RÓMAI KATOLIKUS HITTAN KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEK Szent László Gimnázium. 2628, Szob Árpád u. 11. Vizsgáztatói példány

RÓMAI KATOLIKUS HITTAN KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI VIZSGA

TÉTELEK Vizsgáztatói példány

2004-2005

Szaktanár: Szoboszlai László CM

Szent László Gimnázium és Diákotthon 2628, Szob Árpád u. 11.

1. tétel

1.a: A világ megteremtése: Isten elgondolása a teremtett világról

Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a kezdetektıl a próféták aranykoráig

Tétel: Az üdvtörténet fıszereplıje: az ember

Mutassa be a második teremtés-elbeszélés (Ter 2,4b-25) elemzése és értelmezése alapján, hogyan gondolkodik az ószövetségi választott nép az ember eredetérıl! Mutasson rá, hogy a jahvista szerzı szerint Isten boldog életre, üdvösségre teremtette az embert! Ter 2,4b-25: 4bAzon a napon, amikor az Úristen a földet és az eget megalkotta, 5még nem volt a földön semmiféle vad bozót, és nem nıtt semmiféle mezei növény, mert az Úristen még nem adott esıt a földnek, s nem volt ember sem, hogy a földet mővelje. 6Egyszer pára szállt fel a földrıl és megáztatta a föld egész felszínét. 7Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember élılénnyé. 8Az Úristen kertet telepített Édenben, keleten, és oda helyezte az embert, akit teremtett. 9És az Úristen a földbıl mindenféle fát sarjasztott, ami tekintetre szép és táplálkozásra alkalmas; azután kisarjasztotta az élet fáját a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának a fáját. 10Egy Édenben eredı folyó öntözte a kertet, s ott négy ágra szakadt. 11Az egyiknek a neve Pison: ez átfolyik Havilla egész földjén, ahol arany található. 12Ennek az országnak aranya kiváló, van ott még bdellium és ónixkı is. 13A második folyó neve: Gichon, ez öntözi Kus egész földjét. 14A harmadik folyó neve: Tigris, ez Asszurtól keletre folyik. A negyedik folyó az Eufrátesz. 15Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy mővelje és ırizze. 16Az Úristen parancsot adott az embernek: "A kert minden fájáról ehetsz. 17De a jó és rossz tudás fájáról ne egyél, mert amely napon eszel róla, meghalsz." 18Azután így szólt az Úristen: "Nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki segítıtársat, aki hozzá illı." 19Az Úristen megteremtette még a földbıl a mezı minden állatát, s az ég minden madarát. Az emberhez vezette ıket, hogy lássa, milyen nevet ad nekik. Az lett a nevük, amit az ember adott nekik. 20Az ember tehát minden állatnak, az ég minden madarának és a mezı minden vadjának nevet adott. De a maga számára az ember nem talált segítıtársat, aki hasonló lett volna hozzá. 21Ezért az Úristen álmot bocsátott az emberre, s mikor elaludt, kivette egyik oldalcsontját, s a helyét hússal töltötte ki. 22Azután az Úristen az emberbıl kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. 23 Az ember így szólt: "Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a neve, mivel a férfibıl lett." 24Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettı egy test lesz. 25Mind az ember, mind az asszony meztelen volt, de nem szégyenkeztek egymás elıtt.

Bevezetés: • a Biblia nem tudományos, hanem vallási szempontból mutatja be az üdvtörténet fıszereplıjét • nem az ember létrejöttének módját írja le, hanem arra utal, hogy az ember Istentıl származik – mőfaj: etiológia nem pedig mítosz

2

•

a teremtés könyvében két szöveget találunk az ember teremtésérıl (papi és jahvista hagyomány) Kifejtés: • szómagyarázat: az Úristen; megalkotta a föld agyagából; orrába lehelte az élet leheletét; kert; fa; parancs; hozzá illı segítı; borda; asszony; szégyenkezés • a szöveg értelmezése: a bibliai dráma jelképei (szimbólum) által annyit mond, hogy az élet és az ember csodája Istentıl származik; a paradicsomi állapot nem történelmi helyzetet ábrázol, hanem azt jelképezi, hogy Isten boldog életre, üdvösségre teremtette az embert; a bibliai leírás nem áll ellentétben a biológiai fejlıdést hirdetı tudományos feltevésekkel Befejezés: • az Isten által szeretetbıl teremtett ember feladata, hogy ésszel és szabad akarattal valósítsa meg Isten eredeti elgondolását • mit jelent a keresztény ember számára a boldogságra, üdvösségre teremtettség?

3

1.b: A liturgikus öltözékek és szimbolikájuk

Témakör: „A Messiás mint a népek világossága” – Az egyház és a kinyilatkoztatás

Tétel: A liturgikus öltözékek és szimbolikájuk

Mutassa be az egyház által, az egyházi és különbözı ünnepköreiben, használt liturgikus öltözékeket és értelmezze azok szimbolikus jelentéseit!

Bevezetés: • liturgikus ruházat általános bemutatása: vállkendı, cingulus, karing, dalmatika, alba, stóla, miseruha • az egyház által használt liturgikus jelvények meghatározása: pallium, pásztorbot, püspöksüved, mellkereszt, püspöki győrő Kifejtés: • a különbözı liturgikus színek jelentésének magyarázata és azok kapcsolata a liturgikus ünnepkörhöz Befejezés: • mit jelentenek a keresztény ember számára a liturgikus ruházat darabjai és azok színvilága

4

2. tétel

2.a: Izajás próféta jövendölései a Messiásról

Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától a hellenista korig

Tétel: Izajás próféciái az üdvösséget munkáló Istenrıl

Mutassa be Izajás messiási próféciái (Iz 7, 10-17; Iz 8, 23b-9, 6) elemzése és értelmezése alapján, miként gondolkodott a próféta a zsidó nép és az egész emberiség üdvösségét munkáló Istenrıl! Adjon rövid történeti bevezetést (asszír fenyegetés); mutasson rá a próféciák Izajás korának szóló mondanivalójára és a megígért Messiásra vonatkoztatott értelmezésre! Iz 7,10-17: 10Az Úr újra szólt Acházhoz. Azt mondta: 11"Kérj magadnak jelet az Úrtól, a te Istenedtıl, akár az alvilág mélységeibıl, akár felülrıl a magasból." 12De Acház így válaszolt: "Nem kérek jelet, nem kísértem az Urat." 13Erre a próféta azt mondta: "Halljátok hát, Dávid háza! Nem elég nektek, hogy próbára teszitek az emberek türelmét, még az én Istenem türelmét is próbára teszitek? 14Ezért az Úr maga ad nektek jelet: Íme, a szőz fogan, fiút szül, és Immánuelnek nevezi el. 15Aludttej és méz lesz a tápláléka, míg meg nem tanulja elvetni, ami gonosz, és a jót választani. 16Mert mielıtt ez a gyermek még megtanulná, hogy ami gonosz, azt elvesse, és a jót válassza, pusztává lesz az az ország, amelynek két királya most rettegésben tart. 17Rád, népedre és atyád házára olyan napokat hoz majd az Úr, amilyenek nem voltak, amióta Efraim elszakadt Júdától, [csak Asszíria királya (idején)]." Iz 8,23b.9,6: 23bEgykor megalázta az Úr Zebulun földjét és Naftali földjét. De az eljövendı napokban megdicsıíti majd a Tenger útját, a Jordánon túli vidéket, a pogány nemzetek tartományát. 1 A nép, amely sötétben jár, nagy fényességet lát. Akik a halál országának árnyékában laknak, azoknak világosság támad. 2Nagy ujjongással töltöd el ıket, kitörı örömet adsz nekik. Úgy örülnek majd színed elıtt, ahogy aratáskor szoktak örülni, s ahogy akkor örülnek, amikor a zsákmányt osztják. 3Mert terhes igáját, a vállára nehezedı rudat, sanyargatója botját összetöröd, mint Midián idejében. 4Mert minden harcban viselt sarut, minden vérben forgatott ruhát elégetnek, s tőznek lesz martaléka. 5Mert gyermek születik, fiú adatik nekünk, s az ı vállára kerül az uralom. Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó, Erıs Isten, Örök Atya, Béke Fejedelme. 6Messzire kiterjed majd uralma, és a békének nem lesz vége Dávid trónján és királyságában, amelyet megerısít és megszilárdít a jog és az igazság által. Mostantól mindörökké ezt teszi a Seregek Urának féltı szeretete. Bevezetés: • Izajás próféta mőködése: Kr. e. 8. század, déli országrész • Mőfaj: messiási jövendölés: a remény ébrentartása, egyrészt a próféta korára, másrészt a távoli jövıre vonatkozik • üdvösségközvetítı: a Messiás Kifejtés:

5

•

szómagyarázat: az Úr újra szólt Ácházhoz; jel; az én Istenem; szőz; fiú; Emmánuel; fényesség, sanyargatója pálcája; elégetnek; gyermek születik; Csodálatos Tanácsadó, Erıs Isten, Örökkévalóság Atyja, Béke Fejedelme; mindörökké; a Seregek Urának féltı szeretete; • a szöveg értelmezése: a prófétai meghirdetés kettıs arculatú: a próféta saját korára (a trónörökös születése) vonatkozik, ugyanakkor megnyitja a látóhatárt a távoli jövı irányába (dávidi dinasztia fennmaradása, Emmánul név). A jövendölésben a remény fogalmazódik meg: Isten véget vet az erıszaknak, megteremti a béke állapotát, és olyan uralkodóval ajándékozza meg népét, aki méltó módon képviseli Istent a földön (Messiás-király). Befejezés: • a keresztény ember a beteljesült próféciák korában él: „Velünk az Isten” – Jézus Krisztusban! • Jézus Krisztus a népek világossága és a Béke Fejedelme

6

2.b: Az élet tiszteletének erkölcsi tanításai – bioetikai útmutatások

Témakör: Az ember mint erkölcsi lény – az erkölcsös élet útmutatója: a „törvény”

Tétel: Az élet tiszteletének erkölcsi tanításai – bioetikai útmutatások

Mutassa be és határozza meg az élet tiszteletére tanító alapvetı bioetikai fogalmakat! Bevezetés: • Határozza meg a bioetika és az emberi élet általános védelmének fogalmát Kifejtés: • Az élet tiszteletének alapelvének hogyan kell megvalósulnia a mai társadalomban • Mi az egyház álláspontja az abortusz és az eutanázia gyakorlatával kapcsolatban Befejezés: • Melyek azok a területek, ahol még különös hangsúlyt kell kapnia a bioetikának

7

3. tétel

3.a: A zsidó húsvét


Tétel: A zsidó húsvét

Mutassa be a zsidó húsvéti szokásokat a Kivonulás könyvének (12,1-14) elbeszélése alapján, helyezze el a történetet az Egyiptomból történı kivonulás eseményeinek sorában, és értelmezze az egyes zsidó húsvéti cselekmények jelentését! Kiv 12,1-14: 1Az Úr így szólt Mózeshez és Áronhoz Egyiptomban: 2"Ez a hónap legyen számotokra a kezdı hónap: ez legyen az év elsı hónapja. 3Hirdesd ki Izrael egész közösségének: a hónap tizedik napján mindenki szerezzen egy bárányt családonként, egy bárányt házanként. 4De ha a család kicsi egy bárányhoz, akkor a személyek számának megfelelıen a szomszédos családdal együtt vegyen egyet. Aszerint számoljátok a meghívottakat, hogy ki-ki mennyit eszik. 5Az állat legyen hibátlan, hím és egyéves. Vehettek bárányt vagy kecskét. 6Tartsátok a hónap tizennegyedik napjáig. Akkor Izrael közösségének egész gyülekezete a két este között vágja le. 7Vegyenek a vérébıl és kenjenek belıle annak a háznak a két ajtófélfájára és szemöldökfájára, amelyben elköltik. 8A húsát - tőzön megsütve még akkor éjszaka egyék meg. Kovásztalan kenyérrel és keserő salátával fogyasszák el. 9Ne egyetek meg belıle semmit nyersen vagy vízben megfızve, hanem csak tőzön sütve, a fejével, a lábával és belsı részeivel együtt. 10Semmit ne tegyetek el belıle másnap reggelre. Ami másnapra megmarad, azt tőzön égessétek el. 11Így fogyasszátok: a derekatok felövezve, saru a lábatokon, bot a kezetekben. Sietve egyétek, mert ez az Úr átvonulása. 12Én végigvonulok azon az éjszakán Egyiptomon, és megölök minden elsıszülöttet Egyiptomban: embert és állatot, s ítéletet tartok, Egyiptom minden istene fölött, én, az Úr. 13A vért használjátok annak a háznak a megjelölésére, amelyben laktok. Ha látom a vért, kihagylak benneteket. Titeket nem ér a megsemmisítı csapás, amellyel Egyiptomot megverem. 14Ez a nap legyen számotokra emléknap, és üljétek meg úgy, mint az Úr ünnepét. Nemzedékrıl nemzedékre tegyétek meg ünnepnapnak mindörökre."

Bevezetés: • A papi tradíció az egyiptomi szabadulás csapásának tetıpontja elé helyezi el a húsvéti bárány és a kovásztalan kenyér szertartását • A húsvéti bárány elfogyasztása egy pásztorszertartás volt, hogy elnyerjék az istenek jóindulatát Kifejtés: • Szómagyarázat: Áron, a hónapok kezdete, a hónapnak a tizennegyedik napján, vágja le, vegyenek a vérébıl és kenjék be mindkét ajtófélfát…, kovásztalan kenyérrel, keserő salátával, derekatokat övezzétek fel, az Úr Pászkája, megölök minden elsıszülöttet, emléknap

8

•

Isten nem diktálta le Mózesnek az ünnep szertartását; a zsidóság átértékelte, új jelentéssel ruházta fel az ünnepet; a húsvét eredetileg pásztorünnep volt; az ajtófélfák megkenése azt jelenti, hogy Jahve megkegyelmez az izraelita elsıszülötteknek; a keserő saláta a szolgaság jelképe; a kovásztalan kenyér és az útra kész öltözet a sietve távozás jelképe Befejezése: • A keresztény ember a Jézus Krisztusban beteljesült húsvéti áldozat koránban él • A zsidó húsvéti szertartás és a keresztény szentmise szoros kapcsolatban áll, hiszen Jézus Krisztus a húsvéti Bárány

9

3.b: Pio atya élete és munkássága

Témakör: Az egyház történelme, mint üdvtörténet a Tridenti Zsinattól a II. Vatikáni zsinatig

Tétel: Pio atya élete és munkásága Mutassa be Pio atya életét, munkásságát és karizmáját! Bevezetés: • Francesco Forgione 1887. május 25-én született Pietrelcinában • Gyermekkorában sokszor volt magányos; hallgatag és félénk természető ifjonc, aki már fiatalon is állandóan imádkozott, és keserves könnyekre fakadt, ha valaki a jelenlétében káromkodott Kifejtés: • 1902-ben a fiatal Francesco egész egyszerően elindult az apjával Morconéba, ahol felvételt kért az ottani kapucinus kolostorba • Az ifjú kapucinus 23 éves volt, amikor pappá szentelték, és megkapta a Padre Pio nevet • Pio atya azonban nem sokáig élvezhette szerzetesi szolgálatait - a háború kitörésekor, hadköteles lévén, kénytelen volt bevonulni a seregbe • 1918. szeptember 20-án feltőntek rajta Krisztus sebei, stigmái. „Keresztre feszítése” azonban már augusztus 5-én megkezdıdött, amikor is kezein egyre csak növekvı szúró, égetı fájdalom jelentkezett Befejezés: • Padre Pio példaadó módon vállalta a szenvedést - még idıs korában is éjszakákon át gyóntatta a lelkeket, pedig egészségi állapota egyre romlott, hogy végül már csak tolószékben tudott közlekedni. 1968. szeptember 20-án csendesen megünnepelte sebei megjelenésének 50. évfordulóját, másnap asztmarohamot kapott és szeptember 22-én a hajnali órákban örökre lehunyta szemeit. Örökségül azonban ránk hagyta imacsoportjait, melyek hosszú idı óta terjednek világszerte, s Földünket behálózva töretlenül hirdetik a szeretetet

