ŐRMEZEI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM
Elfogadás dátuma: 2004. április 15. Jóváhagyás dátuma: 2004. május Felülvizsgálat dátuma: 2007. december 20. Jóváhagyás dátuma: 2008. február Felülvizsgálat dátuma: 2010. december 07. Jóváhagyás dátuma: 2011. február 15. Felülvizsgálat dátuma: 2011. november 14. Jóváhagyás dátuma: 2011. december 31. Felülvizsgálat dátuma: 2013. március Jóváhagyás dátuma: 2013. március 31. Őrmezei Általános Iskola OM 102796 1112 Budapest, Menyecske utca 2. Ujkériné Diviák Mária igazgató
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
TARTALOM 1
AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ....................................................................................................... 5 1.1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ–OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI ÉS ESZKÖZEI 5 1.1.1 Alapelveink............................................................................................................................................ 5 1.1.2 Kiemelt céljaink, feladataink................................................................................................................. 5 1.1.3 Sajátos nevelési igényű tanulóink nevelésével, oktatásával kapcsolatos céljaink ................................. 6 1.1.4 Nevelő-oktató munkánk eszközei, eljárásai........................................................................................... 7 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................................... 8 1.2.1 Feladatok .............................................................................................................................................. 8 1.2.2 Képességfejlesztés ................................................................................................................................. 9 1.2.3 A kognitív kompetenciák fejlesztése ...................................................................................................... 9 1.2.4 Személyes kompetenciák fejlesztése .................................................................................................... 17 1.3 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ......................................................... 20 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ................................................................................................ 20 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása............................................................................... 21 1.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .......................................................... 22 1.4.1 A szociális és állampolgári kulcskompetenciák fejlesztése ................................................................. 23 1.4.2 A közösségfejlesztés színterei .............................................................................................................. 29 1.5 A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI........................................................... 30 1.5.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ............................................................................................... 30 1.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ........................ 32 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ................................................................ 32 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása ........................................................................... 34 1.6.3 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok .................................... 38 1.6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ................................................................................................... 39 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................................................... 42 1.7 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE ............................................. 43 1.8 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL AZ ISKOLA PARTNEREIVEL .............................................. 44 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák .......................................................................... 44 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák............................................................................. 44 1.8.3 Az iskola partnerei .............................................................................................................................. 44 1.9 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA ............................................................................. 46 1.9.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja ........................................................................................................ 46 1.9.2 Az értékelés rendje .............................................................................................................................. 46 1.9.3 A vizsgatárgyak részei és követelményei ............................................................................................. 46 1.10 A FELVÉTELI ELJÁRÁS ÉS AZ ISKOLAVÁLTÁS ............................................................................................ 47
2
HELYI TANTERV ......................................................................................................................................... 48 2.1 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE ............................................................................................ 48 2.2 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM ...................................................................................... 49 2.3 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ................. 51 2.3.1 Taneszközök ........................................................................................................................................ 51 2.4 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA .......... 52 2.4.1 Az 1-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .................................................................. 52 2.4.2 Az 5-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .................................................................. 52 2.5 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ....................................................................................................................... 53 2.6 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK ........................................................................... 54 2.7 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI .................................................... 55 2.7.1 A magasabb óraszámú nyelvi csoportba kerülés feltételei: ................................................................ 55 2.7.2 Magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyak csoportbontása a 7. és 8. évfolyamokon ............ 55 2.7.3 Mit tudunk nyújtani a kötelező tanítási órákon felül? ......................................................................... 55 2.8 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI................. 57 2.8.1 A tanuló értékelésének és minősítésének követelményei, illetve formái alsó tagozaton ...................... 57 2.8.2 A tanuló értékelésének és minősítésének követelményei, illetve formái felső tagozaton ..................... 58 2.8.3 A tanulás eredményességének mérése felső tagozaton ....................................................................... 58 2.9 AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ....................... 59 2.10 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK................... 60 2.11 A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI, A TANULÓK JUTALMAZÁSA .... 61 2.11.1 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési elvei az alsó tagozaton ............................ 61 2.11.2 A magatartás és szorgalom értékelése, minősítése felső tagozaton ............................................... 65 2.11.3 A tanulók jutalmazása .................................................................................................................... 66 2.12 EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................ 67
2
Pedagógiai Program 2.12.1 2.12.2 2.12.3 2.12.4 2.12.5 2.12.6 3
Őrmezei Általános Iskola
Lakótelepi helyzetkép ..................................................................................................................... 67 A szükséges erőforrások ................................................................................................................. 67 Egészségnevelési program ............................................................................................................. 69 Környezeti nevelési program .......................................................................................................... 71 Fogyasztóvédelem .......................................................................................................................... 73 Az egyes tantárgyak környezeti, egészség- és fogyasztóvédelmi nevelési lehetőségei .................... 74
ÉRVÉNYESSÉGI ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK ...................................................... 79 3.1 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR:.................................................................................................................................. 79 3.2 A PROGRAM BEVEZETÉSE .............................................................................................................................. 79 3.2.1 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ................................................................................ 79
4
ZÁRADÉK ....................................................................................................................................................... 81 Legitimációs eljárás .......................................................................................................................................... 81
3
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
„Hol élő példából s tulajdon tapasztalásból tanulhatsz, ott tudományod legjobb alapon áll.” (Kölcsey Ferenc)
4
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
1 Az iskola nevelési programja
1.1 Az iskolában folyó nevelő–oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai és eszközei Iskolánk, mint köznevelési intézmény, nyolc osztályos általános iskola, egyben az Őrmezei lakótelep egyetlen alapképzést adó intézménye, kiemelten fontosnak tartja a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1. § (3) alapján, hogy „…pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.” A gyermekek személyiségfejlesztésében fontosnak tartjuk, hogy demokratikus szellemben tevékenykedő, jól képzett pedagógusok fejlesszék őket. Nevelőtestületünk fő törekvése, hogy a kialakított helyi pedagógiai programot közös tevékenységben a tanulókkal, azonos követelményrendszer felállításával és egységes betartásával, jó hangulatú iskolában valósítsuk meg. Feltételezzük és bízunk benne, hogy lelkiismeretes munkánk eredményeként gyermekeink megállják majd helyüket mind a középiskolában, mind a felsőoktatásban, és reményeink szerint megtalálják egyéni boldogulásukat a XXI. századi Magyarországon. 1.1.1
Alapelveink
nyújtsunk minden tanulónak egységes, korszerű alapműveltséget az esélyegyenlőség biztosításával tehetséges tanulóink számára biztosítsuk a képességeik kibontakoztatását biztosítsuk a felzárkózás lehetőségét biztosítsuk a sajátos nevelési igényű tanulók megfelelő fejlesztését segítsünk a továbbtanulásra való felkészülésben fejlesszük az emberi értékeket, pozitív erkölcsi tulajdonságokat neveljünk hazaszeretetre és más országok népeinek tiszteletére mutassunk példát abban, hogy becsüljék és tiszteljék embertársaikat, legyenek toleránsak másokkal szemben segítsünk abban, hogy váljanak képessé önmaguk megvalósítására, és alkotó emberként tudjanak élni a jövő társadalmában biztosítsuk az ismeretek, a vallási, illetve a világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését 1.1.2
Kiemelt céljaink, feladataink
Tegyük képessé tanulóinkat: az alapműveltség megszerzésére, továbbtanulási aspirációik megvalósítására az önállóság, öntevékenység, motiváltság és kreativitás beépítésére tevékenységrendszerükbe 5
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
hogy nyitottak legyenek az újra, jellemezze őket a rugalmasság, leleményesség, tolerancia és kockázatvállalás tudjanak élni az autonómiával és ismerjék az önértékelést a fegyelmezett, kitartó tanulás készségszintű elsajátítására az együttműködésre, kooperációra másokkal és mások értékrendjének elfogadására az iskola hagyományainak őrzésére, a „MI” tudat erősítésére Alapvető célunknak tartjuk a kulcskompetenciák fejlesztését. A kompetencia az ismeretek, azok alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, amely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúránk megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden embernek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához, a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Mindegyik kulcskompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Birtoklása alkalmassá teheti az egyént egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Az iskolai oktatás első-hatodik évfolyamán a kulcskompetenciák kialakítására, a következő években a bővítésükre helyezzük a hangsúlyt. Az alapozó szakaszban a pedagógiai tevékenységünk célja az alapvető készségek, képességek, az alapkészségek megerősítése, pótlása, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése, az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése, a helyi tanterv alapján elvárt teljesítménytől elmaradók felzárkóztatása. Lehetőséget teremtünk ahhoz, hogy a tanulóink mindegyike elérje a helyi tanterv elvárt követelményszintjét. Célunk bátorító, önbizalmat növelő, önismeretet elősegítő nevelés, mely reményeink szerint sikeres az optimális léptékű személyiségfejlesztés, a személyiség kibontakoztatásának segítése, az értelmi, cselekvési képességek megalapozása, a társastársadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli, írásbeli nyelvi képességek kialakítása, a kommunikációs képességek, a narratív, a lényegkiemelő, a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek fejlesztése területén. Olyan készség és képességfejlesztést tartunk feladatunknak, amely később a további sikeres tanulás előfeltétele lehet. A szociális hátrányok enyhítésére törekszünk. Fejlesztőmunkánkat eredményesnek tekintjük, ha kialakul a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőkészség, a problémamegoldó képesség, a kockázat értékelése, a döntéshozatal.
1.1.3
Sajátos nevelési igényű tanulóink nevelésével, oktatásával kapcsolatos céljaink biztosítjuk integrált nevelésüket a többi tanulóval történő együtt haladásukat esélyeket teremtünk számukra az iskolai élet minden területén biztosítjuk a speciális fejlesztésüket megfelelő szakember bevonásával /fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus, gyógypedagógus/ 6
Pedagógiai Program
1.1.4
Őrmezei Általános Iskola
Nevelő-oktató munkánk eszközei, eljárásai
A fenti célok elérése érdekében a tanítás-tanulás folyamatát úgy kell megszervezni, hogy: eljuttassuk tanulóinkat képességeik maximumára a gyerekre jellemző jó képességeket kiemelve, azokat fejlesztve hassunk a többi képesség kibontakoztatására egyaránt fejlesszük a kiemelkedő képességű, tehetséges gyermeket és a műveltségi hátránnyal induló és nehezen kezelhető gyermekeket segítsük az egyén beilleszkedését a közösségbe, hogy sokoldalú személyiségével válhasson a közösség hasznára jó hangulatú légkört biztosítsunk az iskolában, hogy minden tanuló saját képességeihez mérten teljesíthessen olyan tanulási technikákkal vértezzük fel tanulóinkat, amelynek birtokában képesek lesznek az alapműveltség színvonalas elsajátítására Kiemelt jelentőségűnek tartjuk a differenciált szervezési és nevelési módszerek felhasználását, így segítve a tanulók egyéni fejlődésének útját. A szervezeti keretek, a munkaformák kiválasztásánál, a hangsúlyok kialakításánál a legfőbb szempontjaink az alapozó, fejlesztő, pótló, pedagógiai tevékenységek hatékonyságának, eredményességének növelése. A tanári tanulásszervezés kizárólagossága helyett a tanítói tanulásszervezés teret és időt nyert. A pedagógiai feladatok teljes osztályokban - órarend által meghatározottan – tanórákon valósulnak meg. Differenciált, ill. kooperatív tanulásszervezést valósítunk meg, így lehetővé válik az egyéni szükségletek figyelembe vétele, a képességek, készségek egyénre szabott fejlesztése. A kooperatív munkaforma egyaránt hatékony, eredményes a jobb képességűek további fejlődése és a felzárkózást, fejlesztést igénylők segítése szempontjából.
7
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A gyerekek számára követendő példát a szerető, gondoskodó szülői ház és az iskola nyújt. Különösen mintaértékű a pedagógus magatartása, emberi hozzáállása. Az értelmes emberi életre neveljük tanulóinkat, ami kulturált, harmonikus, erkölcsös emberi életmódot jelent. 1.2.1
Feladatok
a család tisztelete, szülők, nagyszülők megbecsülése a pozitív emberi tulajdonságok megismertetése /történelmi, irodalmi, közéleti, tudományos életből és napjainkból vett példaképek alapján a negatív tulajdonságok elítélése az erény és a bűn fogalmának kialakítása az alapvető erkölcsi törvények megismerése, betartása az emberi társadalomban a munkaerkölcs kialakítása a nemi erkölcs megismertetése /magyarázat, példák, irodalmi szemelvények, filmek segítségével/ az iskolai élet törvényeinek betartása /házirend, etikai kódex alapján/ az embertípusok megismertetése testalkat, vérmérséklet, motiváció, értékrend szerint a szociális készségek / empátia, tolerancia, konfliktuskezelés/ tanítása, fejlesztése önmagunk pozitív irányú fejlesztése /önismereti játékok, tréningek, önkontroll/ - a helyes tanulási módszerek megismertetésével - a képességek szerinti differenciált foglalkozásokkal - változatos játékos gyakorlatokkal - önképzéssel /gyűjtő munkákkal / - az önművelés igényének kialakításával /olvasás, színház-, múzeumlátogatás, tanulmányi kirándulások, stb./ tartalmas programok; tanulmányi versenyek, vetélkedők, szellemi totók, hagyományos hangversenyek, sportnapok, ünnepélyek, iskola-hét szervezése a testi-lelki egészség elérése érdekében megismertetjük a helyes napirendet, az egészséges étkezési szokásokat a helyes öltözködés és a testedzés, mozgás, sport, a játék formáit, s ezeket gyakoroltatjuk /túrák, sportversenyek, rendszeres testedzés szervezése/ megismertetjük tanulóinkat a káros szenvedélyek következményeivel, azok hatásával, veszélyeivel /előadások, orvos, rendőr, szakemberek segítségével, drog-prevenciós tevékenységek, filmek a drog ellen/ a tanári kar egységesen fellép a káros szenvedélyek megelőzése érdekében az esztétikai értékrend ismertetése: népi motívumok díszítő elemek a kézimunkákban, rajzokban, népi játékok, dalok, táncok alapján megszerettetjük, majd később magasabb művészi szintre is eljuttatjuk tanulóinkat.
8
Pedagógiai Program 1.2.2 1.2.2.1
Őrmezei Általános Iskola
Képességfejlesztés CÉLUNK
A gyermeket segítsük olyan emberré válni, akire jellemző az autonóm cselekvés (a cselekvés összefüggéseinek látása, saját élettervek kialakítása és önálló vezetése, jogok, érdekek érvényesítése és védelme) az eszközök interaktív használata (a nyelv, a szimbólumok és a szövegek interaktív kezelése, az ismeretek használata, az új információs technológia használata) a szociálisan heterogén környezetben való működés (másokkal való kapcsolatépítés, csoportmunkában való együttműködés), aki a tanulást kezdeményezi és az új fogalmakat, módszereket, technikákat alkalmazza a munkájában. Aki megfelelő szintű önkontrollal bír. Aki hatékonyan kezeli az idejét és a prioritásokkal is tisztában van. Aki energikusan törekszik a kitűzött célok felé. Mérlegeli és összeveti a lehetőségeket és a célokhoz illeszkedő döntést hoz. Képes a team-munkára, hatékony és gyümölcsöző együttműködésre másokkal. Fejlett interperszonális készségekkel rendelkezik, hatékony kommunikációra, kapcsolatépítésre különböző emberekkel. Rendelkezik a másokkal való azonosulás, az empátia képességével. 1.2.2.2
FELADATAINK
A z ö ni s m e r e t i k é p es s é ge k k ö z ü l e l s ős or b a n a r eális és pozitív énkép, az önbecsülés, az önkontroll, az önmotiválás, a szerepvállalás, a kooperativitás, a kötelezettségvállalás, az egyéni arculatformálás fejlesztését tartjuk fontosnak. A kulcsképességhez tartozó általános mentális képességek közül a logikus gondolkodás, az absztrakt gondolkodás, a kombinációs készség, az elemzőkészség, az ítélőképesség, a tanulási képesség fejlesztését. A kreatív képességek közül a képzelőerő és az alkotóképesség kibontakoztatása elsősorban a célunk. A kommunikációs képességek közül a figyelem-összpontosító képesség, a világos kifejező-készség, az érvelési képesség, a mások megértésének képességének fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Az önértékeléssel összefüggő képességek közül az önfegyelem, az önkritika fejlesztésére. A munkavégzési, műszaki képességek közül a munkaszervezés, a rendszerszemlélet, a kezdeményezőkészség, a gyakorlatias feladatértelmezés fejlődését tartjuk elsődlegesnek. A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek között a precizitás, az áttekintő képesség, az elővigyázatosság játsszák a főszerepet. A cselekvő képességek sorában a legfontosabbak az állóképesség, a célirányosság, a pontosság, a teljesítőképesség és a megbízhatóság. Társas (közösségi) képességek között pedig az alkalmazkodó képesség, a felelősségvállalás, a kapcsolatteremtés, az objektivitás önmagunkkal és másokkal szemben.
