Örömmel tudatjuk mindenkivel, akit érint, hogy

12. évf. - 2016/9-10. szeptember-október

MÉRFÖLDKŐ A HAZAI MEZŐGAZDASÁGI BIOTECHNOLÓGIA VILÁGÁBAN

Örömmel tudatjuk mindenkivel, akit érint, hogy

Igény szerint nyitott arra, hogy az agrárpolitikai, a kormányzati döntések szakmai megalapozásában aktív szerepet töltsön be. Az Egyesület támogat minden olyan szándékot és kezdeményezést, amely a hazai biotechnológiai kutatások és fejlesztések nemzetközi versenyképességét javítja. Csak így tudjuk biztosítani részvételünket az uniós programokban, és azt, hogy csökkentsük technológiai kiszolgáltatottságunkat. Az IMBE szervezeti hátteret biztosít a nemzetközi együttműködések számára, kiemelten a Pannon régió országainak intézményeivel, biotechnológiai szervezeteivel megvalósuló közös szerepvállaláshoz.

2016.szeptember 30. napján jogerőre emelkedett az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület (IMBE) megalakulásáról szóló bírósági határozat. Az új szervezet a korábbi Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület, valamint a Pannon Növény-biotechnológiai Egyesület egybeolvadásával jött létre. Célja, hogy még hatékonyabban segítse a biotechnológia sikeres szerepvállalását a magyar agrárium és élelmiszeripar innovatív lehetőségeinek kihasználásában. Közel 100 éve annak, hogy Ereky Károly megalkotta a „biotechnológia” kifejezést, és munkásságával bizonyságát adta annak, hogy az új szemlélet jelentősen segítheti a mezőgazdasági gyakorlatot. Mára már a modern agrárbiotechnológia termékei mindennapjaink integráns részévé váltak, és a világtendenciák e tevékenység további jelentős térhódítását vetítik előre. Az IMBE aktivitása egyaránt felöleli a mikrobákkal, a növényekkel vagy akár az állatokkal kapcsolatos biotechnológiai fejlesztéseket, amelyek a biológiai folyamatok optimalizálása révén gazdasági eredményességet biztosítanak.

Az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület alapító tagjai mindazon oktatási, kutatási intézmények, agrár-biotechnológiai cégek, szervezetek, magán személyek, akik korábban részt vettek az előd Egyesületek tevékenységében. Ezzel együtt a hatékonyabb szerepvállalás szükségessé teszi a közreműködök körének és számának bővítését. Az új szervezeti forma, a megfogalmazott célok alapján a gazdák, a mezőgazdasági vállalkozások bekapcsolódásával alapjaiban új lehetőségekkel bővülhet az Egyesület tevékenysége. Az Egyesület nyitott mindenki előtt, aki érdeklődik az agrár-biotechnológia iránt. Az Egyesület honlapján, az www.imbe.hu /jelentkezes oldalon lehetőség van online jelentkezni az egyesületbe, vagy letölthető a tagfelvételi kérelem formanyomtatványa.

Az új Egyesület kiemelt feladatként kezeli a tudományos hitelességű ismeretek széles körű terjesztését a különböző oktatási szinteken, az írott és elektronikus sajtóban, magas színvonalú kiadványok megjelentetésével, konferenciák szervezésével. Prioritásnak tekinti a magyar gazdatársadalom tájékoztatását a biotechnológiai fejlesztések legújabb irányairól, eredményeiről és az azoktól várható gazdasági, versenyképességi, illetve környezetvédelmi hatásokról. Működésének célja, hogy jelentősen javuljon a biotechnológia társadalomi elfogadottsága mint az agrár-innováció egyik fontos szereplője.

Szeged, 2016. október 17.

Dudits Dénes akadémikus az IMBE megválasztott elnöke

Borító szöveg: Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének nyilatkozata - idézet az interjúból http://www.hirado.hu/2016/10/17/lovasz-laszlo-az-akademia-nem-egy-politikai-szervezet/#

1

12. évf. - 2016/9-10. szeptember-október New Atlas/Science 2016. szeptember 6. http://newatlas.com

Michael Irving tézis biztonsági szelepének is neveznek. Stefan Jansson, az Umeai Egyetem egyik biológiaprofesszora ültette és nevelte a növényt saját veteményeskertjében, mielőtt felszolgálta volna Gustaf Klarinnak, a helyi rádió riporterének. A sült CRISPR káposztán kívül Jansson tagliatelle tésztát, mángoldot, zöldborsót, sajtot, hagymát és bruschetta kenyeret használt az étel elkészítéséhez, és főztje láthatóan nagy sikert aratott. „Nagy örömünkre – és bizonyos mértékig meglepetésemre – az étel igazán finom lett” – írta Jansson az eseményről készült blogbejegyzésében. – „Mindketten jó étvággyal ettünk. Gustaf még azt is megkockáztatta, hogy a káposzta volt a legjobb ízű zöldség a tálban, és én is egyetértettem.”

Ez a tésztából és sült zöldségekből összeállított étel az első olyan fogás, amelyet CRISPR-Cas9 módszerrel szerkesztett genomú növénnyel készítettek, majd el is fogyasztottak. (kép: Stefan Jansson/Umeai Egyetem)

Az étkezést az tette különösen jelentőssé, hogy most először lehetett egy génszerkesztett növényt – ezt a szerény káposztát – Európában a laboratóriumon kívül felnevelni. Az élelmiszertermékekben jelen levő GMO-kra vonatkozó szabályozás igen bonyolult, és a GMO-k definíciója alá tartozó növényeket gyakorlatilag tilos termeszteni Európában. Ennek az akadálynak a legyőzésére az Umeai Egyetem kérelemmel fordult a Svéd Mezőgazdasági Hatósághoz, hogy engedélyezze: ez a konkrét káposztafajta essen kívül a GMO-k definícióján. És ez működött: mivel a PsbS fehérje hiányát okozó mutáció a természetben is előfordul, elfogadható a gén kikapcsolását okozó módosítás, amennyiben nem történik idegen DNS beültetése.

Ritkán esik meg, hogy két ember vacsorája nagy lépést jelent a tudományos haladásban, de pontosan ez volt a helyzet, amikor nemrégiben Svédországban két ember hozzáfogott tésztából és sült zöldségekből álló vacsorájához. Mi is volt a történelmi jelentőségű összetevő? Olyan káposzta, amelynek a genomját CRISPRCas9 módszerrel módosították – így ez lett az első alkalom, hogy egy ilyen növényt felneveltek, leszedtek, megfőztek és megettek. A CRISPR genomszerkesztő módszer forradalmian új, viszonylag könnyű technológia, amelynek segítségével a tudósok változtatásokat tudnak végrehajtani az élőlények genomjában. Bizonyos genetikai mutációk eltávolítására használva, e módszer segítségével megelőzhetők az örökletes betegségek – ezt már ki is próbálták a Duchenne izomsorvadás, a retinadegeneráció, sőt a HIV esetében is. A növények esetében alkalmazható a kórokozókkal vagy az időjárási tényezőkkel szembeni ellenálló képesség fokozására, vagy a hozam és a tápérték növelésére.

