RÓMAI KATOLIKUS HITTAN KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEK Szent László Gimnázium. 2628, Szob Árpád u. 11. Vizsgáztatói példány

RÓMAI KATOLIKUS HITTAN KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI VIZSGA

TÉTELEK Vizsgáztatói példány

2005-2006

Szaktanár: Szoboszlai László CM

Szent László Gimnázium és Diákotthon 2628, Szob Árpád u. 11.

1. tétel

1.a: Az üdvtörténet fıszereplıje: az ember

Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a kezdetektıl a próféták aranykoráig

Tétel: Az üdvtörténet fıszereplıje: az ember

Mutassa be a második teremtés-elbeszélés (Ter 2,4b-25) elemzése és értelmezése alapján, hogyan gondolkodik az ószövetségi választott nép az ember eredetérıl! Mutasson rá, hogy a jahvista szerzı szerint Isten boldog életre, üdvösségre teremtette az embert! Ter 2,4b-25: 4bAzon a napon, amikor az Úristen a földet és az eget megalkotta, 5még nem volt a földön semmiféle vad bozót, és nem nıtt semmiféle mezei növény, mert az Úristen még nem adott esıt a földnek, s nem volt ember sem, hogy a földet mővelje. 6Egyszer pára szállt fel a földrıl és megáztatta a föld egész felszínét. 7Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember élılénnyé. 8Az Úristen kertet telepített Édenben, keleten, és oda helyezte az embert, akit teremtett. 9És az Úristen a földbıl mindenféle fát sarjasztott, ami tekintetre szép és táplálkozásra alkalmas; azután kisarjasztotta az élet fáját a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának a fáját. 10Egy Édenben eredı folyó öntözte a kertet, s ott négy ágra szakadt. 11Az egyiknek a neve Pison: ez átfolyik Havilla egész földjén, ahol arany található. 12Ennek az országnak aranya kiváló, van ott még bdellium és ónixkı is. 13A második folyó neve: Gichon, ez öntözi Kus egész földjét. 14A harmadik folyó neve: Tigris, ez Asszurtól keletre folyik. A negyedik folyó az Eufrátesz. 15Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy mővelje és ırizze. 16Az Úristen parancsot adott az embernek: "A kert minden fájáról ehetsz. 17De a jó és rossz tudás fájáról ne egyél, mert amely napon eszel róla, meghalsz." 18Azután így szólt az Úristen: "Nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki segítıtársat, aki hozzá illı." 19Az Úristen megteremtette még a földbıl a mezı minden állatát, s az ég minden madarát. Az emberhez vezette ıket, hogy lássa, milyen nevet ad nekik. Az lett a nevük, amit az ember adott nekik. 20Az ember tehát minden állatnak, az ég minden madarának és a mezı minden vadjának nevet adott. De a maga számára az ember nem talált segítıtársat, aki hasonló lett volna hozzá. 21Ezért az Úristen álmot bocsátott az emberre, s mikor elaludt, kivette egyik oldalcsontját, s a helyét hússal töltötte ki. 22Azután az Úristen az emberbıl kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. 23 Az ember így szólt: "Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a neve, mivel a férfibıl lett." 24Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettı egy test lesz. 25Mind az ember, mind az asszony meztelen volt, de nem szégyenkeztek egymás elıtt.

Bevezetés: a Biblia nem tudományos, hanem vallási szempontból mutatja be az üdvtörténet fıszereplıjét nem az ember létrejöttének módját írja le, hanem arra utal, hogy az ember Istentıl származik – mőfaj: etiológia nem pedig mítosz

2

a teremtés könyvében két szöveget találunk az ember teremtésérıl (papi és jahvista hagyomány) Kifejtés: szómagyarázat: az Úristen; megalkotta a föld agyagából; orrába lehelte az élet leheletét; kert; fa; parancs; hozzá illı segítı; borda; asszony; szégyenkezés a szöveg értelmezése: a bibliai dráma jelképei (szimbólum) által annyit mond, hogy az élet és az ember csodája Istentıl származik; a paradicsomi állapot nem történelmi helyzetet ábrázol, hanem azt jelképezi, hogy Isten boldog életre, üdvösségre teremtette az embert; a bibliai leírás nem áll ellentétben a biológiai fejlıdést hirdetı tudományos feltevésekkel Befejezés: az Isten által szeretetbıl teremtett ember feladata, hogy ésszel és szabad akarattal valósítsa meg Isten eredeti elgondolását mit jelent a keresztény ember számára a boldogságra, üdvösségre teremtettség?

3

1.b: A liturgikus öltözékek és szimbolikájuk

Témakör: „A Messiás mint a népek világossága” – Az egyház és a kinyilatkoztatás

Tétel: A liturgikus öltözékek és szimbolikájuk

Mutassa be az egyház által, az egyházi és különbözı ünnepköreiben, használt liturgikus öltözékeket és értelmezze azok szimbolikus jelentéseit!

Bevezetés: liturgikus ruházat általános bemutatása: vállkendı, cingulus, karing, dalmatika, alba, stóla, miseruha az egyház által használt liturgikus jelvények meghatározása: pallium, pásztorbot, püspöksüved, mellkereszt, püspöki győrő Kifejtés: a különbözı liturgikus színek jelentésének magyarázata és azok kapcsolata a liturgikus ünnepkörhöz Befejezés: mit jelentenek a keresztény ember számára a liturgikus ruházat darabjai és azok színvilága

4

2. tétel

2.a: Illés szimbolikus cselekedete a Jahve-hit védelmében

Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától a hellenista korig

Tétel: Illés szimbolikus cselekedete a Jahve-hit védelmében

Mutassa be a Királyok elsı könyvébıl vett részlet (1Kir 18, 1-2.16b-40) elemzése és értelmezése alapján, miként védte a próféta a Jahve-hitet szimbolikus cselekedetei által! 1Kir 18: 1Hosszú idı múltán, a harmadik esztendıben szózatot intézett az Úr Illéshez, ezekkel a szavakkal: »Eredj, s mutasd meg magadat Áchábnak, hogy esıt adhassak a föld színére.« 2 Elment tehát Illés, hogy megmutassa magát Áchábnak. Szamariában már … nagy volt az éhség […] 16bErre Ácháb elment Illés elé, 17s amikor meglátta, azt mondta: »Te vagy-e az, te, aki bajba döntötted Izraelt?« 18Erre ı azt mondta: »Nem én döntöttem bajba Izraelt, hanem te s apád háza, akik elhagytátok az Úr parancsait s a Baálokat követtétek. 19Nos, küldj csak el, s győjtsd egybe nekem egész Izraelt a Kármel hegyére, valamint Baál négyszázötven prófétáját s a berkek négyszáz prófétáját, akik Jezabel asztaláról esznek.« 20Ácháb elküldött Izrael valamennyi fiához, s egybegyőjtötte a prófétákat a Kármel hegyére. 21Ekkor Illés odalépett az egész nép elé és azt mondta: »Meddig sántikáltok kétfelé? Ha az Úr az Isten, kövessétek ıt, ha pedig Baál, kövessétek azt.« A nép azonban egy szót sem felelt neki. 22Erre Illés azt mondta a népnek: »Én maradtam meg egyedül az Úr prófétái közül: Baál prófétái pedig négyszázötvenen vannak. 23Adjatok nekünk két fiatal bikát, aztán ık válasszák ki maguknak az egyik bikát, s vágják darabokra, s tegyék a fára, de tüzet ne tegyenek alája: én pedig majd a másik bikát készítem el és teszem a fára, s tüzet szintén nem teszek alája. 24Hívjátok segítségül isteneitek nevét, én meg majd segítségül hívom az én Uram nevét, s amelyik Isten tőz által meghallgat, az legyen az Isten.« Erre az egész nép azt felelte: »Helyes indítvány!« 25Azt mondta tehát Illés Baál prófétáinak: »Válasszátok ki magatoknak az egyik bikát, s készítsétek el – elsıknek, mert ti vagytok többen –, s hívjátok segítségül isteneitek nevét, de tüzet ne tegyetek alája.« 26Miután ık átvették a bikát, amelyet nekik odaadott, elkészítették, s reggeltıl délig hívogatták Baál nevét, s azt mondták: »Baál, hallgass meg minket.« De nem jött egy hang sem, s nem felelt senki sem, hiába ugrándoztak az oltár körül, amelyet készítettek. 27 Amikor aztán már délre járt, így gúnyolódott velük Illés: »Hangosabban kiáltsatok, hiszen isten ı! Talán éppen beszélget, vagy a fogadóban van, vagy úton, vagy bizony tán alszik, hadd ébredjen fel.« 28Hangosabban kiáltoztak tehát és szokásuk szerint késekkel s tırökkel vagdalták magukat, amíg el nem borította ıket a vér. 29Amikor aztán elmúlt a dél és prófétálásuk közben eljött az az idı, amikor az ételáldozatot szokták bemutatni, s nem hallatszott egy hang sem és nem felelt és nem hallgatta meg az imádkozókat senki sem, 30azt mondta Illés az egész népnek: »Gyertek hozzám.« Amikor aztán a nép eléje járult, helyreállította az Úr lerombolt oltárát – 31vett ugyanis tizenkét követ, Jákob fiai törzseinek száma szerint, akihez szólt az Úr szava: »Izrael legyen a neved«, 32és oltárt épített e kövekbıl az Úr nevében – s mintegy két barázda széles vízárkot készített az oltár köré, 33aztán elrendezte a fát, földarabolta a bikát, rátette a fára 34és azt mondta: »Töltsetek meg négy vedret vízzel, s öntsétek rá az egészen elégetendı áldozatra, meg a fára.« Aztán ismét azt

5

mondta: »Másodszor is tegyétek meg ezt.« Amikor másodszor is megtették, azt mondta: »Harmadszor is tegyétek meg ugyanezt.« Megtették harmadszor is, 35úgyhogy folyt a víz az oltár körül, s az árok medre is megtelt. 36Amikor aztán eljött az egészen elégı áldozat bemutatásának ideje, odalépett Illés próféta, s azt mondta: »Uram, Ábrahámnak, Izsáknak s Izraelnek Istene, mutasd meg ma, hogy te vagy Izrael Istene, meg hogy én a te szolgád vagyok és hogy a te parancsodra cselekedtem mindezt. 37Hallgass meg, Uram, hallgass meg engem, hogy megtanulja e nép, hogy te, az Úr vagy az Isten, s hogy te térítetted vissza ismét szívüket.« 38 Ekkor lecsapott az Úr tüze, és megemésztette az egészen elégı áldozatot, meg a fát, a köveket és a port, s felitta a vizet, amely az árokban volt. 39Amikor látta ezt az egész nép, arcára borult, s azt mondta: »Az Úr az Isten, az Úr az Isten!« 40Azt mondta erre nekik Illés: »Fogjátok meg Baál prófétáit, egy se szaladjon el közülük!« Miután megfogták ıket, Illés levitte ıket a Kíson patakhoz, s ott megölette ıket.

Bevezetés: A szemelvény az északi országrész Kr.e. 9-8. századi prófétájának világát villantják fel. Nem történeti beszámoló, de történetileg létezı személyek mőködését és tanítását mutatja be. Az Illés személyéhez kapcsolódó mondák végsı formája feltehetıen a Kr.e. 7-6. században alakult ki. Kifejtés: szómagyarázat: hosszú idı múltán, Illés, Ácháb, a Baálokat követtétek, Kármel, Baál négyszázötven prófétáját, Jezabel, késekkel … vagdalták magukat, az Úr az Isten!, megölette ıket a szöveg értelmezése: Az Illés szimbolikus cselekedetérıl szóló részlet az úgynevezett Illés-ciklus alkotóeleme. A monda mőfajában megörökített esemény arra a történeti tényre emlékeztet, hogy a próféta a pogány hiedelmekkel szemben hitelesen és hatékonyan tett tanúságot az élı Istenrıl. A csodát tehát nem az áldozat elemésztésére leszálló tőzben kell látnunk, hanem Illés életében és elszánt hithirdetésében. Befejezés: Illés csodálatos hatékonysággal tett bizonyságot Jahvéról egy olyan világban, amely pogány istenekkel kacérkodott. – Te hogyan teszel tanúságot a modern bálványokat (a pénzt, a kábítószert, a csillagjósok véleményét stb.) hajhászó világban?

6

2.b: A szexualitással kapcsolatos erkölcsi problémák

Témakör: Az ember mint erkölcsi lény – az erkölcsös élet útmutatója: a „törvény”

Tétel: A szexualitással kapcsolatos erkölcsi problémák

Fejtse ki a szexualitás jelentıségét a házasságban és mutassa be az egyház álláspontját a hatodik parancsolatról! (Ne paráználkodj!)

Bevezetés: Nemiség, szexualitás Isten ajándéka Házasságban megélt szexualitás Isten akaratát szolgálja (szeretetük legmélyebb kifejezıje) Felelısség (önátadás, tisztelet, elfogadás) Biblia számos pozitív és negatív példát is hoz (M, J, Dávid és Betseba, Szodoma) Kifejtés: Ne paráználkodj! Felebarátod házastársát ne kívánd! Az élet és az élet továbbadása is szent! Paráznaság fogalma: Isten akaratával ellentétes megélése a szexualitásnak Önkielégítés Szemérmetlenség Pornográfia Prostitúció értékelése az egyház Nemi erıszak tanítása szerint Homoszexualitás Paráznaság Fogamzásgátlás, születésszabályozás Befejezés: Testünk és lelkünk Isten ajándéka Felelısségünk önmagunk, társunk, embertársaink iránt

7

3. tétel

3.a: A zsidó húsvét


Tétel: A zsidó húsvét

Mutassa be a zsidó húsvéti szokásokat a Kivonulás könyvének (12,1-14) elbeszélése alapján, helyezze el a történetet az Egyiptomból történı kivonulás eseményeinek sorában, és értelmezze az egyes zsidó húsvéti cselekmények jelentését! Kiv 12,1-14: 1Az Úr így szólt Mózeshez és Áronhoz Egyiptomban: 2"Ez a hónap legyen számotokra a kezdı hónap: ez legyen az év elsı hónapja. 3Hirdesd ki Izrael egész közösségének: a hónap tizedik napján mindenki szerezzen egy bárányt családonként, egy bárányt házanként. 4De ha a család kicsi egy bárányhoz, akkor a személyek számának megfelelıen a szomszédos családdal együtt vegyen egyet. Aszerint számoljátok a meghívottakat, hogy ki-ki mennyit eszik. 5Az állat legyen hibátlan, hím és egyéves. Vehettek bárányt vagy kecskét. 6Tartsátok a hónap tizennegyedik napjáig. Akkor Izrael közösségének egész gyülekezete a két este között vágja le. 7Vegyenek a vérébıl és kenjenek belıle annak a háznak a két ajtófélfájára és szemöldökfájára, amelyben elköltik. 8A húsát - tőzön megsütve még akkor éjszaka egyék meg. Kovásztalan kenyérrel és keserő salátával fogyasszák el. 9Ne egyetek meg belıle semmit nyersen vagy vízben megfızve, hanem csak tőzön sütve, a fejével, a lábával és belsı részeivel együtt. 10Semmit ne tegyetek el belıle másnap reggelre. Ami másnapra megmarad, azt tőzön égessétek el. 11Így fogyasszátok: a derekatok felövezve, saru a lábatokon, bot a kezetekben. Sietve egyétek, mert ez az Úr átvonulása. 12Én végigvonulok azon az éjszakán Egyiptomon, és megölök minden elsıszülöttet Egyiptomban: embert és állatot, s ítéletet tartok, Egyiptom minden istene fölött, én, az Úr. 13A vért használjátok annak a háznak a megjelölésére, amelyben laktok. Ha látom a vért, kihagylak benneteket. Titeket nem ér a megsemmisítı csapás, amellyel Egyiptomot megverem. 14Ez a nap legyen számotokra emléknap, és üljétek meg úgy, mint az Úr ünnepét. Nemzedékrıl nemzedékre tegyétek meg ünnepnapnak mindörökre."

Bevezetés: A papi tradíció az egyiptomi szabadulás csapásának tetıpontja elé helyezi el a húsvéti bárány és a kovásztalan kenyér szertartását A húsvéti bárány elfogyasztása egy pásztorszertartás volt, hogy elnyerjék az istenek jóindulatát Kifejtés: Szómagyarázat: Áron, a hónapok kezdete, a hónapnak a tizennegyedik napján, vágja le, vegyenek a vérébıl és kenjék be mindkét ajtófélfát…, kovásztalan kenyérrel, keserő salátával, derekatokat övezzétek fel, az Úr Pászkája, megölök minden elsıszülöttet, emléknap

8

Isten nem diktálta le Mózesnek az ünnep szertartását; a zsidóság átértékelte, új jelentéssel ruházta fel az ünnepet; a húsvét eredetileg pásztorünnep volt; az ajtófélfák megkenése azt jelenti, hogy Jahve megkegyelmez az izraelita elsıszülötteknek; a keserő saláta a szolgaság jelképe; a kovásztalan kenyér és az útra kész öltözet a sietve távozás jelképe Befejezése: A keresztény ember a Jézus Krisztusban beteljesült húsvéti áldozat koránban él A zsidó húsvéti szertartás és a keresztény szentmise szoros kapcsolatban áll, hiszen Jézus Krisztus a húsvéti Bárány

9

3.b: Pio atya élete és munkássága

Témakör: Az egyház történelme, mint üdvtörténet a Tridenti Zsinattól a II. Vatikáni zsinatig

Tétel: Pio atya élete és munkásága

Mutassa be Pio atya életét, munkásságát és karizmáját!

