Örökségvédelmi hatástanulmány Művi értékvédelem A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Tv.) 66. § (2) bekezdése alapján kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a településrendezési eljárás során, melybe beletartozik a helyi építési szabályzat és szabályozási terv is. A hatástanulmány részletes tartalmát a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet írja elő. Vizsgálatok Természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések Az ember környezetét, a tájat a potenciális adottságok kihasználása érdekében folyamatosan módosítja. Minden területi jellegű beavatkozás közvetlenül, vagy közvetve hat a környezeti elemekre, s azokon keresztül a tájháztartásra, a tájszerkezetre. A táj egyik legfőbb ismérve éppen a társadalmi – gazdasági megnyilvánulások, azaz a változások mindenkori tükrözése. A beavatkozás, a mindenkori „beruházás” nagyságával arányosan növekszik a tájszerkezet-változtató hatás. A tájalakulási tendenciák vizsgálva a következmények megállapítása mellett, a változás okát, jellegét és a helyét is érdekes megállapítani. Az első jelentős tájrendező tevékenységet a római korban végezték a térségben. Nyalka Pannonhalmától kelet-délkeletre elterülő síkságon, Győrtől 23 km-re fekszik. A község területe síkvidéki jellegű, de a táj egyik fő természeti jellegzetessége a Pannonhalmi-dombság. Nyalka szerkezetét a magasból nézve a síkvidéki jelleg határozza meg, a hajdani utak találkozásánál létrejött település képe még napjainkban is felismerhető. A kialakult településhálózat központja Pannonhalma (Pannonhalmi Kistérség). Településkép és utcakép Településkép A település jól illeszkedik környezetébe. A települést körbeölelő szántóknak és a házakhoz tatozó kerteknek köszönhetően a falu és a táj között nincsenek éles határok. A bevezető utakon közeledve a falu meghatározó épületének, a templom tornyának sziluettje már látszik. A település központja, a történelmileg kialakult „orsó” (közepén a templommal) falusias karaktereket mutat. Az intézmények a településen szétszórtan helyezkednek el. Alapvetően földszintes házak alkotják az épületállomány nagy részét. Ettől csak egy-két újan épült, vagy felújított emeletes, tetőteres ház tér el. Utcakép Az utcaképek tekintetében a település legmeghatározóbb eleme a Kossuth Lajos utca. Az utcaképek meghatározó alkotóelemei a megmaradt régi gazdaházak, a sűrűn sorolt, keskeny telkek és a széles főutca kiterjedt karbantartott zöldterületei. A településen látható pár régi építésű, tájjellegű parasztház, amelyek őrzik a történelmi településképet. Ezek közül néhányat helyi védelemre javasoltunk. A település utcáin az oldalhatáron álló beépítés dominál, a régebbi beépítéseknél jellemzően keskeny telkes, ennek megfelelő épületekkel, az újabb lakóterületeken szélesebb telkekkel típusépületekkel. A településen mindenhol jellemző az út menti növényzet jelenléte. Lakóutcák fásításában az örökzöldek és a gyümölcsfák dominálnak. Az utcák lakóházai jellegzetes falusias utcaképet adnak.
