Almássy-telepi
ÖRÖMHÍR Egyházközségi újság
2008.02. Különszám
Székesfehérváron a
TURINI LEPEL pontos másolata
„
A Lepel Emberét bemutatja: 2008. február 19-én 18 órakor Martfő és Tiszaföldvár plébánosa
Tamási József, , a tudományos kutatások és a történelmi háttér avatott ismerıje. Köszöntıt mond
Spányi Antal megyéspüspök
20-án és 21-én a lepel 10:00 – 18:00-ig látogatható. 17:00-tıl a Turini Lepel bemutatása, 18:00-kor Szentmise, majd a következı lelkigyakorlatos beszéd.
3 lelki nap, 3 megragadó találkozás Szeretettel várjuk a Zsolt utcai Krisztus Király Templomban Székesfehérvár, Zsolt u. 30. Információ: 22/326-297 , www.krisztuskiraly.plebania.net
Találkozás a Lepel elıtt Három lelki nap, három fontos találkozás lehetıségét készítjük elı: Szeretnénk, hogy egyházközségünk tagjainak és a város távolabbi részeibıl idelátogatóknak lelki épülésére szolgáljon ez a három nap. Passió szemléletesen. - Évtizedekkel ezelıtt az óvodás hittanosaimmal becipeltük a hittan terembe a nagy missziós keresztet. Mindenki belekapaszkodott és alig bírtuk. Természetesen egyikük se gondolta, hogy ezen függött volna Jézus, mégis közelebb került hozzánk a kereszthordozás. Érintés-közelbe. - Körbe adtuk, a 200-as szöget és a nagykalapácsot, ki-ki hozzápróbálta a saját kezéhez. Így könnyebb volt elképzelni Megváltónk szenvedését és beszélni a szeretetrıl, amely ilyen áldozatra képes. - A középiskolás fiatalokkal eljátszottuk itt és más templomokban is a passiót. Nagy gondot fordítottunk arra, hogy lélekben is átéljük. Egész nagyböjtünket átlebegte a készülés, a napjában többször elıvett történet: a szenvedéstıl a mennybemenetelig. - A pénteki keresztútjárásra hittanosaink készülnek hitoktatóikkal. Mindig másik hittancsoport jön szülıkkel, rokonokkal együtt. - A fiatalok virágvasárnap szavalókórus szerően adják elı a szenvedéstörténetet . - A felnıttek éneklik a passiót nagypénteken, ahogy mindenütt szokták. - Néhány éve barátaimmal bemutattuk a Biblia pénzeit. Kezünkbe fogtuk azt az ezüstpénzt, amihez hasonlóból 30-at adtak Jézusért… - Két éve a Munkácsy Trilógia volt a vendégünk. A CD-rıl elhangzó tárlatvezetést lelki gondolatként fogalmaztuk meg. Képviselıtestületünk tagjai voltak a templom házigazdái. Így az egyházközség sok tagja aktív részt vállalt a nagyböjti áhítatban. - Tavaly Simon András képeinek bemutatásakor ugyanez volt a célunk. A pénteki megnyitó-tanúságtételt követıen a látogatókat egész nagyböjt folyamán a mővészi rajzokhoz kapcsolódó elmélkedésnek hangjai vezették végig a kiállításon. - 2008 nagyböjtjén, Jézus leplének a másolata segíthet minket abban, hogy Istenre figyeljünk. A Lepel Embere kapcsán, Megváltónkról szólunk! Említjük a tudományos kutatásokat, de nem bonyolódunk a Lepel valódiságának vitájába. A halott Jézus leple egy szemléltetı eszköz, hogy a látogató az élı Jézushoz kerüljön közelebb: az Igéjében, az Oltáriszentségben, a Közösségben élı Jézushoz.
