.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma együttműködésben a Belügyminisztériummal, a Külügyminisztériummal, a Magyar Turisztikai Hivatallal, a Megyei Jogú Városok Szövetségével, valamint a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségével pályázatot hirdet "A Kultúra Magyar Városa 2006" cím elnyerésére
Azonosító szám: 2.1-03. I. A pályázat tárgya, célja A nemzeti kulturális örökség minisztere a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 7.§ (1) bekezdésének megfelelően szakmai címet adományoz. A 3/1999. (II.24.) NKÖM rendelet 22/I. § (1) alapján a Kultúra Magyar Városa cím, az adományozás évének megjelölésével olyan városi helyi önkormányzat elismerése, mely a kulturális, művészeti életét kiemelkedően fejleszti, támogatja és kulturális értékeit példaértékűen mutatja be. A Kultúra Magyar Városa cím adományozásának célja a kultúra gazdasági, társadalmi, és regionális jelentőségének elismertetése és megerősítése mind a városok döntéshozói, mind az állampolgárok felé. A cím elsősorban eszmei értékű, a városok által eddig elért kulturális szint/teljesítmény értékelésére, valamint fenntartható fejlesztéseket elősegítő programok elismerésére szolgál. A cím elnyerése pályázat útján, a nemzeti kulturális örökség minisztere által felkért bíráló bizottság előterjesztése/javaslata alapján/közreműködésével történik évente egy alkalommal 3 kategóriában, lakosságszámtól függően. II. A pályázók köre A cím elnyerésére pályázatot nyújthatnak be városok önkormányzatai, a pályázati kritériumoknak és a 2005. jan.1-i lakosságszám (KSH évkönyv; 2004. 2.11.29.p) szerint alábbi kategóriáknak megfelelően: a) 30.001 lakos feletti, b) 8.001-30.000 lakosú, c) 8.000 lakos alatti városok. A 12/2005. (III. 22.) NKÖM rendelet 1. § (5) bekezdése értelmében a címet elnyert város önkormányzata a cím ismételt elnyerésére legkorábban a cím adományozását követő 5. évtől pályázhat.
1
.
III. A kiválasztás szakmai, tartalmi követelményei A.
A városok által eddig elért kulturális szint 1) A város adottságainak ismertetése: a) a város történelmi és jelenkori kulturális szerepe; b) az épített örökség (kastély, vár, történelmi városmag, világörökség) állapota és kulturális fejlesztései a hivatalos műemléki nyilvántartásban szereplő vagy helyi védelem alatt álló ingatlan(ok)on vagy világörökségi helyszín(ek)en; c) a város regionális, megyei vagy kistérségi központi szerepe a térség kulturális életében; d) közoktatás, felsőoktatás, művészeti oktatás rendszere, a képzésben résztvevők száma (az előző 5 év adatai alapján). 2) A város kulturális aktivitása: a) városfejlesztési tervek kulturális elemei; b) kulturális beruházások száma (az előző 5 év adatai alapján); c) város költségvetésében a kulturális területre fordított támogatás mértéke százalékban, ebből központi, normatív és önkormányzati támogatások aránya (az előző 5 év adatai alapján); d) saját forrásból nyújtott támogatás (az előző 5 év adatai alapján); e) kulturális fejlesztésekkel kapcsolatos pályázati aktivitás: az önkormányzat, az intézmények, szervezetek benyújtott pályázatainak aránya és a sikeresek száma (az előző 5 év adatai alapján); f) magántőke bevonása a kulturális életbe (beruházások, szponzoráció, PPP) (az előző 5 év adatai alapján); g) régió, kistérség bevonása, agglomeráció kulturális értékeinek figyelembe vétele (az előző 5 év adatai alapján); h) civil szervezetek részvétele, magánkezdeményezések száma (az előző 5 év adatai alapján). 3) Művészeti élet, közművelődés és közgyűjtemények helyzete: (az előző 5 év adatai alapján) a) a városban található kulturális intézmények száma, állapota: művészeti intézmények (színházak, art mozik, stb.), közművelődési intézmények, közgyűjtemények (múzeumok, nyilvános könyvtárak, levéltárak); b) kulturális, művészeti programok (előadóművészeti programok, előadások, kiállítások, koncertek) száma, jellege; c) kortárs művészet és kreatív ipar szerepe és teljesítményei; d) közművelődési és közösségi programok száma, helyi lakosság és a városba látogatók részvételi aránya a programokon; e) a művészeti élet szereplőinek (alkotóművészek, előadóművészek) aktív jelenlétéhez, kibontakozásához nélkülözhetetlen színtér biztosítása (galéria, kiállítóhely, műteremlakás, művészeti tábor, művésztelep, próbaterem stb). 4) A város külső-belső kapcsolatai: a) a nemzetiségek, kisebbségi önkormányzatok száma, szerepe; b) testvérvárosi, partnervárosi kapcsolatok száma, jellege; c) megyei és regionális kapcsolatok; d) európai, valamint Európán kívüli országokkal fenntartott kapcsolatok; e) város és felsőoktatási intézmények együttműködése; 2
.
f) város és egyházak együttműködése. B.