10

4. tétel

4.a: Isten egyetemes üdvözítı akarata Jónás könyvében


Tétel: Isten egyetemes üdvözítı akarata Jónás könyvében

Mutassa be Jónás próféta könyvébıl vett szövegrészek (Jón 1,1-15; 2,1-5.11; 3,1-4,11) átfogó értelmezése és szintetikus elemezése alapján Isten egyetemes üdvözítı akaratát, és hogy miként válik a Jónás próféta Isten üdvözítı akaratának eszközévé. Jón 1,1-15: 1Az Úr szózatot intézett Jónáshoz, Amittai fiához: 2"Kelj útra, menj el Ninivébe, a nagy városba! Hirdesd neki, hogy gonoszsága színem elé jutott." 3Jónás el is indult, de azért, hogy Tarsisba meneküljön az Úr színe elıl. Lement Jaffába, és talált is egy hajót, amely Tarsisba készült. Megfizette az útiköltséget, és beszállt, hogy elmenjen velük Tarsisba az Úr színe elıl. 4Az Úr azonban nagy szelet támasztott a tengeren. Hatalmas vihar támadt a tengeren. A hajó már-már összezúzódott. 5A hajósok megrémültek, és isteneikhez imádkoztak. A hajó rakományát mind a tengerbe dobálták, csakhogy könnyítsenek rajta. Jónás lement a hajó aljába, és mélyen elaludt. 6A hajóskapitány megszólította: "Miért alszol? Kelj fel, és imádkozz Istenhez! Talán megemlékezik rólunk, s nem kell elvesznünk!" 7Majd így szóltak egymáshoz: "Vessünk sorsot, hogy megtudjuk, ki miatt ért bennünket ez a veszedelem!" Sorsot vetettek, és a sors Jónásra esett. 8Erre megkérdezték tıle: "Kérünk, mondd el nekünk, miért tört ránk ez a szerencsétlenség? Mi a foglalkozásod, honnan jöttél, hol a hazád, melyik néphez tartozol?" 9Így felelt: "Héber vagyok, az Urat, az egek Istenét tisztelem, aki a tengert és a földet teremtette." 10Nagy félelem fogta el az embereket. Megkérdezték tıle: "Miért tetted ezt?" Az emberek ugyanis megtudták, hogy az Úr színe elıl menekül, mert elbeszélte nekik. 11 Aztán megkérdezték tıle: "Mit tegyünk veled, hogy a tenger lecsendesedjék?" Mert a tenger még mindig zúgott és háborgott. 12Azt felelte nekik: "Fogjatok meg, és vessetek a tengerbe, akkor lecsendesedik a tenger. Tudom ugyanis, hogy miattam tört rátok ez a hatalmas vihar." 13 A férfiak evezni próbáltak, hogy visszatérjenek a szárazföldre, de nem sikerült, mert a tenger zúgott és háborgott. 14Erre az Úrhoz kiáltottak: "Kérünk, Urunk, ne vesszünk el e miatt az ember miatt! Ne szálljon ránk igaz ember vére! Hisz te vagy az Úr, aki úgy tettél, amint neked tetszett!" 15Aztán megfogták Jónást, és a tengerbe vetették. A tengernek azonnal megszőnt a háborgása. Jón 2,1-5.11: 1Az Úr odarendelt egy nagy halat, hogy nyelje el Jónást. Jónás három nap és három éjjel a hal gyomrában volt. 2A hal gyomrában Jónás így imádkozott az Úrhoz: 3 Szorongattatásomban az Úrhoz folyamodtam, és ı meghallgatott; az alvilág gyomrából kiáltottam, és ı meghallotta hangomat. 4A mélybe vetettél, a tenger mélyére, körülvett az áradat; örvényeid és hullámaid összecsaptak fölöttem. 5Így szóltam: Elvetettél színed elıl. Bárcsak meglátnám még szent templomodat! 11Az Úr szólt a halnak, és az kivetette Jónást a szárazra.

11

Jón 3,1-4.11: 1Az Úr másodszor is szólt Jónáshoz: 2"Kelj fel, menj el Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd azt, amit majd mondok neked!" 3Jónás fölkelt és elment Ninivébe az Úr parancsa szerint. Ninive nagy város volt, három napba telt, míg az ember végigment rajta. 4 Jónás bement a városba, egynapi járásnyira, és hirdetni kezdte: "Még negyven nap, és Ninive elpusztul!" 5Ninive lakói hittek az Istennek. Böjtöt hirdettek, nagyok és kicsik egyaránt zsákruhát öltöttek. 6Amikor a szózat eljutott Ninive királyához, ı is leszállt trónjáról, levetette palástját, és zsákruhába öltözve hamuba ült. 7Aztán a király és a fıemberek parancsára kihirdették és elrendelték Ninivében: "Ember és állat, ökör és juh semmit se egyék, ne legeljen, és vizet se igyék. 8Öltsön zsákruhát ember és állat, és harsány hangon könyörögjön az Istenhez. Mindenki hagyja el gonosz útjait és a rosszat, amit a keze végbevitt. 9Ki tudja, hátha irgalmas lesz és újra megbocsát az Isten, lecsillapul izzó haragja, és nem kell elvesznünk!" 10Amikor Isten látta, hogy letérnek gonosz útjaikról, megbánta a rosszat, amivel fenyegette ıket, és nem tette meg. 1Jónáson nagy szomorúság vett erıt, és haragra gerjedt. 2 Így imádkozott az Úrhoz: "Ó Uram, vajon nem megmondtam-e ezt már akkor, amikor még otthon voltam? Azért akartam Tarsisba menekülni, mert tudtam, hogy jóságos és irgalmas Isten vagy, türelmes és könyörületes, aki megbánja a rosszat. 3Most azonban vedd el tılem az életemet, mert jobb nekem a halál, mint az élet." 4Az Úr így felelt: "Azt hiszed, jogos a haragod?" 5Jónás kiment a városból, és leült a várostól keletre. Csinált magának egy sátort, és annak árnyékában ülve figyelte, hogy mi fog történni a várossal. 6Az Úr parancsára egy ricinusbokor nıtt Jónás fölé, árnyékot vetett a feje fölé, és megvédte a rosszulléttıl. Jónás nagyon megörült a ricinusnak. 7Másnap hajnalban azonban az Úr egy férget rendelt oda. A féreg megrágta a ricinust, úgyhogy kiszáradt. 8Amikor aztán fölkelt a nap, az Úr forró keleti szelet támasztott, s a nap is hevesen tőzött Jónásra. Olyan rosszul lett, hogy a halált kívánta magának: "Jobb nekem a halál, mint az élet!" 9Ekkor az Isten így szólt Jónáshoz: "Azt hiszed, jogos a haragod a ricinusbokor miatt?" Azt felelte: "Igen, jogosan haragszom, egészen a halálig!" 10Erre az Úr azt mondta: "Bánkódsz emiatt a ricinus miatt, jóllehet nem is gondoztad és nem is nevelted. Az egyik éjjel felnıtt, a másik éjjel elpusztult. 11Hát akkor én ne irgalmazzak Ninivének, a nagy városnak, amelyben több mint százhúszezer olyan ember van, aki még nem tud különbséget tenni a jobb és a bal keze között, és igen sok állat?"

Bevezetés: • A bibliai idézetek a hellén kor épületes irodalmának tükrében mutatják be, hogy Izrael népe milyen történelmi tapasztalatokat szerzett az emberiség üdvösségét munkáló Istenrıl • Jónás könyve a Kr. e. 3-4. század környékén keletkezett, mőfaját tekintve prófétai novella Kifejtés: • szómagyarázat: Jónás; Ninive; Tarzis; Jaffa; az Úr…nagy szelet támasztott; lement a hajó aljába; vessünk sorsot; mi a foglalkozásod…?; vessétek a tengerbe; a tengernek azonnal megszőnt a háborgása; az Úr odarendelt egy nagy halat; három nap és három éjjel a hal gyomrában; az alvilág gyomrában; kivetette Jónást a szárazra; Ninive nagy város volt; három napba telt; még negyven nap; zsákruhát öltöttek; Ninive királyához; ember és állat; megbánta a rosszat, mivel fenyegette ıket; haragra gerjedt; jobb nekem a halál; ricinusbokor nıtt Jónás fölé…; azt hiszed, jogos a haragod…?; én ne irgalmazzak…?; nem tud különbséget tenni a jobb és a bal keze között • szövegmagyarázat: az elbeszélés sajátosságaiból (a vihar, a hal és a ricinusbokor csodája, Ninive méreteinek költıi bemutatása, stb.) látszik, hogy szerzıje nem krónikát ír, hanem Isten egyetemes üdvözítı szándékáról ad tanítást; Ninive a pogány világot képviseli, Jónás pedig az izraelita olvasót, akit arról kell meggyızni, hogy

12

Isten a pogányok iránt is jóságos, és üdvösséggel akarja megajándékozni ıket; a novella szerzıje arra buzdítja Izrael hellén korban élı népét, hogy szakítson faji, vallási elıítéleteivel, ismerje fel igazi küldetését: legyen hirdetıje a népek között a megtérésre hívó isteni szónak és irgalomnak; az igazi csoda az elbeszélésben tehát nem az, hogy Jónás megmenekül a hal gyomrából, de nem is a ricinusbokor növekedése és elszáradása, hanem Isten irgalmas szeretete, és annak felismerése, hogy ez az üdvözítı szeretet minden népre kiárad Befejezés: • Jónás könyve Isten egyetemes üdvözítı akaratáról ad hírt: Jahve minden embert üdvözíteni akar, és ebben az isteni szándékban Izrael fiainak üdvösségközvetítı szerepe van; ezt a tanítást Pál apostol is megerısíti (vö.: 1Tim 2,4), de ı Izrael örökösét, a keresztény embert tartja üdvösségközvetítınek; meg kell próbálni azonosulni a ninivei embereket szánó Isten látásmódjával; amikor más vallású vagy látszólag vallástalanul élı emberekkel találkozunk, gondolnunk kell arra, hogy Isten ıket is üdvösségre hívta

13

4.b: Palesztina vallási helyzete Jézus korában

Témakör: Krisztus misztériuma: Jézus születése és gyermekkora, személye, küldetése, tanítása, a Messiás közössége

Tétel: Palesztina vallási helyzete Jézus korában

Mutassa be Palesztina vallási helyzetét Jézus korában, különös figyelmet fordítva a zsidó valláson belül mőködı vallási csoportokra!

Bevezetés: • Palesztina Jézus korában a Római Birodalom részét képezi. Római provinciaként helytartó áll az élén. • Palesztina politikai vezetıje a helytartó, de a nép vallási vezetıje – a fıpap – is nagy politikai befolyással bír Kifejtés: • A zsidó valláson belül különbözı csoportosulások fedezhetık fel: szadduceusok, farizeusok, esszénusok, qumráni közösség. Befejezés: • A vallási irányítás a fıpapság kezében volt, de nagy befolyással bírtak a nép körében a farizeusok is, akik ellen Jézus mőködése során többször is felemeli a szavát

14

5. tétel

5.a: Jézus születése Szent Lukács evangélista szerint

Témakör: Krisztus misztériuma: Jézus születése és gyermekkora, személye, küldetése, tanítása, a Messiás közössége

Tétel: Jézus születése Szent Lukács evangélista szerint

Mutassa be, a Szent Lukács evangélista (Lk 1,26-38; 2,1-7) által leírt, Jézus születésének történetét, elemezze a meghatározó eseményeket, és mutassa be a születéstörténet fıszereplıit, megnevezve az ószövetségi Messiás-jövendölı próféciák ide tartozó szakaszait! Lk 1,26-28: 26A hatodik hónapban az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevő városába 27egy szőzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. 28Az angyal belépett hozzá és megszólította: "Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál." 29E szavak hallatára Mária zavarba jött, és gondolkozni kezdett rajta, miféle köszöntés ez. 30Az angyal ezt mondta neki: "Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. 31Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. 32Nagy lesz ı és a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, 33és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának nem lesz vége." 34Mária megkérdezte az angyalt: "Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek?" 35 Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: "A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendı Szentet is az Isten Fiának fogják hívni. 36Íme, rokonod, Erzsébet is fogant öregségében, s már a hatodik hónapban van, noha meddınek mondták, 37mert Istennél semmi sem lehetetlen." 38Mária így válaszolt: "Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint." Erre az angyal eltávozott. Lk 2,1-7: 1Azokban a napokban történt, hogy Augustus császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze. 2Ez az elsı összeírás Quirinius, Szíria helytartója alatt volt. 3 Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. 4József is fölment Galilea Názáret nevő városából Júdeába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségébıl származott, 5hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. 6Otttartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje. 7Mária megszülte elsıszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson.

Bevezetés: • A fejezetben található bibliai szövegek a születés meghirdetés és a gyermekkort bemutató epizódok irodalmi mőfajában értelmezik a Messiás születését; Lukács evangéliuma görög nyelvő irodalmi alkotás, melyet a Kr. u. 80 és 85 között állítottak össze, valószínőleg a szíriai Antióchiában; mőfaja evangélium; szerzıjét a korai keresztény hagyomány Lukácsban, Pál apostol kísérıjében jelölte meg Kifejtés:

15

•

szómagyarázat: a hatodik hónapban; Gábriel; angyal; Galilea; Názáret; szőzhöz; József…Dávid házából; Üdvözlégy…az Úr van teveled; fogansz, és fiút szülsz; a Magasságbeli Fiának; az Úr Isten neki adja…Dávidnak trónját; miképpen…hiszen férfit nem ismerek?; a Szentlélek száll rád…ereje megárnyékoz; legyen nekem a te igéd szerint; írassék össze az egész földkerekség; mindenki a maga városában; amelyet Betlehemnek hívnak; Dávid házából és nemzetségébıl; elsıszülött fiát; jászolba feltette; nem kaptak helyet a szálláson • a születés hírüladása nem riport, és nem is Mária „emlékiratának” egyik részlete, hanem ószövetségi mintákat követı irodalmi alkotás, amelynek szerzıje Jézus feltámadásának fényében értelmezi a Messiás személyét, küldetését, miközben visszamenıleg édesanyjának alakját is körülveszi a feltámadt Krisztus dicsıségének fényével; az elsı húsvét után azt a keresztény meggyızıdést fogalmazza meg, hogy Jézus nem földi élete folyamán vált Isten fogadott fiává, hanem földi élete elsı pillanatától fogva Isten valódi Fia volt, azaz nem csupán olyan értelemben, mint ahogy az Ószövetség Isten fiának nevezi a királyt vagy a prófétát; Jézusban emberileg felfoghatatlan módon teljesedett be Nátán próféta (2Sám 7,14) jövendölése; a leírás szerzıje az elsı húsvét után a „legyen nekem a te igéd szerint” mondattal mővészi összefoglalását adja Mária egész életének; az evangéliumok valószerő megjegyzéseibıl kiviláglik, hogy Jézus anyjának ugyanúgy meg kellett küzdenie a Jézusba vetett hitéért, mint bármelyikünknek; szeplıtelensége és igazi nagysága abban áll, hogy Isten kiválasztotta ıt a messiási anyaságra, ı pedig tiszta lélekkel, a bőnös elutasítást vagy kétkedést kerülve vállalta az együttmőködést a titokzatos isteni akarattal; mindezt az evangélista azzal fejezi ki, hogy a hírüladás jelenetében Máriával kimondatja a „legyen nekem a te igéd szerint” mondatot; történeti szempontból ez a „legyen” eredetileg csak Isten rejtélyes közeledésének elfogadására vonatkozott, és csak Jézus feltámadása után jelenthette az ı istenfiúi és messiási mivoltának elfogadását • a jézus születésérıl szóló bibliai leírást a népies olvasat – miként azt a mai betlehemes játékokból is láthatjuk – alaposan kiszínezte: Mária és József Betlehembe érkezik, váratlanul bekövetkezik Mária szülésének ideje, s ık József betlehemi származása és a híres keleti vendégszeretet ellenére sem találnak szállást, ezért egy barlangba vagy istállóba kényszerülnek; a bibliai leírás azonban nem kedvez a népies leírásnak; a Jézus születésérıl szóló bibliai idézet nem Jézus életrajzának egyik részlete, hanem keresztény midrás vagy gyermekkort bemutató epizód; Jézus szegényes körülmények közötti születését hangsúlyozza, és kiemeli: az újszülött azonos azzal a Messiással, aki egyes ószövetségi várakozások szerint a betlehemi Dávid király házából fog származni Befejezés: • a születés-meghirdetés azt tanítja, hogy a Messiás Isten Fiaként jött el a világra, és Mária, az Izrael Istenében erısen bízó palesztin leánynagyszerő példát adott ennek az emberileg felfoghatatlan titoknak az elfogadására • a betlehemi születésrıl szóló bibliai részletbıl megtudjuk, hogy a Dávid király családjából származó Messiás nem királyi pompával, hanem nagyon szegény körülmények között, az egyszerő emberek észrevétlenségével jött a világba

16

5.b: A misztérium fogalma

Témakör: Az üdvtörténet legfıbb misztériumaira emlékeztetı liturgikus ünnepek és idıszakok dogmatikája

Tétel: A misztérium fogalma

Mutassa be a misztérium szó jelentését, értelmezését az Ószövetségben, a szinoptikusoknál, Szent Pálnál! Mutassa be a Krisztus-misztérium értelmezését Pál teológiája alapján!