2008
Tiszteletben tartjuk, a kinek-kinek saját lelkében és személyes kapcsolatában kialakult Krisztus-képet. A Torinói Lepel eredeti lenyomatai elég szabadságot hagynak képzeletünknek, hogy ki-ki a saját Jézusával találkozzon. Jó elmélkedési anyagot adnak, de nem kötik meg a fantáziánkat, hogy szavai, tettei, és a képi ábrázolások nyomán a lelkünkben alakuljon ki a mi Jézusunk „igazi” arca. Számomra nagyon sokat mondott, amikor egy kínai képen ferde szemőnek, vagy afrikai festményen sötét bırőnek láttam İt… „Arcodat keresem” - ez elsısorban az ıszinte isten kapcsolatkeresésünket jelenti. A Lepel jelenléte, közösségépítı és lelki programunk folytatása. Nagyon becses tárgy ez számunkra, amely segíti találkozásunkat az élı Jézussal. Zemlényi János
Tamási József tiszaföldvári plébános a Turini lepelrıl A Megváltó szenvedésének és feltámadásának "fényképe" A Gyıri Hittudományi Fıiskola és Papnevelı Intézet Hallgatói Önkormányzatának meghívására az intézménybe látogatott Tamási József tiszaföldvári plébános, aki a turini lepelrıl tartott elıadást. Tamási József tulajdonában van a lepel hiteles másolata, amellyel már évtizedek óta járja az országot. Mit is kell tudnunk errıl a szent ereklyérıl? A halotti lepel egy 4,36 méter hosszú vászon, ami egyszerre volt lepedı, lepel és szemfedı, amely alulról és felülrıl is beborította a halott testét. A több mint száz éve tartó szakmai vizsgálatok során bebizonyosodni látszik a lepel hitelessége. Mára a lepel a keresztény világ egyik leghíresebb ereklyéjévé vált. A lepel nemcsak egy egyszerő vászon, amely valakit ábrázol, hanem Krisztus szenvedésének, halálának és feltámadásának "fényképe". A vizsgálatokból kiderült, hogy a lepelben eltemetett férfit keresztre feszítették. E férfi teste negatív lenyomatot hagyott a leplen. Sokszori részletes vizsgálat után a tudósok megállapították: a tudomány mai ismerete alapján nem lehet ilyen képet elıállítani. Kizárt, hogy egy hamisító készítette volna, és kiderült az is, hogy a lenyomatot nem ecsettel festették, hiszen ilyet ezzel a mővészi technikával nem lehet elıállítani. Mindebbıl az következik, hogy ez nem emberi alkotás... A mai napig nagy rejtély a lenyomat sárga színe. A szöveten nem találtak semmiféle festéket, pigmentet, színezékanyagot. A lepel pamutfonalának csak a külsı része sárgult meg. Több különbözı laboratóriumi módszerrel próbálták eltávolítani az egyes fonalakról az elszínezıdést, azonban hiába, így tudományosan bizonyított tény, hogy a lenyomatot sem lemosni, sem kifehéríteni nem lehet. A lepel eredetét bizonyítja az a két pénzérme is, amelyek a halott szemére voltak helyezve. Az érmék lenyomatai is igen jól láthatóak. Az egyik egy "lepton lituus", amelyet Krisztus után 29 és 30 között vertek, vagyis Poncius Pilátus idejében. A másik érmérıl pedig az olvasható le, hogy azt Poncius Pilátus verette 29-ben Júlia, Tiberius anyja tiszteletére. Az akkori császárok és elöljárók veretett pénzei csak uralkodásuk ideje alatt voltak forgalomban. Tehát ez az ember Pilátus uralkodásának ideje alatt halt meg. Ugyanakkor az is biztos, hogy ez a lenyomat egy keresztre feszített, halott zsidó testének a képe, akit a rómaiak keresztre feszítettek pontosan úgy, ahogy azt az evangéliumban olvashatjuk. Orvosszakértık azt is megállapították, hogy a testet körülbelül két és fél órával a halál után tekerték ebbe a lepelbe, és maximum harminchat órán át volt benne. A leplen nyoma sincs romlásnak, nem lett kivéve belıle a test, mert nincsenek rajta szakadások vagy tépések, valamint az alvadt vércsomók is érintetlenül megmaradtak a leplen. A lepel rámutat arra a szenvedésre, amit Krisztus magára vállalt értünk, hogy minket megváltson és kiszabadítson a bőn és a halál rabságából. Szörnyen megkínozták A lepelbe eltemetett férfi l,81 méter magas, arányos testfelépítéső, szakállas, hosszú hajú, valamint szemita arcvonásokkal rendelkezı személy volt. A lepel arról is árulkodik, hogy ezt az embert szörnyen megkínozták, megostorozták, tövissel megkoronázták, és keresztre feszítették. A lenyomaton meg tudták számolni, hány sebet viselt a halott: körülbelül hatszáz sebet és sérülést találtak rajta. Ugyanakkor nem lehetett felfedezni a leplen, hogy a test bomlásnak indult volna. Mindez azt bizonyítja, hogy Jézusról van szó, hiszen ezek az adatok egybehangzóak az evangéliumi leírásokkal, sıt, fontos részletekkel egészítik ki azokat. Ez a lepel elárulja mindannyiunk számára, hogy Krisztus milyen sokat szenvedett értünk - szenvedett és meghalt!
