ROBBANTÁSTECHNIKA A Magyar Robbantástechnikai Egyesület tájékoztatója 26. szám
2006. december
A TARTALOMBÓL Beszámoló a "FÚRÁS-ROBBANTÁSTECHNIKA 2006." konferenciáról Robbantásvezetők
továbbképzése
A WEINDL Gáspár Díjról Berek Lajos
szobrászművész
Összefoglaló a MARE szervezettségéről és ·gazdálkodásáról A veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos jogszabályok Kiss Róbert József őrnagy ( 1968-2006) A robbantástechnika
időszerű
kérdései
A robbantások szeizmikájának problémái
Beszámoló a FÚRÁS-ROBBANTÁSTECHNIKA 2006. című konferenciáról
Hagyományainkhoz híven, 2006 szeptemberében is megrendeztük szokásos nemzetközi konferenciánkat a Miskolci Egyetemen. A rendezvény a már jól begyakorlott rendszerben 3 napon át, sok érdekes előadással, kirándulással, fogadással kiegészítve zajlott. Úgy, mint mindig, az előadásokat valamennyi résztvevő ú·ásban is megkapta. Dárdai Pál kollégánk figyelmessége révén nem feledkeztünk meg a legsikeresebb magyar robbantástechnikai
szakemberről,
dr. KÓTA Józsefről, akinek 100. születésnapjára emlékezve, a konferenciát az tük.
ő
tiszteletére rendez-
Ezért - egyesületünk vezetőségének döntése alapján - külön KÓTAemlékfűzetet is megjelentettünk (e sorok írójának szerkesztésében), mely füzet a "ROBBANTÁSTECHNIKA" periodika 25. számaként jelent meg. A fűzetet a megbecsülés jól
érzékelhető
jelén túl hasznossá is tudtuk tenni azáltal, hogy dr.
KÓTA Józsefnek egy kevésbé ismert, de ma is jól használható kőzetrobbantási elméleti összefoglalóját is lesokszorosítottuk teljes terjedelmében. A konferencia szervezése -úgy, mint máskor- meglehetősen nehézkesen indult. Értesítéseinkre (körlevél postán és e-mailen) a kitűzött határidőig alig érkezett válasz, illetve jelentkezés. A szükséges számú
előadásnak
is híj án
voltunk egészen a nyár végéig. (Szervezésben elég sok tapasztalatot szerezhettem már eddigi életem során; június közepétől szeptember elejéig alig lehet valakit utolérni, vagy valakit valamire is rávenni.) Az augusztus végi - szepterober eleji "rászervezés" aztán sikeresnek bizonyult; összesen 104 fő jelent meg a konferencián (ha közülük nem is mindenki töltötte velünk együtt mind a három napot). A leglényegesebb viszont a sok hasznos len volt az érdeklődés.
előadás
volt, melyek iránt töret-
Összesen 23 szakmai előadás hangzott el, melyek közül mindenk:éppen ki kell emelni Guido SCHMÜCKER, Mark GANSTER, SZABÓ Zoltán, Dr. FÖLDESI János, NOVOTNY Csongor és TUMBÁSZ András előadását,
útját
akik
kitűzve)
közérdekű
témákat jól megfogva és megoldva (vagy a megoldás
keltettek nagy
érdeklődést
választott témáik iránt.
Konferenciánkat megtisztelték a Miskolci Egyetem
vezetői
közül dr.
BŐHM József, a Műszaki Földtudományi Kar dékánja és dr. SZŰCS István rek-
torhelyettes is. Ezen a
rendezvényen
került
elsőként
átadásra
a
Magyar
Robbantástechnikai Egyesület legnagyobb elismerése, a WEINDL Gáspár Díj, melynek alkotója dr. BEREK Lajos
művész
úr, aki jelenleg a ZMNE Bolyai Já-
nos Katonai Műszaki Kar dékánja. A díjat a konferencia megnyitó ünnepségén - a díj alkotójának jelenlétében - egyesületünk elnöke adta át Ing. Eduard MÜNCNER úrnak, a Szlovák Robbantástechnikai Egyesület (SSTVP) elnökének, Dr. MOLNÁR László úrnak, a volt Mechanikai Művek ny. vezérigazgató-helyettesének és NOVOTNY Csongor úrnak, a Miskolci Bányakapitányság bányahatósági
főmérnökének.
A konferencia idején egyesületünk nyilvános taggyűlést is tartott, melynek határozatai közül ki kell emelni, hogy létrehoztunk egy új alkotócsoportot, akik az ismert hazai robbantástechnológiai terminológiát korrigálják, korszerűsítik, ill. meghatározzák az új fogalmakat. 2
Fontos bejelentés! tett Ing. Heinz BERGER úr, az Osztrák Robbantástechnikai Egyesület
vezetője:
2007. szeptember 11-17. között
Bécsben rendezik a 4. Robbantástechnikai Világkonferenciát, melyre magyar előadókat és résztvevőket is várnak. Ugyancsak ő szorgalmazta, hogy kérjük végre rni is felvételünket a Robbantó Mérnökök Európai Szövetségébe (European Federation of Explosives Engineers- EFEE). A hasznos és jó hangulatú konferencia újra megerősítette bennem azt a hitet, hogy két év múlva hasonló keretek között ismét meg kell rendezni a "Fúrás-robban tástechnika 2008." -at! A konferencia főszervezőjeként ezúton is köszönetemet fejezem ki GOMBOS Ferencnének, BŐHM Szilviának, dr. LUKÁCS Lászlónak és NEMES Józsefnek mindenre kiterjedő figyelmességükért, önzetlen munkájukért.
Dr. BOHUS Géza
ROBBANTÁSVEZETŐK TOVÁBBKÉPZÉSE
2006. évben két tanfolyamot szerveztünk: április 24.-28 . között Miskolcon, október 2.--6. között Tatabányán. 2007-ben a Nliskolcon
szervezendő
tanfolyam tervezett
időpontja:
2007. március 19.-23.
Jelentkezéseket máris elfogadunk Levélcím: Dr. Bohus Géza egyetemi docens, Miskolci Egyetem 3515 Miskolc-Egyetemváros. Faxszám: 46/565-069. 3
A MAGYAR ROBBANTÁSTECHNIKAI EGYESÜLET ÁLTAL ALAPÍTOTT WEINDL GÁSPÁR DÍJ
A Magyar Robbantástechnikai Egyesület, 2005. 12. lO-én megtartott éves Beszámoló közgyúlésén, a Díj Bizottság elnöke, Kánnár Tibor beterjesztése alapján az alábbi határozatot hozta: "A Magyar Robbantástechnikai Egyesület (MARE) Elnöksége 2005 . október 10-i ülésén aMAREáltal adományozható kitüntetések alapításáról határozott és felkérte a Díj Bizottságot, tegyen javaslatot az Elnökségnek a díjak formai megoldásaira és a 2005 . évi Icitüntetésre javasoltak személyére. A Díj Bizottság (Biacsi Sándor, dr. Haralyi László, Kánnár Tíbor, Molnár Sándor, Szűcs Attila) 2005. október 26-i ülésén egyhangúlag, egy kérdésben 4: l szavazataránnyal kialakított álláspontja az alábbi volt: A Díj Bizottság egyetért az Elnökség állásfoglalásával, mely szerint:
* Elismerő Oklevelet; * jeles szakmai személyiségről elnevezett Díjat kell alapítani; * Díj évente legfeljebb 2 fő részére legyen adományozható, de kivételként 2005-ben 3 Díj legyen odaítélhető; * az Elnökségnek legyen felhatalmazása évenként további l Díj adományozására; * a Díjhoz pénzjutalmat nem javasolunk rendelni. A kitüntetésekre legyen javasolható és legyen érdemes: * mindenki , aki a hazai robbantástechnika fejlesztésében, művelésében a Díj Bizottság javaslata és az Elnökség megítélése szerint érdemeket szerzett. A javaslat tehát nem tesz különbséget a tényleges tag- potenciális tag - "nem lesz tag" személyek között; * esetleges kényszerű rangsorolás esetén a jogi tag intézmények munkavállalóit a tényleges tagokkal azonosan kell megítélni;
* az életkor önmagában ne legyen ok a kitüntetés adományozására. Javaslatok a Díj formai és tartalmi megoldásaira: * Formai megjelenítésében fontosnak tartjuk, hogy az társadalmilag elis4
mert anyagi- és esztétikai értékű legyen, így nem javasoljuk annak szakmán belüli, házi előállítását; * A Díjat Weindl Gáspárról javasoljuk elnevezni. (Weindl Gáspár az első bányászati, fekete
lőporral
végzett robbantás
kivitelezője,
J627. február,
Selmecbánya, Bieber táró.) Weindl Gáspár személye politikai , társadalmi kérdéseket nem vet fel, leszármazottak hozzájárulásának beszerzése nem szükséges. A Díj formai megoldása lehetséges úgy, hogy:
* megbízás alapján ismett művész célirányos plasztikát készít, vagy * a Díj valamilyen nemes porcelán termék legyen (váza), ráakasztva-erősítve míves vékony lánccal réz- vagy ezüstlap, ezen gravírozással az Egyesület rövid neve - a Dij megnevezése - a díjazott neve - a kitüntetés éve;
* A Díj mellé javasoljuk átadni egy nyomdatechnikailag mívesen elkészített, a díjazott nevére kiállított Bizonyítványt a Díj
elnyeréséről."
A Magyar Robbantástechnikai Egyesület Elnöksége hosszas médegelés után úgy határozott, hogy a Weindl Gáspár Díj kisplasztika formájában kerüljön elkészítésre. A tervek előkészítését Lukács László alelnök vállalta, aki a Nemzetvédelmi Egyetem grafikusa, Gajdáné Bata Gizella segítségével öt változatban tett javaslatot a megformálásra. A Díj végleges változatának elkészítésére az Elnökség prof. dr. Berek Lajost 1, a Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Karának dékánját, szobrászművészt
kérte fel. Augusztusra készült el a húsz darab, JOcm
' Berek Lajos munkásságáról szóló cikk
olva~ható
átmérőjű
bronzplakett
a periodikajelen számában.
5
Az első három díj a "Fúrás-robbantástechnika 2006." Nemzetközi Robbantástechnikai Konferencián, 2006. szeptember 12-én került átadásra egy oklevél kíséretében az alábbi személyek részére:
* a szlovákiai robbantástechnikai eredményei, valamint a szlovák-magyar Ing. EDUARD MÜNCNER, a Szlovák Robbantástechnikai Egyesület elnöke; robbantástechnikai
6
kapcsolatok
ápolásáért
*a
robbantástechnika fejlesztésében és gyakorlati alkalmazásában kifej-
tett több évtizedes tevékenysége elismeréseként Dr. MOLNÁR LÁSZ-
LÓ kandidátus;
* a robbantástechnika fejlesztésében
és gyakorlati alkalmazásában kifej-
tett több évtizedes tevékenysége elismeréseként NOVOTNY CSON-
GOR okl. robbantástechnikai szakmérnök.
A szakmai elismerésben részesült kollégáknak gratulálunk, további munkájukhoz sok sikert, jó egészséget kívánunk.
LUKÁCS László 7
BEREK LAJOS SZOBRÁSZMŰVÉSZ Az ez év szeptemberében első ízben átadott Weindl Gáspár Díj éremkészítő je Berek Lajos. Az alkotónak már ifjúkorában is voltak bizonyos ambíciói és kísérletei, valójában csak 1997-től dolgozik aktívan . Kezdetben fafaragásaival jelentkezett. Munkásságának a millenniumi megemlékezések adtak nagy lendületet. Millenniumi emlékműveket készített Nógrád, Berkenye, Csitár, Iliny, Budapest, Balatonkenese és Pilis településeknek. Fafaragásaira akár körplasztikák, akár domborművek, a szoborszerű megoldások voltak a jellemzőek. Tehát már az indulásnál inkább faszobrász, mint népi fafaragó volt. Jelentős változást hozott munkásságában 2001., amikor megalkotta első bronzszobrát Kossuth Lajosról. Ezt követően egy sor magyar történelmi személy alakját formázta meg agyagból vagy gipszből. Bolyai János, a hadmérnök szobra Bécsben, Budapesten és Marosvásárhelyen látható. Kováts MiháJy huszárezredes szobra Floridában, a Hadtörténeti Múzeumban és a Nemzetvédelmi Egyetemen áll.
Bocskai István Tiszalök Nagy lehetőség volt Berek Lajos számára a Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója. Bronz Bocskai-szobra áll Budapesten, Tiszalökön, a partiumi Bihardiószegen és Szentjobbon, Kolozsváron a fejedelem szülőházában és az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban. Jelenleg öntés alatt áll a kassai Bocskai-szobor.
Az alkotó Lukács Dénes honvéd ezredes szobrát formázza. 8
Elkészítette Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér szobrát (Budapest, Csáktornya, Szigetvár), Zrínyi ilonáét Budapestre és Beregszászra, Damjanich János szobra Cibakházán található, egy másik pedig úton van Ausztráliába. Hunyadi János és Kapisztrán Szent János bronzszobra a nándorfehérvári évfordulóra rendezett kiállításon, a Hadtörténeti Múzeumban látható.
Hunyadi János és Kapisztrán Szent János A Kodály Zoltánról készített mellszobor Székesfehérváron, a zeneszerzőről elnevezett iskolában állít ernléket a művésznek. Selye János mellszobra Révkomáromban, a magyar egyetemen áll.