Bevezetés: Francesco Forgione 1887. május 25-én született Pietrelcinában Gyermekkorában sokszor volt magányos; hallgatag és félénk természető ifjonc, aki már fiatalon is állandóan imádkozott, és keserves könnyekre fakadt, ha valaki a jelenlétében káromkodott Kifejtés: 1902-ben a fiatal Francesco egész egyszerően elindult az apjával Morconéba, ahol felvételt kért az ottani kapucinus kolostorba Az ifjú kapucinus 23 éves volt, amikor pappá szentelték, és megkapta a Padre Pio nevet Pio atya azonban nem sokáig élvezhette szerzetesi szolgálatait - a háború kitörésekor, hadköteles lévén, kénytelen volt bevonulni a seregbe 1918. szeptember 20-án feltőntek rajta Krisztus sebei, stigmái. „Keresztre feszítése” azonban már augusztus 5-én megkezdıdött, amikor is kezein egyre csak növekvı szúró, égetı fájdalom jelentkezett Befejezés: Padre Pio példaadó módon vállalta a szenvedést - még idıs korában is éjszakákon át gyóntatta a lelkeket, pedig egészségi állapota egyre romlott, hogy végül már csak tolószékben tudott közlekedni. 1968. szeptember 20-án csendesen megünnepelte sebei megjelenésének 50. évfordulóját, másnap asztmarohamot kapott és szeptember 22-én a hajnali órákban örökre lehunyta szemeit. Örökségül azonban ránk hagyta imacsoportjait, melyek hosszú idı óta terjednek világszerte, s Földünket behálózva töretlenül hirdetik a szeretetet

10

4. tétel

4.a: Isten egyetemes üdvözítı akarata Jónás könyvében


Tétel: Isten egyetemes üdvözítı akarata Jónás könyvében

Mutassa be Jónás próféta könyvébıl vett szövegrészek (Jón 1,1-15; 2,1-5.11; 3,1-4,11) átfogó értelmezése és szintetikus elemezése alapján Isten egyetemes üdvözítı akaratát, és hogy miként válik a Jónás próféta Isten üdvözítı akaratának eszközévé. Jón 1,1-15: 1Az Úr szózatot intézett Jónáshoz, Amittai fiához: 2"Kelj útra, menj el Ninivébe, a nagy városba! Hirdesd neki, hogy gonoszsága színem elé jutott." 3Jónás el is indult, de azért, hogy Tarsisba meneküljön az Úr színe elıl. Lement Jaffába, és talált is egy hajót, amely Tarsisba készült. Megfizette az útiköltséget, és beszállt, hogy elmenjen velük Tarsisba az Úr színe elıl. 4Az Úr azonban nagy szelet támasztott a tengeren. Hatalmas vihar támadt a tengeren. A hajó már-már összezúzódott. 5A hajósok megrémültek, és isteneikhez imádkoztak. A hajó rakományát mind a tengerbe dobálták, csakhogy könnyítsenek rajta. Jónás lement a hajó aljába, és mélyen elaludt. 6A hajóskapitány megszólította: "Miért alszol? Kelj fel, és imádkozz Istenhez! Talán megemlékezik rólunk, s nem kell elvesznünk!" 7Majd így szóltak egymáshoz: "Vessünk sorsot, hogy megtudjuk, ki miatt ért bennünket ez a veszedelem!" Sorsot vetettek, és a sors Jónásra esett. 8Erre megkérdezték tıle: "Kérünk, mondd el nekünk, miért tört ránk ez a szerencsétlenség? Mi a foglalkozásod, honnan jöttél, hol a hazád, melyik néphez tartozol?" 9Így felelt: "Héber vagyok, az Urat, az egek Istenét tisztelem, aki a tengert és a földet teremtette." 10Nagy félelem fogta el az embereket. Megkérdezték tıle: "Miért tetted ezt?" Az emberek ugyanis megtudták, hogy az Úr színe elıl menekül, mert elbeszélte nekik. 11 Aztán megkérdezték tıle: "Mit tegyünk veled, hogy a tenger lecsendesedjék?" Mert a tenger még mindig zúgott és háborgott. 12Azt felelte nekik: "Fogjatok meg, és vessetek a tengerbe, akkor lecsendesedik a tenger. Tudom ugyanis, hogy miattam tört rátok ez a hatalmas vihar." 13 A férfiak evezni próbáltak, hogy visszatérjenek a szárazföldre, de nem sikerült, mert a tenger zúgott és háborgott. 14Erre az Úrhoz kiáltottak: "Kérünk, Urunk, ne vesszünk el e miatt az ember miatt! Ne szálljon ránk igaz ember vére! Hisz te vagy az Úr, aki úgy tettél, amint neked tetszett!" 15Aztán megfogták Jónást, és a tengerbe vetették. A tengernek azonnal megszőnt a háborgása. Jón 2,1-5.11: 1Az Úr odarendelt egy nagy halat, hogy nyelje el Jónást. Jónás három nap és három éjjel a hal gyomrában volt. 2A hal gyomrában Jónás így imádkozott az Úrhoz: 3 Szorongattatásomban az Úrhoz folyamodtam, és ı meghallgatott; az alvilág gyomrából kiáltottam, és ı meghallotta hangomat. 4A mélybe vetettél, a tenger mélyére, körülvett az áradat; örvényeid és hullámaid összecsaptak fölöttem. 5Így szóltam: Elvetettél színed elıl. Bárcsak meglátnám még szent templomodat! 11Az Úr szólt a halnak, és az kivetette Jónást a szárazra.

11

Jón 3,1-4.11: 1Az Úr másodszor is szólt Jónáshoz: 2"Kelj fel, menj el Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd azt, amit majd mondok neked!" 3Jónás fölkelt és elment Ninivébe az Úr parancsa szerint. Ninive nagy város volt, három napba telt, míg az ember végigment rajta. 4 Jónás bement a városba, egynapi járásnyira, és hirdetni kezdte: "Még negyven nap, és Ninive elpusztul!" 5Ninive lakói hittek az Istennek. Böjtöt hirdettek, nagyok és kicsik egyaránt zsákruhát öltöttek. 6Amikor a szózat eljutott Ninive királyához, ı is leszállt trónjáról, levetette palástját, és zsákruhába öltözve hamuba ült. 7Aztán a király és a fıemberek parancsára kihirdették és elrendelték Ninivében: "Ember és állat, ökör és juh semmit se egyék, ne legeljen, és vizet se igyék. 8Öltsön zsákruhát ember és állat, és harsány hangon könyörögjön az Istenhez. Mindenki hagyja el gonosz útjait és a rosszat, amit a keze végbevitt. 9Ki tudja, hátha irgalmas lesz és újra megbocsát az Isten, lecsillapul izzó haragja, és nem kell elvesznünk!" 10Amikor Isten látta, hogy letérnek gonosz útjaikról, megbánta a rosszat, amivel fenyegette ıket, és nem tette meg. 1Jónáson nagy szomorúság vett erıt, és haragra gerjedt. 2 Így imádkozott az Úrhoz: "Ó Uram, vajon nem megmondtam-e ezt már akkor, amikor még otthon voltam? Azért akartam Tarsisba menekülni, mert tudtam, hogy jóságos és irgalmas Isten vagy, türelmes és könyörületes, aki megbánja a rosszat. 3Most azonban vedd el tılem az életemet, mert jobb nekem a halál, mint az élet." 4Az Úr így felelt: "Azt hiszed, jogos a haragod?" 5Jónás kiment a városból, és leült a várostól keletre. Csinált magának egy sátort, és annak árnyékában ülve figyelte, hogy mi fog történni a várossal. 6Az Úr parancsára egy ricinusbokor nıtt Jónás fölé, árnyékot vetett a feje fölé, és megvédte a rosszulléttıl. Jónás nagyon megörült a ricinusnak. 7Másnap hajnalban azonban az Úr egy férget rendelt oda. A féreg megrágta a ricinust, úgyhogy kiszáradt. 8Amikor aztán fölkelt a nap, az Úr forró keleti szelet támasztott, s a nap is hevesen tőzött Jónásra. Olyan rosszul lett, hogy a halált kívánta magának: "Jobb nekem a halál, mint az élet!" 9Ekkor az Isten így szólt Jónáshoz: "Azt hiszed, jogos a haragod a ricinusbokor miatt?" Azt felelte: "Igen, jogosan haragszom, egészen a halálig!" 10Erre az Úr azt mondta: "Bánkódsz emiatt a ricinus miatt, jóllehet nem is gondoztad és nem is nevelted. Az egyik éjjel felnıtt, a másik éjjel elpusztult. 11Hát akkor én ne irgalmazzak Ninivének, a nagy városnak, amelyben több mint százhúszezer olyan ember van, aki még nem tud különbséget tenni a jobb és a bal keze között, és igen sok állat?"

Bevezetés: A bibliai idézetek a hellén kor épületes irodalmának tükrében mutatják be, hogy Izrael népe milyen történelmi tapasztalatokat szerzett az emberiség üdvösségét munkáló Istenrıl Jónás könyve a Kr. e. 3-4. század környékén keletkezett, mőfaját tekintve prófétai novella Kifejtés: szómagyarázat: Jónás; Ninive; Tarzis; Jaffa; az Úr…nagy szelet támasztott; lement a hajó aljába; vessünk sorsot; mi a foglalkozásod…?; vessétek a tengerbe; a tengernek azonnal megszőnt a háborgása; az Úr odarendelt egy nagy halat; három nap és három éjjel a hal gyomrában; az alvilág gyomrában; kivetette Jónást a szárazra; Ninive nagy város volt; három napba telt; még negyven nap; zsákruhát öltöttek; Ninive királyához; ember és állat; megbánta a rosszat, mivel fenyegette ıket; haragra gerjedt; jobb nekem a halál; ricinusbokor nıtt Jónás fölé…; azt hiszed, jogos a haragod…?; én ne irgalmazzak…?; nem tud különbséget tenni a jobb és a bal keze között szövegmagyarázat: az elbeszélés sajátosságaiból (a vihar, a hal és a ricinusbokor csodája, Ninive méreteinek költıi bemutatása, stb.) látszik, hogy szerzıje nem krónikát ír, hanem Isten egyetemes üdvözítı szándékáról ad tanítást; Ninive a pogány világot képviseli, Jónás pedig az izraelita olvasót, akit arról kell meggyızni, hogy

12

Isten a pogányok iránt is jóságos, és üdvösséggel akarja megajándékozni ıket; a novella szerzıje arra buzdítja Izrael hellén korban élı népét, hogy szakítson faji, vallási elıítéleteivel, ismerje fel igazi küldetését: legyen hirdetıje a népek között a megtérésre hívó isteni szónak és irgalomnak; az igazi csoda az elbeszélésben tehát nem az, hogy Jónás megmenekül a hal gyomrából, de nem is a ricinusbokor növekedése és elszáradása, hanem Isten irgalmas szeretete, és annak felismerése, hogy ez az üdvözítı szeretet minden népre kiárad Befejezés: Jónás könyve Isten egyetemes üdvözítı akaratáról ad hírt: Jahve minden embert üdvözíteni akar, és ebben az isteni szándékban Izrael fiainak üdvösségközvetítı szerepe van; ezt a tanítást Pál apostol is megerısíti (vö.: 1Tim 2,4), de ı Izrael örökösét, a keresztény embert tartja üdvösségközvetítınek; meg kell próbálni azonosulni a ninivei embereket szánó Isten látásmódjával; amikor más vallású vagy látszólag vallástalanul élı emberekkel találkozunk, gondolnunk kell arra, hogy Isten ıket is üdvösségre hívta

13

4.b: Palesztina vallási helyzete Jézus korában

Témakör: Krisztus misztériuma: Jézus születése és gyermekkora, személye, küldetése, tanítása, a Messiás közössége

Tétel: Palesztina vallási helyzete Jézus korában

Mutassa be Palesztina vallási helyzetét Jézus korában, különös figyelmet fordítva a zsidó valláson belül mőködı vallási csoportokra!

Bevezetés: Palesztina Jézus korában a Római Birodalom részét képezi. Római provinciaként helytartó áll az élén. Palesztina politikai vezetıje a helytartó, de a nép vallási vezetıje – a fıpap – is nagy politikai befolyással bír Kifejtés: A zsidó valláson belül különbözı csoportosulások fedezhetık fel: szadduceusok, farizeusok, esszénusok, qumráni közösség. Befejezés: A vallási irányítás a fıpapság kezében volt, de nagy befolyással bírtak a nép körében a farizeusok is, akik ellen Jézus mőködése során többször is felemeli a szavát

14

5. tétel

5.a: Jézus születése Szent Máté evangélista szerint

Témakör: Krisztus misztériuma: Jézus születése és gyermekkora, személye, küldetése, tanítása, a Messiás közössége

Tétel: Jézus születése Szent Máté evangélista szerint

Mutassa be, a Szent Máté evangélista (Mt 1,18-25) által leírt, Jézus születésének történetét, elemezze a meghatározó eseményeket, és mutassa be a születéstörténet fıszereplıit, megnevezve az ószövetségi Messiás-jövendölı próféciák ide tartozó szakaszait! Mt 1,18-25: 18Jézus Krisztus születése pedig így történt: Anyja, Mária el volt jegyezve Józseffel. Mielıtt egybekeltek volna, kitőnt, hogy méhében fogant a Szentlélektıl. 19József pedig, a férje, igaz ember lévén, nem akarta ıt hírbe hozni, ezért elhatározta, hogy titokban bocsátja el. 20Amikor ezeket forgatta szívében, íme, az Úr angyala álmában megjelent neki, és így szólt: »József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami ıbenne fogantatott, a Szentlélektıl van. 21Fiút fog szülni, és a Jézus nevet adod neki, mert ı szabadítja meg népét bőneitıl.« 22Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék az Úr szava, amit a próféta által mondott: 23»Íme, a szőz méhében fogan és fiút szül, és a nevét Emmánuelnek fogják hívni.« Ez azt jelenti: Velünk az Isten. 24József pedig fölkelt álmából és úgy tett, amint az Úr angyala megparancsolta neki. Magához vette feleségét, 25de nem ismerte meg ıt, amíg az meg nem szülte a fiút; és a Jézus nevet adta neki.

Bevezetés: A bibliai szövegek a gyermekségtörténet mőfaján belül a nemzetségtábla, a születésmeghirdetés és a gyermekkort bemutató epizód irodalmi formájában emlékeznek meg Jézus születésének üdvtörténeti jelentıségérıl. Az idézetek Máté evangéliumából származnak. Ezt a görög nyelven írt evangéliumot Kr.u. 80 és 90 között állították össze, valószínőleg Szíriában. Ismeretlen szerzıje a Jézusra vonatkozó szóbeli hagyomány mellett szemmel láthatóan felhasználta a korábbi eredető Márk-evangéliumot és Jézus „mondásainak” (gör. logion) győjteményét, amelyet feltehetıen Máté apostol szerkesztett egybe. Valószínőleg ez a magyarázata annak, hogy az evangélium írójának a 2. századtól kezdve az apostolt tekintették. Kifejtés: szómagyarázat: el volt jegyezve, fogant a Szentlélektıl, József… igaz ember lévén, az Úr angyala, álmában, ı szabadítja meg népét, a próféta által mondott, a szőz, nem ismerte meg szövegértelmezés: A Jézus születését meghirdetı szöveg értelmezésében problémát okozhat az a tény, hogy Máté és Lukács beszámolója lényegesen eltér egymástól. Ám ez a nehézség kiküszöbölhetı, ha figyelembe vesszük, hogy a részletet a születésmeghirdetés irodalmi mőfajában írták, és azt a keresztény felfogást tükrözi, amely

15

szerint Jézus az a gyermek, akirıl Izajás így jövendölt: „Íme, a szőz fogan, és fiút szül, s nevét Emmánuelnek fogja hívni” (Iz 7,14). Bár a leírás látszólag Máriáról és fia születésének körülményeirıl beszél, voltaképp a keresztényeknek azt a meggyızıdését hangsúlyozza, hogy Jézusban teljesedett be Izajás messiási jövendölése, mert ı valóban Emmánuel, azaz a ‘velünk lévı Isten’. A részlet szerzıje szemmel láthatóan feltételezi Mária biológiai szüzességét, de ezzel is azt akarja kiemelni, hogy Jézus fogantatásától kezdve az a gyermek, akiben késıbb felismerték az Isten Fiát. Az elbeszélés irodalmi szempontból ószövetségi mintákra (vö. Izsák: Ter 17, 15-22; Sámson: Bír 13, 2-5; Sámuel: 1Sám 1, 4-20), illetve olyan Úr angyalajelenések leírására támaszkodik, amelyek üdvtörténeti szempontból fontos személyek Isten általi kiválasztásáról szólnak (vö. Mózes: Kiv 3; Gedeon: Bír 6). Befejezés: A Jézus születésének meghirdetését tartalmazó bibliai részletbıl kiderül, hogy ı az Emmánuel, azaz a velünk lévı Isten. – Amikor elhagyottnak és nagyon magányosnak érzed magad, gondolj arra, hogy Jézus mindig veled van!

16

5.b: Liturgikus jelképek

Témakör: Az üdvtörténet legfıbb misztériumaira emlékeztetı liturgikus ünnepek és idıszakok dogmatikája

Tétel: Liturgikus jelképek

Fejtse ki a jelkép, szimbólum fogalmát, majd mutassa be a liturgiában elıforduló jelképeket! Keressen példát rájuk a Szentírásban és a liturgiában!

Bevezetés: Jelkép, szimbólum – fogalma, szerepe Keresztény vallásban rendkívül fontos szerep a láthatatlan valóságot teszik látható jelenlévıvé Isten láthatatlan kegyelmének jelenvalóvá tétele Kifejtés: Mit szimbolizál? Hol fordul elı a Szentírásban? (1-1 példa) Hol szerepel a liturgiában? Víz Tőz Tömjén Gyertya Olaj Kenyér Bor Színek Befejezés: Krisztus szeretete – ember hódolatának kapcsolódását teszik lehetıvé Fontos értelmezésük és ismeretük, mert így tölthetik be fontos szerepüket vallásos életünkben

17

6. tétel

6.a: Jézus tanítása az Isten országának „polgáráról” – a nyolc boldogság

Témakör: Krisztus misztériuma: Jézus születése és gyermekkora, személye, küldetése és tanítása, a Messiás közössége

Tétel: Jézus tanítása az Isten országának „polgáráról” – a nyolc boldogság

Röviden ismertesse Jézus korának vallási helyzetét, ismertesse a boldogmondások mőfaji sajátosságait, elemezze és értelmezze az Isten országának polgáráról szóló jézusi tanítást (Mt 5,1-12)! Reflektáljon arra, hogy a keresztény embernek milyen feladatai vannak Isten országa építésében, és hogyan tartozhat a boldogok közé! Mt 5,1-12: A tömeg láttára fölment a hegyre és leült. Tanítványai köréje győltek, 2ı pedig szólásra nyitotta ajkát. Így tanította ıket: 3"Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. 4Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják ıket. 5Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. 6Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. 7Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. 8Boldogok a tiszta szívőek, mert meglátják az Istent. 9Boldogok a békességben élık, mert Isten fiainak hívják majd ıket. 10Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. 11 Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam. 12Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok! Így üldözték elıttetek a prófétákat is.

Bevezetés: Idıpont: Kr. u. 28/29 és 30/33 között Vallási csoportok: haszidok (jámborok, kegyesek), farizeusok, rabbik A boldogmondások mőfaji sajátosságai (paradox állítás és indoklás) Kifejtés: szómagyarázat: hegy; lélekben szegények; akik sírnak; szelídek, föld; éhezik és szomjazzák az igazságot; irgalmasok; szívükben tiszták; békeszerzık; üldözést szenvednek az igazságért szövegértelmezés: Isten országa ebben a világban van, de nem e világból való; az isteni birodalom polgárai más értékrend szerint tájékozódnak, mint e világ fiai; az Isten országa mérhetetlenül felülmúlja a földi világ anyagi és szellemi értékeit; elnyerése érdekében akár üldözést is el kell viselni. Befejezés: Isten országa azokban az emberekben fedezhetı föl, akik hiszen Jézus Krisztus feltámadásában és tanítása szerint élnek. Jézus azokat mondja boldognak, akik Isten országa eljövetelét irgalmas és békét teremtı élettel segítik, s ha kell, még az üldözést is vállalják érte. A beteljesült Isten országa nem jutalom, hanem Isten ajándéka.

18

6.b: Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma

Témakör: Az ember mint erkölcsi lény – az erkölcsös élet és útmutatója: a „törvény”

Tétel: Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma

Határozza meg az éthosz, az erkölcsös élet és az üdvtörténeti erkölcstan fogalmát!

