogi tanácsadás

1996. 10. 21. 1996. 11. 04. 1996. 11. 15.

KITÔL ?

bíróság NEKI

147

Statisztika 1.) az 1996-ban érkezett ügyekrôl A NEKI-hez összesen 112 ügy érkezett. A NEKI ebbôl diszkriminációs esetnek tekint 22 ügyet. Az itt fel nem sorolt esetekben a NEKI • vizsgálatot folytat, vagy • jogi tanácsot adott, vagy • nem vállalta az eljárást az ügyben, hivatkozva arra, hogy abban etnikai motívumokat nem lát. Az alábbiakban a NEKI által diszkriminációsnak minôsített eseteket rendszerezzük.

Az ügyek megoszlása és stádiuma a) a sérelem okozója szerint: I. Önkormányzattal kapcsolatos: 8; ebbôl folyamatban: 4 eredményesen befejezett: 4 II. Rendôrséggel kapcsolatos: 11; ebbôl folyamatban: 10 bírósági szakban: 7 nyomozati szakban: 3 befejezett: 1 (részben eredményesen) III. Csoportos támadás: 2; ebbôl folyamatban: 2 nyomozati szakban: 2 IV. Egyéb: vendéglôbôl való kitiltás: 1, eredményesen befejezett: 1

1996-ban a NEKI hatósági eljárást kezdeményezett ill. hatóság elôtt képviseletet látott el vagy eljárt 20 ügyben (az itt leírt 22-bôl). 2 ügyben erre nem került sor, mert az ügy ill. a sértettek nem igényelték a hatósági eljárást.

145

b) megyék szerint: Bács-Kiskun megye Baranya megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Budapest Hajdú-Bihar megye Heves megye Nógrád megye Pest megye (Budapest nélkül) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye

3 1 4 1 1 6 2 2 1 1

2.) Összehasonlítás az 1994., és 1995. és 1996. évrôl a) a sérelem okozói szerint:

diszkriminációs ügyek összesen önkormányzat a sérelem okozója rendôrök a sérelem okozói egyéb

1994-ben 15 3 3 9

1995-ben 35 9 9 17

1996-ban 22 8 11 3

b) az ügyek stádiuma szerint:

1994. évbôl (összesen: 15) 1995. évbôl (összesen: 35) 1996. évbôl (összesen: 22)

1994-ben lezárult 7 -

1995-ben lezárult 4 10 -

1996-ban lezárult 1 13 6

folyamatban 3 12 16

A NEKI 1996-ban összesen 52 diszkriminációs üggyel foglalkozott, további vizsgálat folyik még négy kiemelkedô fontosságú (nem egyértelmûen diszkriminációs) ügyben.

c) Ügyvéd járt el • 1994-ben 3, • 1995-ben: 18, • 1996-ban: 17 ügyben.

146

1996-ban a NEKI a következô hivatalokkal, hatóságokkal és más szervezetekkel lépett kapcsolatba az ügyek megoldása során konkrét kérdésekkel: - Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, - bíróságok (városi, megyei, Legfelsôbb), - fogyasztóvédelmi fôfelügyelôségek, - Igazságügyi Orvosszakértôi Intézet, - Igazságügyi Szakértôi Intézetek Hivatala, - Interights, - kisebbségi önkormányzatok, - közigazgatási hivatalok, - magyarországi, csehországi, romániai, szlovákiai, ukrajnai nem-kormányzati kisebbségi szervezetek, - megyei orvosi kamarák, - munkaügyi központok, - Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium, - Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyûlési Biztosa, - ORFK Civil Kapcsolatok Osztálya, - Országos Ügyvédi Kamara, - Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., - Physicians for Human Rights, - polgármesteri hivatalok, - rendôrség: városi és megyei kapitányságok, - ügyészség szervei, stb.

