Az Egyetemes Tervezés

Az Egyetemes Tervezés Az Egyetemes Tervezés tervezés európai megjelenésének gyökerei az 1950-es évek svédországi funkcionalizmusából és az 1960-as évek ergonómiai kutatásaiból erednek. Ezekben az idõkben háztartáskutató intézetek jöttek létre a Skandináv országok többségében, amelyek fõ célja az életminõség javítása volt az épített környezet minõségének javításával, építési szabványok, szabályozások kidolgozásával. A kutatóintézetek munkája során kidolgozásra kerültek a lakó funkciójú épületekkel szemben támasztott minimumkövetelmények (pl. helyiségméret, benapozás, melegpadlós lakóterületek nagysága), továbbá a különbözõ háztartási tevékenységek szintereinek munkaergonómaia szempontokat figyelembe vevõ bútorozási, berendezési modelljeinek szabványosítása.

Gyökerei

Az élet minõségének javításását, a kutatóintézetek munkáját ezekben az országokban egy erõs szociálpolitika alapozta meg. Ez a szociálpolitika indította el az 1960-as években a "Társadalom mindenkinek" koncepciót, amely az egyenlõ esélyû hozzáférés és használat kritériumát tûzte ki alapvetõ céljául. Ezzel párhuzamosan a világ más országaiban hasonló tervezési koncepciók fejlõdtek ki. Míg az európai országokban megjelenõ tervezési koncepciók (Design for All, Inclusive Design) a használóra és a használó igényeinek, szükségleteinek kielégítésére, az élet minõségének javítására helyezték a fõ hangsúlyt, addig az Egyesült Államokban kifejlõdõ Universal Design középpontjában egy termék orientált gondolkodás állt: egy termék minnél több használónak eladható legyen. A különbözõ koncepciók eredményüket tekintve azonban azonosnak tekinthetõek. Az egyetemes tervezés egy olyan tervezési stratégia, amely gyakorlásával olyan termékek jönnek létre, amelyek különleges tervezési megoldások és adaptáció nélkül biztosítják a lehetõ legtöbb ember számára a legteljesebb és legönállóbb használhatóságot. Jelen definícióban alkalmazott “termékek” megnevezés a legkülönbözõbb használati tárgyakon, eszközökön túl valamennyi, az ember által formált környezetre, szolgáltatásra és infrastruktúrára is vonatkozik. Termékek, minthogy ezek is valamilyen ember által végzett tervezési folyamat eredményeként jönnek létre. Az egyetemes tervezés "nem más, mint az a tervezési mód, amely az emberi különbözõségekbõl indul ki mind szociális, mind esélyegyenlõségi szempontok figyelembevételével". Az akadálymentesítés helyett az akadályok megelõzésére, a prevencióra kerül a hangsúly. A fõ cél az, hogy egy termékkel szolgáljuk ki a használók különbözõ, idõben, szituációban változó igényeit, szükségleteit és ne költséges, sokszor esztétikailag is megkérdõjelezhetõ, stigmatizáló adaptációval, átalakítással.

Definíciója

A termék által figyelembevett használói igények

Az összes használói igény

Ha az összes használó igényét egy körrel jelöljük, és azon belül négyzettel jelöljük azon használói igényeket, melyeket az általánosan alkalmazott tervezési stratégia alapján létrehozott termékek kielégítenek, akkor jól látható hogy a két halmaz között jelentõs a különbség. A létrehozott termékek többsége a népesség jelentõs része, elsõsorban fogyatékkal élõk, de az idõsek, balkezesek, színtévesztõk, stb számára sem használhatóak. Ezen termékek a használók jelentõs részének gazdasági, társadalmi, kultúrális, szabadidõs és rekreációs tevékenységekben történõ részvételét nem támogatják. Ez egyben azt is jelenti, hogy a termékek kisebb piaccal bírnak. Az egyetemes tervezés stratégiájának alkalmazásával ugyanakkor a létrehozott termékek a lehetõ legtöbb használói igényt figyelembe veszik, így a körbe írt négyzet is a lehetõ legnagyobb, vagyis a termékek használói köre és így annak piaca is kiszélesíthetõ. Az ábrán látható ugyanakkor, hogy bár a körbe írt négyzet a lehetõ legnagyobb, még így is van olyan speciális használói igény, amely csak segédeszközök, speciális tervezési módszerek alkalmazásával elégíthetõek ki. Az egyetemes tervezés tehát a következõ 3 kritériumra épül: • A tervezés során a lehetõ legtöbb használói igény figyelembevétele • Az egyénre szabhatóság figyelembevétele (flexibilitás) • Az egyéni segédeszközök használatának, kapcsolódásának biztosítása