Selye János Különösen nehéz feladat volt az alkotó elmondása szerint a ne1mégen elhunyt Lasz György mellszobrainak elkészítése. Ezek a család tulajdonában vannak. Fából készült alkotásai Szicíliától Észak-Itáliáig, Csehországban, Romániában és többségében Magyarországon láthatóak. Ebben az évben fekete gránit és bronz felhasználásával két domborművet avatott Hajdúszoboszlón és a budai várban. Az egyik a lovas hajdúk letelepítésé9
nek 400., a másik az 56-os forradalom és szabadságharc kitörése 50. évfordulójának állít emléket.
Alkotásaira zömében a realizmus, a kifejező tekintet és az anatómiai szabályok betartása jellemző. Főleg a faszabrainál gyakran szakít ezen kötöttségekkel, és a nagyvonalúság, a részletek rejtése, a dinamizmus megfigyelhető. Kő-
és faszabrainál igyekszik az anyag adta tulajdonságokat felhasználni és kihasználni. Több művészeti szervezetnek tagja, egyéni és közös kiállításokon gyakran mutatja be új alkotásait. Mint ahogy e rövid ismettetőben is látható, Berek Lajos kiemeit feladatának tekinti a magyar történelem meghatározó eseményeiről és személyeiró1 való megemlékezést.
IQ
ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR ROBBANTÁSTECHNIKAI EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGÉRŐL, SZERVEZETTSÉGÉRŐL, GAZDÁLKODÁSÁRÓL
Az egyesület közel 3 éves fennállása és tevékenysége során kezdetektől fogva fontos célként jelölte meg a robbantástechnika hazai művelőinek és a szakmához közel álló, együttműködő prutnerek tömörítését, érdekvédelmét és szakmai képviseletét A létszámbeli gyarapodás terén nagyságrendi változásokat ugyan nem éttünk el, de tagságunk, ha csekély mértékben is, folyamatosan gyarapszik. Az eredeti 49 alapító tagon (beleértve a jogi tagi képviselőket is) kívül, 49 csatlakozott tagot számlálunk, így jelenlegi összlétszámunk: 98 fő. Ezt a mutatót szamaiúan rontja az a tény, hogy ez idő alatt három tagtársunktól (Horváth László, Both Gábor, Darna István) vettünk végső búcsút, és egy alapító tagunk (Gáspár József) lépett ki sorainkbóL A választott vezetőségben is történt egy személyi változás, a Díj Bizottság élén végzett lelkiismeretes munkáját elvégezvén Kánnár Tibor átadta a helyét az Elnökség által megválasztott Böszörményi István tagtársunknak. Érdemes áttekinteni a tagság megoszlását. Az egyéni és a jogi tagok által delegált egy-egy fő és a nyugdíjas szakemberek aránya 5: I. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nyugdíjas tagtársaink távolról szemlélik a szakma
fejlődését,
a leg-
több esetben szakértőként, tanácsadóként, részmunkaidős foglalkoztatottként napi kapcsolatban vannak a robbantástechnikávaL Ismert, hogy az alapszabály 3 különböző egyéni tagdíj-kategóriát ismer; aktív, nyugdíjas, tanuló és 70 év felett tagdíjmenteséget határoz meg. Ezek alapján a tagság összetétele az alábbiakban bemutatott módon oszlik meg.
ll
A tagság megoszlása egyéni tagd íj-kategóriák sze rint
1
6
11 • ~ Nyugd íjas D Aktív · • Tanuló D Tagdijmentes
58
Elgondolkodtató azonban, hogy számos olyan robbantásvezető , robbantóanyagokat forgalmazó dolgozik az országban, aki nem érzi még szükségét, hogy szakmai fejlődésének , széleslátásának, kapcsolatbővítésének színterévé válassza Egyesületünket Ugyancsak kezdettől fogva fennálló hiányosságként könyvelhetjük el, hogy a bányahatósági szakemberek sem mutatnak akkora számbeli érdeklődést, amelyet az Egyesületen belül indokoltnak éreznénk. Ez az ellentmondás különösen szembeötlő akkor, amikor megállapíthatjuk, hogy a robbanrási tevékenység mindennapjaiban a tervezői, mérnöki, műs zaki feladatarány az utóbbi időben az adminisztratív jellegű elfoglaltság rovására változott, és a szakirányítás, szabályozás napi problémát jelent. Ezért is fájó pontunk, hogy a robbantóanyag-forgalmazókat sem sikerült ismert jelenlétük arányának megfelelő mértékben ez idáig sem megtalálni - tisztelet a kivételnek. Érdekes módon az egyesületi élet látszólag aktívabb szereplői a jelenleg is, vagy korábban valamely fegyveres testület robbantás szakemberei. Ez a szakmai érdeklődésen túl talán arra vezethető vissza, hogy ó1< képviselik az állami szektort, ahol talán könnyebb alkalmat találni a "munkaidőben" szervezett rendezvényeken való részvételre, anyagi támogatottságot biztosítani egy-egy rendezvényre való eljutásra. Ez a jelenség a legutóbbi konferenciánkan megalapozatlan "lokális feszültséget" is eredményezett, annak ellenére, hogy semmilyen törekvés sincs a szakma elmilitarizálására. Remélhetőleg ez a félreértés végérvényesen tisztázódott. 12
Örvendetes viszont, hogy az utóbbi időben fokozott és hatékony érdeklődés mutatkozik szervezeti életünk iránt a fúrástechnika képviselői részéről. Így jogi tagjaink száma e téren bővült, talán nem elhanyagolható módon a FúrásRobbantástechnika 2006. nemzetközi konferencia alkalmával biztosított lehetőségek és kifejtett propagandatevékenységünknek köszönhetően. Természetesen minderre nem kerülhetett volna sor a részükről megnyilvánuló nyílt érdeklődés nélkül. A 21 jogi tag szerep- és tehervállalása szembeötlő módon nem mindig áll arányban a gazdasági sikerességükkel és tőkeerejükkeL Habár Alapszabályunk önkéntes módon - és immár 3 éve megállapítottan - szabályazza a jogi tagdíj mértékét (25 OOO- 100 OOO Ft/év között megállapítva azt), elfogadva és egyetértve célkitűzéseinkkel és tevékenységünkkel, tisztelettel javasoljuk néhány élenjáró Jogi Tagtársunk példáját követni. (Különösen akkor, ha ez az anyagi támogatás részükre költségként elszámolható, tehát anyagi tehertétele relatív.) Mindemellett meg kell állapítani, hogy mú'ködó'képességünknek alapvető forrása a befizetett jogi tagdíjak összessége, amely 2006. évben 5: l arányt mutatott az egyéni tagdíjakkal összevetve. Itt kell megjegyezni, hogy egyéni tagjaink aktív munkavállaló hányada, magasnak nem mondható 4000 Ft/év, a nyugdíjasok 2000 Ft/év, a diákok 1000 Ft/év tagdíjat vállalnak és számos azon tiszteletreméltó tagtársunk, aki koránál fogva tagdíjmentes.
Tagdíjbevételek megoszlása 2006.
1 049 OOO Ft
'Q
Jog i tagdij lll Egyéni tagdij ,
13
Ezen adatok figyelembevételével tekintsük át a 2006. egyesületi év gazdálkodásának legfontosabb mutatóit, mérlegét. Az évet 2005-ről áthozott aktívummal kezdtük, amely lehetővé tette, hogy a tagdíjak és támogatások beérkezéséig fenntartsuk a működés feltételeit. Állandó, rendszeres és eseti kiadásaink (kerekített adatok):
* áthozat 200 5. évről * banki szolgáltatás * fogyóeszköz * könyvelői díj * irodaszer * postaköltség * eü. hozzájárulás * SZJA * Tiszteletdíj (titkár részére) * Elismerések (oklevél) * Kiadványok (Robbantástechnika periodika)
228 OOO Ft 50 OOO Ft/év 1000 Ft/év 120 OOO Ft/év 22 OOO Ft/év 16 OOO Ft/év 20 OOO Ft/év 56 OOO Ft/év 300 OOO Ft/év 6000 Ft/év 71 OOO Ft/év
Eseti kiadások:
* Kegyeleti költség
5000 Ft/év
Ezen kiadások ismerete mellett, a 2006-os feladattervünkben vállaltuk, hogy megtartva a hagyományokat, immár 9. alkalommal megrendezzük a Fúrás-
Robbantástechnika 2006. nemzetközi konferenciát Miskolcon, és Alapszabályunk értelmében Díjat alapítunk, amelyet Weindl Gáspárról neveztünk el. A konferencia résztvevői részvételi díjat fizettek, de számos közreműködő, szolgáltatás, a kölcsönösségi alapon vendégüliátott szlovák kollégák költségei fedezetéül részben az egyesületi kassza szolgált forrásul. Ezen kívül , gazdasági megfontolásból
ésszerű
volt, hogy a Weindl Gáspár Díjat
példányszámban (20 db) készíttessük el,
lehetőleg
megelőlegezvén
a
minél nagyobb
későbbi
évekre ezt a
"befektetést". Ez két jelentős kiadási tétel -
14
* Weindl Gáspár Díj megalkotói díja:
300 OOO Ft
* Konferenciaköltség:
242 OOO Ft
A fentieket egészítették ki jelentős mértékben azok, az egyesületi pénztáron keresztül át nem folyt, de jelentős vállalások és kiadások, amelyeket a szakmai napokat rendező vállalkozások fedeztek, illetve fogadtak járulékos számlákat szállításról,
nyomdaköltségről,
vendégüllátásról.
Összességében - megvonva a mérleget - megállapíthatjuk, hogy 2006. évben eredményes évet zártunk, ezúton is pozitívummal kezdhetünk neki az előttünk álló 2007-es
esztendőnek.
l 209 OOO Ft
* Kiadások összesen *Egyenleg:
+ 19 OOO Ft
Itt ismét meg kell említeni a fúrás szakterületről történt gáláns felajánlásokat (Skublics és Társai Kft., Driii Ker. Kft.), de nem szabad elfelejtkezni a jogi tagdíj jelenlegi felső határát vállaló TÜV Intercent Kft.-ről, az AZIMUT Bt. -ről és a MIKEROBB Kft.-ről sem, akik a javasolt jogi tagdíj felső határán, vagy azon felül támogatnak bennünket. Székesfehérvár, 2006. ll. 09. NEMES József titkár
A Robbantástechnika periodikába szánt híreket, közleményeket, tanulmányokat az alábbi e-mail címre kérjük küldeni: bgtkf@ uni-miskolc.hu Dr. Bohus Géza 15
VESZÉLYES ANYAGOK SZÁLLÍTÁSÁVAL ÉS FUVAROZÁSSAL KAPCSOLATOS, JELENLEG HATÁLYBAN LÉVŐ JOGSZABÁLYOK Dr. Kóvári Elvira
Magyarországon a szállítások és fuvarozások jogszabályi háttere egy meglehetősen széles körű rendszert alkot. Úgy vélem, hogy a szállítással és fuvarozás-
sal kapcsolatos, jelenleg is hatályban lévő jogszabályok összegyűjtése és rendszerezése szükséges annak érdekében, hogy az egyes szállítások és fuvarozások jogi háttere könnyen áttekinthető legyen a szabályszerű lebonyolítás érdekében. Ennek érdekében az alábbiakban temahzáltan gyűjtöttem össze a Magyarországon jelenleg is hatályban lévő, elsődlegesen a veszélyes anyagok szállítására vonatkozó jogszabályokat, egyéb jogi eszközöket, illetve minden jogi jellegű aktust, mely a szállítások és fuvarozások lebonyolítása érdekében használandó jogi hátteret képez. A katonai szállítások A katonai szállítások tekintetében az alábbi speciáli s jogszabályok születtek,
melyek ma is hatályban vannak:
* 1999. évi XXXVI.
törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya közötti együttműködésről a katonai szállítások területén Félixfürdőn, 1997. december 20-án aláírt Megállapodás megerősítéséről és kihirdetéséről;
* KHVM
tájékoztató Multilaterális megállapodás (RID 2/98.) a CIM 5. cikk 2. §-a szerint a katonai járművek huckepack forgalomban, valamint az l osztály tárgyait tartalmazó katonai küldemények szállításáról;
* 2032/2003.
(II. 25.) Kormányhatározat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között, a katonai vasúti és közúti mozgásról és szállításról szóló Megállapodás aláírásáról;
* 2000/9.
Nemzetközi Szerződés a külügyminisztertől Közlemény a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya közötti együttmű ködésről a katonai szállítások területén Félixfürdőn, 1997. december 20án aláírt Megállapodás hatályba léptetéséről;
16
* 20/2002. (HK
ll.) HM közigazgatási államtitkári és HVK vezérkari fő nöki együttes intézkedés a Magyar Honvédség részére szükséges közlekedési eszköz- és szállítási igények kielégítését koordináló tárcaközi munkabizottság létrehozásáról;
* 455/2004.
(HK 23.) MH összhaderőnemi logisztikai és támogató parancsnoki intézkedés a Magyar Honvédség szállítási rendszerének szabályozásáról;
* 222/2005. (HK 8.) MH köz! ekedési szolgálatfőnöki intézkedés a Magyar Honvédség szállítási feladatainak ellenőrzése során a jó láthatóságot biztosító mellény használatának szabályozásáróL Ezen szabályok mellett természetesen a katonai szállítások és katonai célú fuvarozások végrehajtásánál mindazon szabályok betartása szükséges, mely általános jelleggel vonatkozik a szállításra és fuvarozásra, valamint azon speciális szabályok betartása is, melyeket a szállítás sajátos tárgya vagy útvonala rniatt szükséges alkalmazni. Veszélyes és radioaktív, pirotechnikai anyagok szállítása Nem feltétlenül fontossági sorrendben, de jelentőségénél kiemelést érdemel azon nagyszámú joganyag ismertetése, mely a veszélyes és radioaktív anyagok
szállításával és fuvarozásával kapcsolatos. Nagyon fontos ezen anyagok továbbítása során betartani a biztonsági okokból alkotott jogszabályokat, hiszen nemcsak a szállítmány, hanem a szállítást végző, valamint minden más személy élete, testi épsége védelmet érdemel, illetve nunden egyéb vagyon védelme szükséges azon káros hatásoktól, melyeket az ilyen anyagok nem szabályszerű továbbítása okozhat.