147

Statisztika a NEKI sajtófigyelésének eredményérôl

STATISZTIKA Statisztika a NEKI sajtófigyelésének eredményérôl Az alábbi statisztika a NEKI 1996. január 1-tôl 1996 december 15-ig készített sajtódokumentációjának eredménye. A naponta figyelt sajtóorgánumok: Kurír, Magyar Hírlap, Magyar Magyarország.

Nemzet,

Népszabadság,

Népszava,

Új

Összefoglaló A sajtóban a nemzeti és etnikai kisebbségekrôl megjelent cikkek száma cikkek témája „Kilakoltatás”-okról A kisebbségekkel kapcsolatos politikai gesztusokról és nyilatkozatokról A kisebbségi oktatásról A NEKI tevékenységérôl A NEKI ügyeirôl A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalról Az Ombudsman Hivatalról Bûnözésrôl általában Cigány(okkal foglalkozó) szervezetekrôl Diszkrimináció a foglalkoztatásban Emberi jogi jelentésekrôl (általában nemzetközi, ill. külföldi szervezetektôl) Esetekrôl, amelyben a NEKI nem járt el Etnikumok történetérôl Jogszabályok értékelésérôl (kisebbségi témában) Kisebbségi önkormányzatokról Etnikumok Kultúrájáról Rasszizmusról, etnikai ellentétekrôl Rendôrségrôl Skinhead ügyekrôl Szociális helyzetrôl, szociológiai jellegzetességekrôl Összesen:

gyûjtött cikkek száma 24 68 34 25 177 14 23 17 78 6 64 39 24 22 90 56 38 15 53 64 931

Lapok szerint részletezett statisztika 155

Magyar Hírlap „Kilakoltatás”-okról A kisebbségekkel kapcsolatos politikai gesztusokról és nyilatkozatokról A kisebbséggel foglalkozó oktatásról A NEKI tevékenységérôl A NEKI ügyeirôl A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalról Az Ombudsman Hivatalról Bûnözésrôl Cigány(okkal foglalkozó) szervezetekrôl Diszkrimináció a foglalkoztatásban Emberi jogi jelentésekrôl (általában nemzetközi, ill. külföldi szervezetektôl) Esetekrôl, amelyben a NEKI nem járt el v1 Etnikumok története Jogszabályok értékelése Kisebbségi önkormányzatokról Kultúráról Rasszizmusról, etnikai ellentétekrôl Rendôrségrôl Skinhead ügyekrôl Szociális helyzetekrôl, szociológiai jellegzetességekrôl Összesen

1 16

Magyar NépNépszava Új Kurír Nemzet szabadság Magyarország 6 1 5 8 3 16 13 8 8 7

3 7 31 4

7 3 25 3

8 7 34 4

5 4 30 1

8 2 14 1

3 2 43 1

5 3 19

5 2 14

6 3 22

4 3 9

2 1 8

1 5 6

1 10

1 13

2 16

1 12

1 7

6

4

4

9

3

6

13

4 2 18 9 5 1 9 12

4 2 14 11 8 1 7 8

5 5 19 12 8 3 14 13

6 5 17 10 6 6 8 10

2 4 13 8 6 3 4 10

3 4 9 6 5 1 11 11

164

154

204

153

116

140

Valamint más, nem rendszeresen figyelt lapokban és kiadványokban (168 Óra, Demokrata, Esti Hírlap, Észak Magyarország, Kelet Magyarország, Kurázsi, Magyar Fórum, Magyar Narancs, Pesti Riport, Vas Népe, Vasárnapi Hírek, Zsaru Magazin)

összesen 24 cikk szólt a NEKI ügyeirôl.