Az akkori szokás szerint csak azokat ostorozták meg, akiket nem ítéltek halálra, és a büntetés után szabadon bocsátottak. Elıször Pilátus csak megostoroztatta Jézust: "Megfenyítem hát, és szabadon bocsátom" (Lk 23,16). Jézust kegyetlenül megostorozták. Szinte az egész testen láthatók a római flagrum ostor nyomai. A test lenyomatán több mint százhúsz ostorcsapás okozta nyomot találtak. Jézus arca Az átélt fizikai és lelki szenvedések ellenére a leplen látható arclenyomat meglepı szépséget és békét sugároz. Ilyen szenvedést a kereszten csak olyasvalaki viselhetett ekkora békével, aki tudta, hogy szenvedésével és halálával legyızi a halált és a bőnt. Persze maga az arckép kínzásokról árulkodik. Rengeteg ütés nyoma látható az orron és a jobb orcán, sebes a szemhéj és a szemöldök, zúzódás van a jobb arccsonton, orrvérzés nyomai ismerhetık fel, valamint még az is, hogy az illetı haját tépték kínzói. Az evangélium errıl így tanúskodik: "A fejét náddal verték, leköpdösték" (Mt 15,19), "majd arcul ütötték" (Jn 19,3). Az evangéliumban olvasható az is: "A katonák töviskoszorút fontak, amit a fejére helyeztek" (Jn 19,2). Történelmi forrásokban nincs szó ilyenfajta kínzásról a keresztre feszítés elıtt. Feltételezhetjük, hogy ezt kifejezetten Jézusnak találták ki annak idején, mert "királynak mondta magát". A leplen igen jól látható az illetı töviskoronája, és az általa okozott sebek helye. Sok olyan vérnyom található a lenyomaton, amely a koponyán lévı sebekbıl szivárgott ki. A keresztet hordozta, majd megfeszítették "Mivel Jézus nem tudta a keresztet vinni, megállítottak egy cirenei embert, Simont, aki éppen a mezırıl tartott hazafelé. Vállára adták a keresztet, hogy vigye Jézus után" (Lk 23,26). A lepel sebeit vizsgálva a tudósok egyetértettek abban, hogy a férfi kivégzése helyére egy keresztfát vitt. Több seb tanúskodik az elesésekrıl, amikor megütötte arcát és térdre hullott. Jézus idejében a keresztre feszítés volt a legkegyetlenebb és legmegalázóbb büntetés. A leplen jól láthatóak a felszögezés nyomai. A lábfejek sebeibıl arra következtetnek, hogy azokat egyetlen szöggel verték a kereszt függıleges fájához. Az is jól látható, hogy a bal lábfej keresztezte a jobbat. A kézfejet a csuklónál szögezték át és nem a tenyérnél, hiszen az nem bírta volna el a kereszten függı testet. Szíve nem bírta tovább A vizsgálatok kiderítették, Jézus halálát a szívburok elszakadása okozta, amit a benne összegyőlt folyadék váltott ki. Amikor a szívburok a benne levı folyadék miatt megrepedt, hirtelen erıs fájdalmat okozott a mellkasban, s ezért kiálthatott fel Jézus. Az evangélium errıl így ír: "Jézus még egyszer hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét" (Mt 27,50). Az eszméleténél lévı ember hirtelen halála rendszerint azonnali hullamerevséggel jár. Ezzel magyarázható a leplen található test megfeszült tartása. Amikor Jézus oldalát lándzsával átszúrták, a sebbıl elıször a vörösvérsejtek, majd a vérplazma folyt ki: "vér és víz" - ahogy azt Szent János írja evangéliumában. A feltámadásról az evangélium nem szól részletesen. Tudjuk, a lepel nem volt összehajtva. Biztos, hogy nem kézzel, erıvel távolították el alóla a testet, hanem csodálatos és titokzatos módon áthatolt a gyolcson. Nem hiába maradt ránk egy "fénykép", amely hitünkrıl tanúskodik! Kovács József („Új Ember”)
Virágok Jézus sírján A nevezetes torinói leplen talált virágképek és pollenmaradványok vizsgálatából arra lehet következtetni, hogy a vásznon látható növények a Szentföldrıl származnak – állítja Avinoam Danin, a jeruzsálemi Héber Egyetem botanikaprofesszora.)