Bevezetés: A meghatározandó fogalmak felsorolása Kifejtés: Az éthosz fogalma: a vallási értelemben vett lelki alkatból fakadó sors, isteni elgondolás. A személyünkre vonatkozó isteni álmot görög szóval éthosznak nevezzük. A kereszténység tanítja, hogy az embernek szabadon kell megvalósítania a vele kapcsolatos isteni elgondolást. Személyes üdvtörténetünk az egyetemes üdvtörténet része. Az erkölcsös élet: az ember akkor él erkölcsösen, ha személyes üdvtörténelmében fölfedezi, és szabadon megvalósítja az éthoszt. Amikor bőnt követ el, önmagát rombolja. Az éthosz a keresztény szóhasználatban a „belsı ember” (2 Kor 4, 16). Az éthosz folyamatos megvalósítása, a belsı ember kimővelése alkotja személyes üdvtörténetünket. Az erkölcsös élet célja: az Istennel való találkozás, azaz az emberi személy boldogságának elérése. Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma: a kinyilatkoztatáson alapuló és történetileg felismert erkölcsi szabályokat, útmutatásokat a kor (szituáció) követelményeire alkalmazó etika. Az ember szabad önmegvalósításának hatékony támasza. Befejezés: Élethelyzetek, szituációk felsorolása, amelyekben a keresztény embernek eligazítást adnak az erkölcsi útmutatások. (Férfi és nı kapcsolata, gyermekvállalás, hivatásválasztás, munkahelyi feladatok, a társadalmi élet különbözı területei, pl. a személy és a politika kapcsolata, gazdasági élet és szociális érzékenység stb.)

19

7. tétel

7.a: Jézus megváltó szenvedése és halála

Témakör: Krisztus misztériuma: a messiási csodák, a Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása, az elsı Pünkösd – az egyház születése

Tétel: Jézus megváltó szenvedése és halála

Mutassa be a történelemtudomány fényében Jézus szenvedésének és halálának körülményeit, idıpontját! Elemezze és értelmezze a Jézus szenvedésérıl és haláláról szóló elbeszélést Máté evangéliuma alapján (Mt 27,27-66)! Reflektáljon arra, hogy Jézus szeretetbıl – Isten Fiaként, az Atya akaratával azonosulva – a mi megváltásunkért, örök boldogságunkért vállalta a szenvedést és a halált! Mt 27,27-66: 27 helytartó katonái bevitték Jézust a helytartóságra, s odagyőjtötték köré az egész helyırséget. 28Megfosztották ruhájától, bíborszínő köntöst adtak rá. 29Tövisbıl koszorút fontak, fejére tették, jobb kezébe pedig nádszálat adtak. Aztán térdet hajtottak elıtte, és így gúnyolták: "Üdvözlégy, zsidók királya!" 30Közben leköpdösték, fogták a nádat s verték a fejét. 31 Miután így csúfot őztek belıle, levették róla a palástot, s ráadták saját ruháját. Aztán elvezették, hogy keresztre feszítsék. 32Amint kifelé vonultak, találkoztak egy Simon nevő cirenei emberrel. Ezt kényszerítették, hogy vigye a keresztet. 33Fölértek arra a helyre, amelynek Golgota, vagyis Koponyák helye volt a neve. 34Itt epével kevert bort adtak neki inni, de amikor megízlelte, nem akarta meginni. 35Aztán keresztre feszítették, és sorsot vetve megosztoztak ruháján, 36majd leheveredtek, és ırizték. 37Feje fölé táblát tettek, amelyre elítélése okát írták: "Ez Jézus, a zsidók királya." 38Vele együtt két gonosztevıt is keresztre feszítettek, az egyiket jobbról, a másikat balról. 39Az arra menık káromolták, s fejüket csóválva 40mondogatták: "Te, aki lebontod és harmadnapra fölépíted a templomot, szabadítsd meg magad! Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztrıl!" 41Ugyanígy gúnyolódtak az írástudókkal és a vénekkel együtt a fıpapok is: 42"Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael királya, szálljon le a keresztrıl, s akkor hiszünk neki. 43Az Istenben bízott. Mentse hát meg, ha akarja. Hisz azt mondta: Isten Fia vagyok." 44Ilyen módon gyalázták a vele együtt megfeszített gonosztevık is. 45A hatodik órától a kilencedik óráig sötétség borult az egész földre. 46Kilenc óra tájban Jézus felkiáltott, hangosan mondva: "Éli, Éli, lamma szabaktani?" Vagyis: "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?" 47Ezt hallva az ott állók közül néhányan megjegyezték: "Illést hívja." 48Egyikük rögtön odaszaladt, fogott egy ecetbe mártott szivacsot, rátőzte egy nádszálra, és inni adott neki. 49A többiek meg így beszéltek: "Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa!" 50Most Jézus még egyszer hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét. 51Erre a templom függönye kettéhasadt, felülrıl egészen az aljáig, a föld megrendült, sziklák repedtek meg, 52sírok nyíltak meg, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste. 53Feltámadása után elıjöttek a sírokból, bementek a szent városba, és többeknek megjelentek. 54A százados és a többiek is, akik Jézust ırizték, a földrengés és a történtek láttára igen megijedtek: "Ez valóban Isten Fia volt" - mondták. 55Messzirıl több asszony figyelte, mi történik; olyanok, akik Galileából eddig kísérték, és gondoskodtak róla. 56 Köztük volt Mária Magdolna, Mária, Jakab és József anyja, és Zebedeus fiainak az anyja.

20

57

Amikor már estére járt az idı, jött egy József nevő jómódú arimateai ember, aki maga is Jézus tanítványa volt. 58Bement Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. Pilátus elrendelte, hogy adják ki neki. 59József levette a testet, tiszta gyolcsba göngyölte, 60s sziklába vájt új sírboltjába helyezte. A sír bejáratához nagy követ hengerített, és elment. 61Mária Magdolna és a másik Mária ott maradtak, leültek a sírral szemben. 62Másnap, a készület napjának elmúltával a fıpapok és az írástudók egybegyőltek Pilátusnál és 63figyelmeztették: "Uram, emlékszünk rá, hogy az a csaló még életében azt állította: Harmadnapra feltámadok. 64 Rendeld hát el, hogy harmadnapig ırizzék a sírt, nehogy odamenjenek tanítványai és ellopják, aztán híreszteljék a nép között: Feltámadt a halálból. Ez utóbbi csalás rosszabb lenne az elıbbinél." 65"Legyen ırségetek - válaszolta Pilátus -, menjetek, ırizzétek, ahogy csak tudjátok!" 66Erre elmentek, lepecsételték a követ, és ırséget állítottak a sírhoz.

Bevezetés: Történelmi adatok Jézus halála idıpontjának meghatározásához Történelmi színhelyek A szenvedéstörténet mőfajának sajátosságai: a tér- és idıadatok nem krónikaszerőek, az eseményeket üdvtörténeti szempontból értelmezve mutatja be Kifejtés: szómagyarázat: helytartóság; katonaköpeny; tövisekbıl korona; üdvözlégy, zsidók királya; aztán elvezették, hogy keresztre feszítsék; egy cirenei ember … Simon ; vigye a keresztjét; Golgota; epével kevert bor; keresztre felfeszítették; sorsot vetve megosztoztak ruháján; amelyre elítélése okát írták; két rabló; az arra menık fejüket csóválva káromolták; azt mondta, Isten Fia vagyok; a hatodik órától a kilencedig óráig sötétség borult az egész földre; Éli, Éli, lamma szabaktáni; a templom függönye ketté szakadt; a föld megrendült; sok elhunyt szentnek teste feltámadt; százados; ez valóban Isten Fia volt; asszonyok; arimateai József; három nap múlva feltámadok; ırség a szöveg értelmezése: az evangélista apokaliptikus szimbólumokat használva értelmezi Jézus halálának eseményét. A szöveg hitvallás: Jézus elsısorban a kereszten bizonyult Isten Fiának. Befejezés: A keresztény ember hálás a megváltott létért Jézus önként vállalt szenvedése tanítja a keresztény embert saját szenvedésének elfogadására A megváltás révén a keresztény ember tevékeny részese kell hogy legyen az Isten országa kibontakozásának

21

7.b: Szent Benedek élete és a bencés rend alapítása

Témakör: Az egyház történelme mint üdvtörténet az elsı század végétıl a Trienti Zsinatig

Tétel: Szent Benedek élete és a bencés rend alapítása

Mutassa meg, hogyan hatott az evangélium ereje Szent Benedek életében és a bencések rendjében!

Bevezetés: A szerzetes, szerzetesség fogalma Kifejtés: Szent Benedek élete: 480 körül született, tanulmányok Rómában, Subiaco mellett vezeklı életforma Rendalapítási elképzelései: Monte Cassino (528) – Regula: Ora et labora Befejezés: Bencések Magyarországon – Szent Márton hegy (996), Pannonhalma 1950-1990 között

22

8. tétel

8.a: Az isteni bátorítás jelei az üldözések idején és a kereszténységet üldözı hatalom szemléletmódjának változása Kr.u. 380-ban


Tétel: Az isteni bátorítás jelei az üldözések idején és a kereszténységet üldözı hatalom szemléletmódjának változása Kr.u. 380-ban

Az alábbi szövegbıl emelje ki azokat az elemeket, amelyek a rómaiak korai keresztény üldözésére utalnak és ismertesse a birodalom keresztényüldözı politikájának változását a tömeges üldözéstıl a thesszaloniki rendeletig!

„Uram, alapelvnek tekintem, hogy minden kétes ügyet eléd terjesszek… Keresztények ügyében folytatott törvényszéki tárgyalásokon még sosem vettem részt; ezért nem is tudom mit és milyen mértékben büntessek vagy akár nyomoztassak… Eddig azok ellen akiket a kereszténység vádjával terhelten idéztek ítélıszékem elé a következı módon jártam el. Megkérdeztem tılük keresztények-e. Azokat, akik keresztényeknek vallották magukat, másodszor és harmadszor is megkérdeztem, de büntetéssel fenyegettem meg ıket. Akik még ezután is kitartottak, azokat kivégeztettem. Mert meggyızıdésem, hogy függetlenül vallásuk tartalmától, makacsságukért és csökönyösségükért megérdemelték ezt a büntetést. Másokat, akik ugyanebben a tébolyban szenvedtek csak bőnösöknek bélyegeztem és Rómába szállítattam, mivel római polgárok voltak… A jelentések szerint… az a legnagyobb vétkük, vagy eltévelyedésük, hogy bizonyos meghatározott napon hajnalhasadta elıtt összegyülekeznek és váltakozva karban énekelnek az istennek hitt Krisztus tiszteletére és esküvel kötelezik magukat nem ám valami gaztettre, hanem arra, hogy nem lopnak, nem rabolnak, nem követnek el házasságtörést, nem szegik meg esküjüket, a rájuk bízott letét kiadását felszólítás esetén nem tagadják meg; ennek végeztével pedig rendszerint szétszélednek; majd ismét összejönnek, hogy közösen fogyasszák el közönséges és ártatlan lakomájukat; ezt azonban abbahagyták, miután parancsodra betiltottam a titkos társaságukat. Éppen ezért annál szükségesebbnek tartottam, hogy két szolgálóleányból – ezeket ık diakonisszáknak nevezik – még kínvallatás árán is kivegyem az igazságot. Nem találtam bennük egyebet ostoba, határtalan babonaságnál. Ezért elnapoltam az ügy kivizsgálását és hozzád fordulok tanácsért, mert megoldásra méltónak találtam ezt a dolgot legfıképpen a vádlottak nagy tömege miatt; ugyanis mindenféle korú, mindenféle társadalmi osztálybeli emberek, férfiak és nık vegyest, igen sokan kerültek vád alá. Nem csak a városokban, hanem a falvakban és a tanyákon is elharapózott ennek a babonaságnak a ragálya; ezt azonban véleményem szerint meg lehet állítani és meg lehet szüntetni. Annyi már is bizonyos, hogy a hovatovább elnéptelenedı templomokat egyre többen látogatják és a szent ünnepeket hosszú szünet után újból megülik és mindenfelé megint kelendık az áldozati állatok, amelyekre csak eddig ritkán akadt vevı. Ebbıl is könnyő arra következtetni, hogy még rengeteg embert lehet a helyes útra téríteni, ha módot adunk nekik a megbánásra.” (Ifj. Plinius levele a császárhoz a II. század elejérıl)

23

Bevezetés: Kortörténeti háttér: Róma, jellemzése röviden (császár, helytartó, viszonyaik) Az elsı megtérık tömeges megtérések az alsóbb népréteg, kitaszítottak, periférián élık körében Tömeg  Pax Romana, császár kultusz, államvallás, zsidó fıtanács Kifejtés: Elızmények Péter pünkösdi beszéde tömeges megtérések Körvonalazódnak a feladatok Kialakul a hierarchia Apostoli egyház fogalma, tevékenysége röviden Összeütközés a zsidókkal – fıtanáccsal: tömeges áttérés; Szakadár, zsidó szekta; Péter, János a fıtanács elıtt; apostolok a fıtanács elıtt; István diakónus halála; Jakab halála; Péter; kiátkozás a Zsinagógából; kis gyülekezeteket, tanítókat, apostolokat célozza a zsidó üldözés Összeütközés a rómaiakkal Szómagyarázat: törvényszéki tárgyalás; büntetéssel fenyegettem meg; függetlenül vallásuk tartalmától; nem lopnak, nem rabolnak…; titkos társaság; diakonisszák; kínvallatás; vádlottak nagy tömege; mindenféle társadalmi osztálybeli emberek; helyes útra téríteni Szövegértelmezés: Tömeg mindig veszélynek tekinti a demagóg vezetés Kezdetben türelmet tanúsít 1-1 személy üldözése késıbb tömeges üldözés Politeizmus  monoteizmus Államvallás császár személye elleni támadás (Az ellenzık a keresztényeket támogatják) Tudatlan tömeg (kannibálok, fajtalanok, járványok, háborúk miattuk vannak) A tömeges üldözések: Keresztényüldözı császárok (Nero, Domitianus, Traianus, Marcus Aurelius, Decius, Valerius, Diocletianus) Áldozatok: Mártír, Vértanú: Szt. Ignác, Szt. Tarzícius, Szt. Ágnes, Szt, Sebestyén Jn16,33b A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, én legyıztem a világot! Milánói vallástürelmi rendelet – Kr.u. 313 Nagy Konstantin - álom – Milviusi csata Rendelet következménye a birodalomban Hatása (címek, javak visszaadása, vasárnap, templomépítés, ünnepek, keresztség) Szent Ilona – Jeruzsálemi kutatások Theszaloniki rendelet – Kr.u. 380. Hatása pozitív és negatív értékelése Cezaropapizmus fogalma Befejezés: A mondat értelmezése: „A meghajlott nádat nem törte meg, a pislákoló mécsbelet nem oltotta ki.”

24

8.b: Jézus feltámadásának igazolhatósága

Témakör: Krisztus misztériuma: Jézus születése és gyermekkora, személye, küldetése és tanítása, a Messiás közössége

Tétel: Jézus feltámadásának igazolhatósága

Mutassa be, hogy Krisztus valóban meghalt, majd ezt követıen beszéljen a feltámadás tényérıl, és igazolhatóságáról, felhasználva a János evangélium – tanúságtételét. Beszéljen arról, hogy mit jelent számunkra Krisztus feltámadása. Bevezetés: Kr. a megtestesült második isteni személy, az Istenember, akinek küldetése a megváltás és az emberek üdvözítése volt. Kr. hőséges volt az Atyához „engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.” (Fil 2,8.) Az evangéliumok tanúságtétele egyértelmően tanítja, hogy valóban meghalt. (Jn 19,31-37; Mt 28,45-50) Kifejtés: Feltámadásának örömhíre (Jn 20,1-10; Lk 24, 1-12) A feltámadás a keresztény hit lényege (1Kor 15,3-5) Igazolható-e a feltámadás? Nem voltak szemtanúk. → Nincs leírás arról, hogy hogyan ment végbe a feltámadás. Jelei: Az üres sír → Jézus teste nincs ott. A leplek és az összehajtogatott kendı Jn 20, 1-10: János látva a sír állapotát, mely nem lehet emberi tevékenység eredménye, hisz az Úr feltámadásában. Jézus megjelenik tanítványainak: Nem érzéki csalódás, mert érintik ıt velük étkezik → Emberként támadt fel Találkozások a Feltámadottal → történelmi tapasztalat → húsvéti hit. Ezt hirdetik és errıl tesznek tanúságot az életük feláldozásának árán is. Befejezés Krisztus feltámadás nem jelentette a földi életbe való visszatérést. Átlépett az idı és a tér korlátain. (Megjelenéseikor zárt ajtón megy be az apostolokhoz.) A feltámadás az Úr isteni mivoltának igazolása, illetve a mi jövendı feltámadásunk kezdete és forrása.

25

9. tétel

9.a: A messiási csodák - a kenyérszaporítás (Mk 6,30-44) csodája


Tétel: A messiási csodák - a kenyérszaporítás (Mk 6,30-44) csodája

A kenyérszaporítás csodáját elemezve (Mk 6,30—44) ismertesse a csoda fogalmát, az ókori csodákat, majd jellemezze Jézus csodáit, mutassa meg azok tanításait az adott korban és ma! Mk 6,30-44: 30Az apostolok visszatértek Jézushoz, és beszámoltak róla, mi mindent tettek és tanítottak 31İ pedig így szólt hozzájuk: "Gyertek velem külön valamilyen csendes helyre, és pihenjetek egy kicsit!" Mert annyian felkeresték ıket, hogy még evésre sem maradt idejük. 32 Bárkába szálltak tehát, és elvonultak egy elhagyatott helyre, hogy magukban legyenek. 33De sokan látták, amikor elindultak, és kitalálták szándékukat. Erre a városokból mindenünnen gyalog odasiettek, és megelızték ıket. 34Amikor kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a juhok pásztor nélkül. Sok mindenre kezdte ıket tanítani. 35 Már késıre járt az idı, tanítványai azért odamentek és szóltak neki: "A vidék elhagyatott, s már késı van. 36Bocsásd el ıket, hogy elmehessenek a környék tanyáira és falvaiba ennivalót venni." 37İ azonban így válaszolt: "Ti adjatok nekik enni!" Azok ezt felelték: "Talán elmenjünk és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adjunk nekik?" 38Erre megkérdezte: "Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg!" Megtudták és jelentették: "Öt, és két halunk." 39Erre meghagyta nekik, hogy csoportokban telepítsenek le mindenkit a zöld gyepre. 40Le is telepedtek, százas és ötvenes csoportokban. 41Akkor fogta az öt kenyeret és a két halat, föltekintett az égre, és hálát adott. Megtörte a kenyeret, s odaadta a tanítványoknak, hogy osszák szét. A két halat is szétosztotta. 42Mindenki evett és jól is lakott. 43A maradék kenyérbıl és halból tizenkét kosarat szedtek tele. 44A kenyérbıl csak férfiak ötezren ettek.