156

A NEKI sze rv e ze te , m ód sze re i é s f el ép í té se

MÁSSÁG Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédô Irodája

NEKI

A MÁSSÁG Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédô Irodája A szervezet A MÁSSÁG Alapítványt szociológus, jogász magánszemélyek hozták létre azzal a céllal, hogy egy etnikai kisebbségi jogvédelemmel foglalkozó irodát mûködtessenek. Ez a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédô Iroda (rövidítve: NEKI). 1994. január 1-jétôl mûködik aktívan, állandó munkatársakkal és diszponobilis önkéntes-hálózattal. Az iroda két emberrel kezdte meg mûködését, és 1995 végéig mindössze három fô látta el az akkori kb. százhatvan ügyben a tennivalókat. Jelenleg hat fôállású munkatárssal mûködik a budapesti, és három félállásban dolgozó munkatárssal az 1996-ban megnyitott három vidéki iroda (Pécs, Miskolc, Eger). Az Alapítvány szervezeti keret a Jogvédô Iroda mûködtetéséhez. Kuratóriuma évi legalább 4 ülésen döntéseket hoz az Iroda fôbb elvi és financiális kérdéseiben. Az Iroda független az államtól (NGO), pártoktól ill. más politikai szervezetektôl, és más civil szervezetektôl, de utóbbiakkal - ha az elônyös az ügyfelek számára - együttmûködik. Tevékenységének alapelvei: ◊ elsôdleges feladata a konkrét jogvédelem minden olyan ügyben, ahol etnikai diszkrimináció felmerül; ◊ csak akkor teszi közzé az ügyfelek nevét és az érintettek olyan adatait, amelyekbôl egyértelmûen felismerhetôek, ha azt az ügyfél kifejezetten kéri, és ha ez az ügyfél érdekeit elôreláthatóan nem sérti; ◊ minden elvállalt esetben az ügyet végig követi, függetlenül attól, hogy a jogi eljárás meddig húzódik; ◊ nem utasítja el a kevésbé látványos eseteket, akkor sem, ha ezeknek a sajtó vagy más nyilvános fórum nem tulajdonít jelentôséget; ◊ nem vállalja azokat az eseteket, amelyekben a jogsértés nem vezethetô vissza etnikai diszkriminációra; eleve elutasítja azokat az eseteket, amikor családon belüli vagy roma ill. cigány szervezetek közötti konfliktusról van szó; ◊ saját összefoglaló publikációiban nem a konkrét személyek, hanem a jelenségek és a megoldási lehetôségek bemutatását tartja szükségesnek, ezért ilyenkor azoknak az ügyfeleknek a nevét sem teszi közzé, akik a sajtóban korábban vállalták nevük megjelentetését. Alapm_ködés: ügyfelek fogadása és látogatása, tényfeltárás iratok beszerzésével és helyszíni riportokkal (szükség esetén fotó- és film-anyaggal is), jogi tanácsadás, bizonyítékok begyûjtése, ügyek megoldása hivatalos levelezéssel a hivatalokkal és hatóságokkal, vagy jogi eljárások (perek) kezdeményezésével és végigvitelével. Közben folyamatos dokumentálás, a feldolgozott ügyek bemutatása sajtókonferenciákon és saját publikációkban. Háttérmunka: Önkénteshálózat (ügyvédek, jogászok, pszichológus, fotósok, filmesek, és a tényfeltáráshoz szociológia -, jogász -, és pedagógus hallgatók és más önkéntesek) munkájának folyamatos szervezése. Dokumentáció: folyamatos sajtófigyelés, összes beérkezett jelzés és dokumentum rendszerezett gyûjtése. Kiegészít_ tevékenységek: Iskoláknak, egyetemeknek, tanfolyamoknak felkérésükre óraadás. Statisztikák és publikációk elkészítése és szétosztása. Részvétel jogszabály-módosítási javaslatok elkészítésében (saját kezdeményezésre vagy felkérésre). Felkérésre tanulmányok elkészítése. Meghívásra részvétel ill. elôadások a problémával foglalkozó tudományos találkozókon. Együttmûködés más emberi jogi és a kisebbségi érdekvédelmi szervezetekkel. Jogi szemináriumok megszervezése és megtartása ügyvédeknek és jogi ismereteket igénylô romáknak.

