Roma Ifjúsági Segítő Egyesület RISE Berki Brigitta – Godó Irén – Nyizsnyik Benjámin
Irány a
felsőoktatás
Tartalom 1. Bevezetés 1.1. A projektről 1.2. A Roma Ifjúsági Segítő Egyesület
2. Kutatási módszerek 2.1. Vizsgált csoport bemutatása 2.2. Életinterjú 2.3. Esetleírások 2.4. Kiadás-bevétel elemzés
3. Kutatási eredmények 3.1. A tanulmányokat befolyásoló tényezők 3.2. Családi háttér 3.3. Szociális háttér 3.4. Iskolai háttér
4. Támogatások 4.1. Felsőoktatási intézmények ösztöndíjai 4.2. Egyéb támogatások
5. Összegzés 5.1. Tapasztalatok 5.2. Konklúzió
6. Kitekintés
2
1. Bevezetés Az Irány a felsőoktatás! című kutatás keretén belül (a Nemzeti Tehetség Program támogatásával) a Polgár Alapítvány az Esélyekért (PAE) és a Roma Ifjúsági Segítő Egyesület (RISE) arra keresi a választ, hogy hogyan juthat el egy halmozottan hátrányos helyzetű, megfelelő tanulmányi eredményekkel rendelkező fiatal a felsőoktatásba, mik a segítő és mik a hátráltató tényezők. Mi a diplomás pálya előnye? Ha a szüleim nem tudnak támogatni, milyen lehetőségeim vannak? Honnan tudok tájékozódni? Hogyan válasszak egyetemet/főiskolát, szakot? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tesz fel sok ezer gyerek ma Magyarországon. A kutatás során életinterjúk, esetleírások és kiadás-bevétel elemzés segítségével történt a válaszok keresése.
1.1. A kutatásról Az Irány a felsőoktatás! kutatás1 témája, hogy a felsőoktatásba már sikeresen bejutott halmozottan
hátrányos
helyzetű
roma
fiatalok
átadják
tapasztalataikat,
tudásukat,
élményeiket, javaslataikat azoknak a diákoknak, akik továbbtanulásra készülnek, de híján vannak a sajátélményű, praktikus információknak. A PAE és a RISE tíz felsőoktatásban tanuló diák bevonásával végezte a kutatást, melyben a kezdő egyetemisták/főiskolások bemutatták a fiatalabb generáció számára a felsőoktatásba kerülés útját, tanulmányaikat, a kollégiumi létet, a szociális hátrányok leküzdésére szolgáló ösztöndíjakat és általában a nehézségeiket és megküzdési stratégiáikat. A felsőoktatásban tanuló fiatalok meglévő tapasztalataik, élményeik felidézésével, azok elemzésével a következő hipotézisek kerültek megfogalmazásra a hátrányos helyzetű roma tanulók továbbtanulására, kiemelten nehézségeikre és a felsőoktatásba való bekerülésük sikerességére vonatkozóan: Egy halmozottan hátrányos helyzetű és/vagy roma tanulónak nehezebb a felsőoktatásba való bekerülés. Az esély nagyobb, ha a diák integrált iskola tanulója.
A hátrányos helyzetű roma tanulók szülei – az előítéletekkel szemben –
lehetőségeikhez mérten támogatják gyermekeiket. Az Arany János Tehetséggondozó Programban (AJTP) részt vevő tanulók nagyobb valószínűséggel jutnak felsőoktatásba, a program nyújtotta lehetőségek megkönnyítik a felsőoktatásba jutás útját. Jól megtervezett stratégiával, megfelelő előzetes tájékozódással a tanuló nagyobb eséllyel juthat színvonalas, számára megfelelő felsőoktatási intézménybe. Ezen kérdések mentén több vizsgálati módszer segítségével zajlott a kutatás (a kutatás módszereit a 2. pontban tárgyaljuk). 1
A kutatás az NTP-FTH-15 „Amid van, add tovább” c. pályázat keretein belül valósult meg.
3
A kutatási munka eredményei: jelen tanulmány elkészítése, egy rövid videó az interjúk fontos, motiváló pillanataival, valamint a www.romatehetseg.hu weboldalon egy olyan tájékoztató felület létrehozása, ahol kifejezetten a fent említett célcsoport juthat fontos információkhoz. Az Irány a felsőoktatás! kutatás célja, hogy feltérképezésre kerüljenek azok a hátrányok, nehézségek, amik a hátrányos helyzetű roma fiatalokat sújtják/sújthatják a felsőoktatásba vezető úton. Ezen kívül megoldási javaslatok megfogalmazása arra vonatkozóan, hogy a célcsoport hátrányaikra úgy tekinthessen, mint erőforrásra, kiemelten a felsőoktatásba jutáskor.
1.2. A Roma Ifjúsági Segítő Egyesület (RISE) A RISE egy 2015-ben alakult ifjúsági szervezet, melynek célja az érdekképviseleten túl egy nemzetközi kapcsolati hálózat kiépítése, a hátrányos helyzetben élő fiatalok támogatása, fejlesztése, tehetséggondozás, valamint a mentori- és ösztöndíj programokra való figyelemfelhívás, a programok monitorozása. Feladatának tekinti különböző rendezvények, műhelyek működtetését, adományok gyűjtését és annak a rászorulókhoz való eljuttatását, emellett törekszik egy tudatosabb értelmiségi közösség létrehozására, aki nem csupán önmagáért, hanem másokért is felelősséget tud vállalni. Javarészt roma fiatalokból álló közösségével törekszik a roma identitástudat erősítésére és mobilitásra való ösztönzésre. A RISE céljai továbbá, hogy a roma fiatalokat lehetőségeihez mérten segítse, tanácsadással és különböző programokkal, kurzusokkal, hogy minél nagyobb számban a társadalom aktív tagjaivá váljanak. Az egyesület hitelességét bizonyítja, hogy roma fiatalok próbálnak meg segítséget nyújtani hozzájuk hasonló nehézségekkel küzdő tanulóknak/hallgatóknak. Tervei között szerepel az is, hogy segíti a fiatalok felsőoktatásba való bekerülését, bennmaradását. Ehhez minden szükséges információt, tanácsot, tapasztalatot át szeretne adni azon fiataloknak, akik a felsőoktatás küszöbén állnak.