Településszerkezet és területhasználat Településszerkezet Nyalka utak kereszteződésében jött létre, így alakult ki a település jellegzetes „Y” alakú szerkezete. A település történeti szerkezeti rendszerének fő tengelyeit a településközpontban egymást keresztező Pannonhalma-Mezőörs és Győr-Kisbér utak alkotják . A ma ismert történelmi előzményekig visszanyúlva a település katonai felmérési térképeinek tanúsága szerint is ez a két tengely határozta meg a település szerkezetét. A település mai szerkezetében is jól őrzi az orsós utifalu jellegét. A településszerkezet fejlődését jól demonstrálják a mellékelt katonai felmérések térképei. (ld. melléklet) Területhasználat Mint a múlt században a mezőgazdálkodásból, állattenyésztésből élő falvakra általában jellemző a településen a területhasználatra a nagy kertes, falusias lakóterület nyomja rá a bélyegét, a régi főutcákban közel 200 méter mélységű kertekkel. Még az ötvenes, hatvanas évek telkei is viszonylag nagy 60-70 méter mélységű telkek voltak, melyek szintén nagy kertterületeket eredményeztek. A lakó- és vegyes területek mellett gazdasági területek, különleges területek találhatók a beépítésre szánt területek között. Külterületen a szántók mellett kis arányban rét legelő is található. így az intenzíven művelt területek mellett az extenzív hasznosítás is megjelenik. A község területén erdőségek is vannak. Ennek nagyobb része védelmi erdő, azon belül is talajvédelmi célt szolgálnak, kisebb része pedig gazdasági erdőként, faanyagtermelő területként van hasznosítva. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A település belterületének döntő többsége alapvetően falusias karakterű. Az általános beépítési mód az oldalhatáron álló beépítés. A telekszerkezet a hagyományos hosszú telkektől az egyre kisebb telkek irányában változik, a mai igényeknek megfelelően. A település lakóépületei vidéki településekhez viszonyítva átlagos állapotúak, rendezett utcaképet adnak. A községet járva igazán leromlott állagú épületekkel csak ritkán találkozunk. Az épületeknek csak néhány százaléka szorul felújításra. A település egy részének lakóépület-állományára a ’60-as, ’70-es évek uniformizált házai nyomják rá a bélyegüket. Túlnyomó többségben az un. „kockaházak” uralkodnak. Szerencsére fennmaradt néhány régi parasztház. Helyi védelemre érdemes házak a történelmileg kialakult településrészeken a volt települési főutcák mentén, valamint a Nyalka-Kishegy területen vannak. A házak egy része megkímélt, jó állapotban van, de vannak leromlott elhanyagolt épületek is. A település az új építésű házak tekintetében átlagos képet mutat. Az elmúlt években épült házak építészeti színvonala a magyar átlagot tükrözi. A szintszámok tekintetében a falusias beépítésre jellemzően a földszintes épületek dominálnak. Védettség: régészeti és műemléki, területi és egyedi Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő védett objektumok a településen a következők: 3552 74 hrsz. R.k. templom, barokk, 18. sz. Átalakítva. Berendezés: barokk, 18. sz. eleje. 10595 Kossuthu.69/a. 301 hrsz. Lakóház,népi. 10386 Kossuth u. 85. 292 hrsz. Lakóház, népi. A műemléki környezetek határát az SZ-1, SZ-3szabályozási tervlapok jelzik. Műemléki környezetbe tartoznak az alábbi ingatlanok:
48-52, 300, 301, 305-307, 312-315 hrsz.-ú területek valamint a 287-293 hrsz.-ú területek Helyi védelem alatt állnak a jelenleg hatályos rendezési terv alapján az alábbi objektumok:
Petőfi Sándor u. 14. 198 hrsz lakóház, népi
A fenti dokumentációk által említettek mellett különböző jellegű értékeik miatt helyi védelemre javasoljuk az alábbi objektumokat:
Kossuth Lajos u. 40. 43 hrsz lakóház, népi Kossuth Lajos u. 62/a. 58 hrsz lakóház, népi Arany János u. 4. 79 hrsz. lakóház Nyalka-Kishegy 429/1 hrsz. lakóház Nyalka-Kishegy 412 hrsz. lakóház Kossuth Lajos u. 359 hrsz. kereszt Temető 360 hrsz. síremlék Kossuth u., a templom mögött 73 hrsz. Milleniumi kereszt Kossuth u, Aarny J. u, Rákóczi u. kereszteződés, 73 hrsz. kereszt Táp felé vezető út mellett 079/4 hrsz. kereszt Arany János. u. 131 hrsz. harangláb Kossuth u. 12. 10 hrsz. kereszt Nyalka-Kishegy 096/4 hrsz. kápolna Pázmánd felé vezető úton 019/1 hrsz. kereszt