Az, hogy egy nyíltan génszerkesztett organizmus másnak is tekinthető, mint GMO-nak, azért hangzik furcsán, mert valójában az. A kutatók rámutatnak, hogy ez az eset rávilágít a definíció és a szabályozás hibájára, és remélik, hogy a hatóságok ennek hatására lazítanak szigorúságukon. Lehet, hogy Jansson vacsorája lesz az előétel a fenntartható GMO-ételekből álló főfogáshoz.

A mérföldkőnek számító étkezéshez nevelt és felszolgált káposztából a génszerkesztés során eltávolították a PsbS elnevezésű fehérjét, amelyet a fotoszin-

Forrás: Umeai Egyetem

2


Forbes 2016. augusztus 19. http://www.forbes.com/sites/gmoanswers/2016/08/19/gmo-scientific-progress/#3709a1f12d9d

Ideje túllépni a GMO-vitán, és hasznosítani a tudomány új eredményeit!

Peter H. Raven, Ph.D. Peter H. Raven a világ egyik vezető botanikusa, a természet és a biológiai sokféleség megőrzésének elkötelezett szószólója. A génátadás (géntranszfer) előfordul a természetben A gének áthelyeződése egyik fajta élő szervezetből egy másikba (horizontális géntranszfer) gyakran előfordul a természetben. Például az emberi genomban kb. 150 víruseredetű gént azonosítottak; az Amborella, egy különleges, sok ősi tulajdonságot hordozó új-kaledóniai virágos növény genomja kb. 40 ilyen külső eredetű gént tartalmaz, amelyek az élővilág három különböző rendszertani „országából” származnak. A horizontális géntranszfer előfordulása tehát egyáltalán nem „természetellenes”. A tudományos közösségben teljes az egyetértés a GM növények biztonságosságára vonatkozóan, mégis folytatódik a vita. Ahhoz, hogy tájékozottan döntessünk arról, milyen élelmiszert fogyasszunk, a tudományra kell hallgatnunk, nem a mítoszokra. (Kép: GMO Answers)

A DNS lényegében egy sablon, amely a fehérjék termelésére vonatkozó utasításokat tartalmaz. Az egyes gének nem azonosíthatók mint „sertésgének”, „kacsagének” vagy bármilyen más élőlényhez köthető gének. A DNS-ben lévő gének megváltoztatása, vagy új gén(ek) beültetése legalábbis az eukarióták esetében nem nagyon különbözik attól, mintha vennénk Mozart egyik művének a kottáját, és új akkordokat írnánk bele. Az 1980-as évek elején a tudósokat még aggasztotta a gének áthelyezése, ami akkoriban vált lehetségessé, de azután megfejtették, kidolgozták, és nem találtak gyanúra okot adó problémákat. Ez mintegy negyven évvel ezelőtt történt.

Mint olyan embert, aki körülbelül 50 évet áldozott életéből a növények sokféleségének megőrzésére, egyre jobban zavar a folytatódó vita a GM növényekről. Az USA Nemzeti Kutatási Tanácsának elnöki székében eltöltött 11 év során bőven volt alkalmam a tudományos konszenzus természetét megérteni. Könnyű megértenem, hogy a National Geographic a 2015. március 15-i számában miért sorolta a genetikailag módosított élelmiszerek gonoszságáról szóló hiedelmet a tudomány elleni háború mítoszai közé, a többi hasonló tévhittel együtt (a holdraszállás nem történt meg, nem volt evolúció, a védőoltások károsak, nincs éghajlatváltozás). Hadd soroljak fel néhány gondolatot, amelyeket figyelembe kell venni, ha ezzel a témával foglalkozunk.

A transzgenikus módszerek alkalmazása valamely élő szervezet tulajdonságainak javítása céljából – ez a nagyszámú, gyakran használt nemesítési módszer egyike. Ezek a módszerek több mint egy évszázad óta egyre változatosabb és bonyolultabb képet mutatnak.

3


Igen sokféle növénynemesítési módszer létezik. A GMO-k egy speciális növénynemesítési módszer termékei, amelynek során a növény DNS-ében pontos változtatásokat hoznak létre abból a célból, hogy olyan új tulajdonságokkal ruházzák fel a növényt, amelyeket hagyományos nemesítési módszerekkel nem lehet elérni.

Mi a GMO?

A nemesítők azonosítják és megjelölik a növényi genomban a kívánt tulajdonságokat. Ezt az információt használják a keresztezésre felhasználandó növények kiválasztásához, amelyekből jobb teljesítményű növényeket hoznak létre.

A nemesítők megkeresik, kiválasztják és keresztezik a szántóföldön található, legkedvezőbb tulajdonságú növényeket, ugyanúgy, ahogy a gazdálkodók természetes módon javították a termesztett növényeiket, amióta csak van mezőgazdaság.

Ha egy növényt olyan tulajdonsággal kell felruházni, amely hagyományos módszerekkel nem érhető el, akkor egy gént ki lehet kapcsolni vagy át lehet helyezni, vagy be lehet ültetni egy más forrásból származó gént.

VAGY

a betegségek megelőzésében

ERŐS SZÁR ÉS GYÖKÉR

Gyapot

Kukorica

a rovarkártevők megfékezésében

Papaya

Lucerna

takarmány/ csemege

Burgonya a gyomok visszaszorításában

Szója

Olajrepce

Cukorrépa

Tök

Alma

a táplálkozási profil megváltoztatásában

www.GMOAnswers.com

The Parliament Magazine/Opinion Plus 2016. szeptember 17. https://www.theparliamentmagazine.eu/articles/partner_article /europabio/gmo-blockade-goodbyescience-and-technology

A GMO-blokád: isten veled, tudomány és technológia! Beat Späth Beat Späth szerint a tudományos konszenzus figyelmen kívül hagyása és egy egész technológia elvetése túlságosan magas ár a politikai kényelemért. Európa elvetette a mezőgazdaság történetének leggyorsabban elterjedt technológiáját, annak ellenére, hogy maga is hozzájárult a kifejlesztéséhez. Három évtizeddel ezelőtt európai tudósok, többek között

például Marc Van Montagu, a Ghenti Egyetem munkatársa hozta létre az első genetikailag módosított (GM) növényeket.