Kulturális turisztikai helyzetkép 1) Kulturális turisztikai vonzerők száma, jellege: a) épített örökségi vonzerők és azok turisztikai hasznosításának bemutatása b) fesztiválok, kulturális turisztikai programok jellege (helyszínek, hagyományok adottságaira épülő jellege); c) programsorozatok száma, időtartama, hatóköre (országos, regionális, nemzetközi); d) műsortervének művészeti tartalma, színvonala, műfaji sokszínűsége; e) kortárs művészet szerepe; f) egyházi, vallási programok, templomi koncertek száma, aránya; g) muzeális intézmények kínálata, időszaki kiállítások; h) kézműves nyitott műhelyek száma; i) programok időbeni eloszlása (rendezvénynaptár) - időszakos, szezonális vagy, éves kínálat. 2) Turisztikai infrastruktúra megléte, állapota: a) szálláshelyek száma, kategóriája, elmúlt évek jelentősebb turisztikai beruházásai; b) kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák száma; c) információs rendszer (eligazító tábla, Internet honlap, kiadványok); d) városkép, díszvilágítás; e) szolgáltatási háttér, parkolási lehetőség. 3) Éves turisztikai látogatószám alakulása az elmúlt 5 évben. 4) Turisztikai marketingre fordított összeg és ennek aránya a város költségvetésében az elmúlt 5 évben.
C.
Horizontális követelmények (az előző 5 év adatai alapján) 1) Környezeti és gazdasági fenntarthatóság szerepe a városfejlesztésben 2) A kultúra szerepe a városmarketingben. 3) Esélyegyenlőség érvényesülése: a) a kultúrához és a kulturális javakhoz történő azonos esélyű hozzáférés garantálása; b) a sajátos igényű emberek részére szervezett rendezvények száma, aránya, hozzáférhetősége; c) nők számára szervezett programok száma, aránya; d) gyermekprogramok száma és aránya, művészeti csoportok, alkotó körök; e) ifjúság, diákok szerepe a város kulturális életében; f) nemzetiségek kulturális tevékenységének támogatása; g) kulturális civil kezdeményezések száma, önkéntesek aránya; h) kulturális intézmények akadálymentesítése; i) szociálisan, mentálisan hátrányos helyzetűek részére szervezett (lehetőség szerint térítésmentesen igénybe vehető) programok szervezése; j) nagycsaládosok számára összeállított programok, rendezvénysorozatok.
3
.
IV. A Kultúra Magyar Városa cím adományozásának formája és előnyei 1) A Kultúra Magyar Városa címet a nemzeti kulturális örökség minisztere adományozza évente 1-1 város önkormányzata részére a következő kategóriákban: a) 30.000 lakos feletti, b) 8000-30.000 lakosú, c) 8000 lakos alatti városok. A 12/2005. (III. 22.) NKÖM rendelet 1. § (5) bekezdése értelmében a címet elnyert város önkormányzata a cím ismételt elnyerésére legkorábban a cím adományozását követő 5. évtől pályázhat. 2) A cím megszerzésével járó előnyök: a) a cím elnyerését igazoló oklevél, b) a cím használata a marketingben, kommunikációban, c) a cím használata a városi önkormányzat intézményei és fesztiváljai által, d) a cím használata pályázatok benyújtásánál, e) a Kultúra Magyar Városa logojának/emblémájának használata, f) a kiírók által felajánlott pénzjutalom. A címet a nyertes városok, kizárólag az adományozás évének megjelölésével, korlátlan ideig használhatják. V. A pályázat benyújtásának módja, formai követelmények 1) A pályázat magyar nyelven, kizárólag e pályázathoz készített pályázati űrlappal együtt nyújtható be. A pályázati űrlap tartalmazza a beadandó dokumentumok formai követelményeit. Az űrlap sem tartalmában, sem formájában nem változtatható. A pályázati űrlap a NKÖM Ügyfélszolgálat Irodáján személyesen átvehető vagy a NKÖM honlapjáról (www.kultura.hu/nkom/tenders/) letölthető. Továbbá letölthető a Magyar Turisztikai Hivatal (www.mth.gov.hu) Megyei Jogú Városok Szövetsége honlapjáról (www.mjvsz.hu) is. 2) A pályázat kizárólag postai úton – tértivevényes küldeményként – adható be a következő címre: Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága Fejezeti Pályáztatási Csoport 1085 Budapest, Gyulai Pál u. 13. 1388 Budapest, Pf: 82. Kérjük, hogy a borítékra írja rá a pályázati felhívás címét: , „A Kultúra Magyar Városa 2006” cím 3) A pályázatokat 2 elkülönített példányban (1 eredeti, 1 másolat), de egy csomagban kell beadni, valamint a határidőig elektronikus úton is el kell juttatni a következő címre:
[email protected]. Az eredeti példányt (melyben minden 4
.