A szervezet személyi összetétele A Kuratórium: elnök: Bíró András - a magyarországi Autonómia Alapítvány alapítója (az 1995. évben az Alternatív Béke Nobel díjjal jutalmazták). tagok: Dr. Éliás Sára - jogász. Dr. Furmann Imre - jogász, ügyvéd; egyben az Iroda igazgatója. Dr. Pap Gábor - a Magyar Humanista Egyesület elnöke, irodalomtudós. Dr. Miszlivetz Ferenc - szociológus, egyetemi tanár. Dr. Nagy Boldizsár - jogász professzor, egyetemi tanár, nemzetközi jogi szakértô.

159

A központi iroda (NEKI): igazgató: Dr F urmann Imre; irodavezetô: Viszló Éva; jogi referens: Dr. Farkas Lilla; jogi referens: Dr. Bodrogi Bea; sajtó- és partnerkapcsolatok managere: Daróczi Ilona; dokumentációs manager: Kárpáti Zsolt. A NEKI vidéki irodái: a miskolci iroda vezetôje: Dr. Loss Sándor, jogász, szociológus, egyetemi tanár, az egri iroda vezetôje: Dr. Magyar Elemér, ügyvéd, a pécsi iroda vezetôje: Dr. Varsányi Erika, jogász, szociológus. Az önkénteshálózat: kb. 80 ügyvéd; 3 állandó fotós; egy filmrendezô és három operatôr; 7 tényfeltáró újságíró rendszeresen, további kb. 15 alkalmanként, kb. 20 fiatal interjúzó; számos partnerszervezet

3. Az eddigi tevékenység Az ügyek száma: az Irodához az eltelt három évben több mint 300 panasz érkezett, ezeknek azonban kb. csak egyharmadában feltételezünk etnikai alapú jogsértést. Az esetek egy részében csak több helyszíni interjúzás és hosszas dokumentumgyûjtés után bizonyosodhatunk meg arról, hogy a jogsértés nem volt diszkriminatív. Ahol diszkriminációt nem állapítottunk meg, ott az ügyfelet más szervezethez vagy szervhez irányítottuk. Jelenleg saját tényfeltárás folyik kb. 100 ügyben - ezek egy részében közben elkezdtük az eljárásokat is. Az ügyek feltárása változatos tevékenységet jelent: egy részükben levelezéssel begyûjthetünk minden szükséges dokumentumot. Máskor az ügyfeleket az irodában fogadjuk és hallgatják meg jogászaink, vagy lakóhelyükre illetve a sértés helyszínére utazunk, ott dokumentálási célokból fotókat, filmet készítünk az érintettekkel. Esetenként több oldalról szakértôi véleményeket készíttetünk (orvosi, építési, pszichológusi, mûszaki stb. szakértôk). Az ügyek megoldása során csak jogi eszközöket veszünk igénybe: ügyvédet biztosítunk vagy az eljárásokon passzívan jelen vagyunk és folyamatosan tanácsot adunk az ügyfélnek. Az ügyek egy része megoldható úgy is, hogy az eljáró hatóság figyelmét levélben felhívjuk a szabálytalanságokra, és folyamatos tájékoztatást kérünk: bizonyos esetekben ez elég ahhoz, hogy a hatóság felülvizsgálja saját eljárását. Máskor más ellenôrzô szervek vizsgálatát kérjük az általunk már begyûjtött adatok alapján. Az ügyfelek 100 %-a roma. Az ügyek között leggyakoribbak a rendôrség és a közigazgatási hivatalok jogsértései. Az ügyvédek: az államhatalmi és az állami hivatalokkal szembeni eljárások különösen felkészült ügyvédeket kívánnak. A nemzetközi szintû jogorvoslat fórumaihoz eddig csak egy esetben fordult ügyvéd az Iroda ügyében, további két eset elôkészítése folyamatban van. Hazai jogi eljárásban Iroda ügyvédet biztosít ma már minden esetben, ahol a jogi segítség más formái nem elegendôek. A nyilvánosság: Az ügyek pontos dokumentációja mellett az Iroda folyamatosan végzi hat napilap figyelését és dokumentálását. Szóbeli nyilvános megjelenésein az Iroda hasonló elveket követ, mint a publikációiban: objektivitásra törekszik, alátámasztható információkkal szolgál, és ezen információk célja a „jogállam” és a „jogegyenlôség” sérüléseinek bemutatása, a jogorvoslási lehetôségek megmutatása. A sajtó mellett magánszemélyek, iskolák, könyvtárak és más szervezetek is érdeklôdést mutatnak. Az iroda napi munkájához tartozik, hogy számos érdeklôdô szociológus, újságíró, hazai vagy külföldi ill. nemzetközi szervezet vagy kiadvány képviselôje, más kutató jelentkezik információkért, kér különbözô statisztikákat, esetleírásokat. Az ilyen igényeket az Iroda megpróbálja kielégíteni, erre azonban elvileg nincs kapacitása (ideje, energiája, pénze). Kapcsolat az állami szervekkel: A NEKI vezetôjétôl rendszeresen kér véleményt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, az Országos Rendôr-fôkapitányság egyes osztályai, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat, és esetenként néhány minisztérium. Kölcsönösen aktív a kapcsolat a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Országgyûlési Biztosával. Az országos szintû állami szervek minden esetben, a helyi szintû hivatalok az esetek legnagyobb részében válaszolnak a NEKI információ-kérésére.