* 1984. évi 13. törvényerejű rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról kötött genfi európai megállapodás (ADR) 14. Cikk 3. bekezdésének módosításáról New Yorkban, 1975. évi augusztus hó 21. napján aláírt jegyzó'könyv kihirdetéséről;
* 1979. évi 19. törvényerejű rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás
kihirdetéséről;
* 2/2002. (1.
ll.) Kormányrendelet a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről; 17
* 112002.
(L l L.) Kormányrendelet a veszélyes áruk közúti szállításának
ellenőrzésére
vonatkozó egységes eljárásról;
* l Ol/1996. (VII. tárokat
12.) Kormányrendelet a veszélyes hulladékok országhaszállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló,
átlépő
Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről ;
* 46/2005. (VI. 28.) GKM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi
Közúti
Szállításáról szóló Európai Megállapodás "A" és "B" Mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet módosításáról;
* 39/2005. (VI.
l L.) GKM rendelet a veszélyes áru szállítási biztonsági ta-
nácsadó képzésének, vizsgáztatásának szabályairól és díjairól szóló 8/2002. (I. 30.) KöViM rendelet módosításáról;
* 32/2005. (VI. 2.) GKM rendelet a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzatról szóló 2/1982. (TI. 22.) KPM rendelet módosításáról;
* 8/2002. (I.
30.) KöViM rendelet a veszélyes áru szállítási biztonsági ta-
nácsadó képzésének, vizsgáztatásának szabályairól és díjairól;
* 1112000. (XI. 1O.) KöVtM rendelet a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolá<>áról szóló 14/1997. (IX. 3.) KHVM rendelet módosítá<>áról;
* 1411997. (IX. 3.) KHVM rendelet a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról;
* 13/1997. (IX. 3.) KHVM rendelet a kiégett nukleáris üzemanyag biztonságos vasúti szállításáról szóló szabályzat kirurdetéséről;
* 13/1995. (IX.
1.) KHVM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti
Szállításáról szóló Európai Megállapodás A) és B) Melléklete módosításának és kiegészítésének
kirurdetéséről ;
* 22/1993. (VITT. 31.) KHVM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A) és B) Melléklete módosításának és kiegészítésének kihirdetéséről;
* 711990. (XI. 28.) KHVM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Melléklete módosításának és kiegészítésének kihirdetéséről;
* 12/l989. (XII.
5.) KöRÉM rendelet az egyes veszélyes áruk szállításá-
hoz szükséges útvonal-kijelölési kérelem és határozat mintájáról, valamint az útvonal-kijelölés díjáról; 18
* 2/l 983.
(Vlll. ll.) KM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti
Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B mellékletének kihirdetéséről
és belföldi alkalmazásáról szóló 16/1983. (VI. 30.) KPM rende-
lettel módosított 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet mellékletének módosításáról és
kiegészítéséről;
* 2/1982. (II. 22.) KPM rendelet a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzatról;
* 20/1979. (IX.
18.) KPM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti
Szállításáról szóló Európai Megállapodás "A" és "B" mellékletének kihirdetéséről
* 6/2004.
és belföldi alkalmazásáról;
(IV. 27.) KvVM rendelet a motorbenzinek tárolásakor, töltése-
kor, szállításakor és áttöltésekor keletkező szénhidrogén-emisszió korlátozásáról szóló 9/1995. (VIII. 31.) KTM rendelet módosításáról;
* 911995.
(VIII. 31.) KTM rendelet a motorbenzinek tárolásakor, töltése-
kor, szállításakor és áttöltésekor keletkező szénhidrogén-emisszió korlátozásáról;
* 11/2004. (III.
10.) OGY határozat a veszélyes áruk nemzetközi belvízi
szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADN)
* 2235/2004. (IX.
megerősítéséről;
22.) Kormányhatározat a veszélyes hulladékok országhatár-
okon túlra szállításának és elhelyezésének ellenőrzéséról szóló "Bázeli Egyezmény" Részes Felei Konferenciájának ülésein való magyar
részvételről;
* 2313/2003. (XII. 10.) Kormányhatározat a veszélyes hulladékok országhatárokat
átlépő
szállításának
ellenőrzéséről
és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben,
1989. március 22. napján aláút Egyezmény módosításának jóváhagyásáról;
* 2196/2000. (IX. 8.) Kormányhatározat a Magyar Köztársaság Kormánya és Ausztrália Kormánya között az atomenergia békés célú alkalmazása együttműködésről
és nukleáris anyagok szállítása terén való egyezmény
szóló
megkötéséről;
* Központi Köztekedési Felügyeleti közlemény
a veszélyes áru szállítási
biztonsági tanácsadók 2004. évi névjegyzékéró1;
* Köztekedési főfelügyeleti közlernény a veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadók névjegyzékéró1;
* Központi Közlekedési Felügyeleti közlernény biztonsági tanácsadók 2002. évi névjegyzéke
a veszélyes áru szállítási
közzétételéről;
19
* Közlekedési
főfelügyeleti
szállításához szükséges
* KöViM
közlernény az undort
keltő
anyagok belföldi
képesítésről;
közlernény a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról
szóló Európai Megállapodás (ADR) "A" és "B" Mellékletének módosításáról 2001. július l-jétől;
* KHVM
közlernény a Veszélyes Áruk Nemzetközi Szállításáról Szóló
Európai Megállapodás (ADR) "A" és "B" mellékletének módosításáról ;
* KHVM közlernény az ADR (Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás) alapján kötött 24. sz. kétoldalú Megállapodásról;
* KHVM közlernény az ADR (Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás) alapján kötött külön megállapodásokról;
* KHVM
közlernény a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról
szóló Európai Megállapodás (ADR) A) és B)
Mellékletéről;
* KHVM közlernény az ADR (Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás) alapján kötött 20. kétoldalú Megállapodásról;
* KHVM közlernény az ADR (Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás) alapján kötött 19. számú kétoldalú megállapodás hatályon kívül helyezéséről;
* KHVM közlernény az ADR (Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás) alapján kötött 19. szárnú kétoldalú Megállapodásról;
* KHVM tájékoztató
a "Veszélyes áruk szállításának biztonsági követelményei AJÁNLÁSOK VITI." c. ADR négynyelvű anyagjegyzék beszerzési lehetőségéről;
* KöHÉM közlernény az ADR (Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás) alapján kötött, a 15 . számú Megállapodást módosító 18. szám ú kétoldalú Megállapodásról;
* 155/2004. (V. 14.) Kormányrendelet a radioaktív hulladék országhatáron át
történő
szállításának engedélyezéséről;
* 2116/2004. (V.
18.) Kormányhatározat a radioaktív hulladék országhatáron át történő szállításának engedélyezéséről szó1ó kormányrendelettel kapcsolatos feladatokról;
20
* 11/2000.
(XI. 10.) KöViM rendelet a radioaktív anyagok szállításáról,
fuvarozásáról és csomagolásáról szóló 1411997. (IX. 3.) KHVM rendelet módosításáról;
* 1411997. (IX. 3.) KHVM rendelet a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáróL A veszélyes anyagokhoz kapcsolódóan érdemes megemlíteni a pirotechni-
kai anyagok szállításával kapcsolatos külön jogszabályokat is: * KHVM közlernény az M 89 Multilaterális megállapodásról a lO 602 szélzetszám alapján az l osztályba tartozó robbanó anyagok és tárgyak közúti szállításáról;
* KHVM közlernény az M88 Multilaterális megállapodásról az ADR 602 szélzetszáma alapján, az l osztály 43 sorszám 0336 száll ításáról.
tűzijáték
10
testek
A TIR-fuvarozás speciális szabályai Az egyéb szállításokkal kapcsolatosan is sok fontos jogszabály, nemzetközi egyezmény született. Itt nemzetközileg is elismert jellegéből kifolyólag először a TIR-fuvarozással kapcsolatban született jogszabályokat kívánom ismertetni:
* 2005. évi XXX:ll. törvény a 2003. évi XXXIV. törvénnyel egységes szerkezetben kihirdetett, az áruknak TIR-igazolvánnyal
történő
nemzetközi
fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14-én kelt vámegyezmény módosításának kihirdetéséró1;
* 2003. évi XXXIV. törvény az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14-én kelt vámegyezmény és módosításai egységes szerkezetben
történő kihirdetéséről ;
* 73/2004. (IV.
28.) GKM-PM együttes rendelet az illuknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény végrehajtásáról szóló 19/2001. (V. 25.) KöViM-PM együttes rendelet módosításáról;
* 42/2003. (VIT.
l. ) GKM rendelet az áruknak TIR-igazolvánnyal tötténő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény mellékletei módosításának kihirdetéséről ; * 24/2001. (VIT. 20.) KöViM rendelet az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény mellékletei módosításának kihirdetéséről; 21
* 75/2004. (IX. 8.) OGY határozat a Montrealban, 1999. május 28-án kelt, a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítéséről
szóló Egyezményhez
történő
csatlakozásról.
Egyéb, szállítással kapcsolatos jogszabályok A szállítás-fuvarozás területén született, az alábbi témakörök egyikébe sem osztható egyéb jogszabályok és egyéb jogi eszközök, alkotmánybírósági határozatok pedig a
következők:
* 62/1994. (IV. 22.) Korm. rendelet a fontos kombinált nemzetközi szállítási vonalakról és ezek létesítményeiről Genfben, 1991. február l-jén létrehozott Európai Megállapodás kihirdetéséről ; * 2198/2004. (VIII. 2.) Kormányhatározat a szállítási ágazatban nyújtott állami támogatásoknak az Európai Unió Bizottsága részére a létező támogatási listára történő
* 2025/1996.
bejelentéséről ;
(II. 7.) Kormányhatározat az európai kombinált szállítási
rendszer magyarországi részhálózatának Jétesítési és üzemeltetési koncepciójáról .
Összegzés Mint a fentiek is mutatják, a szállítás és a fuvarozás a magyar joganyag markáns részét képezi. Jelen cikkben az ezzel kapcsolatos joganyag fontosabb része felsorolásra került. A joganyag nagy száma mutatja, hogy a szállítás és fuvarozás olyan fontos tevékenység, melyet részletesen szabályozni szükséges. A szállítás tárgya is alapot ad arra, hogy annak sajátos jellemzői miatt eltérő szabályokat vezessenek be az általános szabályokhoz képest. Szükséges mindez a szállítmány tárgyának, valamint a szállítást
végző
személyeknek és mindenki más-
nak a testi épsége, élete megóvása miatt, illetve minden vagyontárgy megóvása érdekében.
24
KISS RÓBERT JÓZSEF ŐRNAGY (1968-2006)
2006. május 23-án, szolgálatteljesítés közben, tragikus baleset következtében elhunyt Kiss Róbert József őrnagy, a Magyar Honvédség l. Honvéd és Hadihajós Ezredének kiképzési
Tűzszerész
főnöke.
Kiss Róbert állományának legfelkészültebb, kimagasló szakmai tudással és legnagyobb tapasztalattal
rendelkező
tagja, mesterfokú
tűzszerész
volt.
Tőle
ta-
nulta meg a szakmát a jelenlegi szakállom án y csaknem teljes gárdája, mindenki felnézett rá, tisztelte.
Segítőkészsége
és rendkívüli embersége, közvetlen és barát-
ságos modora, szakmai kérdésekben pardont nem ismerő hozzáállása híres volt az alakulaton kívül is. Személyes példamutatásával beosztottjai munkatempóját és munkabírását maximális szintre emelte, ugyanakkor teljes mellszélességgel kiállt az alárendeltjeiért. Soha nem pihent meg kivívott érdemein, folyamatosan képezte magát és erre sarkaUta társait is. A szakmával járó állandó életveszély miatt nála nem számított a rendfokozat, a beosztás, csakis az elméleti és gyakorlati tárgybeli tudás, a kreativitás, a problémamegoldó képesség. A kiképzés
főnökeként
landóan azon dolgozott, hogy új eljárások és módszerek kidolgozásával a
ál-
lehető
legbiztonságosabbá tegye a tűzszerészek munkáját. Oroszlánrészt vállalt a jelenlegi kiképzési rendszer megtervezésében, megszervezésében és működtetésében. Kiss Róbe1t
őrnagy
munkáját több kitüntetéssel is elismerték elöljárói, szak-
mai tudása hozzájárult az ezred munkájának elismertségéhez. A fájdalrnasan rövid, 38 évet élt Kiss Róbert József őrnagy felesége, 6 éves kisfia, 3 éves kislánya gyászában
főhajtással
osztozik a Honvédelmi Minisztéri-
um és a Magyar Honvédség teljes állománya. Kiss Róbert a Magyar Robbantástechnikai Egyesület alapító tagja volt. A 2005ben alapított egyesületi Elismerő oklevelet az elsők között kapta meg "a katonai és tűzszerész robbantási eljárások fejlesztésében elért kiemelkedő eredményeiért". Emlékét kegyelettel
megőrizzük .
