Öröklés: az ember vagyonában halála esetén bekövetkező egyetemes jogutódlás

C/1 MI AZ ÖRÖKLÉS? KI MINŐSÜL ÖRÖKÖSNEK? A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÉS A TÖRVÉNYES ÖRÖKLS KAPCSOLATA

1. MI AZ ÖRÖKLÉS?

Öröklés: az ember vagyonában halála esetén bekövetkező egyetemes jogutódlás. 598. § Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre (öröklés). • •

•

Az öröklés kizárólag az emberhez, mint természetes személyhez kapcsolódó jogi változás. (Az örökléshez való jog alkotmányos alapjog) Az öröklést a tulajdonos halála mint jogi tény önmagában kiváltja: nem szükséges a jogutód elfogadása vagy bármely más jogcselekménye. (BGB, Code Civil ugyanígy, de pl. római jogban v. OPTK szerint a megnyílás után külön elfogadásra van szükség az átszálláshoz) Az öröklés az elhunyt tulajdonos vagyonában bekövetkező egyetemes jogutódlás: a jogutód a vagyont vagy annak egy meghatározott hányadát, mint egészet szerzi meg. Bár a törvénykönyvek az öröklési jog keretében szabályoznak más jogutódlásokat, jogintézményeket így: o hagyomány o halál esetére szóló ajándék megszerzése o kötelesrész o kötelmi jogi hagyomány o meghagyás Ezek azonban nem minősülnek öröklésnek. A köteles rész megöröklése és az ági öröklés viszont egyetemes jogutódlás.

•

•

•

Az öröklés a tulajdonjogi viszonyban, a tulajdonos személyében alanyváltozást eredményez. Az egyetemes jogutódlás tehát tulajdonosok között megy végbe. (Az özvegyi jog esetében a tulajdonosváltozás mellett haszonélvezeti jog is keletkezik). Több személy öröklése esetén az egyes személyeket megillető vagyoni hányadokat (vagyontárgyakat) örökrésznek nevezzük. Az öröklés szükségszerű jogutódlás, tehát a magyar jog szerint nincs ún. uratlan vagyon. Ez következik abból, hogy az elhunyt tulajdonos vagyona a végintézkedésben megjelölt személyekre, ilyenek hiányában a törvényben kijelölt személyekre, s ezek között végső soron az államra száll, akit – mint törvényes örököst – nem illeti meg a visszautasítás joga. (Az állam lehet végrendeleti örökös is, ebben az esetben megilleti a visszautasítás joga) Az öröklés feltételei (C/2):  az örökhagyó halála  a hagyatékban részesülő személy öröklési képessége (= polgári jogi jogképesség)  az örökhagyó túlélése (A Ptk. ezt kiesési okként fogalmazza meg)  kiesési ok hiánya

Megemlítendő azonban, hogy a halál időpontját a bíróság holtnak nyilvánító ítélete, illetve a halál tényét megállapító határozata is rögzítheti ( A/6). Ezekben az esetekben az öröklés a bíróság által megállapított időpontban nyílik meg.

1

C/1 MI AZ ÖRÖKLÉS? KI MINŐSÜL ÖRÖKÖSNEK? A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÉS A TÖRVÉNYES ÖRÖKLS KAPCSOLATA BH2000. 119. Az örökhagyó által kötött kölcsönszerződésből eredő jogok és kötelezettségek egészükben szállnak át az örökösre az örökhagyó halála esetén, ezért az örökös az eredeti kölcsönszerződésben kikötött kamatokkal tartozik késedelem esetén és terhelik az örökhagyó által vállalt egyéb terhek [Ptk. 323. § (1) bek., 598. §].

2. KI MINŐSÜL ÖRÖKÖSNEK? Örökös mindenekelőtt az örökhagyó egyetemes jogutódja, az örökhagyó vagyoni jellegű jogainak és kötelezettségeinek vagy azok meghatározott hányadának új alanya. Kivételesen örökösnek minősül az örökhagyó egyes vagyontárgyainak megszerzője is.