2. Kutatási módszerek Több oldalról megközelítve, a gyermekkortól a felsőoktatásban eltöltött első félév lezárásának időszakáig terjed a vizsgálat. A vizsgált csoport a tíz felsőoktatásban tanuló hátrányos helyzetű roma fiatal, akik egy életinterjú, egy esetleírás és egy költségvetési táblázat elkészítésével számolnak be a kutatás fő feltevéseihez kapcsolódó tapasztalataikról, élményeikről.
4
A vizsgálat alatt kiemelten fontos volt az esetleges nehézségek -, valamint segítő tényezők feltárása, ezzel is közelebb jutva azon módszerekhez, mely a hátrányos helyzetű roma tanulók felsőoktatásba való bekerülését segíti.
2.1. Vizsgált csoport bemutatása A vizsgált csoport tagjai olyan hátrányos helyzetű roma fiatalok, akik már felsőoktatásban tanulnak. Legtöbben a RISE tagjai, emellett a főbb hátrányos helyzetű hallgatókat segítő ösztöndíj- és támogatóprogramok részesei (lásd: 3.2. pont). A vizsgált csoport kormegoszlását tekintve homogén, 20-22 év körüli hallgatók, nem szerinti eloszlását tekintve heterogén, 5050%. A csoport kiválasztásánál szempont volt, hogy mind a lakóhely mind a nemi arány lefedje a célcsoportra jellemző arányokat. A csoport döntő többsége kistelepülésen nőtt fel teljes családban (80%), nagyszülővel (10%) és mozaikcsaládban (10%) csak két személy. A vizsgálati személyek kiválasztásánál a fő szempont az volt, hogy minden személy hátrányos helyzetű és roma származású hallgató legyen, és rendelkezzen olyan használható tapasztalatokkal, melyeket átadhat a fiatalabb generációnak. A fent említett szempontokon felül a kiválasztás randomizált módon történt.
2.2. Életinterjú A kutatás során a legfőbb kutatási módszer az életinterjúk elkészítése volt, hiszen ez a módszer szolgált a legtöbb információval a kutatás hipotéziseit és kérdéseit tekintve. A mélyinterjúk során felvételi előtt álló hátrányos helyzetű tanulók készítettek interjút a tíz felsőoktatásban lévő hallgatóval. Az interjú irányított kérdések mentén tárta fel a vizsgált személyek életének fontos állomásait egészen a kisgyermekkortól a felsőoktatásba kerülésig, érintve az egyének családi és szociális hátterét, tanulmányi környezetét és a továbbtanulásukat támogató és gátló tényezőket. A szóbeli forma előnyt jelentett abból a szempontból, hogy az előzetesen fel nem merülő kérdésekre, esetleges tisztázatlan kérdésekre vissza lehet térni egy-egy újabb kérdéssel. A strukturált interjú előnyösnek bizonyult, hiszen lehetővé tette az adatok összehasonlítását, azokból könnyen levonható következtetések levonását. A kutatás ezen szakaszánál különösen hasznos volt, hogy már az interjúk elkészítésénél bevonásra került a célcsoport egy része, és hasznos információkkal, tapasztalatokkal első kézből gazdagodhatott.
5
2.3. Esetleírások Az esetleírások jelentősége a vizsgált személyek életének egy-egy fontos – a kutatás szempontjából releváns – mozzanatának részletes bemutatása, melyek saját élményű nem vezetett interjúzással kerültek felszínre. Ez a módszer nem központi kutatási módszerként szerepelt a vizsgálatok során, ennek ellenére fontos volt bizonyos problémák részletes feltárásában, néhány eredmény megerősítésében (pl. felvételi jelentkezés, egyetemi élet, lakhatás, nehézségek, támogatások). Az esettanulmányok olyan megoldási javaslatokat tartalmaznak, melyek a vizsgálatai személyek saját tapasztalatain alapulnak, különösen nagy ösztönző erőt jelenthetnek egy felvételi előtt álló fiatalnak.
2.4. Kiadás-bevétel elemzés A felsőoktatásban tanuló hátrányos helyzetű hallgatók számára különös nehézséget jelent a felsőoktatás költségeinek előteremtése. A kutatás során fontos szempont volt azon támogatási formák feltérképezése, melyek a nehézsorsú hallgatókat segítik. A hallgatók által egyénileg kitöltött költségvetési táblázat szemlélteti a felsőoktatás első félévének egzakt kiadásait és bevételeit havi bontásban. A kiadás oldal a legfontosabb költségtípusokat tartalmazza (pl. utazás, lakhatás, étkezés, iskolai kiadások, alapvető szükségletek kiadásai, váratlan kiadások). A bevétel oldal a különböző forrásokból származó jövedelmeket, támogatásokat mutatja (pl. fizetés, ösztöndíjak, civil- és állami támogatások). Ezzel a módszerrel láthatóvá vált, hogy a felsőoktatásba kerüléskor a támogatások fedezik-e a felmerülő kiadásokat, illetve azok kifizetésének ütemezése (milyen pénzügyileg fedezetlen időszakok merülnek fel).
3. Kutatási eredmények A különböző kutatási módszerek eredményei javarészt megegyeztek azok összevetésekor. A végeredményben jól kitűnnek azok a főbb tényezők, melyek a legtöbb vizsgálati személyre általánosan vonatkoznak, és hozzájárultak felsőoktatásba kerülésükhöz, esetleges nehézségeik kialakulásához, leküzdéséhez.
A kutatási eredményekből jól lehet következtetni egy
hátrányos helyzetű és/vagy roma tanuló nehézségeire a felsőoktatásba jutáskor.