Királydinnye (Zygophyllum dumosum) A leplen a férfialakon kívül számos növényfaj maradványa, sıt, lenyomata is megtalálható. Danin az egyiket királydinnyeként (Zygophyllum dumosum) azonosította, amely csak a mai Izraelben, Jordániában és a Sínaisivatagban él meg. Két másik növény is felismerhetı a vásznon a szuhar (Cistus creticus) a Közép-Keleten nı,míg a Goundelia tournefortii – a keresztények hite szerint – az a növény, amelybıl Krisztus töviskoronáját fonták. A legkönnyebben azonban a margitvirágot (Chrysanthemum coronarium) tudták azonosítani. Az ebbıl készült csokor az arc jobboldalán volt elhelyezve. A képrıl készült azonosítást az ugyanerrıl a helyrıl vett pollen vizsgálata is alátámasztotta.
Szuhar (Cistus creticus) A több mint száz féle pollen maradványa szintén e vidékek növényeibıl származik. Max Frei svájci igazságügyi botanikai szakértı megállapította, hogy a pollenek nem európaiak, Jeruzsálem környéki vizsgálataiból azt is kiderítette, hogy szentföldön honos növényekrıl van szó. A legérdekesebb a Zygophyllum dumosum, nemcsak azért, mert kizárólag a Szentföld környékén él meg, hanem azért is, mert csak tavasszal virágzik. A leplen pedig a virágzó növénybıl készített csokor látható
Margitvirág lenyomata a leplen, annak kinagyított képe (balra)és rekonstrukciós rajza (jobbra) Forrás: http://www.huji.ac.il
„Homokon és Martfőn mindig épül valami” – Sivatag a Tisza mentén? Húszezer lakos, kétszázötven templomba járó, három templom, egy pap. Hogy ez jó vagy éppen rossz aránynak nevezhetı-e, azon lehet töprengeni, akár vitatkozni is. A pap, Tamási József - Tiszaföldvár, a hozzá tartozó Homok és a szomszédos Martfő plébánosa - azonban nem ezen töpreng. Inkább azon, hogy hogyan tovább. Itt, ebben a Tisza-parti sivatagban - amely tőnhet nehezen mővelhetı lelki talajnak, de ugyanakkor szépnek és méltó kihívásnak is. A nyolcvanas években került ide, azóta folyamatosan épít: közösséget, templomot, orgonát - az Isten országát. A templomban az oltár fölül a torinói lepel Krisztusarca néz le a hívekre: Dinnyés László festımővész alkotása. İ késıbb, Tamási József kérésére elkészítette a lepel megdöbbentıen pontos másolatát is. A plébános szívesen beszél róla a betérıknek, és szívesen viszi magával, ha hívják. Bejárta már a fél országot, de megmutatta a svédországi magyaroknak is. Azt tapasztalta: sokakat megdöbbent és elgondolkodtat a lepel (másolatának), a megváltó szenvedés lenyomatának látványa. Nagyfokú elvallástalanodás ment végbe az utóbbi öt évtizedben ezen a tájon meséli Tamási József. - Nagyon hamar leépítették itt az iskolai hitoktatást. A földvári Lenin téesz adta a megélhetést és a "magatartási mintát" az embereknek, a szomszédos Martfőn, a három nagy gyár körül pedig igazi "szocialista város" jött létre. A kommunista ideológia materializmusa rátelepedett az emberek lelkére, amelyben nemigen jutott hely a vallásnak. A nyolcvanas évek közepén másfél éves huzavona után engedélyezték a temetıben egy kis lélekharang fölállítását. Tíz éve, mielıtt felépült az új templom, mindössze hatan jártak át rendszeresen misére Tiszaföldvárra. A martfői Szent Tamás-templomhoz még ma is úgy lehet eljutni, hogy a cipıgyár bejáratánál elindul az ember a Lenin úton, arról a Sallai Imre vagy a Ságvári Endre úton lehet lefordulni. Onnan nem jobbra, a Landler Jenı, Szamuelly vagy Münnich Ferenc utcán, hanem inkább balra, a partizánvezér nevét viselı Nógrádi Sándor utcán keresztül a Martos Flóra Általános Iskola elıtt elhaladva a Kállai Éva utca sarkán már látni a Kun Béla utca elejét - onnan már látszik a templom. A rendszerváltozás után több mint tíz évvel még mindig Martos Flóra nevét viselı iskolában nem tanít hittant a plébános, ahogy a többiben sem. A gyerekek többségét meg sem kereszteltették a szüleik. Szórólapon értesítették a szülıket, hogy milyen szakköröket szeretnének az iskolában a gyerekek számára, ezek között szerepelt a hittan is. A szülık többsége ezt vastagon áthúzta. Itt évtizedekig nem volt se hittan, se egyházi esküvı, a temetések 99 százaléka is pap nélkül történt. Mikor idekerültem plébánosnak, és innen, Martfőrıl át akartam vinni egy-két gyereket hittanra Tiszaföldvárra, rögtön jött a szolnoki állami egyházmegyei hivatal vezetıje, mondván: „Túl nagy itt a nyüzsgés, plébános úr” – ezt így szó szerint megjegyeztem. „Felejtse el Martfőt!”. Ez volt az ı elképzelésük. De hát természetesen nem lehetett elfelejteni, hiszen közel 9000 ember volt itt templom nélkül. Úgyhogy megpróbáltam a lelket tartani – elıször is magamban, hogy ne legyek elkeseredett – meg az itt élıkben is. - Annak a hat martfői hívemnek a nyolcvanas évek közepén gyakran beszéltem Tamás apostolról, mondván, hogy ı is derék materialista nevelésben részesülhetett, akárcsak a martfőiek túlnyomó része. Az ı alakja óriási lelki erıt adhat mai világunkban. Tamás nem hitte el, hogy Jézus feltámadt, bár tíz társa mondta neki: „Láttuk az Urat” – ı mégsem hitte el. Tamás épp ezért mindannyiunk számára példa lehet. Hiszen lehet valaki negatív, vagy mondhatnám úgy, materialista… de egyszer csak mégis „leesik a tantusz”. Akkor az ember leborul, és Tamással együtt kiált fel: „Én uram, én Istenem!”. Világos volt, hogy ha itt templom épül, annak Tamás lesz a védıszentje. Nem gondoltam volna, hogy ez viszonylag hamar megvalósul.