4


Az elmúlt húsz év során azokban az országokban, ahol a GM növények termesztése engedélyezve van, több millió gazdálkodó döntött a termesztésük mellett. Ma több Európán kívüli gazdálkodó termeszt GM növényeket, mint ahány gazdálkodó Európában él, és nagyobb területen, mint Európa teljes művelt földterülete. E gazdálkodók többsége a feltörekvő országokban élő kisgazdálkodó.

rendkívüli mértékben elhúzódik vagy egyenesen meghiúsul. Az állami kutatóintézetek kutatói vagy a kisebb vállalatok számára gyakorlatilag lehetetlen körülbelül 13 évet és több mint százmillió eurót befektetni – ugyanis átlagosan ennyibe kerül egyetlen új GM növényfajta piacra juttatása. Sajnos ez a szabályozási blokád a gazdálkodóknak és a fejlődő világban élőknek árt a legjobban – ők teszik ki a népesség többségét a legkevésbé fejlett országokban. Ha a hozamok stagnálnak, az ő megélhetésük is stagnál.

2008-ban az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja azt jövendölte, hogy 2015-ig 91 új, biotechnológiai módszerekkel bevitt tulajdonság fog piacra kerülni, melyek közül sokat közfinanszírozású európai kutatóintézetekben fejlesztenek ki és visznek piacra. Sajnos ez az előrejelzés messze túl optimistának bizonyult, és ma ezeknek az új tulajdonságoknak csak töredéke áll a gazdálkodók rendelkezésére. Mi történt azzal a nagyszámú, előkészületben lévő termékkel, amelyek hozzájárulhattak volna a jobb táplálkozáshoz és az élelmiszer-biztonsághoz?

A globális éhínség és szegénység sikeres viszszaszorításának legfontosabb tényezője a mezőgazdaság modernizációja volt. Világszerte számos humanitárius célú biotechnológiai projektet az állami kutatóintézetek indítottak el, gyakran magánvállalkozásokkal társulva. E projektek többségét lelassították vagy akár le is állították a túlzott szabályozási költségek és a bizonytalanság.

Több évi alaptalan rémhírterjesztés hatására Európa és néhány további ország továbbra is lehetetlenné teszi, hogy a gazdálkodók hozzájussanak a feljavított fajtákhoz, annak ellenére, hogy saját intézményeink ismételten megerősítették: azok legalább annyira biztonságosak, mint a hagyományos módszerekkel nemesített növények.

Túl sok európai politikus választotta a könnyebb utat akár azáltal, hogy a nagyközönséget a GM növényekkel kapcsolatban félrevezető, radikális aktivisták mellé állt, akár azzal, hogy nem szólalt fel a félrevezetés ellen. Úgy gondolom, hogy a tudományos konszenzus és a gazdálkodói igények figyelmen kívül hagyása és egy egész technológia elvetése túl nagy ár a politikai kényelemért.

Mivel állattenyésztésünknek szójatermékekre van szüksége, az EU a más földrészeken termesztett GM növények második legnagyobb importőrévé lépett elő. Ennek ellenére az EU egyúttal akadályozza is az innovációt a világ más részein azáltal, hogy késlelteti e nagyon szükséges importáruk engedélyezését. A technológia globális sikere azért korlátozódik néhány, viszonylag kisszámú vállalat által előállított fő haszonnövényre, mert e biztonságos termékek engedélyezése

Őszintén remélem, hogy a felvilágosodás végül győzedelmeskedik a technológiaellenes inkvizíció felett. A szerzőről Beat Späth az EuropaBio mezőgazdasági biotechnológiai igazgatója

5


Agrárvegyipari fúziók korszaka Popp József1 - Oláh Judit2 1

2

Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Ágazati Gazdaságtan és Módszertani Intézet Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Alkalmazott Informatika és Logisztika Intézet

Kína (és Brazília) lassuló gazdasági növekedése és az elmúlt évek növekvő élelmiszer termelése a globális agrobusiness romló jövedelmezőségével párosult. A terményárak csökkentek, a farmerek pedig kevesebbet költenek inputokra (beleértve a GM vetőmagokat is). Ennek ellensúlyozására a meghatározó vetőmag-, vegyszer- és műtrágyagyártó vállalatok nem voltak képesek elégséges innovatív terméket előállítani. Így marad az egyetlen lehetőség, a további konszolidáció annak reményében, hogy meggyőzik a részvénytulajdonosokat arról, hogy ezzel visszavágják a termelési költségeket és fenntartják a növekvő árbevételt, ezzel párhuzamosan az elvárt profittermelést is.

Az egyesülések megalapozhatják a jövőt, mert az alacsony élelmiszerárak időszakában ellehetetlenült a kisebb vállalatok innovációja. Mindez motiválja a konszolidációt. A fúziók a mezőgazdasági termények piacának jelentős élénkülését válthatja ki, ahol jelenleg az alacsony vetőmag- és növényvédőszer-árak hatására magas készletek halmozódtak fel, ezért a mezőgazdasági inputárak is csökkentek. A gabona ára 7-10 éves mélypontra esett, így a gazdák nem motiváltak termelésüket maximalizálásában. A mezőgazdaság romló jövedelmezősége miatt a globális inputellátó cégek konszolidációs folyamata felgyorsult, ugyanis a legnagyobb piaci szereplők egyesülésével valódi oligopóliumok jönnek létre. A három legnagyobb vállalat (DowDupont, ChemChina-Syngenta, Bayer-Monsanto) a szabadalmaztatott vetőmagvak globális piacának közel 60%-át és a globális növényvédőszer-piac 64%-át fogja képviselni (2).

Hat óriásvállalat egyesülésével létrejöhet a történelem legnagyobb mezőgazdasági inputellátó oligopóliuma. 2016. július 20-án az USA két legnagyobb vegyszergyártója, nevezetesen a Dow Chemical és a DuPont részvényesei jóváhagyták az egyesülést, amely versenyhatósági engedélyre vár. 2016. augusztus 22-én az USA engedélyezte a kínai China National Chemical Corporation (ChemChina) számára a Syngenta felvásárlását. 2016. szeptember 14-én a Bayer egyezségre jutott a Monsantoval a 66 milliárd dolláros vételárban. Legutóbb pedig a kanadai Potash Corporation of Saskatchewan és az Agrium műtrágyagyártó vállalatok jelentették be egyesülési szándékukat (1).

A termelők viszont attól tartanak, hogy az egyesülés a vegyszerek választékának szűkülését és értékesítési árainak emelkedését vonhatja maga után. A hat vállalat konszolidációja aggodalmat keltett a farmerek körében, mert attól tartanak, hogy ezzel

Az 1990-es évek közepe óta a hat nagyvállalat – Monsanto, Syngenta, Bayer, Dow Chemical, BASF és DuPont – mintegy 200 vállalatot vagy szabadalmat (patent) vásárolt fel. Sok termelő attól fél, hogy a K+F a legnagyobb profitot termelő növényekre fog koncentrálódni és kevésbé például a Szaharától délre fekvő afrikai országok vagy India számára alapvető élelmiszert jelentő maniókára.