4.) A mûködés változása 1996-ban Nemcsak az érkezô bejelentések száma növekedett: részben az ügyek tûnnek összetettebbnek, részben és még inkább a NEKI fejlôdött abba az irányba, hogy az ügyek több szálát és mélyebben feltárja, több tekintetben eljárjon (példa erre az idén bemutatott „benzidin-ügy”, a tavaly elkezdett „Góman ügy” és várhatóan az idei esetek közül késôbb még több). A NEKI már nemcsak az alapügyre figyel: eljárási szabálytalanságoknak, jogszabályi hiányosságoknak vagy ellentmondásoknak, szervek hatásköri szabályozatlanságának sokasága merült fel a – néha „egyszerûnek” induló – jogi tevékenykedések során. Ezek feltárása és megtámadása már nemcsak a

160

kisebbségvédelmet célozza, hanem a „jogállamiság” általános erôsítését is. Az Iroda kiterjesztette figyelmét a nemzetközi gyakorlatra is: egyrészt egyre többször végez nemzetközi jogi szempontú elemzést, amelyeket az ügy megfelelô stádiumában felhasznál. Másrészt nemzetközi kapcsolatok építésébe kezdett, melyek révén az országok kis szerezetei ügyeket „cserélnek” egymással, s ez lehetôséget ad majd az országok közötti példaadásra – ami bizonyos jogi fórumokon konkrét ügyekben is relevanciával bírhat, de mindenképpen hasznos a jogszabálymódosítási tevékenységben. Mindeközben egyre több jogszabálymódosítási tervezésre, elemzésre, szervezet beindítására, elôadásra, interjúra hívták meg az Irodát. Ez örvendetes fejlemény, mert érezhetôvé vált a civil szervezetek súlyának megnövekedése, néhány állami szervezet törekvése a demokrácia erôsítésére, a rossz gyakorlatok felismerésére és lecserélésére. Az Iroda számára mégis azzal a veszéllyel fenyegetett hogy ha mindezeknek eleget kíván tenni, alaptevékenységének nem tud megfelelni. Ha viszont nem vesz részt e rendezvényeken vagy munkákban, akkor tevékenységnek legfelsôbb szintû eredményét hagyja veszendôbe hullni. A NEKI-nek számot kellett vetnie azzal, hogy az egyre növekvô igényeket nem tudja kielégíteni, ha nem szelektál erôsebben a vállalásaiban. Ezért a NEKI gyakorlatának irányára az a jellemzô, hogy erôsebb szelekcióval, de minden ügyet mélyebben feltárva mûködik. Ez továbbra sem jelenti azt, hogy bármely esetben, amelyben etnikai diszkriminációnak a leghalványabb árnyalat is felmerül, ne tenne lépéseket. Ezekben az ügyekben azonban többet bíz az önkéntes-hálózatra, illetve ezeket az esetleírásokat a NEKI publikációiból kiszoríthatják az összetettebb ügyek.