6
3.1. A tanulmányokat befolyásoló tényezők Minden tanuló iskolai eredményei, hozzáállása mögött megannyi befolyásoló tényező áll, mely hatással van tanulmányaira. E tanulmány csak a – korábbi kutatások szerinti – legfontosabbakat taglalja, és a kutatási eredmények közül is csak a leghangsúlyosabbakat emeli ki, mely általánosságban véve az összes hátrányos helyzetű és/vagy cigány tanulóra vonatkoztatható. Pierre Bourdieu megállapításait nem tudjuk megkerülni, ha oktatásról esik szó. Bourdieu tőketípusai szerint a gyermek képességei, készségei, későbbi szereplése a világban, attól függnek, hogy milyen kapcsolatokkal, anyagi helyzettel és kulturális ismeretekkel rendelkezik. Mindezt különböző tőketípusokba foglalta, így ma kulturális-, gazdasági- és társadalmi tőkéről beszélünk. Mindhárom tőketípus erős befolyással bír a tanulmányok tekintetében, hiszen egy tanuló szociális- és családi háttere, rendelkezésére álló kapcsolatai az élet legtöbb területén mindennel párhuzamba hozhatók (Lengyel és Szántó, 1998).
3.2. Családi háttér Fejes és Vajda szerint is a család az egyik legfontosabb tényező a tanulók életében. A családnak, a családon keresztül pedig a szűkebb-tágabb társadalmi környezetnek tulajdonítanak meghatározó jelentőséget a hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményeire vonatkozóan (Fejes, 2012; Vajda, 2001). Nem csak azért, mert mintaadó, hanem azért is, mert véleményt formáló, befolyásoló ereje van. Mindemellett az anyagi helyzet is meghatározó, hiszen az aggodalmaskodó szülők hátrányos helyzetű gyermekeiket nehezebben engedik el a felsőoktatásba, mert félnek a különböző viszontagságoktól. A mélyinterjúk eredményei azt mutatják, hogy nem csak a szülők és testvérek, hanem a tágabb család is jelen volt a vizsgált csoport életében. A válaszokból az is kiderült, hogy a szülők próbáltak segíteni a tanulásban, általános iskola alatt ez még mindenkinél kielégítő volt, a középiskolában ez inkább érzelmi támogatásra korlátozódott a szülők alacsony iskolai végzettsége miatt. A vizsgálati személyek elmondása szerint a szülők a továbbtanulást szintén szorgalmazták, esetleges aggodalom a kollégium miatt alakult ki bennük. A legtöbb tanuló családjában és közvetlen környezetében nem volt olyan személy, aki mintaként szolgált volna számára, ezért mindenki hamar felismerte a tanulásban rejlő felemelkedési lehetőséget egy jobb életminőség és előmenetel reményében. A legtöbb tanuló arról számolt be, hogy szülei nem szóltak bele a választásba, azt tanácsolták, hogy azt csinálja, amit szeretne, amit magához illőnek érez.
7
3.3. Szociális háttér Számos kutatás bizonyította, hogy a tanulók szociális háttere és iskolai teljesítménye között szoros kapcsolat van. Az iskolai teljesítmény szempontjából meghatározó készségek és képességek fejlesztésére a hátrányos családi környezet nem ad lehetőséget, az ebből származó iskolai kudarcok következtében sokkal nehezebb felsőoktatásba jutni a tanulóknak. A tíz tanuló elmondása szerint gyermekkoruk átlagosnak tekinthető, mindenki szeretett óvodába járni, könnyen teremtettek kapcsolatokat, nem voltak beilleszkedési problémáik, senkit nem ért megkülönböztetés származása vagy szociális háttere miatt.
Ezzel szemben
voltak, akik az általános- és középiskolai éveik alatt már átélt megkülönböztetésről számoltak be. Általános tendencia a hátrányos helyzetű tanulók körében, hogy – a tanulási nehézségek mellett - legnagyobb nehézséget az anyagi problémák jelentették.
3.4. Iskolai háttér A hátrányos helyzetű roma tanulók életében is elengedhetetlen a megfelelő iskolai környezet biztosítása a jó eredmények és továbbtanulás szempontjából. A kutatásban a tanulók iskolai háttere két szakaszra különíthető el: a felsőoktatás előtti- és a felsőoktatásba bekerülés utáni szakaszra. A felsőoktatás előtti szakasz a kisgyermekkor és középiskolás kor közötti időszakot foglalja magában. A kutatás eredményei szerint a vizsgált csoport minden tagja járt óvodába, a legtöbbjüknél már kiskorban kitűntek jó képességei, s jó tanulmányi eredményeket értek el az általános iskolában, ahová szívesen jártak. Mindenki integrált iskolába járt, jó kapcsolatot ápoltak tanáraikkal, mindenkinek volt legalább egy olyan pedagógusa, aki meglátta benne a potenciált és bíztatta. A monitorozott hallgatók nagy része gimnáziumban (90%), illetve szakközépiskolában (10%) folytatta tanulmányait. A kutatás egyik legfőbb eredménye többek közt, hogy a véletlenszerűen kiválasztott hallgatók, akik gimnáziumban folytatták tanulmányaikat – egyikük kivételével –, mind az Arany János Tehetséggondozó Program2 tanulói voltak. Mindenkinél egységes volt, hogy az általános iskola és a szülei segítették döntésében. A tíz tanulóból nyolc az AJTP miatt került kollégiumba, egy a távolság miatt, egynél pedig nem került szóba. Az AJTP tanulói egyetértettek abban, hogy a legnagyobb segítséget a program nyújtotta lehetőségek jelentették számukra gimnáziumi éveik alatt. 2
Az Arany János Tehetséggondozó Programban lehetőség nyílik arra, hogy a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekek olyan középiskolákban, kollégiumokban tanuljanak, amelyek célul tűzték ki a tehetséggondozást és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítést. (Bővebben: www.ajtp.hu).