6


szűnésével jár, a DuPont a munkaerő létszám 10%-os leépítését tervezi. A K+F tevékenységen belül kevesebb szakértő fog kutatással foglalkozni és többen termékfejlesztéssel. A két cég egyesülésével piaci értékük megközelíti a 130 milliárd dollárt, de mindezt a versenyhatóságoknak is jóvá kell hagynia. Egyik cég részvényese sem jut többletnyereséghez az egyesüléssel, mivel 1:1 arányban történik a részvények összeolvasztása. A lépést egyrészt a részvényesek nyomása siettette, másrészt a növényvédő szerek iránt mutatkozó csökkenő keresletet a két cég (az alacsony gázáraknak köszönhetően) jól teljesítő műanyaggyártó részlegei sem tudták ellensúlyozni (4). Az 1897-ben alapított Dow Chemical és az 1802-ben létrehozott DuPont egyesülésével a két cég évi forgalma eléri a 90 milliárd dollárt. A műanyag, vegyi anyagok és mezőgazdasági termékek gyártásáról ismert michigani Dow Chemical a világ második legnagyobb vegyipari vállalata volt 49 milliárd dollár árbevétellel 2015-ben (2014-ben 58 milliárd dollár volt az árbevétel). Csaknem 6 000 különböző terméket állít elő a világ 35 országában mintegy 200 telephelyen, továbbá 50 ezer főt alkalmaz 180 országban. A Dow 2016. június 1-én egyetlen tulajdonosa lett a Dow Corning szilikongyártó vállalatnak, amelynek árbevétele 2015-ben meghaladta a 4,5 milliárd dollárt és a világ 9 ország 25 telephelyén 10 ezer főt foglalkoztatott (5,6).

csökken a verseny és szűkül a vetőmagok, vegyszerek választéka, ezzel párhuzamosan nő a vetőmagok és vegyszerek piaci ára. Ráadásul a három fúzió egy időben történik és olyan időszakban, amikor egyébként is zuhan a mezőgazdaság jövedelmezősége. A vállalatok vezetői azzal védekeznek, hogy az internet cégek, mint például az Apple könnyedén gyárthat önvezető gépkocsikat vagy az Amazon alapítója, Jeff Bazos akár rakétagyártásba is kezdhet, a mezőgazdaságban viszont nagy problémát jelent a konszolidáció. Pedig a farmerek érdekét szolgálja, ha a vállalatok több pénzt fektetnek be új technológiába. Például a Monsanto 15 évvel ezelőtt évi 300 millió dollárt költött K+F-re, 2016-ban már 1,5 milliárd dollárt, ezzel szemben az Apple évi 10 milliárd dollárt áldoz K+F-re. A hat vállalat a Bayer kivételével csökkenő árbevételt könyvel el, a fúziókkal stabilizálják pénzügyi helyzetüket és a profittermelést. A jövő kérdése, hogy ez a trend folytatódik-e? A jelenlegi fúziók jelzik, hogy a high-tech vetőmag- és vegyszergyártó cégek nehéz időszakot élnek, és azt gondolják, hogy a konszolidáció jelenti számukra a kiutat (3).

A delaware-i DuPont kezdetben csak puskaport gyártott, de a 20. században a nylon, a neoprene, a Teflon és a Kevlar gyártásával lett híres. A DuPont érde-

A DuPont és a Dow Chemical egyesülése 2015. december 11-én jelentették be, hogy a Dow Chemical és a DuPont egyenlő felek tranzakció keretében egyesül. A költségmegtakarítás és a racionalizálás motiválja az USA egyik két legrégebbi vállalatának, a tőzsdei részvényárak alapján az egyenként mintegy 60 milliárd dollár piaci értékű DuPont és a Dow Chemical összeolvadását. A K+F tevékenység hozama zuhant, az innováció szinte meghalt, pedig e két vegyipari óriásvállalat vezető szerepet töltött be a termékfejlesztésben. A költségcsökkentés több ezer munkahely meg-

7


EU, Brazília és Kanada is vizsgálja. Az EU-ban a vizsgálat 2016 végére lezárulhat, mindkét cég vezetői biztosra veszik a fúzió jóváhagyását, habár ehhez néhány engedményt még tenniük kell, amelyekről egyelőre nem nyilatkoznak. Az EU-nak felajánlott engedményeket az USA vizsgálata is figyelembe veszi. Mind a Downál, mind a DuPontnál aktivista befektetők azt szorgalmazták egyre határozottabban, hogy szükség van a szervezetek karcsúsítására, költségcsökkentésre és a melléküzemágak leválasztására. A fúzióval valóban az alaptevékenységekre – mezőgazdaság, speciális kemikáliák és petrolkémiai alapanyagok – lehet majd koncentrálni. Az egyesült cég összesített forgalma meghaladhatja a 90 milliárd dollárt, s a mezőgazdaság mellett olyan üzletágakban erősítheti pozícióit, mint a műanyagok vagy az ipari vegyszerek. Az új közös cégek közül tehát egy kapcsolódik majd a mezőgazdasághoz a két anyacég vetőmag- és növényvédelmi üzletágainak egyesítésével. A másik vállalat tisztán ipari profilú lesz, és az anyagtudományokkal – minőségi (mű)anyagokkal, vegyi anyagokkal, infrastrukturális és fogyasztói megoldásokkal – foglalkozik majd. A harmadik társaság pedig azokat az üzletágakat fogja össze, amelyekhez az úgynevezett speciális (innovatív) ágazatok – elektronikus anyagok, táplálkozás és egészség, ipari biológiai tudományok, biztonság és védelem, elektronika és kommunikáció – tartoznak. A három új társaságból kettőnek a székhelye Wilmington (Delaware), egynek pedig Midland, (Michigan) lesz. Az új részvénytársaságok megalakításához előreláthatóan 18-24 hónapra lesz szükség (5, 6).

kelt még a gyógyszer- és élelmiszergyártásban, valamint az építőiparban is. 2015-ben az előző évinél 12%al alacsonyabb, azaz 25 milliárd dollár árbevételt realizált. A Dow Chemical és DuPont cég fúziójával a világ egyik legnagyobb vegyipari vállalkozása jöhet létre (130 millárd dolláros tőkeértékkel). Az egyesülés előtt a DuPont több ezer munkahelyet megszüntetett és a fúzió után folytatódhat a létszámcsökkentés. Mindkét vegyipari vállalat hasznot húzott az alacsony energiaárakból, ugyanis a műanyaggyártó és vegyipari részlegei erősödtek. Az agrokémiai terület eredménye viszszaesett, elsősorban a növényvédő szerek iránt mutatkozó csökkenő kereslet miatt. A két vegyipari óriás egyesülésével az új közös cégben szétválasztható lesz az agrokémiai terület a többi részlegtől, így hosszú távon jelentős költségmegtakarítást érnek el. A mezőgazdaság üzletág 2014. évi bevétele a DuPontnál 11,3 milliárd dollárt tett ki és 2,35 milliárd dollár nyereséget ért el, míg a Dow 7,29 milliárd dollár forgalom mellett csaknem 1 milliárd dollár nyereségre tett szert. Együttesen az árbevétel megközelítette 19 milliárd dollárt. Ezzel szemben az anyagtudomány üzletágak bevétele 51 milliárd dollár volt, a speciális termékek értékesítéséből származó bevétel pedig 13 milliárd dollár tett ki (5, 6).