25
A ROBBANTÁSTECHNIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI Valószínűleg
több tagtársunk emlékszik még erre a címre, amellyel az egyik
elődszervezetünk,
az OMBKE Robbantástechnikai Szakbizottsága gondozásá-
ban - a jelen tájékoztató írójának szerkesztésében - megjelent füzeteket foglaltuk egy rendszerbe. Mi sem bizonyítja a cím helyességét, mint a sorozat
első
száma (dr. BOHUS
Géza: A CSATORNAEFFEKTUS), amely az akkor importált robbanóanyagok vizsgál ata során tapasztalt anomáliák valós okaira hívta fel a figyelmet. (A jelenséget Urbanski, T. már 1926-ban leúta, de addig teljesen hiányzott a hazai szakirodalom ból.) A füzeteket- melyek 150 példányban, stencilezett formában kerültek kiadásra - akkori egyesületünk aktív tagjai kapták meg postai úton. A szerkes ztőhöz érkezett pozitív visszajelzések arra serkentették több tagtársunkat, hogy újabb és újabb füzeteket írjanak. A teljesség igénye nélkül bemutatom, hogy a füzetek pl. az alábbi témaköröket érintették: - Robbantási tevékenység sújtólégveszélyes üzemekben (Dr. Földesi János) -A töltetek iniciálásának helye, módja, iránya (Dr. Bohus Géza) - Lángnélküliség robbantási módszerek (Dr. Patvaras József- Dr. Benke László- Dr. Földesi János) - A villamos robbantás biztonságának fokozása (Daróczy Miklós - Dr. Bohus Géza) - A kőzetjövesztéssel -
elsősorban
a fúrással - kapcsolatos vizsgálatok és
tapasztalatok (Mónus Ferenc) - A fojtás szerepe,
működése,
méretezése
(Dr. Bohus Géza - Dr. Földesi J án os) -Olaj- és gázkutak perforálása (Dr. Deres János) - A robbantások repeszhatásáról (Dr. Bohus Géza) - Robbantástechnikai terminológia (Benedek Dénes - Dr. Bohus Géza - Horváth László - Dr. Kis Miklós Koczor László - Papp József) 26
Az 1978. és 1983. között megjelent füzetek között olyan is akadt, amely egyegy SZAKMAI NAP előadásait tmtalmazta. Ezeknek a füzeteknek közös vonásuk volt, hogy a monográfiák valóban aktuális kérdéseket tárgyaltak. Szerzői kellő elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkeztek, így a füzetek számos részlete változtatás nélkül kerülhetett be a nyolcvanas években kiadott szakkönyvek, egyetemi jegyzetek és robbantásvezetői továbbképző jegyzetek anyagába. A Magyar Robbantástechnikai Egyesület nem tervezi e füzetsorozatának újraindítását. Egyre szűkülő szakterületünk miatt meg kell elégedjünk a ROBBANTÁSTECHNIKA periodika fenntmtásával, újabb számainak megjelentetésével. De úgy gondoltuk, hogy teret kell adnunk mindazon szakemberek kezdeményezésének is, akik fáradságot nem kímélve egy-egy tém át átfogó roanográfiát szeretnének megjelentetni. Erre a lehetőségre most érkezett el az idő, amikor kedves barátunk, dr. Kis Miklós fizikus (alias "Kisbácsi") elküldte hozzám
A robbantások szeizmikájának problémái c. terjedelmes anyagát azzal a tőle megszakott határozott utasítással, hogy "csinálj vele azt, amit akarsz!" Az anyagat átolvasva, újra megerősödött bennem az a régi felismerés, hogy "Kisbácsi" ma is nagyon fiatalosan és kreatívan gondolkodik. De ma már csak olyan képletekkel dolgozik, amelyek egy A4-es lapon egy sorban is elférnek és egyre gyakorlatiasabb a gondolkodása (amit a managráfia végén tett megjegyzések is ékesen bizonyítanak). Ennek a managráfiának a közzétételét nemcsak nosztalgiából javasoltarn. (A fiatalabbaknak: valaha egy szabában dolgoztunk Tatabányán; több közös munkát oldottunk meg sikeresen Beremenden, Recsken és másutt; együtt alakítottuk ki a ma is érvényes - akkor még korszeru! - szeizmikus szabályzatot etc.) Dr. Kis Miklós monográfiájának aktualitásához semmi kétség nem férhet. Az igen értékes anyag nem könnyű nyomdai előkészítésének munkáját BŐHM Szilvia doktorandusz vállalta magára - akinek önzetlen segítségét ezúton is köszönöm. Dr. BOHUS Géza 27
A ROBBANTÁSOK SZEIZMIKÁJÁNAK PROBLÉMÁI1 Dr. Kis Miklós l. A szilárd anyagok robbantása A szilárd anyagban elhelyezett és felrobbantott gömb alakú töltet hatására a homogén anyagban húzó- és nyomófeszültség lép fel , melyek következtében, ha a feszültségek a húzószilárdságot túllépik, az l. ábra szerinti anyagtönkremenetel következik be [l].
\\\\(f~7 \
1. ábra. Az anyag tönkremenetele a robbantás hatására Tb um szerint
A feszültségek kialakulásának és leépülésének ideje, valamint a feszültség pillanatnyi értéke függ a robbanóanyag mennyiségétől, a detonációs sebességtől, a kőzetben fellépő feszültségek terjedési sebességétől , a keletkező repedések terjedési és szétnyílási sebességétől, és még számos, a kőzetre , illetve a robbanóanyagra jellemző paramétertőL A folyamatban nagy jelentősége van a robbanóanyag detonációjakor keletkező nagynyomású gázok kialakulásának (potenciális energia), mellyel a kívánt és a nem kívánt munkát elvégeztetjük. A folyamat bonyolultságát növeli, hogy a már homogénnek látszó anyagban is a tönkremenetel kezdetét és szétteijedését a hibahelyek mellett várhatjuk (rács hibák, Grifith zónák), egyre jobban közelítve a reális anyagokat a hibahelyek szerepét egyre jobban a mahohibahelyek veszik át (meglevő feszültségzóuák, mikrorepedések, elválások, beágyazódások), tehát a kőzet makrostruktúrája. Ugyanekkor egyre nagyobb szerepet kap az is, hogy a robbantásoknál a töltetek nyújtottak, és a robbantólyukon belül kialakuló feszültségkép ezáltal idő- és térfüggővé válik. Mint mínden energiahasznosítá~i folyamatban , így a robbantá~nál is keletkeznek veszteségek, melyek általában nem kívánt jelenségeket hoznak létre. A robbantások esetén ezek a léglökés , a szeizmikus hullámok, a túlzott mértékű kivetés, a hőveszteségek stb. Ezek lehetséges méttékének becsléséhez legalább nagy vonalakban ismerni kell a robbantásnál kialakuló folyamatok időbeni lefutá~át.
1.1. A robbantásoknál
keletkező
hatások időbeni keletkezése és lefutása
A gyakorlati robbantásoknál a töltetek hossza néhány cm-től 50-60 m-ig is változhat, az alkalmazott robbanóanyagok detonációs sebessége 1000-8000 m/s közötti érték lehet, az l kg robbanóanyagból keletkező gáz térfogata az l OOO 1-t közelíti, hőmérséklete pedig 2000-2500"K is lehet. A töltet átalakulá~i ideje tehát néhány JlS-tól néhány ms-ig teijedhet, a keletkező nyomásnövekedés mintegy öt-hat n agyságrendű. Amennyiben a töltetnek csak néhány cm-es darabját tekintjük, belátható, hogy a nyomás kialakulási idejének alig van jelentősége, egyszerű ugrásfüggvénynek tekinthetjük. Ez a nagy nyomás mindaddig fennmarad (eltekintve az alig jelentős hőáramlástól és más disszipatív jelenségektől). míg a kőzetben az elmozdulások legalább részben be nem fejeződnek Ezek az ' A tanulmány 1996-1997 között készült. Az ezt
28
követő
kutatási eredményeket nem tartalmazza.
elmozdulásoka repedések keletkezése és szétnyílása, plasztikus anyag esetén a kialakuló üreg körül elkezdődő folyás és a ka verna kialakulása, a fojtás kirepülése stb. A repedések kialakulásának ideje a repedés terjedési sebességétól és az előtét nagyságától függ. A gyakorlatban az előtét éttéke néhányszor lO cm-től néhány m-ig terjed. A repedések teJjedési sebessége ilyen nyomások esetén az anyagban terjedő hang sebességének kb. fele, hannada [2]. A repedések kialakulásának ideje így néhányszor tíz !JS-tól néhány rns-ig terjedhet. Továbbra is csak ezt a néhány cm-es szakaszt tekintve, a megbontott kőzetben a repedések kezdenek szétnyllni, a megbontott kőzet előre kezd mozdulni, következésként mód nyílik a robbanrási gázok által keletkezett nyomás leépülésére, aminek következménye, hogy a kőzet meg nem bontott részében is leépül a detonáció miatt keletkezett feszültség, tehát befejeződik a szeizmikus hullámok keletkezésének lehetősége. A még meglevő nyomá~ a már megbontott darabok felületén hat, ennek a robbantólyuk tengelyétól nézve radiális komponense erőhatást fejt ki a kőzetdarabokra, ezáltal ezek gyorsulnak mindaddig, míg az elmozduló darabok közt a gázok ki nem tudnak törni. A gázok kitörésének kezdetekor kezd felépülni a léglökés hulláma, melynek csúcsnyomása az időközbeill expanzió miatt lecsökkenó nyomáséttéktől függ. Végezetül a megbontott kőzetdarabokra az erőhatá~ megszűnik, és a már szélbontott kózetdarabok a gyorsulási szakaszon elért végsebességükkel a ferde hajításra vonatkozó összefüggések szerint kirepülnek, a repülésük közbeill ütközések befejezik a további darabolódást, és a készlethalmaz a földre éréssei kialakul. A teljes folyamat vázlata a 2. ábrán látható.
e
Repedések keletkezése és szélnyilása
Szeizmikus hullámok keletkezése
A léglökés kialakulása
A készlet elhelyezkedése
2. ébra. A közetben elvégzett robbantés után kialakuló hatások
1.2. Az időzített robbantások megbontási folyamatai Belátható, hogy az elsőnek felrobbantott robbantólyukban levő töltet nem csupán a kivetett kőzetet bontja meg, hanem a visszamaradó anyagban is változást hoz létre, pl. feszültséggócokat, kisebb-nagyobb repedéseket Ezek helyzete, állapota befolyásolhatja a soron következő töltet felro bbanását követő folyamatokat. Mivel ezen állapotok léte és tetjedése idő függő, ugyancsak belátható, hogy létezik egy kedvező időpont a következő töltet indításá-
29
hoz, amikor is a visszamaradt állapotok a megbontási folyamatot kedvezően befolyásolják, azaz létezik az optimális késleltetési idő [3]. Erre utal, hogy az időzítési intervallum változtatásával más szemszerkezetet kapunk, továbbá az is, hogy az elektronikus időzítésű gyutacsokkal, tehát pontosabb időzítési intervallummal bíró gyutacsokkal a robbantás még eredményesebb [5].
1.3. A robbantólyukak hossza mentén előálló állapotok időbeni változása Az 1.1 . pontban elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy a kőbányászatban szokásos 20-30 m-es falmagasságok esetén az iniciálás helyétől függően egy töltet felrobbaná~i ideje 2-l O ms körüli idő alatt tö1ténik meg. Ezzel az időtartammal összemérhető a repedések kialakulásához szükséges idő. Úgy tűnik, hogy a töltet indításának helyével mód van nemcsak a készlet elmozdulá~át, illetve kialakulását befolyásolni, hanem arra is, hogy a megbontá~t számunkra kedvező helyen kezdjük el, ezáltal befolyásolhatjuk a készlet szemszerkezetét azzal, hogy mely töltetszakaszon kíséreljük meg legtovább bent tartani a nagynyomású gázokat [6]. 1.4. A robbantási energia és az elvégzett munka matematikai összefoglalása Az eddig elmondottak alapján a robbanóanyag kémiai energiáját mechanikai energiává átalakítva, azzal térben és időben többé-kevésbé szétváló különböző munkát végeztetünk. A különböző energiarészeket matematikai forrnában összefoglalhatjuk a következők szerint: E= E( r) + E(k) + E( sz) + E(l) + E(v) ahol E E(r)
E(k) E( sz)
E(l) E( v)
(l)
a robbanóanyag teljes energiája, melyből a kőzet megbontá~ára, a kőzet kivetésére. a szeizmikus hullámkeltésre, a léglökésre fordított energia, és az összes többi veszteségként jelentkező rész.