dokumentumnak eredeti aláírással, pecséttel, hitelesítéssel kell rendelkeznie) kérjük, jelöljék meg "EREDETI" felirattal. A hitelesítésre a pályázó önkormányzat polgármestere vagy polgármester-helyettese jogosult. 4) A pályázat benyújtásának határideje (postára adás dátuma): 2006. július 15. Hiánypótlásra lehetőség nincs! A határidő után, vagy hiányosan benyújtott pályázatokat a bíráló bizottság nem tudja figyelembe venni. 5) A pályázattal kapcsolatban további információkért az NKÖM Kulturális Turizmus Osztályához lehet fordulni a 061 484-7234-es telefonszámon. VI. Az elbírálás menete 1) A pályázatokat a nemzeti kulturális örökség minisztere által felkért Bíráló Bizottság értékeli. 2) A pályázatok elbírálása együttesen, pontozásos rendszerben történik. 3) Érvénytelen a pályázat, ha a) a Kultúra Magyar Városa címre nem jogosult pályázó nyújtotta be; b) határidőn túl nyújtotta be; c) a pályázatot a pályázati űrlap nélkül, nem megfelelő, vagy hiányosan kitöltött adatlapon nyújtották be; d) a pályázat nem felel meg az űrlapon feltüntetett formai követelményeknek Az érvénytelen pályázatokat a Bíráló Bizottság a pályázatban leírt pályázati cél vizsgálata nélkül elutasítja. VII. Az elbírálás szempontrendszere Valamennyi pályázat az alábbi szempontok alapján kerül elbírálásra: A.
A város kulturális tevékenységének szakmai értékelése 1) 2) 3) 4)
B.
C.
A város épített örökségi adottságai és hasznosításának színvonala A város kulturális aktivitása Művészeti élet, közművelődés, közgyűjtemények helyzete az önkormányzat területén Külső-belső kapcsolatok
Kulturális turizmus 1) 2) 3) 4)
40 pont
20 pont
Kulturális turisztikai vonzerők Turisztikai infrastruktúra Turisztikai látogatószám Turisztikai marketing tevékenység
Horizontális követelmények értékelése
20 pont 5
.
1) 2) 3) D.
Költségvetési, pályázati források mértéke 1) 2)
E.
A fenntarthatóság érdekében megtett intézkedések Marketing terv Esélyegyenlőség
Részletesen kidolgozott, beadott pályázatok száma, elnyert támogatások száma; Költségvetésből kulturális területre fordított saját forrás, támogatás aránya.
A pályázó felkészültsége 1) 2)
10 pont
10 pont
A pályázó pénzügyi háttere, stabilitása; A pályázó szakmai felkészültsége, korábbi tevékenységének referenciái.
Nem támogathatóak azok a pályázatok: a) b)
amelyek a fenti szempontok alapján történő értékelés során nem érnek el 75 pontot, vagy amelyek szakmai pontszáma (az elbírálás szempontrendszerének „A” és "B" bekezdése) nem éri el a 30 pontot, vagy
Döntés: A Bíráló Bizottság a pályázat benyújtási határidejét követő 30 munkanapon belül készíti el a pályázati döntéshez szükséges javaslatát. A szakértői bizottság javaslata alapján, a nemzeti kulturális örökség minisztere a javaslattételtől számított 30 napon belül dönt. Az eredményről a döntést követő 15 munkanapon belül a pályázó önkormányzat értesítést kap és az eredményt az NKÖM nyilvánosságra hozza. 2006. április
Dr. Bozóki András a nemzeti kulturális örökség minisztere
6