8
A tanulók közül legtöbben egy általuk választott szakhoz igazították, hogy milyen tárgyból kell erősíteniük, mire kell jobban figyelniük, de a jelentkezésnél meghatározó volt az érdeklődésük is. Az utólagos elemzésük alapján a hallgatók 90%-a az érdeklődésének megfelelően választott szakot, 10% nem volt tisztában a lehetőségeivel, ami a tájékozódás hiányára utal. A tájékozódáshoz kapcsolódóan kiderült, hogy 70% találkozott pályaválasztási tanácsadóval, 80% töltött ki felsőoktatással kapcsolatos teszteket, míg nyílt napra csak 20% jutott el. A legtöbb hallgató elmondása szerint gyorsan eltelt az utolsó év, zsúfolt volt a szalagavatóra, ballagásra való készülés és a felvételivel kapcsolatos tájékozódás, intézkedések miatt. A tanulók közül mindenki előre kiszámította a lehetséges felvételi pontjait, ami hozzájárult a felsőoktatásba való
bejutáshoz szükséges stratégia kialakításához. Az előzetes
pontszámítások és a tájékozódás alapján kiderült, hogy valakinek szükséges emeltszintű érettségit tennie bizonyos tárgyakból, mert bemeneti követelmény, míg mások pontjai jobban alakultak, ha középszinten érettségiztek az emeltszinten tanult tárgyból is. Természetesen előfordult az is, hogy valaki olyan szinten állt az emelt szinten tanult tárgyból, hogy – bár nem volt bemeneti követelmény – emelt szinten érettségizett belőle. Az érettségiig négy tanuló komplex, négy tanuló írásbeli vagy szóbeli nyelvvizsgával rendelkezett, kettőnek pedig még nem volt. A felvételi jelentkezését mindenkinek a www.felvi.hu oldalon kellett intéznie, melynek során a tanulóknak űrlapokat kellett kitölteniük, dokumentumokat feltölteniük (ezek a hivatalos személyi adatokat tartalmazó, valamint a többletpontokat igazoló dokumentumok), végül az érettségi és iskolai bizonyítványt és véglegesíteni a megjelölt szakok rangsorát. A felvételi előtti tájékozódás nem csak az intézmények, szakok megismeréséből áll, fontos részét képezi a felsőoktatási rendszerrel kapcsolatos ismeretszerzés, valamint a lakhatással, esetleges támogatásokkal kapcsolatos információgyűjtés is. A felvételit követően hét tanuló biztosan tudta, hogy kollégista lesz, két tanuló pedig a szakkollégiumot választotta. A gondosan megtervezett felvételi jelentkezésének köszönhetően hét tanuló biztosan tudta, hogy felvételt nyer. A felvételizők zöme első generációs értelmiségiként jelentkezett felsőoktatásba, kevés minta volt előttük, kevés motivációt kaptak környezetüktől, ennek ellenére mindenkinél biztos volt, hogy tovább tanul. A felsőoktatásba bekerülés utáni szakasz a felvételi értesítés és a felsőoktatásban eltöltött első félévet lezáró vizsgaidőszak közötti szakasz. A legtöbb hallgató arról számolt be, hogy olyan
szakot
választott,
mely
a
középiskolai
évei
alatt
kiderült
erősségeihez,
tehetségterületéhez illeszkedik. 9
A felvételi értesítést követően minden újonnan felvételt nyert hallgatónak gondosan meg kellett terveznie az iskolakezdést, sok teendője volt. A nyár folyamán kellett jelentkezni a szociális ösztöndíjra, az egyetemi kollégiumokra, a szakkollégiumra, és a gólyatáborra. Mindenki számára nagyon szokatlan volt az új környezet, még a közlekedés és nagyvárosi élet is újdonságnak számított, mindenkinek idő kellett, és a legtöbbeknek problémát jelentett a Neptun-rendszer3
használata
is.
A
tanulóknak
különböző
nehézségekkel
kellett
szembenézniük, anyagi, érzelmi, motivációs téren egyaránt. A felsőoktatásba kerüléskor általánosan felmerülő költségek, az utazási költség, a kollégiumi- és iskolai költségek, az étkezés költségei és a diákigazolvány díja. Fontos kutatási eredmény, hogy a hallgatók közül többen azt érezték, hogy az egyetemi életet ridegség és anonimitás jellemzi, nem tudtak kihez fordulni segítségért, egyedül maradtak. Az első vizsgaidőszak befejeztével a vizsgált hallgatók 60%-a elégedett volt az eredményével, és 80% úgy érezte, hogy jól választottszakot.
4. Támogatások Számos hátrányos helyzetű roma és nem roma fiatalnak szóló ösztöndíj és egyéb támogatási forma létezik, amely segítséget nyújt a hallgatónak ahhoz, hogy a felsőoktatásban lévő költségeket fedezni tudják, illetve különböző kutatásokat valósíthassanak meg, tanulmányutakon vehessenek részt, stb. A hallgatók elmondása szerint sok mindent figyelembe kellett venniük a különböző támogatásokra való pályázáskor, például egyes ösztöndíjak kizárják egymást, míg másokra nem jogosult mindenki, mert bizonyos feltételeknek teljesülniük kell az elnyerésükhöz. A legtöbb hallgató esetében elmondható, hogy nem kapnak otthonról anyagi támogatást, esetenként ők maguk segítenek szüleiknek, családtagjaiknak. A legtöbb hallgatónak nem volt más bevételi forrása az ösztöndíjakon kívül, jól kellett gazdálkodniuk, hogy bevételük elegendő legyen. A vizsgált csoport nagy része már a középiskolás évei alatt részesült néhány támogatásban – nyolc tanuló az AJTP-ban, három tanuló a Romaster, öt tanuló pedig a PAE ösztöndíjasa volt. Az alább – a teljesség igénye nélkül - felsorolt ösztöndíjak mindegyikére igaz, hogy a 2015/16-os tanévben igényleni lehetett őket, ám a különböző támogatásokról tudni kell, hogy évről-évre változhatnak, esetlegesek. A felsorolás tájékoztató jellegű.