1.2.3
A kognitív kompetenciák fejlesztése
A kognitív kompetenciák fejlesztésekor a kreatív, kritikus, problémamegoldó, logikus gondolkodás fejlesztése mellett célunk az önművelés igényének, az élethosszig tartó tanulás, az önálló ismeretszerzés képességeinek kialakítása, az alkotóképesség, a képzelet fejlesztése. A tanulás képességének fejlesztése ismeretfeldolgozási technikák megtanításával, jól megalapozott tanulási szokások kialakításával és továbbfejlesztésével történik. Fontos, hogy tanítványaink számára biztosítsuk a sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségét, ösztönözzük az ismeretek, adatok, információk gyűjtését (pl. könyv- és könyvtárhasználat), a gyűjtött adatok, ismeretek célszerű, gondos elrendezését és megfelelő használatát. 9
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
A kognitív kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódó feladataink: A logikai viszonyok felismerésének, az értelmezés, az indoklás, a bizonyítás a lényegkiemelés képességének fejlesztése Az olvasási kedv felkeltése A verbális és vizuális információ együttes kezelésében való jártasság kialakítása Tanulási szokások, technikák megalapozása Az emlékezet fejlesztése - látott, hallott, olvasott élmények felidézése. 1.2.3.1
AZ ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ KULCSKOMPETENCIA FEJLESZTÉSE
Feladataink A tanítványainkat képessé kell tennünk gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő kifejezésére és értelmezésére, a helyes és választékos nyelvhasználatra, a képesség alkalmazására a legkülönfélébb társadalmi kontextusokban, munkahelyi, otthoni és szabadidős tevékenységekben. A fejlesztendő kompetenciaterületek:
Szóbeliség Írásbeliség Képi információ feldolgozása Információkezelés IKT Forráskezelés A kommunikáció értékelése
Elsősorban a következő nyelvhasználati képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: az aktív és interaktív beszédértés, a közlés másokkal való megértetése, tömör és világos kifejezésmód a beszédben, a mondottak mások általi megértésének ellenőrzése, szövegértő olvasás (különböző szövegeknek az olvasási célnak (információszerzés, tanulás, kedvtelésből történő olvasás) megfelelő stratégiával való olvasása és értelmezése) szóbeli és írásbeli szövegalkotás, különféle célt szolgáló, különböző típusú szövegek megkülönböztetései és felhasználása, megírása, az írás folyamatának ellenőrzése (a kigondolástól a korrektúrázásig) kommunikáció, különféle célú közlések különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban, a kommunikáció kontrolálása, a helyzetnek megfelelő alakítása. információk megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása, írott információk, adatok és fogalmak fellelése, gyűjtése és feldolgozása a tanulás és a tudás szisztematikus rendezése céljából segédeszközök használata saját szóbeli és írásbeli érvek megfogalmazása és kifejezése. helyzetnek megfelelő módon, meggyőzően, mások érvelésének meghallgatása vagy olvasása összetett szövegek ill. szóbeli közlések ismertetése vagy megértése különböző technikák (jegyzetek, vázlatok, térképek ill. beszéd, társalgás, utasítások, interjúk, viták) segítségével releváns és irreleváns információk közötti különbségtétel írásban és szóba a személyes és kulturális gazdagodás forrásainak és lehetőségeinek azonosítása a kapott közlésekben. Az anyanyelvi kompetencia fejlődéséhez szükséges egyéb képességek közül különös gondot fordítunk a következők fejlesztésére: 10
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
a problémamegoldás képessége a logikus gondolkodás képessége a lényeg kiválasztásának képessége az önellenőrzés igénye az ismeretek aktivizálásának képessége
Huzamosabb és rövidebb ideig tartó figyelemösszpontosítás és reflektálás az adott anyagra Az alábbi részkészségek folyamatos fejlesztése törekszünk: olvasás írástechnika helyes beszéd, helyesírás, nyelvi helyesség, viselkedési kultúra, stílusérzék A kulcskompetencia kialakításához a következő ismeretek elsajátítását tartjuk szükségesnek:
szókincs a nyelvtan, nyelvtani szabályok a nyelvi funkciók a szóbeli kapcsolattartás fő típusai az irodalmi és nem irodalmi szövegek fajtái a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságai, stílusjegyek a nyelv és a kommunikáció változásai különféle helyzetekben.
Törekszünk az alábbi attitűdök kialakítására:
mások megismerésének az igénye. magabiztos fellépés, ha nyilvánosság előtt kell beszélni motiváltság a nyelvi közlésre az esztétikai minőség tisztelete, a szavak / kifejezések gyakorlati helyességén túl az esztétikai minőségre való törekvés a megnyilvánulásokban az irodalom szeretete a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés, mások véleményének és érvelésének elfogulatlan és konstruktív megközelítése a másokkal fennálló kapcsolat iránti érdeklődés tudatosság a nyelvi és kommunikációs formák időben, különböző földrajzi, társadalmi és kommunikációs környezetben való változtathatóságát illetően.
A szakrendszerű oktatás időkeretében a következő felzárkóztató, alapozó, fejlesztő tevékenységeket valósítjuk meg: A biztos kommunikációs készség fejlesztése: megfelelő artikuláció, beszédtempó, hangmagasság, hangerő, hanglejtés alkalmazása változatos köznapi kommunikációs helyzetekben való biztonságos eligazodás kulturált nyelvi magatartás - a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata, kifejezőképesség - az aktív szókincs gazdagítása, érzékletességre való törekvés, tömör és világos kifejezésmód az értelmes beszéd - a mondanivaló egyszerű, mások számára érthető, hatékony, a köznyelvi normákhoz alkalmazkodó, nyelvileg is helyes, pontos, szabatos tömör és világos közlése, a mondottak mások általi megértésének ellenőrzése, 11
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
a különféle közlések megértése különféle helyzetekben, a nyelvi problémaészlelés képessége. A jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni tudás (szövegértés) kialakítása: az értő, kritikai és kreatív olvasási képesség - az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás szövegelemzési eljárások alkalmazása (a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, szöveg tagolása, tények, adatok kiemelése, ok-okozati kapcsolat felismerése, , a szóbeli összefoglalás elvégezése) tömörítés, összefoglalás megértése és készítése adott szempont alapján. vázlat ill. jegyzetkészítés tanári irányítással a szövegértés elemző műveleteire építve ill. fokozatosan önállósulva a közlésekből ismeretek, információk szerzése az írott információk, adatok és fogalmak gyűjtése és feldolgozása tanulás és a tudás szisztematikus rendezése céljából. releváns és irreleváns információk közötti különbségtétel írásban és szóban. A jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó írni tudás (szövegalkotás) kialakítása: a helyesírási készség kialakítása és fejlesztése különböző célt szolgáló, különböző típusú szövegek megírása, a tanult nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazásával az írás folyamatának ellenőrzése rendezett, olvasható, esztétikai íráskép, az életkornak megfelelő írástechnika érvek meggyőző módon történő megfogalmazása írásban és szóban, mások érvelésének meghallgatása, olvasása. A tanulási képesség fejlesztése:
vázlatkészítés tanári segítséggel, az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek gyakorlása. a közlésekből ismeretek, információk szerzése az írott információk, adatok és fogalmak gyűjtése és feldolgozása.
Az idegen nyelven történő kommunikáció kulcskompetenciái Tanítványaink fejlődése érdekében fontos, hogy kiemelt fontosságot tulajdonítsunk a kulcskompetencia fejlesztésével kapcsolatos feladatainknak. Tanulóink elsajátítják a célnyelv szókincsét, a funkcionális nyelvtani ismereteket, valamint a szóbeli interakciók főbb típusait, fejlesztik a közvetítés készségét, a magyar és idegen nyelvi szókincsüket és funkcionális nyelvi ismereteiket összevetik anyanyelvükéivel, észlelik a hasonlóságokat és különbségeket, megértenek szóbeli üzeneteket, kezdeményeznek, folytatnak és lezárnak beszélgetéseket, képesek szöveget megérteni és alkotni, összehasonlítják a célnyelvi társadalmi hagyományokat a magyar társadalmi hagyományokkal, pozitív viszonyt alakítanak ki más nyelvek iránt, tisztelik a kulturális sokféleséget. Az alábbi ismeretek elsajátítását tartjuk szükségesnek: az idegen nyelvek ismerete: a szókincs és a funkcionális nyelvtan a verbális kapcsolat és a nyelv szintjeinek fő típusai 12
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonzatának és változatosságának ismerete. Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok megfelelő skáláján – a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az anyanyelvtől különböző nyelven az egyéni igények és szükségletek szerint a szóbeli üzenetek megértésének képessége a beszélgetések kezdeményezésének, folytatásának és lezárásának képessége az egyén igényeinek megfelelő szövegek olvasásának és megértésének képessége a segédeszközök megfelelő használatának képessége az élethosszig tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretek között történő elsajátításának képessége a közvetítés és az interkulturális megértés készsége. A következő attitűdök kialakítására törekszünk: a kulturális különbségek és sokféleség tisztelete a nyelvek és az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság. 1.2.3.2
M ATEMATIKAI KULCSKOMPETENCIA FEJLESZTÉSE
A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematika-specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese" (Vidákovich Tibor, 2004). A legalapvetőbb szinten a matematikai kompetencia az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából. Egy magasabb fejlettségi szinten a matematikai kompetencia a matematikai gondolkodásmód (logikus és térbeli gondolkodás) fejlesztésének és alkalmazásának képessége a mindennapok problémáinak megoldása érdekében és a valóság magyarázatára és leírására egyetemesen használt matematikai kifejezésmód (képletek, modellek, geometriai ábrák, görbék, grafikonok) használatára való képesség és készség az adott kontextusnak megfelelően. A hangsúly a folyamaton és a tevékenységen, valamint a tudáson van. A kompetencia fejlesztendő készség és képességterületei: Készségek: számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás, szöveges feladatmegoldás. Gondolkodási képességek: rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, induktív következtetés, mennyiségi következtetés, érvelés. Kommunikációs képességek: nyelvi képességek, nyelvi fejlettség, relációszókincs, szövegértés, szövegértelmezés, olvasási sebesség, térlátás, térbeli viszonyok, hosszúságbecslés, rész-egész észlelése, észlelési képesség. Tudásszerző képességek: feladatmegoldó képességek (reakcióidő, számolási képesség, műveletvégzési sebesség) problémamegoldó képesség (problémaérzékenység, problémareprezentáció, eredetiség, kreativitás) tanulási képességek (figyelem, rész-egész észlelés, memóriaterjedelem, asszociatív memória, értelmes memória, feladattartás, tanulási sebesség). Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: 13
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
matematikai gondolkodás és érvelés (a matematikai gondolkodásmód elsajátítása) mások érveinek követése és értékelése, az alapgondolatok (különösen bizonyítás) feltárása egy adott érvelési vonulatban, matematikai úton történő indoklás stb. elvonatkoztatás és általánosítás, matematikai modellezés (azaz elemzés és modellek felállítása) – meglévő modellek alkalmazása az adott kérdésre matematikai jelek és formanyelv dekódolása és értelmezése (jelek és képletek), és a természetes nyelvvel való kapcsolatuk megértése kommunikáció a matematikában, a matematikáról és a matematika segítségével segédletek és eszközök használata (az informatikát is ideértve) az alapvető matematikai elvek és folyamatok alkalmazása a mindennapok során, otthon és a munkahelyen. Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség: a matematika terén szükséges tudás magában foglalja a számok, mértékek és szerkezetek, az alapműveletek és alapvető matematikai megjelenítési formák alapos ismeretét. A számtani tudás az összeadás és kivonás, az osztás és a szorzás, a százalék- és arányszámítás fejben és írásban történő önálló, megbízható és hatékony problémamegoldó alkalmazása a legkülönfélébb hétköznapi élethelyzetben a matematikai kifejezések, koncepciók és fogalmak ismerete; ideértve a geometria és algebra legfontosabb tételeit különbségtétel különböző matematikai feltételezéssel van-e dolgunk stb.)
megállapítások
között
(állítással
vagy
annak ismerete, hogy milyen kérdésekre adható matematikai válasz egy adott fogalom hatókörének és korlátainak ismerete - mi (nem) számít matematikai bizonyításnak -. A következő attitűdök kialakítására törekszünk: „a számoktól való félelem” leküzdése a számolás alkalmazására való hajlandóság a napi munka és családi élet során felmerülő problémák megoldására az igazság tisztelete törekvés a dolgok okának és érvényességének keresésére. A szakrendszerű oktatás időkeretében a következő felzárkóztató, alapozó, fejlesztő tevékenységeket valósítjuk meg: a természetes szám fogalmának kiépítése tízezres számkörben a számfogalombeli hiányosságok feltárása (számok alakja, összehasonlítása, kerekítése, ábrázolása számegyenesen) a biztonságos eligazodás segítése a tízes számrendszerben a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségek kialakítása, fejlesztése (mérések, mértékváltások) a sík- és térbeli tájékozódás fejlesztése a geometriai szemlélet alakítása alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal 14
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
a problémamegoldó képesség fejlesztése tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával a valószínűségi szemlélet megalapozása a valószínűség számítását fejlesztő játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel konkrét példákkal, szituációkkal alakítani a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról. 1.2.3.3
A TERMÉSZETTUDOMÁNYI /MŰSZAKI/ KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE
A természettudományi kompetencia arra a képességre és hajlamra utal, hogy az alkalmazott tudást és módszertant a természeti világ megmagyarázására használjuk annak érdekében, hogy problémákat ismerjünk fel, és bizonyítékokra alapozott következtetéséket vonjunk le. A műszaki tudományok terén meglévő kompetenciát úgy tekintik, mint e tudásnak és módszertannak az érzékelt emberi akaratra vagy szükségletekre válaszként adott alkalmazását. E kompetencia mindkét területe magában foglalja az emberi tevékenység által okozott változások megértését és az egyéni polgár felelősségét. A kompetenciafejlesztés során az alábbi ismeretek elsajátítását tartjuk szükségesnek: a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos koncepcióknak, elveknek és módszereknek, a technika, a technológia segítségével létrehozott termékek és folyamatok alapelveinek megértése a technika/technológia és más területek közötti összefüggés megértése: tudományos fejlődés (pl. az orvostudományban), társadalom (értékrendek, erkölcsi kérdések), kultúra (pl. multimédia), környezet (környezetszennyezés, fenntartható fejlődés) az egyénnek át kell látnia a tudományos elméletek, alkalmazások és a technológia társadalmi előnyeit, korlátozásait és kockázatait nagy vonalakban (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatban), valamint a tudomány speciális területein, mint például az orvostudományban, és értenie kell a tudomány és technológia természeti világra gyakorolt hatását. Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: a természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák a műszaki kompetencia technikai eszközök és gépek használatának és kezelésének képessége, valamint tudományos adatok és ismeretek alkalmazása célok teljesítése, döntések ill. következtetések levonása céljából képesség arra, a tudományos kutatás alapvető jellemzőinek felismerésére és a hozzájuk vezető következtetések és indoklás közlésére. A következő attitűdök kialakítására törekszünk:
a tudomány és technika kritikus értékelése kíváncsiság az etikai kérdések iránti érdeklődés a biztonság és fenntarthatóság iránti egyforma tiszteletet – különösen a tudományos és technológiai fejlődés tekintetében az önmagunkkal, családunkkal, közösségünkkel és a globális problémákkal kapcsolatban. 15
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
Alapvető fejlesztési feladatunk a környezettudatosságra nevelés A környezeti nevelés célja olyan állampolgár nevelése, akinek a magatartása tudatosan követi a környezeti változásokat, felelősségteljesen alakítja életvitelét, elősegíti a természet fennmaradását és a társadalmak fejlődését. Ennek érdekében képes az élethosszig tartó tanulásra, tájékozott, és kreatívan részt vesz környezete kialakításában. Az iskolákban ezért fejleszteni kell a tanulók természettudományi érdeklődését, a tudatos gondolkodásmód kialakítását, a felelős állampolgár nevelését. A felnövekvő generációknak időben fel kell ismerniük az értékek megőrzésének fontosságát, figyelemmel kell kísérniük környezetük állapotát, meg kell akadályozniuk a környezeti károk kialakulásának lehetőségét, törekedniük kell személyes biztonságuk megteremtésére, ennek érdekében pedig képeseknek kell lenniük az összefogásra. A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást. Arra törekszünk, hogy a tanulók bekapcsolódjanak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Magatartásukban kialakuljon és erősödjék meg a személyes biztonságra törekvés. 1.2.3.4
A DIGITÁLIS KOMPETENCIA (ICT) FEJLESZTÉSE
A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a szórakozás és a kommunikáció terén. A multimédia technológiájának alkalmazása információk szerzése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje céljából. A tanulók a számítógép segítségével információkat (vissza)keresnek, értékelnek, tárolnak, előállítanak, bemutatnak és cserélnek. Használják a főbb számítógépes alkalmazásokat, például a szövegszerkesztést, adatbázisokat, információtárolást és –kezelést. Fejlesztik az információ hitelességének és megbízhatóságának felismerési képességét, ismerik, és tiszteletben tartják a használathoz tartozó jogi és etikai elveket. Nyitottá válnak kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvételre. Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség: a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek alapos értése és ismerete a mindennapokban: személyes és társadalmi életünkben és a munkában a fő számítógépes alkalmazások, mint például a szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, táblázatkezelés, információtárolás és -kezelés az internet által kínált lehetőségek megértése, az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) az egyénnek értenie kell, hogyan támogathatja az IST a kreativitást és innovációt tudatában kell lennie az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körülötti problémáknak és az IST interaktív használata etikai elveinek. Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy eszközöket tudjon alkalmazni komplex információ előállítására, bemutatására és megértésére, nagy mennyiségű információ feldolgozására, és képesnek kell lennie az Internet alapú szolgáltatások 16
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
elérésére, a velük való kutatásra és használatukra; számítógép használata információ visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje céljából, valamint hogy kommunikáljunk. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt (kommunikáció email segítségével), a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel. (honlapok keresése ill. kialakítása) képesnek kell továbbá lennie az IST alkalmazására a kritikus gondolkodás, kreativitás és innováció támogatása érdekében. rendelkeznie kell a releváns és irreleváns információ vagy félrevezető információ, ill. az objektív és szubjektív információ közötti különbségtétel képességével, megkülönböztetve a valóst a virtuálistól a kapcsolatok felismerése során. A következő attitűdök kialakítására törekszünk: önálló és csapatmunkára való hajlandóság, a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel iránti érdeklődés. kritikus és megfontolt hozzáállás az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata tekintetében, a rendelkezésre álló információ kritikus értékelésére való késztetettség tudatos magatartás arra vonatkozóan, hogy minél alacsonyabb az információk hozzáférhetőségét szabályozó küszöb, ellensúlyozásképp annál nagyobb szükség lehet a magasabb etikai és ízlésbeli normákra: a „hozzáférhető” és „elfogadható” közötti különbségtétel képessége magánjellegű kérdések érzékeny kezelése.