Bevezetés: • A misztérium szó eredete és alapjelentése az Ószövetségben, a szinoptikusoknál és Szent Pálnál Kifejtés: • A Krisztus-misztérium Szent Pál teológiája alapján: 1. Isten örök üdvözítı terve és akarata (ısmisztérium) 2. Jézus Krisztusban valósította meg (Krisztus-misztérium) 3. Most az egyház által lett nyilvánvaló (egyház-misztérium) 4. A szentségek által tesszük magunkévá (kultusz-misztérium) Befejezés: • Az egyház a láthatatlanul továbbélı Krisztus látható közössége (szentségek, liturgia)

17

6. tétel

6.a: Jézus tanítása az Isten országának „polgáráról” – a nyolc boldogság

Témakör: Krisztus misztériuma: Jézus születése és gyermekkora, személye, küldetése és tanítása, a Messiás közössége

Tétel: Jézus tanítása az Isten országának „polgáráról” – a nyolc boldogság Röviden ismertesse Jézus korának vallási helyzetét, ismertesse a boldogmondások mőfaji sajátosságait, elemezze és értelmezze az Isten országának polgáráról szóló jézusi tanítást (Mt 5,1-12)! Reflektáljon arra, hogy a keresztény embernek milyen feladatai vannak Isten országa építésében, és hogyan tartozhat a boldogok közé! Mt 5,1-12: A tömeg láttára fölment a hegyre és leült. Tanítványai köréje győltek, 2ı pedig szólásra nyitotta ajkát. Így tanította ıket: 3"Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. 4Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják ıket. 5Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. 6Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. 7Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. 8Boldogok a tiszta szívőek, mert meglátják az Istent. 9Boldogok a békességben élık, mert Isten fiainak hívják majd ıket. 10Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. 11 Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam. 12Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok! Így üldözték elıttetek a prófétákat is.

Bevezetés: • Idıpont: Kr. u. 28/29 és 30/33 között • Vallási csoportok: haszidok (jámborok, kegyesek), farizeusok, rabbik • A boldogmondások mőfaji sajátosságai (paradox állítás és indoklás) Kifejtés: • szómagyarázat: hegy; lélekben szegények; akik sírnak; szelídek, föld; éhezik és szomjazzák az igazságot; irgalmasok; szívükben tiszták; békeszerzık; üldözést szenvednek az igazságért • szövegértelmezés: Isten országa ebben a világban van, de nem e világból való; az isteni birodalom polgárai más értékrend szerint tájékozódnak, mint e világ fiai; az Isten országa mérhetetlenül felülmúlja a földi világ anyagi és szellemi értékeit; elnyerése érdekében akár üldözést is el kell viselni. Befejezés: • Isten országa azokban az emberekben fedezhetı föl, akik hiszen Jézus Krisztus feltámadásában és tanítása szerint élnek. • Jézus azokat mondja boldognak, akik Isten országa eljövetelét irgalmas és békét teremtı élettel segítik, s ha kell, még az üldözést is vállalják érte. • A beteljesült Isten országa nem jutalom, hanem Isten ajándéka.

18

6.b: Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma

Témakör: Az ember mint erkölcsi lény – az erkölcsös élet és útmutatója: a „törvény”

Tétel: Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma

Határozza meg az éthosz, az erkölcsös élet és az üdvtörténeti erkölcstan fogalmát!

Bevezetés: • A meghatározandó fogalmak felsorolása Kifejtés: • Az éthosz fogalma: a vallási értelemben vett lelki alkatból fakadó sors, isteni elgondolás. A személyünkre vonatkozó isteni álmot görög szóval éthosznak nevezzük. A kereszténység tanítja, hogy az embernek szabadon kell megvalósítania a vele kapcsolatos isteni elgondolást. Személyes üdvtörténetünk az egyetemes üdvtörténet része. • Az erkölcsös élet: az ember akkor él erkölcsösen, ha személyes üdvtörténelmében fölfedezi, és szabadon megvalósítja az éthoszt. Amikor bőnt követ el, önmagát rombolja. Az éthosz a keresztény szóhasználatban a „belsı ember” (2 Kor 4, 16). Az éthosz folyamatos megvalósítása, a belsı ember kimővelése alkotja személyes üdvtörténetünket. • Az erkölcsös élet célja: az Istennel való találkozás, azaz az emberi személy boldogságának elérése. • Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma: a kinyilatkoztatáson alapuló és történetileg felismert erkölcsi szabályokat, útmutatásokat a kor (szituáció) követelményeire alkalmazó etika. Az ember szabad önmegvalósításának hatékony támasza. Befejezés: • Élethelyzetek, szituációk felsorolása, amelyekben a keresztény embernek eligazítást adnak az erkölcsi útmutatások. (Férfi és nı kapcsolata, gyermekvállalás, hivatásválasztás, munkahelyi feladatok, a társadalmi élet különbözı területei, pl. a személy és a politika kapcsolata, gazdasági élet és szociális érzékenység stb.)

19

7. tétel

7.a: Jézus megváltó szenvedése és halála

Témakör: Krisztus misztériuma: a messiási csodák, a Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása, az elsı Pünkösd – az egyház születése

Tétel: Jézus megváltó szenvedése és halála

Mutassa be a történelemtudomány fényében Jézus szenvedésének és halálának körülményeit, idıpontját! Elemezze és értelmezze a Jézus szenvedésérıl és haláláról szóló elbeszélést Máté evangéliuma alapján (Mt 27,27-66)! Reflektáljon arra, hogy Jézus szeretetbıl – Isten Fiaként, az Atya akaratával azonosulva – a mi megváltásunkért, örök boldogságunkért vállalta a szenvedést és a halált! Mt 27,27-66: 27 helytartó katonái bevitték Jézust a helytartóságra, s odagyőjtötték köré az egész helyırséget. 28Megfosztották ruhájától, bíborszínő köntöst adtak rá. 29Tövisbıl koszorút fontak, fejére tették, jobb kezébe pedig nádszálat adtak. Aztán térdet hajtottak elıtte, és így gúnyolták: "Üdvözlégy, zsidók királya!" 30Közben leköpdösték, fogták a nádat s verték a fejét. 31 Miután így csúfot őztek belıle, levették róla a palástot, s ráadták saját ruháját. Aztán elvezették, hogy keresztre feszítsék. 32Amint kifelé vonultak, találkoztak egy Simon nevő cirenei emberrel. Ezt kényszerítették, hogy vigye a keresztet. 33Fölértek arra a helyre, amelynek Golgota, vagyis Koponyák helye volt a neve. 34Itt epével kevert bort adtak neki inni, de amikor megízlelte, nem akarta meginni. 35Aztán keresztre feszítették, és sorsot vetve megosztoztak ruháján, 36majd leheveredtek, és ırizték. 37Feje fölé táblát tettek, amelyre elítélése okát írták: "Ez Jézus, a zsidók királya." 38Vele együtt két gonosztevıt is keresztre feszítettek, az egyiket jobbról, a másikat balról. 39Az arra menık káromolták, s fejüket csóválva 40mondogatták: "Te, aki lebontod és harmadnapra fölépíted a templomot, szabadítsd meg magad! Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztrıl!" 41Ugyanígy gúnyolódtak az írástudókkal és a vénekkel együtt a fıpapok is: 42"Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael királya, szálljon le a keresztrıl, s akkor hiszünk neki. 43Az Istenben bízott. Mentse hát meg, ha akarja. Hisz azt mondta: Isten Fia vagyok." 44Ilyen módon gyalázták a vele együtt megfeszített gonosztevık is. 45A hatodik órától a kilencedik óráig sötétség borult az egész földre. 46Kilenc óra tájban Jézus felkiáltott, hangosan mondva: "Éli, Éli, lamma szabaktani?" Vagyis: "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?" 47Ezt hallva az ott állók közül néhányan megjegyezték: "Illést hívja." 48Egyikük rögtön odaszaladt, fogott egy ecetbe mártott szivacsot, rátőzte egy nádszálra, és inni adott neki. 49A többiek meg így beszéltek: "Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa!" 50Most Jézus még egyszer hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét. 51Erre a templom függönye kettéhasadt, felülrıl egészen az aljáig, a föld megrendült, sziklák repedtek meg, 52sírok nyíltak meg, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste. 53Feltámadása után elıjöttek a sírokból, bementek a szent városba, és többeknek megjelentek. 54A százados és a többiek is, akik Jézust ırizték, a földrengés és a történtek láttára igen megijedtek: "Ez valóban Isten Fia volt" - mondták. 55Messzirıl több asszony figyelte, mi történik; olyanok, akik Galileából eddig kísérték, és gondoskodtak róla. 56 Köztük volt Mária Magdolna, Mária, Jakab és József anyja, és Zebedeus fiainak az anyja.

20

57

Amikor már estére járt az idı, jött egy József nevő jómódú arimateai ember, aki maga is Jézus tanítványa volt. 58Bement Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. Pilátus elrendelte, hogy adják ki neki. 59József levette a testet, tiszta gyolcsba göngyölte, 60s sziklába vájt új sírboltjába helyezte. A sír bejáratához nagy követ hengerített, és elment. 61Mária Magdolna és a másik Mária ott maradtak, leültek a sírral szemben. 62Másnap, a készület napjának elmúltával a fıpapok és az írástudók egybegyőltek Pilátusnál és 63figyelmeztették: "Uram, emlékszünk rá, hogy az a csaló még életében azt állította: Harmadnapra feltámadok. 64 Rendeld hát el, hogy harmadnapig ırizzék a sírt, nehogy odamenjenek tanítványai és ellopják, aztán híreszteljék a nép között: Feltámadt a halálból. Ez utóbbi csalás rosszabb lenne az elıbbinél." 65"Legyen ırségetek - válaszolta Pilátus -, menjetek, ırizzétek, ahogy csak tudjátok!" 66Erre elmentek, lepecsételték a követ, és ırséget állítottak a sírhoz.

Bevezetés: • Történelmi adatok Jézus halála idıpontjának meghatározásához • Történelmi színhelyek • A szenvedéstörténet mőfajának sajátosságai: a tér- és idıadatok nem krónikaszerőek, az eseményeket üdvtörténeti szempontból értelmezve mutatja be Kifejtés: • szómagyarázat: helytartóság; katonaköpeny; tövisekbıl korona; üdvözlégy, zsidók királya; aztán elvezették, hogy keresztre feszítsék; egy cirenei ember … Simon ; vigye a keresztjét; Golgota; epével kevert bor; keresztre felfeszítették; sorsot vetve megosztoztak ruháján; amelyre elítélése okát írták; két rabló; az arra menık fejüket csóválva káromolták; azt mondta, Isten Fia vagyok; a hatodik órától a kilencedig óráig sötétség borult az egész földre; Éli, Éli, lamma szabaktáni; a templom függönye ketté szakadt; a föld megrendült; sok elhunyt szentnek teste feltámadt; százados; ez valóban Isten Fia volt; asszonyok; arimateai József; három nap múlva feltámadok; ırség • a szöveg értelmezése: az evangélista apokaliptikus szimbólumokat használva értelmezi Jézus halálának eseményét. A szöveg hitvallás: Jézus elsısorban a kereszten bizonyult Isten Fiának. Befejezés: • A keresztény ember hálás a megváltott létért • Jézus önként vállalt szenvedése tanítja a keresztény embert saját szenvedésének elfogadására • A megváltás révén a keresztény ember tevékeny részese kell hogy legyen az Isten országa kibontakozásának

21

7.b: Szent Benedek élete és a bencés rend alapítása

Témakör: Az egyház történelme mint üdvtörténet az elsı század végétıl a Trienti Zsinatig

Tétel: Szent Benedek élete és a bencés rend alapítása

Mutassa meg, hogyan hatott az evangélium ereje Szent Benedek életében és a bencések rendjében!

Bevezetés: • A szerzetes, szerzetesség fogalma Kifejtés: • Szent Benedek élete: 480 körül született, tanulmányok Rómában, Subiaco mellett vezeklı életforma • Rendalapítási elképzelései: Monte Cassino (528) – Regula: Ora et labora Befejezés: • Bencések Magyarországon – Szent Márton hegy (996), Pannonhalma 1950-1990 között

22

8. tétel

8.a: A jézusi igazság gyızelme az ókori egyetemes zsinatok


Tétel: A jézusi igazság gyızelme az ókori egyetemes zsinatokon

Mutassa be a Khalkédoni Zsinat (451) határozatának (DS 301-302) rövid részlete segítségével, hogyan tudta megfogalmazni az egyház egyre világosabban a jézusi igazságot: Krisztusban két természet (isteni és emberi) lakik! Mutasson rá, hogy az egyház, mint Krisztus titokzatos teste, hogyan értelmezte Krisztus személyét a négy ókori egyetemes zsinaton! Mutasson rá: a keresztény ember személyes hitének alapja, hogy megvallja: Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember!

DS 301-302: A Szentatyák nyomdokait követve mindannyian egy szívvel-szájjal valljuk és tanítjuk, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus egy és ugyanaz a Fiú, ugyanı tökéletes az istenségben és tökéletes az emberségben, ugyanı valóban Isten és valóban értelmes lélekbıl és testbıl álló ember, ugyanı, az Atyával egylényegő istensége szerint és velünk egylényegő embersége szerint, „minden szempontból hasonló hozzánk a bőnt kivéve” (Zsid 4,15). Aki az idık kezdete elıtt az Atyától született istensége szerint, ugyanı született a végsı kor napjaiban az Istenszülı Szőz Mária embersége szerint, értünk és a mi üdvösségünkért. Egy és ugyanazon egyszülött Fiú Úr Krisztust kell vallani két természetben össze nem elegyítve, változhatatlanul, meg nem osztva és szétválaszthatatlanul, anélkül, hogy az egyesülés által a két természet különbözısége bármi módon eltőnnék, hanem inkább úgy, hogy mindkét természet sajátossága épségben maradjon, amelyek egy személlyé kapcsolódnak össze, nem tagozódik és nem osztódik két személyre, hanem egy és ugyanaz az egyszülött Fiú, Isten, Ige, Úr Jézus Krisztus, ahogy azelıtt a próféták róla szóltak, és ahogy minket maga Jézus Krisztus kioktatott s az atyák hitvallásban ránk hagyományozták.

Bevezetés: • a Khalkédoni Egyetemes Zsinat elızményeinek rövid, vázlatos bemutatása Kifejtés: • szómagyarázat és szövegértelmezés: 1. Jézus Krisztus egy és ugyanaz a Fiú, tökéletes az istenségben és tökéletes az emberségben, valóban Isten és valósban értelmes lélekbıl és testbıl álló ember – tévtanítás: arianizmus; az igazság megfogalmazása: Niceai Zsinat (325) 2. Jézus Krisztus az Atyával egylényegő (homousziosz) istensége szerint és velünk egylényegő embersége szerint – tévtanítás: arianizmus; az igazság megfogalmazása: Niceai Zsinat (325), megerısítette: I. Konstantinápolyi Zsinat (381)

23

3.

4.

Jézus Krisztus az Atyától született istensége szerint, ugyanı született az Istenszülı Szőz Máriától embersége szerint – tévtanítás: nesztorianizmus; az igazság megfogalmazása: Efezusi Zsinat (431) Jézus Krisztusban két természet össze-nem-elegyítve, … egy személlyé kapcsolódik (unio hypostatica) – tévtanítás: monofizitizmus; az igazság megfogalmazása: (451) Khalkédoni Zsinat

Befejezés: • A 4. században a Jézus Krisztus személyérıl folytatott vita nem hiábavaló szócsata, mert valóban a keresztény hit lényegét érinti • Ha Jézus Krisztus nem lenne valóban Isten, a megváltásról szóló tanítás elvesztené alapját.

24

8.b: Az Újszövetség fıbb mőfajai: az evangéliumok

Témakör: Krisztus misztériuma: Jézus születése és gyermekkora, személye, küldetése és tanítása, a Messiás közössége

Tétel: Az Újszövetség fıbb mőfajai: az evangéliumok

Ismertesse az evangélium szó eredetét, jelentését! Ismertesse az újszövetségi evangélium mőfajának fıbb jellemzıit, kialakulásának szakaszait! Mutassa be a szinoptikus kérdés lényegét!

Evangélium: • Görög: hír, örömhír • irodalmi mőfaját Márk evangélista teremti meg • jellemzıi: a történeti Jézusról és üdvösséget hozó cselekedeteirıl adnak hírt (nem életrajzok); szerzıi költıi szabadsággal, ószövetségi jelképeket alkalmazva az esemény üdvtörténeti jelentıségére irányítják a figyelmet; céljuk a hit ébresztése; szerkezete: rövid szakaszok (perikópák) • kialakulásuk: alapja a szóbeli igehirdetés (kérügma) Kr. u. 30-60. A szerzık sajátos írói céljaiknak megfelelıen szerkesztik egybe a szóbeli és írásbeli hagyományokat. • a szinoptikus kérdés: irodalmi hasonlóságuk miatt az elsı három evangéliumot (Máté, Márk, Lukács) szinoptikus evangéliumoknak nevezzük. Ilyen hasonlóságok: Jézus útja Názáretbıl Jeruzsálembe vezet; sok azonos csodaelbeszélés (pl. a kenyérszaporítás); a szenvedés megjövendölése; az apostolok kiválasztása stb.

