Történelem témakörök – Közép szint Kisérettségi 2010 – 2011-es tanév
Egyetemes történelem 1 ) A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a római köztársaság korában 2 ) Az egyház szerepe a középkori mővelıdésben és a mindennapokban 3 ) A középkori város jellemzıi 4 ) A reformáció fıbb irányzatai, és a katolikus megújulás 5 ) A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában 6 ) Az ipari forradalom és következményei 7 ) A francia forradalom 1789-1792 (okok, célok, csoportok) Magyar történelem 8 ) Géza fejedelemsége és István államszervezı tevékenysége 9 ) A középkori magyar társadalom Istvántól Mátyásig 10 )Károly Róbert gazdasági reformjai 11 )Magyarország demográfiai helyzete a 15-18. században 12 )Mátyás uralkodói portréja 13 )Erdély sajátos vallási és etnikai helyzete 14 )A török kiőzésének kérdései a 17. században 15 )Mária Terézia és II. József uralkodása Magyarországon 16 )A reformkor fı kérdései
EGYETEMES TÖRTÉNELEM 1) Róma KULCS: a hódító háborúkkal megváltozik a gazdaság, mert a kisbirtokosok, akik a hadsereget kötelezı sorozással alkotják, versenyhátrányba kerülnek a nagybirtokokkal szemben. Az ok egyszerre az, hogy nem tudják mővelni a háborúk miatt a földjeiket, és az, hogy sok rabszolga érkezik a gazdaságba a nagybirtokokon. a) (1.rész): milyen hatásokkal van ez a i) hadseregre? ii) társadalomra? iii) intézményrendszerre? iv) politikai életre? v) az itáliaiak és a provinciák lakosságának helyzetére? b) (2. rész): ki és milyen megoldási javaslatokkal áll elı? i) Gracchusok és Drusus: kisbirtokosok, lovagok, proletárok, itáliaiak ii) Marius: hadsereg és kisbirtokosok iii) Sulla: senatori párt és néptribunusok viszonya iv) Caesar, szövetségesei és örököse: Sulla törvényeinek lebontása, katonai hatalom koncentrációja
ELİADÁS: a problémára kell koncentrálni, azt kell tematikusan (esetleg kronologikusan) kibontani. Ha kronologikusan veszik sorra az eseményeket, biztosan kifutnak az idıbıl. A jó szakszókincs és a logikus témavezetés elengedhetetlen. Ehhez pedig érteni kell a köztársaság mőködésének alapjait. 2)
Az egyház szerepe a középkori mővelıdésben és mindennapokban
KULCS: mit csinálnak az egyháziak? Miért fontos tevékenységük a középkor mindennapjaiban és a mővelıdésben? a) (1. rész): a világi egyház bemutatása i) hogyan segítenek a kor véleménye szerint az üdvösség elérésében (az egyes szentségek kiszolgáltatása az egyes életciklusokban) ii) a világi egyház szervezete, tagjainak szerepe a hivatásrendi társadalomban b) (2. rész): a szerzetesi egyház bemutatása i) mi a szerzetesek életcélja, bencés regula? ii) milyen hivatásuk/szerepük van az egyes rendeknek? c) (3. rész): mővelıdés i) iskolarendszer ii) írásbeliségben betöltött szerepük (hiteles helyek, udvari szolgálat, kódexek, irodalom) iii) mezıgazdasági kultúra 3)
A középkori város
KULCS: A középkori város új jelenség a 10-14. században, azt kell megvizsgálni, hogy miben más a város, mint a „vidék”, miben más a város, mint volt az ókorban? a) (1.rész) a városok kialakulása/továbbélése és ennek feltételrendszere i) Hol alakulnak ki városok? Miért? A középkori kereskedelem jellemzése ii) Milyen funkciókat tart meg a város az ókoriakból? (gazdasági, katonai, közigazgatási, kulturális/vallási) b) (2. rész) a város jogi helyzete és mőködése i) Közösségi és egyéni / gazdasági és joghatósági kérdések ii) A városi autonómia és határai (jogi helyzet szerinti csoportosítás) c) (3. rész) a városok fizikai képe és regionális jellemzése i) Közösségi és egyéni térhasználat / építkezés, annak funkciói ii) EU városias régiói (Baltikum, Itália, Flandria, Champagne, Rajna-vidék) és regionális különbségeik ELİADÁS: lehet teljesen más sorrendje is a szempontoknak, de legyen világosan felépített a felelet. 4) A reformáció és irányzatai KULCS: a reneszánsz és a humanizmus megváltoztatja az Isten-képet Európában, személyesebb kapcsolat Istennel a közösségi kultuszok helyett. Az erısödı új típusú vallásosságnak a katolikus egyház nem tud megfelelni. Luther újraértelmezi a Bibliát,