1.2.4
Személyes kompetenciák fejlesztése
A személyes kompetenciák fejlesztése során az ítélőképesség, az erkölcsi érzék, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése, az esztétikai fogékonyság növelése, a tanulók ön-és világszemléletének, világképének formálása, a konstruktív, környezettel harmonikus életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, az önismeret, emberismeret az önkifejezés, önellenőrzés, önértékelő képességek fejlesztése, a képzelet mozgósítása, az ötletesség, a kreativitás megerősítése tartozik legfőképpen a vállalt feladataink közé. Alapvető fejlesztési feladataink közé tartozik az énkép, önismeret kialakítása, fejlesztése. Az én-kép önmagunkról szóló, érzelmekkel átitatott ismeret, önmagunkra vonatkozó tapasztalatok. Döntő szerepe van abban, hogy hogyan cselekszünk egy helyzetben, milyen eredményesek vagyunk. Kulcsfontosságú szerepe van az önismeretet fejlesztő pedagógiai munkánknak, amelynek során a tanulók pozitív énképe kialakul, és amely megalapozza önbecsülésüket. A pedagógusi attitűdünk ennek érdekében a gyermeki személyiség elfogadásán kell, hogy alapuljon. Megfogalmazott céljainkat kizárólag a fejlődés elvét mindig szem előtt tartó módszerekkel érhetjük el. A 614 éves korú tanulók tevékenységeinek tervezése, szervezése és értékelése során mindvégig figyelemmel kell lennünk a lelki tényezőkre a pozitív megnyilvánulások megerősítésével, a gyengébb funkciók támogatásával. Az iskolában folyó oktatás számos alkalmat kínál arra, hogy a gyerekek sajátélményekben tapasztalhassák meg önmaguk és társaik fejlődésének egyes állomásait, és hogy átérezhessék az ezzel járó elégedettséget, tiszta örömet. Ha a tanuló tevékenykedik nő az önbizalma, önértékelése, kezdeményezőkészsége. 17
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
Pozitív énkép alakul ki, a belső kontroll attitűd, a felelősség vállalása lesz a jellemző, fejlődik az önállósága. A fejlesztő folyamat eredménye: énerős ember. A z ö ni s m e r e t i k é p es s é ge k k ö z ü l e l s ős or b a n a r eális és pozitív énkép, az önbecsülés, az önkontroll, az önmotiválás, a szerepvállalás, a kooperativitás, a kötelezettségvállalás, az egyéni arculatformálás fejlesztését tartjuk fontosnak. Az iskolai élet valamennyi területén törekszünk az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék, a konfliktuskezelés, az önkifejezés, önellenőrzés, önmegfigyelés, önértékelés, az emberismeret fejlesztésére, a képzelet mozgósítására, asz esztétikai fogékonyság növelése, a tanulók ön-és világszemléletének, világképének formálására, a konstruktív, környezettel harmonikus életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása. 1.2.4.1
KULTURÁLIS TUDATOSSÁG KULCSKOMPETENCIA FEJLESZTÉSE
A legkülönfélébb közvetítő eszköz – zene, irodalom, képzőművészet, sport – segítségével, kreatív módon megjelenített ötletek, gondolatok, érzések, vagy vélemények értékelése. Elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerése a média keretein belül. A kompetencia magában foglalja a különböző művészeti ágakban és különböző kifejezési formákban megjelenő erkölcsi tartalmak és esztétikai értékek befogadását A tanulók megismerkednek a kulturális örökség értékeivel, kialakul a kultúra iránti igényük, formálódik ízlésviláguk, képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően különböző művészeti ágak, ill. kifejezési formák révén élnek az önkifejezés lehetőségével, egyben fejlesztik kreativitásukat, pozitív viszonyt alakítanak ki a kulturális sokféleség iránt. Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség: különböző művészeti és kulturális megnyilvánulások alapvető ismerete az egyes művészeti ágak történeti fejlődésének, hagyományainak, és jellegzetes alkotásainak alapvető ismerete a kulturális tudás magában foglalja a fő kulturális művek alapvető ismeretét, ideértve a népszerű kortárs kultúrát elengedhetetlenül fontos megérteni Európa (és az európai országok) kulturális és nyelvi sokféleségét, az ennek megőrzésére irányuló igényt érteni kell a közízlés fejlődését, valamint az esztétikai tényezők fontosságát a mindennapokban. Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: A legkülönfélébb témák megbeszélése és megvitatása, pl. irodalom, zene, film, előadó művészet, képzőművészet, fotóművészet, iparművészet, divat, videó művészet, építészet, tájépítészet, nemzeti örökség. Képesség arra, hogy az egyén össze tudja kapcsolni saját kreatív és kifejező nézőpontját mások véleményével. Az egyéni alkotói, művészeti nézetek ütköztetése mások ilyen irányú megnyilatkozásával Az esztétikai érzék ápolása, ami a kulturális életben való részvétel és a folyamatos érdeklődésalapja Önkifejezés A művek és előadások tisztelete és élvezete. A következő attitűdök kialakítására törekszünk:
18
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
A sokféleség tiszteletével egyesített identitás érzete az alapja a kulturális kifejezés iránti tiszteletnek és nyitott megközelítésnek A pozitív megközelítés lefedi továbbá a kreativitást, és az arra való hajlamot, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális élet iránti érdeklődés révén finomítsuk esztétikai befogadóképességünket.
19
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
1.3.1
Az egészségfejlesztés iskolai feladatai
A sikeres felnőtt lét alapja az egészség megőrzése, a harmonikus, kiegyensúlyozott életvitel. Célunk a pozitív beállítódások, magatartások és az egészségmegőrzéshez szükséges cselekvések, szokások kialakítása, a testi adottságok, fizikai képességek feltárása, a fogyatékkal élők iránti elfogadó magatartás erősítése. Ismerjék meg az egészséget károsító és veszélyeztető tényezőket, a megelőzés és elkerülés lehetőségeit. A pozitív attitűd, a helyes magatartásmód kialakítása lehetővé teszi az egyén testi és lelki egészségének megőrzését. Az egészséges életmód biztosítja, hogy az egyén életének tudatos irányítója legyen, tisztelje a harmonikus, kiegyensúlyozott életet, ennek fenntartása érdekében helyes döntéseket hozzon, és képes legyen a konfliktusok megoldására. A proszociális viselkedésmód fejlesztése lehetővé teszi, hogy a tanulók megértők és elfogadók legyenek sérült embertársaikkal szemben. Ennek érdekében ismerjék és akadályozzák meg az egészséges életet károsító tényezőket, legyenek készek a veszélyes helyzetek megelőzésére. Az iskolának foglalkoznia kell a társadalmunkat veszélyeztető tényezőkkel, például a drogfogyasztás következményeivel, meg kell ismertetnie az egyént a társas együttélés előnyeivel és veszélyeivel is. Az iskolának biztosítania kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődéséhez szükséges környezetet. Az iskolában dolgozók munkája mintaként szolgál a tanulók számára. Minden tevékenységgel szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az iskola minden eszközével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Támogatást kell nyújtani a gyerekeknek a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. A veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére kell felkészítenünk. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa a gyereknek az egészséges testi, lelki, szociális fejlődését. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van! Feladatunk az egészséges életmód, életvitel kialakulásának elősegítése mellett a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása is. 1.3.1.1
AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS SZÍNTEREI
Tanórai kereten belül - tantárgyakba beépített egészségnevelés (Természetismeret, biológia, egészségtan, testnevelés) Tanórán kívüli színterek: - szakkör - vetélkedők - előadások
Résztvevő
Belső - biológia, testnevelés, földrajz tanárok - tanítók, osztályfőnökök 20
Pedagógiai Program
1.3.2
Őrmezei Általános Iskola
Külső - önkormányzat - iskolaszék - szülők - iskolaorvos
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Főbb tartalmi elemei: Az elsősegélynyújtó legfontosabb teendői vészhelyzetben Segélykérés: a mentő, a tűzoltóság és a rendőrség hívásának szabályai Az elsősegélykészlet A sebellátás menete Rovarcsípés kezelése Áramütés kezelése Házi patika tartalma
1.3.2.1
AZ ISKOLAI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS OKTATÁSÁNAK LEGFŐBB CÉLJA
Az általános iskola elsősegélynyújtás alapjai közé tartozik a gyermekekben való segélynyújtói szemlélet kialakítása, az egyszerűbb sérülések ellátásának megtanulása és ami talán a legfontosabb, a balesetek megelőzése. Fontos, hogy rájöjjenek; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkedhetnek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás). A gyerekek megtanulhatják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Az elsősegélynyújtás célja az élet megmentése, a további egészségkárosodás megelőzése és a gyógyulás elősegítése. Célja még a beteg mielőbbi végleges ellátásának elősegítése
1.3.2.2
AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK FORMÁI
Tanórai kereten belül tantárgyakba beépített egészségnevelés Környezetismeret, természetismeret, biológia, egészségtan, testnevelés Tanórán kívüli színterek szakkör vetélkedő előadás
21
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés célja az egyén és a társadalom közötti harmonikus kapcsolatra felkészíteni a tanulókat. Ennek érdekében diákönkormányzat működik, amely alkalmas a tanulók érdekeinek képviseletére. Dönt a saját működéséről, a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, a hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A DÖK működését a Köznevelési Törvény 48. § szabályozza. Meg kell ismertetni a társadalom és az állam jellemző jegyeit, a társadalmi konfliktusok okát /történelem, irodalom, osztályfőnöki órákon/. A magánélet és a közélet tisztasága /újság, TV, rádió hírműsorának figyelése, etikai beszélgetések/. A közösség és a személyiség fejlesztése érdekében:
a gyermekközösség életének, sokirányú tevékenységének fejlesztése diákjogok és kötelességek megismertetése és betartatása idősek, betegek, fogyatékosok segítésére nevelés nevelés a társak iránti érdeklődésre, helyes megítélésükre a másság fogalma a vallások szerepe a társadalmi életben a tanulók társas kapcsolatainak gazdagítása a gyermekek önismeretének fejlesztése, önművelésének irányítása ösztönzés és útmutatás az egyéni érdeklődés, képességek, hajlamok fejlesztésére az egyén és a közösség helyes viszonyának formálása az egyént fejlesztő és a közösséget erősítő szabadidő kultúrált eltöltésére nevelés belföldi és külföldi tanulmányi kirándulások szervezése erdei iskolák, sporttáborok, nyelvi táborok szervezése megemlékezés nemzeti ünnepeinkről, valamint a naptári és az iskolai év eseményeihez kötődő ünnepekről:
Nemzeti ünnepeink (okt. 23., márc. 15.) Népmese napja: szeptember 30. Aradi vértanúk emléknapja Iskolakönyvtári világnap: október 22. „Őrmező költői” szavalóverseny Mikulás napi megemlékezés karácsonyi játszóház „Színes hét” farsang a költészet napja (ápr.11.) anyák napja hangversenyek (karácsonyi, Szent György napi) sportnapok a Föld Napja Madarak és fák napja Őrmezei Iskolanapok 22
Pedagógiai Program
1.4.1
Őrmezei Általános Iskola
A szociális és állampolgári kulcskompetenciák fejlesztése
A szociális kompetencia olyan szociális ismeretek, motívumok, képességek és készségek rendszerei, amely elősegíti a szociális viselkedést, az egyén társadalmi beilleszkedését, hozzájárulnak harmonikus életviteléhez. A szociális kompetenciák szorosan összefüggenek az önismereti képességekkel, hatnak egymásra, több esetben feltételezik egymást, ezért fejlesztésük sem lehet eredményes egymástól elszigetelten. A kompetencia elemei között megtalálható a személy önismerete, saját magával szembeni elvárásai, az ezeket meghatározó önbizalom, a pozitív szemléletmód, a másokkal szembeni viselkedés, például a tolerancia, a fejlett kommunikáció. Mindezek kiérlelése érdekében az egyénnek reális képet kell kialakítania önmagáról és környezetéről, a társadalom fejlesztésében tudatosan kell részt vennie, felelősségteljes, környezettudatos magatartást kell gyakorolnia. Elérhető célokat kell meghatároznia, ezek megvalósítása előtt cselekvési terveket kell készítenie és megvalósítania, kitartóan kell dolgoznia céljai elérése érdekében, kellő időben kell döntéseket hoznia. A szociális kompetenciák között elsősorban a szociális érzékenység az együttműködés, az empátia, kooperáció fejlesztését, az egyéni értékrend alakítását, a közösségi magatartás formálását, az ön-és emberismeret, a kulturális önazonosság kibontakozásának segítésétét, a környezettudatos magatartás kialakítását tartjuk fontosnak, és azt, hogy felkészítsük tanítványainkat a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására A tanulók megismerik és többnyire betartják a (nyelvi) viselkedési szabályokat, gyakorolják az építő jellegű kommunikációt különféle környezetekben, a toleráns magatartást, a hatékony együttműködést tanulótársaikkal, fejlesztik a tárgyalókészséget és az együttérzési képességet, szereplések során megtanulják kezelni a stresszt, és erősítik önbizalmukat, szövegek kapcsán bővítik ismereteiket aktuális eseményekről, valamint a nemzeti és világtörténelem főbb eseményeiről, fejlesztik felelősségérzetüket. A társas kapcsolatok jelentősége nemcsak a mindennapi életben, de a gazdaságban úgyszintén egyre növekvő szerepet játszik. Az egymásrautaltság kényszerítő ereje már a munkavégzésben is mindinkább érezhető, és tendenciáját felmérve a jövőben ez meg is sokszorozódik. Az állampolgári kompetencia felkészíti az egyént a közügyekben való aktív részvételre, alapozva a társadalmi és politikai koncepciókról és struktúrákról meglevő tudására, és arra az elkötelezettségre, hogy aktívan és demokratikus módon vegyen mindezekben részt. Az állampolgári kompetenciák olyan kompetenciákat foglalnak magukban, amelyek az egyén számára lehetővé teszik a polgári életben való részvételt. Ezek magukban foglalják a személyi, személyközti és interkulturális kompetenciákat, és meghatározzák a viselkedés minden olyan formáját, amely arra teszi képessé az egyént, hogy hatékony és építő módon vegyen részt az egyre sokfélébb társadalmi és szakmai életben, képes legyen problémamegoldásra, ha szükséges, konfliktusokat tudjon megoldani. Nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben és mind a köz-, mind a magánélet területén. Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség: a társadalom által általánosan elfogadott és támogatott viselkedési és illemszabályok ismerete. A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A sikeres interperszonális és társadalmi részvétel érdekében 23
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
elengedhetetlen a viselkedési szabályok és a különféle társadalmakban és környezetben általánosan elfogadott magatartás megértése (pl. a munkahelyen), valamint az egyénnel, csoporttal, munkaszervezettel, nemek közti egyenlőséggel, társadalommal és kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete a személyi és szociális jólét megköveteli annak megértését, ahogyan az egyén saját ideális fizikai és mentális egészségét biztosítani tudja, ideértve ennek a maga és családja számára szolgáló forrásként való felismerését, valamint annak ismeretét, ahogyan az egészséges életvitel mindehhez hozzá tud járulni az egyén lakóhelyéül szolgáló ország nyelvének megtanulása az ország alkotmányának ismerete és megértése a helyi, regionális, országos, európai és nemzetközi szintű politikai folyamatokban releváns intézmények alapvető szerepkörének és feladatainak ismerete, megértése a nemzeti és európai történelem ill. a világtörténelem főbb eseményeinek, irányainak, fordulatok elindítóinak ismerete olyan fogalmak ismerete, mint pl. demokrácia, állampolgárság, kormányzati hatáskör a demokrácia, az állampolgárság a változások fő eseményeinek, tendenciáinak és szereplőinek ismerete a nemzeti, európai és világtörténelemben és napjainkban, különös tekintettel az európai sokféleségre a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak ismerete. A következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: bizalom és empátia mások iránt az agresszív és erőszakos ill. önpusztító viselkedésminták elleni fellépés építő módon megvalósuló kommunikáció különféle környezetekben különféle nézőpontok kifejezésének és megértésének képessége bizalmat keltő módon való tárgyalás képessége képesség az együttérzésre a stressz kezelése kritikai érzékkel történő újságolvasás a közösség/szomszédság által kezdeményezett tevékenységekben való részvétel, hatékony együttműködés másokkal a közügyekben, szolidaritás és érdeklődés a helyi és szélesebb közösséget érintő problémák megoldásában a személyiség önvezérlő (a belső igények felismerésének és megfogalmazásának) képessége realitásérzék (törvények és szabályok betartásának képessége) szenzibilitás (az egyes tettek következményei belátásának, a társak igényeinek, problémáinak figyelembe vétele) szociális extenzivitás (a társadalmilag elfogadott magatartási normák csoporton belüli betartása) 24
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
a legitimitás vizsgálatának (a deviancia felismerésének, a szélsőséges magatartástól való elhatárolódásnak) a képessége. A következő attitűdök kialakítására törekszünk. mások iránti érdeklődés és tisztelet kompromisszumkeresés feddhetetlenség együttműködés magabiztosság integritás Az egyénnek érdeklődést kell mutatnia a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció, az értékek sokfélesége tekintetében, és tisztelnie kell másokat, valamint felkészültnek kell lennie az előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra egyaránt különböző vallási és etnikai eredetű csoportok értékrendbeli különbözőségének megértése és értékelése mások (értékei és magánügyei) iránti kiegyensúlyozott tolerancia és tisztelet, az antiszociális viselkedés elleni fellépésre való indítottság hovatartozás érzése: az egyén helye a szűkebb közösségben, az országban és a világban a társadalmi sokféleség és kohézió támogatása az emberi jogok teljes körű tisztelete a különféle vallási vagy etnikai csoportok értékrendszerei közötti különbségek tisztelete és megértése azon érzés kimutatása, hogy valaki egy környékhez, országhoz, az EU-hoz, általában Európához és a világ (egy részéhez) tartozik annak vágya, hogy valamennyi szinten részt vegyen a demokratikus döntéshozatalban a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatása az arra való készség, hogy az egyén tisztelje mások értékeit és magánéletét. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek, értékorientációk, beállítódások elsajátítását a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárásokkal, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlatával kívánjuk biztosítani Alapvető fejlesztési feladataink közé tartozik: Hon- és népismeretre nevelés. A hagyományok ápolása érdekében végzett közösségi tevékenység egyben hozzájárul a szociális kapcsolatok kialakításához. A nemzettudat és a nemzeti önismeret elmélyítése, népeink értékeinek és eredményeinek megismerése során a tanuló szociális képességei fejlődnek, szűkebb és tágabb környezetével harmonikus kapcsolatot alakíthat ki, ami támogatja őt abban, hogy szociális kompetenciái bővüljenek. Alapvető feladatunk, hogy felkeltsük a tanulók érdeklődését szűkebb és 25