Létjogosultsága

Az emberek életkor, kultúra és egyéb emberi adottságaik szerinti különbözõsége soha nem látott mértéket öltött, így az egyetemes tervezés mint módszer az egyenlõ esélyek és a demokrácia biztosítására az utóbbi években egyre erõteljesebben elõtérbe került. Létjogosultságát indokolja továbbá az, hogy az európai munkaerõpiac és kereskedelem élénkülésével az egyes országok szociális rendszerének és környezetének a különbözõ képességû és kultúrális hátterû személyek integrációját is biztosítani kell. Az egyetemes tervezés továbbá a fenntartható fejlõdés szociális szempontú megközelítésének elengedhetetlen eleme, ugyanakkor hatékonyan hozzájárul a gazdasági és környezeti fenntarthatósághoz is: egy termékkel több használó érhetõ el, így a gyártási, beruházási költségek csökkenthetõek, továbbá a létrejövõ termékek a flexibilitásuk révén az életcikluson át változó szükségletekhez költséges és a környezetet terhelõ átalakítások nélkül alkalmazkodni tudnak.

Konyhai eszközök egykezes használatra.

Használati eszközök

A jobb oldalon látható bors ill. sóörlõ a kézfej természetes tartásában megfogható és “pumpáló” mozgással, minimális erõkifejtéssel mûködésbe hozható. A hagyományos borsörlõkhöz képest az eszköz egykézzel, a csukló mozgatása nélkül használható. A lap alján látható konzervnyitó a konzerves doboz peremére felillesztve a nyitón található zár segítségével stabilan rögzíthetõ, és ezáltal a doboz egy kézzel, “pumpáló” mozgással történõ nyitása biztosított. A nyitó fejébe épített mágnes segíti a doboz fedelének könnyû eltávolítását.

Fotó: Chef’n

Fotó: Pandula András

Gyártó: Chef’n

Konyhai mérõedény, amely az edény oldalán általánosan alkalmazott függõleges skála mellett vízszintesen is leolvasható skálával is ellátott. A speciális kialakításnak köszönhetõen a mérõedénybe helyezett folyadék mennyisége az edénybe felülrõl belenézve is leolvasható, ezzel csökkentve a konyhai folyamatok során szükséges erõkifejtést: a leolvasás érdekében a mérõedény állandó felemelése vagy az ahhoz történõ lehajolás nem szükséges. A mérõedény a biztonságos használat érdekében jól megmarkolható, gumírozott nyéllel ellátott.


A lap alján látható krumplihámozó a bal- és jobbkezes használatot egyaránt biztosítja. A megvastagított és gumírozással ellátott nyél révén a konyhai munkafolyamat minimális erõkifejtéssel és biztonságosan elvégezhetõ.

Fotó: Form & Function no. 2.


Fotó: Design Concern, Aarhus

Gyártó: OXO

Segédeszköztõl a hétköznapi termékekig: ez a pengéjével szöget bezáró nyéllel ellátott kés története. A korábban csak a gyógyászati segédeszközöket forgalmazó cégek által elérhetõ speciális kialakítású kés mára több használati tárgyat, konyhai eszközöket forgalmazó cég termékpalettáján is megtalálható.


Az IKEA 365+ terméksorozatban megjelenõ kenyérkés ergonómiai megfontolások alapján és a lehetõ legtöbb használói igény figyelembevételével került megtervezésre. A kés szöget bezáró nyele a kenyérszelés közben is lehetõvé teszi a csukló természetes tartását valamint a kés jó kiegyensúlyozását. Az IKEA 365+ sorozatába tartozó kések markolatai a megfelelõ méretük és gumírozott felületük révén mindenféle kézméret számára biztonságos használatot nyújtanak.


Gyártó: IKEA

A jól megmarkolható, nagy átmérõ mellett fontos a kupak lecsavarásához szükséges erõkifejtés minimalizálása. A középsõ ábrán látható gyógyszeres doboz kupakjának tetején található “vájat” lehetõvé teszi, hogy például az abba behelyezett ceruza segítségével az erõkart megnöveljük és ezáltal a nyitáshoz kifejtett erõt csökkentsük.