dogmatikus ellentétet talál az egyház tanításai és a Szentírás között. Miben áll a lutheri tanítások lényege? Milyen hatalmi/szervezeti változásokhoz vezetnek a tanítások? Milyen tényezık segítik a terjedését, mik akadályozzák terjedését? Milyen egyéb irányzatok indulnak el? Ezek miben térnek el Luther és a katolikus egyház felfogásától? a) (1.rész) Luther fellépése i) Gondolkodás, vallásosság és a katolikus egyház közötti szakadék ii) Luther tanításainak lényege (mi kell az üdvösséghez és mi nem? 4 sola) b) (2.rész) A reformáció terjedése i) Politikai környezet: a birodalom és a reformáció ii) Társadalmi reakciók (fejedelmek, polgárság, parasztság, egyháziak) c) (3.rész) A reformáció irányzatai i) Kálvin, tanítása és egyházszervezete ii) Az antitrinitarizmus iii) Az anglikán egyház 5) XIV. Lajos KULCS: A rendi államot királyi abszolutizmus váltja fel. Ez szükségképpen véget vet az uralkodó és a rendek együttmőködésben mindazokon a területeken, ahol ez korábban többékevésbé kialakult. Ez érinti az adózás, hadsereg, közigazgatás, egyház, törvényhozás kialakult rendszerét – hogyan tudja az uralkodó mindezeket saját hatalma alá vonni? a) (1. rész) az abszolutizmus elméleti megalapozása és a rendiség ereje Franciaországban b) (2. rész) Hatalom megvonása a rendektıl i) Az egyház lenyúlása: a gallikán államegyház ii) A közigazgatás és átszervezése, taláros nemesség iii) A királyi hatalom gazdasági alapja iv) A királyi hatalom katonai alapja (zsoldosok, erıdök, hódítások) v) Az uralkodókép és reprezentációja c) (3. rész) a sikerek és problémák – értékelés ELİADÁS: legyen logikus, látnom kell, hogy az egyes témákat mi köti össze. A forrásokkal (képi, grafikonos is!) alá kell támasztani az állításokat. Jó lenne szimbolikáját, önképét, megjelenését is jellemezni. 6)
Az ipari forradalom és következményei
KULCS: Az ipari forradalom (elıször Angliában) folyamatosan átalakítja a termelést, a társadalmi struktúrát, a népesség eloszlását, a természeti és épített környezetet, a politikai gondolkodást és végül a hatalmi viszonyokat. a) Az ipari forradalom fogalma b) Az ipari forradalom feltételei Angliában i) Földrajzi (árumozgatás, egységes piac, textilipar feltételei, szén, vasérc) ii) Szabad munkaerı (mezıgazdaság, bekerítések, szabad jogállapot) iii) Tıke és felhalmozásának keretei (kereskedelem, bank, törvényi igazságszolgáltatási háttér, szabad földtulajdon, szabadalmi törvény) iv) Emberi (protestáns etika, dzsentri)
és
c) Az ipari forradalom menete i) Találmányok és a textilipar, mint elsı húzóágazat ii) Gépesítés és új húzóágazatok (bányászat, kohászat, gépipar) iii) A közlekedés forradalma d) Társadalmi és egyéb hatások i) Demográfiai hatások ii) Osztálytársadalom és jellemzése (munkásosztály, középosztály, tıkések) iii) Az urbanizáció és városiasodás (a városok átalakulása, a városhálózat átalakulása, városi életmód) iv) Környezeti hatások v) Hatás a politikai gondolkodásra (csak említés szintjén) ELİADÁS: elengedhetetlen az Atlasznak, mint forrásnak a használata. 7)
A francia forradalom 1789-1792 (okok, célok, csoportok)
KULCS: Miben alakul át Franciaország a forradalmi idıszakban? Be kell mutatni, hogy a felvilágosodás eszméi, a társadalmi elégedetlenség és a gyenge monarchia abszolutizmusa együttesen hogyan vezetett a korábbi Franciaország radikális megváltozásához. a) A forradalom elıtti Fro problémái i) Gazdasági válság, vesztes háborúk, eladósodás ii) Felvilágosodás hatása, az angol példa b) A forradalom menete és eredményei i) A rendi győlésbıl alkotmányozó ngy ii) Az utca szerepe iii) 1789/91: EPJNY, közigazgatás, társadalmi átalakulás, alkotmány c) A forradalom céljai és csoportjai d) A forradalom késıbbi eseményeinek megvillantása ELİADÁS: A téma az alkotmányos királyság kialakításáról és annak mőködésérıl szól, de legalább Verannes-t és következményeit be kell mutatni, valamint a csoportok értékelésénél egy pár mondatban meg kell villantani, hogy ismerik az egyes csoportok késıbbi történetét is.