A szinergiák hatásának köszönhetően az első két évben a működési költség várhatóan 3 milliárd dollárral csökken, ezzel párhuzamosan a piaci több-

A Dow Chemicals és a DuPont egyesülése 2016. július 15-én zárult le, amikor mindkét cég részvénytulajdonosai jóváhagyták a fúziót, így létrejött a DowDuPont. A szervezeti és egyéb változtatások nem fejeződnek be, mivel az óriáscéget a Dow és a DuPont profiltisztítása után három független, nyilvánosan működő részvénytársaságra választják szét. Ezt a lépést az indokolja, hogy az amerikai versenyfelügyelet nagy valószínűséggel kifogásokkal él az egyesüléssel, mert az agrokémia és vetőmag-előállítás területén jelentsen nő piaci részesedésük. Az egyesülést az USA mellett az

8


rica, a szója vagy a cukornád. Az USA külföldi beruházásokkal foglalkozó bizottsága 2016 augusztusában végül is hozzájárult ahhoz, hogy ChemChina felvásárolja a Syngenta vállalatot. A Syngenta piaci értéke a felvásárlás hírére 44 milliárd dollár fölé emelkedett. A Syngenta a világ vezető növényvédőszer-gyártó cége és egyben a harmadik legnagyobb vetőmag előállítója, amely elsőként kínált integrált megoldásokat a termelőknek. A Syngenta bővülő lehetőségei a gabonaközpontú innovációkon és a vállalat piacvezető szerepén alapul. A ChemChina az utóbbi években több mint fél tucat céget vásárolt fel Európában, Közép-Keleten és Ausztráliában. 2015-ben 7,1 milliárd euro (8 milliárd dollár) értékben megvásárolta a gumiabroncs gyártásáról híres olasz Pirelli vállalatot. A Syngenta felvásárlása lesz Kína legnagyobb külföldi üzlete (7).

letérték 30 milliárd dollárra nő, az évi piaci növekedés pedig 1 milliárd dollár körül alakul majd. A nemzetközi társaságok legjelentősebb magyarországi leányvállalatai közül a Dow AgroSciences Hungary Kft., a DuPont Magyarország Kft. és a DuPont érdekeltségű Pioneer HiBred Magyarország Kft. működik az agrárpiacon (5, 6).

A bázeli székhellyel rendelkező Syngenta Novartis és AstraZeneca egyesülésével jött létre 2000ben és a világ egyik legnagyobb növényvédőszergyártó vállalata. A Syngenta 28 ezer főt alkalmaz több mint 90 országban. 2015-ben 13,4 milliárd dollár árbevétel (ennek 27%-át Észak-Amerikában érte el) mellett 1,3 milliárd dollár nyereségre tett szert. 2014ben jobb mutatókkal rendelkezett a Syngenta, amikor az árbevétel 15,1 milliárd dollárt, a nyereség pedig 1,6 milliárd dollár volt. A ChemChina 2015. évi árbevétele 45 milliárd dollár volt és 140 ezer főt foglalkoztat világszerte150 országban. A nyereségről nincs megbízható kínai adat, de elemzők szerint 2015-ben nem képződött nyereség, sőt a Fortuna Global 500 szerint 133 millió dollár veszteséget könyvelt el a cég. Tevékenysége kiterjed a vegyipari anyagok, vegyipari eszközök, gumiabroncs és növényvédő szerek gyártására, valamint a kőolaj-feldolgozásra (8).

A Syngenta felvásárlása A kínai állami tulajdonban lévő National Chemical Corporation (ChemChina) vegyipari óriáscég 43 milliárd dollárért (és 4,9 milliárd dollár adósság átvállalásával) megvásárolja a vetőmagok előállításával és növényvédő szerek gyártásával foglalkozó svájci Syngentát. ChemChina és a Syngenta 2016 februárjában megállapodott az akvizícióról, mindössze hat hónappal az után, hogy a svájci cég visszautasította a Monsanto 47 milliárd dolláros ajánlatát. A Syngenta szerint az ajánlat alulértékelte a vállalatot (2015-ben még jóval magasabb volt az agrárvegyipari cégek piaci értéke) és a felvásárláshoz nehéz lett volna engedélyt kapni a versenyhatóságoktól. A Monsanto végül 2015 augusztusában elállt felvásárlási szándékától. A Dow Chemical and DuPont 2015 decemberében megállapodtak az egyesülésről, ami korlátot szabott a növényvédelmi iparág további konszolidációjának és a Syngenta fúziós lehetőségeinek. Ekkor a Syngenta számára a Monsanto vagy a ChemChina tűnt a legvalószínűbb partnernek (7). A Syngenta komoly beszállítója az észak-amerikai farmereknek, továbbá kutatási és termelési létesítményeket is fenntart, ezért okozott ott felzúdulást az akvizíció. A kínai állam szabályozza a biotechnológiai termékek előállítását és egyúttal tulajdonosa lesz az új vállalatnak, ráadásul a Syngenta termékpalettájába genetikailag módosított is tartoznak, mint például a kuko-

9


kifizetni a vállalatért és átveszi a Monsanto 9 milliárd dollár adósságát, így összességében 66 milliárd dollár értékű üzletről van szó. Az egyezség egy kitételt is tartalmaz, miszerint a Bayer 2 milliárd dollárt fizet a Monsantonak, ha a versenyhatóságok miatt meghiúsul a felvásárlás. A Monsanto átvételével a leverkuseni vállalat adóssága – legalábbis rövid ideig – 40 milliárd euró fölé nő, de az alacsony kamat és növekvő árbevétel mellett ez elviselhetőnek tűnik. Az amerikai Merck vállalat nem receptköteles szereinek átvételével ez az összeg már most is mintegy 16 milliárd euró (10). A Bayer piaci értéke mintegy 105 milliárd dollár, ezzel a Syngenta után a világ második legnagyobb mezőgazdasági vegyszereket gyártó vállalata. A Monsanto piaci értéke 54 milliárd dollár körül alakul. Ha egyesül a két vállalat, akkor a Bayer évi árbevétele 14 milliárd euroval emelkedhet, alkalmazottai száma a jelenlegi 117-ről pedig 140 ezer főre ugrik. A Bayer nagy lépést tesz a mezőgazdasági üzletág terjeszkedése érdekében, mert a Monsatoval együtt hozzájárul a globális élelmiszer-ellátás növeléséhez az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások ellenére. Ez a legnagyobb felvásárlási ajánlat, amit német vállalat eddig tett, korábban a Daimler 1998-ban 38,6 milliárd dollárért vette meg a Chryslert. A felvásárlással a világ legnagyobb vetőmag előállító és vegyipari konszernje jön létre, mintegy évi 70 milliárd dollár forgalommal (ebből Monsanto 15 milliárd dollár). A Bayer számításai szerint a becsült szinergiák éves hatása a felvásárlás lezárását követő három év után évi 1,5 milliárd dollár körül alakul (10, 11).