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
tágabb lakóhelyük, a magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi-nyelvjárási tájegységeinek legjellegzetesebb néphagyományai iránt. Szerezzenek élményszerű ismereteket. Fedezzék fel a szűkebb és a tágabb szülőföld szellemi és tárgyi hagyományait, történelmi és vallási emlékeit; ismerjék fel példák alapján a szűkebb környezetükben jelen lévő hagyományok kialakulásának okait, időbeli és térbeli változásait; az ember életmódját meghatározó feltételeket közvetlen környezetükben, hazánk és a Kárpát-medence jellegzetes tájain; ismerjék meg a természeti adottságokhoz igazodó gazdálkodás és életmód magyar hagyományait, a magyarság társadalmi-kulturális örökségeit; fedezzék fel, hogy a nemzedékeken át kialakult közösségi hagyomány miként köti össze az embert a múlttal, hogyan segíti eligazodását a jelenben; fedezzék fel a magyar néphagyomány sokszínűségét, közös jellemzőit, és eltérő vonásait; ismerjenek meg még élő néphagyományokat a lakóhelyükön, a régiójukban A haza földrajzának, irodalmának, történelmének ismerete a megbecsüléshez és az ezekkel való azonosuláshoz vezet. Kialakul bennük a népi kultúra és a nemzeti értékek tisztelete. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Az állampolgári ismeretek a demokratikus társadalom működését minden szinten lehetővé tevő ismeretek, készségek és értékek átadása/elsajátítása formális oktatási keretek között. A demokratikus állampolgári értékek oktatása jelentős tényező a társadalmi befogadás, a kölcsönös megértés, az interkulturális és vallások közötti párbeszéd, és a szolidaritás erősítésében. Feladatunk az értékekre való nevelés: a tanulók saját értékorientációi, mások értékrendjének és a mindennapi életben az értékrendek jelentőségének megismertetése. A szociális felelősség, az állampolgárok jogai és kötelességei mind szükséges tartalmai az állampolgárságra nevelésnek. Fontos, hogy a tanulók megtanulják az emberi jogok fontosságát, megértést, toleranciát, szolidaritást tudjanak érezni és tanúsítani az erre rászorultak iránt. A demokratikus állampolgárság értékeinek tanulása a legjobb eszköz lehet a diszkrimináció elleni harcban. Az aktív állampolgárságra képzés alapja az emberi jogok tanítása. Három elkülöníthető szempont szerint tanítandó ismereteket kell átadni az emberi jogokról (emberi jogok, szabadságjogok, nemzeti és nemzetközi eszközök, szabályozás), fel kell készíteni a tanítványokat az emberi jogok tiszteletének megfelelő életre (magatartásformák kialakítása, készségek elsajátítása), és az emberi jogoknak megfelelő környezetet kell biztosítani a számukra (gyakorlatban a kívánalmaknak megfelelő környezet, kommunikáció, eljárások, attitűd). Képessé kell válniuk a politikai döntéshozatal megértésére, elemzésére. Diákjainkat a békére, erőszakmentességre, neveljük és felkészítjük őket nemzetközi szinten is egymás megértésére, a közös felelősségvállalásra, a kölcsönös megértésre, a toleranciára, a konfliktusok békés megoldására. Mindezt a legjobb elméleti és gyakorlati eszközökkel egyszerre tanítani. Ezért kiemelten fontos hogy a gyakorlatban modellezzük a demokratikus állampolgárság, az aktív részvétel lehetőségét. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra. Az Európai Unió tagjaként felnövő nemzedék számára fontos, hogy ismerje az Unió történetét, a lehetőségeit, rendelkezzék nemzetközi kapcsolatokkal, és elfogadjon más kultúrákat, nézeteket; ismerje fel a problémákat, az ok-okozati kapcsolatokat, és legyen képes azok megoldására, a nemzetközi összefogásra. Ezek a célok együttesen egy olyan európai polgár képét vetítik elénk, aki szociálisan kompetens az ismeretszerzésben, a nemzeti identitás megőrzésében, más kultúrák elfogadásában, a nyitottság kialakításában, az elfogadottság megteremtésében, a kapcsolatok kialakításában és ápolásában, a problémák felismerésében és kezelésében. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Felkészítjük tanítványainkat az aktív európai állampolgári szerepre. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb 26
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
hatású eredményeit. Nevelésünk kulcsfogalmai: európai értékek, az európai integráció, Európa, mint kulturális egység, közös európai jövő, az intézmények működésének ismerete. 1.4.1.1
VÁLLALKOZÓI KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE
A dinamikus és innovatív tudásalapú gazdaság megköveteli a vállalkozói kompetenciákat. Ilyen értelemben a vállalkozói kompetenciák egyrészt aktív, másrészt passzív elemekből tevődnek össze: szükség van az egyén által kezdeményezett változtatásokra, de ugyanilyen fontos a külső tényezők által kezdeményezett innováció és változtatás elfogadása és támogatása, az egyén felelősségvállalása helyes vagy helytelen cselekedeteiért, a kezdeményezések megvalósítása, a választott irány ismerete, célok kitűzése és elérése, és a motiváció az elképzelések sikeres megvalósítása érdekében. Ez mindannyiunk számára támogatást nyújt a mindennapok során otthon és a társadalomban, segít a munkánk során, hogy megismerjük tágabb környezetünket, és képesek legyünk a kínálkozó lehetőségek megragadására valamint képezi az olyan speciálisabb készségek és tudás alapját, amelyre a vállalkozóknak a társadalmi vagy kereskedelmi tevékenységükhöz szükségük van. A kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia az egyén azon képességére utal, hogy elképzeléseit meg tudja valósítani. Ide tartozik a kreativitás, az innováció és a kockázatvállalás, valamint annak képessége, hogy célkitűzéseink érdekében terveket készítsünk és vigyünk véghez. A tanulók különböző tanulási technikák alkalmazásával fejlesztik tervezési, szervezési, vezetési, valamint együttműködési képességüket, fejlesztik kommunikációs, elemző és értékelő képességüket, kezdeményezőkészségüket, a kitartó feladatvégzés képességét, erős és gyenge pontjaik felismerésének képességét. Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség: az egyén szakmai ill. üzleti fejlődését elősegítő ismeretek az elérhető lehetőségek ismerete a személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységek esetében a gazdaság működésének átfogóbb megértése a pénz világában való tájékozódás a tisztességes kereskedelem, a szociális vállalkozás azok a lehetőségek és kihívások, amelyek a munkaadóval vagy szervezettel szemben merülnek fel az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások etikai helyzetének, és annak, ahogyan a jó érdekében fel lehet őket használni az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek is. Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: Az egyén azon képessége, hogy elképzeléseit meg tudja valósítani. Célkitűzései érdekében terveket készít és visz véghez A proaktív projektmenedzsment készségei (pl. a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés és delegálás, elemzés, kommunikálás, tapasztalatok kikérdezése, értékelése és feljegyzés) Egyénileg és csapatban is képes legyen valaki dolgozni. együttműködésen alapuló munka egy team tagjaként Az egyén erős és gyenge pontjai felismerésének, megítélésének képessége Kreativitás 27
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
Innováció Az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja. A következő attitűdök kialakítására törekszünk: Kockázatok felmérése és indokolt esetben vállalása Kezdeményező- és innovációs készség Proaktív hozzáállás, a függetlenség és az innováció a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt Különböző szerepek vállalása csoporton belül a vezetői szereptől a „követő/támogató személy” szerepéig A kezdeményezés és a vállalkozói készségek értékelése kontextusokban, pl. otthon, munkahelyen, és közösségben
a
legkülönfélébb
A célkitűzések elérését szolgáló motiváció és elhatározottság, legyenek ezek személyes vagy másokkal közös célok vagy törekvések, és/vagy a munkával kapcsolatosak A változáshoz való pozitív viszonyulás Az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelősség vállalása Sikerorientáltság. Alapvető fejlesztési feladataink közé tartoznak: A gazdasági nevelés A vállalkozói kompetencia része a változáshoz való pozitív viszonyulás, az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelősség vállalása, a célok kitűzése és megvalósítása, valamint a sikerorientáltság. A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban, de a közoktatás periódusa alatt a diákokban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt, alakuljon ki bennük a pénzzel való bánni tudás, az erőforrásokkal való gazdálkodás, az okos gazdálkodás képessége. A gazdasági nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy: A tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, Mérlegelni tudják a döntéssel járó kockázatot, hasznot vagy költséget. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy egyensúlyt találjanak a rövidebb és hosszabb távú előnyök között, Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzel való bánni tudást is, Nem csak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is, amely számára komoly veszélyt jelenthet a pénzügyek megingása, ezért is fontos, hogy az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítsunk a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos kérdésekre, és a személyiségnevelés fontos részének tekintsük az okos gazdálkodás képességének a kialakítását. 28
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
A tanulók értsék a gazdaság alapvető összefüggéseit Képesek javaikkal okosan gazdálkodni Nyitottak a gazdaság világa felé. Pozitív attitűd alakul ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt Megértik a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét Képessé válnak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra Eligazodni tudnak a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülést speciálisan szolgálja a munka világáról szerzett ismeretek és tapasztalatok együttese. Célunk, hogy különböző tevékenységek során minél szélesebb körű tapasztalatra és ismeretre tegyenek szert az egyes foglalkozásokkal kapcsolatban. Legyen alkalmuk személyes tapasztalatszerzésre, találkozásra felnőttekkel. Az ismert, gyakori szakmák mellett célunk, hogy minél több „különleges” foglalkozást is megismerjenek, így is segítve a későbbi pályaválasztást. Emellett kiemelten kezeljük a környék adottságainak, lehetőségeinek megismerését, hiszen elsősorban a lakóhely lehetőségeit és kínálatát figyelembe véve tudja a jövőt tervezni. A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglakoztatási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét is meghatározni.
1.4.2
A közösségfejlesztés színterei osztályközösségek a diákönkormányzat szerepe a napköziotthon pedagógiai programja a szabadidő hasznos megtervezése sportfoglalkozások szakkörök énekkar a szülőkkel való együttműködés formái.
29
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés a tanulók dolgozatainak javítása a tanulók munkájának rendszeres értékelése a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése a tanulmányi versenyek lebonyolítása felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken javító- és osztályozó vizsgák lebonyolítása a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken részvétel a munkaközösségi értekezleteken szülői értekezletek, fogadóórák megtartása szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés.
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 1.5.1
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása 30
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével szülői értekezletet tart.
31
Pedagógiai Program
1.6 A kiemelt figyelmet tevékenység
1.6.1
Őrmezei Általános Iskola
igénylő
tanulókkal
kapcsolatos
pedagógiai
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
A tanítás-tanulás folyamatában meghatározó jelentőségű a gyerekek egyéni, csak reá jellemző tanulási képessége. Ezt a belső diszpozíciót /intelligencia, motiváció, megismerő, kommunikációs képességek, attitűdök, érdeklődés stb./ a diagnosztikai méréssel tudjuk feltárni, és erre alapozhatjuk a differenciált tanulási folyamat szervezését. Iskolánkban többféle módon szervezzük a művelődési hátránnyal indulók felzárkóztatását, a sajátos nevelési igényű tanulók és a kiemelkedő képességű tanulók fejlesztését. 1.6.1.1
EGYSÉGES ALAPOKRA ÉPÜLŐ DIFFERENCIÁLÁS
A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. Az, hogy egy adott osztályban közel azonos életkorú tanulók járnak, csak azt jelenti, hogy közel azonos fejlettségi szinten állnak, de azt nem, hogy egyformák is. A képességek, érdeklődési irányok és személyiségjegyek mind a másságot, mind az átlagtól való eltérést jelentik. A különbözőségek a következő területeken nyilvánulhatnak meg: Általános értelmi képességek (emlékező-, számolási-, verbális-, beszédképesség stb.) Meglévő ismeretek különbsége Az új ismeretek feldolgozásához vagy az ismeretek alkalmazásához szükséges tudás, műveleti képességek színvonala. Az önálló munkavégzéshez szükséges feltételek megléte a tanulóban (Feladatértési képességek szintje, feladatmegoldó műveleti képességek fejlettsége, jártasság a munkaeszközök használatában, problémahelyzetben hogyan viselkedik, törekszik-e a javasolt munkamenet megtartására, egyéni munkatempó.) Eltérő személyiségtípusú tanulóknak más-más a tanulási stílusa, motivációja, attitűdje, érdeklődési köre, agyfélteke-dominanciája Fiú-lány különbségek (pl. Lányoknál a verbális képességek fejlettebbek, a fiúk pedig a numerikus és a logikai képességek terén a természettudományokban érnek el jobb eredményeket). A tanítási alkalmak (tanítási óra, és a tanítási órán kívül a fakultáció, szakkör, önképzőkör, korrepetálás, kirándulás stb.) során az egyes tanulók számára differenciált tanulásszervezéssel, azaz a különböző elsajátítási utaknak és módoknak helyt adó szervezési módokkal biztosítjuk a képességeiknek megfelelő haladást a tananyagban. Célunk: Az egyes tanulók egyéni szükségleteihez igazítsuk, - a tanterv biztosította lehetőségeken belül - az elsajátítandó tananyag tartalmát és szerkezetét, valamint oktatási módszereinket. A tanulók lehetőségeinek megfelelő fejlődés biztosítása Sikerélményhez juttatás Pozitív viszonyulás erősítése a tanuláshoz és az élet problémáihoz, A tanulók önálló munkára és együttműködésre legyenek képesek. 32
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
A tanulási esélyek egyenlőségének biztosítása A sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatása A differenciálás területei: Tartalom alakítása a gyermek érdeklődése, előzetes tudása szerint Oktatási célban, szintben való igazodása a gyermek tapasztalataihoz, ismereteihez, képességfejlődési szintjéhez A munkaformák igazítása a gyermeki igényekhez A szervezés módjának igazítása a gyermeki igényekhez Irányítás módját is igazíthatjuk a gyermeki igényekhez A közvetítés csatornájának megválasztása Az információszerző tevékenység folyamatának felépítése A nevelés stílusának megválasztása A munkavégzés ütemében, tempójában való igazodás a gyermekhez Önállóság fokának meghatározása, a segítségadás módja Differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, A tanári segítésben, Az ellenőrzésben, az értékelésben. A differenciálás feltétele: A tanulók egyéni jellemzőinek megismerése A tanár az egyéni jellemzők ismeretében választ szervezeti keretet, formát, stratégiát, szervezési módot, módszert, feladatot, taneszközt. Mindegyik módszer másra alkalmas. Nekünk kell eldönteni, hogy mit szeretnénk elérni. Akkor hiteles az egész differenciálás, ha képesek vagyunk mindenkit a saját képességeihez mérten értékelni. A tanórai differenciálódás lehetőségei: önként vállalt, vagy a tanártól kapott egyéni munka (pl. kiselőadás, önálló megfigyelés, kísérlet bemutatása) csoport-, páros és individualizált munka tanulói jellemzőkhöz igazodó stratégia, módszer, taneszköz használat, motiválás, feladatok differenciált értékelés A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra figyelünk: Olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontjának tartjuk a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatását. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeit, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldásait, alkotóképességét állítjuk előtérbe. Az oktatási folyamat megszervezésénél a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárására törekszünk, lehetőséget biztosítunk esetleges tévedéseik korrigálására és tudásuk átrendeződésére. A tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben nyilvánul meg. 33
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
Az oktatási folyamat során alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. 1.6.1.2
ISKOLASZERVEZETI DIFFERENCIÁLÁS
Csoportbontással oldható meg a kiemelkedő képességűek, a normál ütemben haladók és a művelődési hátránnyal induló tanulók differenciált képzése. Tehetséggondozó és felzárkóztató csoportokat indítunk. Szakkörök szervezésével segítjük tanulóinkat az érdeklődési körüknek megfelelő ismeretanyag bővítésében. 1.6.1.3
TANÓRAI VAGY BELSŐ DIFFERENCIÁLÁS
Heterogén összetételű osztályokban kétféle módon oldható meg a differenciálás: - egyéni differenciálás esetén a tanuló képességeinek megfelelő, az egyéni sajátosságokhoz igazodó egyéni feladatok meghatározása - csoportos differenciálás esetén a tanulók képességei alapján kialakított kiscsoportos foglalkoztatás 1.6.1.4
TANÓRÁN KÍVÜLI DIFFERENCIÁLÁS
Az iskola a nem kötelező időkeretben választható foglalkozások keretében bőséges kínálatot nyújt az egyéni képességek kibontakoztatására és tudatos fejlesztésére /lásd: Az iskolai közösségi élet megszervezése című fejezetet szakkörök, sportfoglalkozások, stb. szervezésével/. A gyenge képességű tanulók számára szervezzük a tanulószobai és egyéni felzárkóztató programjainkat.