Az (l) egyenletet végigosztva E-vel az l = TJ(r) + TJ(k) +T) (sz) +T) (l) + T)(v)
(2)
egyenletet kapjuk, ahol az T) számok hatásfok jellegűek [7] . Mivel az E( i) mennyiségeket a teljes E energi án kívül elsősorban az illető folyamat ideje határozza meg, és ez összefügg az előtte és az utána lejátszódó folyamattal., létezik optimális ideje, következésként E(i)-knek is létezik optimális értéke. Az ettől való eltérés növeli vagy csökkenti az összes többi értéket. Így pl. gyorsan befejezőrlő megbontásnál nagy gáznyomás marad vissza, mely megnöveli a kivetésre fordított energiarészt, a megbontott kőzet gyorsabban mozdul el, mint optimális esetben, következésként gyorsabban törnek ki a robbanrási gázok, veszélyes mértékű kőzet szórás keletkezik, túl nagy lesz a léglökés, ugyanakkor a szeizmikus hullámkeltésre fordított energia csökken, kisebbek lesznek a rezgések. Amennyiben ezeket az energiahányadokat egységnyi energiára (egységnyi robbanóanyagra) vonatkoztatjuk, azt kapjuk, hogy a (2) összefüggésben szereplő T)(i) IDennyiségeknek külön- külön létezik optimális értéke. Ezek közül ha kettőt vagy többet számszerűen jellemezni tudunk (mérjük valamilyen jellemzőjét) , a robban tá~ optimálistól való eltérésére következtethetünk. A szeizmikus mérések tehát a technológia megfelelő voltára is engednek kö30
vetkeztetni, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy nunden határon túli csökkentésüknek nemcsak elvi, hanem robbantástechnikai korlátai is vannak. 2. A robbantással keltett szeizmikus hullámok A robbanóanyag detonációja hatására hiitelen nyomásugrás keletkezik. Az ezáltal keletkező mozgások a hullámegyenlettel írhatók le:
&x
il
& = - -- ~
ahol
ó
= ----
grad S + rota
=
(3)
&y &z
fi x X
il
+ ---- + ---- és
(4)
a skalár és a vektor potenciálok. További matematikai műveleteket végezve azt kapjuk, hogy szilárd anyagban a c(komp) terjedési sebességű kompressziós hullámok mellett a c(rot) terjedési sebességű hullámok is léteznek, melyek terjedési sebessége a nyírási és a kompreszsziós modulustól függ. A (3) egyenlet megoldásainak keresésekor a peremfeltételeket végtelen térfélre is választhatj uk. Ekkor a c(F) terjedési sebességű felületi hullámokat is kapjuk. Kimutatható, hogy ezek a kompressziós és a rotációs hullámok szuperpozíciójával keletkeznek, és c(F) <
=
f( r -c*t) + f( r+c*t)
(5)
ahol F és f az egye lőre ismeretlen függvényt jelenti, r a hullám kiindulási távolsága a megfigyelési ponttól, c a terjedési sebesség és t a futó idő. Ez az ismert Huyghens-elv : a hullám által átjárt tér egy pontja további hullám kiindulási pontja, és ezen hullámok szuperpozícióját tudjuk érzékelni. Mindegyik hullám hatására térbeli mozgá~ keletkezik, tehát Descartes-féle koordinációs rendszerben x, y, z irányú komponensekre bonthatók, és ezek petiodikus mozgások. Így pl. az x irányú kitérésre: x
= Ao +
2: A;*sin((J);t) + B;*cos((J);t)
(6)
i= l
A hullámképból az A" , A; , B; együtthaták matematikai módszerekkel meghatározhatók, melyek a hullám spektrumát adják. A keletkezett hullám körfrekvenciája: ffi;. A rezgési kitérés mellett meghatározható a rezgési sebesség és a rezgési gyorsulás is, amelyekre az x irányú komponensek: d2x
dx v(x)
=
- - ---
dt
a(x) =
------
(7/a)
dt2
Ha ezeket hannonikus hullámoknak tekinthetjük, akkor a (6) véve: x
v(x) = ----ú)
v( x) a( x) = ------
egyenlőséget
is figyelembe
(7/b)
ú)
tehát ezek is szinuszos hullámok. 31
A szeizmikus rezgések tovaterjedésekor a v( t) rezgési sebességet geofonnal regisztrálhatjuk, melynek ismeretében egy R távolságban a rezgési energiát meghatározhatjuk, melyre:
A v rezgési sebesség és a Q töltetnagyság közötti összefüggést a [8] irodalomból vesszük át, mely szerint: P*Esz
=
A* exp-
----= 3-.J Q
(9)
Nem szokás törekedni a teljes szeizmogram matematikai formulával, integrálható formában történő felvételére, hanem csak a legnagyobb rezgési sebesség értékének számítására. A (8) és a (9) összefüggések összevetése és sorfejtés után a v = v(Q,R) függvény megadható, melyből a v rezgési sebesség csúcsértékére a következő összefüggés adódik:
(..J Q )" v = K* --------
(10)
R"
Amennyiben a ( lO) összefüggésben az n= l értéket választjuk, R helyett pedig az l távolságat helyettesítjük, a jól ismert Koch-képlethez jutunk:
Q
..J
v= k * -----l
(il)
2.1. Az időzített robbantások szeizmikus hullámai Az időzített gyutacsok megjelenésével és az ezekkel végzett időzített robbantá~ok tetjedésével általános tapasztalat volt, hogy a keltett hullámok amplitudói lényegesen csökkennek. Okát az időzített robbantásoknál bekövetkező interferenciákban, vagy ezt közelítő jelenségekben látták [9]. Ma már ismert, hogy interferenciáról nem lehet beszélni, mivel a szeizmikus hullámok nem harmonikus hullámok [l. Megjegyzés]. Oka elsősorban a hullámkeltésnél fellépő kőzetmegbontá~kor keletkező disszipatív jelenségekben keresendő . (Alig képzelhető el olyan kőzet, amelynél a robbantá~ra kerülő kőzetben a hibahelyek eloszlása, geometriai eloszlási tekintve, a robbantólyukak közötti távolsággal összemérhető mintaértékeket tekintve, az eloszlás egyenletes legyen.) A keltett hullámban rezgési energia fut tova, és elérve egy adott pontot, munkát végez. Ennek a pontnak egy tetszőleges méretű kömyezetét izoláltnak tekintve, nyilvánvaló, hogy a kívülről ható energia mennyiségénél kisebb munkát lehet csak onnan kivenni, tehát a tovaterjedő hullám energiája folyamatosan csökken, a rezgések csillapított rezgések. Ennek következménye a folytonosan csökkenő frekvencia. Általában a robbantá~okhoz közel felvett szeizmogramokon szétválaszthatók a nagyfrekvenciájú térbeli (S és P hullámok) és a kisfrekvenciájú felületi hullámok. Viszonylag kis távolságokon túl a térbeli hullámok eltűnnek. A talaj, amelyben a hullám terjed, nem azonos mértékben csillapítja a különböző frekvenciájú hullámokat, tehát a csillapítási együttható (így az abszopciós együttható is) szelektív [lO]. Ennek egyenes következménye, hogy a terjedési sebesség is frekvenciafüggő. Összefoglalva: a szeizmikus hullám diszperziós hullám, és a szeizmikus hullámban a nagyobb frekvenciájú
32
rész jelenik meg először, és fokozatosan jelentkeznek általában az egyre kisebb frekvenciájú részek [2. és 3. Megjegyzés]. A robbantási helytől távolodva tehát a (10) összefüggésnek megfelelően folyamatosan csökkenő rezgési sebesség csúcsértéket várhatunk, amíg a hullámterjedés azonos vagy közel azonos talajon (kőzeten) történik. Mint ahogy a szeizmikus rétegkutatásból ismert, az eltérő terjedési sebességű rétegek a reflexiós (vagy, ha a refrakció létrejöhet, a refrakciós) együtthatónak megfelelően a hullám egy részét visszaverik, és csak a fennmaradó rész jut át a reflektáló rétegbe. Felületi hullám esetén a jelenség kissé más. Általános, hogy a b:ülfejtés kőzeté ből a hullám kisebb terjedési sebességű rétegbe jut, és a befutó energia kisebb sebességgel tud tovább áramolni, következményeként a rezgési sebesség az átmeneti szakasz közelében nő , vagy csak kisebb mértékben csökken, annak ellenére, hogy a szeizmikus energia csökken [ll]. Az effektust először a földrengéskutatásban mutatták ki [12] , [4., 5. és 6. Megjegyzés l
2.2. A robbantásnál
keletkező
hullámok csúcsértékét befolyásoló
tényezők
A (2) egyenlet értelmezésénél kimutattuk, hogy a robbantá~oknál létezik egy optimális mértékű szeizmikus hullámkeltés az optimális méretű kivetés, darabozottság stb. mellett. Értelemszerűen erre az optimumrakell törekedni, melyhez tartozik természetesen egy optimális késleltetési idő is [3,4]. Valószínű, hogy az elektronikusgyutacsoka nagy időzítési pontosságuk miatt beállítható optimális késleltetési idő miatt a közeljövőben nagy jelentőséget kaphatnak [5]. Többsoros robbantási technológia esetén a rendelkezésre álló gyutacsfokozatok az egy fokozatban felrobbantott töltetnagyságot is megszabják. Úgy tűnik, ezektől a technológiáktól alig lehet eltérni [ 13]. A rezgés ek csökkentésének Jegeredményesebb módja természetesen a Q töltet csökkentése. Ennek határát valószínű a falmagasság csökkentésénél, vagy az osztolt töltetek alkalmazása esetén jelentkező többletfúrások gazdaságossági határai szabják meg [14], tehát ilyen vonatkozásban is kompromisszumrakell a jövőben törekedni. További lehetőséget adhat a falbeméréssei meghatározott optimális előtéttel való tervezés [15], esetleg nem egyvonalban kitűzött lyukakon keresztül [16]. Ma még nem általánosan elfogadott a lyuktalpról történő indítás előnye, bár ezt több éve bizonygatják [17, 18]. Tény, hogy ellene is felhozhatók érvek [19] . A robbantással keltett és már egy távolságban kialakult rezgések csökkentésére, illetve ezek befolyásolására alig van mód, vagy ezek az eljárások rendkívül költségesek [20,21], ezé11 a rezgések csökkentéséről a robbantás helyén kell gondoskodni .
2.3. A szeizmikus rezgések számítási
lchetőségci
A szeizmikus rezgéseket napjainkban biztonsági szempontból kivánják még a robbantás előtt meghatározni . A robbantás helyétől R távolságban levő védendő létesítményt építési módja, kora, funkciója, állaga stb. alapján kategóriába sorolják, és ezen kategóriák alapján határozzák meg a még megengedhető legnagyobb rezgési sebességet. Ezek a kategóriák az I. táblázatban találhatók. A kategóriákhoz a még megengedhető legnagyobb rezgési sebességet 0-30 Hz, és J00 Hz-nél nagyobb intervallumra adjuk meg. Ezek az értékek általában irányadók a robbantást végzők felé. A v értékének számításához használt képletek országonként eltérhetnek, a (l O) öszszefüggéssei azonban elég jó közelítéssel egyeznek. Magyarországon a Koch-képletet kell használni a robbantásiengedély-kérelemnél, melynél a k biztonsági tényező értékét előúják [22]. Amennyiben mód nyílik néhány robbantás alapján a v=v(Q,R) összefüggést meghatározni (ahol v most valamelyik komponens, többnyire a kötelezően előírt v, robbantás irányába 33
mutató komponens), a 3. ábra szerinti összefüggéshez jutunk, melyből a (10) összefüggés állandói meghatározhatók. Ezen az ábrán adjuk meg a Koch-képlet szerinti egyenest is. il'
3. ábra. A Q"'ll fllggvényében felvett "mért" adatok és aKoch-egyenes
Nyilvánvaló, hogy aKoch-képlet biztonsági képlet, mivel azt a számitott értéket adja egy választott Ql/2/R intervallumban, amelynél kisebb lesz a robbantással valóban keltett rezgési sebesség csúcsértéke. A biztonság a magyarországi tapasztalatok szerint esetenként 5-6-szoros, vagy még nagyobb arányú, tehát erősen túlzott. Tapasztalataink szerint kőbányászari robbantások esetén kb. 95 % annak a valószínűsége, hogy a keltett hullámok rezgési sebessége a számított rezgési sebesség alatt marad az előírtkértéket ha~ználva a számításoknáL Ismert volt olyan bánya, ahol ez nem feltétlen teljesül [ll]. A (10) képlettel meghatározott várható érték l 0-15%-os pontossággal fogadható el, és csak arra a bán yára érvényes az összefüggés, amelyre K, n paramétereket meghatároztuk Más hányánál az összefüggés bizonytalansága ezeket a paramétereket használva lényegesen nagyobb, eltérő technológia esetén az összefüggés gyakorlatilag használhatatlan , tehát K és n paramétert újra meg kell határozni. megfelelően
I. táblázat A még megen gedhető Jegnagyobb rezgésisebesség-értékek (vm) [22] szerint a 0-30 Hz intervallumban, és ezek átszárnítá~a 100 Hz-es rezgésekre ugyancsak [22] szerint, kivonatosan. Osztály
Az épület leírása
Vm (mm/s] 100Hz 0-30Hz
l
Statikailag bizonytalan, megrongálódott építmény, műemlék, nyomás alatt lévő
2
4
5
10
10
20
csővezeték
ll lll
Panelház és statikailag nem teljes értékű építmény építmény, Statikailag kifogástalan iorony, gyárkémény
Olyan összefüggés, mely a rezgések frekvenciájára vonatkozi k, nem ismert.
II. táblázat Ak biztonsági
tényező
értékei [22] szerint
A robbantás környezete vai!Y körülményei Víz alatt, vagy macsaras talajban tervezett robbantás Egy éven belill ö tn él többször ismétlődő robbantásnál Egyedi robbantás esetén Rátett töltet, vagy áthalmazott anyag teritése es etén
34
k
100 50 25 5
Az eddigi tapasztalatok alapján megkockáztatható a következő kijelentés: ismeretlen (eddig nem végeztek szeizmikus mérést) robbantási területen a technológia nagyvonalú ismerete esetén (időzítés, legnagyobb töltetek) csak becsülni lehet a várható rezgések nagyságát és frekvenciáját. Az első mérés után a becslés finomítható, és amennyiben a technológia ellenőrzésére kívánunk adatokat gyűjteni, esetleg összehasonlítani a változtatások hatását, ki kell szűmi a mérési hely megválasztásával az esetleges geológiai zavaró tényezőket [11,12]. Nem ismert, hogy kőbányai robbantásra sikerült volna már előre szintetikus szeizmogramot előál lítani. Modellrobbantás után felvett szeizmogram analízisével viszont már állítottak elő több lyukkal végzett robbantás ra szeizmogramot, mely elég jó egyezést adott a kísérleti robbantásnál felvett szeizmogrammal [23]. Pirotechnikai időzítésű gyutacsoknál ez az egyezés alig várható, mivel az l. pontban elmondottak a hibát növelik. Úgy tűnik, hogy az elektronikus gyutacsoka bizonytalanságok egy részét eliminálják, és módot adhatnak olyan kutatási feladatok elvégzésére, melyre eddig alig volt remény.