3
A Neptun Egységes Tanulmányi Rendszer a felsőoktatási intézmények tanulmányi és pénzügyi adminisztrációját, oktatási, oktatás-szervezési feladatainak regisztrálását és információs rendszerét látja el. (Bővebben: https://www.felvi.hu/hallgatoknak/tanulas/mi_a_neptun).
10
4.1. Felsőoktatási intézmények ösztöndíjai Rendszeres szociális támogatás: A rendszeres szociális támogatásra külön kell pályázni minden félév elején: az értékelés során a pályázatban megjelölt és igazolt tényezőket pontozzák (pl. hátrányos helyzet, felsőoktatási intézménytől való távolság, egy főre jutó havi jövedelem, stb.), majd a rendelkezésre álló keretet és a pályázók pontját összevetve határozzák meg, ki mekkora összeget kap. A felsőoktatási intézmények közötti eltérésekkel kapcsolatosan megállapítható, hogy rendkívüli mértékben eltérnek egymástól az egyes szabályzatok az ösztöndíjrendszereket illetően. Nem csak a felsőoktatási intézmények között, hanem intézményeken belül a karok tekintetében is eltérőek olykor a megállapított ösztöndíjak. Hozzávetőlegesen azonban elmondható, hogy a minimum összegek a rendszeres szociális ösztöndíj tekintetében 5-15E Ft, míg a maximum 35-105E Ft között érhető el a pályázók számára.
Iskolakezdő Alaptámogatás: Az első év első félévében – jegyek és kreditindex hiányában – tanulmányi ösztöndíj még nem jár a hallgatóknak, alaptámogatásban azonban részesülhetnek. Az 59 500 forint összegű egyszeri támogatást akkor kaphatják meg, ha például ápolási díjban részesülnek, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek, árvák vagy félárvák. A mesterképzésben résztvevő hallgatók, ugyanezen a címen nagyobb összeget, 89 250 forintot kaphatnak.
Köztársasági ösztöndíj: Azon hallgatóknak, akiknek még a legnehezebb vizsgák sem okoznak gondot, érdemes pályázniuk a köztársasági ösztöndíjra. Persze szigorú feltételeknek kell megfelelni, a hallgatóknak ugyanis mindössze 0,8 százaléka nyerheti el az ösztöndíjat: a nyári pályázást megelőző két szemeszterben legalább 4,5-ös átlagra és minimum 55 kreditre van szükség, a tapasztalatok szerint a sikeres pályázathoz nyelvvizsgára és tudományos publikációra is szükség van. Mindezt igazolni kell: csatolandó többek között a nyelvvizsgabizonyítvány, a publikációk fénymásolata, egy egyetemi tanár vagy akadémikus ajánlása, az index fénymásolata, valamint az önkéntes munkáról szóló igazolás.
Rendkívüli szociális támogatás: Rendkívüli szociális támogatásra 2007 óta pályázhatnak a rászoruló hallgatók: ennek az összege általában jóval kevesebb, mint a rendszeres szociális támogatásé, a legtöbb egyetemen és főiskolán pedig alapos indok – házasságkötés, gyermekvállalás vagy munkanélkülivé válás – kell a pályázáshoz.
Bursa Hungarica: A Bursa Hungaricára akkor lehet pályázni, ha a lakóhely szerinti települési vagy megyei önkormányzat csatlakozott a programhoz: a pályázatot az 11
önkormányzathoz kell benyújtani minden év októberében, a kérelmeket kizárólag szociális szempontok alapján bírálják el, vagyis nem számít, hogy milyen a hallgató átlaga. Fontos változás, hogy 2008 óta nemcsak az államilag finanszírozott szakra, hanem a költségtérítéses képzésre járók is megkaphatják a havonta járó Bursa Hungarica-ösztöndíjat. (Bővebben: www.emet.gov.hu/felhivasok/bursa_hungarica6/).
Tanulmányi ösztöndíj: Tanulmányi ösztöndíjat csak akkor igényelhet a hallgató, ha államilag finanszírozott képzésre jár, és nem csúszott ki az állam által támogatott tíz félévből: a havonta járó összeget az intézmények saját szabályzatukban leírt kreditindex-számítás alapján határozzák meg, a számítás módszertana tehát egyetemenként és főiskolánként elérhet, de az biztos, hogy legalább 3-3,5-ös átlagot el kell érni hozzá.
Klebelsberg Képzési Ösztöndíj: A Kormány által alapított ösztöndíj, melynek célja a megfelelően képzett, szakmailag elhivatott, gyakorlati tapasztalattal rendelkező pedagógusutánpótlás biztosítása. Pályázat benyújtására az jogosult, aki a pályázat benyújtásának időpontjában egységes, osztatlan tanárképzésben felvételt nyert vagy már tanulmányokat folytat, vállalja, hogy tanárképzésben végzettséget és szakképzettséget szerez, az oklevél megszerzését követően a szakképzettségének megfelelő foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít, illetve tart fenn, megfelel a pályázati felhívásban foglalt egyéb feltételeknek. A pályázati felhívást a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ honlapján és a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában kell közzé tenni. Az ösztöndíj mértéke havi 25 ezer forinttól 75 ezer forintig terjed. (Bővebben: www.klik.gov.hu/klebelsberg-kepzesi-osztondij).
4.2. Egyéb támogatások Romaster: A tehetséggondozó programot 2007 februárjában közösen hívta életre a Magyar Üzleti Vezetők Fóruma (HBLF) és az IBM Magyarország. A program célja, hogy a roma társadalomban tovább bővüljön a megfelelő nyelvtudással és felsőfokú végzettséggel rendelkező közösség, amelynek tagjai versenyképes tudással, egyenlő esélyekkel lépnek a munkaerő piacra, vagy saját vállalkozásukon keresztül lesznek aktív résztvevői a versenypiaci környezetnek. A program lényeges elemei a vállalati mentorálás illetve, hogy csak azokat a középiskolás diákokat támogatja, akik gazdasági, műszaki, jogi vagy egészségügyi irányban tervezik
a
továbbtanulást
és
a
diploma
megszerzését.