25

9. tétel

9.a: Saul megtérése


Tétel: Saul megtérése

Mutassa be az Apostolok Cselekedetei (ApCsel 9,1-19) elemzése alapján Saul megtérését, és elemezze a megtérésben közre játszó események jelentését. Röviden ismertesse a bibliakutatás jelenlegi álláspontját Saul megtérésével kapcsolatban, bemutatva a lehetséges történelmi tényezıket is. ApCsel 9,1-19: 1Saul még mindig lihegett a dühtıl, és halállal fenyegette az Úr tanítványait. Elment a fıpaphoz, 2s arra kérte, adjon neki ajánlólevelet a damaszkuszi zsinagógához, hogy ha talál ott embereket, férfiakat vagy nıket, akik ezt az utat követik, megkötözve Jeruzsálembe hurcolhassa ıket. 3Már Damaszkusz közelében járt, amikor az égbıl egyszerre nagy fényesség ragyogta körül. 4Földre hullott, és hallotta, hogy egy hang így szól hozzá: "Saul, Saul, miért üldözöl engem?" 5Erre megkérdezte: "Ki vagy, Uram?" Az folytatta: "Én vagyok Jézus, akit te üldözöl. 6De állj fel és menj a városba, ott majd megmondják neked, mit kell tenned." 7 Útitársainak elakadt a szavuk, mert hallották a hangot, de látni nem láttak semmit. 8Saul feltápászkodott a földrıl, kinyitotta a szemét, de nem látott. Úgy vezették be Damaszkuszba, kézen fogva. 9Három napig nem látott, nem evett, és nem ivott. 10Damaszkuszban volt egy Ananiás nevő tanítvány. Az Úr egy látomásban megszólította: "Ananiás!" "Itt vagyok, Uram!" - felelte. 11S az Úr folytatta: "Kelj fel és siess az Egyenes utcába. Keresd meg Júdás házában a tarzuszi Sault. Nézd: imádkozik." 12És látomásban látott egy Ananiás nevő férfit, ahogy belép hozzá, és ráteszi a kezét, hogy visszanyerje látását." 13Ananiás tiltakozott: "Uram, sokaktól hallottam, hogy ez az ember mennyit ártott szentjeidnek Jeruzsálemben. 14Ide pedig megbízatása van a fıpapoktól, hogy bilincsbe verjen mindenkit, aki segítségül hívja a nevedet." 15Az Úr azonban ezt válaszolta neki: "Menj csak, mert választott edényem ı, hogy nevemet hordozza a pogány népek, a királyok és Izrael fiai között. 16Megmutatom majd neki, mennyit kell nevemért szenvednie." 17Ananiás elment, betért a házba, és e szavakkal tette rá kezét: "Saul testvér, Urunk Jézus küldött, aki megjelent neked idejövet az úton, hogy visszakapd szemed világát, és eltelj a Szentlélekkel." 18Azon nyomban valami hályogféle vált le szemérıl, és visszanyerte látását. Felállt, megkeresztelkedett, 19majd evett és erıre kapott.

Bevezetés: • Saul megtérése az Apostolok Cselekedetei gyújtópontjában áll • Megtérésrıl és nem elhívásról van szó • A megtérés történetének néhány jellemzıje a büntetı epifániáéval egyezik meg, amely elrettenti a vallás ellenségét Kifejtés:

26

•

szómagyarázat: még mindig győlölettıl lihegett; elment a fıpaphoz; levelet kért tıle a damaszkuszi zsinagógákhoz; hírtelen nagy fényesség fogta körül az égbıl; leesett a földre; Saul, Saul, miért üldözöl engem?; menj be a városba, ott majd megmondják neked, mit kell tenned; hallották ugyan a hangot…; semmit sem látott; nem evett, nem ivott semmit; Ananiás nevő tanítvány; akihez az Úr látomásban így szólt; Egyenes utcába; Saul nevő tazusi embert; Ananiás azonban azt felelte; gonoszat tett szentjeiddel; kiválasztott edényem ı; hordozza nevemet; a pogányok, a királyok és Izrael fiai elıtt; rátette a kezét; megkeresztelkedett; ételt vett magához és megerısödött • Lukács a meghívási látomás irodalmi mőfajában tárja elénk Saul megtérését; dramatizált formában ábrázolja azt a lelki eseménysort, amelyben a Krisztus követıit fanatikusan üldözı farizeus Jézus messiási voltát elfogadó apostollá válik; a leírásban azt hangsúlyozza, hogy jóllehet Pál megtérése a feltámadt Krisztus mőve, az apostol az egyház közvetítése által szembesül feladatával, és a Krisztusról tudatosan tanúságot tevı közösség tagjává válik; a leírás történeti alapja Saul gondolkodásmódjának átalakulása, illetve a megtérésre vonatkozó szóbeli, esetleg írásos, emlékek; azt sem zárhatjuk ki, hogy Lukács közvetlenül is értesült Saul megtérési élményérıl; az ApCsel-ben olvasható „mi-részek”, vagyis azok a szakaszok, amelyekben a szerzı többes szám elsı személyben kezd beszélni, azt a nézetet támasztják alá, hogy szerzıjük azonos a Pál nevéhez főzıdı levelekben említett Lukáccsal Befejezés: • Ananiás elfogadja Saul megtérésének csodáját, és az egyház képviselıjeként befogadja ıt a tanúságtevı közösségbe

27



Tétel: Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma

Határozza meg az éthosz, az erkölcsös élet és az üdvtörténeti erkölcstan fogalmát!

Bevezetés: • A meghatározandó fogalmak felsorolása Kifejtés: • Az éthosz fogalma: a vallási értelemben vett lelki alkatból fakadó sors, isteni elgondolás. A személyünkre vonatkozó isteni álmot görög szóval éthosznak nevezzük. A kereszténység tanítja, hogy az embernek szabadon kell megvalósítania a vele kapcsolatos isteni elgondolást. Személyes üdvtörténetünk az egyetemes üdvtörténet része. • Az erkölcsös élet: az ember akkor él erkölcsösen, ha személyes üdvtörténelmében fölfedezi, és szabadon megvalósítja az éthoszt. Amikor bőnt követ el, önmagát rombolja. Az éthosz a keresztény szóhasználatban a „belsı ember” (2 Kor 4, 16). Az éthosz folyamatos megvalósítása, a belsı ember kimővelése alkotja személyes üdvtörténetünket. • Az erkölcsös élet célja: az Istennel való találkozás, azaz az emberi személy boldogságának elérése. • Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma: a kinyilatkoztatáson alapuló és történetileg felismert erkölcsi szabályokat, útmutatásokat a kor (szituáció) követelményeire alkalmazó etika. Az ember szabad önmegvalósításának hatékony támasza. Befejezés: • Élethelyzetek, szituációk felsorolása, amelyekben a keresztény embernek eligazítást adnak az erkölcsi útmutatások. (Férfi és nı kapcsolata, gyermekvállalás, hivatásválasztás, munkahelyi feladatok, a társadalmi élet különbözı területei, pl. a személy és a politika kapcsolata, gazdasági élet és szociális érzékenység stb.)

28

10. tétel

10.a: Új szerzetesrendek az evangelizáció szolgálatában


Tétel: Új szerzetesrendek az evangelizáció szolgálatában

Mutassa be Szent Ferenc és Szent Domonkos regulája egy-egy részletének elemzése és értelmezése alapján, hogy miként hatottak az evangélium terjedésére. Ismertesse röviden, hogy az új szerzetesi életforma miként váltotta valóra az egyház Krisztustól kapott missziós küldetését.

Részlet III. Honorius pápa 1218-as levelébıl, amelyben az egyház elıljáróinak jóindulatába ajánlja a domonkosok rendjét: Honorius püspök, Isten szolgáinak szolgája köszöntését és apostoli áldását küldi a tisztelendı érsek… és püspök testvéreinek, kedves fiainak, az egyház apátjainak, perjeleinek és más elöljáróinak, akik ezt a levelet megkapják. Ha valaki a szerzeteseket szereti és tiszteli, kedves dolgot cselekszik Isten elıtt, aki… azt mondta, hogy amit egynek a legkisebb testvérei közül teszünk, azt neki tesszük (Mt 25,40). Ezért engedelmességeteket kérve és apostoli levelek útján meghagyva nyomatékosan arra bíztatlak benneteket, hogy támogassátok a Prédikáló Rend testvéreinek értékes célkitőzéseit (akiknek üdvös szolgálatát és szerzetesi alapítását Isten elıtt kedvesnek találjuk), és az irántunk, valamint az Apostoli Szék iránti tiszteletbıl tekintsétek ıket elfogadottnak. Segítsétek szükségeikben ezeket a férfiakat, akik ellenszolgáltatás várása nélkül hőségesen hirdetik az Úr igéjét, és magát az Urat követve csupán a lelkek javát keresik, midın szegénységet fogadnak. Teljesítsétek tehát kérésünket és parancsunkat, hogy a szigorú ítélet napján a jobb oldalon, a választottak között foglalhassatok helyet, és ne kelljen meghallanotok az elvetetteknek szóló ítéletet. Isten ugyanis örök tőzre küldi azokat, akik elutasítják az ilyeneket (ti. az ı testvéreit), mert állítása szerint ıt magát vetik meg ebben az elutasításban. Részlet a III. Honorius pápa által 1223-ban megerısített Regulából: Honoriusz püspök, Isten szolgáinak szolgája, szeretett fiainak, Ferenc testvérnek és a Kisebb Testvérek Rendjébe tartozó minden testvérnek köszöntését és apostoli áldását küldi. Helyeselni szokta az Apostoli Szentszék a jámbor szándékot és a hozzá folyamodók illı kívánságait jóakaratú pártfogásában részesíti. Ezért, szeretett fiaim az Úrban, jámbor kéréseteket figyelembe vesszük és rendeteknek itt közölt és elıdünktıl, a boldog emlékő Ince pápától jóváhagyott Reguláját apostoli tekintélyünkkel számotokra megerısítjük és jelen iratunkkal védelmünkbe vesszük… A kisebb testvérek regulája és élete ez: kövessék a mi Urunk Jézus Krisztus szent evangéliumát és éljenek engedelmességben, tulajdon nélkül és tisztaságban. Ferenc testvér engedelmességet és hódolatot ígér Honoriusz pápa úrnak és törvényes utódainak, valamint a római Szentegyháznak. A többi testvér pedig Ferenc testvérnek és utódainak tartozik engedelmességgel… Ha valaki fel akarja venni ezt az életformát és testvéreinkhez fordul eligazításért, küldjék miniszter provinciálisukhoz, akinek egyedül áll jogában új testvéreket felvenni. A miniszterek pedig szorgalmasan kérdezzék ki ıket a katolikus hitbıl és az egyház szentségeirıl. És ha mindezt hiszik és készek hőségesen megvallani és mindhalálig szilárdan

29

megtartani, és ha nincs feleségük, vagy ha van, már elıbb kolostorba vonult vagy önmegtartóztatást fogadott és férjét a megyéspüspök engedélyével elbocsátotta, és ha felesége olyan korban van, mely kizár minden gyanút, adják eléjük a szent evangélium szavait, hogy menjenek és adják el mindenüket és azokat igyekezzenek a szegények közt szétosztani… A próbaév leteltével fogadják fel ıket az engedelmességre, ígéretüket véve, hogy életük végéig megtartják ezt az életet és regulát.

Bevezetés: • A Szent Ferenc és Domonkos által alapított szerzetesrendek koldulórendek, melyek nagy mértékben megváltoztatták az addigi felfogást a szerzetesrendekrıl Kifejtés: • Az új szerzetesi életforma kitört a kolostorok zárt falai közül és a nép evangelizációjának szentelte életét. • A radikális szegénységi fogadalommal közelebb kerültek a szegény néphez és így hitelesebben hirdették a krisztusi örömhírt. • Prédikációik a nép nyelvén és a nagy átélés révén nagy hatást keltettek és reformot indítottak el az egyházban • Nagy hangsúlyt fektetve a hit mind jobban való megismerésre két igen erıs teológiai iskola született (Szent Tamás, Szent Bonaventura) Befejezés: • A koldulórendek kialakulásával az evangélium közelebb került az egyszerő néphez, a prédikációk által pedig a hit misztériuma a szívekbe költözött. • A radikális életpélda pedig segítette az evangélium terjedését.

30

10.b: A kinyilatkoztatásra adott válasz: a hit


Tétel: A kinyilatkoztatásra adott válasz: a hit

Ismertesse a hit fogalmát, a hit tartalmát az Ó- és az Újszövetségben, a hit ténye és tárgya közti különbséget, a hit és a cselekedet kapcsolatát!

Bevezetés: • A kinyilatkoztatás fogalma Kifejtés: • A hit fogalma, a hit teológiai fogalma • A hit tartalma az Ószövetségben és az Újszövetségben • Különbség a fides qua és a fides quae között (a hit aktusa és tárgya) • A hit és a cselekedet kapcsolata Befejezés: • Minden hitbıl fakadó cselekedetben egyszerre jelen van a cselekvı személy hite és akarata, ugyanakkor a cselekedetre indító isteni kegyelem is

31

11. tétel

11.a: A Trienti Zsinat (1545-63) a megújulás szolgálatában

Témakör: Az egyház történelme mint üdvtörténet a Trienti Zsinattól a II. Vatikáni Zsinatig

Tétel: A Trienti Zsinat (1545-63) a megújulás szolgálatában

Mutassa be a Trienti Zsinat dokumentumából vett szöveg alapján a katolikus egyház tanítását a Krisztus általi megigazulásról! Bevezetésként rövid ismertesse a Trienti Zsinatot megelızı 16. századi vallási mozgalmakat: a lutheri és a kálvini reformáció lényegét! Mutasson rá a szövegelemzés során, hogyan segítette elı a Trienti Zsinat a katolikus egyház belsı megújulását!

DS 1531-1532: Mert a hit, hacsak nem járul hozzá a remény és a szeretet, nem egyesít tökéletesen Krisztussal, sem nem tesz testének élı tagjává. Így valóban mondható: A hit cselekedetek nélkül holt (ld. Jakab-levél 2,17) és tétlen, és Jézus Krisztusban nem számít, hogy körülmetélt valaki, sem az, hogy körülmetéletlen, hanem a hit, amely a szeretet által tevékeny (Gal 5,6; 6,15).”5 A továbbiakban pedig: „Amikor pedig az Apostol azt mondja, hogy az ember a hit által igazul meg, éspedig ingyen (Róm 3,22, 24), ezeket a szavakat úgy kell érteni, hogy a katolikus egyház állandó közmegegyezése tartotta és kifejezte, hogy ti. azért mondhatjuk, hogy a hit által igazulunk meg, mivel a »hit az üdvözülésének a kezdete«, minden megigazulás alapja és gyökere, mely nélkül lehetetlen Istennek tetszeni (Zsid 11,6), s az ı fiainak közösségébe eljutni. Hogy pedig ingyen igazulunk meg, azt azért mondhatjuk, mivel semmi, ami a megigazulást megelızi, sem a hit, sem a jócselekedetek nem érdemlik ki a megigazulás kegyelmét; mert ha ez a kegyelem alapján történt, akkor nem a tettek fejében, különben – ahogy az Apostol mondja – a kegyelem már nem volna kegyelem (Róm 11,6).

Bevezetés: • a Trienti Zsinatot megelızı 16. századi vallási mozgalmak: a lutheri és a kálvini reformáció lényege: az ember csak a hit (lat. sola fide) és Krisztus kegyelme (lat. sola gratia) által nyerheti el az örök üdvösséget, a hit forrása a Szentírás (lat. sola Scriptura) Kifejtés: • a Trienti Zsinat célja: a katolikus tanítás (a Szentírás és a szenthagyomány a hit forrása, áteredı bőn és megigazulás, szentségek- szentmise, a szentek tisztelete és a búcsú) megvilágítása és egyházfegyelmi törvények alkotása (papképzés és szemináriumok, az érvényes házasság feltételei és az anyakönyvezés, a Szentírás hiteles kiadása, szertartáskönyvek reformja stb.). • szómagyarázat és szövegértelmezés: a megigazulás tanának tiszta és sértetlen elgondolása – zsinati tanítás: törvény; hit, bőn, engesztelı, véres áldozat; megigazulás, kegyelem; – visszatérés a Szentíráshoz mint forráshoz • az újjászületés = megújulás Krisztus szenvedésének érdeme által Befejezés:

32

• •

A megújulás a személynek és az egyház közösségének állandó feladata A megújulás forrásai: a Szentírás elmélkedı olvasása, bekapcsolódás Jézus megváltó áldozatába (a szentmisébe) és a keresztény életgyakorlat

33

11.b: A vallás és a vallásosság fogalma

Témakör: „A Messiás mint a népek világossága" – A vallás ténye és lehetısége. A Krisztusesemény bizonyossága

Tétel: A vallás és a vallásosság fogalma

Magyarázza meg a vallás és a vallásosság fogalmát!