Bevezetés: Csoda fogalma Csodák az ókorban (mágia, jóslat) Ószövetségi csodák – Jahve teszi a csodát, egyetlenségét, világfelettiségét, transzcendenciáját mutatja be az izraelitáknak (monoteizmusra nevelésnél hangsúlyos), közösség szempontjából fontos csodák (Exodus) Kifejtés: Jézus csodáinak jellemzése: Csodáival nyeri meg kortársait tanítására Istenségét támasztja alá Mozgósítanak, új rendbe kell rendezni az életüket Értelmezi a csodákat Isten uralmának jeleiként értelmezi Elıízei annak, ami az Isten Országát jellemzi, részbeni megtapasztalása annak

26

Reményt ad, a nyomorultaknak is Csodák mőfaji jellemzıi: Felépítés: bevezetés (kiind. hely, körülmény) – elıterjesztés (feszültség, szenvedı bem.) – csodatétel (központim rész, gyógyulás, bizalom) – befejezés (hatás, értelm.) Visszatérı motívumok Fajtáinak bemutatása példákkal: Gyógyulástörténetek; feltámasztás; mentı csodák; ördögőzés; ajándékozó csodák; szabály csodák A kenyérszaporítás csodája: Szómagyarázat: Amikor kiszállt, megszánta ıket, mint a pásztor nélküli juhok, sivár ez a hely; adjatok ti nekik enni; 200 dénárért; 5 db árpakenyér és 2 hal; telepítsék le mindnyájukat csoportokban; a zöld füvön; százával, ötvenével; föltekintett az égre, áldást mondott és megtörte a kenyeret, odaadta tanítványainak, hogy eléjük tegyék; 12 kosarat töltöttek meg; ötezren voltak csak férfiak Szövegértelmezés: Mőfaja: ajándékozó csoda. Mondanivalója: Jézussal elérkezett a messiási kor, Izajás próféta szerint az Izraelt jelképezı Sion hegyén Isten lakomát rendez majd minden nép számára.→ Jézussal elérkezett a lakoma idıszaka. Az igazi csoda tehát nem a fizikai táplálék megszaporítása, hanem a messiási kor ajándéka, ennek csupán jele a Jézussal való asztalközösség és a fizikai jóllakottság. Hangulata utal a Jézussal elköltött örvendezı hangulatú étkezésekre, melyeken a legkülönfélébb társadalmi rétegekhez tartozó emberek társaságában vett részt azért, hogy ezzel is érzékletessé tegye az üdvösség idejének boldogságát. Csodák tanítása: Reményt ad; felhívja a figyelmet a kirekesztettekkel kapcsolatban; nık segítése; ördögőzés – a gonoszt itt a földön is le lehet gyızni; Isten számára az egész ember fontos, testének-lelkének egészsége Befejezés: Goethe: A csoda a hit édes gyermeke, Hogyan értékeljük a csodákat mi? „Az üzenetet hallom én jól, csakhogy hiányzik a hit belılem.” Csodák ma apró dolgokban is

27

9.b: A lelkiismeretvizsgálat szükségessége, módja az erkölcsös élet megvalósítása érdekében


Tétel: A lelkiismeretvizsgálat szükségessége, módja az erkölcsös élet megvalósítása érdekében

Mutassa be röviden az ısbőn következményét és hatását az ember erkölcsi életére, és a bőnös emberhez közeledı Isten irgalmának eszközeit, kiemelve a lelkiismeret szerepét. Fejtse ki, hogy mi a lelkiismeret, miért szükséges a lelkiismeretvizsgálat, miért szükséges a lelkiismeretvizsgálat, végül pedig beszéljen a lelkiismeretvizsgálat módjáról.

Bevezetés: A bőnbeesés következményei: az üdvösség elvesztése, a kárhozat, az emberi természet rosszra hajló lett, a kezdeti harmónia megbomlik. Isten mégis irgalommal fordul az emberhez: Kr. által megvált bennünket és megtérésre hív. Ennek eszközei: Szentírás, imádság, liturgia, más Krisztus követı emberek, a lelkiismeret. Isten hívó szavára válaszolni kíván az ember, érzi magában a jóra való felszólítást, de a bőn és gyarlóságai visszatartják. Kifejtés: Mi a lelkiismeret? A megromlott emberi természet miatt szükséges a lelkiismeretvizsgálat Következményei: Helyes önismeret, alázat, jó és rossz tulajdonságaink, gyenge pontjaink ismerete, mely feltárja elıttünk, hogy miben kell állhatatosan kitartanom és miben kell megváltoznom, hogy Isten tervét megvalósítsam és valóban erkölcsös életet éljek. Mit kell tennem, hogy a harmónia Istennel, másokkal és önmagammal helyre álljon. A bőnbocsánat szentségéhez járulva megtisztulunk és megtapasztalva Isten irgalmát új életet kezdhetünk. A lelkiismeretvizsgálat módja: Imádság: Kérem a Szentlélek segítségét, hogy valóban megismerjem önmagam és bőneimet, ezeket ıszintén megbánjam és megvalljam. Tudjak valóban a jóra törekedni. A lelki tükör segítségével átgondolom az elızı szentgyónásom óta eltelt idıszakot. A lelki tükör alapja: a 10 parancs, Krisztus és az Egyház tanítása. Befejezés: A lelkiismeretvizsgálat segít, hogy „úgy lássam magam, amint Isten lát”. Hozzá térve megújítsam életem, megtapasztalja irgalmát és szeretetét és igyekezzek Isten akarata szerint élni. Ezáltal elnyerhetem az üdvösséget.

28

10. tétel

10.a: Új szerzetesrendek az evangelizáció szolgálatában


Tétel: Új szerzetesrendek az evangelizáció szolgálatában

Mutassa be Szent Ferenc és Szent Domonkos regulája egy-egy részletének elemzése és értelmezése alapján, hogy miként hatottak az evangélium terjedésére. Ismertesse röviden, hogy az új szerzetesi életforma miként váltotta valóra az egyház Krisztustól kapott missziós küldetését.

Részlet III. Honorius pápa 1218-as levelébıl, amelyben az egyház elıljáróinak jóindulatába ajánlja a domonkosok rendjét: Honorius püspök, Isten szolgáinak szolgája köszöntését és apostoli áldását küldi a tisztelendı érsek… és püspök testvéreinek, kedves fiainak, az egyház apátjainak, perjeleinek és más elöljáróinak, akik ezt a levelet megkapják. Ha valaki a szerzeteseket szereti és tiszteli, kedves dolgot cselekszik Isten elıtt, aki… azt mondta, hogy amit egynek a legkisebb testvérei közül teszünk, azt neki tesszük (Mt 25,40). Ezért engedelmességeteket kérve és apostoli levelek útján meghagyva nyomatékosan arra bíztatlak benneteket, hogy támogassátok a Prédikáló Rend testvéreinek értékes célkitőzéseit (akiknek üdvös szolgálatát és szerzetesi alapítását Isten elıtt kedvesnek találjuk), és az irántunk, valamint az Apostoli Szék iránti tiszteletbıl tekintsétek ıket elfogadottnak. Segítsétek szükségeikben ezeket a férfiakat, akik ellenszolgáltatás várása nélkül hőségesen hirdetik az Úr igéjét, és magát az Urat követve csupán a lelkek javát keresik, midın szegénységet fogadnak. Teljesítsétek tehát kérésünket és parancsunkat, hogy a szigorú ítélet napján a jobb oldalon, a választottak között foglalhassatok helyet, és ne kelljen meghallanotok az elvetetteknek szóló ítéletet. Isten ugyanis örök tőzre küldi azokat, akik elutasítják az ilyeneket (ti. az ı testvéreit), mert állítása szerint ıt magát vetik meg ebben az elutasításban. Részlet a III. Honorius pápa által 1223-ban megerısített Regulából: Honoriusz püspök, Isten szolgáinak szolgája, szeretett fiainak, Ferenc testvérnek és a Kisebb Testvérek Rendjébe tartozó minden testvérnek köszöntését és apostoli áldását küldi. Helyeselni szokta az Apostoli Szentszék a jámbor szándékot és a hozzá folyamodók illı kívánságait jóakaratú pártfogásában részesíti. Ezért, szeretett fiaim az Úrban, jámbor kéréseteket figyelembe vesszük és rendeteknek itt közölt és elıdünktıl, a boldog emlékő Ince pápától jóváhagyott Reguláját apostoli tekintélyünkkel számotokra megerısítjük és jelen iratunkkal védelmünkbe vesszük… A kisebb testvérek regulája és élete ez: kövessék a mi Urunk Jézus Krisztus szent evangéliumát és éljenek engedelmességben, tulajdon nélkül és tisztaságban. Ferenc testvér engedelmességet és hódolatot ígér Honoriusz pápa úrnak és törvényes utódainak, valamint a római Szentegyháznak. A többi testvér pedig Ferenc testvérnek és utódainak tartozik engedelmességgel… Ha valaki fel akarja venni ezt az életformát és testvéreinkhez fordul eligazításért, küldjék miniszter provinciálisukhoz, akinek egyedül áll jogában új testvéreket felvenni. A miniszterek pedig szorgalmasan kérdezzék ki ıket a katolikus hitbıl és az egyház szentségeirıl. És ha mindezt hiszik és készek hőségesen megvallani és mindhalálig szilárdan

29

megtartani, és ha nincs feleségük, vagy ha van, már elıbb kolostorba vonult vagy önmegtartóztatást fogadott és férjét a megyéspüspök engedélyével elbocsátotta, és ha felesége olyan korban van, mely kizár minden gyanút, adják eléjük a szent evangélium szavait, hogy menjenek és adják el mindenüket és azokat igyekezzenek a szegények közt szétosztani… A próbaév leteltével fogadják fel ıket az engedelmességre, ígéretüket véve, hogy életük végéig megtartják ezt az életet és regulát.

Bevezetés: A Szent Ferenc és Domonkos által alapított szerzetesrendek koldulórendek, melyek nagy mértékben megváltoztatták az addigi felfogást a szerzetesrendekrıl Kifejtés: Az új szerzetesi életforma kitört a kolostorok zárt falai közül és a nép evangelizációjának szentelte életét. A radikális szegénységi fogadalommal közelebb kerültek a szegény néphez és így hitelesebben hirdették a krisztusi örömhírt. Prédikációik a nép nyelvén és a nagy átélés révén nagy hatást keltettek és reformot indítottak el az egyházban Nagy hangsúlyt fektetve a hit mind jobban való megismerésre két igen erıs teológiai iskola született (Szent Tamás, Szent Bonaventura) Befejezés: A koldulórendek kialakulásával az evangélium közelebb került az egyszerő néphez, a prédikációk által pedig a hit misztériuma a szívekbe költözött. A radikális életpélda pedig segítette az evangélium terjedését.

30

10.b: A kinyilatkoztatásra adott válasz: a hit


Tétel: A kinyilatkoztatásra adott válasz: a hit

Ismertesse a hit fogalmát, a hit tartalmát az Ó- és az Újszövetségben, a hit ténye és tárgya közti különbséget, a hit és a cselekedet kapcsolatát!

Bevezetés: A kinyilatkoztatás fogalma Kifejtés: A hit fogalma, a hit teológiai fogalma A hit tartalma az Ószövetségben és az Újszövetségben Különbség a fides qua és a fides quae között (a hit aktusa és tárgya) A hit és a cselekedet kapcsolata Befejezés: Minden hitbıl fakadó cselekedetben egyszerre jelen van a cselekvı személy hite és akarata, ugyanakkor a cselekedetre indító isteni kegyelem is

31

11. tétel

11.a: A Trienti Zsinat (1545-63) a megújulás szolgálatában

Témakör: Az egyház történelme mint üdvtörténet a Trienti Zsinattól a II. Vatikáni Zsinatig

Tétel: A Trienti Zsinat (1545-63) a megújulás szolgálatában

Mutassa be a Trienti Zsinat dokumentumából vett szöveg alapján a katolikus egyház tanítását a Krisztus általi megigazulásról! Bevezetésként rövid ismertesse a Trienti Zsinatot megelızı 16. századi vallási mozgalmakat: a lutheri és a kálvini reformáció lényegét! Mutasson rá a szövegelemzés során, hogyan segítette elı a Trienti Zsinat a katolikus egyház belsı megújulását!

DS 1531-1532: Mert a hit, hacsak nem járul hozzá a remény és a szeretet, nem egyesít tökéletesen Krisztussal, sem nem tesz testének élı tagjává. Így valóban mondható: A hit cselekedetek nélkül holt (ld. Jakab-levél 2,17) és tétlen, és Jézus Krisztusban nem számít, hogy körülmetélt valaki, sem az, hogy körülmetéletlen, hanem a hit, amely a szeretet által tevékeny (Gal 5,6; 6,15).”5 A továbbiakban pedig: „Amikor pedig az Apostol azt mondja, hogy az ember a hit által igazul meg, éspedig ingyen (Róm 3,22, 24), ezeket a szavakat úgy kell érteni, hogy a katolikus egyház állandó közmegegyezése tartotta és kifejezte, hogy ti. azért mondhatjuk, hogy a hit által igazulunk meg, mivel a »hit az üdvözülésének a kezdete«, minden megigazulás alapja és gyökere, mely nélkül lehetetlen Istennek tetszeni (Zsid 11,6), s az ı fiainak közösségébe eljutni. Hogy pedig ingyen igazulunk meg, azt azért mondhatjuk, mivel semmi, ami a megigazulást megelızi, sem a hit, sem a jócselekedetek nem érdemlik ki a megigazulás kegyelmét; mert ha ez a kegyelem alapján történt, akkor nem a tettek fejében, különben – ahogy az Apostol mondja – a kegyelem már nem volna kegyelem (Róm 11,6).

Bevezetés: a Trienti Zsinatot megelızı 16. századi vallási mozgalmak: a lutheri és a kálvini reformáció lényege: az ember csak a hit (lat. sola fide) és Krisztus kegyelme (lat. sola gratia) által nyerheti el az örök üdvösséget, a hit forrása a Szentírás (lat. sola Scriptura) Kifejtés: a Trienti Zsinat célja: a katolikus tanítás (a Szentírás és a szenthagyomány a hit forrása, áteredı bőn és megigazulás, szentségek- szentmise, a szentek tisztelete és a búcsú) megvilágítása és egyházfegyelmi törvények alkotása (papképzés és szemináriumok, az érvényes házasság feltételei és az anyakönyvezés, a Szentírás hiteles kiadása, szertartáskönyvek reformja stb.). szómagyarázat és szövegértelmezés: a megigazulás tanának tiszta és sértetlen elgondolása – zsinati tanítás: törvény; hit, bőn, engesztelı, véres áldozat; megigazulás, kegyelem; – visszatérés a Szentíráshoz mint forráshoz az újjászületés = megújulás Krisztus szenvedésének érdeme által Befejezés:

32

A megújulás a személynek és az egyház közösségének állandó feladata A megújulás forrásai: a Szentírás elmélkedı olvasása, bekapcsolódás Jézus megváltó áldozatába (a szentmisébe) és a keresztény életgyakorlat

33

11.b: A vallás és a vallásosság fogalma

Témakör: „A Messiás mint a népek világossága" – A vallás ténye és lehetısége. A Krisztusesemény bizonyossága

Tétel: A vallás és a vallásosság fogalma

Magyarázza meg a vallás és a vallásosság fogalmát!

Bevezetés: A felelet vázlata Kifejtés: A vallás és a vallásosság fogalma A vallásosság tárgyai A vallásosság megnyilvánulási módjai A vallásosság megjelenésének formái A vallás szó etimológiája A vallás általános jellemzıi A vallási élmény és értelmi képességeink Befejezés: A vallásosságnak a 21. században is hatékony jellemzıi: hitelesség, közösségi tanúságtétel, érzelmileg és értelmileg megalapozott hittapasztalat

34

12. tétel

12.a: DePaul Szent Vince, iskolánk rendalapítójának élete, munkássága és a rend története


Tétel: DePaul Szent Vince, iskolánk rendalapítójának élete, munkássága és a rend története

Ismertesse DePaul Szent Vince, iskolánk rendalapítójának, életét és munkásságát. Mutassa be a rend történetét és a vincés karizma lényeges vonásait.

1642 március 22-i beszéd. Az isteni erények: Szükséges - mondotta Vince úr - hogy minél elıbb vésıdjenek szíveinkbe az erények. A hittel kell elkezdeni. Soha se engedjünk ezzel az erénnyel ellenkezı gondolatokat, a Szentírással ellenkezıket, az Egyház értelmezése és magyarázata ellen szólókat a lelkünkbe. Istennel szemben nagy bizalommal, magunkkal szemben nagy bizalmatlansággal kell lennünk. Mindig nagy istenszeretetet kell magunkban táplálnunk. Ehhez elmondotta egy olyan nemes ember példáját, aki ezelıtt nagy szabadságban élt, de most annyira eltölti az Isten szeretete, hogy másképp, mint szeretetbıl nem képes semmit sem tenni. Annyira vonzza az Isten szeretet, hogy bizonyos módon azt mondhatjuk, hogy az elkárhozott lelkek és az ördög nem győlöli annyira az Istent, mint ahogy ez a nemes ember vágyódik a szeretete felé.

Bevezetés: Szent Vince a 17. századi Franciaország apostola, akit a Szeretet apostolának is neveznek Hatékony karitatív tevékenysége következtében nagy tiszteletnek örvend szerte a világon Kifejtés: Élete: születésének idıpontja, családjának helyzete, gyermekkora, iskolái, pappá szentelésének körülményei, megtérése, kapcsolata Berulle bíborossal, kapcsolata a francia királyi udvarral, kapcsolata a falusi szegényekkel, a de Gondi családdal, a gályarabokkal, halála Alapításai: a Szeretetegyesületek, a Misszióstársaság – Lazaristák, a Szeretet Leányai Társulata Karizmája: a szeretet találékony a végtelenségig. Egyszerőség, szelídség, alázatosság, önmegtartóztatás, lelkekért való buzgóság Szómagyarázat és szövegértelmezés: vésıdjek szíveinkbe az erények; hittel elkezdeni; vonzza az Isten szeretet; Befejezés: A vincés karizma idıtálló, hiszen szegények mindig lesznek közöttünk.

35

12.b: Jézus megváltó szenvedésének és halálának történeti körülményei


Tétel: Jézus megváltó szenvedésének és halálának történeti körülményei

Ismertesse a történelemtudomány és az Újszövetség adatainak segítségével, mikorra tehetı Jézus szenvedésének és halálának ideje! Hivatkozási alap Pontius Pilatus római helytartó hivatali ideje, a zsidó húsvét és a kovásztalan kenyerek ünnepének ideje és a négy evangélium adatai.

Pontius Pilatus helytartósága Kr. u. 26-36 (Tacitus) Zsidó húsvét: niszán hónap 14-15. – a kovásztalan kenyerek ünnepe niszán hónap 14. Evangéliumok: Egyezı adatok: mind a négy evangélium szerint Jézus halála pénteki napon volt; a szinoptikusok adatai megegyeznek abban, hogy az utolsó vacsora niszán hónap 14. napján volt és Jézust 15-én ölték meg Nem egyezı adatok: a János-evangélium szerint Jézust niszán hónap 14. napján feszítették keresztre, mert ez volt a húsvéti elıkészület napja. A csillagászati számítások szerint Kr. u. 30-ban és 33-ban esett niszán 14. péntekre. Valószínő, hogy János a hivatalos, a szinoptikusok az ısi idıszámítás szerint számították az idıpontokat

36

13. tétel

13.a: A megváltás dogmatikája – a húsvéti ünnepkör

Témakör: Az üdvtörténet legfıbb misztériumaira emlékeztetı liturgikus ünnepek és idıszakok dogmatikája (liturgikus dogmatikája)

Tétel: A megváltás dogmatikája – a húsvéti ünnepkör

Mutassa be a húsvéti prefációból vett szövegrészlet elemzésével, hogy Jézus megváltó halála és feltámadása hozta helyre a bőnös embernek Istenhez való viszonyát, és nyitotta meg számára a boldog örök élet kapuját! Mutassa be röviden a Három Szent Nap liturgiájának legfontosabb elemeit!

Húsvéti prefáció II.: „…Valóban méltó és igazságos, illı és üdvös, hogy minden idıben magasztaljunk, Urunk téged, de különösen most, a húsvéti idıben, midın áldozattá lett értünk Krisztus, a Húsvéti Bárány. A világosság fiai lettünk, és örök életre születtünk általa, a mennyország ajtaja kitárult nekünk, mert Fiad halála óta a mi halálunk sem reménytelen elmúlás, és feltámadása által mindnyájan új életre támadunk.”