Pályázni
A(Bővebben:
www.romaster.hu). Romaversitas: A 20 éves múltú Romaversitas Alapítvány a felsőoktatásban tanuló roma fiatalok
képzési
és
ösztöndíjprogramja,
mely
a
2016/2017-es
tanévben
minden 12
felsőoktatásban tanuló roma fiatal számára ingyenesen elérhetővé teszi szabadegyetemi képzési alkalmait Budapesten. A havi képzések alkalmával étkezést, a nem budapestieknek útiköltség-térítést biztosít. A képzési kínálatban szerepelnek többek közt tréningek és workshopok, előadások, művészeti- és közösségi programok, önkéntes munkalehetőség. A Romaversitas közösségében az egyetemista fiatalok megoszthatják egymással azokat az élményeket és tapasztalatokat, melyeket származásuk miatt élnek át. (Bővebben: www.romaversitas.hu). Roma Oktatási Alap/Roma Education Fund (REF): Az REF ösztöndíjprogram felsőoktatási pályázatán azok a roma hallgatók vehetnek részt, akik valamely államilag elismert felsőoktatási intézményben alap, mester vagy doktori képzésben folytatnak tanulmányokat. Pályázni a REF elektronikus rendszerén keresztül lehet. Az RMUSP ösztöndíj összege 80 EUR/tanulmányi
hónap
(kb.
120
000
Ft/szemeszter).
(Bővebben:
http://www.romaeducationfund.hu/rmusp-jelentkezesi-utmutato-0).
Roma szakkollégiumok: A szakkollégium a felsőoktatásban tanuló hallgatóknak nyújt magas színvonalú szakmai környezetet. Támogatja a tehetséges diákok kibontakozását, a társadalmi hátrányokkal küzdő diákok esélyeinek kiegyenlítését. Budapest, Szeged, Nyíregyháza, Miskolc, Debrecen, Kaposvár és Eger városokban található jelenleg roma szakkollégium. Hasznos támogatási forma, hiszen a lakhatási és pénzbeli támogatások mellett szakmai-, kulturális- és tanulási segítséget is nyújt a jelentkező hallgatóknak. (Budapesti szakkollégiumokról bővebben: www.ciganymisszio.reformatus.hu/reforom, www.jrsz.hu)
Út a diplomához: Az Út a diplomához ösztöndíj célja a hátrányos helyzetű hallgatók felsőoktatási
esélyegyenlőségének
javítása,
felsőfokú
tanulmányaik
megkezdésének
támogatása. A támogatás „A” komponense pénzbeli formában történik, mely félévente 125 000 Ft vissza nem térítendő támogatást jelent, míg a „B” komponens, az Önköltségtámogatási komponens, melynek keretében önköltségtámogatás igényelhető egy évre vonatkozóan. (Bővebben: http://www.emet.gov.hu/cimke/ut_a_diplomahoz).
Rendőr ösztöndíj roma tanulóknak: Az Országos Rendőr-főkapitányság a középiskolás diákok pályázatához hasonlóan a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanuló fiatalok részére is évente meghirdeti az ösztöndíjpályázatot. Ennek a támogatásnak az elnyerésére nappali tagozaton jogi, igazgatási, gazdaságtudományi, műszaki vagy informatikai, orvosi képzési
területen
tanuló
cigány
származású
fiatalok
pályázhatnak.
(Bővebben:
http://www.police.hu/a-rendorsegrol/kepzes/roma-palyazatok). 13
HÖOK mentorprogram: A program azokat az elsőéves hallgatókat támogatja az egyetemi beilleszkedés
során,
akik
szociális
körülményeik
miatt
hátrányokkal
érkeznek
a
felsőoktatásba. A programba jelentkező hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatókat egy személyes segítő (mentor) támogatja az első két szemeszterben. A mentor azonos felsőoktatási intézmény, azonos területén tanuló felsőbb éves, ezért hatékonyan tud segíteni és tanácsot adni tanulmányi és adminisztrációs ügyekben egyaránt. A mentorprogram célja, hogy a programban résztvevő támogatott hallgatók az első két szemeszter alatt – a beilleszkedés mellett – felkészüljenek a segítség nélküli egyetemi életre, ami hozzájárul ahhoz, hogy egyenlő eséllyel járhassák végig a diplomáig vezető utat. (Bővebben: www.mentor.hook.hu).
5. Összegzés Az Irány a felsőoktatás! kutatás eredményeiből olyan következtetések vonhatók le, melyek hatással vannak a felsőoktatásba kerülésre, és a felsőoktatás kezdeti időszakára, nehézségeire. Ezen következtetések a kisgyermekkortól a középiskola végéig terjedő szakasz történéseiből vonhatók le. A következtetések mellett a kutatás során a vizsgált csoport olyan fontos élményei, tapasztalatai kerültek felszínre, melyek a célcsoport számára releváns javaslatokként, tanácsokként szolgálhatnak. A legfontosabb konklúziók, tanácsok mind a felvételi előtt álló, mind a felsőoktatásba készülő fiatalabb tanulók számára felhasználhatók és iránymutatók lehetnek, ám fontos figyelembe venni, hogy a leírtak a felsőoktatási rendszer jelenlegi állapotát tükrözik, változások bármikor, bármelyik területén bekövetkezhetnek.