Bevezetés: • A felelet vázlata Kifejtés: • A vallás és a vallásosság fogalma • A vallásosság tárgyai • A vallásosság megnyilvánulási módjai • A vallásosság megjelenésének formái • A vallás szó etimológiája • A vallás általános jellemzıi • A vallási élmény és értelmi képességeink Befejezés: • A vallásosságnak a 21. században is hatékony jellemzıi: hitelesség, közösségi tanúságtétel, érzelmileg és értelmileg megalapozott hittapasztalat

34

12. tétel

12.a: DePaul Szent Vince, iskolánk rendalapítójának élete, munkássága és a rend története


Tétel: DePaul Szent Vince, iskolánk rendalapítójának élete, munkássága és a rend története

Ismertesse DePaul Szent Vince, iskolánk rendalapítójának, életét és munkásságát. Mutassa be a rend történetét és a vincés karizma lényeges vonásait.

1642 március 22-i beszéd. Az isteni erények: Szükséges - mondotta Vince úr - hogy minél elıbb vésıdjenek szíveinkbe az erények. A hittel kell elkezdeni. Soha se engedjünk ezzel az erénnyel ellenkezı gondolatokat, a Szentírással ellenkezıket, az Egyház értelmezése és magyarázata ellen szólókat a lelkünkbe. Istennel szemben nagy bizalommal, magunkkal szemben nagy bizalmatlansággal kell lennünk. Mindig nagy istenszeretetet kell magunkban táplálnunk. Ehhez elmondotta egy olyan nemes ember példáját, aki ezelıtt nagy szabadságban élt, de most annyira eltölti az Isten szeretete, hogy másképp, mint szeretetbıl nem képes semmit sem tenni. Annyira vonzza az Isten szeretet, hogy bizonyos módon azt mondhatjuk, hogy az elkárhozott lelkek és az ördög nem győlöli annyira az Istent, mint ahogy ez a nemes ember vágyódik a szeretete felé.

Bevezetés: • Szent Vince a 17. századi Franciaország apostola, akit a Szeretet apostolának is neveznek • Hatékony karitatív tevékenysége következtében nagy tiszteletnek örvend szerte a világon Kifejtés: • Élete: születésének idıpontja, családjának helyzete, gyermekkora, iskolái, pappá szentelésének körülményei, megtérése, kapcsolata Berulle bíborossal, kapcsolata a francia királyi udvarral, kapcsolata a falusi szegényekkel, a de Gondi családdal, a gályarabokkal, halála • Alapításai: a Szeretetegyesületek, a Misszióstársaság – Lazaristák, a Szeretet Leányai Társulata • Karizmája: a szeretet találékony a végtelenségig. Egyszerőség, szelídség, alázatosság, önmegtartóztatás, lelkekért való buzgóság • Szómagyarázat és szövegértelmezés: vésıdjek szíveinkbe az erények; hittel elkezdeni; vonzza az Isten szeretet; Befejezés: • A vincés karizma idıtálló, hiszen szegények mindig lesznek közöttünk.

35

12.b: Jézus megváltó szenvedésének és halálának történeti körülményei


Tétel: Jézus megváltó szenvedésének és halálának történeti körülményei

Ismertesse a történelemtudomány és az Újszövetség adatainak segítségével, mikorra tehetı Jézus szenvedésének és halálának ideje! Hivatkozási alap Pontius Pilatus római helytartó hivatali ideje, a zsidó húsvét és a kovásztalan kenyerek ünnepének ideje és a négy evangélium adatai. • • •

Pontius Pilatus helytartósága Kr. u. 26-36 (Tacitus) Zsidó húsvét: niszán hónap 14-15. – a kovásztalan kenyerek ünnepe niszán hónap 14. Evangéliumok: Egyezı adatok: mind a négy evangélium szerint Jézus halála pénteki napon volt; a szinoptikusok adatai megegyeznek abban, hogy az utolsó vacsora niszán hónap 14. napján volt és Jézust 15-én ölték meg Nem egyezı adatok: a János-evangélium szerint Jézust niszán hónap 14. napján feszítették keresztre, mert ez volt a húsvéti elıkészület napja. A csillagászati számítások szerint Kr. u. 30-ban és 33-ban esett niszán 14. péntekre. Valószínő, hogy János a hivatalos, a szinoptikusok az ısi idıszámítás szerint számították az idıpontokat

36

13. tétel

13.a: A megváltás dogmatikája – a húsvéti ünnepkör

Témakör: Az üdvtörténet legfıbb misztériumaira emlékeztetı liturgikus ünnepek és idıszakok dogmatikája (liturgikus dogmatikája)

Tétel: A megváltás dogmatikája – a húsvéti ünnepkör

Mutassa be a húsvéti prefációból vett szövegrészlet elemzésével, hogy Jézus megváltó halála és feltámadása hozta helyre a bőnös embernek Istenhez való viszonyát, és nyitotta meg számára a boldog örök élet kapuját! Mutassa be röviden a Három Szent Nap liturgiájának legfontosabb elemeit!

Húsvéti prefáció II.: „…Valóban méltó és igazságos, illı és üdvös, hogy minden idıben magasztaljunk, Urunk téged, de különösen most, a húsvéti idıben, midın áldozattá lett értünk Krisztus, a Húsvéti Bárány. A világosság fiai lettünk, és örök életre születtünk általa, a mennyország ajtaja kitárult nekünk, mert Fiad halála óta a mi halálunk sem reménytelen elmúlás, és feltámadása által mindnyájan új életre támadunk.”

Bevezetés: • a három szent nap liturgiájának legfontosabb elemei (nagycsütörtök: lábmosás, utolsó vacsora, nagypéntek: passió, kereszthódolat, nagyszombat: húsvéti örömének, a húsvéti gyertya mint a feltámadott Krisztus jelképe, eukarisztikus ünnep) Kifejtés: • szómagyarázat: ünnep; áldozat, Húsvéti Bárány; a világ bőneit; halálunkat halálával megtörte; feltámadásával új életet szerzett nekünk; az öröm kiárad az egész földre • szövegértelmezés: 1. Jézus megváltó halála: Az emberiség önerıbıl sosem tudta volna áthidalni az Isten és az ember közötti mérhetetlen szakadékot, amelyet a bőn hozott létre. Jézus – irántunk való szeretetbıl és az Atya iránti engedelmességbıl – magára vette az emberiség bőnét és a bőn végzetes következményeit. Halálával a tengernyi bőnt és végzetes következményeit megsemmisítette, miközben Istenként kiszakadt a halál birodalmából (feltámadt), hogy mindazokat, akik az ı föláldozott és föltámadott életébe kapcsolódnak („eszik az ı testét”), elvezesse az Atyához. 2. Jézus feltámadása: Krisztus feltámadásáról nem elég azt mondani, hogy a halálból visszajött az életbe. İ nem a földi életbe tért vissza, hanem magára öltötte a megdicsıülés, az örök élet állapotát. A feltámadás valóságát a ránk maradt apostoli egyház irataiból ismerjük. A keresztény igehirdetés kezdete és lényege Jézus feltámadása volt. A hit tartalma az, hogy a feltámadt Krisztus benne él egyházában. 3. Jézus mennybemenetele: a Jézus mennybemenetelérıl szóló újszövetségi szöveg elsısorban azt tanítja, hogy Jézus a feltámadásban minden dicsıséget megkapott,

37

és ígérete szerint ebben a dicsıségben részesül halála után a benne hivı ember („a test föltámadása és az örök élet”). Befejezés: • A megváltás valóban megtörtént, de csak azoknak az életében hatékony, akik személyesen elfogadják. • A megváltás gyümölcsei: a megtérés lehetısége, az öröm és az örök élet reménye.

38

13.b: A II. Vatikáni Zsinat tanítása a bőnrıl (Gaudium et spes konstitúció)

Témakör: Az erkölcsi halál és az erkölcsi feltámadás

Tétel: A II. Vatikáni Zsinat tanítása a bőnrıl (Gaudium et spes konstitúció)

Ismertesse a Gaudium et spes konstitúció alapján a zsinat tanítását a bőnrıl!

Bevezetés: • A Gaudium et spes konstitúció jelentısége Kifejtés: • A Gaudium et spes konstitúció tanítása a bőnrıl: 1. A bőn az emberi élethez kapcsolódó általános jelenség (szóhasználat: nem „bőnök”, hanem „a bőn”) 2. A bőn valósága emberi tapasztalat. 3. A bőn nem a fejlıdés természetes velejárója, hanem inkább akadályozója. 4. Következményei: értelem elhomályosul, igazságkeresı ereje meggyengül, a lelkiismeret szava elhalkul, az akarat ingatag. Az ember összekavarja az értékek rendjét, nem tudja világosan megkülönböztetni a jót a rossztól. Szociális oldala: önzés, visszaélés, gıg, erıszak, háború 5. A remény alapja Krisztus: A kivezetı út a megváltás jóhírének elfogadásában áll, amelyet Jézus Krisztus szerzett számunkra. Fel kell ismernünk a megváltás kihatásait az egész emberiségre és a világra is. Krisztus gyızelme a bőn felett azonban csak második eljövetele alkalmával válik teljesen nyilvánvalóvá. Befejezés: • A bőn szociális (közösségi) jellegének megvilágítása a mai élet helyzeteibıl, szituációiból vett példákkal. (A fogyasztói társadalom, reklám, korrupció, sikerorientáltság, globalizáció, verseny stb.)

39

14. tétel

14.a: A szentmise mint központi misztérium

Témakör: Az üdvtörténet valamennyi misztériumát megjelenítı szentmise és a szentségek

Tétel: A szentmise mint központi misztérium

Mutassa be a II. eukarisztikus imából vett szövegrészlet elemzésével, hogy a szentmise Jézus kereszthalálának és feltámadásának misztériumát jeleníti meg, és ezért az egész keresztény élet forrása és tetıpontja! Röviden mutassa be a szentmise liturgiájának legfontosabb részeit!

II. Eukarisztikus ima: „Ezért Fiad halálának és feltámadásának emlékét ünnepelve, felajánljuk neked, Istenünk, az élet kenyerét és az üdvösség kelyhét, és hálát adunk, mert arra méltattál minket, hogy színed elıtt állhatunk és szolgálhatunk neked. Kérve kérünk, győjtsön egybe a Szentlélek mindnyájunkat, akik Krisztus testében és vérében részesülünk.”

Bevezetés: • A szentmise részei: 1. bevezetı szertartás 2. az ige liturgiája 3. az eukarisztia liturgiája: adományok elıkészítése, az eukarisztikus ima, az áldozás rítusa 4. befejezı szertartás Kifejtés: • Szómagyarázat: Isten minden szentség forrása; Urunk, Jézus Krisztus teste és vére; önként átadta magát a szenvedésre; kenyér, bor; vegyétek; új és örök szövetség; bőnök bocsánata; ezt cselekedjétek; az én emlékezetemre • Szövegértelmezés: Szentmise: áldozat, amely a keresztáldozatot jeleníti meg köztünk; emlékünnep, amelyben Jézus halálára és feltámadására emlékezünk; szent lakoma, amelyben az Úr testének és vérének vétele által részesülünk a megváltás javaiban (szentáldozás és áldozatos élet) A szentmise Krisztus áldozata, de az egyházé is: Krisztus az elsıdleges cselekvı, İ a tulajdonképpeni áldozatbemutató, ugyanakkor a közösség és az egyes résztvevı személyes áldozatbemutatása is. A tulajdonképpeni áldozat a kereszten történt. Amit az egyház tesz, az ennek fölajánlása, a kenyér és bor szentségi jeleiben történı megjelenítése. Befejezés: • A közösségi eukariszta-ünneplés, a misztériumban való személyes és tevékeny részvétel a keresztény élet forrása és tetıpontja. • Az eukarisztikus áldozatban való részvétel segíti a keresztény embert, hogy Krisztus lelkületét egyre jobban magáévá tegye élete minden területén.

40

14.b: A hierarchia és a tanítóhivatal fogalma, jelentısége a katolikus egyház életében

Témakör: Az egyház és a kinyilatkoztatás

Tétel: A hierarchia és a tanítóhivatal fogalma, jelentısége a katolikus egyház életében

Röviden ismertesse a hierarchia és a tanítóhivatal fogalmának jelentését, és mutassa be azok jelentıségét a katolikus egyház életében! • Az egyház, mint az isteni kinyilatkoztatás birtokosa és magyarázója • A látható és a láthatatlan egyház megkülönböztetése • A látható egyház hierarchikus felépítése • Szómagyarázat: hierarchia, alapja az apostolok kollégiuma, a hierarchia folytonossága; tanítóhivatal, az egyházi tanítóhivatal megnyilatkozásának formái, dogma, zsinat • Pápai tévedhetetlenség és az egyházi tanítóhivatal kapcsolata

41

15. tétel

15.a: Az ószövetségi üdvtörténetre és a Jézus nyilvános mőködésre emlékeztetı igeliturgia


Tétel: Az ószövetségi üdvtörténetre és a Jézus nyilvános mőködésre emlékeztetı igeliturgia

Mutassa be a VII. eukarisztikus imából vett szövegrészlet elemzésével, hogy a szentmise igeliturgiája Jézus Krisztus nyilvános mőködését és az ószövetségi üdvtörténetet jeleníti meg, és ezért az egész keresztény élet lényeges elme! Röviden mutassa be a szentmise liturgiájának legfontosabb részeit!

VII. eucharisztikus ima: „…Hálát adunk neked, Atyának, Istenünk, hogy életre hívtál minket. Te sohasem hagysz magunkra életünk útján, hanem mindig itt vagy mellettünk. Mint egykor az úttalan pusztán átvezetted népedet, úgy vezeted most is egyházadat a Szentlélek ereje és fénye által. Szent Fiad nyitja meg számunkra az utat, amely elvezet a jelenbıl a boldog örök életre.”

Bevezetés: • Az igeliturgia részei: 1. ószövetségi olvasmány 2. válaszos zsoltár 3. újszövetségi olvasmány 4. alleluja 5. evangélium 6. homilia 7. hitvallás 8. egyetemes könyörgés Kifejtés: • Szómagyarázat: Isten hívott életre; Isten soha sem hagyja magára az embert; átvezeti népét az úttal pusztán; a Szentlélek ereje és fénye által vezeti egyházát; Jézus nyitja meg az emberek számára az utat; örök élet • Szövegértelmezés: Igeliturgia: az olvasmányokban Isten szól népéhez, igéje által maga Jézus Krisztus van jelen hívei között; az ószövetségi olvasmányok a messiási ígéretekre hívják fel a hívek figyelmét; az újszövetségi szövegek pedig felidézik Jézus tanításának fıbb elemeit, Jézus tetteit; az ó- és újszövetségi szövegek szoros kapcsolatban állnak egymással, mert együtt adnak teljesebb képet Isten üdvözítı tervérıl Befejezés: • A szentírási szakaszokat a homilia magyarázza, Isten igéjét a nép a szívébe fogadja, majd errıl a hitvallással tesz tanúságot.

42

•

Az egyetemes könyörgésekben az egyház szükségleteiért és a világ üdvösségéért imádkozik

43

15.b: Az egyházi állam fogalma


Tétel: Az egyházi állam fogalma

Határozza meg az egyházi állam fogalmát • • •

Patrimonium Sancti Petri: olyan birtokok összessége, amely felett a pápa rendelkezett, ezek adományozás útján kerültek pápai tulajdonba (Itália) Ezeken a területeken a pápák államfıi jogokat is gyakoroltak, nem csak lelki vezetık voltak. A pápai állam 756-ban jött étre amikor Kis Pipin Itália északi részét a pápának adományozta

44

16. tétel

16.a: A kiengesztelıdés szentségének liturgiája és dogmatikája


Tétel: A kiengesztelıdés szentségének liturgiája és dogmatikája

Mutassa be és elemezze a kiengesztelıdés szentségének dogmatikáját a Felajánló könyörgésbıl vett szövegrész alapján. Mutasson rá arra, hogy a kiengesztelıdés szentsége milyen kapcsolatban van a betegek kenetével és a keresztség szentségével!

Felajánló könyörgés bántalmazóinkért: „Istenünk, te tudod, hogy mindenkivel békében akarunk élni. Felajánljuk ezt az áldozatot azokért, akik ellenséges indulattal vannak irántunk. Ezért Szent Fiad halálára emlékezünk: ı, amikor még ellenségeid voltunk, halála óráján kibékített veled minket.”