A svájci kormány is támogatja a felvásárlást, mert ezzel tovább erősödik Svájc és Kína kereskedelmi kapcsolata. Kína az utóbbi években számos svájci vállalatot vásárolt fel. Svájc az egyetlen európai ország, amely a szabadkereskedelmi megállapodást kötött Kínával. A megállapodás 2014. július 1-én lépett hatályba és 5-10 éves átmenetei időszak alatt mindkét fél szinte teljes egészében megszünteti a vámokat, Svájc a Kínából importált termékek 99,7%-ra, Kína a Svájcból érkező termékek 96,5%-ra. A felek szerint a felvásárlás 2016 végére befejeződik és nem várható komoly versenyhatósági kifogás, mert a két vállalat tevékenységében alig van átfedés, sokkal inkább kiegészítik egymást. A tervek szerint a székhely Bázelben marad (9). A Monsanto felvásárlása Harmadjára már visszautasíthatatlan ajánlatot tett a német Bayer vállalat az amerikai Monsantonak, ezzel talán pont került az agrárvegyipar globális konszolidációs folyamatára. A világ legnagyobb vegyipari cégét hozná létre a Bayer. Mint ismeretes, a Monsanto – a világ legnagyobb vetőmag-vállalkozása és a génmódosított növényfajták első számú létrehozója, illetve forgalmazója – 2015-ben kísérletet tett svájci riválisának, a Syngentának a megvásárlására. A Syngenta azonban 2016 februárjában a ChemChina cégtől kapott ajánlatot fogadta el. A főleg gyógyszergyártásáról ismert német cég 66 milliárd dolláros, készpénzes felvásárlási ajánlatot tett az amerikai Monsanto mezőgazdasági és biotechnológia vállalatra. 2016 szeptemberében hivatalosan is egyesült a Bayer és a Monsanto, ezzel pont került az agrárvegyipar globális konszolidációjának folyamatára. A Monsanto elfogadta a Bayer felvásárlási ajánlatát, vagyis összességében a Bayer 57 milliárd dollárt fog

Bayer and Monsanto is világszerte ismert termékeiről híres. A Bayer növényvédő szer (gyomnövény, kártevő és gomba ellen) mellett gyógyszereket,

10


58%-a) és a globális növényvédőszer-forgalom 29%-a kerül a legnagyobb vetőmag-forgalmazó cég kezébe. Az USA mellett az Európai Unió is megvizsgálja a tranzakció hatásait (13). A fúzióval létrejövő óriásvállalat a mezőgazdaság teljes vertikumát felöleli, a vetéstől kezdve a betakarításig minden szükséges inputtal ellátják a gazdákat. A Bayer a Monsanto géntechnológiai kutatási eredményeit is hasznosítani tudja, mert élvezheti a Monsanto elmúlt két évtizedben a szója- és kukoricatermesztésben elért eredményeit, hiszen a Monsanto génmódosított vetőmagjaival ma már abszolút piacvezető az USA-ban és Latin-Amerikában. A Bayer célja, hogy vezető helyet szerezzen a globális vetőmag- és növényvédő szer forgalmazásában. A Bayer a felvásárlással hozzáfér kulcsfontosságú technológiákhoz, mint a génmódosított vetőmag és egyéb alkalmazások. A klasszikus vegyszerekkel (gyomnövény, gomba és kártevők ellen) kombinálva ez óriási hatalmat jelent. A Bayer egyébként két nagy lépésben vált el a klasszikus vegyipartól, ugyanis 2005-ben a Bayer gyógyszergyártó leválasztotta a vegyipari leánycégét, a Lanxess-t. A Lanxessbe szervezték a Bayer vegyipari tevékenységének nagy részét és a polimergyártásának az egyharmadát. Ezt követte 2015-ben a Covestro műanyaggyártó leányvállalatának tőzsdére vitele. A Bayer portfóliója most újra átalakul, mert a vegyi-gyógyszeripari vegyesvállalat a fúzióval humán- és állategészségügyi, valamint növényvédelmi területekre specializálódik.

mint a Bayer aszpirin, a Claritin és Alka Seltzer, is gyárt. De a Scholl cipő és a Coppertone naptej is a termékük. A Monsanto a vetőmagvak (zöldség és gyümölcs, kukorica, szója, gyapot és egyéb növény) és Roundup gyomirtó gyártásáról ismert. Továbbá 1996 óta világvezető a genetikailag módosított vetőmagvak előállításában és forgalmazásában. A Monsanto azért támogatta a fúziót, mert vetőmag forgalma 2015. december és 2016. február között az előző év hasonló időszakához képest 12%-kal csökkent. Továbbá a Monsanto fő piacai telítettek és hiányzik az alapvetően új innováció. A felvásárlás beleillik a Bayer új stratégiájába, vagyis a klasszikus, mesterségesen előállított ipari vegyszergyártás rovására a nagyobb nyereséggel kecsegtető mezőgazdaság és a gyógyszeripar területeire koncentrálja erőforrásait. A Bayer növénytudományi divíziója tenné ki az árbevétel 50%-át, a másik 50%-ot pedig az egészségügyi részleg hozná. A két vállalat mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó együttes bevétele évi 26 milliárd dollár körül alakul (11, 12).