A gyógyszeres doboz negyedfordulatos menettel történõ ellátása biztosítja, hogy a kupak a csukló minimális igénybevétele nélkül letekerhetõ legyen, és a doboz tartalmához könnyebben hozzá lehessen jutni.

Csomagolások

A mûanyag doboz öntõformájába elõre elhelyezett tapintható információ (pontírás), a termékrõl jelentõs anyagi ráfordítás nélkül információt ad azon használók számára is, akik a síkírást nem tudják értelmezni. A tervezés során a használók információhoz jutásának eltérõ módjait figyelembe véve olyan csomagolások jöhetnek létre, amely révén a termékek a különbözõ képességgel bíró használók számára elérhetõek, a termék piaca megnõ.

Fotók: Pandula András

A használóbarát csomagolás alkalmazása a termékek használata szempontjából nem elhanyagolható jelentõséggel bír. Az ábrán látható üdítõs palack nagyméretû kupakja könnyen megmarkolható és ezáltal a termék jobban kezelhetõ. A nagyobb átmérõ révén a palackból az üdítõ gyorsabban kiönthetõ, azaz a termékhez egyszerûbben hozzájuthatunk.

A megnyerõ kinézetû Eurotram fantázianevû városi gyorsvasút a hozzá tartozó infrastruktúrával több európai városban bizonyította használóközpontúságát.



Közlekedés

A teljesen alacsonypadlós kialakítás, továbbá az egy panelben nyíló nagyméretû tolóajtó lehetõvé teszi a járási nehézségekkel küszködõk, kerekesszékes személyek vagy egyéb kereken mozgó eszközzel (babakocsi, bevásárlókocsi, kerekes járókeret, bõrönd) közlekedõk biztonságos és kényelmes jármûhasználatát. A jármûbe szintben történõ bejutás és a nagy kapacitású ajtók révén az egyes megállóknál az utascsere gyorsabb, így a közlekedési rendszer hatékonyan üzemeltethetõ, jobb kihasználhatóság érhetõ el. Gyártó: ADtranz

Az épületekben a függõleges, azaz a szintek közötti közlekedést biztosító felvonó jól példázza az egyetemes tervezés koncepcióját.

Épített környezet

Az épületbe utólag elhelyezett korlátlift csak egy szûk használói réteg igényét szolgálja ki, továbbá költséghatékonyság és esztétikai szempontból is megkérdõjelezhetõ. A mindenki által kezelhetõ, megfelelõ kabinmérettel és vezérlõeszközökkel rendelkezõ felvonók alkalmazásával azonban több használói csoport (pl. idõsek, babakocsival közlekedõk) számára biztosítható az épület szintjei közötti kényelmes és biztonságos közlekedés. A felvonó az épület kényelmes és hatékonyabb használatát biztosítja és hozzájárul az épületben dolgozók egészségének megõrzéséhez is.

Fotó: KONE

Fotó: KONE

Gyártó: Kone

Az egyetemes tervezés eszméjének figyelembevételével tervezett épületek, lakások a használók életciklus alatt változó igényeihez, szükségleteihez költséges átalakítások nélkül tudnak alkalmazkodni.


A lakások tágasabb elõtere rugalmasabb használatot tesz lehetõvé: ha szükséges, megfelelõ hely áll rendelkezésre a babakocsi tárolására, a gyermekek öltöztetésére, de lehetõség nyílik arra is, hogy a lakás kerekesszékkel vagy más segédeszköz használatával is megközelíthetõ legyen. A különbözõ magasságban elhelyezett ruhafogasok az alacsonyabb elérési képességgel bíró használók igényét (pl. idõsek, gyermekek, kerekesszékesek) szolgálják.



Tervezõ:

Az állítható magasságú munkaasztal a munkavégzés flexibilitását teszi lehetõvé, ezzel biztosítva a munka típusától, a használó fizikai és fiziológiai képességei szempontjából eltérõ igények kielégítését.


Fotó: Kinnarps

Gyártó: Kinnarps



A munkafelület magasságának állításával a munkahely segédeszközzel (pl. kerekesszékkel) történõ megközelíthetõsége és használhatósága biztosítható. Az éppen aktuális munkavégzés szempontjából megfelelõ munkakörülmények biztosításával a munkavállaló termelékenysége is javul.