MAGYAR TÖRTÉNELEM 8) István és Géza KULCS: Végig kell venni, hogy mi kell ahhoz, hogy a vérségi kötelékekben és szokásjog alatt élı pogány magyarság nagyjából hasonlítson egy korabeli (vagy némileg korábbi) nyugati államra. Szót kell ejteni a térrıl és idırıl, amelyben ez a folyamat végbemegy. Ez csak egy verziója a tematikus felépítésnek, amiben a legrészletesebben a „b” pontot kell kifejteni, de itt sok jó megoldás van. a) A központi hatalom megteremtése (Árpád-ház) i) Géza fıfejedelemsége a kalandozások kudarcával ii) Primogenitúra és idoneitás (Koppánnyal szemben, Imre, Vazul, Péter) iii) Dinasztikus kül- és belpolitika (Sarolt, Gizella, Aba Sámuel, Imre stb.) iv) Hatalmi központok felszámolása (Koppány, Gyula, Ajtony)
b) A királyi hatalom alapjai i) Legitimitás (fejedelmi, keresztény koronás királyság) ii) Gazdasági (földbirtok, udvarházak, szolgáltató népek, adó, vámok) iii) Törvényi és közigazgatási (törvények, vármegyék, bíráskodás) iv) Katonai (nehézlovasság, várispánságok, gyepő) c) Külpolitikai i) NRCS és Bizánc között ii) Nyugati kereszténység és egyházalapítás d) Társadalom i) Rabszolgaság, félszabadok, szabadok kategóriái ii) A magántulajdon megerısítése és védelme iii) Ispánok, vitézek, várjobbágyok e) István öröksége 9) A középkori magyar társadalom Istvántól Mátyásig (ez egészen biztosan nem egy az egyben lesz tétel, hanem le lesz szőkítve vagy korban vagy társadalmi csoportban. Pl: a jobbágyság, a polgárság vagy a nemesség jellemzése.) KULCS: Az István-kori társadalomból hogyan alakul ki a (nem is igazán) egységes nemesség és az egységes jobbágyság és mikor és hogyan jelenik meg Magyarországon a városi polgárság. Nem könnyő tétel. Kulcspontok azok a törvények, amelyek valamilyen jogi helyzetet rögzítenek. Kiemelten: 1222, 1351, 1405 a) A nemesség i) Ispánok, elıkelık vitézek ii) A szerviensek jogai a 13. században, a várjobbágyok iii) Bárók és köznemesek. (kiskirályok, új bárók, ligák, köznemesek elıretörése) iv) A familiaritás és a magyar rendiség v) Privilegiumok és immunitas b) A jobbágyság i) Rabszolgák, félszabadok, szabadok – joghatóság ii) Feudalimus megszilárdulása iii) Terhek és jogok (1351-es törvények, parasztfelkelés 1437) c) A kialakuló polgárság i) Hospesek, királyi és püspöki városok lakossága ii) Városfejlıdés IV. Béla után, az Anjouk városfejlesztı politikája iii) A magyar városok jogi helyzete (tárnoki és szabad királyi és bánya- és mezıvárosok) iv) Kereskedelem, céhes ipar 10) Károly Róbert KULCS: a királyi földbirtokok helyett új gazdasági alapra van szüksége a királyi hatalomnak. Regálé-jövedelmek fejlesztése a cél.
a) Károly Róbert hatalomra kerülése i) IV. Béla és utódainak birtokpolitikája ii) Új dinasztia iii) Kiskirályok b) Regáléjövedelmek jellemzése i) Vámok, kereskedelem értékálló pénz kell ii) Lucrum camarae helyett egyenes adó (kapuadó) iii) Bányászat fejlesztése (urbura megosztása, monopóliumok) iv) Városok fejlesztése v) Külpolitikai lehetıségek (1335) Egyszerő és logikus tétel. Gazdaságtörténeti, de helyhez, idıhöz is kötni kell! 11) Demográfia 15-18. század KULCS: Hogyan változik meg Magyarország demográfiai pályája, településszerkezete, etnikai viszonyai az oszmánok balkáni és magyarországi terjeszkedésével, valamint a visszahódítás után az újranépesítéssel. a) Demográfia i) Magyarország Ny-Euhoz viszonyítva a 15. században (demográfia és tsdi folyamatok) – várható fejlıdési irány a török nélkül ii) A török kor mérlege a demográfiai adatokban iii) Az újjáépítés hatása b) Településszerkezet i) Királyi városok, mezıvárosok, falvak, tanyák viszonya ii) A török kor változásai az egyes regionális különbségekkel (belsı migráció a kondomíniumi területrıl el, majd vissza; valamint tanyásodás és városok növekedése) iii) Az újranépesítés célja, hajtóereje, regionális különbségei c) Etnikai változások