1.6.2
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása
A kérdésben, hogy a gyermek, tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. 1.6.2.1
A TANULÁSI KUDARC OKAI
Figyelemzavar A figyelemzavarból adódó problémák tanévről-tanévre súlyosbodó gondokat okoznak, hiszen az alapvető készségekben és fogalmakban keletkező hiányosságok, a további évek tananyagának elsajátítását egyre nehezebbé teszik. A valódi megoldás a korai felismerésben rejlik. Akár az emlékezésről, akár a gondolkodásról van szó. Ha időben kezdjük el, az ilyen problémával küzdő gyerekeket is meg lehet tanítani tanulni. Magatartási zavar A tanulási problémák miatt az amúgy is távolságtartó gyereket társai egyre jobban elkerülik, egyre több kudarc-élmény éri. Sikertelenségét kihívó viselkedéssel próbálja ellensúlyozni. Ekkor már a tanulási zavarok magatartási problémákkal párosulnak. A korai felismerés érdekében igénybe vesszük: az előzetes óvodai szakvéleményt a logopédus felmérő munkáját a Nevelési Tanácsadó segítséget az iskolai vizsgálatok eredményeit A tanulás megtanítása érdekében: 34
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
tanító és napközis nevelő segítő munkája tanulási módszertan tanítása a tanulóknak belépő tantárgyak esetén külön óra keretében gyakoroltatjuk a speciális tanulási módszereket tanulószobai foglalkozásokra irányítás Az ismeretek tudatosítása érdekében: az ismétlések céltudatos tervezése gyakorlásra fordított elegendő idő megtervezése és felhasználása differenciált feladatmegoldások a hiányzó ismeretek felkutatási lehetőségeinek ismerete /pl. könyvtár-, Internet használata/ tanulópárok kialakítása 1.6.2.2
A HATÉKONY, ÖNÁLLÓ TANULÁS KULCSKOMPETENCIÁJÁNAK MEGALAPOZÁSA
Mindazon kompetenciák ide tartoznak, amelyek az önállóan ill. csoportban történő tanulás megszervezéséhez és szabályozásához, új ismeretanyagok elsajátításához, feldolgozásához, értékeléséhez és beépítéséhez szükségesek. Ezen kompetenciák alkalmazása a legkülönfélébb kontextusokban történik. Ideértjük a problémamegoldást és tanulást otthoni, oktatási/képzési, munkahelyi és társadalmi környezetben. A „tanulás megtanulása” az a képesség, amellyel tanulásra törekszünk, és abban előrehaladunk. Az egyén a tanulásra törekszik és azzal foglalkozik, megszervezi saját tanulását, beleértve az idővel és információval való hatékony gazdálkodást is, mind az egyéni, mind a csoportos tanulás során. Ez az új tudás és készségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, továbbá útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A tanulás megtanulása rávezeti a tanulót, hogy az előzetesen tanultakra és élettapasztalatára építsen annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek sokaságában tudja használni és alkalmazni – otthon, a munkában, az oktatásban és képzésben. A tanítványaink megismerik és elsajátítják a tantárgy speciális tanulási stratégiáit, felismerik saját erős és gyenge pontjaikat, fejlesztik a tanuláshoz szükséges alapvető készségeket: az írást, az olvasást, az IST készségeket, fejlesztik koncentráló és tervező készségüket, önértékelésüket, erősítik önbizalmukat, gyakorolják a csoportban való munkát és az együttműködést, fokozzák tudásvágyukat, a már tanult ismereteket különböző iskolai és életszituációkban alkalmazzák. Az alábbi ismeretek elsajátítását tartjuk szükségesnek: Önismeret: az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismerete, bevált egyéni tanulási módszerek ismerete, az egyéni készségek és képesítések erős és gyenge pontjainak ismerete A tanulás megtanulása megköveteli az egyéntől, hogy ismerje és értse a számára előnyös tanulási stratégiákat, készségei és szakképesítése erős és gyenge pontjait, valamint hogy képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket és útmutatást/támogatást Rendelkezésre álló oktatási és képzési lehetőségek ismerete, az elérhető lehetőségek felismerése. Az egyénnek ismernie kell a céljai, egyéni boldogulása eléréséhez szükséges kompetenciákat, tudást, készségeket és szaktudást. Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: Az egyénnek képesnek kell lennie arra, hogy egyénileg és csoportban is megszervezze saját tanulását
35
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
Képesnek kell lennie az idővel való gazdálkodásra, a tanulásra fordítható idő lehetőségeinek megteremtésére Képesnek kell lennie az információ-gazdálkodásra Önálló és önfegyelemmel folytatott tanulás képessége, kitartás a tanulási folyamat során, képesség arra, hogy a tanuló rendületlenül kitartson a tanulás mellett, hogy huzamosabb időn keresztül tudja figyelmét összpontosítani Az akadályok megszüntetésének képessége az eredményes tanulás érdekében Olyan alapvető készségek elsajátítása, mint az írni, olvasni, számolni tudás és az IKT ismerete, amelyekre a további tanuláshoz van szükség Az egyénnek képesnek kell lennie az új tudás és készség elérésére, megszerzésére, feldolgozására és asszimilálására Képesség arra, hogy kritikusan mérlegelje a tanulás szándékát és célját Képesnek kell lenni saját munkája értékelésére, és tanács, információ és támogatás kérésére, ha szükséges. A következő attitűdök kialakítására törekszünk: alkalmazkodás, kezdeményezés és rugalmasság egyéni motiváció a tanulásra, meggyőződés, hogy az egyéni képességekkel siker érhető el önkép, amely fenntartja az egyén hajlandóságát az egyéni kompetenciák megváltoztatására, fejlesztésére magabiztosság a tanulás, mint az életet gazdagító tevékenység pozitív értékelése a problémamegoldó hozzáállás egyaránt támogatja a tanulást és az egyén azon képességét, hogy akadályokat szüntessen meg, és változásokat kezeljen. annak vágya, hogy az előzetesen tanultakat és az élettapasztalatokat alkalmazzuk, valamint a tanulás lehetőségének keresésére és a tanulásnak az élet minden területén széles körben való alkalmazására irányuló kíváncsiság a pozitív hozzáállás elengedhetetlen eleme. Alapvető fejlesztési feladatunk: A tanulás tanítása Az „egész életen át tartó tanulás” ma már nem csupán egy jól hangzó pedagógiai frázis. A jövő felnőttjének egyre több kihívásra kell rugalmasan reagálnia, megtalálva a saját és a környezete nyújtotta lehetőségeket. Ehhez szüksége van ismereteinek bővítésére, képességeinek fejlesztésére. Célunk, hogy a tanulók tegyenek szert egyre nagyobb önállóságra a tanulás terén. Szerezzenek tapasztalatot és ismerjék meg a számukra leginkább eredményes tanulási módszereket, sajátítsanak el különböző tanulási technikákat. Az így megszerzett tudást legyenek képesek alkalmazni különböző helyzetekben. Célunk, hogy fejlesszük döntéshozatali, problémamegoldó képességüket, ismertessünk meg konfliktusmegoldó technikákat. 36
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
Az élethosszig tartó tanulás elősegítése érdekében minél előbb meg kell teremteni a megfelelő tanulási környezetet. A tanulást motiváló környezet kialakítása ösztönzi az egyént az élethosszig tartó tanulásra, míg ennek hiánya gátolhatja további életpályájának sikerességét. A tanulók az előzetes ismereteiknek megfelelő szinten értelmezik, és rendszerbe szervezik az új ismereteket, majd az újabbakat már az új rendszerüknek megfelelő szinten értelmezik. A tanulás tágabb értelemben vett célja, hogy a tanuló világszemléletét formálja. Tudjuk, hogy megfelelő ismerettel és képességgel kell rendelkeznünk arra vonatkozóan, hogy az egyén milyen módszerrel fejleszthető a leghatékonyabban. Ismernünk kell a tanulók tanulási stratégiáit, szokásait, stílusát, hogy ezek ismeretében segítséget tudjunk adni a tanulás fejlesztésére. Az eredményes tanulás feltétele, hogy az egyén ismerjen többféle tanulási stratégiát, és ezek közül legyen képes kiválasztani az adott szituációnak leginkább megfelelő módszert, sajátítsa el a tanulási technikákat, valamint a tudásszerzés technikáit, amelyek képessé teszik arra, hogy könyvtárak adatbázisaiban információt keressen. A könyvtári ismeretszerzés technikája lehetővé teszi számára, hogy önállóan információt szerezzen. Alakuljon ki benne a rendszerezett tudás megszerzésének és átadásának képessége. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátítása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. A tanulás fejlesztésekor törekedni kell – tapasztalati úton – a gondolkodási képességek, a rendszerezés, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére. Erősíteni kell a kreatív, analizáló, szintetizáló, kombinatív, induktív és deduktív gondolkodási módokat. Figyelemmel kell lenni ezek mindennapi helyzetekben történő felhasználására. A kognitív gondolkodás fejlesztésekor hangsúlyt kell fektetni a helyes döntéshozatal támogatására, ennek érdekében az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására. A kockázatvállalás, értékelés, érvelés, majd a legjobb lehetőség kiválasztása támogatja a tanuló döntéshozatalát. Emellett fontos a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok felismerése és kezelése, az életminőség javítása. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyermekeket tanulni. 1.6.2.3
-
-
-
FEJLESZTŐ PROGRAMOK A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK SZÁMÁRA
Diagnosztikai módszerek: Pszichológiai EDTFELDT teszt Figyelem vizsgálat Dyslexia Prognosztika Teszt Betűalak felismerés, megkülönböztetés Mértani formák másolása Pedagógiai: Osztálytermi megfigyelés megadott szempontok alapján megfigyelési lappal Kiszűrt tanuló esetén személyiség lappal Egyedi esetek megbeszélése Fejlesztő program kidolgozása A tevékenységi formákat témakörökre tagoltan: 37
Pedagógiai Program
-
Őrmezei Általános Iskola
I. Mozgásfejlesztés (nagy-finommotorika) II. Test séma és téri tájékozódás II. Percepció fejlesztés-játék Vizuális auditív Taktilis csatornák Verbális (nem tartozik a percepció fejlesztéshez, de a vizuális és auditív fejlesztéshez kapcsolódó feladatokban található) Hatásvizsgálatok félévkor és a tanév végén a szűrővizsgálatokban alkalmazott tesztekkel. Dokumentáció minden foglalkozáson részt vevő gyerekről.
1.6.3
Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok
A túlérzékeny, bátortalan kisgyermekek félénkségét, biztonságérzetének hiányát ellensúlyozzuk barátságos, harmonikus környezet megteremtésével, kedves, játékos, vidám tevékenységek szervezésével. Az iskolába lépő gyermekek előéletéről a tanító keveset tud, ezért alapos tájékozódással, megfigyeléssel kezdi munkáját. A felsőbb osztályokban figyelemmel kell kísérni, hogy a gyermekek életében történt-e olyan esemény, amely számára megrázó élményt jelent. Fel kell ismernie a részképességek hiányát, a magatartásbeli zavarokat és ennek következtében kialakuló tanulási nehézségeket. A problémák megelőzését szolgálják a beszédkészséget, mozgáskoordinációt, alak-forma-, irányfelismerést stb. fejlesztő gyakorlatok. A fejlesztés alapja a mozgás és a játék. Súlyosabb esetben segít a logopédus, a gyermekvédelmi felelős, a Nevelési Tanácsadó, a fejlesztő pedagógus, a gyermek-ideggyógyász orvos. 1.6.3.1
MEGELŐZÉSI FELADATOK
a helyes tanulási módszerek megtanítása az önismeret fejlesztése /énkép kialakítása/, reális önértékelésre nevelés demokratikus közelítéssel, megértően bánni a gyerekekkel agresszív viselkedéssel szemben az önuralomra, megértő párbeszédre nevelés a tanuló reális pozitív tulajdonságainak hangsúlyozása, a bizalom a pedagógus részéről: „Én tudom, hogy Te meg tudod csinálni!” a tanuló önbizalmának erősítése, reális célkitűzésre nevelni a szeretet fontossága az embertársakhoz való közeledésben a gyermek problémáinak meghallgatása teljes figyelemmel, érdeklődéssel neveltségi szintfelmérés 3. 5. és 7. osztályokban, az eredmények elemzése, további teendők meghatározása.
38
Pedagógiai Program
1.6.4
Őrmezei Általános Iskola
Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása
Az iskolai ifjúságvédelmi feladatokat a Köznevelési Törvény és a Gyermekvédelmi Törvény szabályozza. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős végzi a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkát, szoros kapcsolatban az osztályfőnökökkel, az iskolavezetéssel. Személye biztosítja a folyamatosságot az évek során az osztályok és az évfolyamok között. Végigkíséri a tanuló útját nyolc éven keresztül, áthidalja a tanárváltásból adódó gondokat. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatja a gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé teszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát. Gyermekvédelmi felelős feladatai: Tanévkezdéskor a gyermekvédelmi felelős minden osztályban felmérést, helyzetelemzést készít az osztályfőnökkel együtt. Nyilvántartja a hátrányos helyzetű és a tanulási-, magatartási-, beilleszkedési gondokkal küzdő tanulókat. A tanév során az osztályfőnök, szaktanárok folyamatosan jelzik a gyermekvédelmi felelősnek a tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulókat, közös döntés eredményeként javaslatot tesz korrepetásra, ill. a megfelelő szakértői bizottsághoz, a nevelési tanácsadóba utalja a tanulót. Az iskolai logopédus segítségét kéri a tanulási zavarok időben történő kiszűréséhez. A gyermekvédelmi felelős, a pedagógusok, szülők, tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetések alapján megismert hátrányos helyzetű tanulóknál –a hátrányt előidéző okok feltárása érdekében- az osztályfőnökkel együtt családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. A gyermekvédelmi felelős a szabadidő felelős kollegával együtt tájékoztatást nyújt a hátrányos helyzetű tanulóknak a számukra szervezett szabadidős programról (színházlátogatás, kirándulás, délutáni sportfoglalkozás, iskolai-, kerületi-, nyári-, speciális táborozás). Szakemberek bevonásával drog- és bűnmegelőzési előadásokat szervez az érintett korosztály számára. Az iskolaorvos és a védőnő bevonásával szexuális felvilágosító előadásokat szervez. A hátrányos helyzetű, tanulási gondokkal küzdő tanulók tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése a gondok időbeni észlelése, és javaslattétel az esetleges megoldásra. Tanácsadás tanulóknak, szülőknek hogy milyen iskolán belüli, ill. kívüli segítséget kaphat tanulási, szociális problémáinak megoldásához. Fegyelmi eljárásokon való részvétel, a tanuló képviselete. Szociális ellátások számbavétele.
39
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
Hiányzások (igazolatlan!) követése és megfelelő intézkedések megtétele (szülő, jegyző, gyermekjóléti szolgálat értesítése). Magántanulók nyilvántartása, kapcsolattartás, gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése.
hátrányos
helyzetű
tanuló
esetében
a
Kapcsolattartás, együttműködés minden olyan szervezettel, amely gyermekvédelmi feladatokat is végez:
BRFK XI: Kerületi Rendőrfőkapitányság Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Jegyzője, mint Elsőfokú Gyámhatóság Újbudai Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálat Nevelési Tanácsadó Védőnői szolgálat Gyógyír XI KHT Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság Iskolai Védőnői Hálózat XI. kerületi Logopédiai Intézet Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ 1. számú Fővárosi Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ.
Esetmegbeszéléseken való részvétel, azok megszervezése amennyiben a probléma ezt igényli, ill. a pedagógusok kezdeményezik. A tanulási gondokkal küszködő tanulókat nyilvántartja, előmenetelük segíti. Részképesség zavarral küzdő tanulókat szakemberhez irányítja, felmentésüket kezdeményezi. A tanulási nehézséggel, teljesítményzavarral küszködő (tanulási kudarcnak kitett), tanulók felzárkóztatását segítő programban való közreműködés. Javaslatot tesz felzárkóztató foglalkozásokra, egyénre szabott követelmény kialakításával. Fejlesztő órák a felmentett és a tanulási nehézségekkel küszködő tanulók számára, fejlesztő pedagógusi segítségével. A gyermekvédelmi felelős részt vesz a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók, családok gondjainak enyhítésében. Ennek érdekében felméri az érintett családokat és az osztályfőnökök javaslatát figyelembevéve kezdeményezi: étkezési támogatást a tanuló számára a tankönyv hozzájárulást iskolai alapítvány támogatását étkezés, kirándulás, középiskolai előkészítő stb. fedezéséhez ingyenes ill. kedvezményes táboroztatást a hátrányos helyzetben lévő családok hivatalos, anyagi juttatásokat eredményező ügyek intézésében tájékoztatást nyújt a krízishelyzetben lévő családokat (közműtartozás, díjhátralék stb.) a segítő hálózathoz irányítja intézi az alanyi jogon járó iskolai étkeztetés, valamint a tankönyv hozzájárulás jogosultságának megállapítását (igazolások begyűjtése).
40
Pedagógiai Program 1.6.4.1
Őrmezei Általános Iskola
BŰNMEGELŐZÉSSEL, ÁLDOZATTÁ VÁLÁSSAL, ERŐSZAKMENTES KONFLIKTUSKEZELŐ TECHNIKÁKKAL ÖSSZEFÜGGŐ ISMERETEK
A bűnözés történelmi-társadalmi produktum. Nagysága, terjedelme, összetétele, struktúrája, elkövetői és sértetti köre egyaránt szignifikáns arra a társadalomra, amelyben keletkezik, amelyben az aktív (a bűnmegvalósítók) és a passzív (a sérelmet szenvedettek, a bűncselekmények áldozataivá válók) szereplői élnek, cselekednek, hatnak, nyernek és szenvednek. Nagy figyelmet kell fordítanunk a fokozottan veszélyeztetett csoportokra. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a család- és a gyermekvédelemnek. A gyermekvédelem feladatai között fokozott gondot fordítunk: a kockázatok ismertetésére az átmeneti gondozásra az alkohol- és drogfogyasztásra az iskola utáni és szünidei elfoglaltságok szervezésére. Az állandó és megbízható munkahely a társadalomba való beilleszkedés egyik legfontosabb tényezője. A felnövekvő generációk társadalmi beilleszkedése szempontjából kiemelt fontosságú a szocializációt biztosító kisebb, illetve nagyobb (az iskolai) közösségek funkcióinak maradéktalan ellátása. A nevelés elsődleges, meghatározó fontosságú színtere a társadalom legkisebb, ám a fejlődő egyéniségre rendkívül jelentős hatást gyakorló sejtje: a család. A további szocializációnak és a társadalmilag kívánatos tudás- és ismeretszintnek a megszerzése szempontjából pedig kiemelkedik az oktatás realizálódásának a színtere, az iskolai környezet. Ezért is kiemelten fontos az oktatásban a bűnmegelőzési szempontok érvényesítése: Erősíteni kell az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmet, a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolatukat. Az iskolai nevelő- és oktatómunkában fokozni kell az alapvető etikai és állampolgári ismeretek elsajátíttatását és a bűnmegelőzéssel összefüggő tájékoztató tevékenységet. Ösztönözni kell a felzárkóztató oktatás megszervezését. A megelőzés lehetséges formái: a létminimum alatt élők és a nagycsaládosok támogatása a fiatalok oktatása, különösen az iskolából kimaradt 16 éven aluliaké a hátrányos helyzetű rétegek támogatása. Általános cél: bűnelkövetővé és áldozattá válás megelőzése Eszközök: alkalomszerű tájékoztató előadások szervezett (iskolai) programok könyvek, filmek rendezvények, kiállítások. Fő tevékenységi körök: család,- gyermek- és ifjúságvédelem környezetvédelem magyar irodalom délutáni szabadidős tevékenységek. Konfliktuskezelő programok: 41
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
Ahhoz, hogy a gyerekeket tanítani tudjuk arra, hogyan kezeljék a bennük és körülöttük támadó konfliktusokat, egyrészt magunknak kell megtanulnunk a konfliktusokat kezelni, másrészt a gyerekekkel kell ismernünk, hogy megfelelő eszközöket válasszunk a konfliktuskezelés tanításához. A konfliktuskezelés a mindennapi életben jelen van, tantárgy független. Tanfolyam keretében alkalmazzuk: - A Gordon-féle konfliktuskezelő módszert - Bíró Andrea - féle meditációt. 1.6.5
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
Iskolánk sokat tesz a szociális hátrányok enyhítéséért. Tanulóink számára szorgalmazzuk a napközis és tanulószobai foglalkozásokon való részvételt. 1.6.5.1
A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK FELTÉRKÉPEZÉSÉNEK MÓDJAI
folyamatos kapcsolattartás az óvodákkal szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatásokon egyéni beszélgetések alkalmával szerzett információk osztályfőnöki órák tapasztalatai folyamatos kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal 1.6.5.2
A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE ÉRDEKÉBEN A KÖVETKEZŐ TEVÉKENYSÉGI FORMÁKAT SZERVEZZÜK
felzárkóztató és tehetséggondozó programjainkat a nem kötelező időkeretben valósítjuk meg az osztályfőnöki munkaközösség szervezésében a tantestület megismerkedik a drog- és bűnmegelőzési programokkal tájékoztatjuk a szülőket a szociális juttatások lehetőségeiről folyamatosan tájékozódunk a helyi, regionális és országos pályázati lehetőségekről és sikeres pályázat esetén az iskola tehetséges és rászoruló diákjait támogatjuk az osztályfőnök kezdeményezésére a szülő egyetértésével, a nevelőtestület javasolja a napközis és tanulószobai csoportba való felvételt napi kapcsolatot tartunk az iskola logopédusával, szükség szerint igénybe vesszük a Nevelési Tanácsadó és az áthelyező bizottság segítségét hagyományainkhoz híven minden tanévben szervezünk erdei iskolákat és nyári táborokat, melyek költségeit a szülők vállalják, de igényelhetik az alapítvány támogatását is.
42
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje
43
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal az iskola partnereivel
1.8.1
A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák
A tanulók demokratikus fóruma a Diákönkormányzat /DÖK/, melynek kapcsolatát az intézménnyel az SZMSZ szabályozza. Minden osztálynak választott képviselői vannak. Ők képviselik társaikat az iskolai választmányban. Az iskolai választmány tartja a kapcsolatot a DÖK vezető tanárán keresztül a tantestülettel és az iskola vezetőségével.
1.8.2
A szülők közösségét érintő együttműködési formák
A gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességének kibontakoztatásában együttműködünk a szülők közösségével. Folyamatosan követjük közvetlen környezetünk igényeit. Tanévenként két alkalommal /félévenként 1-1/ szervezünk szülői értekezletet, 4 alkalommal /október, december, március, május hónapokban/ tartunk fogadóórát. A Szülői Szervezet tájékoztatására két alkalommal megbeszélést szervezünk. Az „Őrmezei Hírvivő” című kiadványunkban, tanévente legalább két alkalommal, beszámolunk iskolánk eseményeiről. Rendkívüli szülői értekezletet tartunk: - a jövendő első osztályosok szüleinek /június/ - a nyári iskolai táborokban résztvevő tanulók szüleinek /táborvezetők/ - ha az osztályfőnök vagy a szaktanár indokoltnak tartja. Minden évben legalább 2 alkalommal „nyílt nap”-ot tartunk a leendő első osztályos tanulók szüleinek, és 1-2 alkalommal az első és második osztályos tanulók szüleinek. A felsőbb évfolyamokon is szervezünk „nyílt nap”-ot tanévenként 1 alkalommal márciusban. Tájékoztatást adunk a szülőknek - új, belépő tantárgy esetén szülői értekezleten a szaktanárok tantárgy céljairól, feladatairól, a követelményekről, a tanulási módszerekről - megismertetik a szülőket az ellenőrzés és az értékelés módjairól. A szülői feladatok, problémák kezelése érdekében szülői fórumot szervezünk. Az iskolaszék tagjai rendszeres tájékoztatást kapnak az iskola életéről, programjairól, fejlesztési terveiről, és mindenről, ami az iskola életét döntő módon meghatározza.