5.1. Tapasztalatok A kutatás egyik legfőbb célja, hogy minél több roma hallgató átfogó tájékoztatást kapjon növelve a felsőoktatásba jelentkezők számát és megelőzve a lemorzsolódást. A RISE célkitűzései szorosan illeszkednek a kutatás elvárt eredményeihez. Az ifjúsági szervezet tagjai hitelesen tudják interpretálni az általuk megfogalmazott élményalapú javaslatokat, a tájékoztatáson keresztül elősegítve a minél hatékonyabb alkalmazkodást a középiskolából kikerülve az új környezethez és annak sajátosságaihoz. A kutatás alapján az alábbi javaslatokat érdemes megfontolni: A tanuló az iskolaválasztásnál a szülők és tanárok véleményének kikérésével, tanácsaival és saját véleményének összevetésével alakítsa ki a felvételitervét. Fontos figyelembe venni a
14
választott intézmény bemeneti követelményeit (tanulmányi felkészültség, megfelelő átlag, esetleges alkalmassági vizsga/teszt, felvételi pontok). A felsőoktatásba való jelentkezés előtt érdemes minél átfogóbban utánajárni a felsőoktatási rendszer, intézmények, szakok ismérveinek. A tájékozódás leghatékonyabb módjai a nyíltnapokra való ellátogatás, tesztek kitöltése, tanácsok kérése tanároktól, ismerősöktől, pályaválasztási tanácsadótól, a leghasznosabbak pedig az Educatio* kiállítás – ahol minden felsőoktatási intézmény bemutatásra kerül -, valamint a választott szakról való ismeretszerzés olyan embertől, akinek személyes érintettsége van. Fontos előzetes teendő a lehetséges felvételi pontszám kiszámolása, mely annak a stratégiának a részét képezi, mely szükséges a felsőoktatásba való bekerüléshez. Szintén nagyon fontos tanács, hogy az érettségire való intenzív készülést – és magát a tájékozódást is – célszerű hamar elkezdeni, hiszen a középiskola utolsó éve nagyon eseménydús a különböző események, teendők miatt (pl. szalagavató, nyelvvizsga, ballagásra való készülés, stb.). A felvételt követően el kell kezdeni a további teendők iránti informálódást, ami - többek közt – azért fontos, hogy maradjon idő például mindent beszerezni, elintézni, mindenhová jelentkezni (egyetem, kollégium, ösztöndíjak, gólyatábor). Fontos, hogy a tanulók számításba vegyék a felsőoktatásban felmerülő költségeket (utazás, kollégiumi költségek, étkezés, diákigazolvány, iskolai költségek, egyéb), valamint, hogy körülbelül a második hónap végén történik az egyetemi ösztöndíjak kifizetése. Ennél fogva tanácsos jól beosztani a pénzt, előre gondolkodni, és jól választani a támogatási formák közül (3.2. pont), szem előtt tartva, hogy kezdő egyetemistaként nem tanácsos munkát vállalni.
5.2. Konklúzió A kutatás eredményei néhány – a tíz hallgató által igazolt – következtetéssel szolgálnak, melyek szintén a célcsoport segítségére lehetnek, mind a választást, mind az előzetes felkészülést illetően. Fontos megemlíteni, hogy a tanulók hozzáállása mellett az intézmények és a család is hozzájárul a tanulók felsőoktatásba kerüléséhez. A vizsgált tanulók elmondásai alapján közvetlen környezetükben kevés volt a felsőoktatásra ösztönző példa, legtöbbjük belső késztetésének hatására – szülői bíztatás és tanári tanácsok segítségével – választották a felsőoktatást. A legfontosabb következtetések egyike a családi háttérre vonatkozóan, hogy a szülők mindenkit támogattak, csak a kollégium miatt támadtak kételyeik. Ez igazolhatja azon állítást, hogy a hátrányos helyzetű roma tanulók szülei támogatják gyermekeik továbbtanulását, amely nem kifejezetten anyagi támogatások formájában nyilvánul meg. 15
A kutatás másik hipotézisét igazolta, hogy az AJTP tanulói egyértelműen arról számoltak be, hogy a programba kerülésükkor elvárás volt a felsőoktatásban való továbbtanulás. A program minden eleme a kompetenciabővítést célozta, fontos volt a nyelvvizsga, a jogosítvány és egyéb - a sikeres életkezdéshez szükséges - készségek elsajátítása. Az AJTP tanulóinak a legnagyobb segítséget a sok plusz lehetőség jelentette, amit a program biztosított számukra (kirándulások, korrepetálások, stb.). Ehhez hozzátartozik az a tény is, hogy - a véletlenszerű kiválasztás ellenére – a vizsgált csoport döntő többsége az AJTP tanulója volt, mely ugyancsak arra enged következtetni, hogy a programban tanuló diákok felsőoktatásba jutása valószínűbb, mint más hátrányos helyzetű tanulóké. A felsőoktatás kezdeti időszakára vonatkozóan kiderült, hogy mindenkinek problémát jelentett a felsőoktatási tanulmányi Neptun-rendszer2 használata, sokan ridegnek és anonimnek érezték az új környezetet, mert nem tudtak kihez fordulni segítségért. A kezdő egyetemisták tehát a felsőoktatásba kerüléskor gyakran egyedül érezhetik magukat, a HÖOK mentorprogram és a gólyatáborban szerzett ismeretségek ellenére is. A megkérdezettek mindegyike – hátrányos helyzetű roma hallgató lévén – részesül a legtöbb egyetemi és egyéb támogatásban, abban azonban minden hallgató véleménye egyezett, hogy egy hátrányos helyzetű tanuló számára a legnagyobb támogatást az anyagi támogatás jelenti. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy egy hátrányos helyzetű hallgató ösztöndíjak nélkül nem tudná miből fedezni a felsőoktatás költségeit. A
különböző
ösztöndíj-
és
egyéb
támogatóprogramok
könnyen
észrevehető
hiányosságaként megjegyezhető, hogy nem veszik figyelembe az intézmények és különösen a szakok közötti eltéréseket, melyek főként a tanulás mennyiségében és nehézségében mutatkoznak meg. Így az általuk egységesnek vélt rendszer nem tekinthető igazságosnak abban a tekintetben, hogy nem tesznek különbséget egy viszonylag könnyebben és nehezebben végezhető szakon teljesítő hallgató eredményeinek összevetésekor. Emellett néhány szak hallgatói többfajta támogatásban részesülhetnek, míg más szakok hallgatóit kizárják egy adott ösztöndíj- vagy támogatóprogramból. „Az utóbbi évek egyik leginkább vitatott oktatási kérdése Magyarországon a különböző tanulói csoportok szegregált vagy integrált oktatásának dilemmája. Az elkülönült speciális oktatási hálózatot egyre több kritika éri amiatt, hogy noha legtöbbször magas szakmai színvonalon látja el feladatait, nem mozdítja elő kellő mértékben az általa nevelt gyermekek társadalmi integrációját, sokszor a tanulók életesélyeit csökkentő oktatási „parkolópályaként” működik.” (Halász és Lannert, 2003).