i) Korai szerb és román bevándorlás ii) A 18. században történı spontán migráció irányai népcsoportonként iii) A telepítések forrása, iránya és célja iv) Az egyes nemzetiségek jellemzése d) A teljes korszak mérlege az elején vázolt várható, ill. a nyugathoz képesti folyamatokban 12) Mátyás uralkodói portréja KULCS: Mátyást teljes életmőben kell bemutatni. Az érdekel minket, hogy hogyan lesz egy havasalföldi kisnemes fiából az ország uralkodója, sıt kisérettségi tétel. És azt, hogy ı hogyan viselte származását és különbözı problémái és ambíciói mennyire viselték származásának nyomát. a) Származás, trónrakerülés i) Bárói ligák, Habsburgok, Jagellók és Hunyadiak, apja tisztségei ii) Köznemesi támogatás iii) Dinasztikus próbálkozások és nemzetközi környezet (AUT és CZE) b) Mátyás belpolitikája i) hogyan lehet a ligák felett mozgásteret létrehozni? ii) Hadpolitika
iii) Adópolitika c) Külpolitika i) Török ii) Célok nyugaton iii) Öröklés d) Értékelés!!! i) Ez a legfontosabb rész ii) Milyennek mutatta propagandája (reneszánsz udvar) iii) A késıbbi korok szemében 13) Erdély sajátos vallási és etnikai helyzete KULCS: ebben a tételben szépen el kell magyarázni Erdély rendi, etnikai és vallási viszonyait. Ezt érteni is kell! (mit jelent a rendi nemzet, a nemzetiség, az etnikum stb.) a) Erdély fogalma, kialakulása, államisága i) Mit jelent a középkori Erdély? A vajdai cím? ii) Hogyan vélekedik államiságáról a 1541 után Sz. János Zsigmond, Szulejmán és Ferdinánd? (része-e a Magyar Királyságnak és az kié?) iii) Erdély államisága a gyakorlatban (fejedelemség és intézmények) b) Az erdélyi rendi nemzetek és a románok i) Szászok és székelyek státusza, kiváltságaik ii) Magyar nemzet Erdélyben és a Partiumban iii) 1437 és az erdélyi ogy-k iv) A román etnikum c) Reformáció, egyházak, egyházpolitika Magyarországon i) A reformáció hullámai és az egyes nemzetiségek ii) A vallásszabadság, fejedelmek valláspolitikája (akár Mo felé is!) iii) A törvények európai összehasonlításban d) Erdély késıbbi sorsa említésszerően. (Bocskaira is lehet hivatkozni…) 14) A török kiőzésének kérdései a 17. században KULCS: Alternatívák: nemzetközi összefogás/nemzeti hadsereg; érdekünk-e kiőzni a törököt? Miért ott és akkor valósul meg a török kiőzése? a) Erdély, török, Habsburg – viszony a 17. században i) A 15 éves háború sikerei és kudarca ii) A hosszú béke idıszaka iii) A fejedelemség megerısödése és szerepe a három országrész viszonyában iv) A 30 éves háború b) Magyar politikusok a kérdésrıl i) Zrínyi Miklós, Illésházy István, Pázmány Péter ii) II. Rákóczi György c) A nemzetközi összefogás lehetıségei i) A 30 éves háború ii) XIV. Lajos aktivitása iii) A Köprülük reformjai iv) Eszéktıl a vasvári békéig – a belpolitikai következmények d) A visszafoglaló háborúk i) Bécs ostroma ii) Thököly és Apafi fejedelemségének külpolitikája iii) A Szent Liga
iv) Magyar részvétel v) A háború eseményei 15) Mária Terézia és II. József uralkodása Kulcs: azt kell bemutatni, hogy mit és MIÉRT azt akarták Magyarországon. Lehet tematikusan és kronologikusan is bemutatni. Az elıbbi az ajánlott. a) A felvilágosult abszolutizmus jellemzése i) Mit jelent, ellentmondás ii) A félperiféria és a centrum kapcsolata iii) A birodalom gazdasága és a gazdaságpolitikai elképzelések iv) Az új uralkodókép b) Az abszolutizmus és a nemesség viszonya i) Prag. Sanctio megerısítése és körülményei ii) MT és a nemesség romló viszonya, Kaunitz céljai iii) II. József egyes rendeletei és a nemesség c) Az abszolutizmus és az egyház viszonya i) Oktatás (MT) ii) II. József rendeletei d) A jobbágyság helyzete i) A gazdasági kapcsolat korlátok közé szorítása (1767) ii) A személyi függés megszüntetése (1785) e) A kísérlet kudarca i) II. Lipót békítı politikája ii) Külpolitikai tényezık 1792 után 16) A reformkor Ezzel kezdünk szeptemberben