1.8.3
Az iskola partnerei
Az oktató-nevelő munka tartalmi kérdéseinek megvitatásában rendszeres kapcsolat alakult ki a XI. kerületi Újbudai Pedagógiai Központtal. 44
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
A szakmai munka segítése, fejlesztése érdekében az intézmény egyéb szervezetekkel, intézményekkel is kapcsolatot tart: Őrmezei Közösségi Ház, Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola, körzeti óvodák.
45
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata
1.9.1
A vizsgaszabályzat hatálya, célja
A vizsgaszabályzat célja A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra különbözeti vizsgákra javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
1.9.2
Az értékelés rendje
1.9.3
A vizsgatárgyak részei és követelményei
A vizsgatárgyak a következők lehetnek: Magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, testnevelés, ének–zene, informatika, rajz és műalkotások elemzése. A vizsgatárgyak követelményeit a kerettanterv alapján kidolgozott helyi tanterv tartalmazza.
46
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
1.10 A felvételi eljárás és az iskolaváltás Az első osztályba felvételt nyerhet az a gyermek, aki a törvényi előírásoknak megfelelően betöltötte adott év augusztus 31-ig a 6. életévét, és rendelkezik iskolaérettséget igazoló szakvéleménnyel. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50. § (7) bekezdése alapján az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó központ által meghatározott időszakban kell beíratni. A tanulók felvételéről az általános iskola igazgatója a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglalt eljárásrend szerint dönt. A felvételről vagy elutasításról szóló határozatot az iskolaigazgató megküldi a szülő részére. Az általános iskola, köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében van. Ha az iskola az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend határozza meg. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. Jelentkezés elutasítása esetén a szülő, a köznevelési törvény 37.§ (2)-(3) bekezdése alapján érdeksérelemre hivatkozással nyújthat be kérelmet. Magasabb évfolyamba felvételt nyerhet az a gyermek, aki: lakóhelye szerint az iskola körzetébe tartozik a szülő kérésére, igazgatói döntés alapján Az iskolában a tanuló átvételére a tanítási év során a továbbiakban is bármikor lehetőség van. Kivételt jelent ez alól az az eset, amikor az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár.
47
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
2 Helyi tanterv
2.1 A választott kerettanterv megnevezése A 2012 júniusában kiadott, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelethez (a továbbiakban: Nemzeti alaptanterv) kapcsolódva 2012 decemberében megjelent a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: kerettantervek). A kerettanterveket 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet alapján a munkaközösségek átdolgozták, figyelembe véve a helyi sajátosságokat és iskolánk arculatát. Az óraterv kialakításánál figyelembe vettük a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteit. A választott kerettanterv tantárgyait és óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.
Óraterv a kerettantervekhez – 1-4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ism. Környezetismeret/Természetismeret Fizika Kémia Biológia - egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/ Hon és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Tantárgyak óraszáma Szabadon tervezhető óraszám Rendelkezésre álló órakeret
1.évf.
2.évf.
3.évf.
4.évf.
7+0,5 0 4+0,5 1
7+0,5 0 4+0,5 1
6+1 0 4+0,5 1
6+0,5 2+1 4 1
0
0
0
0
1+0,5 0 0 0 0 2 0 2 0+0,5 1 5 0 23 2 25
1+0,5 0 0 0 0 2 0 2 0+0,5 1 5 0 23 2 25
1+0,5 0 0 0 0 2 0 2 0+1 1 5 0 22 3 25
1+0,5 0 0 0 0 2 0 2 0+1 1 5 0 24 3 27
48
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
Óraterv a kerettantervekhez – 5-8. évfolyam Tantárgyak
5.évf.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ism. Környezetismeret/Természetismeret Fizika Kémia Biológia - egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/ Hon és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Tantárgyak óraszáma Szabadon tervezhető óraszám Rendelkezésre álló órakeret
6.évf.
7.évf.
8.évf.
A B A B A B A B 4 4+1 4 4+1 3+1 3+2 4 4+1 3+1 3 3+1 3 3+1 3 3+1 3 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 1 1 1 1 1 1 1 1 2
2
2 2 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 0+1 0+1 1 1 5 5 1 1 25 3 28
2+1 2+1 2 0 0 0 0 1 0 1 1 1 5 1
2 0 0 0 0 1 0 1 1 1 5 1 25 3 28
2
2
0 0 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0 0 1 1 1 1 1 1 5 5 1 1 28 3 31
2+1 2+1 0 0 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0 0 1 1 1 1 0 0 5 5 1 1 28 3 31
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat
Változat A változat A változat B változat B változat B változat A változat A változat
2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A fenti táblázat alapján a szabadon tervezhető órák felhasználása: - 1–2.évf.:
0,5 órával a magyar nyelv és irodalom 0,5 órával a matematika 0,5 órával az informatika 49
Pedagógiai Program - 3. évf.:
- 4. évf.:
Őrmezei Általános Iskola 0,5 órával a környezetismeret 1 órával a magyar nyelv és irodalom 0,5 órával a matematika 1 órával az informatika 0,5 órával a környezetismeret 1 órával az idegen nyelv 0,5 órával a környezetismeret 0,5 órával a magyar nyelv 1 órával az informatika
- 5.A: 1 órával az idegen nyelv és irodalom 1 órával a matematika 1órával az informatika -5.B: 1 órával a magyar nyelv és irodalom 1 órával a matematika 1 órával az informatika - 6.A: 1 órával az idegen nyelv 1 órával a matematika 1 órával az történelem -6.B: 1 órával a magyar nyelv és irodalom 1 órával a matematika 1 órával az történelem -7.A: 1 órával az idegen nyelv 1órával a matematika 1 órával a magyar nyelv és irodalom -7.B 2 órával az idegen nyelv 1 órával a matematika -8.A: 1 órával az idegen nyelv 1 órával a matematika 1 órával a történelem 8.B: 1 órával a magyar nyelv és irodalom 1 órával a matematika 1 órával a történelem óraszámát emeltük meg. A tantárgyi követelmények anyagát szakkörök egészítik ki: alsó tagozaton: idegen nyelvi-, informatika-, kézműves-, ökoszakkört felső tagozaton: matematika-, idegen nyelvi-, történelem- informatika-, rajz- és öko- szakköröket szervezünk. Az alsós és a felsős énekkari foglalkozás heti egy órában a hagyományok megőrzését szolgálja.
50
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, és taneszközök kiválasztásának elvei
A tankönyvrendelet 27. § (6) bekezdése szerint az iskola a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz csak olyan tankönyvet rendelhet, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása az új kerettantervek alapján történt. A tankönyvek kiválasztásánál figyelembe vesszük a szülők anyagi lehetőségeit, és a Szülői Szervezet kéréseit. A tankönyvek beszerzésénél szem előtt tartjuk a tartós tankönyvek előnyeit. 2.3.1
Taneszközök
Taneszköz-ellátottságunkban két alapelv érvényesül: a modernizáció elodázhatatlanságának kényszere az autonómiák lehetősége Ösztönözzük, hogy az iskola szertáraiban kellő mértékben képviselve legyen az eszközök újabb nemzedéke, különös tekintettel a közoktatás informatizálási, modernizációs programjára. Figyelembe vesszük a NAT szövegéhez és szelleméhez igazodva, hogy mely tananyag feldolgozásához, képességfejlesztéséhez indokolt mindenképpen eszközhasználat.
51
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása
2.4.1
Az 1-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek, játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.
2.4.2
Az 5-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratívképi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. 52
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést.
2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelést a Köznevelési Törvény 27. § (11.) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. Az első és a második évfolyamon heti két testnevelés órán –órarendbe építetten- térítésmentesen választható az Őrmező Sportegyesület szakedzői által tartott labdarúgás, illetve szivacskézilabda oktatás. Az első, második és az ötödik, hatodik évfolyamon a Pedagógiai Program bevezetésének évében heti öt testnevelés órát tartunk. A 2015/16. tanévtől valamennyi évfolyamon heti öt testnevelés órát tartunk.
53
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
2.6 A tanulók esélyegyenlőségét segítő intézkedések Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: A kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1–6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. Számos tanulásszervezési megoldással segítjük az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.
54
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
2.7 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Az idegen nyelv oktatására az iskola korábbi hagyományainak, a szülői ház igényeinek megfelelően különösen nagy hangsúlyt fektetünk. Tanulmányaik megkezdésekor a tanulók a két idegen nyelv közül választhatnak (angol, német). A nyelvi csoportbontásokat évfolyam szinten szervezzük. A technika és az informatika tantárgyakat (osztálylétszámtól függően) bontott csoportokban oktatjuk. A bontott csoportokban oktatott tantárgyak esetén a magasabb évfolyamra lépés feltételei ugyanazok, mint a többi tantárgy esetén. 2.7.1
A magasabb óraszámú nyelvi csoportba kerülés feltételei:
Az 5. évfolyamtól csoportbontással magasabb óraszámban angol nyelvi oktatást biztosítunk azon tanulóinknak, akik a 3. és a 4. évfolyam végén magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból legalább jó eredményt érnek el. A magasabb évfolyamba lépés feltételeit a helyi tanterv tartalmazza. Az azonos nyelvi csoportok átjárhatóak, ha a tanuló a követelményeknek megfelel. 2.7.2
Magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyak csoportbontása a 7. és 8. évfolyamokon
Az eredményes továbbtanulás előkészítése érdekében a 6. évfolyam végén, az 5. és 6. év végén elért osztályzatok alapján csoportokat alakítunk ki. A csoportokat évfolyam szinten szervezzük, figyelembe véve a tanulók pályaválasztásának várható irányát. 2.7.3
Mit tudunk nyújtani a kötelező tanítási órákon felül?
Gondot fordítunk az informatikai és számítástechnikai képzés fejlesztésére. Biztosítjuk a mindennapos testmozgást. A gyerekek tudásának gyarapítása érdekében, megfelelő számú jelentkezés esetén délutáni szakköri foglalkozásokat szervezünk - idegen nyelv /angol, német,/ - matematika - informatika - rajz, kézműves A mindennapos testmozgás kiegészítéseként tömegsport foglalkozásokon és az ISK keretén belül ismerkedhetnek meg a tanulók a különböző szabadidős sporttevékenységekkel. Igény szerint tanfolyamokat is szervezünk / társastánc, idegen nyelv, aerobic, sakk, taekwondo stb./ Erdei iskolák szervezésével biztosítjuk a természetben gyakorlattal elsajátítható tudásanyag megszerzését. A tanulmányi kirándulások adják meg azt a lehetőséget tanulóinknak, hogy fővárosunkat és hazánk tájait, nevezetességeit megismerhessék. 55
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
A nyári táboraink (vándor tábor, DÖK tábor) nem csak kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak, hanem lehetőséget biztosítanak az elsajátított tananyag bővítéséhez. Az erdei iskolában, a tanulmányi kiránduláson és a szaktáborokban való részvétel a tanterv kiegészítő követelményeinek elsajátítását szolgálja. Az erdei iskola, a tanulmányi kirándulások és a táborok részvételi költségeit a szülők vállalják. Szociális rászorultság alapján támogatást nyújt: - az iskola alapítványa - pályázati úton elnyert támogatások. A napközis foglalkozások a házi feladat elkészítése mellett biztosítják a kisiskolások változatos délutáni tevékenységét szabad levegőn, ill. az épületben (tanterem, tornaterem, könyvtár, informatika terem). A tanulószobán a nehezen tanuló felső osztályos diákok vehetik igénybe a szaktanárok segítségét. Iskolai könyvtárunk 12 ezres könyvállománya és két számítógépe segíti diákjainkat információszerzésben. A gyerekek kölcsönözhetnek és helyben is használhatják a könyvtárat. Megoldhatják itt a házi feladataikat, felkészülhetnek kiselőadásokra, a tehetséges tanulók szaktárgyi versenyekre (kerületi- fővárosi-, országos versenyekre) vagy éppen szórakozhatnak. Az iskola hagyományainak megfelelően alsó és felső tagozaton énekkari foglalkozáson fejlesztjük tehetséges tanulóinkat.
56
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 54.§-a tartalmazza az általános iskolába járó tanulók értékelésével kapcsolatos rendelkezéseket. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére egyéni továbbhaladást engedélyez. Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. Egyéni továbbhaladás esetén az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a tanulókat. Az egyéni továbbhaladás egyes tantárgyakból különböző évfolyamokig, de legkésőbb a 4. évfolyam végéig tarthat. Az előkészítő év a szakértői vélemény alapján az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra. 2.8.1
A tanuló értékelésének és minősítésének követelményei, illetve formái alsó tagozaton
A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 54.§ (3) értelmében az első évfolyamon és a második évfolyam első félévében szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A szöveges értékelés tantárgyankénti szempontrendszerét az OM értékelő szoftver alapján készítjük el. Ezt a Helyi Tanterv tartalmazza. A tanítók módszertani szabadságuk jegyében szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat. A szülőket folyamatosan tájékoztatják a tanuló fejlődéséről a tájékoztató füzetbe írt bejegyzések útján. Az első évfolyamon félévi és a tanév végi értékelésen túl novemberben, és áprilisban (negyedévenként), illetve a második évfolyam első félévében novemberben, értékelő lap kitöltésével is tájékoztatást kap a szülő gyermeke iskolai munkájáról. A második évfolyam második félévétől a negyedik évfolyam végéig évközben, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük a tanulókat minden tantárgyból. Az ötfokozatú skála alapján az érdemjegyek tartalmi elemeit a Helyi Tanterv rögzíti. Az érdemjegyek minimális száma havonként legalább egy, heti egy órás tantárgynál pedig félévente három (ezek között írásos és szóbeli beszámoltatások eredményeinek is kell szerepelnie, helyes arányukat a tanító, szaktanár dönti el). A félév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével a nevelőtestület (osztályozó 57
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
értekezleten) értékeli a tanuló magatartását, szorgalmát, valamint dönt a továbbhaladásáról. Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányai követelményeket az igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése, legfeljebb egy alkalommal, 2–4. osztályban abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne, de a szülő kéri az adott évfolyam megismétlését. A 2-4. évfolyamon a tanév végén, ha a tanuló legfeljebb három tantárgyból elégtelen minősítést kapott, a következő tanév megkezdése előtt javítóvizsgát tehet.
2.8.2
A tanuló értékelésének és minősítésének követelményei, illetve formái felső tagozaton
Az 5–8. évfolyamokon félévkor és év végén érdemjegyek alapján határozzuk meg az osztályzatot. A tanuló tudásának értékelése jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az erkölcstan esetében a tanuló tudásának értékelésére - jól megfelelt, - megfelelt, - nem felelt meg minősítéseket alkalmazunk. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése, legfeljebb egy alkalommal, 5–8. osztályban abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne, de a szülő kéri az adott évfolyam megismétlését. A 5-8. évfolyamon a tanév végén, ha a tanuló legfeljebb három tantárgyból elégtelen minősítést kapott, a következő tanév megkezdése előtt javítóvizsgát tehet. Osztályozó vizsgát tehet a tanuló félévkor és évvégén külföldi tartózkodás, magántanulói jogviszony fennállása és hosszas hiányzás esetén (a tanítási napok számának 30 %-a). 2.8.3
A tanulás eredményességének mérése felső tagozaton
A továbbhaladás feltételeit, a minimum követelményeket és konkrét értékelés módjait a helyi tantervek tartalmazzák. Az egységes követelmény és számonkérés feltételei a következők: - felelés, beszámoló - tudáspróba, témazáró dolgozat. Félévente legalább két szóbeli felelet és két írásbeli felmérő dolgozat alapján értékeli a pedagógus a tanulók munkáját. Az írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait az iskola házirendje szabályozza. A tantervi követelményekhez viszonyított tudásanyag mérése, mely egy tantárgy elsajátításának eredményességéről ad képet, egy-egy tanulócsoport, évfolyam vertikális értékelése, viszonyítása az országos standardhoz. Aki a tantervi követelmények minimumát nem tudja teljesíteni elégtelen (1) osztályzatot kap. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat 58
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
tanító pedagógusok, melytől indokolt esetben eltérhetnek a felmérők nehézségi fokát figyelembe véve:
TELJESÍTMÉNY ÉRDEMJEGY 0-40 % ELÉGTELEN (1) 41-60% ELÉGSÉGES (2) 61-79 % KÖZEPES (3) 80-89 % JÓ (4) 90-100 % JELES (5) A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása
Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez az írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásánál figyelembe vesszük a tanulók életkorát, terhelhetőségét. Iskolánkban fontosnak tartjuk a házi feladat pedagógiai, szociális és egyéb hatásait. Az iskolán kívüli munka javítja a tanulói motivációt, fejleszti a készségeket, és bizonyos esetekben egyértelműen javítja, növeli a tanulói teljesítményt is. A házi feladatok adásánál figyelembe kell venni azt, hogy a feladatok motiváló jellegűek legyenek. Ösztönözze a tanulókat önálló ismeretszerzésre, motiváljon az életen át tartó folyamatos tanulásra. A tanulásra fordított idő mennyiségének növekedésével egyenes arányban nő az iskolai teljesítmények szintje. Ez az összefüggés minden egyes tantárgy esetében kimutatható. A házi feladatok a közvetett, ún. nem intézményi teljesítményt is pozitívan befolyásolják; ezeknek köszönhetően ugyanis nő a tanulók önfegyelme és az önálló problémamegoldás képessége is. A házi feladatok milyenségére vonatkozóan a tanárok általában háromféle szándékkal választják ki az otthon elvégzendő tennivalókat:
erősíteni kívánják az órákon tanultakat
fejleszteni akarják adott témában a tanulók különféle készségeit
új anyagot kívánják a feladattal előkészíteni.
A szülők a házi feladatok, azok gyakorisága, típusa, stb. alapján is kialakítanak maguknak véleményt gyermekük iskolájáról. Háromcsatornás partnerség kialakítása révén lehetőséget adunk a tanárok, tanulók és a szülők folyamatos együttműködésére.
59
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
2.10 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának méréséhez a Hungaro-Fit program módszereit használjuk. A felmérést a tanév elején –októberben- és végén –májusban- a testnevelő tanárok és a tanítók végzik.