3. A szeizmikus hullámok károsító hatása Az (5) és a (8) összefüggés alapján nyilvánvaló, hogy a szeizmikus hullámban energia áramlik a robbantás helyétől a tér minden irányában. Ha a hullám építmény alá kerül, a hullámmozgást az építmény részben felveszi, részben tehetetlensége rniatt az alatta levő mozgásra késve reagál. A két lehetőség rendkívül leegyszerűsített rajzát a 4. ábra szem lélteti .
4. ábra. A szeizmikus hullám hatása épitményekre
A talajmozgástól az építményre jutó hatás tehát függ attól, hogy a talaj és az építmény közti kapcsolat milyen mozgást enged az építményre átvinni, az úgynevezett átviteli függvénytől, másrészt attól, hogy erre a hatásra az építmény hogyan reagál, az épület válaszfüggvényétőL A függvények matematikai vizsgálatától kénytelenek vagyunk eltekinteni. Minden magyarázat nélkül belátható, hogy mindkettő függ a rezgések amplitudójától és frekvenciájától. 35
3.1. A hatások frekvenciafüggése
Ha egy testet valamilyen mechanikai hatásnak teszünk ki (pl. összenyomjuk), és ezt a hatást hirtelen megszüntetjük, a hatást a test úgynevezett önrezgésseJ reagálja le. Amennyiben a hatás megszűnte túl gyors, a rezgéskép bonyolult lehet. Ezek között azonban általában megtalálható a legkisebb frekvenciájú rezgés, mellyellétrehozva és megszüntetve a hatást, a test egyre nagyobb kitéréseket fog végezni, rezonancia lép fel. Ez a rezonáns frekvencia általában egyezik a test saját frekvenciájával, vagy annak többszöröséveL Természetesen egy építmény szerkezeti elemeire és magára az építményre is ez igaz, ennek megfelelően létezik egy frekvencia, amelynél az átviteli függvény úgy viselkedik, hogy ott a lehetséges legnagyobb az energiaközlés, illetve az építmény ezekre a rezgésekre válaszol a lehetséges Jegnagyob b rezgésekkeL Az építmény sajátfrekvenciáját építészeti képletekkel meg lehet határozni. Alig van azonban tudomásunk rezgéskeltéssel, kísérletileg meghatározott saj átfrekvenciákróL A kevésszámú kísérlet alátámasztja, hogy a veszélyes frekvenciasáv 1-30Hz [24, 25] , [7. Megjegyzés]. 3.2. A hatások amplitudófüggése
Az építményen, a szerkezeti elemeken és a szerkezeti elemek kötésénél kialakult rezgések képesek a rezgésképtől függően húzófeszültséget létrehozni. Ha az így kialakult feszültség a szerkezeti elem, vagy annak kötésének húzószilárdságát meghaladja, természetszerűen repedés jön létre. Nyilvánvaló, hogy a húzófeszültség a rezgések amplitudójától , a (7) összefüggés szeri nt a rezgési sebességtől és a frekvenciától függ, továbbá az is, hogy a károsodás először mindig a legkisebb húzószilárdságú helyen keletkezik. Ennek megfelelő en a rezgési sebesség növekedésével a károk keletkezési sorrendje által ában a következő : vakolati repedések tovaterjedése, új vakolati repedés keletkezése, sarkok mentén tégla-betonelem-elválás stb. 3.3. A rezgések időtartamától, illetve gyakoriságától való függés
Az építményeket életük során számos külső és belső hatásnak tesszük ki. Ilyen hatás a hőter helés, szélnyomás, a szerkezeti elemeken bekövetkező fizikai-kémiai változások stb. [25]. Az elöregedés folyamán ezek a változások részben korrigáhatók (pl. újravakolás, festés stb.). A szeizmikus hatások ezeket a változásokat elősegítik. Úgy látszik, hogy gyakori hatás esetén az öregedés előbb következik be, és egyre nagyobb lesz a rezgések miatt bekövetkező, már érzékelhető kár fellépésének lehetősége , az építményt esetleg más kategóriába kell átsorolni [8. Megjegyzés]. Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy a rezgések gyakoriságának kisebb a jelentősége a károk keletkezésénél, mint azt számosan vélik. 4. A szeizmikus károk
valószínűségi
értelmezése
Az elmondottak alapján teljesen nyilvánvaló, hogy bármilyen kis rezgés is károsító, éppen ezért kategorikusan kijelenteni, hogy a még megengedett legnagyobb rezgési sebesség alatt kár nincs, fölötte pedig van, nem lehet. Amennyiben a károsodott építmény oldaláról közelújük a kérdést, azt kell eldönteni, hogy az építményen volt-e olyan szerkezeti elem, amely valamilyen oknál fogva nem viselte el a rezgéseket, és miért viselte el egy másik építményen, vagy ugyanezen építményerr egy másik elem. Már ebből a két szempontból is nyilvánvaló, hogy a bekövetkező és a be nem következő károkra statisztikát lehetne készíteni, és ezek értelmezéséhez a valószínűségszámítást segítségüllehet hívni. 36
4.1. Az épülethibák eloszlása szerinti kárlehetőség értelmezése Tekintsünk egy nagyobb települést több száz azonos jellegű és nagyságú építménnyel. Ettől a településtől elegendően messze hozzunk létre rezgéseket úgy, hogy minden épületre azonos nagyságú rezgés jusson. A rezgéskeltés közben figyeljük meg az épületeket, és jegyezzük fel, hogy egyes rezgéseknél milyen kár jön létre. Ha ezek közül önkényesen kiválasztunk valamilyen kárt (pl. ablak fe letti áthidaló és fal mentén keletkező repedés), belátható, hogy nem minden épületen keletkezik egyszerre a kár, hanem csak egy rezgési sebességérték fölött egy-két épületen. Növelve a rezgési sebességet, egyre több házon keletkeznek károk. Plauzibilis az a feltevés , hogy a hibahelyek eloszlása a házakon a Gauss-eloszlást követi, és ennek megfelelően a kiválasztott kártípus is ezt követi . Gondolatkísérletünk két kiválasztott káreseményének bekövetkezését a rezgési sebesség függvényében ábrázolva nyilván az 5. ábra szerinti képet kapjuk, melynél egyelőre ismeretlennek kell elfogadnunk, hogy a vízszintes (x) skála a v rezgési sebességnek milyen függvénye.
N
"4
..""
5. ábra. A 4.1. fejezet szerinti gondolatkísérlet eredménye Más kár bekövetkezése feltehetően ugyanígy jeliemezhető, ezáltal l, 2, 3, ... ,i, .... N típusú károkat, illetve eloszlásokat kapunk. Valamilyen jellegzetes kár bekövetkezése tehát valamilyen valószínűségű, mely a v rezgési sebesség egyelőre ismeretlen függvényétól függ. Ezek alapján ugyancsak plauzibilis az a feltevés, hogy értelmezbelő az i. esetre a 1;, valószínűségi változó, amellyel a P, valószínűség:
P; (é,; :S: f(v;) )
=
-----=
f(v ;) ( (m; - f(v;) )2 l ex p(-----------------) df(v;)
cJ;'/2n ""' J
( 12)
2cr;
ahol cr, és m, a szórás és a várható érték, P, az i-edik esemény bekövetkezésének valószínűsé ge. Amennyiben a P" P,, PJ, ..... , P,, .... ...PN események bekövetkeznek, ezekhez hozzárendelhetjük a k,, k,, kJ,....... k,, ...... kNköltségeket (pl. a helyreállítási költségeket), amelyekre feltehetjük, hogy kl + k2 + kJ + .. ..... .+ k; + .. .. ... +kN
=
K
=l
(13)
Ezáltal normálás! hoztunk létre, azaz az összes építmény értékét l-nek tekinthetjük a következő matematikai eljárásoknáL 37
A Gauss-eloszlásokra vonatkozó összefüggések sze1int a é,;valószínűségi változók összegére értelmezhető a é, valószínűségi változó, melyre: ~
=
és erre ismét érvényes a
~l +~2 +~3+ ....... + ~i + · ···· ···· ~N
(J 4)
következő:
nv ) P(~ s; f(v)) -
----= crY 2n
(
l exp(""' J
(m- f(vd ------------- ) df(v) 2cr
(15)
Az új összefüggéssei az összes kár bekövetkezésének valószínűségét kapjuk, mely mindaddig nem használható számításokra, rníg az f(v) függvényt nem ismerjük.
4.2. A békés célú nukleáris robbantások kárai Ahhoz, hogy a 4.1. pontban leírt gondolatkísérletet legalább valamelyest közelíteni lehessen, el kellene végezni egy olyan robbantást, amelynek szeizmikus hatását nagy távolságban is érzékelni lehet. Ilyen a nukleáris robbantás, amelynek hatását nagy távolságban is érzékelni lehet. Ezek közül egy esetben (erről van iJOdalmi adatokkal tudomásunk) mintegy 200 kmes körzetben végeztek szeizmikus méréseket, és egyúttal a bekövetkezett épületkárok számát is megadták [28]. Kénytelenek vagyunk feltételezni, hogy a 15-20 km-es s ugárkülönbségű övezetekben az építmények jellege, hibahelyei összehasonlíthatók, ezért az adatok általános jellegűeknek tekinthetők . A károk számát a mért rezgési sebesség logaritmusának függvényében Gauss-féle skálán felvéve egyenest kapunk. Ennek alapján az f(v) függvény alakja is eléggé alapos feltételezéssel élve logaritmikusnak vehető fel. Sajnos az irodalom nem közli a károk jel!egét és a helyreállítá~i költségeket, melyeket más úton kell becsülni. 4.3. A károk mértéke néhány rezgésisebesség-intervallumban Mivel alig van konkrét mérési adat, illetve olyan konkrét szeizrnikuskár-leírás, melyhez mért rezgési sebesség is tartozik, kénytelenek vagyunk irodalmi becslésekre hivatkozni , melyeket a III. és a N. táblázat tartalmaz [29, 30]. Ezeket az adatokat megerősítik a kis számú magyarországi megfigyelések [9. Megjegyzés]. Ahhoz, hogy a III. és a IV. táblázat alapján a (15) összefüggéshez is használható adatokkal rendelkezzünk, meg kell becsülni, hogy a táblázatokban leírt károkhoz milyen ki értéket rendeljünk. Ezt egy módon lehet becsülni, ha megkíséreljük meghatározni, hogy az épület eredeti értékéhez viszonyítva a bekövetkezett kár helyreállítására fordított érték mekkora hányadot tesz ki. Ezeket a becsült arányokat a N . táblázat 3. oszlopában vettük fel [31], [l O. Megjegyzés]. Meg kívánjuk jegyezni , hogy az így felvett értékek vitathatók. Ezért minden további erre alapozott észrevétel, következtetés, számítás csak kritikai fenntartások mellett fogadható egyelőre el , míg ezek később nem pontosíthatók, illetve a számítá~ok egzakt volta kétségbe nem vonható. Célunk nem is a pontos összefüggés megkeresése, hanem az elv megfogalmazása, mely lehetőséget ad az egzakt összefüggések megkeresésére.
38
III. táblázat A szeizmikus károk mértékéhez tartozó rezgésisebesség-értékek a hullám terjedési sebességének függvényében [29] szerint. A v értékek mm/s egységben adottak A hullám terjedési sebessége !km/s)
A kár leírása normál építménynél
Repedés nem észlelhető Finom repedések, vakolati repedések Repedések Erő s repedések
1,0-1,5 18
2,0-3,0 30
4,5-6,0 70
30
55
100
40 60
80 115
150 225
IV. táblázat Épülerkárok különböző rezgésisebesség-értékeknél [30] szerint és a becsült helyreállítási költséghányadosok Rezgési sebesség Imrn/si 8- 15 15- 30
30- 60 60-120 120 - 240 240 - 480 480
Szeizmikus hatás
Ablaküveg csörgése Könnyű sérülések hibás helyeken Könnyü sérülés bizonytalan szerkezeti részeken Vakolati repedések, válaszfali repedések Jelentős károk Részleges omlás Teljes omlás
Költséghányad ''
0,02 0,1 0,4 0,8 0,99 0,9999
Összefoglalva a 4.1. és a 4.2. pontokban leírtakat, most már mód adódik a (15) összefüggés paramétereinek meghatározására, és ezzel együtt számítások elvégzésére is. Ehhez azonban még egy feltételt meg kell fogalmazni. Fogadjuk el , hogy a lehetséges kár megjelenése az épületosztályok ll. csoportjában az alsó rezgésisebesség-értékekhez, míg a III. osztálynál a felső rezgésisebesség-értékekhez tartoznak. Ezekhez az értékekhez egy-egy egyenes húzható, ba azt olyan grafikonon ábrázoljuk, melynek függőleges (y) tengelye Gauss-féle, vízszintes (x) tengelye pedig logaritmikus osztású. A két görbével párhuzamosan a 6. ábrán tőlük balra a kettő közötti távolsággal egy további görbe húzható.
39
{
O.(
IC'
IC
/
/ O,fei
,,, 6. Abra. A 011-
Fogadjuk el ezt az I. épületosztályra érvényesnek. A három görbéhez tartozó m és a értékek most már meghatározhatók, ezek ismeretével a P(l), P(2) és P(3) valószínűségekis számíthaták valamely log(v) értékhez. [32], [ll . Megjegyzés]. 4.4. A még megengedhető legnagyobb rezgési sebesség értékének valószínűségi értelmezése Az előállított függvényekkel és az így meghatározott m és a értékekkel bármely v rezgési sebesség értéhez a P valószínűség meghatározható, konkrétan a még megengedett legnagyobb rezgésisebesség-értékekhez is. Ezeket az V. táblázatban adj uk meg m és a értékeivel együtt. A táblázat eredménye nyilvánvaló: a még megengedhető legnagyobb rezgésisebességértékeknél a kár valószínűsége annyira kicsi, hogy azt ki lehet zárni, illetve fizetőeszközben kifejezhető értéke gyakorlatilag nincs.