Bevezetés: a három szent nap liturgiájának legfontosabb elemei (nagycsütörtök: lábmosás, utolsó vacsora, nagypéntek: passió, kereszthódolat, nagyszombat: húsvéti örömének, a húsvéti gyertya mint a feltámadott Krisztus jelképe, eukarisztikus ünnep) Kifejtés: szómagyarázat: ünnep; áldozat, Húsvéti Bárány; a világ bőneit; halálunkat halálával megtörte; feltámadásával új életet szerzett nekünk; az öröm kiárad az egész földre szövegértelmezés: Jézus megváltó halála: Az emberiség önerıbıl sosem tudta volna áthidalni az Isten és az ember közötti mérhetetlen szakadékot, amelyet a bőn hozott létre. Jézus – irántunk való szeretetbıl és az Atya iránti engedelmességbıl – magára vette az emberiség bőnét és a bőn végzetes következményeit. Halálával a tengernyi bőnt és végzetes következményeit megsemmisítette, miközben Istenként kiszakadt a halál birodalmából (feltámadt), hogy mindazokat, akik az ı föláldozott és föltámadott életébe kapcsolódnak („eszik az ı testét”), elvezesse az Atyához. Jézus feltámadása: Krisztus feltámadásáról nem elég azt mondani, hogy a halálból visszajött az életbe. İ nem a földi életbe tért vissza, hanem magára öltötte a megdicsıülés, az örök élet állapotát. A feltámadás valóságát a ránk maradt apostoli egyház irataiból ismerjük. A keresztény igehirdetés kezdete és lényege Jézus feltámadása volt. A hit tartalma az, hogy a feltámadt Krisztus benne él egyházában. Jézus mennybemenetele: a Jézus mennybemenetelérıl szóló újszövetségi szöveg elsısorban azt tanítja, hogy Jézus a feltámadásban minden dicsıséget megkapott,

37

és ígérete szerint ebben a dicsıségben részesül halála után a benne hivı ember („a test föltámadása és az örök élet”). Befejezés: A megváltás valóban megtörtént, de csak azoknak az életében hatékony, akik személyesen elfogadják. A megváltás gyümölcsei: a megtérés lehetısége, az öröm és az örök élet reménye.

38

13.b: A II. Vatikáni Zsinat tanítása a bőnrıl (Gaudium et spes konstitúció)

Témakör: Az erkölcsi halál és az erkölcsi feltámadás

Tétel: A II. Vatikáni Zsinat tanítása a bőnrıl (Gaudium et spes konstitúció)

Ismertesse a Gaudium et spes konstitúció alapján a zsinat tanítását a bőnrıl!

Bevezetés: A Gaudium et spes konstitúció jelentısége Kifejtés: A Gaudium et spes konstitúció tanítása a bőnrıl: A bőn az emberi élethez kapcsolódó általános jelenség (szóhasználat: nem „bőnök”, hanem „a bőn”) A bőn valósága emberi tapasztalat. A bőn nem a fejlıdés természetes velejárója, hanem inkább akadályozója. Következményei: értelem elhomályosul, igazságkeresı ereje meggyengül, a lelkiismeret szava elhalkul, az akarat ingatag. Az ember összekavarja az értékek rendjét, nem tudja világosan megkülönböztetni a jót a rossztól. Szociális oldala: önzés, visszaélés, gıg, erıszak, háború A remény alapja Krisztus: A kivezetı út a megváltás jóhírének elfogadásában áll, amelyet Jézus Krisztus szerzett számunkra. Fel kell ismernünk a megváltás kihatásait az egész emberiségre és a világra is. Krisztus gyızelme a bőn felett azonban csak második eljövetele alkalmával válik teljesen nyilvánvalóvá. Befejezés: A bőn szociális (közösségi) jellegének megvilágítása a mai élet helyzeteibıl, szituációiból vett példákkal. (A fogyasztói társadalom, reklám, korrupció, sikerorientáltság, globalizáció, verseny stb.)

39

14. tétel

14.a: A szentmise mint központi misztérium

Témakör: Az üdvtörténet valamennyi misztériumát megjelenítı szentmise és a szentségek

Tétel: A szentmise mint központi misztérium

Mutassa be a II. eukarisztikus imából vett szövegrészlet elemzésével, hogy a szentmise Jézus kereszthalálának és feltámadásának misztériumát jeleníti meg, és ezért az egész keresztény élet forrása és tetıpontja! Röviden mutassa be a szentmise liturgiájának legfontosabb részeit!

II. Eukarisztikus ima: „Ezért Fiad halálának és feltámadásának emlékét ünnepelve, felajánljuk neked, Istenünk, az élet kenyerét és az üdvösség kelyhét, és hálát adunk, mert arra méltattál minket, hogy színed elıtt állhatunk és szolgálhatunk neked. Kérve kérünk, győjtsön egybe a Szentlélek mindnyájunkat, akik Krisztus testében és vérében részesülünk.”

Bevezetés: A szentmise részei: bevezetı szertartás az ige liturgiája az eukarisztia liturgiája: adományok elıkészítése, az eukarisztikus ima, az áldozás rítusa befejezı szertartás Kifejtés: Szómagyarázat: Isten minden szentség forrása; Urunk, Jézus Krisztus teste és vére; önként átadta magát a szenvedésre; kenyér, bor; vegyétek; új és örök szövetség; bőnök bocsánata; ezt cselekedjétek; az én emlékezetemre Szövegértelmezés: Szentmise: áldozat, amely a keresztáldozatot jeleníti meg köztünk; emlékünnep, amelyben Jézus halálára és feltámadására emlékezünk; szent lakoma, amelyben az Úr testének és vérének vétele által részesülünk a megváltás javaiban (szentáldozás és áldozatos élet) A szentmise Krisztus áldozata, de az egyházé is: Krisztus az elsıdleges cselekvı, İ a tulajdonképpeni áldozatbemutató, ugyanakkor a közösség és az egyes résztvevı személyes áldozatbemutatása is. A tulajdonképpeni áldozat a kereszten történt. Amit az egyház tesz, az ennek fölajánlása, a kenyér és bor szentségi jeleiben történı megjelenítése. Befejezés: A közösségi eukariszta-ünneplés, a misztériumban való személyes és tevékeny részvétel a keresztény élet forrása és tetıpontja. Az eukarisztikus áldozatban való részvétel segíti a keresztény embert, hogy Krisztus lelkületét egyre jobban magáévá tegye élete minden területén.

40

14.b: A hierarchia és a tanítóhivatal fogalma, jelentısége a katolikus egyház életében

Témakör: Az egyház és a kinyilatkoztatás

Tétel: A hierarchia és a tanítóhivatal fogalma, jelentısége a katolikus egyház életében

Röviden ismertesse a hierarchia és a tanítóhivatal fogalmának jelentését, és mutassa be azok jelentıségét a katolikus egyház életében!

Az egyház, mint az isteni kinyilatkoztatás birtokosa és magyarázója A látható és a láthatatlan egyház megkülönböztetése A látható egyház hierarchikus felépítése Szómagyarázat: hierarchia, alapja az apostolok kollégiuma, a hierarchia folytonossága; tanítóhivatal, az egyházi tanítóhivatal megnyilatkozásának formái, dogma, zsinat Pápai tévedhetetlenség és az egyházi tanítóhivatal kapcsolata

41

15. tétel

15.a: A Szentlélekrıl szóló dogmatikai tanítás – a pünkösd liturgiája Témakör: Az üdvtörténet valamennyi misztériumát megjelenítı szentmise és a szentségek

Tétel: A Szentlélekrıl szóló dogmatikai tanítás – a pünkösd liturgiája

A szöveg értelmezése alapján mutassa be a Szentlélekbe vetett hit eredetét, a Szentlélek isteni személyi mivoltát és származását, Jézus tanítását a Szentlélekrıl, a Szentlélek szerepét az egyház életében és a hívek életében!

„Áldjon meg benneteket a mindenható Atyaisten, aki vízbıl és Szentlélekbıl új életre támasztott és fiaivá fogadott és ırizze meg lelketekben atyai szeretetével az istenfiúság kegyelmét! Áldjon meg benneteket az egyszülött Fiúisten, aki megígérte, hogy az igazság Lelke az Egyházzal marad, és adjon erıt nektek az igaz hit megvallására! Áldjon meg benneteket a Szentlélekisten, aki lángra gyújtotta a tanítványok szívét a szeretet tüzével és vezessen el mindnyájatokat Isten boldogító országába!” (Prefáció évközi vasárnapokra 6.) Bevezetés: Ter 1,1-2. „Isten lelke lebegett a vizek fölött Az ószövetségi Szentírás: „rúah” = lélegzet, életerı, akarat, lélek A Szentlélek mint teremtı erı, az Istentıl kiinduló lelki erı, prófétai erı vagy közvetlenül mint Isten lelke van jelen. Kifejtés: Szómagyarázat: Atyaisten; vízbıl és Szentlélekbıl; új életre; istenfiúság kegyelmét; Fiúisten; megígérte; igazság Lelke; Egyházzal marad; adjon erıt… az igaz hit megvallására; Szentlélekisten; lángra gyújtotta a tanítványok szívét; vezessen … Isten boldogító országába. Szövegértelmezés: A Szentlélekrıl szóló tanítás az Újszövetségben, Jézus Krisztus által lesz teljessé. A Fiú küldi el nekünk az Atyától. Ki a Szentlélek? A harmadik isteni személy, aki egylényegő az Atyával és a Fiúval. Ugyanaz a dicséret és imádás illeti meg. Hisszük, hogy a Fiúnak az Atya iránti, az Atyának a Fiú iránti szeretet „életet adó” személy. A Szentlelket abban a folyamatban ismerjük meg, amelyben feltárja nekünk az igét és alkalmassá tesz arra, hogy azt hittel fogadjuk. A Szentlelket az Egyházban ismerjük meg. Jézus a Szentlélekrıl: Jézus a Krisztus, azaz felkent, mert a Szentlélek kente fel. Jézus a Szentlelket nevezi: Vigasztalónak (Jn 14,16. 26; 16,7) – Paraklétosz Az Igazság Lelke (Jn 16,13) – megtanítja az apostolok az Igazságra

42

Ígérete: Elküldi a Szentlelket – beteljesedése Pünkösd A Szentlélek erıt fog adni az apostoloknak, hogy Jézusról tanúságot tegyenek – Ap. Csel 1,8 (A Szentlélek jelképei: víz, olaj, tőz, felhı és fény, pecsét, kéz, ujj, galamb A Szentlélek mővei: A Biblia – sugalmazás; Krisztus megtestesülése; Az Egyház) A Szentlélek eljövetele: A Pünkösdi esemény A Szentlélek és az Egyház A Szentlélek mőve az Egyház. İ győjti egybe Isten népét, ı mőködik az Egyház szentségeiben, segíti az krisztusi közösséget, hogy a tanítást hitelesen megırizze és átadja, és tanúságot tegyen. A Szentlélek és a keresztények: a keresztség szentségében eltölti az ember szívét, létrehozza benne az új embert, felszentel bennünket Isten templomává a bérmálás szentségében erıt és küldetést ad, hogy Krisztusról tanúságot tegyünk, eltölt ajándékaival. a lélek gyümölcsei: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hőség, szelídség, önmegtartóztatás

Befejezés: „Isten titkait nem ismeri senki, csak Isten Lelke.” (1Kor 2,11) Az Úrral való bensıséges kapcsolat, az igazi Isten ismeret és a hiteles keresztény élet feltétele, hogy a Szentlélekkel eleven közösségben legyünk.

43

15.b: Az evangelizáció szükségessége és lehetısége a jóléti társadalmakban


Tétel: Az evangelizáció szükségessége és lehetısége a jóléti társadalmakban

Az alábbi idézet alapján fejtse ki az evangelizáció fogalmát, a II. Vatikáni Zsinat álláspontját az evangelizációról, valamint a lehetıségekrıl a jóléti társadalmakban! Mutasson rá, hogy ön keresztény fiatalként hogyan vehet részt egyházközségének és hívıinek szolgálatában!

„Az Egyházban a szolgálatok különbözık, de a küldetés egy. Krisztus az apostolokra és utódaikra ruházta azt a tisztséget, hogy az Ô nevében és hatalmával tanítsanak, megszenteljenek és kormányozzanak. A világi hívek pedig -- részesei lévén Krisztus papi, prófétai és királyi tisztségének -- Isten egész népének küldetésén belül az Egyházban és a világban töltik be a maguk szerepét.[5] Valóban apostoli munkát végeznek, amikor az evangelizáción és az emberek megszentelésén fáradoznak, s a földi dolgok rendjét evangéliumi szellemmel igyekeznek áthatni és tökéletesíteni, úgy, hogy e tevékenységük fényes tanúságtétel Krisztusról, és az emberek üdvösségét szolgálja. Mivel a világiakra éppen az jellemzı, hogy világi környezetben és világi tevékenységek közepette élnek, Isten arra hívja ıket, hogy buzgó keresztény lelkülettel kovász módjára apostolkodjanak a világban” (AA I/2.)

Bevezetés Fogalmak: evangelizáció, jóléti társadalmak Problémák a jóléti társadalmakban Kifejtés: Az ısegyház és az evangelizáció: Igehirdetés Élet tanúságtétele Közösség tanúságtétele (kizárólag klerikuszok, szerzetesek) II. Vatikáni Zsinat álláspontjában felhívja a figyelmet az evangelizációra, az evangelizáció területeinek szélesítése minden keresztény természetszerő kötelessége Evangelizáció eszköze maga Krisztus, aki tanúságot tesz az Egyházban az Atyáról Sajátos szerepe van az evangelizációban természetesen a pápának, püspököknek, papoknak stb. Világiak szerepvállalása: Plébánia hivatalában, szentmisén ministrálás, gyermekeknek prédikáció, oktatás, képviselı-testület Nık szerepe: elvált, egyedülálló anyák felkarolása, kórházi, szociális tevékenységek Városiasodás: Periférián élık Deviáns magatartásúakkal (már kigyógyult) tapasztalt keresztények

44

Kapcsolattartás a hétköznapokban Közösségek szervezése családoknak, fiataloknak, egyedülállóknak, öregeknek, betegeknek Szegények, kisebbségek szolgálata Börtönmisszió, kórházi pasztoráció Család evangelizációja: Családos vasárnapok szervezése Keresztény családkép – a Szent Család mintájára Befejezés: Keresztényi felelısségünk ott és azon a helyen, ahol élünk, Krisztus megváltó szeretetét és örömhírét megélni, közvetíteni. Mindenekelıtt életpéldánkkal sugározzuk Krisztus örömhírét.

45

16. tétel

16.a: A kiengesztelıdés szentségének liturgiája és dogmatikája

Témakör: Az üdvtörténet valamennyi misztériumát megjelenítı szentmise és a szentségek

Tétel: A kiengesztelıdés szentségének liturgiája és dogmatikája

Mutassa be és elemezze a kiengesztelıdés szentségének dogmatikáját a Felajánló könyörgésbıl vett szövegrész alapján. Mutasson rá arra, hogy a kiengesztelıdés szentsége milyen kapcsolatban van a betegek kenetével és a keresztség szentségével!

Felajánló könyörgés bántalmazóinkért: „Istenünk, te tudod, hogy mindenkivel békében akarunk élni. Felajánljuk ezt az áldozatot azokért, akik ellenséges indulattal vannak irántunk. Ezért Szent Fiad halálára emlékezünk: ı, amikor még ellenségeid voltunk, halála óráján kibékített veled minket.”

Bevezetés: A bőnbánat szentségének különbözı elnevezései: a megtérés szentsége, a bőnbánat szentsége, a gyónás, a bőnbocsánat szentsége, a kiengesztelıdés A keresztség után az emberi természet bőnre hajló marad és bőnöket követ el, ezért van szükség erre a szentségre, hogy a bőn következtében elveszített személyes kapcsolatot a mennyei Atyával állítja helyre Kifejtés: Szómagyarázat: a belsı töredelem: nem elsıdleges a külsı cselekedet, hanem a szív megtérése, a belsı bőnbánat tartása, a belsı megtérés magával hozza a külsı magatartás megváltozását is; a belsı töredelem az egész életet új irányba tereli. A megtérés elsısorban Isten kegyelmének a mőve, aki szíveinket visszatéríti magához. Egyedül Isten bocsátja meg a bőnöket, a gyónás pedig kiengesztelıdés az egyházzal és Istennel. A bőnbocsánat szentségének fıbb állomásai: a bőnbánat (amely nélkül nincs bőnbocsánat), a bőnök megvallása (a papnak, aki az összekötı Isten és a bőnös között), a feloldozás (amely által Isten megbocsátja a bőnöket) és az elégtétel (amely az a cselekedet az ember részérıl, amely által kiengeszteli Istent). A bőnbánat szentségének egész folyamatát be kell hogy lengje az alázat szelleme, amellyel a bőnös ember elismeri vétkét és kicsinységét a hatalmas Isten elıtt. Befejezés: A bőnbánat szentségét szokták még második keresztségnek is nevezni, hiszen a keresztség fürdıje után elkövetett bőnöket törli el és állítja helyre az istengyermeki kapcsolatot Az eukarisztia a célja és a forrása a bőnbánat szentségének

46

16.b: A babiloni fogság


Tétel: A babiloni fogság

Mutassa be a zsidó nép babiloni fogságának történetét!

ez Izr. tört. nagy vízválasztója a nemzet megszőnt létezni (állam, kultusz, intézmények....) csoda, hogy ezek után megmaradtak és megtalálták az új irányt a totális összeomlás után, azok adják majd a késıbbi Izr. magját, akik Babilonba kerülnek itt nem elviselhetetlen a sorsuk, egy blokkban telepítik le ıket, nem rabszolgák (házat építhetnek, földet mővelhetnek...közösségi életet élhetnek...), sıt sokan magas pozíciókat töltenek be az udvarban az eddigi nemzeti teológia teljes válsága hitehagyással fenyeget nagy kérdések: Vajon Jahve isten e Babilonban? Ha mindez megtörtént, nem hatalmasabbak a babiloni istenek? Igazságos Jahve? További gond, hogy találkoznak a világmőveltség központjával, fejlett kultúrával, új vallással... Létkérdéssé válik, hogy értelmezzék az eseményeket, a nemzeti tragédiát, hitük viszonyát a nagy nemzetekhez, azok isteneihez, saját sorsukhoz.... A fogság megújulást, megtisztulást hoz: - ami történt az Jahve büntetése, - az egyetlen lehetıség a bőnbánat, - Isten itt is Isten, sıt a történelem szuverén ura, Izraelnek van küldetése a népek között, - válaszként a babiloni mítoszokra hitvallásként születnek mag a teremtés ill. ıstörténetek, - kialakul az elméleti monoteizmus, - elkezdik ırizni – győjteni – leírni a múlt eseményeit, - a jövı reménységét Isten múltbeli tetteibıl merítik, - fontossá válik a történetírás, - a törvény és a próféták írásba foglalása is lendületet vesz Babilon bukása meglepıen rövid idı alatt és könnyen bekövetkezik. Círus perzsa uralkodó 538 kiadja rendeletét, mely lehetıséget kínál a hazatérésre.