60
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
2.11 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési elvei, a tanulók jutalmazása
2.11.1 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési elvei az alsó tagozaton Magatartás értékelése az első osztályban példás Nevelőihez való viszonya: -őszinte -tisztelettudó -udvarias
Órai munkája: -aktív -segítő Figyelmeztetésre szorul: -soha Szabályokat: -betartja
jó
változó
rossz
-ritkán vét az illemszabályok ellen -ritkán elutasító
-bizalmatlan, időnként tiszteletlen -gyakran elutasító
-túlzottan bizalmaskodó vagy tiszteletlen -udvariatlan
-jó
-változó
-zavaró
-ritkán
-többször
-nagyon gyakran
-ritkán téveszti
-gyakran nem tartja be
-nem tartja be
A magatartás értékelésének összegzése: példás – jó – változó – rossz
61
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
Szorgalom értékelése az első osztályban példás Munkavégzése: -önálló -pontos
jó
változó
hanyag
-gondos, legtöbbször kitartó
-változó, bizonytalan, sok a pontatlanság
-állandó segítségre szorul
A munkavégzés üteme: -gyors
-jó
-kicsit lassú
-lassú, lemaradó
Felszerelése: -hiánytalan
-ritkán hiányos
-többször hiányos
-gyakran hiányos
Ceruzái: -mindig hegyezettek
-ritkán hegyezetlenek
-többször hegyezetlenek
-nincsenek kihegyezve
-ritkán hiányosak
-többször hiányosak
-alig van kész
Füzetvezetése: -tetszetős, szép, tiszta
-kicsit rendetlen és maszatos
-gyakran rendezetlen, maszatos
-rendetlen, piszkos
Szorgalmi feladatai: -szívesen végzi
-bíztatásra végzi
-nehezen végzi
-soha nem végez
Házi feladatai: -hiánytalanok
A szorgalom értékelésének összegzése: példás – jó – változó - hanyag
62
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
Magatartás értékelése második, harmadik, negyedik osztályban példás
jó
változó
rossz
-igyekszik betartani, folyamatosan figyelmezteti a társait
-több esetben megsérti
-sorozatosan megsérti, rendbontó, rendzavaró
-gyakran tiszteletlen
-agresszív, tiszteletlen, erőszakos
-gyakran kerül konfliktusba, közömbös
-gyakran okoz konfliktust, irigy
-nehezen vállal feladatot
-nem vállal feladatot
-nehezen végzi el
-nem végzi el, a feladathelyzetből kilép
Konfliktuskezelő képessége: -kiemelkedő -jó
-változó
-még fejletlen
Beszéde, modora: -udvarias, kedves
-többnyire udvarias
-gyakran udvariatlan
-illetlen, nem kultúrált
Együttműködése: -aktív
-nyitott
-udvarias
-változó, visszahúzódó
-gyakran nem ügyel
-soha nem ügyel
-változó
-állandó figyelmeztetésre szorul
Az iskolai házirendet: -mindig betartja, társait is erre ösztönzi
Magatartása a felnőttekkel: -tisztelettudó, -néha illemtudó tiszteletlen Magatartása társaival: -készséges, udvarias, kezdeményező
-zárkózott, néha közömbös, jószívű
A közösségi munkához való viszonya: -önként -kérésre vállal vállal feladatot feladatot A vállalt feladatot: -szívesen, örömmel végzi el
-bíztatásra végzi el
Környezetének rendjére: -nagyon -általában ügyel ügyel Tanórai fegyelme: -példás, fegyelmezett
-jó
A magatartás értékelésének összegzése: példás – jó – változó – rossz
63
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
Szorgalom értékelése második, harmadik, negyedik osztályban példás
jó
változó
hanyag
-ritkán hiányos
-többnyire hiányos
-legtöbbször hiányos
Munkavégzése: -önálló pontos
-legtöbbször gondos
-változó, pontatlan
-állandó segítségre szorul
Írásbeli munkái: -szépek, tetszetősek
-kissé rendezetlenek
-gyakran rendezetlenek
-kuszák, rendezetlenek
-ösztönzést igényel
-figyelmetlensége miatt gyakran lemarad
-társai munkáját is zavarja
Figyelme: -kitartó
-megfelelő
-aktivizálható
-szétszórt
Feladatteljesítése: -önálló, pontos
-kevés segítséggel
-bizonytalan
-hanyag
Feladattudata: -fejlett
-megfelelő
-elfogadható
-fejlesztendő
Munkatempója: -gyors
-megfelelő
-lassú
Felszerelése: -hiánytalan
A tanítási órákon: -aktív
ÖNELLENŐRZÉSE: -PONTOS -PONTATLAN -ÖNÁLLÓAN, -FIGYELMEZTETÉSRE VÉGZI FIGYELMEZTETÉS NÉLKÜL VÉGZI Gyűjtőmunkát, kutatómunkát:
-RENDSZERESEN, SZÍVESEN VÉGEZ -IDŐNKÉNT, KÉRÉSRE VÉGEZ -EGYÁLTALÁN NEM VÉGEZ A szorgalom értékelésének összegzése: példás – jó – változó - hanyag
64
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
2.11.2 A magatartás és szorgalom értékelése, minősítése felső tagozaton A tanuló magatartásának értékelése példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). A tanuló szorgalmának értékelése példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A magatartás és szorgalom értékelése havonta az osztályfőnök, az osztályban tanító szaktanárok és az osztályközösség véleménye alapján történik, melyről a szülő a tájékoztató füzet útján szerez tudomást. A havi jegyek képezik a félévi és év végi értékelés alapját. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének részletes követelményeit az alábbi táblázat tartalmazza. A magatartás értékelése 5-8. osztály
Magatartás
Példás
Változó
Rossz
Közepes
Gyenge
Negatív vagy romboló
A közösségi célokkkal azonosulás-érdekeinek Igen jó, élen 2. figyelembe vételejár munkában való részvétel
Ellene nem vét, aktivan részt vesz
Ingadozó, közömbös
Szemben áll, érdektelen
3. Hatása a közösségre
Pozitív
Befolyást nem Nem árt gyakorol
Negatív
4. Törődés társaival
Gondos, segítőkész Betartja, arra ösztönöz
Segítőkész
Ingadozó
Közömbös, gátló
Betartja
Részben tartja be
Sokat vét ellene
1. Aktivitás-példamutatás
5. Házirend betartása
Igen jó, nagyfokú
Jó
6. Viselkedés hangneme
Kifogástalan
Kívánnivalót hagy maga után
Udvariatlan, nyegle
Durva, goromba
7. Fegyelmezettség
Nagyfokú
Megfelelő
Gyenge
Elégtelen
65
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
A szorgalom értékelése 5-8. osztály Példás
Szorgalom 1. Tanulmányi munka
Jó
Változó
Hanyag
Igényes Kitartó, pontos, megbízható
Figyelmes
Ingadozó
Hanyag
Rendszeres
Rendszertelen
Megbízhatatlan
Általános tantárgyi 3. munkavégzés, Önálló munkavégzés
Mindent elvégez
Ösztönzésre dolgozik
Önállótlan
Feladatait nem végzi el
4. Többlet feladat vállalása
Igen
Keveset
Ritkán
Nem
Igen jó
Jó
Közepes
Gyenge vagy nincs
Igen sokszor, rendszeresen
Előfordul
Ritkán
Egyáltalán nem
2. Munkavégzés
Munkabeosztás: 5. -önellenőrzés -önálló munkavégzés Tanórán kívüli 6. információk felhasználása
2.11.3 A tanulók jutalmazása Iskolánk tanulói, közösségei kiemelkedő tevékenységekért jutalmazásban részesülhetnek. A jutalmazások formái: szaktanári dicséret osztályfőnöki dicséret DÖK dicséret igazgatói dicséret tantestületi dicséret szabadnap 100 jeles osztályzat, vagy 10 igazgatói dicséret és jó tanulmányi eredmény esetén. Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: kiemelkedő tanulmányi eredmény példamutató szorgalom a versenyeken, a pályázatokon való eredményes részvétel az iskola érdekében végzett tevékenység kiemelkedő sporttevékenység.
66
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
2.12 Egészségnevelési és környezeti nevelési program „Az egészségtől viruló egyénnél csak az egészséges család, ennél az egészséges község a gyönyörűbb. Az egészséges nemzet mennyekbe ragadó tünemény.” /Széchenyi István/ Az élő és élettelen természettel való harmonikus együttélés segíti az egészséges nemzetté válást. Az egészséges nemzet mind testi, mind lelki egészséggel képes az európai polgársággal egyenlő értékűvé válni. A közös háttér és annak harmonikus összefüggése indokolja a két témakör együttes tárgyalását, hiszen a kulturált környezet alapvető feltétele az egészséges életmód kialakításának. Az iskolánk környezeti, egészség-és fogyasztóvédelmi programja akkor válik hatékonnyá, ha figyelembe véve a helyi sajátosságokat, nemzetközi trendekre épül. Nem szabad megfeledkezni a magyar oktatás értékeinek, hagyományainak és eredményeinek megőrzéséről európai, valamint a globális trendekbe való beillesztéséről sem. 2.12.1 Lakótelepi helyzetkép A társadalmi és gazdasági változás egy bizonyos bezárkózást, elszigeteltséget eredményezett. Különösen itt a lakótelepen, ahová a szülők szinte csak aludni járnak haza. A nyugdíjas korosztály elfáradt, inaktívvá vált. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a környezeti és egészségvédelmi nevelést és tájékoztatást az óvodai ismeretekre építve, kisiskolás kortól az iskolából való kilépésig intenzívvé tegyük. A gyerekek vigyék haza, és alkalmanként szűkebb környezetükben is alkalmazzák a tanultakat. Vegyék rá szüleiket, nagyszüleiket, sőt a szomszédokat, barátokat is, hogy életvitelük környezettudatos legyen.
2.12.2 A szükséges erőforrások Céljaink, nevelőmunkánk eredményeinek eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevőivel és a külső intézményekkel, szervezetekkel (külső kapcsolatok) jó együttműködést alakítsunk ki. Környezeti, egészség-és fogyasztóvédelmi nevelési munkánk erőforrása a résztvevők és a közöttük kialakuló jó munkakapcsolat. 2.12.2.1 EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ISKOLÁN BELÜL
Tanárok: Az iskolai környezeti, egészség-és fogyasztóvédelmi nevelés illetve oktatás közös szemléletben és közös célokkal valósuljon meg. Az iskola minden tanárának feladata, hogy tudatos magatartásával, munkájával példát mutasson a tanulóknak. Ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek tudatos és tervszerű együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni ebbe a nevelési munkába a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A koordinátori szerepet az iskolai szabadidő-szervező tanár, aki egyben a diákönkormányzat vezetője is, látja el. A közös munka áttekintése és összefogása igazgatóhelyettesi feladat. 67
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
Diákok: Kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, hogy tudatosítsa diákjainkkal a környezetükre és egészségükre vigyázni kell. Az iskola minden diákjának feladata, hogy figyelmeztesse társait erre, valamint a kultúrált magatartásra. Jelentős szerepük van a téma iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Nem pedagógus körben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal és példájukkal aktív részesei környezeti-, egészség-, és fogyasztóvédelmi nevelési programunknak. Fontos feladatunk, hogy az iskolai adminisztráció területén csökkentsük a felesleges papírfelhasználást. A papírhulladékot félretesszük az iskolai papírgyűjtés idejére. A kifogyott nyomtatópatront a csere alkalmával visszaadjuk a forgalmazónak. Az elhasznált elemeket az iskolai elemgyűjtő ládába dobjuk. Az iskola épületének takarítása során az egészségre nem ártalmas környezetkímélő tisztítószereket használunk, s ezt tanulóinkkal is tudatosítjuk. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók tudatos munkájára is szükségünk van. Szülők és tanárok: A szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése elengedhetetlen ezen a területen is. Jelentősége van annak, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a tudatos magatartást, amit iskolánkban megvalósítunk. Fontos, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket hazavigyék és otthon is alkalmazzák a tanulók. Egyes nevelési programjainkba a szülőket is bevonjuk, s figyelembe véve a családok lehetőségeit, egyetértésükkel anyagi támogatásukra is igényt tartunk. 2.12.2.2 EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ISKOLÁN KÍVÜL
Önkormányzat: Elengedhetetlen a kölcsönös együttműködés. Az iskolaigazgató feladata, hogy az egyeztetések során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy az önkormányzat támogassa az iskolai környezeti, egészségés fogyasztóvédelmi nevelési programot. Hivatalos szervek: Együttműködünk azon hivatalos szervekkel melyeknek feladata, hogy ellenőrizze környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Véleményüket elfogadjuk, javaslataikra építeni kívánunk. Környezeti és egészségneveléssel foglalkozó intézmények: A tanórai és tanórán kívüli programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző erre alkalmas intézmények meglátogatása. Tanulóink számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, Budapesti Állat- és Növénykert, a Sas-hegyi és más természetvédelmi terület, a Budakeszi Vadaspark és a nemzeti parkok, stb. Ezek megismerését a tanórákon készítjük elő, tömbösített foglalkozásokon és szabadidőben tesszük lehetővé a meglátogatásukat. Igyekszünk tanulóinkat költségmentesen eljuttatni ezekre a helyekre pályázati úton megszerzett fedezettel, vagy az iskolai alapítvány támogatásával. A különböző intézményekkel a kapcsolatot a szabadidő-szervező, és vele a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Civil szervezetek: A civil szervezetek szakmai ismereteik és programjaik ajánlásával segítik nevelési munkánkat. Tanáraink közül többen rendszeresen részt vesznek előadásaikon, továbbképzéseiken. Szükséges lenne, hogy az egész tantestületet érintő előadást és foglalkozást szervezzünk a jövőben e témákban. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. Hasznosak szaktanáraink egyénileg kialakított kapcsolatai az egyes civil szervezetekkel. Iskolai büfé: A szülői ház felsős diákjaink délelőtti étkezésének biztosítására igénybe veszi az iskolai büfé szolgálatait. A büfé választéka bővült az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék és gyümölcs kínálatával. 2.12.2.3 FINANSZÍROZÁSI ERŐFORRÁSOK
68
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
Pályázatokon való részvétel Az iskola alapítványa Önkormányzati támogatás 2.12.3 Egészségnevelési program 2.12.3.1 EGÉSZSÉGNEVELÉSI CÉLOK, FELADATOK
-
Gyermekvédelmi program. A nevelés és az oktatás egészséges, biztonságos feltételeinek megteremtése. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása, megszüntetése, ellensúlyozása. Beilleszkedési, tanulási zavarok korrekciója, Hátrányos helyzetű tanuló felzárkóztatás. Egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztásának csökkentésére irányuló drogmegelőzési program (Rendőrség szakemberei által tartott előadás) Fizikai állapot javítására irányuló program (Hungaro Fitt felmérés a tanév elején és a tanév végén a testnevelők segítségével) Mindennapos testnevelés megvalósítása. Szexuális felvilágosítás 7., 8. osztályban egyénileg az iskolaorvos bevonásával. Alapvető egészségügyi vizsgálatok az iskolaorvos segítségével. Alapvető elsősegély-nyújtási szabályok megismerése az iskolai védőnő közreműködésével. Prevenció elvének érvényesítése.
2.12.3.2 A TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG FEJLESZTÉSE
A sikeres felnőtt lét alapja az egészség megőrzése, a harmonikus, kiegyensúlyozott életvitel. Célunk a pozitív beállítódások, magatartások és az egészségmegőrzéshez szükséges cselekvések, szokások kialakítása, a testi adottságok, fizikai képességek feltárása, a fogyatékkal élők iránti elfogadó magatartás erősítése. Ismerjék meg az egészséget károsító és veszélyeztető tényezőket, a megelőzés és elkerülés lehetőségeit. A pozitív attitűd, a helyes magatartásmód kialakítása lehetővé teszi az egyén testi és lelki egészségének megőrzését. Az egészséges életmód biztosítja, hogy az egyén életének tudatos irányítója legyen, tisztelje a harmonikus, kiegyensúlyozott életet, ennek fenntartása érdekében helyes döntéseket hozzon, és képes legyen a konfliktusok megoldására. A proszociális viselkedésmód fejlesztése lehetővé teszi, hogy a tanulók megértők és elfogadók legyenek sérült embertársaikkal szemben. Ennek érdekében ismerjék és akadályozzák meg az egészséges életet károsító tényezőket, legyenek készek a veszélyes helyzetek megelőzésére. Az iskolának foglalkoznia kell a társadalmunkat veszélyeztető tényezőkkel, például a drogfogyasztás következményeivel, meg kell ismertetnie az egyént a társas együttélés előnyeivel és veszélyeivel is. Az iskolának biztosítania kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődéséhez szükséges környezetet. Az iskolában dolgozók munkája mintaként szolgál a tanulók számára. Minden tevékenységgel szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az iskola minden eszközével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Támogatást kell nyújtani a gyerekeknek a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. A veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére kell felkészítenünk. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa a gyereknek az egészséges testi, lelki, szociális fejlődését. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van! 69
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
Feladatunk az egészséges életmód, életvitel kialakulásának elősegítése mellett a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása is. 2.12.3.3 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS SZÍNTEREI
Tanórai kereten belül - tantárgyakba beépített egészségnevelés (Természetismeret, biológia, egészségtan, testnevelés) Tanórán kívüli színterek: - szakkör - vetélkedők - előadások
Résztvevő
Belső - biológia, testnevelés, földrajz tanárok - tanítók, osztályfőnökök Külső - önkormányzat - iskolaszék - szülők - iskolaorvos
70
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
2.12.4 Környezeti nevelési program 2.12.4.1 HELYI KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA
A tanulók életkorát figyelembe véve a környezeti nevelést helyezzük előtérbe, kiemelt figyelmet fordítunk a jelenségek természetbeni tanulmányozására, megfigyelésére, a saját természeti és épített környezet kezelésére, az egészséges életvitel igényének kialakítására. Erre törekszünk a tanórán, a szabadidős tevékenységek tervezésénél és az iskolán kívüli programokon is. Egészségre káros, ártalmas környezetben nem szervezünk mozgással járó tevékenységet. A fenti célok elérése érdekében sokféle pedagógiai módszert alkalmazunk, melyeket tanulóink aktív közreműködésével tudunk megvalósítani. Nevelőtestületünk környezeti nevelési munkacsoportot alakít, melyben humán, reál és testnevelő tanárokból álló team minden tanévben programtervezetet állít össze. Iskolánk 2006-ban sikeres pályázatot nyújtott be az Oktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiírt Ökoiskola cím elnyerésére. Kétévente pályázatot nyújtunk be az ökoiskola cím viselésének meghosszabbítására. ENSZ által meghirdetett „TANULÁS A FENNTARTHATÓSÁGÉRT” évtized pedagógiájához szándékozunk programjainkkal kapcsolódni. Célunk a jövőben, hogy: Oktató- nevelő munkánk az egészség- és környezeti nevelési tevékenység a helyi társadalom fenntarthatósági törekvései részeként valósuljon meg. Az intézményünkben folyó környezeti nevelés fejlesztő hatását két egymással kölcsönhatásban lévő szinten kívánjuk megvalósítani: - a foglalkozások, a tanítási órák, a tantárgyakon, a tanórákon kívüli tanulási tevékenység során - az intézményünkben megvalósuló életmódon, magatartáson, a gyerekek személyes tapasztalataiban és mindennapos élete során. 2.12.4.2 AZ ISKOLA HELYI CÉLJAI A KÖRNYEZETI NEVELÉS TERÉN
ENSZ által meghirdetett „TANULÁS A FENNTARTHATÓSÁGÉRT” évtized pedagógiájához szándékozunk programjainkkal kapcsolódni. Célunk a jövőben, hogy: Oktató- nevelő munkánk az egészség- és környezeti nevelési tevékenység a helyi társadalom fenntarthatósági törekvései részeként valósuljon meg. Az intézményünkben folyó környezeti nevelés fejlesztő hatását két egymással kölcsönhatásban lévő szinten kívánjuk megvalósítani: -a foglalkozások, a tanítási órák, a tantárgyakon, a tanórákon kívüli tanulási tevékenység során -az intézményünkben megvalósuló életmódon, magatartáson, a gyerekek személyes tapasztalataiban és mindennapos élete során. 2.12.4.3 PEDAGÓGIAI CÉLOK
Érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozás Ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása Szerves kultúra fontossága a környezeti nevelésben Fenntarthatóságra nevelés Érzelmi és értelmi környezeti nevelés Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés. 71
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
Környezettudatos magatartás és életvitel segítése. Az egészség és a környezet összefüggései. Fogyasztás helyébe életminőség. Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák a természettudományi / műszaki kompetencia fejlesztése /bővebben a 19. oldalon/.