İsszel lesz az alapkı szentelésének tizedik évfordulója. Hetvenmillió forintból épült fel a templom, huszonháromból az új, koncertekre is kiválóan alkalmas orgona. A templomra tíz év alatt ötmilliót adott a város, az orgonára hetet. A püspökség a templomépítéshez még hozzá tudott járulni, az orgonához már nem. A költségek nagyobbik részét az egyházközség és a plébános teremtette elı: Elıfordult például, hogy a pap Pesten, a Váci utcában reverendában sétálgatva kért kétforintnyi támogatást a járókelıktıl. - Meglehet, nem mindenki ért egyet ezzel, de Szent Ferencre is furcsán néztek annak idején. És Tamási József nem saját magának kért... Egy biztos: leleményesen tudtak adakozásra késztetni, a missziós munkának tekintett templom- és orgonaépítéshez támogatókat megnyerni - hívıket és nem hívıket egyaránt. De Szent Tamás oltalmából kipillantva lehet-e nem hívıkrıl beszélni? A plébános inkább Tamásnak látja ıket, akik még nem ismerték fel az igazságot. Martfőn vasárnaponként 90-100-an vannak együtt egy vasárnapi misén - koncerten, kulturális rendezvényen 150-200-an. Sokan több évtized után találnak vissza a templomba. Tavalyelıtt volt legutóbb bérmálás. Volt olyan család, amelyben a nagyszülık, a szülık és a gyermek egyszerre bérmálkozott. Voltak, akiket a Marosi Gábor tervezte szép templom fogott meg elıször - mondja Tamási József, aki szerint éppen ezért a templom- és az orgonaépítés, a "lelkigyakorlatos ház" kialakítása, a szükséges anyagiak elıteremtése is a papi munka szerves része. - Minden lehetıséget meg kell ragadnunk, hogy visszavezessük az embereket Ahhoz, aki várja ıket. Hazavárja. Kipke Tamás („Új Ember”)
A Turini Lepel másolatai A Lepel otthonra talált a világ számos templomában. A hívek nagy tisztelettel veszik körül mindenütt.
A Turini Lepel másolata Lajosmizsén
Eperjesen a görög katolikus székesegyházban
A Lepelrıl beszélünk, és Jézus Krisztust hirdetjük A torinói halotti lepel gyönyörő másolatát láttam. A Leplet –egész fenséges nagyságában –fényképészeti eljárással vitték vászonra. Égtem a vágytól, hogy egy másolatot kérjek róla. Don Mario Colombini rögtön győjtést indított a látogatók között, „hogy Bangladeshnek ajándékozzák Krisztus szenvedı arcának képét”. Így a torinói halotti lepel mőanyag védıtokban eljutott Bangladeshbe, nem a keresztes lovagok, hanem a vatikáni diplomáciai futár útján. Amikor misszionárius testvéreim szeme elıtt kigöngyöltem a tekercset, az öröm hulláma öntött el, hogy végre megvalósíthatom álmomat, a halotti lepelállandó kiállítását, itt a Khula-i szemináriumban. Ezzel kapcsolatban meg kell említenem a lepel különleges fogadtatását. Kb.esti fél 11 volt. Alighogy beléptem a szobámba a tekerccsel, tégladarabok özöne zúzta össze az utcára nyíló ablakok üvegeit. Rögtön ezt mondtam magamnak: „Ez a sátán patája! A gonosz elıre látja a sok jót, amit a halotti lepel tesz majd a látogatókkal.” Minden péntek este egybegyőltünk a szeminaristákkal a lepel kiállítótermében, és újraolvastuk. A Bibliát a „szenvedés üdvözítı erejének” szempontja szerint. A Genezistıl a Jelenések könyvéig követjük a Szenvedı Szolga és a szenvedı szolgák lábnyomait. A kiállítás segít aktuálissá tenni imáinkat. Négy nagy panelen különbözı helyzetekben ábrázolt emberi arcok százai közül kiemelkedik Krisztus elmosódó arca,ezekkel a szavakkal körülvéve: „Éheztem, üldöztek és bebörtönöztek…” Ma a feltámadott Krisztust az emberek között kell