Bevezetés: • A bőnbánat szentségének különbözı elnevezései: a megtérés szentsége, a bőnbánat szentsége, a gyónás, a bőnbocsánat szentsége, a kiengesztelıdés • A keresztség után az emberi természet bőnre hajló marad és bőnöket követ el, ezért van szükség erre a szentségre, hogy a bőn következtében elveszített személyes kapcsolatot a mennyei Atyával állítja helyre Kifejtés: • Szómagyarázat: a belsı töredelem: nem elsıdleges a külsı cselekedet, hanem a szív megtérése, a belsı bőnbánat tartása, a belsı megtérés magával hozza a külsı magatartás megváltozását is; a belsı töredelem az egész életet új irányba tereli. A megtérés elsısorban Isten kegyelmének a mőve, aki szíveinket visszatéríti magához. • Egyedül Isten bocsátja meg a bőnöket, a gyónás pedig kiengesztelıdés az egyházzal és Istennel. • A bőnbocsánat szentségének fıbb állomásai: a bőnbánat (amely nélkül nincs bőnbocsánat), a bőnök megvallása (a papnak, aki az összekötı Isten és a bőnös között), a feloldozás (amely által Isten megbocsátja a bőnöket) és az elégtétel (amely az a cselekedet az ember részérıl, amely által kiengeszteli Istent). • A bőnbánat szentségének egész folyamatát be kell hogy lengje az alázat szelleme, amellyel a bőnös ember elismeri vétkét és kicsinységét a hatalmas Isten elıtt. Befejezés: • A bőnbánat szentségét szokták még második keresztségnek is nevezni, hiszen a keresztség fürdıje után elkövetett bőnöket törli el és állítja helyre az istengyermeki kapcsolatot • Az eukarisztia a célja és a forrása a bőnbánat szentségének

45

16.b: A babiloni fogság


Tétel: A babiloni fogság

Mutassa be a zsidó nép babiloni fogságának történetét! • • • • • • • • • •

•

ez Izr. tört. nagy vízválasztója a nemzet megszőnt létezni (állam, kultusz, intézmények....) csoda, hogy ezek után megmaradtak és megtalálták az új irányt a totális összeomlás után, azok adják majd a késıbbi Izr. magját, akik Babilonba kerülnek itt nem elviselhetetlen a sorsuk, egy blokkban telepítik le ıket, nem rabszolgák (házat építhetnek, földet mővelhetnek...közösségi életet élhetnek...), sıt sokan magas pozíciókat töltenek be az udvarban az eddigi nemzeti teológia teljes válsága hitehagyással fenyeget nagy kérdések: Vajon Jahve isten e Babilonban? Ha mindez megtörtént, nem hatalmasabbak a babiloni istenek? Igazságos Jahve? További gond, hogy találkoznak a világmőveltség központjával, fejlett kultúrával, új vallással... Létkérdéssé válik, hogy értelmezzék az eseményeket, a nemzeti tragédiát, hitük viszonyát a nagy nemzetekhez, azok isteneihez, saját sorsukhoz.... A fogság megújulást, megtisztulást hoz: - ami történt az Jahve büntetése, - az egyetlen lehetıség a bőnbánat, - Isten itt is Isten, sıt a történelem szuverén ura, Izraelnek van küldetése a népek között, - válaszként a babiloni mítoszokra hitvallásként születnek mag a teremtés ill. ıstörténetek, - kialakul az elméleti monoteizmus, - elkezdik ırizni – győjteni – leírni a múlt eseményeit, - a jövı reménységét Isten múltbeli tetteibıl merítik, - fontossá válik a történetírás, - a törvény és a próféták írásba foglalása is lendületet vesz Babilon bukása meglepıen rövid idı alatt és könnyen bekövetkezik. Círus perzsa uralkodó 538 kiadja rendeletét, mely lehetıséget kínál a hazatérésre.

46

17. tétel

17.a: Az emberi erkölcs mivoltának megfogalmazása Jézus tanításában


Tétel: Az emberi erkölcs mivoltának megfogalmazása Jézus tanításában

Mutassa be és fejtse ki az ember erkölcsi mivoltának lényegét a Jézus által a Hegyi beszédben (Mt 5,1-48) adott tanítása alapján! Mutasson rá arra, hogy melyek a legalapvetıbb jegyek az ember erkölcsi mivoltával kapcsolatban. Mt 5,1-48: 1A tömeg láttára fölment a hegyre és leült. Tanítványai köréje győltek, 2ı pedig szólásra nyitotta ajkát. Így tanította ıket: 3"Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa .4Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják ıket. 5Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. 6Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. 7Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. 8Boldogok a tiszta szívőek, mert meglátják az Istent. 9Boldogok a békességben élık, mert Isten fiainak hívják majd ıket. 10Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. 11 Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam. 12Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok! Így üldözték elıttetek a prófétákat is. 13 Ti vagytok a föld sója. Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg? Nem való egyébre, mint hogy kidobják, s az emberek eltapossák. 14Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. 15S ha világot gyújtanának, nem rejtik a véka alá, hanem a tartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban. 16Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsıítsék mennyei Atyátokat! 17 Ne gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni. 18Bizony mondom nektek, míg ég és föld el nem múlik, egy i bető vagy egy vesszıcske sem vész el a törvénybıl, hanem minden beteljesedik. 19Aki tehát csak egyet is eltöröl e legkisebb parancsok közül, és úgy tanítja az embereket, azt igen kicsinek fogják hívni a mennyek országában. Aki viszont megtartja és tanítja ıket, az nagy lesz a mennyek országában. 20Ezért mondom nektek: ha igazságotok nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juttok be a mennyek országába. 21 Hallottátok, hogy a régiek ezt a parancsot kapták: Ne ölj! Aki öl, állítsák a törvényszék elé. 22 Én pedig azt mondom nektek: Már azt is állítsák a törvényszék elé, aki haragot tart embertársával. Aki embertársát ostobának nevezi, állítsák a nagytanács elé. Aki azt mondja neki, hogy te bolond, méltó a pokol tüzére. 23Ha tehát ajándékot akarsz az oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy embertársadnak valami panasza van ellened, 24hagyd ott ajándékodat az oltár elıtt, s menj, elıbb békülj ki embertársaddal, aztán térj vissza és ajánld fel ajándékodat. 25Ellenfeleddel szemben légy békülékeny idejében, amikor még az úton vagy vele, nehogy átadjon ellenfeled a bírónak, a bíró pedig a poroszlónak, és börtönbe kerülj. 26 Bizony mondom neked, nem szabadulsz ki, amíg az utolsó fillért is meg nem fizeted. 27 Hallottátok a parancsot: Ne törj házasságot. 28Én pedig azt mondom nektek, hogy aki bőnös vággyal asszonyra néz, szívében már házasságtörést követett el vele. 29Ezért ha jobb szemed

47

megbotránkoztat, vájd ki és dobd el! Inkább egy tagod vesszen oda, mintsem az egész tested a kárhozatra jusson. 30Ha jobb kezed visz bőnbe, vágd le és dobd el! Inkább egy tagod vesszen oda, mintsem az egész tested pokolba kerüljön. 31Ezt is elıírták: Aki elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet. 32Én pedig azt mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét - hacsak nem paráznasága miatt -, okot ad neki a házasságtörésre. S aki elbocsátottat vesz feleségül, házasságot tör. 33 Hallottátok ezt a régieknek szóló parancsot is: Ne esküdjél hamisan, hanem tartsd meg az Úrnak tett esküdet. 34Én pedig azt mondom nektek: Egyáltalán ne esküdjetek, sem az égre, mert az Isten trónja, 35sem a földre, mert az lába zsámolya, sem Jeruzsálemre, mert az a nagy Király városa. 36Még saját fejedre se esküdjél, mert egyetlen hajszáladat sem tudod fehérré vagy feketévé tenni. 37Így beszéljetek inkább: az igen igen, a nem nem. Ami ezenfelül van, a gonosztól való. 38 Hallottátok a parancsot: Szemet szemért és fogat fogért. 39Én pedig azt mondom nektek, ne álljatok ellent a gonosznak. Aki megüti a jobb arcodat, annak tartsd oda a másikat is! 40Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, annak add oda a köntösödet is! 41S ha valaki egy mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira! 42Aki kér, annak adj, s attól, aki kölcsönt akar tıled, ne tagadd meg! 43 Hallottátok a parancsot: Szeresd felebarátodat, és győlöld ellenségedet. 44Én pedig azt mondom nektek, szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözıitekért! 45Így lesztek fiai mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra is, gonoszokra is, esıt ad igazaknak is, bőnösöknek is. 46Ha csupán azokat szeretitek, akik szeretnek benneteket, mi lesz a jutalmatok? Nem így tesznek a vámosok is? 47S ha nem köszöntitek, csak barátaitokat, mi különöset esztek? Nem így tesznek a pogányok is? 48Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes! Bevezetés: • A hegyi beszéd Jézus törvényét összesőrítve tartalmazza, és az ószövetségi életeszményt szembesíti az újszövetségivel • A hegyi beszéd alapján az ember erkölcsi mivolta könnyen megállapítható, bár annál nehezebben megvalósítható, hiszen ellene mond a mai világ felfogásának Kifejtés: • Szómagyarázat: hegy; lélekben szegények; akik sírnak; szelídek, föld; éhezik és szomjazzák az igazságot; irgalmasok; szívükben tiszták; békeszerzık; üldözést szenvednek az igazságért Szövegelemzés: • A hegyi beszéd tanítása a nyolc boldogsággal kezdıdik és a sziklára épített ház hasonlatával fejezıdik be • Az apostolokat a föld sójához és a világ világosságához hasonlítja és megparancsolja nekik, hogy legyenek sók és világosságok • Az ószövetségi törvény nem szőnik meg Jézus Krisztussal, csak beteljesedik, elnyeri tökéletességét • Nagy gondot fordít és mély tanítást ad a gyilkosságról, a házasságtörésrıl, az eskürıl, a bosszúról és az ellenségszeretetrıl • Az alamizsnálkodásnál rámutat arra, hogy nem az emberek szeme láttára kell tenni, nem úgy, hogy a jobb kéz ne tudja, mit tesz a bal • Tanít az imádságról (Miatyánk) és annak helyes végzésérıl • Leírja a böjt helyes formáját, és a valódi kincs helye az ember szívében van • Felszólít a gondviselésben való hitre, és arra, hogy ne aggódjunk feleslegesen az életünkért, hiszen az Isten kezében van

48

• Az ítélkezésre csak Isten jogosult, mert İ az egyetlen, aki nem bőnös Befejezés: • Jézus hallgatói elálmélkodnak ezen a tanításon, mert szöges ellentétben van az ószövetségi szemet szemért elvvel, és egy új erkölcsi hozzáállásra szólítja fel a választott népet.

49

17.b: A zsidó keresztény párbeszéd korunkban

Témakör: „A Messiás mint a népek világossága” – A vallás ténye és lehetısége. A Krisztusesemény bizonyossága

Tétel: A zsidó keresztény párbeszéd korunkban Mutassa be a zsidó keresztény párbeszéd helyzetét napjainkban, különleges figyelmet fordítva II. János Pál pápa a 2000. Jubileumi évben tett bocsánatkérı gesztusára. • • •

A II. Vatikáni Zsinat után megfigyelhetı egy lassú közeledés a zsidóság és a kereszténység között Mára már a zsidók nem tekintik többé a keresztényeket a zsidó vallásból kiszakadt szektának, hanem a zsidó vallásból kifejlıdött monoteista vallásnak, amely ugyanabban az Istenben hisz II János Pál felhívta a kereszténység figyelmét, hogy a zsidó nép a kereszténység nagytestvére, hiszen általuk jött el Isten Fia közénk, és 2000-ben bocsánatot kért mindazért a bőnökért, amelyeket a kereszténység elkövetett a zsidósággal szemben (II. világháború)

50

18. tétel

18.a: A teológiai erények


Tétel: A teológiai erények

Mutassa be a három teológiai erényt Szent Pál apostolnak a Rómaiakhoz írt levele alapján (Róm 5,1-5). Fejtse ki, miért nevezzük ezeket az erényeket teológiai erényeknek, miként kapcsolódnak az egyház életéhez és milyen szerepük van az ember életében! Róm 5,1-5: 1Mivel tehát a hit révén megigazultunk, békében élünk az Istennel, Urunk, Jézus Krisztus által. 2Általa jutottunk hozzá a hitben a kegyelemhez, amelyben élünk, és dicsekszünk a reménységgel, hogy az isteni dicsıség részesei lehetünk. 3De nemcsak ezzel, hanem még szenvedéseinkkel is dicsekszünk, mert tudjuk, hogy a szenvedésbıl türelem fakad, 4a türelembıl kipróbált erény, a kipróbált erénybıl reménység. 5A remény pedig nem csal meg, mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete.

Bevezetés: • Teológiai erényeknek a hitet, a reményt, és a szeretetet nevezzük, mert ez a három erény az Istenre nyíló élet alapja, a keresztény élet foglalata Kifejtés: Szómagyarázat: megigazulás a hit révén; kegyelemi élet a hitben; remény; szenvedés; a Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete Szövegelemzés: • A hitnek alapvetı jelentısége van, hiszen az embert a hite teszi kedvessé Isten elıtt. A szentírás a hitnek megkülönböztetett szerepet tulajdonít. A hit szőkebb értelemben: igaznak tartani, amit Isten mond, mert İ teljes hitelt érdemel; tágabb értelemben: az az odaadás, amellyel a hozzánk forduló Istenre bízzuk magunkat. A Jakab-levél a hit és a cselekedetek kapcsolatát mutatja be. • A remény, mint teológiai erény: bizalommal teljes és tevékeny várakozás az isteni ígéret, vagyis a Jézus Krisztusban beteljesülı üdvösség elnyerésére. A reménynek életformáló hatalma van, hiszen alapja az Isten jósága. A remény ad erıt az élet nehezebb helyzeteiben, és megfér a félelemmel is, mert amennyire bízhatunk Istenben, annyira nem bízhatunk saját magunkban. • A szeretet nem más, mint a tevékeny jóakarat, az ember önmagából való kilépése. A szeretet tulajdonsága a hatékonyság és a mindenekfölöttiség. Jézustól kapott fıparancs alapján szeretnünk kell Istent és felebarátunkat. Befejezés: • E három erény segíti az embert abban, hogy mind közelebb tudjon kerülni Istenhez és embertársához.

51

18.b: A Lélek ajándékai – a karizmák


Tétel: A Lélek ajándékai – a karizmák

Határozza meg a karizma fogalmát, és mutasson be néhány karizmát példaként! •

A karizma Istentıl kapott erı, a Szentlélek megnyilvánulása, rendkívüli kegyelem Isten országának az építésére. Az Isten Szentlelke más ajándékká, erıvé, életté változik minden egyesünkben.

52

19. tétel

19.a: A teljessé tett törvény az újszövetségi üdvtörténet kezdetén: Jézus Krisztus mint a teljessé tett ószövetségi törvény


Tétel: A teljessé tett törvény az újszövetségi üdvtörténet kezdetén: Jézus Krisztus mint a teljessé tett ószövetségi törvény A hegyi beszéd részletének (Mt 5,17-20; 43-44) elemzése és értelmezése segítségével mutassa be, hogy a keresztény erkölcsi élet alapja nem szabályok győjteménye, hanem Jézus Krisztus személye! Mt 5,17-20: 17Ne gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni. 18Bizony mondom nektek, míg ég és föld el nem múlik, egy i bető vagy egy vesszıcske sem vész el a törvénybıl, hanem minden beteljesedik. 19 Aki tehát csak egyet is eltöröl e legkisebb parancsok közül, és úgy tanítja az embereket, azt igen kicsinek fogják hívni a mennyek országában. Aki viszont megtartja és tanítja ıket, az nagy lesz a mennyek országában. 20Ezért mondom nektek: ha igazságotok nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juttok be a mennyek országába. tıled, ne tagadd meg! Mt 5,43-44: 43Hallottátok a parancsot: Szeresd felebarátodat, és győlöld ellenségedet. 44Én pedig azt mondom nektek, szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözıitekért!

Bevezetés: • az erkölcsös élet mibenléte és az erkölcsös élet célja Kifejtés: • szómagyarázat: törvényt vagy prófétákat; teljessé tenni; míg ég és föld el nem múlik, egy i bető vagy egy vesszıcske; a legkisebbnek fogják hívni; ha a ti igaz voltotok nem múlja felül; hallottátok… győlöld ellenségedet; szeressétek ellenségeiteket; imádkozzatok üldözıitekért; hogy fiai legyetek mennyei Atyátoknak; ha csupán azokat szeretetitek … mi lesz a jutalmatok?; legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes! • szövegértelmezés: az ószövetségi törvény is Isten akaratát fejezi ki, de felszínes értelmezése nem elegendı. A történeti Jézus feladatának tartja, hogy segítséget adjon az általa teljesebb módon feltárt isteni akaratnak megfelelı élethez. Az ellenségszeretet parancsa a tanítványoknak szól, akik arra vállalkoznak, hogy megjelenítik Isten emberszeretetét a világban. Jézus élete példájával is azt bizonyítja, hogy csak a feltétel nélküli szeretet képes megnyitni a bőnös ember szívét Isten és az embertárs felé. Befejezés: • Jézus az ószövetségi törvényt egyrészt azzal teszi teljessé, hogy rámutat a törvény lényegére, másrészt azáltal, hogy megváltó kereszthalálával és feltámadásával erıt ad teljesítéséhez.