A gyors technikai fejlõdésnek köszönhetõen a mobiltelefonok mindegyike olyan funkciókat tartalmaz, melyek az információközlés és kommunikáció különbözõ módjait teszik lehetõvé.

A nagyméretû, jól megvilágított kijelzõ és nyomógombok könnyû használhatóságot biztosítanak. A szinte szabványosnak mondható hangerõ szabályzás és kihangosítható funkción túl a készülék hívás esetén akusztikus és optikai jelzést is ad, a hívó nevét szövegesen is bemondja, a hívott számot visszaolvassa. A biztonság érdekében négy közvetlen gombnyomásra hívható szám programozható be, továbbá külön segélyhívó gomb található a készüléken.

A rövid szöveges üzentküldõ (SMS) funkció lehetõvé teszi, hogy írásos módon kommunikáljunk. A kommunikáció ezen módja a halláskárosultak számára, de valamennyi, zajos környezetben dolgozó személy számára kiemelt jelentõséggel bír. Ugyanígy a telefonok többségében alkalmazott rezgõjelzés a használó hallásképességeitõl függetlenül mindenki számára egyértelmû jelzést ad. A mobiltelefonok segédeszközökhöz (hallókészülékek) való kapcsolódása rendszertartozékokkal megfelelõen biztosított (egyéni induktív hurokrendszer).

Gyártó: Siemens

Gyártó: Nokia


A Siemens E150-es típusú drótnélküli telefonkészüléke számos olyan funkciót tartalmaz, amelyek a különbözõ képességgel bíró használók igényeit szolgálják.

Fotó: Klaus-Peter Wegge

Kommunikáció

A berendezések aktiválásának módja azonban nagyon eltérõ lehet. A jelenleg alkalmazott jelzõberendezéseken a nyomógomb megnyomása egy újjal történik, amely néhány használó számára nehézséget jelenthet. A képen látható jelzõberendezés azonban a nagyméretû nyomólapjának köszönhetõen egy újjal, tenyérrel, könyökkel, csípõvel is mûködésbe hozható, így annak használata a kar és kézsérültek mellett az idõsek vagy csomagot cipelõ emberek számára is megfelelõ.


Gyártó: Technical Traffic Solution A/S

A különbözõ automata berendezések használata a komplex információ, az összetett mûveletek miatt sokszor problémákba ütközik.

Berendezések

A strasbourgi közösségi közlekedési rendszerhez tartozó jegyautomaták egyszerû és intuitív használatot tesznek lehetõvé. A megfelelõ magasságban elhelyezett, döntött kijelzõn a logikusan felépített menürendszer különbözõ szemmagasságból is jól olvasható. Az ergonómiai szempontoknak megfelelõen a berendezés valamennyi kezelõeszköze jól elérhetõen, egymáshoz közel, ugyanakkor jól elkülönülten került elhelyezésre. A többszintû, logikailag jól egymásra épülõ menürendszeren a nagyméretû görgõ segítségével navigálhatunk, az elfogadás vagy elutasítás a zöld és piros színnel egyértelmûen jelölt gombok segítségével biztosított.


A gyalogos átkelõhelynél elhelyezett jelzõ berendezés segíti a gyalogosokat az úttesten való biztonságos átkelésben. Elég a jelzõberendezésen megnyomnunk a gombot és a jelzõlámpa rövid idõn belül zöldre vált.

Az Egyetemes Tervezés alkalmazására vonatkozó határozatok Az európai ajánlások és határozatok között az egyetemes tervezés koncepciója elõször az Európai Bizottság támogatásával és egy nemzetközi szakértõi csoport felügyeletével 1996 márciusában elkészült, majd 1996 nyarán elfogadott “Akadálymentesség Európai Eszméje” címû kézikönyvben szerepel.

Az akadálymentesség európai eszméje

A kézikönyv lefekteti az egyetemes tervezés alapelveit és feltételeit: • “a cél olyan környezet létrehozása, amely -a fogyatékosokat is beleértve- mindenki számára kényelmes, biztonságos és kellemes,” • “az egyetemes tervezési alapelvek nem fogadják el az emberi népesség felosztását éptestûekre és fogyatékosokra,” • “az egyetemes tervezés magában foglalja a kiegészítõ létesítményeket, ahol azok szükségesek.” A portugáliai Tomariban jóváhagyott, az egyetemes tervezés alapelveinek az épített környezet alakításával foglalkozó valamennyi szakma képzési tervébe való bevezetésérõl szóló ResAP(2001)1 Határozat az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 2001 februárjában került elfogadásra.