Tehát:  636.§ (2) Örökös az, akinek az örökhagyó az egész hagyatékát, illetőleg annak meghatározott hányadát juttatja.  (3) Kétség esetében örökös az is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentős részét tevő meghatározott egy vagy több vagyontárgyat juttat, ha az örökhagyó feltehető akarata szerint a részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell. Az ítélkezési gyakorlat szerint a hagyaték értékének jelentős részt képezi a hagyaték minimum egyötöde, egynegyede. Ezt az öröklési kategóriát el kell határolni a dologi hagyománytól. A hányad szerint öröklő több örököst örököstársaknak nevezzük. Örökös természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egyaránt lehet. Az öröklési képesség kezdő és végső időpontját a jogképesség keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni. ( C/2) Jogi személy esetében az lehet a vitatott, hogy hogyan értékelendő az az időszak, amely alatt a jogi személy még csak megalakulóban van. Ahhoz, hogy a jogi személy örököljön, nyilvánvalóan az szükséges, hogy be legyen jegyezve, jogi személyiségét a jogszabályok szerint is megszerezze. A megalakulás esetén azonban nyilván függő jogi helyzet alakul ki, ugyanis attól függően tekintendő a jogi személy az örökség megszerzőjének, hogy utóbb bejegyzik.

3. A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÉS A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS KAPCSOLATA (Végintézkedés gyűjtő fogalom lehet: végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás) Az öröklés jogcíme ezt jelöli meg, hogy az örökös milyen alapon részesedik a hagyatékból. Öröklési jogcímek: Az öröklés rendjét elsősorban az örökhagyó végintézkedése határozza meg. Törvényes öröklésnek akkor van helye, ha a végintézkedés a hagyatékot nem meríti ki, egyáltalán nincs végintézkedés, vagy ha van ugyan végintézkedés, de az érvénytelenség vagy hatálytalanság folytán nem érvényesülhet. A kötelesrész nem valódi öröklési jogi jogcím.

2

C/1 MI AZ ÖRÖKLÉS? KI MINŐSÜL ÖRÖKÖSNEK? A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÉS A TÖRVÉNYES ÖRÖKLS KAPCSOLATA

599. § (1) Örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet. (2) Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó. (3) Ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll. Az állam törvényes örökös. 637. § (1) Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a többlet tekintetében törvényes öröklésnek van helye, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, vagy a végrendeletből más nem következik. A törvény által megállapított kivételek természetesen csak akkor érvényesülnek, ha a végintézkedés másként nem rendelkezik. A kivételek: növedékjog, törvényes helyettes örökös  C/6 Az örökhagyó végrendeletében kifejezett nyilatkozattal minden további nélkül kizárhatja a törvényes öröklés érvényesülését. Kifejezett nyilatkozat hiányában is ez lesz a jogi helyzet akkor, ha a végrendelet értelmezéséből az örökhagyónak arra a szándékára lehet következtetni, hogy az egész hagyatékát végrendeleti örökösök örököljék. Az örökhagyó ezt a szándékát mindenekelőtt helyettes örökös nevezésével teheti nyilvánvalóvá. 655. § (1) Öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. (2) Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet. Az örökhagyóval szerződő másik félnek az öröklési szerződésbe foglalt ilyen rendelkezése érvénytelen. 659. § (1) Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alakiságaira az öröklési szerződés alakiságai az irányadók. (2) Halál esetére szóló ajándékozás csak olyan juttatásra nézve érvényes, amely végrendelet esetében hagyománynak minősülne.  C/6, C/7

4. EGYÉB ALAPFOGALMAK (nem tartozik szorosan a tételhez) Örökhagyó Az elhunyt személy, a meghalt tulajdonos, akinek vagyonában halála miatt egyetemes jogutódlás következik be. Örökhagyó csak természetes személy lehet. Ahhoz, hogy az embernek vagyona legyen -ami halála esetére átszállhat - az szükséges, hogy élve megszülessék. Tehát méhmagzat örökhagyó nem lehet. Örökhagyói minőséghez cselekvőképességre nincs szükség. (Más kérdés, hogy végrendeletet tehet –e)

HagyatékAz örökhagyó halála esetén jogutódaira átszálló egész – aktív és passzív – vagyon: vagyontárgyainak, valamint polgári jogi jellegű vagyoni jogainak és kötelezettségeinek az összessége. A hagyaték nem azonos az örökhagyó vagyonával:

3

C/1 MI AZ ÖRÖKLÉS? KI MINŐSÜL ÖRÖKÖSNEK? A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÉS A TÖRVÉNYES ÖRÖKLS KAPCSOLATA