53

•

Az ember erkölcsi mivolta és feladata Jézus tanításában: a megtérés, azaz a „belsı ember” kibontakoztatása, amely csak Jézus segítségével lehetséges.

54

19.b: Az egyház születésének történeti körülményei


Tétel: Az egyház születésének történeti körülményei

Ismertesse az egyház születésének történeti körülményeit az elsı Pünkösd eseményei alapján! • • • • • • •

Kultikus etiológia és az apostoli igehirdetés mőfaja Két alapvetı formáló erı: Isten Lelke és az apostoli tanítás 50 nappal húsvét után Az apostolok együtt vannak bezárkózva egy emeleti terembe A Szentlélek leszáll rájuk lángnyelvek formájában Az apostolok különbözı nyelveken kezdik hirdetni a feltámadás örömhírét Ez az elsı közös és egyetemes tanítás jelzi az egyház születését, hiszen az egyház feladata, hogy elvezesse az embereket az örök üdvösségre a hitletétemény (depositum fidei) magyarázata és tanítása által

55

20. tétel

20.a: Az erkölcsi feltámadás reménye az Ószövetségben, ténye és alapja az Újszövetségben

Témakör: Az erkölcsi halál és az erkölcsi feltámadás

Tétel: Az erkölcsi feltámadás reménye az Ószövetségben, ténye és alapja az Újszövetségben

Mutassa be az Ezekiel-idézet (Ez 37,1-3.11-14) elemzésével, hogyan reménykedett a bőn által Istentıl eltávolodott ószövetségi nép abban, hogy Isten helyreállítja ezt a kapcsolatot, „életre kelti” népét! Mutassa be, mit jelent az erkölcsi feltámadás az újszövetségi tanításban: Jézus tanítása a megtérésrıl, magatartása a bőnösökkel szemben, Szent Pál tanítása a szabad önmegvalósításról, a bőnbocsánatról (Ef 2, 1-7 alapján) és a bőn eltörlésérıl! Ez 37,1-3.11-14: 1Az Úr keze fölöttem volt; és lelke által az Úr kivezérelt és a síkságra vitt, amely tele volt csontokkal. 2Körbevezettek köztük mindenfelé, és tömérdek volt belılük a mezın, és teljesen ki voltak száradva. 3Így szólt hozzám: "Emberfia, életre kelnek még ezek a csontok?" Így feleltem: "Uram, Istenem, te tudod." 11 Akkor így szólt hozzám: Emberfia, Izrael egész háza ezek a csontok. Lám, azt mondják: "Elszáradt a csontunk, oda a reményünk, végünk van." 12Jövendölj azért, és így beszélj: Ezt mondja az Úr, az Isten: Nézzétek, kinyitom sírjaitokat és kihozlak benneteket sírjaitokból, én népem, és elvezetlek benneteket Izrael földjére. 13Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor kinyitom sírjaitokat és kihozlak benneteket sírjaitokból, én népem. 14Belétek oltom lelkemet és életre keltek. Letelepítelek benneteket földeteken, és megtudjátok, hogy én, az Úr mondtam ezt, és végbe is vittem - mondja az Úr.

Bevezetés: • Az erkölcsös élet célja: az Isten által öröktıl fogva megálmodott személyiségünk (az éthosz) szabad megvalósítása. A vallásos ember tapasztalata, hogy az Istennel való találkozásban a bőn akadályozza, ugyanakkor azt is tapasztalja, hogy Isten nem hagyja a bőnben. Kifejtés: • az Ószövetség tapasztalata: az ember bőnös mivolta, küzdelem a bőn ellen – ószövetségi tisztulási szertartások, visszatérések a szövetséghez • az Ezekiel-idézet szómagyarázata: csontok; sír; kihozlak és elvezetlek; belétek oltom lelkemet és életre keltek. Értelmezés: a csontok életre keltése, a feltámadás képe Izraelnek azt a reményét fogalmazza meg, hogy Isten visszavezeti népét az életbe. • az Újszövetség tanítása az erkölcsi feltámadásról: Jézusnak a megtérésre vonatkozó tanítását pl. a tékozló fiúról szóló parabola fogalmazza meg: a megtérést Isten kezdeményezi, az ember válasza az erkölcsi megváltozni akarás. Jézus magatartása a bőnösökkel szemben: irgalom, barátság, amely megtérést eredményez, pl. Zakeus, a bőnös nı.

56

•

Pál apostol tanításában a bőnbocsánat alapja (Ef 2, 1-7) elemzése kapcsán: Szómagyarázat: halottak; harag gyermekei; test; irgalmas Isten nagy szeretete; Krisztussal életre keltett minket, kegyelembıl kaptátok a megváltást Értelmezés: Pál apostol a szabadítást, a bőntıl való megszabadulást egyedül Isten ajándékának tekinti. Az erkölcsi feltámadás az Isten kegyelme és az ember együttmőködése ezzel a kegyelemmel. Befejezés: • A modern ember legnagyobb vágya személyisége kibontakoztatása, az önmegvalósítás. A keresztény tapasztalat alapján ez akkor lehetséges, ha az ember elfogadja Isten feléje irányuló szeretetét, engedi, hogy megszabadítsa bőneitıl, és keresi azokat a lehetıségeket, amelyekben megvalósíthatja a felismert isteni tervet.

57

20.b: Irodalmi mőfajok az ószövetségi Szentírásban


Tétel: Irodalmi mőfajok az ószövetségi Szentírásban

Definiáljon a felsoroltak közül legalább 5 ószövetségi irodalmi mőfajt, és mindegyikre mondjon példát! (etiológia, monda, törvénygyőjtemény, teofánia, kultikus elbeszélés, deutoronomista történetírás, prófétai elbeszélések és mondások, messiási jövendölések, zsoltár, apokaliptika)

Etiológia: prófétai visszatekintés. Olyan irodalmi eljárás, amely a jelen adatait és eseményeit régmúltba vetített okokkal magyarázza. Pl. bőnbeesés-elbeszélés. Monda: kisepikai mőfaj, amely mítikus és csodás irodalmi elemek tükrében mutat be valamilyen valós eseményt, illetve valamilyen helyhez, személyhez vagy jelenséghez kapcsolódó hiedelmet. Pl. Ábrahám meghívása, Izsák feláldozása, az Ábrahámmal kötött szövetség. Törvénygyőjtemény: ısi jogi, erkölcsi és rituális szabályokat tartalmaz. E szabályokat Izrael népe saját történelmi tapasztalata alapján fogalmazta meg, vagy a környezı népek kultúrájából vette át. A törvénygyőjtemények egyik sajátos formája a szövetségokmány. Ennek példája a tízparancsolat. Teofánia: az istenélmény vagy vallási tapasztalat megfogalmazása képnyelven. Jellemzıi: az istenség jelenlétérıl rendkívüli vagy szokványos természeti jelenségek (látomás, felhı, tőzoszlop, földrengés, mennydörgés, égı csipkeborkor stb.) említésével ad hírt. Pl. Mózes meghívása. Kultikus elbeszélés: csodás elemeket tartalmazó, összejövetelekre szánt irodalmi alkotás, amelynek célja: Isten csodás tetteinek dicsıítése. Pl. az egyiptomi kivonulásról szóló leírások. Deuteronomista történetírás: szóbeli hagyományokra és írott dokumentumokra támaszkodik. A korábbi eseményeket elsısorban Izrael bőne és Isten megbocsátó irgalma összefüggésében ábrázolja. Pl. a Dávid királlyal kapcsolatos elbeszélések. Prófétai elbeszélések és mondások: egy-egy próféta életének eseményeirıl és igehirdetésérıl szóló írások, illetve Isten nevében megfogalmazott, bajt vagy üdvösséget hirdetı kijelentések. Pl. Izajás, Jeremiás meghívása. Messiási jövendölések: célja a remény ébrentartása; egyrészt a próféta korára, másrészt a távoli jövıre vonatkozik; üdvösségközvetítı: a Messiás. Pl. Izajás Emmánuel-jövendölése. Zsoltár: húros hangszerrel kísért, istentiszteleten használt ének. Pl. A zsoltárok könyve – 150 zsoltár, kb. a Kr. e 2. századra készült el. Apokaliptika: Isten kinyilatkoztatására hivatkozva elıre elmondja a jövı eseményeit, és ezek ismeretében magyarázza a jelent. Sajátos kifejezıeszközöket használ (látomás, égi lények, számmisztika). Pl. Dániel könyvének 7. fejezete.

58

21. tétel

21.a: A kereszténység elıtti keleti vallások és a zsidó vallás


Tétel: A kereszténység elıtti keleti vallások és a zsidó vallás

A Nostra Aetate kezdető zsinati nyilatkozatból vett szöveg elemzése és értelmezése segítségével mutassa be, miként folytathat párbeszédet a kereszténység a kereszténység elıtti keleti vallások (hinduizmus, buddhizmus), továbbá a zsidó vallás követıivel! Melyek e vallásokban azok az értékek, amelyeket a zsinat nagyra becsül?

Nostra Aetate 2.: A népeknél a legısibb koroktól fogva napjainkig megtalálható annak a titokzatos erınek bizonyos észlelése, mely jelen van a dolgok folyamatában és az emberi élet eseményeiben, sıt, olykor ismernek egy Legfıbb Lényt, s még Atyát is. Ez az észlelés, illetve elismerés bensıséges vallási érzülettel hatja át életüket. A kultúra haladásához kapcsolódó vallások pedig egyre árnyaltabb fogalmakkal s mind kimőveltebb nyelvezettel igyekeznek válaszolni ugyanezekre a kérdésekre. Így hinduizmusban az emberek az isteni misztériumot kutatják, s kimeríthetetlen gazdagságú mítoszokkal és a bölcselet mélyreható törekvéseivel fejezik ki, szabadulást keresnek létünk nyomorúságaiból aszketikus gyakorlatokkal, elmélyült meditációval, vagy szeretı bizalommal Istenhez menekülve. A buddhizmus különféle formáiban fölismerik e mulandó világ radikális elégtelenségét, s olyan utat tanítanak, melyen az emberek áhítatos és bizakodó lelkülettel elérhetik a tökéletes szabadság állapotát, vagy a saját törekvésükkel, illetve felsıbb segítséggel a megvilágosodás legfelsı fokára juthatnak. Így a többi vallások is szerte a világon különféle módokon próbálnak megoldást adni az emberi szív nyugtalanságára azáltal, hogy utakat, tudniillik tanításokat és parancsolatokat, továbbá szent szertartásokat ajánlanak. A katolikus Egyház semmit sem utasít el abból, ami ezekben a vallásokban igaz és szent. İszinte tisztelettel szemléli ezeket az élet- és magatartásformákat, tanításokat és erkölcsi parancsolatokat, melyek sokban különböznek attól, amit ı maga hisz és tanít, mégis nem ritkán tükrözik annak az Igazságnak sugarát, aki megvilágosít minden embert. De szüntelenül hirdeti és hirdetnie is kell Krisztust, aki "az út, az igazság és az élet" (Jn 14,6), akiben az emberek megtalálják a vallásos élet teljességét, s akiben Isten mindeneket kiengesztelt önmagával. Buzdítja tehát gyermekeit, hogy okosan és szeretettel folytatván a párbeszédet és együttmőködve más vallások követıivel, tanúskodjanak a keresztény hitrıl és életrıl; s ismerjék meg, becsüljék és támogassák a náluk található lelki, erkölcsi és társadalmikulturális értékeket.

59

Bevezetés: • A vallás és a vallásosság fogalma Kifejtés: Szómagyarázat: misztérium; mítosz; bölcselet, zsinat, meditáció; vallás Szövegértelmezés: • A kereszténység elıtti keleti vallások, a hinduizmus és a buddhizmus történetének és a zsidó vallás legfontosabb jellemzıinek rövid bemutatása (az alapítók személye, a vallás kialakulásának folyamata, tanításának lényege). A párbeszéd alapja (a megadott szöveg magyarázata): Hinduizmus: az isteni misztérium kutatása; mítoszok, bölcselet; szabadulást keresnek létünk nyomorúságaiból; aszketikus gyakorlatok; meditáció; szeretı bizalommal Istenhez menekülve A zsinat méltatja a hinduizmusban az istenkeresést, a törekvést az üdvösségre, s hogy az üdvösség az emberi élet végsı megoldására irányul. Buddhizmus: a múlandó világ elégtelensége; bizakodó lelkülettel elérhetik a tökéletes szabadság állapotát; megvilágosodás A zsinat méltatja a buddhizmusban a jóakarat etikáját, a részvétteljes szeretetet, az áldozatkész testvériséget, az emberlét végességének tapasztalatát, az üdvösség igényét. Zsidó vallás: hit; kiválasztottság; Ábrahám fiai; istenfiúság; szövetségek; törvény; ígéretek A zsinat elismeri, hogy a kereszténység gyökerei a zsidó vallásban vannak. Az egyház vallja, hogy Krisztus, a mi megváltónk, kereszthalálával kiengesztelte a zsidókat és a pogányokat is. Befejezés: • Mivel az ember képes arra, hogy értelmével szert tegyen Isten ismeretére, a zsinat elismeri a hiteles istentapasztalás lehetıségét a különbözı vallásokban. • A katolikus egyház semmit sem vet el abból, ami ezekben a vallásokban igaz és szent. • A katolikus egyház meggyızıdése, hogy az üdvösségre vezetı útmutatásokat magától Jézus Krisztustól, az Isten Fiától kapta, így a többi vallás között a legbiztosabb utat tudja mutatni az üdvösséget keresı embernek.

60

21.b: A liturgia fogalma


Tétel: A liturgia fogalma

Határozza meg a liturgia fogalmát! • •

Liturgia vagy istentisztelet: maga a liturgikus ünneplés Liturgia: az egyház vagyis Jézus közössége ünneplı szolgálatának a teljességét jelenti. Más szóval: az egyháznak, mint Krisztus Titokzatos Testének Isten elıtti és Istennel való élete.

61

22. tétel

22.a: Jézus történetiségének igazolása pogány, zsidó és római források alapján


Tétel: Jézus történetiségének igazolása pogány, zsidó és római források alapján

Mutassa be Jézus történetiségének igazolhatóságát Tacitus, Plinius, Josephus Flavius és a Talmud értelmezése és elemzése alapján!

Tacitus: Annales XV.: Hogy tehát véget vessen a sok szóbeszédnek, Neró a vádat áthárította azokra, akiket a tömeg istentelen életük miatt győlölt és keresztényeknek nevezett. Ennek a névnek a szerzıjét, Krisztust, Tibériusz uralkodás alatt Poncius Pilátus kivégeztette. Ez a vészes babona, melyet sikerült egy pillanatra elfojtani, ismét kitört, és elözönlötte nem csak Júdeát, ennek a bajnak származási helyét, hanem még a Várost is, hiszen a világ minden tájáról ide csıdül és talál hangos tetszésre mindenfajta borzalom és gyalázat. Így tehát elıször elfogták azokat, akik beismerı vallomást tettek, azután az ı vallomásuk alapján nagy sokaságot mondottak ki bőnösnek, nem annyira a gyújtogatás vádjában, mint inkább az egész emberiség győlölete miatt. Plinius: 10. levél: A keresztények meghatározott napon, napkelte elıtt össze szoktak győlni, és Krisztusnak, mint Istennek váltakozva éneket zengeni. Esküvel kötelezik magukat nem valami bőnre, hanem arra, hogy lopást, rablást, házasságtörést nem követnek el, szavukat meg nem szegik és a rájuk bízott jószágot le nem tagadják. A dolog érdemli figyelmedet, fıleg az érdekeltek nagy száma miatt. Mert minden korból, minden rangból, mindkét nembıl igen sokan vannak érdekelve ebben az ügyben. E babonának a járványa nem csak a városokban, hanem a falvakban és a tanyákon is elterjedt, úgy látszik azonban, még lehetséges megállítani és megszüntetni. Josephus Flavius: A szidók története, XVIII. 3,3.: Ebben az idıben jelent meg Jézus, ez a bölcs ember, ha ugyan szabad ıt embernek nevezni. Ugyanis csodálatos dolgokat mővelt és tanította az embereket, akik szívesen hallgatják az igazságot és sok zsidót és görögöt is megnyert. İ volt Krisztus. És ámbár népünk vezetıinek feljelentésére Pilátus keresztre feszíttette, hívek maradtak hozzá azok, akik szerették. Mert harmadnap feltámadt és megjelent köztük, mint ahogy Istentıl küldött próféták ezt és sok más csodálatos dolgot megjövendöltek felıle. S még ma is megvan a keresztények felekezete, amely róla vette a nevét. Josephus Flavius: A zsidók története, XX. 9,1.: Anan fıpap a Nagytanácsot törvényszéki ülésre hívta össze, és eléje állította Jakabot, aki testvére volt Jézusnak, akit Krisztusnak neveznek, meg néhány más embert; törvénysértéssel vádolta ıket és végül megköveztette. Ez még a város legistenfélıbb embereit is felháborította. Talmud: Szanhedrin 43, a.: Peszah elıestéjén felakasztották Jézust. 40 napig kiáltott elıtte a kiáltó: Jézust, a Názáretit megkövezésre ítélték, mert varázslást mővelt, Izraelt elcsábította és hőtlenné tette Istenhez, aki azonban mentı körülményt tud számára, jöjjön, mondja el. De nem találtak mentı körülményt, és 40 napi várakozás után Peszah elıestéjén kivégezték.