A Bayer és a Monsanto vezetői nem nyilatkoztak arról, hogy megváltozik-e a Monsanto neve. Annyit elárultak, hogy a vetőmag részleg és az észak-amerikai régió központja a Monsanto jelenlegi székhelyén, St. Louisban lesz. A vállalatok célja, hogy 2017 végére pontot te-

Az elsősorban vetőmaggyártással és génmódosítással foglalkozó Monsanto és a gyógyszeripar mellett a növényvédelemben és állategészségügyben erős Bayer termék- és szolgáltatáspalettája között minimális az átfedés, mind földrajzi, mind termék és szolgáltatás tekintetében. A tranzakció nagysága ellenére (66 milliárd dollár) a felvásárlás a versenyhivataloknál viszonylag kevés ellenállásba ütközhet, mivel a Monsanto elsősorban Észak-Amerikában erős, a Bayer pedig Európában és Ázsiában, a monopólium ezért ott aligha jelent fenyegetést. A szakértők arra számítanak, hogy a versenyhatóságok egyes termékek esetében követelhetnek egyeztetést és korrekciót (például a Monsanto részesedése az USA szójavetőmag piacán meghaladja a 90%-ot). A Bayer és a Monsanto egyesülésével a globális vetőmagpiac 24%-a (USA-ban a gyapotmagforgalom

11


gyenek az egyesülésre, miután világszerte 30 szabályozással foglalkozó hatóság, beleértve a versenyhatóságot is, jóváhagyja a felvásárlást. A nemzetközi verseny ezt követően is erős maradna a legújabb fúziós hullám következtében (a kínai ChemChina és a svájci Syngenta, az amerikai Dow Chemical és a Dupont, valamint a Bayer és Monsanto közös vállalatok között).

5. DuPont (2016): 2015 DUPONT Annual Report, http://s2.q4cdn.com/752917794/files/doc_financials/20 15/annual/2016-10K-Wrap-FINAL.pdf

Az Agrium és a Potash fúziója

7. Syngenta (2016): A transaction in the interests of all stakeholders, https://www.syngentagrowth.com/en/home/

6. The Dow Chemical Company (2016): The Dow Chemical Company 2015 Annual Report, http://storage.dow.com.edgesuite.net/dow.com/investors /2015_Dow_Chemical_Annual_Report.pdf

A műtrágya ára a túlkínálat és a csökkenő kereslet miatt lett olcsóbb, ezzel párhuzamosan a műtrágyagyártó vállalatok profitja is visszaesett. Az Agrium és a Potash fúziója részvénycserével történne. A Potash részvényesei 52%-os részesedést szereznek az egyesült cégben. A tervek szerint a fúzió 2017 közepére zárulhat le, amennyiben a versenyhatóság is engedélyezi azt. A tranzakcióval 36 milliárd dollár piaci értékű vállalat jöhet létre, amely Észak-Amerika műtrágyatermelő kapacitásában kétharmad, a foszfáttermelésben pedig 30%-os piaci részesedést szerezne. Az egyenlő felek egyesülésével létrejövő közös cég évi 35 milliárd dollár árbevételt érne el 20 országban. Továbbá évi 500 millió dollár működési költség megtakarításával kalkulálnak a szinergiahatásoknak köszönhetően, elsősorban a kereskedelem integrációjából, valamint a termelés és a marketing optimalizálásából (14, 15, 16).

8. Syngenta (2016): Syngenta Annual Review 2015, http://annualreport.syngenta.com/assets/pdf/Syngentaannual-review-2015.pdf 9. SwissCham (2016): Sino-Swiss Free Trade Agreement, Swiss Chinese Chamber of Commerce (Swiss Cham) Shanghai, Shanghai, January 2016, http://www.sccc.ch/download/info/FTA/2016/2016012 2_SwissCham_Sino-Swiss.FTA.Survey.2016-en.pdf 10. Diane Bartz and Greg Roumeliotis (2016): Bayer's Monsanto acquisition to face politically charged scrutiny. September 15, 2016, http://www.reuters.com/article/usmonsanto-m-a-bayer-antitrust-idUSKCN11K2LG 11. Bayer (2016): Annual Report 2015, http://www.annualreport2015.bayer.com/ 12. Monsanto (2016): Ideas big enough for a growing world. 2015 Annual Report, http://www.monsanto.com/investors/documents/annual %20report/2015/2015_annual_report_fullweb.pdf

Felhasznált szakirodalom: 1. Chase Purdy (2016): Six companies are about to merge into the biggest farm-business oligopoly in history. September 20, 2016. http://qz.com/786382/monsantobayer-dupont-dow-chemical-and-syngenta-defend-theircoming-oligopoly-mon-dd-dow-syt/Published

13. David McLaughlin (2016). Bayer, Monsanto Face Global Review as Farmer Options Shrink. September 14, 2016, Bloomberg, http://www.bloomberg.com/news/articles/2016-0914/bayer-monsanto-confront-global-review-as-farmeroptions-shrink

2. Mordor Intelligence (2016): Global Seed Industry Growth, Trends and Forecasts (2016 - 2021). HYDERABAD, India, September 26, 2016 /PRNewswire/

14. PotashCorp (2016): 2015 Annual Integrated Report, http://www.potashcorp.com/investors/financial_reportin g/annual/ 15. Agrium (2016): 2015 Annual Report. http://www.agrium.com/

3. Emma Court (2016): How a Bayer-Monsanto merger will wind up costing you at the grocery store, September 15, 2016, Market Watch, http://www.marketwatch.com/story/bayer-monsanto-tieup-not-good-news-for-anyone-who-eats-or-grows-food2016-05-24

16. Mordor Intelligence (2016): Global Fertilizers Market By Type, Application and Geography-Market Shares, Forecasts and Trends. HYDERABAD, India, September 26, 2016 /PRNewswire/

4. DuPont (2016): DuPont and Dow to combine in merger of equals. Important Information About the Transaction and Where to Find It, http://www.dowdupontunlockingvalue.com/

12

12. évf. - 2016/9-10. szeptember-október Cornell Alliance for Science 2016. augusztus 31. http://allianceforscience.cornell.edu/blog/ new-scientific-paper-proposes-paradigm-shift-sustainable-agriculture

Az új tudományos közlemény paradigmaváltást sürget a fenntartható mezőgazdaságban Mark Lynas

Bioszféra Genetikai sértetlensége sokféleség

az egyensúlyban tartása – egymásnak ellentmondó elvárások: a több élelmiszer egyenlő a kevesebb természetes állapotú földterülettel, és ezért a csökkenő biológiai sokféleséggel (biodiverzitással). Ezért kell növelni a hozamokat, hogy egységnyi földterületen több élelmet termeljünk, és így a Föld felszínének nagyobb hányadát őrizhessük meg az értékes ökoszisztémák, például az esőerdők és a lápok számára.

Éghajlatváltozás Új egységek

Funkcionális sokféleség

Sztratoszféra ózontartalmának csökkenése

Földfelhasználás változásai

Édesvíz-felhasználás

Légkör aeroszoltartalmának növekedése

Foszfor

Biokémiai áramlások

Nitrogén

Rockstrom és munkatársai azonban valami sokkal mélyebbet akarnak, amit paradigmaváltásnak neveznek. Ennek célja a következő: „A mezőgazdaság jelenleg a globális éghajlatváltozás legnagyobb előmozdítója – ebből a szerepéből új helyzetbe kell hozni, hogy kulcsfontosságú résztvevője legyen a fenntartható világba vezető globális átmenetnek a Föld biztonságos kezelőterében”.