2.12.4.4 ALAPVETŐ FEJLESZTÉSI FELADATUNK A KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS
A környezeti nevelés célja olyan állampolgár nevelése, akinek a magatartása tudatosan követi a környezeti változásokat, felelősségteljesen alakítja életvitelét, elősegíti a természet fennmaradását és a társadalmak fejlődését. Ennek érdekében képes az élethosszig tartó tanulásra, tájékozott, és kreatívan részt vesz környezete kialakításában. Az iskolákban ezért fejleszteni kell a tanulók természettudományi érdeklődését, a tudatos gondolkodásmód kialakítását, a felelős állampolgár nevelését. A felnövekvő generációknak időben fel kell ismerniük az értékek megőrzésének fontosságát, figyelemmel kell kísérniük környezetük állapotát, meg kell akadályozniuk a környezeti károk kialakulásának lehetőségét, törekedniük kell személyes biztonságuk megteremtésére, ennek érdekében pedig képeseknek kell lenniük az összefogásra. A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást. Arra törekszünk, hogy a tanulók bekapcsolódjanak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Magatartásukban kialakuljon és erősödjék meg a személyes biztonságra törekvés. 2.12.4.5 A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI
Tanórai kereteken belül:
- tantárgyakba beépített környezeti nevelés /bővebben 5. 6. fejezet, a tanmenetekben zöld színnel jelöljük/ - erdei iskola - Zöld Napok
-
Tanórán kívül: szakkörök környezetvédelmi akciók előadások természetjáró túrák napközi vetélkedők nyári táborok
2.12.4.6 KONKRÉT FELADATOK A KÖRNYEZETI NEVELÉSBEN
évente két alkalommal papírgyűjtés hetente egy alkalommal hulladékgyűjtés az iskola udvarán Szárazelemgyűjtés madáretetők kihelyezése és „gondozása" 72
Pedagógiai Program környezetvédelem beépítése a tantárgyakba természetismeret, biológia, földrajz, osztályfőnöki) az udvar és az iskola környékének gondozása kiállítás az aulában az aula és az osztálytermek „zöldítése” Föld Napja szervezett programja akadályverseny állatkert látogatás „Egy tanév egy nemzeti park” program
Őrmezei Általános Iskola (magyar,
környezetismeret,
2.12.4.7 JELES NAPOK, MELYEKRŐL MEGEMLÉKEZÜNK
Takarítási Világnap szeptember 3. szombatja Állatok Világnapja október 4. Földünkért Világnap október 21. Ifjú Zenebarátok Napja november 20. Víz Világnapja március 22. Meteorológiai Világnap március 23. Egészségügyi Világnap április 7. Föld Napja április 22. Nemzetközi Vöröskereszt Napja május 8. Dohányzásmentes Világnap május 31. Madarak, Fák Napja május harmadik vasárnapja Környezetvédelmi Világnap június 5.
2.12.5 Fogyasztóvédelem Az állampolgári, társadalmi és a cselekvési kompetenciák kialakítása szükséges a fogyasztói magatartás megértéséhez. Fogyasztási magatartás: Elősegítjük, hogy a szuggesztív marketinghatásoktól magukat távol tartva tudatos, kritikus fogyasztói magatartást tudjanak tanulóink kialakítani. Megértetjük velük, hogy a környezettudatos fogyasztás nem élheti föl bolygónk erőforrásait. Meg kell tanulniuk, hogy a jövő nemzedék szükségleteit és egészségét is nekik kell óvniuk azzal, hogy a fenntartható fogyasztás évén minimálisra csökkentik a hulladék és szennyező anyagok mennyiségét. A Föld nem a mienk! Ökológiai fogyasztóvédelem: Kialakítjuk bennük azt a szemléletet, mely a környezet szempontjait is figyelembe veszi. Ökológiailag tudatos fogyasztóvá neveljük őket, akik vásárlási szokásaikkal, választásaikkal környezetük megóvására is törekednek. Éljenek úgy, hogy unokáik is élvezhessék a természet szépségeit! Preventív fogyasztóvédelem: Tisztázzuk, hogy a megelőzés fontos abban, hogy a vevő a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait. Így esetleg elkerülhető a panaszbejelentés, bírósági per. Megtanítjuk a legfőbb vásárlási jogokat, hogy közben világosan lássák, az adás-vétel jogi folyamat, értékcsere. 2.12.5.1 KONKRÉT CÉLOK
A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése:
ökológiai szemlélet holisztikus egészségszemlélet problémaérzékenység alternatív, problémamegoldó gondolkodás 73
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
kreativitás együttműködés, tolerancia, alkalmazkodás vitakészség kommunikáció, médiahasználat állampolgári részvétel és cselekvés
2.12.5.2 FOGYASZTÓVÉDELEM
Hagyományápolás: környezetbarát áruk megismerése, egészséges ételek bemutatása az egészségnapon, reklámtáblák kihelyezése az aulában. Mindennapi fogyasztóvédelem: viselkedés vásárláskor, szavatossági és garanciális idő ellenőrzése, „E” szerepe és jelentése, az áru keletkezési helye, szövegek és feliratok az árun, jogi, szakmai ismeretek.
2.12.6 Az egyes tantárgyak környezeti, egészség- és fogyasztóvédelmi nevelési lehetőségei Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és az iskolán kívüli programokon arra törekszünk, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a világot, s benne az embert. Az iskolai élet sokrétűségét mutatja, hogy a tanárok nemcsak a természettudományos tantárgyakban, hanem az osztályfőnöki órákon, sőt a humán tantárgyak oktatásakor is felhasználhatják az alkalmat a környezeti és egészségnevelésre. Az iskolán kívüli programokkal bővül a tudás átadásának színtere. 2.12.6.1 TANÓRÁKON VALÓ FOGLALKOZÁSOK
A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezet-, egészség-, és fogyasztóvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik témát és hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos témakörök, amelyekhez a diákoknak is közük van. Magyar nyelv és irodalom Sajátítsák el a hatékony kommunikációt. Ismerjék meg a természetes és mesterséges környezetüket bemutató irodalmi alkotásokat (népdal, mese, vers, elbeszélés stb.). Egy táj megismerésekor legyenek képesek kifejezni érzelmeiket, ismerjék és használják az anyanyelv gazdagságát, szépségét. Legyenek képesek kifejezni érzéseiket az írásbeli és szóbeli kommunikáció során. Legyen igényük az egészséggel és a környezettel kapcsolatos könyvek olvasására. Fejlesszük kifejezőképességüket a drámajátékok segítségével. Szemléljék kritikusan a reklámnyelv és reklámfeliratok szövegét. Történelem Tanulják meg, hogy mikor és milyen emberi tevékenység révén alakult át a természet. Értsék meg az átalakulás folyamatát. Tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gondolkodásra, az életmódra és az egészségre. Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket úgy, hogy alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete. Ismerjék meg az Uniós jogokat. Idegen nyelv
74
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
Az idegen nyelvi tankönyvek már régóta nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelmi témákra. Külön fejezetek foglalkoznak az állatokkal, kisállatok tartásával, szűkebb környezetünk leírásával. Matematika Tudják megfigyelni a környezet mennyiségi és térbeli viszonyait, a valós életből vett példákat. Tudjanak elemezni és ezekből következtetéseket levonni. A más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket tudják matematikai módszerekkel demonstrálni. Fizika Ismerjék fel az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat. Vegyék észre az egészségre káros fizikai hatásokat. Váljanak képessé a környezeti változások megmagyarázására. Tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit. Gondolkozzanak felelősen az erőforrásokról. Földrajz Érzékeljék a környezetben lezajló változásokat. Szerezzenek tapasztalatot a közvetlen élő és élettelen környezetről. Ismerjék meg a világ globális problémáit. Értékeljék ezek hatásait az emberiség jövőjére. Őrizzék a természet és az ember alkotta táj szépségeit. Biológia Ismerjék meg a környezeti-, egészségügyi problémákat. Legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és gyógyítására. Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. Ismerjék meg az emberi test fejlődését, működését. Ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok hatásait az egészségre. Ismerjék fel a génmódosított élelmiszerek jelölését (GNO). Kémia Legyenek képesek az egészségre káros és veszélyes anyagok felismerésére, ezek elkerülésére. Törekedjenek a környezet tudatos kialakítására. Testnevelés Fedezzék fel, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket. Éljenek a mindennapos testedzés lehetőségével. Legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés fejlesztésében. Igényeljék a természetes torna- és játékszereket a szabadban való játékokat. Sajátítsanak el mozgást igénylő régi magyar játékokat. Legyenek tisztában a sport higiénés aspektusaival. Legyenek képesek alapvető elsősegélynyújtásra. Tudatosítsák magukban az egészség és a környezet komplexitását. Ének-zene Ismerjék fel a természeti és művészeti szépség rokonságát. Ismerjék meg a természet és az emberi érzelmek zenei ábrázolásának módjait. Fedezzék fel a zene közösségteremtő, és közösségerősítő szerepét. Ismerjék fel a zenei környezetszennyezést, ennek az egészségre való hatását és tudjanak ellene védekezni. 75
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
Rajz és vizuális kultúra Ismerjék fel a természeti és művészeti szépség rokonságát. Ismerjék meg a természet és az emberi test és lélek képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit. Ismerjék a természetes alapanyagok használatát. Tudjanak példát említeni a népi építőművészet, díszítőművészet hazai előfordulására. Technika és életvitel Ismerjék az egészséges és kevésbé egészséges táplálékok fogalmát. Lássák át a gyártás és termék minőségének összefüggéseit. Ismerjék fel a csomagolásban a környezetbarát vagy környezetszennyező formát. Lássák az energiával való takarékoskodás fontosságát. 2.12.6.2 A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEINEK KIEGÉSZÍTÉSE AZ OSZTÁLYFŐNÖKI TEENDŐKKEL
A tanulók osztályközösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg. A különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az Ő személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyermekekben kialakuló formálódó valóságképet. A környezeti, egészség-és fogyasztóvédelmi nevelés szempontjából mindegy az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága problémafelismerő és probléma feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört pedagógiai céljaira alkalmazni tudja. l. osztály: Ismerkedjünk! Filozófiánk négy eleme: kíváncsiság, sokféleség, ismerkedés és együttműködés. Ezek az elemek egyfelől segítik az iskolai beilleszkedést, másfelől „megágyaznak” a később egyre speciálisabbá váló egészséges- és környezetnevelési tartalmak számára. 2. osztály: Ki vagyok én? Ahhoz, hogy biztonsággal „közlekedhessünk” szűkebb és tágabb környezetünkben megfelelő kiindulópontot jelenthet az önmagunkkal való ismerkedés, tudni, hogy milyenek voltunk és vagyunk, milyennek lát minket a környezetünk. 3. osztály: Helyem a világban. A harmadik osztályban, amikor már realitássá válnak a „kalandozások”, amelyek során megismerkedhetünk tágabb környezetünkkel a kilépés motívuma hangsúlyossá válik. A tapasztalható örömök, kihívások, veszélyek megismerése és ezek kezelése fontos feladat. 4. osztály: Jól vagyok. Ebben a periódusban a család és az iskola biztonságából való kilépés már nem alkalmi. A tartós biztonságos „kint létre” kell berendezkedni. Hozzá kell szokni a szaktantárgyakat tanító tanárokhoz. Már nemcsak a tanító néni és a napközis tanító néni követelményeinek kell megfelelni. Arra kell törekedni, hogy egy pozitív egyensúlyi állapotba kerüljenek a gyerekek. 5. osztály: Egészséges életmódok. Amit egy személy saját magával és környezetével összefüggésben tesz, mindaz beletartozik az életmódba. Az életmódok különbözően alakulnak attól függően, hogy az emberek milyen életkorban vannak, mivel foglalkoznak és milyen életkörülmények között élnek. 6. osztály: A változások ideje. Ebben a korban a testi változások lelki változással járnak együtt. Segítséget kell nyújtanunk a gyermekek érzelmi életének alakításához, a felelősségvállaláshoz, a változások irányításához. Aktuálissá válik az egészségügyi felvilágosítás. Az egészségtan tanítását szakképzett tanár végezze. 7. osztály: Egyensúly a tanulásban, érzelmeinkben. A gyerekek élete váratlanul kibillenhet az egyensúlyából. Ez az egyensúlyvesztés félelemmel töltheti el őket. Segítenünk kell a tanulóknak annak megértésében, hogy az élet bármilyen életkorban átválthat a kiegyensúlyozottságból a kiegyensúlyozatlanságba. El kell fogadni és meg kell tanulni, hogyan tudjuk egyensúlyi helyzetbe „hozni” magunkat. 8. osztály: Egészséges jövőnk. 76
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
Az eltelt évek alatt a tanulók egyre nagyobb kontrollt szereztek saját életük felett, életvitelük egyre tudatosabbá vált. Az utolsó tanévben felvillantva a jövő lehetséges kihívásait és az azokra adható válaszokat, felkészíthetjük őket egy eljövendő boldog életre. 2.12.6.3 AZ EGÉSZSÉG-, KÖRNYEZET-ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI NEVELÉSÉBEN HASZNÁLATOS MÓDSZEREK
Játékok: szituációs, kombinációs, bizalomerősítő, memóriafejlesztő, kapcsolatteremtést segítő, drámapedagógiai stb. Riport: fókuszcsoportos interjú, kérdőíves felmérés, fotóriport, direkt riport Modellezés: előrejelzés, hatásvizsgálatok, rendszermodellezés Terepgyakorlat: megfigyelések, madárvédelem, rend és tisztasági verseny, szelektív hulladékgyűjtés, térképkészítés, rekonstrukciók Művészeti kifejezés: A tanulók önkifejezésére szolgáló vizuális művészetek, irodalmi alkotások, zeneművészet, fotóművészet, táncművészet alkalmazása az esztétikai érzékenység és élmény fejlesztésére. 2.12.6.4 KAPCSOLATRENDSZER, KOMMUNIKÁCIÓ
A segítő kapcsolatokat a család, az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő, az iskolapszichológus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészség-, környezet- és fogyasztóvédelmi nevelési munka kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására. Szülők (család): A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás után aktív részvételükkel támogatni tudják az iskola programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Iskolaszék, Szülői Szervezet: Az intézmény és a szülők közötti kapocs garancia lehet arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskola környezeti, egészség-, és fogyasztóvédelmi nevelési munkáját. Az iskolaorvos, védőnő: Az iskola orvosa és a védőnője hagyományos feladataik mellett (szűrővizsgálatok, elsősegély), részt vesznek az iskolai egészségnevelésben is. Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó: A gyermekvédelmi munka különböző problémáiban nyújtanak segítséget. Rendvédelmi szervek: A bűnmegelőzési programok közös kidolgozásában, tanári továbbképzésekhez nyújtanak segítséget. Külső szakember bevonásával (rendőr) drog és egyéb függőséget okozó szerek használatának megelőzésére szolgáló prevenciós programot folytatunk. ÁNTSZ, Iskolaegészségügyi Szolgálat: Véleményezése kiindulási alapként szolgál a program összeállításában. A környezet-, egészség- és fogyasztóvédelmi nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva– nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy a tanulók a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni a 77
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
rájuk zúduló információ-halmazt. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, meg tudják különböztetni az értékes információkat az értéktelentől. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, szereplésre, az előadások módszertanára. 2.12.6.5 A KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI
külső előadó meghívása kiselőadások tartása, szemléltetéssel házi dolgozat készítése poszterek készítése és bemutatása faliújság, szórólapok készítése környezettel, egészséggel, fogyasztással kapcsolatos cikkek feldolgozása napilapokból fenti problémákról szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése a közvetlen környezet egészségügyi és környezetvédelmi problémáinak felismerése, együttműködés az önkormányzattal.
78
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
3 Érvényességi és hatályba léptető rendelkezések
3.1 Jogszabályi háttér: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. ( VIII.31. ) EMMI rendelet
3.2 A program bevezetése A pedagógiai program bevezetésre kerül a 2013/14-es tanévben az 1. évfolyamon, és az 5. évfolyamon felmenő rendszerben.
A kötelező tantárgyak óraszámai helyi tantervenként változó. FELSŐ TAGOZAT 20132014. 20142015. 20152016. 20162017.
ALSÓ TAGOZAT H2004 ÚJ NAT Köznev. H2004 törvény ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. H2004 törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT
H2004 ÚJ NAT Köznev. H2004 törvény ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. H2004 törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT
H2004: Az iskola ezen évfolyamán a 2007-ben módosított NAT alapján felülvizsgált kerettanterv – helyi tanterv szerint folyik az oktatás. Köznevelési törvény: 2012. szeptember 1-től a mindennapos testnevelést az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kell megszervezni. A korábbi mindennapos testmozgást kifutó rendszerben kell alkalmazni. ÚJ NAT: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadásra kerülő kerettanterv, és elkészítendő helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre.
3.2.1
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
Az iskola pedagógiai programja nyilvános minden érdeklődő számára megtekinthető. Egy-egy példánya a következő személyeknél vagy intézménynél tekinthető meg: iskola fenntartója iskola irattára 79
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
iskola könyvtára és tanári szobája az igazgatói iroda. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. Az Iskolaszék, a Szülői Szervezet véleményezi a programot.
80
Pedagógiai Program
Őrmezei Általános Iskola
4 Záradék
Legitimációs eljárás
Elfogadva: 2013. év március hónap 25. nap Nevelőtestület képviselője nevében: Véleményezve: 2013. év március hónap 25. nap Iskolaszék elnöke Véleményezve: 2013. év március hónap 25. nap Szülői Szervezet elnöke Jóváhagyva: 2013. év március hónap 28. nap igazgató Érvényesség Hatálya: Hatálybalépés időpontja: 2013. szeptember 01. Felülvizsgálat időpontja:
81