Tomari Határozat

A határozat kiindulási pontja az az alapelv, hogy minden személynek, köztük a fogyatékossággal élõknek is, joga van teljes mértékben részt venni a közösség életében. Ez a jog magában foglalja az épített környezet minden részének hozzáférésére, használatára és megismerésére vonatkozó jogot is. Ez az alapelv elismeri a társadalom - különösen pedig minden, az épített környezet alakításában részt vevõ szakma - azon felelõsségét és kötelességét, hogy az épített környezetet mindenki - köztük a fogyatékossággal élõk - számára általánosan hozzáférhetõvé tegye. A határozat így annak biztosítására irányul, hogy az épített környezet alakításán dolgozó minden szakma gyakorlati oktatásának és képzésének része legyen az egyetemes tervezés eszméjének megismertetése. Az EIDD, az egyetemes tervezés elterjesztésén dolgozó, tizenhat európai ország szakembereit tömörítõ fórum a 2004. május 9-i stockholmi éves közgyûlésén az egyetemes tervezésre vonatkozóan egy nyilatkozatot fogadott el, mely rögzíti az egyetemes tervezés definícióját, és felszólítja az európai intézményeket, a nemzeti és regionális kormányokat, önkormányzatokat, szakembereket, vállalkozásokat és valamennyi társadalmi szereplõt, hogy politikájukban és intézkedéseikben tegyenek meg minden szükséges lépést az egyetemes tervezés eszméjének megvalósítása érdekében.

Az EIDD Stockholmi Nyilatkozata

Fogyatékosügyi akcióterv

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2006 áprilisában fogadta el a Rec(2006)5 számú ajánlást, amely a fogyatékos személyek életminõségének, jogainak és társadalmi részvételének javítására irányuló, 2006-2015 közötti idõszakra vonatkozó akciótervet tartalmazza. Az akcióterv szolgalmazza a Tomari határozatban foglaltak végrehajtását, továbbá az épített környezet egyetemes tervezés elveinek alkalmazásával történõ létrehozását, és ezáltal a fogyatékos személyek jogainak érvényesítését és társadalmi részvételét akadályozó tényezõk fokozatos felszámolását. A határozat rögzíti, hogy az egyetemes tervezés stratégiája egy hatékony módszer az akadálymentesség valamint az épített környezet, szolgáltatások és termékek minõségének javítására.

Az Egyetemes Tervezés megvalósításában érintettek Az egyetemes tervezés stratégiájának alkalmazásával elõsegíthetõ az egyenlõ jogok biztosítása a társadalom valamennyi tagja számára. Az emberi jogok érvényre juttatása nemzetközi, nemzeti ill. regionális szinten nagymértékben függ a kormányzati szervek és egyéb választott testületek munkájától: a törvényi keretek alakításával az egyetemes tervezés eszméjének alkalmazását alapozhatják meg. Az egyetemes tervezés eszméjének megvalósításában érintettek továbbá: • a piaci szereplõk, akik termékeik ill. szolgáltatásaik réven a társadalom tagjainak mindennapját befolyásolják, továbbá ösztönzõ hatással vannak a tervezõk, építészek, mérnökök munkájára, • a kutató és fejlesztõ intézetek, amelyek hozzájárulnak a használóközpontúság nemzeti ajánlásokban, szabványokban való jobb érvényesítéséhez, elõsegítik az egyetemes tervezés érvényesítésével kapcsolatos politikák, stratégiai tervek kidolgozását, • az oktatási intézmények, amelyek az épített környezet alakításában részt vevõ valamenynyi szakma ismeretanyagába való beépítésével elõsegítik az egyetemes tervezés gyakorlati alkalmazását, • a civil szervezetek, amelyek a használók tudatosságának javítása szempontjából fontos szerepet töltenek be • valamint az épített környezet alakításában részt vevõ valamennyi szakma képviselõje, akik a munkájuk révén közvetlenül érintettek és kulcsfontosságú szerepet töltenek be az egyetemes tervezés eszméjének gyakorlati alkalmazásában.

Az Egyetemes Tervezés

Recommend Documents