V. táblázat A még megengedett legnagyobb rezgésisebesség-értékek három épületosztályra, és az ezekhez tartozó m, a és P értékek Osztály I II III
Vm
[mm/s)
2 5 10
m
(J
1,681241 1,8 19544 1,973128
0,251399
p 2,7*10' 4,2*10-o 5 ,4*10-~
A robbantás várható szeizmikus hatásának becslése esetén, ha a tervezéshez ezt a valóis meghatározzuk, meghatároztuk az ilyen irányú rizikóvállalás mértékét is. Amennyiben más rizikófaktort is becsülni lehet, például a kőzetszórás valószínűségét, vagy a léglökés nagyságát, és ezekhez is sikerül ezeket a rizikófaktorokat hozzárendelni, megvizsgálhaszínűséget
40
tóvá válhat, hogy a robbantástechnológiai változtatás milyen biztonsági változásokat vonz, esetleg ezek optimurna is meghatározhatóvá lesz. 4.5. A robbantások gyakorisága és a károk közötti összefüggés A rezgések gyakorisága és a károk közötti összefüggés kérdése talán a legvitatottabbak egyike a robbantá~tech1úkai kérdések közül. A kérdésre elfogadott elmélet tudomásunk szerint nincs. Újszerű magyarázattal dr. Sornosvári z~olt próbálkozott [41). Ezen elmélet megkísérelt a fémek ismert vibrációs hatásra való elöregedésével és az építmények ugyanilyen tönkremenetelével kapcsolatot keresni. Sajnos az elmélet nem eléggé meggyőző több szempont miatt. Az építmények általában nem homogének a fémekkel ellentétben, sőt az egyes szerkezeti elemekről sem állítható ugyanez. Még az egyes szerkezeti elemek rugalmassági modulusai is jelentősen eltérnek a fémek hasonló jellemzőitőL Következésként a fémekkel ellentétben az építményeket nem lehet sem homogénnek, sem ilyen mértékben rugalmasnak tekinteni. Mint arra már korábban céloztunk, a tönkremenetel akkor következik be, ha a húzófeszültség az egyes elemek kötési szilárdságát túllépi. Az első tönkremerreteli hely nyilván a legkisebb szilárdságú kötésnél következik be. Mivel ekkor az itt felhalmozódott feszültség a tönkremenetellel felszabadul , egyben a kötés is megszűnik, az egymástól szétváló darabok a rezgéseket most már többé-kevésbé önállóan vehetik fel. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a feszültségállapotok átrendeződése miatt az újabb rezgések itt már nem hatnak, a tönkremenetel következő fázisa egy újabb hibahelynél következik be, melynél nem feltétlenül kisebb a húzószilárdság, mint az a már bekövetkezett kár helyén volt. Tehát az is lehetséges, hogy az újabb kár bekövetkezéséhez nagyobb rezgés szükséges, mint az előző kárt okozó rezgés volt. Ezt alátámasztják a kőbányai melegedőknél tapasztalt károk is . Ezek az épületek, úgy tű nik, nem fokozatosan mennek tönkre, hanem mindig a hozzájuk egyre közelebb kerülő robbantások okoznak újabb és újabb károkat, míg a távolabbi robbantások rezgései hatástalanak maradnak. Az épület mintegy önmaga védekezik a károk fokozódása ellen éppen a hibahely tönkremenetelével mindaddig, rníg újabb hibahely tönkremeneteléhez elegendő rezgés nem éri. Az itt elmondottak alapján talán nem követünk el hibát, ha a kárbecslésnél a rezgések gyakoriságával nem számolunk, csupán az épületet ért legnagyobb rezgést vesszük figyelembe. 5. Perek szeizmikus károkkal kapcsolatban Mivel csak magyarországi tapasztalatokkal rendelkezünk, nem vállalhatjuk az általánosítást, bár számos magánértesülés arra utal, hogy ez megtehető lehetne. A robbanrási helyek (bányák) környezetében levő épületeken előbb-utóbb épülethibák jönnek létre, melyeket, ha a tulajdonos érzi az elvégzett robbantások rezgéseit, előbb-utóbb összefüggésbe hozza a robbantások hatásaival. Amennyiben a robbantást végző a bejelenrést követően a kárt nem ismeri el, építész szakértő által felvett kárbecsléssel ellátott beadvánnyal a bírósághoz fordul. Általános, hogy az első pett hs számú, esetleg egyetlen ingatlantulajdonos indítja el (próbaper). A bíróság az építész szakértői vélemény birtokában vagy újabb építész szakértői és szeizmikus szakértői vizsgálatot kér, vagy csak az utóbbit kéri. Általános, hogy az építész szakéttő nem keresi a kár okát, csupán a felmérés alapján annak összegét állapítja meg, mivel a bíróság is csak ezt kéri. A szeizmikus szakértőtől a bíróság azt váJja el, hogy állapítsa meg a rezgések nagyságát, és egyértelműen mondja ki, hogy a kár származhat-e a szeizmikus rezgéstől, vagy nem, tehát hatáluzott "igen"-t vagy "nem"-et. Ennek megfelelően a szeizmikus szakértőnek a következő problémákkal kell megbirkóznia. Először is a távolság és a töltetnagyság ismeretében meg kell határozni a v rezgési sebesség értékét, amely az ingatlanon jelentkezhetett Mivel a 2.3. pont ezt részletesen tartalmaz41
za, csupán annyi megjegyzést fűzünk ehhez, hogy kedvezőtlen esetben (nincs semmilyen mérési adat, pontatlanul ismert Q értéke, nagyon nagy a felrobbantott mennyiségek közötti különbség, következésként a Q'"/R értéket is pontatlanullehet meghatározni stb.) akár nagyságrendi tévedés is előfordulhat. Mivel minden szeizmikus szakértő tudja, hogy a legkisebb rezgés is károsító, amennyiben a becsült rezgés közelít a még megengedhető rezgésisebesség-értékhez, vagy azt meg is haladja, egyre jobban hajlik azt a kijelentést tenni, hogy a szeizmikus kár valószínű. Amenynyiben nem tudja meghatározni a kár mértékét vagy konkrét előfordulási lehetőségél (pl. a vakolati repedések hány százaléka keletkezhetett szeizmikus kárként), a bíróságot döntésképtelen helyzetbe hozza. Mindezt nehezíti, ha az építész szakértő sem tudja feltárni azokat a kárt okozó építési vagy üzemelési hibákat, amelyek a rezgésektől függetlenül is kárt okoztak, vagy ha a két szakértő által valószínűsített károk okai, illetve értékei nem hozhatók egyensúlyba. Általános, hogy ilyenkor a robbantás! végzőket marasztalják el, tehát a perlekedő ingatlantulajdonos igazságtalan, viszont a megnyert per miatt jogos haszonhoz jut, melyet a robbantá~t végző fizet meg. A próbaper elvesztése bel áthatatlan mennyiségű további pert hozhat maga után. A próbaper precedens értékű bírósági ítélete a további bírósági ítéleteket is befolyásolja érthető módon. Az ítéletek igazságos irányba való terelése új, körültekintőbb szeizmikus szakértő bevonásával is alig lehetséges . Ugyanígy alig képzelhető el, hogy olyan új építész szakértő is található, aki együttműködve a szeizmikus szakértővel a károk nem szeizmikus okát is képes kimutatni, a bíróság elé terjeszteni és az ítéletet befolyásolni. Ilyen esetben a két szakértő együttműködése a függetlenségük feladá~ával is járhat, mely jogilag is alig fogadható el. A két szakértő együttműködésére hazánkban már volt példa, mely megítélésünk szerint az akkori perben talán a lehető legigazságosabb ítéletet hozta [33, 34].
6. Összefoglalás Az erősödő környezetvédelem, a települések terjeszkedése, az ember természetes igénye a nyugalomra egyre jobban előrehozza a robbantással vagy más úton keltett rezgések csökkentésére irányuló törekvéseket. A robbantástechnika és -technológia ilyen irányba történő fejlesztése nem képzelhető el a robbantásoktól származó hullámok keletkezésének, terjedési törvényeinek és hatásainak ismerete nélkül. A környezetvédelem és a költségcsökkentés igénye feltehetően olyan kompromisszum keresésére fog irányulni, mely mérésekre alapított szánútásokat taltalmaz. Ez a tanulmány azt a célt szolgálja, hogy rámutasson azokra a kompromisszumokra, amelyekkel a robbantá~oknál számolni kell , a robbantá~technológia szeizmikus méréssel történő ellenőrzési lehetőségére, korlátaira, más kiegészítő és szükséges adatgyűjtés re. A hullámok terjedésére vonatkozó ismeretek lehetővé teszik a kritikus helyek felmérését, az esetleges anomális viselkedés meghatározását és értelmezését. Ugyanígy lehetővé válik a robbantások kömyezetében levő építményekre jutó rezgések nagyságának számíthatósága, az építmény viselkedésének és az építményre jutó rezgések károsító hatása által keltett kár mértékének becslése is. Ezek az ismeretek lehetővé teszik, hogy a robbantás! végzők átfogó képet alakítsanak ki a bánya tevékenységének környezeti hatásairól, és megfelelő módon tudjanak reagálni a kényszerítő körülményekre is.
42
Megjegyzések [1. megjegyzés] Az interferencia létrejöttéhez szükséges, hogy két v,= A,*sin(ro,t+<j),) v2 = A,*sin( (l),t+<j)z) hullám esetén teljesüljenek a következők : ro, =ro,; A, = A,; amikor is kioltás következik be, ha <j)z-<j), = (2n+ l )*rr kétszeres amplitudójú hullámot kapunk, ha <j),-
ba. Ezen szeizmogramok távolságfüggését vizsgálva adódott, hogy egy lazán kötött homokos talaj esetén a legkisebb csillapítás i együttható kb. 20 Hz-nél jelentkezik. A frekvencia függvényében további minimumok jelentkeztek 38 és 65 Hz-nél, jó egyezésben az idevonatkozó elméletekkel.
[4. megjegyzés] Ha a földrengés kipattanási helye hegyvidék, melyhez közel feltöltéses alföld van, az alföldön általában nagyobb károk tapasztalhatók. [5. megjegyzés] Tekintsük a kőb ánya és az alluvium találkozási vonalát Mindkét oldalon vegyük fel a szeizmogramot egymáshoz közel. Erre alkalmazzuk a (8) összefüggést, és azonnal osszuk el egymással:
A reflexiós együttható által okozott változástól el tekintünk, melyet a"' jellel jeleztünk A mérési elrendezésnek megfelelően R,", R,. Nem számolunk a kőzet és a talaj közti s űrűségkü lönbséggel, tehát p,",p,. Lényegesen eltérnek viszont a c terjedési sebességek: kőzet esetén c, "' 2000-2500 m/s, míg talaj eselén c, "' 300-1000 rn!s, következésként c,/c, "' 2 - 8. Az integrációs idő általában nem nő 1,5 -2-ször nagyobbra, így v, értékének nőni kell. Az effektust a kőbányák mintegy 75 %-ánál kimutattuk A növekedés egy kőbánya esetén az l ,5-szeres csúcsérték-növekedést is elérte [ll]. Vegyük észre, hogy szó sincs a szeizmikus energia növekedésé ről , ezért az esetleges károka két különböző talajon ha eltérnek egymástól , annak okát nem a szeizmikus energia változásában, hanem az átviteli- és a vál
[6. megjegyzés] Békés célú nukleáris robbantásokkal keltett szeizmikus hullám esetén a rezgési sebesség, távolság függésre külön-külön összefüggés ismert aszerint, hogy a hullámkeltés kőzetben , vagy alluviumban történt [38]. Alluvium esetén nagyobb rezgések keletkeznek. Oka feltehetően a hullámtorlódás. Az l !lS alatt lej átszódó nukleáris robbanás és az extrém nagy energia miatt még nagyobb mélységek esetén is a felszínig történő kifutás sebessége mintegy folyamatosan csökken. Nagyobb hangterjedési sebességgel rendelkező kőzet esetén a hullámtorlódás lehetősége egyre jobban csökken. Ennek magyarázatát az [5. megjegyzés] összefüggése is adja. [7. megjegyzés] A [3. megjegyzésJ-ben említett vibrátorokkal lebontásra ítélt házak mellett végeztünk méréseket. Úgy tapasztaltuk, hogy egy kis, alig 75 m'-es ház a legnagyobb regésekkel a 12 Hz-es hullámokra reagál. A tokaji TV-adó ugyanezen sajátfrekvenciáját 2 Hz-ben határozták meg más úton. A kis családi ház esetén az első felharmonikus közelében (24 Hz) már nem volt kimutatható, hogy változás állt volna be a reagálásban. Mindezek alapján úgy tűnik , hogy az építmények saját frekvenciái 1-15 Hz tartományba esnek, és legfeljebb az első felharmonikusnállehet rezonanciára való hajlamot feltételezni, tehát a megállapított1-30Hz-es veszé44
lyes frekvenciaintervallum az egyes országok elfogadott szabványaiban helyes. Az efölötti frekvenciájú rezgésekre az átviteli függvény erősen csillapító hatású, illetve a válaszfüggvény a rezonanciát kizárja.