47

17. tétel

17.a: A teológiai erények a Kol 1,1-5a és a sarkalatos erények a Bölcs 8,7 alapján


Tétel: A teológiai erények a Kol 1,1-5a és a sarkalatos erények a Bölcs 8,7 alapján

A Kol 1,1-5a értelmezése kapcsán fejtse ki az erény keresztény fogalmát, a teológiai erények eredetét és az egyes erények lényegét, majd a Bölcs 8,7 alapján mutassa be a sarkalatos erényeket és fejtse ki azok lényegét! Végül beszéljen arról, hogy milyen módon érhetjük el az erényeket és miért szükségesek az ember életében! Kol 1,1-5a: 1Pál, Isten akaratából Jézus Krisztus apostola és Timóteus testvér 2a Kolosszében élı szent és hívı testvéreknek Krisztusban. Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentıl [és Urunktól, Jézus Krisztustól]! 3Hálát adunk Istennek, Urunk, Jézus Krisztus Atyjának, valahányszor értetek imádkozunk. 4Hallottunk ugyanis Jézus Krisztusba vetett hitetekrıl és arról a szeretetrıl, amelyet minden szent iránt tanúsíttok 5annak reményében, ami készen vár rátok a mennyben. Bölcs 8,7: 7És ha valaki az igazságosságot kedveli, akkor amit ı elér, az erény: mértékletességre, okosságra, igazságosságra és erısségre tanít. Ezeknél nincs hasznosabb az életben az ember számára.

Bevezetés: Az erény keresztény értelmezése Kifejtés: A teológiai erények (isteni erények) Szómagyarázat: Krisztusba vetett hitetek; szeretetrıl, amelyet minden szent iránt…; annak reményében, ami készen vár rátok a mennyben; Szövegértelmezés: A teológiai erények: - hit: A keresztény hit a kinyilatkoztató Isten elfogadásában áll, amint ez a kinyilatkoztatás Jézus Krisztusban személyes jelleget ölt, és bele van ágyazva az üdvösségtörténetbe. Ez a hívı magatartás egyben válaszadás Isten hívására, nem csupán értelmi meghódolás Isten tekintélye elıtt. A keresztény hit perszonális értelmezésével ez Istennek Jézus Krisztusban való elfogadását jelenti egzisztenciális jelleggel. Jelenti tehát, a hívı ember teljes bizalmát Krisztuson keresztül az Atya iránt a Szentlélekben. A hit szabad elkötelezettség, bizonyosság a bizonytalanságban, jövı a jelenben. A hit az üdvösség legalapvetıbb feltétele. A hit megvallása: A hitet megtagadni sosem szabad, de megvallani nem mindig kell. Ezért szükség van az okosságra. Korunkban a hitvédelem kérdésében az apologetika helyébe a tanúságtétel lépett. Bőnök a hit ellen: ateizmus; apostasia; eretnekség; szakadárság - remény: A keresztény remény a kegyelemmel belénk oltott erény, bizalommal teljes és termékeny várakozás az isteni ígéret, vagyis a Krisztus által beteljesülı üdvösség elnyerésére. Az inkább közösségi jellegő ószövetségi reménnyel szemben az újszövetségi remény már világosan kilátásba helyezi a személyes üdvösséget. A

48

remény jutalma a szeretetben való találkozás Krisztussal, a végsı célhoz való elérkezés. Krisztus föltámadása a keresztény reménynek központi eseménye. A keresztények számára a keresztény remény szükséges az üdvösség elnyeréséhez. Bőnök a keresztény remény ellen: reménytelenség, vakmerı bizakodás, könnyelmőség, aggályosság. - szeretet Az Atya szeretet a Fiúban mutatkozik meg, a Fiú szeretet az Atya iránti engedelmességben lesz jelenvaló. A mi Isten iránti szeretünk a Krisztus iránti hőségben és engedelmességben valósul meg. A szeretet szükséges az üdvösséghez mindazoknak, akik az evangélium ismeretére eljutottak. Akik önhibájukon kívül nem jutottak el a Krisztussal való tudatos közösségre, azok sem zárhatók ki az üdvösségbıl, ha a szeretetnek az emberi szívbe írt hívását követik. A felebaráti szeretet azt jelenti, hogy tevékenyen munkálkodunk embertársaink üdvösségén Krisztus teljességének és törvényének evangéliumi üzenete szerint. Szeretet a családban; irgalmasság cselekedetei; ellenségszeretet. Bőnök a szeretet ellen: önzés, győlölet, Isten elleni győlölet; közöny; botrány; csábítás; bőnben való szolidaritás; A teológiai erények közvetlenül Istennel állnak kapcsolatban, ı önti ıket az ember szívébe. Általuk belépünk az isteni életbe, megalapozzák, életre keltik és jellemzik a keresztény ember erkölcsi cselekvését. Ezáltal éltetik az erkölcsi (sarkalatos) erényeket. A teológiai erények a Szentlélek jelenléte bennünk A sarkalatos erények: Szómagyarázat: mértékletesség; okosság; igazság; erısség Szövegértelmezés: Az ószövetségben az igazságosságot kedvelı ember az aki Isten akarata szerint él, szereti az okosságot, igazságot… A keresztény ember Krisztus példáját követi, amikor erényes életre törekszik, nem pedig elvont eszméket. Az erényeket általában a négy sarkalatos erény köré szoktuk csoportosítani. Az erényes élet sarokkövei: okosság, igazságosság, mértékletesség, erısség Befejezés: Az erények egyrészt Isten ingyenes ajándékai, másrészt pedig gyakorlás útján elérhetık. Szükségesek a kiegyensúlyozott földi élethez, az erkölcsös élethez és ezáltal az örök boldogság eléréséhez. Az erények segítenek a bőn elleni küzdelemben. A hívı ember folytonosan növekszik az erényekben. A képességek ügyes használatát erkölcsileg helytelen módon is fel lehet használni. Ezért képességeink felelısséggel járnak. „Az erényes élet célja abban áll, hogy hasonlatossá váljunk Istenhez.” (Nisszai Szent Gergely)

49

17.b: Az ökumenikus párbeszéd megvalósulása napjainkban

Témakör: „A Messiás mint a népek világossága” – A vallás ténye és lehetısége. A Krisztusesemény bizonyossága

Tétel: Az ökumenikus párbeszéd megvalósulása napjainkban

A II. Vatikáni Zsinat szemelvényébıl emelje ki az Egyház tanítását az ökumenizmusról!

„Az a vágy hogy a keresztények egységét elérjük, Krisztus ajándéka és a Szentlélek felszólítása. Hogy erre megfelelıen válaszoljunk, szükséges: - Az Egyház állandó megújulása, a hivatásához egyre nagyobb hőségben. Ez a megújulás az egység felé vezetı mozgalom rugója; - A szív megtérése ”hogy tisztábban éljünk az evangélium szerint”, mert a tagok Krisztus ajándékával szembeni hőtlensége okozza a megosztottságot; - A közös imádság, mert „a szívbeli megtérést és életszentséget, valamint a keresztények egységéért mondott magán- és nyilvános könyörgéseket mintegy az ökumenikus mozgalom lelkének kell tekinteni; jogosan nevezhetı ez lelki ökumenizmusnak is” - Egymás kölcsönös testvéri megismerése; - A hívek és különösen a papok ökumenikus képzése; - A teológusok közti párbeszéd és a különbözı keresztény egyházak és közösségek tagjai közti találkozások; - A keresztények együttmőködése az emberek szolgálatának különféle területein” (Katolikus egyház katekizmusa 176.o. ) (v.ö. Unitatis redintegratio 1-15)

Bevezetés: Jn 17,20-22 Jézus egy egyházat alapított, és azt akarta, hogy legyenek egységesek tanítványai Tört. – emberek bőnei, gyarlóságai, gıgje sérül az egység több felekezet (keleti megoszlás: 1054.; nyugati megoszlás: 1517.) nehezen tud a megosztott keresztény közösség tanúságot tenni Jézus életet, szeretetet adó közösségérıl szükséges az egységre törekvés, közeledés Kifejtés: Fogalom: A katolikus Egyház történelme folyamán többször tett kísérletet az egység helyreállítására. Az egység vágya ellenére sem jöttek létre eredmények. Ennek oka az egység katolikus felfogása, mely szerint a többi keresztény felekezetet vissza kell vezetni a katolikus Egyházba, hiszen onnan szakadtak ki. Ez a rekatolizációnak is nevezhetı elgondolás elfogadhatatlannak és megalázónak tőnt a többi keresztény egyház számára. Ökumenizmus keresztények közötti párbeszéd imában, szeretetben, melynek során a különbözı felekezetek megırzik önállóságukat, sajátos jegyeiket

50

Szómagyarázat: Krisztus ajándéka és a Szentlélek felszólítása; az Egyház állandó megújulása; szív megtérése; közös imádság; egymás kölcsönös testvéri megismerése; párbeszéd; együttmőködés Elindítók: Anglikánok Ökumenikus törekvések: Ökumenikus imahét – január: 1948 Egyházak Világtanácsa - 336 felekezet – rk. nem tagja, de együttmőködik vele 1940 Roger Schütz Taizé közösség II. Vatikáni Zsinat 1962-65 ökumenikus zsinat volt 1964. IV. Pál pápa – Athenegoras pátriárka találkozója 1965. dec. 7. Róma – Konstantinápoly visszavonják az 1054-es kiközösítı bullákat 1999. október 31. közös nyilatkozat az evangélikus és katolikus megigazulástanról A katolikus Egyház feladata az ökumenizmus terén: bőnbánat: Alázatosan könyörögve kérünk bocsánatot Istentıl is és a különvált testvéreinktıl is, viszont mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezıknek. Kezdeményezés, imádkoznunk kell egymásért; párbeszéd; közös tanúságtétel; összefogás Befejezés: „Arról ismerjen meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.”

51

18. tétel

18.a: A bőn és következményei az Ószövetségben (Ter 3,1-24) és az Újszövetségben a Róm 5,18 alapján


Tétel: A bőn és következményei az Ószövetségben (Ter 3,1-24) és az Újszövetségben a Róm 5,18 alapján

Értelmezze a bőnbeesés történetét a Ter 3,1-24 alapján, ismertesse az ember eredeti kegyelmének felbomlásával járó következményeket, a protoevangéliumban feltáruló reményt és a Jézus által szerzett kegyelem túláradását! Ter 3,1-24: 1A kígyó ravaszabb volt a föld minden állatánál, amit az Úristen teremtett. Ezt mondta az asszonynak: "Valóban mondta Isten, hogy nem ehettek a kert valamennyi fájáról?" 2 Az asszony így válaszolt a kígyónak: "A kert fáinak gyümölcsébıl ehetünk. 3Isten csak a kert közepén álló fa gyümölcsérıl mondta: Ne egyetek belıle, ne érintsétek, nehogy meghaljatok." 4 Erre a kígyó így beszélt az asszonyhoz: "Semmi esetre sem fogtok meghalni. 5Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat." 6Az asszony látta, hogy a fa élvezhetı, tekintetre szép, és csábít a tudás megszerzésére. Vett tehát gyümölcsébıl, megette, adott férjének, aki vele volt, és az is evett belıle. 7Erre felnyílt a szemük, észrevették, hogy meztelenek. Fügefa leveleket főztek össze, és kötényt csináltak maguknak. 8Azután meghallották az Úristen lépteit, aki a nappali szellıben a kertben járkált. Az ember és az asszony elrejtıztek az Úristen elıl a kert fái között. 9 De az Úristen hívta az embert és így szólt hozzá: "Hol vagy?" 10İ így válaszolt: "Hallottam lépteidet a kertben, s féltem, mert meztelen vagyok, tehát elrejtıztem." 11De ı így szólt: "Ki adta tudtodra, hogy meztelen vagy? Ettél a fáról, amelyrıl megtiltottam, hogy egyél?" 12Az ember így válaszolt: "Az asszony adott a fáról, akit mellém rendeltél, azért ettem." 13Az Úristen megkérdezte az asszonyt: "Mit tettél?" Az asszony így felelt: "A kígyó vezetett félre, azért ettem." 14Az Úristen így szólt a kígyóhoz: "Mivel ezt tetted, átkozott leszel minden állat és a mezı minden vadja között. Hasadon csúszol, és a föld porát eszed életed minden napján. 15 Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ı ivadéka közé. İ széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba." 16Az asszonyhoz pedig így szólt: "Megsokasítom terhességed kínjait. Fájdalmak közepette szülöd gyermekeidet. Vágyakozni fogsz férjed után, ı azonban uralkodni fog rajtad." 17Az embernek ezt mondta: "Mivel hallgattál az asszony szavára és ettél a fáról, jóllehet megtiltottam, hogy egyél róla, a föld átkozott lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat életed minden napján. 18Tövist és bojtorjánt terem számodra. A mezı füvét kell enned. 19Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amibıl lettél. Mert por vagy és a porba térsz vissza." 20Az ember Évának nevezte feleségét, mert ı lett minden élı anyja. 21Az Úristen pedig bırbıl ruhát készített az embernek és feleségének, s felöltöztette ıket. 22Azután így szólt az Úristen: "Lám, az ember olyan lett, mint egy közülünk, ismer jót és rosszat. De nem fogja kinyújtani kezét, hogy az élet fájáról is vegyen, egyék és örökké éljen!" 23Ezért az Úristen eltávolította az Éden kertjébıl,

52

hogy mővelje a földet, amelybıl lett. 24Amikor az embert előzte, az Éden kertjébıl keletre odaállította a kerubokat és a fenyegetı tüzes kardot, hogy ırizzék az élet fájához vezetı utat. Rom 5,18: 18Amint tehát egynek vétke minden emberre kárhozatot hozott, ugyanúgy egynek üdvösséget szerzı tette minden emberre kiárasztotta az életet adó megigazulást.

Bevezetés: Hagyd el a rosszat és tedd a jót (Zsolt 37,27) Életünk nagy kérdései közé tartozik – honnan van a bőn, a szenvedés A bőn titkát csak a hit titkának fénye tudja megvilágítani (2Tessz 2,7) (1Tim 3,16) Isteni szeretet Krisztusban feltárja a rossz eláradását és a kegyelem túláradását Kifejtés: Kiindulópont: Isten jó világot teremtett az ember is jó Következtetés: A rossz oka nem az Istenben van emberekben keressük a rosszat A szabad akarat kétélő fegyver – jóra és rosszra használható Szövegértelmezés és szómagyarázat: Szómagyarázat: kígyó; megnyílik a szemetek; olyanok lesztek mint az istenek; észrevették, hogy mezítelenek; port egyél; ellenségeskedést vetek… ivadékod és az ı ivadéka közé; ı széttiporja fejedet; megsokasítom terhességed kínjait; uralkodni fog rajtad; arcod verejtékével edd a kenyeret; visszatérsz a porba; az Úristen ezután bır köntösöket készített; kiküldte ıt az Éden kertjébıl; kerubokat… állított Szövegértelmezés: A Bőn: Visszaélés azzal a szabadsággal, amit Isten teremtett személyeknek, azért adta, hogy szeretni tudják ıt és szeretni tudják egymást Bőnbeesés (Ter 3,1-24): Reális látás: tragikus, de reményt ad Keletkezési korával kulturális nyelvezetén találó képekkel ábrázolja az ember tragikus helyzetét, de felvillantva a megváltás tényét (Jézus Krisztus megváltás) minden ember rá van szorulva az İ üdvözítı kegyelmére Angyalok bukása Isten teremtményei (szabadon döntöttek) lázadtak ördög kísértı, de hatalma nem végtelen, nem több, mint tanítvány Éden: Gondtalan élet; Isten-ember közötti harmónia; részesedés Isten életébıl; Istennek való engedelmesség, tilalom, szabályok: Alávetés a teremtés törvényeinek és erkölcsi szabályainak, melyek a szabadság használatát szabályozzák; a kísértı Istennel szembe helyezkedı lázító; A bőn, engedni a kísértésnek Következmények: Eredeti szentség kegyelmének elvesztése; torz kép Istenrıl, akitıl félnek; szétrombolódik a harmónia Istennel és a világgal; férfi-asszony közötti harmónia összetört – de harmonikussá lehet; a munka nehéz (de van öröme is); születés kínjai (de egyben boldogság is); halál – az ember visszatér a porba, melybıl vétetett (Ter 3,19); az emberi természet megromlik, újra és újra felbukkan az áteredı bőn meggyengült és bőnre hajlamos a természet, de benne van a remény is Krisztus Protoevangélium (Ter 3,15): Kígyó – csúszómászó Isten uralma felette – megalázó, alantas helyzet Mária – Jézus Összegzés:

53

A bőn az ószövetségben a történelmet és a közösség sorsát befolyásoló tényezı, ezért a próféciák a megváltóra, mint szabadítóra való várakozást, burkoltan a bőntıl való szabadulást hirdetik. Jézus Krisztus: Szómagyarázat: egynek vétke; minden emberre; kárhozatot hozott; egynek üdvösséget szerzı tette; minden emberre kiárasztotta; életet adó; megigazulást Szövegértelmezés: Isten nem hagyta magára az embert a bőnbeesés után. Az újszövetségben Krisztus egész küldetésének lényeges célja a bőn terhétıl és következményeitıl való megszabadítás. İ az, aki jóllehet a bőnt nem ismeri, a bőn hordozója lesz értünk. Szent Pál teológiájában pedig központi jelentıséget kap Krisztus feltámadása, amely az ısbőn és a személyes bőnök átkától fölszabadítja nem csupán az embert, de majd a természetet is. Ez lényeges eleme a megváltás beteljesedésének és az Istennel való kiengesztelıdésnek. Amikor elhatalmasodott a bőn, túláradt a kegyelem a feltámadáskor Jézus Krisztus keresztre feszítésekor kiszabadította világunkat a bőn súlyából Befejezés: Krisztus a példaképünk cselekedeteinkben, döntéseinkben Feltétlen odaadást, áldozatkészséget kíván Döntés és felelısség cselekedeteinkben (halálos bőn, bocsánatos bőn, súlyos bőn, tudati bőn) Lelkiismeret segítsége Ima, bőnbánat, gyónás áldozat, böjt stb. fontossága életünkben

54

18.b: A vasárnap – mint az Úr feltámadásának emlékezete – megszentelésének egyházi parancsa


Tétel: A vasárnap – mint az Úr feltámadásának emlékezete –megszentelésének egyházi parancsa

Fejtse ki, hogy miért lett a keresztények számára a vasárnap az Úr napja, mit jelent számunkra a vasárnap megszentelésének parancsa, mit, miért és hogyan ünnepelünk ezen a napon!

Bevezetés: A hetedik nap megszentelésének eredete és parancsa (Kiv 20, 8-11) A 3. parancs A szombat (sabbat) : Hálaadás: - A teremtésért - Az Egyiptomból való kiszabadulásért - A szövetségért Az ünneplés módja: - a pénteki naplementével kezdıdött - a közös étkezés - részvétel a zsinagógai istentiszteleten - az ünnep vége Kifejtés: Az Úr napja: A keresztények számára az Úr napja a vasárnap, mert Krisztus a szombatot követı napon, a hét elsı napján támadt fel. Az ıskeresztények ezt ünnepelték a szombatot követı napon a kenyértöréssel. - A vasárnap az Úr napja → Az Egyház 5 parancsából az 1. vonatkozik a megtartására. - Kr. a hét elsı napján támadt fel, ezért ez a nap az új teremtés kezdetének napja is. - Az Úr feltámadása miatt vasárnap a húsvéti misztériumot ünnepeljük. Középpontja az Eukarisztia ünneplése. → Részt veszünk a szentmisén: → Hallgatjuk Isten igéjét. → Bekapcsolódunk Krisztus áldozatába. → Találkozunk a feltámadt Úrral Kifejezi a szentmise imádsága: „Halálodat hirdetjük Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz!” Hálát adunk Istennek: a teremtésért Kr. áldozatáért és feltámadásáért, melybe a miénk is el van rejtve. jótéteményeiért.