Az örökségi értékek elemzése, érték és védettség viszonya A helyi és műemléki védelemben részesített épületek esetében az épületeket eredeti formájukban javasoljuk megőrizni. Meg kell tartani a tetőidomot, nyílásrendszert, részletképzéseket, homlokzati tagolásokat, anyag és színhasználatot. A szakrális emlékek – szobrok, keresztek, síremlékek esetében az objektumokat meg kell tartani eredeti formájukban, állagmegóvásukról, fenntartásukról, környezetük esztétikus kialakításáról gondoskodni kell. A tervezési terület a kialakult történeti táj része. Jelentős értéket képvisel maga a települést körülölelő táj. A Pannonhalmi Apátság tágabb környezete tájképvédelmi terület és világörökségi terület is egyben A településen vannak a megyei rendezési tervben feltüntetett természeti területek, ökológiai hálózat területei, széleróziónak kitett területek, felszínmozgásos területek és vízeróziónak kitett területek is.. A táji értékek figyelembe vétele nélkül a művi értékvédelem sem értelmezhető, hiszen a védett értékek magában a tájban tárulnak elénk. Tájképi szempontból értékesek a beépített területeket és utakat övező erdősávok és erdőfoltok, melyek megőrzése és fenntartása kiemelten fontos. Az új településrészeket, lakó, gazdasági és különleges területeket a tájba illeszkedés elősegítésére szintén fasorok, teleken belüli fásítások telepítésének előírásával kell elősegíteni. A meglévő belterületi fasorok fennmaradását és bővítését a településkép szempontjából szintén elő kell segíteni. A régi térképeken jól látható, hogy a község történelmi magja hosszú idők óta változatlanul maradt, míg a település fejlődése elérte mai állapotát. A tájkép egységes maradt, nem terhelik elhagyott utak és épületek, mezőgazdasági építmények. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében
A község örökségvédelmileg értékes, védendő része nagyrészt a település főutcáján a Kossuth Lajos utcán találhatóak - tájjellegű házak, hagyományos beépítések, és az ebből adódó utcaképek. A megtartandó állapotokra való hivatkozással, és a védett objektumokkal, területekkel a HÉSZ előírásai jelentősen segítik a területfelhasználás történelmi folytonosságát. Ezeken a területeken a területfelhasználásban nem terveztünk változást. Településhálózati és tájhasználati változás A térség településhálózatában a tervezett fejlesztések megvalósulásával változás nem következik be. A községeket összekötő úthálózat a tervek szerint kibővül több településközi úttal. Ezen utak azonban nagy többségükben meglévő mezőgazdasági utak nyomvonalában haladnak és a történelmi településhálózati kapcsolatokat elevenítik fel. Új nyomvonalú útvonalak kialakítása a jövőben a Nyalkát elkerülő út megépítésével várható. A tájhasználatban a tervezett lakóterületek és tervezett gazdasági területek kiépülése hoz változást. A mezőgazdasági hasznosítású területek beépített területekké válnak. A változások nagyobbrészt a szántóterületeket érinti. A szántóterületektől nagyobb tájértéket képviselő rét, gyep területen nem történik változás. A fejlesztések legelő területet vonnának gazdasági felhasználás alá. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás A leglényegesebb változás a településszerkezetben, hogy az eddigi beépített területek nagysága nő a fejlesztések megvalósulásával. A településtesthez kapcsolódó területek megtervezésekor ügyeltünk arra, hogy a település szerkezetébe organikusan, szervesen illeszkedjenek, ne eredményezzenek a kialakult szerkezettől elütő, idegen foltot. A gazdasági terület fejlesztése a meglévő ipari funkciójú területekhez kötődik. A lakóterületek telekméreteinek tekintetében a mai kor igényeihez alkalmazkodva a települési átlagnál kisebb telekterületek alakulnak ki. Ezek a telkek már csak a lakófunkció kielégítésére alkalmasak, ellentétben a régebbi utcák hatalmas mezőgazdasági funkciót is magában foglaló telek,- és kertméreteivel. A történelmi településközpont szerkezete érintetlen marad. A fő utcákban a beépítés és a közterület szélesség a meglévő építési hagyományokat őrzi. A település belterületén lévő zöldterületek és közlekedési területek zöldterületei érintetlenek maradnak. A településszerkezetet érintő fejlesztésnek tekinthető a közlekedési kapcsolatok kibővítése a tervezett településközi utakkal. Belterületen az utak nyomvonalában történő kisebb korrekciók végrehajtása, tömbfeltárások jelentenek változást. Infrastrukturális változás A település infrastrukturális ellátottsága teljes. A fejlesztési területeknek is teljes infrastruktúrával kell megvalósulniuk. A település központjában zártcsatornás csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítését javasoljuk a közterületek rendezésével párhuzamosan. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása A demográfiai adatok alapján a népesség szinten tartása esetleges kismértékű növelése a cél a településen. A település falusias, természet közeli lakóterületei, egy-egy vállalkozás megjelenése a meglévő gazdasági területen illetve az idegenforgalom fellendülése elég erős súllyal esnek a latba a lakosság megtartásában. A munkaképes lakónépesség nagyobb részének életformája valószínűleg továbbra is a bejárás lesz, a szomszédos városokba annak minden előnyével és hátrányával. A társadalmi és kulturális változások terén remélhetőleg továbbra is fennmaradnak a meglévő civil szervezetek (Páskom Kulturális Egyesület, Penderedő Közhasznú Kulturális Egyesület), melyek a település továbbélésében, fennmaradásában, népességmegtartó erejében is nagy szereppel bírnak. Hatáselemzés
Történeti településhálózati következmények A térség településhálózata nem változik. Nyalkát Tarjánpusztával összekötő településközi út kiépítésével a szomszéd települések mindegyike közvetlenül elérhető lesz. Pannonhalma térségi szerepe és kulturális jelentősége történetileg adott. A település kapcsolatait főleg Győr közelsége határozza meg. Természeti, táji hatások A gazdasági és lakóterületi fejlesztések megvalósulásával várhatóan nem sérülnek a település környezeti, táji adottságai, megjelenése, hiszen a fejlesztési területek a szabályozási előírások következtében- csak tájba illeszkedően alakíthatóak ki. A táj változatosságát adó rét, gyep, legelő területek fennmaradását, illetve erdőterületek fenntartását, növelését javasoljuk. A településkép feltárulásának változásai A településre érkező állami mellékutakról a településkép rendezettséget mutat. A gazdasági területek tájba illesztése növényzettelepítéssel oldható meg. A települést keresztező 8222. sz. országos mellékút és a 8224. sz. országos mellékút falu előtti szakaszán lassító szigetek kialakítása, belterületi jellegű forgalomcsillapított átkelési szakasz kiépítése javasolt. Történeti térbeli rendszerek alakulása A település történeti szerkezeti rendszerének fő tengelyeit a településközpontban egymást keresztező Győr-Kisbér és Pannonhalma-Mezőörs utak adják. A ma ismert történelmi előzményekig visszanyúlva a település katonai felmérési térképeinek tanúsága szerint is ez a két tengely határozta meg a település szerkezetét. A két út keresztezésében létrejött település a fejlődése során megőrizte az orsós utifalu jellegét. A XX. században pedig kialakultak az újabb, már csak lakófunkciókat kiszolgáló kisebb méretű telkek (Petőfi Sándor utca). Településkarakter változásának hatásai A település karakterében lényegi változás nem várható. A település mérete növekedhet, a település gazdasági és kulturális élete élénkülhet. A településre jellemző falusias karakter nem változna. A történelmi településkarakter változatlansága a településrendezés eszközeivel is biztosított. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Jelentős környezeti terhelések megjelenése a jövőben nem várható a településen az épített örökséget érintő területen. Sem a várható forgalom, sem a gazdasági területek környezetterhelése nem haladja majd meg a határértékeket. Folyamatok iránya, visszafordíthatósága A jelenlegi építési trendek alapján elmondható, (nem csak lokálisan) hogy az épülő házak építészeti színvonala, településképbe illeszkedése nem kevés kívánnivalót hagy maga után. A szabályozási előírásokkal ez csak részben kezelhető, mindenesetre a HÉSZ-ben javasoltunk olyan előírásokat, amelyek iránymutatást adnak. A települési karakterbe nem illeszkedő házak átépülése a közeljövőben még nem várható, mivel általában ezek a közelmúltban épültek. Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A régészeti munkák költségeinek meghatározott részét 2001. évi LXIV. törvény alapján az érintett tulajdonosnak kell biztosítani. A költségek az illetékes szerveknél megpályázható pénzeszközök elnyerése esetén csökkenthetők. A régészettel érintett és az általánosnál szigorúbb szabályozásokkal
korlátozott területeken a kárenyhítés folyamata a felek megállapodásának hiányában a gyakorlatban nem működő intézmény. Összefoglalás A településen várhatóan a kulturális örökség értékei nem sérülnek. A település elhatározása a történelmi és természeti értékek védelme, a hagyományok és a kulturális örökség megőrzése. Ezen célok megvalósulását a településrendezés eszközeivel a rendezési terv készítése során is elősegítettük.