16
A kutatás során kiderült, hogy a vizsgált csoport minden tagja integrált oktatásban részesült a felsőoktatásba kerülés előtt – ismételten igazolva azt az állítást, hogy az integrált intézményekből nagyobb eséllyel kerülnek felsőoktatásba a tanulók. A kutatás előzetes feltevéseinek egyike szerint jól megtervezett stratégiával, előzetes tájékozódással a tanuló nagyobb eséllyel juthat színvonalas, számára megfelelő felsőoktatási intézménybe. Az eredmények azt mutatják, hogy az intézmény és szülők támogatásának fontossága mellett kiemelt feladat a tanulóra nézve az előzetes tájékozódás és tervezés. A kutatásban részt vevő hallgatók mindegyikére igaz, hogy előzetesen kiszámolták lehetséges felvételi pontszámaikat, döntő többségük találkozott pályaválasztási tanácsadóval és töltött ki felsőoktatással kapcsolatos teszteket, akinek lehetősége nyílt, ellátogatott nyílt napra vagy az Educatio kiállításra. Két személy kivételével mindenki beszélt legalább egy olyan hallgatóval, aki a választott szakon tanult. A vizsgált személyek közül ketten számoltak be arról, hogy a jelentkezésüket nagyon kevés előzetes tájékozódás előzte meg, az ő esetükben be is igazolódott, hogy a szakválasztásuk nem volt teljesen átgondolt. A fent említett két hallgató kivételével mindenki elégedett volt az általa választott szakkal.
6. Kitekintés A kutatási eredmények elemzése során több olyan támogató- és ösztöndíjprogramokat érintő hiányosság és ezekre vonatkozó javaslat merült fel, melyek újabb kérdéseket vetnek fel a témával kapcsolatban. Az eredmények egyértelműen rámutatnak arra, hogy az Arany János Tehetséggondozó Program egy olyan erős tanulmányi és szociális alapot nyújt a tanulóknak, mely növeli a felsőoktatásba kerülésük esélyét. Ebből következik, hogy fontos az AJTP folyamatos monitorozása, fejlesztése, ezáltal is elősegítve a hátrányos helyzetű tanulók számának további növekedését a felsőoktatásban. Egy – már bizonyos AJTP-intézmények által alkalmazott – módszer bevezetése egy olyan javaslat a program fejlesztésére vonatkozóan, mely biztosíthatja az AJTP biztos ismertségét, és azt, hogy minden hátrányos helyzetű tanuló értesüljön a program nyújtotta lehetőségeről. A módszer neve „falujárás”, melynek lényege, hogy az AJTP intézmények a közeli települések mindegyikére ellátogatva bemutatják a programot és az intézményt. A falujárásra az intézmény pedagógusai és tanulói egyaránt ellátogatnak, hogy az iskolaválasztás előtt álló diákok – első kézből - más-más szempontból is meghallgathassák a program nyújtotta lehetőségeket. A kutatás eredményei arra is rámutattak, hogy a felsőoktatás olyan költségekkel jár, melyet – hátrányos helyzetű hallgatóként – csak a különböző ösztöndíj- és támogatóprogramok 17
segítségével lehet finanszírozni. A hátrányos helyzetű hallgatók lemorzsolódásának megelőzése érdekében is fontos, hogy a különböző támogatóprogramok biztos forrásai legyenek a hallgatóknak, kellőképpen legyenek felülvizsgálva és fejlesztve. A felsőoktatás egyik kezdeti nehézsége a megkérdezett hallgatók elmondása szerint a nehéz tájékozódás, a magányérzet és egyedüllét, mely hatással bír a tanulók hangulatára, ezáltal pedig a teljesítményére. Ez a legtöbb esetben nem a hallgatók alacsony szociabilitásának, annál inkább a magasfokú mobilitás hatásainak tudható be. S bár az egyetemekkel együttműködésben létezik egyfajta – a hallgatók kezdeti nehézségeinek áthidalására szolgáló – program, a HÖOK mentorprogram (3.2.2. pont), mégis szükséges, hogy ez a program is monitorozva, fejlesztve legyen, amely egy hátrányos helyzetű tanulónak valódi, használható segítséget nyújthat intézménytől, kartól és szaktól függetlenül. Budapest, 2016. június 20.
18
IRODALOMJEGYZÉK Halász G. és Lanner J. (szerk.) (2003): Jelentés a magyar közoktatásról. 2003. Budapest, Országos közoktatási Intézet. Lengyel Gy. és
Szántó Z. (1998). Tőkefajták: A társadalmi és kulturális erőforrások
szociológiája. Budapest: Aula Kiadó. FORRÁSOK www.felvi.hu www.eduline.hu http://www.ajtp.hu/hirek http://mentor.hook.hu/mentor-rolunk
http://www.emet.gov.hu/felhivasok/bursa_hungarica6/ www.klik.gov.hu/klebelsberg-kepzesi-osztondij www.romaster.hu www.romaversitas.hu http://www.romaeducationfund.hu/rmusp-jelentkezesi-utmutato-0 www.ciganymisszio.reformatus.hu/reforom www.jrsz.hu www.krszh.hu http://www.emet.gov.hu/cimke/ut_a_diplomahoz http://www.police.hu/a-rendorsegrol/kepzes/roma-palyazatok
19