keresnünk. Hitünk és szeretetünk gyengesége miatt gyakran felismerhetetlen vonásokkal jelenik meg elıttünk, úgy, mint elsı pillantásra a halotti leplen Egy másik panel a kezein és lábain megcsonkított Keresztrefeszítettet mutatja, ezzel a felírással: „Ti vagytok az én kezeim és az én lábaim.” A „Lepel Embere” nem nézıkre vágyik, hanem olyan személyekre, akik saját szenvedéseikkel vesznek részt a világ megváltásában. A szeminárium azok találkozóhelyévé vált, akik arra vágynak, hogy lássák a halotti leplet és elmélkedjenek fölötte. Az emberek azt kérdezik tılünk: „ Ki ez, aki ennyi szenvedés jelét hordozza?” A kiállítás látogatóira nagy hatással van a lepelrıl szóló tudományos tájékoztató is, mely Krisztus szenvedései evangéliumi leírásaihoz új támpontokat nyújt. Az emberek egymásnak adják a kiállítás hírét és jönnek, egyre jönnek. Láttam, hogy néhányan térdre hullottak és sírtak. Mi magyarázza ezt a titokzatos vonzódást a meggyötört Krisztushoz? Azt hiszem a valódi ok az, hogy szegényeink magukra ismernek a halotti lepel Krisztusában, sebeiben és eltorzult arcában, csendjében és meztelenségében. Az elnyomottak és emberi méltóságuktól megfosztottak testvért, barátot és pártfogót látnak Krisztusban, aki 2000 éve ezt kiáltja: „Jól figyeljetek! Minden helyzetben én vagyok az, aki szenved értetek és bennetek, ti pedig, he nem is tudjátok, értem és velem szenvedtek.” Az egyszerő emberek biztosak benne, hogy Jézus számon tartja könnyeiket és elszenvedett bántalmaikat, nem azért, hogy bosszút álljon értük, hanem azért, hogy megmentse az üldözötteket és üldözıket. Jézus kálváriájában a banladeshiek saját kálváriájukat kezdik látni, és Jézus üres sírja fölött már a saját gyızelmüket éneklik. Tanúbizonyságok a vendégkönyvbıl: Mobi Mondol: „ Miután láttam ezeket a képeket, összehasonlítottam életemet Krisztuséval. Azelıtt nem sokat gondoltam az ı megrendítı szenvedésére. Bulbul Zaman, egy muzulmán férfi: „Sok dolgot tanultam itt Jézusról. Köszönöm Jézus, hogy szenvedtél érettünk!” Thakur Das, hindu hittanuló:” Hálás vagyok Jézusnak, hogy ennyire szeretett engem!” A látogatók között analfabéták is vannak. A halotti lepel elıtt az ı arcuk is felragyog: olyan könyvet találtak, amelyet erıfeszítés nélkül is elolvashatnak, és lelkükbe zárva hazavihetnek. A halotti leplet nézı emberek merengı szemében még egyszer megvalósulni látom Jézus szavait: „Ha fölemeltetem a földrıl, mindeneket magamhoz vonzok.” Sok muzulmán testvér kérdezi: „Ha a leplen levı ember nem Jézus, akkor kicsoda?” Aki hisz, annak nincs szüksége a lepel bizonyító erejére, de aki még keres, annak érdeklıdését kétségtelenül felkelti a halotti lepel Krisztus iránt. A leplen lévı arc soha nem hagyja közömbösen az embereket. Azt mondom magamnak: nem lehet másról szó, csak Róla. Arról, aki nagyon is jól tudja, mi lakik az ember szívében. Ha úgy érezzük, a haláltól félig lezárt
szeme is minket néz, milyen lesz akkor tekintete az anyag börtönébıl kiszabadulva? Csakugyan igaz: MINDEN EMBER A TE ARCODAT KERESI, URAM! Benedikt Sorker szeminarista írja: „Minden seb, amit Jézus temetési leplén látok, szíven üt és így szól hozzám: Miért nem tudod elviselni te is úgy a fájdalmakat, mint Jézus? Valóban csak most értettem meg, életem hány napot vesztegettem el ostoba gondolatokkal. A lepel segít, hogy bőnbánatot tartsak a múltam felett, és arra ösztönöz, hogy a jövıben a szenvedı Jézus szentélető szolgájává legyek. Birendronath Ray, egy hindu tanár írja: „A képmás láttán ezek a szavak jutnak eszembe:Uram, bocsáss meg nekik,mert nem tudják, mit cselekszenek.” Egy déli származású hindu guru, amikor feljön Khulnába, mindig meglátogat, hogy megpihenjen kicsit a lepel elıtt. Még Ghandi is felismerte a Keresztrefeszítettben a szenvedı Ártatlan és mindenki helyett megfizetı Szeretet jelenlétét. P.Silvano Garello