[8. megjegyzés] A magyarországi előírások (ÁRBSz) szerint, ha a robbantá~ok száma évi ötnél kevesebb, a v még megengedhető rezgési sebesség kiszámításánál a k=25 érték a megengedett k=50 helyett (Koch-képlet). Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy ekkor a még megengedett rezgési sebesség értéke kétszerese lehet az V. táblázatban megadott értéknek. Egyes szabványok folyamatos rezgések esetére hasonlóan szabályozzák a még megengedhető rezgési értékeket. Svájcban pl. folytonos rezgés esetén a fele akkora rezgési sebesség a még megengedett irányadó érték, rnint időszakos rezgések esetén [39]. [9. megjegyzés] A (15) függvény konkrét vizsgálatához két esetben kíséreltünk meg felhagyott épületen olyan rezgést létrehozni, amelynél kár kimutatható . A kísérletekhez sikerült viszonylag alacsony frekvenciájú, nagy rez gésisebesség-értékű rezgéseket létrehozni . A beremendi kőbánya közelében egy felhagyott hétvégi házon a robbantással keltett rezgési sebesség 42 mm/s volt, a rezgés frekvenciája 25 Hz. Kárt detektálni nem sikerült Tény azonban, hogy a falakon lerakódott por részben lerázódott, ezért valószínű , hogy nem kötött, vagy rosszul kötött vakolat lehullott volna. Meglévő vakolati repedések tovaterjedését nem sikerült megállapítani. Másik esetben vibrátorokkal kíséreltünk meg kárt létrehozni. Az elért rezgési sebesség ekkor 30 mm/s értékű volt 12 Hz frekvenciánál. Kárt egyértelműen itt sem lehetett detektálni. Ez esetben azonban a vizsgált épülettől kb. 20 m-re levő épületről egy kúpcserép leesett, melyről megállapítottuk, hogy a kötését biztosító vakolat már a kísérletek előtt elvált, így csak a súrlódás tartotta az eredeti helyén. A becsült rezgési sebesség itt 5 mm/s körüli érték lehetett. Egy robbantásos betonbontási munkánál a robbantás közelében levő műszerház betonaljzatán 95 mm/s rezgési sebességet mértünk, l 00 Hz rezgési frekvencia mellett. Ekkor a rezgések az ablakkeretből egy tábla üveget kiráztak, mely egészben kiesett, és a betonaljzatorr tört össze [40]. További hivatkozásként említjük meg, hogy a beremendi kőbányában egy melegedőépü letet (alapterülete kb. 3x4 m volt) kérésünkre csak akkor bontottak le, arnikor az már a fúrási munkákat is zavarta, és a robbantá~i frontoktól mért legközelebbi távolsága alig haladta meg a 10m-t. A becsült rezgési sebesség itt meghaladta a l 00 mm/s értéket, a rezgések frekvenciáját pedig 30 Hz körüli értékben becsüljük. Sajnos távvezérelhető műszerek ekkor még nem álltak rendelkezésünkre. Szeizmikus károk itt már megfigyelh etők voltak: ajtó-, ablakel válás, betonfödém-téglafalelválás, falazari repedések [40]. Ezek a megfigyelések arra késztetnek bennünket, hogy a JIT. és a IV. táblázat értékeit helyesnek fogadjuk el , melyből a lehetséges károk alsó határa becsülhető, illetve az irodalmi adatok legalább részben alátámasztottnak mondhatók. [10. megjegyzés] A 15-30 mrn/s intervallumban a falak egy részének újravakolási költsége. A 30-60 mrn/s intervallumban teljes újravakolás, néhány nyílászáró cseréje. A 60-120 mm/s intervallumban teljes vakolás, belső válaszfalak bontása, javítása, nyílászárók cseréje. A 120-240 mm/s intervallumban főfalakjavítása, új födém és nyílászárók beépítése, új tető építése, részben bontott anyagok segítségéve!. A 240-480 mrn/s intervallumban bontás az alapokig, az alap megerő45
sítése, új falak és tetőszerkezet építése, részben a bontott anyagok felhasználásával. A 480 mm/s-ná1 nagyobb rezgéseknél teljes újjáépítés, kismértékű bontási anyag újrahasznosítható.
[ll. megjegyzés] A számításhoz felsőmatematikai múveletek végzése szükséges. Ehhez a HP-67 programozható zsebszámológépre írt programot basic programra írtuk át. A program első része lehetövé teszi, hogy a mért rezgésisebesség-értékekkel meghatározzuk a (IQ) összefüggéskés n paramétereit, és ezzel a v rezgési sebességet számítsuk egy általunk meghatározott távolságintervallumra (10) összefüggés és a (ll) Koch-képlet szerint. Bármely választott Q értékhez a P ,, P, és P3 valószínűségeket is adja a program, illetve Q-t intervallumban megadva a lépésköznek megfelelő számú táblázat készíthető mindhárom P értékre. A mai modern gépeknél en·e már nincs szükség. A számítások excel-ben minden további nélkül elvégezhetők, és táblázat készíthető.
Irodalomjegyzék [l] [2] [3] [4] [5]
[6] [7]
[8] [9] [10] [ll] [12]
[13]
46
Thum, W.: Über das physikalisch-mechanische Verhalten von Gestein unter Sprengeinwirkung. Nobel Hefte. Jg. 37. (1971). Efremov, E. T.: K voproszü racionalnüj dlinü kolinki Zllljada. 1057./14. 1965. Nyedra. Kis M. : Die Entwiklung und der heutige Stand der GroBbohrlochsprengungen in Ungarn. 21. int. Informationstag für Sprengtechnik. WIFI. Linz. 1990. König, R. : Das Zünden mit elektronischen Zündern in Steinbrüchen. Nobel Hefte. Jg. 57. (1991.) Hl. Havermann, T. , Vogt, W., P1aumann,G. , König, R., Thomas, K. : Digitale Haufwerkanalyse von elektronisch gezündeten Sprengungen im Steinbruch GroBBieberau der Odenwiilder Hart~tein lndustrie G.m.b.H. (OHI). Nobel Hefte. Jg.61. (1995). Kis M.: Etudes relatives au rote et au comportemeni du bourrage. Explosifs. Trimestriel. (1979). Kis M., Koczor L.: Einige Bemerkungen über die seirnisebe Wirkung der Sprengarbeiten. Mitteilung des ungarischen Zentralinstitut für die Entwiklung der Bergbaus. No.21. (1978). Fogelson, D. E. , Duwall , WI., Atchinson,T.C.: Strain Energy in Explosion generated Stain Pu1ses. U.S . Bureau of Mines; Rep. Inv. No. 5514. (1959). Bassa-Kun: Robbantástechnikai Kézikönyv. Műszaki Kiadó. Bp. 1956. Kis M.: Talaj-rezgéssebesség mérése Szeged város belterületén. 31-62174 sz. Kutatási Jelentés. BKI. Tatabánya. 1975. Kis M.: A nagyharsányi kőbánya szeizmikus adott~ágai. BKL. Bányászat. 109. Nr. Sp. 2. BKI. Közl. XX. évf. No. 2. (1976). Pucskov, Sz.V. : Vlijanije verchnevo sloja na intenzivnoszt szeizmicseszkich kolebanij pri zem1etrasenijak. Szeizmicseszkie iszledovanija dlja stroitelsztva. Izd. Nauka. Moszkva. 1971. Thomas, K.: Das Zünden von GroBbohrlochsprengungen nút verbesserte Haufwerkzerkleinerung unter Vermeidung des Abschlagens von Sprenschnüren und nút verrninderten Sprengerschütterungen. Nobel Hefte. Jg. 53. (1987). H.1/2.
[14] [ 15] [16]
[ 17] [ 18] [19]
[20] [21] [22] [23]
[24] [25]
[26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33]
[34]
[35]
Thum W.: Stand und Entwicklungstendenzen in der Gewinnungssprengtechnik über Tage. Fúrás-robbantástechnika 1995. Miskolc-Tapolca. Li ck, J.: Einsatz der Laser-Vermessungsinstrumente für Bmchwandaufmessungen in Steinbrüchen. Fúrás-robbantástechnika 1995. Miskolc-Tapolca. Kis M.: Nagyrobbantá~ok tervezéséhez szükséges robbantástechnológiai elvek összefoglalása programozható kisszámítógépre. 31/100176 sz. Kutatási Jelentés. BKT. Tatabánya. 1977. Bohus G., Kis M.: Egy kőbánya környezetének szeizmikus problémái. B KL. Bányászat. l 08. évf. Nr. Sp. l. B KI. Közleményei . XIX. évf. Nr. l. (!975.) Müller, B.: Praktische Ergebnisse von GroBbohrlochsprengungen mit doppelte Zündung. Spreng. Info. Mitteilungsblatt des D.S .e.V. H. 2. (1991.) Thomas, K.: Redundantes Zünden von langen Ladeseulen unter besondere Beachtung der auftretenden Sprengerschütterungen. Nobel Hefte. Jg. 61. H. l. (1995 .) Bohus G.: Schutz der Kristallhöhle in Beremend gegen Sprengschaden. 22. Int Informationstag für Sprengtechnik. WIFI. Linz. 1991. Kis M.: Abbruchmethodebei der die Vibrationen stark reduziert sind. 24. Int. Informationstag für Sprengtecbnik. WIFT. Linz. 1993. Általános Robbanrási Biztonsági Szabályzat. Hinzen, K. G., Reamer S. K.: Verringemng von Sprengerschütterungen durch Zünderoptimierung und elektronische Zünder- ein B1eispiel aus der Praxis. Nobel Hefte. Jg. 57. H. 2/3/4. ( 1991.) Kis M.: A vibroseis eljárással keltett felületi hullámokra vonatkozó biztonsági vizsgálatok. 31-58176 sz. Kutatási Jelentés. BKI. Tatabánya. 1977. Orrnos T., Ferenczy L.: Felszinközeli robbantásak épületekre, létesítményekre gyakorolt hatásának vizsgálata. IV. Nemzetközi Robbantástechnikai Konferencia. Balatonfüred. 1975. Howels, D. A., Haigh, I. P., Taylor, C. : Dyoamic Waves in Civil Engineering. John Wiley and Sons. L.t.d. London, New York, Sydney, Toronto. 1975. Rényi A.: Valószínűségszámítás. Bp. 1954. Holzer F.: Ground Motion and Boulding Daruage from Underground Nuclear Detonations. I.A.E. ATC. 81 -6/6. Gustavsson: Swedish Blasting Technique. S.P.I. Götenburg. Sweden. 1973. Autoren Kollektív: Handbuch Sprengtechnik. VEB . Deutsch. Veri. Grundstofindustrie. Leipzig. 1975. Kis M .: Seismische Wirkung der Sprengerschütterungen auf Gebaude. VII. Jnt. Sprengtechn. Konf. Balatonfüred. 1985. HP. 67 . Ownershandbook. MATH. PACK. 26. A. Gyetvai J. , Csák B.: Szakértői vélemény a Cement és Mészmúvek Beremendi Gyára által végzett bányarobbantásoktól száJmazó épülelkárok és azok okainak vizsgálatáróL Múszaki Egyetem. Bp. 1983. Kis M.: 292-012-3-1120. sz. Szakértői Vélemény. Beremend község lakóházainak és a bánya környezetének károsodása a kőbányai robbantások miatt. KBFI. Tatabánya. 1979. Kis M .: A gyutacsok időzítési hibájának hatása a rabbautások által keltett rezgéshulláJnok sebességamplitudójára. 251-0059-1140-00 sz. Kutatási jelentés. KBFI. Tatabánya. 1979. 47
[36] [37] [38]
[39] [40] [41]
Hinzen K.G.: Seismische Messungen bei Sprengungen mit elektronisebe Zündem. Nobel Hefte. Jg. 56. H. 1/2. (1990). Mérési jegyzőkönyv és ennek kiértékelése a barcsi fűrészüzemben végzett rezgésmérésekrőL (Készítette: Kis M. 1982.) Kis M., Bohus G.: A nukleáris robbantások alkalmazási feltételeinek vizsgálata a recski mélyszinti ércbányában végzett bakteriológiai kilúgzáshoz. 251-092-9-1120-00 sz. Kutatási részjelentés. KBFI. Tatabánya. 1979. Erschütterungen. SN. 640312a. sz. Svájci szabvány. Nem publikált eredmények. Dr. Sornosvári Zs. : Gyakori robbantások szeizmikus hatása lakóépületekre. Fúrás-robbantástechnika 1997. Miskolc-Tapolca. 1997.
A Magyar Robbantástechnikai Egyesület kiadványa Összeállította: Dr. Bohus Géza és Bőhm Szilvia Készült a Német Nyomdában Miskolcon, 130 példányban
48
A Magyar Robbantástechnikai Egyesületet 2006. évben támogató már ismert jogi tagok AGRICOLA-94 Bt. - Miskolc AZIMUT 90 B t. - Kazincbarcika BÚVÁR Kft. - Szolnok CALAMITES Kft. - Pécs COLAS-ÉSZAKKŐ Kft. - Tarcal FÁ:aiSZER Kft. - Szentendre CALLMIX Kft.- Budapest HÍDÉPÍTŐ SPECIÁL Kft.- Budapest HOLCIM HUNGÁRIA Rt. -Lábatlan INICIÁTOR-M Bt. - Miskolc IPARI ROBBANÓ Kft. - Peremarton KŐ- ÉS KAVICSBÁNYÁSZATI Kft. -Budapest KÖTÉS Kft.- Kádárta MÁT-ER Kft.- Tapolca MECSEKÉRCZrt.-Pécs METALLTECH Kft.- Budapest ROBOTEK 2000 Kft.- Pécs TÜV Rheinland Intereert Kft.- Budapest VENTO Bt.- Tapolca
=
·.·' .{·.
'
,.
'
-.
• -':.
'•
~-~
...
j .• .,. •• - .
=
névsorakiegészült az alábbi társaságokkal: DRILL-KER Kft.- Dabas MIKEROBB Kft. - Miskolc SKUBLICS ÉS TÁRSAI Kft. - Solymár