4. Támogatások, projektek 1996-ban 1996-ban az Európai Unió PHARE Demokrácia Programjával kötött megállapodás alapján egy makroprojektjet hajtott végre a NEKI. Ennek keretében felvette a kapcsolatot négy környezô ország egy-egy roma szervezetével. A projekt végére minden külföldi szervezet elkezdte egy-egy jogvédô iroda vagy hálózat kialakítását. A NEKI kiadott egy Jogszabálygyûjteményt a kisebbségi jogvédelemben leggyakrabban használatos nemzetközi és hazai jogszabályokról, amely mind a gyakorló jogászokat, mind a nem jogász kisebbségvédôket ill. emberi jogvédôket hivatott segíteni. E projekt keretében került sor a vidéki irodák felállítására is. Mindezekhez találkozókat rendezett az Iroda. Az EUROMA Program szintén a PHARE program keretében zajlott. Gazdája az Autonómia Alapítvány volt, a NEKI részfeladatokat vállalt. Így tanácsadóként segítette egy szlovákiai roma jogvédô iroda felállítását, amely azóta intenzíven mûködik (és szakmai sikereket mutatott fel). Ez a projekt támogatta 40 ügy feltárását, s ezen belül olyan team-üléseket, amelyek során több szakma ill. tudományág képviselôi elemeztek egy-egy ügyet és döntöttek a további teendôk felôl. A program lehetôséget nyújtott ügyvédeknek szóló szemináriumok szervezésére, amelyek elsôsorban a NEKI saját ügyvédeit szolgálták, a legjelentôsebb posztokon mûködô jogászok vitaindítóival. Azóta a hálózat több tagja a NEKI-n kívül is tartja egymással a kapcsolatot. A Brit Nagykövetség adományának segítségével a NEKI filmet készít néhány esetrôl. Az adomány nemcsak a filmkészítés eszközeire terjedt ki, hanem néhány szakértôi vélemény beszerzését is támogatja, amelyek a filmen is szerepelni fognak. A Svájci Államszövetség Nagykövetsége 1997-tôl támogatja az Irodát. Részben jelen Fehér Füzet kiadását, részben egy szeminárium-sorozatot segítenek elô. Az eddigi támogatók fontos programokra adtak lehetôséget. A NEKI azonban továbbra is alaptevékenységét tartja legfontosabbnak. Az 1996. év során összesen két támogató vállalta az alapmûködés segítését: A SOROS Alapítvány jelentôs támogatást nyújtott az ügyek további kezelésére. A NEKI 1996-ban megkapta a magyar állam részérôl az elsô adományt: A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatta az alapmûködést. Az Iroda mûködési költségeinek legnagyobb részét a tényfeltárásokkal és a jogi eljárásokkal járó kiadások jelentik. Jellemzô, hogy az ügyeket nem lehet egy-egy évre elôre tervezni. Ezért volna fontos a folyamatos támogatottság. Jelenleg az Iroda feladatai adottak, a diszkriminációk áldozatai várják a segítséget, és számítanunk kell arra, hogy az 1997. év során az eddiginél is több bejelentés érkezik. Az ezzel járó költségek fedezésére az Irodának jelenleg sincs megnyugtató financiális háttere. A NEKI továbbra is várja azok jelentkezését, akik adományukkal szeretnének hozzájárulni az etnikai diszkrimináció elleni harc, az állampolgári öntudat erôsítése, a jogi szabályozás fejlesztése érdekében végzett tevékenységhez.

161