55

A keresztény élet alapja és megszentelése az Eukarisztia vasárnapi ünneplése. Komoly ok nélkül elhagyni súlyos bőn. Ha viszont valaki súlyos indokkal elmaradás a vasárnapi szentmisérıl, akkor otthoni imádsággal, a Szentírás olvasásával megszentelheti a napját Isten a hetedik napon megpihent minden munkájától. → A vasárnap a pihenés napja. A vasárnap a család és a jócselekedetek napja is. Befejezés: „Ezt a napot az Úr szerezte: ujjongjunk és örüljünk benne” (Zsolt 118,24.) A keresztények számára az Úr napja az örvendezés napja, melyen örülünk Isten végtelen irgalmának és szeretetének, hálát adunk neki jótéteményeiért, a Krisztusban történt megváltásért.

56

19. tétel

19.a: A teljessé tett törvény az újszövetségi üdvtörténet kezdetén: Jézus Krisztus mint a teljessé tett ószövetségi törvény


Tétel: A teljessé tett törvény az újszövetségi üdvtörténet kezdetén: Jézus Krisztus mint a teljessé tett ószövetségi törvény

A hegyi beszéd részletének (Mt 5,17-20; 43-44) elemzése és értelmezése segítségével mutassa be, hogy a keresztény erkölcsi élet alapja nem szabályok győjteménye, hanem Jézus Krisztus személye! Mt 5,17-20: 17Ne gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni. 18Bizony mondom nektek, míg ég és föld el nem múlik, egy i bető vagy egy vesszıcske sem vész el a törvénybıl, hanem minden beteljesedik. 19 Aki tehát csak egyet is eltöröl e legkisebb parancsok közül, és úgy tanítja az embereket, azt igen kicsinek fogják hívni a mennyek országában. Aki viszont megtartja és tanítja ıket, az nagy lesz a mennyek országában. 20Ezért mondom nektek: ha igazságotok nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juttok be a mennyek országába. tıled, ne tagadd meg! Mt 5,43-44: 43Hallottátok a parancsot: Szeresd felebarátodat, és győlöld ellenségedet. 44Én pedig azt mondom nektek, szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözıitekért!

Bevezetés: az erkölcsös élet mibenléte és az erkölcsös élet célja Kifejtés: szómagyarázat: törvényt vagy prófétákat; teljessé tenni; míg ég és föld el nem múlik, egy i bető vagy egy vesszıcske; a legkisebbnek fogják hívni; ha a ti igaz voltotok nem múlja felül; hallottátok… győlöld ellenségedet; szeressétek ellenségeiteket; imádkozzatok üldözıitekért; hogy fiai legyetek mennyei Atyátoknak; ha csupán azokat szeretetitek … mi lesz a jutalmatok?; legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes! szövegértelmezés: az ószövetségi törvény is Isten akaratát fejezi ki, de felszínes értelmezése nem elegendı. A történeti Jézus feladatának tartja, hogy segítséget adjon az általa teljesebb módon feltárt isteni akaratnak megfelelı élethez. Az ellenségszeretet parancsa a tanítványoknak szól, akik arra vállalkoznak, hogy megjelenítik Isten emberszeretetét a világban. Jézus élete példájával is azt bizonyítja, hogy csak a feltétel nélküli szeretet képes megnyitni a bőnös ember szívét Isten és az embertárs felé. Befejezés:

57

Jézus az ószövetségi törvényt egyrészt azzal teszi teljessé, hogy rámutat a törvény lényegére, másrészt azáltal, hogy megváltó kereszthalálával és feltámadásával erıt ad teljesítéséhez. Az ember erkölcsi mivolta és feladata Jézus tanításában: a megtérés, azaz a „belsı ember” kibontakoztatása, amely csak Jézus segítségével lehetséges.

58

19.b: Az egyház születésének történeti körülményei


Tétel: Az egyház születésének történeti körülményei

Ismertesse az egyház születésének történeti körülményeit az elsı Pünkösd eseményei alapján!

Kultikus etiológia és az apostoli igehirdetés mőfaja Két alapvetı formáló erı: Isten Lelke és az apostoli tanítás 50 nappal húsvét után Az apostolok együtt vannak bezárkózva egy emeleti terembe A Szentlélek leszáll rájuk lángnyelvek formájában Az apostolok különbözı nyelveken kezdik hirdetni a feltámadás örömhírét Ez az elsı közös és egyetemes tanítás jelzi az egyház születését, hiszen az egyház feladata, hogy elvezesse az embereket az örök üdvösségre a hitletétemény (depositum fidei) magyarázata és tanítása által

59

20. tétel

20.a: Az erkölcsi feltámadás reménye az Ószövetségben, ténye és alapja az Újszövetségben

Témakör: Az erkölcsi halál és az erkölcsi feltámadás

Tétel: Az erkölcsi feltámadás reménye az Ószövetségben, ténye és alapja az Újszövetségben

Mutassa be az Ezekiel-idézet (Ez 37,1-3.11-14) elemzésével, hogyan reménykedett a bőn által Istentıl eltávolodott ószövetségi nép abban, hogy Isten helyreállítja ezt a kapcsolatot, „életre kelti” népét! Mutassa be, mit jelent az erkölcsi feltámadás az újszövetségi tanításban: Jézus tanítása a megtérésrıl, magatartása a bőnösökkel szemben, Szent Pál tanítása a szabad önmegvalósításról, a bőnbocsánatról (Ef 2, 1-7 alapján) és a bőn eltörlésérıl! Ez 37,1-3.11-14: 1Az Úr keze fölöttem volt; és lelke által az Úr kivezérelt és a síkságra vitt, amely tele volt csontokkal. 2Körbevezettek köztük mindenfelé, és tömérdek volt belılük a mezın, és teljesen ki voltak száradva. 3Így szólt hozzám: "Emberfia, életre kelnek még ezek a csontok?" Így feleltem: "Uram, Istenem, te tudod." 11 Akkor így szólt hozzám: Emberfia, Izrael egész háza ezek a csontok. Lám, azt mondják: "Elszáradt a csontunk, oda a reményünk, végünk van." 12Jövendölj azért, és így beszélj: Ezt mondja az Úr, az Isten: Nézzétek, kinyitom sírjaitokat és kihozlak benneteket sírjaitokból, én népem, és elvezetlek benneteket Izrael földjére. 13Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor kinyitom sírjaitokat és kihozlak benneteket sírjaitokból, én népem. 14Belétek oltom lelkemet és életre keltek. Letelepítelek benneteket földeteken, és megtudjátok, hogy én, az Úr mondtam ezt, és végbe is vittem - mondja az Úr.

Bevezetés: Az erkölcsös élet célja: az Isten által öröktıl fogva megálmodott személyiségünk (az éthosz) szabad megvalósítása. A vallásos ember tapasztalata, hogy az Istennel való találkozásban a bőn akadályozza, ugyanakkor azt is tapasztalja, hogy Isten nem hagyja a bőnben. Kifejtés: az Ószövetség tapasztalata: az ember bőnös mivolta, küzdelem a bőn ellen – ószövetségi tisztulási szertartások, visszatérések a szövetséghez az Ezekiel-idézet szómagyarázata: csontok; sír; kihozlak és elvezetlek; belétek oltom lelkemet és életre keltek. Értelmezés: a csontok életre keltése, a feltámadás képe Izraelnek azt a reményét fogalmazza meg, hogy Isten visszavezeti népét az életbe. az Újszövetség tanítása az erkölcsi feltámadásról: Jézusnak a megtérésre vonatkozó tanítását pl. a tékozló fiúról szóló parabola fogalmazza meg: a megtérést Isten kezdeményezi, az ember válasza az erkölcsi megváltozni akarás. Jézus magatartása a bőnösökkel szemben: irgalom, barátság, amely megtérést eredményez, pl. Zakeus, a bőnös nı.

60

Pál apostol tanításában a bőnbocsánat alapja (Ef 2, 1-7) elemzése kapcsán: Szómagyarázat: halottak; harag gyermekei; test; irgalmas Isten nagy szeretete; Krisztussal életre keltett minket, kegyelembıl kaptátok a megváltást Értelmezés: Pál apostol a szabadítást, a bőntıl való megszabadulást egyedül Isten ajándékának tekinti. Az erkölcsi feltámadás az Isten kegyelme és az ember együttmőködése ezzel a kegyelemmel. Befejezés: A modern ember legnagyobb vágya személyisége kibontakoztatása, az önmegvalósítás. A keresztény tapasztalat alapján ez akkor lehetséges, ha az ember elfogadja Isten feléje irányuló szeretetét, engedi, hogy megszabadítsa bőneitıl, és keresi azokat a lehetıségeket, amelyekben megvalósíthatja a felismert isteni tervet.

61

20.b: Irodalmi mőfajok az ószövetségi Szentírásban


Tétel: Irodalmi mőfajok az ószövetségi Szentírásban

Definiáljon a felsoroltak közül legalább 5 ószövetségi irodalmi mőfajt, és mindegyikre mondjon példát! (etiológia, monda, törvénygyőjtemény, teofánia, kultikus elbeszélés, deutoronomista történetírás, prófétai elbeszélések és mondások, messiási jövendölések, zsoltár, apokaliptika) Etiológia: prófétai visszatekintés. Olyan irodalmi eljárás, amely a jelen adatait és eseményeit régmúltba vetített okokkal magyarázza. Pl. bőnbeesés-elbeszélés. Monda: kisepikai mőfaj, amely mítikus és csodás irodalmi elemek tükrében mutat be valamilyen valós eseményt, illetve valamilyen helyhez, személyhez vagy jelenséghez kapcsolódó hiedelmet. Pl. Ábrahám meghívása, Izsák feláldozása, az Ábrahámmal kötött szövetség. Törvénygyőjtemény: ısi jogi, erkölcsi és rituális szabályokat tartalmaz. E szabályokat Izrael népe saját történelmi tapasztalata alapján fogalmazta meg, vagy a környezı népek kultúrájából vette át. A törvénygyőjtemények egyik sajátos formája a szövetségokmány. Ennek példája a tízparancsolat. Teofánia: az istenélmény vagy vallási tapasztalat megfogalmazása képnyelven. Jellemzıi: az istenség jelenlétérıl rendkívüli vagy szokványos természeti jelenségek (látomás, felhı, tőzoszlop, földrengés, mennydörgés, égı csipkeborkor stb.) említésével ad hírt. Pl. Mózes meghívása. Kultikus elbeszélés: csodás elemeket tartalmazó, összejövetelekre szánt irodalmi alkotás, amelynek célja: Isten csodás tetteinek dicsıítése. Pl. az egyiptomi kivonulásról szóló leírások. Deuteronomista történetírás: szóbeli hagyományokra és írott dokumentumokra támaszkodik. A korábbi eseményeket elsısorban Izrael bőne és Isten megbocsátó irgalma összefüggésében ábrázolja. Pl. a Dávid királlyal kapcsolatos elbeszélések. Prófétai elbeszélések és mondások: egy-egy próféta életének eseményeirıl és igehirdetésérıl szóló írások, illetve Isten nevében megfogalmazott, bajt vagy üdvösséget hirdetı kijelentések. Pl. Izajás, Jeremiás meghívása. Messiási jövendölések: célja a remény ébrentartása; egyrészt a próféta korára, másrészt a távoli jövıre vonatkozik; üdvösségközvetítı: a Messiás. Pl. Izajás Emmánuel-jövendölése. Zsoltár: húros hangszerrel kísért, istentiszteleten használt ének. Pl. A zsoltárok könyve – 150 zsoltár, kb. a Kr. e 2. századra készült el. Apokaliptika: Isten kinyilatkoztatására hivatkozva elıre elmondja a jövı eseményeit, és ezek ismeretében magyarázza a jelent. Sajátos kifejezıeszközöket használ (látomás, égi lények, számmisztika). Pl. Dániel könyvének 7. fejezete.

62

21. tétel

21.a: A kereszténység elıtti keleti vallások és a zsidó vallás


Tétel: A kereszténység elıtti keleti vallások és a zsidó vallás

A Nostra Aetate kezdető zsinati nyilatkozatból vett szöveg elemzése és értelmezése segítségével mutassa be, miként folytathat párbeszédet a kereszténység a kereszténység elıtti keleti vallások (hinduizmus, buddhizmus), továbbá a zsidó vallás követıivel! Melyek e vallásokban azok az értékek, amelyeket a zsinat nagyra becsül?

Nostra Aetate 2.: A népeknél a legısibb koroktól fogva napjainkig megtalálható annak a titokzatos erınek bizonyos észlelése, mely jelen van a dolgok folyamatában és az emberi élet eseményeiben, sıt, olykor ismernek egy Legfıbb Lényt, s még Atyát is. Ez az észlelés, illetve elismerés bensıséges vallási érzülettel hatja át életüket. A kultúra haladásához kapcsolódó vallások pedig egyre árnyaltabb fogalmakkal s mind kimőveltebb nyelvezettel igyekeznek válaszolni ugyanezekre a kérdésekre. Így hinduizmusban az emberek az isteni misztériumot kutatják, s kimeríthetetlen gazdagságú mítoszokkal és a bölcselet mélyreható törekvéseivel fejezik ki, szabadulást keresnek létünk nyomorúságaiból aszketikus gyakorlatokkal, elmélyült meditációval, vagy szeretı bizalommal Istenhez menekülve. A buddhizmus különféle formáiban fölismerik e mulandó világ radikális elégtelenségét, s olyan utat tanítanak, melyen az emberek áhítatos és bizakodó lelkülettel elérhetik a tökéletes szabadság állapotát, vagy a saját törekvésükkel, illetve felsıbb segítséggel a megvilágosodás legfelsı fokára juthatnak. Így a többi vallások is szerte a világon különféle módokon próbálnak megoldást adni az emberi szív nyugtalanságára azáltal, hogy utakat, tudniillik tanításokat és parancsolatokat, továbbá szent szertartásokat ajánlanak. A katolikus Egyház semmit sem utasít el abból, ami ezekben a vallásokban igaz és szent. İszinte tisztelettel szemléli ezeket az élet- és magatartásformákat, tanításokat és erkölcsi parancsolatokat, melyek sokban különböznek attól, amit ı maga hisz és tanít, mégis nem ritkán tükrözik annak az Igazságnak sugarát, aki megvilágosít minden embert. De szüntelenül hirdeti és hirdetnie is kell Krisztust, aki "az út, az igazság és az élet" (Jn 14,6), akiben az emberek megtalálják a vallásos élet teljességét, s akiben Isten mindeneket kiengesztelt önmagával. Buzdítja tehát gyermekeit, hogy okosan és szeretettel folytatván a párbeszédet és együttmőködve más vallások követıivel, tanúskodjanak a keresztény hitrıl és életrıl; s ismerjék meg, becsüljék és támogassák a náluk található lelki, erkölcsi és társadalmikulturális értékeket.

63

Bevezetés: A vallás és a vallásosság fogalma Kifejtés: Szómagyarázat: misztérium; mítosz; bölcselet, zsinat, meditáció; vallás Szövegértelmezés: A kereszténység elıtti keleti vallások, a hinduizmus és a buddhizmus történetének és a zsidó vallás legfontosabb jellemzıinek rövid bemutatása (az alapítók személye, a vallás kialakulásának folyamata, tanításának lényege). A párbeszéd alapja (a megadott szöveg magyarázata): Hinduizmus: az isteni misztérium kutatása; mítoszok, bölcselet; szabadulást keresnek létünk nyomorúságaiból; aszketikus gyakorlatok; meditáció; szeretı bizalommal Istenhez menekülve A zsinat méltatja a hinduizmusban az istenkeresést, a törekvést az üdvösségre, s hogy az üdvösség az emberi élet végsı megoldására irányul. Buddhizmus: a múlandó világ elégtelensége; bizakodó lelkülettel elérhetik a tökéletes szabadság állapotát; megvilágosodás A zsinat méltatja a buddhizmusban a jóakarat etikáját, a részvétteljes szeretetet, az áldozatkész testvériséget, az emberlét végességének tapasztalatát, az üdvösség igényét. Zsidó vallás: hit; kiválasztottság; Ábrahám fiai; istenfiúság; szövetségek; törvény; ígéretek A zsinat elismeri, hogy a kereszténység gyökerei a zsidó vallásban vannak. Az egyház vallja, hogy Krisztus, a mi megváltónk, kereszthalálával kiengesztelte a zsidókat és a pogányokat is. Befejezés: Mivel az ember képes arra, hogy értelmével szert tegyen Isten ismeretére, a zsinat elismeri a hiteles istentapasztalás lehetıségét a különbözı vallásokban. A katolikus egyház semmit sem vet el abból, ami ezekben a vallásokban igaz és szent. A katolikus egyház meggyızıdése, hogy az üdvösségre vezetı útmutatásokat magától Jézus Krisztustól, az Isten Fiától kapta, így a többi vallás között a legbiztosabb utat tudja mutatni az üdvösséget keresı embernek.

64

21.b: A liturgia fogalma


Tétel: A liturgia fogalma

Határozza meg a liturgia fogalmát! Liturgia vagy istentisztelet: maga a liturgikus ünneplés Liturgia: az egyház vagyis Jézus közössége ünneplı szolgálatának a teljességét jelenti. Más szóval: az egyháznak, mint Krisztus Titokzatos Testének Isten elıtti és Istennel való élete.

65

22. tétel

22.a: Jézus történetiségének igazolása pogány, zsidó és római források alapján


Tétel: Jézus történetiségének igazolása pogány, zsidó és római források alapján

Mutassa be Jézus történetiségének igazolhatóságát Tacitus, Plinius, Josephus Flavius és a Talmud értelmezése és elemzése alapján!