 A hagyatékhoz tartozó átszálló jogok és kötelezettségek polgári jogi jellegűek; a nem polgári jogi jellegű jogok és kötelezettségek esetleges átszállásáról nem az öröklési jog, hanem más jogterületek (pl. nyugdíjról, járulékról a társadalombiztosítás, tartási kötelezettségről a családi jog stb.) szabályai döntenek.  Az örökhagyó polgári jogi jellegű nem vagyoni (személyhez fűződő) jogainak és kötelezettségeinek esetleges átszállásáról a polgári jog egyéb szabályai adnak eligazítást (pl. szerzői jog).  Nem tartoznak a hagyatékhoz az örökhagyó polgári jogi vagyoni jellegű jogai közül sem azok, amelyek kifejezetten az örökhagyó életére szóltak (pl. haszonélvezeti jog, a szerződésen alapuló tartásra, életjáradékra vonatkozó jog), illetve amelyek esetleges átszállásáról más polgári jogi szabályok döntenek (pl. az életbiztosítás alapján megillető jogokra, a lakásbérleti jog folytatására irányuló rendelkezések). Hagyomány A hagyomány az örökhagyó végrendelete alapján bekövetkező legtipikusabb különös (singularis) jogutódlás, amelynek jogosultja: a hagyományos a hagyatékban meglévő valamely vagyontárgy tulajdonosa lesz, anélkül, hogy a hagyatéki terhek viselésében osztoznia kellene. A hagyományos csak az esetleg őt terhelő hagyomány (vagy meghagyás) teljesítéséért felel, az örökhagyó tartozásaiért nem. Ezekért helytállásra csak akkor köteles (a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint), ha hagyományát más hagyatéki hitelező sérelmével elégítették ki, és ez a hitelező az örököstől nem szerezhet kielégítést ( C/9) 641. § (1) Hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak közvetlenül meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek. (2) Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen. (3) Hagyományt az örökös javára is lehet rendelni (előhagyomány). Hagyománnyal azt is lehet terhelni, aki maga is hagyományos (alhagyomány). Kétség esetében a hagyomány az örököst terheli. (4) Ugyanarra a szolgáltatásra közösen nevezett hagyományosokat ugyanolyan feltétellel illeti egymás után a növedékjog, mint a meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örökösöket. Ha a hagyományos az örökhagyó által a végrendeletben neki rendelt hagyatékhoz tartozó (de nem örökségnek minősülő) vagyontárgyat közvetlenül az örökhagyótól (az örökhagyó közvetlen jogutódaként) szerzi meg, dologi hagyományrendelésről és dologi hagyományról beszélünk. Példa:Örökhagyó végrendeletében a vagyont fele-fele arányban két gyermekére hagyja, X barátjának rendeli könyvtárát, Y barátjának személygépkocsiját. A gyermekek mindenképp örökösnek minősülnek. X és Y viszont nem örökös, hanem dologi hagyományos, kivéve, ha a könyvtár, illetve személygépkocsi értéke a hagyaték egészéhez képest jelentősnek minősül, és ha az örökhagyó feltehető akarata szerint X-nek és Y-nak a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell. Ha a hagyományos a végrendeletben neki rendelt vagyontárgyat nem közvetlenül az örökhagyótól (nem az örökhagyó közvetlen jogutódaként), hanem az örököstől (esetleg a hagyományostól) szerzi meg, kötelmi hagyományrendelésről és kötelmi hagyományról beszélünk. A kötelmi hagyomány tehát az örököst terheli. Így a hagyományos az örökös közvetlen jogutódja. Mint kötelmi jogi igény, a kötelmi hagyomány 5 év alatt évül el. Ha a kötelmi hagyományt a hagyományos köteles teljesíteni, alhagyományról beszélünk.

4

C/1 MI AZ ÖRÖKLÉS? KI MINŐSÜL ÖRÖKÖSNEK? A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÉS A TÖRVÉNYES ÖRÖKLS KAPCSOLATA

Példa: Örökhagyó végrendeletében a fele-fele arányban két gyermekét nevezi meg örököséül, X barátjának rendeli könyvtárát. Egyidejűleg kötelezi Gy1-t, Uhogának, Gy2-t pedig hogy Uöccsének fizessen 5000050000 Ft-ot- X barát pedig köteles Y barátnak kiadni könyvtárából egy 1848-as Károli Bibliát, Z barátnak pedig fizetni 20 000 Ft. A példában Gy1 és Gy2 örökösök, X dologi hagyományos, Uhug és Uöccs hagyományosok, míg Y és Z (kötelmi) alhagyományosok. Az örökös javára rendelt hagyományt előhagyománynak nevezzük. A hagyományosnak az örökhagyó tartozásaiért való helytállási kötelezettsége enyhébb, mint az örökösé ( C/9)