Óceánok savasodása

bizonytalanság határán túl (magas kockázat)

határon innen (biztonságos)

bizonytalanság zónájában (növekvő kockázat)

határ még nincs számszerűsítve

Legalább elméletben mindenki egyetért abban, hogy a gazdálkodás legfontosabb feladata a termelés fenntartható növelése, ami azt jelenti, hogy elsősorban a hozamok növelése segítségével kell több élelmet termelni, nem pedig nagyobb földterület megművelésével vagy több anyag/forrás (pl. több műtrágya vagy víz) felhasználásával. Ettől várjuk, hogy a Zöld Forradalom helyébe lépjen. A Zöld Forradalom az 1960-as években kezdődött, és a főtermények termelésének drámai növelésével sikeresen megelőzte a globális éhínséget, de eközben felgyorsította a környezet károsítását.

Ez a „biztonságos kezelőtér” a „planetáris határok” gondolatán alapul, amelyet Rockstrom és munkatársai dobtak be először még 2009-ben, a Nature folyóiratban megjelent korszakos cikkükben. (Régóta lelkesedem a planetáris határok koncepciójáért, és 2011-ben megjelent könyvemben - The God Species - központi témának választottam.) A keretrendszer felülvizsgálata és frissítése 2015ben történt meg egy, a Science folyóiratban közölt cikkben. A planetáris határok új és leghasznosabb tulajdonsága az, hogy ez a keretrendszer valódi számokat használ, és a bolygó stabilitása fenntartásának érdekében számszerűsített határokat jelöl meg arra vonatkozóan, mennyire szabad az emberi tevékenységnek „zavarnia” a Föld kulcsfontosságú folyamatait. Az egyik javaslat szerint például a légkör széndioxid-tartalmának felső határát 350 ppm-ben kell meghatározni ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg 1,5 Celsius foknál magasabb értékkel az ipari forradalom előtti értéket. (Jelenleg 400 ppm-nél tartunk, amely továbbra is emelkedik.) Más területeken is történtek javaslatok számszerű határértékekre, a biológiai sokféleség csökkenésétől kezdve a globális édesvíz-felhasználásig.

Ám mi van akkor, ha a fenntartható növelés jelenlegi definíciója is túl szűk? Az Ambio elnevezésű folyóiratban közölt, nyílt hozzáférésű cikkében Johan Rockstrom svéd környezettudós a fenntartható növelés fogalmának radikális kiterjesztése mellett érvel: szerinte a pozitív átalakulás középpontjába kell helyezni a mezőgazdaságot, ahelyett, hogy csak korlátozni próbálnánk annak káros hatásait, de közben folyamatosan elegendő élelmiszert kell termeltetni az emberiség számára. A hagyományos gondolkodás számára az élelmiszer-termelésnek és az ökoszisztémák megőrzésének

13


Rockstrom és munkatársai felismerik: a mezőgazdaság kulcsfontosságú tényező, akár a planetáris határok alatt maradunk, akár átlépjük azokat. Ez viszont azt jelenti, hogy a mezőgazdaság szerepét át kell értékelni. Ahelyett, hogy egyetlen célja az emberiség táplálása lenne, ezentúl közre kell működnie az éghajlat stabilizálásában, az árvízvédelemben, a biológiai sokféleség növelésében is, és így tovább.

új geológiai korszakba, az antropocénbe lépett, amelyet az emberi tevékenység határoz meg. A Nemzetközi Stratigráfiai Bizottság Antropocén Munkacsoportja szerint véget ért a jégkorszakot követő holocén, amelynek során az emberi civilizáció először megjelent, – és valószínűleg a mezőgazdaság a gyors planetáris változások legfontosabb tényezője. Lássuk hát a Rockstrom és munkatársai cikkéből adaptált és leegyszerűsített táblázatban összefoglalt konkrétumokat.

E kezdeményezést még sürgetőbb színben tünteti fel egy nemzetközi szakértői csoport múlt heti bejelentése arról, hogy bolygónk most már hivatalosan is

Planetáris határ Éghajlatváltozás

Javasolt határszint 350 ppm

Jelenlegi határszint 400 ppm

Földfelhasználás változásai

75%-os globális erdőtakaró fenntartása évi 4000 km3

62%

A kihalási ráta <10 / millió faj x év

100–1000 / millió faj x év

Nitrogénkötés <44 millió tonna/év

150 millió tonna/év

„Csökkenjen a bioszféra új, antropogén vegyi anyagokkal való terhelése”

Nincs megadva

Édesvízfelhasználás Biológiai sokféleség csökkenése Nitrogénkörforgás

Új szennyező anyagok

évi 2600 km3

Ez a cikk hasznos számszerű adataival és holisztikus megközelítésével egy várva várt, új főtémára irányíthatná az élelmiszer-ellátásról és a gazdálkodásról vitázók figyelmét, és összeköthetné a különféle szekértáborokat, például azokat, akik a földterületnek a természet számára való megőrzését szorgalmazzák, azokkal, akik annak a mezőgazdasággal való megosztását helyeslik, vagy azokat, akik az organikus/hagyományos mezőgazdasággal foglalkozó örökzöld vitában vannak elmélyedve. Emellett ez a közlemény információval tudja segíteni a mi munkánkat a Cornell Alliance for Science-nél. Miközben

Mezőgazdasági vonatkozások „A mezőgazdaságot a világ legnagyobb széndioxid-forrásából olyan tényezővé kell tenni, amely nagy mennyiségű széndioxidot juttat a talajba, mint széntárolóba” „Drasztikus csökkenés; a legtöbb régióban a megművelt földterület kiterjesztésének teljes leállítása” „A vízfelhasználás hatásfokának 50%-os emelése 2030-ig” „A mezőgazdasági táj biológiai sokfélesége egyáltalán nem csökkenhet a megművelt területeken” „A tápanyagkörforgás hurkainak lezárása, a nitrogénfelhasználás csökkentése a fejlett és növelése a fejlődő országokban” „A mezőgazdasági vegyszerek elszivárgásának minimális szintre csökkentése”

főként arra összpontosítottunk, hogy megalapozott tudományos adatokkal elvegyük az élét a mezőgazdasági biotechnológiai megoldásokról folyó vitának és információkkal lássuk el a vitázókat, világosan látjuk, hogy a GMO-k csak egy szeletét képezik annak a sokkal nagyobb kérdésnek, hogyan lehetséges a valódi környezetvédelmi fenntarthatóság megvalósítása, és szüntethető meg ugyanakkor a szegénység és az éhezés. John Rockstrom és munkatársai fontos és maradandó hozzájárulásukkal előremozdították ezt a magasabb szintű vitát – cikküknek várhatóan széles olvasótábora és nagy hatása lesz.

14

az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület

Örömmel tudatjuk mindenkivel, akit érint, hogy

Recommend Documents