62

Bevezetés: • A Biblián kívül még találhatunk nem keresztény forrásokat, amelyek „függetlenül” igazolják számunkra Jézus Krisztus történetiségét Kifejtés: • Tacitus: a római történetírás legnagyobb egyénisége, aki Kr.u.116-ban íródott Annales címő mővében tesz említés Krisztusról, aki Tibériusz uralkodása alatt lett kivégezve • Suetonius: említi Krsiztust, akinek bujtogatására a zsidók szüntelenül zavarogtak és ezért kiőzettek Rómából • Plinius: Kisázsia kormányzója volt és 10. levelében kérdést intéz a császárhoz, hogy miként bánjon a keresztényekkel, akik Krisztusnak, mint Istennek, énekeket zengnek. • Josephus Flavius: zsidó származású történetíró, aki a legpontosabb információt szolgáltatja nekünk Jézusról, a Zsidók története címő mővében • A Talmud, mely a zsidók vallásjogi kézikönyve, is tesz említést Jézusról Befejezés: • A nem keresztény írások jól bizonyítják számunkra, hogy Jézus valóban történelmi személy volt, és nagy mértékben alátámasztják az evangéliumok igazságát

63

22.b: Boldog XXIII. János pápa élete és munkássága

Témakör: Az egyház történelme, mint üdvtörténet a Tridenti Zsinattól a II. Vatikáni zsinatig

Tétel: Boldog XXIII. János pápa élete és munkássága

Mutassa be Boldog XXIII. János pápa életét és munkásságát! • •

•

Korunk szentje XXIII. János. Hosszú csendes, szolgáló évek után került Szent Péter székébe, és felismerve az idık jeleit elindította az Egyház megújulását. Egyszerőségében és Isten iránti szeretetében szeretnénk követni. Angelo Giuseppe Roncalli a Bergamo melletti Sotto il Montéban született 1881-ben. Bergamóban és Rómában tanult. 1904-ben szentelték pappá. Az I. világháborúban tábori lelkész. Különbözı feladatokat lát el Rómában, leginkább a missziók területén. 1925-ben c. érsekké nevezik ki, és Bulgáriában kezdi diplomáciai szolgálatát, amelyet Törökországban és Görögországban folytat. 1944. decemberétıl franciaországi nuntius. 1953-ban bíboros, és velencei pátriárka lett. 1958-ban választják meg pápává. 1959 jamuár 25-én a Falakon kívüli szent Pál Bazilikában meghirdeti a II. Vatikáni Zsinat összehívását, amelyet 1962. október 11-én nyitott meg a világ püspökeinek résztvételével. 1963. június 3-án halt meg. Ünnepét II. Jáos Pál pápa a zsinat megnyitásának napjára helyezte. Jeles enciklikái mellett meg kell említeni remek könyvét, Egy lélek naplója címmel, amely magyarul is megjelent.

64

23. tétel

23.a: A hit és cselekvés összefüggés, a hit mint észszerő engedelmesség


Tétel: A hit és cselekvés összefüggés, a hit mint észszerő engedelmesség

Mutassa be a hit és a cselekvés összefüggését a Szent Jakab levél (Jak 2,14-26) elemzése alapján, és igazolja, hogy a hit ésszerő engedelmesség Istennek és a Jézus Krisztus által alapított egyháznak! Jak 2,14-26: 14Testvéreim, mit használ, ha valaki azt állítja, hogy van hite, tettei azonban nincsenek? Üdvözítheti a hite? 15Ha valamelyik testvérnek nincs ruhája és nincs meg a mindennapi tápláléka, 16és egyiketek így szólna hozzá: "Menj békében, melegedj, és lakjál jól!", de nem adnátok meg neki, amire testének szüksége van, mit használna? 17Ugyanígy a hit is, ha tettei nincsenek, magában holt dolog. 18Azt is mondhatja valaki: "Neked hited van, nekem meg tetteim." Ha tettek nélkül megmutatod nekem a hitedet, tetteim alapján én is bebizonyítom neked a hitemet. 19Hiszed, hogy csak egy Isten van, s jól is teszed. Ám ezt a gonosz lelkek is hiszik, mégis remegnek. 20Akarod-e tudni, balga ember, hogy a hit tettek nélkül mennyire meddı? 21Ábrahám, a mi atyánk, nem a tettei alapján igazult meg, amikor odatette fiát, Izsákot, áldozatul az oltárra? 22Láthatod, hogy hite mőködött tetteiben és tettei tették teljessé a hitét. 23Így teljesült az Írás szava: "Ábrahám hitt az Istennek, ez megigazulására vált" és: "Az Isten barátjának" nevezték. 24Látjátok tehát, hogy az embert a tettek teszik igazzá, nem a hit egymagában. 25Ugyanígy a parázna Rácháb is nem a tettek által igazult-e meg, amikor menedéket adott a hírszerzıknek, s aztán más úton engedte ıket tovább? 26Mert ahogy lélek nélkül halott a test, a hit is halott tettek nélkül. Bevezetés: Aki nem az igaznak tartás szellemében cselekszik, annak a hite semmit sem ér, abban nincs meg a hitmerénye A hit és a belıle fakadó cselekvés kapcsolatát mutatja be Szent Jakab apostol levele Kifejtés: Szómagyarázat: hit és tett kapcsolata; az embert a tettek teszik igazzá, nem a hit egymagában; lélek nélkül holt a test; tettek nélkül holt a hit Szövegelemzés: • Az apostol a levél elején nagy örömnek tartja a megpróbáltatásokat, ugyanis a hit próbájának a gyümölcs az állhatatosság • Nagy hangsúly fektet az apostol a személyválogatás ellen a levelében, vagyis ne a külsıségek (szegénység, gazdagság) alapján ítéljünk meg másokat • Kiemeli a jézusi fıparancsot, a szeretet parancsát, és kimondja a tettek nélküli hit holt dolog, és a hit nélküli tettek nem szolgálnak megigazulásra • A kísértéseket csak a hitbıl fakadó tettekkel lehet legyızni Befejezés: • „Amint a test lélek nélkül holt, úgy a hit is holt tettek nélkül” 65

23.b: A csoda bibliai fogalma


Tétel: A csoda bibliai fogalma

Határozza meg a bibliai csoda fogalmát! • •

A csoda az emberi tapasztalat látókörébe tartozó esemény, amely lényegénél fogva nem magyarázható meg e tapasztalati szféra saját törvényeibıl. Isten belenyúlása az emberi történelembe, annak teremtıi akaratánál fogva történı megváltoztatása. Az isteni kinyilatkoztatás lényeges eleme és Isten bizonyításának lehetısége.

66

24. tétel

24.a: Az egyház fogalma a katolikus egyház önértelmezése alapján


Tétel: Az egyház fogalma a katolikus egyház önértelmezése alapján

A Lumen gentium kezdető zsinati konstitúcióból vett szöveg elemzése és értelmezése segítségével mutassa be a II. Vatikáni Zsinat által megfogalmazott egyházképet!

Lumen gentium, 8.: Az egyetlen közvetítı, Krisztus szent Egyházát, a hit, a remény és a szeretet közösségét, ezen a földön látható szervezetként alapította és tartja fenn szüntelen, s általa árasztja mindenkire az igazságot és a kegyelmet. De a hierarchikus szervezettel ellátott társaságot és Krisztus misztikus testét, a látható gyülekezetet és a kegyelmi közösséget, a földi egyházat és a mennyei javakban bıvelkedı egyházat nem szabad két valóságnak tekintenünk, hanem emberi és isteni elemekbıl álló, egy összetett valóságot alkotnak. Ezért nem közönséges analógia alapján a megtestesült Ige misztériumához hasonlít. Amint ugyanis az isteni Igének a fölvett természet mint az üdvösség Vele elválaszthatatlanul egyesült élı szerve szolgál, ugyanígy szolgál az Egyház társadalmi szerkezete az ıt éltetı Léleknek, Krisztus Lelkének a test növekedésére (vö. Ef 4,16). Ez Krisztus egyetlen Egyháza, melyet a Hiszekegyben egynek, szentnek, katolikusnak és apostolinak vallunk, s melyet Üdvözítınk feltámadása után a pásztor Péternek adott át (Jn 21,17) és ırá meg a többi apostolra bízta terjesztését és kormányzását (vö. Mt 28,18), és mindörökre "az igazság oszlopának és erısségének" rendelte (1Tim 3,15). Ez az Egyház e világban mint alkotmányos és rendezett társaság a Péter utóda és a vele közösségben élı püspökök által kormányzott katolikus Egyházban létezik, jóllehet szervezetén kívül is megtalálható az igazságnak és a megszentelésnek több eleme, melyek mint Krisztus egyházának saját ajándékai, a katolikus egységre sarkallnak. Miként azonban Krisztus a megváltás mővét szegénység és üldözés közepette vitte végbe, úgy az Egyháznak ugyanezt az utat kell járnia, hogy az üdvösség gyümölcseit közölje az emberekkel. Jézus Krisztus "mint Isten ... szolgai alakot öltött, kifosztotta magát" (Fil 2,6), és értünk "noha gazdag volt, szegénnyé lett" (2Kor 8,9): úgy az Egyház jóllehet küldetéséhez rászorul emberi eszközökre, nem arra törekszik, hogy földi dicsıséget keressen, hanem arra, hogy saját példájával is terjessze az alázatosságot és az önmegtagadást. Miként Krisztust az Atya azért küldte, hogy "örömhírt vigyen a szegényeknek, ... gyógyítsa a megtört szívőeket" (Lk 4,18), "keresse és üdvözítse, ami elveszett" (19,10), hasonlóképpen az Egyház is szeretettel veszi körül mindazokat, akiket az emberi gyengeség gyötör, sıt szegény és szenvedı alapítójának képmását ismeri föl a szegényekben és szenvedıkben, próbál könnyíteni nyomorúságukon és bennük Krisztusnak akar szolgálni. Krisztus azonban "szent, ártatlan, szeplıtelen" (Zsid 7,26), "bőnt nem ismert" (2Kor 5,21), s csak azért jött, hogy a nép bőneit engesztelje ki (vö. Zsid 2,17), a bőnösöket is magába foglaló Egyház viszont egyszerre szent és mindig megtisztulásra szorul, ezért szüntelenül a bőnbánat és a megújulás útját járja. Az Egyház "a világtól elszenvedett üldözések és az Istentıl kapott vigasztalások közepette járva zarándokútját," az Úr keresztjét és halálát hirdeti, amíg el nem jön (vö. 1Kor 11,26).

67

Megerısíti azonban a föltámadott Úr ereje, hogy külsı-belsı bajait és nehézségeit türelemmel és szeretettel legyızze, és az İ misztériumát jóllehet árnyékszerően, mégis hőségesen kinyilvánítsa a világnak, míg végezetül teljes világosságában megmutatkozik.

Bevezetés: • Az egyház fogalma (szómagyarázat, Bellarmin Szent Róbert definíciója) Kifejtés: • Szómagyarázat: Krisztus alapította; látható szervezettség; a hit, remény és szeretet közössége; Krisztus misztikus teste; az igazság oszlopa és erıssége; Krisztus misztériumát jóllehet árnyékszerően, mégis hőségesen kinyilvánítja a világnak • Értelmezés: az egyház kétarcú: történelmileg kialakult intézmény (institutio), ugyanakkor kegyelmi közösség (communio). Az egyház lényege az, hogy Isten megtestesült, hallás útján megismert és hirdetett igéjét maradandó módon megjeleníti a világban. Befejezés: • Az egyház tagjainak az a feladata, hogy Krisztus örömhírét hirdessék, İt magát tegyék jelenvalóvá a világban.

68

24.b: Az ószövetségi kánon


Tétel: Az ószövetségi kánon

Határozza meg az ószövetségi kánon fogalmát, és sorolja fel az ószövetségi kánonba tartozó könyveket! • • •

A kánon mint teológiai szakkifejezés azoknak a könyveknek az összegyőjtése és szentírássá való egyesítése, amelyek sugalmazás alapján íródtak és a hit normái. Az elsı ószövetségi kánon a Janbé-i zsinaton Kr. u. 90-95-ben fogadták el és 24 könyvbıl állt. Ez a zsidó kánon, hiszen a Jabné-i zsinat zsidó zsinat volt. A keresztények számára az ószövetségi kanonikus könyvek száma 45, amelyet véglegesen a Tridenti zsinat határozott meg.

69

Tartalomjegyzék

1. tétel

2

1.a: A világ megteremtése: Isten elgondolása a teremtett világról

2

1.b: A liturgikus öltözékek és szimbolikájuk

4

2. tétel

5

2.a: Izajás próféta jövendölései a Messiásról

5

2.b: Az élet tiszteletének erkölcsi tanításai – bioetikai útmutatások

7

3. tétel

8

3.a: A zsidó húsvét

8

3.b: Pio atya élete és munkássága

10

4. tétel

11

4.a: Isten egyetemes üdvözítı akarata Jónás könyvében

11

4.b: Palesztina vallási helyzete Jézus korában

14

5. tétel

15

5.a: Jézus születése Szent Lukács evangélista szerint

15

5.b: A misztérium fogalma

17

6. tétel

18

6.a: Jézus tanítása az Isten országának „polgáráról” – a nyolc boldogság

18


19

7. tétel

20

7.a: Jézus megváltó szenvedése és halála

20

7.b: Szent Benedek élete és a bencés rend alapítása

22

8. tétel

23

8.a: A jézusi igazság gyızelme az ókori egyetemes zsinatok

23

8.b: Az Újszövetség fıbb mőfajai: az evangéliumok

25

9. tétel

26

9.a: Saul megtérése

26


28

10. tétel

29

10.a: Új szerzetesrendek az evangelizáció szolgálatában

29

10.b: A kinyilatkoztatásra adott válasz: a hit

31

70

11. tétel

32

11.a: A Trienti Zsinat (1545-63) a megújulás szolgálatában

32

11.b: A vallás és a vallásosság fogalma

34

12. tétel

35

12.a: DePaul Szent Vince, iskolánk rendalapítójának élete, munkássága és a rend története 35 12.b: Jézus megváltó szenvedésének és halálának történeti körülményei 13. tétel

36 37

13.a: A megváltás dogmatikája – a húsvéti ünnepkör

37

13.b: A II. Vatikáni Zsinat tanítása a bőnrıl (Gaudium et spes konstitúció)

39

14. tétel

40

14.a: A szentmise mint központi misztérium

40

14.b: A hierarchia és a tanítóhivatal fogalma, jelentısége a katolikus egyház életében

41

15. tétel

42

15.a: Az ószövetségi üdvtörténetre és a Jézus nyilvános mőködésre emlékeztetı igeliturgia 42 15.b: Az egyházi állam fogalma

44

16. tétel

45

16.a: A kiengesztelıdés szentségének liturgiája és dogmatikája

45

16.b: A babiloni fogság

46

17. tétel

47

17.a: Az emberi erkölcs mivoltának megfogalmazása Jézus tanításában

47

17.b: A zsidó keresztény párbeszéd korunkban

50

18. tétel

51

18.a: A teológiai erények

51

18.b: A Lélek ajándékai – a karizmák

52

19. tétel

53

19.a: A teljessé tett törvény az újszövetségi üdvtörténet kezdetén: Jézus Krisztus mint a teljessé tett ószövetségi törvény

53

19.b: Az egyház születésének történeti körülményei

55

20. tétel

56

20.a: Az erkölcsi feltámadás reménye az Ószövetségben, ténye és alapja az Újszövetségben 56 20.b: Irodalmi mőfajok az ószövetségi Szentírásban 71

58

21. tétel

59

21.a: A kereszténység elıtti keleti vallások és a zsidó vallás

59

21.b: A liturgia fogalma

61

22. tétel

62

22.a: Jézus történetiségének igazolása pogány, zsidó és római források alapján

62

22.b: Boldog XXIII. János pápa élete és munkássága

64

23. tétel

65

23.a: A hit és cselekvés összefüggés, a hit mint észszerő engedelmesség

65

23.b: A csoda bibliai fogalma

66

24. tétel

67

24.a: Az egyház fogalma a katolikus egyház önértelmezése alapján

67

24.b: Az ószövetségi kánon

69

Tartalomjegyzék

70

72

RÓMAI KATOLIKUS HITTAN KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEK Szent László Gimnázium. 2628, Szob Árpád u. 11. Vizsgáztatói példány

Recommend Documents