Tacitus: Annales XV.: Hogy tehát véget vessen a sok szóbeszédnek, Neró a vádat áthárította azokra, akiket a tömeg istentelen életük miatt győlölt és keresztényeknek nevezett. Ennek a névnek a szerzıjét, Krisztust, Tibériusz uralkodás alatt Poncius Pilátus kivégeztette. Ez a vészes babona, melyet sikerült egy pillanatra elfojtani, ismét kitört, és elözönlötte nem csak Júdeát, ennek a bajnak származási helyét, hanem még a Várost is, hiszen a világ minden tájáról ide csıdül és talál hangos tetszésre mindenfajta borzalom és gyalázat. Így tehát elıször elfogták azokat, akik beismerı vallomást tettek, azután az ı vallomásuk alapján nagy sokaságot mondottak ki bőnösnek, nem annyira a gyújtogatás vádjában, mint inkább az egész emberiség győlölete miatt. Plinius: 10. levél: A keresztények meghatározott napon, napkelte elıtt össze szoktak győlni, és Krisztusnak, mint Istennek váltakozva éneket zengeni. Esküvel kötelezik magukat nem valami bőnre, hanem arra, hogy lopást, rablást, házasságtörést nem követnek el, szavukat meg nem szegik és a rájuk bízott jószágot le nem tagadják. A dolog érdemli figyelmedet, fıleg az érdekeltek nagy száma miatt. Mert minden korból, minden rangból, mindkét nembıl igen sokan vannak érdekelve ebben az ügyben. E babonának a járványa nem csak a városokban, hanem a falvakban és a tanyákon is elterjedt, úgy látszik azonban, még lehetséges megállítani és megszüntetni. Josephus Flavius: A szidók története, XVIII. 3,3.: Ebben az idıben jelent meg Jézus, ez a bölcs ember, ha ugyan szabad ıt embernek nevezni. Ugyanis csodálatos dolgokat mővelt és tanította az embereket, akik szívesen hallgatják az igazságot és sok zsidót és görögöt is megnyert. İ volt Krisztus. És ámbár népünk vezetıinek feljelentésére Pilátus keresztre feszíttette, hívek maradtak hozzá azok, akik szerették. Mert harmadnap feltámadt és megjelent köztük, mint ahogy Istentıl küldött próféták ezt és sok más csodálatos dolgot megjövendöltek felıle. S még ma is megvan a keresztények felekezete, amely róla vette a nevét. Josephus Flavius: A zsidók története, XX. 9,1.: Anan fıpap a Nagytanácsot törvényszéki ülésre hívta össze, és eléje állította Jakabot, aki testvére volt Jézusnak, akit Krisztusnak neveznek, meg néhány más embert; törvénysértéssel vádolta ıket és végül megköveztette. Ez még a város legistenfélıbb embereit is felháborította. Talmud: Szanhedrin 43, a.: Peszah elıestéjén felakasztották Jézust. 40 napig kiáltott elıtte a kiáltó: Jézust, a Názáretit megkövezésre ítélték, mert varázslást mővelt, Izraelt elcsábította és hőtlenné tette Istenhez, aki azonban mentı körülményt tud számára, jöjjön, mondja el. De nem találtak mentı körülményt, és 40 napi várakozás után Peszah elıestéjén kivégezték.

66

Bevezetés: A Biblián kívül még találhatunk nem keresztény forrásokat, amelyek „függetlenül” igazolják számunkra Jézus Krisztus történetiségét Kifejtés: Tacitus: a római történetírás legnagyobb egyénisége, aki Kr.u.116-ban íródott Annales címő mővében tesz említés Krisztusról, aki Tibériusz uralkodása alatt lett kivégezve Suetonius: említi Krsiztust, akinek bujtogatására a zsidók szüntelenül zavarogtak és ezért kiőzettek Rómából Plinius: Kisázsia kormányzója volt és 10. levelében kérdést intéz a császárhoz, hogy miként bánjon a keresztényekkel, akik Krisztusnak, mint Istennek, énekeket zengnek. Josephus Flavius: zsidó származású történetíró, aki a legpontosabb információt szolgáltatja nekünk Jézusról, a Zsidók története címő mővében A Talmud, mely a zsidók vallásjogi kézikönyve, is tesz említést Jézusról Befejezés: A nem keresztény írások jól bizonyítják számunkra, hogy Jézus valóban történelmi személy volt, és nagy mértékben alátámasztják az evangéliumok igazságát

67

22.b: Boldog XXIII. János pápa élete és munkássága

Témakör: Az egyház történelme, mint üdvtörténet a Tridenti Zsinattól a II. Vatikáni zsinatig

Tétel: Boldog XXIII. János pápa élete és munkássága

Mutassa be Boldog XXIII. János pápa életét és munkásságát! Korunk szentje XXIII. János. Hosszú csendes, szolgáló évek után került Szent Péter székébe, és felismerve az idık jeleit elindította az Egyház megújulását. Egyszerőségében és Isten iránti szeretetében szeretnénk követni. Angelo Giuseppe Roncalli a Bergamo melletti Sotto il Montéban született 1881-ben. Bergamóban és Rómában tanult. 1904-ben szentelték pappá. Az I. világháborúban tábori lelkész. Különbözı feladatokat lát el Rómában, leginkább a missziók területén. 1925-ben c. érsekké nevezik ki, és Bulgáriában kezdi diplomáciai szolgálatát, amelyet Törökországban és Görögországban folytat. 1944. decemberétıl franciaországi nuntius. 1953-ban bíboros, és velencei pátriárka lett. 1958-ban választják meg pápává. 1959 jamuár 25-én a Falakon kívüli szent Pál Bazilikában meghirdeti a II. Vatikáni Zsinat összehívását, amelyet 1962. október 11-én nyitott meg a világ püspökeinek résztvételével. 1963. június 3-án halt meg. Ünnepét II. Jáos Pál pápa a zsinat megnyitásának napjára helyezte. Jeles enciklikái mellett meg kell említeni remek könyvét, Egy lélek naplója címmel, amely magyarul is megjelent.

68

23. tétel

23.a: A hit és cselekvés összefüggés, a hit mint észszerő engedelmesség


Tétel: A hit és cselekvés összefüggés, a hit mint észszerő engedelmesség

Mutassa be a hit és a cselekvés összefüggését a Szent Jakab levél (Jak 2,14-26) elemzése alapján, és igazolja, hogy a hit ésszerő engedelmesség Istennek és a Jézus Krisztus által alapított egyháznak! Jak 2,14-26: 14Testvéreim, mit használ, ha valaki azt állítja, hogy van hite, tettei azonban nincsenek? Üdvözítheti a hite? 15Ha valamelyik testvérnek nincs ruhája és nincs meg a mindennapi tápláléka, 16és egyiketek így szólna hozzá: "Menj békében, melegedj, és lakjál jól!", de nem adnátok meg neki, amire testének szüksége van, mit használna? 17Ugyanígy a hit is, ha tettei nincsenek, magában holt dolog. 18Azt is mondhatja valaki: "Neked hited van, nekem meg tetteim." Ha tettek nélkül megmutatod nekem a hitedet, tetteim alapján én is bebizonyítom neked a hitemet. 19Hiszed, hogy csak egy Isten van, s jól is teszed. Ám ezt a gonosz lelkek is hiszik, mégis remegnek. 20Akarod-e tudni, balga ember, hogy a hit tettek nélkül mennyire meddı? 21Ábrahám, a mi atyánk, nem a tettei alapján igazult meg, amikor odatette fiát, Izsákot, áldozatul az oltárra? 22Láthatod, hogy hite mőködött tetteiben és tettei tették teljessé a hitét. 23Így teljesült az Írás szava: "Ábrahám hitt az Istennek, ez megigazulására vált" és: "Az Isten barátjának" nevezték. 24Látjátok tehát, hogy az embert a tettek teszik igazzá, nem a hit egymagában. 25Ugyanígy a parázna Rácháb is nem a tettek által igazult-e meg, amikor menedéket adott a hírszerzıknek, s aztán más úton engedte ıket tovább? 26Mert ahogy lélek nélkül halott a test, a hit is halott tettek nélkül.

Bevezetés: Aki nem az igaznak tartás szellemében cselekszik, annak a hite semmit sem ér, abban nincs meg a hitmerénye A hit és a belıle fakadó cselekvés kapcsolatát mutatja be Szent Jakab apostol levele Kifejtés: Szómagyarázat: hit és tett kapcsolata; az embert a tettek teszik igazzá, nem a hit egymagában; lélek nélkül holt a test; tettek nélkül holt a hit Szövegelemzés: Az apostol a levél elején nagy örömnek tartja a megpróbáltatásokat, ugyanis a hit próbájának a gyümölcs az állhatatosság Nagy hangsúly fektet az apostol a személyválogatás ellen a levelében, vagyis ne a külsıségek (szegénység, gazdagság) alapján ítéljünk meg másokat Kiemeli a jézusi fıparancsot, a szeretet parancsát, és kimondja a tettek nélküli hit holt dolog, és a hit nélküli tettek nem szolgálnak megigazulásra A kísértéseket csak a hitbıl fakadó tettekkel lehet legyızni Befejezés:

69

„Amint a test lélek nélkül holt, úgy a hit is holt tettek nélkül”

70

23.b: A csoda bibliai fogalma


Tétel: A csoda bibliai fogalma

Határozza meg a bibliai csoda fogalmát! A csoda az emberi tapasztalat látókörébe tartozó esemény, amely lényegénél fogva nem magyarázható meg e tapasztalati szféra saját törvényeibıl. Isten belenyúlása az emberi történelembe, annak teremtıi akaratánál fogva történı megváltoztatása. Az isteni kinyilatkoztatás lényeges eleme és Isten bizonyításának lehetısége.

71

24. tétel

24.a: Az egyház fogalma a katolikus egyház önértelmezése alapján


Tétel: Az egyház fogalma a katolikus egyház önértelmezése alapján

A Lumen gentium kezdető zsinati konstitúcióból vett szöveg elemzése és értelmezése segítségével mutassa be a II. Vatikáni Zsinat által megfogalmazott egyházképet!

Lumen gentium, 8.: Az egyetlen közvetítı, Krisztus szent Egyházát, a hit, a remény és a szeretet közösségét, ezen a földön látható szervezetként alapította és tartja fenn szüntelen, s általa árasztja mindenkire az igazságot és a kegyelmet. De a hierarchikus szervezettel ellátott társaságot és Krisztus misztikus testét, a látható gyülekezetet és a kegyelmi közösséget, a földi egyházat és a mennyei javakban bıvelkedı egyházat nem szabad két valóságnak tekintenünk, hanem emberi és isteni elemekbıl álló, egy összetett valóságot alkotnak. Ezért nem közönséges analógia alapján a megtestesült Ige misztériumához hasonlít. Amint ugyanis az isteni Igének a fölvett természet mint az üdvösség Vele elválaszthatatlanul egyesült élı szerve szolgál, ugyanígy szolgál az Egyház társadalmi szerkezete az ıt éltetı Léleknek, Krisztus Lelkének a test növekedésére (vö. Ef 4,16). Ez Krisztus egyetlen Egyháza, melyet a Hiszekegyben egynek, szentnek, katolikusnak és apostolinak vallunk, s melyet Üdvözítınk feltámadása után a pásztor Péternek adott át (Jn 21,17) és ırá meg a többi apostolra bízta terjesztését és kormányzását (vö. Mt 28,18), és mindörökre "az igazság oszlopának és erısségének" rendelte (1Tim 3,15). Ez az Egyház e világban mint alkotmányos és rendezett társaság a Péter utóda és a vele közösségben élı püspökök által kormányzott katolikus Egyházban létezik, jóllehet szervezetén kívül is megtalálható az igazságnak és a megszentelésnek több eleme, melyek mint Krisztus egyházának saját ajándékai, a katolikus egységre sarkallnak. Miként azonban Krisztus a megváltás mővét szegénység és üldözés közepette vitte végbe, úgy az Egyháznak ugyanezt az utat kell járnia, hogy az üdvösség gyümölcseit közölje az emberekkel. Jézus Krisztus "mint Isten ... szolgai alakot öltött, kifosztotta magát" (Fil 2,6), és értünk "noha gazdag volt, szegénnyé lett" (2Kor 8,9): úgy az Egyház jóllehet küldetéséhez rászorul emberi eszközökre, nem arra törekszik, hogy földi dicsıséget keressen, hanem arra, hogy saját példájával is terjessze az alázatosságot és az önmegtagadást. Miként Krisztust az Atya azért küldte, hogy "örömhírt vigyen a szegényeknek, ... gyógyítsa a megtört szívőeket" (Lk 4,18), "keresse és üdvözítse, ami elveszett" (19,10), hasonlóképpen az Egyház is szeretettel veszi körül mindazokat, akiket az emberi gyengeség gyötör, sıt szegény és szenvedı alapítójának képmását ismeri föl a szegényekben és szenvedıkben, próbál könnyíteni nyomorúságukon és bennük Krisztusnak akar szolgálni. Krisztus azonban "szent, ártatlan, szeplıtelen" (Zsid 7,26), "bőnt nem ismert" (2Kor 5,21), s csak azért jött, hogy a nép bőneit engesztelje ki (vö. Zsid 2,17), a bőnösöket is magába foglaló Egyház viszont egyszerre szent és mindig megtisztulásra szorul, ezért szüntelenül a bőnbánat és a megújulás útját járja. Az Egyház "a világtól elszenvedett üldözések és az Istentıl kapott vigasztalások közepette járva zarándokútját," az Úr keresztjét és halálát hirdeti, amíg el nem jön (vö. 1Kor 11,26).

72

Megerısíti azonban a föltámadott Úr ereje, hogy külsı-belsı bajait és nehézségeit türelemmel és szeretettel legyızze, és az İ misztériumát jóllehet árnyékszerően, mégis hőségesen kinyilvánítsa a világnak, míg végezetül teljes világosságában megmutatkozik.

Bevezetés: Az egyház fogalma (szómagyarázat, Bellarmin Szent Róbert definíciója) Kifejtés: Szómagyarázat: Krisztus alapította; látható szervezettség; a hit, remény és szeretet közössége; Krisztus misztikus teste; az igazság oszlopa és erıssége; Krisztus misztériumát jóllehet árnyékszerően, mégis hőségesen kinyilvánítja a világnak Értelmezés: az egyház kétarcú: történelmileg kialakult intézmény (institutio), ugyanakkor kegyelmi közösség (communio). Az egyház lényege az, hogy Isten megtestesült, hallás útján megismert és hirdetett igéjét maradandó módon megjeleníti a világban. Befejezés: Az egyház tagjainak az a feladata, hogy Krisztus örömhírét hirdessék, İt magát tegyék jelenvalóvá a világban.

73

24.b: Az ószövetségi kánon


Tétel: Az ószövetségi kánon

Határozza meg az ószövetségi kánon fogalmát, és sorolja fel az ószövetségi kánonba tartozó könyveket! A kánon mint teológiai szakkifejezés azoknak a könyveknek az összegyőjtése és szentírássá való egyesítése, amelyek sugalmazás alapján íródtak és a hit normái. Az elsı ószövetségi kánon a Janbé-i zsinaton Kr. u. 90-95-ben fogadták el és 24 könyvbıl állt. Ez a zsidó kánon, hiszen a Jabné-i zsinat zsidó zsinat volt. A keresztények számára az ószövetségi kanonikus könyvek száma 45, amelyet véglegesen a Tridenti zsinat határozott meg.

74

Tartalomjegyzék 1. tétel ..................................................................................................................................................................... 2 1.a: Az üdvtörténet fıszereplıje: az ember ........................................................................................................ 2 1.b: A liturgikus öltözékek és szimbolikájuk....................................................................................................... 4 2. tétel ..................................................................................................................................................................... 5 2.a: Illés szimbolikus cselekedete a Jahve-hit védelmében ................................................................................ 5 2.b: A szexualitással kapcsolatos erkölcsi problémák........................................................................................ 7 3. tétel ..................................................................................................................................................................... 8 3.a: A zsidó húsvét.............................................................................................................................................. 8 3.b: Pio atya élete és munkássága.................................................................................................................... 10 4. tétel ................................................................................................................................................................... 11 4.a: Isten egyetemes üdvözítı akarata Jónás könyvében.................................................................................. 11 4.b: Palesztina vallási helyzete Jézus korában................................................................................................. 14 5. tétel ................................................................................................................................................................... 15 5.a: Jézus születése Szent Máté evangélista szerint.......................................................................................... 15 5.b: Liturgikus jelképek .................................................................................................................................... 17 6. tétel ................................................................................................................................................................... 18 6.a: Jézus tanítása az Isten országának „polgáráról” – a nyolc boldogság.................................................... 18 6.b: Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma........................................................................................................... 19 7. tétel ................................................................................................................................................................... 20 7.a: Jézus megváltó szenvedése és halála ........................................................................................................ 20 7.b: Szent Benedek élete és a bencés rend alapítása ........................................................................................ 22 8. tétel ................................................................................................................................................................... 23 8.b: Jézus feltámadásának igazolhatósága ...................................................................................................... 25 9. tétel ................................................................................................................................................................... 26 9.a: A messiási csodák - a kenyérszaporítás (Mk 6,30-44) csodája ................................................................. 26 10. tétel ................................................................................................................................................................. 29 10.a: Új szerzetesrendek az evangelizáció szolgálatában................................................................................ 29 10.b: A kinyilatkoztatásra adott válasz: a hit ................................................................................................... 31 11. tétel ................................................................................................................................................................. 32 11.a: A Trienti Zsinat (1545-63) a megújulás szolgálatában........................................................................... 32 11.b: A vallás és a vallásosság fogalma........................................................................................................... 34 12. tétel ................................................................................................................................................................. 35 12.a: DePaul Szent Vince, iskolánk rendalapítójának élete, munkássága és a rend története......................... 35 12.b: Jézus megváltó szenvedésének és halálának történeti körülményei ........................................................ 36

75

13. tétel ................................................................................................................................................................. 37 13.a: A megváltás dogmatikája – a húsvéti ünnepkör...................................................................................... 37 13.b: A II. Vatikáni Zsinat tanítása a bőnrıl (Gaudium et spes konstitúció) ................................................... 39 14. tétel ................................................................................................................................................................. 40 14.a: A szentmise mint központi misztérium..................................................................................................... 40 14.b: A hierarchia és a tanítóhivatal fogalma, jelentısége a katolikus egyház életében ................................. 41 15. tétel ................................................................................................................................................................. 42 15.b: Az evangelizáció szükségessége és lehetısége a jóléti társadalmakban ................................................. 44 16. tétel ................................................................................................................................................................. 46 16.a: A kiengesztelıdés szentségének liturgiája és dogmatikája...................................................................... 46 16.b: A babiloni fogság .................................................................................................................................... 47 17. tétel ................................................................................................................................................................. 48 17.b: Az ökumenikus párbeszéd megvalósulása napjainkban .......................................................................... 50 18. tétel ................................................................................................................................................................. 52 18.a: A bőn és következményei az Ószövetségben (Ter 3,1-24) és az Újszövetségben a Róm 5,18 alapján.... 52 18.b: A vasárnap – mint az Úr feltámadásának emlékezete – megszentelésének egyházi parancsa ................ 55 19. tétel ................................................................................................................................................................. 57 19.a: A teljessé tett törvény az újszövetségi üdvtörténet kezdetén: Jézus Krisztus mint a teljessé tett ószövetségi törvény........................................................................................................................................... 57 19.b: Az egyház születésének történeti körülményei......................................................................................... 59 20. tétel ................................................................................................................................................................. 60 20.a: Az erkölcsi feltámadás reménye az Ószövetségben, ténye és alapja az Újszövetségben ......................... 60 20.b: Irodalmi mőfajok az ószövetségi Szentírásban........................................................................................ 62 21. tétel ................................................................................................................................................................. 63 21.a: A kereszténység elıtti keleti vallások és a zsidó vallás ........................................................................... 63 21.b: A liturgia fogalma ................................................................................................................................... 65 22. tétel ................................................................................................................................................................. 66 22.a: Jézus történetiségének igazolása pogány, zsidó és római források alapján ........................................... 66 22.b: Boldog XXIII. János pápa élete és munkássága...................................................................................... 68 23. tétel ................................................................................................................................................................. 69 23.a: A hit és cselekvés összefüggés, a hit mint észszerő engedelmesség......................................................... 69 23.b: A csoda bibliai fogalma .......................................................................................................................... 71 24. tétel ................................................................................................................................................................. 72 24.a: Az egyház fogalma a katolikus egyház önértelmezése alapján ............................................................... 72 24.b: Az ószövetségi kánon............................................................................................................................... 74 Tartalomjegyzék.................................................................................................................................................. 75

76

77

RÓMAI KATOLIKUS HITTAN KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEK Szent László Gimnázium. 2628, Szob Árpád u. 11. Vizsgáztatói példány

Recommend Documents