Hinni a csodában? Az ember kétkedı lény. Nehezen fogadja el az egyik oldal bizonyítékokkal alátámasztott magyarázatát, ha azt a másik oldal ugyancsak bizonyítékokkal cáfolja. Nem mer hinni a csodában. Álljon itt néhány egyházi személy vélekedése: II. János Pál pápa 1980. április 13-án Torinóban elmondott szentbeszédében így fogalmazott: „Sok tudós érvét elfogadva a Szent Lepel a szenvedés, a halál és a feltámadás különleges tanúja. Néma tanú, de ugyanakkor mily meglepıen sokatmondó!” Nátek Sándor református lelkész: Van, aki azt mondja: a lepel valódi, és van, aki tagadja, II János Pál a Lepel elıtt mondván, lehetetlen évezredeken át tárolni egy anyagot, bármibıl legyen is az. Nedvesség, mindenféle külsı hatás érte... Valójában valamennyire én is hiszek benne. A Krisztus-hívı ember szeretné, ha a lepel valódi volna. Azért is végeznek ennyi vizsgálatot. Örülök annak, hogy ezt megpróbálják a világ elé tárni és még pozitívabbá tenni, hogy ott volt holtan és holtából élı lett. Ez a keresztény ember számára hitbizonyosság, hiterısítés, és a hitetlen felé is jó ezt megfogalmazni. Sok ellentmondás nincs a felekezetek között a halotti leplet illetıen. Vitáznak rajta, de senki nincs, aki lesöpörné az asztalról. Merényi Zoltán baptista lelkész: A hitünk számára viszont majdnemhogy semleges, hogy hiteles-e a gyolcs, vagy sem. Olvastam egy szkeptikus cikket a torinói lepellel kapcsolatban, ahol a szerzı a „feltámadás elsı számú bizonyítéka”-ként beszélt a vászonról, s mivel szerinte bebizonyosodott, hogy a lepel hamisitvány, ezért a feltámadás is hazugság. Elıször is nem bizonyosodott be, hogy a lepel hamis volna, másrészt a feltámadásba vetett hitünk nem a képen alapul, hanem a Szentírás bizonyságtételén, és a megváltás életünkre gyakorolt erején. Véleményem szerint, ha bebizonyosodna, hogy a lepel valódi, akkor sem hinnének többen Jézus Krisztusban, és ennek az ellenkezıjét is vallom, ha a vászon hamisítvány volna, akkor sem hinnének Benne kevesebben. Barrie Schwartz zsidó dokumentumfotós: Ha van hited, minek a lepel. Ha nem hiszel, kérdés, mennyire tudna meggyızni, de hogyha elgondolkodtat, ha meggondolásra késztet, akkor fontos.
Egyházközségi hírek: Nagyböjt 2008. • Keresztút Nagyböjtben minden pénteken 17:00 kor keresztúti ájtatosságot tartunk hittanosaink vezetésével.
•
Nagyhét
Virágvasárnap a Passiót énekkarunk énekli. Nagypénteken hittanosaink adják elı Krisztus szenvedését.
•
„ Hívom a családokat!” Bíró László püspök atya
Márc.3-án hétfın vendégünk lesz kötetlen beszélgetésre családról, hitrıl, emberségrıl.
•
Kerékpárral a csángó magyar miséért.
Ápr. 4-én Ferkó Zoltán utibeszámolójára és könyvbemutatójára kerül sor a Közösségi házban Zarándoklat a moldvai magyar miséért címmel. A szerzı a helyszínen dedikálja könyveit. A bemutató után csángó táncházat tartunk.
Almássy-telepi ÖRÖMHÍR Az Almássy-telepi egyházközség havi újságja. Szerkesztık: Enesei János, Csizik Ágnes, Csizik András, sp, Zemlényi János Elérhetıség: http://www.krisztuskiraly.plebania.net,
[email protected]