Meghagyás 642. § (1) Az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt olyan kötelezettséggel is terhelheti, amelynek követelésére más nem válik jogosulttá (meghagyás). Olyan közérdekű meghagyás teljesítését azonban, amely szerződés tárgyául alkalmas szolgáltatásban áll, az érdekelt szerv követelheti. Kétség esetében a meghagyás az örököst terheli. (2) Ha feltehető, hogy az örökhagyó a részesítést a meghagyás teljesítéséhez kívánja kötni, a meghagyással terhelt a részesítést elveszti, ha a meghagyást nem teljesíti, vagy annak teljesítése neki felróható okból válik lehetetlenné. [feltételes juttatás] Ptké. 72. § A közérdekű meghagyásról az annak célja szerint illetékes állami felügyelő szervet értesíteni kell. 643. § A hagyományra és a meghagyásra – amennyiben a rájuk vonatkozó rendelkezésekből más nem következik – a végrendeleti öröklés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A meghagyás kedvezményezettje az örökhagyó tartozásaiért nem felel. HAGYOMÁNY Mindig a végrendeletben meghatározott személy javára szól Tárgya a hagyatékban meglévő valamely vagyontárgy vagy vagyoni szolgáltatás Vagy közvetlenül a hagyaték megnyílásával szerzi meg (dologi h.), vagy arra követelési jogot szerez (kötelmi h.) Bírósági úton kikényszeríthető Felelős a hagyatéki tartozásokért (másodlagosan és korlátozottan ugyan)

MEGHAGYÁS Nem szükségszerű eleme a kedvezményezett megjelölése Lehet nem vagyoni kötelezettség is Sem a kedvezményezett, sem más személy nem jogosult a kötelezettség követelésére (kivéve a közérdekű meghagyást) Nem vehető igénybe bírósági út (kivéve a közérdekű meghagyást) Ilyen felelőssége nincs

Ha az életbiztosítási szerződésben a kedvezményezettet megjelölik, akkor ez a személy a szerződéses szabályok alapján kapja meg a biztosítási összeget. Ha az életbiztosítási szerződés a kedvezményezett nevét nem tartalmazza, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki, akkor a kedvezményezettnek minősülő örökösöket egymás közti viszonyukban a biztosítási összeg olyan arányban illeti

5

C/1 MI AZ ÖRÖKLÉS? KI MINŐSÜL ÖRÖKÖSNEK? A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÉS A TÖRVÉNYES ÖRÖKLS KAPCSOLATA meg, amilyen arányban erre öröklés esetében igényt tarthatnának [Ptk. 560. § (1) c)]. A Legfelsőbb Bíróság azonban a PK 75. számú állásfoglalásban rögzítette, hogy ez esetben az életbiztosítási összeg nem válik hagyatékká, arra például az örökhagyó hitelezői jogszerűen nem támaszthatnak igényt és az elhunyt biztosított után a túlélő házastársat sem illeti meg törvényes haszonélvezeti jog a biztosítási összeg felett. Eltérően alakul a helyzet a házassági vagyonközösség esetén. A meghalt házastárs hagyatékában ugyanis benne szerepelhet a másik házastárs tulajdonában álló és őt a házastársi vagyonközösség jogcímén megillető vagyon is. Ha ez a kérdés a hagyatéki eljárás során rendezhető, a közjegyző a túlélő házastárs vagyonát a hagyatékból kihagyja. Az is előfordulhat természetesen, hogy az örökhagyó hagyatékában látszólag semmilyen vagyon nincs, mert minden jelentős vagyontárgy a túlélő házastárs nevén áll. Különösen ingatlanok esetében fordulhat ez elő. Ilyenkor az örökösnek kell pert indítania a túlélő házastárs ellen. Ha az örökös a követelését az örökhagyó házastársi vagyonközösségi igényeként érvényesíti, akkor az a sajátos helyzet fordul elő, hogy a pert a házastársi vagyonközösség megosztásával kapcsolatos szabályok szerint kell lefolytatni.

Előfordul, hogy az örökhagyó személy valamely vagyoni igény érvénytelenítése iránt pert indított, de a jogvita lezárása előtt meghalt. Ilyen igény érvényesítése tekintetében is az az irányadó, hogy az örökös ugyanolyan jogi helyzetbe kerül, mint az örökhagyó. A szerzői jog örökölhető: a személyhez fűződő jogok a szerző örökösét illetik meg, kivéve, ha a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával mást bízott meg. Ebben az esetben a személyhez fűződő jogok nem szállnak át az örökösre. A vagyoni jogok a szerző jogutódját illetik meg.

6